Modern Minerva Könyvek 3.
A politológia és a nemzetközi kapcsolatok – a fiatal generáció szemével Szerkesztette: Lőrinczné Bencze Edit – Zachar Péter Krisztián
Heraldika Kiadó, 2011
Zachar Viktor: Német politikai neologizmusok a rendszerváltás után I. Bevezetés A nyelv a bizonyos fokú állandósága mellett folyamatosan változik. Ez azt is jelenti, hogy módosul a szavak jelentése, új szavak, kifejezések keletkeznek, régi jelentések és szavak pedig eltűnnek, kihalnak. Ahogyan a világ változik körülöttünk, úgy változik maga a nyelv is, hiszen a nyelvvel gyakorlatilag a világot képezzük le, amelyben élünk. Ezek az újítások elsődlegesen a nyelvhasználatban, vagyis a parole-ban jelentkeznek, majd ezt követően épülnek – pontosabban: épülhetnek – be magába a rendszerbe, vagyis a langue-ba.1 A társadalmi, politikai, gazdasági és technikai változások felgyorsulása következtében az elmúlt években a korábbiaknál jóval több új kifejezéssel – úgynevezett neologizmussal – találkozhatunk a nyelvben, amelyek egy része csak ideig-óráig használatos, mások viszont nemcsak, hogy széles körben elterjednek, de hosszú távon is fennmaradnak. Choi meglátása szerint ez a folyamat a jövőben tovább fog folytatódni: „A társadalmunkban zajló gyors változások még az eddigieknél is több új szót fognak eredményezni. A jelek szerint az a tendencia, hogy a neologizmusok nyelvünk egyre nagyobb részét teszik ki.”2 Különösen mozgalmas része a szókincsnek a politika területe. A szakterület vizsgálata a fenti szempontból mindenképpen indokolt, hiszen „a közgondolkodásban egyetértés van a politikai tudás nyelvi természetének fontosságáról”3. Elég, ha ebben a vonatkozásban csupán Jakobson és Nida nevét említjük meg: mindkettejük véleménye szerint a nyelv egyik alapvető funkciója az emotív
funkció.4 Ennek segítségével a beszélő érzelmileg befolyásolhatja kommunikációs partnerét. Erre a politika terén gyakran láthatunk példát. Az imént említett mozgalmasság jelen esetben azt jelenti: újabb és újabb jelenségekkel találkozunk, intézkedések, törvények, reformok születnek, pártok jönnek létre, botrányok bontakoznak ki a szemünk előtt. „A politikai nyelv nem egyszerűen tükrözi, hanem bizonyos vonatkozásban teremti a politikai valóságot.”5 Ezt a valóságot, ezeket az új jelenségeket pedig valamilyen módon el kell nevezni. Tanulmányomban néhány ilyen új jelenség német elnevezésére fogok kitérni. Emellett pedig azt is vizsgálom, hogyan is fordítjuk, fordíthatjuk magyarra ezeket a kifejezéseket. A kiindulási pontot a sajtónyelv jelenti – ezt azért fontos leszögezni, mivel a politikai kommunikáció nem csak egy síkon zajlik: megvalósulhat például parlamenti felszólalások keretében, utcai politizálás formájában, szakcsoportok és bizottságok munkájában, választási kampányreklámokban stb.6 A példák kiválasztása során a kiindulási pontot két lista jelentette: egyrészt a „Wort des Jahres”, vagyis „Az év szava” elnevezésű kezdeményezés, amelynek keretében 1971 óta választja ki a wiesbadeni Gesellschaft für deutsche Sprache azokat a szavakat, szófordulatokat, amelyek az adott évben jelentősen meghatározták a közbeszédet.7 A másik pedig az „Unwort des Jahres” elnevezésű akció, amit magyarul nehéz frappánsan visszaadni, de olyasmit jelent, hogy „Az év negatív szava”. Ez mögött a Frankfurt am Main Egyetem zsűrije áll, amely 1994 óta évről évre olyan kifejezésekre hívja fel a figyelmet, amelyek egyáltalán nem megfelelők a szóban forgó jelenség leírására, illetve adott esetben sértik az emberi méltóságot. Ezek gyakran egy bizonyos személyhez vagy konkrét megnyilatkozáshoz köthetők.8
Vö. MINYA Károly: Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Bp., Tinta, 2003. (a továbbiakban MINYA, 2003.) 9. 2 CHOI, Jungwha: Interpreting neologisms in Korea’s rapidly changing society: Delivering the meaning of neologisms in simultaneous interpretation. Meta, Vol. 51. No. 2., 2006, 188–201. 190. [A szakirodalmi és a német nyelvű internetes oldalakról származó idézeteket jelen tanulmány szerzője fordította magyarra.] 3 SZABÓ Márton: Politikai tudáselméletek. Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatívdiszkurzív értelmezések a politikáról. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó – Universitas, 1998. 15.
Vö. JAKOBSON, Roman: The Framework of Language. Michigan Studies in the Humanities 1. Michigan, Horace H. Rackham School of Graduate Studies, 1980. 82. és NIDA, Eugene: Contexts in Translating. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins, 2001. 25. 5 SZABÓ Márton: A rendszerváltozás szemantikája és szimbolikája. Elemzések a politika nyelvi és szimbolikus küzdelmeiről. In: SZABÓ Márton: Diszkurzív térben. Tanulmányok a politika nyelvéről és a politikai tudásról. Bp., Scientia Humana, 1998, 127-163. Itt: 133. 6 Vö. STRAUSS, Gerhard – HASS, Ulrike – HARRAS, Gisela: Brisante Wörter von Agitation bis Zeitgeist. Ein Lexikon zum öffentlichen Sprachgebrauch. Berlin – New York, Walter de Gruyter, 1989. 29-30. 7 Vö. http://www.gfds.de/index.php?id=11 (Letöltés: 2010. október 20.) 8 Vö. http://www.unwortdesjahres.uni-frankfurt.de (Letöltés: 2010. november 1.)
182
183
1
4
A két lista természetesen nem csak politikai kifejezéseket tartalmaz, ám a vizsgálat során sok ilyen töltetű szót, illetve szófordulatot találtunk. Az elmúlt évek valamennyi, a listákon szereplő politikai neologizmusának vizsgálatára terjedelmi okokból sajnos nincs lehetőség, ezért csak néhány kiragadott példát és egy-két további, ezekkel összefüggésbe hozható kifejezést mutathatunk be. A neologizmus különböző definícióinak és eltérő kategorizálásának részletekbe menő bemutatása szintén nem képezi jelen tanulmány tárgyát. Azt azonban fontos meghatározni, hogy a vonatkozó szakirodalom áttanulmányozását követően az alábbi feltételeknek megfelelő német és magyar szavakat tekintjük a továbbiakban neologizmusnak: A neologizmus olyan lexikai egység, amely a nyelv fejlődésének egy bizonyos szakaszában felbukkan a nyelvközösségben, elterjed, a fejlődésnek ebben a szakaszában a nyelvhasználók többsége bizonyos ideig újszerűnek találja.9 A jelen dolgozatban vizsgált időtartam az 1990-től 2010-ig terjedő időszak. Emellett meg kell még említeni, hogy a vizsgálat német neologizmusokat érintő része elsődlegesen a németországi német nyelvre terjedt ki, megkülönböztetve és elhatárolva azt az Ausztriában és Svájcban beszélt némettől.10
II. Politikai neologizmusok „Az év szava” kifejezései között Az első vizsgált kifejezés az 1990-es év szava volt Németországban: Die neuen Bundesländer (’az új tartományok’). Ezzel a terminussal illették akkor, és illetik azóta is, azt az öt egykori keletnémet tartományt, amely az 1990. július 22-én a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) meghozott Ländereinführungsgesetz (’tartományok bevezetéséről szóló törvény’) elnevezésű törvény értelmében létrejött az akkor meglévő 14 kerületből, majd csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz (NSZK). Ez az öt tartomány Türingiát, Szászországot, SzászAnhaltot, Brandenburgot és Mecklenburg–Elő-Pomerániát jelenti. Érdekesség azonban, hogy maga a fent említett törvény nem szól még erről a kifejezésről. A
magyarban helyenként ugyan találkozhatunk az ’új tartományok’ elnevezéssel is, de általában ’egykori keletnémet tartományok’-ként szoktak hivatkozni rájuk. Mielőtt széles körben elterjedt volna ez a kifejezés a német nyelvben, több más lehetséges megnevezés is felmerült, így például a Neuländer (’új tartományok’), a Neufünfland (’öt új tartomány’), az FNL (Fünf Neue Länder, ’öt új tartomány’), az Ostländer vagy östliche Bundesländer (’keleti tartományok’), a Beitrittsländer (’csatlakozó tartományok’) és a Beitrittsgebiet (’csatlakozó terület’) kifejezés is.11 Ezek közül érdemes kiemelni a Beitrittsländer szót, amelyet azóta már az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országok megnevezésére használnak a németben, tekintettel arra, hogy a Land szó ebben az értelemben egyaránt jelenthet tartományt és országot is! Végül tehát a neue Bundesländer kifejezés nyerte a „versenyt”, amely a föderatív jelleget hangsúlyozza.12 Ezzel párhuzamosan gyakran használják antonímaként az alte Bundesländer (’régi tartományok’) megnevezést, humoros, némileg pejoratív konnotációval pedig a gebrauchte Bundesländer (’használt tartományok’) és a Wessiland (’Wessi-föld’) szóösszetételt.13 1992-ben nagy vitát kavart a fünf junge Bundesländer (‚öt fiatal tartomány’) elnevezés, amelyet Theodor Waigel, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa és egykori pénzügyminiszter használt a Bundestagban. A jung szó ugyanis konnotációjában hordozza a ‚tapasztalatlan’ vagy ‚kioktatandó’ jelentést is a kifejezést kritizálók szerint, nem fejezi ki azonban azt, hogy az öt fiatal tartomány is hozzájárul valamivel az új közösséghez.14 Az 1991-es év szava, a Besserwessi érthető módon még szintén szorosan kapcsolódik a rendszerváltozáshoz. Mielőtt azonban konkrétan rátérnénk e kifejezés értelmezésére, először is az összetett szó második tagját, a Wessit kell elemeznünk. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a Wessi nem új keletű kifejezés: már évtizedekkel a rendszerváltozás előtt használták Nyugat-Berlinben, mégpedig azon
Vö. HERBERG, Dieter: Neologismen der Neunzigerjahre. In: Neues und Fremdes im deutschen Wortschatz. Aktueller lexikalischer Wandel. Szerk.: STICKEL, Gerhard. Berlin, Walter de Gruyter, 2001, 89–104. (a továbbiakban HERBERG, 2001.) 92. 10 Ezt azért is fontos megjegyezni, mert Ausztriában, Svájcban és Liechtensteinben a kilencvenes évek végétől, illetve a kétezres évek elejétől kezdődően szintén megválasztják „Az év szavát”, illetve „Az év negatív szavát”.
Vö. Wörter, die Geschichte machten. Schlüsselbegriffe des 20. Jahrhunderts. Kiad.: Gesellschaft für Deutsche Sprache. Gütersloh/München, Bertelsmann Lexikon Verlag, 2001. (a továbbiakban Wörter, die Geschichte machten, 2001.) 43. 12 Ehelyütt jegyezzük meg, hogy a magyarban ugyan a tartomány kifejezés honosodott meg a német Bundesland vagy Land kifejezés fordítására, ez azonban egyáltalán nem fejezi ki a föderatív jelleget. 13 Vö. Wörter, die Geschichte machten, 2001. 43. 14 Vö. HAHN, Silke: Vom zerrissenen Deutschland zur vereinigten Republik. Zur Sprachgeschichte der „deutschen Frage”. In: STÖTZEL, Georg – WENGELER, Martin: Kontroverse Begriffe. Geschichte des öffentlichen Sprachgebrauchs in der Bundesrepublik Deutschland. Berlin – New York, Walter de Gruyter, 1995, 285-353. Itt: 335.
184
185
9
11
nyugatnémet vidéki lakosok megnevezésére, akik Berlinbe költöztek, vagy oda érkeztek látogatóba.15 Ezt követően aztán a Wende, vagyis a rendszerváltozás idején jelentésváltozáson – pontosabban jelentésbővülésen – ment keresztül a szó, és immár valamennyi egykori nyugatnémet lakost így neveztek, hogy megkülönböztessék őket az úgynevezett Ossiktól, azaz az egykori keletnémetektől. A Besserwessi kifejezés egyrészt tehát erre a szóra vezethető vissza, másrészt pedig a Besserwisser főnévre, amelynek jelentése: ’tudálékos, mindent jobban tudó ember’. Ennek alapján a Besserwessi az egykori keletnémetek szemszögéből az arrogáns, tudálékos volt nyugatnémetek megnevezését takarja. Érdekes a szó ellentétpárja is abból az aspektusból, milyen tulajdonságot emelnek ki az egykori nyugatnémetek a volt keletnémetekkel kapcsolatban. A Jammerossi kifejezés ugyanis a mindig mindenen kesergő keletnémetek pejoratív, csúfoló megnevezése, akiknek soha nem jó semmi. A jammern ige jelentése: ’siránkozni’, ’jajgatni’. Ezeket az összetett kifejezéseket, szójátékokat képtelenség lenne egyetlen magyar szóval visszaadni, így fordításuk során nem tehetünk mást, minthogy az előbb elmondottaknak megfelelően körülírást, magyarázó fordítást alkalmazunk, ahogyan az például az alábbi, újságcikkből vett megfogalmazásból is kitűnik: „Ezzel együtt a mindenért panaszkodó keleti, a Jammer-Ossi és a mindent jobban tudó nyugati, a Besser-Wessi kliséje egyre kevésbé van jelen a huszadik évfordulót övező hétköznapokban.”16 Az Ossit megelőzően egyébként egy másik kifejezést használtak gyakran a németben, amikor gúnyosan, lenézően szóltak az egykori keletnémetekről: ez a Zoni, amely az Ostzone vagy Sowjetische Besatzungszone, röviden Zone terminusból jött létre, azaz az egykori ’szovjet megszállási övezet’ elnevezésből. Az Ossi és Wessi előtt szintén több lehetőség állt rendelkezésre, amellyel hivatkozni lehetett volna az egykori kelet- és nyugatnémetekre, ám végül ezek nyertek. A lehetséges megnevezések között találjuk az Altbundesbürger / Neubundesbürger (’régi tartományok polgára’ / ’új tartományok polgára’) és az Ostgermanen / Westgermanen (’kelet-germánok’ / ’nyugat-germánok’) szóösszetételeket, de az egykori keletnémetek kapcsán szóba került a Beitrittsbürger (’csatlakozó polgár’) és a Neubundi becéző alak is, amit talán ’új szövetségi’-nek fordíthatnánk.17
Még két érdekes, kapcsolódó kifejezést szeretnék megemlíteni ezen a ponton: szintén a rendszerváltozás környékén keletkezett játék az Ost és a West kifejezésekkel az Ostalgie és a Westalgie szócska, amelynek jelensége nálunk sem ismeretlen: az egykori kelet- és nyugatnémetek visszavágyódását jelenti a régi rendszerbe. A két kifejezés közül Herberg – Kinne – Steffens szerint az Ostalgie valamivel régebbi, a kilencvenes évek elejére datálható, míg a Westalgie a kilencvenes évek közepétől terjedt el a nyelvhasználók körében.18 Ezt a két kifejezést sem könnyű feladat lefordítani, mivel mindkét esetben szójátékról van szó: a fordító tehát itt sem tehet mást, minthogy a körülírás módszeréhez nyúl, aminek során nyilván elvész egy-két olyan nyelvi elem, amely az eredeti kifejezésben benne van. Például az alábbi előfordulás során: „’Osztalgia’ („Ostalgie”) és hasonló szó-kreációk jelezték azt a Kelet-Németországban mindinkább elterjedt életérzést, amely az NDK-t mint a régi hazát, azaz mint elvesztett értéket állította szembe a Szövetségi Köztársaság számukra új világával.”19 Folytatva a sort, az 1992-es év szava a Politikverdrossenheit volt. Maga a jelenség, amit ’politikai kiábrándultság’-nak vagy ’politikai érdektelenség’-nek fordíthatunk, ma is több mint aktuális. Maga a kifejezés azonban még a kilencvenes éveknél is régebbre nyúlik vissza. Ernst Fraenkel politológus már 1966-ban használta ugyanerre a jelensége a Parlamentsverdrossenheit terminust az 1965-ös választásokkal kapcsolatban.20 A Politikverdrossenheit azonban csak a kilencvenes évek elején terjedt el széles körben a németben, majd 1994-ben felvételt nyert a Duden egynyelvű szótárba is. A Politikverdrossenheit szócska két tagja önmagában már létezett korábban – ennek ellenére mégis neologizmusról van szó, hiszen ezek lehetnek már meglévő elemekből képzett új szavak is. Ebben az esetben Hilke Elsen német nyelvész kifejezésével élve szóalkotásról beszélünk (ellentétben a szóteremtéssel, melynek során egy addig nem létező kifejezés keletkezik).21
Vö. AHBE, Thomas: Die Konstruktion der Ostdeutschen. Diskursive Spannungen, Stereotype und Identitäten seit 1989. Aus Politik und Zeitgeschichte, No. B 41-42/2004, 12–22. Itt: 12. 16 WEYER Béla: Összenőttek. Húszéves a német egység. HVG, 2010. október 02., 24-26. Itt: 24. 17 Vö. Wörter, die Geschichte machten, 2001. 44.
Vö. Neuer Wortschatz. Neologismen der 90er Jahre im Deutschen. Szerk.: HERBERG, Dieter – KINNE, Michael – STEFFENS, Doris. Berlin, Walter de Gruyter, 2004. 239/376. 19 KRÜGER, Anne K.: „A szocialista múlt feldolgozása Németországban.” Országjelentés. http://www. goethe.de/ges/pok/prj/usv/svg/de/huindex.htm (Letöltés: 2010. november 1.) 20 Vö. FRAENKEL, Ernst: Ursprung und politische Bedeutung der Parlamentsverdrossenheit. In: FRAENKEL, Ernst: Deutschland und die westlichen Demokratien. Stuttgart, W. Kohlhammer Verlag, 1979, 101-110. Itt: 101.. 21 Vö. ELSEN, Hilke: Neologismen. Formen und Funktionen neuer Wörter in verschiedenen Varietäten des Deutschen. Tübingen, Gunter Narr Verlag, 2004. (a továbbiakban ELSEN, 2004.) 23.
186
187
15
18
Szintén szóalkotás útján jött létre az érdekesnek mondható 1996-os győztes, a Sparpaket kifejezés, amely egyébként már a nyolcvanas években felbukkant a közéletben.22 Széles körben csak a kilencvenes években terjedt azonban el, amit jól jelez, hogy csupán 1996-ban választották az év szavának. A kifejezés magyar fordítása egyáltalán nem okoz gondot, és körülírásra, külön magyarázatra sincs szükség hozzá. Ebből a szempontból tehát rendkívüli szóval van dolgunk. Nálunk a ’megszorító csomag’ kifejezés terjedt el ugyanerre a jelenségre, bár a ’takarékossági csomag’ megfogalmazás is használatos.23 A német szó felbukkanása azért mondható mégis különösen érdekesnek, mert az ezt megelőző évben, 1995-ben vált közismertté Magyarországon egy hasonló keletű neologizmus, a Bokros-csomag, amelyre azóta is gyakran hivatkoznak a médiában, és amelyet a német nyelvű sajtóban ’Bokros-Paket’-ként emlegetnek. Kutatásom alapján azonban elmondható, hogy ehhez a szószerinti fordításhoz általában hozzáfűznek némi magyarázó szöveget is: így például azt, hogy „a nyugdíjak, az egészségügy és az oktatás területén végrehajtott nagy megszorítások”24, „takarékossági intézkedések”25 vagy „a makrogazdasági gyógyulást szolgáló reformcsomag”26. Ezen a ponton szeretnék kitérni a neologizmusok egy bizonyos csoportjára, amelyeket például Minya stilisztikai neologizmusoknak nevez27, de a szakirodalomban elterjedt az okkazionalizmus, ad hoc-kifejezés vagy hapax legomenon megnevezés is. Ezek egyszeri előfordulások, amelyeket a pillanatnyi tartalmi és stiláris szükségesség hoz létre. Csak egy-egy kommunikációs helyzetben használják őket, illetve használatuk nem terjed el széles körben, sem az adott szakterületen, sem az átlagemberek körében.28 Ahogyan Elsen utal rá, ezek a szavak gyakran csak az adott kontextusban érthetők meg és lexikai réseket töltenek ki.29 Vö. Wörter, die Geschichte machten, 2001. 50. A ’megszorító csomag’ a Google keresőjében 73.000 találatot ad, a ’takarékossági csomag’ ellenben csupán 7.000 találatot! (Letöltés: 2010. november 14.) 24 SALZMANN, Markus: Die sozialen Folgen der EU-Osterweiterung. http://www.wsws.org/ de/2004/apr2004/ost-a13.shtml (Letöltés: 2010. szeptember 18.) 25 Gyurcsány verteidigt Budgetpolitik. http://volksgruppen.orf.at/kroatenungarn/aktuell/ stories/ 52159/ (Letöltés: 2010. szeptember 18.). 26 LANG, Kai-Olaf: Systemtransformation in Ostmitteleuropa: Eine erste Erfolgsbilanz. Online. http://www.bpb.de/publikationen/LXC636,1,0,Systemtransformation_in_Ostmitteleuropa_ Eine_erste_Erfolgsbilanz.html (Letöltés: 2010. szeptember 18.) 27 MINYA, 2003. 14. 28 MINYA, 2003. 14. 29 ELSEN, 2004. 21. 22 23
188
A fent említett német Sparpaket és a magyar Bokros-csomag szó éppen ennek ellenkezője, hiszen tartósan fennmaradó, immár másfél évtizede vissza-visszatérően használt kifejezésekről van szó, amely – legalábbis a magyarban – még példaként is szolgál. Gondoljunk csak a 2009-ben megalkotott Bajnai-csomag kifejezésre, amelyet egyébként szintén használnák németül, ’Bajnai-Paket’ formában.30 1998-ban a Rot-Grün kifejezés nyerte az adott évi versenyt, tekintettel arra, hogy ekkor alakult meg Németországban a szociáldemokrata SPD és a Zöldek alkotta koalíció, amely egészen 2005-ig volt hatalmon. A neologizmus fordítása annyiban okozhat problémát, hogy a magyarban nem elegendő ’vörös-zöld’ről beszélni, ehelyett az írott sajtóban a ’vörös-zöld koalíció’31 vagy ’vörös-zöld kormány’32 kifejezés terjedt el. Érdekességként említjük meg, hogy a ’vörös-zöld szövetség’ megnevezésnek ugyan például a Wikipédia nevű online enciklopédia külön szócikket szentel33, utalva Németországra is, és átirányít a Rot-Grüne Koalition című német szócikkre. A további internetes kutatás azonban azt bizonyította: a világhálón egyetlen egy Németországra utaló találat sincs a kifejezéssel kapcsolatban – ezek mindegyike Dániára vonatkozik! Emellett pedig megállapíthatjuk, hogy a Rot-Grün kifejezés fordítása esetében a jelek szerint nincs feltétlenül szükség a színek megmagyarázására, hiszen nyilvánvalóan a politikában jártas újságolvasók tudják, miről van szó. A találatok elemzése azonban azt mutatja, hogy a tágabb kontextusban magyarázat formájában általában megtalálható a pártok rövidítése, illetve megnevezése. Maga a rot kifejezés fordítása önmagában is problémásnak mondható. Ezt mutatja az is, hogy a Rot-Grün német megnevezésre helyenként használja a sajtó a ’piros-zöld koalíció’ fordítást is.34 A valódi gondot ebben az esetben nem is a Rot-Grün okozza, hanem a Rot-Rot, amely az SPD és a nem is olyan régen, 2007-ben alakult Die Linke koalícióját takarja (ez utóbbi magyarul Baloldali Párt néven vált ismertté a sajtóban). A ’piros-vörös koalíció’-ra 13, a ’vörös-vörös Vö. BOGNAR, Peter: Ungarn: Radikalkur statt Salamitaktik. http://diepresse.com/home/����� wirtschaft/eastconomist/472144/index.do (Letöltés: 2010. szeptember 18.) 31 Vö. Ismét a Zöldeken múlik Schröder sorsa. http://www.origo.hu/nagyvilag/20011124ismet.html (Letöltés: 2010. október 20.) 32 Vö. Baloldali győzelem Berlinben. http://index.hu/kulfold/berl060917/ (Letöltés: 2010. október 20.) 33 Vö. http://hu.wikipedia.org/wiki/Vörös-zöld_szövetség (Letöltés: 2010. október 20.) 34 A ’vörös-zöld koalíció’ azonban közel 25.000 találatot ad a Google keresőjében, míg a ’piros-zöld koalíció’ csupán 30 tényleges találatot! (Letöltés: 2010. november 14.) 30
189
koalíció’-ra 21 találatot ad a Google keresője, a ’piros-piros koalíció’-ra pedig egyetlen találat sem volt.35 Az alacsony szám mindkét esetben érthető, hiszen egyelőre csak tartományi szinten valósult meg ez a konstelláció, például Berlinben vagy Brandenburgban, országos szinten még nem került szóba. A vörös szó használata azért nevezhető problémásnak mindkét esetben, mivel ezzel a kifejezéssel a magyarban a kommunizmust, a kommunista pártot asszociáljuk. A Die Linke pedig baloldali párt ugyan, de nem nevezhető egyértelműen kommunista irányultságúnak, arról nem is beszélve, hogy a ’vörös-zöld koalíció’ esetében az SPD-t illetik ezzel a szóval, amelynek esetében ez még kevésbé igaz. Emellett még két „színkonstelláció” terjedt el a németeknél, ha nem is országos, de legalábbis tartományi szinten. A legutóbbi őszi választások során is gyakran lehetett hallani a Jamaika-Koalition vagy egyszerűen Jamaika kifejezésről, amely 2005-ben szerepelt az év szava listáján, de végül nem nyert. Ezt fordíthatjuk szó szerint ’Jamaica-koalíció’-nak magyarra, ahogyan azt teszi is olykor a sajtó36, de kontextustól függően adott esetben meg kell magyaráznunk, pontosan miről is van szó. Így tesz például az alábbi forrás: „A környezetvédők által elutasított koalíciót a német politikai szótárban Jamaika-koalíciónak nevezik, mivel a jamaikai zászló színei – fekete-sárga-zöld – megegyeznek a három szóban forgó párt színeivel.”37 Ugyanezt a felállást Schwampel-Koalitionnak is nevezik, amely viszont az Ampel-Koalitionból alakult ki. Előbbi magyar fordításával érthető módon nem találkoztam kutatásom során, hiszen a sajtó ebben az esetben – minden bizon�nyal a könnyebbik utat választva – a ’Jamaica-koalíció’ kifejezést használja a jelenség leírására. A Schwampel ugyanis a Schwarze Ampel kifejezés összevonását takarja. Míg az Ampel-Koalition esetében – az Ampel szó ’közlekedésilámpá’-t, ’villanyrendőr’-t jelent – a vörös, sárga és zöld színek, vagyis az SPD, FDP és Zöldek alkotta szövetségről van szó, addig a Schwampel a Schwarze Ampel kifejezések összevonásából keletkezett, ahol a vörös színt viselő SPD helyett a feketét viselő CDU/CSU ül a koalícióban. Az Ampel-Koalition magyar fordítására a
’villanyrendőr-koalíció’ csupán egyetlen találatot eredményez38, megmagyarázva a színek segítségével a meglehetősen nehézkes fordítást. Ebben a formában jelenik meg a hasonlóan jellemezhető ’közlekedésilámpa-koalíció’ is39, amelyre azonban – a kézirat lezárásakor – több, összesen tizenkilenc találatot adott az internetes keresés. Az Ampel-Koalitiont olykor az Afrika-Koalition vagy a Senegal-Koalition megnevezéssel is illetik, szintén a zászló színei alapján. A Wikipédia német kiadása egész pontosan meghatározza e két kifejezés eredetét, amelyek előfordulási aránya azonban alacsonyabb. Az Afrika-Koalitiont Fritz Goergen publicista használta először 2006 júliusában a Financial Times Deutschland című napilapban. Néhány hónappal később, 2006 szeptemberében aztán Jürgen Trittin, a Zöldek egyik vezető politikusa javasolta ehelyett a Senegal-Koalition megnevezést.40 Fordítási szempontból nagyon érdekes helyzet mutatkozik ennek kapcsán, ugyanis látszólag semmi sem szól az ellen, hogy a ’Jamaica-koalíció’ mintájára a magyarban is ’Afrika-koalíció’-ról vagy ’Szenegál-koalíció’-ról beszéljünk, ha a német viszonyokról van szó. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ehelyett a sajtó a fent említett bonyolultabb megfogalmazások egyikét használja. Ezzel kapcsolatban további kutatások szükségesek, ám jelen pillanatban az látszik a legvalószínűbb magyarázatnak, hogy a másik két német kifejezés egész egyszerűen még nem terjedt el olyan mértékben a németben, hogy ezt átvegyék és analóg módon ültessék át magyarra a fordítók, újságírók.41 Az imént említett Jamaika-Koalition kifejezés azért nem nyert 2005-ben, mert egy sokkal nagyobb jelentőségű szót választott a zsűri az év szavának: a Bundeskanzlerint. Angela Merkel szövetségi kancellárrá választása a németben mára fontos szerepet játszó Sprachfeminismus (nyelvi feminizmus) következtében42 szükségessé tette, hogy női alakot hozzanak létre a Bundeskanzler kifejezés mellett. A Gesellschaft für deutsche Sprache a hivatalos indoklás szerint
A vizsgálat lezárásának dátuma: 2010. november 14. Vö. A liberálisok már el is döntötték a német választásokat. http://www.hirszerzo.hu/cikk.a_ liberalisok_mar_el_is_dontottek_a_nemet_valasztasokat.123809.html (Letöltés: 2010. szeptember 18.) 37 Koalíciós kínálkozások és kikosarazások a német választások előtt. http://hvg.hu/vilag/20090920_ nemetorszag_parlamenti_valasztasok (Letöltés: 2010. október 20.)
Vö. Vasárnap választ Németország. http://www.rtlklub.hu/hirek/kulfold/cikk/283760 (Letöltés: 2010. október 20.) 39 Vö. A liberálisok már el is döntötték a német választásokat. http://hirszerzo.hu/kulfold/123809_ a_liberalisok_mar_el_is_dontottek_a_nemet_v (Letöltés: 2010. október 20.) 40 http://de.wikipedia.org/wiki/Ampelkoalition (Letöltés: 2010. október 20.) 41 Az Ampelkoalition a Google keresőjében 29.900 találatot ad német nyelven, az Afrika-Koalition mindössze 118 találatot, a Senegal-Koalition pedig 126 találatot! (Letöltés: 2010. október 20.) 42 A jelenségről bővebben ld. pl.: BRÜHLMEIER, Arthur: Sprachfeminismus in der Sackgasse. Deutsche Sprachwelt, No. 36, 2009. 3.
190
191
35
36
38
pontosan azért döntött úgy, hogy ez a kifejezés legyen az év szava, mert néhány évvel korábban még minden bizonnyal Frau Bundeskanzlernek nevezték volna a női kancellárt Németországban. Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyezni: Merkelre hazájában a nyolcadik Bundeskanzlerként, de egyben az első Bundeskanzlerinként is hivatkoznak. A magyarban természetesen nem teszünk különbséget a két alak között.
III. Politikai neologizmusok „Az év negatív szava” kifejezései között A Frankfurt am Maini Egyetem által „megdorgált” negatív kifejezésekre, vagyis az Unwortokra rátérve hármat szeretnék megemlíteni, az 1995-ös, 1996-os és 1997-es győztest, amelyek közül mindegyik a politika, illetve a közélet területéhez sorolható. Mindhárom esetben szóalkotással van dolgunk, vagyis két, korábban önállóan már létező kifejezést vontak össze egy új, harmadik szóvá. 1995-ben a Diätenanpassung kifejezést választotta a zsűri az év negatív szavának. Ezt magyarul úgy adhatjuk vissza, hogy ’az országgyűlési képviselők javadalmazásának kiigazítása’, vagyis ismét csak a körülírás módszeréhez kell nyúlnunk. Ahogyan az a magyar fordításból is kiderül, ebben az esetben egyértelmű eufemizmussal, vagyis megszépítő kifejezéssel van dolgunk, hiszen itt gyakorlatilag fizetésemelésről (Diätenerhöhung) van szó. A kifejezés hátterében az húzódik meg, hogy a német Bundestag képviselői 1995-ben maguk határoztak már amúgy is magas keresetük növeléséről, és ez ellenérzéseket váltott ki a lakosság nagy részéből. A szó szélesebb körben is elterjedt az évek során, hiszen még ma is mintegy 5.500 találat van rá a Google keresőjében, és frissebb újságcikkek is hivatkoznak erre a kifejezésre.43 Egy évvel később egy demográfiai, népesedéspolitikai kifejezés nyerte el a cseppet sem hízelgő címet: a Rentnerschwemme szóval a német társadalom elöregedését jelölik. Szó szerint ’nyugdíjasáradat’-ról van szó, ám ilyen magyar kifejezés nyilvánvalóan nem létezik. A kifejezés az idős emberek számának hirtelen megugrását implikálja, ami a zsűri indoklása szerint természetesen helytelen, A vizsgálat záró dátuma: 2010. november 1. Példaként ld: SPD Sachsen begrüßt Zurücknahme der geplanten Diätenanpassung für 2009. http://www.spd-kommunalwahlen.de/index.php?nr =1527&menu=0 (Letöltés: 2010. november 1.)
43
192
hiszen egy lassabb folyamatról van szó, amely az 1980-as évek óta figyelhető meg, ezért ennek a pejoratív, diszkrimináló kifejezésnek a használata nem helyeselhető. Már csak azért sem, mivel ebben az esetben elsősorban a születések számának csökkenése tehető felelőssé a kialakuló helyzetért, nem pedig az idős emberek növekvő száma. A kifejezés egyébként – az elsőként említetthez hasonlóan – a mai napig használatos a németben.44 Sokkal magasabb stílusszintet képviselnek azonban az olyan szinonimák, mint például az Ergrauung der Gesellschaft (’őszülő társadalom’). A Rentnerschwemme kifejezés szóalkotási módja és a Schwemme szó ilyen jellegű használata már valamivel korábban is megfigyelhető a német nyelvben. A hetvenes, majd nyolcvanas években az Akademikerschwemme (’diplomásáradat’) kifejezés nyert teret, amellyel a diplomás túlképzést jellemezték Németországban.45 Végezetül egy másik társadalompolitikai problémával összefüggő kifejezésről: 1997-ben a Wohlstandsmüll szót választotta meg a zsűri, amely konkrét személyhez és nyilatkozathoz köthető. Magyarul úgy fordíthatjuk a terminust, hogy ’jóléti hulladék’, és ha hozzátesszük, hogy ez a megfogalmazás bizony emberekre vonatkozik, akkor kitűnik, mennyire pejoratív jelentésű kifejezésről van szó. Helmut Maucher, a Nestlé élelmiszeripari vállalat igazgatótanácsának akkori elnöke nyilatkozott ugyanis így lenézően azokról az emberekről, akik nem hajlandók vagy nem képesek dolgozni és kihasználják a rendszert. Az alábbi idézet azt is jól mutatja, hogy maga Maucher is tisztában volt a kifejezés durvaságával. A Die Zeit című hetilappal folytatott interjúban ugyanis szó szerint a következőket mondta: „A munkanélküli állampolgárainkat igen jól megfizetik. És azt is tudjuk, hogy a jóléttel keletkezik – és ez bizony kemény kifejezés – egy bizonyos ’jóléti hulladék’ is: olyan emberek, akik isznak, drogoznak, akik maguk mögött hagytak mindent. Azok számára azonban, akik dolgozni akarnak, még mindig van munka.”46 Vö. BACHÉR, Peter: Vom Schmerz in Deutschland, ein Rentner zu sein. http://www.welt.de/printwams/article111538/Vom_Schmerz_in_Deutschland_ein_Rentner_zu_sein.html (Letöltés: 2010. november 1.) 45 Vö. GROSSARTH, Jan: Zu gut für diesen Job. http://www.faz.net/s/RubC43EEA6BF57E4A099 25C1D802785495A/Doc~E57475F075D60453C9693B0FEFA78BBBF~ATpl~Ecommon~Sco ntent.html (Letöltés: 2010. november 1.) 46 LAMPARTER, Dietmar H. – VORHOLZ, Fritz: „Bequemlichkeit, Sicherheitswahn und Genußsucht.” ZEIT-Gespräch mit Nestlé-Chef Helmut Maucher. Die Zeit, 1996. július 19. 44
193
IV. Összefoglalás és a további kutatások iránya Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az említett példák és a neologizmusok általában tökéletesen dokumentálják, mi is foglalkoztatja a közvéleményt, mivel találkoznak az emberek mindennapjaikban, miről beszélnek egymással. Nem véletlen az sem, hogy a tárgyalt kifejezések nagy része a különböző médiumok közvetítése révén megjelenik a magyar nyelvben is. A tanulmányban említett új kifejezések egy része idővel lehet, hogy eltűnik majd, vagyis valóban hapax legomenon, azaz többé-kevésbé egyszeri előfordulás marad. Ahogyan Graf utal rá, természetesen nem lehet azonnal megmondani, fennmarad-e egy szó vagy sem. Ehhez legalább néhány éven keresztül figyelni kellene az adott kifejezést, melynek ez idő alatt egyre több kontextusban kellene előfordulnia. Ráadásul még ez sem jelent garanciát arra, hogy felvételt nyer a szótárakba.47 Ennek ellenére úgy gondolom, érdemes vizsgálni a hapax legomenonokat is, hiszen fordításuk ugyanúgy kihívás elé állíthatja a fordítót, mint a felkapott és tartósnak bizonyuló neologizmusok átültetése – ez jól látható a tanulmányban tárgyaltak alapján is. Némelyik vizsgált német szó már most is megtalálható az értelmező szótárakban, a többi kifejezés pedig adott esetben idővel felvételt fog nyerni azokba. Amennyiben ez így lesz, úgy ezek viszont nyilvánvalóan már nem minősülnek újszerűnek, nem tekinthetők neologizmusoknak. A fordítások kapcsán annyit mindenképpen megállapíthatunk a kis minta alapján, hogy a kifejezést fordító, használó személyek általában magyarázó fordítás segítségével próbálják meg segíteni az adott szó megértését. Ezért a vizsgálat során nem csak az elemzett szó fordítását kell figyelembe vennünk, hanem a kontextust is, hiszen többször előfordul, hogy szó szerinti fordítással van ugyan dolgunk, ám ahhoz további magyarázatot is fűz a fordító, újságíró. Ez összecseng azzal a fordításelméleti alapvetéssel, hogy nem egyes szavakat, hanem jelentéseket ültetünk át, és Hans Vermeer fordításkutató azon gondolatával is, hogy a fordítás nem csupán nyelvi, de egyben kulturális transzfer is.48 A magyarázó fordítás helyett a forrás- és célnyelvi szöveg vonatkozásában véleményem szerint használhatjuk az explicitáció kifejezést is. Az explicitáció
egyik oka a neologizmusok esetében is az lehet, amire Klaudy Kinga fordításkutató hívja fel a figyelmet más kutatási összefüggésben: a fordító nem tudja ellenőrizni, hogy az általa közvetített információ elegendő-e az üzenet megértéséhez, mivel a fordítás recepciója nem közvetlenül és nem azonnal történik. Így a lehető legtöbb eszközt alkalmazza arra, hogy biztosra menjen.49 A fordító, illetve újságíró személyéhez kapcsolódóan jövőbeli kutatások tárgya lehet annak a ténynek a vizsgálata, hogy az újságírók adott esetben nem professzionális fordítóként alkotnak új szavakat; ebben az esetben sokkal inkább beszélhetünk természetes fordításról.50 Befolyásolja-e ez valamilyen formában a fordítási, szóalkotási gyakorlatukat? Milyen más megoldásokat javasolhatnánk egy-egy idegen kifejezésre professzionális fordítóként, és állást lehet-e foglalni abban a kérdésben, hogy ezek jobbak vagy rosszabbak a természetes, nem professzionális nyelvi közvetítők kifejezésénél? A fent említett kulturális transzfer kapcsán pedig óhatatlanul felmerül az emberben a kérdés, van-e különbség a kultúra-specifikus és a nem kultúra-specifikus neologizmusok fordításában?
Vö. GRAF, Birgit: Neologismen am Ende der neunziger Jahre. Eine Analyse der Produktivität von Wortbildungsmustern im Französischen. Diplomarbeit. Graz, Karl-Franzens-Universität, 1998. 24. 48 Vö. REISS, Katharina – VERMEER, Hans J.: Grundlegung einer allgemeinen Translationstheorie. Tübingen, Max Niemeyer Verlag, 1984. 13.
Vö. KLAUDY Kinga: The Asymmetry Hypothesis in Translation Research. In: Translators and Their Readers. In Homage to Eugene A. Nida. Szerk.: DIMITRIU, Rodica – SHLESINGER, Miriam. Brussels, Lés Éditions du Hazard, 2009, 283-303. Itt: 303. 50 Vö. HARRIS, Brian – SHERWOOD, Bianca: Translating as an innate skill. In: Language, Interpretation and Communication. Szerk.: GERVER, David – SINAIKO, H. Wallace. New York/ London, Plenum Press, 1978, 155–170..
194
195
47
49