A Petőfi Sándor Általános Iskola Házirendje
Gödöllő, 2009.
1. Bevezető rendelkezések Az iskolai együttélés szabályait, a jogokat és kötelességeket a házirend tartalmazza. Előírásai egyaránt vonatkoznak az iskolába érkezőkre, a tanulókra, szülőkre és az iskola dolgozóira. A házirend hatálya és érvényessége kiterjed az iskola épületére, közvetlen környezetére. 1.1.
A házirend hatálya
A házirend a Petőfi Sándor Általános Iskolába járó tanulókra vonatkozik. Célja, hogy meghatározza a tanulók jogait, kötelességeit az iskolában, valamint az iskola által szervezett programokon. (pl. osztálykirándulás, erdei iskola, színház-, múzeum-, mozi látogatás, sportrendezvények, iskolai rendezvények… stb.) A házirendet a szülők is elfogadják és az abban foglaltakat tudomásul veszik, a rájuk vonatkozó részeket betartják. Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a nevelők azt be is tudják tartatni. A házirendet: az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolai szülői közösség és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet és módosítása (30./2004.(X.28.) OM rendelet); a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított – 8/2000. (V.24.) OM rendelet; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra, más alkalmazottakra és a szülőkre is tartalmazhat (pl. a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmaznia kell. 1.2.
A házirend nyilvánossága
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: a diákönkormányzat faliújságán, az iskola könyvtárában, nevelői szobájában, az igazgatónál, a helyetteseknél, az osztályfőnököknél, a diákönkormányzatot segítő pedagógusnál, a szülői munkaközösség elnökénél, a tanulói házirend a tantermekben. A házirend egy példánya jól látható helyen, az iskola portáján bármikor (az iskola nyitvatartási ideje alatt) megtekinthető. 2
Minden szülő a beiratkozás alkalmával kézhez kapja a házirend egy példányát. A tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a házirendről, akik aláírásukkal igazolják, hogy annak tartalmát megismerték, a benne foglaltakat elfogadták és a rájuk vonatkozó részeket betartják. Az osztályfőnökök minden év első osztályfőnöki óráján kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal és kötelességekkel foglalkoznak. A tanulók aláírásukkal igazolják a tájékoztató füzetben, hogy a házirendben foglaltakat megismerték.
2. Az intézmény adatai
neve: Petőfi Sándor Általános Iskola székhelye: 2100 Gödöllő, Munkácsy Mihály út 1. felügyeleti szerve: Gödöllő Városi Önkormányzat
3. Az iskola tanulóközösségei, szülők közösségei
A tanulók nagyobb közössége: a tanulólétszám 50%-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat (továbbá DÖK) véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleten a Diákelnök részvételét. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus – az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére két képviselőt (küldöttet) választanak az iskolai DÖK vezetőségébe. A tanulók kisebb közössége egy tanulócsoport (azonos idegen nyelvet tanuló diákok csoportja, vagy egy napközis csoportba járó diákok). A tanulók kisebb közössége az osztályfőnökön illetve a DÖK segítő tanáron keresztül kérheti az őket érintő problémák vizsgálatát, jogorvoslatát a nevelőtestület illetve az iskola vezetősége előtt. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, pl.: énekkar. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, pedagógus, illetve a DÖK, a szülői közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket az iskola igazgatója által megbízott pedagógus, szülő vagy erre a feladatra felkért nagykorú személy vezeti. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell.
3
A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. Vezetőjük feladatait díjazás nélkül, önkéntesen végzi.
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttek működtetik. A diákönkormányzat tevékenységét az igazgató által megbízott nevelő (diákönkormányzatot segítő pedagógus → DSP) segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzat választott diákelnöke látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzat elnökének ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat képviselőtestületének véleményét. A diákönkormányzat fegyelmi véleménynyilvánításra jogosult.
eljárás
során,
az
üggyel
kapcsolatba
Szülők nagyobb csoportja: egy osztályba járó diákok szülei, vagy azonos nyelvi csoportba, napközis csoportba járó gyerekek szülei.
Szülők kisebb csoportja: az iskolai szülői munkaközösség (SZMK), a szülők nagyobb csoportja által megválasztott szülők.
4. Tanulói Házirend Az iskola célja, hogy kulcsot adjon a tudáshoz. A házirend célja, hogy kulcsot adjon a tanulói jogok gyakorlásához és a kötelességek teljesítéséhez. A fegyelem és a rend az iskolában sem önmagáért valóan fontos. Minden, ami az iskolában történik, a ti boldogulásotokat: adottságaitok kibontakoztatását, a siker örömének átérzését, a tudás megszerzését az alkotást, a közösséghez tartozás élményeit kell, hogy szolgálja. 4.1.
Az alábbi jogosultságok megilletnek a tanulói jogviszony alapján (melynek kezdete a beiratkozás utáni első tanítási nap):
1) A tanulás és az iskolában végzett munka személyes jogod és felelősséged. (Ezt a jogod magántanulóként is érvényesítheted.) Jogod, hogy 2) színvonalas oktatásban részesülj, abban aktívan részt vegyél, 3) megismerd az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit, 4) személyiséged, önazonosságod, emberi méltóságod tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számodra, 5) az iskolai közösség aktív, azt formálni képes tagja legyél, ezért: a) Választó és választható vagy a diákközösség bármely szintjén.
4
b) Részt vehetsz az iskolai diákönkormányzat munkájában. A diákönkormányzat ülésein osztályodat küldöttek képviselik, akik elmondhatják véleményedet, a hozott határozatokról tájékoztatnak. c) Élhetsz mindazokkal a jog- és hatáskörökkel, amelyek választott tisztségedből, felelősi megbízatásodból fakadnak. d) Javaslataiddal részt vehetsz – a diákönkormányzat szervezésében – egy tanítás nélküli munkanap programján. e) Véleményedet, javaslataidat szóban, vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőid útján közölheted az iskola igazgatójával, nevelőivel, a nevelőtestülettel. f) Kérdést intézhetsz az iskola vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkeresésétől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnod. g) Bármilyen problémáddal nevelőidet, osztályfőnöködet, a diákönkormányzatot, az iskola igazgatóját, igazgatóhelyetteseit megkeresheted, érdekeid védelmében segítséget kérhetsz, melyet meg is kell kapnod. h) Kérheted a pedagógusok titoktartási kötelezettségét minden olyan esetben, amikor ez az érdeked. (Ennek eldöntése a pedagógus hatásköre.) i) Az iskola egészének életéről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója az iskolagyűlésen, a tanítók, szaktanárok a szakórákon, az osztályfőnökök, az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatnak. j) Kezdeményezheted diákszerveződések (iskolaújság, diákkörök, önképzőkörök, iskolarádió, szakkör, művészeti csoport, énekkar stb.) létrehozását, és ezek munkájában részt vehetsz pedagógus felügyelet mellett. k) Kiérdemelt kedvezményekben részesülhetsz, jutalmat, elismerést kaphatsz. 6) Jogod van ahhoz, hogy tanulmányi munkádhoz a tanítási órán kívül is minden segítséget megkapj, ezért részt vehetsz: napközi otthoni és tanulószobai foglalkozásokon, képességfejlesztéseken, a sportkörök foglalkozásain a szakkörök foglalkozásain, a különböző tanulmányi versenyeken, pályázatokon, osztályfőnököd engedélyével, a tanulmányi munkát segítő iskolán kívüli rendezvényeken, g) ha az osztályfőnöködtől engedélyt kaptál, akkor a tanítási idő alatt iskolai és iskolán kívüli sport- és kulturális programokon, rendezvényeken is szerepelhetsz, h) részt vehetsz az iskolán kívül, de az iskola által szervezett rendezvényeken – osztálykirándulás, erdei iskola, színházlátogatás, nyári tábor stb. (Ezen alkalmakkor a házirend változatlanul érvényes.) i) rendszeres egészségügyi felügyeletben, illetve ellátásban, valamint gyermekvédelmi, logopédiai ellátásban részesülhetsz. a) b) c) d) e) f)
7) Jogod van vallási és világnézeti meggyőződésednek megfelelően hit- és vallásoktatásban részesülni. Vallási, világnézeti vagy más meggyőződésed, nemzeti vagy etnikai önazonosságod tiszteletben kell tartani, és ezt kifejezésre jutathatod, feltéve, ha e jogod gyakorlása nem ütközik jogszabályokba, és nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társaid tanuláshoz való jogának gyakorlását.
5
8) Jogodban áll igénybe venni az iskola helyiségeit, sportfelszereléseit, létesítményeit
(tantermeit, könyvtárát, tornatermét, folyosóit, ebédlőjét, sportpályáit) a védő- óvó előírások (balesetvédelem, tűzvédelem) betartásával, azok rendeltetésszerű használatával, pedagógus felügyelete mellett. A tanórán kívüli alkalmakra külön engedélyt kell kérned az osztályfőnöködtől. 9) Családod anyagi helyzetétől függően – indokolt esetben – a törvényben előírt kedvezményekben, szociális támogatásban részesülhetsz. 10) Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írathatnak veled, előzetes egyeztetés alapján, melyet tanáraid legalább egy héttel előre jeleznek. 11) Kiértékelt írásbeli munkádat lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapd. 12) Kérelmedre – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adhatsz számot tudásodról. 13) Kérheted az átvételed másik azonos vagy más típusú oktatási intézménybe. 14) Amennyiben egészségi állapotod (orvosi, vagy egyéb szakvélemény, javaslat) vagy más körülményed (külföldi tartózkodás stb.) indokolttá teszi, kérheted magántanulói jogviszony létesítését, illetve tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentésed. 4.2.
Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai DÖK megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen, szeptemberben történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a DÖK-ön keresztül érvényesíthetik jogaikat. A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a DÖK véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kikérheti a DÖK véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. A DÖK képviselők személyesen intézhetnek kérdéseket tanáraik és az iskola vezetősége felé a Diákparlamenten, mely minden év márciusában kerül megrendezésre.
4.3.
A tanulók kötelességei
Minden tanuló az iskolai közösség tagja. Ebből fakadóan kötelezettségeid: 1) a) Tartsd be az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit! b) Azonosulj az iskola, az osztályod célkitűzéseivel, tetteiddel segítsd azok megvalósulását! c) Választott, vállalt tisztséged, megbízatásod lelkiismeretesen teljesítsd! Ha tagja vagy a diákönkormányzatnak, köteles vagy a megbeszélésekre eljárni, társaid véleményét, javaslatait továbbítani, az ott elhangzottakról társaidat tájékoztatni.
6
2)
3)
4)
5) 6)
7) 8)
d) Felelős vagy a tantermek, a tornaterem, a folyosók, a könyvtár, az iskolaudvar és az iskola környezetének tisztaságáért, az iskola felszereléséért, a közös és személyes tulajdon megőrzéséért, védelméért. e) Baleset- és tűzvédelmi előírásokat tartsd be! – A szándékos károkozásért anyagi felelősséggel tartozol! Az okozott kárt azonnal jelentsd! f) A gyermekfelelősök utasításait, kéréseit figyelembe kell venned, és azok szerint kell cselekedned. g) Az iskola pedagógusainak, dolgozóinak és tanulótársaidnak méltóságát és jogait tartsd tiszteletben! Jogellenes mások bántalmazása, megalázása, egészségének veszélyeztetése, s így e cselekedet már első esetben is súlyos büntetéssel vagy fegyelmi eljárással büntethető. Legfontosabb kötelezettséged a tanulás. Ebből fakadó kötelező feladataid: Minden tanítási órára felkészülten jelenj meg! Minden tanítási órára hozd el a Tájékoztató füzeted, a tanuláshoz szükséges eszközeidet! Mulasztásaidat a következő órára pótolnod kell, hosszabb hiányzás esetén a tanárod által megadott időpontig! Köteles vagy a választott és a kötelező tanórákon és foglalkozásokon részt venni, fegyelmezetten dolgozni. A tanítási órákon, foglalkozásokon olyan magatartást tanúsíts, mellyel nem sérted társaid tanuláshoz való jogát, nem zavarod tanárodat az oktató- nevelő munkában! A Tájékoztató füzet, menzakártya hivatalos iratok. Ezek rongálása, firkálása, díszítése tilos! A Tájékoztató füzetbe történő bejegyzéseket másnap aláíratva kell bemutatnod. Az iskola bármely írásos üzenetének aláírása szüleid kötelessége. A Tájékoztató füzet elvesztését haladéktalanul jelentened kell osztályfőnöködnek. Óvd magad és társaid testi épségét, egészségét! Sajátítsd el és alkalmazd az egészséget és biztonságot védő ismereteket! (óvóvédő rendszabályok a balesetek megelőzése céljából) Ha veszélyt vagy balesetet észlelsz, haladéktalanul jelentsd a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy az iskola más alkalmazottjának, esetleges sérüléseiddel fordulj azonnal a legközelebbi iskolai alkalmazotthoz! Rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz vagy robbanással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsd be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait! A tornateremben csak pedagógus felügyeletével, sportfelszerelésben tartózkodhatsz! Balesetvédelmi okokból sportfoglalkozásokon nem viselhetsz karórát, gyűrűt, nyakláncot, fülbevalót, nem lehet nálad a telefonod. Megjelenésed az iskolában és az iskolán kívüli programokon legyen tiszta, ápolt, öltözködésed ízléses, az életkorodnak és az időjárásnak megfelelő – az iskolai ünnepélyeken, tanulmányi versenyeken, vizsgákon, fényképezésen, színházlátogatáskor viselj az alkalomnak megfelelő ruházatot! Az iskolában és az iskolán kívüli programokon viselkedj kulturáltan, magatartásoddal mutass jó példát! Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl. játék, magnó, walk-man, CD-lejátszó, MP3, nagy értékű ékszer, híradástechnikai eszköz, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik pedagógus külön engedélyt nem ad. Mobiltelefont csak saját felelősségedre tarthatsz magadnál. A telefont a tanórák alatt nem használhatod, ki kell kapcsolnod! Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Amennyiben az engedély nélkül behozott tárgyat használod, a pedagógusnak joga van azt elvenni, a szülődnek pedig kötelessége azt egy héten belül az
7
igazgatóságon átvenni. Ha ez nem történik meg, úgy annak megőrzéséért felelősséget az iskola nem vállal. Szigorúan tilos az iskolába behozni: szemetelésre alkalmas (szotyola, tökmag, rágógumi, konfetti stb.), vagy veszélyt okozó tárgyakat (szúró-, vágó eszközöket, kést, drótot, tűt, öngyújtót, gázsprayt) továbbá cigarettát, gyufát stb.). 9. Minden iskolai és iskolán kívül szervezett programon tartsd be a házirend előírásait, valamint a tűz- és baleset megelőzés szabályait!
5. Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, a SzMK és a Diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6.45 órától 18.00 óráig van nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola 7.00 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Tanórán kívüli foglalkozáson a tanulók csak nevelői felügyelettel tartózkodhatnak az épületben. 3. A napközis és a tanulószobás tanulók 16.00 óráig saját csoportjukban, ezt követően a kijelölt pedagógus által felügyelt összevont csoportban tartózkodnak 17.00 óráig. 4. Reggeli ügyelet: 7.00 – 7.30. Alsó tagozatos tanulók számára, akik szülei korai munkakezdéssel dolgoznak, és erről munkahelyi igazolást hoznak, melyet szeptember 30-ig leadnak a reggeli ügyeleten. 5. Az iskola (a reggeli ügyelet és a 0. óra kivételével) 7.30-kor nyit. A tanulóknak legkésőbb 7.50-ig be kell érkezniük. A vidékről bejáró tanulóknak a tömegközlekedési eszköz megérkezésétől függően, de legkésőbb 7.55-re kell az osztályterembe érniük. 7.50 után érkezők (kivéve a bejárók) elkéstek, nekik az ellenőrzőt felszólítás nélkül át kell adni az ügyeletes pedagógusnak, vagy portásnak, akik a késést bepecsételik, valamint az ügyeleti füzetbe bejegyzik. Öt késés osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. 7.50-től mindenki az első órára kijelölt tanteremben tartózkodik, felszerelését kikészíti és készül a tanórájára, vagy szaktanterem előtt felszerelésével együtt várakozik. 1. A büfét is csak 7.50-ig lehet igénybe venni. 2. Azok a tanulók, akik nem veszik igénybe a reggeli ügyeletet. 7.15 – 7.30 között jó idő esetén a bejárat előtt az udvaron, rossz idő esetén a földszinti aulában gyülekeznek A szülők az első évfolyamos tanulókat szeptember első két hetében bekísérhetik az osztályba. 3. A szülők várakozási helye és ideje: A tanítási idő után, jó idő esetén a bejárat előtt az udvaron, rossz idő esetén a földszinti aulában. Az épületben járkálni nem lehet. A napközis tanulókat a pedagógus a foglalkozás végén lekíséri a portához, ahol átadja őket a szülőknek. 4. A tanítás 8.00 órakor kezdődik. 5. Az iskola kapuja 8.00 –tól a tanítás végéig zárva van. Hivatalos ügyek intézése a nagyszünetben, vagy az előzetesen megadott, illetve egyeztetett időpontban történik.
8
5.1.
Tanítási órák és szünetek rendje
Tanítási órák: Az iskola tárgyi feltételeinek figyelembevételével indokolt esetben 0. óra tartható. 0. óra 7.00 – 7.45 1. óra 8.00 – 8.45 2. óra 9.00 – 9.45 3. óra 9.55 – 10.40 4. óra 11.05 – 11.50 5. óra 12.00 – 12.45 6. óra 12.55 – 13.35 7. óra 13.45 – 14.25 Az iskolában az 1 –5. óra 45 perces, a 6-7. tanóra 40 perces. Az órakezdés szabályai: A tanulók a tanterembe lépő pedagógust felállással köszöntik. Az óra megkezdése előtt már kikészítik a felszerelésüket. A hetes jelenti a tanulók létszámát, vagy az abban történt változást. Amennyiben az órát tartó pedagógus a becsengetés után 5 percig nem érkezik meg, azt az egyik hetes jelenti az igazgatóságon, a másik hetes gondoskodik arról, hogy a tanulók fegyelmezetten várják a nevelőt. Szünetek: 1. szünet 15 perc – reggeli az ebédlőben, vagy a tanteremben ülve 2. szünet 10 perc 3. szünet 25 perc – a tanulók – a hetesek kivételével – az udvaron tartózkodnak (kivéve, ha az időjárás ezt nem engedi meg) 4. szünet 10 perc 5. szünet 10 perc 6. szünet 10 perc Szünetek rendje: 6.1. Szünetekben az ügyeletes pedagógus rendelkezéseit be kell tartani. 6.2. Szünetekben a tanulók a tantermük előtti folyosón, a tantermekben (kivétel a szaktantermek, tornaterem), jó idő esetén a nagyszünetben az udvaron tartózkodhatnak. 6.3. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. 6.4. A technika, idegen nyelv és számítástechnika tanórákra az adott órára történő becsengetéskor pedagógus vezetésével vonulnak a tanulók a szaktantermekhez. 6.5. Testnevelés órára 5 perccel becsengetés előtt érkezhetnek a tanulók a tornatermi öltözőbe átöltözni. A folyosókon, lépcsőházban, udvaron a diákok kerüljék a lármázást, szemetelést és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke, napközis nevelője (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásbeli engedélyével („kilépő cédula”) hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. (A kilépő cédulát a tanulónak le kell adnia a portán.) A tanulók hivatalos ügyeiket az igazgatóságon, vagy a tanári szobában a nagyszünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. 9
Rendkívüli esetben az igazgatót és helyetteseit azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás köteles szünetben lehívni a tanulót. Telefonhoz csak indokolt esetben hívható tanuló. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A napi munkarendet az órarend, napközis napirend és a csengetési rend határozza meg. 5.2.
Étkezések rendje Reggeli: Ebéd:
8.45 – 9.00 és 9.45 – 9.55 11.50 – 14.00
Az iskola tanulói étkezését az ebédlő és a büfé biztosítja. Reggelizésre az első és második szünetekben van lehetőség. A reggelit igénylő tanulók az ebédlőben, a többiek a tanteremben ülve kulturált módon fogyaszthatják el a reggelit. A büfében az óraközi szünetekben lehet vásárolni. Az ebédlő igénybevételére az adott osztály utolsó tanítási órája után, de legkorábban 11.50 után van lehetőség külön beosztás szerint. Óraközi szünetekben a tanulók nem ebédelhetnek. Tanulók csak felnőtt (nevelő vagy erre a feladatra megbízott személy) felügyelete mellett étkezhetnek, felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak az ebédlőben. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az ebédlő rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az ebédlőt. Az ebédlőből ételt kihozni nem lehet. Napközis csoportok az órarend figyelembe vételével a napközis nevelő utasítása szerint csoportonként, nevelői felügyelettel ebédelnek. Az ebédelési beosztástól eltérni, csak rendkívüli esetben (fogászat, verseny, elkérés stb.) külön engedéllyel lehet. Uzsonna: a napközis csoportok számára a napközis nevelő által megszabott időben. 5.3.
Napközi otthon rendje A napközis foglalkozás az utolsó tanítási óra után kezdődik. A tanulók a kijelölt napközis teremben gyülekeznek. A napközi otthont igénybevevő tanulók a napközis csoporttal előre meghatározott időben étkeznek. Mindenkor törekednek a csendes, kulturált étkezésre, a házirend általános szabályainak betartására. Napközis tanuló csak csoportosan étkezhet, ez alól csak a napközis nevelő vagy az igazgató adhat felmentést. Napközis tanulóknak mindenkor be kell tartaniuk a napközis nevelő által kialakított csoportrendet. Napközis tanuló az előzetesen (tanév elején) a szülő által írásban megadott időpontnál korábban csak előzetes írásbeli engedéllyel távozhat. A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A csoportosan távozó tanulókat a napközis nevelő a portáig kíséri. A szülő írásbeli engedélyével egyedül hazajáróktól elköszön, akiért a szülő megérkezett azt kiengedi, a többieket a délutáni ügyelet termébe kíséri. Ott az ügyeleti füzetbe beírja a vele érkezett tanulók nevét.
10
Tanulási idő az alsó tagozaton 1 óra, a felső tagozaton 1.5 – 2 óra. A tanulási idő 14.45 – 15.45-ig tart. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben, igazgatói engedéllyel lehet. A tanulási időt be kell tartani, azt zavarni nem lehet. A napköziseknek az uzsonnát a napközis nevelő által kijelölt időben, ülve, kulturáltan kell elfogyasztani. Az étkezés igénylését, a menü heti kiválasztását, a térítési díj megfizetését külön rend szabályozza. Péntek délutáni napközis időben szabadidős programok szervezhetők. Minden hónap egy péntek délutánján „klub napközis” foglalkozáson vehetnek részt a diákok. Az aktuális programot a Napközis Munkaközösség szervezi. Az iskola házirendje a napközis foglalkozásokra is vonatkozik, azt a napközis tanulónak is be kell tartani. Jutalmazási és büntetési fokozatok a házirend általános jutalmazási és büntetési elveivel, fokozataival megegyeznek. 5.4.
A tanulószoba munkarendje:
A felsős tanulóknak a tanórák után tanulószobát szervezünk, ahol a tanulószobát vezető nevelő az 5-6. évfolyamon 11.50 és 16.00 óra között biztosítja a felügyeletet a tanulószobát igénylő tanulók számára, a 7-8. évfolyamon az adott tanév szervezésétől függően12.35–15.35 óráig tanulószobát vagy ugyanezen időszakban szakkorrepetálásokat biztosítunk a tanulóknak. A korrepetálási lehetőséggel az iskola minden tanulója élhet. A tanulószobát köteles igénybe venni az a tanuló, aki a tanórák befejezése után is az iskola területén marad, és nem vesz részt szervezett foglalkozáson, ill. az még nem kezdődött meg (pl. szakkör, sportedzés stb.) vagy vidéki bejáró tanuló, akinek a tömegközlekedési eszköze később indul, s ezért az iskolában marad. Ha a tanuló tanulmányi munkája nem megfelelő, akkor a szaktanár kötelezheti a korrepetálásokon való részvételre. A tanulószobáról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő írásbeli, vagy személyes kérése alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az 5-6. osztályos tanulószobás tanulók együtt, csoportosan ebédelnek, s rájuk a napközisek szabályai vonatkoznak. A 7-8. osztályos tanulószobás vagy korrepetálásokon részt vevő tanulók a saját osztályukkal az ebédelési rendben meghatározott időben ebédelnek. 5.5.
Szüneti ügyeletek rendje
A tanítási szünetekben (őszi, téli, tavaszi, egyéb) a tanulóknak az iskola ügyeletet szervez a városi iskolák közti megegyezés szerint. A tanítás nélküli munkanapokon, igény szerint biztosít az iskola ügyeletet. 5.6.
A hivatalos ügyek intézésének rendje
9. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. 9. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva.
11
9. Tanulók az igazgatóságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, a nagyszünetben kereshetik fel. 9. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell az igazgatóságot felkeresni. 9. Tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézése szerdai napokon 9.00 – 12.00 óra között történik. 5.7. Az iskolarádió adásrendje Hétfő és péntek 7.45 – 8.00 óra között közérdekű bejelentéseket tartalmazó műsor. Nagyszünetekben zenék sugárzása, esetenként kérések alapján. Sürgős esetekben bemondás, óra kezdetekor vagy vége előtt 2 perccel. Tanulmányi kirándulások, erdei iskola rendje
5.8.
Az iskola helyi tanterve tartalmazza a tanulók egy napos tanulmányi kirándulását, figyelembe véve az adott osztály tanulóinak életkori sajátosságait és a tanult tananyagot. A lehetőségek felvázolása után a szülők közössége dönt arról, hogy milyen pénzügyi keretek között valósítsák meg. Az első szülői értekezleten a szülők megszavazzák a hozzájárulás költségét és aláírásukkal igazolják, hogy tudomásul veszik és azt a meghatározott időre beküldik. 5 napos erdei iskola szervezése: az osztályfőnök az első szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket a lehetőségekről, melynek igénybe vételéről a szülők együttesen, kizárólag önkéntes alapon döntenek. A költségeket a szülők viselik, melyet részletben, vagy egy összegben meghatározott időre kifizetnek. A jelentkezés önkéntes, erre kötelezni senkit sem lehet. A szervező pedagógus a költségek mérséklése, csökkentése érdekében igyekszik minden pályázaton részt venni. A szülők tájékoztatásának rendje
5.9.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja az iskola igazgatója: o összevont szülői értekezleten, o a szülői közösség választmányi ülésén, o az iskola honlapján, és az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein. Szülői értekezletek: a tanév folyamán három alkalommal (szeptember, február, május). Nyolcadik évfolyam számára pályaválasztási szülői értekezlet (november). Fogadóórák: a tanév során több alkalommal , az éves munkaterv szerint A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módokon tájékoztatják: szóban: családlátogatásokon, a fogadóórákon, a szülői értekezleteken, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken. írásban: a Tájékoztató füzetben, valamint az elsőtől negyedik évfolyam félévéig a félévi és a tanév végi értékelő lapokon (ill. a szöveges értékelést tartalmazó tájékoztató füzetben). Ha a kiskorú tanuló ellen fegyelmi eljárás indul, a szülőt írásban értesíteni kell, a tárgyalás előtt legalább egy héttel. Ebben az értesítésben a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A szülők, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
12
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetek az iskola igazgatóságával, ill. nevelőivel.
6. Általános működési szabályok 6.1. Kiegészítések, megjegyzések, értelmezések a tanulói jogokhoz Tanulói jogok 7. és 5.11.pontjaihoz 6.1.1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje minden év szeptemberében kerül kifüggesztésre. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként, a tanulók órarendjéhez igazodva. (I. számú melléklet) Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönzött könyvet elveszti, megrongálja vagy nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést – a könyv aktuális értékét – köteles fizetni. 6.1.2. Szakkörökre, sportkörökre vonatkozó szabályok A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több jelentkezőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak a szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető pedagógus döntése alapján lehet. A jelentkezés módja: a szakkört, sportkört vezető tanárnál. Tervezett létszám 10-15 fő/szakkör. 6.1.3. Kedvezményes étkezésre vonatkozó szabályok
A tanulóknak lehetőségük van igényelni az iskolai étkezést. Napi háromszori (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy napi kétszeri (tízórai, ebéd vagy ebéd, uzsonna) étkezésben, vagy csak ebédelésben részesülnek a szülők választása alapján. Az étkezési térítési díjat minden hónap 15. napjáig csekken a Kalória HKT számlájára kell a szülőknek (gondozóknak) befizetni. Probléma esetén a szülő (gondozó) személyesen egyeztet a Kalória KHT-vel. Kedvezményes étkezésre (50%) jogosultak – 3 vagy több gyermekes, tartósan beteg gyermeket nevelő illetve rendszeres nevelési segélyben részesülők.
6.1.4. A számítástechnika terem, szaktantermek (fizika, kémia, technika, rajz) tornaterem, sportudvar használata A számítástechnika teremben és a szaktantermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a tanulók. Az eszközöket, gépeket csak pedagógus felügyelet mellett használhatják. Minden tanulót a tanév első szakóráján balesetmegelőző oktatásban kell részesíteni. A sportudvar csak az iskola nyitvatartási ideje alatt, tanári felügyelettel használható. Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A tanulók a tájékoztató füzetben aláírásukkal 13
igazolják, hogy az oktatáson részt vettek. A számítástechnika, a testnevelési foglalkozás, a fizika, a kémia és technika órák megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi és balesetvédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely dolgozójának. 6.1.5. A differenciált képességfejlesztő foglalkozásokra vonatkozó szabályok Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli differenciált képességfejlesztő foglalkoztatások segítik. A jelentkezés módja: szülői kérésre, vagy az adott tárgyat tanító tanár javaslatára a szaktanárnál lehet jelentkezni. A jelentkezés nem egy tanévre szól, az eredmények javulása után felmondható, illetve folyamatosan be lehet kapcsolódni. 6.1.6. Szakkörökre, tömegsportra, tanfolyamra vonatkozó szabályok Az iskola minden tanév végén május hónapban tájékoztatást ad – a költségvetés függvényében – a tervezett ingyenes szakkörökről a következő tanévre, melyre a szülők egyeztetésével a tanuló írásban jelentkezhet. Tervezett létszám 10 –15 fő. A jelentkezés egy tanévre szól. 6.1.7. Versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra vonatkozó szabályok A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. 6.1.8. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozásokra vonatkozó szabályok Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve a művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken az alkalmakon – ha a tanítási időn kívül esnek és költségekkel jár- önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 6.1.9. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az igazgató dönt. 2. A szociális támogatás odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult- előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő.
14
3. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás szükség szerint kiegészíti az ingyenes tankönyvre jogosultak számára felhasználható pénzügyi keretet. 4. A következő tanévben használt tankönyvek jegyzékét az előző év májusában ismerhetik meg a szülők. Az ingyenesen használt tankönyveket a tanulók tanév végén leadják a könyvtárba. Tanulói jogok 6. pontjához 6.1.10. A napközi otthonba és a tanulószobába történő felvétel rendje 1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. Tanulószobába és napközi otthonba tanévenként előre minden év áprilisában, ill. első évfolyamon a beiratkozáskor kell előzetesen jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke felvételét, elhelyezését. 3. Gyenge tanulmányi eredmény, bukás esetén szaktanár, osztályfőnök ill. a gyermekvédelmi felelős javaslatára is felvételt nyerhet a tanuló. Ebben az esetben az iskolai étkezés igénybe vétele nem kötelező. A tanuló a tanulási időt tölti a napköziben. 4. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője munkanélküli, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. 6.1.11. Egészségvédelem A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos a gyermekorvosi rendelő nyitvatartási rendje szerint fogadja az orvosi ellátásra szoruló tanulókat. Az iskolaorvos az éves iskola egészségügyi munkaterv alapján elvégzi – vagy szakorvos ill. a védőnő részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: iskolafogászat (tanévenként két alkalom, melyre a tanulókat az osztályfőnök, felsőben a szaktanár kíséri el) belgyógyászati vizsgálat (kötelező szűrések), beutalók kiállítása szakrendelésre (pl. ortopédia…) szemészeti- és hallásvizsgálat, a tanulók fizikai állapotának mérése, valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata, védőoltások beadása felvilágosító előadások, egészséges életmódra nevelés Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, ill. szükség szerinti gyakorisággal. Az iskolába érkezést követően orvosi vizsgálatra csak a szülő írásos kérelmére mehet a tanuló, az osztályfőnök engedélyével. Szülői kérelem nélkül csak indokolt – orvosi beavatkozást, vizsgálatot igénylő – esetben (pl. láz, rosszullét, baleset) mehet a tanuló az iskolaorvoshoz felnőtt személy kíséretében. Az orvoshoz felnőtt kísérettel elengedett tanuló szüleit az osztályfőnöknek telefonon értesítenie kell.
15
Tanulói jogok 4. pontjához. 6.1.12. A tanulók személyiségi jogai A tanulók személyes adatait a pedagógus semmilyen körülmények között nem adhatja ki, csak az iskola vezetése, hatósági megkeresésre, a szülő tájékoztatása mellett. A tanulót emberi méltóságában megsérteni nem lehet, ezért rá a pedagógus bántó megjegyzést nem tehet, és sértő becenévvel nem illetheti. 6.1.13. Szabad vallásgyakorlás
Tanulói jogok 7. pontjához
A tanuló szabad vallásgyakorlása érdekében az egyházak megkeresésére az iskola nyugodt feltételek mellett térítésmentesen helyiséget biztosít a hittanórák számára. Jelentkezés az egyházközösségeknél történik, illetve az első szülői értekezleteken. Tanulói jogok 6. pontjához 6.1.14. Versenysport Amennyiben a tanuló bármilyen sportegyesület igazolt versenyzője, minden tanévben szeptember 15-ig köteles bemutatni érvényes sporttagsági igazolványát. Ebben az esetben az egyesület írásbeli kérésére verseny esetén mentesülhet a tanórák látogatása alól. Az így mulasztott órák tananyagát a tanuló köteles pótolni, melyhez a szaktanárok segítséget nyújtanak. A bepótolt tanagyagból a tanuló későbbi időpontban számon kérhető. A többnapos (vidék, külföld) verseny utáni első két tanítási napon a tanuló nem feleltethető. 6.1.15. Kötelezően választható tárgyak Az iskola specialitásai e tanévben: német nemzetiségi osztályok, ÖKO iskola – „zöld” osztályok kompetencia alapú oktatásszervezésű osztályok Beiskolázáskor ezekbe az osztályokba lehet jelentkezni, ezzel a szülő vállalja, hogy gyermeke 8 éven keresztül a speciális osztályba jár, és annak feltételeit – emelt óraszám, szükséges felszerelések, ruházat, fellépések, versenyek, órabemutatók, mérések – tudomásul veszi. Ezen osztályokból kimaradni csak alapos indok mellett az igazgató engedélyével lehet. Tanulói jogok 13. pontjához 6.1.16. Tanulók átvétele más intézménybe A tanulók átvétele azonos, vagy más típusú intézménybe, csak a társintézmény írásbeli befogadó nyilatkozata alapján lehetséges. Tanulói jogok 12. pontjához 6.1.17. Vizsgáztatás független vizsgabizottság előtt A tanuló (kiskorú esetén a képviselője) kérheti az igazgatónál, hogy tudásáról független vizsgabizottság előtt adjon számot. Ebben az esetben az igazgató más társintézménnyel felveszi a kapcsolatot. A Vizsgabizottságnak nem lehet tagja annak az intézménynek a pedagógusa, mellyel a tanuló jogviszonyban áll. A vizsga helyéről, idejéről az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót.
16
Tanulói jogok 14. pontjához 6.1.18. Magántanulói jogviszony Szülői kérésre indokolt esetben magántanuló lehet a tanköteles tanuló, melyet évente kérelmezni kell. Amennyiben a szülők külföldi tartózkodása miatt kíván magántanulói jogviszonyt létesíteni, írásban az iskola igazgatójától kell kérni. Amennyiben a tanuló egészségügyi állapota miatt kéri a magántanulói jogviszony létesítését, akkor kérelméhez orvosi szakvéleményt kell csatolni. Ebben az esetben az iskola heti 6 órás korrepetálást biztosít. Járóképtelensége esetén a tanuló lakhelyén, más esetekben az iskola épületében. Az adott évfolyam követelményeiről a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján az adott tanítási évben augusztus 31-ig osztályozó vizsgát kell tegyen a tanuló. Járóképtelensége esetén a tanulót a lakásán vizsgáztatjuk. 6.1.19. Felmentés tanórák látogatása alól Amennyiben egyéni adottság, vagy sajátos nevelési helyzet miatt kéri a felmentést bizonyos gyakorlati jellegű tanórák látogatása alól, akkor az igazgatónak kell benyújtani az írásos kérelmet, melyben részletesen indokolni kell az okokat. Ez esetben tudásáról nem kell számot adni. Amennyiben sajátos nevelési igényű tanulóról van szó, akkor a felmentési kérelemhez csatolni kell az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság véleményét. Az igazgató a tanuló adottságaihoz mérten egyéni továbbhaladást engedélyez. Az iskola fejlesztő pedagógusa egyéni fejlesztési tervet készít, melyben meghatározza a követelményeket és, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. 6.1.20. Vendégtanulók Igény esetén iskolánk vendégtanulót is fogad – ideiglenes magyarországi tartózkodás, vándorcirkusz stb. A házirendben foglaltak a vendégtanulókra és szüleikre is teljes mértékben vonatkoznak.
7. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek az állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett, melynek összegét az iskola gazdasági vezetője határozza meg. 7.1.
Öltözőkre, ruhákat tároló szekrényekre vonatkozó szabályok
Az öltözőket a testnevelési órákon, tömegsporton, egyéb sportfoglalkozásokon résztvevők vehetik igénybe. Rendjéért, tisztaságáért az azt használók felelnek. A testnevelő tanár által kialakított beosztás alapján kell használni – több tanulócsoport esetén. Vagyonvédelmi okok miatt a tanórák, foglalkozások alatt az öltözőket zárva kell tartani. A tanórák védelme érdekében csak az óraközi szünetekben lehet használni. A ruhákat tároló szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Az osztályfőnök, ill. az igazgató megbízottja jogosult a szekrényrend, ill. a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére, a szekrényt használó diák jelenlétében.
17
8. Egyéb előírások A tanulónak a tanítási óra alatt tilos enni, inni, levelezni (kivéve indokolt esetben). Ha ezt mégis megteszik, a pedagógusnak joga van az élelmet, italt elvenni és azt csak az óra végén adja vissza a tanulónak. A leveleket a pedagógusnak joga van elvenni, széttépheti, kidobhatja, de el nem olvashatja. Az iskolában a tanulók által elkészített tárgyakat, amennyiben az iskola biztosította az anyagokat, az iskolának joga van azokat kiállításra vinni, az iskola dekorációjához felhasználni, a tanuló nevének feltűntetése mellett.
9. Tájékoztató füzet Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a Tájékoztató füzet, amely okmány. A Tájékoztató füzet bejegyzéseit csak a pedagógus javíthatja, helyesbítheti. A tanuló a Tájékoztató füzetét minden tanítási napon köteles magával hozni az iskolába, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel 24 órán belül, aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt osztályfőnökének bemutatni. A tájékoztató füzet háromszor ismétlődő otthonhagyásáért, vagy elvesztéséért osztályfőnöki figyelmeztetés jár, másodszori elhagyásáért igazgatói figyelmeztetés. A pótolt Tájékoztató füzet árának megfizetése a tanulót terheli. A bejegyzett osztályzatok, beírások „átírása” igazgatói figyelmeztetést von maga után.
10. A hetesek kötelességei A hetesek megbízatása 1-1 hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki, és nevüknek szerepelnie kell az osztálynaplóban. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
A hetesek elsőként érkeznek a tanterembe. A hetesek, feladataikat felváltva teljesítik. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés), a tiszta, kulturált környezetet. Felügyelik az osztályt a pedagógus megérkezéséig. Ellenőrzik a Tájékoztató füzetek meglétét. Esetleges hiányt jelentik a pedagógusnak. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Felírják a táblára a dátumot, az óraszámot. A szünetekben, az osztályban tartózkodnak, gondoskodnak a szellőztetésről, előkészítik a következő órát, őrzik társaik felszerelését, védik a berendezést. Gondoskodnak arról, hogy a nagyszünetben (3. óra utáni szünet) más tanuló ne tartózkodjon a tanteremben. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor a becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatáson a tanár hiányát. Rendszeresen tájékoztatják osztályfőnöküket az osztályban történő jelentős eseményekről. Az osztálytermet utolsónak hagyják el, ellenőrzik a tisztaságot, rendet, becsukják az ablakokat, lekapcsolják a világítást. Az órák után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el. 18
14. 15. 16. 17. 18.
Az adott tanteremben az utolsó óra után meggyőződnek arról, hogy minden tanuló feltette-e a székét az asztalra. A hetes munkáját az osztályfőnök rendszeresen értékeli, dicséretben, illetve elmarasztalásban részesíti. A hetes-kötelezettség elmulasztása esetén - annak súlyosságától függően - az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. A hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe, vagy a tanári szobába. A hetesek munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.
11. Késések Késésnek minősül: ha a tanuló 7.50 után érkezik az iskolába (5 késés egy osztályfőnöki figyelmeztetés) ha a tanuló becsengetés után érkezik a tanórára (ha a késések időtartama eléri a 45 percet, egy igazolatlan óra) Mindkét esetet az osztályfőnök jelöli az osztálynaplóba, és a szülőt írásban tájékoztatja. A késő tanulók az órát nem zavarhatják. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelesség teljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által vállalt órákról, tanórán kívüli foglalkozásokról (szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról, napköziről, sportfoglalkozásokról) való késésre is a fentiek érvényesek.
12. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható: a tanuló – a szülő írásbeli kérelmére – előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra, a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. A hiányzás első napján a tanuló – gondviselője révén – köteles értesíteni az iskolát telefonon a hiányzás okáról és várható időtartamáról. Ha a tanuló 3 napon keresztül távol marad az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt levélben értesítenie kell. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.
19
Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell. 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet: 20.§ (3) Az iskola, köteles a szülőt értesíteni a tanköteles korú tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 20.§ (4) Ha a gyermek tanköteles és egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. 20.§ (6) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja a tanuló teljesítménye nem értékelhető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letétét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és erről az iskola időben értesítette a szülőt a törvényben előírtak szerint. Ha a tanuló mulasztásainak a száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
13.
Tanulmányi kötelezettségek
A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól külföldi tartózkodás, vagy egészségügyi okok miatt A hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy osztályozóvizsgát tehet. Az osztályozóvizsga teljesítésének határideje: félévkor: február 1-15. a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
20
14.
A tanulók fegyelmi felelőssége
Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: 14.1. Fegyelmező intézkedések ,büntetések Az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan elmulasztja, a tanórán és egyéb iskolai vagy iskolán kívüli rendezvényen tanúsított, tanulóhoz méltatlan viselkedésű a házirendet megsérti igazolatlanul mulaszt nevelőivel, diáktársaival szemben elítélendően nyilvánul meg bármely módon az iskola jó hírnevét rombolja, büntetésben részesül. 14.1.1. A fegyelmező intézkedések formái, módjai bejegyzés a magatartás füzetbe (5 beírás jelent 1-1 fegyelmi fokozatot) szaktanári figyelmeztetés: szóbeli (közösség előtt), írásbeli (magatartás füzetbe, tájékoztató füzetbe osztályfőnöki figyelmeztetés: szóbeli (osztály előtt), írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) napközis nevelői figyelmeztetés: szóbeli (osztály előtt), írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) osztályfőnöki intő: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) igazgatói figyelmeztetés: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) igazgatói intő: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) nevelőtestületi intés: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) megbízatások visszavonása büntetés A fegyelmezetlenség szaktanári érdemjeggyel nem büntethető. A tanév végi osztályozó értekezleten dönteni kell arról, hogy az elkövetett fegyelmi vétség – a tanuló későbbi magatartását figyelembe véve – mennyire meghatározó a bizonyítványba is bekerülő magatartási minősítés megállapításában. A fegyelmező intézkedések kiszabásakor a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben, a vétség súlyától függően el lehet térni. Súlyos kötelezettségszegésnek minősülnek az alábbi esetek: agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, megalázása, megzsarolása, az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog iskolába hozatala, fogyasztása) szándékos károkozás, az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, tiltott sajtótermékek, fegyver, vagy fegyvernek minősülő tárgy behozatala az iskolába, sorozatosan durva és trágár kifejezések használata, tájékoztató füzetében osztályzatot, illetve aláírást meghamisít, társa vagy közössége pénzét, értékeit eltulajdonítja,
21
ezen túl minden olyan cselekmény, amelyek a bűntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 14.2. Fegyelmi büntetés A Kt. 76.§-a szerint a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegő tanulót fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben lehet részesíteni. Fegyelmi büntetés lehet: megrovás szigorú megrovás áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba áthelyezés másik, azonos típusú iskolába A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés. Ezt a jogkörét átruházhatja a fegyelmi bizottságnak, melyet meghatározott időre, vagy alkalmilag hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 14.3. Fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás szabályait a Kt. 76. §-a, a rendelet 32-33. §-a, valamit az 5. számú melléklete határozza meg. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés. Ezt a jogkörét átruházhatja a fegyelmi bizottságnak, melyet meghatározott időre, vagy alkalmilag hozhat létre. (iskolai SZMSZ) Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A DÖK a fegyelmi eljárás során az üggyel kapcsolatban véleménynyilvánításra jogosult. A fegyelmi eljárás célja a tényállás tisztázása. Az ügyben méltányosan, humánusan kell dönteni. Ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan, az eljárásban a tanuló javára kell dönteni. A fegyelmi eljárás megindítása A nevelőtestületnek mérlegelési jogköre van abban a kérdésben, hogy a tanuló kötelezettségét vétkesen, vagy súlyosan szegte-e meg, indít-e fegyelmi lejárást. Nem indítható fegyelmi lejárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Minden esetben meg kell indítani, és le kell folytatni az eljárást a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy szülő kezdeményezésére. Értesítés a fegyelmi eljárás megindításáról Az értesítést olyan módon kell kiküldeni (hivatalos iratok kézbesítése szerint), hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni.
22
Értesítés egyeztető eljárás lehetőségéről A fegyelmi eljárásról szóló értesítésben a tanuló, szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás lehetőségére. A tanuló, a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül, írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Egyeztető eljárás Az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell a lehetőséget, hogy közösen működtessék a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást. Az eljárás célja, a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A szabályozás elfogadásakor a szülői szervezetnek és diákönkormányzatnak egyeztetési joga van. Az egyeztető eljárásra akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (tanuló, szülő), valamint a kötelességszegő (tanuló, szülő) egyetért. Az alternatív vitarendezés lehetőségei: az egyeztetés, békéltetés, (semleges felet vonnak be a vita rendezésébe, aki megpróbálja közelíteni az álláspontokat) a közvetítés, (a harmadik fél saját megoldási javaslatot ad, de nem dönt) a döntőbíráskodás, (a vitában állók döntési jogukat feladják) a panaszeljárási rendszer, a ténymegállapítás (független, külső tényelemzés) Ezen eljárások célja, hogy a vitás feleket hatékonyan segítse a közöttük felmerült problémák megoldására. Az iskola egyeztető eljárásának szabályai A szabályozásnál az iskolai szülői szervezetnek és a diákönkormányzatnak egyetértési joga van. Az egyeztető eljárás tagjainak kiválasztása: az érintett felek (kiskorú esetén szülő is) az érintettek képviselője (ha felkérnek) független, elfogulatlan, pártatlan fegyelmi bizottság (pedagógusok, szülők, jogi képviselő, gyermekvédelmi felelős, külső szakember) szülői közösség képviselője DÖK képviselője az iskola igazgatója Az egyeztető eljárás hatásköre, feladatai: Elemezzék a konfliktushoz, kötelezettségszegéshez, mulasztáshoz vezető okokat. Hasonló esetek megelőzése. Megállapodás elősegítése. Fegyelmi eljárás lefolytatásának elkerülése. Az egyeztető eljárás működése: információgyűjtés az érintettek (kiskorú esetén szülő) meghallgatása szükség esetén helyszín megtekintése
23
szülői közösség és a DÖK véleményének kikérése tények elemzése, okok feltárása, megállapítások összegzése a felek akaratának kifejezésre juttatása, rögzítése sérelem orvoslása, megegyezés kialakítása az eljárás eredményének írásbeli megállapodásba foglalása a megállapodás hitelesítése az érintett felek aláírásával
Az egyeztető eljárás összehívásának rendje: Ha a tanuló (szülő) a fegyelmi eljárás megindításáról szóló levélre válaszolva, írásban kéri az egyeztető eljárást, akkor a következő öt tanítási napon belül össze kell hívni az egyeztető bizottságot. A bizottság elkezdi működését. Az egyeztető eljárás lefolytatásának rendje:
Egyeztető bizottsági megbeszélésre az érintett felek kiértesítése. A bizottság munkamegosztásának kialakítása (jegyzőkönyvvezető) Tájékozódás a fegyelemsértésről. Az érintett felek meghallgatása. Sérelem orvoslása, megegyezés kialakítása.(egyeztetés, békéltetés) A megállapodás közlése. Írásbeli megállapodás elkészítése, aláírása. Dokumentumok hitelesítése. A megegyezésről, megállapodásról beszámoló a nevelőtestület, az iskolai szülői közösség, valamint a DÖK felé. A megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve nagyobb tanulói közösségben is nyilvánosságra lehet hozni. A döntés végrehajtásának nyomon követése. Az egyeztető eljárás értékelése az iskola nevelőtestületével. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztető eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. A fegyelmi eljárás során a szabályok alapján kell eljárni.(XI./1994.VI.8.MKM rendelet 32.§ 5. számú melléklet) A fegyelmi meghallgatás A fegyelmi tárgyalás A fegyelmi határozat Jogorvoslat 14.4. A dohányzás büntetése Az iskola épületében dohányozni tilos. Az épületen kívül csak felnőtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen lehet. Dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése: 24
első esetben igazgatói írásbeli intés, ismétlődés esetén a tantestület dönt akár a tanuló eltávolításáról is.
14.5. A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott. Míg szándékosság esetén a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a gazdasági vezető javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat eredményéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell. A kártérítés elmaradása esetén az előírások megfelelően az iskola pert indít. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.
15. A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb eszköze az írásbeli értékelés és az osztályzási rendszer. A tanuló értékelése tantárgyanként és évfolyamonként a tanév elején előre meghatározott formában, szövegesen vagy érdemjeggyel történik. A tanulóknak havonta legalább egy, a heti egy órás tantárgyaknál félévente három értékeléssel, érdemjeggyel kell rendelkezni. Átfogó értékelést tanévenként két (félév, év vége) alkalommal kapnak. Naponta kettő témazáró dolgozat írattatható (a témazáró dolgozat egy nagy témakört fog át és nem azonos az írásbeli feleltetéssel, ami a szóbeli házi feladat írásbeli számonkérése). A tanulóknak dolgozataikat, az írást követő 10 tanítási napon belül kijavítva meg kell kapniuk. A félévi osztályzat az első félévben, az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. A tantestület indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is megszavazhat. A szaktanár – a munkaközösséggel egyetértésben – meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. 15.1
Tanulmányi jegyek
Az első-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. 5 (jeles)
a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni
4 (jó)
a tanuló a tananyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni
3 (közepes)
a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni
2 (elégséges) a tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni 1 (elégtelen) a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni
25
15.2 Példás:
Jó:
Magatartás jegyek
–
A házirendet betartja, és annak betartására ösztönöz. Magatartása társai számára példamutató. Tanáraival, társaival, az iskola dolgozóival szemben tisztelettudó. Aktívan részt vállal a közösségi munkában (osztály, iskolai, DÖK) A rábízott feladatokat tudásának, képességeinek megfelelően végzi. Maximum egy figyelmeztetésben részesült – kisebb vétségek. Igazolatlan hiányzása nincs, maximum 1-2 késés.
- A házirendet betartja. Magatartása jó – nem kezdeményező. Tisztelettudó. Részt vállal a közösségi munkában. A rábízott feladatokat elvégzi. Nincs szaktanári – osztályfőnöki figyelmeztetése. Maximum egy-két késés.
Változó: - A házirend betartásában nem következetes. Gyakran követ el kisebb vétségeket. Órán beszélget. Tanáraival, felnőttekkel szemben udvariatlan. Társait nem tiszteli, velük szemben néha durva. Figyelmeztetések: több szaktanári, maximum osztályfőnöki intőben részesül. Rossz:
- Magatartása negatív, romboló. Sokat vét a házirend ellen. Viselkedése durva. Fegyelmezetlen. Igazgatói figyelmeztetésben, intőben részesül. Több alkalommal igazolatlanul hiányzik.
Igazgatói figyelmeztetés, intés a fokozatok betartása nélkül a következő esetekben jár: lopás ellenőrző hamisítás szándékos károkozás társainak megalázása dohányzás, italozás 15.3 Példás:
Szorgalom jegyek - Tanulmányi munkája igényes. Munkavégzése, felkészülése rendszeres, megbízható. Többlet feladatot vállal és azt tudásának, képességeinek megfelelően teljesíti – versenyek, kiselőadás Tanulmányi eredménye 4.5 – 5. Nincs 3-as, vagy annál rosszabb osztályzata
26
Jó:
- Tanulmányi munkája figyelmes. Munkavégzése rendszeres. Többlet feladatot keveset vállal. Tanulmányi eredménye 3.5 – 4.5 között van. Nincs kettes, vagy annál gyengébb osztályzata
Változó:
- Tanulmányi előmenetele ingadozó. Munkavégzése nem kitartó, nem a képességeinek megfelelően teljesít. Több alkalommal hiányzik, vagy hiányos a házi feladata. Többlet munkát ritkán vállal. A vállalt, rábízott feladatokat nem, vagy nem a képességeinek megfelelően végzi. Munkafegyelme rendszertelen. Tanulmányi eredménye 2.5 –3.5. Több szaktanári figyelmeztetést kapott.
Hanyag:
Tanulmányi munkája hanyag. Felkészülése hiányos – sorozatos házi feladat hiány és hiányos felszerelés. A szaktanári figyelmeztetések ellenére sem végzi el feladatait. Nem a képességeinek megfelelően teljesít. Képességeihez viszonyítva sok az elégtelen, vagy gyenge osztályzata. Tanulmányi eredménye 1 – 2.5. Bukott 1-3 tantárgyból.
Természetesen figyelembe kell venni, hogy a tanuló az előző eredményeihez viszonyítva hogyan változott. 15.4. Jutalmazások Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el osztálya, iskolája érdekében közösségi munkát végez iskolai vagy iskolán kívüli versenyeken, vagy vetélkedőkön részt vesz bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 15.5.
Az egyéni jutalmazások formái
szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. tevékenységért osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért napközis nevelői dicséret: odaítéléséről a napközis nevelő dönt, adható a napköziben végzett kiemelkedő felelősi-, tanulmányi munkáért, szabadidős tevékenység végzéséért
27
Diák önkormányzati dicséret: a diákközösségért végzett kiemelkedő munkáért, odaítéléséről a DÖK vezetősége dönt igazgatói dicséret: tanulmányi versenyen elért kiemelkedő eredményekért, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján, a tanév végén adható az év diákja díj – a nyolcadik osztályos diákok részére a tanév végén, odaítéléséről a nevelőtestület, a DÖK, Az iskolai szülői közösség szavazatai alapján az iskola igazgatója dönt. (egy tanuló)
Az egyéni jutalmak formái: - könyvjutalom, - tárgyjutalom, - oklevél Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény példamutató szorgalom hiányzásmentes tanév versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel az iskola érdekében végzett tevékenység kiemelkedő sporttevékenység a közösségért végzett kiemelkedő tevékenység 15.6.
Az osztályközösség jutalmazásának formái
1. A DÖK által minden év szeptemberében meghirdetett keretjátékon első helyezést elért osztálynak jár egy jutalom szabadnap és a hasznos eltöltéséhez szükséges anyagi juttatás. ( Időpontját az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik.) 2. Pénzjutalom, a DÖK által meghirdetett verseny 2. és 3. helyezett osztályainak, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A pénzjutalom összegét a DÖK határozza meg. 3. Kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó tanulóknak júniusban egy tanítás nélküli munkanap jár kirándulás céljából. Erre az anyagi fedezetet az iskola alapítványa biztosítja.
16. Záró rendelkezések A házirend nyilvános, az iskola portáján, a könyvtárban, a nevelői szobában, az igazgatóson, a DÖK-öt segítő nevelőnél, az iskolai szülői munkaközösség elnökénél, a Tanulói Házirend a tantermekben bárki számára hozzáférhető. A házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.
28
Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék. A házirendet a nevelőtestület ……………………………………………..-án(én) elfogadta. A házirend hatálybalépésének időpontja: 2009. ……………..
…………………………………………….. intézményvezető
2009. szeptember …….-án(én) az iskolai szülői munkaközösség, valamint az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban leírtakkal egyetértettek.
……………………………………. iskolai szülői munkaközösség
………………………………………….. DÖK-öt segítő pedagógus
Záradék:
A házirendet a fenntartó ……………………………………..szám alatt jóváhagyta.
………………………………………… aláírás
29
17. Mellékletek 1.
számú melléklet
A könyvtárhasználat rendje
2.
számú melléklet
Diákönkormányzat 11/1994.(VI.() MKM rendelet 31.§ (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) a napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, f) a tanórán kívüli tevékenység fogmáinak meghatározásához, g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához h) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (2) Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a tanulók nagyobb közösségének, az iskola házirendjében van meghatározva. (3) Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes diákközgyűlés). A diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. (4) Az évi rendes közgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. (5) A diákközgyűlés – az iskolai diákönkormányzat döntése alapján – küldöttgyűlésként is szervezhető. (6) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. (7) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve iskola vezetéséhez. (8) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. (9) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező (pl. fegyelmi eljárás előtti egyeztető eljárás), illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
30
3.
számú melléklet
A szülők jogai és kötelességei 13.§ A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetőleg világnézeti meggyőződésének, nemzeti, etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát. A szülőnek joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve önkormányzati intézményt válasszanak. A szülő joga igényelni, hogy az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek 14. életévét eléri, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. 14.§ A szülőnek joga különösen, hogy Megismerje a nevelési-oktatási intézmény, nevelési-, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletesen és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az iskolai szülői munkaközösség, a pedagógus megvizsgálja és arra a megkereséstől számított 30 napon belül, az iskolai szülői munkaközösségtől legkésőbb a 30. napot követő első ülésen érdemi választ kapjon. A nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze. A nevelési-oktatási intézmény vezetője, vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. Kezdeményezze az iskolai szülői munkaközösség létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint választható személy. Személyesen, vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. A szülő kötelessége különösen, hogy Gondoskodjon gyermeke testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget. Rendszeresen kapcsolatot tartson ( a házirendben meghatározottak szerint) a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Tiszteletben tartsa az iskola vezetőit, pedagógusait, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.
31
4.
számú melléklet
Tűz- és bombariadó terv I. A tűzriasztással kapcsolatos teendők: 1. A tűzesetet észlelő személy működésbe hozza a jelzőcsengőket, szaggatott jelzéssel legalább 2 percig jelez. Amennyiben az elektromos hálózat nem működik, kolomppal és „Tűz van!” kiáltással jelzi az eseményt. 2. A tűzeset bejelentése. A tűzoltóságot és a rendőrséget tűz esetén a következő módon kell értesíteni: fel kell tárcsázni a 105-ös vagy a 06-28-420 011-es telefonszámot közölni kell a bejelentő nevét a tűzeset pontos címét, helyét, hol, mi ég mi van veszélyeztetve milyen terjedelmű a tűz emberélet van-e veszélyben a jelző nevét, a jelzésre használt telefon számát Addig a telefont nem szabad letenni, amíg a tűzoltóság a fenti adatokat vissza nem olvassa. 3. A tűzesetet jelenti a tüzet észlelő személy a tűzoltóságnak az iskola igazgatójának vagy helyettesének a tűzvédelmi megbízottnak 4. Személyi sérülés esetén, a 104-es telefonszámon értesíteni kell a mentőket. II. A személyi mentéssel kapcsolatos teendők: 1. A létesítmény tűzvédelmi szervezete a tűzvédelmi utasításnak megfelelően elfoglalja helyét, és a tűz keletkezési helyének figyelembe vételével a kijelölt levonulási útvonalak használatával fegyelmezetten megkezdi az iskola kiürítését. Elsődlegesen a tűz helyének közvetlen közeléből kezdik a személyi mentést. 2. A tűzvédelmi megbízott a hozzá beosztott személyekkel kezdi a tűz oltását, mindaddig végezve ezt a műveletet, amíg a tűzoltóság meg nem érkezik. A továbbiakban a tűzoltóparancsnok utasítását hajtja végre. 3. Személyi sérülés esetén a sérülteket vagy sérültet biztonságos helyre szállítják, és elsősegélyben részesítik. III. Egyéb rendelkezések: 1. Az eseménykor az osztályban tanítást végző pedagógusok a levonulást követően nem hagyják el a csoportot, ott létszámellenőrzést tartanak, valamint a rendet, fegyelmet biztosítják. Létszámhiány esetén azonnal jelentést tesznek a rendfenntartó személynek. 2. Az iskola gondnoka tűz esetén áramtalanítja az épületet, biztosítja a tűz oltásához szükséges tárgyi feltételeket. Tevékenyen részt vesz a tűz oltásában, valamint a személyek és anyagok mentésében. 3. Tűz vagy vészhelyzet esetén az illetékes rendőrkapitányságot értesíteni kell. 4. Tanítási szünetben illetve tanítás után a tűzzel kapcsolatos teendőket a gondnok látja el. Távollétében erről az iskola igazgatója a feladat ellátásáról gondoskodik. Tűz esetén: - értesíteni kell a tűzoltóságot,
32
értesíti a intézmény vezetőjét vagy helyettesét megkezdi a tűz oltását vagyonmentést végez
5. Az épületet utoljára az iskola vezetője és a tűzvédelmi felelős hagyhatja el a helyiségek átvizsgálása után. 6. A poroltókészülékek elhelyezését és a vízszerzési helyeket a helyszínrajz tartalmazza. IV. Bombariadó terv és utasítás 1. Amennyiben telefonon jelzik, hogy „bombát” helyeztek el az épületben, vagy az iskolát fel akarják robbantani, az üzenetet vevő higgadtan próbálja megfigyelni a telefonáló hangjának, beszédének jellemzőit kérdezze meg - amennyiben lehetséges – hogy mennyi idő van a menekülésre a telefonbeszélgetés után azonnal értesítse az igazgatót, vagy távollétében a helyetteseket. 2. Az épület kiürítését elrendelő személy (igazgató, helyettesek, gondnok) gondoskodik a következőkről: a kijáratok kinyittatása (kulcsok a portásnál) értesíti a rendőrséget az elektromos csengővel hosszú figyelmeztető jelzést ad 2 percen keresztül az iskolarádión keresztül felhívja az épületben tartózkodók figyelmét az épület gyors elhagyására, valamint röviden elismétli a főbb tennivalókat: az épület gyors elhagyására, valamint röviden elismétli a főbb tennivalókat: az épület elhagyása felöltözve, táskával együtt történjen. gondoskodik arról, hogy az udvaron tartózkodók is értesüljenek a riadóról értesíti a fogadó iskolákat értesíti az Önkormányzatot kijelöli azon személyeket, akik a kiürítést szintenként ellenőrzik a bombariadó végén minden érintettet értesít. 3. Ha nincs információ a feltételezett robbanás időpontjáról (vagy azonnalra jelezték) a kiürítést azonnal el kell rendelni arra való tekintet nélkül, hogy óra van-e, vagy szünet. Tennivalók: a) tanítási óra alatti bombariadó esetén
a tanulókat az a tanár kíséri, aki az órát tartja (testnevelők, technikatanárok, helyettesítő tanárok esetében is) ha a tanulóknak nem a saját termükben van órájuk, az órát vezető tanár azonnal felkíséri őket a terembe, hogy felsőruházatukat, táskájukat magukhoz tudják venni.
b) óraközi szünet esetén, szabadidős foglakozás közben
a kiürítést elrendelő személy gondoskodik arról, hogy a folyosóügyeletes, udvari ügyeletes tanárokat értesítsék a riadóról az ügyeletes tanárok az osztálytermekbe küldik a tanulókat az osztályokhoz azoknak a pedagógusoknak kell bemenniük, akiknek a szünet után órájuk lenne ott, és a továbbiakban ők intézkednek. 33
4. Minden pedagógus feladta: ellenőrizze az osztály létszámát, nyugodt, határozott fellépésével előzze meg a pánikot, biztosítsa a tanulók fegyelmezett viselkedését a bombariadó végéig az osztállyal marad a tanulót hazaküldeni a tanítási idő illetve napközis idő végéig nem lehet 5. A gondnok feladata: a kijárati ajtók azonnali kinyitása az épület áramtalanítása (a kiürítés után) az üres épület bezárása 6. A konyhai dolgozók feladata: a riadó után a konyhát lezárják utcai ruhába öltöznek, személyes holmijukkal (pl. táska) együtt elhagyják az épületet 7. Portás feladata: a riadó után táskájával elhagyja az épületet az irodát, a portásfülkét, az öltözőt stb. nyitva kell hagyni 8. Az épületet utoljára az igazgató (a kiürítést elrendelő személy) a kiürítést ellenőrző személyek és a gondnok hagyja el. 9. Az épület elhagyásának útvonala: az emeleti termekből: az osztályhoz legközelebb eső lépcsőházban, az osztályteremmel megegyező oldali lépcsőn: kijárat a földszinti, udvari ajtókon földszinti termekből: a kijárati ajtókon 10. A bombariadó tervet minden osztályfőnök köteles félévenként egyszer, a félév első osztályfőnöki óráján tanulóival ismertetni. Ennek megtörténtét a naplóban jelezni köteles. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a fegyelmezettségre és a gyors végrehajtás fontosságára. Tanévenként egyszer bombariadó próbát kell tartani, időpontját az igazgató határozza meg. 11. A bombariadó miatt kiesett napot (napokat) a tanév meghosszabbításával pótolni kell. 12. Ezen utasításban foglaltak, illetve a kiürítést elrendelő személy aktuálisan adott utasításainak be nem tartása súlyos fegyelmi vétségnek minősül. Óvó – védő rendszabályok a balesetek megelőzése céljából Legfőbb szabály: az iskola épületében és udvarán minden eszközt, berendezési tárgyat a rendeltetésének megfelelően használj! (Egy szék is lehet veszélyes, ha nem ülsz, hanem billegsz rajta.) Fokozott figyelemmel közlekedj:
az iskola épületében és udvarán található lépcsőkön, a szűk folyosókon, ahol az ajtók többsége a folyosóra nyílik (a folyosókon futni és játszani is tilos!) az ebédlőben, a sok törékeny eszköz miatt, a tornateremben, a gyorsabb mozgás és a tornatermi felszerelések miatt
34
A balesetek elkerülése céljából minden tanulónak tilos:
elektromos készüléket (tv, videó, magnó, hajszárító stb.) használni, a hálózati csatlakozóalzatba bármely eszközt csatlakoztatni. az iskola területén fára mászni, az iskola területét elhagyni, a kerítésen kívüli területekre menni Magatartás füzet – Osztálytükör
A házirend szerint a tanulók órai magatartásának, szorgalmának értékelése a magatartás füzetben történik Bejegyzésre kerül: Felszerelés hiány Házi feladat hiány Ellenőrző hiány Dicséret Figyelmeztetés Reggel az első órát tartó tanárnak a hetes jelenti, hogy kinek hiányzik aznap az ellenőrzője, s ezt a tanár beírja a füzetbe. Testnevelés, számítástechnika és nyelvi órák esetén a második órát tartó tanár írja be. Öt bejegyzés után a szülő rendszeres ellenőrző hiányról értesítést kap. A következő öt bejegyzés után osztályfőnöki fegyelmeztetést kap. Figyelmeztetés A következő bejegyzést lehet tenni: Súlyosan zavarja az órai munkát Zavarja a közösség munkáját Folyamatosan beszél Fegyelmezetlen Bántja a társát/társait Az ebédlőben/folyosón kulturálatlanul viselkedik Tiszteletlenül beszél Visszabeszél Trágár szavakat használ Rongál, firkálja a padot A bejegyzések következményei: 5 bejegyzés után: osztályfőnöki figyelmeztetés 10 bejegyzés után: (ha a tanulónak nincs szaktanári figyelmeztetése 2. osztályfőnöki figyelmeztetés) További 5 bejegyzés után - osztályfőnöki megrovás - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói megrovás A vétség súlyosságától függően a fokozatok átugorhatók. Dicséret (tanterem dekorálása, tanterem- és padtakarítás, papírgyűjtés, kimagasló tantárgyi szorgalom, ügyeletesi-, hetesi feladatainak kiemelkedő ellátása, stb.) Öt bejegyzés után a tanuló osztályfőnöki dicsértet kap. Félévkor a magatartás füzetet lezárjuk, így a második félévet tiszta lappal kezdhetik a tanulók
35
Tartalomjegyzék 1.
Bevezető rendelkezések ................................................................................................ 2 1.1. A házirend hatálya ................................................................................................. 2 1.2. A házirend nyilvánossága ....................................................................................... 2
2.
Az intézmény adatai ..................................................................................................... 3
3.
Az iskola tanulóközösségei, szülők közösségei ............................................................. 3
4.
Tanulói Házirend .......................................................................................................... 4 4.1. Az alábbi jogosultságok megilletnek a tanulói jogviszony alapján (melynek kezdete a beiratkozás utáni első tanítási nap): ..................................................................... 4 4.2. Tanulói jogok gyakorlása ....................................................................................... 6 4.3. A tanulók kötelességei ............................................................................................ 6
5.
Az iskola munkarendje ................................................................................................. 8 5.1. Tanítási órák és szünetek rendje ............................................................................. 9 5.2. Étkezések rendje ....................................................................................................10 5.3. Napközi otthon rendje ...........................................................................................10 5.4. A tanulószoba munkarendje: .................................................................................11 5.5. Szüneti ügyeletek rendje ........................................................................................11 5.6. A hivatalos ügyek intézésének rendje .....................................................................11
6.
Általános működési szabályok ....................................................................................13
7.
Vagyonvédelem, kártérítés ..........................................................................................17 7.1. Öltözőkre, ruhákat tároló szekrényekre vonatkozó szabályok.................................17
8.
Egyéb előírások ............................................................................................................18
9.
Tájékoztató füzet .........................................................................................................18
10. A hetesek kötelességei ..................................................................................................18 11. Késések .........................................................................................................................19 12. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek ....................................19 13. Tanulmányi kötelezettségek ........................................................................................20 14. A tanulók fegyelmi felelőssége .....................................................................................21 15. A tanuló munkájának elismerése ................................................................................25 15.1 Tanulmányi jegyek ................................................................................................25 15.2 Magatartás jegyek .................................................................................................26 15.3 Szorgalom jegyek ..................................................................................................26 15.4. Jutalmazások.........................................................................................................27 15.5. Az egyéni jutalmazások formái ..............................................................................27 15.6. Az osztályközösség jutalmazásának formái ............................................................28 16. Záró rendelkezések ......................................................................................................28 17. Mellékletek ....................................................................................................................30 1. számú melléklet ....................................................................................................30 2. számú melléklet ....................................................................................................30 3. számú melléklet ....................................................................................................31 4. számú melléklet ....................................................................................................32
36