A PESTERZSÉBETI YASAS MŰVELŐDÉSI HÁZ KAKTUSZtSDF^LŐK SZAIGCÖxS T Á J É K O Z T A T Ó J A VI,,évfolyam
: l.szám
1969.
•Tartalomó^gy&ék: l.old. 2. 7- " 9. " 10, " 10, 13. 14. " 16.
Völker Dornig: Délamerikai hajas kaktuszok. Hanan B r u e l l : C r i s t a t a keietkez-c;etése sokk hatással. Kern Péter: KaktusznenizetságGk ismertetése. Szakköri h i r e k . Lapszemle: The ílational Cactus ^ind Succulent J o u r n a l . 1969.1.sz, /dr.Madarász László/ Kakteen und andere Sukkulentien. 1 9 ^ 9 s z á m , /Kemenes Ernő/ "Kaktusy 6 8 " No.4, /Kern Péter/ Képmelléklet: Oltások. Szerkesztő: dr.Szahó Ivliklós ssakkörvezető
S t enc i l s zám:434,
Pé1dánys zám;300• -3
KAÍCTUSZÍ^EDATSLŐK SZAIŰCÖRE T Á J É K O Z T A T Ó J A : VI.évfolyam
l.szám.
1969.
Table of contents. Page: 1. Obescel c a c t i from South America, by: Volker Nornig. 2. Making of forma C r i s t a t a by v/ay of shocks ,by:Kanan Bruell» 7. The Genera of t h e Cactaceae on the base of the phylogenetlo system from Prof .Dr.Pranz Buxbaum. Sriosysce ,by: Kern Pétej? S o c i e t y nev/s. 10. Literary-corner: •'The N a t i o n a l Cactus and Succulent Journal'J-195S, December, coLiiuented by: Dr .Madarász László •'Kakteen und andere Sukkulenten", Január 1969» commented by: Kemenes Ernő ^'Kaktusy 68'' N^ 4 , corr.raente'd by: Kern Péter. 16. G r a f t i n g of c a c t i , b y : Kern Péter and Korsch Imre. E d i t o r : Dr .Szabó Lliklós
Iiihaltsve-.-'Züicjinis..
Seite: 1. Südamei^ikanische haarige Kakteen, von: Volker Dornig. 2. H e r s t e l l u n g von C r i s t a t e n durah Schock-lVirloing, von:H.Brucll, 7. Die Genera der Cactaceae auf Gnmdlage des p h y l o g e n j t i s c h c n Systems Prof.Dr.Franz Buxbaums.Eriosyce,von: Kern Péter. 9. Vereinsnachrichten. 10. Literetúrnachweis: The N a t i o n a l Cactus and Succulent J o u r n a l , decomTjer 1963, kommentiert von: dr.LIadarász László Kakteen und andere S u l i i u l ont on, Január I 9 6 9 . kommentiert von: Kemenes Ernő Kaktusy 6 8 , N° 4 , k«mmentiert von: Kern Péter. 16. P f r o p f o n von Kaktee, von: Kern Péter, und Korgch Imre Redaktion: Dr.Szabó Miklós
Stencilszára: 4 3 5 . Példányszáin: 3 0 0 .
- 1 -
Stenci13zám:416. Példányszám;500«
I . Szalanai tájékoztató. Délamerikai hajas kaktusz.qk,__ I r t a ; Volker Dornig Fordította: Kern Péter A délemerikai Kor d i l i erálcban őshonos egy sor fehér hajas oszlop kaktusz. Külalakjuk hasonló a mexikói Öszapókához /Cephalocereus s e n i l i s / . Ezeknek a délamerikai hajasoknak az ápolása azonban lénye geden kömiyebb. Legpompásabb képviselőjük az Espostoa nemzetség. Már Alexander von Huiiiboldtnak i s feltűnt ez a csodálatos, fehér, sel;/meshaju kaktusz nemzetség, mely hosszú éveken át a "Humboldtkaktusz'' nevet v i s . l t e , A délperui száraz hegyoldalak köves pusztaságain f o r d u l e l o tömege sen. Kérdezhetnénk, hogy a gyakorta f a alakú növények, honnan veszik a létfenntartásukhoz szükséges tápanyagokat, ha csak kő áll rendelke zésükre. A virágok az úgynevezett "Cephalium"-ból törnek elő. A cephalium vastag gj'-apjas bevonat a felnőtt, többnyire már fa-magasságu növények hajtáscsúcsain. A virágok a kaktusz méreteihez viszonyítva aránylag k i c s i n y e k . Gjaijteményeinkben kedveljük az Espostoa fajtákai, csodálatos selyem szerű, hófehér, sürü hajuk m i a t t . Sok napfényt és meleget igényelnek. Leginkább k e d v e l i k a ö.éli fekvésű ablakokat, ahol a nyár folyamán egész napon át g j K i j t h e t i k a napsugarakat. Csak Ősszel szeretnek nö vekedni és ekkor k e l l bőségesen l o c s o l n i . I l y e n k o r az összegyűjtött napenergiát pár hét a l a t t pompás u j hajtásokká változtatjálc. Első benyomásra hasonlóan hatnak a csilléi, bolíviai magas K o r d i l l e rák "hegyi fálclyái", az Oreocereusok i s . Őshazájukban nem magas f a ként f o r d u l n a k elő, hanen l e g f e l j e b b 0.5-1 m magasságot érnek e l . Hegyi lámaként sűrű fehérszínű gyapjúbundába burkolóznak. Ennél a nemzetségnél a gyapjúból kikandikálnak a legtöbbnyire barna vagy v.rös erős tövisek. A gyűjtőknél az Oreocereus egyike a l e g k e d v e l tebb és l e g e l t e r j e d t e b b fajoknak*
./.
Stencilszámj 417, Példányszám; 500• - 2 -
Mint kimondottan nagas heg;>''ségi nemzetség, e l v i s e l i az alacsony hő mérsékletet, egyes f a j o k a f a g y o t i s állják, Lelőhelj-ülcön, amely a 5500-4000 m magas hegységekben van, a csapadék túlnyomó részben hó •vagy jégeső alakjában h u l l i k l e . Ahiioz, hogy növényeink t e l j e s szép ségüket kifejlesszék, gyüjteményünlcben t e l j e s napfényt igényelnek. Üvegházi körülmények között - de csak a zöld szinüek, és gj^engén hajasok és töviseik i s gyengék, ezért nem szép a külalakjuk. Télen nagyon jól megvannak a hideg kettős ablakok között, egy csepp ned vesség nélkül. /A szerg'' cime: DDR 444 V/olfen 5»Humboldtstrasse 2./
C r i s t a t a keletkeztetése sokk hatással. /Kivonat a téma tisztázására a l a k u l t "levéllánc" / r i n g b r i e f g e m e i n s c h a f t / közleményébőV I r t a : Hanan B r u e l l
Porditötta: Kern Péter
Igen T i s z t e l t Barátaim! Az 1968-as év ismét megajándékozott egy sor Cristatával, rendszert azonban ebben az évben sem találtam. Hogy beszámolhassak önölmek kedves Barátaim, elsősorban nagy vonásokban felvázolom a mindig i.zonos kísérleti programomat. A vizsgált növények mennyisége a kísérletek megindítása óta / I 9 6 5 . / mindig azonos. Március elején - mint mindig, - 1680 növényt állí tottam be a kísérletekhez. 200 fajtát, fajtánkint cca. 10 darabot. Egy-egy nemzetségből 100 darabot, tehát minden nemzetségből 10 f a j t a állott rendelkezésemre, A növények kizárólag saját vetésüek, 2-3 éves korúak és 6-os vagy 10-es cserepekbe vannak ültetve.
- 5 -
Stencilszám: 418, Példányszám: 300.
A cserepek 1 cm magasan állnak k i a kísérleti ágyás talajából, amelybe be vannak süllyesztve. Így 8 u j ágyásaal és 2 régivel rendelkezem, melyben az előző évet "túlélő" növényeket helyezem e l . 1. sz.kísérlet: T e l j e s táplálék és nedvesség elvonás 3 hónapon át. Majd éjnek idején bő táplálék és nedvesség adagolás két héten át. Eredmény: 7 db C r i c t a t a 160 db pusztulás, nedves rothadás. 41 db normális továbbfejlődés. 2 db pusztulás a száraz időszakban. 2. sz.kísérlet; Három hónapon át bő táplélék és nedvesség adagolás, utána ennek 3 hónapon át t e l j e s elvonása. Eredményt 4 db C r i s t a t a 130 db pusztulás - nedves rothadás, 30 db normális továbbfejlődés. 46 db pusztulás a száraz időszakban. 3. sz.kísérlet: Plastik-fólia a l a t t abnormális 50-65 C° meleg megterem tése. Éjjel csak 10 C°-al alacsonyabb hőmérséklet. Idő t a r t a m 3 hónap. Vízadagolás normálisan 3 hetenliiint egy szer. Majd normális kezelés. Eredmény; 3 db C r i s t a t a , 120 db pusztulás, forróság, napégetés m i a t t . 15 db pusztulás nedves rothadás. 31 db normális fejlődés . 41 db száraz rothadás. 4.SZ.
kísérlet: Hídeghatás a fő növekedési időszakban, május hónapban, t e l j e s árnyékban 3 héten keresztül. /Egy_ régi hűtőgép berendezése, termosztáttal, p l a s z t i k takarással ::e.'ül felhasználásra./ Közvetlen napfény nélkül, de ner. sö téten t a r t v a . Majd normális kezelés. Eredmény; 2 db C r i s t a t a . 140 db nedves rothadás, a fejrésztől kezdődően.
Stencilszám: 419. Példányszám: 300. _ 4 -
30 db gyökér rothadás. 10 db megfagyás és ezt követő nedves rothadás, az ..-.tókezelési időszakban. 20 db két hónap múlva normálisan továbbfejlődött, 3.sz.kísérlet! 100 W égő segítségével kékfényü besugárzás. Az égőt 30 cm-re helyeztem e l a növények f e l e t t . Két héten ke res zt-ül állandóan éjjel-nappal égett. Egyébként normá l i s kezelés. Erediaény: 4 db G r i s t a t a . 170 db csucsrothadás. 17 db égetés. 13 db növekedés megto;.:panás a téli nyugalmi iő.őig. 6.7»S«sz.Kísérlet: Elektromos sokk kezelés h a t különböző feszültséggel és áramerősséggel. Minden ágyás két kísérleti mezőre v o l t felosztva./Felhasználásra került egy használt gyógyászati v i l l a m o s sokk-keltő gép, közbeiktatott v o l t - és ampermérővel és egyenirányítóval,/ Az elektró dák hegyezettek v o l t a k . A felhasznált feszültség és áramerősség 80 V 10 A-tól 220 V ^0 A - i g t e r j e d t . A ne gatív elektróda különféle f e r d e helyzetben a gyökérnyak alá került. A pozitív elektróda különböző szö;_:-ü elhelyezésben került az edény-nyalád végződése fölé. Eredmény: 0-12 db C r i s t a t a , különböző feszültség és áramerősség m e l l e t t . A C r i s t a t a képződésre gyakorolt befolyás nem v o l t kiüiutatható a Icülönböző feszültségek alkalmazása esetében, 24 óra a l a t t 1-10-ig terjedő soklc-kezelés alkalmával C r i s t a t a képződés lépett f e l , avagy egyálta lán nem j e l e n t k e z e t t . Fellépe-ct továbbá különböző menynyiségü égetés a tenyészcsucsnál. 9-10.kisÓLlet:^ Az előző évi 10 kísérlet ismétlése. Minden ágyás 5 rész r e v o l t f e l o s z t v a és az előző évi kísérleteket "túlélő" novénye::kel betelepítve.
Stencilssfj.:: 420, Példán: si;ái.;: 50C # - 5 •
Eredményt
2 - 7 db Cr»istata. A továbbiakban majdnem ugyanannyi a rothadás és pusztulás, i l l e t v e a normális fejlődés mint az elozö l - 8 * i g terjedő kísérletnél.
Meg k e l l isméttlnem, hogy minden évben az első 8 kísérleti ágyást ugyan azzal a 10 Genus-szal ültetem be, de minden évben a sorrendet megváltoztatom, így 10 év a l a t t minden a kísérletben résztvevő nemzet ség mind a 10 ágyáson keresztül megy, A továbbiakben arról számolhatok be, hogy a Japán, Tokyó-i Egyetem Botanikus tagozata » közel három éve Japán legtekintélyesebb kaktusz folyóiratában, a "Succulentarium Japonia"-ban " C r i s t a t a képzés sokk által" című cikkemtől indíttatva, szintén kisérletsorozatba k e z d e t t , A kísérleteket folytató két p r o f e s s z o r r a l állandó élénk eszmecserét f o l y t a t o k , Külcsönösen tájékoztatjuk egymást tapatztalatainkról és eredményeinkről, Nagy vonalakban ez az én kísérleti munlcásságom, amely sok kérc.ésre /bár főleg negatív voiiatkozásban, a f o r d , / ad választ. Természetesen pontos kimutatást vezetek, . ' • Most egy sor speciális kérdéáre szeretnék válaszolni: H, u r Nyugat-Németországból kérdezte, hogyan j u t o t t a m hozzá a japán kísérleti eredményekhez. Egészen egyszei-üen. 'Sg^r japán levél-barát meg küldte nekem Japán legnagyobb kaktusz cégének a prospektusát. I t t a cime :
Chuo Comercial LTD. Po«Box ,iNo. 2. Kolnaki,Komáki,Komaki-City, A i c h i P r e f e k t i i r a , Japán, Ennél a cégnél kapható a p i r o s Gyömocalycium mihanovichi v a r . P r i e d r i c h i i f . c . 3 dolláros árban. Továbbá több ritkaság i s , mint M a m i l l a r i a hahniana f . c . pentalopus f.monstp,Cephalocereus s e n i l i s f . c T u r b i n i c a r p u E lophoplioroides f . c , s t b .
Gyakran levágom a c r i s t a t a taraját, hogy felhasználhassam a hajtásokat, Beszámolliat*ic arról, hog^- majdnem minden M a m i l l a r i a f a j jól s a r j a d z i k
Soencilszán: 421. Példányszám: ^00, és 60 ^-ban újra c r i s t a t a t képez, feltéve liogy f e l o l t j u l c . Máskülön ben resenerálódn&l: 40 %-ban. Minden C r i s t a t a nagyszerűen fejlődik, erőteljes alanyra olíva. Saját gyökéren nevelve kivétel néllcül lassai: nőnek és igen kényesek. A z t i s t a p a s z t a l t a m , hogy a Cereus nemzjts'g legtöb::; G r i s t a t a j a vagy egyáltalában nem, vagy csak egy s a r j a t hoz. így p l , már három éve ápolok egy Gephal---cereus s e n i l i s f . c - t , mely nek levágtam a tetejét. Ez egy •'csunj'-a lán^''" hosszú fehér h a j j a l és Gsunya sebhelyekkel, A h a j mindig hosszabbodik, de eddig nem k e l e t k e z e t t s a r j . A Gymnocalyciumok, valamint a Notocactus scopa f . a l b a f . c . és f . r u b r a f . c . vagy egyáltalában nem hajtanak s a r j a t , vagy csak évek múlva hozzálc azokat, de ekJcor i s legtöbbnyire a normális alak j e l e n t k e z i k , R.A. urnák ez NDK-ban a z t tudom j a v a s o l n i , hogyujonan k e l e t k e z e t t C r i s t a t a k a t csak "tulhizlalás" után o l t s a f e l , mert különben min d i g elpusztulnak. Cristatálc újra és újra felbukkannak a magvetésben. Ez tapasztalatom s z e r i n t főleg a Mamilláriáknál f o r d u l elő és o t t i s 1000 szem magra 1-3 C r i s t a t a j u t , A többi nemzetségnél még kevesebb C r i s t a t a k e l k i . Érdekes volna megtudni, hOv3y van e az Ephj'phyta kaktuszok között i s C r i s t a t a ? Az Ariocarpusok és Roseocactusok hizlalás esetén erősen sarjaznak, vagy e l p u s z t u l n a k . Ez i g a z , - de más soldc hatásnak kitéve - nen reagálnak, A romániai L. úrról beszélve, jobb későn mint soha. ITem állanak r e n delkezésemre beszámolói a röntgenbesugárzási kísérleteiről. Egy egyéves kisérlet-sorozat még semmire sem enged következtetni. Ezt éveken át k e l l kipróbálni, önnek és minden C r i s t a t a barátnak sok eredményt és u j tapasztalatoka kívánok a jövő évben. Boldog u j évet kívánok és zá;.-oi.. soraimat. Hanan Bi-uell mezőgazdasági mérnök
stencilszám: 44o Pld^nyszám: 3oo - 7 X^alctucznemzetserek ismert .^•^'^'^c. /Trof.Tr.t^ranz luxbaum f i l o g e n e t i k a i rendszere alapján,/ 3 . Subfamilia "C" Cereoidae K.Scham. •^ribus "Cl" Leptocereae F,3uxb. CTc Eulychnia Eriosyce F h i l , /Magyar ,ielent('se=gyap.jas füge, Csilléi név= Sandillón./ syn: Echinocactus. Felteheté'en monotipikus Genus. Lelőhelye; C s i l l e , Argei t i n a , Santiago de Chile-tői Atacama tartó* mányig. Fontos lelőhőlyek: Aconcs^uc. ?oQumba. 2oo « tengerszint f e l e t t i magasságtól 23oo m tengerszint f e l e t t iraa-:asságigtenyészik, ívi köz^pliómérsákletre és összccapad-fkra vonatkozó adatokat az e m i i t e t t helyekre vonr.tkozóan már közöltünk. Külalakja; Igen nagy, gyakran törzsekké hosszabbodott gömbkaktuszok. Különállóan nónek. Tdcsebb növények C3ucs??n erds, gyapjas f i l c e t v i s e l n e k , amelybe! a virágok erednek. Bordí^k száma 2o-4o. F e l n c t t növény átmérője 5o cintől, Mr-gassóga 3o c m - t f l 1.5o m-ig. Areolék távolsága l , 5 c m körül, Areolák magassága 2 cm-ig. Tövisek száma: 18-2o, Egyenestcl lehajlóig. Oldalsó tövisek árszerüek. yir-'^g.-^a; A harangalaku virágok széle rövidebb a meglehetősen rö vid és sürün szőrrel b o r i t o t t csésze csövénél, /tubus calyx/ A sziromlevelek /petalum/ egyenesek, rövidek és lándzsaalakuak. A vaskos bibeszál / s t i l u s / , amelyen számos b i b e f e j helyezkedik o l , a porzószálok sürün ve szik körül. A nagyon vastag torméshéj c's" vacok rövid cs kivül he gyezett pikke^lyekkcl ellátott. Virág szino: karminpiros, sárgáspiros, rózsaszínű.
Stencilszáia:423« Példányszára: ^00 - 8 Termése: Pügealaloi, sürün gyapjas h a j j a l beaőve, HosszLikás, száradó. A növénytől letörve a l u l n y i t o t t , f e lül s-orün tövissel ellátott. Cca, 2,5 Í^^Í liesszu. Fordított to-jás alalcu. Tompa fényű f e kete szinü. Finoman p o n t o z o t t . Álalapi /subbasalis/ méllyeszt e t t köldökü / h i l u m / . Ismertebb f a j o k ; E . c e r a t i t e s v , c e r a t i t e s " " v.combarbalensis. " " v.coquimbonsis, " " vijorgensis. " " v,mollensis, " " v.vallenarensis. " v.zorillaensis. Nincs h i t e l e s e n leírva: E,ihotzkyanae és E,laparapaensis, Kültagra j a : Magról, Lassan növekedő. Magoncai könnyű, vizáteresztő, igen táplélékdus t a l a j t kivannak, valamint meleg, napos nyári elhelyezést, bő vizada^olás m e l l e t t . Igényli a növekedési időszakban a g y a k o r i permetezést. /pH 5,5-pH 6./ Magja:
A ciklcben előforduló idegen kifejezések: tubus calyx = csésze csc'79 petalum = sziromlevél stilus • = bibeszál subbasalis = álalapi hilum s: köldök Szakir. dalom; Krainz-Buxbaum-Andreae-Rupf-Klav/ida; Die Kakteen, Endler-Buxbaum: P f l a n z e n f a m i l i e der Kakteen. VV.Hoffmami; Das k l e i n e Kakteenbuch. Backeberg; Die Cactaceae, Kakteen und andere Suklculenten. Berger: E n t v ^ i c k l u n g s l i n i e n der Kakteen, öactus and Succulent J o u r n a l . Kern Péter Bp.I.Szentháromság utca 7,
Stencilsz,áLm:424, Pé1dányszám:500, - 9 -
II,Szakköri h i r e k : 1969,1,15-án Kondér Isaván tagtársunk vetített képek bemutatásával i s m e r t e t t e a csehszlovák kaktuszgyűjtők brunói kaktuszkiállítását, A bemutatott Lépekből láthattuk, hogy milyen magas fokú az o t t a n i kakt u c z k u l t u r a és hogyan k e l l egy korsze:rü. növénykiállítást megrendezni. Szabó Dezső tagtéjrsunk /Ep.XVII.Sóska u . 3 4 , / megvételre vagy cserére keres 2 évas vagy ennél idősebb Setiechynopsis m i r a b i l i s magonco!:at, IZóri azokat a tagtársakat, a k i k i l y e n növényt hajlandók elaOj.i vagy elcserélni, vegyék f e l v e l e közvetlenül a k a p c s o l a t o t . Magbeszerzés: Berghauer T i b o r /Pécsbányatelep, Borbála u.S./ tagtár-sunlc kérésére közöljül:, hogy az alábbi saját termésű magokat kivánja értékesíteni: egy adag 15-20 szem, egysége:jen 2.-Pt. Rendelésnél elég a sorszámot közölni, A magokat utánvéttel küldi, 50'-Et f e l e t t i rendelésnél postaköltséget nem számit f e l . l,Astrophytum m i r i o s t i g m a 5.Aylostera f i e b r i g i i 5, " pseudodeninute 7.Frailea a l a c r i p o r t a n a .9* columbiana ll.Gymnocalycium m i c h a n o v i c h i i .lg,Lobivia a l l e g r a i a n c i» famatimensis 15. 17.Mamillaria a u r e o - v i r i d i s ;Í bocasana 19. if bravoe v.ebreviana 21. n carminea 25. ;t crocidata 25. tl dui'ispina 27. !t erytlirosperma 29. !l fraileana 51. tJ hahniana 53.
2.Aylostera deminuta 4, " Icuperiana 5. G l e i s t o c a c t u s smaragdiflorus S.Frailea s c h i l i n s k i a n a lO.Gyranocalycium damsii 12.Hamatocactus s e t i s p i n u s 14,Lobivia b a c k e b e r g i i 16. " her t i i c h i a n a 18.Mamillaria bachraannii tt bravoe 20. tt cai-minantha 22. tl 24. columbiana ;i 26. decipiens II erectohamata 28. tl flavovirens 30. !» galeottii 52. :t hemispherica 34.
S.tencilszám: 42^ Példányszám; JOG - 10 -
35. M a m i l l a r i a hoshardi 3 6 . M a m i l l a r i a hydalgensis 37. " hybrida 38. " klissingiana 39. " kunzeana 40. " longicoma 41. " penispinosa 42 " p r o l i i e^ja 43. " pubispina 44. " saetigera 45. " sanluisensis 46. " seideliana 47, " sempervivi 48. " teotichuacana 49. " werdermanniana 50. " v/ildii 51. " zelmamiiana 52. Notocactus a p r i c u s 53.Notocactus matmiullosus 54. " submammullósus 55.Paródia a u r e i c e n t r a 56. Paródia a u r e i s p i n a 57. " sanguiniflóra 58. " species n. 59.Pseudolobivia hamatacantba 60. Pseudolobivia p o l y a n c i s t r a 61.Rebutia carminea 62. Rebutia chrysacantha 63. " chrysacantha v. elegáns - 64. m-inuscula 65. " senilis 66. •' s e n i l i s v . k e s s e l r i n g i a n a 57. " " v.stülmieri 68. v/erdermanni 69. " xanthocarpa v . d a s i p r i s a 70. R i p s a l i s pahyptera 71. Setiechinopsis m i r a b i l i s . Berghauer T i b o r tagtársunk egj'-ébként felajánlotta, hogy bármilyen kaktuszokkal kapcsolatos kérdésben szivesen ad felviláíiosicást a hozzá forduló tagtársaknak.
III.Lapszemle. The N a t i o n a l Kaktus and Succulent Journal 1^68^. dec. hó. Gimlapon az AGAVÉ f e r d i n a n d i r e g i s képe. l . o l d . Szerkesztői cilck. 2.old. Az Agavé f e r d i n a n d i r e g i s leírása. A virága nagj'-on hasonlít az A . v i c t o r i a r e g i a e virágához.
- 11 -
stencilszám: 426. Példányszám: 300•
5.old. Mrs.Vere E i s ^ i n s R.G. Á IT .S elnöke v o l t egy i d e i g , 1968.októberében h a l t meg. A cilck méltatja mnnlcásságát. Róla nevezték e l a Grassula higginsiana-t. 4. " J.W.P.Mullard. Említésre méltó Eanmillariálí. Pénj^képen bemutatja a H a m i l l a r i a maaatlaensis Schum. és a ' M a m i l l a r i a zepharatoides Schneider növényeket, *5. " Ro\7ley tudósítása. Amerikai utazását i r j a l e és a z t , hogy a kisebb és különlegesebb kaktuszokat sokkal nehezebb megtalálni, iaint ahogy gondolnánlc, 6. " Charles Glass: M a m i l l a r i a c o l l i n s i i var.chiapas. A szerző a lelőhelyen t e t t utazása eredményeképpen megállapítja, hogy c f e n t i elnevezésű növény nem v a r i e t a s , hanem azonos a M a m i l l a r i a c i a c h l a m i i Qehl.növérnycl, 7. " G.'7.P. Broméliálc. H i r t ac' az angol ITromélia Társaság u j első lapjának megjelené séről, 3, " R.Einns: Lelőhelyek. A succulensek elöfoidulási h e l y e i t tárgyalja az előző széoiiban megjelent c i k k folytatásaként. 5, " Z.R.Senior: Szabadban t a r t o t t sukkulensek Angliában, Kilenc szép fényképpel bemutatja az angol szigeteken szabadban t a r t o t t növényeket. 10. " E.W.PuttL;í-üii: Jegyzőkönyvemből. A.Buiningról és u j felfedezéseiről i r , a k i l e i r t a az Uebelmannia p e c t i n i f e r a - t és a meniensis-t. Ő t e t t e közzé a Notocactus uebelmannianus leírását és nevét. /Bíagja mint a KU-78, s z e r e p e l t , / ^ 0 i r t a l e a Notocactus uebelmannianus forma f l a v i f l o r a - t , mely sárga virágú a l a k j a a Hü-78-nak /magja mint HU-81 s z e r e p e l t / , A közleménj'- i r még Gr,Margaret Mee-ről, a k i nem kevesebb mint hat utazást t e t t kenun az Amazonason nehéz körülmények között és a brazíliai világokat l e f e s t e t t e , majd egy vaskos kötetben k i a d t a "A Brazi.l erdők virágai" elmen. /Ára 105.-Pfc/ H i r t ad végül arról, hog;/ az a n g l i a i kiállításokon látható v o l t olyan r i t k a növéx"..y i s , u i n t az Uebelmarinia p e c t i n i f e r a és a Discocactus.
Stencilszám: 427t Példányszám: JOO. -12 1 1 . o l d . J.A.Hart: Echeveria-k. A c i k k méltatja a megjelent könyv hasznosságát, 12. " C,Williams. Képrejtvény és az előző képrejtvény megfejtése, 13» " J.Pilbeam: Hav/oi^thia r a d u l a . A növény r a j z a és leírása, 14. M.J,Martin, Könnyen virágzó succulensek. A Ceropegie w o o d i i és Aloe v a r i e g a t a leírása, tartása és két kitűnő fénj'-képe, 15. " A.P.M.Buining: Kaktuszgyüjtés Uruguajban. A Szerző délamerikai útleírásának folytatása. 16. " C.Marsden, H.S.Jackson ós Mac M i l l e n : Rebutiá-k, Kaktusztenyésztési sorozat 5.rész, A c i l d : méltatja a könj'-vet, rámutat előnyeire és hibáira, 17. " W.Krasucka Dresda: Paródiái: nevelése magról. A cikic i s m e r t e t i a ''Kapromin'' csírázást elősegítő anyagot, mely a szerző kísérletei s z e r i n t bevált, Pőleg januárt ajánlja a v e tésre és desztillált v i z használatát, melynél n i n c s algásodás, felületi mészképződés. T a l a j n a k a folyamlcavicsot ajánlja. Az 5.5 pH értéloi desztillált vizben 0,15-0,2 % Ghinosolt o l d f e l a nedvesitéshez. A keltetés hőmérséklete az első 5 napon 20-25 G*^ éjjel 12-15 C°, utána 23 C° a negyedik héten 25-28 0°, hogy a legjobb csirázási eredményt érjülc e l , lo. C,Williams: M a c r o f o t o g r a f l a . Szerző tárgyalja a használható lencse fókusztávolsákgát, a f e l szerelést, a megvilágítást, az e:rpoziciós időt és a f i l m e t , 19. " Az angol egyesület -'Ronna Robin-' szolgálata. Érdekessége egy levél, melyben egy ausztráliai kaktuszos i r j a , * hogy a t a n g e r p a r t o n l a k i k , ahol soha nincs hideg. E z t ugy látszik az Echinocereus stramineus megkívánja, mert bár Icitünő körülmé nyek között él, még sohasem virágzott. Ugyanekkor egy ujmexikói kaktuszos i r j a , hogy nála ugyanez a n vény, mely a hideget jól b i r j a , évente 4 - 5 virágot hoz. 20. " C.W.P. Az Agavek. Az amerikai kaktusz és suklculens társaság 1968-a^ évkönyvének méltatása. 21. A tagok irjálc: Az egyik levélix'ó i r j a , hogj-' több kaktuszt télen a szabadban t a r t o t t . A növények közül csak Notocactus scopa ruberrima maradt életben, ez viszo/ic; rendkívül erőteljes l e t t , /dr.Madarász László/
- 13 -
Stencilszám: 428, Példányszám? JOO,
Kakteen _und. andere Sukkul enten. 1959.évi l.szám. H.Peiler: "Tenyésztési t a p a s z t a l a t o k az Echinocereus delaeti»vel" A színes fényképen bemutatott különlcb-esen szép és éx-dskes növény rövid ismertetését a d j e . V.Schappacher: "Szabadföldi kaktuszok télen." Szerző a vonatkozó irodaiam felhasználásával megkisérli összefüggő egészbe f o g l a l n i a szabadföldi teleltetésre alkalmas /vagy annak t a r t o t t / kaktuszokat. A nálunk i s i s m e r t télálló Opuntiákon kivül egész sereg Opuntia speciest s o r o l még f e l . Megemlíti még Taphrocactuszokat, Echinocereusokat, Mammillái'iéJcat. A zárószó xigyslmezoet azonboxi, hogy néhány nedvességtürő Opuntiát kivéve, ezek a kaktuszok a szabadföldi teleltetést csak abszolút szá raz környezetben v i s e l i k e l . / 2 fénykép./ A.Scháfer: "Echinocex'eusok - és amit ma tudunk róluk." A mintegy 200 f a j t és változatot számláló Echinocereusok tartásáról és ápolásáról olvashatunk értékes, g y a k o r l a t i tanácsokat, A szerző lábjegyeete s z e r i n t a további folytatásokban különösen r-a amatőr tenyésztőicet érdeklő f a j o k tárgyalására ke:cü.l sor. / l kép./ W.Rausch: "Paródia malyana spec.nov." Uj Pcrodia l a t i n diagnosis-a és első leírása e^zr fényképpel. E.F.Andersen: A mexicóiak mind.untalan rejtvényt adnak f e l , A szerző az Obrogonia denegri f a j i besorolásának eldöntése érdekében igen részletes, tudományos alaposságú vizsgálatokat végzett. Ennek során megvizsgálta 0. magokat, a magoncokat, a növény életterét, a belső felépítést, cz areolákat és tüskézetet, a c h e n i a i jellemzőket, a virágot, a virágport, a chromosomálcat és a termést. Ezek s z e r i n t az Obregonia- bár közel áll az Ariocerpushoz, a Lophophorához és a Strombocactushoz, - egyiidiez sem sorolható, tehát önálló f a j . Közbülső forma a Lophophora-Strombocactus csoport és az A r i o c a r pus-Pelecyphora c s o p c i t köz t t . / 1 2 kép. /
Soencilssám:429t Példányszám:JOO* - 14 D.Táuber: •'Egj-általán nem sjom.'^ A kisnövésü, de nagyvirágu Arthrocereus / S e t i e c h i n o p s i s / m i r a b i l i s népszerüsitóse, / l kép./ /Kemenes Ernő/ "Kaktusy 68" No.4. /A Csthszlűvák kaktuszgyűjtők újságja./ 7 4 . o l d . Beszí^inoló az Osztravában t a r t o t t X.közgyűlésről. Hét ország képviselője, és nyolcszáz belföldi vendég v e t t részt. 7 9 . o l d . Jan Pechanek: "Fehér és sárga Mamilláriák". A c i k i : az egyes f a j o k ápolására i s k i t e r j e d . Sok szép ábra, 85.old. I n g . M i r o s l a v Voldan: "Oroya B r i t t , e t . R o s e " , F e l s o r o l j a az ismert f a j o k a t . A magvetést beható hőmérséklet ingadozásnak . k e l l k i t e n n i . A f i a t a l magoncok igen kényesek. 8 9 , o l d . Dr.Bohumil Schütz: "Kaktuszok kavicskulturában", A szerző gyűjteményében szo-zett t a p a s z t a l a t o k alapján t a g l a l j a a kaktus s ok v i zloilturá ját, 9 2 . o l d . I n g . F r a n t i s e k Ne-umann: "Az Areolák geometriája". Beszámoló Hans Bonefaas / H o l l a n d i a / látogatásáról Cseh szlovákiában. Az újság színes mellékletben bemutatja a Gymjiocalycium denudatum és baldiánum keresztezését "Jan Suba" néven. /Kern Péter/
Magyarázat az ábrákhoz: A közölt ábráicon csak a legszűlcségesebb oltási módszerek sematikus rajzát kívántam bemutatni. A szaggatottan r a j z o l t felületek levágás ra kei-ülnek. L lekötés, leterhelés módja sokféle l e h e t ; kötés raffiá v a l , pamuttal, gumiszalaggal,;leterhelés súllyal, különböző oltási szerkezetek közbeiktatásával:; átszxirás kaktusztövissel, s t b .
- 15 -
Stencilszára:450. Példányszáai: 500,
Lz oltári al&nyolz növekedésben k o l l liogy legi'-enek. Az oltás: közvet l e n napsütésnek n e teg^^aik k i , eay-két napig. Az oltásokat az elso időben óvjuk a felülről adagolt nedvességtől. A szelet-oltásnál / u t o l só ábra/ a szeletek duzzadtak, dúsan gyökeresek: k e l l iiogy legyenek. /Gyökereztetés előtt 1-2 Létig beszái'itandók!/ Az oltásnál a r r a k e l l Icaiönleges súlj-t h e l y e z n i , hogj'- az alany és az oltvány edény-nyalácjai találkozzanak, avagy messék egym.ást. Az oluc'.st t i s z t a , fertőtlenített szerszámmal végezzük / a l k o h o l , dena turált szesz/, csak f r i s s , nem fás alanyra. Az alanyról és az oltvánj''ról ajár.latos közvetlenül az oltási müvelet elvégzése előtt egy-eg;}'vékonyka s z e l e t e t levágni. /A már megtörtént elvágáson és alakra f o r mázáson kivül. /Üg^reljünic a r r a , hogy - ellentétben a Cereoid novényeLicel, - az Opuntia-f é l e i d é i az edénj?--nyaláb a keresztmetszet szé lén, az epidermis a l a t t helj'-ezkedik e l . / Az oltás csak a n-v-jkecési /terj^j'ész/ időszakban végezhető e l . /U.n. kénj's^eroltás természetesen télen i s megtörténhet,/ Cristatáic oltásánál különleges f i g y e l m e t k e l l az edény-nyalábok e l ;islyezkedésére fordítani, 3gyes kaktuszkedvelők az oltási müvelet elvégzése után a szabadon ma r a d t vágási felületeket aluminiumpcrral /falezüst/, va^cy g i p s s z e l be szórják, Simek a módszernek az az előnye, hog3^ a vágott felületről a nedvességet felszívja és Gsctlegesen ráhulló csapadékot semlegesíti. Az oltás kaktuszállomány.inlc gyors szaporításának b i z t o s módszere* Az o l t o t t n.'vénj- bizonyos idő múlva újra, részben levágható és újra feloltható. A megmaraciott oltványcsonlc az esetek többségében körös körül s a r j a k a t hoz, /Kern Péter/
O^TiTÁSI M-.^I/S'SREK SSMA-TKCJS ÁBRÁZ^LÁ.?^. Sereslcia /PereDkiopsie/
6
alanyon legalá"b>
é f
6ievil 1
—
pl,ZygOwactus
',T:;''V--
kétpldalt "bör eltárolit va
i t t t^"vis Tagy átk'itwa
P e r e s k i o : n s i s , -^gy P e r e e k i a eset'íten n i n o s . Említésre máltr. a"HuT«ai" fé?.e 8i5eletel4«3,
, rr-r\ M-
I
/
• levágás I r e és 5-re nem o l ^ ^ n k /Egyí^íként o l i tás mint'> l/a
/
R a j r : . t l t a : K o r s c h Imre K e m Páter
