A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. számú melléklete
A Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzata
Pécs 2006
Preambulum A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény (továbbiakban: Ftv.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: ÁHT) az államháztartás működési rendjét meghatározó 217/1998. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: ÁMR), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, mint alapvető jogszabályok, valamint a Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Alapító Okirata, Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ), mint alapvető belső szabályzatok figyelembe vételével a Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzatát (továbbiakban: GSZ) a Szenátus az alábbiak szerint határozza meg: I. RÉSZ Általános rendelkezések A Gazdálkodási Szabályzat hatálya 1. § (1) A GSZ hatálya kiterjed: a) szervezetileg az SZMSZ 85. és 86. §-ában felsorolt valamennyi karra és önálló szervezeti egységre (továbbiakban: gazdálkodó egységek), b) a gazdálkodási feladatok szerint: az éves gazdasági tervben jóváhagyott decentralizált keretekkel, támogatással, és/vagy saját bevétellel gazdálkodókra, c) személyi hatály szerint: ca) az Egyetemmel közalkalmazotti, hallgatói, tanulói, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra, cb) az Egyetemmel ca) pontban nem felsorolt pénzügyi-gazdasági kapcsolatban álló személyekre, szervekre, szervezetekre. (2) Az Egyetemen működő, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott kutatóhelyek gazdálkodására a GSZ hatálya akkor terjed ki, ha kutatóhely valamely pályázati pénzeszközét illetve annak pénzforgalmát az Egyetem kezeli, bonyolítja le. A Magyar Tudományos Akadémia Egyetem belüli kutatóhelyeinek felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza. A gazdálkodási szabályzat célja 2. § (1) A Gazdálkodási Szabályzat célja, hogy az alapvető és a kapcsolódó jogszabályokkal (2. számú melléklet), valamint az Egyetem alapvető belső és kapcsolódó szabályzataival, utasításaival (3. számú melléklet) összefüggésben meghatározza az Alapító Okiratban, az SZMSZ 11-17. §-aiban rögzített alaptevékenységekkel, és az alaptevékenység keretében végzett kapacitáskihasználási, és a vállalkozási tevékenységekkel összefüggő: a) gazdasági, humánpolitikai, pénzügyi, vagyongazdálkodási, műszaki (karbantartás, felújítás, beruházás) üzemeltetési feladatokat, fogalmakat, kötelezettségeket, lehetőségeket, és felelőségi viszonyokat; b) a feladatellátás keretében nyújtott szolgáltatásokat; c) a tervezési folyamatokat, az előirányzat gazdálkodást, felhasználást, a pénzgazdálkodást, d) a beszámolást. (2) Az a)-d) pontokban felsorolt feladatok (a továbbiakban együttesen gazdálkodás) magukba foglalják különösen:
2
a) a feladatok ellátásához rendelkezésre álló költségvetési támogatásoknak, támogatásértékű bevételeknek az Egyetem saját bevételeinek ésszerű, hatékony, takarékos felhasználásának megtervezését, megszervezését, lebonyolítását; a felhasználásról való beszámolást; b) a feladatellátáshoz rendelkezésre álló anyagi és szellemi javak (személyi állomány, ingatlanok, gépek berendezések, járművek immateriális javak, infrastruktúra) és források feladatarányos elosztását, a feladatváltozásból következő, illetve a hatékonysági követelmények megfelelő átcsoportosítását, a szellemi és egyéb vagyon védelmét; c) a jóváhagyott intézményfejlesztési terv, a kutatásfejlesztési stratégia végrehajtásának támogatását, anyagi tárgyi feltételeinek kialakítását; d) a ráfordítások szükségességének és az erőforrások hatékony felhasználásának ellenőrzését, a vállalt kötelezettségek, feladatok kockázatának felmérését, minősítését, a bevétel – költség, ráfordítás – eredmény vizsgálatát; e) az alapfeladatokat, és a vállalkozási tevékenységet szolgáló kincstári, és saját vagyon megőrzését, gyarapítását. (3) A GSZ betartása alapvető feltétele annak, hogy az Egyetem eleget tudjon tenni a kötelezően előírt tervezési, gazdálkodási, beszámolási, nyilvántartási, a kincstári és saját vagyonnal kapcsolatos gazdálkodási vagyonvédelmi feladatainak, a hatékony és költségtakarékos gazdálkodási követelményeknek. A fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezések 3. § A GSZ-ben használt fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezéseket és a rövidítések jegyzékét az 1/a. és az 1/b. számú melléklet tartalmazza. Az Egyetem gazdálkodásának alapelvei 4. § (1) Az Egyetem alapítója a Magyar Köztársaság Országgyűlése. (2) Az Egyetem, mint állami felsőoktatási intézmény önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv, kincstári ügyfél, költségvetése végrehajtásának pénzügyi bonyolítását a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) végzi. (3) Az Egyetem Kincstári és saját vagyonnal rendelkezik. (4) Az Egyetem fenntartója az Oktatási és Kulturális Minisztérium, melynek nevében a fenntartói jogokat az oktatási és kulturális miniszter gyakorolja. (5) Az Egyetemnek részjogkörű költségvetési egysége nincs. (6) Az Egyetem azonosító adatai: a) OKM azonosító: FI58544 b) PIR törzsszám: 329794 c) AHT egyedi azonosítószám: 230243 d) Adószám: 15329798-2-02 e) Közösségi adószám: HU 15329798 f) Egységes statisztikai számjel: 15329798 8030 312 02 g) Szakágazati besorolás: 803010 h) Székhely: 7633 Pécs Szántó Kovács János u. 1/b. i) Fejezet: 20 j) Fenntartó: Oktatási Kulturális Minisztérium (továbbiakban: OKM). 5. § (1) Az Egyetem feladatait OKM által jóváhagyott éves költségvetés és az ennek alapján a Szenátus által elfogadott gazdasági terv szerint látja el. Az Egyetem tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az Alapító Okiratában
3
meghatározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, ha a döntések nem veszélyeztetik az alapfeladatok ellátását, a közpénzek hatékony felhasználását. Az Egyetem kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, hatékony felhasználása, a szellemi és egyéb vagyonvédelme. (2) Az egyetem az (1) bekezdés szerinti feltételek betartása mellett szerződést köthet, tulajdont szerezhet, társulhat, vállalkozhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a saját tulajdonában lévő dolgot megterhelheti, elidegenítheti, a rábízott vagyont használhatja, hasznosíthatja. Költségvetési év végén keletkezett előirányzat-maradványt – a jogosultsági elszámolást követően – a következő években az intézményi feladatokra fordíthatja. (3) Az Egyetem a feladatait elsősorban alaptevékenységként látja el. Alaptevékenységén belül, annak sérelme nélkül az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, és e célra részben lekötött személyi és anyagi kapacitásainak fokozott kihasználásával kiegészítő kisegítő tevékenységet végezhet, és vállalkozási tevékenységet is folytathat. A kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeknek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve az üzemeltetési fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos részét is. (4) A vállalkozási tevékenység bevétele nem haladhatja meg két egymást követő évben az összes bevétel egyharmadát. (5) A kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységek körét, részletes előírásait a kisegítő, és vállalkozási tevékenységek szabályzata tartalmazza.
Kiegészítő,
6. §1 Az Egyetem gazdálkodó egységei az Egyetem az SZMSZ 85. és 86. §-ában felsorolt szervezeti egységek, továbbá a 6. sz. mellékletben gazdálkodó egységként felsorolt egységek. Nem minősülnek gazdálkodó egységnek az Egyetem egyéb szakmailag önálló szervezetei (intézetek, tanszékek kutatócsoportok stb.), amelyeket a 6. számú melléklet nem tartalmaz. 7. § A gazdálkodó egységek közül a közoktatási intézmények önálló bankszámlával, adószámmal, társadalombiztosítási számmal nem rendelkező jogi személyek. 8. § (1) Az egészségügyi ellátást nyújtó klinikák és a feladathoz kapcsolódó egyéb szervezeti egységek az Egyetemen belül Klinikai Központ (továbbiakban: KK) szervezeti formában látják el feladataikat. Az Egyetemen belüli szabályozás szerint részjogkörű jogosítványokkal is rendelkező, de nem részjogkörű költségvetési egység. Jogi személyiséggel nem rendelkezik. (2) Az KK-nak önálló adószáma, társadalombiztosítási száma, elemi költségvetése, beszámolója, kincstári költségvetése nincs, gazdálkodásával kapcsolatos külső adatszolgáltatást a kizárólag a KK szakterületébe tartozó kérdésekben, a Gazdasági Főigazgatóság (továbbiakban: GF) egyidejű tájékoztatásával teljesíthet. (3) A klinikai főigazgató számára az előirányzatok feletti rendelkezési jog az Ftv. 141. § (2) bekezdése szerint megnyitott kincstári alszámla működtetésével biztosított. Egyéb gazdálkodási jogosítványait az SZMSZ 108. § (4) bekezdés a) pontja részletezi. (4)2 A klinikai főigazgató munkáját a Klinikai Központ Gazdasági Hivatala segíti. 9. § (1) Az Egyetemen belül az orvos és egészségtudományi képzést kari formában folytató szervezeti egységek által, az oktatás a gyógyítás és a kutatás egységének érvényre juttatása érdekében létrehozott Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ (továbbiakban: Koordinációs Központ) működtetéséhez szükséges forrásokat az azt alkotó szervezeti egységek bevételeik 1 2
A módosítást a Szenátus 2007. augusztus 30-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. augusztus 30. napjától. A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el.
4
arányában biztosítják. Ennek az alapelvnek érvényesítésével a Koordinációs központ költségvetését a Szenátus az éves gazdasági tervben határozza meg. (2) A Koordinációs Központ jogi személyiséggel, önálló alszámlával nem rendelkező egyetemi gazdálkodó egység. 10. § A 6. §-ban fel nem sorolt szervezeti egységek gazdálkodási jogkörrel nem rendelkeznek, csak a gazdálkodó egység vezető testülete, illetve vezetője által leadott gazdasági ügyekben intézkedhetnek. 11. § Az Egyetem alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, nem támogathat – kivéve a Szenátus jóváhagyásával – az alábbi eseteket: a) Az Egyetem, ha az alapítvány által ellátott feladat az Egyetem Alapító Okiratában, SZMSZében meghatározott feladataival, tevékenységi körével összhangban áll, az alapítvány által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre, összesen évi 5 millió forintig, kötelezettséget vállalhat, b) kapacitásainak rendelkezésre bocsátásával elért bevételét a kiadások megtérítése mellett átengedheti. 12. § Az Egyetem saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sport-tevékenységét segítő szervezetét, az OKM által, a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja. 13. § Az Egyetem a Kormány engedélyével létesíthet és támogathat társadalmi szervezetet. 14. § (1) Az Egyetem – saját bevételéből, és a tulajdonában lévő vagyonából – a Gazdasági Tanács vélemények kikérésével és a Szenátus jóváhagyásával gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy gazdálkodó szervezetet alapíthat. (2) Az Egyetem felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni részesedés mértékét, és amely mértéknél az osztalékból való részesedése nem lehet kisebb arányú. (3) Az Egyetem a gazdasági szervezetben legalább többségi befolyással rendelkezik. Több költségvetési szerv közös vállalkozása esetén, elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a többségi befolyást. (4) A gazdálkodó szervezet működése nem sértheti az Egyetem érdekeit. (5) Nem hozható létre gazdálkodó szervezet az Ftv. 11. § (1) és (3) bekezdésében foglalt képzésekre, kivéve a szervezéssel összefüggő tevékenységet. (6) A gazdálkodó szervezet alapításának további feltételei, hogy az alapításra kerülő gazdálkodó szervezet üzleti terve szerint három éven belül nyereségessé válik, továbbá az Egyetem a hiányt saját, elkülönített számlán kezelt bevételei terhére finanszírozni tudja. (7) Az Egyetem által alapított, illetve részesedésével működő gazdálkodó szerv további gazdálkodó szervezetet nem hozhat létre, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. 15. § Nem az Egyetem többségi tulajdonában álló vállalkozások, egyesületek, alapítványok székhelyeként, telephelyeként az Egyetem kezelésében, tulajdonában lévő ingatlant bejelenteni nem lehet. 16. § (1) Az Egyetem hitelt: a) pályázatokhoz szükséges önrész biztosításához; b) pályázati utófinanszírozásból adódó likviditási zavarok kezeléséhez; c) az intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési megvalósításához
feladatainak
5
a Kormány által meghatározottak szerint kiírt nyilvános pályázati eljárás alapján vehet igénybe. (2) Az hitelfelvétel rendjét a Hitelfelvételi szabályzat határozza meg. 17. § Az Egyetem: a) kezességet nem vállalhat; b) értékpapírt – kivéve az ÁHT 95 § (4) bekezdése szerinti értékpapírt – nem vehet; c) váltót nem bocsáthat ki, és nem fogadhat el; d) kötvényt nem bocsáthat ki; e) pénzügyi lízing, és faktoring szerződést nem köthet, de ezeket befogadhatja. 18. § Az Egyetem: a) az éves költségvetési törvényben meghatározott bevételeinek a törvényben meghatározott százalékát az Ftv. 122. §-a szerinti beruházási, felújítási feladatokra fordítja; b) saját bevételéből képződő átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírba fekteti. II. RÉSZ A költségvetési előirányzatok, keretek tervezése, beszámolás, az előirányzatok évközi módosítása Az Egyetem gazdálkodásának belső és külső dokumentumai 19. § (1) Az Egyetem az OKM által jóváhagyott, naptári évre szóló, éves költségvetéssel rendelkezik. Az Egyetem minden bevétele és kiadása a költségvetése részét képezi. (2) A bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodásra, költségvetési keretek felhasználására vonatkozó előírásokat jelen szabályzat III. része tartalmazza. A bevételek, kiadások nyilvántartásának, elszámolásának rendjét a Szenátus által elfogadott Számviteli Politika, a Számlarend, és a keretgazdálkodást szabályozó gazdasági főigazgatói utasítás tartalmazza. A feladatok szakfeladat szerinti bontását a Számviteli Politika 1. számú, a bevételek és kiadások kiemelt előirányzatait a GSZ 5. számú melléklete részletezi. (3) Az Egyetem gazdálkodásának külső alapdokumentumai: a) költségvetési javaslat; b) az OKM által jóváhagyott funkcionális, és elemi költségvetés; c) az elemi költségvetés szöveges indoklása d) a költségvetési alapokmány; e) előirányzat- felhasználási terv; f) a féléves, az éves elemi költségvetési beszámoló, és kiegészítő mellékletei, valamint az éves beszámoló szöveges indoklása; g) a negyedéves mérlegjelentések; h) a havi, negyedéves kincstári adatszolgáltatások. (4) A költségvetési javaslat az OKM által megadott keretszámok alapján magába foglalja mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek forrástól függetlenül az Egyetem alapfeladataival, kiegészítő-, kisegítő és vállalkozási tevékenységével kapcsolatosak, ezen belül: a) jogszabályon; b) szerződési megállapodási (különösen többéves) kötelezettségen alapulnak; c) a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak; d) eseti jelleggel, vagy egyébként várhatóak; e) az eszközök hasznosításával függnek össze.
6
(5) A funkcionális költségvetés a kiadásokat az 5. számú melléklet szerinti kiemelt előirányzati, a bevételeket funkcionális, ezen belül saját bevétel és támogatásbontásban részletezi. A funkcionális előirányzatok: a) hallgatói előirányzat: A hallgatói juttatásokhoz az államilag támogatott képzésben résztvevő – a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető – hallgatók létszáma alapján nyújtott normatív támogatás. A hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív támogatás meghatározásához figyelembe vehető hallgatói kör és létszám megállapításának rendjét Kormányrendelet tartalmazza. A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatások jogcímeit, és felhasználásuk szabályait az SZMSZ melléklete tartalmazza. b) oktatói, kutató ösztöndíjak előirányzata: a Széchenyi-Békésy ösztöndíjak, a Szentgyörgyi Albert ösztöndíj, a Deák Ferenc ösztöndíj támogatása, a vonatkozó Kormányrendeletek szerint. c) közoktatási feladatok előirányzata, mely magába foglalja az Egyetem gyakorló és nem gyakorló közoktatási intézményiben ellátottak normatív állami támogatását, valamint az általuk fizetett térítési díjakat. d) képzési és fenntartási előirányzat: részei az oktatási, tudományos és fenntartási normatív támogatás, valamint az államilag finanszírozott képzésben, és a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók térítési díjai. A képzési csoportokat az Ftv. 3. számú melléklete, a normatíva számításának metodikáját és mértékét a mindenkor hatályos Kormányrendelet tartalmazza. e) egyes kiemelt feladatokhoz nyújtott támogatási előirányzat: az OKM-nek és az Egészségügyi Minisztériumnak (továbbiakban: EÜM) az Egyetem célprogramjaihoz, az oktatáshoz, vagy azt kiegészítő tevékenységhez való hozzájárulása, amely új, vagy egyedi sajátosságokkal rendelkező szakok és programok indításának és egyéb egyetemi és központi célfeladatoknak a támogatására szolgál. (6) Az elemi költségvetés a pénzügyminiszter tájékoztatójában rögzített formában tartalommal magába foglalja: a) a bevételeket és a kiadásokat részletes előirányzatonként; b) a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését; c) az Egyetem személyi juttatásainak és létszámának összetételét; d) a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat; e) a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó indoklást (számításokat). (7) A költségvetési alapokmány tartalmazza az Egyetem azonosító adatait, szervezeti felépítését, szervezeti kapcsolódásait, tevékenységi körét, költségvetési évre vonatkozó költségvetési adatait a jóváhagyott költségvetés alapján, szakfeladatonként a szakfeladatszám megjelölésével a feladatmutatók megnevezését, körét, a feladat-, teljesítmény-, kapacitás-, eredményesség-, és hatékonyságmutatók körét, az előző évihez képest tervezett teljesítményváltozást. A költségvetési alapokmány nyilvános, az Egyetem honlapján megtekinthető. (8) Az Egyetem előirányzat-felhasználási terve havi bontásban, a várható bevételek (támogatás, saját bevétel, átvett pénzeszköz, előirányzat-maradvány) figyelembe vételével tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, beleértve a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségeket is. Az előirányzatfelhasználási tervet a GF készíti el, és a rektor írja alá. (9) A féléves és éves beszámoló az eredeti és a módosított költségvetési előirányzatokról, és felhasználásukról a költségvetéssel azonos szerkezetben, a Pénzügyminisztérium által meghatározott számszaki és szakmai tartalommal ad számot. Az éves költségvetési beszámolóhoz, a Pénzügyminisztérium és az OKM által kiadott tematika szerint, részletes szöveges indoklást is kell csatolni. (10) A negyedéves mérlegjelentés az ÁMR szerinti tartalommal az Egyetem mérlegadatait tartalmazza. (11) A Kincstári adatszolgáltatásokban a negyedéves előirányzat teljesítési tervről, a köztartozások állományáról, a lejárt tartozások állományáról kell számot adni.
7
20. § (1) Az Egyetem gazdálkodásának külső alapdokumentumait, ide nem értve a kincstári költségvetést, a GF készíti el és felel a határidők betartásáért. (2) Az elemi költségvetést, a féléves és az éves beszámolót a rektor és a gazdasági főigazgató, valamint a kitöltésért felelős bejegyzett mérlegképes könyvelő, vagy okleveles könyvvizsgáló együttes aláírásával a GF küldi meg az OKM-nek. (3) A Szenátust a jóváhagyott elemi költségvetés és éves beszámoló főbb adatairól a Gazdasági Terv (továbbiakban: GT) és Gazdasági Beszámoló keretein belül tájékoztatni kell. Az előterjesztést a GF készíti elő és a gazdasági főigazgató terjeszti a Szenátus elé. 21. § (1) Az Egyetem költségvetési gazdálkodásának belső alapdokumentumai: a) a Szenátus által jóváhagyott gazdálkodási irányelvek; b) a GT; c) a gazdálkodó egységek GT alapján összeállított gazdasági terve (EGT); d) a havi zárlati adatokból készített gazdálkodó egységeknek szóló, és a vezetői információs tájékoztatók; e) a GT végrehajtásáról szóló, Szenátus által jóváhagyott beszámoló. (2) A GF feladata a gazdálkodási irányelvek, a GT szenátusi előterjesztésének és a havi vezetői és gazdálkodó egységeknek szóló beszámolók összeállítása. (3) Az EGT-ét a gazdálkodó egység vezetője köteles elkészíteni. Ebben a gazdálkodó egység a sajátosságainak figyelembe vételével kereteit az egységen belül tovább bonthatja, gazdálkodását saját hatáskörében szervezi. A gazdálkodó egységek EGT-jét a Gazdasági Tanács véleményének kikérésével Szenátus hagyja jóvá. Amennyiben a Szenátus nem fogadja el valamely egység EGT-jét, akkor az egység a Szenátus soron következő ülésére új tervet köteles beterjeszteni. Amennyiben a Szenátus ezt sem fogadja el, a rektor kidolgoztatja az egységre vonatkozó tervet, melynek végrehajtása a gazdálkodó egységre nézve kötelező. (4) Ha a gazdálkodó egység vezetése nem az EGT-ben foglaltaknak megfelelően hasznosítja erőforrásait, a rektor felszólítására az egység vezetője intézkedési tervet dolgoz ki. Az intézkedési tervet a Szenátus a Gazdasági Bizottság véleménye alapján jóváhagyja, vagy elutasítja. Elutasítás esetén a rektor intézkedési tervet dolgoztat ki és fogad el a gazdálkodó egységre vonatkozóan, melyet az egység vezetője köteles megvalósítani. (5) Amennyiben a gazdálkodó egység intézkedési tervben meghatározott mutatói a tervezetben foglaltaknál – negatív irányban –, az abban meghatározottat meghaladó mértékben eltérnek, a gazdasági főigazgató illetve a (6) pontban meghatározott egységek esetében a klinikai főigazgató javaslatot tesz az egység vezetője intézkedési jogának ideiglenes felfüggesztése mellett megbízott vezető kijelölésére. (6) A 6. számú mellékletben felsorolt egységek esetében a Gazdasági Bizottság a KK Gazdasági Bizottsága állásfoglalása alapján hozza meg döntését. Az előirányzat módosítás szabályai 22. § (1) Az Egyetem elemi költségvetésében jóváhagyott kiemelt bevételi és kiadási előirányzatok felügyeleti, illetve saját hatáskörben módosíthatók, vagy kiemelt előirányzatok között a bevételi és kiadási főösszeg változatlansága mellett átcsoportosíthatók. (2) Az OKM mint fenntartó az Egyetem részére:
8
a) fejezeti kezelésű címzett, vagy címzetlen előirányzatok terhére, továbbá címen belül költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosítással pótelőirányzatot, vagy új előirányzatot engedélyezhet; b) a kiadási és az ahhoz kapcsolódó bevételei előirányzatok felemelésével többletfeladatot rendelhet el; c) a feladatok, illetve bevételek elmaradása esetén – értékelés alapján – a bevételek és kiadások előirányzatát a támogatási előirányzat egyidejű változtatásával, vagy változtatása nélkül csökkentheti; d) a jóváhagyott előirányzatok felhasználását – amennyiben azokat bizonyos feltételhez köti – indokolt esetben év közben, az Egyetem és a Kincstár egyidejű értesítése mellett, időszakosan korlátozhatja, vagy saját rendelkezésébe vonhatja, erről az intézkedéséről az OKM-nek az Egyetemet és a Kincstárt egyidejűleg tájékoztatnia kell, e) az Egyetem kezdeményezésére, a pénzügyminiszter egyetértésével, a felújítási előirányzat terhére átcsoportosítást engedélyezhet a működési költségvetés javára. (3) Az Egyetem saját hatáskörben az OKM és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett: a) a bevételi és kiadási előirányzatának főösszegét, a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti, aa) a jóváhagyott előirányzat maradványból, ab) a bevételi többletből, kivéve, ha a felügyeleti szerv az előirányzat módosítási hatáskört magához vonta, ac) a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradványából a jóváhagyás előtt azzal, hogy a kifizetés előtt legfeljebb 5 nappal az előirányzat módosítást végre kell hajtani. b) a kiemelt előirányzatok között, a felújítási előirányzat csökkentése kivételével, átcsoportosítást hajthat végre. (4) A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata – a személyi juttatások módosításával összefüggő módosítások kivételével – csak akkor csökkenthető, ha az Egyetem a tárgyévi és a korábban keletkezett köztartozásainak eleget tud tenni. (5) A szellemi tevékenység végzésére tervezett előirányzat csak a bérelőirányzat terhére növelhető. (6) A saját hatáskörű előirányzat módosítást a gazdasági főigazgató kezdeményezi a Kincstárnál. (7) A költségvetési évben végrehajtott saját hatáskörű előirányzat módosításokról a Szenátust a GT végrehajtásáról készült beszámolóban tájékoztatni kell. 23. § (1) A Szenátus által jóváhagyott eredeti gazdálkodási kereteket a) növeli: aa) az előző évi jóváhagyott előirányzat maradvány; ab) az évközi költségvetési pótelőirányzatok; ac) az elemi költségvetésében szereplő bevételeket meghaladó saját forrása, bevétele; ad) csökkenti a költségvetési támogatási keret zárolása. (2) A gazdálkodó egységek bevételi és kiadási kereteit a nem tervezett alaptevékenységi bevételek, az év folyamán realizált bevételi többletek, valamint az átvett pénzeszközök összegével, a gazdálkodó egység kezdeményezésére az ÁMR előirányzat-módosításra vonatkozó előírásainak betartása mellett a GF felemeli. (3) Az előirányzat felemelésére a gazdálkodó egység írásos bejelentése, az eredeti szerződés, megállapodás, – idegen nyelvű szerződés esetén az érintett egység vezetője által hitelesített fordítás – alapján kerülhet sor. (4) Átvett pénzeszköz (ideértve az állami megbízást is), alapítványi-, pályázati támogatás (beleértve a külföldi pályázatokat, segélyeket is) személyi kiadásokra, járulékokra az adományozó által a szerződésben, a megállapodásban megjelölt mértékben használható fel.
9
(5) A gazdálkodási keretek kiemelt jogcímei között átcsoportosítani, a jogszabályi keretek betartásával, kizárólag a gazdasági főigazgató írásos engedélye alapján lehet. (6) Az EÜM által az OKM-n keresztül biztosított, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződés teljesítéséhez kapcsolódó források esetében, átcsoportosításra csak az ezekre a forrásokra érvényes jogszabályi előírásokat betartva kerülhet sor, az elkülönült kezelés biztosítása mellett. (7) A mindenkori módosításokkal korrigált keret az aktuális gazdálkodási keret. III. RÉSZ Az éves költségvetés és a GT végrehajtása 24. § Az Egyetem gazdálkodási folyamatainak egységét: a) a controlling szemlélet érvényesítése; b) az elemi költségvetés gazdálkodó egységekre történő lebontása; c) a gazdasági folyamatok egységes pénzügyi és számviteli rendszerű nyilvántartása; d) az előirányzatok, költségvetési keretek alakulásának figyelemmel kísérése, értékelése, elemzése, a vezetői szintű beavatkozás kezdeményezése; e) a felsoroltaknak megfelelő ügyviteli, informatikai rendszer, és szervezeti felépítés biztosítja. Gazdálkodási felelősség és jogosultság 25. § (1) A Gazdasági Tanács gazdasági kérdésekre vonatkozó közreműködő előkészítő véleményező jogköreit az SZMSZ 59. §-a részletezi. (2) A Szenátus döntési hatáskörébe tartozó gazdasági ügyek felsorolását az SZMSZ 40. § (1) bekezdés c) pontja tartalmazza. (3) A Gazdasági Bizottság feladatait, hatáskörét az SZMSZ melléklete tartalmazza. (4) A rektor gazdasági ügyekkel kapcsolatos felelősségét, feladatait, hatáskör-leadási jogosítványait az SZMSZ. 70. § (2) d)- f), és a (3) bekezdés d)-f) pontjai tartalmazzák. 26. § Az Egyetem az Alapító Okiratban meghatározott alap, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységeinek ellátásához szükséges gazdálkodási, pénzügyi szolgáltatási feladatait a GF útján látja el. A GF feladatait, szervezeti felépítését, irányítási rendszerét az SZMSZ mellékleteként a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: GF SZMSZ) tartalmazza. 27. § (1) A GF vezetője a gazdasági főigazgató az Egyetem működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi kérdésekben a rektor helyettese. Ebben a feladatkörében általános utasítási, és ellenőrzési jogköre van. Feladatait a rektor közvetlen irányítása mellett látja el. Munkáját helyettesek segítik. (2) A gazdasági főigazgató főbb feladatait az SZMSZ 76. §-a, részletes feladatait, hatáskörét és felelősségét a GF SZMSZ szabályozza. (3) A GF feladata a GSZ általános céljának, általános előírásainak betartásának biztosításán túl az előirányzat-felhasználással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatokat megszervezése, ellátása. 28. § (1) A gazdálkodó egység vezetője felelős az egység gazdálkodásáért, egyben köteles a jogszabályi és szabályzati korlátok között mindent megtenni a gazdálkodás hatékonyságáért.
10
(2) A KK esetében a klinikai főigazgató az elvárható takarékosság mellett felelős az éves költségvetésben, a GT-ben meghatározott előirányzatok betartásáért, a rendelkezésére álló kiemelt előirányzatok felhasználása szükségességének, az igénybevett szolgáltatások mennyiségének, mértékének ellenőrzéséért, valamint a gazdálkodásra vonatkozó központi és egyetemi szabályzatok, utasítások betartásáért. A gazdálkodási szabályok megsértése esetén az Egyetem gazdasági főigazgatója a KK gazdálkodási jogosultságait felfüggesztheti, egyidejűleg kezdeményezheti a rektornál, illetve a Szenátusnál a gazdálkodási jogkör korlátozását, megszüntetését. (3) A gazdálkodó egységek vezetőit a döntések előkészítésében, a vállalt kötelezettségek nyilvántartásában, a jóváhagyott keretek felhasználásának nyomon követésében gazdálkodó egység saját szabályzatában rögzítettek szerint rész, vagy teljes munkaidőben ezzel foglalkozó alkalmazottak segíthetik. A költségvetés bevételei 29. § (1) Az Egyetem működéséhez szükséges fedezetet (beleértve a felhalmozási célú bevételeket) is fenntartó által és az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás, átvett pénzeszköz, és az államháztartáson kívüli forrásból származó bevételek biztosítják. (2) Támogatás az a bevétel, ami az OKM-en, mint fenntartón keresztül a központi költségvetésből származik, így különösen a normatív támogatás, a pályázat útján elnyert költségvetési támogatásként biztosított összegek, az OKM-től, vagy az OKM-en keresztül egyes kiemelt feladatokhoz biztosított támogatás. Főbb formáit az Ftv. 127. §-ának (3), és a 128. §-ának (1), (2) bekezdése tartalmazza. (3) Támogatás értékű bevétel, amelyet az Egyetem, működési, vagy felhalmozási célú átvett pénzeszközként: a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaitól; b) az elkülönített állami pénzalapoktól; c) helyi önkormányzatoktól; d) az európai uniós programok végrehajtására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként nyitott pénzforgalmi bonyolítási számlán lévő pénzeszközből; e) fejezeti kezelésű előirányzatból; f) előirányzat-módosítási hatáskör nélküli előirányzatból; g) központosított bevétellel ellentételezett fejezeti kezelésű előirányzatból kap. (4) A támogatás és a támogatásértékű bevételek csak az Egyetem alapfeladataira fordíthatók. (5) Az Egyetem saját bevételei különösen a következők: a) költségtérítéses képzések bevétele; b) szabadalmi díjakból származó bevétel; c) az igazgatási, szolgáltatási díj; d) a felügyeleti tevékenység díja; e) a bírságból származó bevétel; f) az áru és készletértékesítés bevétele; g) a szolgáltatások ellenértéke; h) a bérleti és lízingdíjak; i) az intézményi ellátási díjak; j) az alkalmazottak térítése; k) az alkalmazott a hallgató, tanuló stb. kártérítése, és egyéb térítése; l) a felhalmozási és tőkejellegű bevételek (pl. a szakképzési célra átvett fejlesztési támogatás, ingatlan, gép műszerértékesítés stb.), m) pénzügyi műveletek bevételei.
11
(6) A (2)-(5) bekezdésben felsorolt forrásokon túl az Egyetem pénzforgalmi bevételét képezi az előző évi előirányzat-maradvány és az esetleges vállalkozási tevékenység tartaléka, eredménye. (7) A (5) bekezdés g) pontban meghatározott bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a a központi költségvetés bevételét képezi, a befizetési kötelezettséget az éves előirányzatmaradvány elszámolás keretében kell rendezni. (8) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott saját bevételi kör meghatározott hányadát a 19. § a) pontja értelmében felújításra kell fordítani. A rendelkezésre álló forrás felhasználásának jogcímeit a GF javaslata alapján a Szenátus hagyja jóvá. (9) Az Egyetem vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok elidegenítéséből származó bevétel – köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – fennmaradó rész beruházási, felújítási célokat szolgál. A beruházási, felújítási jogcímeket a Szenátus javaslata alapján az OKM hagyja jóvá. (10) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott bevételek kiemelt tétele a KK-t megillető, a társadalombiztosítási alapoktól származó működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök. (11) A beszámolóban kimutatott előirányzat-maradvány a módosított előirányzatok és azok teljesítésének a különbözete. A jogosultsági elszámolást követően az előirányzat maradványt az Egyetem a következő évek feladataira használhatja fel. A jogosultsági elszámolás során az Egyetemet nem illeti meg: a) a végleges feladatelmaradás miatti maradvány; b) a meghatározott célra – kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokrarendelkezésre bocsátott áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összegek; c) a munkaadókat terhelő járulékok előirányzat-támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához, kivéve, ha ezen maradványrészt terhelő járulékfizetési elmaradása van; d) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány; e) amelyet a tárgyévben év közben engedélyezett létszámnövekedéssel összefüggésben jóváhagyott előirányzat-növekményből az Egyetem nem használt fel a létszámfeltöltés teljes, vagy részleges elmaradása miatt, és nem fordítódott a tartósan üres álláshelyek miatti többletmunka elismerésére. (12) A finanszírozási különbözetekkel korrigált, és az Egyetemet meg nem illető maradványokat a maradvány jóváhagyását követő 30 napon belül be kell fizetni az OKM maradvány-elszámolási számlájára. Az egyes kiemelt előirányzatokkal való gazdálkodás 30. § (1) A személyi juttatások magukban foglalják: a) a rendszeres személyi juttatásokat; b) a nem rendszeres személyi juttatásokat; c) a külső személyi juttatásokat. (2) A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, egyhavi külön juttatása, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. Az egyhavi külön illetmény kifizetéséről a tárgyév január 16-án a gazdasági főigazgató intézkedik. (3) A nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak részére jogszabályokban, kollektív szerződésben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező vagy nem kötelező jellegűek, de megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén lehetőség van kifizetésükre, vagy eseti, egyedi alkalmanként megjelenő fizetési
12
kötelezettségként jelentkeznek. A nem rendszeres juttatások között kell megtervezni ÁHT 93/A. §ában foglalt az Egyetem közalkalmazottait megillető keresetkiegészítést, a rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8 %-át kitevő jutalom-előirányzatot is. (4) A külső személyi juttatások között kell tervezni és elszámolni az Egyetem állományába nem tartozók személyi juttatásait, valamint minden olyan személyi juttatás, ami a saját munkavállalónak munkakörén kívüli munkáért kifizetésre kerül. (5) A létszám-előirányzat magában foglal minden olyan személyt, aki az (1) pont szerinti előirányzatokból az OKM által meghatározott létszámkeret erejéig foglalkoztatható, valamint az ez alapján számított átlagos statisztikai létszámot. Az elemi költségvetésben létszám bérelőirányzat nélkül nem tervezhető A létszám-előirányzathoz kapcsolódóan az Egyetem költségvetési beszámolójában, tájékoztató jelleggel be kell mutatni a tárgyév első napján foglalkoztatott tényleges és munkajogi nyitólétszámot, valamint az év utolsó napján nyilvántartott tényleges és munkajogi zárólétszámot. Az OKM által engedélyezett létszámkereteket gazdálkodó egységek szerinti bontását a GT részeként a Szenátus határozza meg. (6) Az Egyetem az OKM által, a gazdálkodó egységek a Szenátus által meghatározott személyi juttatásokkal és létszámkerettel önállóan gazdálkodnak. (7) A (3) bekezdés szerint tervezett jutalom-előirányzaton túl évközben jutalmazási célra- OKM által történő jóváhagyása és a Szenátus gazdálkodó egységenként elfogadott felosztása után- az előző évi előirányzat-maradvány, vagy a rendszeres személyi juttatások, és a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások évközi előirányzat-maradványa használható fel. A jutalmazás összege a (3) bekezdés szerinti 8%-on felül, a rendszeres személyi juttatások további 10%-a lehet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötött jutalom fizethető. (8) A személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség sem egyetemi sem a gazdálkodó egysége szintjén nem vállalható. (9) A feladatelmaradás címén képződő személyi juttatás-maradvány az Egyetemet és a gazdálkodó egységeket nem illeti meg. (10) Az Egyetem saját dolgozóinak személyi juttatásként megbízási díjat nem fizet. (11) Szakmai alapfeladatok keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel történő igénybevételére a mindenkor hatályos egyetemi szabályzatok, utasítások betartásával kerülhet sor. (12) Személyi juttatások kifizetésére kizárólag írásos kinevezés, illetve, a jogszabályi előírások betartásával, az Egyetemen használt nyomtatványok felhasználásával megkötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor. (13) A személyi juttatások kifizetésével kapcsolatos feladatokat a GF SZMSZ-ben rögzített szervezeti egység látja el. A szervezeti egység e feladatkörében ellenőrzi: a) a gazdálkodó egységek személyi juttatásaira rendelkezésre álló keretek betartását; b) a beküldött bizonylatok formai, és tartalmi helyességét; c) az SZMSZ mellékletében szabályozott munkáltatói, munkairányítói hatáskörök betartását. 31. § (1) A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata, és teljesítési adata magába foglalja a társadalombiztosítási-, nyugdíj és egészségbiztosítási-járulékokat, a munkaadói járulékot, a táppénz hozzájárulást, és rehabilitációs hozzájárulást. (2) A járulékokat, a rájuk vonatkozó központi jogszabályok szerinti mértékben kell megtervezni, befizetni és bevallani. (3) A munkaadókat terhelő járulékokkal kapcsolatos feladatokat teljes körűen a GF látja el.
13
32. § (1) A dologi kiadások, keretek előirányzata és teljesítése összevontan tartalmazza mindazon működési, fenntartási, gazdálkodási kiadások fedezetét - a vállalkozási tevékenység kivételével általános forgalmi adóval együtt, amelyek nem tartoznak a beruházási, felújítási, a személyi, és a munkaadókat terhelő járulékok közé. (2) A decentralizált gazdálkodás keretében az alapfeladatok ellátásához szükséges anyag, áru, kisértékű (Számviteli Politikában meghatározott) tárgyi eszköz, szellemi termék, különféle szolgáltatás megrendelését a gazdálkodó szervezeti egység a Beszerezési Szabályzat előírásai szerint hajthatja végre. (3) A közbeszerzésre vonatkozó szabályokat az Egyetem Közbeszerzési Szabályzata tartalmazza. (4) Reprezentációs keretek kialakításának, felhasználásának rendjét rektori utasítás tartalmazza. (5) Az Egyetem alább meghatározott vezetői, hivatali munkájuk ellátáshoz saját gépjárművet használhatnak: a) rektor; b) gazdasági főigazgató; c) rektorhelyettesek; d) dékánok, főigazgatók. (6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a rektor által meghatározott más vezetők és a gazdálkodó egység belső szabályozása szerint meghatározott közalkalmazottak munkaköri feladataik ellátása érdekében a szervezeti egység székhelyén saját gépjárművet használhatnak. (7) A saját gépjárműhasználat feltétele az érvényes felelősség- és Casco biztosítás. (8) A saját gépjárműhasználat költsége a kiemelt vezetők, valamint a rektor által kijelölt személyek esetében a központi irányítás keretét, a többi esetben az érintett gazdálkodó egység keretét terheli. (9) Mobiltelefon használatot a kötelezettségvállaló, a gazdálkodó egység vezetőjének írásos tájékoztatása mellett, bármilyen, saját rendelkezésű kerete terhére írásban engedélyezhet. (10) A munkába járással kapcsolatos költségtérítések formáját, mértékét a vonatkozó munkajogi, adózási jogszabályok és az Egyetem belső szabályzatai, utasítása betartása mellett a munkáltató határozza meg. (11) Az Egyetem közalkalmazottainak lakásépítési, lakásvásárlási támogatásának rendjét a Kollektív Szerződés tartalmazza. 33. § (1) Beruházás minden éven túl elhasználódó eszköz - kivéve a kisértékű tárgyi eszközöket beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá minden olyan tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a biztosítást is). Beruházás a meglévő eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, a hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. (2) Az Egyetem az intézményfejlesztési tervének keretei között beruházást indíthat, a tulajdonában lévő vagyonnal részt vehet beruházás közös lebonyolításában.
14
(3) A beruházások részletes lebonyolítási rendjét, az alkalmazható eljárásokat a Beruházási és Felújítási Szabályzat tartalmazza. (4) A beruházás forrás szerinti típusai, és jellemzői: a) az OKM és az EÜM által jóváhagyott központi beruházások. A beruházások technikai és pénzügyi bonyolítására az engedélyező minisztériumok által előírt eljárási rend vonatkozik. b) az elemi költségvetésben vagy évközben az OKM által engedélyezett intézményi beruházási előirányzatok. Az elemi költségvetésben biztosított intézményi beruházási keret felosztását, az éves GT keretében, a Szenátus hagyja jóvá. Az évközben, pótelőirányzatban biztosított beruházási keretek céljellegűek, csak az engedélyezés szerinti, illetve pályázat esetén a szerződésben meghatározott jogcímen használhatók fel. c) a gazdálkodó egységek saját kereteik, többletbevételeik terhére megvalósított intézményi beruházások a keretgazdálkodás általános szabályai, a keretgazdálkodásra vonatkozó gazdasági főigazgatói utasítás, valamint az Egyetem Beruházási és Felújítási Szabályzata szerint kezdeményezhetők és hajthatók végre. (4) A kisértékű eszközök értékhatárát, kezelését az Egyetem Számviteli Politikája szabályozza. (5) Meglévő tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhető be új tárgyi eszköz, ha meglévő tárgyi eszköz nulláig leíródott, vagy megsemmisült; továbbá, ha rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalanná vált. Felújítási előirányzatok 34. § (1) A felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama növekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően, vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek vagy az adott eszköz használhatósága jelentősen javul, a felújítási ráfordításokból a jövőben gazdasági előnyök is származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával, a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát, gazdaságosságát növeli. (2) Felújítást az adott tárgyi eszközön akkor kell elvégezni, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz olyan mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. (3) Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a ráfordítások nagyságától. (4) Az Egyetem elemi költségvetésében rendelkezésre álló éves felújítási keretet, a felhasználási jogcímeket az OKM hagyja jóvá. A biztosított előirányzat a Szenátus által elfogadott felújítási terven alapul. Az eredeti előirányzatot növeli a 29. § (5) bekezdés szerint képződő forrás. (5) A felújítási előirányzat felhasználásáról készült elszámolás az Egyetem költségvetése és a gazdasági terve végrehajtásáról készült beszámolók része. (6) A felújítási tevékenység részletes szabályait az Egyetem Beruházási és Felújítási Szabályzata tartalmazza.
15
A vagyongazdálkodás szabályai 35. § (1) Az Egyetem az OKM által rendelkezésre bocsátott vagyonnak a vagyonkezelője. A rendelkezésre bocsátott vagyon az Egyetem Alapító Okiratában meghatározott feladatok ellátáshoz használható. (2) Az Egyetem a rendelkezésére bocsátott vagyonon túl saját vagyonra – az öröklés és adományozás kivételével – akkor tehet szert, ha a rendelkezésre bocsátott vagyon megóvásáról, pótlásáról gondoskodott. (3) Az Egyetem saját vagyonhoz jutásának formái: a) a részvételével működő társaság adózott eredménye; b) a vállalkozási tevékenységnek eredménye; c) a költségtérítéses képzés eredménye; d) a pénzbeli adományok; e) ingó ingatlanvagyon adományozása; f) öröklés. (4) A rendelkezésre bocsátott és a saját vagyon az Egyetem könyvviteli rendszerében elkülönítetten kell nyilvántartani. (5) A rendelkezésre bocsátott és a saját vagyon elidegenítéséhez a Gazdasági Tanács véleményének kikérésével a Szenátus döntése, az OKM, egyetértése és a KVI engedélye kell. Az értékesítésből származó bevételt – a köztartozások és az ingatlanértékesítést terhelő költségek kiegyenlítése után – az Egyetem alapfeladataihoz kapcsolódó beruházási, felújítási feladatokra kell fordítani. (6) A vagyonkezelés, vagyongazdálkodás részletes szabályait az ÁHT és az Ftv. idevonatkozó szabályai, valamint az Egyetem Vagyongazdálkodási és vagyonkezelési szabályzata tartalmazza. Az Egyetem gazdálkodó egységeinek gazdálkodása 36. § (1) A gazdálkodó egységeknél az Egyetemen belül – ha a hatékonyság, gazdaságosság másként nem indokolja – decentralizált keretgazdálkodás folyik. A decentralizált keretgazdálkodás során a gazdálkodó egység vezetője a Szenátus által meghatározott kiadásai (személyi juttatás, járulékok, dologi kiadások, felhalmozási keretek, engedélyezett létszám), valamint az egység saját bevételei felhasználásáról a központi jogszabályok és az Egyetemi szabályzatok, utasítások betartása mellett önállóan jogosult dönteni. (2) A decentralizált gazdálkodási keretek a következők: a) képzés, fenntartás; b) pályázati átvett pénzeszközök, támogatások, innovációs, és egyéb K+F bevételek, kiadások; c) hallgatói pénzbeli juttatások; d) doktori ösztöndíj; e) tankönyv és jegyzettámogatás; f) kollégiumi támogatás (ha a gazdálkodó egység kollégiumot üzemeltet); g) lakhatási támogatás (ha a gazdálkodó egység kollégiumot üzemeltet); h) sporttámogatás; i) díszdiplomák bevételei, kiadásai; j) nemzetközi kapcsolatok bevételei, kiadásai; k) kiadványok támogatása; l) térítéses képzés bevételei, kiadásai; m) egyéb céljelleggel átvett támogatás értékű és egyéb átvett pénzeszközök, támogatások, adományok; n) KK-nak címzett támogatások, átvett pénzeszközök; o) KK-nak az EÜM és a Társadalombiztosítás Alapok által biztosított beruházási, felújítási keretek;
16
p) rektori keret; q) a gazdálkodó egység működésével kapcsolatos közüzemi díjak; r) karbantartás; s) a gazdálkodó egység kereteiből tervezett felújítások, beruházások. (3) A központilag kezelt keretek: a) OKM által biztosított beruházási, felújítási, és a saját bevételből képzett felújítási keretek; b) az Egyetem GT-ében elfogadott keretek. (4) A központi kereteket a GF kezeli. A központi keretek egy részével való gazdálkodási jogkört a gazdasági főigazgató a gazdálkodó egységeknek, írásos megállapodásban leadhatja. Az Egyetem költségvetési támogatásának felosztási elvei 37. § (1) Az oktatási-, tudományos és fenntartási normatív támogatás (továbbiakban:OTF támogatás) felosztásának elvei: a) az OKM által alkalmazott számítási eljárást alkalmazva meghatározásra kerül, hogy a gazdálkodó egységek mutatói alapján mennyi támogatást kap az Egyetem. Abban az esetben, ha az állami támogatás nem fedezi ezen támogatási igényt, az egységek induló keretei arányosan csökkennek. b) az induló keretet módosító tényezők: ba) az EHÖK tesz javaslatot az OTF támogatás 1,5%-ának felhasználására; bb) a központi irányítás támogatási igénye költségoldalról kerül meghatározásra. Az egyes egységeket terhelő keretképzési kötelezettség számítása az igénybevételt optimálisan közelítő mutatók alapján történik; bc) a Kiemelt Egyetemi Projektek keretei azok tételes bemutatása után kerülnek meghatározásra. Az egyes egységeket terhelő keretképzési kötelezettség meghatározása az igénybevételt optimálisan közelítő mutatók alapján történik; bd) az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségtudományi Kar illetve a KK egymás között nyújtott szolgáltatásainak keret szempontjából történő rendezése a Koordinációs Központon belüli egyeztetéssel történik; be) bármilyen, a GT-ben a tényszámok ismeretében meghozott döntés, amely az elosztási elveket módosítja. c) a gazdálkodó egység keretét terhelő, de központi kezelésben lévő keretek terhelése mért értékek, ezek hiányában az igénybevételt optimálisan közelítő mutatók alapján történik. Ezek a keretek a GTben kerülnek tételesen meghatározásra, de különösen ilyenek azon területek, ahol a decentralizált működtetés műszaki illetve pénzügyi szempontból jelentős kockázatot rejt, vagy felesleges többletadminisztrációt igényel: ca) az OKM által biztosított beruházási felújítási keretek; cb) épületüzemeltetés; cc) foglalkoztatás egészségügy; cd) egyes Kiemelt Egyetemi Projektek. (2) Az kiemelt feladatokhoz az elemi költségvetésben, az OKM által biztosított egyedi támogatásokat az oktatási-tudományos-fenntartási normatívához hasonlóan, annak képzésével azonos módon kell felosztani. Az egyedi támogatások pontosan meghatározott feladatokat finanszíroznak, ezért az összegek újraosztására, illetve a keretek további bontására nem kerül sor. (3) A hallgatók juttatásaira kapott normatív támogatásokat az Ftv.-ben, a vonatkozó Kormányrendeletben, és az ezek alapján kialakított helyi szabályzatoknak megfelelően kell gazdálkodó egységekre lebontani. Az Egyetem saját bevételeit terhelő átcsoportosítások
17
38. § (1) Az Egyetemen folyó bevételes tevékenységekből származó forrásokat átcsoportosítások terhelik. (2) Bevételes tevékenységek: a) oktatási tevékenységek bevételei: aa) költségtérítéses alap és továbbképzések; ab) költségtérítéses doktori képzés; b) nem oktatási jellegű tevékenységek bevételei: ba) szabad kapacitások, eszközállomány hasznosítása; bb) tudományos rendezvények szervezése; bc) önköltséges tanfolyamok díjai; bd) önköltséges felvételi előkészítő tanfolyamok, be) szerződéses kutatás, innovációs tevékenység; bf) egyéb szerződéses kutatás, innovációs tevékenység bg) szakértői tevékenység; bh) eszközök bérbe, kölcsönbe adása; bi) könyv- tankönyv kiadás; bj) szálláshely értékesítés; bk) idegenélelmezés, mosás; bl) különböző szolgáltatások bevételei. c) pályázatokra kapott támogatások, átvett pénzeszközök; d) egyéb bevételek: da) az Egyetemmel szerződést kötő gazdasági egységek térítése; db) helyiségek bérbeadása; dc) az EHÖK azon bevételei, amelyeket a Gazdasági Tervben a Szenátus elfogadott. (3) A (2) bekezdésben felsorolt bevételeket általános elvként az alábbi átcsoportosítások terhelik: a) az aa) és db) bevételekből 5 % központi irányítási költség, 5 % intervenciós alap, 2% kezelési költség, 5 % felújítási alap; b) az ab) ponthoz tartozó bevételekből 5% központi irányítási költség, 5% felújítási alap; c) a b) –kivéve be alpont- a c) és da) pontokban felsorolt bevételekből 5 % intervenciós alap 2 % kezelési költség, továbbá a c), és a da) pontokban felsoroltak kivételével 5 % felújítási alap; d) a be) ponthoz tartozó bevételből 2% kezelési költség és 5 % felújítási alap; e) a dc) bevételekből 5 % felújítási alap. (4) A központi átcsoportosítások közül a felújítás jogcímei GT-ben kerülnek meghatározásra. Az intervenciós alap felhasználásnak általános elveit a gazdálkodási irányelvekben, az adott gazdasági évre vonatkozó felhasználási tervét a GT-ben rögzíti az Egyetem. (5) A bevételes tevékenységek, az elvonások tervezéséről az Egyetem Önköltségszámítási szabályzata rendelkezik. (6) A gazdasági főigazgató az átcsoportosításokat egyedi kérelemre indokolt esetben mérsékelheti, illetve azoktól eltekinthet, ide nem értve a felújítási alapot. A kérelemhez kalkulációt kell csatolni. Amennyiben az elő és utókalkuláció 10%-kal eltér egymástól, erről a gazdasági főigazgatót tájékoztatni kell. A kalkulációval és utókalkulációval kapcsolatos eljárásrendet az Egyetem Önköltségszámítási szabályzata tartalmazza. (7) A (6) bekezdésben szereplő intézkedéseiről a gazdasági főigazgató a GT végrehajtásáról készült beszámoló keretében a Szenátust tájékoztatja. (8) A (2) bekezdésben felsorolt bevételeken túl az Egyetem más bevételi forrásait központi elvonási kötelezettség nem terheli.
18
39. § (1) A gazdálkodó egységek éves keretei az alaptevékenység, és az esetleges vállalkozási tevékenység bontásban, ezen belül a bevételek és kiadások kiemelt gazdálkodási keretenként kerülnek kialakításra. (2) Kiemelt bevételi gazdálkodási keretek: a) költségvetési támogatás; b) támogatásértékű bevétel; c) saját bevétel; d) vállalkozási tevékenység árbevétele; e) előző évek előirányzat maradványa. (3) Kiemelt kiadási gazdálkodási keretek: a) személyi juttatások; b) munkaadókat terhelő járulékok; c) dologi kiadások; d) támogatás értékű pénzeszközátadások; e) egyéb működési célú támogatások, kiadások; f) intézményi beruházások; g) felújítások. (4) Az elemi költségvetést megelőzően az Egyetem és a gazdálkodó egységek folyamatos, tervszerű gazdálkodását a Gazdasági Tanács vélemények kikérésével Szenátus által minden év decemberéig elfogadott gazdálkodási irányelvek és az ezek alapján kialakított ideiglenes keretek biztosítják. (5) A költségvetési támogatás éves előirányzatából havonta a jogszabályokban meghatározott rész, az Egyetem költségvetési előirányzat felhasználási kerete és a megelőző hónap (ok) ban megtakarított összeg használható fel. (6) A nem költségvetési támogatásból származó bevételek az előirányzat felhasználási keretszámlára való beérkezésük után, az engedélyezett kiemelt gazdálkodási keretek mértéke szerint használhatók fel. (7) Az előző évi előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terhelt része az OKM jóváhagyása után használható fel az engedélyezett jogcímeken, illetve ezt megelőzően, a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány OKM és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett saját hatáskörű előirányzat-módosítás útján. (8) A GF-nek a kiadások teljesítése előtt vizsgálnia kell a megjelölt gazdálkodási keret ütemezett előirányzatának és a teljesített bevételeknek a szabad keretét. Ha nincs fedezet, a kifizetést GF megtagadja. 40. § (1) Az Egyetem közalkalmazottai által igénybevett szolgáltatások díjáról a gazdasági főigazgató javaslatára a rektor dönt. (2) Az Egyetem közalkalmazottai az Egyetem infrastruktúrájának magáncélú használata során felmerült költségeket kötelesek megtéríteni. (3) A jelen szabályzat hatálybalépése előtt az Egyetem székhelyére bejelentett gazdasági szervezetek, a gazdasági főigazgatóval kötött megállapodás alapján, bérleti díjat kötelesek fizetni, és a felmerült egyéb költségeket megtéríteni. Nyilvántartási kötelezettségek 41. § (1) A pénzügyi- számviteli és vagyonnyilvántartás egyes területeinek részletes előírásait az Egyetem Számviteli Politikája, a Számlarend, a Leltározási és Leltárkészítési szabályzat, a Felesleges Vagyontárgyak Hasznosításának, Selejtezésének Szabályzata, az Egyetem Pénztári és Pénzkezelési
19
Szabályzata, a Vagyonkezelési és Vagyonhasznosítási Szabályzat, a Bizonylati Szabályzat, az Önköltségszámítási Szabályzat, az Értékelési Szabályzat, valamint a vonatkozó rektori, és gazdasági főigazgatói utasítások tartalmazzák. (2) Az Egyetem és a gazdálkodó egységek előirányzatairól, kereteiről, a kötelezettségvállalásokról, a követelésekről nyilvántartást kell vezetni. Az Egyetem erre vonatkozó összesített nyilvántartásait a GF SZMSZ-ben kijelölt szervezeti egységek végzik. (3) A gazdálkodó egységek kereteinek pénzügyi, számviteli nyilvántartását a vonatkozó jogszabályok és az egyetemi számviteli, vagyongazdálkodási szabályzatainak, a keretgazdálkodásra vonatkozó utasításoknak a betartásával a GF végzi. (4) Az előirányzatok, keretek, kötelezettségvállalások naprakész nyilvántartása, a bevételek, az átutalással, készpénz kifizetéssel kiegyenlített kiadások különböző szintű lekérdezési lehetőséget biztosító feldolgozása gazdálkodási információs rendszerben történik. (5) A gazdálkodási információs rendszer a) magába foglalja a teljes gazdálkodás (a személyi juttatás, a munkaügyi, társadalombiztosítási adatok, a működési felhalmozási kiadások, költségvetési támogatások, saját bevételek, a készletek, a befektetett eszközök, stb.) nyilvántartását; b) a hallgatói befizetések fogadásával, az ösztöndíj kifizetésekkel kapcsolódik a hallgatói rendszerhez; c) megteremti a Kincstárral a kapcsolatot. (6) A rendszer folyamatos karbantartásával biztosítani kell, hogy: a) a központi szervek, a hatóságok részére készítendő beszámolókhoz, bevallásokhoz, jelentésekhez szükséges adatok; b) a vezetői információk az Egyetem vezetése, a gazdasági vezetés, a gazdálkodó és a hozzájuk tartozó szervezeti egységek vezetői, az Egyetem testületei, bizottságai számára rendelkezésre álljanak. (7) A korszerű, naprakész adatfeldolgozást, illetve adatszolgáltatás lehetőségét a kódszámok és a pénzügyi központszámok, vagy más, a szervezetek, illetve a feladatok, a tevékenységek, a projektek egyértelmű megkülönböztetését szolgáló kódrendszer támogatja. (8) A gazdálkodási rendszerben a szervezetek, a szervezeti egységek azonosítására a költséghely kód szolgál. Kódszámot a gazdálkodó egységek automatikusan, egyéb egységek kérelemre a GF engedélyével kapnak. (9) A gazdálkodó egységek különböző tevékenységével (alapképzés, szakképzés, kutatás, vállalkozás, pályázat, stb.) kapcsolatos pénzeszközeinek elkülönített kezelését a pénzügyi központ kódok teszik lehetővé. Pénzügyi központ kódot a szerződés, vagy megállapodás másolatának megküldésével, ennek hiányában indoklással és a költségterv megadásával lehet a GF-től igényelni. (10) A gazdálkodási jogosítvánnyal rendelkezők kiadásaikról, bevételeikről, aktuális kereteikről, keretmaradványaikról jogosultsági szintjüknek megfelelően a gazdálkodási információs rendszerből a számítógépes hálózaton keresztül is tájékozódhatnak. Pénzforgalom 42. § (1) Az Egyetem bevételeinek fogadását, kiadásainak teljesítését – beleértve a készpénzfelvételt is – a Kincstárnál vezetett deviza és forintszámlákon, illetve a Magyar Külkereskedelmi Banknál vezetett devizaszámlán kell lebonyolítani. A gazdálkodási számlák felsorolását, a pénzkezelésre vonatkozó részletes előírásokat az Egyetem Pénztári és Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. A saját bevételek fogadására szenátusi döntés esetén külön célelszámolási számla nyitható, melynek egyenlegét az évvégi maradvány-elszámolás során figyelmen kívül kell hagyni.
20
(2) Az Egyetem Kincstárnál vezetett bankszámlái, és használatuk célja: a) az előirányzat felhasználási keretszámla az Egyetem gazdálkodásának lebonyolítására szolgál; b) a KK előirányzat felhasználási alszámlája a külön jogszabály és finanszírozási szerződés alapján, illetve céljelleggel az egységnek biztosított források, és az ezek terhére teljesített kiadások kezelésére szolgál; c) a feladatfinanszírozási alszámlákon a feladatfinanszírozás körbe vont forrásokat kell kezelni, és az ehhez kapcsolódó kiadásokat teljesíteni; d) a kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával lebonyolított kifizetések fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló, kártyatípusonként nyitható számla. e) a célelszámolási forintszámlák az Egyetem kezdeményezésére nyitott kincstári számlák, elsősorban az adományok, hozzájárulások, a saját bevételek, továbbá egyes céljellegű források jogszabályban előírt elkülönített kezelésére szolgálnak; f) a központi beruházások keretszámla, az OKM és az EÜM által engedélyezett központi beruházások kiadásainak bevételeinek kezelésére szolgál; g) európai uniós programok pénzforgalmának bonyolítására szolgáló célelszámolási számlák h) A devizabevételek, fogadására szolgáló devizaszámlák; i) A költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelésére szolgáló letéti számla. (3) A Pénztári és Pénzkezelési szabályzatban felsorolt bankszámlákon túl az Egyetem a munkavállalók lakásépítésének, lakásvásárlásának, felújításának támogatására az OTP banknál 4 darab „Lakásépítés, és vásárlás” elnevezésű bankszámlával rendelkezik. (4) Az (2) és (3) bekezdésben felsorolt bankszámlákon túl az Egyetem és gazdálkodó egységei más bankszámlával nem rendelkezhetnek. (5) Az Egyetem bankszámlái feletti rendelkezési joggal az Egyetem vezetése által kijelölt, és a Kincstárnál (illetve kereskedelmi banknál) bejelentett közalkalmazottak rendelkeznek. A rendelkezési jog összegszerűen nem korlátozott. A rendelkezéshez két bejelentett személy együttes aláírása szükséges. (6) A rendelkezésre jogosultság bejelentése a Kincstár és a kereskedelmi bankok felé az erre a célra szolgáló „Aláírás bejelentő kartonon” történik, a rektor, illetve a deviza számlák és a lakásépítés, vásárlás munkáltatói támogatás számlákon a gazdasági főigazgató hitelesítő aláírásával. (7) A rektor megbízását, valamint aláírását az OKM igazolja. (8) Készpénzfizetési módokat csak indokolt esetben és a Pénztári és pénzkezelési szabályzat előírásainak betartása mellett lehet alkalmazni. (9)3
(10) 42/A. §4 (1) A 42. § (8) bekezdésében meghatározott, a készpénzfizetési módok indokolt esetre történő alkalmazása érdekében az Egyetemen készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. (2) Az Egyetem a készpénzkímélő fizetés céljára a fizetőeszközök alábbi típusait veheti igénybe: a) intézményi kártya, b) VIP ezüst, illetve aranykártya, c) üzemanyag kártya. 3
A (9) és (10) bekezdéseket hatályon kívül helyezte a Szenátus 2010. december 16-ai ülésén elfogadott módosítás. 4 A 42/A.-42/D. §-okat beépítette a Szenátus 2010. december 16-ai ülésén elfogadott módosítás. Hatályos: 2010. december 16. napjától.
21
(3) Az intézményi kártya olyan elektronikus módon elfogadható fizetési eszköz, amely a mindenkori kötelezettségvállalási szabályzatnak megfelelően, előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő esetekben nem rendszeres, kisösszegű készlet-és kis értékű tárgyi eszközök, valamint szolgáltatások beszerzésére szolgál. Az intézményi kártya kizárólag belföldön alkalmazható. Az intézményi kártya esetében a készpénzfelvételi lehetőség a kártyához rendelve egyedileg kerül engedélyezésre. (4) A VIP ezüst – vagy arany dombornyomott kártya reprezentációs és utazási kiadások kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló, külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományos módon is elfogadható fizetési eszköz. A VIP ezüst-és arany kártya a gépjárművek külföldi üzemanyag ellátásának, és a közlekedéshez kapcsolódó külföldi költségek fedezetének biztosítására is használható. (5) Az üzemanyag kártya az Egyetem tulajdonában álló gépjárművek üzemanyag ellátására használható az Egyetemmel jogviszonyban álló nyertes üzemanyag szolgáltató partnernél. Üzemanyag kártya használatára kizárólag azok a közalkalmazottak jogosultak, akik rendszeresen, üzemszerűen használnak az Egyetem tulajdonában álló gépjárművet. (6) A (2) a)-b) pontjában meghatározott készpénzkímélő fizetési eszközök használatára jogosultak: a) rektor, b) rektorhelyettesek, c) gazdasági főigazgató, d) klinikai főigazgató. (7) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott készpénzkímélő fizetési eszköz használatára az Egyetem tulajdonában álló gépjárműveket munkakörük alapján használó gépkocsivezetők jogosultak. (8) Készpénzkímélő fizetési eszközt a közalkalmazott kizárólag az (3)-(5) bekezdésben meghatározott célokra, a munkakörébe tartozó feladatok maradéktalan ellátása érdekében használhat. A nem rendeltetésszerűen, vagy nem a fenti céloknak megfelelően történő kártyahasználatért a birtokost büntetőjogi, fegyelmi és kártérítési felelősség terheli. (9) A kincstári kártyák napi limitje 500 000 Forint. Készpénzkímélő fizetési eszközök igénylése, megszüntetése 42/B. § (1) A 3. § a) - b) pontjában meghatározott készpénzkímélő fizetőeszközök közül egy személy egy időben kizárólag egy kártya birtoklására és használatára jogosult. (2) Készpénzkímélő fizetőeszközt a jelen utasítás mellékletét képező nyomtatványon lehet igényelni, melyet a Gazdasági Főigazgatóságra kell benyújtani. (3) A készpénzkímélő fizetőeszköz használatát a gazdálkodó egység vezetőjének javaslatára a rektor engedélyezi a gazdasági főigazgató ellenjegyzése alapján. (4) A készpénzkímélő fizetési eszköz birtoklására, használatára való jogosultságot, a kártya típusának megjelölésével a Gazdasági Főigazgatóság jelenti a HEGO-nak, amely ezt a tényt rögzíti a kártyabirtokos munkaügyi adatai között. (5) Kártyacsere esetén a cserére szoruló kártyát érvénytelenítve, új adatlap kitöltésével együtt kell a kincstári kapcsolattartónak leadni. Amennyiben az Egyetem egy adott kártyát a lejárat előtt nem szüntet meg, akkor a Bank a kártyát minden esetben megújítja az eredetivel azonos adattartalommal és 3 éves lejárattal. (6) A kártyahasználat jogosultsága megszűnik különösen:
22
a) a kártyahasználati engedély visszavonásakor, b) két hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság esetén, c) tartós távollét esetén, d) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor, e) a kártyahasználat jogáról való lemondással, f) jogszabályba ütköző kártyahasználat, illetve jelen utasítás rendelkezéseibe ütköző kártyahasználat esetén visszavonással. A készpénzkímélő fizetési eszközökkel kapcsolatos eljárásban részt vevő személyek A kincstári kapcsolattartó 42/C. § (1) A kincstári kapcsolattartó: a) a gazdasági főigazgató által ellenjegyzett és a rektor által engedélyezett kártyaigénylést iktatja, annak alapján kezdeményezi a MÁK-nál a kártya elkészítését, b) az elkészült és MÁK-tól átvett kártyákról nyilvántartást vezet (Kincstári Kártya adatlap), melyhez minden olyan kapcsolódó dokumentumot csatol, amelyekből megállapítható a kártyához kapcsolódó összes szükséges azonosító adat, c) gondoskodik a kártyafedezeti számlán az engedélyezett fedezet meglétéről, d) a kártya felvételéről és visszaadásáról értesíti a birtokos munkaügyi dokumentumait nyilvántartó osztály vezetőjét, e) szükség esetén gondoskodik a kártya letiltásáról, f) gondoskodik a gazdasági ügyintéző által átadott bizonylatok ellenőrzéséről, feldolgozásáról, g) a birtokost tájékoztatja a kártya használatának szabályairól, h) jogosulatlan művelet(ek)kel történő kártyaterhelések esetén eljár a kártyarendszert üzemeltető hitelintézetnél. (2) A kártyahasználat jogosultságának megszűnése esetén a kincstári kapcsolattartó: a) gondoskodik a kártya birtokostól való bevonásáról, b) a bevonás tényét átvezeti az analitikus nyilvántartáson, erről tájékoztatja a HEGO-t, c) a kártyát érvényteleníti, és adatlap kitöltésével átadja a MÁK-nak további ügyintézésre, d) a kártyával végzett tranzakciókkal soron kívül elszámoltatja a kártyabirtokost, e) a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetében a birtokos által le nem adott kártyát a volt közalkalmazott költségére haladéktalanul letiltatja, f) szabálytalanság észlelése esetén haladéktalanul értesíti a gazdasági főigazgatót, g) számlamegszüntetés esetén gondoskodik a számlához tartozó összes kártya a kártyabirtokostól való bevonásáról. (3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján nyilvántartandó adatokat a szabályzat. 7. számú melléklete tartalmazza. (4) A kártya birtokosa: a) a kártya és a titkos kód átvételét, annak sértetlenségét, továbbá annak felhasználásával kapcsolatos szabályok megismerését a Kincstári Kártya adatlap aláírásával igazolja, b) a kártya kizárólagos használójaként felel annak szabályszerű használatáért, megőrzéséért, közvetlen felettese vagy a gazdasági főigazgató utasítása esetén annak visszaszolgáltatásáért, c) felelős minden, nem rendeltetésszerű és nem szabályszerű használatból az Egyetemet ért kárért, d) a kártya elvesztése esetén annak tényét azonnal jelzi a kincstári kapcsolattartónak. e) a kártya, vagy annak használatához szükséges egyéb eszközök adatainak kizárólagos tudomása alóli kikerülése esetén azt haladéktalanul köteles jelezni a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet és a Központ felé.
23
A kincstári kártyával történő vásárlások elszámolásának rendje 42/D. § (1) A kártyabirtokos a kártyával történő fizetés tényét aláírásával igazolja, a kártya használata során keletkezett, POS terminál által nyomtatott bizonylatot köteles megőrizni. A kincstári kártya külföldi és belföldi használata során a kártyabirtokos köteles beszerezni az elfogadóhely által kiállított, az Egyetem nevére és címére szóló számlát. A bizonylat és a számla összegének és dátumának meg kell egyeznie. (2) A kártyabirtokos a vásárlás megtörténtét igazoló számlát és a kártyás fizetés megtörténtét igazoló bizonylatot, valamint az utalványrendeletet összetűzve, a tranzakció megtörténtét követően, a mindenkori kötelezettségvállalási szabályzatban meghatározott határidőn belül, teljesítésigazolással ellátva köteles eljuttatni a gazdasági ügyintézőhöz. (3) Elektronikus vásárlás esetén az elszámoláshoz kinyomtatott, az elektronikus fizetést szolgáltató által nyújtott bizonylat mellé kötelező az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő számla beszerzése is, ezek hiányában az elektronikus tranzakcióból eredő fizetési kötelezettség nem elszámolható. (4) Az elszámolás során kizárólag az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő bizonylat, illetve számla fogadható be. (5) A gazdasági ügyintéző a kártyabirtokos által benyújtott bizonylatokat felszereli; utalványozásáról, ellenjegyzéséről gondoskodik, majd a bizonylatokat elküldi a kincstári kapcsolattartónak legkésőbb minden hó 4. munkanapjáig. A kártya forgalmával december 31-i fordulónappal minden évben el kell számolni. (6) Amennyiben a kártyabirtokos a tranzakciót követő 30 napon belül nem számol el, a kincstári kapcsolattartó írásban felszólítja a 8 napon belüli elszámolásra, együttesen értesítve erről a tényről a kártyabirtokos felettesét és a gazdasági főigazgatót. (7) A kártyabirtokos felettese a (6) bekezdésében meghatározott esetben a közalkalmazottat büntetőjogi, fegyelmi, és kártérítési felelősségére történő figyelmeztetéssel írásban felszólítja az azonnali elszámolásra. (8) Amennyiben jelen §-ban meghatározott határidőn belül az elszámolásra nem kerül sor, illetve a kártyabirtokos felettese részéről nem történt intézkedés, a kincstári kapcsolattartó gondoskodik a kártya visszavonásáról és az el nem számolt összeg a birtokoson történő behajtásáról. (9) Az üzemanyag-vásárlási kártyával rendelkező gépjárművezetők a Gazdasági Főigazgatóság Szállítási Csoportja felé számolnak el. Az elszámolás rendjét gazdasági főigazgatói utasítás határozza meg. A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, igazolás, érvényesítés rendje 43. § (1) Az Egyetem nevében feladatainak ellátása, végrehajtása során fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget a rektor, illetve az általa írásban meghatalmazott személyek vállalhatnak, a gazdasági főigazgató, vagy az általa írásban felhatalmazott személyek ellenjegyzése mellett, az alapító okiratban, illetve a költségvetési alapokmányban foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel. (2) Az Egyetem a költségvetése terhére a Gazdasági Tanács véleménye és a Szenátus döntése alapján hosszú távú (legfeljebb 20 éves) kötelezettséget vállalhat beruházási célokra, vagy beruházást helyettesítő szolgáltatások vásárlására. Az ebből származó éves fizetési kötelezettség egyik évben sem haladhatja meg az Egyetem éves költségvetése dologi és felhalmozási előirányzata 10%-át.
24
(3) Az Egyetem pénzeszközei felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – nettó 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyoni jog átadására vonatkozó szerződések vonatkozó tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés időtartamát, valamint az adatokra vonatkozó változásokat a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül az Egyetem honlapján közzé kell tenni. A közzététel részletes szabályait rektori utasítás tartalmazza. (4) A tárgyévi dologi és felhalmozási kiadások, valamint a felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő tárgyévi előirányzat, előző évi előirányzat- maradvány terhére vállalt, valamint a következő éveket terhelő, bruttó 25 millió forintot meghaladó kötelezettségeket a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül a Kincstárhoz be kell jelenteni. Az 5 millió forintot meghaladó számlák kifizetése előtt a kifizetési szándékot a Kincstárnál meg kell erősíteni. A bejelentés és a kifizetési szándék megerősítése a GF feladata. (5) Kötelezettséget vállalni az 50 000 forintot el nem érő beszerzések kivételével csak írásban lehet. Az 50 000 forint alatti kötelezettségvállalások nyilvántartásának megszervezése a gazdálkodó egységek vezetőinek feladata. (6) A kötelezettségvállalásnak előirányzat,- illetve keret-felhasználási terven kell alapulnia. (7) Az egyetemi szintű előirányzat felhasználási terv összeállításáért a GF, a gazdálkodó egységek keret felhasználási tervének összeállításért a gazdálkodó egység vezetője a felelős. A gazdálkodó egységek keret felhasználási terve nem lehet ellentétes az Egyetem előirányzat felhasználási tervével. (8) A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés részletes előírásait az Egyetem Kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, igazolási, érvényesítési rendjéről szóló szabályzat tartalmazza. (9)5 A Gazdasági Tanácsot minden 25 millió forint feletti kötelezettségvállalásról tájékoztatni kel. 200 millió forint feletti kötelezettségvállalás csak a Gazdasági Tanács véleményének kikérése után vállalható. A szállítói számlák kiegyenlítése 44. § (1) A szállítói számlák kiegyenlítése a GF feladata. A számlák kiegyenlítése csak szabályosan utalványozott és igazolt számla alapján, az Egyetem Kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, igazolási, érvényesítési rendjéről szóló szabályzatának betartásával, és akkor kerülhet sor, ha a szervezeti egység által megjelölt pénzügyi központon a keret, valamint az Egyetem bankszámláin (előirányzati szempontból is) a forrás rendelkezésre áll. (2) A szállítói számlák határidőre történő kiegyenlítésének feltétele, hogy az igazolt és utalványozott számlák, a számlákon feltüntetett fizetési határidő előtt 3 munkanappal a GF-re beérkezzenek. (3) A pontatlanul kitöltött, rosszul utalványozott, vagy fedezethiányos számlákat a GF az érintett gazdálkodó egységnek visszaküldi. Az ebből származó fizetési késedelem késedelmi kamata a gazdálkodó egységet terheli. (4) Késedelmi kamat, bírság költségvetési támogatás terhére nem számolható el. (5) A késedelmes fizetés okait a munkahelyi vezetőnek minden esetben ki kell vizsgálnia. Az okozott kár önkéntes megtérítését nem vállaló vétkes közalkalmazottal szemben a megfelelő felelősségre vonást (fegyelmi, vagy kártérítési eljárást) a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a munkahelyi vezetőnek kezdeményeznie kell.
5
Beépítette a Szenátus 2007. augusztus 30-ai ülésén elfogadott módosítás. Hatályos: 2007. augusztus 30. napjától.
25
(6) A kár megtérítéséről a Közalkalmazottak fegyelmi és kártérítési szabályzata szerint kell intézkedni. (7) A szállítói számlák kiegyenlítésének módjai: a) átutalási megbízás, mely keretében az Egyetem a Kincstár, illetve kereskedelmi bank felé megbízást ad, hogy a megjelölt bankszámlája terhére utalja át a kedvezményezett javára; b) a csoportos átutalási megbízás, melyet a Kincstárral kötött megállapodásban rögzített módon és formában kell benyújtani; c) készpénzes kifizetés, a Pénztári és pénzkezelési szabályzat előírásainak betartása mellett. (8) A kincstári körön belüli elszámolásoknál az intézményi követelések behajtására – kivéve a jogerős bírósági határozatot – azonnali beszedési megbízást nem lehet alkalmazni. (9) A kincstári körön kívül, a követelések behajtására azonnali beszedési megbízás csak jogerős végzés, vagy ilyen irányú megállapodás alapján nyújtható be. (10) A megkötött pályázati szerződések alapján a pályázat finanszírozója az intézménytől kapott előzetes felhatalmazás alapján nyújthat be azonnali beszedési megbízást az Egyetem bankszámlái ellen. Számlázási rend 45. § (1) Az Egyetem által nyújtott szolgáltatásokat, termékértékesítéseket számlázni kell. (2) A számlák kiállítása a pénzkezelő-helyeken és a GF Pénzügyi Osztályán történik. (3) Az Egyetem által nyújtott szolgáltatásokról, termékértékesítésekről csak akkor nem kell számlát, egyszerűsített számlát kiállítani, ha a szolgáltatást magánszemély veszi igénybe, és a magánszemély nem kér számlát. Ezekben az esetekben a szolgáltatás, termékértékesítés bevételének a bizonylata nyugta. (4) Az Egyetem által kiállítható számlák típusai: a) kézi úton kiállított számla; b) számítógépes számlázási rendszerrel előállított számla; c) elektronikus számla. (5) Az Egyetem gazdálkodó egységei egymás számára nyújtott szolgáltatásai a belső szolgáltatások. A belső szolgáltatásokról tilos számlát kiállítani. A belső szolgáltatások elszámolási rendje 46. § (1) A belső szolgáltatások főbb típusai: a) átoktatás; b) a saját üzem (műhely) által végzett javítás, karbantartás, vagy a felhasznált anyagok, alkatrészek; c) a gépjárművek igénybevétele, szállítás; d) mosodai szolgáltatás; e) éttermi, büfészolgáltatás; f) kollégiumi, és egyéb szállásdíj. (2) A belső szolgáltatások térítési díjait, árképzési szabályait az Egyetem Önköltségszámítási Szabályzata tartalmazza. A szolgáltatás ellenértékét a GF a szolgáltató szervezeti egységek feladásai alapján vezeti át a felhasználó gazdálkodó egység dologi keretéből, a szolgáltató egység dologi kerete javára. (3) Az egyetemi gépjárművek igénybevételének szabályait a Szállítási szabályzat tartalmazza. (4) Az Egyetem az alábbi raktárakat működteti:
26
a) a GF Központi anyagraktára (Pécs, Honvéd u. 5.); b) az Árukészlet raktárak (gazdálkodó egységek egymás közötti, és belső felhasználása); c)6 a KK Központi textilraktára (Pécs, Rákóczi u. 2.); d) az KK Központi gyógyszerraktára (Pécs, Honvéd u. 3.); e)7 a KK Központi élelmiszerraktára (Pécs, Kürt u. 4.). (5) A kivételezett anyagokat átlagáron kell megtéríteni. IV. RÉSZ Adózási szabályok 47. § (1) Az Egyetem az általános forgalmi adó szempontjából adóalanynak minősül. Fő tevékenysége adómentes, de adóköteles tevékenységeket is végez. (2) Az általános forgalmi adó nyilvántartása, elszámolása és bevallása során az Egyetem a tételes elkülönítés módszerét alkalmazza. A tevékenységek adózási forma szerinti elkülönítését a gazdasági informatikai rendszer biztosítja. (3) A kollégiumok, vendégházak és üdülők után fizetendő idegenforgalmi adó beszedéséről, a GF felé történő adatszolgáltatásról az üzemeltetők, az adó bevallásáról és befizetéséről a GF gondoskodik. (4) Az Egyetem helyi iparűzési adó és az illetékek szempontjából teljes személyes mentességet élvez, mindaddig, amíg a tárgyévet megelőző évben vállalkozási tevékenysége után befizetési kötelezettsége nem keletkezik. (5) Az adó- és illetékmentesség figyelemmel kísérése, továbbá az illetékes hatóságok felé a bejelentési kötelezettségek teljesítése a GF feladata. V. RÉSZ Ellenőrzés 48. § (1) A rektor közvetlen irányítása alatt álló függetlenített belső ellenőrök feladatait, hatáskörét, eljárási szabályait a Belső ellenőrzési szabályzat, valamint a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. (2) Az ellenőrzési szervezet a gazdasági főigazgató által véleményezett, a rektor által jóváhagyott éves munkaterv és vizsgálati program alapján végzi a vizsgálatokat. (3) A gazdálkodó egységek, illetve az intézmény bármely közalkalmazottja névvel ellátott, írásos indoklás alapján célvizsgálat elrendelését kezdeményezheti a rektornál. (4) A GF FEUVE-t kiváltó auditált minőségbiztosítási rendszert működtet. (5) A gazdálkodó egységek vezetőinek kötelezettsége, hogy az irányításuk alá tartozó egységnél a vezetői, illetve a folyamatba épített ellenőrzési rendszert kialakítsák és működtessék. (6) Az egyes feladatok, tevékenységek ellenőrzésére feljogosított egyetemi alkalmazottak, külső szervek megbízó levelüket felmutató ellenőreinek munkáját az Egyetem minden közalkalmazottja köteles segíteni.
6 7
A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el.
27
VI. RÉSZ Hatályba léptető és záró rendelkezések 49. §8 (1) A GSZ a Szenátus általi elfogadással lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2004. november 11én elfogadott GSZ a módosításaival együtt hatályát veszti. (2) A 42/A-42/D. §-ok hatálybalépését megelőzően kibocsátott kártyák esetében a jelen szabályzat szerinti igénylési és engedélyezési eljárást minden kártya tekintetében le kell folytatni. (3) 2010. december 31. napjáig valamennyi korábban kibocsátott kártya tranzakcióival el kell számolni. Pécs, 2006. október 19.
dr. Lénárd László sk. rektor
Záradék: A szabályzatot a Szenátus 2006. október 19-ei ülésén elfogadta. Hatályos: 2006. október 20. napjától. A szabályzat módosítását a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén 167/2007. (07. 05.) számú határozatával elfogadta. A módosítások a Szenátus által történő elfogadás napján lépnek hatályba. A szabályzat módosítását a Szenátus 2007. augusztus 30-ai ülésén 184/2007. (08. 30.) számú határozatával fogadta el. A módosítások a Szenátus által történő elfogadás napján lépnek hatályba. dr. Gábriel Róbert rektor A szabályzat módosítását a Szenátus 2010. december 16-ei ülésén fogadta el. A módosítások a Szenátus által történő elfogadás napján lépnek hatályba. A módosítás hatálybalépésével egyidejűleg a 2/2000. számú GF utasítás hatályát veszti. Dr. Bódis József rektor
8
A módosítást a Szenátus 2010. december 16-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2010. december 16. napjától.
28
Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzat
1/a. sz. melléklet
Fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezések 1)
2) 3)
4) 5) 6) 7)
8) 9) 10)
11) 12) 13) 14)
15) 16)
17) 18) 19)
Alaptevékenység minden olyan feladat, melyet az Egyetem feladatvégzési-, és ellátási kötelezettséggel, nem haszonszerzés céljából végez. A kiegészítő tevékenység az alapfeladat része. Felsorolásukat az Egyetem Alapító Okirata tartalmazza. Vállalkozási tevékenység minden olyan tevékenység melyet az Egyetem, alaptevékenysége veszélyeztetése nélkül, nyereség, haszonszerzés, vagy vagyongyarapítás céljából végez. Költségvetési szerv: Jogi személy, az államháztartás irányítási, szabályozási, tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és ellenőrzési alapegysége, mely államháztartás körébe tartozó állami feladatokat, nem haszonszerzés céljából, lát el, külön jogszabályok előírásai szerint, az alapító okiratban meghatározott szerv szakmai irányítása, felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi, feladatvégzési ellátási kötelezettséggel. Eredeti előirányzat: Az OKM által jóváhagyott költségvetésben, illetve a szenátus által elfogadott gazdasági tervben szereplő bevételek és kiadások részletezése. Módosított előirányzat: Az eredeti előirányzatok költségvetési éven belüli- felügyeleti, és az Egyetem saját hatáskörében- végrehajtott módosításait tartalmazó részletezése. Előirányzat teljesítés: A költségvetés időtartama alatt jóváhagyott bevételek és kiadások teljesítési adata, az előirányzattal azonos részletezésben. Előirányzat felhasználási terv: Az Egyetem várható valamennyi bevételének, valamint az időszak elején rendelkezésre álló forrásainak (készpénz és bakszámla állomány együttes összege) figyelembevételével legalább havi ütemezéssel a kiadások megtervezése, legalább olyan részletezettséggel, hogy megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának. Kockázat: Az Egyetem gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkezésének a valószínűsége, melyek hátrányosan érinthetik az Egyetem működését. Gazdaságosság: egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálása a megfelelő minőség biztosítása mellett. Kincstári kör: a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei, és ezek igazgatási szervei és a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei. Költségvetési létszámkeret: Az Egyetem elemi költségvetésében az OM által meghatározott létszám. Hatékonyság: egy adott tevékenység során előállított termékek szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. FEUVE: a folyamatba épített előzetes, és utólagos vezetői ellenőrzés. ellenőrzést végző szerv: Külső ellenőrzést végző szerv az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Oktatási Minisztérium, a pályázati és egyéb támogatást nyújtó szervek szervezetek, belső ellenőrzést végző szerv az Egyetem belső ellenőrzési apparátusa, hatósági ellenőrzést végez a vám, az adóhatóság, az Országos Nyugdíjfolyósító, illetve az Országos Egészségpénztár és igazgatási szervei. Kincstári kártya: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel birtokosa fizetési, meghatározott esetben készpénz-felvételi és készpénz-befizetési műveletet kezdeményezhet. Üzemanyag kártya: Üzemanyag forgalmazó által kibocsátott üzemanyag vásárlási kártya, mely a forgalmazó által meghatározott helyeken és tartalommal, jellemzően üzemanyag vásárlás céljára használható. Kártyabirtokos (továbbiakban: birtokos): az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, aki a kártyát birtokolja és rendeltetésszerűen használja. PIN kód: személyi azonosító kód, amelyet csak a birtokos ismer és a kártya használatához általában szükséges. Gazdasági ügyintéző: az a személy, aki a birtokos által összegyűjtött és leadott bizonylatokat megfelelően felszereli; utalványozásáról, ellenjegyzéséről, továbbá a felszerelt bizonylatok továbbításáról gondoskodik.
Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzat 20)
21) 22) 23)
1/a. sz. melléklet
Kincstári kapcsolattartó: az a személy, aki az Egyetem és a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK) közötti kártyára vonatkozó kapcsolatot és a belső nyilvántartás feltételeit megteremti, illetve működteti. Készpénzfelvételi limit: az az összeg, amelyet a kártya birtokosa egy napon belül készpénzben felvehet. Kereskedői elfogadóhelyi limit: az az összeg, amelynek erejéig a kártya birtokosa egy napon belül az arra alkalmas helyen vásárolhat. Közlekedéshez kapcsolódó költségek: olyan kiadások, amelyek teljesítése nélkül az utazás nem, vagy csak szabálytalanul, illetve aránytalan költség- vagy időráfordítással lenne megvalósítható. Ilyen különösen: parkolási díj, autópálya díj, úthasználati díjak, nem közúti szállítás díja (vízi, vasúti gépkocsi szállítás).
30
Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzat
1/b. sz. melléklet
A GSZ-ben használt rövidítések Rövidítés ÁMR EGT EHÖK EÜM GF GF SZMSZ GSZ GT KK OKM OTF SZMSZ
Megnevezés 217/1998. (XII. 28.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről Gazdálkodó Egységek Gazdasági Terve Pécsi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata Egészségügyi Minisztérium Gazdasági Műszaki Főigazgatóság A Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Műszaki Főigazgatóságának Szervezeti és Működési Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzata Gazdasági Terv Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Oktatási és Kulturális Minisztérium Oktatási-, Tudományos és Fenntartási Normatív Támogatás A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata
Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzat
2. sz. melléklet
A gazdálkodást érintő alapvető és kapcsolódó jogszabályok I. Alapvető jogszabályok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
2005. évi CXXXIX. törvény: A felsőoktatásról 1992. évi XXXVIII. törvény: Az államháztartásról 2000. évi C. törvény: A számvitelről. 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet: Az államháztartás működési rendjéről 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 249/ 2000.(XII. 24) Korm. rendelet: Az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól.
II. Kapcsolódó jogszabályok A gazdálkodási feladatellátást érintő jogszabályok: 1. 2003. évi CXXIX. törvény: A közbeszerzésekről 2. 2003. évi LXXXVI. törvény: A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 3. 2001. évi CI. törvény: A felnőttképzésről 4. 2001. évi XXXIV. törvény: Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról 5. 1997. évi CLIV. Törvény: Az egészségügyről 6. 1997. évi CXL. törvény: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 7. 1995. évi LXVI. törvény: A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 8. 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet: A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 9. 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet: A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 10. 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet: A központosított illetményszámfejtésről 11. 167/1997. (X. 3.) Korm. rendelet: A központi közigazgatási szervek és állami költségvetési szervek illetmény kifizetéséről 12. 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet: A kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről 13. 51/2006 (III.14 Korm rendelet : A felsőoktatási Regisztrációs Központról 14. 22/2004 (II16) Korm. rendelet: A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól 15. 175/2206 (VIII.14) Korm rendelet:A felsőoktatási hallgatók juttatásairól 16. 33/2002. (V. 18.) OM rendelet: Az Oktatási Minisztérium által felügyelt költségvetési szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételéről 17. 17/2005. (II.8) Korm rendelet: A diákigazolványokról 18. 13/2004 (IV. 27) OM rendelet A szakképzési hozzájárulásról, és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. Törvény végrehajtásáról. 19. 24/1995. (XI. 27) PM rendelet A számla, egyszerűsített számla és nyugta adást biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról 20. 36/1999. (II. 27) PM rendelet A kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások, teljesítésének a rendjéről a 21. 3/1997. (XII. 26) PM rendelet Az államháztartási egyedi azonosító alkalmazásáról 22. 20/ 2004. (V. 21) PM rendelet Az elektronikus számláról. 23. 9/2001 (MK. 147Ö) MNB rendelkezés A pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól.
Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzat
2. sz. melléklet
Az Egyetem közalkalmazottaira vonatkozó jogszabályok: 1. 53/2006. (III. 14.) OM rendelet: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről 2. 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról 3. 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére 4. 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet: A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 5. 79/2006. (VIII.14..) Korm. rendelet: A felsőoktatásról szóló 2006. évi 138-as törvény egyes kérdéseinek végrehajtásáról 6. 1/1995. (III. 17.) MKM rendelet: A rektorokkal és a főiskolai főigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkörök gyakorlásáról 7. 7/2001. (II. 23.) OM rendelet: A Békésy György Posztdoktori Ösztöndíjról 8. 6/2001. (II. 23.) OM rendelet: A Széchenyi István Ösztöndíjról 9. 10/ 2002. (IV. 12) OM rendelet: A Szent-Györgyi Albert Ösztöndíjról 10. 3/2001.(II. 20) EüM rendelet: A közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök besorolásáról 11. 49/1993.(III. 26) Korm. rendelet: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató, és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról. Hallgatókra vonatkozó jogszabályok: 1. 2001. évi C. törvény: A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 2. 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet: A doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről 3. 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet: A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól 4. 30/1998. (VI. 25.) MKM rendelet: A magyar felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére nyújtható juttatásokról, azok nyilvántartásáról és a hallgatók által fizetendő térítésekről 5. 7/1997. (II. 13.) MKM rendelet: A felsőoktatásban tanuló hallgatók és az oktatók szakmai könyvekkel és folyóiratokkal történő jobb ellátásával kapcsolatos források elosztásáról
Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzat
3. sz. melléklet
A Gazdálkodási Szabályzathoz kapcsolódó belső szabályzatok, utasítások Szabályzatok: A Pécsi Tudományegyetem Alapító Okirata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Főigazgatóságának Szervezeti és Működési Szabályzata A Pécsi tudományegyetem Pénztári és Pénzkezelési Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Belső ellenőrzési Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szállítási Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Leltározási és Leltárkészítési Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Közbeszerzési Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szánviteli Politikája A Pécsi Tudományegyetem Értékelési Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Önköltségszámítási Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Adatvédelmi Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Számlarendje A Pécsi Tudományegyetem Szabályzata a Bélyegzők és Pecsétek Beszerzéséről, Használatáról, Selejtezéséről A Pécsi Tudományegyetem Vagyonkezelésében álló Kincstári Vagyonnal Való Gazdálkodásról Szóló Szabályzat A Pécsi Tudományegyetem Bizonylati Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem iratkezelési szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Kockázatkezelési Szabályzata Rektori utasítások: 1/2002. számú Rektori Utasítás A reprezentáció Egyetemi Szabályozásáról 2/2002. számú Rektori Utasítás Az Egyetem Tulajdonában és Kezelésében lévő Szobák, Önkormányzati Lakások Hasznosításáról 1/2003. Rektori Utasítás a Pécsi Tudományegyetem Szakmai Alapfeladata keretében dolgozók megbízási Szerződéssel, Számla Ellenében Történő Ellátásának Szabályairól 2/2004. számú Rektori Utasítás a Pécsi Tudományegyetem Által a Nemzeti Fejlesztési Terv Programjaira Benyújtott Pályázatok Pályázati Rendjéről 7/2004. számú Rektori Utasítás Az Egyetem Likviditási Egyensúlya Érdekében Alkalmazandó Intézkedésekről 9/2004. számú Rektori Utasítás a Pécsi Tudományegyetem Pályázati Rendjéről 10/2004. számú Rektori Utasítás A Hirdetmények Elhelyezési Rendjéről 1/2005. számú Rektori Utasítás a külső támogatás tudományos területen történő felhasználásáról. 3/2005. számú Rektori Utasítás a Pécsi Tudományegyetem székhelyén bejegyzésre került társadalmi szervezetekre, és gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokról 5/2006. számú Rektori Utasítás a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése, és a kényszervállalkozói illetőleg színlelt megbízási, szolgáltatási szerződések megszüntetésére tett intézkedésekről. Gazdasági Főigazgatói Utasítások: 1/2000. számú Gazdasági Főigazgatói Utasítás, a PTE Kezelésében lévő ingatlanok, helyiségek díjairól 2/2003. számú Gazdasági Főigazgatói Utasítás A PTE Kezelésében Lévő Ingatlanok, Helyiségek, Sportlétesítmények Minimális Bérleti Díjairól 2/2002. számú Főigazgatói Utasítás A Kincstári Kártya Használatához 6/2002. számú Gazdasági Főigazgatói Utasítás a Munkában Töltött Idő, és a Távollétek Nyilvántartási Rendjéről 4/2003. számú Gazdasági Főigazgatói Utasítás a Likviditási Helyzetről 9/2003. számú Gazdasági Főigazgatói Utasítás a 699/2003 Szenátusi Határozat Végrehajtásáról
Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzat
3. sz. melléklet
1/2004. számú Gazdasági Főigazgatói Utasítás A Pécsi Tudományegyetem Textília- Készleteinek Leltározásáról (módosítva: a 3/2206 számú főigazgatói utasítással) 2/2004. számú Gazdasági Főigazgatói Utasítás a Pécsi Tudományegyetem Likviditási Helyzetével Kapcsolatos Intézkedésekről 4/2004. számú Gazdasági Főigazgatói utasítás a központi raktárban elrendelt éves rendes leltárak szabályairól 1/2005. számú gazdasági Főigazgatói utasítás a külföldi magánszemélyek adóazonosító jelének igényléséről 4/2005. számú Gazdasági Főigazgatói utasítás a Pécsi Tudományegyetem központosított közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekről. 6/2005. számú Gazdasági Főigazgatói utasítás a Dél-Dunántúli Kooperációs Központ gazdálkodási rendjéről 8/2005. Gazdasági Főigazgatói utasítás a Pécsi Tudományegyetem szervezeti egységeinek beszerzési igényléseiről és a közvetlen beszerzéseiről. 4/2006. számú Gazdasági Főigazgatói utasítás a Pécsi Tudományegyetem tevékenységével összefüggő belföldi és külföldi utazások elszámolásáról Gazdasági Főigazgatói Ügyviteli Utasítások: 3/2002. számú Ügyviteli Utasítás Az Oktatási Célú Létesítmények Üzemeltetéséhez Kapcsolódó Ügyviteli Folyamatok Végrehajtásáról 1/2002. számú Ügyviteli Utasítás A Keretgazdálkodással Kapcsolatban Felmerülő feladatok Végrehajtásáról 4/2003. számú Ügyviteli Utasítás a PTE Kezelésében Lévő (ingatlanrészek, helyiségek) bérbeadásával Kapcsolatos Ügyviteli Feladatok Végrehajtásáról 5/2003. számú Ügyviteli Utasítás a Felnőttképzéssel Kapcsolatban felmerülő Feladatok Végrehajtásáról 2/2004. számú Ügyviteli Utasítás A Természetbeni Juttatások elszámolásával, Nyilvántartásával Kapcsolatos Eljárási Rendről
Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzat
4. sz. melléklet
MTA kutatócsoportok9 kutatócsoport megnevezése MTA-PTE Magyarország és Európa Kutatócsoport
MTA-PTE Idegélettani Kutatócsoport
9
A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el.
gazdálkodó egység Bölcsészettudományi Kar
Általános Orvostudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzat
Az Egyetem költségvetésének kiemelt előirányzatai I. Kiadások kiemelt előirányzatai: A. Működési költségvetés kiemelt előirányzatai: 1. Személyi juttatás 2. Munkaadókat terhelő járulékok 3. Dologi kiadások 4. Ellátottak pénzbeli juttatásai 5. Támogatásértékű működési célú pénzeszközátadás 6. Egyéb működési célú támogatások B. Felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai: 1. Intézményi beruházás 2. Felújítás 3. Egyéb intézményi felhalmozás 4. Központi beruházás 5. Támogatás értékű felhalmozási célú pénzeszközátadás 6. Egyéb felhalmozási célú pénzeszközátadás 7. Lakástámogatás II. Bevételek kiemelt előirányzatai: 1. Támogatás 2. Támogatás értékű működési célú átvett pénzeszközök 3. Támogatás értékű felhalmozási célú átvett pénzeszközök 4. Egyéb működési célú pénzeszközátvétel 5. Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz átvétel 6. Saját bevételek
5. sz. melléklet
Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzat A Klinikai Központon belüli gazdálkodó egységek A Klinikai Központ betegellátó egységei I. sz. Belgyógyászati Klinika II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika Érsebészeti Tanszék Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fül-Orr-Gégészeti- és Fej-Nyaksebészeti Klinika Gyermekgyógyászati Klinika Idegsebészeti Klinika Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Laboratóriumi Medicina Intézet Mozgásszervi Sebészeti Intézet Neurológiai Klinika Nukleáris Medicína Intézet Onkoterápiás Intézet Orvosi Genetikai Intézet Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet Pathológiai Intézet Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Radiológiai Klinika Reumatológiai és Immunológiai Klinika Sebészeti Klinika Sürgősségi Orvostani Tanszék, Sürgősségi Betegfogadóhely Szemészeti Klinika Szívgyógyászati Klinika Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Urológiai Klinika Egyéb gazdálkodó egységek Klinikai Központi Gyógyszertár Klinikai Központ Főigazgatói Hivatal Kórházhigiénés Szolgálat Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központ Ápolásigazgatás Orvosigazgatás Minőségirányítási Igazgatás
6. sz. melléklet
Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzat
6. sz. melléklet
A készpénzkímélő eszközökkel kapcsolatban nyilvántartásba vett adatok köre A nyilvántartásba vett adatok köre: kártyabirtokos neve, lakcíme, beosztása, a kártya típusa, a kártya száma, a kártya átvételének ideje, készpénzfelvételi és elfogadóhelyi vásárlási limit, a kártya érvényessége, dátum szerinti tranzakciók.