A NYÍRLUGOSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA Nyírlugos város. Egy kicsit még új, de minden Nyírlugost szeretõ embernek szívet melengetõ kifejezés. Nagy utat jártunk be az elmúlt 15 évben! Azt gondolom, hogy egy településnek a városi cím elnyerése történelmi esemény. Mindannyian, akik most Nyírlugost lakjuk, történelmet írunk. A történelemkönyvek Nyírlugos esetében a jövõben errõl mindig meg fognak emlékezni. Ennek az eseménynek mi most a saját életünk alakulása szempontjából vagyunk tanúi. Nagyon sokan kérdezik, hogyan lesz a mi városunk Nyírlugos? Erre az a válaszom: tõlünk függ, hogyan töltjük meg tartalommal, hogyan tesszük otthonosabbá az elkövetkezõ évtizedekben a mi kis városunkat. Az, hogy város lett Nyírlugos, nem jelent egy csapásra minõségi változást. Ez elismerése egy hosszú, folyamatosan jó színvonalú fejlõdésnek. Számomra elõször 15 évvel ezelõtt, 1990. szeptember 30-tól adatott meg az a lehetõség, hogy ennek a fejlõdésnek az elindítója és azóta immár további három alkalommal, hogy folytatója legyek. Az önkormányzatiság az én felfogásomban azt is jelenti, hogy összefogni a települést, világos célokat kitûzni és ezek megvalósításához a lakosság többségének támogatását megszerezni. Az eddigi eredmények annak köszönhetõk elsõsorban, hogy az önkormányzat megpróbált olyan célokat megfogalmazni, amelyek a lakosság többsége számára elfogadhatók voltak. Ennek eredményességét az bizonyítja, hogy az itt élõk többsége anyagilag is támogatta azokat a beruházásokat, melyek településünket komfortosabbá tették. Ezek voltak a telefonhálózat építése két alkalommal is, valamint a földgázberuházáshoz
XIII. évfolyam, 1. szám
KÖSZÖNTÔ és a szennyvízelvezetõ hálózat építéshez befizetett hozzájárulások. A városi cím elnyerésével nem befejezõdött valami, hanem elkezdõdött! Még akkor is, ha ez a nagyszerû dolog egy igazi mérföldkõ. Elkezdõdött ugyanis egy olyan új idõszámítás lakóhelyünk életében, ami minõségileg más gondolkodást kíván meg a város vezetésétõl, de az itt lakóktól is. Rajtunk, nyírlugosiakon múlik, hogy ezt a címet a jövõben milyen tartalommal töltjük meg! A városi cím nem hoz számunkra egy csapásra és automatikusan semmit. Nekünk kell tovább folytatnunk a munkát annak érdekében, hogy még élhetõbbé tegyük településünket. A magam részérõl ígérem, hogy lehetõségeimhez és képességeimhez képest mindent megteszek azért, hogy az elkövetkezendõ idõben is fejlõdjön városunk, az egyre nagyobb és sokrétûbb kihívásoknak mindig megfeleljünk. Ehhez kérem valamennyi nyírlugosi polgár támogatását. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki elfogadta elképzeléseimet, hogy támogatták megvalósításukat. Elsõsorban köszönöm a választók bizalmát, hogy négyévente erõt adtak az újabb és újabb feladatok elvégzéséhez. Ezt a bizalmat, úgy érzem nem kihasználtam, hanem használtam Nyírlugos fejlõdése érdekében. Köszönöm mindazon önkormányzati képviselõk segítségét, akik az elmúlt 15 évben a képviselõ-testületi üléseken megértették azokat az elõterjesztéseket, melyeket most várossá vált nagyközségünk fejlõdése érdekében tettem, és szavazatukkal támogatták azokat. A képviselõ-testület többségének támogatása nélkül nem számolhatnánk most
2005. augusztus
be a városi cím elnyerésérõl. A konkrét intézkedések meghozatalához az õ szavazatuk kellett. Többen már nincsenek közöttünk, helyettük most itt maradt családjuknak mondok köszönetet. Külön szeretném megköszönni azon országgyûlési képviselõknek a munkáját, akik 1990-tõl segítették és támogatták településünk céljainak megvalósítását. Köszönet illeti mindazon döntéshozókat, akik a beadott pályázataink útját egyengették vagy közremûködtek azok Nyírlugosnak ítéléséhez. Az õ támogatásuk nélkül sem tudtuk volna megvalósítani elképzeléseinket bármilyen jók is voltak. Ezek a döntések vezettek el oda, hogy településünk ma már valóban város. A jövõre nézve fontos, hogy a továbbiakban sem szabad elkényelmesednünk, hiszen az élet újabb és újabb kihívásokat alkot. Városunkkal szemben az itt lakók, és a környezõ településeken élõk is elvárásokat fognak megfogalmazni. Az itt élõk azt, hogy még komfortosabb, még szebb legyen Nyírlugos, a környezetünkben élõk pedig, hogy városként – kistérségi központként – az õ számukra is adjunk segítséget a mindennapokban elõforduló ügyeik intézéséhez. Ezeknek az elvárásoknak a nagysága egyelõre még ismeretlen, de számolnunk kell vele. Végezetül kívánom, hogy Nyírlugos a városok között is találja meg helyét. Legalább úgy fejlõdjön mint eddig, és újabb 15 év múlva hasonló eredményekrõl számolhasson be a város akkori vezetése. Ehhez minden itt élõ és leendõ nyírlugosi polgárnak erõt és kitartást, családjuknak pedig jó egészséget, sok boldogságot kívánok. Isten áldja Nyírlugos városát! Hovánszki György polgármester
Lugosi Krónika
2
2005. augusztus
Város lett Nyírlugos! A Magyar Köztársaság Elnöke a 85/2005. (VI.29.) KE. határozatával Nyírlugos Nagyközségnek 2005. július 1. napjától városi címet adományozott. Ez ugyan csak egy közigazgatási címváltozásnak tûnik elsõ látásra, azonban a valóságban, a mindennapi életben ennél sokkal többet jelent. Nyírlugos a települések közötti ranglétrán feljebb lépett, immár a 224 magyarországi város közé tartozik! Több lett vele szemben az elvárás is. Egy városnak ugyanis más minõséget kell adnia az itt lakóknak. Magasabb színvonalú igazgatási, egészségügyi, oktatási, kommunális stb. szolgáltatást, jobb megélhetési lehetõséget. Ez természetesen nem megy egyik percrõl a másikra. A városi cím elismerés. Elismerése annak a munkának, amit az önkormányzat vezetésével az itt élõk az elmúlt 15 év alatt tettek. Az 1990. évben már itt élõk nyilván emlékeznek azokra a körülményekre, amelyek között az önkormányzat munkáját megkezdte. A helyi foglalkoztatók – elsõsorban az Állami Gazdaság – csõdje és a távol dolgozók munkahelyeinek megszûnése miatt kialakult mintegy 80%-os munkanélküliségre, az ezzel együtt járó létbizonytalanságra és általános elszegényedésre. A nagyközségnek a környezõ településekhez viszonyított nagymértékû infrastrukturális elmaradottságára és Nyírlugosnak az akkor létezõ országos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott szerepnélküliségére. Ezek a körülmények mind azt mutatták, hogy az országos átlagnál is nehezebb lesz ebbõl a helyzetbõl kiutat találni annak érdekében, hogy az itt élõk körülményei javuljanak, s Nyírlugos mint település megtalálja a nagyságának és jelentõségének megfelelõ helyét a környezetében. E célok elérése érdekében kezdte meg munkáját az önkormányzat 15 esztendõvel ezelõtt. Már akkor megfogalmazódott, hogy a panaszkodás, a „sírás” nem vezet eredményre. Az önkormányzat nem várhatja karba tett kézzel a segítséget, azt saját
magának kell megszereznie. Az elsõ négy év eredményei közé lehet sorolni a földgáz beruházás megvalósítását, a szennyvíz elvezetõ hálózat kiépítését a nagyközség mintegy 30%-án, a belterületi utak szilárd burkolattal történõ ellátását, a közvilágítás korszerûsítését, a vezetékes telefon hálózat két ütemben történõ megépítését, a cserhágói és szabadság-telepi gyerekek szállítását megoldó iskolabusz beszerzését. Az óvoda konyhájának elhanyagoltsága miatt már a mûködési engedély került veszélybe, ennek elhárítása érdekében a konyhai eszközök (tûzhelyek, fõzõüstök stb.) kicserélése és egy ételszállító gépkocsi beszerzése történt meg pályázat keretében. Ezek mellett nagy jelentõségû volt 1992-ben az erdõtelepítési program megtervezése és megindítása. Az önkormányzat ezzel hármas célt kívánt elérni. Elõször a másra nem használható, hosszú ideje parlagon lévõ területek hasznosítását, másodszor a munka nélkül lévõk és családjaik rendszeres jövedelemhez juttatását, harmadszor pedig az önkormányzat vagyonának növelését. Az idõ hozta magával a negyedik célt is – ami megvalósult az erdõsítés által –, ez pedig a környezetvédelem, az allergén növények visszaszorulása, ami például a 2004. évi mérések alapján azt jelenti, hogy Nyírlugoson a parlagfû szennyezettséget alacsonynak minõsítették. Az erdõtelepítési program eredménye, hogy a telepítés és ápolás folyamán több száz ember rendszeres jö-
vedelemhez jutott, az önkormányzat mintegy 500 hektár területû erdõvel rendelkezik. A rendõrõrs 1991. évi létesítése már a település térségi szerepének erõsítését jelentette. A rendõrõrs által ellátott hét település központja közrend- és közbiztonsági szempontból Nyírlugos lett, alapját adva a kistérségi szerep megjelenésének Nyírlugos életében.
A második négy évben a mentõállomás megépítésével ez a kistérségi szerep tovább erõsödött, tudatosítva a szomszéd településeken azt, hogy Nyírlugos ennek a kistérségi szerepnek a betöltésére törekszik. Ennek az idõszaknak az eredménye az önkormányzat gazdálkodásának a saját erõbõl történõ konszolidálása. Az Önkormányzati Kht. létrehozásával, az öntözéses, kordonos zöldség és gyümölcs termesztésére alkalmas telep kialakítása révén újabb jövedelemszerzési lehetõséget ad máig is az itt dolgozni akaróknak. Ebben az idõszakban kezdeményezte az önkormányzat a Lugosi Fafeldolgozó Kft. megalakítását a volt állami gazdaság már nem mûködõ faüzemében. Azóta ez a kft. teljes mértékben magántulajdonú lett és több nyírlugosinak ad munkát. 19961998. között kapott nagy lendületet az erdõtelepítési program az erdõsítési közmunka lehetõ(folytatás a 6. oldalon)
Város születik Mit szóltok hozzá kedves földiek? Nyírlugos még az idén város lesz! Beérett a sok munka gyümölcse, Mert volt, aki szívügyének tekintse. Kimagasló fejlõdésen ment át, Tudja minden jó érzésû polgár. Összetartó nép lakik itt bizony, Jaj de jó, hogy közéjük tartozom. Ha megkérdezik; hol van a lakhelyünk, Nyírlugos városban! – majd büszkén felelünk. Nem látunk mi szebbet se közel, se távol, Nekünk Nyírlugos a legszebb város mától. Köszönjük a vezetõknek, akik megtervezték, Köszönet a munkásoknak, akik véghez vitték. Köszönet jár mindenkinek, ki sokat tett érte, Fáradságot, szabadidõt sokszor nem ismerve. Áldja meg a Jó isten e kedves városkát, Kérjük, hogy növelje lakóinak számát. Szeretetbõl, békességbõl legyen mindig elég, Úgy lehet boldog minden nemzedék. Új város született! – emberek érzitek? A futóhomokon gyökeret eresztett. Szemtanúi vagyunk születésének, Részesei leszünk fejlõdésének. Hugert Istvánné, Encsencsi utcai lakos
2005. augusztus
Lugosi Krónika
„Lugosi Lendület”
sarjleválogatása 43,6 hektáron, akác erdõ nyesése, egyszálasítása, tisztítása 116,3 hektáron. A betanított parkgondozók az alábbi tevékenységeket végezték:
A Lugosi Krónika XII. évfolyamának 1. számában „Munkával a kirekesztõdés ellen” címet viselõ cikkben, már értesülhetett a lakosság a „Lugosi Lendület” Nyírlugos komplex foglalkoztatási program beindulásáról, a részvétel feltételeirõl és a programban nyújtott szolgáltatásokról. A 8,5 hónapig tartó projekt foglalkoztatási, képzési szakasza 2005. április 15-én sikeresen lezárult. Ezúton szeretnénk beszámolni a programban elért eredményekrõl, az elvégzett munkáról. A projekt lehetõséget adott a képzettség, munkalehetõség és szaktudás hiányából adódó, hátrányos társadalmi rétegbõl való kilépés elõsegítésére, ezáltal csökkentek a szocio-kulturális hátrányok is. A program hatására 50 család életminõsége javult, a rendszeres munkavégzésbõl származó jövedelem stabilizálta a résztvevõk és családjaik anyagi helyzetét. A résztvevõk piacképes ismereteket szereztek. Ennek köszönhetõen 17 fõ betanított erdõmûvelõ, 17 fõ betanított parkgondozó szakmáról szerzett tanúsítványt. 15 fõ elvégezte az általános iskola 5–6. osztályát és mezõgazdasági ismeretekbõl sikeres vizsgát tett. Az általános iskolai tanárok és a munkavezetõ-tanárok lelkiismeretes munkáját tükrözi, hogy a vizsgán nagyon szép eredmények születtek. A me-
zõgazdasági munkások 3,9, az erdõmûvelõ csoport 4,2, a parkgondozó csoport 4,5 átlagot ért el. A közös szabadidõs programok, valamint az egyéni és csoportos szociális munka hatására a csoporttagok között kialakult az összetartozás érzése, empatikus, kooperációs, együttmûködési készségük fejlõdött. A projektbe beépített kommunikációs-, tanulás-módszertani-, álláskeresési technikák és kulcsképesség fejlesztõ tréning eredményeként a csoporttagok önbizalma erõsödött, újraértékelték helyzetüket, javult a kifejezõkészségük, megismerkedtek a munkahelykeresés formáival, eszközeivel, a velük, mint munkavállalókkal szemben támasztott követelményekkel, reálisabbá vált a munkával kapcsolatos szemléletük. A program megvalósítása során nyújtott különbözõ szolgáltatások eredményeképpen a résztvevõk szóbeli-írásbeli kifejezõkészsége javult, az elsajátított ismereteket, módszereket készségszinten használják. A program 8,5 hónapos foglalkoztatási szakasza alatt a betanított erdõmûvelõk összesen 191,6 hektárnyi erdõt gondoztak. A munkavégzés az alábbi területeken történt: Nemes nyárfa erdõ nyesése 31,7 hektáron, akác sarj erdõ nyesése, egyszálasítása,
Közjóléti erdõ és a szabadidõpark folyamatos ápolása 12 hektáron. 29,2 hektár közterület gondozása: 11,2 hektár önkormányzati út, 11 hektár belterületi csatorna, 3 hektár parkok, terek, parkolók tisztítása, karbantartása, 1,5 hektár területû köztemetõ ápolása, bõvítése 2,5 hektárral. A parkgondozók összesen 41,2 hektáron végezték el az
3 évszaknak megfelelõ munkákat, például: kapálás, cserje- és bozótirtás, szemétgyûjtés, fûnyírás, fák-, cserjék-, egynyári dísznövények ültetése, öntözése, gyomlálása, hó eltakarítás, stb. A mezõgazdasági munkások a magas óraszám követelményének teljesítése miatt mindkét munkaterület feladatainak elvégzésébe besegítettek. Az Önkormányzati Kht. jelenleg 10 fõ részére továbbfoglalkoztatást biztosít. A programból kiesõ személyek részére az elkövetkezõ 8,5 hónap(folytatás a 6. oldalon)
Lugosi Krónika
4
A képviselô-testület munkájáról Nyírlugos Nagyközség Önkormányzata 2005. évben eddig 5 nyílt és 3 zárt ülést tartott. A zárt üléseken üzleti titoknak minõsülõ kérdések, illetve szociális ellátások elutasítása miatti fellebbezések megtárgyalására került sor. A január 12-i ülésen a képviselõ-testület tervezte, hogy megtárgyalja a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás átalakulásához szükséges társulási megállapodás módosítását. Az ülés napjára azonban kiderült, hogy mivel több önkormányzat már korábban a módosítást elutasította, felesleges érdemben róla tárgyalni, mert csak az összes érintett önkormányzat egyetértése esetén léphet életbe. Emiatt a képviselõk a napirend elnapolásáról döntöttek. Ugyanezen a napon, de már zárt ülés keretében került sor az önkormányzat tulajdonát képezõ Bélteki u. 21. sz. alatti (volt Pékség) ingatlan vételére érkezett ajánlat megtárgyalására. A zárt ülést az ajánlattevõ Csendes Csaba vámospércsi vállalkozó kérésére tartotta a képviselõ-testület, mert a vállalkozó ajánlata tartalmazott olyan tényeket, adatokat is, amit õ csak a tervei megvalósulása után akart nyilvánosságra hozni. A képviselõ-testület az ajánlatot elfogadta és így 11 millió forint + ÁFA összegért az ingatlant eladta. A vételárat a vevõ 2005. december 31-ig vállalta megfizetni azzal, hogy 1 millió forint foglalót befizet az önkormányzat számlájára. A vállalkozó ezen az ingatlanon száraztészta gyártó üzemet akar megvalósítani ez év folyamán. Az üzemben várhatóan 20–25 fõnek tud majd munkát adni, ha beindul a termelés. A döntés óta a vállalkozó a foglalót befizette, az adás-vételi szerzõdés megkötésére sor került. A január 18-i zárt ülést új-ra Csendes Csaba vállalkozó kérésére rendelte el a képviselõ-testület. A vállalkozó az elõzõ ülést követõen úgy határozott, hogy a száraztészta gyártó üzem mellett további munkahely teremtõ beruházásait is Nyírlugoson akarja megvalósítani. Ennek érdekében kérte, hogy az önkormányzat ad-
ja el számára az Encsencsi utca végén lévõ építési teleknek minõsített területét, melyen szárnyas vágóhidat létesítene, valamint a Bélteki utcán az italbolt mellett lévõ területet, ahol irodaépületet létesítene. A képviselõtestület annak érdekében, hogy a munkahelyek száma Nyírlugoson bõvüljön, elfogadta az ajánlatot és így az Encsencsi utcai telkeket 420 ezer forintért, a Bélteki utcai ingatlant 400 ezer forint + ÁFA összegért eladta a vállalkozó részére. A határozatban feltételként szabták, hogy az Encsencsi utcai területen csak a szakhatósági engedélyeknek megfelelõ módon végezhetõ a vállalkozó által tervezett tevékenység. Ezen kívül még ezen az ülésen sor került két szociális ellátás elutasítás elleni fellebbezés elbírálására is. A február 11-i ülésen a képviselõ-testület elfogadta a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás módosított társulási megállapodását, ami a képviselõk reményei szerint már valamenynyi érdekelt önkormányzat számára elfogadható lesz és így ténylegesen is létrejöhet a többcélú kistérségi társulás. A február 14-i ülésen a képviselõ-testület megállapította az önkormányzati konyhában alkalmazandó nyersanyag normák mértékét. Ez az alapja az óvodában, a napköziben és az Idõsek Klubjában fizetendõ térítési díjnak. Legutóbb 2003. évben emelte a nyersanyag normát az önkormányzat, ami azt jelentette, hogy akik az étkezést igény bevették, 2004. évben is a 2003. évi áron jutottak hozzá a tízóraihoz, az ebédhez és az uzsonnához. Most a képviselõ-testület arról döntött, hogy a 2003. évi árakon fõzni már nem tud a konyha, és emiatt egységesen 8%-kal megemelte a nyersanyag normákat. A döntésnél figyelembe vették azt, hogy az elmúlt két évben a nyugdíjak és más szociális ellátások ennél nagyobb mértékben növekedtek, emiatt tehát nem várható, hogy elviselhetetlen lesz az emelés mértéke az érintettek számára, és nem fog csökkeni az étkezõk létszáma. Ugyancsak ezen az ülésen terjesztette be Polgármester Úr a
2005. évi önkormányzati költségvetési rendelet tervezetét. Az önkormányzat Szervezeti és Mûködési Szabályzata alapján a költségvetést két fordulóban kell elfogadni. A két forduló között közmeghallgatást kell tartani. Emiatt ezen az ülésen a költségvetésrõl érdemi vita nem alakult ki és döntés sem született róla. A február 28-i ülésen fogadta el aztán a képviselõ-testület a 2005. évi végleges költségvetést. Errõl külön részletes tájékoztatást adunk. Ezen az ülésen került napirendre a nagyközség településfejlesztési koncepciója, ami alapja a településrendezési tervnek. Ez a koncepció mintegy 15–20 évre vonatkozóan meghatározza a település fejlõdési irányait. Természetesen a változó körülményekre tekintettel bármikor változtatható, de mégis a településfejlesztõ munka vezérfonala ez a koncepció. Ugyancsak napirendre került a település hulladékgazdálkodási terve, melyet a hulladékgazdálkodásról szóló törvény írt elõ. Ez a terv határozza meg a hulladékgazdálkodáson belül a szilárd és folyékony hulladékok gyûjtésének módját, szállításának lehetõségeit és a lerakás szabályait is. Annyiban ez a terv nem igazán fogja rendeltetését betölteni, amennyiben rövidesen beindul a megyei hulladékgazdálkodási program, ami az egész megyére kihatóan fogja a fent említett szabályokat meghatározni és ezekhez a szabályokhoz kell majd alakítani a helyi szabályokat is. Errõl a megyei tervrõl már most elmondható, hogy alapjaiban meg fogja változtatni a hulladékgazdálkodást. A nyírlugosihoz hasonló, védelem nélküli szeméttelepeket be kell majd zárni és csak a kiépítendõ modern lerakókra lehet szállítani a hulladékot. Ez azt is magával fogja hozni, hogy a szemét elszállításáért az ingatlan tulajdonosoknak fizetniük kell majd. Jelenleg az önkormányzat még térítés nélkül szállítja a helyi telepre a háztartási hulladékot. A képviselõk még ezen az ülésen arról is döntöttek, hogy az elkövetkezendõ idõre vonatkozó infrastrukturális önkormányzati beruházásokhoz fedezetként a Magyar Fejlesztési Banktól kedvezményes kamatozású hitelt kívánnak igénybe venni, melynek érdekében közbeszerzési eljárást is megindítottak a finanszírozó bank kiválasztása érdekében,
2005. augusztus majd ezt követõen kerülhet sor a konkrét tervek kidolgozására. Az április 4-i ülésen módosították a 2004. évi költségvetési rendeletet a 2004. II. félévben elnyert pótelõirányzatokkal. E szerint 84 millió 592 ezer forinttal lehetett kiegészíteni a 2004. évi bevételeket. Ezen az ülésen került sor a 2004. évi költségvetési beszámoló elfogadására is. Az elmúlt évben az önkormányzat 786 millió 518 ezer forintból gazdálkodhatott. A kiadások összege 725 millió 079 ezer forint volt. A képviselõ-testület a beszámoló alapján megállapította, hogy az elmúlt évben az önkormányzat valamennyi feladatát maradéktalanul ellátta, pénzügyi zavar a költségvetési gazdálkodást nem akadályozta. Az elért eredmények alapján a 2004. évi gazdálkodást kiemelkedõnek értékelték. Ezt követõen a képviselõk a 2005. évi gazdálkodáshoz szükséges úgynevezett „ÖNHIKI” kiegészítõ támogatás elnyerése iránti pályázat benyújtásáról döntöttek. Ugyancsak pályázatot nyújtott be a képviselõtestület a tervezett biológiai szennyvíztisztító megépítéséhez szükséges saját erõ kiváltásához a megyei illetve a regionális fejlesztési tanácshoz. Még ezen az ülésen arról is döntés született, hogy az önkormányzat jelentõs mértékben megemeli az önkormányzati tulajdonban lévõ lakások lakbérét. Ezt a Bélteki utcán átadott lakások lakbérének meghatározottsága tette szükségessé. Ezen lakások lakbérének ugyanis el kell érniük a bekerülési értékük 2%-át. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a lakásoknak a lakbére meghaladja a havi 20.000 forintot. A régebbi építésû lakások lakbére ennek a fele, de legtöbbször csak negyede. Emiatt a régebbi építésû lakások lakbére is nõtt, egyúttal az önkormányzat lakbértámogatást biztosít azoknak a bérlõknek, akiknek valamilyen önkormányzati feladat ellátására szerzõdésük van az önkormányzattal. A képviselõ-testületi ülések – a zárt üléseket kivéve – továbbra is nyilvánosak, azokon bármely nyírlugosi lakos résztvehet. Az ülésekrõl készült jegyzõkönyvek – a zárt ülésekét kivéve – a polgármesteri hivatal 3. sz. irodájában munkaidõben megtekinthetõk. Hancsicsák Mihály jegyzõ
2005. augusztus
Lugosi Krónika
5
Tájékoztató a költségvetésrôl Nyírlugos Nagyközség Önkormányzata 2005. évi költségvetésének legfontosabb feladata a meglévõ intézmények és az önkormányzat által ellátott feladatok fenntartása és az elért színvonal megtartása. A 2005. évi költségvetési bevételeket 952 millió 973 ezer forintban tervezi az önkormányzat. Ezen belül a saját bevételek összege 26 millió 400 ezer forint. Ezen belül az étkezési térítési díjak (óvoda, napközi, idõsek klubja) március 1-tõl átlagosan 8%-kal emelkednek. Ismeretes, hogy 2004. évben az önkormányzat nem emelte az étkezési térítési díjakat. Ezt úgy lehetett megtenni, hogy az önkormányzati konyha olyan beszerzési helyeket választott, ahonnan az alapanyagokat egészévben változatlan áron szerezte be, illetve ahonnan az elõzõ évihez képest kedvezõbben alakultak az árak. Ez 2005. évben már nem tartható tovább ezért van szükség erre az emelésre, mely nem éri el a minimálbér és a szociális ellátások kétévi emelkedésének mértékét. Helyi adóból 16 millió 300 ezer forint bevétel várható. Ezt csak azon helyi vállalkozások fizetik, akiknek az árbevétele az önkormányzat által adott munkavállalói kedvezményt meghaladják. Az önkormányzat 2005. évben sem tervez olyan helyi adónemet bevezetni, mely a lakosságot terhelné. A vállalkozások vonatkozásában pedig a lehetõ leghosszabb ideig, 2007. évig fenntartotta azt a kedvezményt, mely szerint nyírlugosi lakos foglalkoztatásakor mind az iparûzési adónál, mind pedig az építményadónál jelentõs kedvezmény érhetõ el, mellyel jelentõs mértékben csökkenhet a helyi adó mértéke. Gépjármûadóból a terv szerint 12 millió 800 ezer forint bevétel várható. Ennek az adónak a mértékét törvény határozza meg, er-
re az évre változatlan maradt, az ebbõl keletkezõ bevétel teljes egészében az önkormányzat bevétele. A vízmûbõl 27 millió 200 ezer forint bevétel várható, mely teljes egészében a kiadási oldalon is megjelenik. Az önkormányzat továbbra is csak olyan vízdíjat állapít meg, amely megfelel a ráfordításoknak. A 2005. márciusi vízóra leolvasás után az eddigi 120 forint+ÁFA összegrõl 123 forint+Áfa összegre nõ az ivóvíz köbméterenkénti ára. A rendelkezésre állási díj 150 forint+ÁFA/hó összegrõl 200 forint+ÁFA/hó összegre változik. A szennyvízelvezetés díja továbbra is 28 forint+ÁFA köbméterenként. A vízdíj és a rendelkezésre állás díjának emelkedése, kb. 8%-os mértékû díjemelést okoz egy átlagos fogyasztónál. Ez az a mérték, amelyet a vízmû az idõközben bekövetkezett energia és más áremelkedésekbõl már nem tud más módon kigazdálkodni. A szennyvíz elvezetés díjának változatlanul hagyásával az önkormányzat tovább akarja ösztönözni a rákötéseket. Ehhez tartozik, hogy 2005. évben már elkerülhetetlen lesz a talajterhelési díj bevezetése. Ezt azoknak kell majd fizetniük, akik ivóvizet fogyasztanak, de a mûszaki lehetõség ellenére sem kötöttek rá a meglévõ szennyvíz elvezetõ hálózatra. Ennek mértéke a felhasznált ivóvíz köbmétere után akár 120 forint is lehet. Emiatt is nagyon fontos, hogy aki megteheti, mielõbb kössön rá a szennyvíz hálózatra, mert egyébként a szennyvízszippantás mellett még fizetheti a fent említett mértékû talajterhelési díjat is. Kérem, hogy aki ismeretségi körében érintettet tud, errõl tájékoztassa. Ugyancsak rövidesen várható az illegális (fúrt kútba vagy a kertbe) szennyvíz elhelyezés feltárására irányuló központilag elrendelt módszeres ellenõrzés is. Aki ilyet tesz, több százezer forintos környezetvédelmi bír-
ságra számíthat. Ezért az õ esetükben is tanácsolható, hogy a jelenleg országosan is egyedi díjú szennyvízelvezetést vegyék igénybe, nehogy késõbb kellemetlensége legyen bárkinek is ebbõl. Nagyon fontos változás ennél a témánál az, hogy a képviselõ-testület a késedelmesen fizetõ vízfogyasztók esetében a már 10 éve változatlan100 forintos késedelmi díjat 30 napnál rövidebb késedelem esetén 500 forintra, 30 napnál hosszabb késedelem esetén havonta plusz 200 forintra emelte. Ezt az ivóvíz szolgáltatás biztonsága követelte meg. Az utóbbi idõben egyre nagyobb volt azok száma, akik nem fizették be idõben a vízdíjat. Ez azt jelentette, hogy a késedelmi díjnak nincs visszatartó hatása, a késlekedõk személye hónapról hónapra ugyanabból a körbõl került ki, és õk nem a nehéz anyagi helyzetben élõkhöz tartoztak elsõsorban. Kérem, hogy errõl a változásról is tájékoztassák ismerõseiket. Az elõbb említett bevételekhez az átengedett személyi jövedelemadóból 81 millió 381 ezer, a normatív állami támogatásból 217 millió 164 ezer forint bevételt vár az önkormányzat. A biológiai szennyvíz tisztító beruházáshoz összesen 156 millió 865 ezer forint központi támogatás áll rendelkezésre, ez a tervezett beruházás költségeinek csak 50%-a. Ahhoz hogy biztonsággal be lehessen ezt a beruházást fejezni, további állami támogatás elnyerésére van szükség. Az önkormányzati költségvetés forráshiánya 83 millió 885 ezer forint. Ez a mûködési kiadások 14%-a. A forráshiány azt jelenti, hogy a különféle forrásokból származó bevételek összege nem éri el az önkormányzat számára meghatározott feladatok ellátására szükséges kiadásokat. Ez a magas forráshiány nagyban meg fogja határozni a 2005.
évi gazdálkodást. Addig, amíg központi támogatással vagy más módon nem sikerül ennek a fedezetét megteremteni, az önkormányzati intézmények és feladatok csak az ezzel az összeggel arányosan csökkentett pénzeszközt használhatják fel feladataik ellátásához. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a költségvetési rendelet kötelezi a polgármestert, hogy a forráshiány csökkentése érdekében saját hatáskörben hozzon intézkedéseket és kezdeményezze képviselõ-testületi döntés meghozatalát az önkormányzat hatáskörében annak érdekében, hogy a költségvetés fizetõképességét megõrizze. Kiadási oldalon az összes kiadás 61,9%-a a mûködési kiadás. Ez összegszerûen 590 millió 683 ezer forint. Várhatóan ennyibe kerül az önkormányzati intézmények, valamint az önkormányzati feladatok mûködtetése. Természetesen ez csak terv, az évközi feladatbõvülések, elõre nem számítható áremelkedések ezt az összeget növelhetik. A mûködési kiadásokon belül a legnagyobb tétel a munkabérek és a hozzájuk tartozó közterhek összege. Ez a mûködési kiadások 59%-a. Ebben az évben a közalkalmazottaknál január 1tõl 7,5%-os, szeptember 1-tõl további 4,5%-os, a köztisztviselõknél évi 6%-os mértékû béremelést írnak elõ az idevonatkozó törvények. Ezenkívül a minimálbér is növekedett, ami köz-, közhasznú- és közcélú foglalkoztatásnál jelent többletkiadást. Szociális ellátásokra az önkormányzat 134 millió 597 ezer forint kifizetését tervezi. Ebbõl a legnagyobb tétel a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és az aktív korúak rendszeres szociális segélye. A fejlesztési kiadásoknál a biológiai szennyvíztisztító beruházás 313 millió 730 ezer (folytatás a 6. oldalon)
Lugosi Krónika
6
Város lett Nyírlugos! (folytatás a 2. oldalról) ségének eredményes kihasználásával. 1997-98-ban évente 170180 munkanélküli kapott itt lehetõséget jövedelemszerzésre. Több családnak ez volt az egyetlen megélhetési lehetõsége ekkor, többen az innen szerzett jövedelembõl tudták taníttatni gyermeküket. 1998-ban adtuk át az új háziorvosi rendelõt, megteremtve a lehetõségét annak az európai elvárásnak, hogy az orvos négyszemközt lehessen a betegével. A nagyterületû váróterem a korábbi – joggal bírált – zsúfoltságot szüntette meg. 1999 decemberében az óvodáskorú gyerekek egy öt csoportszobás, tornaszobás modern óvodát kaptak a Mikulástól, melyet a 2000. évtõl használnak. Az épület megépítésével egyidejûleg került sor az önkormányzati konyha korszerûsítésére is, melynek eredménye, hogy akár 1.500 adag ebédet is elkészíthetnek itt. Ugyancsak ez a beruházás tette lehetõvé, hogy az önkormányzat a konyha tetõterében kialakíthatta a Teleházat, és a nagyközségi könyvtár is új helyet kaphatott. Az 1990 óta eltelt idõben országosan is kevés önkormányzat mondhatja el, hogy könyvtárat tart fenn és ráadásul annak még új épületet is biztosítani tudott. Az új rendelõ megépítése tette lehetõvé, hogy a 2000. évtõl a nyírlugosi gyerekek orvosi ellátását egy gyermek szakorvos végezze. Az önkormányzat jelentõs mértékû áldozatvállalásával indult meg ez az ellátási forma, amely a megyében csak néhány településen érhetõ el. 1998-2002. között a legnagyobb fejlesztést a szennyvíz hálózat kiépítése jelentette. Ennek a beruházásnak a keretében megújultak a belterületi utak, a helyreállítás keretében pedig több pénzforrásból sikerült kialakítani a Szabadság téri körforgalmat a hozzákapcsolódó járdaépítéssel és közvilágítás átalakítással. Ezáltal a település központja valóban városiassá vált. A szennyvíz beruházás megvalósítására létrejött Víziközmû Társulatba mintegy 780 ingatlan tulajdonos lépett be, se-
gítve ezzel is a beruházás megvalósítását. Mára a lakások mintegy 60%-a használja ezt a szolgáltatást, de a közigazgatási területhez tartozó valamennyi lakásnál igénybe lehet venni. Még ebben az idõszakban derült ki, hogy az általános iskolai tantermek közül több életveszélyesnek minõsíthetõ. Az önkormányzat nem vállalta fel annak a kockázatát, hogy a nyírlugosi gyerekek ilyen körülmények között maradjanak. Az építésügyi hatóság kötelezése alapján haladéktalanul a tantermek lebontására került sor, egyúttal pedig az önkormányzat intézkedési tervet fogadott el az általános iskolai oktatás további folytatásához. Ugyanakkor több pályázat beadására is sor került ezeknek a tantermeknek az újjáépítésére. A pályázatok nyertek, ennek ellenére az önkormányzatnak több százmillió forint saját erõt kellett ehhez a beruházáshoz biztosítani. A nehézségek ellenére az önkormányzat a beruházás megindításáról határozott. Ez a beruházás a település eddigi legnagyobb oktatási-mûvelõdési építkezése volt! Az iskola új épülete lehetõvé teszi, hogy a nyírlugosi gyerekek – városiak által is megirigyelt – körülmények között, a XXI. század elvárásainak megfelelõ módon tanulhassanak. Az épület a település oktatási-mûvelõdési életének központjává válhat. Ehhez az kell, hogy az ehhez értõ szakemberek tartalommal töltsék meg a valóban többcélú intézményt. Az elõzõek csak kiragadott példák az elmúlt 15 év eredményei közül, ezek voltak azok a lépcsõfokok, melyek a városi cím elnyeréséhez vezettek. Úgy gondolom, sok nyírlugosi polgárnak nem jelent újat az elõzmények felelevenítése de szerencsére sokan vannak, akik azóta váltak felnõtté, vagy azóta lettek nyírlugosi lakosok. A városi címet nem kapja meg mindenki még azok közül sem, akik kérik! A megyei közigazgatási hivatalon keresztül a belügyminiszterhez kell benyújtani a kérelmet, aki létrehozott egy településfejlesztési szakemberekbõl, akadémiai tagokból és önkormányzati szövetségi vezetõkbõl álló bizottságot ezeknek a kérelmeknek a véleményezésére. A bizottság a település elhelyezke-
2005. augusztus
dése, fejlettsége, népességmegtartó ereje és központi szerepköre alapján a jelentkezõk között rangsort állít fel és javaslatot tesz a belügyminiszternek. Ezt követõen a belügyminiszter elõterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, akivel közös döntést hoznak. Ebbõl is látható, hogy hosszú folyamat, míg a kezdeményezésbõl városi cím lesz. Azonban ez a cím egyfajta elismerést is kifejez. A döntéshozók ezzel ismerik el azokat az eredményeket, melyek országosan is jelentõsek, és melyeket az itt élõk talán már természetesnek is vesznek. A városi cím nemcsak az önkormányzatot, hanem minden nyírlugosi lakost is kötelez arra, hogy lehetõség szerint igyekezzen megfelelni a városi cím által
keletkezõ kötelezettségeknek. Bizonyítsuk együtt be, hogy Nyírlugos alkalmas a további fejlõdésre is annak érdekében, hogy a város megnevezése ne csak cím legyen, hanem valódi város álljon mögötte! Ehhez én, mint Nyírlugos szülötte, a Polgármesteri Hivatal vezetõje míg tehetem, tehetségemhez képest mindent meg kívánok tenni. Remélem, hogy minden nyírlugosi felismeri a jelenlegi helyzet nagyságát és azt a lehetõséget, melyet a városi cím elnyerése nyújt. Ehhez kívánok minden jelenlegi és minden jövõbeni nyírlugosi városlakónak sok erõt, kitartást és jó egészséget.
„Lugosi Lendület”
eredmények is igazolják, hogy a projekt nemcsak a résztvevõk elõnyére vált, hanem a lakosság javát is szolgálta. „A jelen dokumentum az Európai Közösség pénzügyi támogatásának segítségével készült. A benne kifejtett nézetek Nyírlugos Nagyközség Önkormányzatának véleményét tükrözik, ami nem feltétlenül egyezik meg az Európai Közösség hivatalos álláspontjával.” (A támogatási szerzõdések általános feltételeirõl szóló 6. cikkely 2 bekezdés.)
(folytatás a 3. oldalról) ban szociális-mentális segítséget nyújt, valamint utánkövetéssel segíti a résztvevõk elhelyezkedését a munkaerõpiacon. A „Lugosi Lendület” komplex foglalkoztatási program indulásakor kitûzött célokat sikerült a projektszemélyzet hatékony együttmûködésével megvalósítani. A fenti
Hancsicsák Mihály jegyzõ
Tájékoztató a költségvetésrôl (folytatás az 5. oldalról) forinttal a legnagyobb kiadási tétel. Ehhez azonban, mint korábban említettem, további támogatások megszerzése szükséges. Nyírlugos Nagyközség Önkormányzata ebben az évben is folytatni akarja a korábbi években megszokott foglalkoztatási programjait, szeretnénk minél több segítséget nyújtani a hoszszú évek óta munka nélkül lévõknek és családjuknak. Természetesen ehhez is szükséges különféle állami támogatások megszerzése. Mint látható, a 2005. évi költségvetés végrehajtása ebben az évben is csak takarékos
és ésszerû gazdálkodással valósítható meg. A költségvetés végrehajtás során elsõrendû szempontunk, hogy a feladatokat lehetõleg a lakosság terhek további növelése nélkül valósítsuk meg. Szeretnénk hónapról hónapra idõben kifizetni a szociális ellátásokat és a munkabéreket. Az önkormányzat valamennyi intézményét fenntartani és megtartani az ellátási színvonal romlása nélkül. Ehhez szükséges a képviselõ-testület tagjainak, az önkormányzati intézmények vezetõinek és dolgozóinak a megértése és segítsége is. Hovánszki György polgármester
Lugosi Krónika
2005. augusztus
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ISKOLABÜFÉ mûködtetésére A nyírlugosi Általános Iskola igazgatója pályázatot hirdet az új iskola épületében kialakított iskolabüfé üzemeltetésére.
6. A szükséges szakhatósági és mûködési engedélyek beszerzése a vállalkozót terheli. 7. Vállalja az árak ésszerû szabályozását.
Pályázati feltételek: Pályázhat elsõsorban minden nyírlugosi lakos, aki vállalja a következõ feltételeket: 1. Ezt magánvállalkozói vagy gazdasági formában lehet üzemeltetni. 2. Az iskolabüfét rendeltetésszerûen, a diákok igényeinek megfelelõen mûködteti. 3. Nem árul élvezeti cikkeket (dohány áru, alkohol, stb.) 4. Rendszeresen és folyamatosan tart iskolaszereket (füzet, írószerek, stb.), valamint a tízóraihoz szükséges élelmiszereket (iskolatej, péksütemények, szendvicsek, stb.). 5. Nyitva tartásával igazodik az intézmény mûködési rendjéhez.
A pályázatban a pályázó tesz ajánlatot a bérleti díj összegére. Azonos feltételek mellett a magasabb árajánlatot tevõ pályázó részesül elõnyben. A bérleti szerzõdés határozott idõre, 5 évre szól. Pályázni zárt borítékban lehet. További részletekrõl érdeklõdni augusztus 17-én és 19-én 8–12 óra között az iskola igazgatójánál lehet (Telefon: 06-20-209-6565). A pályázat beadásának határideje és helye: 2005. augusztus 30-án 08.0016.00 óra között az új iskola titkárságán. Szûcsné Kujbus Zsuzsanna igazgató
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói feladatainak ellátására Nyírlugos Város Polgármestere felhívja a lakosság figyelmét, hogy a nyírlugosi Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói feladatainak ellátására határozott idejû közalkalmazotti jogviszony keretében pályázatot hirdet: Jelentkezhetnek mindazok, akik felsõfokú szociális, pedagógus vagy egészségügyi végzettséggel rendelkeznek, vagy folyamatban van ilyen irányú végzettségük megszerzése. Elõnyt élveznek azok, akiknek a végzettségük már megvan, ezen belül is azok, akik általános szociális munkás vagy szociálpedagógus végzettséggel rendelkeznek. Ha a jelentkezõnek szociális végzettség megszer-
zése van folyamatban, elõnyt élvez azokkal szemben, akik más felsõfokú végzettséget fognak szerezni. A pályázatot Hovánszki György Nyírlugos Város polgármesterének címezve, zárt borítékban, legkésõbb 2005. szeptember 5ig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal 2. sz. irodájában. A pályázathoz csatolni kell kézzel írott önéletrajzot, a szakmai végzettséget igazoló okiratok másolatát, valamint 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. Hovánszki György polgármester
7
Bemutatjuk az új gyermekorvost A nyírlugosi képviselõ-testület tagjai a pályázat ismeretében a 2004. márciusi ülésen döntöttek arról, hogy a gyermek körzet háziorvosa dr. Tóth Irén legyen május elsejétõl. Nagyközségünk új házi gyermekorvosát, akivel már sokan találkozhattak az eltelt néhány hónap alatt – hagyományainkhoz híven – most a Lugosi Krónikában is bemutatjuk. Dr. Tóth Irén Kárpátalján, Huszt városában született, és az általános iskolát is ott végezte el. 1977 évében felvételt nyert az Ungvári Állami Tudományegyetem Orvosi Karára, ahol 1983-ban orvosi diplomát szerzett. 1983-tól 1996-ig az Ungvári Városi Gyermekkórházban dolgozott, mint gyermekorvos. 1996 nyarán a doktornõ a családjával áttelepedett Magyarországra, Dél-Dunántúlra. Szekszárdon, a Tolna Megyei Kórház Gyermekosztályán folytatta az orvosi tevékenységét. A doktornõ férje a Debreceni Filharmonikus Zenekarba, mint zenekari mûvész nyert állást, és õt követve a család Debrecenbe költözött. A doktornõ a Berettyóújfalui Területi Kórház Gyermekosz-
tályán dolgozott 2004. május 1-ig. A férjével két nagykorú gyermeket nevelnek, egyikük jelenleg Budapesten, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, a másik Nyíregyházán, a Mûvészeti Szakközépiskolában tanul. Dr. Tóth Irén a gyermekorvosi hivatásnak kíván élni, és a kórházi ellátásban megszerzett szakmai tapasztalatokat nagyközségünkben, kívánja maximálisan hasznosítani. A doktornõ az elmúlt idõszakban megismerte a nyírlugosi lakosokat és jól érzi magát Nyírlugoson. Bízik abban, hogy el- és befogadják a helybeliek, hogy sokat tehet a nagyközség lakóinak egészségéért.
PARLAGFÛ Ezúton is felhívjuk Nyírlugos lakóinak figyelmét a parlagfû irtásának fontosságára! Az allergiás betegséget okozó gyomnövény irtását jogszabály írja elõ, s mindenki köteles ezt a portáján és környékén megtenni. Aki ezt elmulasztja, számíthat arra, hogy az ellenõrzést végzõk büntetést szabnak ki rá!
Lugosi Krónika
8
Anyakönyvi hírek IFJÚ POLGÁRAINK: Horváth Barbara Eugénia . . . . . . . . . . . . . . . 2004. szeptember 20. Sándor Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2004. december 20. Lõrincz Boglárka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2004. december 23. Diczkó Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2004. december 26. Varga Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2004. december 28. Jónás Ramóna Irén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. január 4. Gáll Petra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. január 13. Bárdos Lilla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. január 26. Csuka Anasztázia Patrícia . . . . . . . . . . . . . . . 2005. február 1. Vicsocsán Kiara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. február 26. Várkuti Bendegúz Antal . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. április 29. Pósán Dávid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. április 30. Krekk Bálint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. május 9. Jónás Petra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. május 13. Balogh Roland . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. július 3. Horváth Szandra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. július 5. Nagy Marcell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. július 8. Szakály Fruzsina . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. július 11. Kujbus Gitta Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. július 12. Szakály Titusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. július 19. Kavalecz Kilián . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. augusztus 8.
Köszöntjük õket! *** HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Balogh József – Lõrincz Csilla . . . . . . . . . . . . 2005. március 5. Molnár Balázs – Ádám Andrea Julianna . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. április 16. Szakály László – Timkó Hajnalka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. május 14. Dán Zsolt – Szlifka Krisztina . . . . . . . . . . . . . 2005. május 14. Sinka József – Terdik Irén . . . . . . . . . . . . . . . 2005. június 3. Dávid Zsolt – Sinka Anita . . . . . . . . . . . . . . . 2005. június 24. Kökényesi Péter – Gerlach Otília . . . . . . . . . 2005. július 30.
Szívbõl gratulálunk! *** ELTÁVOZTAK KÖZÜLÜNK: Bellon Bertalanné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2004. december 5. Daróczi Jánosné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2004. december 10. Kocsárdi Jánosné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. január 16. Burik Lajosné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. január 24. Sinka Lászlóné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. február 2. Ványi Gyuláné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. február 4. Nyakacska Márton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. február 10. Dorogi Miklósné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. február 22. Kepics Károly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. február 24. Vasvári Istvánné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. március 13. Haramura Lajosné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. március 16. Kavalecz Imre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. március 18. Jakab Lajos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. március 30. Ferenczik Barnabás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. március 30. Szuvák György . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. április 6. Török Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. április 7. Gyetkó Mihályné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. április 19. Nagy Lajosné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. május 4. Dominyák Gyuláné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. május 30. Vaszicsku László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. július 8. Tóth Árpád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. július 16. Sinka Lajosné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. július 22. Kiss Endre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. augusztus 5. Szakály András . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005. augusztus 8.
Emléküket megõrizzük!
2005. augusztus
Vihar után Orkánszerû vihar söpört végig Nyírlugoson május 18án, szerdán az esti órákban, az elsõdleges felmérést követõen elég nagynak tûnt a kár. Buszmegálló várakozó helyet döntött ki a vihar, tetõket bontott meg, a temetõ síremlékei közöl is több megrongálódott. Hovánszki György polgármester és Hancsicsák Mihály jegyzõ azonnal megkezdte a szükséges intézkedéseket, próbálva megelõzni a nagyobb pusztítást. A vihar elvonulását követõen nagyközségünk építési elõadója felmérte a károkat, egyeztetett a bejelentõkkel.
A kárenyhítés érdekében kezdeményezés történt a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság és a fejlesztési tanács révén, a vis major alapból igényelve azt. Amint a helyzetrõl tudomást szerzett, Veres János (képünkön) pénzügyminiszter telefonon kért tájékoztatást a károkról polgármesterünktõl, majd május 22-én, vasárnap délután felkereste Nyírlugost, hogy személyesen gyõzõdjön meg a vihar okozta károkról, a megoldásra váró feladatokról. A nyírbátori illetõségû pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy ha bármilyen gond, akadály felmerül, segít annak megoldásában.
Nyírlugos Város Önkormányzata nevében tisztelettel meghívunk minden nyírlugosi polgárt
a 2005. augusztus 27-één (szombaton) 13.30 órakor tartandó városavató ünnepségre. Helye: Nyírlugos, Hõsök tere (rossz idõ esetén az iskola aulája) Nyírlugost várossá avatja:
Dr. Veress János a Magyar Köztársaság pénzügyminisztere
Hovánszki György polgármester
Hancsicsák Mihály jegyzõ
Az ünnepi nap programja: 12.00 13.00 13.30
14.45
16.00 16.30 17.15 18.00 19.30 20.15 21.00 22.00 22.45 23.15
A városavató ünnepség résztvevõinek fogadása az iskola udvarán Térzene VÁROSAVATÓ ÜNNEPSÉG • Himnusz • Szavalat • Hovánszki György polgármester köszönti az ünnepség résztvevõit • Nyírlugost várossá avatja és a város jelképeit átadja: DR. VERES JÁNOS, a Magyar Köztársaság pénzügyminisztere • A város jelképeit megszentelik és megáldják az egyházak képviselõi: Bosák Nándor, debrecen-nyíregyházi római katolikus püspök Dr. Pregun István, görög katolikus püspöki helynök Docsa Miklós, református lelkész • Az új várost köszönti: Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés elnöke, országgyûlési képviselõ • Ünnepi beszédet mond: Hovánszki György, polgármester • Díszoklevelek, elismerések átadása • A város legidõsebb és legfiatalabb polgárainak köszöntése • A nyírlugosi óvodások és iskolások mûsora • A nyírlugosi nyugdíjas egyesület népdalkörének mûsora • Szózat Az ünnepség résztvevõinek megvendégelése az iskola udvarán (ökörsült, babgulyás, italok) Kulturális mûsor a Hõsök terén felállítandó színpadon Helyi fellépõk NEOTONES Poór Péter „Forgó Rózsa” néptáncegyüttes (Debrecen) Irigy Hónaljmirigy Kovács Kati és Koncz Tibor Grácia (hegedûs trió) Kozsó és az Ámokfutók Capuccino Tûzijáték
Nagy szeretettel hívunk és várunk minden nyírlugosi és Nyírlugosról elszármazott polgárt! Nyírlugos Város Önkormányzata
