A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2011. évi eredményei
Tartalom
Bevezetés 1. Az NNSR kötelező jelentései 1. A 1. B 1. C 1. D
Nosocomialis járványok Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomialis fertőzések Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések Nosocomialis véráramfertőzések
2. Önkéntes surveillance-ok 2.A 2.B
Sebfertőzés surveillance Intenzív (i) és perinatális intenzív (ii) osztályok eszközhasználattal összefüggő surveillance-a
1
Bevezetés Az Országos Epidemiológiai Központ Kórházi-Járványügyi osztálya a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) koordinátoraként jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget téve jelenteti meg az NNSR 2011. évi eredményeit. A számos kötelező jelentést (nosocomialis járványok, multirezisztens kórokozók által kiváltott nosocomiális fertőzések-MRK, Clostridium difficile fertőzések-CDI, nosocomialis véráramfertőzések-VÁF) és önkéntes (kötelezően választható) periodikus surveillance-okat (sebfertőzés, ITO/PIC eszközhasználattal összefüggő fertőzések) tartalmazó, fekvőbeteg-ellátó intézményekre vonatkozó, incidencia-alapú surveillance rendszer a kelet-európai régióban egyedülálló. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2011. évre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” dokumentuma szerint 173 kórház működött 2011. december 31-én hazánkban. Az NNSR-be átlagosan 77 kórház jelentett a 2011. év folyamán: 82 (47,1%) kórház volt MRK-jelentő, 81 (39,8%) kórház volt CDIjelentő, és 63 (36%) kórház volt VÁF-jelentő. Összesen 48 intézmény (27,7%) jelentett eseteket mindhárom (MRK, CDI, VÁF) surveillance modulba. Az OEP kimutatás adatait figyelembe véve a jelentő kórházak betegforgalma a 2011-ben hazánkban ellátott (kibocsájtott) betegek döntő hányadát lefedte (MRK-jelentő kórházak: 87,5%; CDI-jelentő kórházak: 82,1%; VÁF-jelentő kórházak: 75%). Ez azt jelenti, hogy az NNSR lefedettsége nagy, a surveillance-ok alapján képzett indikátorok (MRK, CDI, VÁF fertőzések incidenciája 10.000 betegre, ill. 100.000 ápolási napra) reprezentatívak és megfelelően jellemzik az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések hazai helyzetét, megadva ezzel az ilyen fertőzések megelőzésének hazai irányait. Az NNSR-be zömmel a nagy ágyszámú megyei kórházak, egyetemi klinikák és országos intézetek jelentenek. Ennek oka lehet, hogy csupán ezen intézmények rendelkezhetnek megfelelő laboratóriumi háttérrel, ill. a surveillance kivitelezéséhez és a jelentéshez szükséges személyi struktúrákkal (kellő létszámú infekciókontroll team). A jelentési complianceis különböző a jelentő intézményekben, ez azt eredményezi, hogy az országos fertőzési arányok trendek értékelésére megfelelőek, ugyanakkor feltehetően alulbecsültek. Az elmúlt évben 188 nosocomiális járvány került bejelentésre. A nosocomialis járványok során 3434 ápolt és 350 egészségügyi dolgozó fertőződött; hat ápolt meghalt. A jelentett nosocomiális járványok zöme (144 járvány, 76,6%) egyéb közösségekben is előforduló járvány, főleg virális eredetű enterális járvány volt. A virális enterális járványok kórokozói között első helyen 2011. évben is a calicivírus állt; a járványok többsége nem manuális kórházi osztályokat érintett, ugyanakkor megfigyelhető volt a manuális osztályok calici-járványok által növekvő érintettsége a korábbi évekhez képest. Az elmúlt évben jelentett 44 specifikus nosocomialis járvány csaknem fele (20) Clostridium difficile által okozott járvány volt. A multirezisztens Gram-negatív kórokozók előretörése a nosocomialis járványok kórokozói között már 2010-ben is megfigyelhető volt; 2011-ben csupán 3 járvány kórokozója volt MRSA. A multirezisztens Gram-negatív kórokozók által okozott járványok súlyosságára, ill. 2
esetleges kései felismerésére utal, hogy jellemző a többféle fertőzési forma (véráram-, seb-, húgyúti-, alsó légúti fertőzés, pneumónia, meningitis) előfordulása. A jelentett nosocomialis járványok terjedési módja kontakt volt; a járványos kórokozók terjedését az izolációs hiányok, személyzeti hiányok, ill. kézhigiénés hiányosságok befolyásolták. A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzések alrendszerében jelentős változást hozott a 2011. évben kiadott Országos Tisztifőorvosi körlevél. A bejelentendő fertőzések köre kibővült az imipenem/meropenem nem érzékeny* és/vagy karbapenemáz-termelő Klebsiella pneumoniae és az egyéb Enterobacteriacea törzsek által okozott fertőzésekkel. A Gram-negatív multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma továbbra is folyamatos emelkedést mutat (megfigyelhető a bejelentett esetek közül az Acinetobacter baumanii és E. coli okozta fertőzések számának jelentős emelkedése). A Gram-negatív kórokozók esetében a terjedés ellen kizárólag az időben megkezdett mikrobiológia vizsgálattal és célzott kezeléssel, valamint a tünetes betegeknél és a kolonizált ápoltaknál az azonnal foganatosított izolációs szabályok következetes betartásával lehet küzdeni. Az egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzések hazai előfordulásáról elsőként a 2011. évre vonatkozóan lehetett átfogó képet adni az NNSR adatai alapján. A jelentett CDI esetek száma a surveillance 2011. márciusi megerősítése után jelentősen emelkedett. Ugyanakkor egyes nagy ágyszámú, de éves szinten rendkívül kevés esetet bejelentő intézmények miatt a megfigyelt incidencia feltehetően így is alábecsült. A magyarországi régiók között egy magasabb (Dél-Alföld, Közép-Magyarország, DélDunántúl) és alacsonyabb (Nyugat-Dunántúl, Észak-Alföld, Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország) CDI incidenciájú csoport volt megfigyelhető. A különbségek összefügghetnek a régiók eltérő egészségügyi intézményi struktúrájával, a toxintermelő Clostridium difficile kimutatásának diagnosztikus lehetőségeivel és gyakorlatával. A bejelentett CDI esetek túlnyomó része az idős korosztályba tartozott, a férfiaknál a 70-79, a nőknél a 80-89 éves korcsoportban volt a legtöbb Clostridium difficile fertőzés. Az esetek magas életkora is magyarázhatja, hogy bár többnyire a legenyhébb kórformával (hasmenés) kerültek bejelentésre a betegek, a halálozás mégis jelentős volt. A fertőzés ismert kockázati tényezői közül nagy arányban került bejelentésre a korábbiakban alkalmazott antimikrobiális terápia. A kórházi-járványügyi helyzet értékelését nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre adat a kórokozó PCR-ribotípusainak megoszlásáról, különös tekintettel a súlyos klinikai formájú, halálos, illetve járványos esetekre. A véráramfertőzés surveillance-ba jelentett esetek körében a primer véráramfertőzések túlsúlya (1387 eset, 72%) az infekciókontroll hiányosságaira, a 3
2009-ben megjelentetett, Tájékoztató az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése (I. rész Centrális katéterrel összefüggő véráram fertőzések megelőzése) című OEK ajánlásban foglaltak be nem tartására utal. Az NNSR jelentések szerint az elmúlt évben a bejelentett esetek közül összesen 1239 ápolt halt meg: a specifikus nosocomialis járványokhoz tartozó esetek közül 12 beteg (3,8%), az MRK-fertőzöttek közül 593 beteg (27,9%), a CDI esetek közül 367 beteg (24,8%), és a véráramfertőzés esetek közül 267 beteg (14%). Az NNSR 2011. évi eredményei az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kedvezőtlenebb helyzetét mutatják 2010-hez képest. A betegbiztonság alapvető részét képező infekciókontroll szakmai ajánlásoknak megfelelő fejlesztésének erősítése, ill. ellenőrzése szükséges a hazai betegellátó intézményekben. Az NNSR 2011. évi eredményei megtekinthetők az Országos Epidemiológiai Központ weboldalán (www.oek.hu)
1. Az NNSR kötelező jelentései 1.A. Nosocomialis járványok A 2011. évben a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek (NSzSz) az OEK Kórházi Járványügyi Osztályára 188 nosocomiális járványt, valamint 2 MRSA és 1 multirezisztens Acinetobacter baumannii okozta pseudojárványt jelentettek (2010. évben 185 járvány került regisztrálásra). A 188 nosocomiális járvány 76,6%-a (144) ún. nem specifikus, vagyis egyéb közösségekben is előforduló járvány; míg 23,4%-a (44) ún. specifikus, azaz kizárólag egészségügyi intézményi körülmények között kialakuló járvány volt (J1.sz. táblázat). A járványok során megbetegedettek száma 3784 fő volt (2010. évben 3875 fő). A megbetegedések túlnyomó többségét (3469 eset, 91,7%) a nem specifikus járványok során regisztrálták, a megbetegedettek 10%-a (350 fő) egészségügyi dolgozó volt. (Az egészségügyi dolgozók nem specifikus, elsősorban virális enterális járványokban való érintettsége alatta marad a nemzetközi irodalmakban leírtaknak (≥20%). A 44 specifikus járvány során 315 megbetegedést és 6 exitust (letalitás 1,9%) regisztráltak (2010. évben 21 exitust jelentettek). A specifikus járványok során meghaltak kórformái a következők voltak: 2 véráramfertőzés, 2 sebfertőzés, 1 sebfertőzés és pneumónia, 1 enteritis. A bejelentett, ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae okozta járványok során 3 ápolt, a Gram-negatív MRK-k okozta járványok során 2 ápolt (MDR Acinetobacter baumannii, ESBL-termelő Enterobacter cloaceae), a Clostridium difficile okozta járványok során 1 ápolt halt meg (J2.sz. táblázat). A nem specifikus nosocomiális járványok túlnyomó többsége enterális nosocomiális járvány volt (137 járvány, 95,1%).. Az enterális járványok kórokozói elsősorban vírusok voltak: 107 Calicivírus járványt, 3 Rotavírus járványt és 2 Calici- és Rotavírus 4
járványt jelentettek. Két enterális járvány kórokozója volt baktérium (1 E. coli, 1 Campylobacter sp járvány). Az etiológia 23 enterális járvány (16,8%) esetében maradt ismeretlen. Az ismeretlen etiológiájú járványok többségénél (figyelembe véve a negatív bakteriológiai vizsgálati eredményeket, a magas betegszámot, a gyors lefolyást, az általában enyhe klinikai tünetekkel járó kórképeket) is feltételezhető a járványok virális eredete. Az enterális nosocomiális járványok zöme a belgyógyászati jellegű (138), ápolási és krónikus belgyógyászati (28), rehabilitációs (24), pszichiátriai (16), és ideggyógyászati (8) osztályokon fordult elő. Az ilyen típusú osztályokon a virális enterális járványok kialakulásának gyakori kockázati tényezője az egészségügyi dolgozók elégtelen száma, a zsúfoltság, az elkülönítési lehetőségek hiánya. Calicivírus járványok a belgyógyászati jellegű osztályok mellett manuális osztályokon (intenzív osztály, PIC, sebészet, idegsebészet, érsebészet, traumatológia, ortopédia, fül-orr-gégészet, nőgyógyászat, urológia) is előfordultak. A 3 Rotavírus járvány közül 1 belgyógyászati, anyagcsere, hematológiai és kardiológiai osztályokat, 1 gyermek-idegsebészeti osztályt, illetve 1 gyermek ITO-t és csecsemő osztályt érintett. A 2 Calici- és Rotavírus járvány rehabilitáción és krónikus belgyógyászaton fordult elő. Az E. coli járvány gastroenterológiát, a Campylobacter sp. járvány csecsemő osztályt érintett (J3.sz. táblázat). Az enterális járványok mellett 2, szülészeti és krónikus osztályt érintő, 28 megbetegedéssel járó légúti (influenza A, mycoplasma) és 5, krónikus, sürgősségi és belosztályt érintő, 25 ápolt megbetegedésével járó, egyéb (scabies) járványt jelentettek. A jelentett specifikus nosocomiális járványok száma az utóbbi 5 évben emelkedést mutat (2007-ben 30; 2008-ban 35, 2009-ben 28, 2010-ben 40; 2011-ben 44 került bejelentésre). A jelentett specifikus járványok csaknem fele (20) CDI járvány volt. A további 24 járvány megoszlása a következő volt: 7 véráramfertőzés, 3 sebfertőzés, 2 légúti fertőzés, 2 húgyúti fertőzés, 9 kevert fertőzés, és 1 enterális járvány. A specifikus nosocomiális járványok közül 3 (6,8 %) kórokozója volt MRSA. A járványok kórképei a következők voltak: 1 sebfertőzés, 1 pneumónia és 1 kevert fertőzés (véráram- és alsó légúti fertőzés) járvány. Az MRSA okozta sebfertőzés járvány égési osztályon, a pneumónia járvány idegsebészeten, a kevert fertőzés járvány intenzív osztályon alakult ki. A többi specifikus járvány (41) kórokozója a következő volt: 8 (19,5%) járványban ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae, 4 (9,8%) járványban MDR Acinetobacter baumannii, 1-1 (2,4%-2,4%) járványban ESBL-termelő Klebsiella oxytoca; ESBLtermelő Enterobacter cloaceae; ESBL-termelő Klebsiella oxytoca, Klebsiella pneumoniae és ESBL-termelő Enterobacter cloaceae; Klebsiella pneumoniae; Serratia marcescens; Burkholderia cepacia; Pseudomonas aeruginosa; Pseudomonas sp.; Stenotrophomonas maltophilia; 20 (48,8%) járványban Clostridium difficile. A járványok kialakulásának helye: intenzív osztály, sebészet, idegsebészet, égési, urológia és PIC volt; a CDI járványok kialakulásának helye: belgyógyászat, krónikus belgyógyászat, onkológia, tüdőgyógyászat, rehabilitáció, intravasculáris, neurológia és pszichiátria volt. 5
A 3 pseudojárvány során 5 ápolt kolonizálódott MRSA-val sebészet és tartós ápolási osztályon, 5 ápolt pedig multirezisztens Acinetobacter baumannii-val intenzív osztályon A specifikus nosocomiális járványok megoszlását kórokozók szerint a J4. sz táblázat összegzi. J1.sz.táblázat A nem specifikus és specifikus járványokban megbetegedettek és meghaltak száma, 2011. évben Nem specifikus járványok
enterális
légúti
egyéb
véráramfertőzés
sebfertőzés
pneumonia
enteritis
húgyúti fertőzés
kevert kórforma**
összesen
Specifikus járványok
137
2
5
7
3
2
21
2
9
188
3 416
28
25
28
8
5
216
8
50
3 784
Meghaltak
0
0
0
2
2
0
1
0
1
6
Letalitás
0
0
0
7,1
25,0
0
0,5
0
2,0
0,2
Járványok
száma
Megbetegedettek*
%
* ápolt+dolgozó
**kevert kórformájú járványok megoszlása: 3 véráramfertőzés, pneumónia 1 véráram-, alsó légúti fertőzés 1 véráramfertőzés, meningitis 2 véráram-, húgyúti fertőzés 1 meningitis, pneumónia 1 sebfertőzés, pneumónia
6
J2.sz. táblázat Az egy járványra jutó megbetegedések és halálozások száma, 2011. évben Nem specifikus járványok
egyéb
véráramfertőzés
sebfertőzés
pneumonia
enteritis
húgyúti fertőzés
kevert kórforma*
öszszesen
Halálozás
légúti
Betegek száma
enterális
A járványok jellemzői
Specifikus járványok
24,9
14,0
5,0
4,0
2,7
2,5
10,3
4,0
5,5
20,1
0
0
0
0,3
0,7
0
0,05
0
0,1
0,03
specifikus nosocomiális járványok száma: 44 nem specifikus nosocomiális járványok száma:144 összes járvány száma: 188 *kevert kórformájú járványok megoszlása: 3 véráramfertőzés, pneumónia 1 véráram-, alsó légúti fertőzés 1 véráramfertőzés, meningitis 2 véráram-, húgyúti fertőzés 1 meningitis, pneumónia 1 sebfertőzés, pneumónia
7
J3.sz. táblázat A nem specifikus (enterális) nosocomiális járványok kórokozók szerinti megoszlása, 2011. évben Járványok
Kórokozó
Betegek
Kórházi osztályok
Tünetmentes ürítők
száma
Calicivírus
Intenzív osztály, Sebészet,Traumatológia, Idegsebészet, Érsebészet, Ortopédia, Urológia, Nőgyógyászat, PIC, Fül-orrgégészet, Belgyógyászat, Krónikus belgyógyászat, Ideggyógyászat, Pszichiátria, Addiktológia, Stroke, Rehabilitáció, Utókezelő, Gasztroenterológia, Anyagcsere, Angiológia, Alkohológia, Kardiológia, Nephrológia, Immuno-nephrológia, Tüdőgyógyászat, Reumatológia, Bőrgyógyászat, Onkológia, Kemoterápia, Mátrix, Fertőző, Hematológia, Csecsemőgyógyászat, Gyógyszertár, Élelmezés
107
3016
0
Rotavírus
Gyermek ITO, Gyermekidegsebészet, Csecsemőgyógyászat, Belgyógyászat, Anyagcsere, Hematológia, Kardiológia,
3
63
0
Calici és Rotavírus együtt
Rehabilitáció, Krónikus belgyógyászat
2
17
0
E.coli
Gasztroenterológia
1
7
0
Campylobacter sp.
Csecsemőgyógyászat
1
2
0
Ismeretlen
Belgyógyászat, Krónikus belgyógyászat, Rehabilitáció, Kardiológia, Ideggyógyászat, Pszichiátria, Stroke
23
311
0
137
3416
0
Összesen
8
J4.sz.táblázat A specifikus nosocomiális járványok megoszlása kórokozók szerint, 2011. évben Kórházi osztály
Járványok száma
Beteg ápoltak/ meghaltak száma
Kolonizált ápoltak száma
Véráram fertőzés ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae
Sebészet (1), PIC (1)
2
5/1
6
ESBL-termelő Klebsiella oxytoca
Kemoterápia
1
13
ESBL-termelő Enterobacter cloaceae
PIC
1
3/1
4
Klebsiella pneumoniae
PIC
1
2
2
Serratia marcescens
NIC
1
2
1
Burkholderia cepacia
Onkológia
1
3
Sebfertőzés MRSA
Égési osztály
1
3
ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae
ITO
1
2/2
Pseudomonas sp.
Egynapos sebészet
1
3
Pneumónia, alsó légúti fertőzés MRSA
Idegsebészet
1
2
6
Multirezisztens Acinetobacter baumannii
ITO
1
3
6
ITO
1
2
ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae (véráramferőzés, pneumónia (2), véráram-, húgyútifertőzés (1))
ITO (2), ITO, Neurológia, Intervascularis (1)
3
17
11
Multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) (véráram-, húgyúti fertőzés (1), meningitis, pneumónia (1), sebfertőzés, pneumónia (1))
ITO (3)
3
13/1
5
Kórokozó/Kórkép
Kevert fertőzések MRSA ( véráramfertőzés, alsó légúti fertőzés)
9
Kolonizált dolgozók száma
1
1
Pseudomonas aeruginosa (véráramfertőzés, meningitis
ITO
1
2
Stenotrophomonas maltophilia (véráramfertőzés, pneumónia)
ITO - szív-mellkas sebészet, ITO központi oktató
1
16
Clostridium difficile
Sebészet (1), Szívsebészet (1), ITO, Sebészet (1), Belgyógyászat (4), Tartós ápolás (4), Gerontológia (2), Tüdőgyógyászat (1), Ideggyógyászat (1), Rehabilitáció (1), Belgyógyászat, Tartós Ápolás (2), Belgyógyászat, Hematológia (1), Belgyógyászat, Hematológia, Anyagcsere, Gasztroenterológia (1)
20
209*/1
ESBL-termelő Klebsiella oxytoca, Klebsiella pneumoniae, ESBL-termelő Enterobacter cloaceae
PIC
1
5
2
ITO (1), Urológia (1)
2
8
2
313/6
48
2
Specifikus enterális fertőzések
Húgyúti fertőzés ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae
44 Járványok száma összesen * 2 CDI járványban az ápoltak mellett 1-1 egészségügyi dolgozó is megbetegedett.
10
1
1.B. Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzések Az aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekben kialakult, multirezisztens kórokozók (MRK) által okozott nosocomiális fertőzésekre vonatkozó jelentési kötelezettség 2004. novembere óta áll fenn. Az elmúlt évben újabb kórokozókkal egészült ki a surveillance és változások történtek az antibiotikum rezisztencia meghatározásában is. A változásokról Országos Tisztifőorvosi körlevélben értesültek a jelentésre kötelezettek. Az MRK1. sz. táblázat tartalmazza a multirezisztens kórokozók okozta nosocomiális fertőzések jelentése során jelenleg alkalmazandó antibiotikum rezisz tenciákat és a rövidítéseket. A surveillance során – a legtöbb európai uniós tagállamhoz hasonlóan – a nosocomiális fertőzések azonosítása a CDC 2002-ben és 2004-ben kiadott esetdefiníciói alapján történik (Tájékoztató a nosocomiális surveillance során alkalmazandó módszerekről. I. rész: A nosocomiális fertőzések definíciói. Epinfo 9. évf. 3. különszám. 2002. május 31.). Az MRK-k által okozott nosocomiális fertőzések jelentő rendszerébe 2011. január 1. és december 31. között összesen 82 fekvőbeteg-ellátó intézmény jelentett egészségügyi ellátással összefüggő, multirezisztens kórokozó által okozott fertőzéseket. Ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012. júniusában megjelentetett „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” elnevezésű dokumentumában szereplő intézmények (173 kórház) 47,4% -a, ugyanakkor a jelentő kórházak betegforgalma a tárgyévben hazánkban ellátott betegek 87,5%-át tette ki. A 11 multirezisztens kórokozó 2127 ápolt 2747 fertőzését okozta. (MRK1. ábra) A bejelentések száma intézménytől függően 1 és 223 között mozgott. A medián esetszám 13 volt. A jelentőrendszer 2004. évi indulása óta a bejelentett MRK esetszámok évről évre emelkedést mutattak. A 2011. évben ez a tendencia megtorpant, a bejelentett esetszám nem változott számottevően a 2010. évhez képest. A jelentő intézményekből 2.179.204 ápoltat bocsájtottak ki és az ápolási napok száma 15.999.250 volt a tárgyévre vonatkozó OEP jelentés szerint. Mindezek alapján 2011-ben az MRK surveillance indikátorok az alábbiak voltak:
MRK okozta nosocomiális fertőzés incidencia: 11,4 /10.000 kibocsájtott beteg
MRK okozta nosocomiális fertőzés incidencia sűrűség: 15,5 / 100.000 ápolási nap
A fertőzési arányokat kórokozók szerinti bontásban az MRK2. táblázat mutatja. A bejelentett esetek körében az Acinetobacter baumannii és E. coli okozta fertőzésekben szenvedő betegek száma növekedett, míg az MRSA 11
fertőzésben megbetegedettek száma 72 ápolttal csökkent az előző évhez képset. A Gram-negatív multirezisztens kórokozóval fertőzött betegek esetszámának alakulását az elmúlt 5 évre vonatkozóan a z MRK2. ábra szemlélteti. Szembetűnő a folyamatosan emelkedő megbetegedési esetszám. MRK-k által okozott nosocomiális fertőzést 2011-ben mind a 7 magyarországi régióból jelentettek. (MRK3. táblázat) Az előző évekhez hasonlóan az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) fertőzésben megbetegedettek száma volt a legmagasabb. A második leggyakrabban jelentett eset számot – az előző évi MKLE esetekhez képest változást hozva – a MACI okozta fertőzések adták. A multirezisztens Acinetobacter baumannii fertőzésben megbetegedettek jelentett száma 2010-ben 352 fő, míg 2011-ben 431 fő volt. A 2127 ápolt közül 593 (27,9%) beteg exitált. Az MRK okozta véráramfertőzésben megbetegedett ápoltak 44,4%-a exitált. Azon betegek körében, akiknél nosocomiális pneumónia alakult ki (véráramfertőzés nélkül), 35,9% volt a halálozás. Az MRK-val fertőzött betegek 22,8%-át helyezték át másik fekvőbeteg intézménybe. A 2010. évben bejelentett fertőzésekhez viszonyítva a klinikai megjelenési forma szerinti fertőzési arányok lényegesen nem változtak. Továbbra is a sebfertőzések (23,9%) és véráramfertőzések (20,6%) előfordulási aránya a legmagasabb. Az összes jelentett megbetegedés 22,4%-át húgyúti fertőzés (kb. 3%-os emelkedés 2010-hez képest), 11,3%-át nosocomiális pneumónia tette ki. (MRK4. táblázat) Az MRK-k által okozott nosocomiális fertőzések közel egyharmada (31,6%) a felnőtt és gyermek ellátást végző, intenzív terápiás osztályokról került bejelentésre. (MRK5. táblázat) A MRK-k által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedettek 53% -a férfi, 39%-a nő volt, 158 ápolt esetében hiányzott a beteg nemére vonatkozó információ. A betegek korcsoport szerinti megoszlását az MRK3. ábra szemlélteti. A 0-9 éves korcsoportba tartozók 87,4%-a egy éves vagy egy évesnél fiatalabb beteg volt. A betegek többsége továbbra is a 60 év feletti korosztályba tartozott (66,9%). Az átlagos életkor 62,2 év, a medián életkor 66 év. A multirezisztens kórokozó által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedettek ápolási idejére vonatkozó adatokat az MRK6.számú táblázat mutatja. Az átlagos ápolási idő kiszámításánál 1957 ápolt adatait lehetett figyelembe venni, ez alapján az ápolási napok átlagos száma 26 nap volt.
12
Az MRK-k által okozott fertőzések esetében leggyakrabban jelentett rizikótényezők felsorolását az MRK7. táblázat tartalmazza. A kórházi felvételek leggyakoribb oka továbbra is a szív- és érrendszeri betegség volt. A szív- és érrendszeri megbetegedések után az egyik leggyakoribb belső rizikótényező az ápoltak cukorbetegsége, akut vagy krónikus légzőszervi megbetegedése, illetve daganatos megbetegedése volt. A mikrobiológiai eredményeken alapuló MRK surveillance során rögzített mikrobiológiai minták száma 3412 volt. A legtöbb mikrobiológiai vizsgálatot sebváladékból (az összes minta 22,7%-a) és vérből (az összes minta 20,9%a) végezték. A MRK-t tartalmazó minták megoszlását az MRK8. táblázat mutatja be A bejelentett MRSA esetek és az általuk okozott fertőzési arányok nem változtak. A jelentett nosocomiális fertőzések klinikai formái megfelelnek a 2010. évben tapasztaltaknak.
13
MRK1. táblázat Multirezisztens kórokozók antibiotikum rezisztenciája és rövid megnevezése
Kórokozó megnevezése
Antibiotikum rezisztencia
Staphylococcus aureus
MRSA
methicillin/oxacillin
Enterococcus sp.
VRE
vancomycin
Enterobacter sp.
MENB
ESBL-termelő***
Escherichia coli
MECO
III. gen. cefalosporinok és/vagy ESBL-termelő***
Klebsiella sp.
MKLE
Acinetobacter baumanii
MACI
imipenem és/vagy meropenem
MPAE
A felsorolt antipseudomonas hatású szerek közül csak 2-re vagy 2-nél kevesebbre érzékeny (piperacillin/tazobactam, ceftazidin, cefepim, imipenem, meropenem, ciprofloxacin, gentamicin, tobramycin, amikacin,aztreonam)
Pseudomonas aeruginosa
III. gen. cefalosporinok, és/vagy meropenem, ESBL-termelő***
Stenotrophomonas maltophilia MSTM
cotrimaxazol (sumetrolim)
Staphylococcus aureus
VISA**
Vancomycinre mérsékelten érzékeny
Klebsiella pneumoniae
CRKL****
Imipenem/ meropenem nem érzékeny * és vagy karbapenemáz-termelő
Egyéb Enterobacteriacea
CRE*****
Imipenem/ meropenem nem érzékeny * és vagy karbapenemáz-termelő
** A vancomycinre mérsékelten érzékeny Staphylococcus aureus által okozott fertőzések jelentése 2008. évtől. *** Egyik fontos változás 2011. évben a vonatkozó Országos Tisztifőorvosi körlevél alapján az, hogy a MENB, MECO és MKLE definíciókban már csak a 3. gen. cefalosporin rezisztencia és/vagy az ESBL-termelés szerepel kritériumként. A karbapenem -rezisztenciával/ karbapenemáz-termeléssel rendelkező bélbaktériumokra külön jelöléseket kell alkalmazni. A kórokozó rezisztens vagy a III. generációs cefalosporin antibiotikumokra, vagy az imipenemre és/vagy meropenemre, vagy ESBL-termelő, ****CRKL: olyan K. pneumoniae izolátumok tartoznak ebbe a kategóriába, karbapenemekkel szemben nem-érzékenyek és/vagy karbapenemáz-termelők.
melyek
*****CRE: minden olyan Enterobacteriaceae (a K. pneumoniae kivételével) izolátum, mely karbapenemekkel szemben nem-érzékeny és/vagy karbapenemáz-termelő. Az ertapenem M/R eredményt nem kell figyelembe venni a kategóriába való besoro lásnál. Ebbe a két kategóriába (CRKL, CRE) tartozik egy izolátum akkor is, ha karbapenemekkel szemben ugyan érzékeny, DE karbapenemázt termel.
14
MRK2. táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzések incidenciája kórokozók szerinti bontásban, 2011. évben
10.000
100.000
kibocsájtott betegre
ápolási napra
CRE
0,02
0,03
CRKL
0,01
0,02
MACI
2,46
3,34
MECO
1,56
2,13
MENB
0,35
0,48
MKLE
2,19
2,98
MPAE
0,64
0,88
MRSA
4,01
5,46
MSTM
0,06
0,08
VISA
0,03
0,04
VRE
0,03
0,04
Összesen
11,35
15,46
15
MRK3. táblázat
Régió megnevezése
Jelentő intézmények száma*
Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedettek száma régiós bontásban, 2011. évben
Jelentett betegek összes száma
Fertőzött betegek száma a kórokozó típusa szerint
CRE
CRKL MACI
MECO
MENB
MKLE
MPAE
MRSA
MSTM
20
52
25
74
9
101
44
69
11
90
10
56
190
27
3
41
47
133
1
Dél-Alföld
12
Dél-Dunántúl
9
Észak-Alföld
10
ÉszakMagyarország
11
1
11
24
9
64
15
53
1
Közép-Dunántúl
10
1
27
9
1
8
9
43
4
KözépMagyarország
34
126
106
13
134
20
301
4
Nyugat-Dunántúl
9
13
30
5
11
5
61
Összes
95
431
317
67
422
115
748
1
1
4
5
3
10
* Egyesített intézmények önállóan jelentő telephelyei, illetve az önállóan jelentő egyetemi klinikák külön szerepelnek
16
VISA
VRE
2011
2010
1
1
283
260
282
424
443
352
178
196
104
93
710
608
2
127
188
5
2127
2121
1
2 2
4
MRK4. táblázat Multirezisztens kórokozó által okozott nosocomiális fertőzések klinikai formái, 2011. évben
Fertőzések száma
Fertőzések megoszlása (%)
2011-ben
2011-ben
Sebfertőzés
592
23,93
Véráramfertőzés
509
20,57
Pneumónia
279
11,28
Húgyúti fertőzés
554
22,39
Alsó légúti fertőzés
221
8,93
Bőr és lágyrész fertőzés
121
4,89
Osteomyelitis
9
0,36
Otitis
3
0,12
Meningitis
7
0,28
Egyéb
179
7,24
Összes fertőzés
2474
100
MRK-k által okozott nosocomiális fertőzések klinikai formája
17
MRK5. táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedett ápoltak előfordulása osztálytípusok szerint, 2011. évben Jelentett betegek száma
%-os megoszlás
ITO
673
31,64
Sebészet
332
15,61
Belgyógyászat
258
12,13
Traumatológia
169
7,95
Urológia/nephrológia
121
5,69
Onkológia/Haematológia
53
2,49
Egyéb nem sebészeti
52
2,44
Tartós ápolás
50
2,35
Rehabilitáció
49
2,30
Idegsebészet
39
1,83
Tüdőgyógyászat
37
1,74
Fertőző betegellátás
35
1,65
Ideggyógyászat
34
1,60
Csecsemő és gyermekgyógyászat
26
1,22
Orthopédia
19
0,89
Szívsebészet
16
0,75
Szülészet-nőgyógyászat
15
0,71
Égési és plasztikai sebészet
13
0,61
Csontvelőtranszplantáció
6
0,28
Ismeretlen
130
6,11
Összes
2127
100,00
Osztálytípus megnevezése
18
MRK6. táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedett ápoltak átlagos ápolási ideje, 2011. évben (1 957 ápolt 69 534 ápolási napja alapján)
Kórokozó
Ápoltak száma
CRE
5
28,8
CRKL
7
43,0
MACI
379
2
27
193
33,4
MECO
304
2
22,5
373
32,3
MENB
65
4
25
271
45,0
MKLE
398
2
28
591
37,2
MPAE
105
4
29
193
37,2
MRSA
676
2
27
230
35,9
MSTM
9
9
34
165
52,0
VISA
4
22,3
VRE
5
22,6
Összes
1957
Minimum
2
Medián
26
19
Maximum
591
Átlag
35,6
MRK7. táblázat MRK fertőzések kialakulásában szerepet játszó leggyakoribb külső és belső rizikótényezők, 2011. évben Leggyakoribb rizikótényezők megnevezése
Betegek száma
Antibiotikum terápia
2492
Kórházi kezelés egy éven belül
1905
Perifériás kanül használat
1547
A beteget intenzív osztályos kezelése
1175
Centrális vénás katéter használat
1044
Szív és érrendszeri betegség
1975
Húgyúti katéter használat
1795
Műtét két héten belül
965
Endotracheális tubus
725
Már fennálló seb
422
Diabetes
784
Krónikus légzőszervi megbetegedés
688
Malignus betegség
521
20
MRK8. táblázat Laboratóriumi minták megoszlása a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzés esetén, 2011 . évben (N=3412)
Laboratóriumi minta megnevezése
%-os megoszlás
Sebváladék
22,68
Haemokultura
20,87
Trachea
15,56
Vizelet
17,12
Orr/ torok
7,47
Egyéb klinikai minta
6,57
Szűrővizsgálat
2,90
Drain
1,23
Beültetett eszköz
1,88
Genny
0,73
Köpet
0,64
Liquor
0,56
Széklet
1,79
Összes
100,00
21
MRK1. ábra Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedett ápoltak és multirezisztens kórokozóval történt fertőzések száma, kórokozók szerinti bontásban, 2011. évben
1000 900
748
873
800 535
700
477
Szám
600 500 431 400
341
fertőzött ápoltak száma
422
317
fertőzések száma
140
300 76
200 67
100
6 12
115
6 5
10
55
4
33
0
MRK2. ábra Gram-negatív multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedett ápoltak számának alakulása, 2007-2011 500
Szám
400 300 200 100 0
2007
2008
2009
2010
2011
MACI
84
157
230
352
431
MECO
83
128
148
290
317
MENB
13
36
67
90
67
MKLE
148
216
270
430
422
MPAE
86
96
104
129
115 5
CRE CRKL
22
3
MRK3. ábra Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedett ápoltak korcsoport szerinti megoszlása és százalékos aránya, 2011. évben 1000 900 800 700 600 500 400 5,6 300 200 119 100 0 0-9
45,0
41,7
40,0 35,0 30,0
25,2 886
20,0
15,5
537
15,0
3,5 0,5 11 10-19
6,0
2,0 43 20-29
74 30-39
10,0
329
5,0
128 40-49
Betegszám
0,0 50-59
60-69
%-os arány
23
25,0
70-
1.C. Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések A Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (Clostridium difficile infekciók, CDI) jelentésére az NNSR Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzések moduljában van lehetőség a 2009. évtől. A CDI jelentése 2011. márciusában került megerősítésre egy vonatkozó Országos Tisztifőorvosi körlevél által. A surveillance eredményét a 2011. évben első alkalommal teszi közzé az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Kórházi-Járványügyi Osztálya. (A 2009. és 2010. években értékelhetetlenül kevés eset került bejelentésre.) A Clostridium difficile fertőzések jelentése az OEK, az Orvosi Mikrobiológiai Szakmai Kollégium és az Infektológiai Szakmai Kollégium közös kiadványaként 2011. évben megjelentetett „Módszertani levél a Clostridium difficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről” alapján történik. A módszertani levélben meghatározott esetdefiníció megfelel az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) által kiadott esetdefiníciónak. A surveillance adatok gyűjtését és az esetek bejelentését fekvőbeteg-ellátó intézményeknek kell megtenniük. A 2011. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan 69 fekvőbeteg-ellátó intézmény 81 önálló kódon jelentő telephelye jelentett Clostridium difficile által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket. Ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2011. évi „Kórházi ágyszámés betegforgalmi kimutatás” dokumentumában szereplő intézmények (173 kórház) 39,8%-a, míg a jelentő kórházak betegforgalma az összes kibocsájtott betegek 82,1%-át tette ki. A bejelentett Clostridium difficile fertőzések elemzésből kizárásra kerültek a duplikátumok és a mikrobiológiai azonosítás dátuma alapján 8 héten belül visszatérő fertőzés-esetek (34 eset). A 2011. évi jelentés összesen 1 798 beteg 1803 Clostridium difficile fertőzés-esetét tartalmazza (5 betegnek volt az első fertőzés-epizód után 8 héten túl azonosított, újonnan előforduló Clostridium difficile fertőzése a 2011. évben). A bejelentések száma 1 és 225 között mozgott intézményenként (1 és 183 között a jelentő telephelyenként). Az átlagos esetszám intézményenként 26,1, telephelyenként 22,3; míg a medián esetszám mind intézményre, mind telephelyre vonatkozóan 7 volt. Huszonhét intézményből, közöttük számos megyei kórházból, kevesebb , mint 5 Clostridium difficile fertőzést jelentettek éves szinten. A jelentő intézményekből 2011. évben 2.046.091 ápoltat bocsájtottak ki és az ápolási napok száma 14.912.525 volt az OEP nyilvántartása szerint.
24
A fentiek alapján a 2011. évi CDI surveillance indikátorok:
CDI incidencia: 8,81 /10.000 kibocsájtott beteg
CDI incidencia sűrűség: 12,1 / 100.000 ápolási nap
A fertőzési arányokat régiós bontásban a CDI1. táblázat tartalmazza. Az egyes intézmények között jelentősen eltértek a CDI incidenciák: az értékek a 0,2–44,0 fertőzés/10.000 kibocsájtott beteg (percentilisek: P25=1,7; P50=4,5; P75=12,7), és 0,4–53,2 fertőzés/100.000 ápolási nap (P25=2,0; P50=5,0; P75=15,2) tartományban mozogtak. Összesen 1740 (96,5%) esetben került rögzítésre mikrobiológiai vizsgálati adat. Mikrobiológiai megerősítés dátuma alapján a bejelentett fertőzések száma összességében emelkedő trendet mutatott januártól december hónapig. (CDI1. ábra) A jelentett esetek 44,8%-a férfi, 55,2%-a nő volt. A betegek négyötöde (1455 fő) 60 év feletti volt, s több mint fele a 70-79 (491 fő) és a 80-89 éves (530 fő) korcsoportba tartozott. Az átlagos életkor 70,7 év, a medián életkor 74 év volt. A nem és korcsoport szerinti megoszlást a CDI2. ábra mutatja. BNO főcsoport alapján a leggyakoribb alapbetegség/felvételi diagnózis a keringési rendszer betegsége volt, melyet a fertőző és parazitás megbetegedések követtek. (CDI2. táblázat) A fekvőbetegek körében legnagyobb arányban belgyógyászati és fertőző betegellátó osztályokról kerültek bejelentésre a fertőzések. (CDI3. táblázat) A jelentett betegek közel egy hatoda (349 fő) esett át műtéti beavatkozáson a kórházi tartózkodás során. (Az ambuláns betegek aránya 5-6%-os, a vonatkozó adatok gyakori inkonzisztenciája miatt pontosan nem értékelhető.) A Clostridium difficile fertőzések esetében jelentett kockázati tényezőket a CDI4. táblázat tartalmazza. (NB: CDI bejelentése esetében is az MRK modul teljes rizikótényező-listája jelenik meg.) Legnagyobb arányban a korábbi antimikrobiális terápiát regisztrálták (74%) és magas volt a korábbi kórházi kezelésben részesültek aránya is (53,4%). Közel minden hatodik esetet (284; 15,7%) más egészségügyi intézményből behurcolt fertőzésnek jelentettek, jelentős intézményi különbségekkel. (Az éves szinten legalább 25 esetet bejelentő telephelyek esetében 0,0-73,2% között mozgott a behurcolt esetek aránya). Összesen 53 (2,9%) betegnél rögzítették a bejelentés során, hogy a Clostridium difficile fertőzés halmozódás része. A CDI klinikai megjelenésre vonatkozóan 1710 (94,8%) bejelentésnél szerepelt adat. Az esetek döntő többségében Clostridium difficile okozta hasmenést jelentettek, a súlyosabb kórképek lényegesen ritkábban fordultak elő. (CDI5. táblázat) Százhét beteg esetében egyéb fertőzéseket 25
(pneumónia, húgyúti fertőzés, alsó légúti fertőzés, bőr- és lágyrészfertőzés, sebfertőzés, véráramfertőzés, osteomyelitis, vagy egyéb) is regisztrál tak. A kimenetelre vonatkozóan 1482 (82,2%) esetben jelentettek a kórházak információt. Az esetek 56,2%-a gyógyult, illetve 19,0%-át áthelyezték. Összesen 367 (24,8%) beteg exitált. A jelentések szerint 48 beteg (a meghaltak 13,1%-a, a kimenetelre vonatkozó adattal rendelkező betegek 3,2%-a) halálában közrejátszott vagy annak oka volt a Clostridium difficile fertőzés. Közülük 23 betegnél pseudomembranous colitis-t vagy toxikus megacolon-t jelentettek. Az ápolási idő kiszámításánál 1598 (88,6%) ápolt adatait lehetett figyelembe venni. Ezek alapján az ápolási napok átlagos száma 24 nap, medián száma 17 nap volt (minimum 0, maximum 515 nap). A fertőzés kimutat ására leggyakrabban a székletminta vizsgálatát és a Clostridium difficile szabad toxin kimutatást (1383; 76,7%), illetve a Clostridium difficile izolálását (289; 16,0%) jelentették. A kórházi felvétel és a fertőzés mikrobiológiai megerősítése között eltelt idő 1586 (88,0%) betegnél volt számolható: átlagosan 15 nap, medián 10 nap (minimum 0, maximum 413 nap) telt el a jelentésben szereplő kórházi felvétel és a CDI igazolása között. CDI1. táblázat Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetszáma és incidenciája régiós bontásban, 2011. évben (N=1803) Jelentő intézmények száma*
Teljesített ápolási napok száma**
Kibocsájtott betegek száma**
Dél-Alföld
10
1 885 855
284 324
353
Dél-Dunántúl
6
1 349 410
199 155
Észak-Alföld
7
1 870 645
ÉszakMagyarország
9
KözépDunántúl
Incidencia 10.000 kibocsájtott betegre
Incidencia 100.000 ápolási napra
19,6
12,42
18,7
204
11,3
10,24
15,1
305 374
169
9,4
5,53
9,0
1 945 144
232 486
117
6,5
5,03
6,0
9
1 463 172
183 897
93
5,2
5,06
6,4
KözépMagyarország
22
5 043 987
670 436
753
41,8
11,23
14,9
NyugatDunántúl
6
1 354 312
170 419
114
6,3
6,69
8,4
Összesen
69
14 912 525
2 046 091
1 803
100
8,81
12,1
Terület
Jelentett CDI esetszám (%)
* Egyesített intézmények, illetve adott egyetemhez tartozó klinikák összevontan szerepelnek** 2011. évi Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás (OEP)
26
CDI1. ábra Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések mikrobiológiai megerősítés dátuma szerint, 2011. évben (N=1740) Esetszám 250
200
150
100
50
0 Jan
Febr Márc
Ápr
Máj
Jún
Júl
Aug Szept
Okt
Nov
Dec
2011. év
CDI2. ábra Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nem és korcsoport szerint, 2011. évben (N=1800) Esetszám 400 350 300 250
Férfi
200
Nő
150 100 50 0 0-9
10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80-89 90-99 >100 Korcsoport (év)
27
CDI2. táblázat Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések felvételi diagnózis szerint, 2011. évben (N=1803) Felvételi diagnózisok (BNO főcsoport)
Esetszám
%
A keringési rendszer betegségei
432
24,0
Fertőző és parazitás betegségek
295
16,4
A légzőrendszer betegségei
211
11,7
Daganatok
202
11,2
Az emésztőrendszer betegségei
181
10,0
Az urogenitális rendszer megbetegedései
149
8,3
Sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményei
68
3,8
Fertőző és parazitás betegségek
57
3,2
Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek
46
2,6
A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei
33
1,8
Mentális és viselkedészavarok
26
1,4
Máshova nem osztályozott panaszok, tünetek és kóros klinikai és laboratóriumi leletek
24
1,3
Az idegrendszer betegségei
23
1,3
A vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek
21
1,2
A bőr és a bőralatti szövetek betegségei
12
0,7
Az egészségi állapotot és egészségügyi szolgálatokkal való kapcsolatot befolyásoló tényezők
12
0,7
Veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszóma abnormalitások
5
0,3
Terhesség, szülés és gyermekágy
3
0,2
A morbiditás és mortalitás külső okai
3
0,2
1 803
100
Összesen
28
CDI3. táblázat Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések osztálytípus szerint, 2011. évben (N=1683) Kórházi osztály megnevezése
Esetszám
%
Belgyógyászat
480
28,5
Fertőző betegellátás
319
19,0
Intenzív betegellátás
126
7,5
Tüdőgyógyászat
93
5,5
Haematológia
86
5,1
Gasztroenterológia
80
4,8
Kardiológia
75
4,5
Sebészet
65
3,9
Rehabilitáció
52
3,1
Nephrológia
43
2,6
Tartós ápolás
38
2,3
Traumatológia
34
2,0
Ideggyógyászat
22
1,3
Pszichiátria
21
1,2
Urológia
16
1,0
Érsebészet
15
0,9
Egyéb sebészeti
14
0,8
Szívsebészet
13
0,8
Anyagcsere, endokrinológia és diabetológia
13
0,8
Mátrix osztály
10
0,6
Egyéb (<10 eset/osztálytípus*)
68
4,0
1 683
100
Összesen
* Utókezelő, Onkológia, onkoradiológia, Idegsebészet, Csecsemő és gyermekgyógyászat, Orthopédia, Bőr- és nemibeteg-gyógyászat, Stroke, Angiológia, Szülészet-nőgyógyászat, Tüdő- és mellkassebészet, Immunológia, allergológia
29
CDI4. táblázat Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések bejelentéseinél regisztrált kockázati tényezők, 2011. évben (N=1803) Kockázati tényezők*
Esetszám
%**
Antimikrobiális terápia
1335
74,0
3. generációs cephalosporin
228
12,6
Amoxicillin és enzim inhibitor
190
10,5
Fluoroquinolon
185
10,3
Clindamycin
37
2,1
Ampicillin
21
1,2
Korábbi kórházi kezelés
962
53,4
Krónikus szív- és érrendszeri betegség
949
52,6
Perifériás kanül
542
30,1
Savcsökkentő kezelés
448
24,8
Húgyúti katéter
443
24,6
Cukorbetegség
386
21,4
Krónikus légzőszervi megbetegedés
314
17,4
Krónikus vesebetegség
284
15,8
Malignitás
254
14,1
ITO kezelés
251
13,9
Műtét 2 héten belül
243
13,5
Műtét 1 éven belül
211
11,7
Centrális kanül
209
11,6
Hasi műtét
133
7,4
Krónikus májbetegség
108
6,0
Gyulladásos bélbetegség
106
5,9
Kemotherápia
100
5,5
Dialízis
93
5,2
Már fennálló seb
85
4,7
Hosszú ápolási intézet lakója
68
3,8
Alkohol abusus
61
3,4
Immunszuppresszió
56
3,1
Korábbi CDI az anamnézisben
40
2,2
Dohányzás
36
2,0
Krónikus bőrbetegség
25
1,4
Gasztrosztóma
7
0,4
*Többes választás lehetséges **Az összes jelentett eset (N=1803) százalékos arányában.
30
CDI5. táblázat Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések klinikai forma szerint, 2011. évben (N=1710) Esetszám
%
Clostridium difficile okozta hasmenés
1617
94,6
Clostridium difficile okozta colitis
125
7,2
Clostridium difficile okozta pseudomembranosus colitis
114
6,6
Clostridium difficile okozta toxikus megacolon
19
1,1
1 710
100
Klinikai forma*
Összesen *Többszörös választási lehetőség
31
1.D. Nosocomialis véráramfertőzések A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerbe 2004. negyedik negyedévétől van lehetőség az aktív fekvőbeteg intézetekben kialakult nosocomialis véráramfertőzések (VÁF) jelentésére. Az esetek azonosítása a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) által kidolgozott esetdefiníciók (EPINFO 9.évf., 3.különszám, 2002.) szerint történik. Az aktív fekvőbeteg-ellátó intézmények a 2011. év során 1951 nosocomialis véráramfertőzést jelentettek (a 2010-ben jelentett nosocomialis véráramfertőzések száma 1957 volt). 2011-ben öttel kevesebb intézmény jelentett: míg 2010-ben 68 kórház (az összes intézmény 44%-a), addig 2011-ben 63 kórház (az összes intézmény 36%-a) jelentett legalább egy nosocomialis véráramfertőzést az NNSR VÁF moduljába (VÁF1. táblázat). Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2011. évi „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” jelentése alapján a jelentő kórházak által teljesített ápolási napok az összes kórházi ápolási nap 67%-át, míg a kibocsájtott betegek a teljes betegforgalom 75%-át tették ki. Tárgyévben összesen 1951 véráramfertőzést jelentettek, ezek túlnyomó többsége 1689 (87%) laboratóriumi vizsgálattal igazolt volt. A VÁF surveillance indikátorokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelentése alapján képeztük:
VÁF incidencia : 10,4 / 10.000 kibocsátott beteg
VÁF incidencia sűrűség: 14,6 / 100.000 ápolási nap
A véráramfertőzések eredet szerinti megoszlása alapján 1387 eset (72%) primer, 550 eset (28%) pedig szekunder volt (a véráramfertőzés egy előzetes fertőzés szövődménye). Szekunder véráramfertőzést leggyakrabban pneumónia és alsó légúti fertőzések (10%) okoztak. Ezt követően egyéb, nem meghatározott fertőzések (7%), sebfertőzések (6%), húgyúti fertőzések (4%), emésztőszerv-rendszeri fertőzések, illetve bőr- és lágyrészfertőzések (1-1%) okoztak szekunder véráramfertőzést. A véráramfertőzések megoszlása a VÁF1. számú ábrán látható. A bejelentett véráramfertőzésben szenvedő betegek medián életkora 62 év volt (098), a nemek szerinti megoszlása: 60% férfi, 40% nő. Az esetek 32%-a 70 évnél idősebb ápoltak körében fordult elő. Az összes jelentett véráramfertőzés fele a 40-69 év közötti korosztályban fordult elő. A korcsoport szerinti megoszlás a VÁF2. számú ábrán látható. A VÁF jelentésekben 2846 haemokultúra eredményét véráramfertőzésre jutó haemokultúrák száma 1,5 volt). 32
rögzítették
(egy
Véráramfertőzéseket leggyakrabban az intenzív betegellátó osztályokról (46%), a belgyógyászati osztályokról (32%), illetve a sebészeti osztályokról (21%) jelentettek (VÁF3. sz. ábra). A véráramfertőzések leggyakoribb kórokozói a következők voltak: koaguláz-negatív Staphylococcus (327), Staphylococcus aureus (276), Klebsiella sp. (199), Pseudomonas aeruginosa (148) (VÁF4. sz. ábra). Az 1951 bejelentett nosocomialis véráramfertőzés közül 267 eset (14%) végződött a beteg halálával. A véráramfertőzések okozta halálozások leggyakoribb kórokozói a következők voltak: Staphylococcus aureus (67), koaguláz-negatív Staphylococcus (44), Pseudomonas sp. (25), illetve Klebsiella sp. (22) (VÁF5. sz. ábra). VÁF6. sz. ábrán a nagy gyakorisággal jelentett VÁF rizikótényezők láthatóak.
VÁF1. sz. táblázat. Véráramfertőzést jelentő kórházak megoszlása a fenntartó típusa szerint, 2011. évben Kórházak a fenntartó típusa szerint
Jelentett Kórházak Jelentő véráram száma kórházak Minimum Maximum Medián fertőzések összesen száma száma
Állami
12
5
78
1
50
9
Önkormányzati
112
49
924
1
91
9
Egyetemi klinika
4
4
716
88
315
156,5
MÁV
2
1
68
-
-
-
HM-BM
1
1
125
-
-
-
Alapítványi
20
0
0
0
0
0
Egyházi
7
2
39
7
32
19,5
Magán
12
1
1
-
-
-
Egyéb
1
0
0
0
0
0
IRM
2
0
0
0
0
0
173
63
1951
97
488
-
Összesen
33
VÁF1. sz. ábra. A véráramfertőzések megoszlása eredetük szerint, 2011. évben
DIG 1% UTI 4%
SST 1%
OTHER 7%
SSI 6% PULM 10%
primer VÁF 72%
A szekunder véráramfertőzések eredetük szerinti felosztása a HELICS (Hospital in Europe Link for Infection Control through Surveillance) által kidolgozott meghatározások és rövidítések szerint történt. PULM (pulmonary infection): pneumónia és alsó légúti fertőzés SSI (surgical site infection): sebfertőzés UTI (urinary tract infection): húgyúti fertőzés DIG (digestive tract infection): emésztőszerv rendszeri fertőzések SST (skin ad soft tissue infection): bőr - és lágyrész fertőzések OTH (other infection): egyéb fertőzések (pl. meningitis, osteomyelitis).
34
VÁF2. sz. ábra Véráramfertőzések korcsoportok szerinti megoszlása, 2011. évben
Véráram fertőzések száma
622
472 333
164
155
63
0
1-9
36
42
64
10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 Korcsoport
35
>70
VÁF3. sz. ábra Véráramfertőzést jelentő osztályok aránya osztálytípusok szerint, 2011. évben 46 %
32 % 22 %
Sebészet
ITO/PIC
Belgyógyászat
VÁF4. sz. ábra. A véráramfertőzések leggyakoribb kórokozói, 2011. évben
Kórokozó neve
Ismeretlen
Egyéb Candida spp. S.maltophilia Pseudomonas aeruginosa Klebsiella spp. Enterobacter spp. Escherichia coli Acinetobacter spp. Enterococcus spp. Staphylococcus aureus Coag-neg. Staphylococcus
Rezisztencia MDRO XDRO
0
50
100
150
200
250
300
Véráramfertőzések száma
36
350
VÁF5. sz. ábra A halálozások megoszlása kórokozók szerint, 2011. évben
Klebsiella spp.; 22 Staphylococcus aureus Pseudomonas spp.; 25
Staphylococcus aureus; 67
Coag. Neg. Staphylococcus Pseudomonas ssp. Klebsiella spp.
Coag. Neg. Staphylococcus; 44
37
VÁF6. sz. ábra A véráramfertőzések megoszlása külső rizikótényezők* szerint, 2011. évben
Érkatéter
1937
CVK
1029
Húgyúti katéter
1008
Egyéb
643
ET-tubus
626
Parenterális táplálás
446
Tracheosztóma
233
Kamradrain
56
Gasztrosztóma
19 0
500
1000 1500 Véráramfertőzések száma
* Többes választás lehetséges
38
2000
2500
2.ÖNKÉNTES SURVEILLANCE-OK 2.A. Sebfertőzés surveillance A sebfertőzés surveillance a CDC NNIS definíciók és módszertan alapján működik, mely azonos az európai sebfertőzés surveillance protokollal. A választandó műtéti kategóriák száma 47. A surveillance periódus (6 hónap) során a választott műtéti kategóriára vonatkozóan, minden operált beteg esetében, a következő adatok rögzítendők: a beteg kora, neme, felvétel és kibocsátási dátum, ASA stádium, műtéti környezet, műtét időtartama, sürgős/elektív műtét, laparoszkópos beavatkozás vagy nem, történt-e implantátum beültetés, esetleges reoperáció, illetve halálozás. Amennyiben sebfertőzés alakult ki a következő adatok is rögzítendők: fertőzés dátuma, fertőzés típusa (felületes /mély /szervi), az izolált kórokozó. Az ECDC által koordinált sebfertőzés surveillance (HAI-Net SSI) 8 műtéti kategóriát javasol: vastagbélműtét, epeműtét, csípőprotézis-műtét, térdprotézis-műtét, laminectomia, coronaria artéria bypass graft mellkasi és végtagi bemetszéssel, coronaria artéria bypass graft csak mellkasi bemetszéssel, császármetszés. 2011. évben 47 kórház 82 manuális osztálya vett részt a sebfertőzés surveillance-ban; 27 műtéti típus került kiválasztásra. A sebfertőzés surveillance-ban rögzített műtétek száma 8.863 (ebből elsődleges műtét: 8660), a fertőzések száma 247 volt. A minden műtétre kiterjedő sebfertőzési arány 2,79% volt. A választott műtéti típusok nemzetközi kódjai, a surveillance -ban résztvevő kórházak, illetve osztályok száma, a végzett műtétek és a sebfertőzések száma, valamint a sebfertőzések incidenciája az S1. számú táblázatban láthatók. A sebfertőzések incidenciáját meghatároztuk műtéti típusonként az egyes részvevő intézményre vonatkozóan is. Látható az S1. sz. táblázatból, hogy a minimális, ill. maximális sebfertőzés incidenciák igen változatosak. Az országos átlagos, egy-egy műtéti típusra vonatkozó sebfertőzés incidencia két-háromszorosát észleltük egy-egy kórházban a következő műtétek esetében: appendectomia, cholecystectomia, császármetszés, csípő - és térdprotézis-műtét, abdominalis hysterectomia. A kórházak által leggyakrabban választott műtéti típusoknál megadjuk a 10%, 25%, 50%, 75% és 90%-os percentiliseket (S2. sz. táblázat) Az országos átlagos incidencia, valamint a 25%-os és 75%-os országos percentilisek közötti helyi sebfertőzési arány megfelelő surveillance tevékenységre utal. Azon kórház számára, ahol kiugróan alacsony vagy kiugróan magas a helyi sebfertőzési arány, feltétlenül indokolt a sebfertőzés re 39
vonatkozó surveillance tevékenység folytatása. Előbbi esetben növelni kell a surveillance intenzitását, az utóbbi esetben pedig azonosítani kell az infekciókontroll-hiányosságokat, illetve, hogy hol van eltérés a megelőző ajánlásokhoz képest. A sebfertőzések típusának megoszlása (felületes/mély/szervi) a leggyakoribb műtéti kategóriák esetében az S1. számú ábrán látható. A sebfertőzések leggyakoribb kórokozói az elmúlt évben a következők voltak: Staphylococcus aureus (28,3%), Escherichia coli (19,2%), Streptococcus sp (2,5%), Enterococcus sp (14,2%), Coagulase-negatív Staphylococcus (5,8%), Klebsiella sp (4,2%), Enterobacter sp (2,5 %), Proteus sp (5,8%), Pseudomonas sp (4,2%) és Acinetobacter sp (5,0%). A sebfertőzések (247) kapcsolatosan végzett mikrobiológiai vizsgálatok (120 48,6%) során izolált kórokozók megoszlása az S2. számú ábrán látható. A leggyakrabban választott műtéti kategóriák sebfertőzési arányainak európai 2010. évi adatokkal történő összehasonlítása az S3. számú ábrán található. A leggyakoribb műtéti kategóriákban kiszámítottuk az átlag és a medián posztoperatív ápolási napok számát az egyes műtéti kategóriában az összes operált betegre, illetve a sebfertőzésben szenvedő betegekre vonatkozóa n. Az eredmények az S3. számú táblázatban láthatók. Sebfertőzés esetén átlagosan kétszeresére nő az átlagos ápolási idő : egyes műtéti kategóriákban (CHOL, MAST) a posztoperatív kórházi bennfekvési idő háromszorosára, míg CARD esetén ötszörösére növekszik.
40
S1. sz. táblázat A sebfertőzés surveillance-ban résztvevő kórházak és osztályok száma műtéti típusonként; a végezett műtétek és sebfertőzések száma, illetve incidenciája műtéti típusonként, 2011. évben Műtéti típus
Résztvevő Résztvevő kórházak osztályok száma száma
Végzett műtétek száma
Sebfertőzések száma
Incidencia (%)
Incidencia min.
max.
AMP
6
13
283
53
18,7
0
30,1
APPY
10
13
539
15
2,8
0
9,4
BILI
1
1
2
0
0
0
0
CARD
1
1
487
11
2,3
2,3
2,3
CBGD
1
1
78
3
3,9
3,9
3,9
CDGC*
1
1
8
1
12,5
12,5
12,5
CHOL
13
13
1337
38
2,8
0
24,0
COLO*
8
10
277
13
4,7
0
7,7
CSEC*
15
19
2484
15
0,6
0
6,6
Egynapos HER
1
1
65
0
0
0
0
Egyéb műtét
2
2
70
0
0
0
0
GAST
1
1
1
0
0
0
0
HER
8
8
698
17
2,4
0
4,6
HN
1
1
1
0
0
0
0
HPRO
7
8
883
22
2,5
0
10,9
HYST
8
10
464
10
2,2
0
7,4
KNPRO
6
6
116
1
0,9
0
3,9
LAM
2
2
183
12
6,6
0
9,1
MAST
4
4
197
12
6,1
0
10,0
NEPH
3
4
68
6
8,8
6,8
16,7
PROS
1
1
2
0
0
0
0
PRST
3
3
53
3
5,7
0
14,3
SB
1
1
3
0
0
0
0
THOR
2
2
310
12
3,9
0
4,2
TP
1
1
10
0
0
0
0
VHYS
2
2
33
1
3,0
0
5,6
VS
1
2
3
1
33,3
33,3
33,3
XLAP
2
2
5
1
20,0
0
25,0
112
133
8660
247
2,9
Összesen
41
Műtéti kódok magyarázata: AMP = Végtag amputáció; APPY = Appendectomia; BILI = Epeút-, máj- vagy hasnyálmirigysebészet; CARD = Szívsebészet; CBGD = Coronaria Arteria Bypass Graft mellkasi és végtagdonor bemetszéssel; CBGC = Coronária Arteria Bypass Graft, csak mellkasi bemetszéssel; CHOL = Cholecystectomia; COLO = Vastagbél műtét; CRAN = Craniotomia; CSEC = Császármetszés; FX = Fractura nyílt repozíciója; GAST = Gyomorsebészet; HER = Herniorraphya az inguinalis, femoralis, umbilicalis sérv rekonstrukciója; HN = Fej-nyak sebészet; HYST = Abdominalis hysterectomia; MAST = Mastectomia; NEPH = Nephrectomia; PRST = Prostatectomia; VHYS = Vaginalis hysterectomia; VS = Érsebészet; KNPRO = Térdprotézis műtét; HPRO = Csípőprotézis műtét; LAM = Laminectomia SB = Vékonybél sebészet; SPLE = Splenectomia; TP = Szervátültetés; XLAP = Laparotomia; Egynapos HER = Egynapos sebészet: Herniorraphya az inguinalis, femoralis, umbilicalis sérv rekonstrukciója
S2. sz. táblázat Sebfertőzési arányok percentilisei 2011. évben Műtéti kategória
10%-os percentilis
25%-os percentilis
75%-os percentilis
90%-os percentilis
5,88
11,95
13,26
16,74
23,88
APPY
0
0
0,35
8,54
9,12
CHOL
0
0,71
1,79
3,45
7,48
COLO
0
0
0,49
4,56
7,49
CSEC
0,87
0
0
0,99
1,48
HER
0
0
1,49
3,61
4,17
HPRO
0
0
1,03
2,12
5,74
HYST
0
0
0
2,10
5,56
AMP
50%-os percentilis
42
S1. sz. ábra Sebfertőzések típusainak megoszlása műtéti kategóriák szerint, 2011. évben
S2. sz. ábra Sebfertőzések megoszlása kórokozók szerint, 2011. évben
43
S3. sz. ábra Sebfertőzési incidenciák műtéti kategóriánként, 2011. évben
44
S3. sz. táblázat A posztoperatív bentfekvési idő medián értéke műtéti típusok szerint , ill. az adott műtétí típust követő sebfertőzések esetén, 2011. évben Medián posztoperatív ápolási napok Műtéti kategória
Átlag
Medián SSI nincs*
SSI van**
AMP
Végtag amputáció
10
8
8
14
APPY
Appendectomia
5
4
4
8
CARD
Szívsebészet
7
7
7
40
CHOL
Cholecystectomia
4
2
2
7
COLO
Vastagbél műtét
9
8
8
19
CSEC
Császármetszés
5
5
5
5
HER
Sérv műtét
4
3
3
6
HPRO
Csípőprotézis-műtét
10
9
9
18
HYST
Abdominalis hysterectomia
5
5
5
KPRO
Térdprotézis-műtét
9
9
9
12
LAM
Laminectomia
10
7
7
15
MAST
Mastectomia
5
4
3
9
6
*SSI nincs: átlagos posztoperatív bentfekvési idő sebfertőzés nélkül **SSIvan: átlagos posztoperatív bentfekvési idő a műtétet követő sebfertőzés esetén
45
2.B.i. Intenzív osztályok eszközhasználattal összefüggő surveillance-a A 2011-es évben az NNSR Intenzív osztályok eszközhasználattal összefüggő surveillance alrendszerében 36 fekvőbeteg-ellátó intézmény 40 intenzív betegellátást végző osztályán gyűjtöttek és közöltek adatokat. A jelentések az előző évekhez hasonlóan az intenzív osztályok típusának megfelelően kerültek rögzítésre az adatbázisba. A megfigyelt betegek száma 11997 fő volt, az átlagos bentfekvési idő (ÁBI) 7,9 nap, mely azonos az előző évi adattal. Az ITO1. számú táblázat a részvevő intenzív osztályok típusa szerint részletezi a 2010. és 2011. évben a megfigyelt betegek számát és az átlagos bentfekvési idő alakulását. A belgyógyászati intenzív osztályokon az átlagos bentfekvési idő 4,96-20,00 nap között mozgott, míg a központi nem oktató intenzív osztályokon 3,68-17,46, a központi oktatást végző intenzív osztályokon 2,72-19,97 között volt. Az ITO2. számú táblázat az átlagos eszközhasználati arányokat foglalja össze és hasonlítja össze a korábbi évek adataival. Az adatok elemzése során megállapítható, hogy lényeges változás az előző évi eszközhasználati adatokhoz képest nem történt. A vizsgált időszakban 822 nosocomiális fertőzést regisztráltak a jelentő intézmények (2010-ben 595, 2009-ben 755, 2008-ban 895, 2007-benben 761 fertőzést jelentettek). A fertőzések 75,2%-a (618) volt eszközhasználattal összefüggő és 24,8%-a (204) eszközhasználattal nem összefüggő nosocomiális fertőzés. Az eszközhasználattal összefüggő és nem összefüggő nosocomiális fertőzések típusaira, ill. a jelentő ITO típusokra vonatkozó részletes adatokat és a korábbi évek eredményeivel való összehasonlítást az ITO3, ITO4. és ITO5. sz. táblázatok tartalmazzák. A surveillance-t végző intézmények közül 35 rögzítette a laboratóriumi mintavételek eredményét (616 minta) és a kórokozók antibiotikum rezisztenciáját. A véráramfertőzések igazolására 272 minta, a nosocomiális pneumóniák esetében 231 a húgyúti fertőzések esetében 113 minta eredményei kerültek az adatbázisba. Az ITO6. táblázat az intenzív osztályokon kialakult fertőzések leggyakoribb kórokozóinak előfordulását a gyakoriság sorrendjében mutatja. Az eszközhasználattal nem összefüggő nosocomiális húgyúti fertőzés esetében a jelentett fertőzések alacsony száma (6) miatt az adatokat nem közöljük.
46
ITO1. sz. táblázat Átlagos bentfekvési idő a részvevő intenzív osztályok profilja szerint, 2011. és 2010. évben
ITO típusa
Jelentő osztályok száma
Jelentések száma
Betegek száma
Ápolási nap
Átlagos bentfekvési idő (nap)
2011
2010
2011
2011
2011
2011
2010
Belgyógyászat
5
6
54
1537
7712
7,44
8,09
Gyermekgyógyászat
2
1
11
303
560
4,95
17,31
Központi nem oktató
15
11
116
4068
19472
7,67
6,4
Központi oktató
13
11
120
4842
26393
9,21
9,08
Sebészet*
2
1
12
_
_
_
_
Szív-mellkas sebészet.
2
1
6
439
1253
3,62
3,57
Traumatológia
1
1
6
253
1236
6,27
6,1
Összes
40
32
325
11997
57481
7,89
7,90
* A két jelentő sebészeti profilú intenzív osztály eredményeit hibás adatok miatt nem közöljük.
47
ITO2. sz. táblázat Az NNSR-be jelentett 2011. évi eszközhasználati arányok összevetése a 2010. és 2009. évi NNSR adatokkal és az NHSN* 2011. évi eredményeivel intenzív osztályok típusa szerint Átlagos eszközhasználati arányok Eszközös napok száma/ ápolási napok száma ITO típusa Húgyúti katéter
Centrális vénás katéter
Lélegeztető gép
2011 2010 2009 NHSN** 2011 2011 2009 NHSN** 2011 2010 2009 NHSN**
Belgyógyászat
0,75 0,78 0,71
0,67
0,50 0,67 0,56
0,43
0,44 0,47 0,37
0,37
Gyermekgyógyászat
0,51 0,65 0,17
0,28
0,71 0,73 0,31
0,40
0,55 0,56 0,40
0,43
Központi nem oktató
0,89 0,82 0,83
0,72
0,67 0,56 0,59
0,48
0,51 0,39 0,42
0,33
Központi oktató
0,94 0,94 0,94
0,73
0,81 0,78 0,86
0,56
0,62 0,62 0,65
0,43
Sebészet*
-
0,85
-
0,79
-
0,73
-
0,60
-
0,64
-
0,40
Szív-mellkas sebészet
0,99 0,98 0,97
0,73
0,98 0,98 0,98
0,71
0,65 0,64 0,64
0,36
Traumatológia
0,97 0,96 0,97
0,83
0,70 0,71 0,81
0,59
0,36 0,39 0,49
0,51
* A két jelentő sebészeti profilú intenzív osztály eredményeit hibás adatok miatt nem közöljük. ** NHSN National Healthcare Safety Network Report, Data Summary for 2009 Device –associated Module, Centers for Disease Control and Prevention (CDC)
48
ITO3. sz. táblázat Eszközhasználattal összefüggő és eszközhasználattal nem összefüggő nosocomiális fertőzések intenzív osztályokon, 2011. évben
Fertőzések száma
Eszközös napok száma
Ápolási napok száma
Eszközhasználattal összefüggő fertőzési arány*
Fertőzési arány**
Lélegeztetéssel összefüggő nosocomialis pneumónia
329
31449
57481
10,46
5,72
Lélegeztetéssel nem összefüggő nosocomialis pneumónia
59
Urológiai katéter használatával összefüggő nosocomialis húgyúti fertőzés
135
Urológiai katéter használatával nem összefüggő nosocomialis húgyúti fertőzés
6
Centrális intravaszkuláris katéter használatával összefüggő nosocomialis véráramfertőzés
154
Centrális intravaszkuláris katéter használatával nem összefüggő nosocomialis véráramfertőzés
139
Összesen
822
Fertőzés típusa
57481
51827
57481
1,02
2,60
57481
41969
104502
57481
2,35
0,1
3,67
2,68
57481
2,41
57481
14,30
* Eszközhasználattal összefüggő fertőzési arány = ( Eszközhasználattal összefüggő fertőzések száma / Eszközös napok száma) X 1000 ** Fertőzési arány = (Fertőzések száma / Ápolási napok száma) X 1000
49
ITO4. sz. táblázat Eszközhasználattal összefüggő és nem összefüggő nosocomiális fertőzések megoszlása az intenzív osztály profilja szerint, 2011. évben Fertőzések száma
Eszközhasználattal összefüggő nosocomiális fertőzések száma
Eszközhasználattal nem összefüggő nosocomiális fertőzések száma
Teljes fertőzési arány**
Belgyógyászat
65
59
6
8,43
Gyermekgyógyászat
2
2
0
3,58
Központi nem oktató
210
155
55
10,78
Központi oktató
469
360
109
17,77
Sebészet*
38
28
10
-
Szív-mellkas seb.
25
6
19
19,95
Traumatológia
13
8
5
10,52
Összes
822
618
204
14,30
Intenzív terápiás osztály típusa
* A két jelentő sebészeti profilú intenzív osztály eredményeit hibás adatok miatt nem közöljük. ** Teljes fertőzési arány = ( Fertőzések száma / Ápolási napok száma) X 1000
50
ITO5. sz. táblázat Az NNSR-be jelentett 2011. évi eszközhasználattal összefüggő fertőzési arányok összevetése a 2010. és 2009. évi NNSR adatokkal és az NHSN* 2011. évi eredményeivel intenzív osztályok típusa szerint (HUTI =húgyúti fertőzés; VÁF = Véráramfertőzés; PN =pneumónia)
ITO típusa
Eszközhasználattal összefüggő fertőzések / 1000 eszközös nap
HUTI
HUTI
HUTI
HUTI
VÁF
VÁF
VÁF
VÁF
PN
PN
PN
2011
2010
2009
NHSN*
2011
2011
2009
NHSN*
2011
2010
2009
NHSN*
Belgyógyászat
2,60
3,89
4,28
5,1
4,91
6,99
4,68
5
7.44
12,59
23,57
4,9
Gyermekgyógyászat
2,39
12,68
0
4
1,58
1,88
4,76
4,6
0,00
10,46
0
2,3
Központi nem oktató
2,24
2,76
3,27
3,3
2,58
3,64
2,13
3,2
8,30
10,50
11,29
5,1
Központi oktató
2,98
1,69
1,68
3,9
4,21
2,61
2,8
4
12,06
9,77
14,14
5,4
Sebészet
-
4,98
-
4,4
-
1,45
-
4,6
-
13,18
-
9,3
Szív-mellkas seb.
-
2,07
1,74
3
4,04
20,58
6,88
2,7
1,20
1,59
6,54
7,2
2,50
2,31
2,77
6
2,33
7,87
7,93
7,4
6,90
11,27
13,14
15,2
Traumatológia
51
PN
ITO6. sz. táblázat Intenzív osztályokon előforduló 3 leggyakoribb kórokozó a fertőzés típusa szerint, 2011. évben Fertőzés típusa
Kórokozók
Centrális intravaszkuláris katéter használatával össze nem függő nosocomiális véráramfertőzés
Centrális intravaszkuláris katéter használatával összefüggő nosocomiális véráramfertőzés
Lélegeztetéssel nem összefüggő nosocomiális pneumonia
Lélegeztetéssel összefüggő nosocomiális pneumonia
1
Pseudomonas aeruginosa
2
Staphylococcus coag.neg
3
Acinetobacter baumanii
1
Pseudomonas aeruginosa
2
Staphylococcus coag.neg
3
Staphylococcus aureus
1
Pseudomonas aeruginosa
2
Staphylococcus aureus
3
Acinetobacter baumanii
1
Staphylococcus aureus
2
Acinetobacter baumanii
3
Klebsiella pneumoniae -
Urológiai katéter használatával nem összefüggő nosocomiális húgyúti fertőzés
-
Urológiai katéter használatával összefüggő nosocomiális húgyúti fertőzés
52
1
Pseudomonas aeruginosa
2
Escherichia coli
3
Enterococcus faecalis
2.B.ii. Perinatális intenzív osztályok (PIC) eszközhasználattal összefüggő surveillance-a Az NNSR PIC surveillance moduljába 4 fekvőbeteg-ellátó intézmény 4 intenzív betegellátást végző osztályán gyűjtöttek és szolgáltattak adatokat. A résztvevő PICek alacsony száma miatt ezen surveillance eredmények nem értékelhetőek és nem alkalmasak országos és nemzetközi összehasonlítására, következtetések levonására. A 4 PIC-en 2011. évben összesen 945 gyermeket láttak el a négy súlycsoporti kategóriában (<1000 g, 1001-1500 g, 1501-2500 g, >2500 g). Az ápolási napok száma összesen 11483 volt. Az átlagos ápolási napok száma súlycsoportok szerint a következő volt <1000 g: 76,9 nap, 1001-1500 g: 31,66 nap, 1501-2500 g: 16,88 nap, >2500 g: 10,98 nap. A megadott surveillance időszakban az összes súlycsoportban 50 fertőzést azonosítottak, melyből 18 eset lélegeztetéssel összefüggő nosocomiális pneumónia, 8 centrális vénás katéter (CVC) használattal összefüggő és 1 köldökkatéter használattal összefüggő véráramfertőzés volt. Eszközhasználati arány
Eszközhasználattal összefüggő fertőzések arány
Súlycsoport CVC
Köldökkatéter
LélegezetetőCVC gép
Köldökkatéter
Lélegeztetőgép
<1000 g
0,23
0,09
0,34
7,17
3,02
12,90
1001-1500 g
0,10
0,11
0,08
3,91
0,00
4,55
1501-2500 g
0,03
0,90
0,08
9,52
0,00
0,00
>2500 g
0,04
0,83
0,14
0,00
0,00
4,93
Összesen
0,11
0,93
0,18
6,39
0,94
9,20
53
