2014. április
A munka mellett az ünneplésre is jutott idő Együtt ünnepelt a rendőrség és a katasztrófavédelem április utolsó hétvégéjén, az immár hagyománynak számító közös rendőr- és tűzoltónapon. A két szervezet tagjai ebben a formában idén negyedszer emlékeztek meg védőszentjeikről. Az ország két, egymással átellenes szélén is ünnepeltek áprilisban a hivatásos tűzoltók, illetve az általuk védelmezett területen élő emberek. A Heves megyei Pétervásárán újabb katasztrófavédelmi őrsöt avattak, ezzel újabb területen érnek majd ki az eddiginél sokkal rövidebb idő alatt a káresetek helyszínére a hivatásos tűzoltók. Békés megyében, Szarvason ugyanakkor egy új tűzoltólaktanya alapkövét tették le, amely huszonegyedik századi munkakörülményeket biztosít majd az állomány számára 2015-től. Április végével, május elejével tovább bővült az önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltóságok köre – újabb önkéntes tűzoltó egyesületek szerezték meg a jogosultságot arra, hogy egyedül, hivatásos tűzoltók jelenélet nélkül is tüzet oltsanak és műszaki mentést végezzenek. Az önkéntes egyesületek erőteljesebb részvételét – az ehhez szükséges fejlesztések és képzések megvalósítását – a támogatásukra fordított összeg megemelése is segíti. Idén a tavalyinál is többet, háromszázmillió forintot osztanak szét közöttük. A pénz elosztására kiírt pályázatra május hatodikáig lehet beküldeni a támogatási igényeket tartalmazó dokumentációt. A már meglévő szolnoki mellé három új logisztikai központ létesítéséről állapodott meg a vállalkozói szférával a katasztrófavédelem. A győri, a pécsi és a miskolci központok az ország egy-egy jelentős régióját fedik le, és bevonják a civil logisztikai vállalkozások bázisait, eszközeit, valamint szaktudását a katasztrófavédelem logisztikájának megújítási folyamatába. Mindez jelentős terheket vesz le a hivatásos szervezet válláról, ráadásul költséghatékonnyá teszi a feladatok ellátását. Április elsejétől ismét működnek a nagy tavaink mellé telepített viharjelző rendszerek, október utolsó napjáig szolgálják majd a Balatonnál és a többi nagyobb vízfelület mellett nyaralók biztonságát. Veszélyekkel nemcsak a tavak partján, hanem otthonunkban is számolni kell. A fűtési szezon végeztével is fennáll a szén-monoxid-mérgezés veszélye, a csendes gyilkos ilyenkor is ölhet, főleg a kis légterű fürdőszobákban, a különféle gázüzemű vízmelegítő rendszerekből áramolhat vissza a mérgező gáz lakásunk légterébe. Van-e és hogyan működik a tűzoltóbecsület és összetartás Európában? Ezt tesztelte az a francia tűzoltó, aki Párizsból indulva érkezett meg Budapestre speciális kerékpárján, megdöntve saját távolsági rekordját. Elmondása szerint az európai és a magyar tűzoltók is jelesre vizsgáztak a megmérettetésen.
Kettő a szervezet, de egy a cél Így fogalmazott a belügyminiszter a tárca összevont rendőr- és tűzoltónapi ünnepsége után. Pintér Sándor hangsúlyozta, a rendőrök és a tűzoltók egyaránt szolgálják az országot, biztosítják a rendet. A két szervezet a Városligetben is közösen ünnepelt. Immár negyedszer emlékeztek meg védőszentjükről közös ünnepségen a két testület tagjai. A közös akciók sorát egy budapesti villámcsődület nyitotta, ahol a Készenléti Rendőrség Zenekara és a Katasztrófavédelem Központi Zenekara szórakoztatta a Deák tér járókelőit. A Belügyminisztériumban tartott ünnepségen a tárca parlamenti államtitkára mondott
BM OKF HÍRLEVÉL 2014. április
köszöntőt. Felidézte Szent György és Szent Flórián alakját, párhuzamot vont a két szent élete, erényei, áldozatvállalása között, majd szólt arról, hogy bár a mai rendőrök és a tűzoltók már más kihívások előtt állnak, az ő példamutatásuk, helytállásuk a társadalom számára ugyanolyan értékes, mint volt az elődöké. A tárca rendezvényén a katasztrófavédelem állományából tizenkilencen vehettek át elismerést, előléptetést, egyebek mellett itt adták át az Év tűzoltója miniszteri díjat, amit hárman vehettek át. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megemlékezésén beszédet mondó országos tűzoltósági főfelügyelő azt hangsúlyozta, hogy a tűzoltói hivatáshoz a modern eszközökön és a kitűnő
2014. április
felkészültségen kívül a régi erények, a hivatásszeretet és a szakmai alázat is szükségesek. Beszélt arról is, hogy a tűzoltókat méltán övezi a társadalom töretlen megbecsülése, ugyanakkor közös minden tűzoltó közös felelőssége, hogy ezt a megbecsülést meg is tartsa. A Városligetben tartott közös rendőr- és tűzoltónapi majális – még ha az időjárás az elején nem is fogadta kegyeibe a kilátogatókat – a két testület alaposabb megismerését tette lehetővé. Mindenki elhozta leglátványosabb eszközeit, voltak különféle bemutatók, produkciók. A tűzoltóság iránt érdeklődő publikum megtudhatta, hogyan kell szakszerűen szétvágni karambolos autókat, voltak veterán tűzoltógépjárművek, nagy forgalmat bonyolított a létraszer és természetesen nem maradhatott el a tálcatűz oltása sem, ahol akár a legkisebbek is kipróbálhatták, mitől alszik el gyorsan a láng. Ahogy tavaly is, az idei esztendőben is a tűzoltónapi rendezvények részeként bonyolították le a felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági verseny országos döntőjét. Az általános iskolások között végül a Békés megyét képviselő békésszentandrásiak, a középiskolásoknál pedig Bács-Kiskun csapata, a kiskunmajsai „Aranycsapat” hódította el az elsőséget.
Fotó: Jóri András
Biztonság és modernizáció – új tűzoltóbázisok két megyében Április másodikán az ország északi és déli részén is bővült a tűzoltói kapacitás. A Heves megyei Pétervásárán megnyílt az új katasztrófavédelmi őrs, míg Szarvason, Békés megyében az új tűzoltólaktanya alapkövét tették le az építtetők.
Fotó: Csertő Balázs tű hdgy Heves MKI
BM OKF HÍRLEVÉL 2014. április
Az őrsprogram újabb eleme, a pétervásárai bázis különös jelentőséggel bír, hiszen a település egy úgynevezett fehér folton fekszik – ide a meghatározott vonulási idő kétszerese, mintegy negyven perc alatt érnek csak ki a legközelebb található egri laktanya hivatásos tűzoltói. Tűz oltásakor, illetve műszaki mentés során viszont az idő kulcstényező. Mostantól egy hétszáz négyzetkilométernyi terület több mint harmincezer lakója élhet nagyobb nyugalomban a jóval rövidebb vonulási időnek, és az ezzel járó nagyobb biztonságnak köszönhetően – hangoztatta az átadóünnepségen dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató. Az új bázisra tizenhárom hivatásos tűzoltót osztottak be, egyszerre egy rajnyian, azaz négyen lesznek szolgálatban, a nap 24 órájában biztosítva a készenlétet. Munkaeszközük egy Mercedes Rosenbauer 1124 TLF 2000 típusú gépjárműfecskendő. A laktanya épületét – amely a katasztrófavédelmi megbízott munkahelyét is magában foglalja – a helyi önkormányzattal összefogva alakították át, szoros együttműködésben a helyi önkéntes tűzoltó egyesülettel. Ez utóbbi csapat munkájára továbbra is számít a hivatásos szervezet – hangsúlyozta az országos főigazgató, hozzátéve: az önkéntesség elve sikeres, erős a társadalmi
2014. április
támogatottsága. Harminc évesnél is régebbi elképzelés válik valóra azzal, hogy ezen a helyen új tűzoltólaktanya épül – ezt már a Békés megyei Szarvason, az alapkőletételi ünnepségen mondta dr. Tollár Tibor tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese. Az új, korszerű épület biztosította körülmények alapvető fontosságúak a hatékony munkavégzéshez – tette hozzá Tollár Tibor. Az új tűzoltóbázist a város keleti peremére, a 44-es főút mellé tervezték megépíteni. A beruházás idén nyáron, a harmadik negyedévben kezdődik majd, az átadást legkésőbb 2015 őszére tervezik. Egy további fejlesztés végére is pont került ezen a napon a megyében – Békéscsabán átadták a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság frissen felújított épületszárnyát. A gazdasági igazgatóhelyettesi szervezetnek és a veszélyhelyzet-kezelési központnak is otthont adó épületrész hosszú időn át szolgálja majd a mai kör követelményeinek megfelelően a katasztrófavédelem szervezetét, elősegítve a még
hatékonyabb munkát – fejezte ki reményét Tollár Tibor. A Békés Megyei Védelmi Bizottság elnöke pedig úgy fogalmazott: a felelősségteljes szolgálatnak és a fontos döntések meghozatalának méltó színhelyét adták most át rendeltetésének
Újabb egyesületek önállósulnak
A Dunaföldvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület százharminc esztendeje őrködik a térség tűzbiztonsága felett, a szervezetnél minőségi ugrás következett be húsz éve, amikor németországi testvérvárosukból megérkezett az első szer, egy 1113-as Mercedes gépjárműfecskendő. Rá négy évre az egyesület megkapta második szerét is, egy 322-es Mercedes fecskendőt. A dunaföldvári önkéntesek pillanatnyilag harminckilencen vannak, tizennyolcan tettek szaktevékenységi nyilatkozatot, tízen kisgépkezelői végzettséget szereztek, három önkéntes tűzoltónak pedig tűzoltásvezetői jogosultsága is van. Nyolc taggal képviseltetik magukat a PAX elnevezésű járási mentőcsoportban. Az egyesület legidősebb aktív tagja elmúlt hetven éves, de Wartig László a mai napig fiatalokat megszégyenítő lendülettel veszi ki részét a feladatokból. A dunaföldváriak tavaly harminchétszer vonultak, hatszor avartűzhöz, tízszer épület tüzéhez, tizenhét esetben pedig műszaki mentéshez, és volt négy téves riasztásuk is. Azzal, hogy az önkéntesek megkapják az önálló beavatkozás lehetőségét, nagyjából kétharmadára esik vissza a vonulási idő, a solti katasztrófavédelmi őrsről negyed óra alatt érne Dunaföldvárra a tűzoltói segítség, helyben ehhez nem kell csak tízperc. A KÖTÉL – Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesületet több mint tizenhat éve ötvenketten alapították a somogyi megyeszékhelyen, akkor egy öreg terepjáró állt mindössze rendelkezésükre. Azóta már jelentősen bővült az eszközparkjuk, van például kis és nagy fecskendőjük,
Május elsejétől az eddigi öt mellett újabb három önkéntes tűzoltó egyesület avatkozhat be önállóan: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevei Mentő és Tűzoltó Egyesület, Tolna megyében a Dunaföldvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület, illetve Somogyban a kaposvári KÖTÉL Egyesület. Túrkevén nagy hagyománya van az önkéntes egyesületnek, már 1891-ben is ők látták el a város tűzvédelmét. Rendszeres résztvevői a helyi rendezvényeknek, gyakran tartanak tűzoltási, műszaki mentési bemutatót. A Túrkevei Mentő és Tűzoltó Egyesület alapító tagja a Tisza Mentőcsoportnak. Összesen harmincnyolcan vannak, közülük tizennyolcan jogosultak tűzoltási, műszaki mentési feladatok ellátására, tízen rendszeresen készenléti szolgálatot látnak el, hárman tűzoltás vezetésére is jogosultak. Rendelkeznek egy Mercedes LF 16 típusú gépjárműfecskendővel, valamint egy Skoda személyautóval és egy 750 kilogramm össztömegű utánfutóval. A tevékenységi területükön keletkezett összes tűzesethez, műszaki mentéshez vonulnak, állandó híradó ügyeleti szolgálatuknak köszönhetően tíz percen belül elindulnak minden káresethez. 2013ban összesen harmincháromszor vonultak. Azt vállalták, hogy nappal nyolc, éjszaka pedig tíz percen belül megkezdik a vonulást, így majdnem fele annyi idő alatt érkezik meg a kilencezres városba a tűzoltói segítség, mintha Mezőtúrról jönnének a hivatásosok.
BM OKF HÍRLEVÉL 2014. április
Fotó: Békés MKI
2014. április
műszaki mentő járművük, légpárnás mentőhajójuk, motorcsónakjuk. Az eltelt több mint másfél évtized alatt több mint ezer bevetésen vettek részt, a legtöbbször műszaki mentéshez vonulnak, de számos tűzesetnél is beavatkoztak, meghaladja a százat azon eltűntek száma, akiknek felkutatásában a KÖTÉL részt
vett. A hetvenöt egyesületi tag közül többen rendelkeznek nemzeti és nemzetközi minősítéssel, nyolcan a HUSZÁR önkéntes mentőszervezet műszaki mentő részlegét erősítik, egy tagjuk pedig a hivatásosok mentőcsapatában, a HUNOR-ban kapott helyet.
Tovább nő az önkéntes egyesületek támogatása
(281) ez az összeg hétszáz-, a hármasoknál (94) négy-, a négyes besorolásúaknál (39) pedig kétszázezer forint. A kiírás rendelkezik arról is, mire igényelhetnek pénzt az önkéntesek. Üzemeltetési költségeikre, a tűzoltógépjárművek és a technika javítására, felülvizsgálatára, EDR-rádiókra, szertárépítésre, felújításra és -bővítésre, oktatásra, vizsgáztatásra, védőeszközökre, illetve technikai eszközökre pályázhatnak. A harmadik kategóriába tartozók EDRrádióra nem kérhetnek támogatást, a hagyományőrzéssel, ifjúságneveléssel foglalkozó egyesületek pedig ezen kívül a gépjárművek, a technika javítására, illetve szertárra sem pályázhatnak. Egy önkéntes tűzoltó egyesület egy pályázatot adhat be, azon belül több támogatási kategóriát is megjelölhet. Az elnyert pénzt csak az előzetesen megjelölt célra lehet felhasználni. A tavalyihoz képest változás, hogy például kommunikációs költség címen internet-előfizetés támogatására is van mód az online KAP elérése érdekében. Pályázni lehet kisebb értékű alkatrészekre, tartozékokra is, (pl. akkumulátor, láncfűrész alkatrész, stb.), hogy azokat gyorsabban, költséghatékonyabban lehessen pótolni. A negyedik kategóriás együttműködési megállapodások megjelenésével igény merült fel az ifjúságneveléssel, hagyományőrzéssel kapcsolatos költségek támogatására is. A pályázatoknak legkésőbb június harmadikáig kell eljutniuk az országos tűzoltósági főfelügyelőhöz. Az elbírálás egy ötfős bizottság feladata lesz, ebbe három embert a főigazgatóság, kettőt a Magyar Tűzoltó Szövetség delegál. A pályázatok elbírálása, valamint a támogatási javaslat jóváhagyása legkésőbb június 20-ig megtörténik.
tűzoltó
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Magyar Tűzoltó Szövetséggel közösen pályázatot írt ki az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására. Idén háromszázmillió forint osztható szét az egyesületek között. A pályázatot május hatodikáig kell eljuttatni annak a hivatásos tűzoltóságnak a parancsnokához, amelyikkel az egyesület korábban együttműködési megállapodást kötött.
Fotó: Vizi Ignác, tűzoltó őrnagy, Székesfehérvári KvK Az idei központi költségvetés által biztosított háromszázmillió forintból a katasztrófavédelem negyvenmilliót azon egyesületek számára különített el, amelyek ez évtől önállóan avatkoznak be, a többire lehet pályázni. A kiírás alapján a különböző kategóriájú önkéntes tűzoltó egyesületek különböző mértékű támogatást igényelhetnek. A legtöbb pénzre, egyenként egymillióegyszázezer forintra az egyes kategóriába tartozók aspirálhatnak (ilyenből 74 működik), a ketteseknél
Újabb polgári erőforrások a katasztrófavédelem logisztikai rendszerében Áprilisban a már meglévő mellé további három polgári katasztrófavédelmi logisztikai központ
BM OKF HÍRLEVÉL 2014. április
létesítéséről állapodott meg a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet a logisztikai piac civil szereplőivel. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központja és az ÁTI DEPO Zrt. képviselői április 8-án írták alá a szerződést egy pécsi, egy miskolci és egy győri központ felállításáról.
2014. április
Fotó: FKI Videócsoport A kezdeményezés nem új keletű: Szolnokon már üzemel egy ilyen, civilek bevonásával működtetett centrum – itt csaknem félmillió homokzsákot tárolnak a Tiszán és a Kőrösökön levonuló árhullámok kordában tartására. A tavalyi nagy dunai árvíz idején is igénybe vette a polgári logisztika szolgáltatásait a katasztrófavédelem, méghozzá Győrött – az itt szerzett tapasztalatok hatására is felgyorsult a polgári szaktudás bevonása a hivatásos szervezet munkájába. A most megkötött szerződések révén, az új centrumok kialakításával tovább javul majd utóbbi logisztikai háttere: a mostani raktárakhoz viszonyítva az új helyeken a készleteket könnyebb lesz elérni és mozgatni is. Mindez – a védekezési anyagok, a védekezést segítő eszközök, a védőruházat, illetve a védekezésben résztvevők élelmének gyors és precíz mozgatása alapvető fontosságú egy jelentős beavatkozás során. A logisztikai háttér kiépítettsége és gépezetének olajozott működése nagyban befolyásolja, akár el is döntheti egy a tavalyihoz hasonló, több megyét és tucatnyi települést érintő árvíz elleni védekezés sikerét. Arról, hogy polgári logisztikai kapacitásokat és szakismereteket is bevonnak a katasztrófavédelem logisztikájának korszerűsítésébe, a szervezet 2011-ben született logisztikai fejlesztési koncepciójában döntöttek, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségével folytatott szakmai egyeztetéseket követően. A döntés hátterében elsősorban gazdaságossági és gyakorlatias
Éles üzemmódban a tavi viharjelző rendszerek Április elsejével ismét üzembe léptek a nagy tavaink mentén telepített viharjelző rendszerek. A főképp emberéletet mentő berendezések nélkül nem is lehetne elképzelni a zivatarokkal tűzdelt nyár, a turistaszezon biztonságos lebonyolítását közkedvelt
BM OKF HÍRLEVÉL 2014. április
megfontolások álltak. Bizonyos területeken ésszerűbbnek és olcsóbbnak tűnt igénybe venni a piacon már meglévő tárolókapacitásokat, szállítási eszközöket és a szaktudást, mintsem mindezt teljes egészében a katasztrófavédelem saját erőforrásaiból felépíteni, fenntartani és üzemeltetni. A logisztikával foglalkozó szakmai vezetők úgy látták, mindez aránytalanul nagy terheket róna a hivatásos szervezetre, továbbá tartósan lekötne olyan erőket, amelyek bevetésére máshol is szükség lehet. Nem mellékes szempont az sem – ahogy ezt számos nyugateurópai példa is mutatja –, hogy a piaci szereplők bevonásával a kiadások csökkenthetők, optimalizálhatók. A központok életre hívásával középés hosszútávon egy professzionális szolgáltató kezeli majd a megyei induló, úgynevezett megerősítő anyagokat és készleteket (gumicsizmákat, homokzsákokat, védőkesztyűket, aggregátorokat, tábori ágyakat). Ezen túlmenően megoldódik a mostani megyei raktárakban felhalmozott, korszerűtlen és rosszul strukturált készletek hatékony kezelése is. A polgári szolgáltató ugyanis komplett szolgáltatást kínál és garantál, amely magában foglalja a készletezési, az összeállítási, a nyilvántartási, a karbantartási, illetve a kiszállítási feladatokat is. A megkötött szerződések pedig nem csupán a készletek rugalmas és állandóan elérhetőségét biztosítják, hanem a szolgáltatások gazdaságos igénybevételére is garanciát jelentenek.
Fotó: FKI Videócsoport
vizeinknél. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság április első napjától október utolsó napjáig működteti ezen eszközöket a Balatonon, valamint a Velencei-, a Tisza- és a Fertő-tavon. Ez harmincegy viharjelző állomást és tizenhat mobil figyelmeztető készüléket jelent a Balatonnál, öt állomást a Tisza-tónál, hármat a Velencei-tavon, és
2014. április
egyet a Fertő-tó Magyarországra eső oldalán. Az előrejelző- és riasztási rendszer több szervezet együttműködésével képes hatékonyan ellátni feladatait. A meteorológiai előrejelzés az Országos Meteorológiai Szolgálattól érkezik, a viharjelzést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fényjelző rendszerei bocsátják ki. E rendszereket pedig – megállapodás alapján – a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) üzemelteti. A 2012-ben megkezdett fejlesztések során a Balatonon azt is elérték a szakemberek, hogy az elsőés másodfokú viharjelzéseket kisebb térségekre is ki lehessen adni, ennek érdekében három régióra (medencére) osztották a tavat. Keszthelytől Badacsonyig terjed a nyugati, Badacsonytól Tihanyig a középső medence, a tihanyi-szorostól keletre lévő térség pedig a keleti medence. Az elmúlt szezonokban szerzett tapasztalatok azt mutatják: a fürdőzők és a vízi sportok szerelmesei örülnek a lokalizáltabb viharjelzések megjelenésének, hiszen a rendszer csak valós veszély esetén szólítja fel őket kedvenc foglalatosságuk szüneteltetésére. Az elsőfokú viharjelzést negyvenöt sárga fényű villanás jelzi (percenként), ilyenkor tilos ötszáz méternél beljebb kerülni a partvonaltól A másodfokú viharjelzés esetén már kilencvenszer villan fel a sárga fény – ez már a fürdőzést is tiltja. A tavalyi szezonban mintegy 34,3 millió villanás jelent meg a rendszereken. Ezek
hatékonyságát és megbízhatóságát jól mutatja, hogy egyetlen halálos kimenetelű vízi baleset sem történt a 2013-as szezonban elmaradt, avagy későn kiadott viharjelzés miatt. A meteorológiai szolgálat szerepe kulcsfontosságú a viharjelzés működtetésében, hiszen előrejelzései adják a „rendszer lelkét”, biztosítják annak tartalmát. A Balaton esetében a figyelmeztetések a siófoki obszervatóriumból érkeznek. Az előrejelzést legalább fél-másfél órával a szél felerősödése előtt bocsátják ki, így még elég idő marad a vízfelületen tartózkodók riasztására, illetve arra is, hogy az érintettek biztonságos helyre húzódjanak.
Száz hajó, tizenhárommillió veszélyes anyag
veszélyesáru-szállításban érintett telephelyeken, valamint menet közben is. Utóbbihoz a katasztrófavédelem és a társhatóságok szolgálati hajóit vették igénybe. A katasztrófavédelem az ellenőrzés hatékonysága érdekében az akcióhoz szükséges erőket és eszközöket a műveleti megyékhez csoportosította. A három nap alatt az akcióban a társszervekkel együtt összesen százhuszonhárman vettek részt. Kereken száz vízi járművet vontak kontroll alá, ezek közül tizennyolc szállított az ADN hatálya alá tartozó veszélyes árut. Az ellenőrzött vízi járművek összesen hatezer kilogramm, valamint több mint tizenhárom millió liter veszélyes árut szállítottak. Ezek a mennyiségek is bizonyítják, hogy mennyire fontos a szabálytalanságok kiszűrése, a vízi közlekedés és a veszélyes áruk szállításának fokozott hatósági felügyelete. Az összehangolt ellenőrzési akció során a résztvevő hatóságok saját hatáskörben több szabálytalanságot is feltártak, ezekkel kapcsolatban meg is indították a hatósági eljárást. Leginkább bűnügyi esetekre derült fény, például csempészett árut találtak egy-egy hajón. A katasztrófavédelem ellenőrei viszonylag kevés szabálytalanságot találtak, jellemzően
liter
A veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzése zajlott a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság iparbiztonsági főfelügyelőségének koordinálásával április 8-10. között. A Duna biztonságának és védelmének növelése érdekében az akcióval egy időben a „A Dunai Folyami Fórum struktúrájának létrehozása” című nemzetközi projekt (DARIF projekt) keretén belül közös rendészeti ellenőrzést tartottak a projektben résztvevő Duna menti országok rendészeti szervei, amelyhez a DISASTER 2014 ADN akció is kapcsolódott. A DARIF és a DISASTER akciót a hatékony végrehajtás érdekében a katasztrófavédelem és az érintett társhatóságok, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, a munkaügyi és közegészségügyi hatóság közösen hajtotta végre. A katasztrófavédelem az ellenőrzéseket – a Baranya és a Komárom-Esztergom megyei, valamint a fővárosi igazgatóság koordinálásával – a Duna teljes szakaszán hajtotta végre. Ellenőriztek kikötőkben,
BM OKF HÍRLEVÉL 2014. április
Fotó: RSOE
2014. április
a fuvarokmányokkal volt gond. A szabálytalanságok száma egyébként csökkenést mutat, ez pedig azt bizonyítja, hogy az évről-évre visszatérő ellenőrzési akció megváltoztatta a veszélyesáru-szállításában résztvevő hajózási társaságok fuvarozási szokásait és kialakította a jogszabálykövető magatartást. A mostani akció a Duna teljes szakaszán zajlott, tudni lehetett a vizsgálatról, tehát aki mégis tilosban akart járni, az nem merészkedett vízre ezekben a napokban. A folyami szállítás résztvevői egyébként is pontosan tudják, hogy míg a folyó felsőbb szakaszain belső uniós határok híján szabadabban közlekedhetnek, a magyar hatóságok a schengeni határ miatt alapos ADNellenőrzést tartanak a hajókon.
A fűtési szezon végével sem múlnak el a szén-monoxid jelentette veszélyek A szén-monoxid belélegzéséhez köthető balesetek és sérülések jellemzően a fűtési szezonban fordulnak elő, ám a szezon végeztével sem tűnnek el teljesen. Tavaly hetvenkilenc ilyen eset fordult elő április elseje és szeptember harmincadika között, ezek során ötvenheten megsérültek, ketten pedig belehaltak a mérgező gáz belélegzésébe. Ezek az esetek zömmel a gázkészülékek karbantartásának elmulasztására, e készülékek szabálytalan használatára, a szellőztetés hiányára, továbbá a hibás vagy rossz állapotú kéményekre vezethetők vissza.
Fotó: Lenti HTP Nyáron leginkább a meleg vizet előállító, átfolyós rendszerű, illetve a kombi gázkészülékek válhatnak veszélyessé, mivel ezeket többnyire kis légterű helyiségekben, főként fürdőszobákban használják. Működés közben elfogyasztják a helyiség levegőjét, és ha nem kapnak utánpótlást, az égés tökéletlenné válásával megemelkedik a szén-monoxidtartalom, ami pedig egyenes út a balesethez.
BM OKF HÍRLEVÉL 2014. április
Fotó: FKI Videocsoport
Ugyancsak veszélyt jelenthetnek a konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek elszívói, a központi porszívó vagy a szárítós mosógép. Ezek ugyanis teljesítményüknél fogva képesek megfordítani a kéményekben az áramlás irányát: az azokba kötött hőtermelő berendezésekből az égéstermék képtelen a szabadba távozni, így a helyiségben felgyűlik a szénmonoxid. A veszélyt ilyenkor tovább növelik a hermetikusan záró hőszigetelő ajtók és ablakok, amelyeket nem láttak el szellőzőkkel. A lakás természetes szellőzése ugyanis ekkor nem biztosított, a felgyülemlett mérgező gáz nem tud távozni, ami ismét jelentősen növeli a baleset, a sérülés kockázatát. A vegyes tüzelésű kályhák kéményeinél fordul elő, hogy a lerakódott koromtól, behullott tégladarabtól, vakolattól, vagy más egyéb idegen, belehullott tárgytól hirtelen leszűkül a keresztmetszetük, az égéstermék visszaáramlik a helyiségbe, a levegő szén-monoxid-szintje pedig rövid idő alatt drasztikusan megemelkedik. Ha azt akarjuk, hogy a kémény megfelelően elvezesse az égéstermékeket, csakis olyan készülékeket szabad rákötni, amelyek teljesítménye igazodik a füstelvezető rendszer „képességeihez”. A megfelelő méretezés biztosítja a szükséges léghuzatot az égéstermékek biztos szállításához. Jelentősen csökkentheti a szén-monoxidhoz kötődő balesetek számát, ha a tulajdonosok rendszeresen – legalább évente egyszer – szakemberrel felülvizsgáltatnák nyílt égésterű készüléküket. Ezeknél a készülékeknél a legnagyobb ugyanis a balesetveszély. A rendszeres átnézetés azért is indokolt, mert az üzemelés során a szerkezetbe por és más szennyeződés jut, ez pedig rontja a működési hatékonyságát. A balesetek elkerülésének egyik eszköze a szén-monoxid-érzékelők megfelelő használata. Az ellenőrzések azt mutatják, hogy ma már egyre többen használnak is ilyen eszközt, sajnos nem mindenki jól. A
2014. április
szén-monoxid valamivel könnyebb a levegőnél, így az felemelkedik, majd a plafontól lefelé kezdi megtölteni a helyiséget. Ezért kell az érzékelőt minél magasabbra (akár a plafonra), jóval az emberek légzései magassága fölé, a gyártó utasításai szerint elhelyezni. Idén április közepéig a katasztrófavédelem szakemberei százhetvenhatszor avatkoztak be szénmonoxid-szivárgás gyanúja miatt. Kilencvennyolc embert sikerült épen kihozniuk a szén-monoxid miatt veszélyessé vált terekből, százötvenkilenc azonban
megsérültek. A mérgező gáz ebben a szezonban tizenegy emberéletet követelt. A vizsgálatok megállapították, hogy a szén-monoxid-mérgezések jelentős részét meg lehetett volna előzni a létesítési és használati szabályokat betartásával, a gázüzemű tüzelőés fűtőberendezések megfelelő üzemeltetésével.
„A tűzoltók barátok"
országok tűzoltóinak bajtársiasságát. Csalódnia sehol nem kellett. „A tűzoltók barátok” – foglalta össze tapasztalatait Budapesten. Romain már tizenhat éve van a „pályán”: 1998-ban lett önkéntes tűzoltó Párizsban, majd 20042007 között a hivatásosként dolgozott. Két évig, 2009ig oktatóként tevékenykedett, azóta pedig a „76-os Champerret-i” tűzoltóságnál teljesít szolgálatot. Mint mondta: nem csalódott a magyar tűzoltókban sem, megköszönte a szíves vendéglátást a Katasztrófavédelmi Oktatási Központnak és a hallgatóknak, másnap pedig vonatra szállt és hazautazott Franciaországba.
Megdöntötte saját korábbi rekordját, egyben tesztelte az európai tűzoltó kollégák bajtársiasságát – így foglalható össze Guilbault Romain Jean Patrick francia tűzoltó Párizstól Budapestig tartó útja, amelyet tizennyolc nap alatt tett meg speciális, háromkerekű kerékpárjával. Romain március 31-én indult el a francia fővárosból, egyik célja az volt, hogy felülmúlja saját eddigi rekordját, az eddig egyhuzamban megtett háromezer kilométeres távot – az út csak Budapestre majdnem 2300 kilométer volt. Egy másik elhatározás is vezette azonban a francia fiatalembert: megismerni minél több európai tűzoltóságot, minél több kollégát és barátságokat kötni velük. Legkézenfekvőbb módja volt ennek az, ha útja során tűzoltóságokon szállt meg, kollégáitól kért segítséget és tájékoztatást. A rekordkísérlet végcélja Budapest volt: Romain Jean Patrick április 17-én, este nyolc órakor érkezett meg a Katasztrófavédelmi Oktatási Központhoz, ahol kért és természetesen kapott is szállást, illetve tájékoztatást a magyar főváros látnivalóiról. Vendéglátóinak elmesélte: az általa érintett összes nagyobb és kisebb városban hasonló módon szállt meg és tette próbára a különböző
BM OKF HÍRLEVÉL 2014. április
Fotó: KOK
2014. április
Impresszum: Kiadja: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Elérhetőség:
[email protected] Amennyiben nem kíván több hírlevelet kapni, a leiratkozáshoz, kérjük, kattintson ide.
BM OKF HÍRLEVÉL 2014. április