CÍMLAPON
2005. DECEMBER 6.
IT-BUSINESS
Az irodai munka is veszélyes üzem
Mindenkivel előfordult már, hogy megfájdult a háta, káprázott a szeme, begörcsölt a vállizma, s fejfájást kapott a hosszan tartó számítógépes munkától. Egy kis odafigyeléssel mindez megelőzhető, illetve elkerülhető a tartós vagy végleges egészségkárosodás.
T
erhelés szempontjából egyre inkább elmosódik a különbség a fizikai és a szellemi munka között: a számítógépes irodai munkahelyek sem rejtenek magukban kevesebb veszélyt, mint például egy meleghengermű. A számítógép ugyanis alkalmassá tesz bennünket teljesítményünk növelésére, ám ehhez a legtöbb cég nem biztosítja a megfelelő munkakörülményeket. Márpedig ilyenkor káros hatásokkal kell számolnunk, ami kihat az üzletmenetre is – hívja fel a figyelmet Mischinger Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ergonómia és pszichológia tanszékének laborvezető mérnöke arra, hogy íróasztalnál ülve sem lehet biztonságban egészségünk. Ráadásul komplex feladatot jelent a tervezés, amely legtöbbször különböző kompetenciákkal rendelkező szakértői csapatot igényel.
minden tagjuk fáj, hanem akkor is, amikor még csak tervezik az iroda berendezését vagy az irodaház építését. Munkatevékenység. Ebben benne van a munkarend, a tevékenységek/tevékenységelemek időtartama, gyakorisága, a fizikai és szellemi terhelés következményei, a dolgozó igénybevétele. Fontos, hogy a munkáltató ellenőrizze, milyen tevékenységet követel meg a dolgozótól; ha ugyanis ezt elmulasztja, fennáll a veszély, hogy az adott munkát csak túlságosan nagy ráfordítással, igénybevétellel lehet elvégezni. Ez pedig hosszabb távon maradandó egészségkárosodást okoz.
Öt terület A munkakörülményeket – egyébként függetlenül a munkahelyek jellegétől – az alábbi öt területen lehet és kell vizsgálni annak érdekében, hogy megtudjuk: irodánk biztosítja-e a hatékony, kényelmes és biztonságos munkavégzés feltételeit. A területek együttes Iroda kilátással vizsgálata indokolt, hiszen egymással kölcsönhatásban vannak, A munkatevékenység eszközei. Lényes a dolgozókra gyakorolt hatás hatványozódhat. Ezeket pedig érdemes megelőzges, hogy a közvetlen (számítógép, moni; így az ergonómiai szakemberre nemnitor, egér, billentyűzet, szoftver stb.) és csak akkor van szükség, amikor a számía közvetett (asztal, szék stb.) eszközöknek tógépes munkát végző dolgozóknak már jó minőségűeknek kell lenniük, s alkal16
masaknak az egészségkárosodás nélkül végezhető munkára. Ne feledjük, hogy a gyengébb minőséggel megtakarított öszszeg többszörösére rúghat a teljesítménycsökkenés okozta veszteség! Nagyobb volumenű beszerzéseknél ezt érdemes ergonómiai szakemberre bízni. Az eszközök elrendezése. A munkahelyek különböznek egymástól, például van, aki egyedül dolgozik, van, ahol nagy az ügyfélforgalom. Ökölszabály, hogy az eszközöket mindig a feladatnak, illetve a használat gyakoriságának megfelelően kell közel vagy távolabb elhelyezni. A fizikai környezet. A makrokörnyezet legfontosabb eleme a vizuális környezet, azaz hogy a dolgozó mit lát maga körül; összhangban van-e a munkatevékenységgel, s mi a zavaró körülmény. Például lényeges, hogy tükröződésmentes képernyőt használjunk, amelyben nem látszanak a hátunk mögötti tárgyak, elsősorban a világítótestek. Zavaró tényező, s fáradtságot okoz a monitor villogása is, ezért érdemes a képfrissítést magasabb frekvencián végző kijelzőt választani. A munkáltatónak mindemellett ügyelnie kell arra is, hogy a dolgozó megfelelő klimatikus és fényviszonyok között dolgozzon, s zajártalom se érje. Nem szerencsés a munkatársakat amerikai mintára épült, egyterű irodahelyiségekbe zsúfolni, itt ugyanis elvész a privát szféra, elakad a kreatív tevékenység, a hangulat pedig nyomott, ha rosszul értelmezett takarékosság vagy épp az épületgépészet miatt kicsi a belmagasság. A szociális környezet. Olyan momentumok tartoznak ide, mint a munkatársak viszonya egymáshoz és a főnökük-
IT-BUSINESS
CÍMLAPON
2005. DECEMBER 6.
Törvény 54. § (2) bekezdésében előírt kockázatbecslés és értékelés során – folyamatosan ellenőriznie kell a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeit, illetve rendszeresen vizsgálnia kell az alábbi kockázatok előfordulását: látásromlás; pszichés megterhelés; mozgásszervi rendellenességek. Mivel a képernyő előtt végzett munka fáradással jár, s a dolgozónak regenerálnia kell szervezetét, a munkaadónak úgy kell megszerveznie a munkafolyamatokat, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, s a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje ne haladja meg a napi 6 órát. A munkáltatónak kötelessége továbbá látásvizsgálatra küldeni a munkavállalót. Ha a szemészeti szakvizsgálat indokolja, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltatónak a munkavállalót éleslátást biztosító szemüveggel kell ellátnia.
FOTÓ: IT-BUSINESS
Görcsoldó terápia
Ertl Blanka, Personal Best Elsõrendûen fontos a megelõzés höz, illetve az, hogy milyen mértékben szólhatnak bele környezetük alakításába. Ennek a viszonynak az alakulásában az is szerepet játszik, hogy például kit menynyire zavar, ha más belelát a munkájába, vagy hallja a telefonbeszélgetését.
A jogi háttér A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelmé-
nyeit – az idevonatkozó európai uniós direktíva alapján – a kétszer is módosított 50/1999. (XI. 3.) EüM-rendelet intézkedik. A jogszabály mindazokra a munkavállalókra vonatkozik, akik naponta legalább 4 órát töltenek el képernyő előtt, számítógépes munkával – ismerteti a jogi hátteret Béleczki Lajos, az Országos Közegészségügyi Központ főtanácsosa. A munkáltatónak – a Munkavédelmi
A képernyő előtt végzett, de a más jellegű, monoton irodai munka negatív hatásainak kezelésében elsőrendűen fontos a megelőzés, aminek során komplex megoldásokat kellene megfontolniuk a cégeknek – hangsúlyozza Ertl Blanka, a Personal Best Kft. munkatársa. Lehetne például munkahelyi egészségnapokat rendezni, amelyek keretén belül a cégek ergonómiai és ezzel kapcsolatos jogi tanácsadást vennének igénybe professzionális szolgáltatóktól. Fő cél, hogy a munkavállalók saját maguk harcolják ki munkaadóiktól a törvényileg előírt munkafeltételeket. Komplex megoldás lehet a munkahelyi masszírozás is, amely a törvényi előírások szerinti tízperces munkaidő-megszakítási szünetekben is történhet. A mobilmasszázzsal csökken a terápián részt vevő alkalmazottak mentális megterhelése – amelyet a munkavégzés monotonsága miatt kénytelenek elszenvedni –, továbbá a munkavégzés során igénybe vett speciális területek, testrészek görcseinek oldása elősegíti, hogy az emberek újult erővel térjenek vissza a munkafolyamatokhoz. Ez a tevékenység nem csupán a munkavállalók, hanem a cégvezetők érdekeit 17
CÍMLAPON
2005. DECEMBER 6.
FOTÓ: IT-BUSINESS
is védi: bebizonyított tény, hogy ha óvják ugyanis nő, ha pihentebbek és mentesek dolgozóik egészségét, és csökkentik a ráa stressztől. juk nehezező fizikai és mentális stresszt, Ugyanakkor a munkavállalók tudatformálása is szükséges ahhoz, hogy ne teakkor erősítik lojalitásukat, ami pedig kintsék felesleges kiadáshosszú távú befektetésnek bizonyul. nak a másik munkaválFelmerült itt persze lalónak biztosított ilyen jellegű juttatásokat. az a kérdés, hogy vajon A környezetbarát iroaz a típusú munkáltatói da létrehozása a célja a magatartás, ami a munKörnyezettudatos Vállalatkahelyeken töltött hoszszú órák után, különféirányítási Egyesület (Köle, a regenerációt elővet-Inem Hungária) Zöld segítő kedvezményekkel Iroda programjának is – kényezteti a dolgozóit, veszi át a szót Petrik Ida programvezető. Ez az irovajon utópia-e vagy sem. da nemcsak környezetbaKöltségproblémának tűnik-e ez a magatartás, rát, hanem emberbarát is. vagy sem? Nos, a vállaA környezettudatos malatvezetők akkor tekintik gatartást sok vállalati vezető még nem tartja elég csupán költségnövelő téMischinger Gábor, BME nyezőnek a munkahelyi fontos dolognak, de egyForduljunk szakemberhez! stresszoldást, ha nem látre többen „zöldítik” iroják át kellőképen a probdájukat. Sokan még nem lémát. Vagyis azt, hogy összefügg az emeléggé nyitottak, tapasztalataik szerint berek jóléte, egészsége, hatékony, stresszazonban ennek legfőbb oka az informámentes munkavégzése a cég eredeti célcióhiány, vagyis nem ismerik a környekitűzéseivel és érdekeivel. Ha ezeket az zetbarát irodák kialakításában rejlő lehetőségeket. A pozitív környezeti hatások összefüggéseket a vállalatvezetőkben sikerül tudatosítani, rögtön megvilágosomellett a vállalatok költségmegtakarítást dik előttük, hogy mennyire fontos dois elérnek (például: kevesebb energialogról van szó; embereik hatékonysága és papírfelhasználás, toner újratöltése
Életmódváltást!
Egészségükért elsősorban maguk a munkavállalók tehetnek.
A
technika vívmányai lehetővé teszik, sőt egyenesen azért születtek, hogy kényelmünket szolgálják, a lehető legkevesebbre csökkentve ezzel a mozgás és a természetes környezetben tartózkodás idejét. A mai modern ember életvitelének legfőbb sajátossága pedig a mozgáshiány – mutat rá a probléma gyökerére Antal Edit életmód-tanácsadó és környezetvédelmi szakmérnök.
Araszolás a bűzben Egyre kevesebb embernek jut eszébe, hogy tömegközlekedési eszközre szálljon. Pedig ha ezeket választjuk, több 18
szempontból is védjük egészségünket. Legfőképpen csökkentjük a közlekedésből fakadó s a mi egészségünket is károsító környezeti terheket. A buszhoz, metróhoz, villamoshoz való eljutás közben gyalogolunk, lépcsőt járunk, tehát egészen más izmainkat használjuk, mint az egész napi ülőmunka közben. Kapaszkodjunk bátran jó magasra mindkét karral, tapasztalni fogjuk, hogy milyen jót tesz a hátizmainknak a nyújtózkodás! Autóban ülve viszont állandóan feszülten kell figyelnünk a közlekedésre, az előttünk araszoló kocsi féklámpájára, miközben már a vádlink begörcsöléséig nyomkodjuk a kup-
IT-BUSINESS
stb.). A felszabadult pénzeszközök egy részét akár az ott dolgozók komfortérzetének javítására is lehet fordítani, de olyan egyszerűbb megoldások, mint zöld növények elhelyezése, természetes fény, friss levegő is alapvetően befolyásolják a munkatársak elégedettségét.
Papíron minden rendben Számos munkahely van ma még Magyarországon, ahol a munkavédelmi és ergonómiai előírás, ajánlás írott malaszt marad, s nem hogy javulásról, hanem a munkakörülmények romlásáról lehet beszélni. A dolgozóknak ugyanakkor joguk lenne tiltakozni az egészségtelen munkakörülmények ellen, de nem merik szóvá tenni a hiányosságokat, mert félnek a retorzióktól. A legjobb az lenne, ha a cégek, a vonatkozó jogszabály szellemében, egyrészt vállalnák, hogy felhívják dolgozóik figyelmét a kockázatokra, másrészt időnként ellenőrzéseket végeztetnének akár saját, akár független szakemberrel. Ez utóbbi lényegesen több lenne, mint munkavédelmi szemle; a revíziót ergonómiai, illetve munkahelyi kockázati elemzés keretében is meg lehetne ejteni. A rendszeres felügyelet és az annak nyomán születő ajánlások a munkáltató számára is hasznosak, hiszen ha elfo-
lungot, s gondolatainkban aznapi munkarendünkkel foglalkozunk.
Wellness fűnyíróval Nagy szerencse, ha egy munkahely kényezteti a dolgozókat masszőrök alkalmazásával, de gondoljunk csak bele: hányszor van alkalmunk igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat! Nyilván nem mindennap. Megint csak magunknak kell valamit tennünk azért, hogy elgémberedett tagjainkat megmozgassuk, kinyújtóztassuk. Menjünk, szippantsunk jó nagyot a levegőből az udvaron, vagy a ház előtt, szakadjunk ki egy kicsit a munkahelyünk teremtette mesterséges környezetből, világításból, levegőből. Eszünkbe se jusson liftbe szállni, dolgoztassuk meg vérkeringésünket, szívünket is. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy meg kell változtatni szabadidő-eltöltési szokásainkat. Próbáljunk olyan programokat választani, amelyek elősegítik az
IT-BUSINESS
CÍMLAPON
2005. DECEMBER 6.
szi át a szót Tomecz Éva, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetője. Az ÁNTSZ tavaly több mint 800 munkahelyen, körülbelül 16 ezer foglalkoztatottra kiterjedően vizsgálta, hogy a kockázatértékelésnek megfelelően vannak-e besorolva a képernyős munkakörök. A tapasztalatok kedvezőek voltak, bírságolni legalábbis senkit sem kellett kirívó szabálytalanság miatt. Ez arra mutat, hogy a munkáltatók egyre inkább jogkövetők lesznek. Akadtak persze olyan munkahelyek, ahol például nem tartották be az óránként tízperces pihenőidőt, vagy ahol hat órán túl is képernyő előtt kellett ülni; ilyen esetekben az ellenőrök határozatban figyelmeztették a munkáltatót. A jogszabályok betarTerjed a jogkövetés Tomecz Éva, OTH tása, az óránként tízperNem kellett bírságolni A jogszabályok betűit az ces szünetek, és a napi ÁNTSZ igyekszik betarhat órában maximált szátatni a munkaadókkal, de a helyszínen mítógépes munka egyaránt érdeke mind lévő foglalkozás-egészségügyi orvosok is a munkavégzőnek, mind a munkáltatónak, hiszen az emberi szervezet rege(már ahol van ilyen) folyamatosan ellenőrzik a munkahelyi körülményeket – venerálódását segítik elő, és csökkentik a
FÖLDFÉMEKKEL A SUGÁRZÁS ELLEN Mint ismert, a katódsugárcsőben (CRT) az elektronágyú által kilőtt elektronnyaláb – a bal felső sarokból kiindulva a jobb alsó sarok felé – végigsöpri a képernyő fluoreszkáló felületét, amely így pontról pontra kirajzolja a fénylő képet. Az elektronok energiája azonban nem csak a képet hozza létre; az energia egy része változó spektrumú (50 és 100 hertz közé eső) sugárzás formájában elszökik, s ez elektromágneses szennyeződést, elektroszmogot okoz. Az emberi testen, falon, ólmon is áthaladó pulzáló elektromágneses sugárzás (PEMR) káros hatását a kutatók a képernyő teljes körzetében mérték állítólag még órákkal a képernyő kikapcsolása után is. Védelem mindazonáltal ma már létezik. Svájci tudósok olyan megoldást dolgoztak ki, amely, szakértők szerint, teljes mértékben kiküszöböli a PEMR káros hatását. A rendszer két, polipropilénből készült, s a képernyő bal felső, illetve jobb alsó sarkába felhelyezendő gömböcskéből áll, s ezekben ritka földfémkristályok találhatók feloldott állapotban. A gömb az elektromágneses rezonancia elvén fejti ki hatását. A kristályok a PEMR hatására az 50–100 hertzes tartományban rezonátorként kezdenek működni. Ennek során azonos amplitudóval, azonos frekvenciával, de ellentétes fázisban bocsátanak ki jelet, s ez az interferencia kioltja a káros sugárzást. Mivel a földfémek passzív rezonátorként működnek, a CRT sugárzásának megszűnése után maguk sem sugároznak tovább, illetve nem telítődnek káros anyaggal.
FOTÓ: IT-BUSINESS
gadja a javaslatokat, költséget takaríthat meg, illetve növelheti nyereségét: a dolgozók ugyanis egyrészt nem mennek betegállományba egészségtelen munkahelyi környezetük miatt, másrészt hatékonyabban dolgoznak a jó körülmények között. Mindemellett nem árt, ha a dolgozók ergonómiai oktatásban is részesülnek. Vannak persze olyan munkáltatók is, ahol igyekeznek eleget tenni a jogszabályokban foglaltaknak. Az Országgyűlés Hivatalában például kétévente küldik szemvizsgálatra a számítógép előtt dolgozókat, s a felírt szemüvegért költségtérítést kapnak meghatározott keretösszeg erejéig – számol be Kertészné Gérecz Eszter, az OH informatikai főosztályának vezetője.
egész heti munkatempóban felpörgetett szervezetünk regenerálódását. Gondoljuk végig, hol és hogyan töltjük hétvégéinket, szabadságainkat. Zsúfolt bevásárlóközpontok üzletei és polcsorai között sorban állva, tülekedve, mesterséges fényben és zajban, vagy a friss levegőn, szabadban a házi fűnyíróval, kapával, gereblyével, esetleg a hegyekben mozogva, tevékenykedve, mintegy saját állandó házi wellness-programunkat végezve. Sok ember számára a nyári szabadság sem jelent teljes feltöltődést. A divatos, zsúfolt üdülőhelyekre vagy hosszú autós utazással, vagy repülővel gyorsan, de a szervezet számára lassan követhető átállással jutunk csak el. S mire végre megszoknánk a napszakok, a helyi szokások ritmusát, máris haza kell utaznunk, így a nyaralás nem igazán jelent kikapcsolódást.
FOTÓ: IT-BUSINESS
Magunkkal vitt életmód
Ilyen helyre menjünk pihenni! Ráadásul szálláshelyeinket is kényelmi szempontjaink előtérbe állításával választjuk meg. A többemeletes szállodában csak légkondicionálással tudjuk elvi-
selni a meleget, a szálloda előtti partszakaszon pedig több ezer üdülőtársunkkal kell osztozkodnunk. És mivel igen szűkre szabott az általunk birtokolható személyes tér, az állandó napfürdőzés és lubickolás pedig unalmas, megint csak olyan elfoglaltságot keresünk, ami újra felpörget és izgalomba hoz. Nem is jelenthet kikapcsolódást, igazi feltöltődést más, mint a gyökeres környezetváltozás, élvezni a mindennapok szépségeit, a természetet. A munkahelyeken ma oly divatos csapatformáló tréningek sem ezt a célt szolgálják. A résztvevők feladatai ezeken a foglalkozásokon is a munkahelyi feladataikhoz hasonlóak, és nem mentesek a stressztől és a teljesítménykényszertől. Pedig a közösen végzett teremtő munka, a természet közelsége és szépsége erősíti empatikus képességeinket, képesek leszünk elfogadni a másikat, és közösen megoldani problémáinkat. 19
CÍMLAPON
Sugárkoszorúban A modern informatikai és távközlési eszközökkel felszerelt munkahelyek mindegyikét sugárnyalábok pásztázzák folyamatosan. Sugároznak a számítógép-monitorok, a mobiltelefonok, sőt újabban a vezetékes telefonokat is lecserélik vezetéknélküliekre. Thuróczy György, az Országos Sugárbiológiai Intézet főosztály-
IT-BUSINESS
vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy dőben lévő mobiliroda, ahol az alkalmazottak a hordozható elektronikus munkaa munkahelyek kiválasztásakor három eszközök, telefon, laptop, szempontot kell figyelembe venni. billentyűzet, egér, beltéAz első, hogy ne kerülri bázisállomás használajön a munkavégzés helye ta – és folyamatos sugárzása – miatt állandó belső magasfeszültségű transzformátor közelébe, mert elektromágneses térben ekkor a katódsugárcsöves tartózkodnak. Az, hogy az képernyők elkezdenek reelektromágneses tér kámegni a megnövekedett ros vagy sem az egészségre, még az Egészségügyi elektromágneses sugárzás Világszervezet sem tudmiatt, és az utólagos árnyékolás nagyon drága. ta eldönteni, hiszen egyElektromágneses sugakét konkrét kísérleten kírakat bocsátanak ki ezenvül, amelyek pozitív eredkívül a számítógépes képménnyel zárultak, nem ernyők és a képernyő hávégeztek több éven ketán lévő transzformátorok resztül tartó, átfogó vizsThuróczy György, OSI gálatokat. is. Nem mindegy tehát, Ne a transzformátor mögé! A rohamosan fejlődő hogy az adott helyiségben technológia szinte lehehol helyezik el a számítógépet, és ül-e valaki a transzformátorok tetlenné teszi a hatásvizsgálatok elvégzését. Az mindenesettre nyilvánvaló, hogy mögött. A körben elhelyezett munkaasztalok a legmegfelelőbbek. az elektromágneses sugárzás növekedni A kor legnagyobb kihívása az elterjefog, a sugárzási források hatásai összeFOTÓ: IT-BUSINESS
megterhelését. Így biztosítható a munkavégző munkában maradása. A munkahelyi munkavégzés körülményeit az üzemi orvosoknak (jelenleg foglalkozás-egészségügyi orvosok) is vizsgálniuk és befolyásolniuk kell, hiszen az adott munkahelyen tapasztalható munkakörülmények az adott cég nemzetközileg is elfogadott és nyilvántartott, kötelező érvényű kockázatértékeléséhez is szükségesek. Ez azt jelenti, hogy az adott munkakörülményekből és munkakörnyezetből – mint például a zaj és a világítás – fakadó kockázati, kockázatértékelési tényezőket ki kell iktatni a munkavégzés folyamatából.
2005. DECEMBER 6.
CÍMLAPON
2005. DECEMBER 6.
adódnak, és az embert érő egészségügyi hatás az egyéni tűrőképességtől is nagymértékben függ. Kertészné Gérecz Eszter szerint az informatikai beruházásokat irányító munkahelyi vezetőknek óriási a felelősségük
LÉGIÓSBETEGSÉG A klímaberendezések szaporodásával, illetve ezek szakszerűtlen üzemeltetésével gyorsan terjed korunk egyik új betegsége, az úgynevezett légiós betegség, avagy a legionellás tüdőgyulladás (Legionella pneumophila). Először 1976-ban fedezték fel. Az első tünetek az influenzára hasonlítanak, majd tüdőgyulladás-szerű hidegrázás és láz tör a betegre a 3–10 napos lappangási idő letelte után. Súlyos szövődményeket, sőt halált is okozhat. A legionella mindenütt tenyésző vízi baktérium, elszaporodásának különösen kedvez a langyos, hosszú ideig álló víz. Az emberre akkor veszélyes, ha légárammal a tüdőbe jut. A levegő a vízzel együtt a baktériumot is szétszórja, így veszélyt jelenthetnek a tisztítatlanul hagyott légkondicionáló berendezések.
Az informatikai eszközök sugárzásának az adott munkahely elektronikus terheltségének kialakításában, nagyon nehéz határértékeit megállapító, jelenleg használatban lévő szabványok nem azokat ugyanis ellenállni a vezetéknélküli eszközöket gyártó és reklámozó az élettani változásokhoz cégek folyamatos kampátartozó értékeket állapítnyának. ják meg, amelyek a sugárVéleménye szerint mizások hatására az embenimálisra kell csökkenteri szervezetben kialakulni az állandó munkahetak, hanem a szabvány lyi környezetben ezeknek létrehozásakor a kor technikai színvonalán megvaaz eszközöknek a használatát. lósítható értékeket közölKilényi Krisztina lakbenek – állítja Hajdu Gábor, a Bioshield Hungary Kft. rendező szerint a gyártó ügyvezetője. Másrészről cégek reklámkampányai fontos tudnunk, hogy a mellett fontos az emberi képernyők által kibocsátényező figyelembevétele, a közöttük végzett feltott, élettanilag káros suvilágosító munka, amelgárzások a jelenlegi műlett, hogy a munkahelyek szereinkkel nem mérheErdei Edit, orvos tők. A cég által, munkatervezésekor, megépítéseSugárzás és agresszivitás kor és a munkaterületek helyi körülmények között kialakításakor és berenvégzett kutatások minddezésekor a munkáltatóknak az említett azonáltal látható élettani hatásokat mutattak ki, s nemcsak szemészeti, hanem munkavédelmi előírás-gyűjteményt bibliaként kell forgatniuk és alkalmazniuk. idegrendszeri, meddőségi, immunrendFOTÓ: IT-BUSINESS
IT-BUSINESS
CÍMLAPON szeri és allergiás problémák előfordulását is tapasztalták. Valóban, a naponta használt informatikai és távközlési eszközök egészségkárosító hatásairól teljesen tájékozatlanok vagyunk – erősíti meg Erdei Edit orvos szakértő is. Ez azért is különösen fontos, mert ezek az eszközök nemcsak a munkavégzés, hanem a szórakozás és – sajnálatos módon – az interperszonális kapcsolatok eszközei is. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos ismeretek az oktatásba is beépüljenek. A rendszeres képernyőhasználat a szemtünetek kilencven százalékát, a fejfájások hetven százalékát, az izomfájdalmak jelentős százalékát okozza. A koncentrálóképesség négy órai folyamatos munkavégzés után csökken jelentősen. A fáradtság, a hibázások száma, a munkavégzés sebessége azonban jelentősen csökken nemhogy 4, de már 3 órai munkavégzés után is. Már csupán a számítógép-képernyő hatására stresszhormon – adrenalin – termelődik a szervezetben. Nem véletlen, hogy a szabadidejük nagy részét monitor előtt töltő fiatalok, kisgyermekek ingerlékennyé, agresszívvá válnak, s nem csupán az erőszakos, sokkoló játékok és durva akciófilmek hatására, hanem maga a tevékenyég beindította adrenalinszint-emelkedés miatt.
2005. DECEMBER 6.
NÉHÁNY JÓ TANÁCS Nem árt, ha megfontolunk néhány jótanácsot az irodai eszközök használatáról. Billentyűzet. A legelterjedtebb billentyűzetek, sajnos, sok szempontból nem felelnek meg a kéz felépítésének és a természetes kéztartásnak: az ember válla szélesebb a klaviatúránál, és ez feszültséget okoz a kéz és a kar izmaiban és izületeiben. Egér. Ügyeljünk az egér görgője és az alátét rendszeres tisztítására, mivel az akadozó működés növeli a csuklómozgást. Ebből a szempontból optikai egér használata ajánlott. Egérhasználat közben támasszuk alá csuklónkat, de semmiképpen se az asztal élén! Asztal. Kényelmes testtartásban csak úgy lehet dolgozni, ha van hozzá megfelelő munkafelület. Az egészséges testtartáshoz az kell, hogy az asztal mérete igazodjon a felhasználó méreteihez: a klaviatúrát leengedett vállakkal, közel függőleges fel- és vízszintes alkarral kell elérni, miközben csuklónk természetes tartásban van. (Abszolút egészségtelen a tartás, ha felhúzott vállunkkal fülünkhöz szorítjuk mobiltelefonunkat, ugyanakkor a másik irányba nézzük a monitort.) Felnőttek esetében az a jó, ha a billentyűzet a szabványos (70–72 centiméter) magasságú asztal lapjánál alacsonyabban helyezkedik el. Az asztalon a monitor legalább karnyújtásnyira legyen fejünktől, dőlésszöge 10–20 fok közé essen, a képernyő felső széle szemmagasságban legyen úgy, hogy szemünk nézőszöge ne legyen nagyobb 40 foknál. Szék. A jó ülőhely kialakításának kulcskérdése, hogy a gerinc megfelelő, megtámasztott helyzetben legyen. Noha az ülés kényelmes, az ülő testtartás sok izmot és ízületet vesz igénybe, és – különösen, ha a szék nem megfelelő – nyak-, váll-, derék- és lábfájást okozhat. A korszerű, ergonómikus tervezésű, állítható magasságú és háttámlájú szék kényelmes ülést, hatékony munkát és többféle testtartást tesz lehetővé: az alsó lábszárak kényelmesen, közel függőlegesen helyezkednek el, a talpak megtámaszkodnak a padlón vagy a lábtámaszon (ha ez nem így van, előbb-utóbb keringési problémáink lesznek), a gerincoszlop oldalról nézve ívelt és kissé előredőlt, a combok közel vízszintesek.
László, a Budapesti Műszaki Egyetem épületgépészeti tanszékének docense. Napjainkban a korszerű méretezési modellek bizonyos elégedetlenségi szintre vonatkoznak, s ezeket figyelembe véve, statisztikai átlagban adják meg a légállapot, a zaj és a levegőminőség paramétereit. A különféle komfortérzeti szakértői vizsgáAz a fránya légkondi latok eredményét befoMásik vitatott kérdés a lyásolja a mérés és kilégkondicionáló berendeértékelés során alkalmazések használata az irodazott szabványrendszer. A házakban, a klimatizálás klasszikus magyar szabványban a hőkomfortnál ugyanis meglehetõsen sok csak a levegőhőmérsékleembernél okoz légúti panaszokat, allergiát, ízületi tet, a nedvességtartalmat Kajtár László, BME gyulladást. és egy maximálisan megA levegõ összetétele Ugyanakkor a mérési engedhető levegősebességet írtak elő. Ma már eredmények alapján elmondható, hogy olyan komfort nincs, az általánosan használatos európai szabvány vizsgálja az aszimmetrikus sugáramely az adott helyen dolgozók száz százalékának megfelelne – mutat rá Kajtár zást, hőmérséklet-gradienst, huzatérzeA
J Ö V Õ
H É T E N :
Anno 2005 22
IT-BUSINESS
tet, öltözködést, a munkavégzés intenzitását, valamint a turbulencia fokát. A levegő összetétele nagyon lényeges paraméter, ugyanis ha a klimatizálás során nem juttatnak be az épületbe friss levegőt, akkor csupán léghűtésről beszélhetünk. A friss levegő mennyiségének a magyar szabvány szerint óránként 30 köbméternek kell lennie személyenként, viszont a német szabvány ennél lényegesen több, 40–60 köbméter óránként. Ám ha a belső levegő minőségénél már figyelembe vesszük az egyéb tényezőket is, mint például a szagot, már 60–200 köbméter óránkénti frisslevegő-igény adódik. Így csak az adott igényszint megállapítása után lehet egy adott rendszert tervezni, felépíteni és működtetni. A szakember véleménye szerint a klímaberendezések nem veszélyeztetik az emberi egészséget. A használata közben tapasztalható allergiás tünetek valószínűleg a nem megfelelő üzemeltetés következményei. Mártonffy Attila
