2015.09.16.
A modern pénzügyi rendszer vizsgálata Elmúlt 200 év: Pénzpiacok és tőkepiacok kialakulása Globális integráció
Nemzetközi pénzügyi folyamatok 1
Pénzügyi globalizáció (hosszú folyamat eredménye) - a világgazdasági globalizáció szerves része
Út a pénzügyi piacok megerősödéséhez Fejlődéstörténet (időbeli, tevékenység) Kovács Levente Miskolci Egyetem, 2015. szept. 16. (Gál Z.: Pénzügyi piacok a globális térben p. 57-110. 351-356.)
Változtak a: - Pénzhelyettesek - A finanszírozási módok (közvetett/közvetlen) - Különböző régiós modellek 1
2
Klasszikus szabad versenyes kapitalizmus 1. szakasz
Korai kapitalizmus (16-18. szd.) A nemzetközi pénzügyi rendszer születése
Szállítási költségek csökkennek Áru, munkaerő, tőke áramlás (a gyarmatokra!) Ipari termelés és pénzügyi szolgáltatások koncentrálódnak az ipari körzetekbe!
A mai globalizált világ több évszázados integrálódás eredménye Saját nemzeti (nemesfém) fizetőeszközök Észak-itáliai városállamok (korai globalizáció) Földrajzi felfedezések: Centrumtérségek (GB, NL, F)
• Észak iparosodik (a termelés specializálódik), • Kína, India lemarad, • Nagyvárosos fejlődnek (Ha jó a földrajzi adottsága, nemzetközi központ lehet!)
(függés a nemzetközi -gyarmati- munkamegosztástól)
Gyarmatok Regionális tevékenységek dominálnak (szállítás drága) Regionális, egyszerű banki közvetítés
Ipari körzetek bekapcsolódása a világkereskedelembe!
3
4
Klasszikus szabad versenyes kapitalizmus 2. szakasz
Klasszikus szabad versenyes kapitalizmus 3. szakasz
(18-19.szd.forduló)
(19.szd. első fele) Bankközi hitelezés megjelenése: - Nemzeti szintű pénzügyi integrálódások - Hitelnövekedés korlátja a banki tartalékok hiánya.
• Számlapénz megjelenése • Váltók (a fémpénzforgalom korlátos), bankjegyek • Bankok pénzteremtési funkciója • Bankárba vetett bizalom • Regionális bankok (hitel betét)
Feloldás a bankközi hitel! (Kisbankok aktivizálódhatnak! Nő a pénzteremtés!)
(Közép-Kelet Európa cca. 50 éves késében van.)
Bankrendszer biztonsága: - Közös érdek (verseny korlátozása) - A jegybank végső soron megment! Kis tartalék elég! Kétszintű bankrendszer! 5
6
1
2015.09.16.
Klasszikus szabad versenyes kapitalizmus 4. szakasz
Klasszikus szabad versenyes kapitalizmus 5. szakasz (20.szd. eleje)
(19.szd. második fele) Nemzetközi tőkemozgások: bankok katalizálnak - infrastruktúra hálózat bővülése (távíró, tőzsde, gőzhajó, vasút) Nemzetközi pénzügyi központok: London és néhány amerikai város - Aranystandard rendszer megmaradt! (Szabad aranykereskedelem) - Adósságpapírok elterjedése – hitelek a nemzetközi pénzpiacon - Óriás vasúti beruházások – nemzetközi bankárdinasztiák által! - Államok felett transznacionális -bef.- magánbankok (Rotschild) Integrálódó világgazdaság: Centrumországok megtakarításai a gyarmati mezőgazdaság és ipar fejlesztésére Regionális bankok országos nagybankokba olvadnak! Aranystandard (brit font sterling) nincs árfolyamkockázat! Világkereskedelem és nemzetközi tőkeáramlás felfutása!
7
Állammonopolista kapitalizmus hatásai I. Világháború után: - Infláció - Aranytartalékok lecsökkenése (klasszikus aranystandard korszak vége) - Nacionalizmus előretörése - Protekcionista, zárt nemzetgazdaságok Tőkeexportőrök a saját országukba fektetnek be Magántőke helyett államilag ellenőrzött fejlesztési pénzek Állami együttműködések a jóvátételekre fókuszálnak. Jegybanki tevékenység kiteljesedése. Nincs integráló nemzetközi pénzügyi rendszer!
Hosszú távú fejlesztési beruházások Centrum országok tőkéjéből a gyarmatokon Tőkebevonásból való finanszírozás Erős koncentráció (kevés ország tartós növekedése) Távolság a mainál nagyobb korlátot jelentett, költséges információáramlás, fejletlen pü. piac, válság kockázata Bankorientált modell (F, D–tőkehiány, jegybanki háttér) - rövid és hosszú finanszírozást a bankok adnak - hitelválságban stabilabbak, részvényeket birtokolnak és részt vesznek a cégek irányításában Tőkepiac orientált modell (USA, GB, CDN, AUS) - direkt gazdaság finanszírozás – befektetési bankok
8
Az 1929-33-as gazdasági világválság hatásai Új szabályozások jelennek meg. Egyfiókos bankok helyett országos fiókhálózatos bankrendszerek Erősödő állami beavatkozás: Bankrendszer kockázat csökkentés USA: - maximált betéti kamat megtakarítások az értékpapírpiacba - Kereskedelmi és befektetési bankok szétválasztása (ker. bankok: kockázat csökkentése, kisbetétesek védelme, kockázatos értékpapírok leválasztása) - Bankműködések földrajzi korlátozása
Az állam erősíti a bankrendszerbe vetett bizalmat. Jegybank végső esetben segít (nő a pénzteremtés!). Banki tartalékok hiányozhatnak, de mégis hitelezhetnek.
9
Bretton Woods-i pü. rendszer (1945-71) A mérlegmenedzsment elterjedésének szakasza 2. világháború után fogyasztási, hitel, gazdasági expanzió! Kockázatosabb (túl)hitelezés, piaci részesedés növelése. Forrásokért harc: kockázatosabb befektetési bankok/alapok előre törése. Neokonzervatív gazdaságpolitika térnyerése: - Állam visszavonul (gazdasági nacionalizmus vége) - Profit maximalizálás, vállalat fúziók
10
Pü. globalizáció, korszakváltás 1970-2000
Olajárrobbanás:
- infláció megugrik, - energiaigényes/gyárkéményes iparágak buknak - szolgáltatás (benne a pénzügyi szektor) erősödik. Koncentrált ipar helyett decentralizált (tudásalapú) szolgáltatás.
Nemzetközi szervezetek helyett oligopolista cégek hegemóniája. A tőkepiacoké a meghatározó szerep. 1970-es évek gazdasági válságkezelése (Friedman): alacsony kamatszint alacsony infláció stabil árfolyamok adósságcsökkentés – növekvő GDP belső fogyasztás.
Új nemzetközi monetáris rendszer (Bretton Woods, USA) - Dollár központi szerepe (aranyra váltható) - Nemzetközi monetáris intézményrendszer (IMF, Világbank) • Rögzített árfolyamok (kiigazítás mérleghiánynál) • Nemzetközi kereskedelem liberalizálása • Valutáris rendszer felügyelete • Tartalékokat kiegészítő hitelmechanizmus
Felgyűlt amerikai tőke, olajpénzek likviditási bőség, fejlődő országok fin. A megtakarítások és a hitelek földrajzilag szétválnak. Szimbiózis a fejlett és a fejlődők között! USA (1980): költségvetési hiány kezelése: kamatot emelés tőke visszajöjjön, gazdaságot hűti, inflációt megfékezi. Fejlődő és szocialista országokban hitel terhek, tőkehiány, adósságválság.
De a tagállamok önálló monetáris és fiskális politikát folytathattak! 11
USA 1990-: tőkebőség, jövedelem növekedés, lakossági hitelexpanzió - fogyasztás.
40 év: Pénzügyi szektor növekedése/felértékelődése. Értékpapírosítás! 12
2
2015.09.16.
A banki transznacionalizálódás összefüggései
Bankok transznacionalizálódásának tényezői
Globális környezeti tényezők Fő elem: világkereskedelem. Kapcsolódó nemzetközi pénzmozgások. Hosszú távú faktor: FDI* növekedése. Pénzügyi technológiák rohamos fejlődése pénzpiacok tartalmi és időbeli összekapcsolódása; egyes banki információk integrálódása. Nemzetgazdasági tényezők Makroszintű pénzfelesleg, illetve pénzhiány. Mikroszintű tényezők Hazai ügyfelek külföldi tevékenysége. Belföldi oligopol piac kialakulása.
Nemzetköziesedésük nem párhuzamos és nem egyidejű a többi szektoréval. A pü-i szolgáltatásoknál a tevékenység nemzetköziesedése nem feltétlenül igényli az adott vállalkozás helyi jelenlétét, elég hozzá a piacok megfelelő szintű liberalizáltsága. Kiemelkedő szerepet játszanak bizonyos koncentrált tevékenységi központok.
* Foreign Direct Investment – Külföldi közvetlen működőtőke-befektetés (stratégiai befektetők tartós befektetései) 14
13
A technológiai fejlődés hatásai
Szervezeti transznacionalizálódás
A pü-i szolgáltatások egyik alapja az INFORMÁCIÓ. A pü-i világot is megváltoztatták a technológiai átrendeződések: - 24 órás kereskedés,
- forgási sebesség növekedése, - azonnali beavatkozás és döntés.
Bankműveletek. Szoftver és hálózatépítés. Szakértők.
Az IT szektor fejlődésének hatásai:
Növelte a termelékenységet a pü-i szolgáltatásokban. Átalakította a kapcsolatokat a pénzügyi cégek, valamit a cégek és ügyfeleik között. Tranzakciók sebessége növekedett jelentős megtakarítások. Kiterjeszthették a hitelezési tevékenységeket, azonnal reagálhatnak a nemzetközi valutapiacok átváltási arányainak ingadozásaira. Termék-innovációk. Költség csökkentés, létszám csökkentés. 15
A transznacionalizálódás előnyei
Megnövelte a bankok kommunikációs központjainak jelentőségét az operatív munkában, az információk beszerzésében/feldolgozásában/továbbításában. Külön vállalatban összpontosulnak:
Kutatóbázisaik megerősítése – piackutatás, versenytárelemzés, makrogazdasági helyzetelemzés. Termék innovációk: kockázat kezelés, tőkepiac 1990-es évek: a részvényes vagyon maximalizálása! 16
Pénzügyi központok kialakulásának feltételei 1.
Ping-pong hatás – ügyfél-átirányítás. Hálózat-hatás – szolgáltatástöbblet. Szinergia-hatás – tev-i és jövedelmi előnyök. Transzferárak alkalmazása – jövedelem átcsoportosítás Nagyfokú mobilitás Rendkívül gyors tranzakciós sebesség Egész világ befektetési lehetőségeinek optimalizálása
17
Nagyszámú
és különböző típusú helyi ügyfélkör. és kommunikációs technika biztosítása. A működési területen meglévő tartós politikai stabilitás. Erős és hosszú távon megbízható jogrendszer. Információs
18
3
2015.09.16.
Pénzügyi központok kialakulásának feltételei 2.
Nemzetközi pénzügyi központok 1.
Egymással versengő világvárosok: -
Földrajzi
elhelyezkedés, nyelvi adottságok. A gazdaság mérete és fejlődése. Gazdaságpolitikai kompatibilitás. A nemzeti valuta stabilitása. A piaci szereplők összetétele.
pü-i intézmények transznacionalizálódása, óriási tőkemozgások technológiai fejlődés, nemzetközi liberalizáció. Típusai: Sajátos hierarchiarendszer jellemzi.
1.
A nemzetiekhez képest: Gyorsabb növekedés Innovatívabbak Új területekre mennek
méretgazdaságos pü. koncentráció, pü. aktivitás
Funkciói és jelentősége átalakult. Okok:
Típus – globális pénzügyi központok (London, New York, TokióSanghaj) Szerepük meghatározó a nemzetközi pénzpiaci folyamatok valamennyi területén, Élénk kapcsolat külfölddel, Teljes körű szolgáltatás, Likvid, diverzifikált piac.
19
Nemzetközi pénzügyi központok 2. 2. Típus – másodrendű nemzetközi pü. központok (Párizs, Zürich, Frankfurt, Amszterdam, Chicago, Szingapúr) Először nemzeti vezető szerep átvétele Tevékenységük globális hatású, de nem minden pénzügyi területen.
3 . Típus – regionális pénzügyi központok (Bécs, Milánó, Ciprus) Kisebb helyi központok. Regionális szerep. Csak egyes funkciókra koncentrálnak. Háttérben kisebb nemzetgazdaságok.
4. Típus – feltörekvő piacok
20
A pénzügyi központok szerepe Forrásokhoz való hozzájutás elősegítése. Óriás pénzek kihelyezése, hitelezés. • Komplex intézmények. Okok: Pénzügyi szolgáltatások körének bővülése. Pénz- és tőkepiacon bonyolódó forgalom sokszorozódása. Liberalizálódás. Nemzetközi deviza és tőzsdei spekuláció. • •
(Varsó, Sao Paulo, Moszkva, Mexikóváros) Hosszabb távon regionális szerepkör várható.
21
A bankszektor átalakulását meghatározó tényezők az ezredfordulón
Alapvető jelentőségű átrendeződések: A méret. A tevékenyégi kör. A működési terület. A tulajdonosi struktúra.
23
22
A bankok működését befolyásoló tényezők 1. Nemzeti
és nemzetközi liberalizáció a pénzügyi tranzakciók valamennyi területén. Legnagyobb mértékű globalizáció ebben a szektorban. Általánossá vált a konvertibilitás. Komplex összefonódás (nemzetközi tőzsdék, pénzintézetek, egyéb szereplők). Gazdasági válság következményeként: átfogó szabályozás: tőkekövetelmények, likviditás, felügyelés: bankunió, fogyasztóvédelem, strukturális átalakítás kikényszerítése (nagybankok) adórendszer: tranzakciós- és különadók válságkezelés: részvényesek és nagybetétesek bevonása 24
4
2015.09.16.
A bankok működését befolyásoló tényezők 2.
Koncentráció és fúziós hullám 1. Bankfúziók típusai (4): 1. Típus: - Az egy adott országban működő, hasonló profilú bankok egyesülnek. Okok: - Megnövekedett technológiai költségek. - Piacméretbeli igények. - Nemzetközi verseny erősödése. 2. Típus – Bankok univerzializálódása. – Egy nemzeti piacon belül. Okok: - Szinergia-hatások. - Méret és ügyfélkörhöz való alkalmazkodási hatások.
Technikai-technológiai
változások. termékek megjelenése. Egyre fontosabbak a közvetlen hitelfelvételi lehetőségek. Megnőtt a banki kockázat. Megnőtt a bankcsődök száma állami beavatkozás erősödése. Változás a pénzügyi szolgáltatások jövedelmezőségében. Új
25
Koncentráció és fúziós hullám 2. 3. Típus – Cross-border jellegű fúziók. – Ok: különböző típusú piacok egy vállalkozáson belüli összefogása. 4. Típus – Ún. ellenséges kivásárlás (hostile take over). – Ok: A piacbővítési vagy új piacra jutási célok elérése. 2010-es évek: Multinacionális bankok (Too big to fail! után) 1. a multinacionális nagyvállalatok kiszolgálására fókuszálnak 2. lakossági és kisvállalati ügyfelek a helyi/regionális bankoké De a válság után a kis- és középbankok félelme: Too small to survive! 27
26
Koncentráció és fúziós hullám 3. Legérdekesebb fúziós sorozat (6 bankból 1 bank):
Unicredit Länderbank Zentralsparkasse u. K.Bank Wien
Austria Bank
Bankaustria Creditanstalt
Creditanstalt Bankverein Hypobank
Unicredit HVB Bank
Hypovereinsbank
Vereinsbank
5
