A vil´ ag keletkez´ ese: o ˝srobban´ as = teremt´ es? (A kozmol´ ogia ´ es a vall´ asok viszonya) Horv´ ath Dezs˝ o MTA KFKI R´eszecske- ´es Magfizikai Kutat´oint´ezet, Budapest ´es ATOMKI, Debrecen
1.
A modern kozmol´ ogia kialakul´ asa
A kozmol´ogia napjaink egyik legizgalmasabb, leggyorsabban fejl˝od˝o tudom´any´aga, sz´amos k´erd´es´evel joggal tartja mag´ at az ujs´ agok c´ımoldal´an. Bizonyos k¨ovetkeztet´esei, mint a s¨ot´et anyag ´es energia t´ uls´ ulya a Vil´ agegyetemben, vagy a t´er ´es id˝o kezdete az ˝osrobban´askor, m´eg ´ ott van a fizikai param´eterek finomhangol´asa, mint a fizikus gondolkod´ as´ at is megr´ azz´ ak. Es az ´elet l´etrej¨ ott´enek felt´etele. Mindez sz´epen t¨ ukr¨oz˝odik a magyar nyelv˝ u fizikai irodalomban is, l´asd, p´eld´ aul, Patk´ os Andr´ as ´es Frei Zsolt tank¨onyv´et [1] ´es a Term´eszet Vil´ aga csillag´aszati k¨ ul¨onsz´am´ at [2], de a Fizikai Szemle ´es a Term´eszet Vil´ aga ´evente t¨obb cikkben is t´argyalja a kozmol´ogia problematik´ aj´ at. Amikor Einstein fel´ all´ıtotta ´ altal´anos relat´ıvit´aselm´elet´et, a fizikus k¨oz¨oss´eggel egy¨ utt m´elyen meg volt gy˝ oz˝ odve a Vil´ agegyetem stabilit´as´ar´ol. Hi´aba mutatta meg el˝obb az orosz Alekszandr Friedmann (1922), majd t˝ole f¨ uggetlen¨ ul a belga Georges Lemaˆıtre (1927), hogy az egyenletek t´ agul´ o vagy zsugorod´ o Vil´agegyetemet adnak, senki nem hitte el nekik. Einstein ¨ matematik´ ´all´ıt´olag azt mondta 1927-ben, Lemaˆıtre’s levezet´es´ere: Az On aja prec´ız, de a fizik´ aja f¨ ortelmes, ´es csak 1933-ban fogadta el a t´agul´as igaz´at. Hamarosan a k´ıs´erleti bizony´ıt´ek is ¨ossze´allt. Henrietta S. Leavitt m´ar 1910 k¨or¨ ul kidolgozta a galaxisok t´ avols´ ag´ anak meghat´aroz´as´at, Vesto Slipher ´es m´asok 1912-ben megm´ert´ek a galaxisok v¨ or¨ oseltol´ od´ as´ at, ´es v´eg¨ ul Edwin Hubble 1929-ben meghat´arozta a v¨or¨oseltol´od´ as ´es a t´avols´ ag ¨ osszef¨ ugg´es´et ´es ebb˝ ol levezette a t´agul´o Vil´agegyetemet. A line´aris t´agul´asb´ ol — k´etszer olyan messze lev˝ o galaxis k´etszerakkora sebess´eggel t´avolodik t˝ol¨ unk — k¨ovetkezett a kozmol´ ogiai elv (ford´ıtva is igaz): a Vil´agegyetem homog´en, nincs kit¨ untetett pontja, olyan, mint egy felf´ uv´ od´ o l´egg¨ omb fel¨ ulete, a galaxisok pedig u ´gy t´avolodnak egym´ast´ol, mint a mazsolaszemek az egyenletesen dagad´o t´eszt´aban. A t´agul´ o Vil´ agegyetemben teh´ at valamikor kor´abban mindennek k¨ozelebb kellett lennie egym´ashoz. Lemaˆıtre 1931-ben publik´alta h´ıres Nature-cikk´et [3]: A Vil´ ag kezdete a kvantumelm´elet szempontj´ ab´ ol, amelyben a kezdet egy kozmikus toj´ as felrobban´ asa a Teremt´es pillanat´ aban. Elm´elet´et Lemaˆıtre az ˝osatom (primeval atom) hipot´ezis´enek h´ıvta, ´es a kezdetet u ´gy jellemezte: a tegnap n´elk¨ uli nap, hiszen az elm´elet szerint a t´er ´es az id˝o is akkor k´epz˝od¨ott. A vall´assal val´ o kapcsolat azonnal megvolt, hiszen Monsignor Georges Henri Joseph Edouard Lemaˆıtre a Leuveni Katolikus Egyetem fizikaprofesszora volt ´es felszentelt katolikus pap. Eg´esz ´elet´eben reverend´ aban j´ art, amint az a 1. ´abr´an is l´atszik. Amikor Lemaˆıtre 1933-ban el˝oadta elm´elet´et, Einstein fel´ allt ´es elkezdett tapsolni, mondv´an: Ez a Teremt´es legszebb ´es
1. ´ abra. Georges Lemaˆıtre ´es Albert Einstein 1933-ban. legkiel´eg´ıt˝ obb magyar´ azata, amelyet valaha hallottam. Ebb˝ol persze nem k¨ovetkezett, hogy el is hitte volna, mint fizikai modellt. A tudom´ anyos vil´ ag igen nehezen fogadta el Lemaˆıtre elm´elet´et. Fred Hoyle, a neves csillag´asz ´es SciFi-´ır´ o, a stacion´ arius Univerzum h´ıve, egy 1949-es r´adi´om˝ usorban g´ unyosan A Nagy Bumm (The Big Bang) elm´elet´enek nevezte, ´es az azt´an rajta is ragadt a nemzetk¨ozi szakirodalomban, hab´ ar magyarul ink´abb ˝ osrobban´ as-nak h´ıvjuk. Harminc ´evig gy˝ ult a k´ıs´erleti tapasztalat, amely fokozatosan meger˝os´ıtette az ˝osrobban´as elm´elet´et, ´es v´eg¨ ul a kozmikus h´ att´ersug´ arz´ as felfedez´ese (Arno Penzias ´es Robert Wilson, 1964; Nobel-d´ıj, 1978) feltette r´a a koron´ at. A kozmikus h´ att´ersug´arz´as 2,7 K h˝om´ers´ekletnek megfelel˝o sug´arz´as, amely akkor keletkezett, amikor 380000 ´evvel az ˝osrobban´as ut´an kialakultak a semleges atomok, ´es azzal az Univerzum ´ atl´ atsz´ov´a v´alt az akkor 3000 K h˝om´ers´eklet˝ u fotonsug´arz´ as sz´am´ara, kor´ abban ugyanis a t¨ olt¨ ott r´eszecsk´ek plazm´aja folyamatosan elnyelte ´es u ´jra kisug´arozta. A Vil´ agegyetem ter´enek ezerszeres t´agul´asa a visszamaradt fotonok hull´amhossz´ at ezerszeres´ere n¨ ovelte, ´ıgy h˝ ultek le 2,7 K-re. ˝ Nagyon sok egy´eb bizony´ıt´eka is van az Osrobban´ as elm´elet´enek. P´eld´aul, az Univerzum l´athat´o anyag´ anak t¨ omeg´enek 75%-a hidrog´en ´es 25%-a h´elium, a t¨obbi elem r´eszar´anya kevesebb, mint 1%. H´elium keletkez´ese csak a csillagok belsej´eben lehets´eges, ´es a Vil´agegyetem kezdeti, forr´ o anyag´ allapota n´elk¨ ul neh´ez ilyen nagy mennyis´eg˝ ut megmagyar´azni. Gy¨ony¨or˝ uek a vil´ag˝ urbe telep´ıtett, viszontags´ agos sors´ u Hubble-teleszk´op ultra-m´ely k´epei: 250 napig figyelte az ´eg egy s¨ ot´et (l´ atsz´ olag csillagmentes) pontj´at, ´es ott t´ızezern´el t¨obb galaxist figyelt 2
2. ´abra. A Hubble-˝urteleszk´op ultram´ely-t´erbeli felv´etel´enek egy kis r´esze kinagy´ıtva. J´ol l´atszik a fiatal galaxisok szab´ alytalan alakja.
˝ meg, amelyek az Osrobban´ as ut´ an 500–800 milli´o ´evvel keletkeztek (2. ´abra). Ezek a t´avoli, fiatal galaxisok kisebbek ´es kev´esb´e szimmetrikusak, mint a k¨ozelebbi, k´es˝obbi ´allapotban megfigyeltek. A kozmol´ ogia jelenlegi ´ all´ aspontja szerint az ˝osrobban´ast gyors felf´ uv´od´as k¨ovette, amely el´egg´e elt´avol´ıtotta egym´ ast´ ol a kezdeti s˝ ur˝ us´egingadoz´asokat, hogy azok ne tudjanak kiegyenl´ıt˝odni, ´es magjai lehessenek a galaxisok kialakul´as´anak. Jelenleg a Vil´agegyetem gyorsulva t´agul. Ez magyar´ azhat´ o az u.n. kozmol´ ogiai ´ alland´ o k¨ovetkezt´eben, amelyet Einstein el˝osz¨or berakott, majd kivett az egyenlet´eb˝ol. Manaps´ag ezt s¨ ot´et energi´ anak szoktuk magyar´azni, mert egyenletesen kit¨ olti a teret ´es a Vil´agegyetem energias˝ ur˝ us´eg´enek mintegy 73%-´at teszi ki. Nem t´evesztend˝ o¨ ossze a nem-barionos hideg s¨ ot´et anyaggal, amely a galaxishalmazok k¨ or¨ ul csom´ osodik, ´es amely az ¨osszes anyag 80%-a, az energias˝ ur˝ us´eg mintegy 23%a. Egyikr˝ol sem lehet tudni, igaz´ ab´ ol micsoda, b´ar a legk¨ ul¨onb¨oz˝obb felt´etelez´esek l´eteznek r´ajuk. A barionos anyag (csillagok, fekete lyukak, csillagk¨ozi por ´es g´az) energias˝ ur˝ us´ege kevesebb, mint 5%, a sug´ arz´ as´e pedig nagyon kicsi. A WMAP (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe) u ˝rteleszk´ op adatainak leg´ ujabb elemz´ese [4] a t¨obbi megfigyel´essel p´aros´ıtva igen pontosan meghat´ arozta ezeket a kozmol´ ogiai param´etereket: a s¨ot´et energia 72.8 ± 1.6%, a s¨ot´et anyag 22.7 ± 1.4%, a barionos anyag pedig 4.56 ± 0.16%. A Vil´agegyetem kora 13.75 ± 0.11 milli´ard ´ev. A Vil´agegyetem t¨ ort´enet´et a 3. ´ abra szeml´elteti. Az ˝osrobban´ast a felt´etelez´esek szerint kezdeti gyors felf´ uv´ od´ as k¨ ovette. Ezut´an sug´arz´as-domin´alta id˝oszak k¨ovetkezett, amikor az energias˝ ur˝ us´eg t´ ulnyom´ o r´esze sug´ arz´as form´aj´aban volt jelen. Az atomok kialakul´as´aval az Univerzum ´ atl´ atsz´ o lett a sug´ arz´ as sz´ am´ara, err˝ol tud´os´ıt a kozmikus h´att´ersug´arz´as. Jelenleg a Vil´agegyetem enyh´en gyorsulva t´ agul. 3
3. ´abra. A Vil´agegyetem t¨ort´enete a kozmol´ogia jelenlegi a´ll´asa szerint. Id˝orendben: o˝srobban´as, felf´uv´od´as, sug´ arz´ as, a ´tl´ atsz´ os´ ag, galaxisok kialakul´ asa, napjaink gyorsul´ o t´ agul´ asa
2.
Evol´ uci´ o´ es vall´ as
˝ Az Osrobban´ as Teremt´esk´ent val´ o ´ertelmez´es´ehez az evol´ uci´o a kulcsk´erd´es. Az evol´ uci´ ot a legt¨obb vall´ as ´es ir´ anyzata elfogadja, a reform´atus egyh´azat kiv´eve, az m´aig n´emileg el´ lens´egesen kezeli, ez f˝ oleg az Egyes¨ ult Allamok internetes vitaf´orumain figyelhet˝o meg 1 . Az amerikai evang´elikusokn´ al2 ugyanakkor komoly tudom´anyos vit´akat l´atni a modern kozmol´ogi´ar´ol ´es az ˝ osrobban´ asr´ ol, figyelemmel k´ıs´erik a term´eszettudom´any eredm´enyeit ´es a Vatik´an k¨ozlem´enyeit. . A judaizmusban r´egi hagyom´ any nem sz´o szerint ´ertelmezni a Genezist. M´ar Maimonides (4. ´abra) lesz¨ ogezte 3 , hogy a Genezis kezdet´enek sz´ o szerinti ´ertelmez´ese a t¨ omegeknek val´ o. Mivel a katolikus egyh´ az hierarchikus fel´ep´ıt´es˝ u, politik´aj´at egy´ertelm˝ uen a Vatik´an ´es a mindenkori p´ apa hat´ arozza meg. XII. Pius m´ar 1951-ben belet¨or˝od¨ott egy r´eszleges evol´ uci´oba, de m´ara a Vatik´ an egy´ertelm˝ uen elfogadja. II. J´anos P´al 1996-ban a k¨ovetkez˝ot jelentette ki a Vatik´ani Tudom´ anyos Akad´emia (Pontifical Academy of Sciences) u ¨l´es´en4 : M´ ara ... u ´j tud´ asunk elfogadja, hogy az evol´ uci´ o elm´elete t¨ obb, mint hipot´ezis. Val´ oban figyelemre m´elt´ o, ahogy a kutat´ ok a tudom´ any k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o ter¨ uletein tett felfedez´esek hat´ as´ ara, fokozatosan elfogadt´ ak ezt az elm´eletet. A f¨ uggetlen¨ ul v´egzett munka eredm´enyeinek sem nem keresett, sem nem fabrik´ alt konvergenci´ aja ¨ onmag´ aban is jelent˝ os bizony´ıt´eka az elm´eletnek. Ezt a elfogad´ ast remek¨ ul p´eld´ azza egy konferencia, amelyet a Vatik´an rendezett 2009. febru´arj´aban Charles Darwin: A fajok eredete megjelen´es´enek 150. ´evfordul´oj´ara. Itt Gianfranco Ravasi b´ıboros, a Pontifical Academy of Sciences eln¨oke k¨oz¨olte: Hab´ ar a Vatik´ an kor´ abban ellens´eges volt a darwinizmussal szemben, soha nem vetette azt hivatalosan el ´es a k¨ onyvet ´ sem ´ıt´elte el. Az evol´ uci´ o ¨ otlete m´ ar Szent Agoston ´es Aquin´ oi Szent Tam´ as m¨ uveiben is fellelhet˝ o. ´ Erdekes m´ odon, a korai kereszt´enys´eg val´oban evol´ uci´oban gondolkodott. Aquin´oi Szent 1
Reformed Church in America: http://www.rca.org ´es Protestant Reformed Church in America: http://www.prca.org 2 Evangelical Lutheran Church in America: http://www.elca.org 3 http://www.faqs.org/faqs/judaism/FAQ/06-Jewish-Thought/section-4.html 4 http://www.newadvent.org/library/docs jp02tc.htm
4
4. ´ abra. Maimonides (Mose ben Maimon), 1138 – 1204.
5. ´ abra. XII. Pius p´apa ´es II. J´anos P´al p´apa. Tam´as (6. ´ abra) nagy m˝ uve, a Summa Theologica5 ˝osanyagr´ol besz´el: Szent Tam´ as sz´ am´ ara az ˝ osanyag az alapvet˝ o v´ altoz´ as k¨ oz¨ os alapja, az anyagi testek meghat´ arozatlan eleme. Tiszta ´ lehet˝ os´eg... Semmib˝ ol k´esz¨ ult ´es csak a semmibe visszahullva t˝ unhet el.6 . Szent Agoston 800 ´evvel kor´abban enn´el j´ oval tov´ abb jutott, de arra m´eg visszat´er¨ unk.
3.
Teremt´ es ´ es o ˝srobban´ as
Lederman Isteni a-tom-j´ anak t´ arsszerz˝oje, Dick Teresi k¨onyvet szentel [5] a r´egi civiliz´aci´ok kozmol´ogiai elk´epzel´eseinek. Szerinte indiai kozmol´ogusok voltak az els˝ok, akik a F¨old kor´ at ˝ t¨obb, mint 4 milli´ ard ´evre becs¨ ult´ek. Ok ker¨ ultek a legk¨ozelebb az atomi ´es kvantumfizik´ahoz ´es m´ as modern elm´eletekhez. A g¨or¨og atomelm´eletet is val´osz´ın˝ uleg ˝ok ihlett´ek, perzsa 5 6
http://www.newadvent.org/summa/ http://www.newadvent.org/cathen/10053b.htm
5
6. ´ abra. Aquin´oi Szent Tam´as (1224–1274) k¨ozvet´ıt´essel. M´eg a napjaink elm´eleti fizikusai ´altal meg´almodott p´arhuzamos vil´agegyetemek is belef´ernek a k¨ ovetkez˝ o hindu k´epbe: A teremt´es ´es megsemmis¨ ul´es ciklusa ¨or¨okk´e tart, megtestes¨ ulve S´ıva istenben, a T´ anc Ur´aban, aki jobb kez´eben a dobot tartja, amely a Vil´ag teremt´es´et sz´ olaltatja meg, a balban pedig a l´angot, amely majd megsemmis´ıti azt. Brahma egyike az isteneknek, akik meg´ almodj´ak a saj´at Vil´agegyetem¨ uket. R.A.S. Kocha is k¨ onyvet [6] szentelt a hinduizmus ´es az ˝osrobban´as kapcsolat´anak. Azt ´all´ıtja, hogy Brahman, a v´egs˝ o realit´ as k´epvisel˝oje a hindu vall´asban, nem m´as, mint burkolt ˝ utal´as mag´ ara az Osrobban´ asra. A Brahman sz´o maga a szanszkrit brh gy¨okb˝ol ered, amelynek ˝ jelent´ese n˝ oj hat´ artalanul nagyra ´es utalhat robban´asra. Ami pedig az Osrobban´ as t´erid˝o-beni szingularit´ as´ at illeti, Brahman a tiszta id˝otlen l´etez´es szem´elytelen abszol´ utuma. Igen ´erdekes a Saivizmus kasm´ıri ´ aga, amely szerint kezdetben az eg´esz Vil´agegyetem egyetlen pontban ˝ (Bindu) ¨osszpontosult. Ez volt a Teremt´es Osmagja. Egy csir´az´asi peri´odus ut´an felrobbant ´es a Teremt´es (Om) hangj´ at (Nada) eredm´enyezte. ´ ´es F¨old kezdetben egy toj´asszer˝ A jap´an sintoizmus szerint7 Eg u alakulatban volt, amely behat´arolatlan csir´ akat tartalmazott. Ahogy sz´etv´altak, a tiszta elem kiemelkedett, az Eget alkotva. A s˝ ur˝ ubb, kev´esb´e tiszta r´eszb˝ol lett a F¨old. L´atni fogjuk, hogy ez igencsak ´ eml´ekeztet Szent Agoston vil´ agk´ep´ere, hab´ar aligha befoly´asolhatt´ak egym´ast. Az iszl´ am m´eg tov´ abb jut: Mirza Tahir Ahmad [8] szerint a Vil´agegyetem ´alland´o t´agul´as´ at ´ a szent ´ır´asok k¨ oz¨ ul egyed¨ ul a Kor´ an eml´ıti: Nem l´ atj´ ak a hitetlenek, hogy Eg ´es F¨ old eredetileg ´ Mi k´esz´ıtett¨ egyetlen t¨ omeg volt ´es Mi v´ alasztottuk sz´et? Es unk v´ızb˝ ol minden egyes ´el˝ ol´enyt?
4.
´ Szent Agoston vallom´ asai, i.sz. 397
´ Sz´amomra az eg´esz k´erd´esk¨ or legb´ amulatosabb alakja Szent Agoston, az ´eszakafrikai Hippo p¨ usp¨oke. A 4. sz´ azad v´eg´en ´ırt Vallom´ asaiban [9] a Biblia logikus elemz´es´evel elk´epeszt˝oen k¨ozel ker¨ ult a modern kozmol´ ogia vil´agk´ep´ehez. A Vallom´ asok ¨on´eletrajz ´es vita Istennel a Szent´ır´asr´ ol. K¨ onyvekre ´es fejezetekre tagol´odik. A ford´ıt´ok fejezetc´ımekkel l´att´ak el, gomdolom, a jobb ´erthet˝ os´eg kedv´e´ert, pedig a latin eredeti vil´agh´al´on l´athat´o v´altozat´aban nem l´attam cimeket. Egy-egy fejezet lehet egy mondat vagy t¨obb oldal. V´egign´eztem Vass 7
http://creationtheologies.tripod.com/creationtheologies/id2.html
6
´ 7. ´abra. Szent Agoston, Hippo p¨ usp¨ oke (354 – 430), Philippe de Champaigne (XVII. sz.) festm´enye
J´ozsef magyar ´es J.G. Pilkington angol ford´ıt´as´at, ´es a magyar v´altozat sokkal jobban tetszett, ´erthet˝obb ´es egy´ertelm˝ ubbnek t˝ unt fel. A Vallom´ asok XI. ´es XII. k¨ onyve a Teremt´essel foglalkozik. A XI. k¨onyv V. fejezete szerint Isten a vil´ agot semmib˝ ol teremtette. A VI. fejezet meg´allap´ıtja, hogy A teremt˝ o ige nem lehetett valami id˝ oben elhangz´ o parancs.... Ak´ arminek k´epzelem ugyanis azt a teremt´est megel˝ oz˝ o valamit, ami hordoz´ oja lett volna parancsodnak, biztosan nem volt, hacsak azt is meg nem teremted vala. Vissza-visszat´er˝ o k´erd´ese: M˝ uk¨ od¨ ott-e Isten a vil´ ag teremt´ese el˝ ott? Ennek megv´alaszol´as´ ahoz hosszan elemzi az id˝ o fogalm´ at, ´es eljut a modern kozmol´ogia id˝o-fogalm´ahoz. A XI. fejezet f˝o t´etele: Isten ¨ or¨ okk´eval´ os´ ag´ ahoz nincs k¨ oze id˝ onek., a XII. fejezet´e pedig: A teremt´es el˝ ott Isten kifel´e, vagyis teremt˝ o m´ odon semmit nem cselekedett. Az id˝o elemz´ese a XIII. fejezetben cs´ ucsosodik: A teremt´es el˝ ott nem volt id˝ o, mert ez maga a teremtm´eny. ... A te ´eveid, Uram, egyetlen napot sz´ am´ıtanak; de napodban nincs tegnap, hanem csak ma, mert a te m´ adat nem v´ altja fel a holnap, s nem k¨ ovetkezett a tegnap ut´ an. Napod az ¨ or¨ okk´eval´ os´ ag; az´ert nemzetted o ¨r¨ okt˝ ol fogva azt, akinek mondottad: ”Ma sz¨ ultelek t´eged!” (Zsolt 2,7). Minden id˝ o a te alkot´ asod. Minden id˝ ot megel˝ oz ¨ or¨ ok jelened, s id˝ otlen id˝ o nem volt sohasem. A XVI. fejezet az id˝ o m´er´es´et elemzi, ´es arra jut: Csak a jelen id˝ ot lehet m´erni. A XXX. fejezet u ´jra felveti: ... mit m˝ uvelt Isten a vil´ ag teremt´ese el˝ ott? - Vagy: hogyan jutott esz´ebe teremteni valamit, mikor azel˝ ott soha semmit sem teremtett? A v´alasza pedig ugyanaz, amit arra a k´erd´esre szoktunk v´alaszolni, hogy mi volt az ˝osrobban´as el˝ott: ... nem lehet ott sohasem-r˝ ol besz´elni, ahol egy´ altal´ an nincsen id˝ o. ... teremtm´eny h´ıj´ an id˝ o sincs. Konkl´ uzi´ oja teh´ at az, hogy az id˝ o is a Teremt´eskor j¨ott l´etre. Az id˝o mozg´assal m´erhet˝ o, de nem azonos a mozg´ assal. A XII. k¨ onyv visszat´er a teremt´eshez. A VII. fejezet meg´allap´ıtja: Semmib˝ ol lett az ˝ osanyag, az ˝ osanyagb´ ol az eg´esz vil´ ag. Ez megint csak a kozmol´ogia vil´agk´ep´evel egyezik, ˝ csak semmi-nek h´ıvja az Osrobban´ ast megel˝oz˝o, fizikailag neml´etez˝o ´allapotot. A IX. fejezet 7
´ szerint Sem a mennyorsz´ ag, sem az ˝ osanyag megteremt´ese nem id˝ oben t¨ ort´ent. Szent Agostont m´elyen foglalkoztatja a Genezis els˝ o mondata, Kezdetben teremt´e Isten a Mennyet ´es a F¨ oldet. A XIII. fejezet szerint Kezdetben teremt´e Isten a mennyorsz´ agot ´es az ˝ osanyagot. ... ... a mennyet ´en szellemi ´egnek tartom, amelyben a megismer´es nem ”r´esz szerint”, nem ”t¨ uk¨ or ´ altal ´es hom´ alyban” (1Kor 13,12) t¨ ort´enik, hanem egyenl˝ o a teljesen megvil´ agos´ıtott: a sz´ınr˝ ol sz´ınre val´ o l´ at´ assal. Nem hull´ amzik egyszer erre, egyszer arra; hanem, amint eml´ıtettem, egyszerre ´es egy¨ utt val´ o l´ at´ as, id˝ obeli v´ altoz´ as n´elk¨ ul. Mennyorsz´ agon teh´ at l´enyeg´eben a term´eszeti t¨orv´enyeket ´erti. Hosszan mereng a Kez” detben” jelent´es´en, tekintettel arra, hogy szerinte az id˝o is a Teremt´eskor keletkezett. A ´ v´elekedik, hogy e sz´ XXIV. fejezetben Ugy o ”kezdetben” az Ig´et jelenti, de vallja, hogy m´ as magyar´ azat is lehets´eges.
5.
˝ Osrobban´ as ´ es modern kereszt´ enys´ eg
Mint l´attuk, m´ as vall´ asok ´es a korai kereszt´enys´eg is evol´ uci´oban gondolkodott, ´es ez lehet˝ov´e ˝ teszi, hogy gond n´elk¨ ul interpret´ alja az Osrobban´ ast Teremt´esk´ent. A modern kozmol´ogia ´es a kereszt´eny Teremt´es ellentmond´ as´ anak felold´as´ara t¨obb lehet˝os´eg van, mindegyikre sz´amos elm´eletet l´ atni az irodalomban: • Elvetni a tudom´ anyos adatokat, ami p´eld´aul a k¨ov¨ uletek ´ertelmez´es´et meglehet˝osen bonyolultt´ a teszi. • Bebizony´ıtani, hogy megfelel˝ o id˝osz´am´ıt´asi rendszerben a 14 milli´ard ´ev 5758-nak felel meg. • T¨obb teremt´est felt´etelezni, ´es azt, hogy a k¨ov¨ uletek egy kor´abbib´ol maradtak vissza. ´ • Elvetni a Szent´ır´ as bet˝ u szerinti ´ertelmez´es´et, mint Maimonides ´es Szent Agoston. ˝ A Vatik´ an m´ ar j´ oval el˝ obb elfogadta az Osrobban´ ast a vil´ag kezdet´enek (azaz Teremt´esnek), ˝ mint a tudom´ anyos k¨ oz¨ oss´eg. XII. Pius p´apa 1951-ben u ¨dv¨oz¨olte az Osrobban´ ast, mint a Vil´ag teremt´es´et Isten l´etez´es´enek bizony´ıt´ekai a modern term´eszettudom´ anyok f´eny´eben c´ım˝ u ´ teh´ besz´ed´eben [7]: Igy at a Teremt´es id˝ oben t¨ ort´ent. Teh´ at l´etezik Teremt˝ o. Teh´ at Isten l´etezik! Hab´ ar nem explicit ´es nem teljes, ez az a v´ alasz, amelyet a tudom´ anyt´ ol v´ artunk, ´es amelyet a jelenlegi emberi gener´ aci´ o v´ ar t˝ ole. ´ ıt´olag Edwin Hubble, a Vil´agegyetem XII. Pius besz´ede nagy nyilv´ anoss´agot kapott. All´ t´agul´as´anak f˝ o felfedez˝ oje (8. ´ abra), igencsak d¨ uh¨os lett, amikor levelet kapott egy bar´atj´at´ol, aki megk´erdezte, a p´ apa bejelent´ese kvalifik´alja-e szentt´e avat´asra. Am´ıg a reggeli u ´js´ agban nem olvastam r´ ola, nem gondoltam volna, hogy a p´ ap´ anak r´ ad van sz¨ uks´ege Isten l´et´enek bizony´ıt´ as´ ahoz. Ezek ut´ an Georges Lemaˆıtre meggy˝ozte a Vatik´an tud´osait (egy ´evt´ızeddel k´es˝obb ˝o lett a Vatik´ an Tudom´ anyos Akad´emi´aj´anak eln¨oke), hogy nem szabad t´ uls´agosan ´ep´ıteni erre a nem bizony´ıtott elm´eletre, ´es XII. Pius t¨obbet nem hivatkozott r´a. II. J´anos P´ al p´ apa 1996-ban visszat´ert a k´erd´eshez, ´es a Vatik´ani Tudom´anyos Akad´emi´ahoz int´ezett besz´ed´eben a k¨ ovetkez˝ ot mondta: ... u ´gy t˝ unik, hogy a modern tudom´ anynak ... siker¨ ult megtal´ alnia az els˝ odleges fiat lux [legyen vil´ agoss´ ag] pillanat´ at, amikor a semmib˝ ol az anyag mellett f´eny ´es sug´ arz´ as tengere t¨ ort ´ el˝ o, az elemek meghasadtak ´es kavarogtak ´es galaxisok milli´ oiv´ a v´ altak. ... Igy teh´ at a fizikai bizony´ıt´ asra jellemz˝ o konkr´ets´ aggal [a tudom´ any] meger˝ os´ıtette a Vil´ agegyetem esetlegess´eg´et 8
8. ´ abra. Edwin Hubble, 1889 – 1953.
9. ´ abra. Stephen W. Hawking ´es Az id˝o r¨ovid t¨ort´enete magyar kiad´asai. ´ ´es annak a kornak a megalapozott levezet´es´et, amikor a Vil´ ag el˝ oj¨ ott a Teremt˝ o kez´eb˝ ol. Igy megt¨ ort´ent a teremt´es. Kijelentj¨ uk: teh´ at l´etezik Teremt˝ o. Teh´ at Isten l´etezik! Stephen Hawking nemcsak elismert fizikus, de a tudom´anyos eredm´enyek n´epszer˝ us´ıt´es´e´ert is igen sokat tett. Erre kit˝ un˝ o p´elda kozmol´ogi´ar´ol ´ırott k¨onyve, Az id˝ o r¨ ovid t¨ ort´enete, amely csak magyar nyelven n´egy kiad´ast ´ert meg (9. ´abra). II. J´anos P´al fogadta Hawkingot ˝ egy vatik´ani konferencia alkalm´ ab´ ol, ´es azt tan´acsolta neki, ne feszegess´ek az Osrobban´ as ¨ pillanat´at, mert az Isteni beavatkoz´ as volt. Hawking k´es˝obb azt mondta: Or¨ ultem, hogy nem ismerte a konferenci´ an ´eppen elhangzott el˝ oad´ asom t´em´ aj´ at — a lehet˝ os´eg´et annak, hogy a t´er-id˝ o ugyan v´eges, de nincs hat´ ara, kezdete sem, teh´ at a Teremt´esnek sincs id˝ opontja. ´ ´ Ugy ´erzem, ezen a ponton tal´ alkozik Szent Agoston, II. J´anos P´al ´es Stephen Hawking ´all´aspontja a vil´ ag keletkez´es´evel kapcsolatban.
6.
Z´ arsz´ o
˝ A vall´asok t´ ulnyom´ o r´esze teh´ at elfogadja az Osrobban´ ast isteni beavatkoz´ask´ent Teremt´esnek. ˝ Logikus elm´evel a t´ agul´ o Vil´ agegyetemt˝ol viszonylag k¨onny˝ u eljutni egy kezdeti Osrobban´ asig: ami most t´ avolodik, annak kor´ abban k¨ozelebb kellett lennie, ´es a folyamat valamikor nyilv´an ´ elindult. Amint azt Szent Agoston is megtette, a modern fizika t´er- ´es id˝ofogalma is kik¨ovet9
keztethet˝o logikus gondolkod´ assal. Ugyanezt az utat egy´ebk´ent sz´amos filoz´ofus (Spinoza, Kant, Hegel, Engels) is v´egigj´ arta, ´ert´ekes tudom´anyos k¨ovetkeztet´esekre jutva tiszt´an logikai u ´ton. A term´eszettudom´ any ´es a vall´as vagy a filoz´ofia teh´at hasonl´o k¨ovetkeztet´esekre juthat a Vil´ ag tulajdons´ agaira vonatkoz´olag. A k¨ ul¨onbs´eg a kett˝o k¨oz¨ott a k´erd´esfeltev´es ´es a v´alaszok kidolgoz´ asa m´ odszertan´ aban van. A fizika k´ıs´erleti tudom´ any. Alapk´erd´ese az, hogyan n´ez ki, hogyan m˝ uk¨odik a vil´agunk. A Vil´agegyetem szerkezet´et pr´ ob´ aljuk meg´erteni, ehhez elm´eleteket ´all´ıtunk fel ´es sz´am´ıt´asokat v´egz¨ unk, amelyeket megfigyel´esekkel mennyis´egileg ellen˝orz¨ unk. Hi´aba volt Lemaˆıtre elm´elete matematikailag pontos, ´evtizedekig nem fogadta el a fizikus k¨oz¨oss´eg, am´ıg a k´ıs´erleti megfigyel´esek megfelel˝ oen al´ a nem t´ amasztott´ak. ˝ A fizikai kozmol´ ogia az Osrobban´ ast modellk´ent kezeli, amelyet eddig minden megfigyel´es ˝ messzemen˝ oen igazol. A konkr´et megfigyel´esek az Osrobban´ ast k¨ovet˝o sz´azadm´asodpercig visznek vissza benn¨ unket; az azt megel˝oz˝o id˝oszakra csak k¨ ul¨onb¨oz˝o elm´eleti becsl´eseink vagy spekul´aci´oink vannak. ˝ A gyors´ıt´ os r´eszecskefizika seg´ıts´eg´evel elvben k¨ozelebb mehet¨ unk az Osrobban´ ashoz, ami˝ kor megpr´ ob´ aljuk laborat´ oriumi k¨ or¨ ulm´enyek k¨oz¨ott rekonstru´alni az Osrobban´ ast k¨ozvet˝ len¨ ul k¨ovet˝ o anyag´ allapotot, ez most mintegy milliomod m´asodpercre megk¨ozel´ıti az Osrobban´ ast. Ebben is ´att¨ or´est v´ arunk a CERN Nagy hadron-¨ utk¨oztet˝oj´et˝ol, az LHC-t´ol, ahol n´egy ´ori´asi ˝ k´ıs´erletben is m˝ uk¨ odnek magyarok: az ´olom-atommagok u ¨tk¨oztet´ese az anyag Osrobban´ ask¨ozeli ´allapot´ at pr´ ob´ alja rekonstru´ alni, a proton-proton u ¨tk¨oz´esekben pedig, m´as t´em´ak mellett, a s¨ot´et anyag mibenl´et´ere pr´ ob´ alunk r´ak´erdezni.
Hivatkoz´ asok [1] Patk´os Andr´ as ´es Frei Zsolt: Infl´ aci´ os kozmol´ ogia, Typotex, 2005. [2] Felt´ arul a Vil´ agegyetem, Term´eszet Vil´aga k¨ ul¨onsz´ama, 2009 (Szerk.: Szabados L´aszl´o). [3] Georges Henri Joseph Edouard Lemaˆıtre: The Beginning of the World from the Point of View of Quantum Theory, Nature 127 (1931) 706. [4] E. Komatsu et al, 7-year WMAP Observations: Cosmological Interpretation, arXiv:1001.4538 (Astrophys. J. 2010). [5] Dick Teresi: Lost Discoveries : The Ancient Roots of Modern Science–from the Babylonians to the Maya, Simon & Schuster, 2002. [6] R.A.S. Kocha: The Big Bang and the Bhagavad Gita, Bharatiya Vidya Bhavan, Mumbai, 1991. [7] XII. Pius p´ apa: The proofs for the existence of God in the light of modern natural science, Address of Pope Pius XII to the Pontifical Academy of Sciences, November 22, 1951. http://www.papalencyclicals.net/Pius12/P12EXIST.HTM [8] Mirza Tahir Ahmad: The Quran and Cosmology http://www.alislam.org/library/books/revelation/part 4 section 5.html ´ [9] Szent Agoston vallom´ asai (Dr. Vass J´ozsef ford´ıt´asa), http://vmek.niif.hu/04100/04187/04187.htm
10
