A mezõgazdasági növények jég- és elemikár-biztosításának szerzõdési feltételei A mezõgazdasági növények jég- és elemikár-biztosításának szerzõdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaságnak (a továbbiakban: biztosító) és a szerzõdõnek/biztosítottnak a jelen szerzõdési feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdéseire alkalmazni kell.
Ha a biztosító a kötvényt az ajánlat átadásától számított tizenöt napon belül kiállítja, a szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre. 1.3.2.
A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés visszamenõ hatállyal jön létre attól az idõponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselõje részére átadták.
1.3.3.
Nem jön létre a szerzõdés, ha a biztosító az ajánlatot az átadásától számított tizenöt napon belül visszautasítja.
1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítás tárgya A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén szolgáltatást teljesít a szerzõdésben meghatározott biztosítási összeg erejéig.
1.4. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 1.4.1.
1.2. A biztosítási szerzõdés alanyai 1.2.1.
A szerzõdõ az, aki a szerzõdés megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítás díját fizeti. A jognyilatkozatokat a biztosító hozzá intézi, illetve õ jogosult a jognyilatkozatok megtételére.
1.2.2
Biztosított a növénykultúra tulajdonosa, kezelõje, bérlõje vagy haszonbérlõje.
1.2.3.
A biztosítást megkötheti minden magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki/amely a növénykultúra megóvásában érdekelt, vagy aki/amely a szerzõdést ilyen érdekelt személy javára köti.
A felek a kockázatviselés kezdõ idõpontjában ettõl eltérõen is megállapodhatnak.
1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idõszak 1.5.1.
A biztosítási szerzõdés határozatlan és határozott idõtartamra is köthetõ.
1.5.2.
A biztosítási évforduló – más megállapodás hiányában – minden év december 31. napja.
A biztosítási szerzõdés – a szerzõdõ írásbeli ajánlatára – a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
1.5.3.
A biztosítási idõszak egy naptári év.
Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
1.6.1.
1.3. A biztosítási szerzõdés létrejötte 1.3.1.
A biztosítási szerzõdés – létrejötte esetén – az azt követõ napon lép hatályba, amikor a szerzõdõ az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetve amikor a szerzõdõ felek díjfizetési halasztásban állapodtak meg, vagy amikor a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
1.6.
A biztosítás hatálya A biztosítás területi hatálya a szerzõdésben meghatározott kockázatviselési helyre terjed ki.
1.6.2.
A biztosítás idõbeli hatályát a biztosított mezõgazdasági növénykultúra következõ fejlõdési szakaszai határozzák meg:
3.1.2.
Minõségi kár: az a minõségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz a rostkender és rostlen szártermésében, a paprika, dinnye, uborka, spárgatök, zöldborsó, zöldbab, továbbá az almás és csonthéjas gyümölcsök termésében, valamint a kosár- és nemesfûz vesszejében.
3.1.3.
Tõkiveréses kár: a növények tõállományának jégverés következtében elõálló, olyan mértékû kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.
Jégkockázat: szántóföldi növényekben a kikeléstõl, kiültetéstõl, palántázástól vagy telepítéstõl, almás termésû és csonthéjas gyümölcsûekben az elsõ tisztuló hullás befejezõdésétõl, héjas gyümölcsûekben az elvirágzástól, bogyós gyümölcsûekben az elsõ virágok megjelenésétõl, szamócában az általános virágzástól,
3.2. Tûz-, villámcsapás- és földcsuszamláskár
szõlõben, komlóban, kosár- és nemesfûzben a rügyfakadástól kezdõdik, és a növények betakarításáig tart.
A tûz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hõmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedõképesen hõ-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
Tõkiveréses károk: az õszi vetésû, ültetésû vagy telepítésû növényekben, szamócában, valamint zöldborsóban a május 15-e elõtt bekövetkezett károkra terjed ki. Tavaszi vetésû, ültetésû, telepítésû és palántázott növények esetében a május 31-e elõtti károkra terjed ki.
A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítõdés, nagyfeszültségû villamoskisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely rombológyújtó hatással károsít. A földcsuszamlás a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében lejtõs terepen, hegy- vagy domboldalon amiatt keletkezik, hogy a talaj egyensúlyi állapota megváltozik, és a talaj a természetes vagy mesterséges lejtés irányába elmozdul.
A tûz, villámcsapás és földcsuszamlás kockázata: szántóföldi növényekben a keléstõl, kiültetéstõl, palántázástól vagy telepítéstõl a növények learatásáig, a termés leszedéséig, illetve a földbõl való kiszedéséig,
A biztosító megtéríti azokat a tûz, villámcsapás és földcsuszamlás következtében bekövetkezett károkat, amelyek:
gyümölcsökben, szõlõben, komlóban, kosárés nemesfûzben a termés leszedéséig, leszüreteléséig,
a növények termésének súlycsökkenésében vagy
a learatott, leszüretelt vagy a földbõl kiszedett - de átmenetileg a termesztés helyén tárolt - termésre. ültetvények állagkárai esetében a termõévekre vonatkozik.
2. A biztosított vagyontárgyak
a termõ gyümölcsösök, a termõ szõlõk, a komló, a kosár- és nemesfûz állományának elpusztulásában nyilvánulnak meg.
3.3. Kizárások 3.3.1.
E biztosítás nem terjed ki: 3.3.1.1. a biztosított növénykultúrában bekövetkezõ, 5%-ot meg nem haladó károk térítésére,
A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsül a szerzõdõ/biztosított tulajdonában, kezelésében, bérletében vagy haszonbérletében lévõ szabadföldi, lábon álló, mezõgazdasági növénykultúra.
3.3.1.2. a kettõs hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra,
3. A biztosítási események
3.3.1.3. az ipari felhasználásra termesztett gyümölcsök minõségi káraira,
3.1. Jégkár:
3.3.1.4. a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra.
Csapadék formájában hulló jég, amely a növények termésmennyiségét és termésminõségét befolyásoló sérüléseket okoz. 3.1.1.
Súlycsökkenési kár: a növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
3.3.2.
A biztosítás nem terjed ki a jégverés által okozott olyan kárra, amely 3.3.2.1 a magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett,
3.3.2.2. a szõlõvesszõt, illetve a tõke többéves részeit érte, 3.3.2.3. a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett, valamint 3.3.2.4. a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményként állt elõ (fagyhatás). 3.3.3.
E biztosítás nem terjed ki a tûz, villámcsapás vagy földcsuszamlás által okozott, 50 000 Ft-ot meg nem haladó károk térítésére.
4. A biztosítási összeg A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a termés egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága [termésátlag (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha)]. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási idõszakonként az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelõen le kell szállítani. Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik.
5. A biztosítási díj 5.1. A díj esedékessége és a díjfizetés gyakorisága A biztosítás díja egy biztosítási évre (biztosítási idõszakra) vonatkozik, amely – a felek megállapodása szerint – egy összegben vagy az ajánlaton rögzített idõpontokban részletfizetéssel is teljesíthetõ. A biztosítás díját – részletfizetés esetén is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni. Más megállapodás hiányában az elsõ biztosítási idõszakra járó díj a szerzõdés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj minden biztosítási idõszak elsõ napján esedékes, kivéve, ha a felek díjhalasztásban állapodnak meg. A szerzõdõ felek megállapodhatnak a biztosítási díj részletekben való fizetésében is. A biztosítási díj esedékességének idõpontját a biztosítási ajánlat és a kötvény tartalmazza.
5.2. A biztosítási díj megállapítása A biztosítási díj a díjtétel és a biztosítási összeg szorzata. A díjtételt befolyásoló tényezõk a következõk: a biztosított növény kárérzékenysége a biztosítási eseményekkel szemben,
a biztosítási összeg, a biztosított terület elhelyezkedése a kárveszélyesség szempontjából. A szerzõdõ/biztosított számára lehetõség van a kárösszegbõl önrész vállalására. A biztosítási díj a vállalt önrésznek megfelelõ arányban csökkenthetõ. A szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a szerzõdés fennállása vagy egy adott biztosítási idõszak alatt a bejelentett terület és hozam módosulhat, s ennek következtében a biztosítás díjbesorolása vagy díja változhat. A díj a szerzõdõ feleknek az adatközlõ lapon rögzített megállapodása szerint módosul.
5.3. A díjnemfizetés következménye A biztosítási díjat (díjrészletet) a díj esedékességekor kell megfizetni. A biztosítási díj esedékességétõl számított 30 nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ/biztosított halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
6. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 6.1. A közlési kötelezettség A szerzõdés megkötésekor a szerzõdõnek/biztosítottnak közölnie kell minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett, illetve amelyre a biztosító kérdést tett fel. A szerzõdõ/biztosított az adatközlõ lap kitöltésével a biztosító rendelkezésére bocsátja a biztosítani kívánt növényállomány területét, egységárát és hozamadatait. Az adatközlõket biztosítási évenként minden év március 31-éig meg kell küldeni a biztosítónak. A hozamadatok meghatározásánál figyelembe kell venni a biztosítani kívánt terület termõképességét és a biztosított által alkalmazott agrotechnikát. Az egységár meghatározásához figyelembe kell venni az aktuális piaci, tõzsdei, hatósági és szerzõdéses árakat. Az egységárak a biztosítási év alatt nem módosíthatók. A biztosítás alá vont terület nagyságát a szerzõdõ/biztosított közli a biztosítóval; a terület azonosításához szükséges dokumentumokat (térképvázlat, táblaszám, helyrajzi szám) az adatközléssel együtt bocsátja a biztosító rendelkezésére.
6.2. A változásbejelentési kötelezettség
el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosítói javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt/biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító fenti jogával nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
A szerzõdõ/biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely a biztosító kockázatviselésének mértékére kihat. A szerzõdõnek/biztosítottnak az egységárak meghatározására minden biztosítási évben csak egyszer van lehetõsége. A változásbejelentési kötelezettség szempontjából lényeges körülménynek az alábbiak tekintendõk: a biztosítási szerzõdésben meghatározott terület növekedése, új kockázati osztályba tartozó növény bevonása a biztosított növények körébe,
7. A biztosító szolgáltatása A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzõdésben foglaltak szerint megtéríti a 3.1.–3.2. pontokban felsorolt események következtében elõállt károkat.
a szerzõdõ/biztosított személyének megváltozása,
7.1. A szolgáltatás mértékének megállapítása
a biztosított vagyontárgyat terhelõ zálogjog alapítása,
7.1.1.
a jogi személy szerzõdõ/biztosított egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása, ill. a szerzõdõ/biztosított ellen indult felszámolási és csõdeljárás,
a károsodott terület nagysága, a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam),
a jelen biztosítási feltételek alapján biztosított növénykultúrára más biztosítótársaságnál újabb, azonos kockázatú biztosítási szerzõdés megkötése, az adatközléskor megállapított termésátlag agrotechnikai, idõjárási vagy egyéb okok miatti (kivéve a biztosítási eseményeket) változása esetén a szerzõdõ/biztosított által reálisnak vélt termésátlag bejelentése. A hozamváltoztatás bejelentését a biztosító csak a termés ténylegesen várható mértékéig veszi figyelembe. A szerzõdõnek/biztosítottnak a biztosítási események bekövetkeztéig van lehetõsége változásbejelentésre.
6.3. A közlési és a változásbejelentési kötelezettség következményei A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzõdõ/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ valamely lényeges körülményrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a szabályzatok értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést harminc napra felmondhatja. Ha a szerzõdõ/biztosított a módosító javaslatot nem fogadja
A súlycsökkenési és minõségi károk megállapítása a következõk figyelembevételével történik:
a becsléssel megállapított kár százaléka a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. 7.1.2.
A tõkiveréses károk esetében a kárösszeget a kiszántást és újrahasznosítást szükségessé tevõ mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. A kártérítés a biztosítási összeg 20%-a.
7.1.3.
Az állagkárok esetében a biztosító szolgáltatása maximum az állagérték 70%-a.
7.1.4.
Ismétlõdõ biztosítási eseménykárok esetén az újabb kármegállapítás a korábbi kártérítés beszámításával történik.
7.1.5.
A hatóság által jégverés miatt a vetõmagtermelésbõl kizárt hibridkukorica-vetõmag kárát a címerezés elõtt a biztosítási összeg 50%-ával, címerezés után 70%-kal téríti a biztosító.
7.1.6.
Abban az esetben, ha az adatközléskor megállapított termésátlag agrotechnikai, idõjárási vagy egyéb okok miatt (kivéve a biztosítási eseményeket) nem teljesül, és ez a biztosító tudomására jut (pl. kárrendezéskor), a biztosító a reális termésátlagot meghatározza, és a szolgáltatáskor figyelembe veszi.
8. A kárenyhítési és kármegelõzési kötelezettség A szerzõdõ/biztosított köteles a tõle elvárható intézkedéseket megtenni a károk megelõzése és enyhítése érdekében, s ezzel összefüggésben mindenkor be kell tar-
tania az erre vonatkozó szakmai elõírásokat. A biztosító képviselõje vagy megbízottja útján jogosult ellenõrizni a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerzõdés módosítását.
9. A biztosító mentesülése 9.1. A biztosító mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a szerzõdõ/biztosított jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság vezetõ szerve, e szerv tagja, vezetõ beosztású alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított növényállomány kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. 9.2. A 9.1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is alkalmazni kell.
10. A szerzõdés módosítása
11.3. A biztosító köteles a kárbejelentést követõ 5 munkanapon belül a kárrendezési eljárásról intézkedni. A kárfelvételi jegyzõkönyvben megállapított kártérítési összeg akkor tekinthetõ véglegesen jóváhagyottnak, ha a biztosító a jegyzõkönyv felvételétõl számított 30 napon belül nem tesz írásban eltérõ nyilatkozatot. A biztosítási szolgáltatás teljesítése az utolsó irat beérkezését követõ 15 munkanapon belül esedékes.
12. A biztosítási szerzõdés megszûnése A biztosítási szerzõdés az alábbi okok miatt szûnhet meg: Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzõdés – illetõleg annak megfelelõ része – a hónap utolsó napjával megszûnik. A határozatlan tartamú biztosítási szerzõdést a felek 30 napos felmondási idõvel bármely biztosítási idõszak végére írásban felmondhatják. A határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés a tartam lejártakor szûnik meg. A biztosítási szerzõdés az 5.3. és a 6.3. pontban meghatározott esetekben is megszûnik.
A biztosítási szerzõdés csak írásban módosítható.
13. Egyéb rendelkezések 11. A biztosító teljesítése 11.1. A szerzõdõ/biztosított köteles a bekövetkezett káreseményt a biztosító szerzõdést kezelõ egységéhez három munkanapon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését. 11.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a szerzõdõ/biztosított nevét, címét, a kár idõpontját, a károsodott terület nagyságát és azonosítási adatait (táblaszám, helyrajzi szám stb.), a biztosítási eseményt, a károsodott növényt és a kár elbírálásához szükséges minden lényeges körülményt. A biztosító képviselõjének megérkezéséig a káresemény helyszínén – legfeljebb a kárbejelentéstõl számított 5 munkanapon belül – a biztosított csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárt az elõírt határidõn belül nem jelenti be, vagy a helyszínen a megengedettnél nagyobb mértékben változtat, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények elévülési ideje egy év. Az elévülés akkor kezdõdik, amikor a követelés esedékessé válik. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban (levélben, telefaxon) a biztosító szerzõdést kezelõ egységéhez kell továbbítani. A biztosító a szerzõdések létrejötte, nyilvántartása és kezelése érdekében személyes adatokat is kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez. A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 99. §-ának felhatalmazása alapján a biztosító és a biztosítási ügynöke jogosult kezelni a szerzõdõ és a biztosított, illetõleg a károsult (a továbbiakban: ügyfél) adatait, valamint a biztosítási szerzõdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggõ, a törvényben rögzített adatokat. A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett Magyar Posta és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minõsül.
A biztosító az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott és biztosítási titoknak minõsülõ adatokat – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettség alól az érintett ügyféltõl a kiszolgáltatható titokkört megjelölve, írásban felmentést kapott. A biztosító egyes szolgáltatásaihoz igénybe vesz külsõ közremûködõket is olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény titoktartásra kötelezi. Az ajánlat, valamint a kárbejelentõ lap, figyelembe véve a mezõgazdasági biztosítás speciális jellegét is, tartalmazza a megbízotti kört – az adattovábbítás céljának megjelölésével –, amelynek a biztosító az adatokat továbbíthatja.
nyilvántartásban módosíthatja. A biztosító az adatokat a biztosítási szerzõdés tartama alatt és a szerzõdés megszûnését követõen a szerzõdésbõl származó követelések elõterjeszthetõségének, az elévülési idõnek a lejártáig kezeli. A biztosító jogosult bármikor a helyszínen ellenõrizni a kockázati viszonyokat és a szerzõdõ, illetve a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét. A jelen szerzõdési feltételek alapján létrejött szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései irányadók.
Allianz Hungária Biztosító Rt.
HB-11636 – Styl-Print Kft.
Az ügyfél a saját személyes, nyilvántartott adatairól jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító a
