A METAINFORMÁCIÓS NYELVI ELEMEK FUNKCIÓJA BETEGTÁJÉKOZTATÓK SZÖVEGÉBEN

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, III. évfolyam, I. szám, (2008) pp. 165-174.

A METAINFORMÁCIÓS NYELVI ELEMEK FUNKCIÓJA BETEGTÁJÉKOZTATÓK SZÖVEGÉBEN I l l é s n é K o v á c s M á r ia Miskolci Egyetem, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Magyar Nyelvtudományi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros [email protected] S im ig n é F e n y ő S a r o l t a Miskolci Egyetem, Modem Filológiai Intézet, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros [email protected]; [email protected]

Kivonat: A tanulmány egy nyelvészek által még nem elemzett kommunikációs műfaj, a gyógyszerekhez mellékelt betegtájékoztatók szövegeit elemzi a kommunikáció hatékonysága szempontjából. A betegtájékoztatók olyan szövegek, amelyek orvosi szaknyelvi terminológiát is tartalmaznak, ugyanakkor az információt laikusok számára is hozzáférhetővé teszik. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a tájékoztató szövegek megfogalmazói mint az információ adói a meggyőzésnek milyen eszközeit alkalmazzák a betegek mint az üzenet vevői közötti kapcsolatfelvétel, a figyelem irányítása és a kapcsolat fenntartása érdekében. Ennek során a metainformációs nyelvi elemeknek, a kérdő és a felszólító mondatoknak, valamint az információ tagolásának a befogadásban és a meggyőzésben betöltött szerepe kerül bemutatásra.

betegtájékoztató, irányító információ, kontroll kommunikáció, konatív és fatikus funkció, metainformáció Kulcsszavak:

információ,

közvetett

Bevezetés Napjainkban egyre intenzívebb kutatások foglalkoznak a kommunikáció nyelvészeti vonatkozásaival. Annak ellenére, hogy a napilapokban, a rádióban és a televízióban a kommunikáció lexémának többféle jelentésével találkozunk, „a kommunikáció értelme, használati köre nagyon gyakran leszűkül a nyelvi kommunikáció fogalmára” (Fercsik-Raátz 2001: 10). Kommunikáción leggyakrabban azt értjük, hogy hírt közlünk, információt osztunk meg egymással. Nem mindegy, hogy ezt miként tesszük: úgy, hogy információáradatot zúdítunk a befogadóra, vagy pedig a közlés során tudatosan alkalmazunk olyan nyelvi elemeket is, amelyek a befogadó figyelmét irányítják, a társalgást fenntartják, az információ befogadását és feldolgozását elősegítik (Simigné 2006). Ezen utóbbi feladat megoldásában segítenek a metainformációs kutatások, amelyek fontosságára 2000-ben, Banczerowski Janus A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései című könyvének megjelenése után figyeltünk fel (Banczerowski 2000). A könyvnek Az információ és a metainformáció a nyelvi közlés struktúrájában című fejezete alapján megismerkedtünk a metainformáció fogalmával, az információ és a metainformáció közötti különbséggel, a kettőnek a szövegeken belüli váltakozásával, a metainformációs igék és operátorok

166

Illésné Kovács Mária - Simigné Fenyő Sarolta

különböző fajtáival, valamint a kommunikációban betöltött szerepükkel. A Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén jelenleg is folynak olyan kutatások, amelyek a metainformációval kapcsolatos ismereteket más diszciplínák, például a fordítástudomány, a nyelvoktatás módszertana, a szaknyelvkutatás (Dobos 2004a, 2004b) és a stilisztika területén (Bodnár 2004) is érvényesítik. Jelen dolgozatban a metainformációs kutatásokat az írásbeli kommunikáció általunk még nem vizsgált fajtája, az orvosi szaknyelvi terminológiát tartalmazó, de az információt a laikusok számára is hozzáférhetővé tevő szövegekre, a betegtájékoztatók szövegeire terjesztjük ki. Azt emeljük ki, mennyire fontos szerepük van a metainformációs struktúráknak a meggyőzésben, vagyis abban, hogy a tájékoztató összeállítói a beteget rábeszéljék: ne csak a reklámokból jól ismert, a kockázatokra és a mellékhatásokra vonatkozó szövegrészt olvassa el, hanem a teljes szöveget is.

1.

A m éta in fo rm á ció fo g a lm a

A nyelvi közlés során többféle információ realizálódik "Nemcsak az objektív valóságról szóló információkat továbbítjuk, hanem sok más információt is, köztük az információszerzés módjára vonatkozó ismereteket is” (Banczerowski 2000: 117). Az olyan közlésekben, mint például Láttam, hogy a tüntetők felgyújtottak egy teherautót, vagy Tudom, hogy a balesetet a kedvezőtlen útviszonyok okozták, az információs csatornára vonatkozó információ is megjelenik. A bemutatott példamondatok jól szemléltetik, hogy a nyelvi közlést nemcsak alapinformáció, hanem metainformáció is alkothatja. Alapinformáción mindig az objektív valóságra vonatkozó, és az adó által továbbított információt értjük (pl. A tüntetők felgyújtottak egy teherautót.). Metainformációnak pedig az alapinformációra vonatkozó, azt minősitő, az adó tudatában, azaz a virtuális valóságban létező információt nevezzük (Hallottam, hogy..., Tudom, hogy..., Láttam, hogy..., Biztos vagyok benne, hogy ... stb.). Ezen utóbbiak, a nyelv metainformációs elemei soha nem az objektív, hanem mindig a virtuális valóságra, az üzenetküldő tudatában létező gondolatokra vonatkoznak. A metainformációt leggyakrabban igékkel és operátorokkal fejezzük ki. A metainformációs igék például az információszerzés módjáról (láttam, hallottam, olvastam), az adó és a vevő állapotáról (érzem, fáj), az információ feldolgozásáról (megállapít, megtud), az információtovábbítás folyamatáról (beszél, mond), az adó memóriájának állapotáról (tud, emlékszik), a kommunikációs szituáció fázisairól (elkezd, folytat, befejez), magáról a kommunikációs szituációról (tárgyal, telefonál, válaszol), az információ tartalmáról és formájáról (magyaráz, javasol, kigúnyol) és az információ funkcióiról (parancsol, megtilt, ajánl, utasít) stb. tájékoztatnak. A metainformációs struktúrákhoz tartozó operátorok pedig azt fejezik ki, hogy az adó hogyan viszonyul az általa közölt információhoz. Az operátorok a beszédaktusról (őszintén szólva, zárójelben jegyzem meg), az adónak a közlés egyes elemeihez való viszonyáról (tulajdonképpen, eléggé, inkább), az adónak a saját maga által kimondott szavaktól való elhatárolásáról (állítólag, mintha) stb. adnak számot. A metainformációs nyelvi elemek az információ-átadás folyamatát időről időre megszakítják, kisebb-nagyobb darabokra, ‘láncszemekre’ tördelik, az így keletkezett üzenetrészeket, hírtöredékeket, szövegszekvenciákat először értelmezik, pontosítják, megmagyarázzák, majd egy magasabb síkon összekötik, láncszerűvé

A metainformációs nyelvi elemek funkciója betegtájékoztatók szövegében

167

teszik. így jön létre az egységes ([alap\információs és metainformációs szintből vagy mezőből álló) szöveg (Lévai 2004; Lévai 2006). A nyelv metainformációt kifejező elemei alkalmasak arra, hogy segítségükkel irányító- és kontroll információt fejezzünk ki. Az olyan metainformációs elemek, mint például Figyelj! Az a fontos, hogy...; Vigyázz! Ne felejtsd el! Arra törekedj, hogy ...; Ne mondd ki! irányító információt fejeznek ki. Segítségükkel az adó az információ vevőjének figyelmét irányíthatja, illetve viselkedését befolyásolhatja. A kontroli-információ kétirányú lehet; haladhat az adótól a vevőig és fordítva. Kontroli-információt fejeznek ki például a kérdések formájában megjelenő alábbi szerkezetek: Érted? Hallod? Tudod-e, hogy...? Megértetted? Nem? Rendben van? Jól vagy? Hallasz engem? Használatukkal az információ adója azt képes ellenőrizni, hogy a vevőhöz eljutott-e a közölt információ, és hogy sikerült-e azt tudatába beépíteni. Az Igen. Értem. Persze. Természetesen. Úgy van. Igazad van. stb. szerkezetekkel a vevő nyújt visszacsatolást. Az információ megfelelő továbbítására és vételére az élet különböző színterein, hivatalos és nem hivatalos beszédhelyzetekben egyaránt nagy szükség van. A továbbiakban általában szólunk a betegtájékoztatókkal szemben támasztott követelményekről, majd azt mutatjuk be, hogyan irányítják és tartják fenn az olvasó figyelmét a nyelv metainformációs elemei a gyógyszeres dobozokban található és az adott gyógyszerhez tartozó betegtájékoztatók szövegének olvasásakor. 2. Betegtájékoztatás, információközlés a „tájékoztatott fogyasztó” státusz elérése érdekében Hazánkban, mint ahogy az EU többi tagállamában is, az egészségügyi miniszter rendelete szabályozza, hogy milyen legyen az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek cimkéje, mely információk jelenjenek meg a gyógyszerek csomagolásán, és milyen információkat, adatokat tartalmazzon a betegtájékoztató. Az egészségügyi miniszter 30/2005. (VIII.2.) rendelete (Megjelent a Magyar Közlöny 2005/107. számában) például arra is kitér, hogy a gyógyszerek alkalmazására vonatkozó információ legyen egyértelmű és könnyen olvasható. Mindezeken kívül a csomagoláson Braille-írással is fel kell tüntetni a gyógyszer nevét és hatását, hogy a gyógyszerek önálló, biztonságos szedése a vakok és a gyengén látók számára is lehetővé váljon. Az ilyen jellegű rendelkezésekre azért van szükség, mert ’’hazánkban egyetlen évtized alatt megtízszereződött a rendelkezésre álló gyógyszerek választéka, az eligazodás nem csupán a betegek, de gyakran a szakemberek számára is nehézséget okoz” http://www.iogiforum.hu/hirek/13110 (Letöltve: 2008. szept. 04.). A minőségi, a lehető legkisebb kockázattal járó kezeléshez azonban szükség van a beteg felelős magatartására, aktív részvételére. Mindenkit megillet a „tájékoztatott fogyasztó“ státusza. „A betegek tájékoztatásában a gyártók, az orvos és a gyógyszerészek együtt vesznek részt, de létezik egy kötelező önrész is, ez a beteg egyéni felelőssége” http://www.iogiforum.hu/hirek/13110 (Letöltve: 2008. szept. 04.). Ezért kell a betegtájékoztatók szövegét úgy megfogalmazni, hogy a beteg érezze, az információ küldője kapcsolatot akar létesíteni vele annak érdekében, hogy ebben a szituációban szerepét felismerje. A betegtájékoztatókra vonatkozó rendeletek, jogszabályok, elvárások (pl. közérthetőség, egyértelműség stb.) sokasága annak a következménye, hogy a

168


tájékoztatók szövege potenciálisan a társadalom egészét érintő szövegtípust képvisel amely a címzett vagy a befogadó szempontjából alapvető, lényeges információkat közöl. A betegtájékoztatók szövege az orvosi szaknyelv szakemberek és laikusok közötti nyelvhasználati rétegéhez tartozik. Jellemzője, hogy a kommunikáció résztvevőinek eltérőek a szakmai ismereteik, felkészültségi szintjük (Kurtán 2003:33). A kommunikáció sikere ezért a mondanivaló közérthetőségének, a szakkifejezések világos használatának, ill. magyarázatának, az egyértelmű, pontos fogalmazásnak a függvénye. 3. A betegtájékoztatók szövege mint közvetett kommunikáció A betegtájékoztatók szövegének megfogalmazása a levélíráshoz hasonlóan a közvetett emberi kommunikáció egyik fajtája. A levélhez hasonlóan a betegtájékoztatóra is jellemző, hogy az információ adója és vevője nem közös kommunikációs szituációban vesz részt. Mindkettőjük számára más-más szituáció létezik. Az adót a vevőtől tér- és időbeli távolság választja el. A betegek tájékoztatása a levélíráshoz hasonlóan a kapcsolat felvételének egyik lehetősége. Tájékoztató személy és beteg között akkor kerül sor a kapcsolat felvételére, amikor a szöveg írója, aki egy gyógyszergyártó cég képviselője és az üzenet küldője, a gyógyszer alkalmazására vonatkozó információt a vizuális csatornán keresztül szándékozik a betegekkel megosztani. A szituáció sajátosságai következtében ez egyirányú kommunikáció, azaz információközlés, melynek során nincs mód a visszacsatolásra, a dekódolás nem kontrollálható. Ezért a szövegszerkesztés során kell olyan elemeket (kiemelés, világos tagolás stb.) és eszközöket (a kommunikáció fenntartását célzó fatikus elemek, a verbális kommunikációt idéző kérdésfeltevés, érthető, pontos megfogalmazás stb.) alkalmazni, amelyek megkönnyítik a laikusok számára íródott, de a szakszöveg elemeit is tartalmazó információ megértését, lehetővé teszik, hogy a beteg valóban megértse az instrukciókat és azoknak megfelelően járjon el. A levélírásnak, mint „műfajnak” megvannak a maga szabályai, amelyek a levelet, mint műfajt más típusú szövegektől megkülönböztetik. A hagyományos levél megszólítással kezdődik, majd bevezető, üdvözlő formulával folytatódik. A betegtájékoztatók szövege szinte minden gyógyszerre vonatkozóan azonos séma köré szerveződik. Az olvasó mint információvevő megszólítása az esetek döntő többségében elmarad. Dadvandipoumé Nagy Zsuzsanna alkalmazott nyelvészet szakos hallgató készülő szakdolgozatához a következő ötven betegtájékoztató nyelvészeti elemzését végezte el (Dadvandipoumé Nagy 2008): 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)

Adexor MR 35 mg filmtabletta (2003) Andaxin tabletta (2001) Atorva-Teva fdmtabletta (10 mg, 20 mg, 40 mg, 80 mg) /2006/ Augmentin 600 mg iv. injekció Augmentin 1,2 g iv. injekció (2002) Avelox 400 mg filmtabletta (2003) Cardura 2 mg, ill. 4 mg tabletta (2001) Cifrán 250 mg, ill. 500 mg, ill. 750 mg tabletta (2003) Contramal lOOmg, ill. 150 mg, ill. 200 mg retard filmtabletta (2003) Co-Renitec tabletta (1995)


10) 11) 12) 13) 14) 15) 16) 17) 18) 19) 20)

21) 22) 23) 24) 25) 26) 27) 28) 29) 30) 31) 32) 33)

34) 35) 36)

37) 38) 39) 40) 41) 42) 43) 44)

Coverex 4 mg tabletta (1993) C-vitamin 1000 mg Pharmavit pezsgőtabletta (2005) Dicynone tabletta (1990) Donalgin kapszula (1978) Dormicum 7,5 mg és 15 mg filmtabletta (1991) Elixirium Thymi Compositum FoNo VII. Naturland (2004) Estulic 1 mg tabletta (dátum nélkül) Ferrocomp forte tabletta (1993) Flector EP gél (2003) Fortum(2002) Fromilid 250 mg filmtabletta Fromilid 500 mg filmtabletta Fromilid granulátum szuszpenzióhoz (2003) Frontin tabletta (1997) Garasone szem- és fülcsepp (1998) Isoptin SR 120 mg retard filmtabletta (1994) Legalon 140 mg kapszula (2003) Lendormin tabletta (1993) Memoril 1200 mg filmtabletta Memoril 800 mg filmtabletta (2007) Monopril 10 mg, ill. 20 mg Fosinoprilum Natricum tabletta (2002) Mycosyst 50 mg, ill. 100 mg, ill. 150 mg, ill. 200 mg kapszula (2003) Nexium 20 mg, ill. 40 mg filmtabletta (2003) Nitromint 0,5 mg tabletta (1984) Nitromint NT 5 Nitromint NT 10 tapasz (1999) Nootropil 3 g injekció Nootropil 12 g infúzió 60 ml (2003) Nootropil 800 mg, illetve 1200 mg filmtabletta Nootropil 1200 mg, illetve 2400 mg granulátum 33% oldat (2003) No-spa 40 mg tabletta (2002) No-spa 40 mg injekció No-spa forte injekció (2002) NovoSeven 60 KIU (1,2 mg) por injekcióhoz 120 KIU (2,4 mg) por injekcióhoz 240 KIU (4,8 mg) por injekcióhoz (2002) Propafenon Pharmavit 300 mg filmtabletta (1997) Quamatel 20 mg, ill. 40 mg filmtabletta (2002) Renitec 2,5 mg, 5 mg, 10 mg és 20 mg tabletta (1994) Roxithromycin-ratiopharm 150 mg filmtabletta (2002) Sertralin-ratioparm 50 mg filmtabletta (2006) Sumamed 250 mg kapszula, Sumamed 500 mg tabletta (1999) Sumetrolim tabletta (1999) Suprastin tabletta (1997)

169


170

45) Tegretol 200 mg tabletta Tegretol CR 200 mg tabletta Tegretol CR 400 mg tabletta (1997) 46) Tramadol-ratioparm 50 mg kapszula (2000) 47) Voltaren 75 mg/3 ml injekció (2003) 48) Xanax 0,25 mg, 0,5 mg és 1 mg tabletta Xanax SR 0,5 mg, 1 mg, 2 mg és 3 mg retard tabletta (2001) 49) Zantac 150 mg, ill. 300 mg filmtabletta (2002) 50) Zinacef (2002) Ezek között mindössze egy olyan tájékoztatót talált (Tramadol-ratioparm 50 mg kapszula (2000), amely a levélformára jellemző megszólítással kezdődik: „Kedves Betegünk! Olvassa el ezt a betegtájékoztatót figyelmesen, mert fontos információkat tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy mire kell figyelnie e gyógyszer alkalmazásakor. ” Ezzel szemben 20 betegtájékoztatóban egyáltalán nem szerepel az olvassa e l ... ! felszólítás, ami azt sugallja, hogy az üzenet küldői nem törekedtek a beteggel való kapcsolatfelvételre, illetve figyelmének irányítására. A következő tájékoztatók jelentős része (18) az ún. régi típusú betegtájékoztatók közé tartozik, mivel a gyógyszerek közül 18 még 2000 előtt készült és került fogalomba. 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) 14)

Co-Renitec tabletta (1995) Coverex 4 mg tabletta (1993) Dicynone tabletta (1990) Donalgin kapszula (1978) Dormicum 7,5 mg és 15 mg filmtabletta (1991) Estulic 1 mg tabletta (dátum nélkül) Flector EP gél (2003) Frontin tabletta (1997) Garasone szem- és fülcsepp (1998) Isoptin SR 120 mg retard filmtabletta (1994) Lendormin tabletta (1993) Monopril 10 mg, ill. 20 mg Fosinoprilum Natricum tabletta (2002) Nitromint 0,5 mg tabletta (1984) Nitromint NT 5 Nitromint NT 10 tapasz (1999) 15) Propafenon Pharmavit 300 mg filmtabletta (1997) 16) Renitec 2,5 mg, 5 mg, 10 mg és 20 mg tabletta (1994) 17) Sumamed 250 mg kapszula Sumamed 500 mg tabletta (1999) 18) Sumetrolim tabletta (1999) 19) Suprastin tabletta (1997) 20) Tegretol 200 mg tabletta Tegretol CR 200 mg tabletta

A kapcsolatfelvételt, a kontaktus megteremtését megvalósító, ugyanakkor konativ funkciót is betöltő „Kedves Betegünk!” megszólítás bevonja a címzettet az


171

üzenetbe, ugyanakkor az udvariasság követelményének is eleget tesz. Ezzel a rövid mondattal már a kísérőirat elején kedvező hatást ér(het) el az üzenet küldője. Kár, hogy a megszólítást követő mondat végén nem a megfelelő írásjelet alkalmazza a tájékoztató megfogalmazója, mert ennek következtében az üzenet veszít expresszivitásából. Az Olvassa el figyelmesen... ! felszólításban szereplő olvas metainformációs ige felszólító módú alakja arra hívja fel a figyelmet, hogy az információ befogadásához a vevőnek a vizuális csatornát kell majd igénybe vennie. Ezen kívül az olvassa el! felszólítás figyelemfelkeltő kommunikációs elem, amelynek használatával az információ adója tudatosan irányítja az olvasó, a gyógyszert szedni kívánó beteg figyelmét. A vokatív funkciót betöltő és az információ vizuális befogadására utaló olvassa el! felszólítás a betegtájékoztatók szövegében többszöris előfordul. Az információ adója tudatosan irányítja a figyelmet, a felszólító módú igealak irányító információt fejez ki (Banczerowski 2000). A figyel metainformációs igéből képzett figyelmesen határozó azt sugallja, hogy a befogadáshoz kitartásra és koncentráló képességre lesz szükség. A tájékoztat igéből képzett főnév azt fejezi ki, hogy információk sokaságának értő befogadását, rendszerezését várják el az olvasótól. Máshol, pl. a No-spa 40 mg tabletta (2002) tájékoztatójában a beteg megszólítása helyett felszólítással találkozunk: Fontos! A gyógyszer szedése előtt kérjük, gondosan olvassa el az alábbi betegtájékoztatót! ” A Fontos! hiányos mondat nem tartozik a nyelv metainformációs elemei közé, ugyanakkor ebben a kontextusban arra hívja fel a figyelmet, hogy fontos információ következik. A Figyelem! szinonimájaként értelmezhető. A következő mondatban a kér metainformációs ige felszólító módú alakja, a kérjük felhívást intéz az olvasóhoz, felszólító funkciót tölt be, “segítségével az adó kifejezi azt a magatartását, amelyet a vevő iránt tanúsít” (Banczerowski 2000: 124). A kérés itt ismét a betegtájékoztató teljes szövegének elolvasására vonatkozik. Említést érdemel, hogy a vizsgált betegtájékoztatók közül ez az egyetlen, amelyben hasonló tartalom közlése esetén — megfelelő írásjelet (felkiáltójelet) használnak az olvassa el! felszólítást tartalmazó mondat végén. A Cifrán 250 mg, ill. 5000mg, ill. 750 mg (2003) tabletta dobozában található betegtájékoztató szövegében például szintén hiányzik a felkiáltó jel a felszólító mondat végéről. A szövegben kétszer fordul elő az olvassa el igealak, először a bevezetőben, majd később a mellékhatásokkal kapcsolatban: „Kérjük, olvassa el gondosan ezt a tájékoztatót, mielőtt elkezdi a gyógyszer szedését. ” Majd később: „... olvassa el gondosan a következő kérdéseket: ” A „Kérjük” kezdetű mondatok mindig udvariasságot sugallnak, és amennyiben egyegy betegtájékoztatóban többször is előfordulnak, az ismétlések nyomatékosító funkciót is betöltenek. Az adó és a befogadó közötti távolság, valamint az a tény, hogy az információ adója nem ismeri a befogadót, a magázódó megszólítást teszi szükségessé.

172


A kapcsolatfelvételt bevezető mondat után szintén minden betegtájékoztatóban szerepelnek az alábbi felszólítások, amelyek a címzettre irányulnak, a címzett befolyásolására szolgálnak: • Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet. • További információkért vagy tanácsért forduljon gyógyszerészéhez. • Sürgősen keresse fe l orvosát, ha tünetei nem enyhülnek, vagy éppen súlyosbodnak. Az imperatívuszok sokasága a befogadó aktív közreműködésének elérését célozza. Bizonyos esetekben ugyanis a betegnek a gyógyszer szedését követően (ha állapota nem javul, vagy súlyosbodik) saját érdekében szakemberhez kell fordulnia. Az idézett mondatokban a következő metainformációs igékből képzett főnevek, illetve szókapcsolatok szerepelnek: betegtájékoztató, információ (2x), enyhülnek vagy súlyosbodnak a tünetek. Mint ahogyan a levélben, a betegtájékoztatók esetében is a törzsanyag tartalmazza a fontos információt. A bevezető, vagyis a kapcsolatfelvételre és a címzett befolyásolására szolgáló mondatokat követően egyes gyógyszerek, például a Canesten krém esetében feltüntetik a betegtájékoztató tartalmát: vázlatosan ismertetik, miről szól majd a tájékoztató törzsanyaga, melyek azok a fontos információk, amelyekkel a címzettnek meg kell ismerkednie. Az információ adójának szándékát, vagyis a közérthetőség biztosítását szolgálja a szöveg horizontális alapú elrendezése és gondos tördelése, az információ, ezen belül a kérdések, tudnivalók és figyelmeztetések kiemelése, külön bekezdésbe rendezése. Az olvasót vizuálisan vonzzák a vastag betűs kiemelések. Ugyanakkor a vastag betűs sorok az információt is tagolják, biztosítják, hogy az olvasó ne ijedjen meg a rá zúduló információhalmaztól, hanem azt érezze, hogy egyszerre csak viszonylag kis mennyiségű új ismeretet kell befogadnia. A betegtájékoztatónak vannak olyan részei, amelyek a szóbeli kommunikációra emlékeztetnek. Ezek elsősorban a kérdések, amelyek a kapcsolatteremtést és a kommunikáció fenntartását szolgálják. Explicit nem tartalmaznak metainformációs elemet. Pl. Milyen hatóanyagot és segédanyagot tartalmaz a készítmény? Milyen típusú gyógyszer a Canesten krém és milyen betegségek esetén alkalmazható? Hogyan kell alkalmazni a Canesten krémet? Hogyan kell szedni a Xanaxot? Azonban ezekbe a kérdésekbe implicit módon mégis beépül a metainformáció, hiszen mindegyiket úgy kell értelmezni, mintha a Tudja-e. hogy ...? szerkezet előzné meg. A metainformációs struktúrák funkciója egyúttal a szöveg tematikus elrendezésében is megnyilvánul, hiszen a közölni kivánt információk ezek mentén szerveződnek. A szóbeli kommunikációt idéző kérdésfeltevés a szövegstruktúra fontos eleme. A válaszok eltérő teijedelműek és kifejtettségűek. Előfordul, hogy válaszként felszólítások és állítások jelennek meg, amelyek a kért információt tartalmazzák, és jellemző rájuk az információ és a metainformáció váltakozása. Például: Gyógyszerét kizárólag az orvos által előírt adagban és ideig alkalmazza. Mindig olvassa el a gyógyszer csomagolásán az Ön számára rá írt adagolási előírást Az adagolást orvosa mindig az Ön

A m etainform ációs nyelvi elem ek fu n kció ja betegtájékoztatók szövegében

173

betegségének, életkorának, egészségi állapotának megfelelően valamint az Ön által szedett más gyógyszerek figyelembe vételével határozza meg. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Az is előfordul, hogy a kérdés annyira meghatározza, behatárolja a választ, hogy az csak a szükséges alapinformációt tartalmazza. Például: A Milyen típusú gyógyszer a Xanax és milyen betegségek esetében alkalmazható? kérdésre az alábbi, szaknyelvi terminológiában bővelkedő meghatározással szembesül az olvasó: A Xanax hatóanyaga, az alprazolam egy triazolo-benzodiazepin, ami minőségileg a benzodiazepinekhez hasonló tulajdonságokkal (szorongásoldás, nyugtató-altató hatás, izomlazítás, antiepileptikus hatás) rendelkezik. Ez a válasz egy olyan tényközlés, amelyet a befogadónak egyrészt a szaknyelvi terminusok jelenléte, másrészt a figyelmét irányító metainformációs elemek hiánya miatt nehéz értelmezni és feldolgozni, majd tudatába beépíteni. Az alkotóelemeket megnevező szakszavak nyilvánvalóan nem tartoznak a beteg előzetes ismeretei körébe, de a hozzájuk kapcsolódó hatások zárójeles, többnyire magyarul megnevezett fajtái lehetővé teszik a megértést. A betegtájékoztatóban szereplő kérdések fatikus funkciót töltenek be, az adó és a vevő közötti kontaktus fenntartására irányulnak. Konatív, felhívó funkciót töltenek be a Ne szedje a Xanaxot típusú felszólítások, amelyek a betegtájékoztatóban kérdést helyettesítenek. Pl. Tudja-e, mikor ne szedje a Xanaxot? Ezt olyan szituációk és állapotok felsorolása követi, amelyek esetén a gyógyszer szedése nem javasolt. A címzettel való kapcsolatteremtést kevésbé szolgálják a következő címszavak: A Xanax együttes alkalmazása étellel/itallal; Egyéb gyógyszerek szedése; Lehetséges mellékhatások, stb. Igaz, hogy mivel a címszavakat vastag betűvel szedik, ez bizonyos mértékben hozzájárul a szöveg tagolásához, az olvasó figyelmének fenntartásához. A Xanax tabletta betegtájékoztatójában a felsoroltakon kívül az alábbi metainformációs nyelvi elemek fordulnak elő: a betegtájékoztató tartalma, nem bizonyított, nem tisztázták, orvosi elbírálás, tájékoztassa kezelőorvosát, beleértve, beszélje meg orvosával, vegye figyelembe, előírt adagolási időpont, előírás alapján. Összegzés A betegtájékoztatók a tömegtájékoztatás fontos eszközei, jelentős szerepet játszanak a tájékozott fogyasztó státuszának megteremtésében. A leírtak összegzéseként megállapíthatjuk, hogy szövegstruktúrájukban fontos szerepet tölt be a metainformációs elemek hálózata, a kérdés és a felszólítás. A vizsgált kontextusokban konatív és fatikus funkciót töltenek be: kapcsolatot teremtenek és tartanak fenn az üzenet küldője, vagyis a gyógyszergyártó cég képviselője és a befogadó, a gyógyszert szedni kívánó személy között. Biztosítják, hogy a laikus ne egy számára ismeretlen információhalmazzal szembesüljön. Elősegítik az információ dekódolását,

174

Illésné Kovács M ária - Sim igné Fenyő Sarolta

befogadását és rendszerezését, és ennek következtében a fogyasztó magatartását pozitív irányban befolyásolják. Irodalom Banczerowski Janusz 2000. A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Budapest: ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, Lengyel Filológiai Tanszék. Bodnár Ildikó 2004. A metainformációs igék megjelenése a költészetben. A metainformációs igék vizsgálata Pilinszky János lírájában. In: Lévai B. (Szerk.) Alapinformáció és matainformáció. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 145-157. Dadvandipoumé Nagy Zsuzsanna 2008. Orvosi és gyógyszerészeti szakszövegek Nyelvészeti elemzése. Miskolci Egyetem: Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Kézirat. Dobos Csilla 2004a. Metainformáció a jogi szaknyelvben. In: Bakonyi I. - Nádai J. (Szerk.) A többnyelvű Európa, Győr: SZIE, 241-247. Dobos Csilla 2004b. Az enciklopédikus tudás és a matainformációs elemek szerepe a jogi eljárás nyelvhasználatában. In: Lévai B. (Szerk.) Alapinformáció és matainformáció. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 108-114. Fercsik Erzsébet - Raátz Judit 2001. Kommunikáció szóban és írásban. Budapest: Krónika Nova. Kurtán Zsuzsa 2003. Szakmai nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Lévai Béla (szerk.) 2004. Alapinformáció és metainformáció. Debrecen: Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. Lévai Béla 2006. Metainformáció a szövegben. Debrecen: Debreceni Egyetem, Szlavisztikai Intézet. Simigné 2006. Metainformációs struktúrák szerepe az óravezetésben. In: Klaudy K. Dobos Cs. (szerk.) MANYE XV. A világ nyelvei és a nyelvek világa. Soknyelvűség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban. PécsMiskolc: Miskolci Egyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 156-159. http://www.iogiforum.hu/hirek/13110 (Letöltve: 2008. szept. 04.).

A METAINFORMÁCIÓS NYELVI ELEMEK FUNKCIÓJA BETEGTÁJÉKOZTATÓK SZÖVEGÉBEN

Recommend Documents