A második ipari forradalom korszakának főbb jellemzői Tudományos és technikai eredmények, melyek lehetővé tették a második ipari forradalom kibontakozását. A 18. század végén Angliából kiinduló gazdasági forradalom fokozatosan terjedt el az egész világon és végigkísérte az egész 19. századot is. A világgazdaság folyamatosan növekedett, melyet elősegítettek: − a felfedezések és hódítások, − az állandó népességvándorlások, − a modern tömegközlekedés világméretűvé válása. A világgazdaság nemzetközivé válását mutatta: − az áruforgalom tömegének folyamatos növekedése, − a munkaerőnek a kontinensek közötti vándormozgalma (50 millió ember ment át más földrészekre vagy kényszerből, vagy kalandvágyból). A tőke nemzetközi áramlása új jelenség volt. Elterjedtek a technika új vívmányai: − oktatási rendszerek épültek ki, − modern egészségügyi hálózatok alakultak, − bevezették a védőoltásokat, − a higiéniát államilag ellenőrizték. Fokozatosan kiépült a nemzetközi monetáris és hitelrendszer. Az aranystandard általánossá válása megkönnyítette a nemzetközi áru- és pénzforgalom lebonyolítását. A két egymást követő ipari forradalom közül a 18. sz. végén kezdődött „első”-t technikai forradalomnak nevezzük, mert a tudomány és a technika nem állt kapcsolatban egymással (inkább ügyes mestereknek voltak köszönhetőek az újítások és főleg csak tökéletesítéssel foglalkoztak). Az első forradalmat a nehézipari alkalmazás zárta le. A két nagy forradalmat időben összekötötte a kohászat forradalmasítása, − Bessemer, − Siemens-Martin, − Thomas, újításai megnyitották az utat a modern acélgyártás előtt, mert az acél tömeges alkalmazása nélkül az ipar és a termelés elképzelhetetlenné vált. 1
Az 1860-as években megindult az ipar „második” forradalma, mely a 20. sz. elején is folytatódott és ez már technikai és tudományos forradalom. Az első ipari forradalmat a nehézipari alkalmazás zárta le, a másodikban pedig az vette át a vezető szerepet. Ehhez szükség volt hatalmas tőkére, melyhez lassan megtérülő beruházások csatlakoztak egyéb gazdasági következményekkel. A második ipari forradalom három nagy területen hozott változásokat: − elektrifikáció − modern vegyipar − robbanómotorok Az elektrifikációnak egyik oldala az elektromos áram felhasználását jelentette, (az első ipari forradalom energiaforrása a szén [gőz] volt) energiaforrása az elektromos energia. A századforduló után 100 ezer voltos áramot már korlátlan távolságokra voltak képesek szállítani, így ez lett a legrugalmasabban használható energiaforrás. Ezzel meghódította a közlekedést, az elektrokémiai és az elektromos-kohászati ipart. Másik oldala forradalmasította az egész hírközlést. A telefon, távíró, majd a drót nélküli információáramlás nagy változásokat hozott a gazdasági életben (ahol a jól értesültség már akkor is döntő szerepet játszott). A modern vegyiparban a kémiai eljárások ipari alkalmazása más iparágakra is hatással volt pl. vaskohászat, alumíniumgyártás, üveg- és papírgyártás. Képesek lettek előállítani új anyagokat, szerves vegyületeket, ezzel kísérletként megindulhatott a műanyaggyártás is. A robbanómotorok fejlesztésében a németek jártak az élen (Otto, Daimler, Diesel). Melyek működtetése, kiszolgáló személyzet és fűtőanyag tekintetében nagy előnyöket tartogatott és jóval olcsóbban üzemeltethető volt a nehézkes gőzgépekhez képest. A közlekedés új távlatokat nyitott meg: − megjelentek az autók (a gyártásukban alkalmazott technológia, a futószalagrendszer lehetővé tette az igazi tömeggyártás megvalósulását). − a kisméretű, nagy teljesítményű motorok felfedezése lehetővé tette a repülés megindulását A robbantómotorok alkalmazása összefüggött az új folyékony energiaforrás, az olaj és a benzin felfedezésével. (Egyelőre drágábbak voltak a szénnél, de az amerikai olajmezők felfedezésével, az olaj árának csökkenésével a századforduló táján meggyorsulhatott a motorok elterjedése.) A mezőgazdaságban is bekövetkeztek a változások. A robbantómotoros traktorok és a műtrágyázás megjelenése óriási fejlődést hozott a termelésben. A hadiiparban is forradalom következett be. Mivel a modern imperializmusban a világ területeinek újrafelosztásáért folytatott küzdelmek fegyverkezési hajszát hoztak magukkal. Megkezdődött az a folyamat, melyben egy ország erősségét az határozta meg, hogy a találmányokat milyen gyorsan volt képes alkalmazni a harcászatban. 2
A találmányok kronológiája: 1850. búvárnaszád (Bauer) 1851. A Föld forgásának bizonyítása (L. Foucault) 1853. Aszpirin (Ch. Gerhardt) 1856. Felfedezik a Neandervölgyi ősember csontvázát (C. Fuhlrott) 1857. Felvonó (Otis) 1858. Kábelösszeköttetés az USA és Európa között 1859. Ch. Darwin a fajok eredete 1859. Ipari méretű petróleumkinyerés (E. Drake) 1859. Elektromos akkumulátor (G.Planté) 1860. Ismétlőfegyver (B. Tyler Henry) 1861. Dinamó alapelve (A. Pacinotti) 1861. Pedál a kerékpárhoz (P. és E. Michaux) 1863. Az első földalatti vasút Londonban 1864. Siemes-Martin-eljárás az acélgyártásban 1866. Az öröklődés alaptörvényei (J. Mendel) 1866. Torpedó (Whitehead) 1867. Dinamit (Nobel) 1867. Vasbeton (Monier) 1867. Írógép (Ch. Latham Sholes) 1867. Az aszepszis és antiszepszis elvei a sebészetben (J. Lister) 1868. felfedezik a Cro-magnoni ember maradványait 1868. Légfék (G. Westinghouse) 1869. Megnyitják a Szuezi csatornát 1869. A kémiai elemek periódusos rendszere (Mengyelejev) 1871. Légkalapács (S. Ingersoll) 1873. Maxwell-egyenletek
3
1873. A tökéletesített írógép sorozatgyártása (Remington) 1876. Telefon (A.G. Bell) 1876. Belső égésű négyütemű benzinmotor (N. Otto – G. Daimler – W. Baybach) 1876. Az első hűtött rakterű hajó (Ch. Tallier) 1877. Fonográg (Th. A. Edison) 1878. telefonközpont (Puskás T.) 1879. szénszálas izzó (Th. A. Edison) 1880. felfedezik a malária kórokozóját (A. Laveran) 1881. Az első városi villamos Berlinben 1882. Felfedezik a tuberkulózis bacilusát (R. Koch) 1883. Géppuska (Maxim) 1883. Az első robbanómotoros autó (É. Delamare-Deboutteville) 1884. Tekercsfilm (G. Eastman) 1885. Veszettség elleni védőoltás (L. Pasteur) 1886. Al-kohászat elektrolízissel (Héroult és Hall) 1887. kéthengeres motor (Daimler-Maybach) 1888. Gumiabroncs (Dunlop) 1888. Elektromágneses hullámok (Hertz) 1894. Elektromágneses antenna (A. Sz. Popov) 1895. Filmvetítőgép (L. és A. Lumiére) 1895. Elektronelmélet (Lorentz) 1895. Röntgensugárzás (Röntgen) 1895. Az uránium radoaktívsugárzása (Becquerel) 1897. Rádió (Marconi) 1899. Definiálják a vírusokat (M. W. Beijerinck) 1900. Kormányozható merev testű léghajó (F. v. Zeppelin) 1900. Kvantumelmélet (Planck)
4
1901. Mutációs elmélet (De Vries) 1903. A radioaktivitás atombomlás következménye (Rutherford) 1903. Motoros repülés (O. és W. Wright) 1904. Kromoszómák (Boveri) 1905. Relativitáselmélet (Einstein) 1906. Bakelit (L. Baekeland) 1907. képtávíró (E. Belin) 1909. A vérbaj első hatásos gyógyszere (P. Ehrlich) 1911. Atommodell (Rutherford) 1911. Tank (Burstyn) 1913. Az első vitamin, az A-vitamin (E.V. McCollum-Th.B. Osborne) 1913. Az első szerelőszalag a Ford T-modell nagy sorozatú gyártásához 1913. Atommodell (Bohr) 1913. ammóniagyártás (Haber-Bosch-eljárás) 1914. Megnyitják a Panama-csatornát 1918. Az első hibridkukorica (D. Jones) 1920. Az első rádióműsorszóró állomás Pittsburghben
5