TÖRTÉNELEM
A Magyar Radiológusok Társaságának nyolc évtizede 1922–2002
„Never was so much owed by so many to so few.” („Ritka eset, hogy olyan sokan, olyan sokat köszönhetnek olyan keveseknek.”) W. Churchill, 1941. „Példánkból több marad meg, mint szavainkból. Ez életünk nagy felelôssége.” Sipos Gy., 1973.
Magyar Radiológusok Társasága (MRT) létrejöttét és nyolc évtizedes tevékenységét vizsgálva fölmerül a kérdés: mi teremtette meg egy önálló szakmai társaság igényét Magyarországon? A válasz összetett. Az európai tudomány és technika fejlôdése a XIX. század végén és a XX. század elején jelentôs fejlôdést ért el. Felfedezték a röntgensugárzást és a természetes radioaktivitást, a Lumiére testvérek szabadalmat kaptak a kinematográfiára Párizsban, a Curie házaspár felfedezte a polóniumot és a rádiumot, Planck leírta a kvantumelméletet, Einsten pedig a relativitáselmélet alapjait rakta le. A már életében legendává vált mûegyetemi fizikaprofesszor, Simonyi Károly ezeket a csodálatos éveket a „fizika csillagéveinek” nevezte. Ezek a csillagévek a Magyar Radiológusok Társasága létrejöttének szempontjából két dolgot jelentenek: új fizikai világkép alakult ki, amely más tudományágak húzóágazatává is vált, köztük a biológia és az orvostudomány számára is. A fizikai valóság kutatásához nélkülözhetetlen új világkép segítségével az emberi gondolkodás az anyagba egyre mélyebbre hatolt, és egyidejûleg azt is felismerte, hogy az európai tudományosság és a világirodalom nagy egyéniségének, Goethének igaza van: „Wer sie nicht kennte die Elemente, ihre Kraft und Eigenschaft, wäre kein Meister über die Geister.” („Aki nem ismeri az elemeket, a dolgok lényegét, azok erejét és sajátosságait, sohasem fogja uralni a tudományt.”) Amikor a jeles budapesti röntgenorvos, Schein
A
Mór 1905-ben hazatért az elsô röntgenkongreszszusról Berlinbôl, és a pesti Királyi Magyar Orvostársaságban beszámolt élményeirôl, elôadását egy kívánsággal fejezte be: „Fiat Röntgen-lux in Hungaria!” („Legyen röntgenfény Magyarországon!”) Nos, lett és nem is akármilyen! Köszönet és tisztelet a Magyar Radiológusok Társaságának, hogy kerek 80 év alatt, annyi nehézség és gond ellenére megteremtette azt a tudományágat, amelyre ma joggal lehetünk büszkék. Senki sem tagadhatja, hogy a magyar radiológusoknak 80 év óta külföldön is sokan nagyon sokat köszönhetnek. Tekintsük át a fontosabb mozzanatokat! Az orvosi röntgenológia oktatása a pesti orvoskaron 1907-ben kezdôdött el, amelyre dr. Alexander Béla késmárki orvost (1857–1916) kérték fel. Az oktatást és a klinikai radiológiai munkát a Szövetség utcai Poliklinikán bérelt helyiségekben végezték. A röntgenológia a medikusképzés fontos részévé vált. Alexander nagy energiával végezte a klinikai röntgenológiai munkát, ahogy az oktatást és az új, csodálatos technikára vonatkozó kutatást is. Az eredmények nemcsak a hazai, hanem a külföldi radiológiát is gazdagították. Alexander egymás után kapta a külföldi meghívásokat, a berlini röntgenkongresszusokon nemegyszer üléselnök volt, jeles munkái, köztük az elsô urológiai röntgendiagnosztikai könyv, sorozatban jelentek meg. A hazai röntgenológia kezdetén már igen szoros nemzetközi kapcsolatok mozdították elô a fejlôdést. Ezt segítette továbbá, hogy az orvosok egy
A MRT Senior Klubjának tudományos ülésén elhangzott elôadás alapján. Budapest, 2002. december 14.
85
2. ábra. A budapesti Királyi Magyar Honvédkórház két munkahelyes, Reiniger–Gebbert–Schall gyártmányú röntgenkészüléke. 1908 körül használták
1. ábra. Az elsô iparilag gyártott és kereskedelmi forgalomban kapható Reiniger–Gebbert–Schall röntgenberendezés. A felvételen látható példányt Alexander vásárolta a Szepességi Orvos és Gyógyszerész Egyesület és a saját költségén Budapesten, a cég Ó utcai képviseleténél. Ennek a vezetôje akkor Pongó Kiss Károly volt, ô tanította meg Alexandert a készülék használatára. A berendezés ma is megvan a késmárki Alexander Emlékmúzeumban. Az erlangeni üzem 1899 óta gyártotta ezt a típust
része külföldi egyetemeken, Bécsben, Berlinben, Tübingenben, Heidelbergben, Münchenben is tanulhatott. Idôközben megjelentek a kereskedelmi forgalomban a már bevált röntgenberendezések (1., 2. ábra). Elérhetôvé váltak a terápiás célú röntgenmunkahelyek is (3. ábra). Megindult a hazai röntgentechnika fejlôdése, amelynek újdonságaira a nemzetközi színtéren is felfigyeltek, és a hazai rendelôkben az importált röntgeneszközök mellett megjelentek a saját fejlesztésû röntgenberendezések is (4. ábra). Az orvoskar mindezeknek a változásoknak a hatására elismerte a röntgenlaboratóriumok jelentôségét, és az említett Szövetség utcai Alexander-laboratóriumot végre a központi épüle-
86
tében helyezte el. Ez lett a magja a késôbbi Központi Röntgen Intézetnek, és itt alakult ki a magyar radiológiában nagy szerepet játszó Keleniskola. Az egyetemi tantárggyá válás nagy elôrelépés volt. Ez az eredmény, valamint a külföldi tapasztalatok hasznosítása, a röntgeneszközök megvásárolhatósága, az új technika klinikai sikere, a röntgenmunka intézeti szintû gyakorlata rövidesen rangossá emelte a magyar radiológiát, és megteremtette a röntgenológiával foglalkozók szakmai közösségét. Ezzel egyidejûleg született az az igény, hogy létrejöjjön egy olyan szakmai társaság, amely szervezett,
3. ábra. Dr. Jutassy József budapesti bôrgyógyász terápiás röntgenlaboratóriumának megmaradt fényképe, 1896. A rendelô a visszaemlékezések szerint a Hatvani-kapu környékén, a mai Astoria Szállónál mûködött
Mózsa Szabolcs: A Magyar Radiológusok Társaságának nyolc évtizede
pítottak Röntgenológia néven, amely 1928-ban megszûnt. Kiadója Nagy Andor volt. A másik társaság elsôsorban az orvoskari röntgenológiára épült, és a Magyar Orvosok Röntgen Egyesülete (MORE) nevet vette fel. Elsô elnöke a pesti orvoskar elsô röntgenprofesszora, dr. Kelen Béla volt. Ô volt az egyesület lapjának, a Magyar Röntgen-Közlönynek elsô fôszerkesztôje is. Két történelmi iskola alakult ki, nagy nevek egész sorát adva a hazai radiológiának. A MRT esetében: Deák, Erdélyi, Csákány, Vittay, Berentey, Fornet, a MORE és jogutódai esetében: Kelen, Elischer, Ratkóczy, Zsebôk, Török, Horváth, Makó lett az orvosi radiológia tanára. A névsor nem teljes, s csak a két budapesti ág vezetôinek neveit tartalmazza. Az 5. ábrán a magyar radiológia alapítói közül négyet mutatunk be.
4. ábra. A két világháború közötti idôszak egyik legkorszerûbb hazai röntgenberendezése. A becses mûszaki emlék a Medicor Rt. székházában hirdette, mit teljesített a magyar mûszaki értelmiség, ha hagyták. A maga korában nagyon modernnek számított az ernyôtartó szerkezet és a könnyû vezérelhetôséget biztosító, jól elérhetô kapcsolószekrény. Az építési elv máig fennmaradt
tervszerû keretek között vállalja a röntgenológus orvosok érdekvédelmét, oktatását, továbbképzését és sugárvédelmét. Ez az igény 1922-ben valósult meg. A mai Magyar Radiológusok Társasága két szálon jött létre, mindkét jogelôd 1922-ben alakult meg, néhány hónap különbséggel. Vannak olyan nézetek, amelyek szerint a Magyar Röntgen Társaságot késôbb, 1923-ban alapították. A társaság elsô tudományos ülésére valóban 1923. november 12-én került sor, de a budapesti Izraelita Kórház orvosai a megalakulást már 1922-ben kimondták. A Magyar Röntgen Társaság elsô elnöke dr. Gerô Imre, elsô titkára dr. Révész Vidor volt. Szakmai lapot is ala-
MAGYAR RADIOLÓGIA 2003;77(2):85–90.
5. ábra. Az orvoskari röntgenoktatás és a Magyar Radiológusok Társasága alapítói: balra fent Alexander Béla (1857–1916); jobbra fent Kelen Béla (1870–1946); balra lent Ratkóczy Nándor (1891–1977); jobbra lent Zsebôk Zoltán (1908–1984). Nevükhöz a társaság, illetve jogelôdei, a Magyar Röntgen Társaság és a Magyar Orvosok Röntgen Egyesülete történetének jellemzô idôszakaszai és irányzatai fûzôdnek
87
A Magyar Röntgen Társaság és a Magyar Orvosok Röntgen Egyesülete végre szervezettebbé tette a hazai röntgenológia mûvelését és fejlôdését. A két szervezet elôtt Magyarországon a röntgenológiai tudományosság más társaságok munkájának részeként létezhetett csak (például Mathematikai és Physikai Társulat, Királyi Magyar Orvos Társulat). Eredményeik más lapokban jelenhettek meg (Orvosi Hetilap, Természettudományi Közlöny, Gyógyászat stb.). Nemegyszer kis kórházak egyesületeinek elôadásain hangzottak el fontos eredmények. A tudás és tapasztalat növekedésével hazánkban is viszonylag gyorsan kialakultak a napi klinikai radiológiai gyakorlat máig érvényes alapelvei (például a konzíliumelv), az orvos- és asszisztensképzés hatékony formái, a sugárvédelem jogi és technikai rendszerei. Neves elôdeinknek köszönhetôen – mint Markó, Ratkóczy, Czunft, Kisfaludy – mindez az európai fejlôdéssel egy idôben zajlott, nem egy esetben elôbbre is jutva annál (6., 7. ábra). Továbbra is hatékony külföldi kapcsolatrendszer segítette az itthoni fejlôdést. Az országból elszármazott egyetemi emberek ragaszkodása az elhagyott hazához szintén jelentôs támogatást adott (például Lénárd Fülöp, az MTA levelezô tagja, 8. ábra). Az újabb eredmények és a legfrissebb külföldi szaklapok és könyvek, ha némi késéssel is, de Magyarországon is a tudás forrásaivá válhattak. A hazai rönt-
7. ábra. A párizsi ipari kiállításon 1931-ben sikerrel bemutatott Ratkóczy-kabin további elôrelépést jelentett a klinikai sugárvédelemben. Egy példánya még a háború utáni években is látható volt a mátraházi tüdôgyógyintézetben. Az elsô mûködô védôkabint Ratkóczy tervei alapján Egressi István és Huszár László mérnökök építették meg 1929-ben. A védôszéket is Ratkóczy tervezte 1923-ban, még Forsell elôtt
genszaklapok színvonala egyre korszerûbb lett, tehetséges szerkesztôk és felkészült szerzôk emelték ôket európai rangra. A jelentôs fôszerkesztôk mellett dolgozó szerkesztôk közül, jóllehet több is volt, dr. Végh József fôorvost emelem ki (9. ábra).
6. ábra. A Magyar Radiológusok Társasága kezdettôl fogva támogatta a sugárvédelem ügyét. Az Európában ismert dózismérô eszközöket a korai idôktôl kezdve alkalmazták. A felvételen a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának Radiológiai és Onkoterápiás Klinikáján megmaradt dózisérték-leolvasó kártya látható (Makógyûjtemény, 1975., az ország második legnagyobb röntgentechnikai anyaga)
88
8. ábra. A hazai radiológia és fizika értékes emléke Lénárd Fülöp (1862–1947) könyvének címlapja a kedves visszaemlékezéssel: „Magyarországnak a Dunaparti koronázó városnak az itt eltöltött nagyszerû gyermekkori élményeim emlékére.” A dedikált kötet az Országos Széchényi Könyvtárban található
Mózsa Szabolcs: A Magyar Radiológusok Társaságának nyolc évtizede
9. ábra. A Kelen-iskola jeles egyénisége, dr. Végh József (1903–1981) a Magyar Radiológiának haláláig szerkesztôje, mindenese volt a neves fôszerkesztôk mellett. A társaságnak mérhetetlen szolgálatokat tett. Már életében legendává vált, szerettük ôt. Róla is el lehet mondani a társaság 80. születésnapja alkalmából, hogy valóban „der richtige Mann, auf dem richtigen Platz und auf dem richtigen Dampfer” – a megfelelô ember volt, a megfelelô helyen, és a megfelelô irányba haladt
A Magyar Radiológusok Társaságának 80. születésnapján a legnagyobb elismerés hangján illik külön említenünk a jogelôd szaklapját, a Magyar Röntgen-Közlönyt. A hazai röntgenipar által fenntartott lap korszerû, friss és korrekt orgánum volt. A naprakész tájékoztatásban nemegyszer gyorsabb volt, mint a nagyobb tôkével rendelkezô – elsôsorban német – szakfolyóiratok. Rengeteg munka zajlott e színvonal érdekében. Végh József, aki évtizedeken át, haláláig szerkesztette a társaság lapját, élete java részét erre áldozta, végrendeletét ekképpen fogalmazta meg: „Folytassátok!” A II. világháború után gyökeresen új helyzet alakult ki. A társaságok helyett a Radiológus Szakcsoport (1945–1966) vette át a hazai radiológia irányítását. Elnöke 1953-ig Ratkóczy volt, 1953-tól
MAGYAR RADIOLÓGIA 2003;77(2):85–90.
Koppenstein Ernô vette át a posztot. A szakcsoport lapja a Radiologia Hungarica, késôbb a Magyar Radiológia nevet viselte. 1947-ben a pesti orvoskaron a Központi Röntgen Intézetbôl Zsebôk közbenjárására, aki akkor kultuszminisztériumi államtitkár volt, klinika lett. 1951-ben Ratkóczy és Zsebôk közös munkája révén végre létrejött a Magyar Sugárvédelmi Szabvány. 1955-ben 620 röntgenszakorvos és 320 röntgenasszisztens volt az országban. 1958ban a szakcsoport elnöke Leichner Zsuzsa lett, aki 1961-ben lemondott. Ebben az évben szervezték meg az I. Magyar Radiológus Kongresszust Zsebôk Zoltán elnökletével. 1965. február 16-án a szakcsoport tisztújító közgyûlése Zsebôk Zoltánt választotta elnökévé, fôtitkárává pedig Vajda Dezsôt. 1966. március 10-én megalakult a Magyar Radiológusok Társasága, amely hamarosan a MOTESZ tagja lett. Ez azért volt fontos, mert lehetôvé vált, hogy az MRT a nemzetközi szaktársaságokhoz csatlakozhassék. (Erre már nem volt elég az OrvosEgészségügyi Dolgozók Szakszervezetének támogatása.) Ratkóczy lemondott a Magyar Radiológia szerkesztésérôl, munkakörét Deák Pál és Zsebôk Zoltán vette át. Véglegesen véget ért a „szovjet–magyar” szakszervezeti radiológia, új korszak kezdôdött (ezt sokan nevezik III. vagy Zsebôkkorszaknak). 1977-ben meghalt Ratkóczy Nándor és 1980-ban Végh József is. 1981-ben Zsebôk lemondott az elnökségrôl, 1984-ben elhunyt. Utóda Vargha Gyula professzor lett. Az orvosegyetemek mellett egyre jelentôsebb a HIETE (OTKI) szerepe (Deák, Csákány, Vittay, Erdélyi, Berentey, Fornet). A Magyar Radiológusok Társaságában egymás után jönnek létre az egyes szekciók (gyermekradiológus, ultrahang, neuroradiológus stb.), és számos emlékérem alapítását tették lehetôvé (Alexander, Ratkóczy, Erdélyi, Zsebôk stb.). Megalakult a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság is (MONT), létrejöttek a regionális továbbképzô centrumok (Somogyi Orvosnapok stb.). Sikeres vezetôk egész sora segítette a hazai radiológia fejlôdését (Baranyai, Fornet, Harkányi, Köteles, Németh, Péter, Szilvási stb.). 1991. április 24-én Vadon Gábor lett az MRT elnöke. Ekkor ment nyugdíjba Csákány professzor, akinek feladatkörét érdemben Vittay Pál vette át. A következô évben szervezett Magyar Radiológus Kongresszus elnöke Horváth Ferenc professzor volt. A társaság elôtt megnyílt a külföldi társaságokkal való együttmûködés lehetôsége is (Halley-projekt, Európai Radiológiai Társaság, Francia Radiológus Társaság stb.). Itt kell
89
megemlíteni Fornet Béla jelentôs szervezômunkáját is. A Magyar Radiológusok Társaságán belül létrejött a Senior Klub és a Fiatal Radiológusok Fóruma (Firafo). A röntgen- és izotópasszisztens-képzés az MRT történetében külön fejezetet érdemel (Kelen, Ratkóczy, Zsebôk, Csernay, Fogel, Fornet, Sármai, Krasznai, Farkas stb.). 1996 májusában az MRT Tihanyban szervezte meg centenáriumi kongresszusát. Ekkor adták ki a Fornet–Vargha–Vadon szerkesztésében megjelent emlékkönyvet és a jubileumi emlékérmet. Nemcsak a történeti hûség kedvéért, hanem a tiszteletadás jeleként is foglaljuk össze az MRT elnökeinek névsorát : 1. Magyar Röntgen Társaság 1922–? dr. Gerô Imre 2. Magyar Orvosok Röntgen Egyesülete (MORE) 1922–1945. dr. Kelen Béla egyetemi tanár 3. A háború utáni szünet (1945–1949) 4. Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Egészségügyi Szakcsoportja 1949–1953. dr. Ratkóczy Nándor egyetemi tanár 1953–1958. dr. Koppenstein Ernô 1958–1961. dr. Weil Emilné dr. Leichner Zsuzsa 1961–1965. dr. Erdélyi Mihály egyetemi tanár 1965–1966. dr. Zsebôk Zoltán egyetemi tanár 5. Magyar Radiológusok Társasága 1966–1981. dr. Zsebôk Zoltán egyetemi tanár 1981–1985. dr. Vargha Gyula egyetemi tanár 1985–1991. dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár 1991–1996. dr. Vadon Gábor egyetemi tanár 1996–1998. dr. Fornet Béla 1998–2000. dr. Baranyai Tibor 2000–2002. dr. Makó Ernô egyetemi tanár 2002-tôl dr. Palkó András egyetemi tanár A Magyar Radiológusok Társasága a 80. születésnapot ünnepi tudományos ülés keretében ünnepelte meg. Megerôsítést nyert a társaság egyetemes célja: „Non ministrari sed ministrare!” (Ne téged szolgáljanak, te szolgálj másokat!) Az élettapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos korokban bizonyos kérdésekre nincsenek ideális válaszok; ha ezt tudjuk, a magyar radiológia jelenét is bölcsebben, türelmesebben szemléljük. A társaságban egymás mellett munkálkodó generációk kapcsolata igazol-
90
10. ábra. A nyolcvanéves Magyar Radiológusok Társaságát illesse születésnapján az európai és hazai radiológiatörténet legszebb virága, Alexander Béla Késmárkon exponált híres gyöngyvirágfelvétele!
ja, hogy Churchill híres politikatörténeti gondolata a radiológusok közösségére is igaz: „…a politikus mindig csak a következô választásokra, míg az államférfi a következô nemzedékekre is gondol”. Az MRT nagy egyéniségei minden tettükkel a következô radiológusgenerációk jövôjét alapozták meg. A 80. születésnapon az illô köszöntés Alexander virágával (10. ábra) így szól: Societas Radiologorum Hungarorum perillustris! Nos Te salutamus et laudamus magno honore. Ad multos annos! Nagy múltú Magyar Radiológusok Társasága! Nagy tisztelettel köszöntünk és dicsérünk az idôk végezetéig! dr. Mózsa Szabolcs Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika
Mózsa Szabolcs: A Magyar Radiológusok Társaságának nyolc évtizede