HIBÁK, MULASZTÁSOK, ROSSZ GYAKORLATOK ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉGEK A KÁROKOZÁS NYOLC ESZTENDEJE A MAGYAR INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTORBAN

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

F EHÉR P DF HIBÁK, MULASZTÁSOK, ROSSZ GYAKORLATOK – ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉGEK A KÁROKOZÁS NYOLC ESZTENDEJE A MAGYAR INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTORBAN 2002–2010

1

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT TARTALOMJEGYZÉK Indíttatás __________________________________________________________________________________ 3 A dokumentum célja _________________________________________________________________________ 4 Oktalan Kormányváltó lendület 2002-ben: az addigi egységes állami informatika szétszabdalása ____________ 4 Elvesztegetett évek: megalapozatlan, széttartó és indokolatlan fejlesztések_____________________________ 6 Az elszabotált stratégiai dokumentumok hazája ___________________________________________________ 7 Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: A 143-as eljárások gyakorlata: titkosított, túlárazott beszerzések – Baja Ferenc kedvenc módszere _____________________________________________________ 7 Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: kontrollálatlan kiszolgáltatottság a privát szektor felé __ 9 Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: néhány szó az NFÜ-ről – átláthatatlanság, lassú ügymenet és fojtogató bürokrácia ______________________________________________________________________ 10 Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: a Dataplex-sztori – avagy kik őrzik adatainkat? _______ 13 Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek – idejétmúlt rendszerfejlesztések: Ügyfélkapu I. – kapu a semmire __________________________________________________________________________________ 14 Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: Ügyfélkapu marketing és PR – ügyefogyott eszközök népszerűsítettek egy gyenge szolgáltatást _______________________________________________________ 15 Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: Ügyfélkapu II. – gyenge kezdet után rossz folytatás ___ 16 Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: Kormányszóvivő.hu – újabb portál drágán, a korábbi tartalmakkal _______________________________________________________________________________ 17 Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: az EU-s direktívák és elvárások szabotálása _________ 18 Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: nemzetközi és európai uniós lobbitevékenységünk minimális szintre süllyesztése _________________________________________________________________ 19 Az Állami Számvevőszék az IHM-ről: rendszerszintű irányítási hibák, strukturálatlan feladatellátás, pályázati hiányosságok ______________________________________________________________________________ 19 Az Állami Számvevőszék a MEH-ről: a széttagolt irányítás anomáliái __________________________________ 24 Az informatikai széttagoltság következménye: ahány minisztérium, annyi megoldás – egymással nem kompatibilis rendszerek az FVM-ben; adatállományok külsős cégek kezelésében _______________________ 27 Véget ért egy korszak _______________________________________________________________________ 29 Függelék: botránykrónika 2002-2010 ___________________________________________________________ 32

2

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Indíttatás A 2002–2006 és a 2006–2010 közötti ciklusokban az infokommunikáció a szükségesnél lényegesen kisebb súllyal szerepelt a kormányzati gondolkodásban és cselekvésben. Az MSZP–SZDSZ irányítása idején elindult ugyan számos informatikai beruházás az államigazgatás és a társadalom meghatározott területein, születtek pályázati kiírások, melyek az infokommunikációs beruházásokat támogatták, de mindez látható és kiszámítható ágazati és kormányzati infokommunikációs stratégia és jövőkép nélkül, sokszor vaktában, a kezdetben támogatott kezdeményezések hirtelen elhagyásával történt. A Kovács Kálmán – Baja Ferenc – Kóka János trió fémjelezte korszak tettei és cselekedetei sok esetben idejétmúltak, öncélúak voltak, így háttérbe szorították a megoldandó feladatokat, a fejlesztendő szolgáltatásokat, a társadalmi hasznosságot. „A hazai viszonyok között – amit az intézmények forrásfüggő, izolált informatikai fejlesztései jellemeztek – nem jelentett egyszerű feladatot a szolgáltató állam megvalósításához szükséges szemléletváltás érvényesítése az e-kormányzati fejlesztésekben. A közigazgatás tartalmi és elektronikus fejlesztésének szerves összekapcsolásában a Magyar Információs Társadalom Stratégia és az e-Kormányzati Stratégia kidolgozását elősegítő szervezeti megoldások (Elektronikuskormányzati Központ kialakítása, Informatikai és Hírközlési Minisztérium létrehozása), illetve a koordinációs szervezetek (Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság, Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság,

E-Kormányzat

Operatív

Bizottság)

léte

sem

eredményezett

hatékony

elmozdulást.” (Az idézet forrása: ÁSZ-jelentés az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlesztésének ellenőrzéséről, 2007. június) A Fidesz Informatikai Telekommunikációs Munkacsoportjának célja ezzel a dokumentummal a tisztánlátás elősegítése, majd ennek alapján egy új, a szakma, a polgárok és a kormányzat által ismert és a Digitális Konzultáció során megvitatott stratégia megfogalmazása, ami végeredményében elősegíti az állam hatékonyabb működésének kialakítását, tervezhetővé teszi az ágazatban dolgozók számára a szabályozási és beruházási környezet alakulását, és

3

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT jövőképet fest minden érdekelt – állampolgár és szakmai szereplő – számára a mindennapi életet támogató lépésekről. Az NFM Infokommunikációs Államtitkársága az új kurzusban – első döntésként – egységes irányítás alá szervezte a hazai infokommunikációs területet.

A dokumentum célja A dokumentum általános célja, hogy bemutassa az elmúlt két kormányzati ciklus elvesztegetett infokommunikációs lehetőségeit az ország fejlesztésében, rámutasson az elkövetett hibákra és mintegy „tabula rasa”-ként jelezze az érdeklődő olvasó felé: új korszakot csak a megelőző korszakok tapasztalatainak összegzését követően, csupán a régi lezárásával nyithatunk meg. A Fehér pdf-ben olyan jelenségekre kívántunk rámutatni, amelyek az elmúlt 8 évet jellemezték, és meggyőződésünk szerint a jövőben nem folytathatók. A dokumentum átfogó kép megrajzolására törekszik, ám a sok esetben nehezen hozzáférhető információk, valamint az információk közlésének korlátai miatt még így sem tekinthető száz százalékban teljesnek. A dokumentumnak nem feladata és nem célja a károkozások mélyebb elemzése és az ezzel kapcsolatos esetleges számonkérés lefolytatása. Ahogyan az amerikai fogalmaz a „big picture”-ről, e dokumentum szerzői is az általános, de strukturált és részletezett állapotfelmérésre vállalkoztak. A Fehér pdf tehát egyszerre tekinti át a 2002–2010 közötti kormányzati ciklusok infokommunikációs projektjeinek egy részét, valamint a társadalmi célú, de a kormányzat által irányított projekteket.

Oktalan Kormányváltó lendület 2002-ben: az addigi egységes állami informatika szétszabdalása A szakterületet a 2002-es kormányváltást követően szétszabdalták: a korábban a Miniszterelnöki Hivatal égisze alatt működő Informatikai Kormánybiztosságot a szocialistaszabad demokrata koalíció szétszervezte, Kovács Kálmán vezetésével megalakította az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, ám csupán egy év elteltével, szintén a MEH-ben már Baja Ferenc kormánybiztosként felügyelte a kormányzati informatikát, valamint a 2004ben létrehozott MEH Elektronikus Kormányzat Központot is. 2006-ban viszont az önálló IHMet szüntette meg ugyanez a koalíció, és egyes feladatait a Gazdasági Minisztérium főosztályi 4

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT szintjeire süllyesztették vissza, míg más feladatokat ugyanúgy a Baja vezette EKK és kormánybiztossága látott el. Az általános széttagoltságra az ÁSZ is figyelmeztette a közvéleményt: „A helyzetkép szerint az államigazgatásban a feladatok ellátására az indokoltnál heterogénebb és tagoltabb szervezetrendszer alakult ki 2006-ra.” Ugyanezt az igazgatási széttagoltságot csak az informatika figyelembevételével plasztikusan támasztja alá ugyanezen jelentés másik idézete: „Az intézkedések kidolgozatlanságát mutatja, hogy az informatikai feladatok terén nem határozták meg a feladatok megosztását az Elektronikus Közszolgáltatások Központja, valamint a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság között.” (Az idézetek forrása: ÁSZ-jelentés a magyar központi közigazgatás modernizációjának ellenőrzéséről, 2009. január). AZ EGYSÉGES IRÁNYÍTÁS HIÁNYA: HASZONTALAN RENDSZERFEJLESZTÉSEK ÉS BERUHÁZÁSOK – CSÖKKENŐ DIGITÁLIS KÖZBIZALOM

A 2002 óta megvalósult rossz és átgondolatlan rendszerfejlesztések következményeként a digitális közbizalom és a digitális közbiztonságba vetett hit soha nem látott mélypontra zuhant. A rossz konstrukciójú, egymással inkompatibilis és drága fejlesztések, a leállások azt üzenték a polgároknak: az állam – deklarált céljaival ellentétben – képtelen olyan informatikai fejlesztéseket véghezvinni, amelyek segítik az e-szolgáltatások széleskörű elterjedését. A bizalomcsökkenés irányába mutatott az is, hogy az információs társadalom fejlesztését, az e-Befogadás, az elektronizált, egyszerűsített közigazgatás ügyét is elsődlegesen az üres, de hangzatos kommunikáció, mintsem a valódi cselekvés jellemezte. A digitális szakadék fölszámolásának,

valamint

a

digitális

írástudás

terjedésének

érdekében

a

civil

kezdeményezők nyomására létrehozott parlamenti eseti bizottság működött ugyan az elmúlt időszakban, de a szóvirágokon kívül ennek a kezdeményezésnek sem lett semmiféle kézzelfogható eredménye. Kijelenthető, hogy a 2002–2010 közötti, rossz konstrukciójú közpénzfelhasználás a legkevésbé sem ösztönözte saját beruházásokra a hazai informatikai piacot, így a rossz, más esetekben a bürokrácia fojtogatásában elhúzódó döntések, valamint a döntések

5

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT elszabotálása miatt az elmaradt piaci beruházások és fejlesztések jelentős kárt okoztak a nemzetgazdaságban.

Elvesztegetett évek: megalapozatlan, széttartó és indokolatlan fejlesztések Az elmúlt 8 év, a két szocialista-szabad demokrata kormányzati ciklus, a Kovács Kálmán, Baja Ferenc és Kóka János fémjelezte korszak elvesztegetett időszakként fog bevonulni a hazai infokommunikációs iparág történetébe. A korszak kormányainak munkáját az informatika és a telekommunikáció területén egyszerre jellemezte a koordinálatlanság, a csapongó, többször teljesen indokolatlan döntések sora, valamint más esetekben a döntésképtelenség és a fontos – akár európai, közösségi ügyek – elszabotálása és halogatása. A terület – irányítási szempontból – többfejű, ám ugyanakkor fejetlen is volt. A szakterület széttagolt irányítási rendszerében szinte évente készültek ágazati stratégiák, de soha nem készült átfogó, cikluson vagy ciklusokon átnyúlóan érvényes, egységes stratégia. Ám ami a legfájóbb, hogy a különböző stratégiai dokumentumokból szinte alig valósult meg valami, ennek következtében az ország szempontjából egyik legfontosabb fejlesztési lehetőség maradt kihasználatlanul. Jelentőségéhez képest (a szektor a nemzeti össztermék 12%-át állítja elő hazánkban) az infokommunikációs ágazat az elmúlt 8 évben nem kapott megfelelő kormányzati figyelmet és hangsúlyt. A sokszor koncepciótlanul, vaktában, rapid döntésekkel elindított fejlesztések és az azokat saját

céljaikra

kihasználó

infokommunikációs

szereplők

szakmában

a terület politikai is

–

más

vezetésével állami

karöltve az

beruházásokhoz,

infrastruktúrafejlesztésekhez hasonlóan – bevett, hétköznapi gyakorlatként honosították meg a túlárazásokat és az indokolatlan fejlesztéseket, vagyis egyszerűbben: a korrupciós mechanizmusokat. Kijelenthető, hogy az állami informatika területén több esetben is a gátlástalanul érvényesített magán- és pártérdek írta felül a köz és az állam érdekeit. Az általános ügymenet lassúságának ellenére bevezetett rendszerek jellemzően fogyatékosságokkal valósultak meg, sok esetben nincs átjárás a megoldások és az

6

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT alkalmazott technológiák között, nincsenek kiképezve a felhasználók, nem egységesek a felhasználói felületek. Ami még nagyobb baj – és a terület kormányzati elhanyagoltságának egyenes következménye –, hogy sem az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, sem az Elektronikuskormányzati Központ nem tett értékelhető lépéseket a központi közigazgatás informatikai rendszerének egységesítéséért, ami ennek eredményeként szinte teljesen szétszabdalt: más rendszereket és megoldásokat használnak a különböző minisztériumok, háttérszervezetek, intézmények, a legtöbb esetben még az egymással nagyon szoros együttműködésben álló igazgatási szervek által kezelt adatok és adatbázisok sincsenek összekapcsolva a technológiai összeférhetetlenségek és inkompatibilitások miatt.

Az elszabotált stratégiai dokumentumok hazája A 2001-ben kiadott Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) után az elkövetkező években 6 újabb stratégiai dokumentum készült. Túlzás nélkül megállapítható, hogy a politikai és a szakirányítás a 2002–2010 közötti 8 évben nem az elfogadott stratégia érvényesítésével és gyakorlati megvalósításával, hanem újabb és újabb stratégiai dokumentumok legyártásával volt elfoglalva.

Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: A 143-as eljárások gyakorlata: titkosított, túlárazott beszerzések – Baja Ferenc kedvenc módszere A mögöttünk hagyott 8 évben a kiemelt projekteket egyre inkább verseny nélkül, a hírhedt 143-as eljárásban írták ki, de legtöbbjük még így is jelentős késedelmet szenvedett; vagy a rendelkezésre álló források ellenére sem írták ki. A 143-as eljárások a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletről kapták a nevüket, és „az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól” szóló rendelet alapján a piaci verseny árcsökkentő hatását kiiktatva adnak lehetőséget az államnak a közbeszerzés kikerülésére.

7

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Mindamellett, hogy a versenyhelyzet elkerülése sok esetben kényelmessé teszi a szállítókat és legtöbbször jelentősen megdrágítja a projekteket, a nyilvánosság kontrollszerepének elhagyása csökkenti az ellenőrizhetőséget, tálcán kínálja a szereplőknek és az érintetteknek az egyébként nem kívánatos és káros háttéralkuk megkötésének lehetőségét. Az ellenőrizhetőség és az utánkövetés teljes hiánya valósult meg azzal, hogy sem a nyilvánosságnak – így az állampolgároknak –, sem az ellenzéknek nem volt rálátása ezekre a beszerzésekre. A 143-as eljárás intézményére természetesen szükség van, hiszen egy adóhivatali vagy a szolgálatok számára bevezetésre kerülő rendszer megvalósításában és kiépítésében nem mindegy, hogy ki vesz részt, ki ismeri meg a kialakítandó rendszer működését. Az eszközzel való sorozatos visszaélés azonban egyáltalán nem kívánatos már említett piactorzító hatásai és az ésszerű közpénzfelhasználás kívánalma miatt. Sajnálatos módon elmondható azonban, hogy az elmúlt időszakban a kormányzat igen széles körben, sokszor indokolatlanul vagy valamely indokolt részhez kapcsolva olyan részekre is kiterjesztve használta az eljárást, amelyek esetében a nyílt közbeszerzés kedvezőbb feltételeket biztosított volna az állam számára. A 143-as eljárások égisze alatt beszerzett vagy megvalósított rendszerek pontos funkcionalitása nem ismert a piaci számára, illetve nem nyilvános a beszerzések pontos ára sem, de a nyilvánosságra került adatok kapcsán valószínűsíthető, hogy több százmilliárd forintnyi projekt került így – mindenféle nyilvános kontroll és ellenőrizhetőség mellőzésével – megvalósításra. A látható eredmények kapcsán csak az valószínűsíthető, hogy ezek a projektek nagyságrendileg a piaci ár többszörösébe kerültek az államnak, és hozzávetőlegesen – szakértői becslések alapján – százmilliárdos összegeket költöttek el ebben a formában. Sajnálatos módon olyan projekt is felkutatható az elmúlt 8 évből, amelynek során a 143-as beszerzést követően az állam – azon túl, hogy a jogosan indokolható díj többszörösét fizette a szállítónak – még tulajdonjogot sem szerzett a beruházás eredményében, így hosszú távra

8

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT vált pénzügyi értelemben kiszolgáltatottá (Egységes Monitoring és Információs Rendszer, választási rendszer). A „228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról” felmentése alatt beszerzett infokommunikációs megoldások nagyságrendje összességében nem megbecsülhető, de az aggasztó beszerzések és projektek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium új államtitkárságának látókörét nem kerülték el.

Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: kontrollálatlan kiszolgáltatottság a privát szektor felé Technológiai vagy jogi felelőtlenségnek lehetne nevezni azt a jelenséget, amely többször felütötte a fejét a nagyobb állami vagy intézményi informatikai beruházások alkalmával. Az elmúlt időszakra sajnálatos módon jellemző volt az a gyakorlat, miszerint a kifejlesztett, egyedileg kialakított rendszer nem csak a garanciális feltételek megtartása miatt maradt teljes egészében a fejlesztő fennhatósága alatt, hanem egész egyszerűen a kialakított rendszer rendszerterve, működési mechanizmusának ismertetése is a fejlesztő cég üzleti titka maradt. Ennek eredményeképpen a megrendelő (az állam) teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került a szállítóval szemben. Kontrollálhatatlanná, ellenőrizhetetlenné vált az egyes utólagos fejlesztések és módosítások árazása, a szükséges karbantartások mértéke, tág teret nyitva a teljesítést nélküli és indokolatlan profitszerzésnek. A rendszer ismeretének hiányában nem érvényesülhetett a piaci verseny árleszorító hatása, és a fejlesztések során az állam egyre messzebb jutott ebben az egyirányú utcában. Különösen felháborító ezzel a jelenséggel találkozni olyan országos rendszerek esetében, mint a választási rendszer vagy a teljes publicitást és átláthatóságot biztosítani hivatott pályázatkezelő rendszer a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség esetében (Egységes Monitoring és Információs Rendszer).

9

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Egyrészt technológiai kockázatot rejtenek az ehhez hasonló jelenségek: mennyien értenek az adott technológiához? Van-e elegendő szakember az országban? Milyen drága lesz ezáltal a rendszer későbbi üzemeltetése? Másrészt kiszolgáltatottságot okoznak: legyen bár egy elterjedt technológia kiválasztva, az egyedi fejlesztés minden esetben magában hordozza a kiszolgáltatottság kockázatát, hiszen csak a fejlesztő lesz birtokában a rendszer kialakításához szükséges tudásnak. A tudás megszerzése minden új szereplő számára drága, ezért a szolgáltató lecserélése csak nagyon indokolt esetben valósul meg. A kockázat harmadik szintje a jogi kockázat. Minden egyedi fejlesztésű rendszer kialakítására vonatkozó szerződés tárgyalásainak kiemelt pontja, hogy a létrejött rendszert a fejlesztő máshol is megvalósíthatja-e, a megrendelő továbbadhatja-e, illetve ki vehet részt a karbantartásban a garanciális feltételek megmaradása mellett. Ezek a kockázatok különös figyelmet érdemelnek, érdemeltek volna egyes nagyobb országos hatáskörű rendszerek kialakítása során.

Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: néhány szó az NFÜ-ről – átláthatatlanság, lassú ügymenet és fojtogató bürokrácia A felelőtlen jelenségek, a piaci károkozás egy másik fajtája, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), illetve az Irányító Hatóságok, valamint a közreműködő szervezetek követtek el az informatikai és telekommunikációs pályázatok esetében (is) az elmúlt években. Az MSZP–SZDSZ kormányok által menedzselt informatikai fejlesztési tervek között számos olyan projekt található, amelyek a kormányoktól a kiemelt minősítést kapták. Ezeknek a projekteknek a brüsszeli egyetértést követően a kormányok által kialakított akciótervekbe és operatív programokba bekerülve egyedi eljárásrend szerint kellett volna az NFÜ-től, illetve a kormánytól támogatási döntést kapniuk. Ugyanakkor ez a valóságban a kezdetektől fogva nem így történt, a kiemelt projektek kerültek a legbonyolultabb eljárásrendi bírálat alá. A tisztán az IT ágazati körbe tartozó kiemelt projektek nem kerültek önálló akcióterv alá, hanem egyéb más szempontrendszerek, érdekeltségek vagy kapcsolati tőke alapján kapták a 10

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT besorolásukat, és szinte majd minden operatív programban (de főleg Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, Államreform Operatív Program, Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, Közép-magyarországi Operatív Program, Társadalmi Megújulás Operatív Program [EKOP, ÁOP, TIOP, KÁMOP, TÁMOP+) találhatóak ilyenek. Az informatikai kiemelt projektek támogatás-odaítélési folyamatai gyakorlatilag a nyilvánosság teljes kizárásával folytak, holott ennek pont fordítva kellene lennie, mivel a társadalmi kontroll lehetőségét ezeknél a projekteknél a kiemelt közérdeklődésre és az előzetesen számításba vett hosszú távú társadalmi hatásokra való tekintettel szükséges lenne biztosítani. Az NFÜ honlapjáról és az interneten elérhető adatokból megismerhető az a folyamat, hogy egy kiemelt informatikai projekt – ami eredményével várhatóan nagymértékben hozzájárul az ország fellendüléséhez, illetve a projekt maga anyagi forrásokat juttat a gazdaság részterületeire, ezáltal élénkítve azt – milyen időbeli utat jár be azt követően, hogy a kormány

kiemeltté

nyilvánította.

Csak

egy-két

fontosabb

lépést

bemutatva:

a

kormánydöntést pályázati felhívás, azt a projektjavaslat elkészítése, majd véleményezése, végül az NFÜ támogatói döntése és a támogatói szerződéskötés követik. Ezután jöhet a közbeszerzési eljárás, majd maga a projekt. A publikus információk alapján az infokommunikációs elemeket is tartalmazó kiemelt projektek pályázati kiírásai a kormánydöntést követő átlagos 250. nap környékén jelentek meg, a támogatási szerződést pedig a 440. nap környékén kötötték meg. Csak ezt követhette a közbeszerzési eljárás megkezdése. FÖLÖSLEGES BÜROKRÁCIA: MÉRHETŐ KÁROK A NEMZETGAZDASÁGBAN

A pénz átlagos piaci forgási sebessége, a beruházások, a szolgáltatások és a termékek hozama alapján egyszerűen kiszámolható, hogy a kiemelt projektek során kifizetésre került vagy kerülő kb. 160 milliárd forint piaci megjelenések oktalan lassítása a bürokrácia és/vagy az inkompetencia miatt mérhető károkat okozott az infokommunikációs szektornak, a nemzetgazdaságnak, azaz ennek következtében a szektor nem hozott létre újabb munkahelyeket és nem állított elő plusz értéket.

11

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A nem kiemelt, hanem egyéb pályázatos NFÜ projekteknél a helyzet még rosszabb. Itt nyilvánosan elérhető adat egyáltalán nem áll rendelkezésre, vagyis semmilyen következtetést nem lehet levonni az IT-re fordítani tervezett (fordított) összegszerűségek arányairól.

Mindezek alapján sajnálatos hiányosságként lehet konstatálni, hogy a 2007–2013-as programozási időszakban a sok ezer milliárd forintból az IT-re tervezett összegek csak „bennfentesek” számára elérhetők, ha egyáltalán elérhetők. Ez egyben azt is jelenti, hogy megfelelően

valid

számok

hiányában

semmilyen

IT-stratégia

nem

tekinthető

alátámasztottnak, még kevésbé végrehajtottnak, vagyis a tervezések és innentől kezdve a felhasználások is nagyon esetlegesek, a társadalmi érdek és igény kiszolgálásától messze állnak.

Számos kritika fogalmazható meg a pályázati rendszerrel kapcsolatban, például annak kapcsán, hogy a projektek felülről vezérelt irányokat jelöltek meg, és nem hagytak teret az informatikai piac „fantáziájának” akár az igények, akár a kínálat területén. De ez a koncepcionális kérdés a hitvita kategóriájába esik. Elmondható ugyanakkor, hogy a felesleges bürokrácia felduzzasztása következtében a pályázati pénzeket elosztó rendszer igen költséges és lassú, vagyis céljaival ellentétben a gazdaságot sokszor inkább fékezi, semmint gyorsítaná. Az elvárható, tervezhető eredményekhez képest szakértők szerint több százmilliárd forintnyi kárt okozott a nemzetgazdaságnak az elmúlt 8 év. MEGMAGYARÁZHATATLAN TETTEK, ÉRTHETETLEN JELENSÉGEK: ÖSSZEHANGOLATLAN FEJLESZTÉSEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL, ROSSZ KONSTRUKCIÓJÚ KKV-PÁLYÁZATOK

A többnyire a gazdaságfejlesztési és a regionális programok keretei között megjelenő, informatikai beruházások támogatására kiírt pályázatok sem érték el maradéktalanul a céljukat. Az önkormányzati rendszereket támogató programok összehangolatlan fejlesztésekhez vezettek. Az „ahány ház, annyi szokás” jegyében heterogén, inkompatibilis rendszerek születtek. 12

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A kis- és középvállalati szektor informatikai beruházásait segítő pályázatok pedig olyan mértékű adminisztrációt, szinte vállalhatatlan mértékű növekedést követeltek meg, egységes, ezért nem minden pályázó számára értelmezhető mutatórendszert szabtak feltételül és rögzítették „íróasztal mellett” a projekt egyes elemeinek elfogadható arányát, hogy sokan a kezdeti lelkesedés után sem pályáztak informatikai fejlesztéseik támogatására, és inkább elálltak a beruházásoktól, vagyis saját forrásokat sem mozgósítottak munkahelyteremtésre és újabb nemzetgazdasági bevétel előállítására – mindezt a rossz pályázatok miatt.

Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: a Dataplex-sztori – avagy kik őrzik adatainkat? A 2001. szeptember 11-i események után a figyelem fókuszába került a védelmi stratégia, a rendszerek és az állami adatállományok, adatvagyon védettségének kérdése. A polgári kormány rendelkezett az adatvagyon megóvásáról és egyúttal elrendelte a kormányzati adattárak biztonsági mentéseinek kijelölt kormányzati védett objektumban történő tárolását.

A 2002-es kormányváltást követően a szocialista–liberális kormányzatok számos módon igyekeztek a fenti célt a maguk üzleti javára fordítani. Ennek nyitánya a 2002-ben elhíresült Proware-ügy volt, amely végül az ellenzék és a média erőfeszítéseinek következtében meghiúsult.

2003–2004-ben Kovács Kálmán két verziót terjesztett elő. Az egyik valamivel több mint 5 milliárdos beruházás keretében egykori szovjet katonai objektumokban oldotta volna meg az adatvagyon védelmét, a másik tervezet pedig a Dataplexet hozta volna helyzetbe. Előbbi eTár/eSzignó ügyként vonult be a médiába, ám a nyilvánvaló NATO-inkompatibilitás miatt nem valósulhatott meg. Ekkor jött a dataplexes kiszervezés ötlete.

2005-ben a Wallis bankhitelből, mintegy 2 milliárd forintért megvásárolta a Dataplexet. Az a Wallis, amelyik Kóka János akkori gazdasági miniszter cégében, az Elenderben volt

13

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT társtulajdonos. Alig 3 hónappal a Wallis akvizíciója után a Dataplex több mint 5 milliárd forintért gazdát cserélt, de már off-shore közvetítők útján.

A feltűnő értéknövekedés egyik jelentős eleme minden bizonnyal az a hosszútávú szerződés, amely a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá tartozó MÁV informatikai leányvállalatának megrendelése volt. A MÁV Informatika épp abban a rövid időszakban kötött szerződést a Dataplex-szel, amikor az már Wallis-tulajdonban volt. Méghozzá egy hosszútávú bérleti szerződést, melyben teljesen indokolatlanul havi nettó 12 millió forintért, azaz évi 144 millióért bérelt a MÁV Informatika a szervereinek területet a Dataplexben.

A 2005. év végével – már a Magyar Telekom-felvásárlás után – hirtelen további nagy állami megrendelések érkeztek. A Magyar Posta olyan pályázatot írt ki, amit csak a Dataplex tudott teljesíteni, és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) is oda helyezte egyes berendezéseit.

Az ügyben több feljelentés született, jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda és az APEH adóelkerülés gyanújával nyomoz.

A Dataplex-sztori annak a leplezetlenül és kizárólagosan a magánérdek szolgálatába szegődött politikának a tipikus példája, amely érzékeny területeken (adatvagyon, áramszolgáltatási irányítási rendszer) ignorálja az állam cselekvőképességét és szerepét. Holott ezen területek felügyelete állami feladat, pont az adatvagyon védelmének és a biztonságos ellátás szavatolásának kívánalma miatt.

Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek – idejétmúlt rendszerfejlesztések: Ügyfélkapu I. – kapu a semmire Az Ügyfélkapu I. projekt a sokmilliárdos költségek ellenére egy leegyszerűsített, már a bevezetés pillanatában elavult hitelesítési rendszert tartalmazó alkalmazás volt. A fejlesztések során a résztvevő cégek nem egységes platformon készítették el a rendszer 14

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT elemeit, ezáltal felesleges és elkerülhető hibalehetőségeket kódoltak a rendszerbe, valamint igen költségessé tették annak kialakítását, szinkronizálását és működtetését. A rendszer biztonsági szintje messze elmaradt az elvárhatótól (lásd a bankok korabeli biztonsági megoldásait). Az elektronikus aláírás mellőzése (a rendszer nem volt képes a nemzetközileg elismert aláírás-formák használatára) nemcsak egy könnyen feltörhető rendszert eredményezett, hanem nagymértékben gátolta az elektronikus aláírás elterjedését is. Hiszen ha az állami kommunikációban használatba került volna az elektronikus aláírás, akkor az üzleti élet egyéb területein is előbb-utóbb terjedt volna, ezáltal csökkentve a felesleges papírfelhasználást, gyorsítva az ügymenetet. Az ügyfélkapu felületét biztosító magyarorszag.hu tartalmi szempontból koncepció nélküli üzemeltetése nem teremtette meg annak lehetőségét, hogy az állam a polgáraival való közvetlen érintkezés során aktívan használjon egy, a birtokában levő és minden újabb költség nélkül a kommunikációra is felhasználható eszközt. Az előző kurzusok felelőssége az Ügyfélkapu I. projektben három szinten mutatkozott meg. Egyrészt bebizonyosodott a technológiai felelőtlenség: már a bevezetés pillanatában elavultak voltak az alkalmazott biztonsági megoldások, így a hibák és az adatok nyilvánosságra kerülése után a digitális közbizalom jelentősen csökkent. Másrészt kimutatható egy stratégiai felelőtlenség, elmaradt ugyanis a minisztériumokat és az állami intézményeket magában foglaló integrált felületek kialakítása. Nem utolsósorban megállapítható a pénzügyi felelőtlenség: a leállások alapján kimondható, hogy a méretezés, a rendszer tervezése nem volt megfelelő, ehhez viszonyítva viszont eltúlzottak a szerződési díjak.

Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: Ügyfélkapu marketing és PR – ügyefogyott eszközök népszerűsítettek egy gyenge szolgáltatást Az Ügyfélkapu I. bizonytalan indulása miatt annak marketingjét csak jóval a szolgáltatás indulása után, egy erőteljes tempóban zajló javítási folyamat lezárultával kezdték meg.

15

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az Ügyfélkapu marketingjében a nagybetűs definíció szerinti "Marketing" összes ismert ökölszabályának mellőzésével kommunikáltak. "Lelkes" kreatív beszállítók ad hoc ötleteit támogatták, aminek eredménye, illetve épp az eredményesség hiánya meg is látszik: az Ügyfélkapu felhasználói létszámában nem tapasztalható kiugró emelkedés ebben az időszakban. Alacsony színvonalú szórólapok, hűtőmágnesek, bögrék, rajzfilmek készültek, szerény becsléssel is legalább 200 millió Ft feletti értékben. A rajzfilmeket olyan helyeken is vetítették, ahol azok hangja a helyszín speciális volta miatt (Posta, MOL benzinkút stb.) eleve ki volt kapcsolva. Az Ügyfélkapu ismertségét a félresikerült kommunikáció mellett a gyenge szolgáltatásportfólió is hátráltatja. A köztudatban az "Ügyfélkapu" szó az azt ismerők körében inkább negatív, mint pozitív csengésű. Kötelező és megkerülhetetlen valaminek könyvelik el, amelynek jellemzői közt a biztonságos, gyors, egyszerű és kényelmes jelzők jelenleg nem szerepelnek.

Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: Ügyfélkapu II. – gyenge kezdet után rossz folytatás A kormányzati portál szolgáltatásfejlesztésére már Európai Uniós forrás bevonásával került sor. A fentiekben rámutattunk arra, hogy az Ügyfélkapu I. projekt kapcsán gyenge szolgáltatások és felhasználó-azonosítás (biztonsági rendszer) valósultak meg. A II. projekt kiírására elsődlegesen a szolgáltatások fejlesztéséért került sor. Ennek tükrében meglepő, hogy a projekt költségvetésének kétharmadát új eszközök vásárlására költötték. Az Ügyfélkapu II. projektnek 2009. december 1-jei határidővel kellett volna elkészülnie. Valamikor ez év tavaszán, többszöri sikertelen kísérlet után, recsegve-ropogva a rendszert áterőltették. Az átadott rendszer sem teljesítette az eredeti szolgáltatásfejlesztési ígéreteket, nem lett biztonságosabb, de nem működik az átalakított terv szerint sem: a két központ több mint fél éve látványosan nem tud rendszerbe állni, vagy ami még ettől is rosszabb, az üzemeltetői képtelenek normális működésre bírni, hiszen a kezdeti leállások során az egyik központnak át 16

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT kellett volna vennie a másik központ munkáját, kritikus esetben záros (percekben mérhető) határidőn belül. Erre azonban több nap elteltével sem került sor. Az Ügyfélkapu belépési rendszere az azonosító/jelszó páros alkalmazásától a mai napig nem különbözik, ugyanaz a beléptetési funkció működik, mint a szoftver legelső verziójában, a végfelhasználói oldalra nézve semmilyen biztonsági fejlesztés nem történt ezen a téren az elmúlt hat év alatt. Mindezek alapján a minimálisan változó funkcionalitás semmiképpen sem indokolt egy újabb több milliárd forintos projektet.

Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: Kormányszóvivő.hu – újabb portál drágán, a korábbi tartalmakkal 200 millió Ft-ot költött el a szocialista kormány egy olyan honlap felépítésére, amelynek komolyabb szolgáltatásait csak egy zárt körnek, a honlapra előzetesen regisztrált újságíróknak nyújtják. A 200 millió forintos beruházás hatalmas, nagy látogatottságot feltételező, számtalan internetes szolgáltatást felvonultató portált, weboldalt feltételez. Ehhez képest a felhasználást regisztrációhoz kötő, a média munkatársait célzó szolgáltatáscsomag felhasználóinak száma nem hasonlítható össze egy kurrens hírportál napi olvasói számával, a tervezett méret és költség nem indokolható. Ez a portál piaci vélemények alapján 5, maximum 10 millió forint ráfordítást indokolt volna.

Az előző kurzus felelőssége megállapítható tehát a következőkben: pénzügyi értelemben teljességgel felesleges ez beruházás, hiszen nem nyújt pluszszolgáltatásokat. A technológiai felelőtlenség az, hogy az előre látható és tervezhető terhelést feleslegesen, sokszorosan meghaladó robosztus rendszer került kiépítésre. Továbbá megmutatkozik egy stratégiai felelőtlenség is: az MTI oldalán és a miniszterelnök honlapján a kormányszóvivői tájékoztatók mindig elolvashatók voltak, kár volt egy honlapot erre külön felépíteni, a szóvivői anyagok megjelenhettek volna a kormányzati portál egy dedikált szekciójában is. Ráadásul a MEH fejlesztési partnere elvégezhette volna ezt a munkát, mégis egy újabb külső vállalkozót vontak be erre.

17

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: az EU-s direktívák és elvárások szabotálása Az EU hírközlési szektorának működését meghatározó keretszabályozást 2002-ben fogadták el. A keretirányelv kimondta, hogy – az elektronikus kommunikációs szektor gyors technológiai fejlődésére tekintettel – szükséges a szabályozás rendszeres időközönkénti felülvizsgálata. Ennek értelmében az Európai Bizottság – a 2005-ben tett néhány előkészítő intézkedést követően – 2006-ban nyilvános konzultáció meghirdetésével indította el a keretszabályozást alkotó jogszabályok felülvizsgálatának folyamatát, majd a konzultáció eredményeire is építve 2007 novemberében terjesztette elő első javaslatait. A javaslatcsomag heves vitákat váltott ki az együttdöntési eljárás további két szereplőjénél, az Európai Parlamentnél és a Tanácsnál, aminek eredményeként az új szabályokat csak harmadik olvasatban sikerült elfogadni 2009 novemberében. Az újonnan elfogadott keretszabályozás két irányelvből (jobb szabályozási irányelv és a fogyasztók jogairól szóló irányelv), valamint egy, az új európai hírközlési testületet (BEREC) létrehozó rendeletből áll. A parlamenti és tanácsi elfogadást követően a három jogszabály hatályba lépése 2009. december 18-án, az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetésük napján történt meg, egyben kimondták, hogy az irányelvek hazai jogrendbe való átültetésének határideje 2011. május 25. Az implementáció az európai szabályozással összhangban, a magyar sajátosságokat figyelembe véve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, a végrehajtási (20-30) és a kapcsolódó jogszabályok (hozzávetőlegesen 2-3 egyéb tv.) átfogó felülvizsgálatát igényli. Noha az implementációs feladat évek óta ismert a kormányzat számára, az előző kormány semmilyen előkészületet nem tett ezzel kapcsolatban, és az implementációra rendelkezésre álló 18 hónap (2009 dec. – 2011 máj.) egy jelentős része eltelt. A megmagyarázhatatlan késedelem azért is húsbavágó, mert a magyar fogyasztókat az implementáció

az

eddigieknél

hatékonyabban,

körülhatároltabban

védené

a

hűségszerződések vagy a számhordozhatóság ügyében, nem utolsó sorban pedig kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élők jogainak maradéktalan érvényesítésére. 18

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az NFM Infokommunikációs Államtitkársága az átadás-átvételt követően az első feladatok közé sorolta az implementáció hatékony, gyors és a vállalt határidők szerinti teljesítését.

Megmagyarázhatatlan tettek, érthetetlen jelenségek: nemzetközi és európai uniós lobbitevékenységünk minimális szintre süllyesztése Nincs magyarázat arra, hogy 2002–2010 között az állami infokommunikáció vezetése szinte semmilyen nemzetközi és Európai Uniós bizottságban, tárcaközi bizottságban vagy egyéb más, az infokommunikáció és az informatika fejlődését meghatározó szervezetben nem, vagy csak alig képviselte Magyarországot, a nemzeti érdekeket, ezért a hazai IT-iparág állami lobbitevékenysége gyakorlatilag értékelhetetlenné vált. E mulasztás több okból is hiba: egyrészt a magyar államigazgatás IT-felelősei nem jutottak hozzá a csak az ezekben a bizottságokban megismerhető információkhoz, másrészt elszalasztották a kapcsolatteremtés és a kapcsolatépítés lehetőségét, ami hosszú távra megalapozta volna a releváns és friss információkhoz történő azonnali hozzáférést. Az új államtitkárság vezetése áttekintette a bizottságok és nemzetközi szervezetek rendszerét, és világos prioritások meghatározása mellett világos mandátumokkal rendelkező személyeket delegál a fontosnak ítélt szakmai szervezetekbe, ezért a jövőben jelentősen egyszerűsödik – és egyáltalán: lehetővé válik – az információáramlás, a nemzetközi, valamint az EU-s tapasztalatok megismerése.

Az Állami Számvevőszék az IHM-ről: rendszerszintű irányítási hibák, strukturálatlan feladatellátás, pályázati hiányosságok Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2002–2010 közötti vizsgálatai és jelentései részleteiben is kitértek a kormányzati és minisztériumi informatika helyzetére. Mindezek közül a legfontosabb az IHM átfogó ellenőrzése, amely több területen is elmarasztalta a minisztériumot. Hogy az olvasó számára is egyértelművé váljon, kritikai megjegyzéseink nem pusztán politikai indíttatásúak, álljanak itt a jelentésben foglaltak. IRÁNYÍTÁSI HIBÁK A KEZDETEKTŐL

„Előzetesen azonban nem mérték fel a valóban egységes irányítást igénylő feladatokat és nem mérték fel, hogy milyen szakmai és költségvetési előnyökkel járhat az új fejezet 19

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT létrehozása. A nem megfelelő előkészítésre utal az is, hogy az Egységes Digitális Rádiótávközlési Rendszer irányítását 2003-ban a fejezethez, majd 2005-ben az ismét a MeH feladatkörébe került.”

„A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását miniszteri rendeletek szabályozták, nem hajtották végre ugyanakkor az informatikai ágazati feladatok kormányhatározatokban előírt szabályozását. Nem történt meg az ágazati fejlesztési feladatok szakmai alapdokumentuma, a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) finanszírozásának a költségvetési törvények rendjébe történő illesztése, valamint a MITS programjainak végrehajtását biztosító tervezési, monitoring és értékelési rendszer szabályozása. Ennek következtében a pályázati célok teljesülésének mérési, elemzési és értékelési folyamata, ill. eljárásrendje nem volt kidolgozott, ami hátrányosan befolyásolja a programok végrehajtásának, ill. hasznosulásának nyomon követését.”

„Az IT Kht. teljes egészében a Minisztérium pályázati rendszerének kezelésében vesz részt. E tevékenység államháztartáson kívülre szervezését hatástanulmány nem előzte meg, ennek hiányában indokoltsága, gazdaságossága nem volt megalapozott.”

„A Minisztérium tevékenységét támogató informatikai rendszer szabályozottsága 2005 elején lett teljes körű, de a külső üzemeltetők felelősségének hiányos rögzítettsége miatt a rendszer működtetése továbbra is kockázatos, és nem megoldott egyes eszközök biztonságos tárolása.”

KÜLSŐS TANÁCSADÓK: ELLENŐRIZHETETLEN KIFIZETÉSEK

„A Minisztérium és intézményei alapfeladatuk ellátásához gyakran vettek igénybe külső szakértőket, elsősorban tanácsadói, pályázatértékelési feladatokra. Az IT Kht. és az IHM között, a pályázatos támogatások kezelésére megkötött szerződésekhez pályázatonkénti költség-jogcímenkénti tervet, illetve kalkulációt csatoltak, azonban a normatív alapon számolható, nagy költségigényű, tömegszerű pályázatok esetében ezeket nem normatív alapon tervezték. Ennek következtében a szerződéses összegek megalapozottsága nem volt ellenőrizhető.” 20

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

NAGY CÉLOK ÉS HANGZATOS SZAVAK, RADIKÁLISAN SZŰKÜLŐ FORRÁSOK

„Az ágazati célok megvalósításának forrása az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvencia-gazdálkodási célelőirányzat volt. Ennek összege a vizsgált időszakban 112, 8 millárd Ft volt, ezen belül az évenkénti eredeti előirányzat folyamatosan, közel harmadára csökkent, összegét az évközbeni elvonások, ill. zárolások tovább korlátozták. A legnagyobb összeget, 6568,8 millió Ft-ot 2004-ben vonták el, ezen belül a legjelentősebb zárolás, 6377,8 millió Ft az informatikai, hírközlési fejlesztési programoknál, támogatásoknál jelentkezett, ez az előirányzat közel 30%-át tette ki.”

PÉNZESŐ: NEHEZEN NYOMON KÖVETHETŐ MINISZTERI TÁMOGATÁSOK

„A miniszter a támogatásokon belül egyedi döntési jogkörében a vizsgált időszakban – a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását szabályozó miniszteri rendelet alapján – mintegy 3,2 milliárd Ft támogatást adott különböző szervezeteknek. A miniszterek egyedi döntési

hatáskörébe

utalt

támogatás

lehetőségéről,

ill.

arányának

kötelező

szabályozásáról sem az Áht, sem a végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet nem rendelkezik. A miniszteri rendeletben foglalt támogatható célok közül nem kellően körülírt a „szervezeti és intézményi háttér megerősítésének” támogatása. A nyilvántartásban az egyedi döntésűek nem, illetve nehezen (kézi kigyűjtéssel) követhetőek nyomon.”

DÖNTÉSKÉPTELENSÉG ÉS KOMPETENCIAHIÁNY, HÚZÓDÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

„A korábbi TETRA rendszert kiváltó, központi fejlesztésű Egységes Digitális Rádiótávközlési Rendszer (EDR) kialakításáról 2002-ben döntött a Kormány. Az előkészítési fázis lassan haladt, a végrehajtásban bizonyos fokú döntésképtelenség mutatkozott, lefolytatását jogszabályok, kormányhatározatok sora, koncepcióváltás, feladatáthelyezések, a szervezeti háttér, a felelősök gyakori változásai jellemezték. A rendszer kialakítására, ill. működtetésére irányuló pályázati felhívás – a határidők többszöri módosítását követően – 2005 március közepén jelent meg.”

„Az ajánlati felhívás 2005 februárjában jelent meg. A belső munkatársak mellett a különböző tanácsadói, szakértői feladatokra bruttó 181,8 millió Ft összegben kötött 14 szerződés (ebből 21

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT hatot a MeH indított) több mint felét – jogszabályi kereteken belül – versenyeztetés nélkül kötötték meg.”

PÁLYÁZATOK ELŐ- ÉS HATÁSTANULMÁNYOK NÉLKÜL, ANOMÁLIÁK, KÉSEDELMES FEJLESZTÉSEK

„A több ezer nyertes pályázathoz kapcsolódó ellenőrzési rendszer nem működik megfelelően. Nem egyértelmű a feladatok és felelősségek meghatározása.”

„A 2003-2004. évekre szóló, MITS-re támaszkodó Központi Kiemelt Programok (KKP) KKP végrehajtása (pl. e-Ernyő, e-Önkormányzat) – elsődlegesen a megvalósításhoz szükséges költségvetési keret hiányában – késedelmes volt, mert amíg a MITS céljait szolgáló projektek többsége már folyamatban volt, addig a KKP 2004 végén még az előkészítési-tervezési szakaszban tartott. Ennek oka, hogy a források szűkössége miatt a programokra a keretet nem tudták biztosítani, a programfelelősök nem voltak kijelölve, feladat- és hatáskörük nem volt rendezett, valamint nem készült el a projekt megvalósításhoz szükséges hatástanulmány sem, emellett forrás hiányában a szakmai előkészítés, ill. a szakértői háttér megteremtése is késett.” „A pályázatok esetében azok célkitűzéseit, ill. a pályázati keretösszeget megalapozó hatástanulmányt, előzetes felmérést, az igények megalapozását, 2003 előtt csak egy esetben, az „e-Magyarország pontok” előkészítése során készítettek.” „A részletesen vizsgált támogatási program közül két esetben a támogatási keretösszeg meghatározásánál előfordult, hogy a várható igényeket rosszul mérték fel, a többletigényt a szélessávú Internet penetráció növelése pályázatnál az igényeket előirányzat emeléssel elégítették ki, az e-Demokrácia pályázatnál az elnyert eszközök kiszállítása késedelmesen történt meg.” „A pályázatok végrehajtásában a hiányos előkészítésből adódóan késedelmek mutatkoztak. Az informatikai eszközök kiszállítása (a pályázati kiírásban tervezett határidőhöz képest), a pályázók becsültnél magasabb számával, valamint a központosított közbeszerzés időigényével összefüggésben késett. A kifizetések elszámolása, ill. folyósítása elhúzódása esetén, a szállítók a kifizetések késése miatt késedelmi kamatot számoltak fel. Egy alprogram 22

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT indítása időszerűtlen volt, mert az eszköz eredményes használatához alapvetően szükséges közigazgatási szolgáltatás igénybevételének feltétele (a szabályozási környezet, a kártya és kártyaleolvasók) hiányzott.”

„A programok végrehajtására fordított pénzeszközök hasznosulása nem értékelhető egyértelműen, mert nem, vagy csak egyszerű naturális mutatót határoztak meg (települések, kiépített végpontok, kiosztott eszközök száma). A tényleges hasznosulást a telepített végpontok és az informatikai eszközök használatán (időbeni kihasználtság, elintézett ügyek száma) keresztül lehet lemérni, de az erre vonatkozó indikátorok és ellenőrzési módszerek kidolgozása még a vizsgálat idején nem volt általános, ill. teljes körű. Nem volt átfogó, az információs társadalom fejlődését nyomon követő monitoring.” KAKAÓBIZTOS SZÁMÍTÓGÉPEK: ELŐNY A DRÁGÁBB PÁLYÁZÓNÁL

„A 300 millió Ft-os kerettel meghirdetett Brunszvik Teréz óvodai számítógépes pályázatnál a nyílt közbeszerzési eljárás keretében megvalósított beszerzést a Minisztérium nem megfelelően kezelte, mert az ajánlati felhívás műszaki leírásában a számítógép házára vonatkozó előírás – a Kbt. előírásainak ellenére – nem volt teljes körű és egyértelmű. A hiányzó szempontok naturális adatokkal, ill. konkrét követelményekkel (korszerűség, szín, anyag, szilárdság, formai kialakítás stb.) jól meghatározhatóak voltak. Az ajánlati felhívásra két pályázat érkezett, bírálat során a hiányzó szempontok alapján érvénytelenítették az alacsonyabb árat tevő ajánlatot. Az elfogadott szállítási ár megalapozottságát nem ellenőrizték, így fennáll annak kockázata, hogy a beszerzést nem az optimális áron bonyolították le. A bírálók figyelmen kívül hagyták azt, hogy a nyertes által ajánlott eszköz egy paraméter tekintetében nem felelt meg a kiírásban foglalt követelményeknek.”

PÁLYÁZATI ELŐIRÁNYZATOK HASZNOSULÁS NÉLKÜL

„A 2004. évi költségvetési törvényben szereplő „Vezetékes távbeszélő előfizetők részére az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez szociális támogatásra” előirányzott 3 milliárd Ft nem kellően hasznosult, a kb. 31 ezer befogadott igényre közel 126 millió Ft-ot utalványoztak. A kisösszegű felhasználás oka, hogy a támogatás részletes

23

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT szabályait rögzítő IHM rendelet fél év késéssel jelent meg, továbbá, hogy a teljes körű adatbekérésről a várhatóan magas költség miatt lemondtak.”

MAGYAR POSTA: DEKLARÁLT PÁLYÁZATI CÉLOKON TÚLMUTATÓ BERUHÁZÁSOK

„A központi beruházásokon belül a Postai beruházások előirányzat a Magyar Posta Rt. (MP Rt.) által – döntően az MP Rt. saját forrásából – megvalósuló Integrált Postai Hálózat (IPH) kiépítéséhez járult hozzá, (a vizsgált időszakban előirányzott összeg 1030 millió Ft volt, a 2005. évre szóló költségvetési törvény nem tartalmazott előirányzatot). Az évenkénti aktuális beruházás helyét a MP Rt. jelölte ki, a projekt kezelésénél a Minisztérium irányítása és felügyelete nem, ill. csak az elszámolásoknál érvényesült. A Minisztérium 2003-ban az IPH helyek kialakításának támogatását, mint prioritást, nem követelte meg következetesen, sőt épületrekonstrukciós munkák fedezetét is biztosította az előirányzatból. Ennek következtében az MP Rt. 2003-ban a támogatás mindössze 8,65 %-át (34,6 millió Ft-ot) fordította az eredeti célként megjelölt IPH munkahelyek kiépítésére, valamint informatikai fejlesztésre, a fennmaradó összeget három postahivatal építési rekonstrukciójára használta fel.”

(Az idézetek forrása az Állami Számvevőszék jelentése, 2005. július)

Az Állami Számvevőszék a MEH-ről: a széttagolt irányítás anomáliái A fehér pdf bevezetőjében említett, a szakterületet széttagoló irányítási szisztéma kialakulása miatt érdemes idézni a MEH vonatkozó ÁSZ-jelentéséből is, hiszen küldetése szerint az Elektronikuskormányzati Központ a Miniszterelnökség fennhatósága alatt a kormányzati informatikai célok teljesítésével volt elfoglalva. ELEKTRONIKUS KORMÁNYZATI GERINCHÁLÓZAT: BUSÁSAN JÖVEDELMEZŐ ÁLLAMI MEGBÍZÁSOK KONTROLL ÉS FELÜLVIZSGÁLAT NÉLKÜL

„Az EKG alapinfrastruktúrája az előírásoknak megfelelően került kialakításra, a rendszert ezzel megbízott, a MeH tulajdonában álló gazdasági társaság üzemeltette. Az üzemeltetési díj mértékét részletes, a teljesítmény- és értékarányosság megítéléséhez szükséges 24

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT költségkalkuláció egyik évben sem támasztotta alá. Az EKK a beszerzés előkészítése során sem készített érdemi hatástanulmányokat és nem végzett átfogó elemzéseket, így a kialakított konstrukció állami költségvetésre gyakorolt pénzügyi-gazdasági kihatását nem határozták meg.”

„Az EKG működtetésével kapcsolatban az EKK által 2005. áprilisában megkötött „Szolgáltatási szerződés” hiányossága, hogy nem tartalmaz kitételeket, garanciákat a szerződéses időszak végén a Magyar Állam tulajdonába kerülő eszközátadás módjára. Nem biztosítja annak lehetőségét, hogy az eszközök teljes körére vonatkozóan az üzemeltetést más (kormányzati vagy piaci) szolgáltató akadálytalanul átvehesse, továbbá nem tartalmazzák a szerződések a szolgáltatási díjak rendszeres (évenkénti) felülvizsgálatát.”

A SZÉTTAGOLT IRÁNYÍTÁS EGYENES KÖVETKEZMÉNYE: STRATÉGIAI HIBÁK, EGYEDI IGÉNYEK

„A vizsgált időszak IT fejlesztéseit a kormányzati informatikai irányok, valamint az üzemeltetési feladatok biztonságos ellátásához kapcsolódó MeH és KSZF szükségletek dominanciája mellett – a szervezeti stratégia hiánya és a folyamatos szervezeti változások miatt – egyedi igények határozták meg.”

„Az E-kormányzat stratégia azonban nem határozta meg az egyes akciótervek kapcsolatát a MITS-ben kitűzött ágazati stratégiákkal, és nem nevesítette a végrehajtásáért felelős kormányzati intézményeket.”

„A stratégia kialakítása mellett, illetve azzal összefüggésben a kormányzati informatika irányításának és felügyeletének fontos eszköze volt a kormánymegbízott egyetértési és véleményezési jogának gyakorlása, amelyet több esetben a fogadókészség hiánya miatt a kormánymegbízott nem tudott érvényesíteni. Az EKK 2003. és 2004. évről készült felmérései alapján az előzetes egyeztetés aránya a beruházások esetében 19,5 és 6,7%, az üzemeltetési szerződések esetében 22,2 és 0% volt.”

25

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT INDOKOLATLAN BESZERZÉSEK A MEH-BEN IS – RAKTÁRBAN PIHENŐ ÚJ TERMINÁLOK, BEFULLADT MINTAHÁZ-PROJEKT

„Az Infoport terminálok beszerzése (126,2 M Ft) az előkészítés hiányosságai, továbbá a célszerinti felhasználást lehetetlenné tevő határidő túllépés miatt nem volt megalapozott. A MeH 2005 februárjában lezárt belső ellenőrzése is megállapította, hogy a 2002. XII. 10-én 126,2 M Ft-ért megrendelt és 2003. X. 10-én a központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése c. fejezeti kezelésű előirányzat terhére kifizetett 120 db Infoport terminál és LCD monitor beszerzésének előkészítése és lebonyolítása nem volt megalapozott. Az átvett eszközöket az EKK hosszú ideig nem tudta hasznosítani. A többségük (74%) közel egy évig, de mintegy 23 db terminál (20%) több mint két évig raktárakban – kihasználatlanul – került elhelyezésre.”

„A KIETB által jóváhagyott Mintaház projekt megvalósítására az EKK 2003-2004-ben összesen 126,5 M Ft-ot fordított a központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése című fejezeti kezelésű előirányzatból. Az EKK a Mintaház projekt megvalósítására – a KIETB által elfogadott – koncepciót dolgozott ki, a projekt megvalósításának részleteiről és esetleges kormányzati hasznosításáról ezen kívül más kormányzati szervekkel azonban nem egyeztettek. A programnak az eredeti koncepció szerinti végrehajtása elakadt, eredeti célját nem érte el.”

ELEKTRONIKUS KORMÁNYZATI GERINCHÁLÓZAT: MEGALAPOZOTT 2001-ES STRATÉGIAI TERVEK, ELMARADT KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERVEZÉSEK, ELMARADT GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK

„Az EKG kiépítését 2001-ben részletes, a szakmai elvárásoknak megfelelő koncepciók és megvalósíthatósági tanulmányok, elvárható mélységű pénzügyi-gazdasági számítások alapozták meg. A stratégiai tervek megfeleltek az EKG-ra vonatkozó kormányhatározatok előírásainak, továbbá kiterjedtek a közép- és hosszú távon megvalósítandó illetve megvalósítható feladatokra.” „A megalapozó stratégiai terveket követően közép- és hosszú távú koncepciókat nem dolgoztak ki, a 2005 elejéig végrehajtott fejlesztések a 2001-ben meghatározott stratégiai feladatok, valamint az E-kormányzat Stratégia és Programterv alapján történtek. 2002 és 26

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT 2004 között a fő feladat a létrehozott infrastruktúrának a felhasználók számára való hozzáférhetővé tétele volt.” „Az üzemeltetési díj mértékére részletes, teljes évet átfogó, a teljesítmény- és értékarányosság szempontjaira kiterjedő költségkalkuláció egyik évben sem készült.” „Az EKK által megkötött szerződések hiányossága, hogy nem tartalmaznak kitételeket, garanciákat a szerződéses időszak végén a Magyar Állam tulajdonába kerülő eszközátadás módjára és nem biztosítják annak lehetőségét, hogy az eszközök üzemeltetését más (kormányzati vagy egyéb piaci) szolgáltató akadálytalanul átvehesse.” „A keretszerződés megkötése során az EKK nem határozta meg a teljes szerződéses időszakban igénybe vett szolgáltatások becsült összértékét. A keretszerződésben megjelölt, a költségvetés számára kiadást jelentő keretösszeg (16 Mrd Ft) – a kötelezően csatlakozó szervezetek körében – nem fedezi a szolgáltatások ellenértékét. A csatlakozó intézmények számára kötelezően alkalmazandó szerződéses feltételeket (a szolgáltatások tartalma, a műszaki leírás, a listaárak, az igénybevétel módja) az EKK az érintettekkel nem egyeztette.” „Hiányosságként jelentkezett, hogy a szerződések előkészítése, főleg a költségvetési kihatás tekintetében nem volt alapos, nem volt alátámasztott. A bírálati szempontok nem megfelelően kerültek kialakításra, azok között a gazdaságosság nem vagy nem a súlyának megfelelően érvényesült. A beszerzés előkészítése során a szerződések pénzügyi kihatására az EKK nem készített érdemi hatástanulmányokat és nem végzett átfogó elemzéseket. Nem mérte fel a potenciális intézményi kör által igénybe venni kívánt szolgáltatásokat és azok mértékét.” (Az idézetek forrása az Állami Számvevőszék jelentése, 2006. június)

Az informatikai széttagoltság következménye: ahány minisztérium, annyi megoldás – egymással nem kompatibilis rendszerek az FVM-ben; adatállományok külsős cégek kezelésében „Az informatikai rendszer működtetésén belül az intézményi stratégiák rendelkezésre álltak, ugyanakkor a Minisztériumot és intézményeit átfogó informatikai stratégia nem készült. A 27

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT fejlesztések fedezetét az intézmények költségvetésében tervezték, emiatt a ráfordítások nem áttekinthetőek, összegük pedig nem a napi feladatellátás hatékony működését megalapozó igényekhez igazodott. A Minisztérium informatikai szabályozottsága nem teljes körű és nem aktualizált. Az adatállományok rendszergazdai feladatait, a jogosultságok kezelését és a fejezeti kezelésű előirányzatok adatállományának mentését külsős cégek végzik. Magas kockázatot jelent az adatokhoz való hozzáférhetőség, valamint az utóbbi feladat szerződésben való rögzítésének hiánya.” „A vizsgált időszakban a minisztériumi feladatok között az FVM fejezet teljes ágazatot lefedő informatikai tevékenységének irányítása, koordinálása, szabályozása alacsony szinten valósult meg. Az informatikai, stratégiai feladatok ellátásának szervezeti háttere változott, az Informatikai Főosztályt többször átszervezték, az informatikai szervezet létszáma folyamatosan csökkent, a feladat- és hatáskörök megosztottak voltak, a szakmai szervezethez (FTF) átkerült informatikai feladatok ellátásához a munkatársak nem mindegyike rendelkezett megfelelő informatikai szakképzettséggel.” „A Minisztérium és az intézmények között az adatok elérhetősége Interneten, on-line módon biztosított, viszont a szakfőosztályok az intézmények szakmai információs rendszereit többségében nem érik el. A szakmai és nem szakmai informatikai rendszerekről nyilvántartás nincs, emiatt ezek feltérképezése, nyomon követése, értékelése nehéz.” „A Minisztérium elfogadott, hatályos Informatikai Stratégiát nem alakított ki, ugyanakkor az intézmények, (MVH, FÖMI, OMMI, AKI) a saját szakmai feladataikhoz illeszkedő Informatikai Stratégiát elkészítették. Ehhez igazodott az informatikai feladatok költségeinek biztosítása, annyiban, hogy az informatikai feladatok (üzemeltetés, amortizáció) keretét nem közvetlenül a

fejezeti

előirányzatoknál

tervezték,

hanem

azt

az

intézmények

tervezték

költségvetésükben. Ezért a tervezett források, illetve a tényleges ráfordítások nehezen áttekinthetőek. Ezek következtében az elhasználódás, a korszerűtlenség kiváltását célzó beruházások elmaradása miatt a leállások, adatvesztések veszélye növekedett, és ezzel csökken a rendszerek üzembiztonsága.” „A rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök avultsága a vizsgált időszakban nőtt, a személyi számítógépek kora jellemzően 5-6 év, viszont az állandósult forráshiány miatt új 28

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT számítógépek beszerzése alacsony szinten valósult meg. Az informatikai szakemberek szakmai

továbbképzését

is

minimális

forrás

biztosította,

emiatt

a

rendszerek

üzemeltetésének biztonsága veszélyeztetett.” „Informatikai rendszerellenőrzést nem végeztek, az informatikai biztonsági intézkedések betartását - jogszabályi kötelezettség ellenére – nem ellenőrizték az ellenőrzési szervezet szakmai ismereteinek hiányában.” KÉSEDELMES FIZETÉSEK AZ AGRÁRIUMBAN: AZ EGYIK OK A MEZŐGAZDASÁGI INFORMATIKAI RENDSZEREK FEJLETLENSÉGE

„A támogatási rendeletek közzétételének elhúzódása, a szükséges módosításoknak az MVH apparátusa általi érvényesítése, az informatikai rendszer folyamatos fejlesztése, a kérelmek nagy száma és a személyi háttér kapacitásai közötti ellentmondás a kérelmek feldolgozását és a kifizetéseket meghosszabbította.” „Részlegesen valósultak meg a támogatások nyomon követhetősége informatikai hátterére, illetve a belső szabályozottságra vonatkozó javaslatok.” (Az idézetek forrása az Állami Számvevőszék jelentése, 2007. június)

Véget ért egy korszak A föntebbi megállapításokat a Fidesz Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoportja azért osztja meg a szakmai közvéleménnyel és az érdeklődő olvasókkal, hogy határozottan érzékelhetővé váljon: véget ért egy korszak. Véget ért a felelőtlenség nyolc éve, a közpénzek herdálásának időszaka, 2010-ben lezárult a gátlástalan magán- és pártérdekeket érvényesítő, a hazai IT-szakmát és az állampolgárokat egyaránt irritáló korszak. A Fidesz Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoportja arra kéri az új polgári kormányt, a szakigazgatást és az NFM Infokommunikációs Államtitkárságának új vezetését, hogy az informatikát és a hazai IT-ipart kezelje értékének megfelelően, tegyen érzékelhető lépéseket az e-ügyintézés elterjedésének érdekében, szorítsa vissza a bürokráciát, szakítson a felelősségi viszonyokat nem érvényesítő, széttagolt irányítási gyakorlattal, segítse a hazai

29

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT vállalkozások megerősítését és járjon elöl az új, magas hozzáadott-értékű munkahelyek számának radikális növelésében.

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Budapest, 2010., október 21.

30

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

FEHÉR PDF: Botránykrónika 2002-2010

Hibák, kétes ügyletek és mulasztások a korabeli sajtó tükrében

31

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Függelék: botránykrónika 2002-2010 index.hu 2003.01.08. Központosított szoftverbeszerzés 11 milliárdért

2003. január 8., szerda 11:47 | Frissítve: 2003. január 8. A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) összesen 11,25 milliárd forint keretösszegben szerez be Microsoft, és Novell szoftvereket - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó és ahhoz önként csatlakozó 1010 intézmény részére bruttó 8,75 milliárd forintért vásárolnak Microsoft illetve 2,5 milliárd forint értékben Novell szoftvereket. Emellett egyedi intézményi igények esetén, a nyerteseknek kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújtaniuk kell, illetve működtetniük kell az ellátási rendszert. forrás: http://index.hu/tech/hirek/114895/ index.hu 2003.01.10. téma: Több mint kétmilliárdos közbeszerzési keretszerződés az Oracle-vel A Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága bruttó 2,25 milliárd forint értékben 2 éves keretszerződést kötött az Oracle Hungary Kft.-vel, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó és ahhoz önként csatlakozó mintegy ezer állami, önkormányzati intézmény és gazdálkodó egység közvetlenül juthat hozzá a cég adatbázis-kezelőihez, alkalmazásszervereihez, fejlesztő eszközeihez, és opcionálisan az adattárház-építő szoftverekhez, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz. A szerződés előzménye volt, hogy 2002. májusában az Oracle termékei és szolgáltatásai is felkerültek a központosított közbeszerzési listára, így azokat az állami és önkormányzati intézmények közvetlenül, közbeszerzési eljárás nélkül vásárolhatták meg. Az Oracle szoftvereszközei 2002 májusa előtt közvetlenül nem, kizárólag a listán szereplő nagy hardverszállító cégeken keresztül és azok hardvertermékeihez kapcsolódóan voltak megvásárolhatók központosított közbeszerzés keretében. A listára felkerülve a helyzet megváltozott, így a szerződés értelmében közvetlenül is elérhetővé váltak az Oracle termékei és szolgáltatásai. A listán szereplő termékeken kívül kedvezménnyel vásárolható meg az adatbázis-kezelő és az alkalmazásfejlesztő eszközökhöz kapcsolódó telepítés, a technikai támogatás, a tanácsadás és az oktatás is. A központosított közbeszerzés alapján bonyolódó megrendelések teljesítésében az Oracle Hungary Kft.-n kívül további 16 cég vesz részt. forrás: http://index.hu/tech/hirek/115183/ index.hu 2003.02.20. 32

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT téma: magyarorszag.hu Elindult a Magyarország.hu A csütörtökön elindított Magyarország.hu kormányzati portál fejlesztésénél szabad, valamint magyar fejlesztésű szoftvereket használtak, a portál fenntartása előreláthatólag évente 600 millió forintba kerül majd. A fórumokkal induló oldalt hamarosan virtuális okmányirodával egészítik ki. Húsz napos tesztüzem után csütörtökön hivatalosan is elindult a Magyarország.hu kormányzati portál. "A portál elsődleges célja az, hogy közelebb hozza a közpolitikát a közérdeklődéshez" - nyilatkozta Baja Ferenc kormánymegbízott, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a csütörtöki sajtótájékoztatón. Szakemberek válaszolnak A portál interaktív, a látogatók véleménye fontos szerepet játszik majd a további fejlesztéseknél. A párbeszéd szekció fórumán felvetett ügyekre, problémákra közigazgatási szakemberek adnak választ. Az EU-tanácsadó rovatban minden korosztály választ kaphat a csatlakozással kapcsolatos kérdéseire, és link vezet az Európai Kommunikációs Közalapítvány oldalára is. Virtuális okmányiroda Az akkreditált felhasználók számára rövidesen további szolgáltatások is indulnak, ezek közé tartozik a virtuális okmányiroda, ami a belügyminisztériummal közösen kerül kialakításra. Itt lakcímigazolvánnyal, egyéni vállalkozói igazolvánnyal, nemzetközi jogosítvánnyal és egyéb okmányokkal kapcsolatos ügyeiket intézhetik a felhasználók, sőt a későbbiekben elektronikus adóbevallásukat is itt készíthetik el. A Magyarország.hu a tervek szerint tovább bővül majd. Jelenleg az önkormányzati, a civil, a fogyatékos és az oktatási portálok beindítását tervezik. A portál kialakításakor fontos szempont volt a költséghatékonyság, ezért a fejlesztés során az államigazgatásban úttörő módon szabad illetve magyar fejlesztésű szoftvereket használtak, ami jelentősen csökkentette a költségeket. Az alkalmazásfejlesztésre 50 millió, a gépparkra pedig 10 millió forintot költöttek. A fenntartás előreláthatólag évente 600 millió forintba kerül majd. forrás: http://index.hu/tech/net/mo0220/ index.hu 2003.02.28. téma: Meghosszabbították az Elender Sulinet szerződését A Közbeszerzési Döntőbíróság döntéséig meghosszabbította az Elender Sulinet-szerződését az oktatási minisztérium. Amennyiben a bíróság érvényteleníti a pályázatot, a szerződés az áprilisban kiírásra kerülő hosszú távú üzemeltetési szerződés sikeres lezárásáig tart. A felfüggesztett ideiglenes üzemeltetési pályázatot szintén az Elender nyerte. 33

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Határozatlan időre meghosszabbította a Sulinet internet-szolgáltatási szerződést az Oktatási Minisztérium és az Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Kft. A lépésre azután került sor, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) felfüggesztette az oktatási tárca Sulinetprogrammal kapcsolatos pályázatának eredményhirdetését. Amíg a szerződést meg nem köthetik A meglévő megállapodás március 1-ével jár le. A minisztérium a 800 ezer diákot és 80 ezer pedagógust érintő szolgáltatás fenntartásának fontosságával indokolta döntését. A tájékoztatás szerint az aláírt szerződés addig marad hatályban, amíg a KDB által hozott döntés lehetővé teszi, hogy az OM megkösse a szerződést a nyertes ajánlattevővel, az Elenderrel. Amennyiben a bizottság határozata ezt nem teszi lehetővé, a tárca által áprilisban kiírandó közbeszerzési eljárás eredményes lezárásáig terjed a módosított szerződés hatálya. A Fidesz kedden bírálta a szaktárcát, amely az ellenzéki párt szerint késve írta ki a világháló bekötéséről és üzemeltetéséről szóló pályázatot. A Fidesz szerint a pályázat megsértette a közbeszerzési törvényt, s nem biztosította az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Több évre áprilisban pályázhatnak A tárca vezetője ennek kapcsán aznap kijelentette: a pályázat kiírására csak a költségvetési törvény elfogadása után volt lehetőség. Magyar Bálint úgy nyilatkozott, hogy a most kötendő megállapodás csak tíz hónapig lesz érvényes, a több évre szóló szerződésről szóló közbeszerzési pályázatot pedig áprilisban írja ki a szaktárca, hogy minden szolgáltató cégnek elég ideje legyen a felkészülésre. forrás: http://index.hu/tech/net/elender0228/

index.hu 2003.04.03. téma: Ügyvédi összefonódás az informatikai tárcánál A hírközlési törvény módosításában megbízást kapott a Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda, Rácz Zsolt, az IHM közigazgatási államtitkárának korábbi munkahelye, írja a HVG. A hetilap újabb Kiss Elemér-ügyet szimatol. Összesen 431 milliós közbeszerzés A hírközlési törvény és végrehajtási rendeleteinek módosítására, valamint az ezt megalapozó tanulmányok elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárás győztese a KPMG tanácsadó cég lett, de a bruttó 431 millió forintos állami megbízáson tíz alvállalkozóval kell osztozkodnia. A HVG meg nem erősített információi szerint az állami megbízás kevesebb mint fele jut a 34

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT fővállalkozónak. A hírközlési berkek úgy tartják, a Tellex névre keresztelt programot "a KPMG-nek kellett megkapnia", írta a hetilap. Rejtélyes összefonódások Az alvállalkozók között tíz százalékot meghaladó részesedéssel bír a Réczicza Ügyvédi Iroda White and Case LLP., amelyet az előző kormány APV-jének háziirodájaként könyveltek el, mert egy sor perben képviselte az állami tulajdonost. A cég tanácsadó szerepet töltött be az 1800 megahertzes mobiltender 1998-1999-es előkészítésében, ahol az IT-Com Kft. Távközlési tanácsadóként működött közre. A két cég aztán a Tellex-projektben is összetalálkozott, igaz, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság informatikai beruházásának befejezéséhez 2001 nyarán botrányszagú körülmények között jutott cég tavaly Infrapont Kft.-re változtatta nevét. Pápai zoltán ügyvezető tulajdonos a HVG-nek elmondta: a névváltást az indokolta, hogy a cég tevékenységi köre túlnyúlik az informatikai szektoron. Az Infraponton kívül 10 százalék alatti közreműködő a Tellex-programban az Econet.hu Rt., az Expert MC Kft. és a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem távközlés-technikai tanszéke. Alvállalkozó alvállalkozója Az alvállalkozóként megjelölt cégek a speciális szakértelmet igénylő területeken további alvállalkozókat vesznek igénybe, így került a képbe például a Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda, ahol Rácz Zsolt, az IHM közigazgatási államtitkára a karrierjét kezdte. Életrajza szerint 1992ben ügyvédjelöltként került Sarkadiékhoz, s 1995-ben vált az iroda partnerévé. Szünetelteti tevékenységét Az államtitkár a HVG kérdésére közölte: kinevezéséről, azaz tavaly júniustól szünetelteti ügyvédi tevékenységét, s nem gyakorolja tagsági jogait sem, azaz - akárcsak Kiss Elemér kancelláriaminiszter a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodától - nem kap semmilyen javadalmat az iroda produkciójából. A HVG feltételezése szerint az iroda részesedése az egész megbízásból nem haladja meg a 40 millió forintot, legalábbis a Közbeszerzési Értesítő eredményhirdetésében csak két nagy - azaz 10 százalék fölötti részvételű - alvállalkozót jelölnek meg: a Réczicza irodán kívül a KPMG Consulting Kft.-t. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/halo0403/ index.hu 2003.04.10. téma: Rogán: miért nem mond igazat az informatikai miniszter?

Miért nem mondott igazat Kovács Kálmán informatikai miniszter a hírközlési törvény módosítási munkálataiban részt vevő jogászokról - tette fel a kérdését Rogán Antal. A fideszes képviselő szerint ugyanis a miniszter parlamenti cáfolata ellenére bizonyítható, hogy 35

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT a tárca államtitkárának régi munkahelye, a Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda részt vesz a 431 milliós projekt minden fontosabb részében. A hírközlési törvény és végrehajtási rendeleteinek módosításában közreműködő ügyvédi irodáról egy hete jelentek meg sajtóhírek. A Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda volt ugyanis Rácz Zsolt, az IHM közigazgatási államtitkárának korábbi munkahelye. Kiss lemondott A cikkek nyomán Rogán Antal, a parlament informatikai bizottságának fideszes elnöke az Országgyűlésben kérdezte a tárca vezetőjét: igaz-e, hogy a lemondásra kényszerült Kiss Elemér ügyvédi irodájának adott megrendeléshez hasonló módon foglalkoztatják-e az államtitkár korábbi cégét a joganyag előkészítésében. Kovács Kálmán válaszában alaptalannak nevezte a vádat, és cáfolta, hogy Rácz volt munkahelye is megrendelést kapott az IHM-től. Nem ördögtől való Rogán Antal csütörtöki sajtótájékoztatóján bemutatott egy olyan projektlistát, amelyből azonban az tűnik ki, hogy az ügyvédi iroda munkatársai mégis részt vesznek a közbeszerzés szinte mindegyik fontos részében. A Sarkadi és Társaitól összesen tíz, köztük a mobilvégződtetési, a számviteli szétválasztási, internetes és egyetemes szolgáltatási munkacsoportban dolgozik egy vagy két jogász. Az ellenzéki politikus szerint "nem ördögtől való", hogy megbízást kapott az államtitkár ügyvédi irodája, bár a kancelláriaminiszter lemondása miatt etikai kérdéseket is felvet, az azonban érthetetlen, hogy miért nem mond igazat a kérdésben a miniszter. Tíz százalék alatt Az összességében 431 milliós megbízás győztese a KPMG tanácsadó cég lett, de a joganyag előkészítését tíz alvállalkozóval osztozkodva végzi. Az alvállalkozók között tíz százalékot meghaladó részesedéssel bír a Réczicza Ügyvédi Iroda White and Case LLP. A tíz százalék alatti megbízásokat szerző cégek nevének nyilvánosságra hozatalát a törvény nem teszi kötelezővé. A Sarkadi és Társa Ügyvédi Iroda mellett a kisebb részesedésű közreműködők között található még az Infrapont, az Econet.hu Rt., az Expert MC Kft. és a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem távközlés-technikai tanszéke. forrás: http://index.hu/belfold/rogan0410/ MTI 2003.04.11. téma: Felmenthetik az IHM közigazgatási államtitkárát Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter kezdeményezte a miniszterelnöknél Rácz Zsolt minisztérium közigazgatási államtitkár felmentését. A minisztérium pénteken az MTIhez eljuttatott közleménye szerint a minisztériumi belső vizsgálata megállapította, hogy az 36

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT elmúlt napokban napvilágot látott híresztelésekkel szemben semmilyen összeférhetetlenség nem áll fenn a közigazgatási államtitkár és a vádaskodások tárgyát képező, közbeszerzési eljárás alapján folyó átfogó jogszabály-előkészítő tevékenység között. Ugyanakkor a miniszter sajnálattal állapította meg, hogy a hétfői parlamenti felszólalásához nem kapott teljes körű tájékoztatást a kérdésről, ezért kezdeményezte a hivatal működéséért felelős közigazgatási államtitkár felmentését. forrás: http://index.hu/belfold/hirek/127983/

index.hu 2003.05.08. téma: A NETÉRT tiltakozik a WiFi-rendelet ellen A NET-Felhasználók Érdekvédelmi Társasága (NETÉRT) szerint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) 6/2003-as rendelete teljesen ellentmond az Európai Unió ajánlásának és a nemzetközi trendeknek, törekvéseknek. Az EU ajánlása ebben a kérdésben teljesen világos: a 2,4 és 5 GHz frekvenciákat korlátozások nélkül, a lehető leghatékonyabban kell használni és a legkevésbé korlátozni. Álláspontjuk szerint a 2,4 GHz-n folytatott adatkommunikáció jövőbemutató megoldás, hiszen lehetővé teszi a felhasználói végpontok, azaz a "last mile" probléma olcsó és gyors megoldását. Ezért ezt a technológiát állami támogatásban kellene részesíteni és menedzselni, nem pedig betiltani. Az aktuális kormányprogram az internetfelhasználók számának növelését tűzte ki céljául, de ezzel aligha áll összhangban a vezeték nélküli szolgáltatások ellehetetlenítése, és körülbelül tízezer előfizetés megszüntetése - főképp azokon a területeken, ahol más szélessávú szolgáltatás nem vehető igénybe, áll az egyesület közleményében A NETÉRT nem érti, milyen megfontolások vezethették az IHM-et egy ilyen rendelet megalkotására, és ugyanakkor miért nem képes rendeletalkotást ugyanilyen aktívan alkalmazni a hatósági árszabályozást, a modemes telefondíjak esetében, vagy hasonlóan erőteljes lépéseket tenni más kérdésekben, pl. az előfizetők érdekvédelme (pl.: Vodafone ügy). A Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága Egyesület felszólítja az IHM-et, hogy az érintett szolgáltatók képviselőivel keressen kompromisszumos megoldást: vonja vissza a rendeletet, vagy tegye lehetővé, hogy a szolgáltatók a "fizetős" (koncessziós) 3,5 GHz-s frekvenciákon szolgáltathassanak, illetőleg jelöljön ki teljesen hasonló, erre a célra elkülönített sávot részükre, a koncessziós díj megfizetése nélkül. Ellenkező esetben a tárcának vállalnia kell a politikai és gazdasági felelősséget, azaz kártalanítania kell mind a felhasználókat, mind az érintett vállalkozásokat. forrás: http://index.hu/tech/hirek/130707/ 37

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

index.hu 2003.05.08 téma: Felzúdulást keltett az IHM frekvenciarendelete Tilt, nem támogat A rádiós internetszolgáltatók és az internetezők tiltakoznak, az IHM megfontolja, hogy megváltoztassa e a vitatott rendeletet. A szabályozás Európában sem egységes. Hazánkban ellentmondásos a rádiós internetezés helyzete. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium április elsejétől hatályos 6/2003 (III.31.) rendeletének értelmében a 2,4 gigahertzes frekvenciatartományban szabad téren 2,5 milliwatt teljesítményű, épületen belül 10 illetve 100 milliwatt teljesítményű antennákat lehet használni. Bár az IHM teljes mellszélességgel kiáll az internetes társadalom fejlesztése mellett, ez a rendelet éppenséggel megnehezíti a rádiós internetszolgáltatást, hiszen annak a működtetéséhez épületen kívül kellene nagy teljesítményű sugározást engedélyezni. További ellentmondások látszanak az Európai Uniós határozatok és javaslatok, valamint a minisztériumi rendelet összehasonlításakor, ugyanis az uniós dokumentumok kifejezetten a rádiós hálózatok támogatását hirdetik, nem a korlátozást. A Netért tiltakozik A Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága (NETÉRT) úgy véli, hogy az IHM rendelete teljesen ellentmond Európai Unió ajánlásának és a nemzetközi trendeknek, törekvéseknek. Szerintük a 2,4 és 5 GHz frekvenciát használó adatkommunikációs technológiát állami támogatásban kellene részesíteni nem pedig betiltani. A társaság felszólította az IHM-et, hogy az érintett szolgáltatók képviselőivel keressen kompromisszumos megoldást: vonja vissza a rendeletet, vagy tegye lehetővé, hogy a szolgáltatók a "fizetős" 3,5 GHz-s frekvenciákon szolgáltathassanak, illetőleg jelöljön ki egy hasonló, erre a célra elkülönített sávot részükre, a koncessziós díj megfizetése nélkül. Lesz megoldás Jambrik Mihály, az IHM közigazgatási államtitkára - akit idén április 24-én neveztek ki erre a tisztségre - az Indexnek elmondta, hogy a rádiós elérést használó internetezőknek nincs okuk az aggodalomra, ugyanis a bejelentéssel rendelkező 31 szolgáltató változtatások nélkül folytathatja működését. Jambrik Mihály továbbá azt is elmondta, hogy a rendelet meghozatala előtt számos érintett szervezetet, többek között a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsot, a Magyar Rádióamatőr Szövetséget és a három mobilszolgáltatót is felkeresték. Az államtitkár szerint a megkérdezett szakértők véleménye nem minden kérdésben volt egyhangú. Jambrik Mihály elismerte: látszik, hogy e témában szélesebb körű egyeztetés szükséges, és a jövő hét elején fognak dönteni arról, hogy megváltoztatják-e a 2,4 gigahertzes frekvencia használatára vonatkozó rendeletet. 38

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Az EU sem egységes Per Haugaard, az Európai Unió Információs Társadalom főigazgatóságának munkatársa lapunk rendelkezésére bocsátotta a rádiós hálózatokra vonatkozó hatályos rendeleteket és javaslatokat. A 2003/203/EC dokumentum szerint az Európai Bizottság március végén azt javasolta a tagországoknak, hogy az engedélyezés egyszerűsítésével támogassák a közösségi WLAN, drótnélküli hozzáférési pontokat. A Bizottság egyértelműen a vezetékes hálózatok fontos kiegészítésének tekinti a rádiós hálózati szolgáltatásokat, és azt javasolják, hogy valamennyi EU-tagországban azonos "általános engedélyt" adjanak a drótnélküli szolgáltatóknak. Jelenleg az EU országaiban igen változatos a drótnélküli internet szabályozása. Hollandiában teljesen szabad a 2,4 gigahertzes frekvencia használata, nem kötik engedélyhez. A helyi önkormányzatok támogatják a WiFi-kezdeményezéseket. Leiden városának egyharmadát fedi le egy ingyenes rádiós háló, Amszterdamban pedig a Vondel Parkban internetezhetnek ingyen az emberek. Spanyolországban is hasonló a helyzet, számos városban érhető el ingyenes rádiós hálózat. Belgiumban a 300 méteres hatótávolságnál nagyobb teljesítményű berendezések használatát engedélyhez kötik. Franciaországban csak a beltéri alkalmazáshoz nem kell előzetes engedély, a kültéri alkalmazásokhoz 3 évre érvényes "kísérleti" engedélyt ad a helyi felügyelet. Az ország 50 régiójában a 10 milliwattosnál kisebb teljesítményű eszközök használatához nem szükséges engedély. forrás: http://index.hu/tech/net/wifi0508/ index.hu,MTI 2003.05.09. téma: Nyilatkozatháború a Sulinet-tender körül Havi negyedmilliárdba kerül a hálózat üzemeltetése Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter szerint sokba kerül az oktatási tárca késlekedése az új Sulinet-tender kiírásában, ezért a Fidesz-frakció határozati javaslatot terjeszt a parlament elé, hogy biztosítsa a hálózat működését. A minisztérium szerint Pokorni álszent módon viselkedik, hiszen eddig hátráltatta a szerződéskötést. A hálózat üzemeltetése havi negyedmilliárd forintba kerül, az új tendert "a közeljövőben" írja ki a minisztérium. A Fidesz-frakció országgyűlési határozati javaslatot terjeszt a parlament elé annak érdekében, hogy az Országgyűlés biztosítsa a Sulinet II. program működését - jelentette be Pokorni Zoltán, a Fidesz képviselőcsoportjának oktatási kabinetvezetője pénteki sajtótájékoztatóján. Jogsértő tender

39

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A politikus elmondta, hogy az Oktatási Minisztérium olyan pályázatot írt ki, amely szerint a győztes ajánlattevőnek mindössze egy hét állt rendelkezésére, hogy többmilliós költséggel kiépítse a több mint 2 200 végpontot a Sulinet hálózathoz. A tárca pályázatára csupán egy ajánlat érkezett: az Elender-Matáv-csoport konzorciumé - írja az MTI. A Gazdasági Versenyhivatal úgy ítélte meg, hogy az Oktatási Minisztérium eljárása sérti az esélyegyenlőséget, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult. A bizottság megalapozottnak találta a versenyhivatal véleményét, felfüggesztette, majd megsemmisítette a minisztérium eljárását, és egyúttal hárommillió forintos bírságot szabott ki a tárcára. Álszentek? A minisztérium közleménye szerint Pokorni Zoltánnak és a Fidesz oktatási kabinetjének el kellene végre döntenie, hogy a Sulinet program folytatását vagy beszüntetését kívánják. "Két hónappal ezelőtt a Fidesz politikai befolyását is latba véve azon fáradozott, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás keretében megtiltsa az Oktatási Minisztériumnak az olcsóbb és nagyobb sávszélességű internethozzáférést biztosító szerződés megkötését" - áll a közleményben. "Most, hogy elérték céljukat, álszent módon határozati javaslatot kívánnak az Országgyűlés elé terjeszteni a program működése érdekében". Pokorni Zoltán szerint az Oktatási Minisztérium eljárásával napi hárommillió forinttal többe kerül a program működtetése. A politikus utalt arra is, hogy az oktatási tárca áprilisra ígérte az új közbeszerzési eljárás kiírását, ez azonban nem történt meg. Havi negyedmilliárd A minisztérium sajtóosztálya szerint az új tender kiírása "a közeljövőben" várható, ám a pontos időpontot nem közölték érdeklődésünkre. Hogy az iskolák ne maradjanak internet nélkül, a minisztérium meghosszabbította az Elender-Matáv konzorcium előző szerződését. A hálózatot havi negyedmilliárd forintos díj ellenében üzemelteti a két cég. A minisztérium közleményt adott ki, melyben úgy fogalmaz: "Természetesen örömmel fogadjuk a Fidesz támogató szavazatait a Sulinet program folytatásához, de a jelenlegi oktatási kormányzat - mely élvezi a többségi kormánykoalíció támogatását - garanciát vállal arra, hogy a 800 ezer közoktatásban tanuló diák és 85 ezer pedagógus továbbra is elérje a közkedvelt szolgáltatást. Őszintén csodálkozunk Pokorni Zoltán aggodalmán, hisz minisztersége két éve alatt kizárólag a program lelassításán, illetve átnevezésén fáradozott". forrás: http://index.hu/tech/jog/sn0509/

index.hu 2003.06.27. téma: Belső vizsgálat miatt nem fizet az IHM a pályázatok nyerteseinek 40

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium felfüggesztette nyolc informatikai fejlesztési pályázat kifizetéseit, miután a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata jogsértéseket talált a pályázatok lebonyolításánál. A leállított pályázatokat még a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága írta ki 2001 és 2002 folyamán, ám egyes nyertesek még most sem kapták meg a számukra megítélt összeget. A KEHI 2002. decembere és 2003. júniusa között vizsgálta a költségvetési szervek informatikai beruházásainak célszerűségét és hatékonyságát, különös tekintettel az Informatikai Kormánybiztosság tavalyi kifizetéseinek jogszerűségére. A KEHI az IKB által kiírt 22 pályázat közül tizenegy szabályszerűségét vizsgálta, és közülük tíz esetében a vonatkozó jogszabályok sorozatos megsértését állapította meg, áll a minisztérium közleményében. Egyelőre nem fizetnek A feltárt hiányosságokra hivatkozva a KEHI kezdeményezte az informatikai minisztériumnál nyolc pályázat (SZT-IS-3, SZT-IS-3/B, SZT-IS-4, SZT-IS-5, SZT-IS-8, SZT-IS-9, SZT-IS-16 és SZT-IS17) előkészítésének, lebonyolításának és szerződéskötéseik módjának felülvizsgálatát. A közlemény szerint a minisztérium megkezdte a felülvizsgálatot, illetve a KEHI megállapításai alapján felszólította a Magyar Államkincstár Rt.-t a kifizetések további intézkedésig történő felfüggesztésére. A kifizetések a felülvizsgálat lezárta után, a vizsgálat eredményének figyelembevételével haladéktalanul folytatódni fognak - áll a minisztérium közleményében. A leállított pályázatok között van a pedagógus-PC-program, az ügyészek és bírák otthoni internetkapcsolatát biztosító kezdeményezés, az önkormányzatok számára számítógépet, internetkapcsolatot és honlapjaik számára tartalmat biztosító pályázat és a civil szervezetek számára számítógépet és teleházat létrehozó projekt is. A pályázatokon elnyert pénzek egy részét már kifizette a minisztérium, más nyertesek azonban több mint egy éve várnak a pénzükre. A tartalomszolgáltatók sajnálják Both Vilmos, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke az ügy kapcsán sajnálkozását fejezte ki, hogy akadozik a magyar tartalomfejlesztést támogató korábban kiírt pályázatok menete, hiszen amúgy is kevés ilyen forrásra számíthatnak a hazai cégek. Mint mondta, az egyesület több tagját is érinti az elnyert támogatások kifizetésének több hónapos, sőt egyes esetekben több mint egy éves késedelme, ezért üdvözölnék, ha a minisztérium felgyorsítaná a régi pályázatok kifizetését, és mielőbb újabbakat írna ki. A hazai tartalomszolgáltatók számára természetesen nemcsak a közvetlenül tartalomfejlesztést célzó támogatások fontosak, hanem minden olyan kezdeményezés, amely elősegítené az információs társadalom kialakulását Magyarországon - mondta. Az MTE elnöke szerint az információs tarsadalom magyarországi fejlődésének jelenlegi szakaszában elsősorban az internettel, az informatikával kapcsolatos lakossági attitűd kommunikációval, képzéssel, tájékoztatással történő - pozitív alakítasa volna a feladat. Emellett a rendelkezésre álló forrásokat kellene elkölteni minél hatékonyabban, a piaci szereplőket jól átgondolt stratégia mentén kiírt pályázatok, public-private partnership

41

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT keretében történő együttműködések formájában, illetve az EU-s forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésével hozva versenyképes helyzetbe. Az önkormányzatok internetkapcsolatát és online jelenlétét biztosító SZT-IS-8-as pályázaton tavaly több mint 420 település nyert támogatást portálfejlesztésre. Az SZT-IS-9-es pályázaton pedig 23 tartalomszolgáltató nyert megbízást az önkormányzati honlapokat kiszolgáló központi tartalmak előállítására és szolgáltatására. Az econet.hu Rt cége - egy konzorcium tagjaként - 2002 elején mindkét pályázaton részt vett és megbízásokat nyert el, mondta el kérdésünkre Szenes Gábor, a cég stratégiai tanácsadója. A szerződések 2002 május-i részleges aláírása után - a kormányváltás eredményeként - a processzust egyszer már felfüggesztették, majd immár az új apparátus, az általa elvégzett három hónapos vizsgálatot követően írta alá megrendelőként 2002 augusztusában. Mint mondta, ez az aláírás polgári jogi szempontból a szerződés megerősítésének volt tekinthető, így ennek alapján az econet megkezdte a portálok fejlesztését: jelenleg a projektek egy része még tart, más fejlesztésekkel pedig már elkészültek. Késedelmes fizetés Mint Szenes elmondta, a minisztérium - miután október óta késlekedett az egyébként elfogadott számlák kifizetésével - májusban egy külső céget bízott meg az econet által fejlesztett önkormányzati portálrendszer átvizsgálásával. A szakértő magas szintűnek, és mindenben kifogátalannak találta a teljesítést, és ezt követően az IHM el is kezdte tartozásai rendezését. Szenes Gábor példátlannak nevezte a minisztérium lépését, véleménye szerint a belső eljárásjogi szabályok megsértése nem befolyásolhatja a szerződésszerűen teljesítő külső szerződő felet. Mint mondta, sajnálatosnak tartja, hogy míg más országokban az állam a legmegbízhatóbb adós, addig Magyarországon az IHM a legkockázatosabb partnerek egyikének tekinthető. Amennyiben a minisztérium nem csak felfüggesztette, hanem teljesen leállítja a kifizetéseket, a cég akár peres úton is érvényt szerez követeléseinek. Jogilag aggályos A lapunk által megkérdezett jogi szakértő szerint a minisztérium és a megbízásokat elnyerő cégek között polgárjogi szerződés jött létre. Ez a jogviszony nem közigazgatási jogviszony, tehát a teljesítés szempontjából irreleváns, hogy történt-e belső szabálysértés a minisztériumban. Mint mondta, csak szerződésszegés esetén tagadhatják meg a felek az ellenszolgáltatást, ám jelen esetben teljesített szerződésről van szó. Az államnak még belső hiba esetén is fizetnie kell a szerződések alapján, hiszen "saját hibájára előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat". forrás: http://index.hu/tech/jog/ihm0627/

index.hu 2003.07.08. 42

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT téma: Egy elvesztegetett év A Századvég IHM-értékelése Boltokba került a Századvég néhány héttel ezelőtt bemutatott, Ígéretek sodrásában címet viselő tanulmánygyűjteménye, amely a Medgyessy-kormány első évének eredményeit elemzi, ágazatokra lebontva. A kötetben külön fejezet foglalkozik az informatikai szakminisztérium munkájával. A tanulmánycsomag létrehozásában az Orbán-kormány több prominense is részt vett. A kötet felelős szerkesztője Stumpf István volt kancelláriaminiszter, de megemlítendő Gazsó Tibor és Giró-Szász András, a kötet társszerkesztőinek neve is. Úgy tudjuk, az informatikai fejezet elkészítésében a volt Informatikai Kormánybiztosság több vezető tisztségviselője is közreműködött. Magyarország még regionális összevetésben sem tartozik az infokommunikációs szempontból élvonalbeli államok sorába, és ennek felelősségében a rendszerváltás utáni valamennyi kormánynak osztoznia kell - állítja a tanulmány, alapvetően pozitív hangsúllyal emelve ki a 2002-ben leköszönt kormány szerepét, amely - bár túl későn és a kormányzati hierarchiában túlságosan alacsony helyre pozícionálva - létrehozta az Informatikai Kormánybiztosságot. Hatásköri villongások Az információs társadalom ügyének helyzete a szerzők szerint a kormányváltással tovább súlyosbodott: az IKB feladatköre huzamosabb ideig két utódszervezethez, az azóta áthelyezett és súlytalanított Baja-féle államtitkárságra illetve az újonnan létesített Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz került, amelynek vezetését a kisebbik koalíciós partner meglehetősen kis presztízsű politikusokkal töltötte fel. A két szervezet közti hatásköri villongások, valamint azok a próbálkozások, amelyek az előző kormány informatikai beruházásainak és pályázatainak kriminalizálását célozták, a kormányzás teljes első félévére lehetetlenné tették az érdemi alkotó munkát, állapítja meg a dolgozat. A fordulópont a fejezet szerzői szerint ősz végére tehető, és két eseményhez köthető: a tihanyi Internet Hungary konferencián a minisztérium vezetői első ízben kerültek szemtől szembe az előző kabinet néhány meghatározó személyiségével és a szakma képviselőivel, valamint ebben az időszakban jelenik meg írásunk az Indexben Az informatika fantomminisztériuma címmel, amelyben a minisztérium cselekvésképtelenségét bíráltuk. Ettől a ponttól kezdve a tárca lázas PR-aktivitásba kezdett, a lényegi intézkedések azonban továbbra is elmaradtak, helyettük csekély jelentőségű, jelképes akciók kivitelezésére futotta csak erejükből - jellemző azonban, hogy még ezen a téren is számos esetben alulmaradtak a konkurensnek egyáltalán nem tekinthető oktatási tárcával szemben, amelynek vezetője több ízben a saját pályájukon iskolázta le az informatikai vezetőket. Stratégia Komoly terjedelmet szántak a szerkesztők a stratégiaalkotás kérdésének. A Fidesz-kormány IKB-ja munkáját a több mint ezer oldalas Nemzeti Információs Társadalom Stratégia 43

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT elkészítésével kezdte, amelynek kimunkálásában számos pártfüggetlen is részt vett. Az IHM hivatalba lépése óta semmilyen attitűdöt nem alakított ki ezzel a stratégiával kapcsolatban, nem vetette el, nem elemezte, nem módosította, ám a kezdetektől egy teljesen új cselekvési stratégia megalkotásáról beszélt, amelynek tényleges kialakítására, vagy legalábbis a kialakítás megszervezésének az elindítására az eltelt egy esztendő kevésnek bizonyult. A pályázatok és programok kiírása és menedzselése terén sem jeleskedett a tárca a szerzők szerint - az új hatalom képviselőinek első érdemi tevékenysége az elődök programjainak teljes körű leállítása és felülvizsgálata, amely még a mai napig nem fejeződött be. Az új programok kiírása világos stratégia nélkül pedig természetesen csak ad hoc jelleggel, kampányszerűen történhet, gyakran az IKB fiókban maradt, fel nem használt pályázati anyagainak "felmelegítésével".. Törvényalkotás A szerzők szerint a szabályozási terület a minisztérium azon csekély számú tevékenységeinek egyike, ahol legalább részleges siker felmutatható: noha e szakterület legfontosabb folyamata, a hírközlési törvény újraalkotása sem egyértelmű sikertörténet, hiszen megkésve és koncepciótlanul történt, ugyanakkor legalább halvány esély van arra, hogy az új törvény valóban kiteljesíti a távközlési liberalizációt és a piaci versenyt. Az elkészült törvényszövegtervezet a minisztérium vezetői szerint a távközlési költségek csökkenését és az internetfelhasználók számának gyors növekedését fogja támogatni, ám kérdéses, írja a tanulmány szerzője, hogy a minisztérium semlegesíteni tudja-e majd a Matáv közismert érdekérvényesítő erejét és hatalmas lobbihálózatát. forrás: http://index.hu/tech/jog/ihm708/

index.hu 2003.07.08. téma: Kettős árazás a sulinetes kereskedőknél Noha Magyar Bálint már többször visszautasította, hogy drágábbak lennének a sulinetes eszközök a piaci áraknál, több boltban is két árlista létezik. A cégek ugyanazt az eszközt a Sulinet-programban, eredetigazolással ellátva drágábban adják, mint a programon kívül, igazolás nélkül. A fogyasztóvédelmi törvény tiltja a kettős árazást, a forgalmazók azzal érvelnek: nem ugyanarról a termékről van szó. Az Oktatási Minisztériumtól megtudtuk, hogy kettős árazás, kettős árlista nem létezhet, mivel a keretszerződés ezt nem teszi lehetővé. Az Index Sulinet Expresszel foglalkozó fórumain, illetve az Index munkatársainak írott levélben ezzel szemben többen azt állították, hogy néhány boltban ugyanazt a terméket két különböző áron lehet megvásárolni, és a sulinetes ár drágább, ezért megpróbáltunk leellenőrizni az állításokat. Adókedvezménnyel drágább 44

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Telefonon felkerestük az egyik érintett, ám neve elhallgatását kérő, ismert számítástechnikai üzletet, és egy 2,4 gigahertzes Pentium4 processzor ára iránt érdeklődtünk. A boltban többszöri érdeklődésünkre is azt felelték: a Sulinet Expressz program keretében a kérdéses processzor több mint ötvenezer forintba kerül, de a nem adókedvezményes processzort ennél olcsóbban, bruttó negyvenötezer forintért lehet megvásárolni. Az alkalmazott szerint a sulinetes termék azért drágább, mert esetében igénybe vehető az adókedvezmény. Mint mondta "az árak még változhatnak". Az üzlet internetes árlistáján egyébként erre a processzorra (Pentium4 2.4 GHz, 512KB L2 Cache, 533 MHz, dobozos) csak a Sulineten kívüli, alacsonyabb ár szerepel. A cég képviselője nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Egy olvasónk levele alapján kerestük fel a PCLand bolt online árlistáját, amelyen a Canon PowerShot A70 digitális kamera árát vizsgáltuk meg alaposabban. A fényképező normál ára 111 875 forint, sulinetes matricával azonban ugyanez a gép 125 894 forintba kerül. Scholtz Richárd, a boltot üzemeltető R Design ügyvezetője nem kívánta kommentálni információnkat. Mint mondta, a Sulinet Expresszel kapcsolatban minden információt megtalálhatunk a PCLand.hu oldalán, a "Sulinet Infók" rovatban. Itt többek között ez olvasható: "Semmi nem gátolja cégünk számára, hogy sulinet matricával nem ellátott tehát nem ugyanazon, de részletében azonos (ugyanis a matrica külön termék!) terméket továbbra is forgalmazzuk ugyanazon, vagy más - hangsúlyozva legális - forrásból, és azokon cégünk az általa jónak vélt árrést alkalmazza." Nem adhatják olcsóbban Már a Sulinet Expressz program elindulásakor kiderült, hogy a sulinetes eszközöket értékesítő boltok ugyanazt a terméket nem kínálhatják alacsonyabb áron. A szállítók erről már korábban értesülhettek, hiszen az Oktatási Minisztériummal megkötött keretszerződésükben az áll: "A programban is szereplő termék árának csökkentését a szállítónak öt napon belül be kell jelentenie a minisztériumnál, aki automatikusan érvényesíttetheti a sulinetes terméken is az árváltozást." A keretszerződés emellett azt is megemlíti, hogy "a szállító vállalja, hogy a jelen keretszerződés teljesítéséből a közreműködőt azonnali hatállyal kizárja, ha bizonyosságot szerez arról, hogy az, vagy bármelyik értékesítési pontja, helyszíne a jelen keretszerződés bármelyik rendelkezését megszegte." A fogyasztóvédelmi szabályok szintén kifogásolhatónak tartják egy termék két áron való forgalmazását. A törvények szerint több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, vagy a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/sulinet0708/ index.hu 2003.07.25. téma: Ötmilliós HÍF-bírság a postának

45

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A Hírközlési Felügyelet (HÍF) Hírközlési Területi Hivatalának debreceni irodája ötmillió forintos bírsággal sújtotta a Magyar Posta Rt.-t, mivel a társaság egyetemes postai szolgáltatóként nem tesz eleget a hírközlési törvény előírásának. A HÍF azt kifogásolta, hogy a Magyar Posta Rt. a nem ajánlott küldeményekként továbbított leveleken, számlaleveleken folyamatosan nem tüntet fel dátumbélyegzőt. A posta ezt a mulasztást már korábban elismerte, de mindeddig nem változtatott jogszabályba ütköző gyakorlatán. A HÍF debreceni irodájának határozatára hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban került sor. Elismerték a jogsértést A Hírközlési Felügyelet Hírközlési Területi Hivatala július 22-én meghozott határozatában kifejti, hogy a Magyar Posta sem a hírközlési törvénynek, sem a postai szolgáltatások ellátásáról szóló kormányrendeletnek, sem a Magyar Posta Üzletszabályzatában foglaltaknak nem tesz eleget "a nem könyvelt levélküldemények" továbbításakor. Az előírások szerint a postai szolgáltatónak a küldemények feldolgozását - a szolgáltató azonosítására alkalmas - időbélyegzővel kell ellátnia. Az ötmillió forintos bírság kiszabását 2002 szeptemberében már megelőzte egy határozat, amely a Magyar Postát 2003. március 31-ig kötelezte a szolgáltató azonosítására alkalmas dátumbélyegző jogszerű használatára. A Magyar Posta a jogsértést továbbra sem szüntette meg, ám a hatóságnak írott levelében elismerte azt. Fogyasztóvédelem "A szolgáltató a hatályos jogszabályoktól, nemzetközi szerződésektől, szerződési feltételektől eltérő magatartásával az igénybevevők részéről jogos panaszra adhat okot, amikor pl. a számla tartalmú levelek a befizetési határnapon túl érkeznek meg a címzetthez" - ismerteti határozatában a fogyasztóvédelmi szempontokat a HÍF Hírközlési Területi Hivatala. "A címzett reklamálásakor olyan választ kaphat, hogy a számlázás időben történt, a követelés jogszerű, a küldeményt a feladó időben átadta a postának. A postán történő felszólalás szintén eredménytelen lehet, mivel a küldeményen sem a postai szolgáltatónak, sem a teljesítés megkezdésének nyoma nincs, a postai feldolgozás igazolása hiányzik - áll az indoklásban. - A címzettek részéről jogos elvárás, hogy a szolgáltatót azonosítani tudják, a küldemények kezeléséről és annak időpontjáról postai dátumnyomatok alapján a megfelelő tájékoztatást, jogorvoslatot megkapják." A határozat teljes szövege a HÍF honlapján olvasható. forrás: http://index.hu/tech/jog/posta0725/ index.hu 2003.07.29. téma: Tizennyolcmilliós sportminisztériumi portál ingyenes motorral

46

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Bruttó 17 825 000 forintba került a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) múlt héten elindult új honlapja, állt a minisztérium időközben módosított sajtóközleményében. A Szánalmas.hu szemfüles szerkesztői az oldalak forráskódjában felfedezték, hogy a site a Kasper Skaarhoej programozó által írt, Typo3 nevű szabad forráskódú szerkesztőmotorra épült. Mesterházy Attila politikai államtitkár szerint az oldal ennek ellenére a piaci ár alatt készült el. A GYISM honlapján megjelent sajtóközlemény szerint az "alapsite költsége 9 800 000 Ft + áfa, az egyedi fejlesztéseké 4 500 000 Ft + áfa volt". Hétfő délután három óra körül eltűnt a kérdéses összeget tartalmazó rész, Mesterházy Attila szerint azért, mert megfogalmazása félreérthető volt. Hétfőn öt óra körül ismét megjelent a fejlesztés ára az oldalon, ezúttal egy összegben: "A teljes site költsége 14,300,000 Ft + ÁFA". A politikai államtitkár lapunknak elmondta: az oldalt fejlesztő Alchimedia Kft. a piaci ár alatt dolgozott, ráadásul számos, a nagyközönség számára nem látható háttérfejlesztést is elvégzett. Alapfeladatok Ilyen például azoknak a programoknak az elkészítése, melyek automatikusan webes formátumra tudják alakítani a minisztérium Excel-fájljait, például az eseménynaptárokat, vagy az üzenetküldési funkció, mely önműködően értesíti a regisztrált civil szervezeteket az egyes pályázatok megjelenéséről, mondta Mesterházy. Az államtitkár hozzátette: az oldal jelenleg az alapfeladatokat látja el, a site körülbelül két hónap múlva készül el teljesen. Ezalatt az Alchimedia elvégzi a még szükséges módosításokat, fejlesztéseket, ezeknek az ára szerepel a pályázati összegben. Bele kellett nyúlni "Mélyen bele kellett nyúlnunk a motorba" - mondta lapunknak az Alchimedia Kft. ügyvezetője, Pintér Tamás, az oldal árával kapcsolatos kérdésünkre válaszolva. A már említett konverziós programok és üzenetküldő funkció létrehozásán kívül különböző kommunikációs munkákat is elvégeznek majd, ilyen például a flash-prezentációk készítése egyes kiemelt minisztériumi történésektől. A webes stratégia nagy részét is ők készítették el, tette hozzá Pintér. A meghívásos pályázat anyagait március 27-én küldték ki a cégeknek, az anyagokat április 9ig, azaz két hét alatt kellett elkészíteni, szerepelt a közlemény azóta visszavont szakaszában. Kérdésünkre, miszerint ez meglehetősen rövid idő egy pályázati anyag kidolgozására, Mesterházy elmondta: a minisztériumban korábban több mint egy hónapig folyt az előkészítő munka, a cégek így már gyakorlatilag egy kész koncepciót kaptak kézhez, az árazásra pedig bőven elegendő volt a két hét. Adományok A Typo3 motort Kasper Skaarhoej GPL (GNU Public Licence) alatt hozta nyilvánosságra, ez azt jelenti, hogy az ingyenes szoftver továbbadásáért, továbbfejlesztett változatáért ugyan lehet pénzt kérni, de a forráskódot a hozzáadott saját fejlesztésekkel, módosításokkal együtt 47

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT szabadon hozzáférhetővé kell tenni. A szoftvert készítői azokból az adományokból fejlesztik, melyeket a programot használó cégektől, programozóktól kapnak. Kérdésünkre, hogy az Alchimedia Kft. tervez-e ilyen hozzájárulást, Pintér elmondta: hamarosan felveszik a kapcsolatot ezügyben a Typo3 fejlesztőivel. Pintér hozzátette: a forráskódot és a jogokat a GPL licencnek megfelelően átadják a minisztériumnak. forrás: http://index.hu/tech/net/gyism0728/ index.hu 2003.09.24. téma: Portálváltás a sportminisztériumnál Már csaknem készen volt a sportminisztérium előző vezetése által megrendelt minisztériumi portál, mikor tavaly a kormányváltás után az új vezetés a fejlesztést lemondta, és újabb pályázatot írt ki. Az át nem vett rendszer lapunk információi szerint tizenkét és félmillió forintba került volna, melynek nagy részét ki is fizették a készítőknek. A nyáron elindult új portál csaknem tizennyolcmillióba került. Mint az Index korábban megírta, csaknem tizennyolcmillió forintért készült el a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) nyáron elindult új honlapja. A portált az Alchimedia Kft. fejlesztette, a Typo3 szabad forráskódú szerkesztőmotor felhasználásával. Leállították Mesterházy Attila politikai államtitkár akkor lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a cég a piaci ár alatt dolgozott, ráadásul számos, a nagyközönség számára nem látható háttérfejlesztést is elvégzett. Mesterházy példaként azoknak a programoknak az elkészítését említette, melyek automatikusan webes formátumra tudják alakítani a minisztérium Excel-fájljait, például az eseménynaptárokat, és az üzenetküldési funkciót, mely önműködően értesíti a regisztrált civil szervezeteket az egyes pályázatok megjelenéséről. Az eseményeket jól ismerő, magát megnevezni nem kívánó forrásunk felhívta lapunk figyelmét arra, hogy korábban már fejlesztettek egy portált a minisztériumnak, mely a kormányváltáskor 80-85 százalékban készen volt. A rendszert - mely a minisztérium és társszervezetei 21 honlapját fogta volna össze - az Econet.hu Informatikai Rt. építette. A minisztérium új vezetése azonban leállította a munkát, és új, meghívásos közbeszerzési pályázatot írt ki, melyet az Alchimedia nyert meg. Nyugodtan megteheti Szenes Gábor, az Econet.hu Informatikai Rt. egyik tulajdonosa és stratégiai tanácsadója az át nem vett rendszerrel kapcsolatban lapunknak elmondta: az elképzelés szerint a site-család központi oldala a minisztérium honlapja volt, eköré épültek a különböző szervezetek és időszakos rendezvények oldalai. 48

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A site-ok egységes arculattal és szerkesztői felülettel, valamint közös adatbázissal rendelkeztek, a rendszer az Econet saját fejlesztésű, Webgyár nevű php-alapú portálmotorjára épült. "Később a megrendelő úgy döntött, hogy mégsem tart igényt a fejlesztésre, de ezt bármelyik megrendelő nyugodtan megteheti" - tette hozzá Szenes. A stratégiai tanácsadó pénzügyi részleteket nem kívánt lapunkkal közölni, de forrásunk úgy tudja, hogy a munka tizenkét és félmillió forintba került volna, ebből végül arányosan kilencmilliót fizetett ki a minisztérium. Koncepcióváltás Lapunk kérdésére, hogy miért volt szükség új pályázat kiírására, Szigetvári Viktor, a GYISM sajtófőnöke elmondta: a kormányváltás után koncepcióváltás történt a minisztériumban, így az előző vezetés alatt beindított projekteket leállították. "Költségeiben és megvalósításában is irracionálisnak, eltúlzottnak éreztük azt a honlapfejlesztési koncepciót, ami a Deutschvezetés alatt elkezdődött, ezért olcsóbb, ésszerűbb megoldást választottunk" - mondta. Szigetvári szerint különösen rossz ötlet lett volna huszonegy külön URL-re szétszórni a tartalmakat, "mikor köztudott, hogy mennyire nehéz még egyetlen új honlapot is bevezetni a piacra". Az új koncepció szerint ezért a minisztérium csak két címet használ: a Gyism.hu-t, illetve a Mobilitas.hu-t, ez utóbbin főleg pályázati információk találhatók. forrás: http://index.hu/tech/net/gyism0924/ index.hu 2003.09.24. téma: Tiltakoznak a mobilcégek a kulturális adó ellen A három hazai mobilszolgáltató közös közleményben tiltakozik egy előterjesztés ellen, mely értelmében kulturális adó címén 1 százalékos "sarcot" vetnének ki a mobilszolgáltatókra. A kulturális tárca által szorgalmazott módosítást ma terjesztik be a kormányülésen. A Pannon GSM, a Vodafone és a Westel szerint a mobiltársadalom legszélesebb rétegeit, közel 8 millió embert érintő javaslat - amely nem került egyeztetésre az érintettek körében - teljes mértékben elfogadhatatlan, nem egyezik ez előfizetők érdekeivel, és a mobilszolgáltatási díjak emelését vonhatja maga után. forrás: http://index.hu/tech/hirek/148324/ MTI 2003.09.30. téma: A Fidesz bírálja az elektronikus hírközlési törvény tervezetét A Fidesz bírálja az elektronikus hírközlésről szóló törvény tervezetét, amelyről a nap folyamán döntött a kormány. A közleményük szerint az elektronikus hírközlésről szóló 49

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT törvény lehetőséget nyújtana a hírközlési miniszternek, hogy a Hírközlési Felügyelet 2001ben hat évre kinevezett jelenlegi elnökét, Frischmann Gábort eltávolítsa a hivatal éléről. A Fidesz-frakció szerint a szándék, amely a Hírközlési Felügyelet elnökének leváltását célozza, kísértetiesen hasonlít a PSZÁF elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész és a Magyar Rádió elnöke ellen irányuló kormányzati támadásokra, tartalmazza a közlemény. szerintük a piacnyitás első két éve után a magyar fogyasztóknak továbbra is egységes és átlátható jogszabályi környezetre és független nemzeti hírközlési hatóságra van szükségük. "A kormány által ma tárgyalt tervezet azonban jelenlegi állapotában éppen az ellenkező irányban hat" - írja a közlemény. forrás: http://index.hu/tech/hirek/149231/ index.hu 2003.10.02. téma: Tovább dolgozik a necces beszerzést segítő Számít Az IHM szerződött a céggel, de megbízást nem adtak a botrány után Bár az Idea Lab Kft-t nyertessé nyilvánító közbeszerzési eljárást a Számít Kft. bonyolította, mely több szálon köthető a korrupciógyanús ügy főszereplőjéhez, Sári Lajos volt szakképzési helyettes államtitkárhoz, az oktatási tárca háttérintézményei nem szakították meg együttműködési megállapodásukat a céggel. A Pedagógus Továbbképzési és Módszertani Központ például a volt államtitkár által még e szervezet igazgatójaként jegyzett keretszerződése alapján dolgozik az OM-es háttérintézménynek, de szintén jelentős megrendeléseket kap a cég az Educatio Kht-tól is. Az oktatási tárca megszakította kapcsolatát a Számít Kft-vel, miután a közbeszerzési eljárások bonyolítására szakosodott vállalkozás közreműködött az Idea Lab Kft. félmilliárdos megbízásában. Mint az Index elsőként beszámolt róla, a szakiskolai fejlesztési program PRfeladataira kiírt közbeszerzési pályázaton csak a később nyertes cég indult egyedül, referenciák nélkül. A vállalkozásról az Index kiderítette, hogy több szálon is köthető Sári Lajos, az ügy miatt távozott egykori szakképzési helyettes államtitkárához, hiszen Sári együtt tekintette meg a Bajnokok Ligája döntőjét a győztes cég mögött álló üzletemberrel. De a cégadatokból az is kiderül, hogy Sári üzlettársa volt a korrupciós beszerzést bonyolító Számít Kft. ügyvezetőjének, illetve Sári felesége is tulajdonolt közös céget a Számít-os Seres Péterrel. Az Idea Lab szerződést az oktatási tárca felmondta, és korábbi nyilatkozatok szerint a gyanús beszerzést menedzselő Számít Kft-vel is szakítottak. Sári szerződése nyomán Nem így a tárca háttérintézményei: a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ például éppen egy olyan szerződésnek köszönhetően dolgozik rendszeresen, amit Sári Lajos még az intézmény igazgatójaként írt alá, volt üzlettársával, Seres Péterrel. A megállapodás egy keretszerződés, amely automatikusan megújul minden évben, 50

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT amennyiben nem mondják azt fel, márpedig a megállapodást 1998 óta nem mondták fel, igaz az Orbán-kormány idején nem is nagyon foglalkoztatták a céget. "Mindegy kivel üzletelt korábban a volt államtitkár" Pertl Gábor, az intézmény jelenlegi igazgatója elégedett a Számít Kft. munkájával, s mint mondta azért, mert Sári a kilencvenes évek elején üzletelt a cég vezetőivel, nem lát okot a szerződésbontásra. Vitatta az Indexnek azt a felvetését is, miszerint a korrupciógyanús ügyben részt vett vállalkozástól nem lehet rendes, szakmai munkát várni. Pertl szerint tízmilliókat spóroltak a cég munkájának köszönhetően. A Számít egyébként a kormányváltás óta két beszerzést intézett az OM-es háttérintézmények, mellyel összesen csaknem négymilliót keresett. Az Educatio Kht. tavaly júniusban kötött keretszerződést a beszerzései bonyolítására a Számít Kft-vel, ennek értelmében 2002. júliusa és 2004. júliusa között ők bonyolítják valamennyi közbeszerzésüket. A társaság a napokban is közzétett egy ajánlati felhívást, melynek bonyolítója a Számít. A cégnél azonban nem sikerült megtudnunk, nem tartják-e veszélyesnek, hogy a necces ügybe keveredett céggel dolgoztatnak, mivel a cég ügyvezetője szeptember 30-ával távozott posztjáról, utóda pedig még nincsen. A szerződést egyébként a kht. nevében az a Koltai Péter írta alá Sári Lajos korábbi üzlettársával, aki a kormányváltás előtt maga is számos céget közösen tulajdonolt a távozott államtitkárral. Az Educatios megbízáson a Számít csaknem tízmillió forintot keresett tavaly július óta. Az NSZI házon belül közbeszereztet A Nemzeti Szakképzési Intézet a kormányváltás után érezte úgy, hogy a Számít Kft. a legmegfelelőbb közbeszerzési bonyolító, így tavaly szeptember óta adott megbízásokat a társaságnak, az Idea Lab Kft. körüli botrányok miatt azonban az NSZI kapcsolata megszakadt a vállalkozással. Hivatalosan a szakképzési intézet volt annak a pályázatnak a kiírója, amelyen az Idea Lab egyedülikén indult és nyert. Nagy László főigazgató az Indexet arról tájékoztatta, hogy a közbeszerzési eljárások lebonyolítását a botrány kirobbanása óta házon belül oldják meg. Az NSZI szintén csaknem tízmillió forintot fizetett a Számít-nak. IHM: Keretszerződés van, megbízás nincs A Számít az Informatikai és Hírközlési minisztériummal is keretszerződést kötött közbeszerzési eljárások bonyolítására. A Számít nyílt közbeszerzési eljáráson nyerte el az IHM közbeszerzéseinek bonyolítási lehetőségét, ám minden bizonnyal a cég zűrös ügye miatt megbízást mégsem kaptak. Tavaly a tárca egyik háttérintézménye bonyolított ugyanakkor egy beszerzést, amiért valamivel több mint egymillió forintot fizetett ki. Az Indexnek nem sikerült utolérnie Seres Pétert, a Számít ügyvezetőjét, aki az Idea Lab-ügy óta elérhetetlen a sajtó számára. forrás: http://index.hu/belfold/szamit1002/ MTI 2003.10.09. 51

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT téma: Fidelitas: Koncepciótlan a kormány informatikai politikája "A Medgyessy-kormány informatikai politikáját a teljes koncepciótlanság, a tervtelenség, a pazarlás és a hatalmi villongások jellemezték az elmúlt 16 hónapban" - hangoztatta a Fidelitas alelnöke csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a hírközlési törvény tervezett módosítása a informatikai és hírközlési miniszter felügyelete alá sorolja a korábban független hírközlési hatóság intézményét, amelynek következménye a hírközlési felügyelet átpolitizálása lesz, mondta Nyitrai Zsolt. Kiemelte: az informatika területén sem ismert a miniszteri felelősség, hiszen csak "politikai alku és a kormánykoalíció instabilitása mentett meg" magas rangú köztisztviselőket a menesztéstől számos, a korrupció gyanúját felvető ügyben. Soltész Attila, a szervezet informatikai kabinetjének vezetője rámutatott arra, hogy nem készült el az új információs stratégia. "A legnagyobb probléma, hogy nincs elfogadott stratégiája az informatika kormányzati képviseletnek, a minisztériumot a fals improvizáció, ad hoc jellegű pályázatok és programok indítása jellemzi (...)", amit kommunikációs hadjárattal próbál ellensúlyozni mondta. Megfogalmazása szerint, az elektronikus kormányzat "a legnagyobb vesztese az egésznek, teljes pusztítás és rombolás jellemzi ezt a területet". forrás: http://index.hu/tech/hirek/150430/ Magyar Narancs 2003.10.10. téma: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium egy éve Sodródásban Habár a magyar informatika és távközlés szakemberei örömmel fogadták az önálló minisztérium tavalyi felállítását, csodálkoztak azon, hogy a tárca az SZDSZ-hez került: a választási kampányban a szocialisták ötleteire válaszul a liberálisok többször kijelentették, hogy nincs szükség külön informatikai tárcára, a területet az Oktatási Minisztériumba kell integrálni. A Medgyessy-kormány elődeihez képest tudatosabban viszonyul az informatikához, ám korántsem kezeli prioritásként az információs társadalom ügyét, többnyire megmarad a gesztusok szintjén - vélik szakmabéli beszélgetőtársaink. Kovács Kálmán a szakma szerint ígéretesen nyitott: interjúiban elmarasztalta az Orbánkormányt, amiért nem liberalizálta a távközlést és nem mert ujjat húzni a monopolhelyzetben levő Matáv tulajdonosával, a Deutsche Telekommal. Kijelentette, hogy az első száz napban módosítják a hírközlési törvényt, egy tavalyi Narancs-interjúban pedig kívánatosnak tartotta, hogy a Matávval szemben versenytársat építsenek fel, amely kikényszeríthetné az alacsony tarifákat (lásd: Valódi versenyt kell kialakítani, Magyar Narancs, 2002. május 30.). Több mint egy évvel az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) megalakulása után mindebből alig valami valósult meg; a tárcának félévnyi türelmi időt adó informatikai és távközlési szakik szerint a közcélú internet-hozzáférésen és a tárca programjain kívül az 52

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT önálló minisztérium léte nem hozott áttörést. Áttörést a kormány által szeptember 30-án elfogadott új elektronikus és hírközlési törvény tervezete jelenthet, amely a várakozások szerint valódi versenyt hozhat az elmúlt időszakban is erős állami beavatkozással terhelt szektorba. Informatikai és távközlési mutatóink ugyanis kedvezőtlenül alakultak: az Európai Unió már elmarasztalta Magyarországot a vezetékes távközlési piacon tapasztalható monopolhelyzet miatt; a személyi számítógépek piaci növekedésével verjük Ukrajnát és Bulgáriát; internetpenetráció tekintetében pedig nemhogy Nyugat-Európához, de a csatlakozó kollégákhoz képest is le vagyunk maradva. Mindez persze az előző kormányok sara is, és tény, hogy Kovács Kálmánék dolgát kezdetben az Orbánék létrehozta Informatikai Kormánybiztosság (IKB) vitatott ügyeinek rendbe szedése mellett a Baja Ferenc vezette Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalával folytatott viaskodás is lekötötte. Baja egyik, az informatikát érintő kormányzati tevékenység kisajátítását célzó tavaly őszi nyilatkozata csak epizód volt a tárca és közte folyó kompetenciavitának. A májusi kormányalakítással letisztult az IHM profilja, és a Bajához tartozó feladatok egy része a minisztériumhoz került. Kovács Kálmán néhány hónap alatt visszavett kezdeti lendületéből, és idén tavasszal már a parlamenti ellenzék vágta az ő fejéhez, hogy liberális miniszter létére monopóliumot épít szabadpiac helyett. Az egyik alternatív távközlő cég vezetője szerint Kovács egy idő után már "arról beszélt, amiről a Matáv is: bizonytalanságot jelentene a piacra, ha elkapkodnák az ezer sebből vérző hírközlési törvény módosítását. Nekünk viszont minden hónap számít." A minisztérium álláspontja szerint azonban nem lett volna célszerű egy körülbelül 1800 milliárdos piacot félévenként új törvénnyel szabályozni. Ehelyett az iparág bevonásával egyetlen lépésben hoznak létre egy új, az Európai Unióval is egyeztetett törvényt. A fent idézett alternatív cégvezető szerint viszont az a probléma, hogy hiányzik a hivatalos kormányzati hírközlés-politika, amely megalapozná a tárca monopóliumok lebontására tett erőfeszítéseit. Informatika keresztapa nélkül A megkérdezettek szerint alapkérdés, hogy hiányzik a minisztérium stratégiája: a tárca egyik bizottsága szeptember végi ülésén fogadta el a Magyar Információs Társadalom Stratégia tervezetét, amely az IHM mellett a többi minisztérium részstratégiáiból áll össze - utóbbiak azonban még nem készültek el maradéktalanul. "Fordítva ülünk a lovon: honnan tudnák az egyes minisztériumok, hogy mihez igazodjanak?" - érvelt egy informatikai jogi szakértő, aki szerint érthetetlen, hogy mi alapján végezte a dolgát a tárca az elmúlt évben. A minisztérium szerint viszont a tárcák a már meglévő keretstratégia irányelvei alapján dolgoztak. Az Ígéretek sodrásában című Századvég-kiadvány Információs társadalom: egy elvesztegetett év fejezete szerint a minisztériumnak nem kellett volna a kukába vágnia Stumpf Istvánék stratégiáját, annak egyes elemeit továbbvihették volna. Több beszélgetőtársunk is úgy vélte, hogy az ágazati biztonság szempontjából szerencsétlen volt szétverni az előző kormány dolgait. A minisztérium szerint viszont támaszkodtak a Stumpf-féle stratégiára.

53

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A megkérdezettek úgy vélik, nem világos, hol döntenek az informatikáról és a távközlésről. A minisztérium szakmai összetétele erőtlen, nem tudni, ki az úr a házban. Minisztériumi forrásaink szerint a miniszter nem mindig képes különbséget tenni lényeges és lényegtelen dolgok között. Idén májusban az MSZP informatikai tagozata is nekiesett az IHM-nek: úgy vélték, a minisztérium nem teljesítette megfelelően a kormányprogramot, és elhibázott lépéseivel akár a 2006-os választási győzelmet is veszélyeztetheti. Igaz, a pártvezetés végül lenyomta a bíráló ifjakat. A minisztérium első fontos lépése kapkodósra sikeredett: tavaly áprilisban a Matáv megszüntette a nagy sikerű Mindenkinet csomagot, miután korábban megállapodott az Orbán-kormánnyal, hogy a választásokig érintetlenül hagyják. "Ez lett volna az a pillanat, amikor az IHM erőt mutathatott volna, és nem segíti ki az adófizetők pénzéből a telefontársaságokat, vagyis megtöri az eddig gyakorlatot, amely arról szólt, hogy lehet megfejni az államot" - mondta egy informatikai kutatócég munkatársa. A minisztérium tehát Kovács addigi, a piac elsőbbségét hangsúlyozó nyilatkozataival szemben állami díjtámogatást adott kedvezményes csomagok bevezetéséhez, amelyeknek a bukását egy fél év múlva hivatalosan is elismerte. A minisztérium szerint nem gondolták, hogy ez végleges megoldás lenne, csak átmenetinek tekintették a radikálisabb díjcsökkentés előtt. Habár 2002. január elsejével elvben Magyarországon is megtörtént a távközlési piacnyitás, a versenyt szabályozó feltételek egyes elemei továbbra is hiányoznak. A 2001-ben elfogadott hírközlési törvény a szolgáltatóválasztást 2002., a számhordozhatóságot pedig 2003. január elsejével vezette volna be. Ma már senki sem vitatja Erkki Liikanen, az EU informatikai és távközlési főbiztosának véleményét, hogy Magyarországon nincs igazi verseny a vezetékestelefon-piacon, mert az uniós átlagnál jóval magasabbak az ún. összekapcsolási díjak (ezt a telefontársaságok akkor fizetik egymásnak, ha előfizetőjük a másik hálózatába telefonál). Míg az unióban az összekapcsolási díj a másfél eurócentet sem éri el, nálunk a 3,5 eurócentet is meghaladja. Ráadásul a domináns vezetékes szolgáltatók összekapcsolási szolgáltatásaikat kiskereskedelmi csomagjaikkal azonos áron vagy annál drágábban adhatják, ezért az alternatív szolgáltatók csak veszteség árán tudnak velük versenyezni. Ezért nem ésszerű, hogy jelentősebb mennyiség eladására törekedjenek, ha pedig nincs választék, nincs piaci nyomás se - maradnak a magas árak. Kovács Kálmán jövő májusra ígérte, hogy az összekapcsolási díjak elérik a nyugat-európai szintet. "Kovács ezzel a politikai kötelezettségvállalással betette a nyakát a guillotine alá, ugyanakkor adott még egy évet a Matávnak" - mondta a minisztérium egy tanácsadója. Szabadpiaci beavatkozás Az említett másik liberalizációs szolgáltatás, a számhordozhatóság bevezetése az alternatívok számára a legfőbb piacra lépési lehetőséget jelenti. Hiába számoltak azonban 2003-as bevételi tervükben azzal, hogy az előfizetők januártól számuk megtartása mellett más szolgáltatóval szerződhetnek, ez csak jövőre valósul meg. Az alternatívoknak elsősorban az állami ügyfelekre fáj a foguk, hisz a távközlési piac meghatározó százalékát a kormányzati szféra teszi ki - egy 1999-es kormányrendelet alapján létrejött szerződés azonban köti a kormányszerveket, hogy az akkori koncessziósokkal (Matáv, Vivendi) szerződjenek.

54

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A miniszter hivatalba lépésekor még úgy nyilatkozott: a sok kicsi telkóból a Matáv egy erős versenytársát építenék fel, ám a kezdeményezés néhány tárgyalás után megfeneklett. A konkrét ügyekben ráadásul továbbra is a Matávnak kedvezett az IHM. Az egyik legtöbbet emlegetett eset a márciusi 25 százalékos internetkedvezmény bevezetése, amelyet Medgyessy az Európa-terv keretében hirdetett meg, a minisztérium pedig a bejelentés előtt kizárólag a Matávval tárgyalt meg. Az internetszolgáltatók az újságból értesültek a bejelentésről, hisz őket kihagyták a döntés-előkészítésből. Előbb az ír tulajdonban lévő eTel sokallt be és nyilatkozta, hogy semmilyen, az IHM által hivatkozott egyeztetésre nem került sor. Mivel a botrányt el kellett simítani, Kovács a többi szolgáltatót is kedvezményben részesítette. A miniszterelnöki ígéret teljesítése körülbelül 3,5 milliárd forintot kóstált. A miniszter nem volt könnyű helyzetben: beszélgetőtársaink szerint az ügyben megvezették, mert a csökkentési javaslatot már ő is készen kapta, ráadásul a Matáv felajánlotta mérséklés valódi mértéke kisebb volt a Medgyessy által bejelentettnél. Matávos forrásaink ezt határozottan cáfolták: szerintük a cég teljesítette vállalását. A minisztérium álláspontja szerint viszont az árcsökkentés magától is beindult volna, ők csak rásegítettek a folyamatra. A tárcánál hangsúlyozták: másfél év stagnálás után 2003 márciusára az előző év ugyanilyen időszakához képest negyven százalékkal nőtt az internetelőfizetések száma, azaz megindult a küzdelem a fogyasztókért. Az egyik informatikai cég vezetője szerint a minisztérium elkötelezett híve a versenynek, de időről időre szembetalálja magát a lobbival. "Mi pedig egyenként porszemek vagyunk a Matávval szemben" - jegyezte meg. A Matáv bizonyos esetekben nyíltan él hatalmával: tavaly télen egy minisztériumi konferencián Straub Elek nagy közönség előtt jelentette ki, hogy politikai konzekvenciái (szavazatvesztés) lesznek, ha a Matáv nem kapja meg egy szolgáltatói alapból a neki járó összeget. A cég egy vezető munkatársa szerint törvénybe ütközőt nem tesznek, csak élnek a hatályos jogszabályok nyújtotta lehetőségekkel. Gyógyír a bajokra A minisztérium egy éve alatt az első pozitív jelnek mindenki az új hírközlési törvény tervezetét tartja, amelyet külsős céggel (az IKB átvilágítását végző KPMG-vel) készíttettek el. A magyar hírközlési törvény összesen egymilliárdba került: Orbánék 600 milliót, a jelenlegi IHM pedig 400-at csengetett ki a munkáért. Az érintettek abban bíznak, hogy a minisztérium "elég tökös lesz", és kiáll a mostani változat mellett, továbbá javaslataikat is figyelembe veszik. A szocialista párt egy informatikai szakembere szerint meg kell történnie a teljes liberalizációnak, ám úgy, hogy a Deutsche Telekomnak is megérje továbbvinni a vezetékes telefonszolgáltatást. A lapunknak nyilatkozó politikus szerint politikai konszenzusra van szükség abban, hogy mennyire érdeke a kormánynak megterhelni a Matávot, amely "Magyarország koronaékszere". Más beszélgetőtársaink épp attól tartanak, hogy a minisztérium a javaslat elkészítése előtt nem konzultált kellő mélységben a koalíciós partnerrel, ezért annak reakciója kiszámíthatatlan. Matávos forrásaink hangsúlyozták: a törvényjavaslat nem kedvez a

55

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT vállalatnak, sőt kifejezetten hátrányos helyzetbe hozza, továbbá egyes szabályai jelentős jogbizonytalanságot is eredményezhetnek. Az egyik minisztériumi forrásunk szerint a Matáv akár 100 milliárd körüli összeget is bukhat a jelenlegi törvényjavaslat alapján. A béka segge Informatikai szakemberek szerint Magyarországon nincs koncepciózus informatikai iparfejlesztés, és kevés pénz áramlik az informatikai gazdaságba. A minisztérium álláspontja szerint viszont ma már nem olyan könnyen jön a tőke a szektorba, ezért piacnyitás helyett piacbővítésre koncentrálnak: tömegessé teszik a számítógéphez jutást és az internet használatát a Közhálóval, a Sulinet-expresszel vagy a munkavállalói pc-programmal. Az IHM szerint a korábbiakhoz képest a vásárlók nemcsak gépekhez jutnak, hanem internethasználathoz is. Internettel foglalkozó szakemberek viszont arra hívták fel figyelmünket, hogy az előző és a jelenlegi kormány is ugyanazokat a mutatókat vizsgálja, miközben az információs társadalomba való integráció nem csak a fenti adatokat jelenti. "Ha egy kőkorszaki körülmények közt élő törzs minden tagját ellátjuk számítógéppel, és az internet használatára is megtanítjuk őket, attól még nincs kész az információs társadalom" érzékeltette a koncepciótlanság következményeit az IVSZ egyik tagja. Néhány beszélgetőtársunk úgy vélte, a minisztérium pályázatait szociológusszemmel írták ki (utalva Csepeli György politikai államtitkár képzettségére). Az IHM egyik vezetője szerint ezt vállalják: a minisztériumnak nem az a feladata, hogy az információs társadalmat építse, hanem hogy a verseny feltételeit kialakítsa, ahol pedig ez torzul, ott beavatkozzon. A szakember szerint csökkenteni szeretnék a digitális megosztottságot, ezért feladatuk a fogyatékosok vagy idősek támogatása, illetve a Nemzeti Digitális Adattárral a magyar kultúra határon túli terjesztése. Az informatikai szakma az információs tudással kapcsolatos programok mellett jónak tartja a közszolgáltatásokat elektronizáló Közháló programot is, bár nem értik, utóbbi miért húzódik hosszú idő óta. A tavaly meghirdetett, de idén csak a Matávon keresztül igénybe vehető 3,2 milliárdos adókedvezmény beszélgetőtársaink szerint furcsa hátteret ad a verseny elősegítésére vonatkozó bejelentéseknek. forrás: http://index.hu/tech/net/mancs1008/ MTI 2003.10.16. téma: Az internetbankolást is segítheti az elektronikus aláírás Az elektronikus közigazgatás bevezetésének feltétele, hogy az elektronikus aláírás elterjedjen Magyarországon, mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter csütörtökön Budapesten azon a szakmai fórumon, amelyet a Magyar Bankszövetség rendezett az Internetbankok Magyarországon címmel. Kovács Kálmán rámutatott: maguknak a bankoknak is érdekük, hogy elterjedjen az internet használata, hiszen az internetes elérés 56

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT révén a bankok a nap 24 órájában képesek lennének az ügyfeleikkel való kapcsolattartásra. Az internetbankolás elterjedéséhez is hozzájárulhat az elektronikus aláírás nagyobb mértékű bevezetése. A miniszter kiemelte, az internetnek a közigazgatásban, valamint az üzleti szférában való jelentősebb elterjedését az is hátráltatja, hogy kevés az olyan alkalmazás, ami alapján akár az üzleti szektorban, akár az államigazgatásban lehetne használni az elektronikus aláírást. Holott az e-aláírás jelentősége éppen abban áll, hogy a távoli ügyintézést és a hivatali óráktól független ügyletbonyolítást is lehetővé tenné. Kovács Kálmán kiemelte: a bankok szempontjából is szemléletváltásra van szükség. Az internet elterjedésével olyan banki szolgáltatásokat kellene bevezetni, amelyek növelhetnék a világháló használatát az üzleti életben a banki ügyintézés során. A miniszter úgy vélte, Magyarországon a közigazgatás terén várhatóan az elektronikus aláírás terjed majd el, mivel Európában csak egyetlen olyan ország van, Ausztria, amelyik az elektronikus beazonosításra, ügyfélkezelésre a PIN-kódot használja. forrás: http://index.hu/tech/hirek/151318/

index.hu 2003.10.21. téma: Alacsony a hazai internetpenetráció Fél év alatt 20 százalékkal nőtt ugyan Magyarországon az internet-használók száma, de a világháló elterjedtsége még mindig közepesnek mondható Közép- és Kelet-Európa többi országához képest - derül ki a GfK Piackutató Intézet kedden kiadott felméréséből. Az októberben végzett kutatás eredményei szerint Magyarországon a 15 éves és idősebb felnőtt lakosság 18 százaléka, mintegy 1,5 millió ember szokott kisebb-nagyobb gyakorisággal internetezni, évente legalább egyszer, ami 3 százalékpontos emelkedés az idén tavaszi 15 százalékhoz képest. Az internethez való hozzáférés aránya ennél lényegesen magasabb, 25 százalék. A 33 európai országban és az Egyesült Államokban végzett felmérés során az internethez hozzáférők és használók aránya között a magyarhoz hasonlóan nagy eltérést csak Horvátországban tapasztaltak. A kutatás szerint régiónk majdnem minden országában növekedett az internet használóinak száma, az egyedüli kivétel Oroszország. Habár Oroszországban az internetezők mutatója jóval kisebb a nyugat-európai átlagnál, említésre méltó a tény, hogy abszolút számmal kifejezve a 9,8 millió oroszországi felnőtt internetező nemzetközi összehasonlításban már komoly tényező, írja a felmérés összefoglalója. Internet-használat Közép- és Kelet-Európában

57

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

58

Ország

Százalék - 2003 tavasz

2003 - ősz

Finnország

68

72

Dánia

67

71

Svédország

67

70

USA

69

69

Hollandia

53

65

Norvégia

61

64

Svájc

57

60

Ausztria

50

53

Németország

50

53

Szlovénia

40

50

Belgium

41

44

Nagy-Britannia

39

41

Franciaország

33

41

Írország

36

40

Észtország

39

39

Olaszország

33

33

Csehország

31

33

Spanyolország

22

27

Szlovákia

22

27

Litvánia

20

27

Görögország

24

26

Horvátország

16

25

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Portugália

24

24

Lettország

19

23

Lengyelország

16

20

Magyarország

15

18

Románia

14

17

Szerbia/Montenegro

13

16

Bulgária

12

13

Oroszország

9

9

Ukrajna

Nincs adat

8

Törökország

Nincs adat

7

Macedónia

Nincs adat

5

Albánia

Nincs adat

1

Forrás: Fessel-GfK Piackutató Intézet, Bécs

Az internet-használat éllovasa Közép- és Kelet-Európában továbbra is Szlovénia, ahol az 1,6 milliós 15 éves és idősebb lakosság 50 százaléka internetezik. Ez az arány fél évvel korábban még csak 40 százalékot tett ki. A közép-kelet-európai térségben Szlovénia után Csehország következik: a 8,7 millió cseh felnőttből minden harmadik szokott internetezni. Magyarországot szomszédai közül megelőzi Ausztria, ahol 53, Szlovákia, ahol 27 százalék a világhálót használók aránya, valamint Horvátország is, 25 százalékkal. forrás: http://index.hu/tech/net/net1021/

index.hu 2003.11.07. téma: Hatástalan lesz a hírközlési törvény?

59

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az elektronikus hírközlési törvény várhatóan időben elkészül, az alternatív szolgáltatók azonban attól félnek, hogy annak semmilyen hatása nem lesz a piacra az első évben. Az új hírközlési törvénynek a legjobb esetben sem lesz hatása az első évben, mondta el lapunknak Bárányné Sülle Gabriella, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének (ATSZE) szakmai szóvivője. A jelenlegi felállás szerint a szabad szolgáltatóválasztás például csak szeptember elsejétől valósulhat meg, ami nem felel meg az uniós követelményeknek. Leszámolnának a hűségszerződésekkel Az ATSZE többek között azt kifogásolja, hogy a nagy távközlési vállalatok határozott idejű előfizetői szerződései kizárják annak a lehetőségét, hogy ügyfeleik más cégek szolgáltatásait is igénybe vegyék, és ezzel magukhoz láncolják az előfizetőket. A törvény jelenlegi változata szerint ezeket a szerződéseket csak 2004. szeptember elsejétől kell módosítani, az ATSZE azonban azt szeretné, ha ez már január elsejétől, a hírközlési törvény hatályba lépésétől kezdve kötelező lenne. Az Európai Unió szintén megköveteli a szabad szolgáltatóválasztás biztosítását, és ez alól nem lehet kibújni. Bárányné Sülle Gabriella szerint a szolgáltatók ezután is kínálhatnak kedvezményes csomagokat, de a kedvezményeket nem köthetik majd határozott idejű szerződésekhez. Nem elég az erősítés Rogán Antal, az informatikai bizottság elnöke az Indexnek elmondta, hogy szerinte az új törvény csak pontosít egy-két versenyszabályzati fogalmat, például az összekapcsolási díjakkal és számhordozhatósággal kapcsolatban, de nem hoz majd érdemi változást. A fideszes képviselő szerint nem lesz olcsóbb az internetezés, és jobban meg kellett volna erősíteni az internetszolgáltatók helyzetét az infrastruktúrát nyújtó távközlési cégekkel szemben. Bárányné Sülle Gabriella szerint Finnországban és Csehországban például olyan végződtetési modellt alkalmaznak, amelyek arra kötelezik a korábban monopolhelyzetben lévő távközlési cégeket, hogy azok piaci áron végződtetési szolgáltatást vásároljanak az alternatívoktól, amelyek ezért nincsenek annyira alárendelt helyzetben, mint nálunk. A szóvivő szerint hazánkban jelenleg nincs elfogadható szolgáltatási modell, amely elősegítené az internetezők szabad szolgáltatóválasztását. Széleskörű támogatás Márfai Péter, az informatikai bizottság MSZP-s alelnöke szerint a törvény és az intézményrendszer időben elkészül, szabályok és az intézményrendszer készen áll, a szabályok megvannak, ugyanakkor bizonyos pontok végrehajthatósága ettől eltér majd. "Nagyon sok érdeket vettünk figyelembe, többek között az alternatívok javaslatait is, és azokat részben figyelembe is vettük" - mondta a képviselő - "nem szabad azonban lehetetlenné tenni a már elindított, vagy éppen most induló befektetéseket. Szeretnénk egy mindenki által elfogadható törvényt létrehozni." 60

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Gyenge lesz a hatóság Bárányné Sülle Gabriella úgy véli, hogy a Hírközlési Felügyelet (Híf) helyébe lépő Nemzeti Hírközlési Hivatalnak (NHH) gyakorlatilag "kihúzták a méregfogát", mivel nincsenek a birtokában bejáratott technikák és szolgáltatások. Szerinte a hatóságnak megfelelő szakembergárda esetén is kevés erőforrása lesz, ezért a piaci folyamatok hatékonyan vizsgálata és szabályozása sokáig nem lesz lehetséges. forrás: http://index.hu/tech/jog/eht1107/ index.hu 2003.11.11. téma: Az új törvénytől féltik az ingyenes hozzáférést Drágulhat a telefonos internettarifa is A Parlament elé kerülő elektronikus hírközlési törvényt jelenlegi formájában aggályosnak tartják az ingyenes internet hozzáférést nyújtó szolgáltatók. A Freestart, a Freeweb és az Index aláírásgyűjtésbe kezd annak érdekében, hogy a készülő törvény valódi versenyt biztosítson a piacon, jelentették be keddi közös közleményben a szolgáltatók. A három cég szerint amennyiben a törvényt jelenlegi formájában fogadja el a Parlament, akkor nemcsak az ingyenes internethozzáférés szűnhet meg, de drágulhat a telefonos internetelőfizetés díja is. Az ingyenes internetszolgáltatók szerint a hírközlési törvény eredeti, a nyár folyamán lezajlott szakmai egyeztetés utáni változata valós piaci versenyt teremthetett volna a telefonos internet hívások piacán. Azonban a szeptemberi közigazgatási egyeztetést követően a törvény több ponton is megváltozott, jelenlegi formájában nem alkalmas az EU előírásoknak megfelelő piaci verseny kialakítására az internetes telefónia területén, vélik a szolgáltatók. Aláírásgyűjtésbe kezdenek A három cég bejelentette, hogy aláírásgyűjtésbe kezd felhasználói között, az aláírt petíciókat pedig átadják a parlamenti pártok, az informatikai minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal részére. A petíciókban felhasználóik nevében is kérik a politikai döntéshozókat, hogy az internet területén is a piaci verseny jogszabályi feltételeit megteremtő törvény elfogadását és a valós piaci verseny elindulását támogassák. Kihúzták a díjmegosztást Az Európai Unió országainak nagy többségében működik olyan szabályozási modell, mely valamilyen formában lehetővé teszi az alternatív szolgáltatók belépését az internetcélú hívástovábbítás, hívásvégződtetés piacára, és egyúttal kötelezi az egykori monopolszolgáltatókat a tevékenység arányos díjrészátadására a hívásokat végződtető alternatív szolgáltatók részére. A törvény korábbi, nyári tervezetében ez, mint internethívásvégződtetési modell még szerepelt. A törvényben szintúgy szerepelt az átalánydíjas 61

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT internet-hívásvégződtetési modell is, mely lehetővé tette volna az átalánydíjas, tehát nem percalapú telefonos internethozzáférést. Előbbit a szeptemberi közigazgatási egyeztetésen teljes egészében kihúzták, az utóbbira pedig automatikus felmentést ad az új szöveg, mely vélhetően a volt koncessziós szolgáltatók érdekeit védi a piaci liberalizációval szemben, áll az ingyenes szolgáltatók közleményében. Megszűnhet az ingyenes hozzáférés Az ingyenes szolgáltatók szerint a törvény jelenlegi formájában jelentősen meggyengíti az internetszolgáltatók pozícióját a korábbi monopolszolgáltatókkal szemben, illetve gyakorlatilag lehetetlenné teszi az alternatív telefontársaságoknak az internetes hívások piacára történő belépést. Amennyiben a törvény jelenlegi állapotában kerül megszavazásra, az ingyenes internetszolgáltatók szerint 2004 januárjától megszűnhet az ingyenes internethozzáférés, drágulhat a telefonos internettarifa, és lassulhat az internet hazai terjedése is. Drágulhat a telefonos internetelőfizetés Magyarországon közel 200 ezer, zömében kispénzű felhasználó internetezik ingyenes internetszolgáltatóknál. Az ingyenes szolgáltatást egy 2001. évi MEH rendelet teszi lehetővé, mely arra kötelezte a telefonszolgáltatókat, hogy az internetes telefonhívások bevételének egy részét díjmegosztás címén át kell adniuk az internetszolgáltatók részére. A díjmegosztás megszűnésével az ingyenes szolgáltatóknak januártól a telefondíjon felül előfizetési díjat kell szedniük az előfizetőktől, hogy költségeiket fedezni tudják. A díjmegosztás megszüntetése nem csak az ingyenes internetszolgáltatók helyzetét nehezíti, hiszen a jelenleg előfizetési díjat kérő szolgáltatók is jelentős bevételtől esnek el, melyet kénytelenek lesznek érvényesíteni az előfizetési díjakban is. Lassul az internet terjedése Az ingyenes telefonos internet hozzáférés a legolcsóbb és legkönnyebben igénybe vehető, belépő szintű szolgáltatást jelenti a kezdő internetezők számára. Az ingyenes hozzáférés a létező legolcsóbb megoldás a piacon, az IHM által támogatott kedvezményes csomagokhoz hasonló árszinten, azonban szerződési kötöttségek nélküli internetezést tesz lehetővé. Az ingyenes szolgáltatás törvény általi ellehetetlenítése visszaveti az információs társadalom fejlődését és megnehezíti a kormány azon törekvéseit, hogy bevonja a jelenleg passzív rétegeket az internetes közösségbe, vélik az ingyenesek. Drágítana a Matáv A Matáv az internetes telefondíj megosztási rendelet megszületése óta több kísérletet is tett az ebből származó bevétel-kiesésének pótlására, különféle új, korábban sosem látott nagykereskedelmi díjelemek bevezetésével. Ennek egyik, a Matáv szándéka szerint 2004

62

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT januárjától bevezetendő díjeleme duplájára növelné a Budapesten is szolgáltató internetszolgáltatók hálózati költségeit, állítják az ingyenesek. Az internetszolgáltatók az indokolatlan hálózati díjemelések miatt több ízben is a Hírközlési Döntőbizottsághoz fordultak, azonban a bizottság korlátozott jögköre miatt nem sikerült eredményt elérniük. Az új elektronikus hírközlési törvény tervezete több területen is megnyirbálná a HDB utódjának szánt Hírközlési Tanács szankcionálási jogkörét, újabb melegágyat teremtve az alternatív és volt monopol szolgáltatók közötti parttalan és elhúzódó jogvitáknak, melyeknek végső soron az előfizetők látnák kárát. Az ingyenes szolgáltatók így most aláírásgyűjtésbe fognak az általuk aggályosnak tartott törvény módosítása érdekében. forrás: http://index.hu/tech/jog/net1111/ index.hu 2003.11.13. téma: Monopóliumot véd a hírközlési törvény? Az alternatív távközlési szolgáltatók a csütörtöki Népszabadságban feladott fél oldalas hirdetésben lobbiztak az elektronikus hírközlési törvény tervezetének módosításáért. A törvény jelenlegi változata a cégek szerint további nyolc hónapig védelmet nyújt a jelenlegi monopolszolgáltatónak, mivel szeptember elsejéig kitolja a szabad szolgáltatóválasztás lehetőségét. Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) a hirdetésben azt állítja, hogy a szabad szolgáltatóválasztás lehetőségének nyolc hónappal való kitolása védi a jelenlegi monopolszolgáltatók érdekeit, és ellentétes az új elektronikus hírközlési törvény szellemével, valamint az Európai Unió követelményeivel. Az aláíró cégek ezért azt kérik a képviselőktől, hogy "a választók érdekében tegyenek meg mindent azért, hogy a szabadpiac 2004. január elsejétől megvalósulhasson". A cégek a hirdetésben nem részletezték, hogyan képzelik ennek elérését. Megvalósulhatnak a kérések? Az alternatívok részéről döntés született arról, hogy a nyilvánosság elé lépnek a problémáikkal, mondta el lapunknak Bárányné Sülle Gabriella, az ATSZE szakmai szóvivője. Bár a Népszabadságban feladott hirdetés a számos probléma közül csak a szolgáltatóválasztást említi, és az alternatívok nem terveznek hasonló akciókat, a képviselőkhöz tegnap délután eljuttattak egy emailt, amelyben részletesebben kifejtik kéréseiket és javaslataikat, tudtuk meg a szóvivőtől. Információink szerint az alternatívok valamennyi javaslata felkeltette egyik vagy másik képviselőcsoport érdeklődését, tehát van esély arra, hogy a parlamentben megszavazzák azokat a képviselők. 63

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Készülnek a rendeletek Iparági szakértők szerint az elektronikus hírközlési törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekről is folyik az egyeztetés, a minisztérium hetente két tervezetet nyújt át szakmai egyezetésre. A szakértők szerint ezek a rendeletek még komoly változást hozhatnak, amennyiben alaposan kidolgozott dokumentumok kerülnek ki a képviselők kezei közül. Az első két kiadott rendelet a szolgáltatói adatkezelésről, valamint a hálózati szerződésekről szól, ám a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ez utóbbi igen hibás és hiányos lett, "nem olyan, amilyet a minisztériumtól az utóbbi időben megszoktak". forrás: http://index.hu/tech/jog/atsze1113/ index.hu 2003.11.13. téma: Freestart: A díjmegosztás nem elég A FreeStart üdvözli az IHM tegnapi nyilatkozatát, mely szerint megmaradhat a díjmegosztás intézménye, az ún. "díjmegosztási modell" révén. Mint ismeretes, az IHM olyan törvénytervezetet terjesztett a Parlament elé, melyben ez nem szerepelt. Mindazonáltal a parlamenti vita során létrejött egy bizottsági módosító indítvány, mely életben tarthatja a díjmegosztás intézményét, és a Freestart bízik benne, hogy a hétfői parlamenti szavazás során ez a módosító indítvány valóban megkapja a szükséges többséget, és a díjmegosztás bekerülhet a törvénybe. A szolgáltató álláspontja szerint azonban a "díjmegosztási modell" önmagában nem jelentene átfogó, piaci versenyt teremtő reformot. Egyéb módosulás hiányában a jelenlegi helyzet konzerválódna és megszilárdulna a volt monopol szolgáltatók egyeduralma az internetes hívástovábbítási és hívásvégződtetési piacon A díjmeosztás ebben a helyzetben csupán az internet szolgáltatók túlélését teszi lehetővé. A Freestart szerint az ingyenes szolgáltatók petíciójában hiányolt hívásvégződtetési modell tenné lehetővé a verseny kialakulását a telefonos internet piacon. A szolgáltató úgy véli, hogy a Matáv az internet szolgáltatók számára egyoldalúan diktált, jelenlegi hálózati szerződési feltételei 2004. január 1-től önmagukban is veszélyeztetik a díjmegosztásra épülő ingyenes szolgáltatást. A volt monopol szolgáltató januártól duplájára akarja emelni az internet szolgáltatók budapesti hálózati díjait, és ebben az új Elektronikus Hírközlési Törvény jelenleg ismert formájában nem tudja megakadályozni. Az internet szolgáltatók továbbra is csak a Matávtól vehetnek internetes hálózati szolgáltatásokat a Matáv egyoldalúan diktált feltételei szerint. A Matáv által rájuk kényszerített díjemeléseket pedig kénytelenek lesznek továbbhárítani a felhasználóikra. forrás: http://index.hu/tech/hirek/154807/

Napi Gazdaság 2003.11.13. téma: 64

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az e-közbeszerzés 2005-ben működhet A parlament előtt lévő új közbeszerzési törvény számos terület szabályozását a kormány hatáskörébe utalja. Így külön rendelet készül a központosított és az elektronikus közbeszerzésről. A kormány október 31-i határozata szerint ezeket a Miniszterelnöki Hivatalnak (MeH), az informatikai és hírközlési, valamint az igazságügyi tárcának - a Közbeszerzések Tanácsával együttműködve - 2004. január 15-ig kell elkészítenie. Jelenleg a MeH Baja Ferenc vezette informatikai államtitkárságához tartozik az elektronikus közbeszerzési rendszer megvalósítása. A tervek szerint a kiépítést elsőként a központosított közbeszerzést intéző Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) beszerzéseinek informatikai támogatásával kellene kezdeni. (Ez a jelenleg papíralapú ügyintézés és az intézmények megrendeléseinek elektronikussá tételét jelentené.) Az eközbeszerzés gazdája így az MKGI lehetne, de mivel a rendszer működtetése koncessziós jog, ezért vagy kijelölik a szervezetet, vagy pályázatot írnak ki a feladatra. Az Európai Unió államaiban és Magyarországgal szomszédos országokban is van már elektronikus piactér. Ezekben az országokban megoldott a hirdetmények közzététele és az ajánlatok benyújtása elektronikusan, az e-aláírás elfogadásával azonban még gondok vannak. Az már biztosnak tűnik, hogy az előző kormány idején az e-közbeszerzés megvalósítására kijelölt Magyar Posta Rt. rendszere nem használható, s a MeH nem tart igény a társaság saját, összesen mintegy 3,5 milliárd forint értékű fejlesztésére, amelyet egyébként a Posta 4,5 milliárdért ajánlott megvételre. Az új fejlesztésekre és az infrastruktúra kiépítésére újabb milliárdos nagyságrendű összegeket kell költeni, ám erre még nincs megfelelő forrás. A kormányrendeletek, valamint az EU e-irányelvének megalkotása lendületet adhat a fejlesztéseknek, ám a megvalósítás 2005-nél előbb nem várható. forrás: http://index.hu/tech/jog/ek1113/ index.hu 2003.11.21. téma: Szigorítások előtt a Sulinet Expressz? A kormányzat tervei szerint jövőre szűkül a Sulinet Expressz programban adókedvezménnyel vásárolható termékek köre, értesült a Világgazdaság. A törlendő elemek közé elsősorban a számítógéphez szorosan nem kötődő termékek kerülhetnek, de a végleges lista még nem készült el. A oktatási tárca az Indexnek cáfolta, hogy a digitális fényképezőgépek kikerülnének a kedvezményes körből. A 60 ezer forintos kedvezményt jelentő program az elmúlt hetekben lett rendkívül népszerű. Míg júlusban, az első héten csak 12 millió forintért adtak el a kereskedők termékeket, a múlt héten ez már 773 millió forintra ugrott. Az OM az idén összesen 10-15 milliárd forintra becsüli a program éves forgalmát. Becslések szerint ennek akár kétharmadát is visszaigényelhetik a vásárlók adókedvezmény formájában. 65

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Visszatartott visszaigénylések Januártól már kevesebb termék után lehet igénybe venni a Sulinet Express program adókedvezményét. Az erre vonatkozó módosító indítványt a költségvetési bizottság nyújtotta be a jövő évi költségvetési törvény tervezetéhez. A Világgazdaság értesülései szerint a kérdésben a kormány már egyezségre jutott, és az MSZP-frakció illetékesei kedden egyeztettek az oktatási tárca vezetőivel. Maga a javaslat csupán annyit irányoz elő, hogy jövőre 2,35 milliárd forinttal emelkedjen a személyijövedelemadó bevétel a sulinetes szja-kedvezmény részleges megvonásával. Veszélyben az egyéb termékek Az indítvány arról azonban nem szól, hogy pontosan mely termékek esnek ki a kedvezményhez igénybe vehető körből, hiszen ennek eldöntése a szakminisztériumok feladata. Az akciós körből kikerülésre az úgynevezett egyéb besorolású árucikkek a legesélyesebbek, bár a részletekről egyelőre senki nem kívánt nyilatkozni a Világgazdaságnak. Az önkormányzati csomag tehet róla A lap szerint ebbe a kategóriába tartoznak majd a digitális fényképezőgépek, nyomtatók és a pendriveok. A Oktatási Minisztérium sajtóirodájának közlése szerint ezek az eszközök biztosan nem kerülnek le a listáról. A Világgazdaság szerint a módosításra a visszaélések megszüntetése mellett azért volt szükség, mert a Pénzügyminisztérium a héten újabb, 15 milliárd forintos önkormányzati csomagban egyezett meg. Ezt mindkét kormánypárt szorgalmazta, azt követően, hogy a miniszterelnök bejelentett egy 278 milliárdos kiegészítést az önkormányzatoknak. forrás: http://index.hu/tech/hardver/sulinet1121/ index.hu 2003.11.24. téma: A teleházak kimaradtak az internetpályázatból A teleházak szövetsége elfogadhatatlannak tartja azt az informatikai tárca által kiírt pályázatot, amely a közösségi internetelérési pontok fejlesztését tűzte ki célul. A Magyar Teleházak Szövetsége azt kifogásolta, hogy civil szervezetként nem vehetnek részt a pályázaton. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium múlt héten hozta nyilvánosságra az eMagyarország Pontok elnevezésű pályázat részleteit. A program keretében a tárca összesen 66

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT 1,6 milliárd forintot oszt szét a berendezések és szoftverek beszerzésére, illetve a már meglévő nyilvános internetelérési pontok korszerűsítésére pályázók között. Kimaradtak A Magyar Teleház Szövetség múlt pénteken nyílt levélben fordult Kovács Kálmán informatikai miniszterhez, mert elfogadhatatlannak tartják a pályázatot. Szakál Tibor, a szövetség társelnöke a Népszabadságnak elmondta: elsősorban azt kifogásolják, hogy amíg például egyházi intézmények, könyvtárak, önkormányzatok, szakkórházak, szanatóriumok, idősotthonok és alapítványok pályázhatnak, a civil társadalom meghatározó részét alkotó egyesületek nem vehetnek részt a programban. Balog László, a szövetség társelnöke az Indexnek elmondta, hogy pénteken kölcsönösen tisztázták a gondokat a minisztériummal, de a tárgyalásaiknak még nincs konkrét eredménye. Mint mondta: a minisztérium elismerően nyilatkozott eddigi munkájukról, és szeretnék felhasználni a tapasztalataikat. Az IHM előkészített egy százötvenmillió forintos egyedi támogatási szerződést, amely a szolgáltatások bővítését tenné lehetővé háromszáz meglévő teleházban. Balog László ugyanakkor hangsúlyozta: a Magyar Teleház Szövetség egy civil szervezet, tehát elsősorban a Nemzeti Civil Alapprogramtól vár támogatást. Hatmilliárd, még nem tudni, mire Bódi György, a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolatok főosztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy jövőre a civil szervezetek támogatási kerete jövőre körülbelül hatmilliárd forint lesz, és ennek a felhasználásáról regionális szakmai kollégiumok fognak dönteni. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy milyen szakmai kollégiumokat fognak létrehozni, és azok milyen témában fognak kiírni pályázatokat. Bódi György elmondása szerint a civil szervezetek várhatóak jövő félévkor juthatnak majd hozzá a támogatások első feléhez. forrás: http://index.hu/tech/net/telehas1124/ index.hu 2003.12.04. téma: Kovács Kálmán hallgat az adatvagyonprojektről Az informatikai bizottság mai ülésén a kormányoldal megakadályozta, hogy a bizottsági elnök javaslata alapján a testület napirendjére tűzze az állami adatvagyon-védelmi projekt ügyét. Az 5,5 milliárdos IHM-javaslat ugyanis a javaslatot készítő miniszter besorolása szerint államtitkot képez, a kormánypárti képviselők is erre hivatkozva mondtak nemet. Rogán Antal bizottsági elnök szerint viszont vitatja, hogy a több részből álló beterjesztés egésze titkosítható lenne. A parlament informatikai bizottságának ülésén a testület elnökének javaslata ellenére sem tűzték napirendre Kovács Kálmán informatikai miniszter meghallgatását az adatvagyon67

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT védelmi projekt ügyében. A testület ellenzéki elnöke, Rogán Antal az Indexnek elmondta, hogy levélben kérte fel a minisztert, adjon tájékoztatót az általa beterjesztett 5,2 milliárdos javaslatról. Tekintettel az adatvagyonprojekt titkos besorolására Rogán felajánlotta, hogy a testület zárt ülésen kérdezi majd a minisztert az ügy részleteiről. Részletek ismertek A bizottsági elnök tájékoztatása szerint a miniszter viszont éppen az államtitokra való hivatkozással utasította el a testület előtti megjelenést, jóllehet a bizottságnak jogosítványai vannak az államtitkok megismerésére. Rogán tájékoztatása szerint az ügy tárgyalását nem csak a miniszter, de a bizottság szocialista tagjai is elutasították. Rogán szerint ez az érvelés azért is figyelemre méltó, mert a korábbi kormányzati megnyilatkozásokból kiderült, hogy az 5,2 milliárdos javaslat nagyobb részéről kiderült, "titkosításuk semmilyen érvvel nem támasztható alá". Ráadásul a projekt egy részéről már a kormányzati internetes oldalakon is megtalálható néhány részlet. Újrahasznosították a Proware tervét Mint emlékezetes, két hete éppen Rogán és a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke, Demeter Ervin számoltak be arról, hogy az IHM titkosított javaslatot terjesztett be a szakbizottságok elé. Demeter már akkor jelezte, hogy Kovács Kálmán nevével fémjelzett új beterjesztés kísértetiesen hasonlít a tavaly elkészült Proware-előterjesztésre. Később az időközben csődbe ment Proware ügyvezetője, Tarjáni Péter is sajtótájékoztatón jelentette be, hogy "Cége copyrightos tervezetét használta fel újra a minisztérium", ám a Proware-t "kihagyták" a fél éve leállított, majd újra feltámasztott üzletből. forrás: http://index.hu/belfold/proware2961/

index.hu 2003.12.04. téma: Multicégeknek kedvez a Sulinet módosítása? Az Informatikai Vállalkozások Szövetségét (IVSZ) tucatnyi kisvállalkozás kereste meg azzal, hogy a Sulinet Expressz programban nemrégiben történt szerződésmódosítások több pontja rontja a közreműködő kis- és középvállalkozások pozícióit. A program indulásakor az egy ügyfélre fordított, átlagban harminc perc kiszolgálási idő az adminisztráció, a felvilágosító előadások és konstrukció kiválasztásának időigénye miatt háromszorosára nőtt. Ezzel együtt azonban forgalomnövekedést is hozott a program a cégeknek. 68

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

A multinacionális áruházláncok tevékenységének élénkülésével viszont megváltozott a helyzet. Míg a szerződött disztribútorok szállítási gyakorlatának következtében kialakult az áruházakban az árubőség, addig a kisebb cégeknél egyre hosszabbá és kiszámíthatatlanná váltak a szállítási határidők, áll az IVSZ közleményében. Multiérdekek Az OM és a pályázatnyertes cégek közötti szerződés módosítása tovább nehezítette a kisvállalkozók helyzetét, akik átlagban hat fővel dolgoznak. Az IVSZ szerint gyakran megesik, hogy a kisebb boltok szakmai támogatást, kiválasztási tanácsadást nyújtanak az ügyfélnek, akik aztán az ilyen jellegű segítséget nem nyújtó, viszont olcsóbb áruházakba mennek vásárolni. "Az IVSZ-hez érkezett több tucat kritika, észrevétel és javaslat egyöntetű abban, hogy a Sulinet Expressz-szerződésmódosítás egyértelműen a multinacionális áruházláncok érdekeit szolgáló változtatás" - mondta el Jen István, az IVSZ alelnöke, a vidéki kis- és középvállalkozások osztályának vezetője. Az IVSZ-hez érkező panaszok alapján a a kis- és középvállalkozások határozott véleménye, hogy szükséges az eredeti, rögzített ár visszaállítása annak érdekében, hogy a kisebb cégek hátrányos marketingkommunikációs helyzetük, gyengébb üzleti pozíciójuk és magasabb működési ráfordításaik ellenére is versenyben maradhassanak a számítástechnikai piacon. Emellett szükségesnek tartották a program adminisztrációjának enyhítését és havi kétezer forintos regisztrációs díj mérséklését. Megtartanák a kamerákat Az IVSZ ezért aktívabban kíván bekapcsolódni a jövő évben induló Sulinet Expressz program második fázisába, a fogyasztók és a tagságát képező informatikai piaci szereplők érdekeinek megfelelően. Az együttműködésről az IVSZ vezetői tárgyalásokat folytattak Magyar Bálint oktatási miniszterrel. A megbeszélésen az IVSZ ígéretet kapott arra, hogy szakértőt delegálhat a minisztérium Sulinet Expressz projekttanácsába azért, hogy az értékesítéssel kapcsolatos adminisztráció egyszerűsödjék, valamint, hogy a kis- és középvállalkozásokat a jövőben közvetlenül is bevonják szerződő partnerként a programba. Az IVSZ elő kívánja segíteni azt is, hogy a program keretében vásárolható áruféleségek között most is szereplő, ám a jelenlegi forgalom kevesebb mint egy százalékát kitevő szoftvertermékek forgalma és aránya is nőjön. A jövő évi programban a szakmai szervezet továbbra is támogatja a támogatandó termékek között a digitális fényképezőgépek megtartását is, ezek az IVSZ szerint ugyanis a háztartások elektronikus archiválási gyakorlatában egyre nagyobb szerepet kapnak, és sok esetben épp az ilyen eszközök terelik a fogyasztókat a számítástechnikai eszközök szélesebb körű alkalmazása felé.

69

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A Sulinet Expressz program összforgalma ezekben a napokban lépi át a bruttó tízmilliárdos határt és naponta négyszázmillióval gyarapszik. Az idén júliusban indult program kezdete óta húszezer számítógép és több mint százötvenezer egyéb termék talált gazdára a boltokban. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/ivsz1204/ index.hu 2003.12.09. téma: Fogyóban a sulinetes termékek Még harminc napig lehet a Sulinet Expressz program keretében játékvezérlőt, játékkonzolt, projektort és digitális videokamerát vásárolni, ezek az eszközök ugyanis lekerülnek a támogatott termékek listájáról. A többi eszközt sem könnyű beszerezni, mivel a boltokat szinte teljesen kifosztották a vásárlók. A Sulinet Expressz programot koordináló testület, a Projekt Tanács kedden törölte a program keretében értékesíthető termékek közül a laptop hordtáskát, a játékvezérlőket, a játékkonzolokat, a projektorokat és a digitális videokamerákat. A négy minisztérium képviselőiből felálló Projekt Tanács keddi ülésén elfogadta a Sulinet Expressz II. pályázat dokumentációját. Mivel a változtatás csak harminc nap múlva lép hatályba, ezek a termékek most még támogatással is megvásárolhatóak. Elméletileg. A vásárlás gyakorlati megvalósítása egyáltalán nem könnyű, mivel számos boltban hiánycikk a sulinetes termék. Akadozó ellátás Rakos Krisztina, az Office Depot marketing igazgatója az Indexnek elmondta: a legnagyobb problémának az év végére kialakult rossz áruellátást tartják, pedig mindenki tudta, hogy a karácsonyt megelőző időszak lesz a legerősebb a sulinetes igények terén. "A disztribútorok egyszerűen nem képesek kielégíteni a kiskereskedők megrendeléseit. Természetesen az Office Depot áruházaiban felvesszük az igényeket és amint bejött az áru azonnal értesítjük a vevőket erről" - mondta el az Indexnek az igazgató. Kipakolták a boltot Az eBolt online áruháza rögtön azzal fogadja az érdeklődőket, hogy a Sulinet Expressz program keretében már nem tudnak újabb megrendeléseket fogadni ez évi szállításra. Néhány sulinetes termék azonban maradhatott a raktáruk valamely eldugott sarkában, ugyanis legutóbbi látogatásunkkor a korlátozás nem volt érvényes a HP Photosmart 935 digitális kamerára, a Canon i450 tintasugaras nyomtatóra, az LG GSA-4040B DVD íróra és az Acer egyik LCD monitorára. Saját termék van

70

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Gálfi István, a Qwerty Computer ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a boltjuk reggeltől estig tele van, és csak megfeszített erővel tudják kiszolgálni a vásárlókat. A konzorciumi termékekre már nem tudnak új rendelést felvenni, jelenleg a több héttel ezelőtti rendeléseket próbálják teljesíteni. Az általuk forgalmazott sulinetes termékekben, például a Qwerty számítógépben és Olympus kamerában nincs hiány, azok többnyire azonnal kaphatók. A méret nem számít A karácsonyi felfordulás néhány nagy multinacionális céget is érzékenyen érintett, a HP például korábban levette a támogatott termékek listájáról a Photosmart 735 digitális kamerát, mert a hatalmas érdeklődés miatt nem tudták időben teljesíteni a megrendeléseket. Most már a Photosmart 635 kamerát és az iPAQ h2210 tenyérszámítógépet is csak két-három hetes szállítási határidővel szállítják, tehát elképzelhető, hogy ezek már csak jövőre érkeznek meg a vásárlóhoz. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/sulinem1209/ index.hu 2003.12.10. téma: Nem sikerült elterjeszteni az digitális aláírást A gyakorlati alkalmazás hiányának oka azonban nemcsak a szabályozási környezetben keresendő, főként gazdasági, pénzügyi indoka van. A megfelelő piac kialakulását nehezítette, hogy sem a közszféra, sem a gazdasági szereplők nem generáltak olyan keresletet, amely aktivizálta volna a piaci folyamatokat. További gondot okoz az elektronikus aláírást igénylő és elfogadó közigazgatási és üzleti alkalmazások hiánya mellett a potenciális igénybevevők részéről megnyilvánuló bizalmatlanság. E problémák megoldására tesz javaslatot, illetve a feladatok megvalósításának módját és részleteit tárgyalja az informatikai tárca által nyilvánosságra hozott Magyar Információs Társadalom stratégia elektronikus aláírás részstratégiája, amely kulcsszerepet tulajdonít a közszféra szerepvállalásának. A fenti folyamatok alapján várhatóan olyan konjunkturális fejlődés alakul ki, amely jelentősen megnöveli az elektronikus aláírást felhasználók számát, és változást indít el a felhasználók összetételében is. forrás: http://index.hu/tech/hirek/158224/ index.hu/MTI 2003.12.18. téma: A miniszter osztálytársait sejti Rogán az IHM cégeinél 71

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Egykori osztálytársainak adott minisztériumi cégeknél állást az informatikai miniszter állította Rogán Antal fideszes képviselő csütörtöki tájékoztatóján. Rogán szerint Kovács Kálmán tanácsadó testülete egyik tagjának cége is megbízást nyert a Közháló program keretében 400 millió forintra. Az IHM szerint alaptalanok a képviselő vádjai, mert például a kérdéses tanácsadó testület nem kapott többlet információkat, mint a szakmai szevezetek. Az informatikai tárcát, illetve annak vezetőjét bírálta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Rogán Antal, aki szerint a minisztérium munkája elégtelen, "mutyizásból" azonban jeles a tárca. Kovács Kálmán miniszter több gimnáziumi osztálytársának is jól fizető állásokat biztosított az Információs Társadalom Kht.-nál, a tárca 100 százalékos tulajdonában lévő cégnél - mondta a fideszes képviselő, a parlament informatikai bizottságának elnöke. Hozzátette: az IT Kht. vezetője, az a Koczkás László, aki szintén Kovács osztálytársa volt, és korábban egy AMIT nevű céget vezetett. Kapcsolati hálók Az AMIT nevű cégnek a politikus tájékoztatása szerint felerészben tulajdonosa a Minor Rendszerház Kft., amely az elmúlt másfél esztendőben igen sok kormányzati megbízást kapott. Rogán Antal információi szerint a Koczkás vezette IT Kht. többek között egy 380 milliós megbízásban részesítette a Minort egy, a kisebbségi önkormányzatok informatikai fejlesztésére kiírt program keretében. De Koczkás korábbi cégének tulajdonosa nyerte el az úgynevezett közösségi hozzáférési pontok kiépítésére kiírt 500 milliós üzletet is. Bennfentes pályázó Rogán Antal kritizálta az informatikai tárca Közháló programjának közbeszerzéseit is. Gyanúja szerint a közbeszerzésen nyert egy olyan cég, a Netvisor Kft., amelynek ügyvezetője a beszerzést előkészítő informatikai, hírközlési szakmai bizottság tagja. "Alkalmatlan miniszter" A politikus kifogásolta, hogy a tárcától a kormány által a minisztériumokkal szemben elrendelt elvonással 10,5 milliárd forintot lehetett az év végén elvenni. Megjegyezte, hogy a kormány a minisztériumoktól összesen 40 milliárd forintot vont el. Rogán Antal szerint "alkalmatlan miniszter az, aki saját tárcája költségvetésének egyharmadát" nem tudja év közben értelmes célokra elkölteni. Mártfai: Ez egy kipróbált barátság lehet Márfai Péternek, az informatikai bizottság szocialista alelnökének fogalma sincs, kikről beszélt Rogán, amikor az ülésen a "mutyizásról" beszélt. Szerinte a tárca "kicsi és vadonatúj", elhamarkodott ilyesmivel vádolni. Az Indexnek megemlítette, hogy Kovács Kálmán ígéretet tett arra, hogy "megnézi az említett kht-val kapcsolatos ügyeket". Azzal a váddal kapcsolatban, hogy Kovács gimnáziumi osztálytársa került a kht élére, megjegyezte, "negyedszázados, kipróbált barátság lehet az ilyen". Az IHM cáfol

72

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Az IHM csütörtöki közleményében sikeresnek nevezi a tárca 2003-as tevékenységét, egyúttal reagál Rogán állítűásaira. "Ami pedig képviselő úr színvonaltalan állításait illeti: A kormány az ésszerűbb tervezés érdekében egy új, pénzforgalmi szemléletű tervezési módszert vezetett be. Az új tervezési és elszámolási rendszer bevezetésének következménye, hogy nem szükséges a következő években kifizetésre kerülő kifizetések fedezetét a tárgy évben elkülöníteni, ezért ez egyéb célokra zárolható, illetve felhasználható. Ez az IHM-re vonatkozó 10.5 Mrd Ft zárolásáról megjelent sajtó hír szakmai alapja. Az előző kormány idején a több éves programokra a kötelezettségvállalás évében különítették el a fedezetet, s emiatt jelentős pénzösszeg halmozódott fel az IKB, majd jogutódjának, az IHM-nek számláján. Közgazdászok számára egyértelmű, hogy a 10.5 Mrd Ft zárolása semmilyen összefüggésben nincs az IHM munkájával vagy teljesítményével. Ez a technikai intézkedés kötelezettségvállalásokat, azok kereteit, illetve a programok tervezését vagy lebonyolítását nem befolyásolja. Az IHM 2003. és 2004. évi költségvetéséből tehát egy forintot sem vettek el, a programok változatlan formában folytatódnak. Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban a vezető munkatársak kiválasztása az érintettek szakmai munkája és nem az alapján történik, hova jártak iskolába. Koczkás László egyetemi doktor, villamos szakmérnök informatikus. Többéves németországi tapasztalatokat követően az állami tulajdonú Antenna Hungária Rt. (AH) informatikai igazgatója volt. Az AH képviseletében lett az AH és a Minor Rt közös cégének, az AM-IT Rt-nek a vezérigazgatója, amelyben tulajdonrésze nincs és nem volt. Szakmai és cégalapítási ismeretei alapján ezt követően kérte fel Kovács Kálmán miniszter az IT Kht létrehozására és vezetésére. A különböző cégeket és személyeket érintő vádakra vonatkozóan: A kisebbségi önkormányzati pályázaton nem a Minor Rt, hanem az Albacomp Rt. szállítja a nyertesek részére az informatikai eszközöket. Az Informatikai és Hírközlési Szakmai Bizottság (TMMB utódja) az IHM véleményező testülete, amely kizárólag szabályozási kérdésekkel és kormányelőterjesztések szakmai véleményezésével foglalkozik. Feladatai között így természetesen pályázati kiírási feltételek eldöntése nem szerepel. A Informatikai és Hírközlési Szakmai Bizottság által megkapott anyagokat megkapja a többi szakmai és érdekképviseleti szervezet is, mint például a HÉT, és a TÉF." forrás: http://index.hu/belfold/rogan1218/ Napi Gazdaság 2004.02.19. téma: Egymilliós közbeszerzési bírság az IHM-nek

73

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Egymillió forintra büntette a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot (IHM). Az IHM 2002-es pályázatainak promóciójához szükséges papíralapú és online kiadványok szerkesztésére, nyomdai kivitelezésére, valamint más ismeretterjesztő projektek tervezésére és lebonyolítására a Mátai és Végh Kreatív Műhely Kft.-t választotta ki tárgyalásos közbeszerzési eljáráson. A 2003 áprilisában megkötött szerződés az aláírástól számított egy évig vagy a rendelkezésre álló keretösszeg - bruttó 128 millió forint felhasználásáig érvényes. Az IHM a keretszerződés teljesítése során három kampányfilmet kért a vállalkozótól, és azokat fel is használta 2003. május-július között. A meghatározott összegből végül megmaradt 22 millió forint egy részét a keretszerződés teljesítésére használta fel az IHM, míg a többiből újabb három kampányfilm kreatív koncepcióját és hirdetésekre vonatkozó terveit készíttette el. Mindehhez a tárca további 25 millió forint fedezetet biztosított, majd ezt követően hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított e feladatok elvégzésére, ahová csak a kft.-t hívta meg. A KD szerint ez elfogadható, mivel az első beszerzés kiegészítéséről volt szó. Az IHM-et azért sújtották egymilliós bírsággal, mert már az eredményhirdetést követő napon megkötötte az eljárást lezáró szerződést. A közbeszerzési törvény szerint ugyanis ezt legkorábban az eredményhirdetést követő kilencedik napon tehették volna. forrás: http://index.hu/tech/hirek/166791/

Napi Gazdaság 2004.04.08. Átalányadót vezetnének be a céges telefonra Átalányadóval és az áfa visszaigénylésének lehetővé tételével oldaná meg a pénzügyi kormányzat a céges telefonvonalak magánhasználatának adóztatását. Az uniós harmonizációs szabályok, valamint a Sulinet program átalakítása mellett a céges telefonhasználat adózásáról is rendelkezik az az új "salátatörvény", amelyet a Pénzügyminisztérium a múlt pénteken terjesztett a parlament elé. Eddig a céges telefonhasználat hetven százaléka után lehetetett visszaigényelni az áfát, mondván: harminc százalék mértékéig magánbeszélgetéseket folytatnak a vállalkozások munkatársai. A PM az aránypár ötvená-ötven százalékra változtatására is javaslatot tett az áfatörvény legutóbbi módosításakor, a T. Ház azonban ezt nem fogadta el. Ugyanakkor a céges vonalon folytatott magánbeszélgetések után az áfán kívül nem fizetnek adót a vállalkozások, holott ez természetbeni juttatásnak minősül, mondta el Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH alelnöke. A természetbeni juttatások közterheit tavaly módosították: eszerint 2004. január elsejétől a tételesen felsorolt juttatásokon kívül személyi vagy egyéb jövedelemként adóznak, így a magánbeszélgetésekre is ez vonatkozna. A telefonszámla harminc százalékára vetítve negyvennégy százalék szja-t, huszonilenc százalék tb-járulékot és három százalék munkaadói járulékot lenne köteles befizetni az adóhatóságnak a munkáltató. 74

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Mindezt azonban a legújabb elképzelés szerint - a cégautóadó mintájára - új, tételes adó váltaná ki. Ennek mértéke a telefonszámla értékének ötven százaléka, legfeljebb 3 ezer forint lenne havonta, és minden vezetékes és vezeték nélküli vonal után (kártyás és előfizetéses után egyaránt) meg kellene fizetni. Az új adónem bevezetése együtt járna azzal, hogy a telefonhasználat áfáját 100 százalékban vissza lehetne igényelni. Lehet választani A terhek kifizetésére a jogszabály több választási lehetőséget biztosítana. A munkáltató átháríthatja az adóterhet a magánbeszélgetést folytató alkalmazottjára vagy bebizonyíthatja, hogy nem volt magánbeszélgetés a céges vonalakon. Az adózó maradhat a harminc-hetven százalékos áfa-visszaigénylési szabálynál is, ám ekkor a magánhasználat után természetbeni juttatásként kell adóznia, ami plusz adminisztrációs terhet jelent. Az előzetes kalkulációk szerint több bevételt hozna a költségvetésnek az új telefonadó, mint a mostani. Az átalányadót fizető vállalkozókat, így az evázókat és az átalányadózó egyéni vállalkozókat nem érintené a módosítás. Amennyiben elfogadja a parlament a javaslatot, április 17-én vagy 18-án hirdetnék ki az új rendelkezést, így július elsejétől léphetne hatályba. Választható lenne a szabály fél évre történő visszamenőleges alkalmazása is. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/teleado9967/

index.hu 2004.04.10. téma: Romokban az e-pályázat Halasztást ígér a pályázóknak a minisztérium Két héttel meghosszabbították a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatainak beadási határidejét, mivel ezeket kizárólag interneten lehet benyújtani, ám a rendszer csak szórványosan működik. A szoftvert indulása óta folyamatosan javítják, működése azonban még így sem tökéletes, kezelése nehézkes, kinézete fapados. Magyarországon a GYISM kapta a megtiszteltetést, hogy pályázatainak tisztán digitális feldolgozásával megkezdje az esőerdők megmentését. Az "átláthatóbb, hatékonyabb és gyorsabb pályázatkezelés érdekében" bevezetett Internetes Pályázatkezelő Rendszer névre keresztelt szoftver azonban indulása óta alig néhányszor volt maradéktalanul működőképes állapotban. A gyermek- és ifjúsági célú, valamint egyes kábítószerügyi pályázatoknál ezért a jelentkezési határidőt 2004. április 30-ra módosították, a többi pályázatnál pedig május 10-re hosszabították meg. Minden kezdet nehéz

75

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A rendszer hivatalosan március 19.-én indult útjára, eleinte azt lehetett olvasni, még nem működik. Március vége felé ugyan beindult az oldal, azóta is naponta előfordul, hogy nem töltődik le (legutóbb kedd délelőtt adatbázis-hibára hivatkozva), vagy a menüpontok között váltogatva jelentkezik script-hiba, és újabb bejelentkezésig szintén használhatatlan a rendszer. A GYISM szerint ennek ellenére pályázati honlapján 2700 szervezet regisztrálta magát, a pályázati űrlapok kitöltését 450 jelentkező kezdte meg, és 41-en adtak be végleges pályázatot. A rendszer nyitólapján már többször hirdettek hibajavítást (legutóbb például bekerült a kijelentkezés-menüpont), a leállások azonban ezektől függetlenül jelentkeznek. A rendszer, amikor működik Ahhoz, hogy érdemben foglalkozzanak egy beérkező pályázattal, 5000 forintos egyszeri regisztrációs díjat kell fizetni. A befizetés csekkjét vagy az átutalás bizonylatát postán kell eljuttatni a minisztériumba a regisztrációs adatokkal és a pályázati feltételek elfogadásának kinyomtatott és aláírt nyilatkozatával együtt. A rendszer érdekessége, hogy az adatokat minden változtatás után újra be kell küldeni postán, azt valamilyen misztikus okból helyben nem tudják értelmezni. A Qualysoft által, puritán külsővel készített rendszer felépítése felhasználóbarátnak távolról sem nevezhető, erősen érződik rajta a programozók szaga. Saját adatait például vízszintesen görgetve tekintheti át a pályázó, szerencsére ez a lista az adatok módosításnál vertikálisra vált. Egy pályázatot kiválasztás után a "megtekintés" gomb lenyomásával lehet elérni egyszerű kattintás helyett, a pályázatok szövegét bekezdésenként ötsoros, miniatűr ablakokban kell görgetni. Pályázatokat felvinni különös kihívás, bár eredetileg erről szólna a szoftver. A mentés funkció legalább működött, amit érdemes gyakran nyomogatni, hiszen ha megszkad a dialup, lehet mindent előlről kezdeni. Papírmunkánál könnyebben kezelhető a pályázatok költségvetésének kalkulációja, miután a szoftver szépen összeadogatja az egyes tételeket, ezzel némileg gyorsítva a kitöltési procedúrát. Toroklövés ellenben, hogy megkezdett pályázatot "hibásan" nem lehet elmenteni - a rendszer mindaddig újratölti a képernyőt, amíg például a bevételi és kiadási oldal végösszege nem egyenlő. forrás: http://index.hu/tech/net/epalyazat/

MTI 2004.06.16. téma: Kakaóbiztos számítógépek Drága az óvodásoknak való számítógép Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hátrányos helyzetű települések óvodáinak meghirdetett pályázatán különleges, készségfejlesztő szoftvert tartalmazó számítógépeket nyertek el az intézmények. A szoftverek kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak, ez indokolja a készülékek több mint egymillió forintos árát, mondta el MTI-nek a tárca politikai 76

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT államtitkára. Csepeli György a Magyar Nemzet cikkére reagált, miszerint hasonló konfigurációjú számítógépek sokkal olcsóbban beszerezhetőek. Csepeli György elmondta: a gépek árába az alapszerkezeten kívül az egyedi felépítés és a speciális szoftver is beletartozik. A számítógép a gyermekek biztonsága érdekében egyedileg felépített, védett kuckóban található, amely speciális műanyagból készült, és lekerekítettek a formái. A gépbe fóliabillentyűzete a környezeti hatásoknak, az esetleges sérüléseknek is ellenáll. A gépet alacsony sugárzású monitorral látták el, amelynek képe éles és nem vibrál, az egeret pedig a gyermekek kezének méretéhez alakították. A gépre telepített speciális készségfejlesztő szoftver javítja a finommotoros mozgást, és a gyerekek a gép segítségével játékosan tanulhatnak a környezeti változásokról, a test felépítéséről és egyéb témákról. A minisztérium közbeszerzési eljárással szerezte be a gépeket, amelyeknek az ára egyenként bruttó 1 millió 77 ezer forint, ami hároméves garanciát, szoftvert, kiszállítást és beszerelést, valamint szervizelést tartalmaz. forrás: http://index.hu/tech/hirek/182446/ index.hu 2003.06.30. téma: Sulinet Csütörtöktől változik a Sulinet Expressz A hatvanezer forintnál olcsóbb sulinetes eszközök szerdán még ingyen megvásárolhatók, de július elsejétől szigorodnak a feltételek, és mindenkinek ötven százalékos önrészt kell vállalnia. Az adókedvezményre jogosult vásárlók már megrohanták a boltokat. A hatvanezer forintos adókedvezménnyel támogatott informatikai eszközök vásárlására tavaly bevezetett Sulinet Expressz program július elsején, azaz csütörtökön teljesen átalakul: a vásárlóknak ötven százalékos önrészt kell vállalniuk, megszűnik a tartós bérlet, jövedelmi korlátot vezetnek be, viszont kibővül a vevők köre, és már nemcsak diákok, tanárok és hozzátartozóik szerezhetnek adókedvezményt. Új változások a programban A hatvanezer forintos adókedvezményt július elsejétől a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó összes magánszemély igénybe veheti, amennyiben négymillió forintnál kisebb éves jövedelemmel rendelkezik. A 3,4 és 4 millió forint közötti jövedelemmel rendelkezők csak sávosan csökkenő mértékben, a 3,4 millió forintnál kevesebbet keresők teljes mértékben igénybe vehetik a kedvezményt, de a számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított összeg ötven százalékát mindenkinek ki kell fizetnie. Ez konkrétan azt jelenti, hogy 2004. július elseje után egy hatvanezer forintos termék megvásárlásakor csak harmincezer forint igényelhető vissza. A vásárlónak összesen százhúszezer forintot kell elköltenie (nem feltétlenül egy termékre), hoyg hatvanezer forintot leírhasson összevont adóalapjának adójából. 77

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Az ötven százalékos önrész bevezetése igen érzékenyen érintette a vásárlókat, és minden eddiginél többen rohanták meg a kereskedéseket. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint a júniusi forgalom jelentősen meghaladta az igen kiemelkedő februárit, amikor szintén a Sulinet Expressz változása okozott fellendülést; a fölöttébb népszerű digitális fényképezőgépek ekkor kerültek le a támogatott termékek listájáról. Mindent visznek Információink szerint a rugalmasan összeállított konfigurációk a keresettek, de sokan csak továbbfejlesztik meglévő számítógépüket, ők többek között merevlemezt, memóriát, processzort vagy alaplapot vásárolnak. Az egyedi termékeknél mostanában a monitor és a nyomtató a slágertermék. Persze a változásokra a kereskedők is ügyesen reagáltak, és hirdetéseikben ők is arra hívják fel a vásárlók figyelmét: a hatvanezer forintnál olcsóbb termékeiket most még ingyen elvihetik. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/sulinet5950/ MTI 2004.05.05. téma: IHM-es szerződés az SZDSZ alapítónak Az SZDSZ egyik alapítójának ügyvédi irodáját is alkalmazza jogi tanácsadásra az informatikai tárca - adta hírül az RTL Klub Híradója. A volt képviselő az MTI-nek azt mondta: büszke a megbízásra, hiszen ez azt is jelenti, hogy elismerik negyvenöt éves szakmai tapasztalait. A 36 ezer forintos óradíjról azt mondta: az a közepesnél alacsonyabb. Dornbach Alajos volt szabad demokrata képviselő büszke arra, hogy ügyvédként a szakmában elismerik, és ügyvédi irodája megbízást kapott az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól. Az SZDSZ alapító tagja az MTI-nek szerda este arra reagált, hogy az egyik kereskedelmi televízióban elhangzott, a tárca magas óradíjjal tanácsadóként alkalmazza. Negyvenöt évnyi szakmai tapasztalattal "Negyvenöt év szakmai gyakorlattal rendelkezem, a szakmában elismernek, büszke vagyok, hogy megkaptuk a megbízást" - mondta Dornbach Alajos. Az RTL Klub szerda esti híradója az informatikai minisztérium honlapján "üvegzseb" cím alatt található adatokra hivatkozva arról számolt be, hogy a tárca a Dornbach és Hegyvári ügyvédi irodának 37 ezer forintos óradíjat fizet tanácsadásért; a szerződés 540 órára szól, ami azt jelenti, hogy a volt szabad demokrata politikus irodája a minisztériumtól csaknem 20 millió forintot vehet fel. Dornbach Lotz alatt is tanácsadott

78

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Dornbach Alajos az MTI-nek elmondta: korábban, egy másik ügyvédi iroda tagjaként, 1995 és 1998 között is dolgozott a Lotz Károly vezette közlekedési tárcának, pedig akkor még országgyűlési képviselő volt. Közlése szerint "minden párt megelégedésére" egy sokkal fontosabb ügyben, a telefónia privatizációjában működtek közre. Hozzátette: 1995-ben Lotz Károly a korábbi miniszter, Schamschula György külső tanácsadóit is megtartotta, tehát "a privatizáció miatt megsorozódott munka miatt" az új és a régi tanácsadók együtt dolgoztak. Dornbach Alajos közölte, a mostani informatikai tárca megbízását ügyvédi irodája 2002-ben pályázta meg. "Jogi tanácsadói közreműködésre kértek ajánlatot több irodától" - mondta. Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak a közbeszerzési törvény szerint nem is kellett volna több ajánlatot beszereznie, mert ez csak akkor kötelező, ha az ügyvéd nem kizárólag jogi munkát végez - közölte. A volt szabad demokrata honatya szerint nem túlságosan magas a minisztérium által fizetett óradíj. "Ez az óradíj a szakmában közepesnél alacsonyabb" mondta. Közölte, hogy a tanácsadásért felvett összegből nemcsak ő, hanem társa, valamint három ügyvédjelölt és az iroda alkalmazottai részesülnek. Társa, Hegyvári Sándor munkaidejének 90 százalékát a minisztériumi feladatok töltik ki, az övének pedig 25-33 százalékát, és a 540 órás keretnek körülbelül a háromszorosát fordítják a minisztériumi pályázati kiírások, illetve közbeszerzések előkészítésére és elbírálására. Dornbach kitűnő szakember Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy az említett ügyvédi iroda munkatársai több mint 10 éve dolgoznak a hírközlés és az informatika területén, és ezért foglalkoztatja őket a minisztérium rendszeresen. Hozzátette: a megbízás ténye nyilvános, ezt a minisztérium közölte a honlapján, hasonlóan más megbízásokhoz. A tárca képviselője rámutatott arra is, hogy Dornbach Alajos már régóta nem politizál aktívan, ugyanakkor kitűnő szakember, munkatársaihoz hasonlóan. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) honlapján az "üvegzseb" cím alatt megtalálható a 2004. január 1-éjét követően az IHM által kötött nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések ismertetése. Megjelölik a tájékoztatásban a szerződés megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát. A nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű szerződések egyes adatainak közzétételét az államháztartási törvény új előírása teszi kötelezőveé. A honlapon közölt 40 szerződésből négy szól ügyvédi szolgáltatásról 34 és 40 ezer forint közötti óradíjjal. forrás: http://index.hu/belfold/dornbach0505/

index.hu 79

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT 2004.06.23. téma: A világ megismerhető, de előbb aktiválni kell Az ingyenes internetelérést nyújtó eMagyarország pontok némelyike nem használható, mert a nagy sietségben rossz beállítással adták át a terminálokat. A beszállító jövő héten javítja ki a hibát. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számos közintézményben létesített ingyenes internetelérési pontokat, ami roppant dicséretes, de a fémdobozba rejtett számítógépek néhány helyen használhatatlanok, derítette ki az Index egy közösségi weboldal információi alapján. A terminálokon futó Windows XP operációs rendszer ugyanis azt követeli a gyanútlan felhasználóktól, hogy előbb legyenek oly szívesek, és aktiválják. Aztán nyugodtan megismerhetik a világot. Az aktiválás egyébként nem az eMagyarország pontok sajátossága, a Windows XP a bemutatása óta, azaz majdnem három éve így működik. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem kertészettudományi karának főépületében például legalább egy hete nem használható a terminál, tudtuk meg az egyetem rendszergazdájától. Igaz, a szomszédos Neptun laborban egyszerre több gépen is lehet - szintén ingyen - internetezni, ráadásul asztalnál ülve. Gyorsított internet Az eMagyarország pontok telepítésével megbízott Euroone vezetője, Kőrösi Tamás lapunknak elmondta: nem tudtak arról, hogy ezúttal nem saját fix végződtetésre, hanem meglévő egyetemi hálózatra kell telepíteniük a terminálokat, és a gépekre CD-képmás segítségével vitték fel az előre beállított rendszert, ami ebben a speciális környezetben nem működik. Ráadásul sietniük is kellett, mivel az IHM kérésre a terminálokat még a vizsgaidőszak előtt át kellett adniuk, hogy még legyen az egyetemeken valaki, aki átveszi tőlük. A jelenlegi rendszer tehát csak átmeneti, és az Euroone hétfőn elkezdi a végleges operációs rendszer telepítését, amellyel már működik a távoli adminisztráció, így az aktiválás is. Kőrösi Tamás szerint öt-hat munkanap alatt az összes géppel végeznek, és egyúttal strapabíróbb billentyűzetet is szerelnek a terminálokra. A javítás költségeit természetesen az Euroone vállalja, mondta el Kőrösi az Indexnek. forrás: http://index.hu/tech/net/emagy9214/ index.hu 2004.06.29. téma: Megszűnnek a kedvezményes betárcsázós csomagok Az informatikai tárca január elseje óta nem támogatja a telefon és internetszolgáltatás árát egyaránt tartalmazó modemes díjcsomagokat, de néhány nagyobb távközlési cég, mint például a GTS Datanet és a Matáv július elsejéig fenntartotta a kedvezményt. Az utóbbinál a június 30-án megrendelt előfizetés még fél évig érvényes. 80

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium azért nem támogatja a telefonálás és internetelérés költségét egyaránt tartalmazó kedvezményes díjcsomagokat, mert az Európai Unióban nem alkalmazható efféle közvetlen hozzájárulás, és a tárca amúgy is azt szeretné elérni, hogy inkább az új hírközlési törvény hatására felerősödő verseny miatt csökkenjenek az árak a távközlési piacon. Az IHM-támogatásra kialakított díjcsomagokkal mostanáig kitartó GTS Datanet július elsején megszünteti ezeket a konstrukciókat, de a vállalat szóvivője szerint már jelentősen csökkentették betárcsázós csomagok árait, így az előfizetőik könnyen találhatnak maguknak megfelelő megoldást. A Matáv július elsejétől nem köt új kedvezményes szerződéseket a havi 15, 40, és 100 órás díjcsomagokra, de a korábban megkötött előfizetések 2004. december 31-ig érvényesek, tehát a június 30-án regisztrálók még fél évig a jelenlegi díjszabással netezhetnek. A cégek többsége már januárban megszüntette ezeket a díjcsomagokat, és új konstrukciókat alakított ki. Népszerű volt A tavaly őszi adatok szerint 61,7 ezer támogatott előfizetés volt használatban, ami az összes betárcsázós internetelérés 16,4 százalékát tette ki. A KSH szerint 2002 harmadik negyedévében - amikor az állam már támogatta a világhálóhoz kapcsolódó telefondíjat 308,3 ezer előfizető érte el a világhálót kapcsolt vonalon, modemen keresztül, 2003 ugyanezen időszakában ez a szám 363 ezer volt. Persze az ingyenes elérést kínáló szolgáltatók továbbra is működnek. A freestart, a freeweb és az index.hu konstrukciójában a felhasználónak csak a telefondíjat kell kifizetni. Tavaly év végén még félő volt, hogy megszűnik Magyarországon az ingyenes internetszolgáltatás, de mivel a cégek a telefontársaságoktól továbbra is megkapják a világháló eléréséhez kapcsolódó telefontarifa egy részét, a több mint kétszázezer "ingyen" netező ügyfelük fellélegezhet. forrás: http://index.hu/tech/mobil/kedv465/ index.hu 2004.07.01. téma: Közháló Kétszer egymilliós bírság az IHM-nek Bírsággal sújtotta az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot a Közbeszerzési Döntőbizottság, a tárca ugyanis fél éves késéssel tette közzé a Közháló programmal kapcsolatos közbeszerzési eljárásainak eredményeit tartalmazó hirdetményt. Novemberben hirdettek eredményt számos, a Közháló programmal kapcsolatban lebonyolított közbeszerzési eljárásban. A Közháló program keretében több mint hétezer oktatási intézményt látnak el szélessávú internettel. A közbeszerzési törvény szerint a beszerzések eredményeit az eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell eljuttatni a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőségének.

81

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az informatikai tárca tavaly novemberben hirdetett eredményt hét, a Közháló projekttel kapcsolatos közbeszerzési eljárásban, az erről szóló hirdetményeket azonban csupán május elején kezdte közzétenni. A Közbeszerzési Döntőbizottság Posán László fideszes képviselő kezdeményezése alapján vizsgált meg eddig a hétből két ügyet, s mindkét esetben a bírság legalacsonyabb összegét, egy-egy millió forintot szabott ki. A testület határozataiból kiderül, hogy az IHM elismerte a jogsértést, ugyanakkor kérte annak figyelembevételét, hogy a közbeszerzés közvetlen érintettjeit időben és maradéktalanul tájékoztatták. A tárca azt is enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy nem indult még ilyen ügyben eljárás ellenük, egyszerre hét közbeszerzési eljárást folytattak, illetve, hogy önként pótolták a hiányosságokat. A döntőbizottság az IHM kérését mind két esetben elfogadta az ugyanazon a napon meghozott határozataiban, amelyek szó szerint ugyanazokat a kifogásokat és enyhítő körülményeket említik meg. Az IHM az üggyel kapcsolatban nyilatkozatot juttatott el az Indexhez, melyben prózai okokra hivatkozik: ha a Közbeszerzési Értesítő például nem küld számlát, akkor biztos, hogy késni fog a hirdetmény, mert a tárcánál nem észlelik, hogy fizetni kéne, így az eredményhirdetésről szóló hirdetményt sem küldik el automatikusan. Az is gondot okoz, ha a pénzt átutalják, de nem értesítik erről a kiadót, a szerkesztőség ugyanis nem észleli a befizetést. A Közbeszerzési Értesítő felelős-szerkesztője szerint az ajánlatkérő feladata a hirdetmény időbeni közzététele, abban semmilyen módon nincsen felelőssége a lap szerkesztőségének. Nagyházi Gyula úgy véli, az sem az ő feladatuk, hogy értesítsék a tárcát, ha megérkezett a pénz. Az IHM közbeszerzésekért felelős főosztályának válasza az Index megkeresésére Köszönjük, hogy Ön figyelemmel kíséri az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tevékenységi körében végzett közbeszerzési tevékenységet és olvassa a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetményeinket, és kérdésével bizonyos hiányosságokra is felhívta figyelmünket. Megállapítottuk, hogy a tájékoztatók megjelenésének késése elsősorban a hiánypótlások késedelmes teljesítéséből ered: előfordul, hogy a Közbeszerzési Értesítő nem küld számlát a hirdetmény díjának átutalása érdekében, és előfordul az is, hogy a díj átutalása megtörténik, de erről a Közbeszerzési Értesítőt nem tájékoztatjuk, magától pedig ezt nem érzékeli. Mindkét eset azt eredményezi, hogy a tájékoztató hirdetmény az eljárás eredményéről nem jelenik meg időben az Értesítőben. Az eljárások eredményhirdetései természetesen a meghirdetett időben és nyilvánosan történtek. A hiányosságok kivizsgálásáról és megszüntetéséről intézkedtem és elrendeltem, hogy a hirdetmények megjelenésének figyelése folyamatos feladatként fogalmazódjék meg a közbeszerzési tevékenységet végző és felügyelő szervezeti 82

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

egységek számára. forrás: http://index.hu/belfold/ihm0701/ index.hu 2004.július 8. téma: Kakaóbiztos számítógépek Mi volt egymillió a kakaóbiztos gépen? Az ügyészséghez is fordulhatna, de megvárja az Informatikai és Hírközlési Minisztérium válaszát Rogán Antal az óvodások számára kiírt számítógép-beszerzés ügyében. A fideszes képviselő szerint a 300 gép 300 milliós beszerzési árával kapcsolatos magyarázatok nem állják meg a helyüket. Egy hatezer forintos klaviatúra is kiállta a kakaópróbát a Fidesz csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságának fideszes elnöke igyekezett bizonyítani, hogy az informatikai tárca eddigi érvei nem adtak magyarázatot arra, miért kerültek darabonként egymillió forintba az óvodások számítógépes alapismereteinek megszerzését segítő gépek. Néhol ingyen adták Volt-e értelme, vagy csupán szemfényvesztés volt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium projektje? - tette fel a kérdést Rogán Antal fideszes képviselő. Rogán szerint ugyanis a Brunszvik Terézről elnevezett programot, amely 300 darab, óvodások által használható gép beszerzését irányozta elő, egyetlen szállító egy bizonyos termékére írták ki. Az IHM tervei szerint 2006-ig valamennyi magyarországi óvodát felszerelik informatikai eszközökkel a program keretében, az idén rendelkezésre álló összegből hátrányos helyzetű települések intézményei kaphatnak számítógépeket. A minisztérium ugyan közbeszerzésnek nevezte az eljárást - mondta Rogán -, ám az egyes pályázati feltételek csupán a végső győztes gépére illettek. A képviselő, következetesen kerülve az IBM nevének említését, megjegyezte, hogy a cég a világ számos országában rendszeresen ajándékoz ebből a típusból óvodáknak. Duplájába került A 300 millió forintos beszerzésből végül egymilliós áron vásárolt gépeket az IHM, ami Rogán szerint legalább a duplája a szakértők által reálisként becsült árnak. A fideszes politikus szerint a miniszter, Kovács Kálmán eddig nem tudta megmagyarázni, miért volt ilyen drága a gyermek-számítógép. Az ellenzéki politikus vélekedése szerint a tárca eddigi érvei inkább az árcsökkentést indokolták volna. Példaként említette, hogy az üzembehelyezés és a garancia már alapfeltétel minden pályázaton, a különleges kiképzésű monitor és a "kakaóbiztos" klaviatúra pedig Rogán szerint szintén nem kielégítő válasz a kérdésekre, ezért további magyarázatokat vár az IHM-től, jóllehet az ügy "felveti a lehetőséget, hogy akár az ügyészséghez forduljon" a pályázat kivizsgálása érdekében. Egybevág Brunszvik Terézzel 83

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

A minisztérium közleményében leszögezi, hogy a szállítás és az üzembehelyezés mellett az óvónők oktatása is része volt a pályázaton elnyerhető adománynak. "Ez a program tökéletesen egybevág Brunszvik Teréz nagyszerű kezdeményezésének szellemével, ami a maga korában azt a felismerést tükrözte, hogy a világgal való megismerkedés a kisgyermekkorban kezdődik, s csonka az a nevelés, amely nem vesz tudomást a világ változásairól" - áll a közleményben. Az IHM hangsúlyozza: a Brunszvik Teréz program egyik fő célja az, hogy az ország társadalmi és gazdasági szempontból fejletlenebb régióiban működő óvodák is hozzájuthassanak korszerű számítástechnikai eszközökhöz. A program keretében a minisztérium szakértői magyar pszichológusok és számítógépes grafikai tervezők bevonásával létrehoztak egy teljes egészében magyar fejlesztésű szoftvert is, amit valamennyi óvoda számára hozzáférhetővé tettek. A minisztérium kiemeli, hogy a Brunszvik Teréz program az idén tovább folytatódik. forrás: http://index.hu/belfold/brunszvikgep/ index.hu 2004.07.21. téma: Kakaóbiztos számítógépek Rendkívüli bizottsági ülés a 'kakaóbiztos' számítógépek miatt

Rogán Antal (Fidesz), az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságának elnöke jövő keddre összehívta a testület rendkívüli ülését - tudatta a Fidesz parlamenti frakciója az MTIvel szerdán. A javasolt napirend szerint a bizottság meghallgatja Kovács Kálmán informatikai és hírközlési minisztert az úgynevezett "kakaóbiztos" óvodai számítógépekkel kapcsolatos programról. A közlemény szerint további napirendi pontként szerepel Keller László közpénzügyi államtitkár meghallgatása, akitől a programra vonatkozó közbeszerzési eljárással összefüggő, a közelmúltban lefolytatott vizsgálat eredményéről kérnek tájékoztatást. "Az ülésen a bizottság ellenzéki tagjai teljes számban képviseltetik magukat, hogy biztosítsák a nagy közérdeklődésre számot tartó kérdés mielőbbi és részletes kivizsgálását" - áll a közleményben. forrás: http://index.hu/belfold/hirek/186913/

index.hu Budapest, 2004. július 22. téma: Kakaóbiztos számítógépek Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságnál (ORFK) a NETFelhasználók Érdekvédelmi Társasága (NETÉRT) a "kakaóálló óvodai számítógépek" ügyében 84

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT csütörtökön, a szervezet szerint indokolatlanul magas áron szerezték be a számítógépeket. Az ORFK egyelőre nem tudta megerősíteni a feljelentés tényét. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Brunszvik Teréz programjával kapcsolatban a sajtóban "kakaóálló óvodai számítógépek" néven forgó ügyben a NETÉRT szerint felmerülhet a hűtlen kezelés bűntette vagy hanyag kezelés vétség gyanúja, ezért a szervezet arra kéri a nyomozóhatóságot, hogy vizsgálja ki az ügyet, és szükség esetén indítson eljárást" - áll a társaságnak a feljelentésről beszámoló közleményében. A NETÉRT álláspontja szerint amennyiben indokolatlanul magas áron szerezték be az óvodai számítógépeket, a reális vételár és a kifizetett összeg közti különbséget hasznos, az Internet elterjedését segítő célokra lehetett volna fordítani. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tervei szerint 2006-ig a tárca valamennyi magyarországi óvodát ellátja informatikai eszközökkel a Brunszvik Terézről elnevezett program keretében; az idén 300 millió forintból hátrányos helyzetű települések intézményei kaphatnak számítógépeket. Rogán Antal, az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságának fideszes elnöke két hete tartott tájékoztatóján firtatta, miért kerültek egymillió forintba azok a számítógépek, amelyeket közbeszerzési eljárás keretében az informatikai tárca vásárolt óvodáknak. Mint mondta, ezek a számítógépek egymillió forint helyett 500 ezer forintért is beszerezhetőek lettek volna. Emlékeztetett arra, hogy a tárca szerint az óvodásoknak beszerzett gépek speciálisak és specialitásuk között van a "kakaóbiztos" klaviatúra is. A fideszes politikus tudomása szerint viszont ilyen klaviatúra 6.875 forintért bármelyik informatikai nagyáruházban beszerezhető. A Fidesz parlamenti frakciója szerdán közölte, hogy Rogán Antal jövő keddre összehívta a testület rendkívüli ülését. A javasolt napirend szerint a bizottság meghallgatja Kovács Kálmán informatikai és hírközlési minisztert a "kakaóbiztos" óvodai számítógépekkel kapcsolatos programról. A közlemény szerint további napirendi pontként szerepel Keller László közpénzügyi államtitkár meghallgatása, akitől a programmal összefüggő, a közelmúltban lefolytatott vizsgálat eredményéről kérnek tájékoztatást. (MTI) forrás: http://www.origo.hu/itthon/20040722feljelentes.html

index.hu 2004.07.24. téma: Kakaóbiztos számítógépek

85

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az ügyészség vizsgálhatja a 'kakaóbiztos' számítógépeket Rogán Antal, az informatikai bizottság fideszes elnöke szerint az óvodai számítógépbeszerzések során a közpénzek gondatlan kezelése történt, ezért az ügyészséghez fordul. A testület szocialista alelnöke erre azt reagálta: "hajrá!". Keller László közpénzügyi államtitkár szerint törvényes volt a Brunszvik Teréz névre keresztelt óvodai számítógép-beszerzési program közbeszerzési eljárása, noha a körülbelül egymillió forintba kerülő "speciális" komputerek árának értékarányosságában ő is lát kivetnivalót. A parlament informatikai bizottsága kedden Kovács Kálmán informatikai minisztert és a közpénzügyi államtitkárt tervezte meghallgatni a sokak által vitatott számítógép-beszerzés ügyében, a miniszter azonban nem tudott az ülésen részt venni. Keller László felhívta a figyelmet arra, hogy az államtitkársága szótárából hiányzik a vizsgálat szó, mivel ők csak informálódni, tájékozódni, javaslatot tenni tudnak. Az adott ügyben - mint arról beszámolt összesen hat cég vásárolta meg a pályázati csomagot, végül csak ketten pályáztak, és az egyik ajánlatot formai okok miatt így is érvényteleníteni kellett. Az államtitkár az ügyben végzett tájékozódása alapján a pályázatot törvényesnek ítélte meg, mint mondta, az eredményt senki nem támadta meg. A közbeszerzési eljárás során senki nem jelentkezett, aki értékarányos módon valósította volna meg a beruházást, mutatott rá, megjegyezve: jó lett volna, ha ezt a problémát már akkor jelezte volna valaki, amikor még közbe lehetett volna avatkozni. Kitzinger Dávid, az informatikai tárca főtanácsadója az ülésen a Brunszvik Teréz program óvodapedagiai jelentőségére és eredményeire mutatott rá és hangsúlyozta, hogy az említett összegben az oktatás, a szoftver és a számítógép is benne van. "Örültünk volna, ha lett volna olcsóbb ajánlat" - mondta, hozzátéve: az óvodák számítógépes felszerelése egy folytatásra érdemes program. "Tudatosan felépített játszma" Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke szerint a szakmában olyan hírek keringenek, amelyek szerint az óvodai számítógépeket fele annyi pénzért is meg lehetett volna szerezni, mint amennyiért végül megvették azokat. "Szépen, tudatosan felépített játszma volt" jegyezte meg. Rámutatott arra is, hogy az a cég, amelynek a pályázatát kizárták, feltehetőleg azért nem támadta meg az eredményt, mert ez a társaság amúgy az informatikai tárca "királyi beszállítója". Az ellenzéki politikus azt kifogásolta, hogy a pályázatot "egy cég egy termékére írták ki". Keller László ezt azzal utasította vissza, hogy ha ez így történt volna, akkor nem vette volna meg hat cég a pályázati csomagot. Rogán Antal az óvodai számítógépek "kakaóbiztos" billentyűzetére utalva feltette a kérdést, hogy miért kell az óvodákba vandálbiztos klaviatúra? "Teljesen indokolatlan 100 ezer forintért billentyűzetet venni" tette hozzá.

86

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Kitzinger Dávid erre reagálva közölte, hogy olyan számítógépet kellett beszerezni, amely később nem okozhat sérülést a gyermekeknek, amelynek a billentyűit nem lehet kiszedni és például lenyelni. Molnár Gyula, a testület MSZP-s alelnöke kifejtette, hogy jó lenne, ha a jövőben olcsóbb gépekkel folytatódna a program. "Támogatjuk a programot, a gépek beszerzése drága, de törvényes volt" közölte Molnár Gyula. forrás: http://index.hu/belfold/rogan0727/

index.hu 2004.07.30. téma: Kakaóbiztos számítógépek Az IHM leállíthatta volna a kakaóbiztos gépek beszerzését Az Index információi szerint az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak érvénytelenítenie kellett volna a kakaóbiztos számítógépekre kiírt pályázatot, miután a pályázatban "400 db +50%" gép beszerzését irányozták elő, a végül 1077000 Ft-os darabáron szállító vállalkozás viszont csak 269 darab óvodai PC-t biztosított a Brunszvik Teréz Program számára. A minisztérium érdemben nem cáfolta az információt, csupán azt közölte, hogy a lebonyolítás a MeH Központi Szolgáltatási Főigazgatóság feladata volt, a főigazgatóság vezetője viszont azt állítja, ők csak a kiírás törvényességéért feleltek. A kakaóbiztosként elhíresült óvodai számítógépekről az Országgyűlés informatikai bizottsága előtt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium képviselője azt állította, hogy a tárca örült volna egy olcsóbb ajánlatnak, de a pályázatban egyedül maradt cégtől végül mégis több mint egy millió forintért vásárolták meg a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program számára az IBM Kidsmart számítógépek darabját. Az Index információi szerint az IHM érvényteleníthette volna a pályázatot, miután a cég nem tett eleget a kiírás egyik feltételének. Az IHM 2003. december 17-én kiírt közbeszerzési pályázata "400 db +50% mennyiségben" történő szállítást irányzott elő "az óvodai használatra alkalmas számítógéprendszerekből". A pályázatban végül egyedül érvényes ajánlattal részvevő Haitec Kft. végül 269 darab IBM Kidsmart gépet ajánlott 1077000 Ft-os darabáron. Az IBM egyébként a típusból Magyarországon 130-at már ingyen is ajándékozott óvodáknak. Az Indexnek nyilatkozó, ám neve elhallgatását kérő közbeszerzési szekértők szerint az IHMnek lehetősége lett volna a drága gyerekgépek beszerzésének leállítására. A nyertes cég ugyanis nem teljesítette a közbeszerzési pályázat egyik feltételét, vagyis nem tudott megfelelni a leszállítandó számítógépek mennyiségére szóló előírásnak. Az IHM Kommunikációs és PR Irodáján kérdésünkre elmondták, hogy az eljárás során a bírálóbizottság egyhangúlag megállapította, hogy a Haitech Magyarország Kft. ajánlata megfelel az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek, a 87

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT közbeszerzési eljárással szemben kifogással nem élt senki, az eredményt és az eljárást senki nem támadta meg. A minisztérium érdemben nem reagált az Index felvetésére, csupán azt közölte, hogy a pályázati kiírás szerint a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága bonyolította le. Az időközben nevét MeH Központi Szolgáltatási Főigazgatóságra változtató szervezet vezetője, Schäffer István viszont azt állította, hogy az irányítása alatt álló szervezetnek semmi köze a beszerzés darabszámaihoz. A főigazgató elismerte ugyan, hogy a közbeszerzés lebonyolítása a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság feladata volt, ám mint mondta, ez a megbízás kizárólag a kiírás technikai lebonyolítására vonatkozott, valamint arra, hogy a pályázat megfelel-e a törvényi előírásoknak. forrás: http://index.hu/belfold/kakaobizt072/ napigazdasag.hu 2004.07.30. téma: Kakaóbiztos számítógépek 'Kakaóbiztos'' minisztériumi gazdálkodás Az Állami Számvevőszék szerint egyszerre pazarló és indokolatlanul megszorító az Informatikai- és Hírközlési Minisztérium gazdálkodása. A jelentés szerint Kovács Kálmán informatikai miniszter egyedi jogkörben mintegy 3,2 milliárd pályázati pénzt ítélt oda, a milliárdokba kerülő Jövő Háza program túlságosan drága, indokolatlanul költöttek el 181 milliót külső tanácsadókra, és persze visszatérő sláger a darabonként 1 millió forintos "kakaóbiztos" óvodai számítógépek ügye is. A legsúlyosabb megállapítás azonban, hogy a Magyar Információs Társadalom Stratégia finanszírozását nem illesztették bele a költségvetésbe, ezért a program célja és végrehajtása veszélybe került. Bár rossz nyelvek szerint a minisztériumokat érintő ÁSZ vizsgálatok egyik sajátossága, hogy azokból azt lehet kiolvasni, amit éppen szeretnénk, a mostani jelentés bizonyos pontokon szokatlanul éles megállapításokat tesz (pl. a miniszter túl sokat és aránytalanul költött egyedi jogkörben, a 2004-es Millenáris Kht. személyi juttatásai irracionálisan magasak voltak), míg más részekben feltűnően visszafogott (pl. a darabonként 1 millió forintba kerülő "kakaóbiztos" számítógépeknél). A jelentés legsúlyosabb megállapítása, hogy a minisztériumot - amelynek létezése sem kellően indokolt közigazgatásilag - átgondolatlanul és kapkodva hozták létre. Mint a jelentés fogalmaz: "Az EU tagországaiban az informatikai, ill. távközlési feladatokat (egy kivételével) döntően nem önálló minisztériumok látják el". Az ÁSZ szerint a minisztérium feladatához rendelt új költségvetési fejezet létrehozása előtt nem mérték fel a valóban egységes irányítást igénylő feladatokat és nem mérték fel, hogy milyen szakmai és költségvetési előnyökkel járhat az új fejezet létrehozása. A jelentés leszögezi: nem történt meg a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) finanszírozásának a költségvetési törvények rendjébe történő illesztése sem. Mivel a pályázati célok teljesülésének rendje sem volt kidolgozva, ez hátrányosan befolyásolta többek között a széles sávú internet-penetráció programjának végrehajtását, ill. hasznosulásának nyomon követését is. 88

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Egyedi jogkörben Az ÁSZ jelentése szerint Kovács Kálmán a támogatásokon belüli egyedi döntési jogkörében mintegy 3,2 milliárd Ft támogatást adott különböző szervezeteknek, legnagyobbrészt „szervezeti és intézményi háttér megerősítésének” jogcímen. Az egyedi jogkört megalapozó miniszteri rendelet folyamatosan úgy módosították, hogy kedvezményezettek köre állandóan bővüljön, ám - ezzel párhuzamosan - a támogatások célját minél általánosabban határozták meg. (Igaz, a miniszterek egyedi döntési hatáskörébe utalt támogatás lehetőségéről, ill. arányának kötelező szabályozásáról sem az államháztartási törvény, sem a végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet nem rendelkezik.) Drága tanácsadók, pazarló rendszer A TETRA rendszert felváltó Egységes Digitális Rádiótávközlési Rendszer (EDR) körül is történtek „nem ismert hátterű döntések”. Például bruttó 181,8 millió forintot költöttek el különböző tanácsadói, szakértői feladatokra, amelyek több mint felét jogszerűen, de versenyeztetés nélkül kötötték meg. Feltehetően ebbe a körbe tartozik Forrai Tamás SZDSZes képviselő ügye is, aki az informatikai tárca volt informatikusaként nettó 9,6 millió forintért végezhetett tanácsadói tevékenységet a Millenáris Kht. bevonásával megvalósuló projekteknél. Mint az Index megírta, a Forrai Tamás cége egy éven át, pályáztatás nélkül jutott az összeghez. Hatástanulmányok hiánya A pályázatok esetében általános gyakorlat volt a minisztériumban, hogy nem készítettek előzetes hatástanulmányt. Bár ezek készítését jogszabály nem írja elő, de célszerűségi, gazdaságossági szempontból mindenképpen meg kellett volna indokolni, hogy például a Jövő Házát finanszírozó IT Kht. gazdálkodását miért kellett államháztartási kereteken kívülre szervezni. Az ÁSZ szerint az IHM az általa tulajdonolt társaságok közvetlen irányítóinak indokolatlanul nagy hatáskört biztosít. Így például a Jövő Háza Programot koordináló Millenáris Kht. 2004-ben indokolatlanul pazarló gazdálkodást folytatott. Mint a jelentés leszögezi: az alapítók túlzott hatásköre "indokolatlan, irracionális párhuzamosságokat (létszámbővítés, vezetői státuszok és ezzel a személyi juttatások növekedését) eredményezett" a Millenáris Kht-nél. Kakaóbiztos gépek Az ÁSZ kifogásolni valót talált a „kakaóbiztos számítógépek”, ismertebb nevén a Brunszvik Teréz program kapcsán is. Az ajánlati felhívásra ugyan két pályázat érkezett, azonban érvénytelenítették az alacsonyabb árat tevő ajánlatot. A másik ajánlat esetében az elfogadott szállítási ár megalapozottságát nem ellenőrizték, „így fennáll annak kockázata, hogy a beszerzést nem az optimális áron bonyolították le”. A vizsgálat szerint a pályázat bírálói figyelmen kívül hagyták, hogy a nyertes által ajánlott eszköz egy paraméter tekintetében nem felelt meg a kiírásban foglalt követelményeknek. Az ajánlati felhívásra két pályázat érkezett, bírálat során a hiányzó szempontok alapján érvénytelenítették az alacsonyabb árat tevő ajánlatot. Bizonytalan költségvetési háttér

89

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az ÁSZ jelentés a fentiek mellett kiemeli, hogy a Minisztérium működését megalakulása óta kedvezőtlenül befolyásolja a tervezési bizonytalanság, a stabil, kiszámítható pénzügyi háttér hiánya. Az IHM közel közel féléves működést követően csak 2002. decemberére rendelkezett végleges költségvetéssel. De a 2004. év végi átszervezésnél a feladatok humánerő hátterét sem biztosították megfelelően. A minisztérium működésére jellemző, hogy kulcsfontosságú szakmai státuszok – stratégiai, e-közigazgatási és ágazati programok főosztályvezető posztja – a helyszíni vizsgálat végén még betöltetlenek voltak. Az ügyrend szerinti feladatok ellátását főosztályvezető-helyettesi pozícióban lévő vezetők látták el. Az IHM honlapjának tanúsága szerint fél évvel az ÁSZ vizsgálat után még mindig keresik a főosztályvezetőket. Az ÁSZ több száz oldalas jelentése gazdaságossági és célszerűségi szempontból vizsgálta az IHM gazdálkodását. Az ellenőrzés a 2002-2004 közötti időszakot fogta át, de érintette a fejezet 2005. évi feladatainak ellátását és pénzforgalmi adatait is.

MTI 2004.08.02. téma: Sulinet Öt céget kizártak a Sulinet Expresszből 2004. augusztus 2., hétfő 22:11 | Frissítve: 2004. augusztus 2. Az Oktatási Minisztérium vizsgálata során kiderült: a programban részt vevő cégek beszerzéseinek túlnyomó többsége a keretszerződésnek megfelelően történt, ugyanakkor öt szállító súlyosan megszegte a keretszerződést. A Sulinet Expressz program nemrégiben lezárult második ellenőrzése után az oktatási tárca a Dunaweb, a Robohardware, a Tom-Technik, az Unitel City és az EMJ Hungary cégeket kizárta a Sulinet Expressz programból, közölte a minisztérium sajtóirodája hétfőn. A minisztérium vizsgálatán ugyanis kiderült, hogy a cégek rendszeresen szabálytalanul jártak el. A processzorokra mentek Az Oktatási Minisztérium, az Educatio Kht., valamint a Sulinet Expressz Programban részt vevő szállítók közt létrejött keretszerződés feljogosítja az Educatio Kht.-t, hogy egy általa megbízott szervezettel megvizsgáltassa: a szállítók betartják-e a keretszerződést. Az Educatio Kht. a program kezdete óta második alkalommal élt ezzel a jogával. Azt vizsgálta a felkért ügyvéd, hogy a program keretében 2003. június 30-tól 2004. április 30-ig értékesített számítógépek processzorait a keretszerződésekben rögzített módon szerezték-e be a programban részt vevő szállítók. A programban részt vevő szállítók közül - vásárlói bejelentések és a program lebonyolítását automatikusan koordináló monitoring rendszer alapján - harmincegyet választottak ki, nekik küldték el 2004. május 12-én az ellenőrzésről szóló értesítést, illetve az ellenőrzéshez szükséges adatkérő lapokat. A 2004. június 14-én lezárult ellenőrzés eredményeiről június 29-én tárgyalt a projekt tanács, amely javaslatot tett a szabálytalanul eljáró, a keretszerződést megszegő szállítókkal szembeni szankciókra. 90

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Újabb vizsgálatok várhatók Az Oktatási Minisztérium ugyanakkor hangsúlyozta: a kizárások nem érintik a vásárlók adóvisszaigényléseit. A minisztérium, illetve az Educatio Kht. rendszeresen ellenőrzi a Sulinet Expressz Programban részt vevő cégeket, még ebben az évben további négy vizsgálat várható. A most kizárt cégek 45 nap múlva ismét pályázhatnak. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/exsulinet080/

index.hu 2004.08.04. téma: Kakaóbiztos számítógépek Ingyengépeket vett a kormány háromszázmillióért? Az Index információi szerint a magyar informatikai tárca a világon az első olyan állami szerv, amelyik pénzért vásárolt azokból az óvodai számítógépekből, amelyeket az IBM a KidSmart jótékonysági program keretében adományozás céljára fejlesztett ki, és ingyen osztogat. Világszerte 18 500 gépet ajándékoztak el az elmúlt öt évben, ebből 130 darab magyar óvodákba került. Az informatikai tárca tavaly decemberben hirdetett közbeszerzési pályázatot speciális óvodai számítógépek beszerzésére a Brunszvik Teréz program keretében. Az IBM korábban ugyanezekből a gépekből 130 darabot ingyen adományozott magyar óvodáknak. A minisztérium eredetileg minimum négyszáz, direkt óvodásoknak kifejlesztett, "kakaóálló" billentyűzettel felszerelt gép beszerzését tervezte, a közbeszerzési eljárás győztese, a Haitec Magyarország Kft. azonban a rendelkezésre álló összegből 269 gép leszállítását vállalta. Az már másfél hónapja vita tárgya, hogy reális volt-e a gépek ára, a darabonkénti 1 077 000 forint. Az informatikai tárca több közleményében is arra hivatkozott, hogy a szoftverek magyarítását és az óvónők betanítását is vállalta a nyertes cég. Csurgai Gábor, a Haitec Magyarországi Kft. ügyvezetője az Indexnek cáfolta, hogy ez a két tétel jelentős összeget képviselne a csomagárban. Mint mondta, az óvónők betanítása mindössze egy óra, ezalatt megmutatják, hol kell bekapcsolni a gépet és hogyan indulnak a programok. Az ajándék gépek is magyarítva voltak Csurgai szerint a programok magyarítása is marginális tétel. Arra a felvetésünkre, hogy az IBM ajándékozási programjához már magyarították a programokat, azt mondta, egy ajándékprogramban mindennek van ugyan kimutatható ára, de az nem számít, hiszen a termék ingyenes. Ellenben ha piaci alapon vásárolnak, akkor a magyarítás költségeit is ki kell fizetni.

91

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A cégvezető hangsúlyozta, hogy az árban benne vannak a szoftverek, azok magyarítása és az is, hogy három éven át szervizelik a gépeket. Az ügyvezető ismételten leszögezte, hogy semmiféle ár-összehasonlításnak nincs helye ebben az ügyben, mert mások a viszonyok Amerikában, és megint mások Európában. Megkérdeztük az ügyben a magyar IBM-et arról, hogy van-e rálátásuk arra, hogy mekkora árréssel adják tovább az IBM-termékeket, de a cég pr-főnöke, Intődy Gábor kérdéseink többségére nem adott választ. (Lásd keretes írásunkban a kérdéseket és a választ.) A KidSmart jótékonysági program Bőbeszédűbbnek bizonyult viszont a cég amerikai központjának munkatársa, aki szerint állami szereplő nem szokott a Kidsmart programban ingyenesen igényelhető óvodai számítógépeket piaci alapon vásárolni. "A KidSmart jótékonysági program" - nyilatkozta az Indexnek Clint Roswell, az IBM amerikai anyavállalatának a KidSmart program kommunikációjáért is felelős sajtófőnöke. Roswell ezután hosszasan magyarázta - a jótékonyság fogalmát, többször is hangsúlyozva -, hogy a programban kiosztott gépekért nem kell fizetni. Érdeklődésünkre, hogy milyen kapcsolat lehet a KidSmart program és az IHM Bruszvik Teréz programjában beszerzett számítógépek között, Roswell nem tudott felelni. A KidSmart program elmúlt két és fél évében az IBM 18 500 Young Explorer számítógépből, programcsomagból és képzési támogatásból álló csomagot osztott szét világszerte. Magyarországon százharminc KidSmart számítógép került hátrányos helyzetű óvodákba. A program sikere felkeltette a számítógép-kereskedők érdeklődését is, nem sokkal a program indulása után a kiskereskedelemben is megjelentek az IBM Young Explorer számítógépére épülő, a KidSmart programban adományozottakhoz hasonló felszereltségű (védőburkolattal és az elhíresült kakaóbiztos billentyűzettel szerelt) gyermekszámítógépek. Az tény - és erre az IBM honlapján található adatok alapján több olvasónk is fölhívta a figyelmet -, hogy ez a gép illetve rendszer nem szerepel a cég kereskedelmi forgalomban kapható termékei között. Kérdések és válaszok - Ajándékozza, árusítja vagy ajándékozza és árusítja is az IBM az IBM KidSmart óvodai számítógépet? - Ha árusítja is, milyen árakon? - Használhatja e más forgalmazó az IBM KidSmart márkanevet a termékként árult óvodai számítógépek esetében? - Az IBM Magyarország magyarította-e az ajándék számítógépekhez a szofvereket? - Az IBM szervezett-e oktatást az ajándék gépek kezeléséhez óvónőknek? Ha igen,

92

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

milyen típusú képzést kell elképzelni (pl. hány óra, mi a tananyag stb.) - Az IBM nyomon követi-e, hogy a cég által kizárólagosan előállított termékeket milyen árréssel adják tovább a viszonteladói, avagy nincsen megállapodás arról, milyen haszonkulccsal dolgozhatnak a viszonteladók? "Az IBM a fiatal korosztálynak tervezett speciális Young Explorer gépet adományozási programja számára fejlesztette ki, és 18 500 gépet ajándékozott el világszerte az elmúlt öt évben. Az adományozott gépekhez az IBM ajándékba adja a készségfejlesztő szoftvereket, az operációs rendszert és a betanítást is. A termék sikere felkeltette a piac érdeklődését, ezért került kereskedelmi forgalomba, néhány viszonteladónál beszerezhető: szülők és magánóvodák is vásároltak belőle. A kereskedelemben elérhető gépek ára eltérő, mint bármilyen más, nem hatósági áras termék esetében. Az árakat befolyásolja többek között a gép hardver- és szoftver kiépítése, az áfa, az egyéb helyi adók, a vámok, a viszonteladó által nyújtott többletszolgáltatások." forrás: http://index.hu/belfold/kakao0804/ index.hu 2004.09.07. téma: Hatszázmilliós állami megbízás a hatvanmillióért privatizált cégnek Hamarosan indul az informatikai és az oktatási tárca közös, középiskolai műholdas adatszórási programja. A hatszázmilliós projekt lebonyolítója az a Teledatacast Kft. (TDC) lett, amelyet nem sokkal a közbeszerzés meghirdetése előtt adott el az Antenna Hungária egyik leányvállalata a TDC menedzsmentjének és Homonnay Géza üzletembernek. Homonnay régi ismerőse Lévay Örsnek, az Antenna Hungária igazgatósági elnökének, Lévay azonban tagadja, hogy az ismeretség döntötte volna el a privatizációs pályázatot. Az adatszórásos közbeszerzés három ajánlata közül az IHM a legdrágábbat választotta. 2003 júniusában az Antenna Hungária (AH) lapjában, az Antenna Magazinban forradalmi újításként, a jövő technológiájaként emlegették az egyik AH-leányvállalat, a Teledatacast Kft. műholdas adatszórási rendszerét. Az állami és a magánszférából érkező megrendelésekre számító céget azonban néhány hónappal a cikk megjelenése után eladták. Az ok az akkori közlemények szerint a profiltisztítás volt; az AH tulajdonosa, az ÁPV Rt. ugyanis azt szorgalmazta, hogy az AH alaptevékenységeihez nem kapcsolódó leányvállalatokat szervezzék ki a cégcsoportból, vagyis privatizálják őket. A TDC államigazgatási kapcsolatai "A cég az államigazgatásnak, vállalatoknak és magánügyfeleknek is szolgáltat, utóbbiak a tartalmat csomagokban rendelhetik majd meg. A TDC együttműködik a Teleház Szövetséggel és a Sulinettel, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal és az Oktatási

93

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Minisztériummal is" - nyilatkozta az Antenna Magazin 2003/II. számában Kis Márton, a Teledacast Kft. ügyvezetője. "Csupán marketing"

A TDC kapcsolatai

Az AH illetékesei az Indexnek azt mondták, az Antennában megjelent cikk csupán marketing volt, a cég valójában háromszázmillióval tartozik az AH-nak, és a további veszteségek elkerüléséért határozták el a többségi tulajdonrész értékesítését. Az 51,11%-nyi tulajdoni hányadért az AH korábban összesen 166,6 millió forintot fizetett.

Az IHM tulajdonában lévő IT Információs Társadalom Kht. 2002. december 3-án kísérleti szolgáltatási szerződést kötött a Teledatacast Kft.-vel műholdas adatszórási és internetelérési technológia Bár az AH kommunikációs igazgatósága nem akarta közölni, tesztelésére tizenhárom hogy az értékesítést végző AH-cég - az az Antenna hátrányos helyzetű település Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. - mennyiért adta el a önkormányzatánál. A Teledatacast Kft.-t, cégbírósági adatok szerint a véteár szerződés már lejárt. Az IHM hatvanmillió forint volt, ami az AH szerint jóval több, mint a tudomása szerint sem az privatizált tulajdonrész piaci értéke. A vevő a TDC OM, sem a Sulinet menedzsmentje és Homonnay Géza üzletember volt. programiroda nem állt Homonnay az AH szerint úgy került a képbe, hogy a piacon szerződéses kapcsolatban a eladásra meghirdetett TDC-re négy értékelhető ajánlat TDC-vel, de hogy mi lehet a érkezett, és mint később kiderült, Homonnay adta a hivatkozott együttműködés, legjobbikat. nem sikerült kiderítenünk. Közös pont az eladó és vevő között A közös pont Homonnay Géza és az Antenna Hungária menedzsmentje között a Fornax Informatikai Rt., ahol Homonnay igazgatósági tag és felügyelő bizottsági tag volt. Ugyancsak a Fornaxban volt tulajdonos és felügyelőbizottsági tag az AH jelenlegi igazgatósági elnöke, a korábban a szabad demokraták alkalmazásában álló Lévay Örs. Lévay az Index megkeresésére nem cáfolta, hogy ismeri Homonnay Gézát, azt viszont határozottan tagadta, hogy ismeretségüknek köze volna a TDC privatizációs pályázatának kimeneteléhez. Homonnay Géza kérdésünkre, miszerint szerepe lehetett-e a privatizációs pályázat elbírálásban annak, hogy Lévayval kapcsolatban állt, azt mondta: "Az így feltett kérdésre a válaszom az, hogy nem. Ha árnyaltabban teszi fel a kérdést, azt gondolom, annyi szerepe volt a dologban, hogy referenciákkal szolgálhatott rólam az AH vezetésének a pályázatra való meghívás kapcsán. Nem kérdezte, de elmondom, hogy a TDC iránti érdeklődésemet az egyik kisebb tulajdonos, Montvai György keltette fel, aki régóta jó barátom. Ő jelezte felém 2003 nyarán, hogy esetleg eladó a cég egy része." Kockázatos befektetés Homonnay Géza arról, hogyan jutott hozzá a cég többségéhez, azt nyiltkozta: "A Teledatacast Kft. többségi tulajdonát a tulajdonomban levő cég pályázat keretében vásárolta

94

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT meg. A kockázatos befektetésben számomra legérdekesebbnek az a lehetőség tűnt, hogy a cég által kifejlesztett technológia révén meg lehet jelenni a médiapiacon." Homonnay cégbirodalma A cég szeptemberben bejelentett eladása után alig egy hónappal az informatikai tárca pályázatot hirdetett, Homonnay Géza egyébként ismeretlen az elsősorban hátrányos helyzetű középiskoláknak nem piacon. szolgálatatott műholdas adatszórási programban való informatikai cége a részvételre. (A műholdas adatszórásról lásd keretes Legjelentősebb írásunkat) A kiírás szerint alapvetően olyan oktatási Gamax Informatikai Rt., intézmények jelentkezését várták, amelyeknél a közeli illetve Gamaxnet Kft. Előbbi jövőben nincs esély arra, hogy - például a Közháló program mint Sun-viszonteladó a központosított közbeszerzés jóvoltából - szélessávú internetkapcsolathoz jussanak. keretében is szállíthat Nem az ár a döntő gépeket az államigazgatás szereplőinek. Csaknem A pályázatot a jelentős érdeklődés miatt egyszer harminc cége közül azonban meghosszabbították, majd meghirdették a közbeszerzési van, amelyik tanácsadással, eljárást. A tárgyalásos eljárásra három vállalkozás ingatlanokkal, építőiparral is jelentkezett, a hatszázmilliós ajánlatával nyertes foglalkozik. Teledatacast Kft.-n kívül a Banknet Kft., illetve a GTS Datanet Kft. A pályázaton nem a legkisebb ár döntött a nyertes mellett, hanem olyan nehezen értelmezhető szempontok, mint hogy a hétvégéken milyen sávszélességgel tudják vállalni az adatszórást, évente hány videokonferencia közvetítését, illetve hány internetes oldal lesugárzását vállalják. A lefolytatott közbeszerzési eljárást a három imént említett szempont közül kettő miatt meg is támadta az egyik induló. A Banknet Kft. azt nehezményezte, hogy a versenytársak által hétvégére megajánlott 200 gigabájtos sávszélesség technikailag kivitelezhetetlen. A közbeszerzési döntőbizottság azonban elfogadta az informatikai tárca védekezését, miszerint a nyertes ajánlattevő tömörítéssel éri majd el a kért sávszélességet. A kiíró azonban nem tömörítési eljárásra kért ajánlatot, hanem sávszélességre, márpedig ha tömörítéssel érik el a megajánlott 200 gigabájtot, akkor valójában jóval kisebb a tényleges sávszélesség. A bírálóbizottság összetétele Zeke László IHM, főosztályvezető, a BB elnöke, Haraszti László - független szakértő, bíráló bizottsági tag, Horváth Ádám - OM, bíráló 95

Videokonferenciák Milyen videokonferenciákat kívánnak sugároztatni, kérdeztük az oktatási tartalmakat összeállító OMtől, ahonnan írásban ezt a választ kaptuk: "Fontos szolgáltatási elem az élő videoközvetítések biztosítása is, amely lehetővé teszi, hogy tanórákat, rendezvényeket és egyéb oktatással összefüggő programokat közvetítsünk a nyertes iskolák számára, illetve az ezekről készült közvetítések természetesen mindenki számára elérhetőek lesznek a Sulinet honlapon is."

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A közbeszerzési döntőbizottság elutasította azt a kifogást is, hogy az eljárásban az IHM nevében tárgyaló hivatalnokok kijárkáltak a tárgyalásról, illetve telefonálgattak, ami veszélyeztette az eljárás tisztaságát. A döntőbizottság azonban információink szerint nem vizsgálta érdemben a panaszt, csupán megkérdezte az ajánlatkérőt, sérült-e az eljárás tisztasága, és a bizottság megelégedett az IHM nemleges válaszával, holott korábban ugyanilyen okból már semmisített meg eljárásokat. A döntőbizottság egyetlen kifogást tartott jogosnak, azt, hogy a bírálóbizottság felülírta a kiírásban szereplő pontozási szempontokat, és több esetben is egyszerűen nulla pontot adott például a BankNet Kft.-nek, holott korábban megszabta, hogy a legkisebb adható pontszám egy. A döntőbizottság azonban megállapította, hogy emiatt sem módosult érdemben a közbeszerzés kimenetele, így "mindössze" egymillió forintos bírságot szabott ki az IHM-re. bizottsági tag, Kovács László - IT Kht., bíráló bizottsági tag, Simon Dávid - IHM, bíráló bizottsági tag, Csizmadia Attila - PM, bíráló bizottsági tag.

Az összes szempontot kellett mérlegelni Az informatikai tárca közbeszerzési pályázatán a három ajánlat közül az IHM a legdrágábbat választotta, a Banknet és a Datanet ajánlata is több mint százmillió forinttal olcsóbb volt. A döntést az IHM így indokolta: "Igaz, hogy árban a BankNet Kft. (az eljárás 3. helyezettje), sőt az eljárásban 2. helyezett GTS-DataNet Kft. is kedvezőbb ajánlatot adott, mint a nyertes TDC, de az ajánlatok elbírálásának szempontja a Kbt. 34.§ (1) bek. b) pontjának megfelelően az összességében legelőnyösebb és legmagasabb pontszámot elérő ajánlat volt. Ez azt jelenti, hogy az ajánlati áron kívül még további 3x3 részszempontot és a három (A, B, C jelű) szolgáltatási csomagnál összességében 30 alszempontot is figyelembe kellett vennie a Bíráló Bizottságnak az ajánlatok értékelése során." Racskó Péter mint tanácsadó Az IHM válaszaiban nem cáfolta, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében oroszlánrésze volt Racskó Péternek, a Sulinet Programiroda korábbi vezetőjének, aki azért kényszerült távozni OM-ből, mert mint a Közháló program egyik előkészítője részt vett a potenciális pályázó Elender balatoni céges hétvégéjén. (Emiatt távozott egyébként a tárcától az informatikai biztos, és kapott megrovást több munkatárs is.) "Racskó Péter 2003. július 1. és 2004. június 30. között állt szerződéses viszonyban az IHM IT Kht.-jével. Feladata az oktatáshoz kapcsolódó informatikai projektek szakmai előkészítése volt, illetve szakértői segítségnyújtás a bírálóbizottságok munkájában" - közölte az informatikai tárca. Az Index információi szerint Racskó a bírálóbizottság tevékenységében úgy vett részt, hogy az eljárás dokumentumai között nincs nyoma annak, hogy résztvevője lett volna a bírálati folyamatnak, ráadásul Racskó annak a kht.-nek dolgozott, amelyik egyedüli állami tulajdonú cégként szerződéses partnere volt a TDC-nek. Racskó a hozzá intézett kérdéseket azzal hárította el, hogy inkább munkáltatóját, az IT Kht.-t kérdezzük.

96

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

A műholdas adatszórás mint olyan Az informatikai és az oktatási tárca közös projektje hátrányos helyzetű, azaz szélessávú internetkapcsolattal nem rendelkező iskoláknak szánt program, amelyben az iskolák hozzájuthatnak különféle digitális oktatási anyagokhoz. A program szeptember elsejétől indult, és a nyertest két évre szerződtették. Ezek egy részét a Sulinet program keretében fejlesztették ki, egy részét a pályázatnyertes TDC Kft. digitalizálja. A program elvileg lehetőséget nyújt arra is, hogy az adatbázist az iskolák, a tanárok, sőt akár a diákok is kiegészítsék oktatási segédanyagokkal. A programban részt vevő 504 iskola - akár rendelkezik szélessávval, akár nem számára naponta több mint ezer internetes oldalt, például hírszájtokat sugároznak le, amelyeket naponta többször is frissítenek. Arra az OM-mel és az IHM-mel folytatott négy hónapnyi levelezésünkből sem derült fény, hogy tulajdonképpen mi az értelme ennek a programnak, hiszen zömében olyan iskolák nyertek, amelyek vagy már rendelkeznek, vagy rendelkezni fognak szélessávú internettel, és a program keretében jórészt az így is elérhető sulinetes segédanyagokat kapják majd meg. A nyertes iskolák között végül egyébként olyan budapesti "elitképzők" is vannak, mint a Fazekas Mihály Gimnázium vagy a Móricz Zsigmond Gimnázium. Az IHM ezzel kapcsolatos felvetésünkre közölte: "A pályázat kommunikációjában és a kiírásban is megemlítésre került, hogy alapvetően a szélessávú összekötetéssel nem rendelkező iskolák számíthatnak támogatásra, de látni kell, hogy a cél (nagyméretű állományok eljuttatása adott célpontokra) alapvetően nem adatátviteli, hanem adatsugárzási feladat." A rendszer telepítésének költsége egyébként végpontonként 1,190 millió forint. forrás: http://index.hu/belfold/tdc/ index.hu 2005.01.17. téma: Szűkös és drága a magyar szélessáv Magyarországon drága a szélessávú internetelérés, hiányoznak a piacról a valódi versenyt generáló alternatív szolgáltatók, és a felmérések szerint az embereket sem igazán érdekli sem az internet, sem a számítógép. Az előfizetési díjak legnagyobb részét a távközlési cégek nyelik el, de az állam is jócskán keres a bolton, noha elméletileg támogatja az olcsó és gyors internetelérést. Ha mindent összeadunk, közel tizennégyezer forint - a minimálbér negyede - az átlagosnak mondható 512/128-as adsl számlája. Ennek az összegnek az ötöde az állam zsebébe kerül miközben építjük az információs társadalmat. A kormányzat egyfelől bonyolult támogatási rendszerekkel próbálja elősegíteni az informatika terjedését - vagyis milliárdokat tömköd a 97

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT legnagyobb szolgáltatók zsebébe -, másfelől jól beszedi az áfát a végfelhasználótól. Bár a tarifák az áfa nélkül is magasabbak a nyugati szintnél. Tételesen Az adsl nettó havidíja több tételből áll, kezdjük a legérthetetlenebbel: a telefonvonal fenntartási díjával. A Gazdasági Versenyhivatal szerint nincs abban semmi kivetnivaló, hogy a telefonszolgáltatók (Invitel, Matáv, Monortel) a havi két-háromezer forintos telefonos alapcsomag előfizetésére kötelezik internetelőfizetőt. A GVH szerint azért nem, mert a vonalak fenntartása komoly összegeket emészt fel. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a kábeles internet havidíjára egy fillért sem kell ráfizetnünk vonalfenntartás címén, ha mégis, nézhető csatornákat kapunk cserébe. Persze a Matáv a befizetett összegért használható vonalat ad, telefonálhatunk és minket is felhívhatnak, de ez a legkevésbé sem vigasztalja azt a felhasználót, aki csak internetezni akar. Fapados A GVH szerint nincs árukapcsolás Az adsl magyarországi megjelenése óta senki sem panaszkodott a Gazdasági Versenyhivatalnál arra, hogy nem lehet kiegészítő szolgáltatások (email, webtárhely) nélkül internetelérést vásárolni. Ebből a hivatal szakértője, Gönczöl Tünde arra következtet, hogy ezt a fogyasztók sem tartják sérelmesnek, hiszen egyébként szoktak bejelentést tenni. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélést ráadásul csak olyan cég követhet el, amely erőfölényes helyzetben van, ez azonban még a legnagyobb piaci résszel rendelkező Axelerónál sem valószínűsíthető. A magyarországi internetes vállalkozások tehát nem tudnak tiltott árukapcsolást megvalósítani. A világ hazánknál fejlettebb részein már megjelentek az olcsóbb fapados internetelérések, ezért óhatatlanul felmerül az emberben, hogy néhány extra szolgáltatás mellőzésével talán lehetne spórolni. Sajnos hiába álmodozunk ilyesmiről, a kiegészítő szolgáltatások - például a webtárhely és az emailcím - műszaki költsége a teljes adsl-díjnak csak néhány százalékáért felelős. Az viszont tény, mondta el az Indexnek Porffy András, az Externet ügyvezető igazgatója, hogy a lakossági piacon a díj hatvan-hetven százaléka a vonalat adó távközlési céghez kerül. A szélessávú elérések magyar árszintjének minősítésekor azt sem hagyhatjuk figyelmen, hogy - mint azt az internetes piacon vezető Axelero stratégiai igazgatója, Császár Zoltán lapunknak elmondta - az adsl technológia többmilliárdos beruházást igényel, és a szükséges eszközök ára európai szinten van - a magyar keresetek meg jóval alatta. Itt persze megemlíthetnénk, hogy ugyanezt a beruházást (vagy ennek többszörösét) azokban az országokban is végrehajtották, amelyekben most a hazai ár töredékéért lehet szélessávhoz jutni. A magas hazai árszint és az alacsony jövedelmek összefüggése abban rejlik, hogy a szegényebb lakosságnak kisebb része képes ilyen szolgáltatásokat igénybe venni, következésképpen lassabban térül meg a beruházás is. Ezért aztán a hazai szolgáltatók 98

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT csak később tudják csökkenteni díjaikat, mint nyugati társaik; ugyanakkor a magyar lakosság egy részét éppen a magas havidíjak tartják távol a szélessávú szolgáltatástól. Ördögi kör. Császár Zoltán szerint az eltérő konstrukciók miatt nehéz összehasonlítani a magyar árakat a külföldiekkel, szerinte azokban az országokban, ahol hasonló árképzést alkalmaznak, az adsl ugyanannyiba kerül vagy drágább, mint itthon. Reménytelen helyzet? Ha mégis megpróbálkozunk az összehasonlítással, és a hazai helyzetet nemzetközi környezetbe helyezzük, kiderül, hogy Magyarországon nemcsak drága a szélessáv, hanem meglehetősen szűkös is. Amíg a világ civilizáltabb részein már megabitekben határozzák meg a használható sebesség alsóbb régióit, itthon egy 512 kilobites hálózatnak is örülhetünk. Franciaországban nyolc megabites adsl szolgáltatást kapunk havi 15 euróért, azaz nem egészen háromezer forintért. Élvezzük ki az önsanyargatás keserédes pillanatait, osszunk és szorozzunk: tizenhatszoros sávszélességet kapunk harmadáron, egy megabit tehát ötvenszer annyiba kerül itthon, mint Franciaországban. (Még egy kis demagógia: odaát 287 000 forint a minimálbér, azaz itthon átlagosan kétszázötvenszeres terhet jelent a havidíj). Extrák 24 euróért (hatezer forintért) a nyolc megabites adsl mellé korlátlan telefonhasználatot is adnak az említett szolgáltatók (Neuf, Cegetel), és a francia ügyfeleknek hűségnyilatkozatot sem kell tenniük, gyakorlatilag bármikor otthagyhatják a társaságot. Itthon a szolgáltatóváltás még a szerződés lejárta után is egy hónapot vesz igénybe, hála a Matáv lassú ügyintézésének. A francia példa nem egyedülálló, Kanadában például a négy megabites letöltési sebesség havidíja átlagosan ötvenöt kanadai dollár, azaz nyolcezerötszáz forint. Az árukapcsolás a tengerentúlon is működik, de sokkal elfogadhatóbb formában: az említett összegben benn van tizennyolc tévécsatorna is, ugyanakkor a diákok havi háromezer forintért megkaphatják az internetet, kábelcsatornák nélkül. Kollektív bűnösség? Magyarország internetes lemaradását az is fokozza, hogy az internetet és a számítógépet népszerűsítő kampányok sikertelenek, legalábbis a World Internet Project 2004-es felmérése szerint az utóbbi években radikálisan nőtt azoknak a száma, akik szerint világháló semmit sem nyújt. A magyar szakértők most abban bíznak, hogy otthoni internetezők száma mindezek ellenére idén meghaladhatja a lakosság húsz százalékát - ez alig másfél-két százalékos növekedést jelent. A valódi probléma azonban kétségkívül az, hogy országos szinten nincsenek választási lehetőségek. Bár úgy tűnhet, hogy rengeteg adsl-szolgáltató áll rendelkezésünkre, valójában előfizetésünk jelentős része mindig az adott távközlési szolgáltatóhoz megy, és bár a liberalizáció megtörtént, nem alakult ki valódi verseny. Még rosszabb a helyzet a kábellel: jelentkezzen, aki választhat magának kábelszolgáltatót, és lakásából nem csak egyetlen 99

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT társaság szélessávú szolgáltatását érheti el! Ilyen körülmények között nem is számíthatunk kedvezőbb árakra: a társaságoknak nem érdekük a díjak mérséklése, és nem is kényszeírti rá őket semmi. forrás: http://index.hu/tech/net/adessel0114/ index.hu 2005.04.21. téma: Sulinet Sulinet Expressz III: drágábban, kevesebbet? A Sulinet Expressz harmadik felvonása keményebb feltételeket szab, amit csak néhány beszállító tud teljesíteni. Piaci szereplők szerint ez csökkentheti a versenyt, ami tovább drágíthatja az amúgy sem olcsó hazai számítástechnikai eszközöket. Az Oktatási Minisztérium kihirdette a harmadik sulinetes pályázatot. Az új feltételek szerint a minisztérium elvárja, hogy a tíz kilogrammnál súlyosabb termékek javítása a vásárló otthonában történjen, vagy a bolt gondoskodjon az ingyenes el- és visszaszállításról. A pályázóknak országszerte legalább száz értékesítési ponttal kell rendelkezniük, minden megyeszékhelyen legalább eggyel, a fővárosban pedig legalább hárommal. Korlátozza a versenyt? Lapunkat több beszállító és értékesítő is megkereste. Nevüket egyikük sem vállalta, mint azt elmondták, tartanak attól, hogy az Oktatási Minisztérium teljesen kizárná őket a Sulinetből, ha kiderülne, hogy terhelően nyilatkoztak a harmadik felvonással kapcsolatban. A budapesti boltokkal is rendelkező cégek szerint az új döntés egyértelműen drágulással járhat, több okból is. Az új Sulinet szerintük erősen korlátozza a versenyt, mert a programban eddig résztvevők kilencven százalékát kizárja a pályázatból, a megmaradt pár cég pedig könnyedén játszhat majd az árakkal. A legnagyobb drágulást a boltok szerint egyértelműen a beszállítók korlátozása okozza. A pályázóknak ugyanis országszerte legalább száz értékesítési ponttal kell rendelkezniük. A cégek szerint csak pár nagy importőr felel majd meg a feltételeknek, így az összes végpontnak ezektől kell majd vásárolniuk. A verseny tehát erősen sérülhet, hiszen hiába tudna valamelyik beszállító olcsóbban importálni, nem teheti meg a végpontok nélkül, míg az alkalmas cégek nem lesznek rákényszerítve a komoly árharcra. Így az eddig előforduló, azonos sulinetes termékeknél akár húsz százalékos árkülönbségek eltűnhetnek. Kiszállási költséget mindenkinek Aggályos továbbá, hogy a legkevésbé sem veszik figyelembe a végpontok forgalmát, így megeshet, hogy az óriási üzletekben áruló elektronikai óriásláncok nem importálhatnak többé számítástechnikai eszközöket, hiszen csak pár nagy értékesítési ponttal rendelkeznek, míg a több száz, de garázsokban berendezett bolttal szerződésben álló vállalatok megfelelnek majd a feltételeknek. Így aztán a nagy láncok is kénytelenek lesznek ezektől a beszállítóktól vásárolni, ha nem akarnak lemaradni a Sulinetről. Márpedig a program komoly 100

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT bevételt jelent, a teljes forgalom közel egyharmadát, ezért aztán mindenki részt szeretne venni benne – vagy így, vagy úgy. Tovább növelhetik a sulinetes termékek árait a szigorított minőségi követelmények. Az új szabályok életbe lépése után a tíz kilogrammnál súlyosabb termékek javítását vagy a vásárló otthonában kell vállalni, vagy a boltnak be kell az szállítania, majd vissza kell vinnie. Ez pedig extra költséget jelent, amit a vásárlónak kell megfizetnie: egy 30-40 ezer forintos termék (például monitor) esetében a négy-ötezer forintos kiskereskedelmi haszon nem fedné az ilyen szállításokat, ezért annak várható költségeit be kell majd építeni az árba. Kettős kizárás A minisztérum sajtóosztálya szerint nem történhet meg, hogy az új intézkedések miatt emelkednének az árak, elsősorban a kettős árazás tilalma miatt. Ennek értelmében a beszállítók nem adhatják drágábban a Sulinet Expresszben résztvevő termékeket. Mivel az új szabályok értelmében csak azok a cégek vehetnek részt a programban, melyeknek számos értékesítési pontja van országszerte, a tárca szerint csökkent az esély a visszaélésekre. Ezeknek a beszállítóknak ugyanis nem éri meg a Sulinet kedvéért drágábban adni a termékeket, hiszen a programon kívül is komoly értékesítést folytatnak, az egységesen magas árképzés pedig rontaná a versenyképességüket. Ráadásul ezek az országos hálózattal rendelkező cégek bonyolítják a forgalom döntő hányadát, így komoly ráhatásuk van a hazai árszintre. Párhuzamos különbség Megkérdeztük, hogy ha úgyis ezek a cégek adják a forgalom nagy részét, s mint ilyenek, alapvetően meghatározzák az árképzést, nem fordulhat-e elő, hogy ugyan egységes áron, de egységesen drágán adják a sulinetes, és a programon kívüli termékeket is? A mostani elképzelésnek köszönhetően ugyanis tovább erősíthetik monopol helyzetüket a vezető beszállítók, hiszen a garantált nyereséget hozó Sulinet programban még kevesebb lesz a versenytársuk. A minisztérum szerint ugyanakkor erre nincs esély, a piaci trendek inkább lefelé szorítják az árakat. Felvetettük azt is, hogy a számítástechnikában ugyanazt a teljesítményt hozó, ugyanarra az alapra épülő hardver több különböző gyártótól is a piacra kerülhet (például legalább tíz cég készít videokártyát a Geforce 6800-as magot használva, lényegi különbség nincs köztük, de teljesen más néven kerülnek forgalomba). Ilyenkor elvileg az importőr megteheti, hogy az egyik kártyát Sulinetben lényegesen drágábban árulja, mint a másikat, Sulineten kívül. De jure nem sérül ugyan a kettős árazás tilalma, valójában azonban ugyanaz a termék kerülhet több áron piacra. A minisztérium illetékesei elmondták, hogy ők az azonos termékek programon belüli és kívüli összehasonlítását tudják elvégezni, ezáltal az azonos termékek kettős árazását tudják megakadályozni. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/sexp050420/ index.hu 101

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT 2005.06.14. téma: IHM-es megbízás egy SZDSZ-es pártkatonának Egy bicskei szabad demokrata képviselő cégévvel, a XXI. Századi Technológiák Bt-vel szerződött az informatikai tárca. Forrai Tamás cége egy éven át nettó 9,6 millió forintért végezhet tanácsadói tevékenységet a Millenáris Kht. bevonásával megvalósuló projekteknél. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szerződést kötött a XXI: Századi technológiák Btvel, derül ki az IHM honlapján megjelent adatokból. A nettó ötmillió forintot meghaladó szerződésű partnereik közt fellelhető cég 2005. március 1. és 2006. március 1. közötti feladataiért nettó 9,6 millió forintot kap. A megbízott vállalkozást Forrai Tamás, Bicske szabad demokrata önkormányzati képviselője jegyzi, aki 2002. óta tagja a kisváros képviselőtestületének, megválasztása előtt életrajzi adatai szerint egy pénzintézet informatikusaként dolgozott. IHM-utasítással vették fel a tanácsadót Feladata pedig "a Millenáris Programiroda Kulturális Közhasznú Társaság bevonásával megvalósuló programokban résztvevő szervezetek közötti koordináció és a projekt műszaki, pénzügyi igazgatási mérföldköveinek figyelemmel kísérése útján a projekt felügyelete". Az IHM szimplán szakmai okokkal magyarázza Forrai Tamás XXI. Századi Technológiák Btjének az alkalmazását, a tárca stratégiai helyettes államtitkársága írásban küldött összefoglalójában azt írta, hogy egy IHM-utasítás alapján vált szükségessé tanácsadó alkalmazása. Versenytárs nélkül Bár ennek nem mond ellent, némileg árnyalja a képet, hogy Forrai Tamás pályázat nélkül, mint a tárca addigi informatikusa jutott a megbízáshoz. Forrai az Indexnek azt állította, hogy mint az IHM munkatársa kapcsolatban állt a Millenárissal is, s amikor távozott a Kht. minőségbiztosításáért felelős miniszteri biztosa, önként ajánlkozott a munkára. A megbízásért nem kellett megküzdenie; az áfa nélkül 9,6 millió forintos, egy évre szóló munkát vetélytárs nélkül kapta meg, igaz az IHM hangoztatja, hogy a közbeszerzési törvény maradéktalan betartásával. "A megbízást XXI. Századi Technológiák Bt. kapta, mivel a cég vezetője" - a szakmai irányítását végző stratégia és e-szolgáltatások helyettes államtitkárság indoklása szerint "alapos, felkészült szakember, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik a projekt menedzsment és minőségbiztosítás területén". A tárca szerint ezen túlmenően ismeretekkel bír a helyszín sajátosságairól is, mivel a korábbiakban a Millenáris 40 géppel üzemelő eMagyarország pontjának létrehozásáért és üzemeltetéséért volt felelős. Távol a politikától

102

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Forrai Tamás az Index kérdésére nem tartotta összeegyeztethetetlennek SZDSZ-es önkormányzati megbízatását azzal, hogy ahogy fogalmazott "dolgozik". A bicskei SZDSZ-es képviselő úgy vélte, hogy minisztériumi szerződése távol áll a politikától, s nem társadalmi megbízatása segítette hozzá a munkához, hanem tizenöt esztendős szakmai tapasztalata. "A meggyőződésem vitathatatlanul liberális, de ennek semmi köze a munkámhoz" - fogalmazott Forrai. Bár se a tárca sem pedig Forrai nem lát kivetnivalót a megbízásban hasonló ügyben már zajlott polémia. A 2002-es kormányváltás után a téli szünetre először az év decemberében építettet jégpályát a parlament elé a kancellária. Szocialista-közeli jégpályaépítők A jégpályaépítést pedig egy szocialista önkormányzati képviselő korábbi cége nyerte el, amelyet megválasztását követően az édesapja működtetett tovább. Ugyancsak vihart kavart, amikor kiderült, hogy Dornbach Alajos volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő ügyvédi irodája húszmilliós szerződést kapott az informatikai tárcától. Az egykori képviselő akkor ugyanazt hangoztatta, mint Forrai Tamás, azaz szakmai pályájának nem pedig politikai kapcsolatainak köszönheti a megbízást. forrás: http://index.hu/belfold/forrai0614/

index.hu 2005.06.17. téma: MIE A kakaóbiztos informatikusok megmondják Péntek délelőtt ünnepélyesen elindult a kakaobiztos.hu megmondószájt. A civil szakértők által szerkesztett weboldal a magyar informatika fejlődését figyeli, és az informatikai tárca munkáját kritizálja. Bemutatkozik a Magyar Informatikusokért Egyesület Péntek délelőtt van, a nyári napsugarak szépen bevilágítják az informatikai minisztériumnak helyet adó Dob utcát, mintha minden rendben lenne. Azután váratlanul megjelenik néhány fiatalember, akik ennek az ellenkezőjéről vannak meggyőződve, és egy parányi sajtótájékoztató keretében bejelentik, hogy ezentúl árgus szemekkel figyelik majd a tárca minden egyes lépését. Legfőbb céljuk, hogy az átlagemberek átlássák azt a "homályos ködöt", amit ma nagyképűen információs társadalomnak nevezünk. Az utcában egyébként alig van forgalom, és úgy látszik, hogy a téma sem elég érdekes ahhoz, hogy kettőnél több újságírót odavonzzon. A sajtótájékoztatót akár egy közeli kocsmában is megtarthatnák, gondoltam magamban, de a hűsítő söröskorsók képét hamar elhessegetem. A tűző napon kell maradnunk, mert itt van internet. A Magyar Informatikusokért Egyesület megjelent képviselői ugyanis az IHM által 103

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT létesített eMagyarország ponton mutatják be a most induló kakaobiztos.hu portált, amelyen indulásként éppen az IHM és az eMagyarország pontok kudarcáról számolnak be. Működik az eMagyarország? Az egyesület szerint az informatika Magyarországon el van hanyagolva, pedig a tudásunkkal, a tudás támogatásával lehetne előre vinni az országot. Közleményükben azt írják: "Az IHM mind eredményében, mind költségvetésben a súlytalanság ködébe vész", hiszen ez a tárca kapja idén a legkisebb költségvetési támogatást. A sajtótájékoztatóval egy időben, péntek délelőtt 11-kor élesített kakaobiztos.hu már logójában is kritikus hangvételű: Kovács Kálmán informatikai miniszter fotójára felborult micimackós bögréből ömlik a kakaó, ami nyilvánvaló utalás a minisztérium megkérdőjelezhető klaviatúrabeszerzési akciójára. A nyitólap három vezércikke "aggasztó adatokról", "fiaskóról" és "extrém pazarlásról" beszél. Bár ellenzéki kötődést sugallhat, hogy a szájt a választási kampány kezdetén jelent meg, csak a mostani kormány munkáját kritizálja, és a főoldalon Rogán Antal nyilatkozatáról lehet videót letölteni, Huber Krisztián főszerkesztő lapunknak elmondta: a portál politikailag független, és főleg közgazdászok, informatikusok és tanárok fejtik majd ki rajta véleményüket a hazai informatikai helyzetről. forrás: http://index.hu/tech/net/sipdob0617/ index.hu 2005.07.07. téma: Magyar Hírközlési Trv. Brüsszel szerint nem stimmel a magyar hírközlési törvény Az egyetemes távközlési szolgáltatások nyújtása tekintetében a magyar hírközlési törvény nem felel meg pontosan az uniós elvárásoknak, írja egy hivatalos levélben az Európai Bizottság a távközlési szabályozásban amúgy jeleskedő Magyarországnak. Hivatalos értesítő levelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak és további tíz tagállamnak az új közösségi távközlési keretszabályozás pontatlan implementációja miatt. Az új szabályok megvalósításában amúgy élen járó hazánknak arra hívja fel figyelmét a hivatalos uniós eljárás e legelső szakaszában a Bizottság, hogy az ún. egyetem szolgáltatások nyújtása tekintetében a hazai törvény nem felelnek meg a közösségi szabályozásnak. Az EU távközlési keretszabályozása tavaly lépett életbe, célja a távközlési piaci liberalizációja, a verseny minél nagyobb beiktatása a szektorba. Olyan, nemrég elterjedt dolgokat tett kötelező, mint például a hordozható mobiltelefonszám, vagy éppenséggel az az alapvetőnek tűnő tény, hogy nem egy telefonszolgáltató van, hanem több. Az új szabályozás megvalósítása azonban még több államban akadozik, amit jól mutat a most megindított 11 eljárás (noha az ügyek többségének nincs nagy jelentősége, és mindegyik nagyon korai szakaszban van). Egyetemes szolgáltatások 104

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Ami a magyar hiányosságot illeti, ez az úgynevezett egyetemes szolgáltatásokra vonatkozik. Egyetemes szolgáltatásoknak nevezi a távközlési tolvajnyelv azt a négy szolgáltatást, amelyet minden államban kötelesek nyújtani a szolgáltatók, akár külön-külön, akár együtt, lényeg, hogy legyen. Ezek a helyi hozzáférés (hogy mindenki, aki igényel telefonvonalat, kaphat), telefonkönyv és tudakozó, nyilvános telefonfülkék, valamint segélyhívószámok. Az uniós jogszabály azt mondja, hogy ezeket a szolgáltatásokat külön-külön is nyújthatja egy cég, míg a magyar törvény szerint csak együtt lehet őket nyújtani, ami versenyhátrányba hozhat kisebb vállalatokat. A Magyarországgal szembeni eljárás - a többséghez hasonlóan - a legelső szakaszban van, formailag nem is így hívják. Az Európai Bizottság ún. hivatalos értesítő levelet ír a magyar hatóságoknak, amire 2-3 három hónapon belül kell válaszolni. Ha a válasz nem kielégítő, a Bizottság újra ír, ún. indokolással ellátott véleményt. Erre 2 hónap válaszolási idő van, és ha mindig nem stimmel a dolog, akkor Brüsszel az Európai Bíróság elé citálja a magyar államot. Amúgy korrekt Nevük mellőzésével nyilatkozó bizottsági illetékesek ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a magyar ügy, azon túl, hogy önmagában is kis jelentőségű, igazából nem tükrözi az ország haladását az új távközlési irányelvek megvalósításában. Ezek központi eleme a telekommunikációs piacok felmérése és szabályozása, a minél nagyobb és igazságosabb verseny biztosítása érdekében, ebben pedig Magyarország a legelső helyen van NagyBritanniával együtt az egész EU-ban. forrás: http://index.hu/tech/jog/eujog0707/

Magyar Nemzet Online ÁSZ: Kovács, csak óvatosan! A kakaóbiztos számítógép csak a jéghegy csúcsa · Kettős ügyvezetés a Millenárison 2005. augusztus 1. 01:00 téma: Kakaóbiztos számítógépek Pilhál Tamás A Fidesz szerint az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az informatikai minisztérium gazdálkodásáról nyilvánosságra hozott jelentése is azt támasztja alá, hogy a kakaóbiztos számítógépek beszerzése körüli botrány csupán a jéghegy csúcsa. Ezzel szemben a tárca úgy látja, gazdálkodása törvényes. Az ÁSZ napokban nyilvánosságra hozott jelentése számos kifogásolnivalót talált az SZDSZ-es Kovács Kálmán vezette Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) gazdálkodásában és működésében. A legnagyobb botrányt a kakaóbiztos számítógépek beszerzése kavarta, amelyet a számvevőszék is több ponton kifogásolt. Például nem volt teljes körű és egyértelmű az ajánlati felhívás műszaki leírása, a tárca nem ellenőrizte, hogy a győztes ár megalapozott-e, az ajánlott eszköz nem mindenben felelt meg a kiírásnak, ráadásul a tervezett 500 helyett csak 269 gépet sikerült beszerezni. 105

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Emlékezetes, a számítógépekhez darabonként 1,077 millió forintért jutott hozzá a minisztérium, pedig körülbelül 400 ezer forintért ugyanilyen képességű masinákat vásárolhatott volna. Kiderült, a gyártó – rendszerint jótékonysági program részeként – ingyen terjeszti ezeket a gépeket. Az ÁSZ-jelentés önmérsékletre szólította Kovács Kálmán informatikai minisztert, aki a pályázati rendszeren kívüli egyedi döntéseivel összesen 3,2 milliárd forintnyi támogatás sorsáról döntött, amelynek több mint a felét négy cég kapta meg. Az erre vonatkozó adatokról a minisztérium nem vezet elkülönített nyilvántartást, pedig ez „elvárható lenne”. Az ÁSZ leszögezte, nem működik megfelelően a nyertes pályázatokhoz kapcsolódó ellenőrzési rendszer sem, és a revízió során arra is fény derült, hogy 16 ellenőrzött pályázatnál a támogatási összeg felét rendellenesen használták föl. A számvevőszék indítványozta, hogy Kovács Kálmán vizsgálja felül a tulajdonosi körébe tartozó társaságok vezetőinek indokolatlanul széles döntési hatáskörét. Kiemelték, emiatt jöhetett létre 2004ben kettős ügyvezetés a Millenáris Kht.-nál, és ez megnövekedett személyi juttatásokat eredményezett. Ennek ellenére az IHM közleménye szerint az ÁSZ jelentése összességében azt mutatja, hogy a tárca „működése és gazdálkodása a hatályos jogszabályok szerint és szabályosan történik”. Hozzátették, tudomásul veszik a számvevőszék javaslatait, amelyek alapján intézkedési tervet készítenek. A Fidesz informatikai kabinetje viszont leszögezte, a jelentés „bebizonyította, hogy a kakaóbiztos számítógépek korrupciógyanús ügye csupán a jéghegy csúcsa”. Kiemelték, augusztus 9-re rendkívüli bizottsági ülést hívnak össze, ahol magyarázatot várnak a szabálytalanul előkészített szociális programokra, a többmilliárdos önkényes támogatásokra és a Millenáris indokolatlanul megnövekedett személyi juttatásaira is. Botránysorozat. Pályáztatás nélkül nettó 9,6 millió forintot kap az informatikai tárcától a XXI. Századi Technológiák Bt., amelyet Forrai Tamás bicskei SZDSZ-es képviselő jegyez – adtuk hírül korábban. Forrai feladata a Millenáris Kht. bevonásával megvalósuló programokban részt vevő szervezetek közötti koordináció 2005 és 2006 márciusa között. Megelőzően Dornbach Alajos volt SZDSZ-es képviselő ügyvédi irodája kapott sokmilliós megbízást az IHMtől. (P. T.) forrás: http://mno.hu/portal/299076?searchtext=%C3%81SZ:%20Kov%C3%A1cs,%20csak%20%C3% B3vatosan!

Magyar Nemzet Kakaóbiztos-botrány: az ügyészség dönthet 2005. augusztus 2. 01:00 téma: Kakaóbiztos számítógépek Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) helyettes államtitkárát is tanúként hallgatta ki a rendőrség a kakaóbiztos számítógépek beszerzése kapcsán indított nyomozásban. Az 106

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT ügyészség várhatóan a napokban dönt arról, lesz-e gyanúsítottja az ügynek. Immár egy esztendeje nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya hűtlen kezelés gyanújával az IHM által óvodai számítógépek beszerzésére kiírt, „kakaóbiztos-tenderként” elhíresült pályázattal összefüggésben. Információink szerint Kovács Kálmán (SZDSZ) minisztériumának egyik helyettes államtitkárát is tanúként hallgatták ki a nyomozók. Hruska Csaba alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa lapunknak elmondta, a nyomozás során beszerezték az összes dokumentumot, amely a pályázat kiírásával és elbírálásával kapcsolatban az IHM-nél keletkezett. Ezenkívül informatikai és számítástechnikai szakértőt, valamint igazságügyi könyvszakértőt is bevontak a büntetőeljárásba; utóbbi a pályáztatás menetének szabályszerűségét vizsgálta. Hruska kiemelte, tucatnyi embert hallgattak ki tanúként, azonban gyanúsítottja egyelőre nincs az ügynek. Hozzátette, az összegyűlt iratokat néhány héttel ezelőtt a Fővárosi Főügyészségre továbbították értékelésre, vagyis az ügyészség véleményétől függ, lesz-e gyanúsított. „A rendőrségnek természetesen van álláspontja a gyanúsítást illetően, de az ügyészségi állásfoglalás előtt erről nem adhatunk tájékoztatást” – fogalmazott az alezredes. Emlékezetes, a tavalyi „kakaóbiztos” tendert a Haitech Kft. nyerte, ajánlatában 269 darab IBM KidSmart gép szerepelt, darabonként 1,077 millió forintért. A tárcának lehetősége lett volna leállítani a beszerzést, hiszen a nyertes cég a kiírtnál kevesebb gépet ígért, vagyis nem teljesítette a pályázat egyik feltételét. Ráadásul 4-500 ezer forintért ugyanilyen képességű masinákat szerezhettek volna be. Kiderült, a gyártó – rendszerint jótékonysági programban – ingyen terjeszti ezeket a számítógépeket. A botrány kirobbanása után tavaly júliusban tett följelentést a rendőrségen a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága (Netért), majd Rogán Antal (Fidesz) tett hasonló tartalmú bejelentést az ügyészségen. Magyar Nemzet Kakaóbiztos-botrány: a napokban dönthetnek, lesz-e gyanúsított 2005. augusztus 2. 00:02 téma: Kakaóbiztos számítógépek Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) helyettes államtitkárát is tanúként hallgatta ki a rendőrség a kakaóbiztos számítógépek beszerzése kapcsán indított nyomozásban. Az ügyészség várhatóan a napokban dönt arról, lesz-e gyanúsítottja az ügynek. Immár egy esztendeje nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya hűtlen kezelés gyanújával az IHM által óvodai számítógépek beszerzésére kiírt, „kakaóbiztos-tenderként” elhíresült pályázattal összefüggésben. Információink szerint Kovács Kálmán (SZDSZ) minisztériumának egyik helyettes államtitkárát is tanúként hallgatták ki a nyomozók. Hruska Csaba alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa lapunknak elmondta, a nyomozás során beszerezték az összes dokumentumot, amely a pályázat kiírásával és elbírálásával kapcsolatban az IHM-nél keletkezett. Ezenkívül informatikai és számítástechnikai szakértőt, valamint igazságügyi könyvszakértőt is bevontak a büntetőeljárásba; utóbbi a pályáztatás menetének szabályszerűségét vizsgálta. Hruska kiemelte, tucatnyi embert hallgattak ki tanúként, azonban gyanúsítottja egyelőre nincs az ügynek. Hozzátette, az összegyűlt iratokat néhány héttel ezelőtt a Fővárosi Főügyészségre továbbították értékelésre, vagyis az ügyészség véleményétől függ, lesz-e gyanúsított. „A 107

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT rendőrségnek természetesen van álláspontja a gyanúsítást illetően, de az ügyészségi állásfoglalás előtt erről nem adhatunk tájékoztatást” – fogalmazott az alezredes. Emlékezetes, a tavalyi „kakaóbiztos” tendert a Haitech Kft. nyerte, ajánlatában 269 darab IBM KidSmart gép szerepelt, darabonként 1,077 millió forintért. A tárcának lehetősége lett volna leállítani a beszerzést, hiszen a nyertes cég a kiírtnál kevesebb gépet ígért, vagyis nem teljesítette a pályázat egyik feltételét. Ráadásul 4-500 ezer forintért ugyanilyen képességű masinákat szerezhettek volna be. Kiderült, a gyártó – rendszerint jótékonysági programban – ingyen terjeszti ezeket a számítógépeket. A botrány kirobbanása után tavaly júliusban tett följelentést a rendőrségen a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága (Netért), majd Rogán Antal (Fidesz) tett hasonló tartalmú bejelentést az ügyészségen. index.hu 2005.08.09. téma: IHM Hallgat és tagad az IHM Az ÁSZ-jelentésnek és néha önmagának is ellentmondott az informatikai tárca közigazgatási államtitkára kedden, az országgyűlés szakbizottságának ülésén, mindössze három ellenzéki képviselő jelenlétében. Az IHM-ről készített ÁSZ-jelentést tárgyaló bizottsági ülést egyebek mellett cikkünk nyomán hívta össze a testület elnöke. A minisztérium kérésünk ellenére továbbra sem adta ki a listát arról: milyen cégek mennyi pénzt és milyen célra kaptak a Kovács Kálmán által egyedi döntéssel elköltött 3,2 milliárd forintból. Nem tartalmaz sem jogszabályellenes működésre utaló, sem személyi konzekvenciákkal járó megállapításokat, illetve javaslatokat az Állami Számvevőszéknek az informatikai minisztérium működéséről készített jelentése - jelentette ki Jambrik Mihály, az IHM közigazgatási államtitkára a szakbizottsági meghallgatáson, amelyet az általunk is ismertetett ÁSZ-jelentés kapcsán hívott össze Rogán Antal, a testület fideszes elnöke (a nyolcvanoldalas jelentés pdf-formátumban elolvasható az ÁSZ-honlapján). A később magának is ellentmondó államtitkár szavait ugyanakkor cáfolja egyebek mellett a jelentés 70-71. oldala, amely a kakaóbiztos számítógépek beszerzésével kapcsolatban leszögezi: "az ajánlati felhívás... nem felelt meg a Közbeszerzésekről szóló, 1995. évi XL. törvény vonatkozó előírásainak". Kakaóbiztos törvénysértés Az államtitkár később megismételte, hogy az óvodai számítógép-programban nem sértettek jogszabályt, bár elismerte, hogy az üggyel kapcsolatos rendőrségi nyomozás még folyik. A számvevőszéki jelentés emlékeztet: a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program közbeszerzési eljárása során a két pályázó közül az alacsonyabb árat tevő ajánlatot utólagosan felállított szempontok alapján érvénytelenítették. "Mindezek következtében az elfogadott szállítási ár megalapozottsága nem ellenőrizhető, ezért fennáll annak kockázata, hogy a beszerzést nem az optimális áron bonyolították le" - fogalmazott az ÁSZ. A számvevők azt is kifogásolták, hogy a leszállított eszközök szakmai paraméterei nem feleltek meg az ajánlati kiírásban megfogalmazott követelményeknek, ennek ellenére - a folyamatba épített ellenőrzés hiányosságának jeleként - a szállító teljesítését elfogadták. A 108

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT vállalás szerint 256 MB memóriás gépeket kellett volna leszállítani, ám ezek helyett az ÁSZjelentés szerint csak 128 MB-os eszközöket kaptak az óvodák. Az államtitkár ugyanakkor azt közölte, hogy tudomása szerint minden gépben 256 MB-os memória van; ezzel kapcsolatban helyszíni ellenőrzések folynak - tette hozzá. Meglepő, nem meglepő Jambrik Mihály nemcsak az ÁSZ-jelentésben foglaltakkal kapcsolatban került ellentmondásba, hanem saját magával is. A számvevők által készített anyagról előbb azt mondta: "túlzott meglepetésként nem értek bennünket az Állami Számvevőszék megállapításai". A jelenlévő mindössze három képviselő által feltett csaknem hatvan kérdésre adott válaszában azonban már így fogalmazott: "kisebbfajta sokként érte a minisztériumot az ÁSZ összefoglaló jelentése". Hacker volt, szabályzat nem Az ÁSZ nyomán a képviselők is szóvá tették azt, hogy az informatikai tárca informatikai biztonságával kapcsolatos szabályzatok csak ez év elejére, a minisztérium megalakulását követő harmadik évre készültek el. Jambrik Mihály ezzel kapcsolatban elmondta: a KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) korábbi vizsgálata alacsony kockázatúnak nevezte az IHM informatikai rendszerét. "Azt hackerek is tesztelték, de nem jártak sikerrel" - tette hozzá a minisztériumi vezető. 'Komoly kívánnivalót hagy maga után' Komoly problémát okozott az IHM számára, hogy bizonyos új feladatait úgy kellett ellátnia, hogy a munkában részt vevőknek nemcsak egy rendszert kellett kiépíteniük, hanem azzal egyidejűleg kellett elsajátítaniuk az államigazgatási munkával kapcsolatos ismereteket is mondta az ÁSZ főigazgatója. Bihary Zsigmond elmondta: már a tárca létrehozásával és feladatkörével kapcsolatban "voltak bizonytalanságok" és a "végrehajtás is komoly kívánnivalót hagy maga után". Titkolózás a miniszteri milliárdokról Nemcsak a bizottsági ülésen résztvevők érdeklődését csigázta fel a Kovács Kálmán egyedi döntéseivel szétosztott 3,2 milliárd forint sorsa, hanem a miénket is. Már július 29-én kértük a tárca sajtóosztályától azoknak a cégeknek a listáját, amelyek az egyedi döntéssel hozott támogatából kaptak, kiegészítve a támogatásként kifizetett összeggel, a támogatás céljával (miért fizették ki a pénzt), az elszámolás és az ellenőrzés módjával, eredményével, a kifizetés és az elszámolás dátumával. A választ hétfőre, augusztus elsejére ígérték, ám aznap csak annyit írtak: "a válaszok összeállítása folyamatban van, ezért szeretnénk még egy kis türelmet kérni". A kis türelmet az IHM láthatóan ugyanolyan szabadon értelmezi, mint a T-Online a "korlátlan" fogalmát, ugyanis újabb több mint egy hét elteltével sem kaptuk meg a választ. Pontosabban a minisztérium kiadott egy sajtóközleményt hétfőn délután, ebben azonban konkrétumok nélkül csak néhány példát említenek abból: milyen célokat szolgált a miniszter 109

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT egyedi döntéseivel szétosztott pénz. Pontosabban annak csak egy része, 2,2 milliárd forint. További egymilliárd sorsáról semmilyen információt nem kaptunk, és a bizottsági ülésen is csak a közleményben szereplő tételekről beszélt az államtitkár. A részleteket firtató kedd reggeli e-mailünkre választ sem kaptunk a tárca sajtóosztályától. A számvevők jelentése szerint Kovács Kálmán informatikai miniszter egyedi döntésekkel összesen 3,2 milliárd forint felhasználásáról határozott. Döntéseit annak ellenére hozta meg, hogy egyedi döntési hatáskörébe utalt támogatás lehetőségét törvény vagy kormányrendelet nem, csak egy miniszteri rendelet szabályozza, és abban sem kellően körülírt a támogatás módja. Az ÁSZ szerint ezeknek a pénzeknek a "nyomon követése nehéz", egyebek mellett azért, mert a minisztériumi nyilvántartásban "az egyedi döntések nem követhetők nyomon". Ezt nemcsak a minisztériumi titkolózás érzékelteti, hanem az a tény is: a vizsgálat első körében még csak 2 milliárd forintnyi egyedi döntésről tájékoztatták a számvevők, a 3,2 milliárdos összeg csak a megismételt adatkérésnél került elő. Az ÁSZ ennek kapcsán megjegyzi: a vizsgálat során bekért adatok hiányosak voltak, a megismételt adatbekérés jelentős adateltérést mutatott. forrás: http://index.hu/tech/jog/ihm050809/ index.hu 2005.08.12. téma: Közzétette az IHM a hárommilliárdos listát Nyilvánosságra hozta az informatikai tárca azoknak a támogatásoknak a listáját, amelyek a számvevőszéki jelentés napvilágra kerülése után kerültek reflektorfénybe. Kovács Kálmán egyedi döntésekkel 47 esetben összesen 3 228 668 738 forintot osztott szét. Péntektől elérhető az informatikai minisztérium honlapján az a pdf-formátumú lista, amelyből kiderül: ki mennyi pénzt kapott a Kovács Kálmán miniszter egyedi döntései nyomán 2002 és 2004 között szétosztott 3 228 668 738 forintból. A miniszter egyedi döntései a tárca működéséről és gazdálkodásáról szóló számvevőszéki jelentés nyomán kerültek reflektorfénybe (a jelentés elolvasható az ÁSZ honlapján, szintén pdf-formátumban). Azokról ugyanis az ÁSZ úgy fogalmazott: az ilyen támogatások lehetőségét szabályozó miniszteri rendeletben nem kellően körülírt a támogatás módja, így ezeknek a pénzeknek a "nyomon követése nehéz". Részben az ÁSZ-jelentést ismertető cikkünk az országgyűlés informatikai bizottsága is meghallgatta az ÁSZ és az IHM képviselőit a számvevőszéki vizsgálatról. A minisztérium ennek a meghallgatásnak a jegyzőkönyvét is megjelentette a honlapján (ugyancsak pdf-formátumban). Hétmillió lovasterápiára, huszonkétmillió a Cimborára A miniszter egyedi döntéseiről szóló listából kiderül: 2002-ben 3, 2003-ban 20, míg 2004-ben 24 támogatási szerződést írtak alá ilyen határozatok alapján. A pénz kétharmadát 2003-as 110

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT szerződések alapján fizették ki: két éve 2 066 723 488 forintról kötöttek szerződést, tavaly már csak 826 945 250, míg 2002-ben még csak 350 000 000 forintra szerződött le az IHM. A tavalyi pénzből több mint 12 milliót meg is spóroltak, mivel a Közlekedési, Hírközlési és Tartalékgazdálkodási Kht. a 2004-es állami céltartalék fenntartására a leszerződött 43 millió forint helyett végül 30,6 milliót kapott. A társaság a tárgyévi céltartalék fenntartására és fejlesztésére 2002-ben és 2003-ben összesen további 401 199 000 forintnyi támogatást kapott az IHM-től. Az Antenna Hungária 2003-ban egyösszegben kapott 500 000 000 forintot a földfelszíni digitális televíziózás működésének előkészítésére és a kísérleti rendszer továbbfejlesztésére. A műegyetem és az ELTE 425 000 000 forintot kapott, ebből 50 000 000 forint volt az ELTE része, míg a műegyetem egyik szerződésével adták oda a legalacsonyabb összegű, 500 000 forintos támogatást. Tizenegy telekommunikációs cég 600 000 000 forintot kapott a számhordozhatóság teljesítéséhez szükséges fejlesztéseinek költségeire - szintén 2003-ban -, míg a Millenáris Kht. két részletben összesen 422 156 250 forintban részesült tavaly. Ez utóbbi összegnek a négyszázmilliót meghaladó részével a Cimbora című műsor megvalósítását támogatták. A Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány 7 000 000 forintot kapott mozgásanalizáló rendszeréhez szükséges hardverek és szoftverek beszerzésére, az A38-as hajó infrastrukturális fejlesztését 50 000 000 forinttal segítette a miniszter. E-szignóra 30+47 millió A kisebb támogatási összegek között is van néhány érdekesség. Egymilliót kapott egy általános iskola oktatási-informatikai rendszerek létesítésére, a Megyei Jogú Városok Szövetségénk és az Intelligens Települések Országos Szövetségének 20 és 15 millió forintot adtak egy 2003-as együttműködési megállapodás alapján. A pécsi önkormányzat emellett további 25 000 000 forintban részesült a dél-dunántúli mintarégió stratégiai programjának kidolgozására. Az e-szignó program fejlesztésének előkészítésére 134 forint híján 30 milliót kapott 2003-ban a Nemzetközi Technológiai Kht. A minisztérium 2004-ben további 47 000 000 forinttal segítette a kht-t az e-Szignó/e-Tár program I. fázisának megvalósításában (az e-szignó programról azóta sem sokat hallottunk), míg egyéb célokra hat további szerződéssel összesen még 331 144 122 forintot kapott. Négymillió élményközpontú fejlesztésre A MÚOSZ-nak 4 000 000 forintot fizetett ki az IHM, a tárca tájékoztatása szerint az "eMagyarország portál Helyi Tartalom rovatának fejlesztése, a helyi közéletben véleményformáló mintaadó szerepet játszó újságírók számára 2005. március 30-ig webalapú informatikai rendszer felépítése révén online szerkesztői tevékenység, internetes kommunikáció és kultúra élményközpontú közvetítése és kutatása feltételeinek biztosítása" céljára.

111

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Kíváncsiságból rákattintottunk az eMagyarország portálra, azon belül is a Helyi tartalom linkre. Az Indexnek otthont adó XIII. kerületről az alábbi, nem túl élményközpontú információt olvashattuk: "ezen az oldalon XIII. kerületi és környékbeli közérdekű hírek lesznek, amelyeket az ott élők fognak ide telepíteni". Egy kisebb vidéki városra is rákattintottunk, ahol élményekben szintúgy nem volt részünk, de már információgazdagabb volt a kínálat: öt, a nép ügyvédje programban részt vevő ügyvédi iroda elérhetőségét találtuk meg. forrás: http://index.hu/tech/jog/lst050812/

tranzitonline.eu 2005.10.20. téma: EDR Eredményt hirdettek az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) létrehozására kiírt közbeszerzési eljárásban A T-Mobil Magyarország Rt. - Magyar Telekom Rt. konzorciumot hirdették ki győztesnek az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) létrehozására kiírt nyílt, kétfordulós, tárgyalásos közbeszerzési eljárásban. A felek előreláthatólag 2005. október végéig írják alá a szerződést. A szolgáltatás tervezett éves nettó díja az ajánlat szerint: 9,325 milliárd forint. A szerződés időtartama: 10 év. Budapest területén az EDR rendszert 2006. I. negyedév végére helyezik üzembe; az országos rendszert a kormány vonatkozó határozatában *1053/2005 (V. 26)] előírt határidőig, azaz 2007. január 31.-ig átadják. A magyar kormány az 1031/2003. (IV. 09.) Kormányhatározattal rendelte el a készenléti és a kormányzati felhasználói kör rádiókommunikációs igényeinek kielégítése céljából, a Schengeni Egyezmény (1988) követelményeinek megfelelő, és az Európai Távközlési Szabványosítási Intézet (ETSI) szabványa szerint az egységes digitális rádió-távközlő rendszer kiépítését. A 2005. április 29-én közzétett részvételi felhívással a Miniszterelnöki Hivatal által meghirdetett közbeszerzési eljárás befejeződött, a nyertes ajánlattevő a T-Mobil Magyarország Rt. - Magyar Telekom Rt. konzorciuma lett. Jelenleg több mint 650 TETRA-rendszer működik a világban. A legnagyobb hálózati projektek Belgiumban, Finnországban, Spanyolországban, Franciaországban, Angliában, Írországban, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban és Hong-Kong-ban találhatók, de térségünkben alkalmazzák Ausztriában, Romániában, Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában, Görögországban, Németországban és Oroszországban is. A szerződéskötést követően részletes szakmai tájékozatással állunk a sajtó munkatársainak rendelkezésére. Háttérinformáció: 112

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer létrehozásáért a 98/2005. (V. 26.) Kormányrendelettel kinevezett EDR Kormánybiztos felel, aki a miniszter nevében ellátja a miniszter számára külön jogszabályban megállapított EDR hálózatgazdai feladatait. A posztot Pesti István tölti be. Az EDR Titkárság feladatai közé tartozik az EDR-rel összefüggő kormányzati stratégia előkészítése, megvalósítása, szervezése és a végrehajtás összehangolása. A kormánybiztos gondoskodik az EDR kialakításának, megvalósításának, működtetésének és fejlesztésének összehangolásáról, az ellenőrzési és koordinációs feladatokról, valamint a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítéséről és ápolásáról. forrás: http://tranzitonline.eu/2/hirek/hirek/2005-10-20/eredmenyt-hirdettek-az-egysegesdigitalis-radiotavkozlo-rendszer-edr-letrehozasara-kiirt-kozbeszerzesi-eljarasban index.hu 2005.10.26. téma: Sulinet Haldoklik a Sulinet Több kiskereskedő is arra panaszkodik, hogy a Sulinet regisztrációs rendszere nem bírja a terhelést: az októberben tapasztalható karácsonyi forgalomtól folyton lehal a szerver, a vásárlók jelentős része lemaradhat az adókedvezményről. November elsejétől változik a Sulinet Expressz. Ez az utolsó hét, amikor még mindenki szabadon vásárolgathat részegységeket úgy, hogy az állam visszafizeti a kiadások ötven százalékát – november elsejétől ugyanis csak kész konfigurációkat lehet vásárolni. Folyton lefagy Ennek megfelelően a vásárlók elözönlötték a számítástechnikai kereskedéseket, és az olyan áruházakat, ahol a program keretein belül lehet beszerezni az AGP-sínbe valót. „Próbálkozzanak később, a túlterheltség miatt ma egész nap nem működött a sulinetes rendszer, nem tudjuk regisztrálni a vásárlásokat” – józanított ki minket már hetekkel ezelőtt a Metro áruház egyik eladója, és a helyzet azóta csak romlott. Tízszeresre nőtt A rendszer elképesztően rosszul bírja a terhelést, folyton összeomlik, lefagy, az ügyfeleket későbbi időpontra kell visszahívni, mert képtelenek vagyunk a központban regisztrálni a vásárlásokat – mondta el lapunknak Gömörei Jenő. Az Alien Computers eladója szerint nyáron a forgalom alig öt százalékát tették ki a sulinetes termékek, most azonban ez az arány elérte az ötven százalékot. A vásárlási kedv összehasonlíthatatlanul megnőtt, a novemberben szokásos felfutáshoz képest is, leginkább tft-monitorokat és egyéni igények szerint összeállított gépeket keresnek a vásárlók. A termékek jó része ennek megfelelően már raktáron sincs, tft-monitort vásárolni esélytelen, de több részegység is hiánycikk lett a régi Sulinet utolsó hetében. „A szokásos karácsonyi forgalmat bonyolítjuk, csak éppen október végén”, mondta el a Lord Computer beszerzője. Hüse Tamás szerint októberben elején ugrott meg a kereslet, amikor 113

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT az emberekben tudatosult, hogy novembertől nincs tovább. Azóta három-négyszeresére nőtt a sulinetes forgalom, elsősorban alaplapokat, processzorokat és memóriákat visznek a vásárlók. A Pentium 4 három gigahertzes változata az igazi slágertermék, pedig ennek ára eléri az 55 ezer forintot. Péntek már késő A Lord Computernél is problémát okoz a sulinetes regisztráció, a szolgáltatás sokszor elérhetetlen, ez pedig komoly problémát okozhat. Ha valaki péntekig vár, előfordulhat, hogy a várható óriási túlterheltség miatt a rendszer nem fogadja a vásárlást. Éppen ezért érdemesebb a hét elején, legkésőbb szerdáig elintézni a részegységek beszerzését, már ha kap még egyáltalán bármit: a Lord Computernél hétfőn vettek fel utoljára megrendeléseket, de a piacon kapható tíz Samsung vincseszterből például már csak kettőt lehetett beszerezni. Hornyák Antal, a Hpctrade vezetője is panaszkodott a rendszerre, hétfő este 11 óráig kellett dolgozniuk, hogy az összes vásárlást regisztrálni tudják. Náluk memóriából, egyes vincseszterekből és tv-tuner kártyákból van hiány, a nyári elhanyagolható sulinetes forgalom részaránya a teljes forgalmon belül mostanra ötven százalékra nőtt. Az utolsó héten további tíz százalékkal izmosodott a kereslet, a forgalom felét a komplett gépek, másik felét pedig részegységek tették ki. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/sxov051025/ index.hu 2005.09.16. téma: Döglött klón és infantilis miniszter a Millenáris Parkban A Millenáris Parkba költözött a Csodák Palotája Hatvanmillió forintból költözött a Millenáris Parkba a Váci útról a Csodák Palotája. Másfélszer nagyobb az új tér, belefér egy nagyobb mászófal, az atomi részecskéket láthatóvá tévő ködkamra, az óriások asztala és egy vitrinben a világ első klónállata, Dolly birka kitömött hullája is. A Csodák Palotája megnyitóján jártunk. A Millenáris Park C épülete előtt hatalmas a tolongás, általános iskolai osztályok üvöltözve várják, hogy bejussanak az épületbe. Egy angyalarcú kislány teljes erővel hátba vágja osztálytársát, mire tanárnőjük kilátásba helyezi, ha nem hagyják abba, most azonnal visszamehetnek az iskolába. Az ígéret hatásos, lassan kettes sorba rendeződik mindenki. Az épületbe azonban egyelőre nem mehetnek be, a VIP megnyitó alatt - amíg a beszédek és a hivatalos esemény zajlik - kénytelenek kint várakozni. A kőbányai Kada Mihály Általános Iskola harmadikosaival együtt tolakszunk az aulában. Az osztály nagyon szerencsés, tegnap fogorvosnál voltak azért nem volt tanítás, ma pedig a Csodák Palotája miatt maradt el az első matekóra után az összes többi. "Tegnap fogorvosnál voltunk, betömték a fogam, ezt" - mutatja hátsó örlőfogát a szemüveges Zsuzsi, aki nem tudja, pontosan miért vannak itt, Margit néni, az osztályfőnök azt ígérte meglepetés lesz. 114

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Lufifal mögött csoda A hivatalos beszédek alatt a gyerekek a Csodák Palotája bejáratával foglalkoznak, amit színes lufirengeteg torlaszol el. A tévén szocializálódott harmadikosok szerint sok kamera és riporter van mögötte, és esetleg még néhány lufi. A beszédek után hangos jelre lehull a lufifal, a gyerekek visítva szaladnak a terem felé. Néhány pillanatig az üvöltő iskolások és a durranó lufik miatt lövöldöző gépfegyveres gyilkosokat vízionálunk, de amint látjuk, hogy a gyerekek vigyorogva tovább szaladnak a játékok felé, és a lufizaj is alábbhagy, megnyugszunk és belépünk a Csodák Palotájába. Dolly és a klónbogyó Az új Csodák Palotája háromszintes, tágasabb és szellősebb, mint a Váci úti volt. Rögtön a bejárattól jobbra egy szimulátor segítségével az ember kezet foghat saját magával, balra pedig megtekintheti a halott birkát, Dollyt. Dolly egészen élőnek tűnik, értelmesen jobbra néz, alatta némi széna és széklet. Utóbbi műanyagnak tűnik, csak reménykedhetünk, hogy nem tartósított valódi. Dolly, a világ első klónozott báránya két hónapig látható az interaktív kiállításon. Az állatot a skóciai Roslin Kutató Intézetében klónozták 1997-ben, de csak hat évig élt, 2003-ban egy vírusfertőzés következtében elpusztult. A kitömött bárány azóta az Edinburgh-i Nemzeti Múzeum tulajdona, és ezelőtt még nem mozdították ki a skót múzeumból. Keith Campbell, Dolly egyik "apja" a bárány genetikai jelentőségéről beszél: "Mi nem őrült tudósok vagyunk, akik klónokkal szeretnék benépesíteni a Földet, hanem a genetikai tudományos eredményekért küzdünk, a klónozás gyakorlati hasznát szeretnénk megérteni. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy Dolly nem a klónozásba halt bele, hanem vírusfertőzést kapott." Közben Dolly különös ismertetőjegyeiről kérdezzük a Csodák Palotája egyik munkatársát, mert nem hagy nyugodni bennünket a gonosz gondolat, hogy mi van, ha ez az állat mégsem az igazi klón, hanem egy közönséges birka. Bán László elmondja, külön őrséggel érkezett Dolly, lepecsételt dobozban, úgyhogy nem valószínű, hogy a skót nemzeti múzeum álDollyval jelent volna meg. Bán László szerint a legérdekesebb interaktív játék a repülőgép-szimulátor, a színtévesztő szoba, a bársony hárfa és a ködkamra. Utóbbi, ami többmillió forintos eszköz, láthatóvá teszi az atomi részecskéket, a hárfa húrjait simítva pedig az ember sokkal puhábbnak érzi a saját kezét. Kipróbáljuk, és tényleg. Egyszerű érzéki csalódásról van szó, a kemény hárfahúrok tapintásához viszonyít érzékelésünk, amiatt hisszük bársonyosnak saját bőrünket. Tudományos érzékpalota A Csodák Palotájában a legtöbb játék alapja az érzékelés, mindent meg lehet fogni, rá lehet ülni, ki lehet próbálni. "Az a gyojsan fojgó nagy kerek, a szélébe bele lehet ülni, a labdát gujítani kell és akkoj össze-vissza megy" - magyarázza a hatéves Juli a centrifugális erő lényegét, aztán faképnél hagy, inkább a tépőzáras ugrófalat próbálgatja. Irígykedve figyeljük,

115

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT ahogy speciális tépőzáras ruhában nekifut egy tépőzáras falnak, ráugrik, majd hozzátapad. Jó érzés lehet, kár hogy a ruha csak 150 cm magasságig jó. Kicsit arrébb Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter játszik önfeledten a fotósok kereszttüzében, éppen a magasba feszített kötélen biciklizik, mellette Bródy János mutogatja az óriás zongorát kisfiának. Sok pénz Egyed László, a Csodák Palotája igazgatója elmondja, örül, hogy az intézmény a Millenárisba költözött. "Bár a Váci úti épületben is jól éreztük magunkat, árva volt az intézmény az ipari környezetben" - fogalmaz. A költözés, az új játékok és a régiek felújítása hatvanmillió forintba került, amiből ötvenet a Millenáris Kht., tizet pedig a Csodák Palotája állt. "Egy kevéssel drágábbak lesznek a belépőjegyek, gyermekenként hétszáz forint, 15 fős csoport esetén pedig gyerekenként hatszáz. A Millenáris Kht. állapította meg a jegyárakat, mert az az ő bevételük lesz. Cserébe havi nettó 10,5 millió forintot fizetnek a Csodák Palotája Kft.-nek" mondja az igazgató. A 13 éves Zathuleczky Zsombornak a csapkodós reflexmérő tetszik legjobban, ahol váltakozva felvillanó fényeket kell megérinteni (lecsapni) a felvillanás pillanatában. "A repülés is jó lehet, de azt csak harminc kilóig szabad kipróbálni. Én már több vagyok" mutatja a rugós hevedert, ami a mennyezetre akasztva a magasba repíti a vállalkozó kedvű kicsiket. A fakírágy is nagy népszerűségnek örvend, gombnyomásra a rajta fekvő személy hátába fúrja a szögeket, és tényleg csak kicsit fáj. Távozásunkkor még látjuk, amint végzetes röhögőgörcsöt kap egy kisfiú a tépőzáras falon, és ahogy a férfihangot nővé alakító szerkezetben üldögélő gyerekek vihogva énekelnek. Dolly továbbra is csak néz, Kovács Kálmán pedig öltönyben, robotlábakon gurul körbe-körbe a teremben. forrás: http://index.hu/tudomany/csodak0916/ Napi Gazdaság 2005.10.20. Biztos profit az MTelekomnak az EDR téma: EDR Jól járhatnak majd a telefontársaság részvényesei – állítja az Erste elemzője. Valamivel több mint 9 milliárd forintos ajánlatával a Magyar Telekom és a T-Mobile konzorciuma nyerte az EDR-rendszer kiépítésére és üzemeltetésére kiírt pályázatot. A projekt forrásigénye nem veszélyezteti az osztalékfizetést, hosszú távon viszont növeli a részvényesi értéket. A Magyar Telekom és a T-Mobile konzorciuma építheti ki és üzemeltetheti az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszert (EDR) – jelentette be a héten hivatalosan is a pár nappal korábban már kiszivárgott hírt a társaság. A készenléti szervek elavult kommunikációs 116

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT rendszerét leváltani hivatott új szolgáltatást tíz éven keresztül évi 9,325 milliárd forintért nyújtja majd a T-csoport. A rendszert Budapest területén 2006 első negyedévében helyezik üzembe, országosan pedig 2007. január 31-étől érhetik majd el a rendőrök, a mentők és a tűzoltók a szolgáltatást. Állítólag nem a Telekom-csoport ajánlata volt a legolcsóbb, ám a gyorsabb kiépítés, a garanciális elemek, illetve a hálózat tíz év múlva esedékes, díjmentes átadása feléjük billentette a mérleg nyelvét. A Magyar Telekom részvényesei számára feltétlenül pozitív hír a pályázat megnyerése – mondta el a Napi Gazdaságnak Szálkai András, az Erste elemzője. A rendszer kiépítése mintegy 15-20 milliárdos beruházást tesz szükségessé, ami nem befolyásolja annyira a cashflow-t, hogy veszélybe kerülne a jövő évi osztalék. Hosszabb távon viszont feltétlenül részvényesi értéknövelő az EDR-üzemeltetés; a projekt 25-30 százalékos EBITDA-marginja ugyan alacsonyabb a csoportátlagnál, ám az alacsony kockázat és a stabil cash-flow kedvező a társaság gazdálkodása szempontjából – tette hozzá a szakember. Rövid távon azonban a megbízás elnyerése nem gyakorol hatást a társaság eredményére, részvényeinek megítélésére, a 2007-ben induló projekt hozadékai ugyanis értelemszerűen legkorábban a 2008-ban kifizetendő osztalékban jelentkezhetnek. A cég részvényeinek árfolyamát mostanság sokkal inkább a makrohelyzet és a nemzetközi trendek határozzák meg. Márpedig ezek szinte mind negatív irányba mutatnak: az emelkedő amerikai infláció további kamatemelést valószínűsít, ami újabb tőkekivonásokat eredményezhet, idehaza pedig a növekvő állampapírhozamok és a meglehetősen ingataggá vált forintárfolyam tántoríthatják el a Telekom-részvények vásárlóit.

Itcafe 2005.10.29. téma: EDR Tavasszal indul az EDR Évi 9,3 milliárdot fizet az állam. A héten a Miniszterelnöki Hivatal EDR-kormánybiztosa és a rendszer kétfordulós, tárgyalásos közbeszerzési eljárásának nyertese, a T-Mobile Magyarország Rt.–Magyar Telekom Rt. konzorcium képviselői aláírták az egységes digitális rádiótávközlő rendszer (EDR) létrehozásáról szóló szerződést. Az EDR kiépítését többek között az is indokolta, hogy a jelenlegi analóg rendszerrel az egyes készenléti és rendvédelmi szervek kommunikációja illetéktelen személyek, bűnelkövetők által lehallgatható, illetve akár le is bénítható. Az EDRnek hátteret biztosító TETRA bevezetése ezt a problémát fogja kiküszöbölni. Emellett a rádiótávközlő rendszerrel olyan professzionális összeköttetést szeretnének megvalósítani a különféle készenléti és rendvédelmi szervek között, amely gyorsabbá, hatékonyabbá és biztonságosabbá teszi az egyes akciók kivitelezését – mondta el Pesti István, az EDR-projekt kormánybiztosa.

117

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az EDR tervezett magyarországi felhasználói között szerepel többek között a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, a Pénzügyminisztérium, illetve Igazságügyi Minisztérium, a nemzetbiztonsági szakszolgálatok és a honvédség is. A szerződés értelmében a pályázat nyertese 2006. április elejére helyezi üzembe az EDR-rendszer budapesti hálózatát. Az ehhez szükséges TETRA-hálózat kiépítése Budapesten 39 bázisállomás és 2 átjátszó állomás telepítését teszi szükségessé. A fővárosi hálózatban – bérleti konstrukcióban – 14 ezer végkészüléket bocsát a konzorcium az említett felhasználók rendelkezésére. A tervek szerint 2007. január végére két-háromszáz bázisállomással a teljes országos TETRAhálózatot kiépítik. A szolgáltatást tíz éven át évente nettó 9,325 milliárd forintért biztosítja a győztes konzorcium. forrás: http://itcafe.hu/hir/tavasszal_indul_az_edr.html

index.hu 2006.01.10. téma: OM-tender OM-tender: kettőt fizet egyet kap Az oktatási tárca már készül a digitális oktatás gyakorlati megvalósítására: 2005 májusában tendert írt ki a rendszer alapjaira. A közbeszerzésen azonban a tárca olyan szoftvereket is meg akart vásárolni, amilyenekkel már rendelkezik. A nyertes cég, az Unitis Rendszerház 128 millió forintért biztosítja őket. Úgy tűnik, fölöslegesen költött el 128 millió forintot az Oktatási Minisztériumon (OM) szoftverekre. Ezek feladatait ugyanis a minisztériumnál már meglevő szoftverek is el tudnák látni. Az OM reagál Az oktatási tárca kedden délután reagált cikkünkre: 1., Az OM továbbra is azt állítja, hogy az LMS-ről szóló megvalósíthatósági tanulmány létezik. Ezt az Index sem tagadta, ám az OM által a tanulmány szerzőiként megjelölt két cég egyike, a Microsoft nem tudott ilyen tanulmányról, amikor erről kérdeztük, a Hewlett Packard szerint pedig a tanulmány nem az LMS-ről szólt. 2., Az OM szerint nem igaz, hogy az Educatio Kht. kétszer vásárolt meg egy szoftvert (a Class Servert). Ezt az Index sem állította. Ugyanígy azt sem, hogy a két program funkcionalitása azonos. 3., Az LMS-tenderen nem jelentkezett a Microsoft, és nem jelezte, hogy termékét alkalmasnak találja az LMS-re. A cég nyáron az Indexnek ennek az ellenkezőjét állította. 4., A Tisztaszoftver program keretében a Class Server az általános iskolák számára nem áll rendelkezésre, az LMS-tender viszont az általános iskolák ellátására is szól. Az OM továbbá azt is közölte, a tender "egy EU által támogatott kísérleti projekt, amelynek pont az a lényege, hogy egy még nem bevezetett rendszer pilot szintű bevezetése történik a licenszek örökös jogának megszerzésével". Az Unitis Rendszerház Rt. 118

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az 1990-ben alapított, budaörsi székhelyű, de nagyobbrészt egy ciprusi offshorecég által tulajdonolt Unitis Rendszerház Rt. számos tevékenységet folytat (az ingatlanműködtetéstől a pályázati szaktanacsadásig), főterülete a szoftverellátás és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadás, illetve ügyviteli rendszerek fejlesztése. A Unitis valójában csak 1999 óta létezik, akkor három, részben közös tulajdonosokkal rendelkező IT-cég egyesülésével létesült. Ma már milliárdos árbevételt tudhat magáénak. Legutóbb a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak a békéscsabai önkormányzat elektronikus közigazgatási rendszerének kiépítésére kiírt pályázatán nyert 432,5 millió forintos ajánlatával. Számos közoktatási intézménnyel is kapcsolatban állt, pályázati szaktanácsadást végzett. Az utóbbi három évben igencsak aktív és sikeres a kormányzati - az SZDSZ-es minisztériumok által kiírt tendereken, 2002 óta ugyanis a cég a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságával megkötött szerződések alapján minősített szállító. A tárca online tanulásvezető rendszere (Learning Management System - LMS) technikai feltételeinek biztosítására az OM közbeszerző háttérintézménye, az Educatio Kht. írt ki pályázatot 2005 májusában, amit az Unitis Rendszerház Rt. nyert meg. A cég 386 millió forintos ajánlatából 128 millió forintot költ a rendszer szoftveres hátterére, pedig azzal már rendelkezik a közoktatás. A jövő iskolája A tanulásvezető rendszer az oktatási tárca digitális tananyagán alapul, és az elektronikus iskola szerepét töltené be. Egy portálon a szöveges, képes, mozgóképes tananyag átadásától, a diák tudásának felmérésén át, a különféle tantárgyak szerinti kurzusok megszervezéséig több mindenre volna lehetőség, vagyis szervesen épülne be a digitális oktatásra építő Sulinet-programba. A rendszer technikai feltételei elméletben már adottak: számítógép van az iskolákban, a Közháló-program interneteléréssel is ellátta őket, a Tisztaszoftver-programban megszerzett Microsoft-alkalmazások a szoftveres hátteret is ingyen biztosíthatnák. Az OM mégsem gondolja így, holott 2004-ben az informatikai minisztériummal (IHM) karöltve még ők kötöttek szerződést a Microsofttal, hogy a közoktatási intézmények (a diákok és a tanárok) ingyen használhassanak szoftvereket a szövegszerkesztő Wordtől a különféle háttéralkalmazásokig. A Tisztaszoftver-program évente 850 millió forintba kerül az államnak, a szerződés 2008-ig él. Meglévő szoftverek, nem létező tanulmány Az Index az OM-hez fordult azt tudakolván, mi szükség van új szoftverek beszerzésére, amikor a Tisztaszoftver program keretében rendelkezésre álló szoftverek között van olyan, amellyel a kívánt feladatok elvégezhetőek. Ilyen a Microsoft Class Server, illetve a Share Point Portal is. Az OM válaszában egy megvalósíthatósági tanulmányra hivatkozott, amelyről azt állította, hogy a tanulásvezető rendszerekben nemzetközi szinten is együttműködő Microsoft és a Hewlett Packard (HP) közösen készítette. A tanulmány arról szól, hogy a két cég csak 1,5 éves 119

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT fejlesztéssel, további szoftverek megvásárlásával (lincencdíj) tudná megvalósítani a magyar tanulásvezető rendszert. Mindez azt jelenti, állította az OM sajtóosztálya, hogy a két világcég nem tudná kiépíteni a rendszert a rendelkezésre álló keretből. Ráadásul az OM szerint a Tisztaszoftver szoftvereiért három év múlva újra fizetni kell, míg a közbeszerzésen korlátlan idejű licenceket terveznek beszerezni. Az OM azonban nem mondott igazat a tanulmánnyal kapcsolatban, derült ki, miután felkerestük a két világcéget. A Microsoft ilyen tanulmányt sohasem készített, tájékoztatta az Indexet Szűcs Julianna a Microsoft magyarországi pr-menedzsere, és hangsúlyozta: az LMSrendszerekre alkalmasak a Microsoftnak azok a termékei, amelyeket az OM és az IHM már beszerzett. A Hewlett Packardnál sem tudtak ilyen tanulmányról, bár valóban készítettek egyet a témában, de az teljesen más rendszerről szólt, közölte Mezriczky László, a HP Magyarország kommunikációs igazgatója. Ellenben a HP adott árajánlatot az OM-nek a két cég globális együttműködésében kínált Learning Gateway nevű tanulásvezetési szolgáltatásáról. A Learning Gateway a Microsoft terméke, és komplex tanulásvezető rendszerként hirdetik. Ingyenes szoftvert szereztek be közbeszerzéssel Számos levélváltás után sem sikerült elfogadható választ kapni az OM-től arra kérdésre, hogy milyen szoftverek nem állnak rendelkezésre az LMS-hez, hiszen a fent említett Class Server és SharePoint Portal részei a Microsoft közoktatási csomagjának is. A SharePoint Portal lehetővé teszi, hogy a tanárok, szülők és diákok közös honlapot hozzanak létre egy osztály számára, dokumentumokat cserélhetnek rajta, megoszthatnak (üzenetek, dolgozatok, előadások - szövegestől a mozgóképesig - stb.), ellenőrizhetnek vagy egyszerűen cseveghetnek egymással. A Class Serverrel, az "osztály szerverével" a tanárok adhatnak házi feladatot a diákoknak, ellenőrizhetik őket, a diákok akár élőben tarthatnak előadásokat az interneten fent lévő társaiknak, illetve tanáruknak. A Class Server továbbá képes az online hozzáférhetővé tett általános tananyag, jelen esetben a Sulinet-tudásbázis (STD) elérésére is. Ezt a terméket ráadásul a Microsoft konkrétan LMS-ként, vagyis tanulásvezető rendszerként reklámozza. Az Indexhez eljuttatott utolsó válaszában az OM egy olyan, a Tisztaszoftver-csomagból hiányzó, de a közbeszerzési kiírásban követelményként szereplő szoftvert hozott fel példaként, amelyet viszont bárki ingyen letölthet, ez a SCORM Player. A program szöveges, képes, hangos, mozgóképes, a SCORM-mal kompatibilis szerkesztőprogramokkal előállított tananyagok lejátszására alkalmas (hasonló a Flash-lejátszóhoz vagy a Microsoft Power Pointjához), de ingyen hozzáférhető. A Microsoft álláspontja szerint tehát a Tisztaszoftver-programban szereplő szoftverek alkalmasak az LMS kialakítására, az oktatási tárca mégis szoftvereket vásárolt hozzá. Hogy a Microsofotnak évente fizetett 850 millió forintból pontosan mennyibe kerül a Class Server és

120

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Share Point Portal, nem lehet tudni. Az informatikai minisztérium szerint a Tisztaszoftverprogramban szereplő alkalmazásokért fizetett összeget külön-külön nem lehet megállapítani. Abban azonban az informatikai tárca is egyetértett, hogy a Class Server program LMSrendszerek működtetésére lett kitalálva, így használni lehetne a programban. A rendszer működik, de még nem látható A közbeszerzési eljárást az Unitis Rendszerház Rt. nyerte meg, és 386 millió forintért vállalta a szoftverek szállítását és a rendszer kiépítését. Az Educatio Kht. tájékoztatásból kiderült, hogy a pénz harmadát költik az LMS-hez szükséges programok licenceire és hozzáférésre, ami nagyjából 128 millió forintot jelent. A szállítóknak nem érdektelen beszerzésen egyébként mindössze két társaság mérkőzött meg, a kiírásban nem szerepelt, hogy a szoftver rendelkezésre áll, így csak a rendszer kiépítésére van szükség. A Microsoft nem volt a jelentkezők között. Januári megkeresésünkre az Unitis Rendszerház elzárkózott attól, hogy ismertesse, az állításuk szerint már működő LMS-rendszerük milyen szoftverekből áll össze, szerepelnek-e például a Microsoft azon termékei, amelyeket a Tisztaszoftver-program keretében már megvásároltak. Az egyébként a Microsoft arany fokozatú partnerének számító cég azzal hárította el az Index megkeresését, hogy bár már működik a rendszer, csak februárban tudják bemutatni nekünk, és csak akkor tudnak beszámolni arról, milyen komponensekből áll össze. forrás: http://index.hu/belfold/06lms/

index.hu 2006.02.06. téma: Sulinet Eladja a sulinetes végpontokat az IHM A Fidesz szerint az Informatikai Minisztérum elkótyavetyéli az állami vagyont, aztán sokkal drágábban visszabérli azt, az IHM szerint ez nem igaz, sőt, még spórolnak is. A minisztérium szerint mostantól féláron juthat a szolgáltatáshoz. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium túlad a Sulinet Közhálón, írta meg a Magyar Nemzet. Erdész Zoltán, a Fidesz képviselője az Indexnek elmondta, hogy értesülései szerint az IHM értékesíteni kívánja a végpontok eszközeit, majd a vásárlóktól visszabérli azokat. A politikus szerint a program kiépítése 2005 szeptemberében zárult le, így most már 7300 végpont értékesítéséről van szó.

121

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Kótyavetyélnek? Az IHM honlapjáról kiderül, hogy az "utóbbi évek legnagyobb, kormányzat által támogatott informatikai infrastruktúra-fejlesztési programja során" több ezer iskolába, művelődési házba és eMagyarország pontra jutott el a Sulinet Közháló program, a beruházás összértéke elérte a négymilliárd forintot. Erdész Zoltán szerint az IHM-nek nehézséget okozott már a 2005-ös üzemeltetési díjak kifizetése is, a minisztérium tartozásokat halmozott fel. A vételárból ezt, valamint a következő időszak üzemeltetési költségeit fedeznék, ez azonban a Fideszes politikusok szerint nem más, mint hitelfelvétel, méghozzá kedvezőtlen: a bérleti díjak fizetése jóval nagyobb terhet ró a költségvetésre, mint a hálózat fenntartása és fejlesztése. Erdész szerint a Sulinet Közháló átadása a következő ciklus költségvetésének jelent majd nagyobb terheket, hiszen az eladásból befolyó összeg a következő években már nem fedezi bérleti díjak. Másról van szó Az IHM sajtóosztálya az Indexnek elmondta, hogy szó sincs visszabérlésről. A minisztérium egy közbeszerzési eljárás egyik elemeként értékesít 7300 végpontot, melyekért 3,46 milliárd forint bevételt várnak. Mivel a szélessávú szolgáltatásért eddig is fizetett a minisztérium a piaci cégeknek, a számítógépek pedig az iskolák, művelődési központok tulajdonában vannak, az értékesítés csak a szélessávú hálózat kormányzati pénzből kiépült végpontjait érinti, melyeket a szolgáltatók vásárolhatnak meg. Az állami beruházásra azért volt szükség, hogy a szélessávú hálózat azokra a településekre is elérjen, ahová a piaci szereplők gazdasági okokból nem építették volna ki a vonalat. Az IHM szerint azért most értékesítik a Sulinet Közhálót, mert a 2006. évi költségvetés előírja, hogy a vételből befolyó összegből finanszírozzák az idei működtetést. A szolgáltatások és eszközök 2006-ra tervezett költsége több mint hatmilliárd forint lesz, melynek egy részét fedezi a várható 3,46 milliárdos vételi ár, a fennmaradó 2,8-2,9 milliárd forintot költségvetési forrásból oldják meg. Félpénzért A következő három évre, 2007-re, 2008-ra és 2009-re összesen 10,5-11 milliárd forint szolgáltatási díjat terveznek fizetni a leendő vevőknek, amiért cserébe azok továbbra is biztosítják a szélessávú hozzáférést, valamint fejlesztik a most eladásra kerülő végpontokat. Ez utóbbinak egyik célja a sávszélesség növelése kell hogy legyen. Arra a kérdésünkre, hogy a 2006-os 6,6 milliárd forintos kiadást hogyan válthatja fel az évente legfeljebb 3,3 milliárd forintos (három évre 11 milliárdos) üzemeltetési díj, azt a választ kaptuk, hogy a szélessávú szolgáltatás költségei folyamatosan csökkennek, így azokhoz a minisztérium is kedvezőbb áron juthat a jövőben hozzá. Ugyanakkor megtudtuk, hogy a tervezett, évente alig hárommilliárdos működési költség nem egyeztetés eredménye, 122

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT hanem a minisztérium saját kalkulációja, így a tényleges költségek jelentősen módosulhatnak a tervezetthez képest. A minisztérium mindenesetre azzal számol, hogy a későbbiekben féláron jut hozzá a szolgáltatáshoz. A minisztérium elismerte, hogy a 2005-ös kifizetések egy részét át kellett ütemezni 2006-ra, de a sajtóosztály szerint az IHM-nek nincs tartozása a Közháló üzemeltetése miatt, így nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy a múltbeli költségek utólagos finanszírozása miatt értékesítenék a hálózatot. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/elkih060206/

index.hu 2006.03.17. téma: Sulinet Csúszik a Közháló eladása A jelentkezési határidőt azért kellett meghosszabbítani, mert a hat közbeszerzési eljárás közül az egyiket, az internetalapú távközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozót, új feltételekkel írja ki az IHM, számolt be a Világgazdaság. Egy-másfél hónappal későbbre tolta a Közháló értékesítésére vonatkozó nyilvános tenderek jelentkezési határidejét az informatikai tárca (IHM). Az eredeti kiírás szerint az érdeklődőknek február végén, március elején kellett volna beadniuk az egyes kiírásokra ajánlataikat. Az újabb pályázati felhívás szerint azonban a határidők április elejére, illetve közepére módosultak. A Közbeszerzési Értesítőben szereplő indoklás szerint a határidőt azért kellett meghosszabbítani, mert a hat közbeszerzési eljárás közül az egyiket - az internetalapú távközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozót - új feltételekkel írják ki ismét. Mivel a közhálóeljárások egymásra épülnek, a többi pályázatra vonatkozó határidőket is módosítani kellett. A változások miatt az ajánlattételi felhívásokat legkorábban április végén kaphatják kézhez a kiválasztott jelentkezők. A magánszféra fokozottabb bevonását a Közháló program működtetésébe a hozzá kapcsolódó költségek csökkentésével indokolták az IHM-nél, illetve azzal, hogy az ilyen projekteknek a jövőben közműszolgáltatásként kell működniük. Az IHM 2003. augusztus végén indította el a Közháló programot, amelylyel az egész országot behálózó informatikai infrastruktúra kiépítését célozták. A kezdeményezés magában foglalta a hálózatfejlesztést, valamint a gyorsabb és jobb minőségű adattovábbítást nyújtó szélessávú hozzáférési pontok számának növelését is. A Közháló a közcélú intézmények, közösségi hozzáférési helyek elektronikus kommunikációs infrastruktúráját hivatott biztosítani. A Közháló alhálójaként működő Sulinet keretében 2002 és 2005 között 2530 település 5100 alap- és középfokú oktatási intézményébe juttatták el az internetet.

123

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT forrás: http://index.hu/tech/uzlet/kozh1409/

index.hu 2006.03.31. téma: Ügyfélkapu Elintéz az Ügyfélkapu Elektronikus aláírással elméletileg íróasztalnál ülve elintézhetném hivatali ügyeimet, de a kormányzati portál tesztelése óta csak a háziorvosomhoz sikerült bejelentkeznem gyomorideggel. A rendszer ugyanis egyfolytában kidob, mert szerinte nem vagyok hiteles, noha csipkártyám érvényes. Eddig alaposan elintéztek az ügyek, olyan kórosan utálom ugyanis az összes létező hivatalt, hogy emiatt rendszeresen a legutolsó határidőn túllépve szabadítom csak meg pénztárcámat a köznek szánt forintoktól. Valószínűleg nem vagyok egyedülálló eset, hiszen hazánk kormányzati portálja is azzal hirdeti magát: "Hivatali ügyei elintézéséhez mostantól nem kell más, csak egy kényelmes szék, egy számítógép és internetelérés." Természetesen e három eszköz önmagában nem elegendő, előbb regisztrálni kell. Meglehetősen abszurd ötletnek tűnt, hogy egy online szolgáltatás használatához személyesen az okmányirodában szerezzek felhasználónevet meg jelszót, mint azt az Ügyfélkapu szórólapja javasolja, ezért inkább a második lehetőséget választottam, az elektronikus aláírás használatát. A szinte teljesen elektronikus regisztrációhoz csupán egy megfelelő biztonságú tanúsítvánnyal kell rendelkezni, amely a Magyarország.hu kormányzati portálon szereplő bővebb leírás szerint a Netlock, MÁV Informatika, Matáv és Microsec cégektől származhat. Szójáték Kiválasztottam a lista elején lévő Netlockot, és megrendeltem tőlük egy minősített aláírást, amelynek a személyes változata évente húszezer forintba kerül. Olcsónak nem mondható, valószínűleg csak annak éri meg, aki az év jelentős részét hivatalokban tölti el, és az online rendszerrel nagyon sok ideges rohangálástól kíméli meg magát. Bár a megrendelés folyamata roppant egyszerű volt, sajnos a közjegyzői hivatalt így is meg kellett látogatnom. Első lépésben elküldtem a Netlock megadott emailcímére a személyes adataimat egy űrlapon, valamint a személyim és lakcímkártyám beszkennelt másolatát, a második lépésben a válaszlevélben kapott belépési nyilatkozatot kellett aláírnom a közjegyző előtt, a harmadik lépésben meg elküldtem a közjegyző által hitelesített aláírásomat, majd cserébe megkaptam a kártyaolvasómat és a kártyámat, amelyet egy telefonálással aktiváltam. A Netlock által adott Micardo kátya és Omnikey kártyaolvasó telepítése roppant egyszerű volt, de amikor a szükséges szoftverek letöltésére került sor, egy kicsit elbizonytalanodtam: máig nem tudom, hogy cég szakértői mely szótárból rángatták elő a weboldalukon látható "vizsgacsomag" és "eszközszolgáltatás" szavakat. Kövezzenek meg, ha e cikken kívül bárhol 124

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT leírom e furcsa betűhalmokat, amelyek egyébként a tanúsítvány igénylésének a folyamatát, illetve a kártyaolvasó és a csipkártya telepítését leíró dokumentumokat jelölik. Bizonytalanság Hiába szereztem meg a drága minősített tanúsítványt, és hiába adott a Netlock jól érthető és részletes leírást az Ügyfélkapu használatáról, a kormányzati portál használatba vétele eléggé nehézkes. Először a legfontosabb védelmi funkciókat ki kellett kapcsolni az Internet Explorerben: úgy kell beállítani, hogy az aláíratlan (értsd: hivatalosan ismeretlen eredetű, potenciálisan megbízhatatlan) ActiveX vezérlőket alapból ne tiltsa le, hanem kérdezzen rá, hogy valóban el akarjuk-e indítani, emellett ki kellett kapcsolni az előugró ablakok tiltását is. Ez után persze már elindul az úgynevezett Signed Document Expert Browser Edition (SDX) kiegészítő telepítése, amely az elektronikus aláírások kezeléséért felelős. Csak nehogy elfelejtsem visszakapcsolni a védelmet. Az Ügyfélkapun való regisztrálásnak innentől kezdve - elméletileg - pofonegyszerűen kellett volna működnie, a rendszer azonban rendszeresen keresztbe tett. Legalább hússzor beírtam az összes személyes adatomat az anyám nevétől kezdve a választott ügyfélkapus felhasználói nevemig, és az Ügyfélkapu mindig észlelte az elektronikus aláírást tartalmazó kártyámat, az arról leolvasott minden adatom rendben volt, az utolsó lépésnél azonban mindig beszólt, hogy az aláírásom nem hiteles. Noha tudom, hogy az. Annyit biztos, hogy ennek nem így kellene működnie. A szájton nem találtam megoldást a problémámra. Cikksorozatunk következő részben megtudhatják, hogy a kormányzati portál szerint mitől lesz hiteles egy aláírás, és hogy az Ügyfélkapun milyen szolgáltatást lehet igénybe venni akkor, amikor éppen működik. forrás: http://index.hu/tech/net/ugyfel060330/ index.hu 2006.05.25. téma: Ügyfélkapu A közigazgatás fékezi az Ügyfélkapu fejlődését Apróbb változtatásokkal sokkal jobban működhetne Magyarországon az elektronikus hivatali ügyintézés, magyarán az Ügyfélkapu és a Kormányzati Portál. A közigazgatás azonban a felmerülő problémákra egy dinoszaurusz lomhaságával reagál. Olvasóink vérbe mártott billentyűzetet ragadtak az Ügyfélkapuval és a Kormányzati Portállal foglalkozó cikksorozatunk láttán: sokan írták, hogy a hivatali ügyintézők meredező szemekkel néztek a kibertérből betévedő ügyfelekre, mint valami ismeretlen állatfajtára, egy olvasó azt állította, hogy a hivatal nyitvatartási idején kívülre kapott időpontot, egy jó humorérzékkel megáldott olvasó szerint pedig az elektronikus ügyintézés ma Magyarországon annyit tesz, hogy villamossal, trolival vagy hibrid-elektromos autóval mehetünk be az okmányirodába. E színes olvasói történeteknek hitelességét aligha tudjuk ellenőrizni, ezért inkább utánajártunk, hogy miért lehettek gondjaink, és a jövőben milyen változások várhatók. Vannak ügyek 125

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Nagyon úgy tűnik, hogy a közigazgatás rendszere okozza a legtöbb problémát, mert nagyon lassan mozdítható. A több éve tartó "közigazgatási reform" nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket. Ha valamilyen újításra van szükség, először a jogszabályok ellenőrzése szükséges, majd amennyiben szükséges - az elektronikus ügyintézés esetén szinte mindig -, hosszadalmas jogalkotási folyamatba torkoll minden változtatási, újítási folyamat, mondta el lapunknak Fábos Zsolt, az Elektronikus Kormányzati Központ (EKK) szolgáltatásfejlesztési főosztályvezetője. Mint megtudtam csupán szerencsém volt, amikor az Ügyfélkapu tesztelésekor sikerült kifognom egy nem túl gördülékenyen működő szolgáltatást. Mint azt előző cikkemben megírtam, a lakcímváltozást elintézéséhez szükséges formanyomtatvány mérete miatt nem letölthető, így csak az illetékes okmányiroda kiválasztása, valamint az okmányirodába történő időpontfoglalás intézhető elektronikusan. Annak nincs technikai akadálya, hogy megtörténjenek a szükséges lépések, csak az okmányirodákat kellene érdekeltté tenni az elektronikus ügyintézés folyamatában. (Az okmányirodák finanszírozása azonban csak a hagyományos ügyintézés esetén rendezett, az elektronikus térben nem.) Szerencsére általában nem vészes a helyzet, 450-500 letölthető dokumentum van, tehát az elektronikus ügyintézés első lépcsőjének tekinthető űrlapok letöltési lehetősége a Kormányzati Portálon jól áll. Fábos Zsolt szerint jól használhatók az előzetes regisztrációt nem igénylő szolgáltatások, és a regisztrációt igénylő tranzakciós szolgáltatások fejlesztése folyamatosan halad előre - első lépésként a pénzügyi területen történtek előrelépések az APEH-szolgáltatások megjelenésével. Az Ügyélkapu és a Magyarország.hu kormányzati portál működtetéséért felelős KopintDatorg vezérigazgatója, Kiss Gábor az Indexnek példákat is mondott az online elintézhető ügyekre: a mozgáskorlátozottaknak nem kell személyesen elmenniük a hivatalba parkolási igazolványukért, jelentkezhetünk felsőoktatási felvételire, és az Ügyfélkapun keresztül belépve bárki megnézheti az Országos Egészségpénztár (OEP) honlapján, hogy saját TAJszámára milyen gyógyszereket írtak föl, és azok után mekkora ártámogatásban részesült. Ez utóbbival egyébként azt is megtudhatjuk, hogy mennyit dobtunk be a közösbe, hiszen mindenki tudja, hogy egy év alatt mennyi tébét fizetett be, és ebből csak ki kell kivonni a felvett támogatások összegét. Marad a jelszó Bár a csipkártya biztonságosabb, mint az adatlopó bűnözők által könnyen lenyúlható jelszavak, egyelőre mindenképpen marad a jelszavas azonosítás, noha az üzemeltetők elismerték, hogy a felhasználónév/jelszó pár nem a legbiztonságosabb azonosítási forma. Az elektronikus aláírás azonban önmagában nem elegendő. Az elektronikus aláírásról 2001-ben megszületett törvény azt vetítette előre, hogy a kormányzati portálon keresztül a közigazgatással folytatott kommunikáció elektronikusan aláírt dokumentumokkal történik majd, de ennek megvalósulására még várnunk kell. Az Ügyfélkapu szempontjából az okoz nehézséget, hogy nem gátolhatják az ügyek elérését a csipkártya kötelezővé tételével, mivel a rendszernek platformfüggetlennek, könnyen használhatónak és a felhasználó számára olcsónak kell lennie, senki sem kötelezhető kártyavásárlásra, ráadásul a lakosság sem elég

126

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT képzett a használatához: most naponta több ezren keresik föl az EKK ügyfélszolgálatát egyszerű böngészőbeállítási kérdésekkel. További gond, hogy a digitális aláírás jelenleg nem tartalmaz visszaellenőrizhetően semmilyen személyes adatot, azaz lehetetlen megállapítani, hogy az aláírás és a dokumentum passzolnak-e egymáshoz. Magyarán Kovács József aláírhatja Kiss Pista dokumentumát, és a hivatal csak annyit tud megállapítani, hogy Kovács József aláírása érvényes-e. Erre az lenne a megoldás, ha az elektronikus aláírást kiállító hitelesítési szolgáltató az aláírások mellett az ügyfelek személyes adatait is tárolná, a közigazgatási szerveknek pedig igazolná, hogy az adott ügyhöz kapcsolódóan beküldött elektronikusan aláírt dokumentum aláírója az-e, akinek lennie kell. Az ehhez szükséges infrastruktúrát várhatóan idén kiépítik a hitelesítő szolgáltatók, mondta Fábos Zsolt. Elektronikus lesz minden Az ügyintézés digitalizálásában a következő nagy lépés 2007. január elején lesz, amikortól mindenkinek online kell bevallania a járulékait. Ezt követően az Európai Unió által tervezett egységes egészségügyi kártya 2008-ra tervezett bevezetése lehet fontos mérföldkő. Ennek a kártyának az lesz a lényege, hogy az orvos a beteg hozzájárulásával megtudhatja az egészségügyi adatainkat, azaz néhány klikkolással kiderítheti kórtörténetünket, megtudhatja, hogy allergiásak vagyunk-e valamilyen gyógyszerre, így megfelelő kezelést kaphatunk. A tervek szerint az EU-s polgárok nemcsak saját hazájukban, hanem az Unió egész területén kaphatnak majd ellátást, ha be van fizetve a tébéjük. A jövő egyik nagy kérdése, hogy a magyar állampolgárok kitől kapják majd meg elektronikus aláírásukat. Most üzleti alapon, több cégtől lehet aláírást vásárolni, de az aláírás akár a TAJkártya része is lehetne, és elméletileg az állam maga is alkalmas lehet a legyártására és kezelésére. Ez a lépés azonban igencsak megnehezítené a hitelesítő szolgáltatók helyzetét, akik sok pénzt fektettek infrastruktúrájuk kifejlesztésébe, szakembereik kiképzésébe. forrás: http://index.hu/tech/net/ugyapu060517/

index.hu 2006.06.02. téma: Közbeszerzés Kérdeztünk, majd visszavonták a milliárdos számítógép-közbeszerzést A MÁSODIK KIÍRÁS 15 SZÁZALÉKOT SPÓROLT AZ ÁLLAMNAK Példátlanul sok számítógép vásárlására írt ki gigatendert a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó központi közbeszerző május végén, ám a 4-6 milliárdos tender speciális feltételei - az informatikai lobbi heves tiltakozása ellenére - néhány esélyes versenyzőre szűkítették a mezőnyt. A közbeszerző kérdéseinkre sem válaszolt, de végül váratlanul visszavonta az eljárást, és újat írt ki. A csütörtökön lezárult verseny így némileg kiegyensúlyozottabbá vált, összesen 15 százalékot spórolt az államigazgatásnak a második kiírás.

127

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Cikkünk - témájából adódóan (közbeszerzés Magyarországon, illetve információtechnológia) - tömve van terminus technicusokkal. Próbáltunk ugyan érthetően fogalmazni, ahol mégsem sikerült, ott csillagot talál, a *-hoz tartozó magyarázatot a keretesben keresse. A történet május 18-án, csütörtökön kezdődött, amikor a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) 24 ezer számítógép közbeszerzésére kért ajánlatot az erre jogosult húsz szállítócégtől. A cégeknek május 22-én, azaz már hétfőn kellett volna ajánlataikat beadniuk a körülbelül 4-5 milliárd forintos tenderre. A beszerezni kívánt számítógépeknek olyan műszaki követelményeket támasztottak, amelyek egyrészt túlzásnak tűnnek a nagy takarékoskodásra készülő államigazgatásban, másrészt egykét gyártóra és két-három szállítócégre korlátozták volna az esélyes indulók számát a lehetséges 15-20 helyett. A nyertes cégek szeptember 30-ig szállíthattak volna számítógépeket az államnak. Magyarázat Árverseny: avagy hogyan adnak a szállítócégek árajánlatot. Egy részteljesítésen belül 6-8 féle számítógépet, 2-4 féle noteszgépet és 3 féle szoftvert kell szállítani. Az árajánlatot úgy számolják ki, hogy minden egyes elem egy darabjának árát összeadják (Így pl. a 3. részteljesítésben szereplő 4 féle pc-ére, 3 féle noteszgépre, monitorra és szoftverre 1 és 1,9 millió forint közötti árajánlatok érkeztek). CISC számítógéprendszerek (Complex Instruction Set Computing, összetett utasításkészletű számítógép): szinte minden olyan számítógép, amivel az ember a mindennapokban találkozik: PC-k és noteszgépek, IBM vagy Apple, mindegy. Magyarul a sima számítógép. Párja a RISC (Reduced Instruction Set Computing, csökkentett utasításkészletű számítógép): ilyenek a nagy teljesítményű gépek (Silicon Graphics), illetve az apró PDA-k (kézi számítógépek). A kettő között az a különbség, hogy míg a CISC-gépek csipjei összetett utasításokat, addig a RISC-gépekéi csak bizonyos parancsokat hajtanak végre, így egyszerűbb feladatokat gyorsabban tudnak végrehajtani (jó ideje már a CISC-rendszerű gépekben lévő processzorok feldolgozóegysége is RISC-rendszerű, így gyorsabbak). [1]A CISC-szállítók: Albacomp Számítástechnikai Zrt.., AlphaNet Számítástechnikai és Vállalkozási Kft., Asyst Rendszerház Informatikai Kft., BULL Magyarország Kft., Delta Elektronik Kft., EURO ONE Számítástechnikai Rt., FEFO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Getronics (Magyarország) Kft., Humansoft Kft., ICON Számítástechnikai Zrt., Kventa Kft., MINOR Rendszerház Rt., Nádor Rendszerház Kft., Közbeszerzési Szolgáltató és Fejlesztő Iroda Kft., Synergon Informatika Rt., SYSTREND Számítástechnikai Rt., Szinva Net Informatikai Kft., Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Zrt., TIGRA Computer- és Irodatechnikai Kft., Trendex Holding Rt. (2005. június 3-tól 2006 június 2-ig). *2+Dokkolócsatlakozó: A noteszgépet lehet vele dokkolóállomáshoz kapcsolni. A dokkolóállomás tulajdonképpen egy tálca, amire - pl. hazaérve a munkából - rá lehet tenni a noteszgépet, ami így kibővül a dokkolóállomás funkcióival (a dokkolóállomásban lehet DVDíró, külön billentyűzet, egér, bluetooth, internetkapcsolat stb.). Ezért is különös, hogy a KSZF

128

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT megköveteli a dokkolócsatlakozót, hiszen ahhoz dokkolóállomás is kell, ami viszont márkánként változik, tehát HP noteszgép kizárólag HP dokkolóállomással működik. *3+Dual BIOS (Basic Input Output System): A számítógép alapmemóriája: amikor beindítjuk, és még nem töltötte be a Windowst, a BIOS alapján hajtja végre az utasístásokat. Ha a BIOS megsérül (ritka jelenség), a számítógép nem tud életre kelni. A dual, azaz dupla BIOS-os megoldásnál viszont mindig marad egy tartalék. Hardverigény: Az optimális működéshez szükséges számítógép-alkatrészek, vagyis hardverek (processzor, videókártya stb.). *4+Három részteljesítés: A magyar közbeszerzések evolúciójának terméke, az autópályatenderek körüli trükközések kivédésére módosították a Kbt.-t. A tendert részteljesítésekre kell bontani (jelen esetben: homogén 1, homogén 2, általános), azért, hogy a pályázók (szállítócégek), illetve alvállalkozóik (gyártócégek) közötti összeofonódásokat, összejátszásokat kizárják. A homogén az, amikor egy szállító egy gyártóval (termékkel) versenyez, az általános, amikor több gyártóval (alvállalkozóval) lehet versenybe szállni. *5+Hétvége az államigazgatásban: Nem számít munkanapnak. A hétvégét olyan mértékben tisztelik, hogy pénteken délután két óra után már az információra éhes újságírónak sem érdemes telefonálnia, nemhogy annak, aki esetleg ügyet intézne; lejár az munkaidejük. *6+Keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget; (2003. évi CXXIX. Törvény *7+) Kétmagos Intel processzor: A Core Duo a legfejlettebb kétmagos mobilprocesszor, csak komoly alkalmazások tudják megdolgoztatni. A hétköznapi alkalmazások (Office, levelezés, böngészés) a csip teljesítményének csupán 15-20 százalékát használják ki, miközben a Core Duo fogyasztása valamivel nagyobb, mint egymagos társaié. Ahhoz, hogy mindkét mag munkához lásson, érdemes több videót tömöríteni egy időben, vagy a Toy Story 3-at számoltatni a géppel, esetleg a Quake legújabb verziójával öldökölni. *9+Korszerű számítógép: A számítógép árát - a többi elektronikai termékhez hasonlóan frissessége és kapacitása határozza meg. A legújabb és legerősebb termékek jóval drágábbak (készeresükbe kerülnek), mint azok, amelyek már egy éve a piacon vannak, míg a kifutó cikkek ára ismét egy zuhanásnyival kisebb. Kérdés ezután, mi számít korszerűnek? E sorok írója két éve kiválóan eldolgozik, illetve elszórakozik (a Microsoft Wordtől kezdve a Photoshopon át a filmnézésig, -kódolásig, illetve Quake III-ig) egy 2 GHz-es számítógéppel (a beszerzendő gépek kapacitásának fele), és ezen még egy évig nem is fog változtatni. Erőműveket a gazdag gyerekek és a gazdag felnőtteket vásárolnak. Őket nem bántja, ha a megvett számítógép egy év múlva feleannyiba kerül. (Olyan ez, mint amikor az ember luxusjárgányt vásárol, pl. egy új 7-es BMW-t.)

129

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT *11+PCMCIA, Express Card: gyűjtőnevük: PC Card. Külső memóriát (flash), modemet lehet vele a géphez csatlakoztatni. A PCMCIA I és II már kissé elavultak, a PC Cardok első generációi (1991-1993) voltak, míg az Express Card a legújabb. (A PCMCIA rövidítésnek több feloldása is van, eredetileg: Personal Computer Memory Card International Association, majd a teljesen hülye kifejezést kifigurázva: People Can't Memorize Computer Industry Acronyms, vagyis: Az Emberek Képtelenek Megjegyezni A Computeripar Rövidítéseit. Forrás: Wikipedia.) *13+Soros és párhuzamos port: Elavult, böszme, lassú adatátvitelre alkalmas csatlakozók, egy olcsó portreplikátorral (átalakítóval) helyettesíthető. Trendex Holding: Az irodatechnikával kereskedő cég az utóbbi másfél évben nagyon sikeresnek bizonyult a közbeszerzési tendereken, holott nem olcsó ajánlataival szokott kitűnni. A KSZF-en kívül szállíthatott az informatikai tárcának "digitális zsúrkocsikat" (tologatható iskolai számítógépet), a Magyar Postának, az ÁPV Rt.-nek, illetve karbantartja a külügy kirendeltségeinek telkom eszközeit. A cég Gyurcsány Ferenc cégével, az Altus Rt.-vel is kapcsolatba hozható, Antalóczi Zoltán ugyanis a Trendexben tavaly májusig igazgatósági tag volt, miközben az Altus Rt.-ben felügyelőbizottsági posztot tölt be. [14]USB-csatlakozó: nagy sebességű kommunikációs port (Universal Serial Bus) a számítógépeken és a perifériákon. Gyors adatátvitelt tud, és elterjedt szabvány, az egértől kezdve a kamerán át mindent bele lehet dugni. Noteszgépen és régebbi számítógépeken általában 2 USB-csatlakozó van, terjed a négydarabos. *15+Az ajánlattételi határidő: (Kbt. 205. §) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonnégy napnál hamarabb. Az ajánlattételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen tíz napra rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefaxon vagy elektronikusan küldi el az ajánlatkérő. Hogyan vásárol számítógépet az állam? Az államigazgatásban (minisztériumokban, intézményeikben, hivatalokban, rendőrségen, az APEH-nél stb.) nem az egyes intézmények veszik meg maguknak a számítógépeket, hanem a KSZF szerződik a szállítócégekkel, és a leszerződött keretből kérhetnek le gépeket a hivatalok. A KSZF, hogy megtalálja az alkalmas számítógépgyártókat és -szállítókat, minden évben kiír egy tendert, annak alapján keretmegállapodást* köt a szállítócégekkel. A legutóbbi megállapodás 2005-ben köttetett, összesen 20 CISC-szállítóval*. Ők aztán tárgyalásos eljárásban, zárt körben versenyeznek tovább egy-egy közbeszerzésért (általában pár ezer gépre kiírt keretszerződésekért). Ezek a szállítók így vállalják, hogy a nyertes ajánlatukban szereplő számítógépeket, alkatrészeket igény esetén leszállítják, beszerelik és karbantartják mindezt legfeljebb a keretmegállapodásban megállapított összegért.

130

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT (A különféle intézmények természetesen nem egyszerre kapnak X ezer számítógépet, hanem időről időre, szükség szerint 50-500 darabot hívnak le a beszerzett keretből. A keretmegállapodás tehát egy potenciális szállítási lehetőség.) Keretmegállapodás nélkül maradnak A legutóbb egy éve kötött keretmegállapodás 2006. június 2-ig érvényes, a napokban jár le. Az Index információi szerint azonban a választási kampány, illetve az új kormány felállása körüli bizonytalanság miatt az új keretmegállapodásnak még a tervezetét sem kezdték el fogalmazni, a meglévőt viszont nem lehet meghosszabbítani. Szakmai berkekben őszre várják az új keretmegállpodás meghirdetését. A KSZF így némi cselhez folyamodott, mivel gyakorlatilag a keretmegállapodást egy példátlanul sok gépről szóló, szeptember 30-án lejáró keretszerződéssel "hosszabbítja meg". Ennek alapján egészen októberig szállíthat a három nyertes szállítócég, míg a többi 17 biztosan nem. (Az ilyen közbeszerzések működésének megértéséhez valójában egy háromszintű rendszert kell elképzelnünk. A nagy, egész évre szóló keretmegállapodást kisebb, de még mindig nem konkrét eladást jelentő keretszerződésekkel töltik ki. Azután ezeken belül rendelik meg a konkrét tételeket.) A nyári holtszezon hardverigénye* köztudottan kicsi az államigazgatásban, amely évente körülbelül 75 ezer számítógépet fogyaszt el, de ezt a mennyiséget jóval kisebb tételekben szerzi be, jórészét az első és a negyedik negyedévben, azaz év elején és év végén. Az eredeti kiírásban szereplő 24 ezer számítógép az egyéves fogyasztás harmadát jelenti, de nem csekély az új kiírásban szereplő 18 ezer gép sem. (Általában ennél egy nagyságrenddel kisebb, néhány százas, illetve ezres tételre szoktak tendert kiírni.) Egynapos határidő Az első ajánlattételi felhívást tehát május 18-án kapták kézhez azok a szállítócégek, amelyek a CISC számítógéprendszerek* (noteszgépek, asztali szgépek) szállításáról szóló keretszerződés alapján erre jogosultak. Május 19-én, azaz pénteken a KSZF módosított a felhíváson, és az ajánlat leadási határidejét* május 22-re, azaz hétfőre tűzte ki. Az ajánlat megtételére mindössze egy nap jutott a máskor szokványos egy-két hét helyett. Az összesen 22 500 asztali számítógép (és monitor), illetve 1500 (opcionálisan 1875) noteszgép (notebook) beszerzését három részteljesítésre* bontva (3-szor 7500 PC és monitor, illetve 500+25% noteszgép) teljesíthetik a nyertes szállítócégek úgy, hogy egy részteljesítésen belül egy gyártó termékeit szállítják, azaz végül 3-3 cég (3 szállító és 3 gyártó) került volna ki győztesen. Az ördög a számítógépek hátoldalán található apró lyukakban rejlik Egy részteljesítésen belül a szállítónak hat-hét féle konfigurációt, azaz számítógépet kell szállítania a felhívásban szereplő műszaki elvárások szerint. Az első felhívásban azonban a műszaki elvárások rendszerét úgy állították össze, hogy a három részteljesítést csak két

131

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT gyártó (a Hewlett Packard, HP és a CHS Computer) terméke, illetve az ezeket a termékeket szálltó cégek tudták teljesíteni. Csak a HP-nek van ugyanis itthon olyan noteszgépe, ami az Intel kétmagos, 1,83-2 gigahertzes (GHz) processzorával (összesen 3,66-4 GHz!), egyszerre 4 USB-csatlakozóval*, dokkolócsatlakozóval*, PCMCIA*, párhuzamos és soros porttal*, illetve kiegészítő akkumulátoros csatlakozóval* bír. Az ördög a részletekben rejlik: ebben a kategóriában sok más gyártó is van a piacon, de egyik sem rendelkezik a felsorolt perifériális alkatrészek mindegyikével, ami ugyan a számítógép működésének szempontjából elhanyagolható, arra mégis elég, hogy a többi gyártó kimaradjon ebből a versenyből. Hasonló volt a helyzet a tender 3. részteljesítésénél is, ahol egy másik apró feltétel szűkítette az esélyes versenyzők körét: a kiírás után egy nappal, május 19-én módosítottak a kiíráson, és az egyik konfigurációnál kötelezővé tették a dual BIOS* funkciót. A dual BIOS ismét egy olyan dolog, ami a mindennapos irodai munkánál fel sem merül, egy viszonylag új, biztonsági megoldásról van szó. Dual BIOS-os alaplappal felszerelt, irodai munkára való számítógépet szinte csak a CHS Computer gyárt. A helyzet tehát hasonló, mint a HP noteszgépeinél, vagyis a lehetséges gyártók száma egy-kettőre korlátozódott volna. (Ezt igazolja az is, hogy a második, május 29-én meghirdetett kiírásban ezek az apróságok kikerültek a műszaki követelmények listájából, vagy mellé írták: "átalakítóval is megoldható".) A gyártók mellett a szállítócégeket is megtizedelte a speciális kiírás, mert akik az adott termékkel éppen nem rendelkeztek, az ajánlattételi határidő rövidsége miatt nem tudtak terméket váltani. Szűk mezőnnyel indult a végül felfüggesztett verseny Mint arra szakmai berkekben számítottak, a 1. és a 2. részteljesítésre beadott ajánlatokban egy kivétellel mind a 12 pályázó cégnél HP-termék szerepelt. A 3. részteljesítéssel csupán 6an próbálkoztak, de 4 pályázó anyaga nem teljesítette a feltételeket, mert nem tudott dual BIOS-funkcióval rendelkező alaplapot felmutatni. A szállítócégek közül az 1. részteljesítésben a Trendex Holding*, a 3.-ban a CHS Computer tulajdonában álló Kventa Kft. tűnt a legesélyesebbnek. Általában mind a 20 szállító tud versenyezni, az arányokat (melyik cég, mennyiből mennyit szállít) a piaci erőviszonyok döntik el, de az is ritkaságszámba megy, hogy csupán két gyártó terméke taroljon egy 4-5 milliárd forintos közbeszerzéses üzleten. CISC-időegyenes 2005 

132

Június 3.: Aláírják a CISC-keretmegállapodást

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT 2006        

Május 18.: Kiírják az első kört, 24 ezer gépről szóló zárt tendert Május 19.: Módosítják a feltételeket Május 22.: Ajánlattételi határidő Május 25.: Eredményhirdetés helyett visszavonják a tendert Május 29.: Kiírják a második kört 18 ezer gépre Május 31.: Ajánlattételi határidő Június 1.: Eredményhirdetés Június 2.: Lejár a CISC-keretmegállapodás

Az informatikai vállalkozók hiába tiltakoztak A különös közbeszerzésen a pórul járt szállítók és gyártók is fennakadtak, ernyőszervezetük, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) még a kiírás napján levelet írt a KSZF-nek, sérelmezve az eljárás rövid határidejét, a több szállítónak teljesíthetetlen feltételeket, illetve azt, hogy miért a nyári holtszezonban, a választások után akar az állam új - köztük csúcskategóriás - gépeket vásárolni. A KSZF második embere, Kéri Nagy Zsolt igazgató válaszlevelében ugyan az IVSZ egyetlen kifogását sem találta jogosnak, sőt a "vállalkozói oldal félreértéseivel" magyarázta a felemlegetett problémákat, pár nappal később azonban - miután az Index is kérdezősködött az ügyben - szó nélkül visszavonták a tendert. Az Index múlt hét kedden, az ajánlattétel másnapján küldte el levelét a KSZF igazgatójának, Kéri Nagy Zsoltnak, illetve megkerestük a Hewlett Packardot is, mit gondolnak a közbeszerzésről. Válaszában a HP, amely egyébként aláírta az IVSZ tiltakozó levelét, spekulációnak tartotta, hogy a tendert az ő termékeikre írták volna ki. A KSZF eddig nem válaszolt kérdéseinkre, mindenesetre múlt hét csütörtökön (az eredményhirdetés előtt egy nappal) megtudtuk, hogy a tendert - annak ellenére, hogy pár nappal korábban még semmi kivetnivalót nem talált benne - a KSZF visszavonta. Szabadabb verseny: 15 százalékkal olcsóbban A KSZF a hét elején, 29-én írta ki az újabb tendert, ezúttal már nem 24 ezer, hanem 18 ezer gépre (három részteljeszítésben 5500 pc és 500 noteszgép). A határidő ezúttal is csupán egy nap, de a KSZF-et szorítja az idő, június 2. után ugyanis nem írhat ki tendert. A műszaki követelményeken ugyan csak apróságokat változtatott a KSZF, de ez épp elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy ezúttal több gyártó és több szállító is eséllyel vehessen részt a versenyben. Az új tenderre a korábbi 14 helyett 21 ajánlat érkezett, és az első két részteljesítésre már nem csak a HP termékeivel szálltak be eséllyel, a korábbi 8 gyártó helyett pedig 11 versenyezhetett (a 2. részteljesítésnél megtriplázódott a mezőny). A csütörtöki eredményhirdetésen a lazított feltételek ellenére nem született nagy meglepetés: az 1. részteljesítésben ugyan az árversenyt* a mostanság a piacon olcsóságával 133

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT hódító Dell Computerrel versenyző Humansoft nyerte, ám egy apróságon elcsúszott, ezért a Trendex Holding 25 százalékkal drágább ajánlata nyert (a Trendex ezúttal 8 százalékkal olcsóbb ajánlattal versenyzett, mint az előző körben). (A Humansoft - bár mindhárom esetben a legolcsóbb ajánlattal szállt ringbe - nem tudta terméklistáján a Windows XP operációs rendszer Home verzióját felmutatni, csupán Professional változata van. Míg az előbbi verzió csökkentett hálózati funkciókkal rendelkezik, nem annyira biztonságos és kifejezetten otthoni használatra javallt, a többet tudó Professionalt irodákban használják.) A 2. részteljesítésben az Albacomp szállítócég nyert saját Albacomp termékeivel, 26 százalékkal olcsóbb ajánlatot téve, mint amit az előző körben versenyben maradt két szállító ajánlott. A hatezer gépről szóló 3. részteljesítésben a Kventa Kft. nyert, amelyik ugyan a pontozás szerint a 9 versenyzőből csupán a középmezőnyben végzett, de a bírálóbizottság négy, előtte végzett ajánlatot (köztük pl. a Humansoftét) érvénytelennek talált. Mindent összevetve az államigazgatásnak még így is 15 százalékot spórolt meg a második kiírás. Csúcskategóriás elvárások Ismét feltűnően magasra tették azonban a lécet a kiírók. Mi szüksége van egy karcsúsítandó államigazgatás közszolgáinak abszolút csúcskategóriás, leginkább filmek lejátszására (sőt filmek vágására), a legújabb számítógépes játékok futtatására alkalmas multimédiás noteszgépre? Olyan noteszgépre, amiben az Intel legújabb, kétmagos* processzora dolgozik, és ami csak tavasztól kapható Magyarországon, ára egyébként 300 és 400 ezer forint között mozog, célközönsége kifejezetten az üzleti szféra felső köreiben keresendő. Csak összehasonlításképp: az átlagos magyar felhasználó számítógépe háromszor-négyszer lassabb egy ilyen erőműnél. forrás: http://index.hu/belfold/0531cisc2/

index.hu 2006.07.19. téma: magyarorszag.hu Magyarország.hu-k: egy betű, két tárca A kormány szerdán döntött a miniszterek jog- és hatásköreiről. A megszűnő IHM-ből a közigazgatás informatikai koordinálása a Miniszterelnöki Hivatalhoz került, az információs társadalom fejlődésével kapcsolatos feladatokért a gazdasági tárca felel, így továbbra is másmás gazdája lesz a Magyarország.hu-nak és az Emagyarország.hu-nak. Januártól a MeH felel a minisztériumi honlapokért.

134

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az új kormányban is két külön minisztériumhoz tartozik a kormányzat két legjelentősebb informatikai projektje. Az magyarorszag-hálózatot és a www.emagyarorszag.hu weboldalt a megszűnt informatikai tárcától a gazdasági minisztérium veszi át. Ide kerülnek az információs társadalom fejlesztéséhez kapcsolatos egyéb kormányzati feladatok is. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz, a közigazgatási informatikához kapcsolatos feladatok viszont - ahogyan eddig is - a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartoznak majd. Így a kancelláriaminisztérium felügyeli továbbra is a www.magyarorszag.hu weboldalon elérhető kormányzati portált és az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat biztosító Ügyfélkaput is - mondta Szilvásy György kancelláriaminiszter a kormány szerdai ülése után. A MeH-ben Szilvásy ígérete szerint az eddiginél átláthatóbb szervezetrendszer felügyeli majd az informatikát. Egy szervezetbe integrálják mások mellett a részben kormányzati portálért felelős Elektronikuskormányzat Központot, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalt (KANYV) és a frekvenciagazdálkodási hivatalt. A kancelláriaminiszter Simon Gézát nevezte ki év végéig az ágazatot felügyelő kormánybiztosnak. Jövő januártól a MeH felel majd a minisztériumi honlapok működtetéséért is - mondta Szilvásy. A kancelláriaminiszter az Index kérdésére nem kommentálta azt, hogy az APEH informatikai elnökhelyettesének, Futó Gábornak a múlt heti leváltásával a kormányzat elismerte-e: a tervezettnél lassabban és nehézkesebben alakulnak az e-ügyintézés, elsősorban az e-adózás elterjesztésével kapcsolatos fejlesztések. Annyit mindenesetre elmondott: a jövőben az adóhivatal a Miniszterelnöki Hivatallal koordinálva folytatja a fejlesztéseket. forrás: http://index.hu/tech/jog/mohuk060719/

Népszabadság Online 2007.01.12. téma: EDR Éterbe szórt milliárdok Az ablakon hajigálja ki a rendőrök pénzét a kancellária a rádiótenderen Pár száz speciális készülék beszerzése akadályozta, hogy jobb, de olcsóbb készülékhez jusson sok ezer rendőr és mentős - derült ki a Közbeszerzési Döntőbizottság ülésén. A nagyobb árat az érintett szervezetek lesznek kénytelenek megfizetni. Ám egyelőre nem tudni: pontosan miből. Újabb fordulatokkal gazdagította a magyar közbeszerzések történetét a kancellária. A készenléti szervezetek új, egységes digitális rádiótávközlő (EDR) rendszerébe illeszkedő 20-28 ezer készülék beszerzésére kiírt tender eddig is produkált meglepő eredményeket, ám újabb érdekes részletekre derült fény a Közbeszerzési Döntőbizottság tegnapi tárgyalásán. Az EDR alaphálózatát a Magyar Telekom leányvállalata, a Pro-M Zrt. építi ki és üzemelteti: épp a napokban veszik át az országos lefedettségű rendszert, és ezért februártól már fizetni is kell az államnak: havonta majdnem egymilliárd forintot. Ám a rendszert még jó darabig csak a fővárosi és a Pest megyei szervezetek használhatják. Ezek kapták meg azt a 14 400 135

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT készüléket, amelyet a Pro-M "alapból" biztosít a rendszerhez. Ahhoz, hogy az országban mindenütt használják a rendszert, további 20-28 ezer készülék kell - ezek beszerzésére írt ki központosított közbeszerzést tavaly a kancellária erre szakosodott szervezete, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF). Némi vitát okozott, hogy a készülékek beszerzése beleillett a schengeni felkészülési programba, és az erre biztosított uniós forrásból el is különítettek a rádiók beszerzésére keretet. Ezt tavaly év végéig le kellett szerződéssel kötni. Ezért a schengeni pénzek elköltéséért felelős - szintén a kancellárián belül működő - szervezet maga is kiírt három kisebb tendert. Ezt a KSZF a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt támadta meg, mondván: vásárolni neki kell ilyen készüléket. A házon belüli csetepaté nyilvánosságra kerülése után a megtámadott szervezet három tenderből kettőt eredménytelennek nyilvánított, és csak a vámosoknak szánt 400 készülékre kiírt pályázatban hirdetett eredményt - itt a Siemens nyert. A KSZF - miután biztosította azt, hogy az új készülékek zömét ő szerezhesse be - ezek után saját pályázatán három jelentkezőből kettőt kizárt, műszaki okokra hivatkozva. Ez a két pályázó olyan (EADS-gyártmányú) készülékeket szállított volna, amelyeket a Pest megyei és a fővárosi szervezetek most is használnak. És ez a két pályázó adta a legolcsóbb ajánlatot is. A három megmaradt konzorcium tagjai azután szinte ugyanazt a (Motorola-Sepura) készülékcsomagot kínálták fel megvételre a KSZF-nek, csak különböző árért. A pályázók közül kettőben érintett volt a Magyar Telekom, a harmadikkal pedig átfedést jelentett az egyik készülékszállító. Ez utóbbi konzorcium adta a három közül a legolcsóbb ajánlatot - de az utolsó fordulóban visszalépett. Előtte így tett a legdrágább árat kínáló Magyar Telekom-leánycégekből álló csapat is, ám miután a harmadik versenyző kiszállt, amaz gyorsan visszaállt a csatasorba. Hogy miért, csak találgatni lehet: magas árajánlatán ugyanis nem változtatott - így biztos vesztes volt. Igaz: így biztosította, hogy a KSZF-nek gondolkodnia se lehessen azon, mit tegyen, miután egyetlen jelentkezővel kellene lefolytatnia az ártárgyalást (ez esetben ugyanis nem lett volna muszáj győztest hirdetnie, ha túl drágának találja az egyetlen érvényes ajánlatot). Végül is a KSZF - furcsamód - elfogadta, hogy a visszalépés visszavonásával a Magyar Telkom így megköti a kezét, és a Sagem vezette konzorciumot nyilvánította győztesnek. A konzorcium így - áfával együtt - mintegy kilencmilliárd forintért szállít húszezer készüléket. Ez ahhoz képest elég borsos árnak tekinthető, hogy a kizárt versenyzők - még a tervezett árlicit előtt, indításként - hatmilliárd forintot kértek csupán. A nyertes az alvállalkozói miatt is érdekes: a nagyobb résztvevők között ugyanis korrupciógyanús számlák miatt nehéz helyzetbe került Magyar Telekomon kívül a szintén ilyen ügyek kapcsán támadott Siemens, valamint a korábbi hasonló tenderen furcsán előnyős helyzetbe került Motorola-beszállító Nádor Rendszerház, valamint az offshore tulajdonú Fercom is megtalálható. Nem volt ennyire meglepő, hogy a tender eredményét az egyik kizárt versenyző, a P-Mobile megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A tegnap tartott tárgyaláson aztán fény derült a kizárás okára. A cég két speciális készüléktípusa nem felelt meg az igényeknek: a tűzoltóautókba és a titkosszolgálatoknak szánt rádióknál ugyanis nem tudták teljesíteni az 136

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT előírt műszaki követelményeket. Pontosabban: az eredeti követelményeket tudták hozni, csak időközben a KSZF "pontosított". A tárgyaláson a szervezet képviselői azt mondták: már eredetileg olyan készülékre gondoltak, amit a titkos küldetésben lévők el tudnak rejteni a ruhájuk alá, a P-Mobile által kínált EADS-típusú készülék pedig erre nem jó (igaz, félezer ilyet szintén használnak itthon a rendőrök). Szerintük nem a feltételek módosítása az, hogy időközben meghatározták, a rejtett készülék legyen téglalap alakú és kisebb, mint a gyártó normál rádiója, és valóban rejthető. Mint kiderült: ilyet ma csak két cég szállít a világon - az egyik nincs jelen Magyarországon, a másik a Sepura, amely viszont nyert. A tűzoltóautókba szánt EADS-készülékeknél meg az összeszereléssel voltak problémáik a kiíróknak, voltaképp buheramunkának titulálták a felkínált készüléket. És ugyan e rádiókból csak pár százat vásároltak volna (a keret 800 rejtett és 600 speciális "tűzoltós" készüléket tartalmazott), a teljes 20-28 ezres tenderből kizárták az ezt kínálló szállítókat. A pályázat ugyanis csomagról szólt - bár arra nem kaptunk igazán jó magyarázatot, hogy a speciális készülékeket miért nem külön szerezték be. Az idő sürgetett, így gondolták jobbnak, és egyébként is mindegyik pályázónak módja lett volna más készüléket is kínálni, ha az övéi nem felelnek meg - mondták az illetékesek, igaz: a pontosítás után a kínálat megújítására alig öt napot adtak volna a kizártaknak. Ily módon viszont - mint az a tárgyaláson kiderült - a tömegesen vásárolt általános rádiókból olyanokat sikerült beszerezni (drágábban), amelyek ugyan működnek az új magyar hálózatban, de nem biztos, hogy teljes körűen: minden kívánt funkciót nem lehet majd velük elérni. Utóbbi azonban nem volt feltétel ezen a tenderen (a már említett másik szervezet eredménytelen pályázatain azonban igen: emiatt is találták alkalmatlannak a feladatra a most megvásárolni tervezett készülékeket). A vesztes P-Mobil szerint vizsgálni kellett volna az illeszkedést, és ezért a nyertest eleve ki kellett volna zárni a pályázatból. A KSZF szerint nem, ám a kancellária szervezete úgy véli: a P-Mobil időn túl terjesztette elő ezen kifogását így érdemben nem is kell vele foglalkozni. Ám a Közbeszerzési Döntőbizottság se tehet sokat akkor, ha helyt adna a kifogásoknak: a szerződés él - azt december végén megkötötték a Sagem vezette konzorciummal. Erre azért volt szükség, hogy még ezekből a készülékekből is le lehessen kötni a schengeni alap terhére - ha ez az év végéig nem történik meg, akkor az erre szánt pénz elveszik. A KSZF most keretszerződést kötött, a konkrét megrendeléseket az érintett szervezeteknek kell feladniuk, és az ő feladatuk egyébként a forrás biztosítása is. Ahhoz, hogy az uniós pénzt erre költeni lehessen, még decemberben fel kellett adni a megrendelést: sikersztori, hogy ez egy nap alatt sikerült. Mintegy 850 millió forintért vásároltak, így a határőrségnek 2080 rádió jut, a rendőröknek pedig újabb 824 darab. Az uniós források bezárulásával azonban újabb problémák keletkeztek: még több tízezer darab készüléket kellene megvásárolni ahhoz, hogy a rendszert használni lehessen. Csak a rendőrségnek 8-10 ezer darab készülék kellene még az országos használathoz. A probléma azonban az, hogy erre az idei büdzsében nincs külön forrás: a rádiók megvásárlásának költségét a készenléti szervezeteknek maguknak kellene kigazdálkodniuk. Ez azonban nem lesz egyszerű: a dologi kiadásaikra fordítható összeg ugyanis évek óta kevesebb, az idén majdnem 12 százalékkal csökkent átlagosan a keretük - pedig ebből kellene fedezni az 137

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT emelkedő közüzemi díjakat, gépjármű-üzemeltetési költségeiket is. Vagyis: igazság szerint maguk se tudják, miből fogják majd fedezni a vásárlásokat. Erre az idén legalább hárommilliárd forint kellene, még akkor is, ha részletre veszik a készülékeket - három éves lízingre van lehetőség. Simon Géza, a MeH EDR-ért is felelős kormánybiztosa szerint segítséget jelenthet, hogy a kancellária költségvetésében 1,4 milliárd forint van a rendszer kiépítésére azon a több mint 10 milliárd forinton felül, amit idén a Magyar Telekom leányvállalatának az országos hálózat működtetésének díjára ki kell fizetni. Igaz: az 1,4 milliárd jó részét elvben a 112-es rendszer kiépítésére kell fordítani. Ha nem épül ki a 112-es központi hívószám, az érintett szervezeteknek idén másfél-kétmilliárd forintot így is össze kell kaparniuk szűkös költségvetésükből az összesen hárommilliárd forinttal többért megvásárolt rádiókra. És igen gyorsan. Ha minden jól megy, februártól átadják az országos rendszert az államnak, ám ha azt nem használják - mert kevés a készülék -, akkor minden hónapban több százmillió forintot dob ki az állam az ablakon. forrás: http://www.nol.hu/archivum/archiv-431212

sg.hu 2007.02.06. téma: EDR Elkészült a TETRA rendszer A Miniszterelnöki Hivatal EKK EDR Iroda, a T-Mobile és a Pro-M Zrt. a mai napon közösen bejelentette, hogy az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) országos kiépítése befejeződött. Ennek eredményeként mostantól 11 készenléti szerv tud bekapcsolódni a TETRA technológiájú hálózatba. A rendszer országos kiépítésével Európa egyik legkorszerűbb és létszámarányában legkiterjedtebb készenléti rádiórendszere valósult meg hazánkban. Az EDR készülékeinek üzembe helyezésével a készenléti szolgálatok belső kommunikációja hatékonyabb lesz a hálózat fejlett szolgáltatásainak köszönhetően, a szervek közötti együttműködés sokkal könnyebbé és gyorsabbá válik. A Pro-M az előírt 14 000 db készüléket az országos átadásig leszállította a felhasználóknak, a további 28 000 készülék beszerzésére a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság írt ki tendert és 2006. decemberében meg is kötötte a keretszerződést. "Sokéves előkészítői munka, egy kiemelten fontos kormányzati projekt lezárása körvonalazódik az EDR rendszer átadásával, amelynek komoly szerepe lesz a magyarországi készenléti szervek együttműködésének világszínvonalú támogatásában. A készenléti szervezetek (többek között a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, és a büntetés-végrehajtás) az átadás-átvételt követően megkezdhetik az új rádiórendszer fokozatos használatba vételét" - mondta Meichl Géza, a Miniszterelnöki Hivatal EKK EDR Iroda vezetője. 138

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

"Örülünk annak, hogy a Magyar Telekom, illetve a T-Mobile modern távközlési infrastruktúrájára és szakembereinek tapasztalatára alapozva, a Pro-M Zrt.-vel, világviszonylatban is kiemelkedően gyorsan indíthatjuk el az új készenléti rendszert. Büszkék vagyunk arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően, december végéig sikeresen lezajlott a rendkívül összetett TETRA technológiájú hazai EDR hálózat kiépítése, amelyhez nagyban hozzájárult a T-Mobile hálózatépítésben szerzett több éves tapasztalata -" - mondta Winkler János, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a Mobil Üzletág vezetője "Nagy örömünkre szolgál, hogy a szerződésünkben foglaltaknak megfelelően pontosan sikerült átadnunk az országos hálózatot, amelyet a budapesti, 2006. 04. 05-i rendszer átadás után, rekordidőn belül, 9 hónap alatt sikerült megvalósítanunk. Az EDR-ben 227 bázisállomás biztosítja az országos lefedettséget, valamint 5 mobil bázisállomás nyújt lehetőséget a nagyobb rendezvényeken a kapacitás átmeneti növelésére és a hagyományos módon nehezen lefedhető területeken is működő zavartalan kommunikációra katasztrófa esetén, a készenléti szervek számára. A most átadott rendszert, a szerződésnek megfelelően 42 ezer készülék befogadására készítettük fel." "Az országos átadást követően a projekt első nagy szakasza lezárult, de a munka jelentős része csak most kezdődik számunkra, hiszen a Pro-M a hálózat kiépítésén túl, a szolgáltatást és a hálózat üzemeltetését is vállalta az elkövetkezendő 10 évre. A rendszer zavartalan működése, a készenléti szervek maximális kiszolgálása érdekében, a Pro-M 24 órán keresztül elérhető telefonos ügyfélszolgálati irodát működtet, amely segítséget nyújt a készülékek használatában és a hibaelhárításban" - tájékoztatott Kozma Béla, a Pro-M Zrt. vezérigazgatója. Az EDR rendszer használata új távlatokat nyitott a készenléti szolgálatok híradó tervezésében. Az új készülékekkel és a TETRA technológiával a folyamatos, megbízható, gyors beszéd és adat kommunikáció lehetővé teszi azt, hogy a különböző szervek könnyedén együtt tudjanak működni az eddig sok problémát okozó katasztrófahelyzetekben is. Az eddig lefedetlen területek elérhetetlensége szintén nagyban akadályozta a készenléti szerveket a mentésekben, munkájuk elvégzésében. A már metrókban, nehezebben megközelíthető területeken is működő EDR-rel és a mobil bázisállomásokkal, ez a probléma is elhárult. A rendszer kiépítésével párhuzamosan történt azoknak az oktatóknak a felkészítése, akik a továbbiakban a szolgáltató által berendezett speciális kabinetekben oktatják folyamatosan a leendő felhasználókat. Az EDR-rel a Pro-M olyan további hasznos szolgáltatásokat tudott kifejleszteni a felhasználók részére, mint például a Pro-Mobil Járműkövető Rendszer. A Rendszer lényege, hogy a szolgálati autókba épített, GPS funkcióval is rendelkező készülékek segítségével, a kapitányságok központi munkaállomásai bármikor képesek akár több jármű egyidejű követésére is. Ez a funkciója a szolgáltatásnak számos esetben nyújthat segítséget a járőröknek és adott esetben a gyors reagálás lehetősége, akár életet is menthet. A BRFK gyakorlati tapasztalatai

139

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT "2006. nyarának végéig a budapesti rendőrség teljes érintett állománya használatba vette a rendszert és a tapasztalatok a készülékek folyamatos rendelkezésre állásával és a csoportos hívási lehetőségekkel kedvezőek. Az állomány a rendszer bevezetését pozitívan fogadta, az általunk korábban használt analóg rendszerekhez képest a besugárzottság, az információvédettség és a rendszer szolgáltatásai vonatkozásában már a kezdeti időszakban jelentős előrelépést, fejlődést tapasztaltak. Az egyéni, csoporthívást, illetve más távközlési hálózatokba történő bekapcsolódási lehetőség mellett biztosítottuk az állományigazoltató, közterületi ellenőrző tevékenységet segítő körözési adatbázisokhoz történő közvetlen hozzáférés lehetőségét a rendszer által biztosított rövid közlemény formájában. A járőrök biztosabb, hatékonyabb kommunikációja jelentősen elősegítheti a rendőri állomány reagáló képességének növelését, ami az állampolgárok biztonságát is nagyban szolgálja" - számolt be a tapasztalatokról Czirok Ferenc rendőr ezredes, a BRFK Gazdasági szervek Híradástechnikai és informatikai főosztály vezetője. A napi munka során az új, korszerű rádió-távközlő rendszer a korábbi, analóg, 20-25 éves technológiánál lényegesen hatékonyabb kommunikációs eszközt biztosít a rendőrség számára. A rendszer bevezetésével szinte egy időben (részben a Fővárosban bekövetkezett sajnálatos események miatt) bevezettük a készenléti szolgálatok (mentők, tűzoltók) ügyeleteivel EDR rádiórendszeren történő közvetlen kapcsolat lehetőségét. A későbbiekben különösen nagy előnyt jelenthet, hogy rendkívüli eseményeknél, ipari, természeti katasztrófák esetén a területen lévő és feladatban résztvevő készenléti szolgálatok munkatársai egymással közvetlenül tudnak kommunikálni. EDR az Autópálya rendőrségnél "Az EDR rendszer először a Budapest - Szeged közötti M5 autópálya teljes szakaszán működött (Budapest után), majd az országos lefedettséggel a többi autópálya felügyelet is csatlakozhatott a hálózathoz. Az első, M5 autópályához kapcsolódó tapasztalatok szerint hatalmas előnyt jelent például a Budapesten és Szegeden intézkedő kollégák számára, hogy közvetlenül, a korábbi analóg rendszerre jellemző csatornaváltás nélkül képesek egymással kommunikálni. A rendszer lehetővé teszi például, hogy a rendőri intézkedéseket az autópályák teljes hosszán, csoporthívásokkal összehangolva lehessen végezni" - tájékoztatott Óberling József rendőr ezredes, az ORFK REBISZ Autópálya Rendőrség parancsnoka. A rendőrségi gépjárművekbe szerelt, GPS-szel rendelkező EDR készülékek és a Pro-Mobil Járműkövető Rendszer segítségével az Autópálya-rendőrség pontosan behatárolhatja autóinak mozgását, és szükség esetén tájékoztatni tudja a társ-készenléti szerveket azok hollétéről. Az egységes térképi kommunikációs felület lehetővé teszi azt, hogy a készenléti szervek egy közreműködést igénylő, nagyobb akció, vagy baleset során, ugyanarról a térképi felületről tájékozódjanak. Bevetések esetében a rendszer képes jelezni a megkülönböztető jelzések bekapcsolását. Ebben az esetben gyakrabban küld a rendszer hely és állapotinformációt a követett rádiókról. A készenléti szervek, a rendelkezésükre bocsátott készülékek ütemes átvételével, a rendszerbe való beléptetésükkel (felprogramozásával), az állományhoz történő kihelyezéssel, a felhasználók kiképzésével fokozatosan veszik használatba a teljes rendszert.

140

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A TETRA technológia A világon hozzávetőlegesen 650 TETRA rendszer működik. A rádiórendszer szabványa európai uniós ajánlás, így alkalmas arra, hogy a schengeni egyezményhez tartozó országok rendvédelmi szerveinek együttműködését is támogassa. A TETRA technológiájú rádiókommunikációs rendszer számos előnye mutatkozik meg a régi, analóg rendszerrel szemben. A TETRA szabvány szerint épülő EDR jelentősen javítja az érintett szervek belső híradását, lehetővé teszi a szervek egymás közötti hatékony kommunikációját, nagymértékben hozzájárulva ezzel a reagáló képesség fokozásához, az együttműködés hatékonyságának növeléséhez. Az EDR automatikusan gondoskodik a rádió forgalom információvédelméről. Nemcsak a kommunikáció minősége, hanem biztonsága is sokkal magasabb szintű lesz azáltal, hogy az alapkódolás mellett további kódolás is lehetséges. A nagyobb frekvenciasáv miatt országos lefedettséget biztosít a hálózat, még az eddig lefedetlen helyeken is. A beszéd mellett adatok, rövid státusz üzenetek és rövid szöveges üzenet átvitelére is alkalmas a TETRA szabvánnyal működő készülék, melynek használatát programozási lehetőség teszi még egyszerűbbé, hasznosabbá. A legnagyobb hálózati projektek Belgiumban, Finnországban, Spanyolországban, Franciaországban, Angliában, Írországban, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban és Hong-Kong-ban találhatók, de Európában alkalmazzák még Ausztriában, Romániában, Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában, Görögországban, Németországban és Oroszországban is. forrás: http://www.sg.hu/cikkek/50263/elkeszult_a_tetra_rendszer

index.hu 2007.02.09. téma: 4.mobilszolgáltató Jöhet a negyedik mobilszolgáltató? 2007. február 9., péntek 10:26 | Frissítve: 2007. február 9. Még nem tudni, hogy lesz-e negyedik mobilszolgáltató Magyarországon, de az ügyben illetékes szakhatóság vizsgálja a lehetőségeket. Eredetileg az volt a távközlési ügyekben illetékes Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elképzelése, hogy négy cég indíthat harmadik generációs mobilszolgáltatást Magyarországon, és több mint tíz cég meg is vette a pályázati anyagot, de végül csak a piac három régi szereplője kapott licencet. A Világgazdaság értesülése szerint azonban még nem ért véget a törtélnet, mert az NHH azóta is vizsgálja a lehetőségeket. A gazdasági napilap szerint a maradék 3G-licenc sorsáról májusig dönthet az NHH. Két évvel ezelőtt, 2004 őszén hirdették meg a 3G-tendert, és az év december végére már eldőlt, hogy csak a három korábbi mobilszolgáltató, a Pannon, a T-Mobile és a Vodafone kap licencet. A T-Mobile tizenhét milliárd forintot fizetett ki érte, a Pannon azonban tizenkilencet, mert még egy kiegészítő GSM-frekvenciát is vett. A Világgazdaság információja 141

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT szerint a T-Mobile már 2005 végére rendezte tartozását, a Pannonnak azonban még három milliárdot be kell fizetnie az idén. A Vodafone különleges megállapodást kötött, melynek értelmében először 5,5 milliárdot, majd 2005-ös forgalma után 2,5 milliárd forintot fizetett be, illetve vállalta, hogy 2006 és 2019 között a 3G-szolgáltatásból származó árbevételének 0,3 százalékát befizeti az államkasszába. Ha a Vodások keveset mobilinterneteznek, és a befizetett díj nem éri el a 8,5 milliárd forintot, akkor a cég kiegészíti erre az összegre a befizetést. A Világgazdaság információja szerint a kormány senkinek sem állna az útjába, ha be szeretne lépni a magyar piacra. Kérdéses azonban, hogy egy teljesen új szereplőnek megérné-e új infrastruktúrát kiépíteni, hiszen a három mobilszolgáltató már nemcsak a fővárosban, de tuatnyi nagyvárosban is nyújt harmadik generációs szolgáltatást. Sugár András, a T-Mobile korábbi vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy elgondolkozna egy virtuális mobilszolgáltató cég alapításán. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/3g4g070209/

MTI 2007.02.14. téma: Az IVSZ sokallja a szerzői jogi díjakat Az Informatikai Vállalkozások Szövetség (IVSZ) szerint létfontosságú a szerzői jogdíjak rendszerének reformja. Kovács Zoltán, IVSZ elnöke, a Szerzői Jogdíjakkal Kapcsolatos Reform Szövetség (CLRA) egyik tagszervezetének, a 24 európai ország 34 informatikai szövetségét tömörítő Európai Infokommunikáció-technológiai és Fogyasztói Elektronikai Szövetség (EICTA) elnökségi tagja szerint tarthatatlan, hogy a vásárlók akár nyolcszorosan fizetik meg a szerzői jogdíjat. Hiszen egyrészt a műsoros cd-k, dvd-k, másrészt az azok lejátszására és másolására alkalmas cd-, dvd- és mp3-lejátszók, valamint az üres lemezek és memóriakártyák árában is érvényesítik a forgalmazók a szerzői jogdíjakat. Ezért a CLRA tagjai az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz szóló nyílt levélben sürgetik az Európai Unión belül a szerzői jogok mielőbbi szabályozását, és aggodalmukat fejezik ki a szerzői jogdíjfizetési rendszer reformjának elhalasztása miatt. Az európai infókommunikációs technológiai (IKT) iparági szövetségek, valamint a legnevesebb hardvergyártók - köztük az Intel, az Apple, a Sony, a Nokia és a Philips - vezetői által is aláírt levél arra figyelmezteti a bizottság elnökét, hogy az elvileg egységes európai piacon a kontinens technológiai szektora kiszámíthatatlan gazdasági környezetben kénytelen működni, illetve a jogtalan díjak túlzott és egyre növekvő mértékével is meg kell küzdenie. A közlemény szerint a jelenlegi szabályok alapján az Európai Unióban 2006-ban mintegy 1,53 milliárd euró szerzői jogdíj folyt be, ez 2007-ben a becslések szerint 1,76 milliárdra emelkedik, míg 2008-ban 2 milliárd euró felett várható. 142

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Elemzések szerint minden egyes euró beszedett jogdíj két eurónyi veszteséget okoz az eladások száma és az iparági versenyképesség csökkenése miatt. Kovács Zoltán szerint a cél egy egységes, átlátható rendszer kialakítása, amelyben a jogdíjak kiszabása, beszedése és elosztása igazságosabb módon történhet. Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság decemberben váratlanul visszavonta az szerzői jog egységes szabályozására tett javaslatot, amelynek kidolgozását már 2005 óta sürgeti Charlie McCreevy, a Bizottság belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa. forrás: http://index.hu/tech/hirek/300240/

index.hu 2007.02.13. téma: Kóka volt cége vizitdíj-automatákban utazik Kóka János volt cége, a Meditcom Kft. is részt vesz a vizitdíj-automatákhoz kapcsolódó betegirányítási rendszer fejlesztésében. Ezt a komplex megoldást már megvette az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet. Az egészségügyi tárca pályázattal támogatja a vizitdíj automaták beszerzését, az olyan többletfunkciókkal bíró rendszerekért, amelyeket a Meditcom is készít, magasabb támogatás jár. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál az Index kérdésére nem akarták kommentálni a Magyar Nemzet írását, amely szerint Kóka János gazdasági miniszter volt cége, a Meditcom Kft. is érdekelt a vizitdíj-automaták felállításában. A lap szerint két vállalkozás automatáihoz is a Meditcom Kft. által kifejlesztett költséges, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számítógépes rendszerével is együttműködő programot kínálják. Kóka János 2004. október 1-jéig volt a Meditcom Kft. résztulajdonosa. Amikor miniszter lett, kilépett a vállalkozásból. Az állam is résztulajdonos? A tárca mindössze egy nyúlfarknyi közleménnyel reagált a cikk állításaira. Eszerint "Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter megerősítette a Magyar Nemzet mai számában megjelent információt, miszerint 2004. októbere óta semmilyen kapcsolata nincs a Meditcom Kft.-vel". Kóka János 2003-ban volt felesége sógorával, Lepp Gyulával alapította a Meditcom Orvosi Informatikai és Kommunikációs Szolgáltató Kft-t. A cég ügyvezetője jelenleg Zsolnai Gábor, Kóka János korábbi évfolyamtársa az egyetemről. A Meditcomnak máig résztulajdonosa az állam kezében lévő RFH Informatikai Kockázati Tőkealap Zrt.

143

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT "Kóka nélkül is megy a Meditcomnak", a cég honlapján a sajtószemlében most is olvasható a Napi Gazdaság 2005-ös cikke. Az írás szerint Zsolnai ügyvezető akkor azzal büszkélkedett, hogy nem jutottak állami forrásokhoz, mégis többszázmilliós árbevétellel számolnak. Több, mint automata A Meditcom nem a vizitdíj-automatákhoz való szoftvert dolgozta ki, hanem két másik céggel közösen komplex rendszert fejlesztett ki, amely összekapcsolja a vizitdíj beszedését és a Meditcom kórházi betegirányítási, adminisztrációs rendszerét - mondta az Indexnek Dózsa Viktória, a cég marketing igazgatója. A cél az volt, tette hozzá Dózsa Viktória, hogy a vizitdíj automata ne csak pénzbeszedő állomás legyen, hanem összekapcsolódjon egy sorszámkiadó berendezéssel, s a beteg adatait továbbítsa az orvos monitorán megjelenő várólistára, jelentést küldjön az OEP-nek, s alkalmas legyen látogató statisztika elkészítésére is. Mint megtudtuk, a Meditcom, a vizitdíj automatákat fejlesztő Patient Media Kft. és az információs pultokkal foglalkozó Medical Systems Kft. közös rendszere az Országos Baleseti és Sebészeti Intézetnél működik majd. A cég honlapján olvasható közlemény idézi a baleseti intézet informatikai és módszertani osztályvezetőjét, Czermann Imrét. Az osztályvezető szerint "az automata egy eszköz arra, hogy a betegek irányítása gördülékenyebb legyen, így az irodai munka helyett a gyógyítással foglalkozhassunk. Számítunk a betegeink érthető indulataira is, ezért szerencsés, hogy egy masszív gép áll az előcsarnokban, így talán csökkenthető a feszültség a kartonozó pult körül vagy a rendelőkben. „ Több támogatás Mint kiderült, az ilyen rendszerek fejlesztéséhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ingyen és bérmentve megadja a szükséges technikai segítséget. Az OEP átadja a szükséges protokollokat és leírásokat, a fejlesztést támogató szoftvert, s lehetőséget nyújt a rendszer kipróbálására egy megfelelő tesztkörnyezetben - mondta az Indexnek Beke György, az OEP főosztályvezetője. Az OEP ezért nem kér pénzt - tette hozzá, ezek a megoldások ugyanis segíthetnek a kórházaknak a pontosabb és egyszerűbb elszámolásban az egészségbiztosító felé. A vizitdíj-automaták beszerzését az Egészségügyi Minisztérium pályázattal támogatja, amelynek február 16-án jár le a határideje. A kórházak, szakrendelők az automata vételárának 30 százalékát, de legfeljebb 250 ezer forintot kaphatnak darabonként. Külön említik viszont a pályázatban az alapfunkciókon túl betegirányító funkcióval is rendelkező gépeket, azaz a Meditcom által is szállított megoldásokat, amelyekért 300 ezer forint támogatást lehet kapni. forrás: http://index.hu/belfold/koka2515/

Origo (2007. február 14.) téma: Digitális táblák 144

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Nagyon drágák lehetnek a digitális táblák Az iskolai tantermek felébe digitális táblákat ígért a miniszterelnök hétfői beszédében. A Népszabadság szerint akár az erre szánt 40 milliárdos összeg feléből is be lehetne szerezni a táblábat, amelyeknek ötlete Magyar Bálint volt minisztertől szátmazik. Negyvenmilliárd forintot szán a kormány digitális táblák beszerzésére a XXI. századi iskola program keretében, azonban a Népszabadság úgy tudja, ennek a fele, legfeljebb a háromnegyede is elegendő lenne az eszközök beszerzéséhez. A napilap szerint a kormányzat darabonként 1,2 millió forintos árral számol, miközben jelenleg 600 és 900 ezer forint között beszerezhetők az ilyen táblák. A digitális táblákra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tett ígéretet hétfői parlamenti évértékelő beszédében: "vagy 30 ezer tantermet fel fogunk szerelni tábla és kréta helyett a kétoldalú virtuális kommunikációt lehetővé tevő, a világot kinyitó, úgynevezett digitális táblákkal" - mondta. A Népszabadság szerint a digitális táblák beszerzésének ötlete Magyar Bálint volt oktatási minisztertől származik, de az előző kormányzati ciklusban nem volt pénz a beszerzésükre. Most azonban az európai uniós forrásokból 60 milliárd forintot szánnak az iskolák fejlesztésére, ennek kétharmadát, 40 milliárdot a táblákra. A jelenleg a piacon kapható és a 2005-ös HEFOP pályázatokban beszerzett eszközök árait figyelembe véve a Népszabadság úgy számol, legkevesebb 21, legfeljebb 31 milliárd forintból meg lehetne venni a táblákat. A 2008/2009-es tanévre tervezett közbeszerzést a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága írja ki, a tervek szerint az iskolák innen rendelhetik meg a táblákat, amelyek árát az elnyert uniós forrásokból egyenlíthetik ki. A vételár a tartalmazza a pedagógusok képzését is, ami azonban nem indokolhatja a magasabb árat, hiszen Magyar Bálint szerint az eszközök használata nagyon egyszerű, azt 2-3 nap alatt meg lehet tanulni. [origo]

Hírszerző (2007. február 19.) téma: Digitális táblák Digitális táblák felárral? - A szocialisták is kiakadtak Magyar Bálintra "NEM BIZTOS, HOGY DIGITÁLIS TÁBLA KELL OLYAN ISKOLÁBA, AMELYNEK A TETEJÉN BEFOLYIK A VÍZ" Megosztja a kormánypártokat a digitális táblák ügye. Eközben a Fidesz is rástartolt a témára; Pokorni Zoltán szerint a magyar iskoláknak annyira van szüksége ezekre a táblákra, mint az ormánsági munkanélküli családoknak az SZDSZ-re. Az MSZP-ben ugyanezt mondják, csak kicsit finomabban. Tudomásunk szerint az oktatási tárca is meglepetéssel értesült a bejelentésről, amelynek tartalmával nem is feltétlenül értenek egyet a Szalay utcában; egyik szocialista forrásunk

145

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT szerint „nem véletlen, hogy az oktatási tárca vezetői nem nyilatkozzák agyon magukat az ügyben”. A projektet Magyar Bálint volt oktatási miniszter, jelenlegi fejlesztéspolitikai államtitkár menedzseli, a táblát bemutató keddi sajtótájékoztatón azonban Hiller István is részt vett – igaz, ő a kormány iskolafelújítási programjáról beszélt. Úgy tudjuk, a minisztériumban inkább azt az álláspontot vallják: „nem biztos, hogy digitális tábla kell olyan iskolába, amelynek a tetején befolyik a víz”. Mindeközben a parlament oktatási bizottságának egyik MSZP-s tagja szerint „ha arról van szó, hogy kréta vagy számítógép, nehogy már a krétát válasszuk a XXI. században!” Mennyi az annyi? Kedden a Népszabadság részletes cikkben számolt be arról, hogy számításaik szerint a kormányzat irreálisan magas áron számítja a táblákat, mivel a pályázat összegéből (40 milliárd forint) és a beszerzendő mennyiségből 1,2 millió forintos darabonkénti árral lehet számolni, miközben a táblák jelenleg 600 és 900 ezer forint között beszerezhetőek. A Google-keresőbe beírt „aktív tábla” kifejezésre kiadott cégek közül az első, amelyet felhívtunk, 395 ezer forintos nettó áron szállítana egy olyan csomagot, amely egy projektorból, egy táblából és egy – az aktív tábla „lelkének” számító – EBAM nevű berendezésből áll, de maga az EBAM külön is megvásárolható nettó 139 ezer forintért. A Deák Diák Általános Iskola – ahová a kormányfő is ellátogatott kedden, hogy megnézzen egy ilyen eszközt működés közben – egyik tanára azt mondta lapunknak: az ő aktív táblájuk összesen 700 ezer forintba került. Az általunk felhívott cég képviselője úgy vélte, az 1,2 milliós ár – főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a nagy beszerzési mennyiség miatt bőven lehet lefelé alkudni – még akkor is túlzó, ha beleszámítunk olyan extrákat, mint a tanulóknak egyenként biztosított szavazógép vagy az „intelligens noteszek” (tabletek), melyek a leírt szöveget egyből digitalizálják. (Utóbbival információink szerint például nem számol a Miniszterelnöki Hivatal.) Magyar Bálinthoz közel álló forrásból úgy értesültünk, hogy a volt miniszter különösen barátságtalan gesztusnak és személye elleni támadásnak tartotta, hogy a rendszer keddi hivatalos bemutatóján jelent meg a cikk. Talán ezzel is magyarázható, hogy a KlubRádió „Beszéljük meg!” című műsorában leginkább az írás szerzőinek minősítgetésével volt elfoglalva, nem pedig a tartalmi cáfolattal. Ó, Mexikó! Az államtitkár érvelése szerint azért szükséges ez a nagyarányú infokommunikációs fejlesztés, mert még az elmaradottabb országnak számító Mexikó is jobban áll e téren, mint Magyarország. Ráadásul az Orbán-kormány idején leállt a Sulinet, ami miatt olyan hátrányt szenvedtünk, hogy most épp csak utolérni tudtuk az átlagot. Az európai uniós országokban a tantermek 61 százaléka van felszerelve informatikai számítástechnikai eszközökkel, miközben Magyarországon ez az arány kevesebb, mint 19 százalék, amivel 25 ország között a 24. helyen állunk. Az oktatási tárcánál információink szerint viszont attól tartanak, hogy a felállt rendszert nem lehet majd tartalommal megtölteni, ha nem lesznek meg a szükséges szoftverek és oktatási 146

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT segédanyagok, míg a jelenlegi adatátviteli kapacitások mellett sok iskolába ugyanezt CD-n kellene kivinni. (Az ilyen anyagok fordítására egyébként külön program fut.) A másik kifogás, hogy az informatikai fejlesztéseket és az iskolafelújításokat részben közös, vagyis egymással „versengő” forrásokból szeretnék megvalósítani. Magyar Bálint az is elmondta: „közbeszerzés még meg sem lett hirdetve, úgy gondoljuk, hogy le lehet szorítani ezeket az árakat, és akkor nem a tantermek felét, hanem mondjuk a kétharmadát kötjük majd be ebbe a rendszerbe”. A közéletben meglehetősen szokatlan módon másnap, ugyancsak Bolgár György műsorában Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője védte meg kollégáit, továbbra is fenntartva a napilap alapállításait. Pokorninak gyanús és emlékezik Eközben a Fidesz is rástartolt a témára. Pokorni Zoltán, a párt oktatáspolitikusa szerint „annyira van szükség a magyar iskolákban a digitális táblákra, mint az ormánsági munkanélküli családoknak az SZDSZ-re”. Az Orbán-kormány oktatási minisztere szerint idén 15 ezer pedagógust bocsátanak el országszerte, ezért nem biztos, hogy ilyen programokra kellene költeni a pénzt. A politikus azt is vélelmezte, hogy a Sulinethez hasonlóan ebből a programból is valaki meggazdagszik majd. „Kóka János Magyar Bálintnak köszönheti, hogy ott szerepel a 100 leggazdagabb magyar között, hiszen a Sulinet programmal irdatlan megrendelést kapott a magyar államtól. Akkor a magyar kormány a piaci ár többszörösét fizette ki neki egy-egy internet-csatlakozási pontért” – fűzte hozzá. A Hírszerző azon felvetésére, hogy a pályázatot keretösszegként is lehet kezelni, és így a beszerzési ár a pályáztatás végén akár olcsóbb is lehet, mint a sajtóban elhangzottak, Pokorni elmondta: „meggyőződésem, hogy nincs ekkora igény a digitális táblákra. Sajnos Magyar Bálintnál megszokott – eljárt már így a volt miniszter úr a felsőoktatási és közoktatási informatikai rendszereknél –, hogy kiválasztott cégektől kellett vásárolni az intézményeknek. Ez az ár több esetben felette volt a normál, üzletileg korrektnek nevezhető árnak.” További észrevételünkre, miszerint Magyar Bálintnak nincs köze a beszerzéshez, hiszen arról egy tőle független intézmény központosított közbeszerzés keretében dönt majd, Pokorni mindössze annyit válaszolt: „bizonyára így van”.

index.hu/MTI 2007.05.14. téma: Megsemmisültek az iratok, bizonyíthatatlan a kartellgyanú Megsemmisítette egy 2003-as közbeszerzési eljárás iratanyagát a Honvédelmi Minisztérium, így a Gazdasági Hivatal nem tudta lefolytatni eljárását egy kartellgyanú ügyében. A minisztérium úgy érzi, "minden segítséget megadott".

147

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Megszüntette a kartellgyanú miatt indított eljárást a Honvédelmi Minisztérium egyik közbeszerzési eljárása ügyében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Mint a GVH közleményéből kiderült, a minisztérium az előírásokat megszegve megsemmisítette a közbeszerzési eljárás iratanyagát, így nem lehetett bizonyítani a feltételezett jogsértéseket. A GVH tavaly június 29-én kartell gyanúja miatt indított versenyfelügyeleti eljárást a Synergon Informatikai Nyrt.-vel, a HP Magyarország Kft.-vel és az Atigris Informatika Zrt.-vel szemben annak tisztázására, hogy a vállalkozások a HM által 2003-ban kiírt, 8000 felhasználónak vásárolandó Microsoft programcsomaggal kapcsolatban végeztek-e olyan egyeztetéseket, amelyek alkalmasak a verseny korlátozására, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény megsértésére. A jogsértés gyanúját az eljárás alá vont vállalkozások közötti kommunikációra utaló iratok támasztották alá. A cégeknél fellelhető iratok azonban nem bizonyultak elegendőnek a kartellgyanú igazolására, a HM birtokában levőket meg megsemmisítették. A HM tudomásul vette az eljárás megszüntetését. Közleményük szerint a minisztérium "minden segítséget megadott", "a fellelhető iratanyagot maradéktalanul a GVH rendelkezésére bocsátotta". forrás: http://index.hu/belfold/hmhp3308/

Heti Válasz (2007. április 5., módosítás: 2009. december 1.) téma: Dataplex Szervezett felvilág 2. Van másik! A februárban feltárt Dataplex-ügy után a Heti Válasz újabb bizonyítékot talált arra, hogy létezik egy üzleti kör, amely tudatosan rájár a gazdasági tárca által felügyelt cégek büdzséire. A stáb Kóka János volt beosztottjaiból és partnereiből verbuválódott.

148

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Másfél hónapja olyan tényekre bukkantunk, amelyek legalábbis megkérdőjelezték Kóka János korábbi, "politikusként messze távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól" felütésű önvallomását. Jelentjük, a Dataplex-ügy után van egy másik, beteljesülőfélben lévő eset is - amit "megelőzési" szándékkal tesz közzé a Heti Válasz. Ezen ugyancsak átsüt a felső szintű szervezettség, hiszen mind a tíz kulcsszereplő az új SZDSZelnök előző, üzleti-magánszektorbeli életéből "származik", ráadásul a tízek mozgása a legkevésbé sem tűnik véletlenszerűnek. DATAPLEX UTÁN CARDNET Mielőtt ráfordulnánk a történetre, össze kell foglalnunk a Dataplex-ügyletet. Már csak azért is, mert az újabb felvonás legfontosabb figurái: egy miniszteri sógor, egy családi ügyvéd, egy vitorlástárs, valamint egy ciprusi bérközreműködő éppen ugyanazok, mint a régebbié (Heti Válasz, 2007. február 22.). 2005 nyarán-ősz elején jártunk tehát, amikor ciprusi off-shore társaságok megvásároltak egy kapacitásfelesleggel küzdő ötcsillagos szerverszállót, pontosabban: az azt működtető Dataplex Kft.-t. Majd három hónapra rá, hárommilliárd forintos haszonnal tovább is tudták adni szerzeményüket. Hogyan sikerült így felsrófolni a cég árát? Részben piaci munkával, de jórészt állami mamutvállalatok elköteleződésével. Ezeknek a cégeknek a hirtelen jött, Dataplex melletti döntése sokat segíthetett az árfelhajtásban. A "hotelt" és az üzemeltető társaságot tehát állami segítséggel felértékelték, majd jó pénzért eladták. Miként jeleztük: Kóka János sógora, Lepp Gyula nem cáfolta értesülésünket, mely szerint ő képviselte a ciprusi cégek egyik legnagyobbikát, a Corbeil Holdings Limitedet az üzletrész-adásvételi tárgyalásokon. Ami viszont eleve cáfolhatatlan, hiszen tény: a Corbeil magyar igazgatója az a Rácz Krisztián, akit a Kóka-Lepp duó korábban az Elendernél alkalmazott - termékfejlesztési vezetőként, s mellesleg vitorláspartnerként. A ciprusi offshore társaság kézbesítési megbízottját, Forgó Zoltánt pedig a gazdasági miniszter állandó cégjogi képviselőjeként jegyzik a szakmában (no meg a cégbíróságon).

149

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A Dataplex-titok feltárása után Kóka János azt nyilatkozta az ATV-n: cikkünk "kizárólag valótlanságokat állít". Ám a kokajanos.hu honlapon rendszeresített rágalomszámláló egyik bejegyzése szerint azt ő sem tagadja, hogy "vannak barátai, szokott vitorlázni és valóban van ügyvédismerőse". Kóka eztán minden médiaszereplésekor érzékeltette: a Dataplex-téma erőltetésével a Heti Válasz is beszállt - nyilván ellene - az SZDSZ elnökválasztási hadjáratába. Miután láttuk, hogy a liberális belkampány idején a tényeket egyetlen szóval "valótlansággá" lehet nyilvánítani, a tisztújítás lezárultáig kerültük a gazdasági tárca (és az általa felügyelt állami cégek) ügyeinek ismertetését. Ennek most vége; a Dataplex- után jöhet a Cardnettörténet. EXELENDERESEK ELŐNYBEN A Dataplex-esethez hasonlóan itt is kiemelt szerep jut néhány állami szervezetnek, cégnek, köztük a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló - a Kulcsárbotrányban elhíresült - Állami Autópályakezelő (ÁAK) Zrt.-nek. Az ügy annyiban egyedi, hogy Kóka volt beosztottjai, üzlettársai beépültek mind az állami, mind a közpénzfelszívásra felkészült magánvállalati oldalra, de olyan szereplő is akad, aki mindkét végponton tiszteletét tette. Íme az előzmények, már ami az állami oldalt illeti: a GKM 2003-ban bízta meg az autópályakezelőt, hogy készítse elő az úthasználattal arányos, elektronikus díjszedés rendszerét. A matricás megoldás ugyanis nem biztosítja, hogy a minőségi úthálózat terebélyesedésével arányosan nőjenek az állam bevételei, illetve hogy a hosszabban autózók többet, a rövid távú "kényszersztrádázók" kevesebbet fizessenek. Az ÁAK-nál elkezdték a munkát (alapelvek kialakítása, külföldi példák számbavétele, pályáztatás előkészítése), mígnem 2005 áprilisában a "derült égből" megérkezett a fent vitorláspartnerként bemutatott Rácz Krisztián, s a társaság útdíjprojekt-vezetője lett. (Rácz 2005 októberéig vett részt a sztrádacég életében, majd egyik pillanatról a másikra elköszönt.) Tavaly aztán a "családi ügyvéd" titulussal illetett Forgó Zoltán érdekeltsége, a Forgó, Varga és Társai Ügyvédi Iroda szerződött az autópálya-kezelővel - miként a részvénytársaság kommunikációs stábjától megtudtuk, azért, hogy "segítségével átstrukturálják az ÁAK sztrádafinanszírozással, -építéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatait, és előkészítsék a kapcsolódó szerződéseket". (A 30 millió forintos tanácsadói keretösszegből végül 13 milliót hívtak le az ügyvédi iroda számára.) Ráczon és Forgón kívül ugyancsak az Elenderholdudvarból érkezett az ÁAK-hoz Békési Sándor informatikai igazgató és Berki Endre igazgatósági tag. Időközben - 2005 végével - az ÁAK útdíjjal foglalkozó szakembereit áttelepítették ahhoz az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz (Ukig), ahol akkortájt az ugyancsak elenderes előéletű Horváth László volt a nagyfőnök. Sőt, újraindult az útdíjstratégiagyártás; az Országgyűlés a közeljövőben dönthet arról, hogy támogatja-e az elektronikus útdíjfizetési rendszer bevezetését szolgáló közbeszerzési eljárások április-májusi megindítását. (A tendert várhatóan az Ukig utódintézménye hirdeti meg, és a költségvetésnek 93 milliárd forintjába kerül majd a projekt megvalósítása. Az összeg negyede az elektronikus díjfizetést ellenőrző ÁAK-hoz kerülne.)

150

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Summa summarum: az elmúlt két évben a Kóka-adminisztráció eltávolította a sztrádafejlesztés pénzes területeiről a régi közszolgákat, és helyükre - mind az ÁAK, mind az Ukig esetében - exelenderes bizalmasok érkeztek. S hogy mi történt közben a magánszférában? MÁR A SPÁJZBAN VANNAK Az eredetileg hitelkártya-kezelő terminálok telepítésében jártas Cardnet Kártyarendszerek és -szolgáltatások Zrt.-t tavaly nyáron megvette egy Cardnet-Invest Kft. nevű vállalkozás. (Az eladó a Magyar Telekom és három magánszemély, a vételár 420 millió forint volt.) A részvénytársaság igazgatóságába csakhamar delegálták azt a Rácz Krisztiánt, aki - mint írtuk korábban a Dataplex-ügy sikerén, az ÁAK-nál pedig az elektronikus útdíjfizetés előkészítésén dolgozott. Ezzel párhuzamosan a Cardnet közvetett tulajdonosai között megjelent egy olyan, Del Rugercia Investments névre keresztelt ciprusi off-shore cég, melynek kézbesítési megbízottja az ÁAK szerződésállományát részben ismerő Forgó, Varga és Társai Ügyvédi Iroda. Újra képbe került tehát Kóka János vitorlástársa és családi ügyvédje. A kép teljességéhez már csak egyetlen személy hiányzik: a miniszter sógora, Lepp Gyula. Nem állítjuk - az off-shore technika miatt nem is tehetnénk -, hogy Leppnek vagy Kókának közvetlen befolyása volna a Del Rugerciára. Ugyanakkor felettébb különös, hogy a Dataplexben és a Cardnetben egyazon ciprusi úr, bizonyos Dimitris Ioannides a végső, több áttételen keresztüli tulajdonos (lásd ábránkat). A Heti Válasz megkeresésére egy ciprusi offshore szakjogász (név és cím a szerkesztőségben) leszögezte: Ioannides csak megbízott vagyonkezelő, aki a valódi - vélhetően nem ciprusi - tulajdonosok elfedésében segédkezik. Időközben aztán a Cardnet "kisrészvényesei" közé bevásárolta magát az a Kóbor Miklós is, aki viszont bizonyító erejű cégbírósági papírok szerint állandó üzleti kapcsolatban áll Lepp Gyulával (lásd A holdudvar című táblázatunkat). Mi több, a Del Rugercia egyetlen magyar igazgatójáról, Vass Attiláról is elmondható, hogy egykor a Kóka-Lepp párosnak alvállalkozott. Van tehát két cég, az állami ÁAK és a magán Cardnet; egyaránt jellemző rájuk, hogy a gazdasági miniszter korábbi kollégáival, üzlettársaival töltötték fel kulcspozícióikat (Rácz pedig mindkét helyen megfordult). Egyetlen kérdés maradt: közeledik-e ez a két társaság egymáshoz, illetve beszáll-e a Cardnet az elektronikus útdíjfizetés rendszerének kiépítésébe? A magán-részvénytársaság mérlege mellé csatolt üzleti jelentésben mindenesetre ez áll: cégünk jövőbeni célja "kormányzati projektekben alvállalkozói részvétel". A Cardnet vezetői többszöri megkeresésünkre sem voltak hajlandók cáfolni azt a piaci információt, mely szerint a "részvétel" a használattal arányos elektronikus útdíjrendszer (valamint a BKV-nál tervezett kártyás utaztatás) kiépítésében és üzemeltetésében való közreműködést jelentené, amely, mint jeleztük, előreláthatólag 93 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. Amit viszont bizton állíthatunk: az ÁAK lapzártánk idején máris tárgyalásokat folytatott a Cardnettel. "A főutak április 1-jei fizetőssé tételével (tehergépjárművek számára) közel negyven főút környékén fogalmazódott meg az igény, hogy megoldjuk az autópálya-használati jogosultságok megvásárolhatóságát; ezzel kapcsolatban kereste fel az ÁAK-t a Cardnet" ismerte el a kontaktus tényét a Heti Válasznak a sztrádacég kommunikációs igazgatósága. Cardneték tehát a spájzban vannak.

151

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

IT Business (2007. október 30.) téma: Digitális táblák Szükséges a digitális tábla? Feltett kormányzati szándék, hogy állami támogatással digitális táblákkal látják el az iskolákat. Számos közoktatási intézményben ugyanakkor hiányoznak az egyéb felszerelések, az épületek pedig lerobbantak. Varga Tibor igazgató Radnóti Miklós Gimnázium, Dunakeszi

152

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Hatékonyan és nagyon jól lehet használni az interaktív digitális táblát tananyag szemléltetéséhez és magyarázásához. Olyan dolgokra lehet felhívni a diákok figyelmét, amit hagyományos táblával nem vagy csak körülményesen lehetne megtenni. Tény ugyanakkor, hogy mivel pillanatnyilag nincs elég digitális tananyag, felhasználása nehézkesebb, s a szaktanártól több munkát igényel. Ez az állapot azonban gyökeresen megváltozik, s a tanórák forradalmi változása várható, mihelyt kijönnek a digitális tankönyvek. Az azonban már most tapasztalható, hogy a diákok sokkal aktívabbak az órákon, szívesebben mennek a táblához, amelynek kezelése semmiféle gondot nem jelent nekik. Ami a táblák beszerzésének állami finanszírozását illeti, valóban érzékelhető kettősség: szorgalmazzuk az új technológiát, ugyanakkor beázik az iskola. A két kérdést együtt kellene kezelni, de semmi esetre sem szembe állítva egymással. Szükség van a tető befoltozására éppen úgy, mint a digitális táblára. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ugyanez volt a helyzet a számítógépekkel: mindenhová odatették a pc-ket, de még szaktanárképzés sem volt. Mára a pc nélkülözhetetlen taneszköz lett. A digitális táblára egyébként annál nagyobb szükség van, minél elmaradottabb az adott térség. Mindenütt találhatók olyan pedagógusok, akik hajlandóak ezzel foglalkozni, akár úgy is, hogy náluk ugyan nincs, de elmennek olyan iskolába gyakorolni, ahol már van digitális tábla. Horváth Erika igazgató Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola Ha az iskola meg tudná engedni magának anyagilag a digitális táblát, érdemes lenne foglalkozni vele. Mivel azonban pillanatnyilag számos intézmény a létéért, fennmaradásáért küzd, és filléres gondjaik vannak, a digitális tábla beszerzése nem olyan cél, amely a magyar közoktatásban megvalósítandó lenne. A Pécsi például – a szülők hathatós támogatásával – hatalmas küzdelmek árán kerülte el, hogy a jövő tanévtől bezárják, illetve összevonják más iskolával. A pénztelenség meg olyan mérvű, hogy az iskola néha táblát és padot szülők és vállalkozók adományaiból kénytelen vásárolni, illetve javítani. A volt oktatási miniszter egy interjúban hangsúlyozta, úttörő szerepe révén az internet elterjedt a közoktatásban, s akkor is elhangzottak olyan ellenérvek, hogy minek az internet, ha krétára sincs pénz. A digitális tábla ugyanakkor nem egyenrangú az internettel, nélküle még a következő öt-tíz évben is elvan az iskola. Természetesen más körülmények között jó lenne használni például a projekt és kompetencia alapú oktatásban. Kiválóan alkalmazható lenne természettudományos tantárgyak tanításában is. Az ének-zeneiskola a kormányzati támogatás ellenére sem pályázná meg a digitális tábla beszerzését, mivel úgy tartja, hogy pályázatokat másra – például hangszerek beszerzésére, az infrastruktúra felújítására – írjanak ki, ne pedig olyan dolgokra, amelyekre nincs feltétlenül szükség. HírExtra Budapest, 2007. november 22. téma: Kakaóbiztos számítógépek Közbeszerzés Magyar módra

153

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A liberálisok igazi kibertechnokraták. Nagyon szeretnek - minden kezük közé került tárca élén - számítástechnikai eszközöket, internetelérést közbeszerezni. Sulinet, kakaóbiztos számítógép, wellnesshétvége Elenderéknél. Csak pár közismert eset a közelmúltból. 1997 első felében Magyar Bálint kiírta a Sulinet-tendert. 1200 közép- és általános iskolát kellett internet eléréshez juttatni, minimum 64 Kb/s sávszélességgel. Ugyan mindenki biztos volt az akkori MATÁV győzelmében, de mégse. A Gazdasági Versenyhivatal pont azért az erőfölényért, illetve azzal való visszaélésért zárta ki az állami pályázatokból, ami miatt a londoni bukik is a távközlési monopoliumán csücsülő magyar óriáscégre tippeltek. A sajtóvisszhang szerint a végül győztes, Kóka János jelenlegi gazdasági miniszter nevéhez köthető Elender tulajdonképpen strómanként került ki győztesen a pályázatból. Könnyen lehet, mert azonnal kiadta a munkát a száz százalékosan MATÁV tulajdonban lévő MatávComnak. Öt évre előre megszabott árakkal aláírni egy szerződést, pláne olyan területen ahol a nyugdíjas néni is tudta, hogy az árak csökkenni fognak hülyeség. Vagy jó buli. Mármint annak aki megcsípte. Közérzetjavító közbeszerzés Az Elendert alapító Lepp Gyula (az ő vezetéknevének kezdőbetűjét rejti a fonetikusan leírt L&R cégnév első fele) az Elender eladása után vásárolta meg a Kenesei vitorláskikötőt és a hozzá tartozó szállodát. A Kenese Marina Port névre keresztelt welnessközpont akkor tett szert országos hírnevére, amikor kiderült, hogy Magyar Bálint kabinetfőnöke, Hriczu Anita, Racskó Péter a Sulinet programiroda vezetője és Koltai Péter a Educatio Kht. ügyvezetője, később oktatási tárca informatikai biztosa, valamint Niedermüller Anna az oktatási tárca köztisztviselője ott pihente ki a fáradalmait. Mindezt akkor, amikor aktuális a Sulinet program újra kiírása, meghosszabbítása. A luxus welnesshétvége cehhét az Elender állta. Amikor Répássy Róbert Fidesz képviselő kapargatni kezdte az ügyet, Magyar Bálint hülyét tettetett és azt nyilatkozta, hogy a nyaraló minisztériumi alkalmazottak nem fognak részt venni a döntésben. Megfeledtkezett arról a kínos körülményről, hogy Koltai Péter és Racskó Péter korábban részt vettek annak a közbeszerzési eljárásnak az előkészítésében, amit egyrészt megsemmisített a Közbeszerzési Döntőbizottság, másrészt az Elender nyert meg. A minisztériumból kiszivárgott belső levelezés rántotta le ezt a leplet, a miniszter feljelentéssel fenyegetőzött, majd elfogadta Koltai Péter lemondását, mondván, hogy az nem tájékoztatta őt, a tenderkiírásban betöltött szerepéről. A közvélemény ekkoriban a „kirúgták a portást” közhelyet forgatta a szájában az üggyel kapcsolatban. Sose tudjuk már meg, mennyire volt érintett maga Magyar Bálint, csak annyit mondhatunk, hogy igazságérzetünk szerint annak a miniszternek is le kell mondani, aki konkrétan nem lop, csak lehet mellette/alatta gyanús közbeszerzéseket eszközölni. Egy miniszter az egész minisztériumért felel, nem csak önmagáért. Csak egy maradhat Spirk József: Mi volt egymillió a kakaóbiztos gépen?

154

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Volt-e értelme, vagy csupán szemfényvesztés volt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium projektje? - tette fel a kérdést Rogán Antal fideszes képviselő. Rogán szerint ugyanis a Brunszvik Terézről elnevezett programot, amely 300 darab, óvodások által használható gép beszerzését irányozta elő, egyetlen szállító egy bizonyos termékére írták ki. Az IHM tervei szerint 2006-ig valamennyi magyarországi óvodát felszerelik informatikai eszközökkel a program keretében, az idén rendelkezésre álló összegből hátrányos helyzetű települések intézményei kaphatnak számítógépeket. A minisztérium ugyan közbeszerzésnek nevezte az eljárást - mondta Rogán -, ám az egyes pályázati feltételek csupán a végső győztes gépére illettek. A képviselő, következetesen kerülve az IBM nevének említését, megjegyezte, hogy a cég a világ számos országában rendszeresen ajándékoz ebből a típusból óvodáknak. Duplájába került A 300 millió forintos beszerzésből végül egymilliós áron vásárolt gépeket az IHM, ami Rogán szerint legalább a duplája a szakértők által reálisként becsült árnak. A fideszes politikus szerint a miniszter, Kovács Kálmán eddig nem tudta megmagyarázni, miért volt ilyen drága a gyermek-számítógép. Az ellenzéki politikus vélekedése szerint a tárca eddigi érvei inkább az árcsökkentést indokolták volna. Példaként említette, hogy az üzembehelyezés és a garancia már alapfeltétel minden pályázaton, a különleges kiképzésű monitor és a "kakaóbiztos" klaviatúra pedig Rogán szerint szintén nem kielégítő válasz a kérdésekre, ezért további magyarázatokat vár az IHM-től, jóllehet az ügy "felveti a lehetőséget, hogy akár az ügyészséghez forduljon" a pályázat kivizsgálása érdekében. Kóka János három hónappal a Sulinet szerződés lejárta előtt visszavásárolta az Elendert. A közbeszerzési eljárást a Gazdasági Versenyhivatal azért állíttatta le, mert azt úgy írták ki, hogy csakis az Elender nyerhette meg. A már a hálózatba kötött iskolákban ugyanis a március 1-től működnie kellett az internet eléréseknek, amire nyilvánvalóan csak az addigi üzemeltető lehet képes. Öt nap alatt nem lehetséges bő 2200 végpont kialakítása. Hogy nem egyszerű hozzá nem értés állhat a háttérben, arra csak az utal, hogy az újonnan kiépítendő hatszáz végpont telepítésére több hónap határidőt hagytak. Ezt követően az OKM 10 hónapra meghosszabbította az Elender-MatávCom szerződését. Kakaóbiztos összevonás A botrány kirobbanása után az OKM megszabadult a Sulinet programtól, beolvasztotta azt az önkormányzatok, szakorvosi rendelők és kórházak, könyvtárak, emagyarország pontok szélessávú elérését biztosító Közháló programba. Annak viszont a kakaóbiztos számítógépek ügyéről elhíresült, szintén SZDSZ-es Informatikai és Hírközlési Minisztérium volt a gazdája. 2004. tavaszán az immár Euroweb tulajdonban lévő, de Kóka vezette Elender megnyerte a Sulinet hálózat újabb, ezúttal 3(három!) évre és ötezer végpont kiépítésre hivatott tendert, 1,6 milliárd forint értékben. Ősszel Gyurcsány Ferenc felkéri Kóka Jánost, hogy vegyen részt a kormányzati munkában. Irányított közbeszerzés Szintén 2003 májusában derült fény arra az esetre, hogy az Oktatási Minisztérium központilag határozta meg a megvásárolható számítástechnikai termékeket, sőt kijelölte a szállítókat is. Hamar kiderült: a piacon az előírtaknál olcsóbban is be lehet szerezni az eszközöket. Amelyik intézmény így tett, annak vissza kellett fizetnie az így megspórolt 155

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT összeget, ami az ügyletek tíztől harmincöt százalékára rúgott. Kisebb ellentmondás volt a közbeszerezhető termékek listája és a minisztérium által kiküldött megrendelőlapok között. Amikor a a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága ezt megerősítette a Veszprémi Egyetem gazdasági főigazgatójának kiborult a bili. Az Elender wellness hétvégén is lazító Koltai Péter azt nyilatkozta, hogy azért nem küldték ki, az időközben kijavított megrendelőket, mert „nem akarták még jobban összezavarni” az intézményeket. Ritalinpótlék Magyar Bálint szerint bűn lenne megfosztani a gyerekeket a digitális táblák nyújtotta élvezetektől. A digitális tábla még a figyelemhiányos gyerekeket is leköti, színes és szagos. A programra 40 milliárdot szánnak. Racskó Péter a Sulinet programiroda volt vezetője, a kenesei víkend egyik résztvevője, jelenleg a digitális táblák értékesítésben érdekelt APERTUS Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság ügyvezetője. Eközben bezárnak a falusi iskolák, több tízezer gyermek kerül hátrányos helyzetbe. Móra Ferenc „tanyasi kisiskolában” és digitális tábla nélkül tanult. forrás: http://www.hirextra.hu/2007/11/22/kozbeszerzes-magyar-modra/

index.hu 2008.01.21. téma: magyarorszag.hu Csökkentett üzemmódban fut a Magyarorszag.hu Olvasóink rémülten jelezték, hogy átalakult a kormányzati portál nyitó oldala, és nem tudják elérni a szolgáltatások zömét. Pánikra azonban semmi ok, a portál hamarosan visszakapja régi arculatát. Ma bevallási határidő van, és a könyvelők ilyenkor rengeteg bevallást töltenek fel az adatbázisba. A Magyarorszag.hu üzemeltetője a szerverek túlterhelése ellen védekezik az egyszerűsített nyitóoldallal: a rendszer nem tölti be fölöslegesen a weboldal grafikus elemeit, a könyvelők pedig gyorsabban végeznek a munkájukkal. Sok szolgáltatás egyébként így is elérhető, az egyik olvasónk által keresett cégkereső például az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium weboldalán található meg. Ha a portál nyitóoldalán is megjelenne a fenti magyarázat, és odabiggyesztenék a szolgáltatások linkjét, a júzerek biztosan kevesebbet panaszkodnának.

156

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

forrás: http://index.hu/tech/blog/2008/01/21/title_19695/

MTI 2008.01.30. téma: Az utolsók között vagyunk a távközlési technológia hasznosításában Magyarország a sereghajtók közé került a távközlési technológia (hálózatok, mobiltelefonok, számítógépek) hasznosítását országonként vizsgáló és osztályozó tanulmány toplistáján. A London Business School a Nokia Siemens Network megrendelésére végezte a kutatást, ami 30 ismérv alapján értékelte azt, hogy az országok milyen mértékben építettek a távközlési technológiára a társadalmi, gazdasági fejlődés érdekében. A lista élére az Egyesült Államok, Svédország és Japán került, az elérhető 10 pontból azonban az USA is csak 6,97-et szerzett. Az Egyesült Államok esetében ez a szélessávú hálózatok használatának gyengeségére utal, egyben jelzi, hogy valamennyi országban jelentős tere van az előrelépésnek. Magyarország 3,18 ponttal az lista végén áll, csak Csehországot és Lengyelországot előzi meg. Az innovatív országok listája Egyesült Államok 6,97 Svédország 6,83 Japán 6,80 Kanada 6,50 Finnország 6,10 Nagy-Britannia 6,10 157

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Ausztrália 5,93 Németország 5,52 Franciaország 5,07 Dél-Korea 4,78 Hong Kong 4,46 Olaszország 3,85 Spanyolország 3,56 MAGYARORSZÁG 3,18 Csehország 3,1 Lengyelország 2,18 A lista a távközlési eszközök hasznosításának fokát, nem pedig a szektorbeli befektetések nagyságát méri. Ezért található Dél-Korea a lista közepén, bár a befektetéseket illetően az élmezőnyben lenne a helye. Külön csoportban értékelték a fejlődő országokat. Az élre Oroszország került, jóval előbb áll, mint India vagy Kína. A kutatók azt várják, hogy a következő tíz évben India fiatal, jobban képzett lakossága révén előbbre, Oroszország pedig elöregedő lakossága miatt hátrább kerül. forrás: http://index.hu/tech/hardver/lst300108/

MTI 2008.04.11. téma: A kábeltévések tiltakoznak az internetadó ellen A kábeltelevíziós szolgáltatók szervezetei tiltakoznak az internetelérésekre kivetett kulturális járulék és digitálistévé-adó terve ellen, közölte a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, illetve a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a két szövetség kifogásolja, hogy a parlament költségvetési bizottsága előzetes szakmai egyeztetést nélkülözve olyan javaslatot fogadott el, amely a digitális írástudatlanság leküzdésének segítése helyett valójában hátráltatná azt, hogy a lakosság minél szélesebb körben hozzájuthasson az esélyegyenlőséget és magasabb életminőséget biztosító technológiai újításokhoz. A közlemény szerint az információs társadalom fejlesztése és kiszélesítése iránt elkötelezett kábeles szolgáltatók abban bíznak, hogy a parlamenti képviselők is belátják: a digitális írástudás elterjesztése, a korszerű elektronikus szolgáltatások elérhetővé tétele az ország és az egész társadalom közös érdeke. Ezt a célt pedig semmilyen módon nem szolgálja további információtechnológiai járulékok és adók kivetése. A több mint 400 kábeles távközlési szolgáltatót, köztük több mint száz internetszolgáltatót képviselő kábeltelevíziós szakmai érdekképviseletek közölték: elfogadhatatlannak tartják azt

158

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT a törvényjavaslatot, amely adójellegű kulturális járulékkal sújtaná az internet-szolgáltatást és a digitális műsorvevő készülékeket (set-top-boxokat). (mti) forrás: http://index.hu/tech/blog/2008/04/11/a_kabeltevesek_tiltakoznak_az_internetado_ellen/ index.hu 2008.04.18. téma: Internetadó Elbukott az internetadó Az internetelérésre 0,8 százalékos kulturális járulékot kivető törvénymódosítás mögül kifaroltak a támogatók. A Hiller István által vezetett kulturális és oktatási tárca rosszkor nyújtotta be a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvénymódosítást, amely nettó évi 2,5 milliárd forintos többletbevételhez jutatta volna az alapot, mert nem vette figyelembe a koalíció szakadását, írja a Napi Gazdaság. Az informatikai szervezetek panaszkodása után az ellenzék kifarolt a javaslat mögül, és kedden már csak a szocialisták védelmezték a járulékemelést. Azóta pedig már a szocialista Márfai Péter is a járulékemelés elhagyását javasolja a parlamentnek, de a gazdasági napilapnak elmondta, hogy véleménye nem frakcióálláspont - a jövőben tárgyalnak a javaslatokról, hiszen a törvénytervezet általános vitáját sem zárták le. Mint arról korábban beszámoltunk, a kulturális tárca javaslata szerint a ma már kevésbé népszerű adathordozó termékek, például az üres cd-k és a magnók járulékát megszüntetnék, cserébe viszont 0,8 százalékos kultúradót vetnének ki az internetszolgáltatásra, a mobiltartalom-szolgáltatásra, illetve a bútorokra. Ennek oka, hogy a régi adathordozókból származó járulékkal már nem lehet feltölteni a kulturális alapot. Amíg a járulékeltörléstől csupán 500 millió forintos bevételkieséssel számolnak, addig az újonnan kivetett járulék évi hárommilliárd forintos pluszbevételt kapna a kulturális tárca felügyelete alatt működő NKA, amely az évi nyolcmilliárd forintos költségvetésből kulturális rendezvényeket és projekteket támogat. A parlament előtt lévő törvénymódosítás a Napi Gazdaság szerint a koalíciós szakítás első áldozatának látszik, de könnyen lehetséges, hogy ezt nem várja meg a kormány, hanem egyszerűen visszavonja a javaslatot. forrás: http://index.hu/tech/net/netado080418/

index.hu 2008.05.08. téma: Járulék helyett önként fizethetnek a netszolgáltatók? 2008. május 8., csütörtök 12:23 | Frissítve: 2008. május 8. 159

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Úgy tűnik csak látszat, hogy a kulturális tárca letett az internet megadóztatásáról, és tovább keresik a lehetőségeket, hogy miként lehetne mégis pénzt kivenni az informatikai és távközlési szektorból. Egy, az Index birtokába jutott dokumentum szerint a kultusztárca arra próbálja rávenni az informatikai vállalatokat, hogy közérdekű kötelezettségvállalásként önként támogassák a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA). Úgy tudjuk, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egyelőre a legnagyobb informatikai cégekkel tárgyalt, de a következő hetekben az iparág többi szereplőjével is közli elképzelését. Információnk szerint nem lesz internetes járulék, ha az informatikai vállalkozások önként befizetik az NKA büdzséjéből hiányzó körülbelül kétmilliárd forintot. Értesülésünk szerint még arra is gondoltak az OKM-nél, hogy az érintett cégek jelenleg is támogatják a kultúrát (gondoljunk például a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekarra), és az NKA keretéből valamennyi jutna a jelenleg támogatott művészeknek is. A dokumentumból sajnos nem derül ki, hogy az informatikai cégek jelentős közérdekű kötelezettségvállalásáért cserébe egészen pontosan mit garantál a kulturális tárca. Fontos tudni, hogy az informatikai cégek a közvetlen mecénási szerepükön túl is támogatják a kultúrát, hiszen a reklámok után most is kell fizetni kulturális járulékot. Aki nem bekötött szemmel jár a világban, tudja, hogy hazánkban a mobilszolgáltatók, netszolgáltatók és számítástechnikai kereskedések rengeteget költenek hirdetésekre. Emellett kulturális járulékot fizetünk a számítógépek processzora, az adathordozók és a telefonok után is. A parlament gazdasági bizottsága szerdán tárgyalta volna a kulturális járulékkal kapcsolatos törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványokat, de a napirendről lekerült a szóban forgó törvényjavaslat, mert a kultusztárca halasztást kért. Forrásaink szerint az OKM-nek részint azért van szüksége időre, mert nem egyértelmű a törvényjavaslat támogatottsága, de amint sikerül meggyőzni a többséget, a törvényjavaslat ismét napirendre kerül. Mint azt már többször is elmondták a informatikai szakmai szervezetek, bármilyen formában is kell plusz pénzt fizetniük az internetszolgáltatóknak, az extra költségek beépülnek az internetelérések havidíjába, tehát idén várhatóan nem csökken majd a hozzáférések ára. forrás: http://index.hu/tech/net/nkanet08/

Hírszerző (2008. június 15.) téma: kormányszóvivő.hu Gyurcsány volt üzlettársa járt jól a 200 milliós honlappal? A Fidesz szerint érthetetlen, miért van szükség, ráadásul ennyi pénzért a hétfőn induló kormanyszovivo.hu internetes oldalra. A honlap 200 millió forintba kerül, ami a legnagyobb ellenzéki párt szerint igencsak eltúlzott. Cser-Palkovics András helyettes szóvivő megjegyezte azt is, hogy sajtóhírek szerint Gyurcsány Ferenc korábbi üzlettársa 9 millió forintos megbízáshoz jutott a honlap elkészítése kapcsán.

160

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Kormányszóvivő: a Fidesz botránykeltése a 200 milliós portál költségeinek firtatása Felesleges pénzkidobásnak nevezte Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján a hétfőn induló kormanyszovivo.hu internetes oldalt. Ennek elkészítésére és egyéves üzemeltetésére 200 millió forintot költ ugyanis a kormány az emberek pénzéből. A honlap a politikus szerint érthetetlen, hiszen a Miniszterelnöki Hivatalnak van saját internetes oldala és fizetett köztisztviselői, akik ezt üzemeltetik. Ezen kívül ott van az állami hírügynökség is, amelynek archívumában visszakereshetők a korábbi tájékoztatók anyagai. A kormanyszovivo.hu honlapon hétfőtől a tervek szerint a kormányszóvivői tájékoztatókat lehet majd az interneten követni és a korábbi tájékoztatók anyagai is elérhetők lesznek. Cser-Palkovics András a beruházásra szánt 200 millió forintot is nagyon eltúlzottnak tartja. Példaként saját honlapját hozta fel, amelynek havi üzemeltetési költsége 2400 forint, a feltöltés pedig újabb 2000 forint. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy sajtóhírek szerint a honlap elkészítéséhez pályáztatás nélkül 9 millió forintos megbízást nyert el Gyurcsány Ferenc egy korábbi üzlettársának, Honti Pálnak a cége. Kérdésre válaszolva a politikus megnevezte Honti cégét is, a Digital Natives Kft.-t. Közölte: a következő napokban írásban kér választ Kiss Péter kancellárminisztertől a honlap készítésének részleteiről, arról, hogy még ki érdekelt a honlapkészítésben, miért ilyen drága, miért jön létre, miért van erre szükség. Azt mondta, ebből az ügyből is látszik, hogy érdemi kormányzás ugyan nincs, ám pénzkidobás van. A kormányszóvivő a Fidesz felvetésére úgy reagált: a miniszterelnöki kabinet titkos programok helyett a demokráciában és a minél szélesebb körű nyilvánosságban hisz, ezért készült el a kormanyszovivo.hu internetes oldal. Az új internetes oldal esélyegyenlőséget teremt az információhoz való hozzáférésben és lehetővé teszi, hogy a vidéki újságírók is azonnal híreket kapjanak a kormányszóvivői tájékoztatókról és kérdéseket tegyenek fel - szögezi le közleményében Daróczi Dávid kormányszóvivő. Emellett a visszakereshető, kulcsszavas archívum szintén a sajtó munkáját teszi könnyebbé. A közlemény hangsúlyozza, hogy a honlapon felhalmozott információk az adófizetők rendelkezésére állnak majd, ellentétben azzal a gyakorlattal, amit például Orbán Viktor külföldi utazásainak film- és hanganyaga kapcsán folytatott a Fidesz kommunikációs stábja, amely súlyos tízmilliókat költött el ilyen célokra, ráadásul titokban. Milyen 9 milliós megbízás? A honlap 200 millió forintos költségével kapcsolatban Daróczi Dávid leszögezi, hogy a pénz körülbelül fele a szükséges hardverek beszerzésére ment el, illetve tartalmazza a szoftvereket és fejlesztési költségeit, továbbá a rendszer üzemeltetésének és feltöltésének első éves árát.

161

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Daróczi Dávid megismételte azt is, hogy a Fidesz álbotrányokkal próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy Orbán Viktor 36 milliárd forintot akar kihúzni a nyugdíjasok zsebéből drasztikus megszorító csomagjával. Cser-Palkovics András azon felvetésére, hogy sajtóhírek szerint a honlap elkészítéséhez pályáztatás nélkül 9 millió forintos megbízást nyert el Gyurcsány Ferenc egy korábbi üzlettársának, Honti Pálnak a cége, a kormányszóvivő közleménye nem tér ki. A Magyar Nemzet egy 2005-ös beszámolója szerint Honti Pál korábban négy Gyurcsányérdekeltségben is megfordult: az Altus igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja, az Agóra Marketing Kft. és a Partagas Management Kft. ügyvezetője, továbbá az akkor még Gyurcsányhoz kapcsolható Perfekt Rt. marketingigazgatója volt. A lap akkori állítása szerint Honti két cége rendszeresen sokmilliós állami megbízásokhoz jutott. Emellett Honti a Gyurcsány által a baloldal megújítására létrehozott Amőba nevű szervezetben is szerepet vállalt, mint kuratóriumi tag. A lap egyik januári írása szerint Honti cégein keresztül (Mimóza Kommunikációs Kft., Coedu Távoktatási Kft., Digital Natives Kft.) máig több minisztérium és állami cég "beszállítója". (Forrás: FH, mno.hu)

FH 2008.06.15. téma: Gyurcsány volt üzlettársa járt jól a 200 milliós honlappal? A kormány "titkos programok helyett a demokráciában hisz" A Fidesz szerint érthetetlen, miért van szükség, ráadásul ennyi pénzért a hétfőn induló kormanyszovivo.hu internetes oldalra. A honlap 200 millió forintba kerül, ami a legnagyobb ellenzéki párt szerint igencsak eltúlzott. Cser-Palkovics András helyettes szóvivő megjegyezte azt is, hogy sajtóhírek szerint Gyurcsány Ferenc korábbi üzlettársa 9 millió forintos megbízáshoz jutott a honlap elkészítése kapcsán. Felesleges pénzkidobásnak nevezte Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján a hétfőn induló kormanyszovivo.hu internetes oldalt. Ennek elkészítésére és egyéves üzemeltetésére 200 millió forintot költ ugyanis a kormány az emberek pénzéből. A honlap a politikus szerint érthetetlen, hiszen a Miniszterelnöki Hivatalnak van saját internetes oldala és fizetett köztisztviselői, akik ezt üzemeltetik. Ezen kívül ott van az állami hírügynökség is, amelynek archívumában visszakereshetők a korábbi tájékoztatók anyagai. A kormanyszovivo.hu honlapon hétfőtől a tervek szerint a kormányszóvivői tájékoztatókat lehet majd az interneten követni és a korábbi tájékoztatók anyagai is elérhetők lesznek. Új esélyegyenlőség?

162

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Cser-Palkovics András a beruházásra szánt 200 millió forintot is nagyon eltúlzottnak tartja. Példaként saját honlapját hozta fel, amelynek havi üzemeltetési költsége 2400 forint, a feltöltés pedig újabb 2000 forint. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy sajtóhírek szerint a honlap elkészítéséhez pályáztatás nélkül 9 millió forintos megbízást nyert el Gyurcsány Ferenc egy korábbi üzlettársának, Honti Pálnak a cége. Cser-Palkovics: mi került ezen 200 millióba? Kérdésre válaszolva a politikus megnevezte Honti cégét is, a Digital Natives Kft.-t. Közölte: a következő napokban írásban kér választ Kiss Péter kancellárminisztertől a honlap készítésének részleteiről, arról, hogy még ki érdekelt a honlapkészítésben, miért ilyen drága, miért jön létre, miért van erre szükség. Azt mondta, ebből az ügyből is látszik, hogy érdemi kormányzás ugyan nincs, ám pénzkidobás van. A kormányszóvivő a Fidesz felvetésére úgy reagált: a miniszterelnöki kabinet titkos programok helyett a demokráciában és a minél szélesebb körű nyilvánosságban hisz, ezért készült el a kormanyszovivo.hu internetes oldal. Az új internetes oldal esélyegyenlőséget teremt az információhoz való hozzáférésben és lehetővé teszi, hogy a vidéki újságírók is azonnal híreket kapjanak a kormányszóvivői tájékoztatókról és kérdéseket tegyenek fel - szögezi le közleményében Daróczi Dávid kormányszóvivő. Emellett a visszakereshető, kulcsszavas archívum szintén a sajtó munkáját teszi könnyebbé. A közlemény hangsúlyozza, hogy a honlapon felhalmozott információk az adófizetők rendelkezésére állnak majd, ellentétben azzal a gyakorlattal, amit például Orbán Viktor külföldi utazásainak film- és hanganyaga kapcsán folytatott a Fidesz kommunikációs stábja, amely súlyos tízmilliókat költött el ilyen célokra, ráadásul titokban. Milyen 9 milliós megbízás? A honlap 200 millió forintos költségével kapcsolatban Daróczi Dávid leszögezi, hogy a pénz körülbelül fele a szükséges hardverek beszerzésére ment el, illetve tartalmazza a szoftvereket és fejlesztési költségeit, továbbá a rendszer üzemeltetésének és feltöltésének első éves árát. Daróczi Dávid megismételte azt is, hogy a Fidesz álbotrányokkal próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy Orbán Viktor 36 milliárd forintot akar kihúzni a nyugdíjasok zsebéből drasztikus megszorító csomagjával. Cser-Palkovics András azon felvetésére, hogy sajtóhírek szerint a honlap elkészítéséhez pályáztatás nélkül 9 millió forintos megbízást nyert el Gyurcsány Ferenc egy korábbi üzlettársának, Honti Pálnak a cége, a kormányszóvivő közleménye nem tér ki. A Magyar Nemzet egy 2005-ös beszámolója szerint Honti Pál korábban négy Gyurcsányérdekeltségben is megfordult: az Altus igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja, az Agóra Marketing Kft. és a Partagas Management Kft. ügyvezetője, továbbá az akkor még Gyurcsányhoz kapcsolható Perfekt Rt. marketingigazgatója volt. A lap akkori állítása szerint 163

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Honti két cége rendszeresen sokmilliós állami megbízásokhoz jutott. Emellett Honti a Gyurcsány által a baloldal megújítására létrehozott Amőba nevű szervezetben is szerepet vállalt, mint kuratóriumi tag. A lap egyik januári írása szerint Honti cégein keresztül (Mimóza Kommunikációs Kft., Coedu Távoktatási Kft., Digital Natives Kft.) máig több minisztérium és állami cég "beszállítója". forrás: http://www.hirszerzo.hu/cikk.gyurcsany_volt_uzlettarsa_jart_jol_a_200_millios_honlappal.6 9463.html

Computerworld (2008. június 17.) téma: kormányszóvivő.hu Illetve nem a drága a drága Persze a drága semmiképpen sem olcsó. Hétfőn elindult a kormanyszovivo.hu, a honlapok Dom Pérignonja. A hétfőn elindított kormanyszovivo.hu oldal létrehozását Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint több mint két évvel ezelőtt határozták el. A cél egy olyan site felépítése volt, amely "esélyegyenlőséget kínál az újságírók számára", vagyis az országban bárhonnan online nyomon követhetővé teszi a kormányszóvivői tájékoztatókat. Fontos szempont volt az is, hogy eddig nehéz volt hiteles forrásból visszakeresni, pontosan mi hangzott el korábban egyegy ilyen sajtótájékoztatón - mondta Daróczi pénteken az MTI-nek. Az oldalon keresztül kérdéseket lehet feltenni a kormányszóvivőknek vagy a tájékoztató aktuális vendégeinek. Előfordulhat az is, hogy a tájékoztatóval egyidőben, az interneten feltett kérdésre is válaszolnak - tette hozzá. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint az oldal létrehozása az eszközökkel együtt 200 millió forintba került. A pénz körülbelül fele a hardverek beszerzését fedi le, tartalmazza a szoftvereket és a fejlesztés költségeit, ezen kívül az árban az egyéves üzemeltetés is benne van. A közbeszerzési eljárást a Synergon Nyrt. és a HP nyerte meg, az internetes oldalt a Kopint Datorg Zrt. üzemelteti.

164

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A kormanyszovivo.hu kapcsán több olyan kérdés is felmerül, amelyre nem tisztünk választ keresni. Ezek közül a legfontosabb, hogy mekkora szükség volt az oldalra - fogadjuk el, hogy jó, ha van ilyen. Fogadjuk el azt is, hogy a MeH meglévő infrastruktúrája és munkatársai nem lettek volna képesek az új honlap gondozására. A site költségeit adóforintokból finanszírozzák - ez is természetes, mi másból tennék. Minket jobban érdekel, hogy 2008 közepén mit tud egy 200 millió forintos kormányzati oldal (benne hardver-szoftverüzemeltetés). Azért érdekel ennyire, mert ha tervezéssel, hardverrel, szoftverrel, egyéves üzemeltetéssel 10 millió forintra teszünk egy, a felsorolt funkciókkal rendelkező site-ot, akkor már a gavalléria határait feszegetjük. Nincs más hátra, 190 millió forintos meglepetés reményében irány a kormanyszovivo.hu! Maga az oldal letisztult, egyszerű, és kellemes meglepetés a magyarorszag.hu után, bár ugyanazt a vonalat viszi tovább. (Utóbbi esetében a külső nem fontos, hiszen sokkal komolyabb feladatokat kell megoldania, mint a kormanyszovivo.hu-n futó MIT-licences, ingyen letölthető Java szkripteknek.) Ha elkezdjük végigkattintani a hivatkozásokat, tovább romlik a helyzet. A híreket pörgető motor mellett semmi mást nem találunk, mint néhány statikus linktárat vagy galériát - utóbbiakat egyelőre bármiféle tartalom nélkül, leszámítva a portrékat tartalmazó aloldalakat. A Galéria menüben egy üres keret fogad, a Videóknál még annyi sem. Kattintsunk az egyik kormányszóvivő fényképére (Budai Bernadettet javasoljuk), és megtekinthetjük az illető önéletrajzát. Ott kattintsunk újfent a fényképre, hogy connection interrupted felkiáltással üres oldalt kapjunk; a http://admin.kormanyszovivo.hu/media/retreive_file/213 URL-ből üssük ki az admin tagot, és voilá, ott a várva várt bitkép. A szóvivők e-mail címe egyébként ugyanitt [email protected] formában szerepel, míg a Kapcsolat menüben már a progresszív szerk(a)kormanyszovivo.hu és az info(a)kormanyszovivo.hu formával találkozunk. Mindazonáltal a legprimitívebb oldal legalaposabb tesztüzemébe is csúszhat hiba, úgyhogy haladjunk is tovább. A Kormányprogram alatt egy PDF-et kell érteni, a Nemzeti ünnepek pontban pedig az 56-os Vértanúk Emléknapja árválkodik. A vakbarát verzióra a 21×22 pixeles icon_gyengenlatoknak.gif mutat, rétisasok előnyben. (Ők talán azt is értik, hogy a Letölthető programok hivatkozása miért a http://vakbarat.kormanyszovivo.hu/# címre mutat.) Az oldal alján átválthatunk angol nyelvre, ám ezt csak a bátrabbaknak javasoljuk. Vagy a magyarul tudóknak. Angol hír egy szál se, a linktár is eltűnik, és a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök honlapjára mutató szöveges hivatkozás fordítása is félsiker: "Gyurcsány Ferenc miniszterelnök honlapja EN". Félsiker, ami azonban teljes diadal, ha a Szóvivők fordítását nézzük - utóbbit a "Spokesmans" helyettesíti. Az Imprint (Impresszum) üres, a Privacy policy (Adatvédelem) szekció pedig under construction. Gyorsan vissza magyarra, amíg nem késő. Jobb oldalon a Regisztráció lehetőségét mentőövként ragadjuk meg, hátha a prémium tartalom valami más, valami szép. Információéhségünket azonban rövid ideig meg kell még zaboláznunk, hiszen a regisztrációs űrlap kitöltése és az aktiválás után kiderül: néhány napon belül ellenőrzik a megadott adatok helyességét, és e-mailben értesítenek a regisztráció elfogadásáról, valótlan adatok esetén pedig a regisztrációs kérelem elutasításáról. (Kérelmet egyébként Róbert bácsi ingyenkonyháján töltöttünk ki legutóbb, de rend a lelke mindennek.)

165

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Türelmesen várakozunk a webkettes kormányzati Szezám kitárulkozására, addig nézegethetjük a MeH már meglévő oldalát, benne hardver-szoftver-üzemeltetés. Kutyaharapást szőrével, tartja a régi bölcsesség. Ez a másnaposságra igaz lehet, de a digitális analfabetizmus elleni harc vezetését nem feltétlenül érdemes digitális analfabétákra bízni. És itt semmiképpen sem a közbeszerzési eljárásban győztes cégekre gondolunk. A kormanyszovivo.hu egy jelenség csúcsa, állatorvosi ló. Budai Bernadett kormányszóvivő szerint ár-érték arányban a legmegfelelőbb megoldást választották. (Valószínűleg. Katt erre a linkre.) Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője a saját honlapját hozza fel ellenpéldaként, melynek üzemeltetési költsége havonta 2400 forint, 2000 forint feltöltési költséggel megfejelve. Kettőből semmi, szikrákat vet az egymásnak feszülő kormányzati és ellenzéki felkészültség. Webkettő? Webhárom, én nyertem.

Vastagbőr (2008. június 17.) téma: kormányszóvivő.hu 83 év alatt adózom le a kormanyszovivo.hu árát Elindult a nagy médiakampánnyal beharangozott kormanyszovivo.hu weboldal. "Segítségével bárki nyomon követheti az interneten a kormányszóvivői tájékoztatókat, az újságírók kérdéseket tehetnek fel és visszakereshetik a korábbi tájékoztatók tartalmát." Rendben, egy újabb oldal a kormánypropaganda nevében, imádják többféleképpen magyarázni a semmit. Na és, legyinthetnénk ... De: "Az oldal létrehozása eszközökkel együtt 200 millió forintba került, ez egyévnyi üzemeltetés költségét is tartalmazza. A közbeszerzési eljárást a Synergon Nyrt. és a HP nyerte meg, az internetes oldalt a Kopint Datorg üzemelteti." 200 000 000 forint! 83 évi munkával adózok ennyit ... Kukkantsunk be, nézzük meg mi kerülhetett 200 millió közpénzbe: Kormánytagok fotói, linkjei, igazi tartalmas copy+paste munka Kormányszóvivők nevei, címei, igazi tartalmas copy+paste munka Galéria üres ,egy fotó sincs benne, itt már megbicsaklott a copy+paste munka Videó szekció üres,egy árva videó sincs benne És a fekete leves, az "english version" A "Spokesmans" link oldalt mintha egy ordas helyesírási hibát is tartalmazna ... Bármelyik kiscégnél kínos lenne ez, de egy kormányzati oldalon, ami 200 millióba került, egyenesen megbocsájthatatlan!

166

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Richárd a Próbadolog blogon kiszámolta, piaci árakon mennyibe kerül egy ilyen oldal szerverrel együtt 1 éves üzemeltetéssel: Weboldal költsége: 500 000 ft - 3 000 000 ft Szerver: 1 000 000 ft - 3 000 000 ft Egy éves üzemeltetés: havi 50 000 ft Ez összesen maximum bruttó 8 millió forint. Hölgyeim és uraim, ismét az orrunk előtt loptak el 192 millió forint közpénzt. Persze, ezt ők nem lopásnak hívják, az a neve, hogy: közbeszerzés. HVG (2008. június 18.) téma: kormányszóvivő.hu Használhatatlan a 200 milliós kormanyszovivo.hu Össecsúszik a kormanyszovivo.hu oldala, ha Explorer7-esnél korábbi verzióval próbálunk nézelődni rajta. A 200 millió forintból induló oldal így tulajdonképpen használhatatlan. Bár az eltökélt felhasználó kis kézügyességgel megtalálhatja a menük aktív linkjeit. A hétfőn indult oldalt Explorer 6-os verzóval nem sikerült használnunk, mert a tartalom menüpontok, hírek, linkek - összecsúsztak, így portál olvasása és használata egyeseknek kihívás, másoknak lehetetlen. Megkérdeztük a Kormányszóvivői Irodát, hogy miért nem tesztelték élesedés előtt a honlapot: például Explorer 6-os verzióra, illetve hasonló problémákra. "Észrevételét köszönjük, a problémát mi is észleltük, a fejlesztők dolgoznak a megoldáson" - állt a válaszlevélben. A sajtó az elmúlt két napban többször is foglalkozott azzal, hogy mi is kerülhetett ennyibe. Egyelőre a tartalom sem rendhagyó, az információk más - például kormányzati oldalakon - is megtalálhatóak. Az oldalon - amennyiben valakinek nem Explorer7 előtti verzója van - hét menüpontot talál a felhasználó. A Hírek menüpont alatt most már sorjáznak az információk, a kormánytagok fényképes bemutatkozása is megtalálható - egészen pontosan továbbvisz a Miniszterelnöki Hivatal oldalra, ahol elolvashatjuk az önéletrajzokat. A MeH honlapján (és a magyarorszag.hu-n, meg a parlament.hu-n) is tehát megtalálható az, amit itt csokorba szedtek a választópolgároknak.

167

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Összecsúsznak a betűk a portálon A következő menüpont a kormányszóvivők fotóját és hivatali telefonszámát tartalmazza néhány sorban. Ezt követi a kormányprogram PDF változata - az Országygyűlésbe érkezés időpontjával és az irományszámmal. Az oldalon van egy linkelhető banner az Új Magyarországra, vagyis a kormányprogramra (tegyunkerte.hu) - tehát a kormányprogramot több helyen megtalálhatjuk, ha el szeretnénk mélyülni benne. A linkek címszó alatt a minisztériumokat érhetjük el (ez szintén össze van gyűjtve a magyarorszag.hu-n). A fotó és videó a hangos indulás ellenére még üres. Budai Bernadett az oldal bemutatásakor azt emelte ki: a sajtó munkatársai - regsiztrációt követően - élesben nézhetik majd vidéken is a kormányszóvivői tájékozatókat - ha nem tudnák kivárni a Magyar Távirati Iroda 20-30 perces késéssel megjelenő tudósításait. Daróczi Dávid a 200 milliós költséggel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott: a pénz fele a szükséges hardverek beszerzésére ment el, illetve tartalmazza a szoftvereket és fejlesztési költségeket, továbbá a rendszer üzemeltetésének és feltöltésének első éves árát. A site bemutatásakor az is elhangzott, azért a 200 milliós ajánlatot választották, mert ez volt a "legárértékarányosabb" ajánlat. A költségeket több médium is vitatta az elmúlt két napban, de volt olyan - a zoom.hu-nak nyilatkozó - szakember, aki szerint reális is lehet az ár, mondván, a kormányzati oldalt biztonsági okokból két helyről kell működtetni. Az így megduplázódó költségek, illetve a drága tűzfalrendszerek kiépítése önmagában 100 millió fölé viheti a költségeket. "Az első összeomlásig nem látszik az olcsó és a drága megoldások közti különbség" - érvelt a szakértő az új weblap magas költségei mellett." A Kormányszóvivői irodához eljutatott levelünkben arról is érdeklődtünk: tételesen mire költötték, költik a pénzt, illetve mely cégekkel dolgoznak együtt. "A honlapok zavartalan, gyors elérését a beszerzett 18 szerver és a hozzájuk kapcsolódó háttértárolórendszer biztosítja. A honlapok teljes költsége mintegy 200 millió forint, ebből a szerverek és az adattároló egységek ára bruttó 80 millió forint. Ehhez a tervezés, a rendszerintegráció, a folyamatkialakítás, a szabályozás, az adatfeltöltés, az oktatás, és a kapcsolódó szolgáltatások ára adódik hozzá, amely bruttó 100 millió forint. A rendszer szállítója a Synergon, valamint a HP Magyarország volt" - tájékoztatták a hvg.hu-t.

168

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A két céggel érvényes keretmegállapodása volt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnak „Nagyteljesítményű számítógép- és tároló rendszerek szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése” tárgyban - olvasható a levélben. "A keret-megállapodásokat a 2007. május 5-én a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által kiírt központosított közbeszerzési eljárás eredményeként kötötték többek között az említett két céggel. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. Mivel a kormányszóvivő portálhoz szükséges hardverek és szoftverek költsége meghaladta a közbeszerzési értékhatárt, azok beszerzése – a jogszabályi előírásoknak megfelelően - az említett keretmegállapodásokon keresztül történt" - írta a Kormányszóvivői Iroda. A beszerzés kisebb részét kitevő szoftverek ára beszállítókként nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, így azok esetében nem volt szükség közbeszerzési eljárás lebonyolítására, az eljárás a beszerzési költségek növekedését eredményezte volna - érveltek a válaszlevélben. "A szoftverek, illetve a szoftverek örökös licensze kevesebb mint bruttó 20 millió forintba került. A szoftvereket pedig a Synergon 4,1 millió forint értékben(MySQEL), a Digital Natives 9,6 millió forint értékben (közvetítő-, archiváló- és beszédfelismerő szoftver) és a Szoftver ABC 5,5 millió forint értékben (Adobe licenszek) - biztosította a honlaphoz" - tudatták megkeresünkre. HVG (2008. június 21.) téma: kormányszóvivő.hu Jóárasítottuk a kormanyszovivo.hu-t A nemrég bemutatott kormanyszovivo.hu weboldal 200 milliós költsége kiverte a biztosítékot, az egészet akár a legújabb szerverügynek is nevezhetnénk. Mindenki próbál utánaszámolni, de a portál költségei sehogyan sem stimmelnek. „A szerverek és az adattároló egységek ára bruttó 80 millió forint.” – írta a Kormányszóvivői Iroda abban a közleményben, amelyben a kormányszóvivői portál kétszázmilliós költségére igyekezett magyarázatot adni, s amelyet szerkesztőségünkhöz is elküldtek, válaszul az oldal összecsúszását firtató megkeresésünkre. Utánakérdeztünk a szakmabelieknél, hová helyezzük az új értesülést, a lapunk által faggatott szakemberek szerint azonban a tizennyolc szerver megvásárlása és fenntartása erős túlzás, az oldal hat szerverrel is vígan elműködne: négy webszerver (darabonként 1 millió forint) 4 millióért és két adatbázis szerver (darabonként 3 millió forint) 6 millióért. (Ez a hat szerver az oldal tartalma alapján várható maximális terhelés tízszeresét is elviszi - mondják forrásaink.) A tárhely ára 10 millió forintra rúghat, a sokat idézett tűzfal, duplázva is kb. 2 millió forintból megoldható. Ez tehát így összesen 18 millió forint. (20 milliót szántak még rendszerintegrálásra, képzésre, szabályozásra, adatfeltöltésre - mivel nem tudjuk pontosan, hogy ez mi módon és milyen erőforrásokkal történik, így egyszerűen csak a szakemberek tapasztalataira hagyatkozva mondjuk: túlzó.) „A szoftverek, illetve a szoftverek örökös licence kevesebb mint bruttó 20 millió forintba került”- tájékoztatott a Kormányszóvivői Iroda. Szoftvereket – szintén profi termékek között szemezgetve – közel 2 millió forintért talált szakértőnk. Az operációs rendszerhez – ami mindent tud, amit csak tudhat – három évre 700 ezer forintért juthatunk. Az örökös licensz 169

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT okát nem magyarázták. „A szoftvereket pedig a Synergon 4,1 millió forint értékben (MySQL), a Digital Natives 9,6 millió forint értékben (közvetítő-, archiváló- és beszédfelismerő szoftver) és a Szoftver ABC 5,5 millió forint értékben (Adobe licencek)”- szólt a 20 millió forinttal kapcsolatos részletes elszámolás. Komolyabb beszédfelismerő szoftvert 250 ezerért lehet már venni, az archiváló és közvetítő szoftverek szerepét egyelőre nem ismerjük pontosan, így az erre fordított összeg nagyságát sem vitatnánk addig. A Mongrel szoftver, amivel pedig a – forráskódok alapján – az oldal készült, tulajdonképpen ingyen elérhető. Így – az oldal eddigi felépítését és teljesítményét látva - a programok ára 5 750 000 forint is lehetett volna 20 millió helyett. Az egyik százmillióból tehát 23 millió 750 ezer forintot számoltunk össze. (Erre nagyvonalúan rászámolhatjuk azt a húszmilliót, amelyet adatfeltöltésre, képzésre, integrálásra szántak, s még így is csak 43 milliónál tartunk.) A képzésekre és az oldal egyéves üzemeltetésének költségére szánt további százmillió szintén erősen nagyvonalúnak tűnik az oldal funkcióját, a benne rejlő lehetőségeket, adattartalmat, s a várható látogatottságot nézve. Mindeközben lelkes amatőrök és az online fejlesztéshez és üzemeltetéshez értők aktivizálták magukat, hogy megmutassák, bagóért előállítható volna a kormanyszovivo.hu-hoz hasonló oldal.

HírTV (2008. június 22.) téma: kormányszóvivő.hu Pályázat nélkül készült a kormányszóvivői honlap? Bár a kormányszóvivő szerint a legjobb ajánlatot választották, kiderült: nem volt külön pályázat a 200 millió forintnyi közpénzbe kerülő kormányszóvivői honlap elkészítésére. Az egyik vasárnapi lap úgy tudja: a munkára egy keretszerződés alapján adtak megbízást. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság 2007-ben írt ki egy 15 milliárd forint összértékű közbeszerzést nagy teljesítményű számítógépek beszerzésére. E pályázat alapján a nyertes cégek benyújtottak egy katalógust, melyből immár újabb pályázatok kiírása nélkül vásárolhatott a kabinet. Pedig informatikusok szerint a 200 millió forint töredékéért is jobb minőségű portál állítható elő – olvasható a Vasárnap Reggel című lapban. Budai Bernadett a hét elején még azt mondta: a legjobb ajánlatot választották. A honlaphoz egyébként Gyurcsány Ferenc egykori üzlettársa, Honti Pál cége szállíthatja a szoftvert. Nem ez az első megbízásuk: korábban 10 millió forintért tanulmányt készítettek. Honti pedig abban a Mimóza Kft.-ben is benne van, amely a liberális közlekedési minisztériumnak gyárthatott internetes játékokat és szoftverfejlesztési programokat 22 millió forintért. (hírTV)

SG.hu (2008. június 23.) téma: kormányszóvivő.hu Bírálatok kereszttűzében a kormányszóvivői honlap 170

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Pettkó András, az MDF országgyűlési képviselője - parlamenti nyári szünet lévén - írásbeli kérdést intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, hogy hozzák nyilvánosságra a 200 millió forintot felemésztő "kormányzati luxusportál" szerződéseit és pályázatát. A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint nem önmagában a két honlap került 200 millió forintba, hanem egy informatikai rendszer megvalósítása, amelyre közbeszerzési pályázat alapján választották ki a beszállítókat. Az MDF politikusa vasárnapi sajtótájékoztatóján, a Miniszterelnöki Hivatal épülete előtt arról beszélt: a "horribilis összeg" fejében szegényes internetes portál jött létre. Ennyi pénzből azt is meg lehetett volna oldani, hogy egy webkamera segítségével akár egy debreceni, akár egy putnoki újságíró bekapcsolódjék a kormányszóvivői tájékoztatóba, és mind kérdése, mind az arra adott válasz látható és hallható legyen. Pettkó András választ vár arra is, hogy a hivatal miért fizetett sok pénzt egy ingyenesen is beszerezhető szoftverért. Elgondolkodtatónak tartja, hogy a kormányzati luxusportál-botrány kirobbanása másnapján egy blogger másfél óra alatt nulla forintból hozott létre egy honlapot, melyen több tartalom volt, mint a 200 millióból félkészre "sikerült" kormányszóvivői honlap. A politikus a kormanyszovivo.hu beruházását összehasonlította a bankok portáljaival, amelyek szerinte sokkal kevesebbe kerültek, holott egy pénzintézet számítógépes rendszere szuperbiztonságos számlavezető- és levelezőrendszert, telefonos és internetes terminálokat is tartalmaz. Az írásbeli kérdésre a kormányfőnek 15 napon belül választ kell adnia a törvény szerint - tette hozzá Pettkó András. A kormányszóvivői iroda tájékoztatás szerint a kormanyszovivo.hu és a sajto.kormanyszovivo.hu honlapok esetében egy komplett informatikai rendszer létrehozásáról van szó. Nem önmagában a két honlap került tehát 200 millió forintba, hanem egy összetett informatikai rendszer kialakítása és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások összesen. Az informatikai rendszer megvalósításakor minden olyan mozzanatnál közbeszerzési pályázat alapján választották ki a beszállítókat, amikor a törvény azt előírta. A komplett informatikai rendszer teljes költségéből a szerverek és az adattároló egységek, valamint a szerverekkel kapcsolatos szolgáltatások ára összesen mintegy bruttó 80 millió forint. Ehhez a rendszer tervezése, a rendszerintegráció, a folyamatkialakítás, a szabályozás, az adatfeltöltés, az oktatás, és a kapcsolódó szolgáltatások ára adódik hozzá, amely bruttó 100 millió forint. A rendszer szállítója a 2007. májusi központosított közbeszerzési eljárás során kiválasztott Synergon, valamint a HP Magyarország volt - közölte a kormányszóvivői iroda. A szoftverekért, illetve a szoftverek örökös licenszéért kevesebb, mint bruttó 20 millió forintot fizetett a megrendelő. A szoftvereket a Synergon 4,1 millió forint értékben (MySQL), a Digital Natives 9,6 millió forint értékben (közvetítő-, archiváló- és beszédfelismerő szoftver) és a Szoftver ABC 5,5 millió forint értékben (Adobe licencek) biztosította a rendszerhez. A rendszert - biztonsági okokból és az ehhez kapcsolódó törvényi kötelezettségéből fakadóan a kormányzati gerinchálózatot is üzemeltető Kopint-Datorg Zrt. működteti. A kormányszóvivői iroda közölte azt is, hogy Pettkó András a törvényben előírt határidőn belül meg fogja kapni a választ, ám a kérdései még nem érkeztek meg.

171

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Inforadio 2008.06.25. Az Országos Mentőszolgálat visszavonta a mentésirányítási rendszer fejlesztésére kiírt 4,1 milliárd forintos pályázatot, a tender egy független szakértő cég szerint nem felel meg a versenysemlegesség elvének. A szolgálat szóvivője az InfoRádiónak azt mondta: a szervezet főigazgatója nem a HVG múlt heti cikke miatt vonta vissza a kiírást. Az Országos Mentoszolgálat szóvivője elismerte, hogy a mentésirányítás fejlesztésére kiírt pályázat nem felel meg mindenben a versenysemlegességnek. A cég ezért - egy vizsgálatot követően - visszavonta a pályázatot, apróbb módosításokkal néhány héten belül kiírja az új tendert. A Heti Világgazdaság múlt heti számában "Botrányos Siemensre szabott közbeszerzés a mentőknél" címmel írt az Országos Mentőszolgálat mentésirányító rendszerének fejlesztésére kiírt közbeszerzési pályázatról. A cikk szerint sok sebből vérzett az OMSZ tenderkiírása. A hetilap úgy fogalmazott: az ajánlatkérés kritériumait jószerével csak a Siemens tudja teljesíteni, amely évekkel ezelőtt 330 millió forintért szállított telefonközpontot és más kommunikációs eszközöket is a mentőszolgálatnak, és számítástechnikai üzletága is van. Mindenesetre a pályázat kiírója azt is a szakmai alkalmasság feltételéül szabta, hogy a jelentkezőnek legyen olyan munkatársa, aki "Siemens Training Center" oklevelet birtokol. A cikk arra is kitért: a legalacsonyabb ár helyett a kiválasztásban döntő szempontként szerepelt, hogy ki ajánl minél több "extra szolgáltatást" a mentoszolgálatnak. A rendszer kiépítéséhez 4,1 milliárd forintos uniós forrásra lehet pályázni. Az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint nem igaz, hogy egyetlen cégre szabták volna a kiírást, bár elismerte: szigorú feltételeket szabtak. Győrfi Pál hozzátette: két héttel ezelőtt - vagyis a hvg cikkét megelőzően - az OMSZ főigazgatója megbízást adott egy független közbeszerzési tanácsadó csoportnak, hogy vizsgálja meg a tenderkiírást. A csoport szerint a tender kiírás minden szempontból megfelel a közbeszerzési törvény eloírásainak, de a versenysemlegesség miatt a feltételeket módosítani kell. Nem mondták, hogy konkrétan egy cégre van szabva, csak hogy a szigorú feltételek miatt kevés cég tud megfelelni a kiírásnak - mondta Győrfi. A vizsgálatot a mentőszolgálat főigazgatója kezdeményezte az Egészségügyi Minisztérium kérésére, ám a szóvivő úgy fogalmazott: a miniszter nem adott konkrét utasítást a pályázati kiírás visszavonására. forrás: http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-208587

172

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

index.hu 2008.06.27. téma: kormanyszovivo.hu Kormányszóvivőponthu: atomrakétával verébre Lassan két hete, a kormanyszovivo.hu indulása óta háborog a netes közönség és anyáznak a webfejlesztők és a laikusok, hogy mi került az új kormányzati weben kétszázmillió forintba. A többség arcátlan lopást, de legalább indokolatlan pazarlást emleget. Úgy tűnik, a KopintDatorgnak fő a biztonság, ezért a MEH-ben összeállították a világ egyik legbetörésbiztosabb szóvivői oldalát. "Mi kerül ezen a kormanyszovivo.hu-n 200 millió forintba?" - kérdezné a néhai Márkus László, ha ma élne, és webfejlesztő volna. A szocialista ipar puritán, de hétezer forintba kerülő fotelremekét agyvérzésközeli állapotban szétcincáló színész most, 2008-ban alighanem ugyanolyan idegesen kattintgatna a szocialista marketingipar puritán, de döbbenetes összegbe kerülő webszájtján. (Ebből az összegből 44-szer át lehetett volna festeni Gyurcsány Ferenc páncélozott biztonsági autóját.) A június 16-i bejelentés óta laikus, önjelölt és hivatásos márkuslászlók (jelen cikk írója az előbbiek közé sorolja magát) tucatjai szedik ízekre különböző fórumokon a nagyszabású projektet, leginkább a valóban nem túl meggyőző netes megjelenésből és a hivatalos úton közölt félinformációkból levont következtetések alapján. Az első, kormányszóvivőktől származó információk szerint "több mint két évvel ezelőtt határozták el egy olyan oldal létrehozását, amely esélyegyenlőséget kínál az újságírók számára, vagyis az országban bárhonnan online nyomon követhetővé teszi a kormányszóvivői tájékoztatókat". Az oldal létrehozása az eszközökkel együtt 200 millió forintba került. A közbeszerzési eljárást a Synergon Nyrt. és a Hewlett-Packard Magyarország Kft. nyerte meg, a portált a Kopint Datorg Zrt. üzemelteti, a pénz körülbelül fele a szükséges hardverek beszerzésére ment el, illetve tartalmazza a szoftvereket és a fejlesztési költségeit, továbbá a rendszer üzemeltetésének és feltöltésének első évi árát. A Fidesz természetesen az elsők közt hördült föl az összeg hallatán, Cser-Palkovics szóvivőhelyettes érthetetlennek nevezte, hogy a kormány miért költ el ennyi pénzt erre a célra. Hiszen a Miniszterelnöki Hivatalnak (MEH) van honlapja, ahol eddig megjelentek és a jövőben is megjelenhettek volna a kormányszóvivői tájékoztatók anyagai, ráadásul a MEHnek vannak fizetett köztisztviselői, akik ezt a honlapot kezelik, nem kellett volna a fejlesztésre és az üzemeltetésre külső cégeknek megbízást adni. A Fidesz szerint a honlap létrejöttén dolgozó alvállalkozók között van a miniszterelnök korábbi üzlettársa, Honti Pál, és cége, a Digital Natives Kft. - ők pályáztatás nélkül jutottak az egyik részfeladat 9 milliós megbízatásához. A Kormányszóvivői Iroda kérdéseinkre adott válaszaiból kiderült, hogy a kormanyszovivo.hu a bő egy éve, 2007. május 5-én kiírt, több százmilliárdos keretű közbeszerzési eljárással jött létre.

173

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság "Nagyteljesítményű számítógép- és tároló rendszerek szállítása és kapcsolódó szolgáltatások" teljesítésére írt ki közbeszerzési tendert, aminek eredményeképp minisztériumok és háttérintézményeik, önkormányzatok számára szükséges nagyteljesítményű számítógép- és tárolórendszerek beszerzésére, illetve a kapcsolódó szolgáltatásokra nyílt lehetőség. Ennek a százmilliárdos tengernek egy cseppje a kormanyszovivo.hu. A Hewlett-Packard Magyarország Kft. például 60,8 milliárdos, a Synergon Informatikai Nyrt. 63,9 milliárd forintos keretszerződést köthetett, a jelek szerint a kormányzati kommunikációra most elköltött pénz ebbe bőven belefért. A Synergon jelenlegi legnagyobb főrészvényese egyébként az Albrecht Ottó nevével fémjelzett Cashline Holding Zrt. (és pár ehhez kapcsolódó cég). Albrecht több közös üzletet ütött nyélbe a szocialista közeli nagyvállalkozóként elkönyvelt Leisztinger Tamással. Akinek csak közvetve lehet nyomára bukkani a Synergon tulajdonosi listáján: a cég mintegy 1,66 százalékot birtokló KNB-Fuente Kft.-ben tulajdonos a Leisztinger érdekeltségébe tartozó Forrás Zrt. Egyébként a 200 milliós beszerzés kisebb részét kitevő szoftverek ára beszállítókként nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, így azok megvásárlását nem is közbeszerzési eljárásban intézték. Három nagy tétel Arra kértük a Kormányszóvivői Irodát, a lehető legpontosabban kibontva, részletezve, összegszerűen írják meg, hogy a 200 millió hogyan oszlik meg a hardver, szoftver, fejlesztés, üzemeltetés szerint: hány és milyen típusú szerverről, munkaállomásról, egyéb technikai eszközről, milyen szabad és zárt licencű szoftverről, milyen tartalompublikáló rendszerről van szó, mennyi ideig zajlott a fejlesztés, milyen cégek dolgoztak rajta, és így tovább. Kérdésünkre a következő, részletesnek korántsem mondható választ kaptuk: "A rendszer működéséhez nélkülözhetetlenek a szerverek, háttértárolók, szoftverek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások. A rendszer zavartalan, gyors elérését a beszerzett 18 szerver és a hozzájuk kapcsolódó háttértároló-rendszer biztosítja. A rendszer teljes költsége mintegy 200 millió forint, ebből a szerverek és az adattároló egységek ára bruttó 80 millió forint." Továbbá: "Ehhez a tervezés, a rendszerintegráció, a folyamatkialakítás, a szabályozás, az adatfeltöltés, az oktatás, és a kapcsolódó szolgáltatások ára adódik hozzá, amely bruttó 100 millió forint. A rendszer szállítója a 2007. májusi központosított közbeszerzési eljárás során kiválasztott Synergon, valamint a HP Magyarország volt." Végül: "A szoftverekért, illetve a szoftverek örökös licencéért kevesebb mint bruttó 20 millió forintot fizettünk. A szoftvereket pedig a Synergon 4,1 millió forint értékben (MySQL), a Digital Natives 9,6 millió forint értékben (közvetítő-, archiváló- és beszédfelismerő szoftver) és a Szoftver ABC 5,5 millió forint értékben (Adobe-licencek) - biztosította a rendszer. A rendszert - biztonsági okokból és az ehhez kapcsolódó törvényi kötelezettségéből fakadóan a kormányzati gerinchálózatot is üzemeltető Kopint-Datorg Zrt. működteti."

174

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A szóvivői iroda azt is elárulta, hogy a csak a szigorúan ellenőrzött regisztráció után használható sajto.kormanyszovivo.hu oldalon újságírók regisztrációját várják, "azaz annak a néhány ezer hazai és külföldi újságírónak a jelentkezésére" számítanak, "akik a magyarországi belpolitikával foglalkoznak". Az indulás utáni három napban "több mint 150 újságíró regisztrált a rendszerbe". A honlap a kisebb (korábban már alaposan kivesézett) hibáktól eltekintve gyakorlatilag teljes funkcionalitásában működik, pár dologgal bővül csak a következő napokban, hetekben. Alapos végigkattintgatás után bátran kijelenthetjük, hogy a legnagyobb dobás a regisztrációhoz kötött részen található: a keresővel a feltöltött kormányszóvivői sajtótájékoztatók videóiban lehet keresni az elhangzott szavakra, a találatokra klikkelve a videófelvétel lejátszása attól a pillanattól kezdődik, ahol elhangzik a keresett szó. (A "mutyi" és "lopás" szavak sikertelensége után, a közkeletűbb "tender" szóval próbálkoztunk, és az eredmény láttán egy halk "ejha" hagyta el szánkat, mert erre a szóra igazán sok találat érkezett.) A kapott tájékoztatás szerint tehát ezt a figyelemreméltó szolgáltatást (azaz a közvetítő-, archiváló- és beszédfelismerő szoftvert) a Digital Natives biztosította 9,6 millió forint értékben. forrás: http://index.hu/belfold/szovhu0626/ IT Café (2008. július 14.) téma: kormányszóvivő.hu Egyre maszatosabb a kormanyszovivo.hu ügye Az indoklások fennhéjázó logikája nem változott, tényeket pedig még mindig nem ismerünk. Nincs ebben semmi meglepő – sajnos. A Népszabadság mai tudósítása néhány olyan új információt közölt a kormányszóvivői oldal kapcsán, melyek várhatóak voltak, s ezekkel szembesülve mind kevesebb reményünk marad, hogy valaha is értékelhető adatokhoz jussunk – habár a 15 napos határidő már lejárt. „A kormány anyázására ott az internet többi része” – ezzel indokolta a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nevének mellőzését kérő illetékese, hogy miért csak azok az újságírók regisztrálhatnak a 200 millió forintból az ő kiszolgálásukra létrehozott kormanyszovivo.hu honlapon, akiket a hivatal számítógépes rendszere és munkatársai újságíróknak tartanak. E mondat végtelen cinizmusával nem foglalkozom a továbbiakban, bár sajnos az egész üggyel kapcsolatban ez a hozzáállás jellemző. Az isten tudja milyen alapokra helyezett megkülönböztetés a nem újságíró magyar állampolgárok mellett kizárja a hamis adatokkal regisztrálókat, a szabadúszókat, a több médiummal szerződésben álló újságírókat, valamint – ezt nehezen tudom értelmezni, de ezt mondják – a pártportálok „újságíró politikusait” is, csakúgy, mint a bloggereket, akik egyébként az Egyesült Államokban és az Európai Unióban már újságírónak minősülnek. Mint a MEH munkatársai elmondták a Népszabadság tudósítójának: „Valójában a kellemetlenkedő bloggereket és a szélsőséges portálok munkatársait akarják távol tartani”. Hm. A legutóbbi ilyen témájú írásomban megengedő voltam az ilyen szabályozással szemben, most azonban úgy látom, hogy ennek ez esetben végképp nincs helye. Napi 175

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT tapasztalat a fórumok „széttrollkodása”, de napi tapasztalat az is, hogy ez a közösségi forma számtalan szabályozó mechanizmust fejlesztett ki ennek elkerülésére. Vannak ugye alapelvek, melyeket a felhasználóknak el kell fogadniuk, ha fórumozni akarnak, s vannak moderátorok, akik ügyelnek arra, hogy ezeket a szabályokat be is tartsák. Nem megy tökéletesen, persze, a világon semmi sem tökéletes, de azért a fórumok egész jól megvannak, ha meg mégse, oda nem megyünk többet. És hát, kérem szépen (igazolva látom múltkori vélekedésemet): a MeH maga közölte a Népszabadság újságírójával, hogy a 200 milliós portál után eddig körülbelül ezer újságíró érdeklődött, s ezek közül 350(!) regisztrált. Azaz szerverenként 19,44 ember… De a hatékonysággal egyébként is valami baj lehet, mivel a szóvivői irodában hét ember foglalkozik a kérdések megválaszolásával, de a honlap tanúsága szerint az indulás óta eltelt egy hónapban (beleértve Daróczi Dávid online fogadóóráját is) összesen 31 kérdést tettek fel az újságírók, s ezek egy részére nem is érkezett válasz. Napi egy kérdés átlagban. Mit csinál az a hét ember akkor? A MeH válasza: „Az újságírók kiszolgálására hivatott iroda "állampolgári kérdések" sorára is válaszol napról napra.” No comment. A riportból úgy tűnik, a MeH munkatársai kissé sértődöttek a támadások miatt, (az különösen fájó, hogy képes a nyilatkozó azt mondani, hogy a botrány egyik oka a „digitális analfabetizmus” – a vérlázító cinizmust már említettem...) s azt mondják, itt egy olyan komplex fejlesztésről van szó – például ősztől átalakulnak a kormányzati portálok, profiltisztításra kerül sor –, melyet egészében kell nézni. Ezt akár még el is lehetne fogadni, hiszen ha egy nagy átalakítás részeként jött létre a kormanyszovivo.hu, akkor még az is elképzelhető lenne, hogy olyasmik is belekerültek a rendszerébe, melyek majd csak a teljes projekt végrehajtása után lesznek hasznosak, illetve értelmezhetőek. De nem úgy tűnik, hogy erről lenne szó: „Olyan ez a rendszer, mint egy könyvtár, amelyben még nincsenek könyvek. A 2002-t megelőző évekből nincsenek közzétehető dokumentumok. Most töltjük fel a tárakat. Néhány hónap múlva, ha valakit Zala megyei ügyek érdekelnek, elég lesz begépelnie a keresőbe, hogy Zala, és a rendszer, amely páratlan módon kezeli a tárolt hang- és képanyagokat a videotárból csak a kormányszóvivői tájékoztatók azon részeit gyűjti majd ki, amelyek zalai kérdésekkel foglalkoznak.

Fidesz.hu (2008. július 17.) téma: kormányszóvivő.hu Újabb felesleges pénzkidobás a kormanyszovivo.hu Újabb felesleges pénzkidobásnak nevezte Cser-Palkovics András a kormanyszovivo.hu internetes oldalt, amelyre 200 millió forintot költ el a kormány. Adott egy felhatalmazás nélküli kormány Magyarországon, amelynek nincs társadalmi támogatottsága, és most már parlamenti többsége sincs - mutatott rá Cser-Palkovics András, a Fidesz szóvivő helyettese vasárnapi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az érdemi kormányzás gyakorlatilag megszűnt. Van helyette meg nem valósuló kormányzati beruházásokra elköltött 12 milliárd forint, van kommunikációra, propagandára elköltött több százmillió, és - tette hozzá - "itt van egy újabb felesleges pénzkidobás: kormányszovivo.hu az oldal neve, az erre (...) elköltendő összeg 200 millió forint a közbeszerzési eljárás szerint". 176

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Újabb felesleges pénzkidobás a kormanyszovivo.hu (Cser-Palkovics András) Az emberek pénzéből 200 millió forintot költenek el egy érthetetlen honlapra - húzta alá a képviselő, majd feltette a kérdést: egyáltalán miért van szükség egy ilyen honlapra? Kiemelte: a Miniszterelnöki Hivatalnak van honlapja, azon egészen eddig, és a jövőben is megjelenhettek volna a kormányszóvivői tájékoztatók. Mint mondta, teljesen feleslegesnek tűnik, hogy erre egy külön oldalt hozzanak létre, ráadásul egy rendkívül eltúlzottnak tűnő, 200 millió forintos összegért. A MeH-nek vannak fizetett köztisztviselői, akik ezt a honlapot kezelik, ezért sem kellett volna külső cégekhez - akár a fejlesztés, akár az üzemeltetés érdekében - fordulni - jelentette ki. Cser-Palkovics András szólt arról is, hogy az MTI-t szintén közpénzből tartják fönt, amelynek van egy archívuma, ahol megtalálható minden kormányszóvivői tájékoztató. Így ismét feltehetjük a kérdést - fűzte hozzá -, hogy akkor miért van szükség egy önálló kormányszóvivői honlapra, ráadásul 200 millió forintért? Megjegyezte: még a nagyon igényes és drága honlapok is ennek a töredékéből szoktak létrejönni. "Persze nem véletlen talán ez sem, hiszen itt is találunk az alvállalkozók között egy szoftverbeszállítót, aki (...) Gyurcsány Ferenc egyik korábbi üzlettársa, s aki egyébként pályáztatás nélkül egy 9 millió forintos közbeszerzési megbízáshoz hozzájut" - fogalmazott a képviselő. Elmondta, Honti Pálról van szó, aki sajtóinformációk szerint egy 9 millió forintos részt hasít ki ebből a 200 millió forintos honlapkészítésből. Cser-Palkovics András érdekes kérdésnek nevezte, hogy még ki érdekelt ebben a honlapkészítésben, miért ilyen drága, egyáltalán miért jön létre, és miért van szükség erre egy olyan országban, ahol sok hasznos, és ennél sokkal fontosabb célra nem jut elegendő pénz. Bejelentette: az elkövetkező napokban írásbeli kérdéssel fog fordulni Kiss Péterhez, az előbb feltett kérdéseket számára is meg fogja fogalmazni. (fidesz.hu)

Üzlet & siker (2008. szeptember 3.) téma: Digitális táblák Digitáblákra omlanak az iskolák Néhány nap múlva kiderül, hogy ki nyerte az iskolák digitális tábláinak és számítógépeinek 24 milliárdos tenderkiírását. A pályázatokra eleve csak konzorciumok jelentkezhettek. A pedagógusok szerint sokba kerülnek a táblák, és alig tudják azokat használni. Hétfőn lezárták, és szeptember 15-én hirdetik ki a digitális táblákra és a hozzájuk tartozó informatikai eszközök beszerzésére kiírt tender győzteseit. Az első körben 24 milliárdos „álommegrendelésért” mindössze két konzorcium van versenyben. Az egyelőre titok, hogy mely cégtömörülések indultak, de információink szerint a két tartalomgyártó (Nemzeti Tankönyvkiadó és az Apáczai Kiadó) áll az élükön, az egyik 14, a másik pedig 8–10 tagot tömörít, és valamelyikben az egyik legnagyobb európai táblagyártó, a Stiefel is szerepel. A teljes pályázati összeg kétharmada megy a táblákra, a maradék pénz pedig a tartalmakra és a hozzájuk szükséges számítógépekre. 177

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az igazi üzlet a tartalom A Nemzeti Tankönyvkiadó (NT) informatikai igazgatója, Racskó Péter az FN-nek elmondta, hogy szeptember 1-től 50 anyagot tettek fel a honlapjukra. Ezek táblafüggetlen, ingyenesen letölthető oktatási programok lesznek. Valamennyi tantárgy oktatási demóprogramját ki lehet próbálni az elsőtől a tizenkettedik évfolyamig. Ki tudja majd használni? Az NT szakembere arra számít, hogy a kezdeti kételyek után nagy sikere lesz a tanárok körében a digitális táblának. „Azért, mert egy rendkívül modern, és ami talán még fontosabb, könnyen kezelhető oktatási eszközt kapnak majd a kezükbe a pedagógusok” – mondta el Racskó, majd hozzátette, hogy a digitális táblához mellékelt interaktív, multimédiás programok nemcsak jobban fogják szemléltetni a tananyagokat, de akár az órai jegyzetelést is kiválthatják, mert a tanár egy videó, vagy más tartalom lefuttatása után akár ki is nyomtathatja a diákoknak a látottakat. A tanulóknak lehetőségük lesz arra is, hogy gombnyomással tesztfeladatokat oldjanak meg. Egészen másképp látja a helyzetet a pedagógiai anyagok szoftverekre programozásával és tanártovábbképzéssel foglalkozó egyik vállalkozó. Rigóczki Csaba szerint a tanárok többségének fogalma sincs arról, hogyan kell használni a berendezéseket, továbbá általános, hogy az informatikusok sem értik a pedagógiai problémákat, ráadásul többféle speciális termék is hiányzik a piacról, illetve nem elég jók az anyagok (például az irodalomtanárok által használt képgalériák, vagy a digitális térképek). Az időtakarékosságot tekintve is lehetnek kételyek, ugyanis minden digitális tanóra további készülést igényel a tanároktól, igaz, a diákok munkáját megkönnyítheti. A nagyok tanítanak a használatra Jelenleg egyébként mindössze néhány cég foglalkozik a pedagógiai anyagok átalakításával, a szoftvergyártás területén pedig csupán a nagyoknak éri meg beszállniuk, mert egy program kifejlesztése több száz millió forintba kerül, és igazán csak a tankönyvekkel összekapcsolva éri meg értékesíteni, no meg a szoftverhamisítás is csökkenti a piacot. A több tízezer tábla beszerzésével azonban egy teljesen új iparág jöhet létre a kiadói piacon. A nagy kiadók már rámozdultak az üzletre: tavaly a Nemzeti Tankönyvkiadó szakemberei 8– 10 ezer tanárnak tartottak roadshow-k keretében bemutató oktatást a digitális tábla használatáról. „Egy 3–4 órás kurzus után a tanárok általában félretették a kezdeti ellenérzéseiket, és élvezték a használatot” –dicsérte a programot Racskó, s hozzátette, hogy az informatikai képzéssel együtt 30 tanóra alatt elsajátítható az egész. A digitális táblák előnyei közé sorolják a szakemberek, hogy a pedagógusok saját maguk tudják felépíteni a tanrendjüket, és egyszerűbbé válik a demonstráció is: hiszen nem kell már előhozni biológiaórára a csontvázat, vagy a különböző kitömött állatokat sem. A tábla segítségével valósághűen lehet majd szemléltetni akár az emberi test felépítését, vagy az emlősök mozgását és viselkedését. Drága mulatság a fejlesztés

178

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A piacon jelenleg kapható termékek nem olcsóak. Hosszabb távon a piaci verseny fogja eldönteni, hogy mennyibe kerül majd egy CD, vagy online multimédiás tartalom. Most az árak 5 és 30 ezer forint között mozognak. A költségek persze nagyban függnek attól, hogy az iskolák milyen jellegű szolgáltatásokat vásárolnak meg, mert nagyobb tétel esetén lefelé megy majd az ár. Nagyjából 1000 digitális táblát vásároltak eddig az iskolák, de az igazi, több tízezres beruházás csak most jön. Információink szerint egy ilyen berendezés ára 700 ezer és egymillió forint között mozog. A NT oldalán egyébként található egy részletes táblázat arról, hogy ők mennyiért kínálják a táblákat. Egy Smart Board 660 típusú tábla például 415 ezer forint plusz áfa egy darab esetén, a 690-es típus pedig 749 ezerbe kerül. A cég szerint egyébként ezek még az augusztus 31.-e előtti árak, 100 darabos nagyságrendnél egyébként 10-15 százalékos kedvezményt adnak, a nagyobb tételekről természetesen nem mondtak semmit. A mostani pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) írta ki, a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltató Főigazgatósága pedig koordinál, illetve dönt e pályázatokról. Horváth Ádám, az ügynökség munkatársa az FN-nek elmondta, hogy a tantermek 30–40 százalékát szerelnék fel interaktív táblával, laptopokkal és diavetítőkkel. A tanácsadó szerint nincs szükség arra, hogy minden ilyen teremben legyen teljes rendszer. A hatóság kifejezetten arra fog törekedni, hogy szinte minden iskolába jusson az új digitális felszerelésekből. Év végén már elkezdődhetnek a kiszállítások, de reálisan csak a következő tanévben lehetnek már szervesen az iskolai oktatás részei az interaktív táblák, illetve az új számítógépek. A pedagógusok nem örülnek a tábláknak Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke már nem örül annyira a tábláknak, de elismerte, hogy vannak előnyei is a rendszernek, mert ahol használják, ott segítheti a tanítást. A szakszervezeti vezető szerint a több tíz milliárdos beszerzés miatt aránytévesztésről van szó, mert míg 2013-ig 40 milliárd forint van betervezve uniós forrásból digitális táblák beszerzésére, addig az iskola-felújításokra mindössze ennek kétszerese, vagyis 80 milliárd forint, és nem biztos, hogy a táblák beszerzése lenne a legfontosabb, amikor, főleg vidéken, összesen 4800 oktatási intézmény tatarozására lenne szükség. Kerpen szerint jó néhány kisebb településen akadnak olyan iskolák, amelyeket már az ÁNTSZ-nek be kellett volna zárnia, mert nincsenek meg a megfelelő tisztálkodási lehetőségek. A pedagógusszervezet oktatási pszichológusok tanulmányára hivatkozva bírálja a rendszert, amelyben az szerepel, hogy a digitális táblákról kapott kész információ csökkenti a tanulók asszociációs képességét és fantáziáját. Még az is előfordulhat, hogy az olvasás és a szövegértés terén az eddigieknél is rosszabb eredményeket érnek majd el a diákok. Hasznos lehet? Az NFÜ és az oktatási tárca szerint azonban hasznosak lesznek ezek az eszközök, elsősorban a természettudományi tantárgyak oktatásánál lehet óriási segítség az interaktív tábla. „Sok olyan funkciója van ugyanis a táblának, amely visszaigazolhatja a diáknak, hogy egy-egy feladatot jól vagy rosszul oldott meg” – cáfolta a kétkedőket Horváth Ádám. 179

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A pedagógusok szakszervezete attól is tart, hogy az iskoláknak nem lesz elég pénzük a szoftverek beszerzésére, az NFÜ szerint azonban nem kell aggódniuk, egyrészt mert a Sulinet weboldalán ingyenesen is elérhető sok tananyag, másrészt egy külön 27 milliárd forintos uniós forrás áll majd rendelkezésre a tananyagok és az online szolgáltatások beszerzésére, valamint a jelenlegi kiírásban is szerepeltek már a szoftverek. Egyéb pályázatokkal pedig további 30 milliárd forint lesz a tanárok továbbképzésére.

index.hu 2008.08.12. téma: Nem bajlódott a kormányzat a nyílt forráskódú szoftverek árával Nem hasonlítgattak sokat a kormányzati szoftverbeszerzésről döntő Miniszterelnöki Hivatalban a Microsoft és a nyílt forráskódú konkurencia árai között. Baja Ferenc informatikai államtitkár levele szerint a kormányzatnak még most, a 25 milliárdos keretszerződés megkötése után sincs olyan számítás a birtokában, amely alapján biztonsággal kalkulálhattak volna az uniós normáknak megfelelő szabványra való átállásnál. A Microsoft-termékekre létrejött 25 milliárd forintos közigazgatási, illetve az oktatási kategóriás szoftverbeszerzés megkötése után a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) magyar tagozata levélben követelte a kormányzattól, hogy kövesse az európai gyakorlatot, és a költségvetési intézményekben kezdje meg az átállást az uniós normáknak megfelelő, nyílt forráskódú szoftverek alkalmazására. A szövetség a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva azt állította egy még áprilisban elküldött petícióban, hogy az átállással, és egy ennek megfelelő informatikai stratégia követésével négy-öt év alatt akár 100-110 milliárd forintot takaríthatna meg az állam. A Baja Ferenc államtitkár által aláírt válasz szerint a kormányzat természetesen érdekelt a megtakarításokat eredményező költséghatékony megoldásokban, de a megvalósításhoz megalapozott, minden részletre kiterjedő gazdaságossági számításokra, hatástanulmányokra lenne szükség. Bajáék megfogalmazása szerint a rendelkezésükre álló információk "sok vonatkozásban ellentmondásosak, és nem olyan mélységűek, amelyek ilyen döntés meghozatalához szükségesek". Az államtitkár szerint a kormányzat tisztánlátását nagyban segítené, ha a prognosztizált megtakarítások mellett pontosabb adataik is lennének a nyílt forráskódú szoftverek bevezetésének költségeiről. A levélben hivatkozott információhiány ellenére a Miniszterelnöki hivatal korábban már készíttetett vaskos tanulmányokat uniós kezdeményezésre a közigazgatási informatikai rendszerek közti átjárhatóságról (interoperabilitás), amelyekben többek között azt állítják, hogy a közigazgatás egyre tapasztaltabb a nyílt forráskódok olyan fontos vonatkozásai terén, mint a költségek. Az egyik többszáz oldalas dokumentum éppen a Baja Ferenc irányítása alá tartozó Elektronikus Kormányzati Központ (EKK) főigazgatója, Bódi Gábor közreműködésével készült.

180

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Önkormányzati tapasztalatot és pontos költséghatékonysági számításokat egyébként szolgáltatott Keller László pénzügyi államtitkár szűkebb pátriája is. Törökbálint a volt polgármester elődjének hivatali ideje alatt tért át szintén az Elektronikus Kormányzati Központ neve alatt futtatott uniós pályázat segítségével a nyílt felhasználói programok használatára, és az eredményeket publikálta is. Az EKK az EU-tól 4,3 millió eurós támogatást kapott a projektre. Az összefoglaló szerint csak a szoftveren évi 2 millió forint volt a megtakarítás, mert 33 helyett csak egyetlen Microsoftlicenszet fizettek, így megmaradt 32-szer 57 ezer forint, ezen kívül nem kellettek a vírusirtó szoftverek sem, és az új programokkal kisebb lett hardverigény. Az MS Vista alkalmazásával a hardverpark 70-80 százalékát le kellett volna cserélni. Az év elején a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságon keresztül a MeH hatóköra alatt egyesítették teljes szoftverbeszerzési ügyet. Januárban a GKM-et is meglepve közös pályázatot írtak ki "Microsoft, vagy azzal egyenértékű szoftver licencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, beszerzése valamint kapcsolódó szolgáltatások teljesítése" tárgyában 25 milliárd forintos keretre. A Microsoft győzelmét hozó tendert azóta bíróságon is megtámadták a nyílt szoftveresek. forrás: http://index.hu/belfold/nyiltszfbaja/

MTI 2008.11.08. téma: Érvénytelen a posta szerverbeszerzése A kétszázmillió forintos informatikai beszerzéséből jogszerűtlenül zárták ki az egyik céget. Négy másikat is kizártak, a bennmaradt egy nyert. Elmarasztalta a Magyar Postát a Közbeszerzési Döntőbizottság. A testület határozata szerint a társaság jogszerűtlenül zárta ki mintegy kétszázmillió forint összértékű informatikai beszerzéséből egyik ajánlattevőjét. A tender eredményét érvénytelenítették - írta a szombati Népszabadság. A Magyar Posta júniusban írta ki tenderét integrált vállalatirányítási rendszeréhez szerver- és tárolóeszközök, valamint kapcsolódó licencek szállítására, integrációjára, üzembe helyezésére és támogatására. Határidőre hat cég adott ajánlatot. Az augusztusi eredményhirdetésig azonban öt pályázót kizártak a versenyből. A tendert nettó 198,5 millió forintos - egyedül állva maradt - ajánlatával a Delta Informatikai Zrt. nyerte meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) álláspontja szerint a Magyar Posta azzal sértette meg a közbeszerzési törvényt, hogy megalapozatlanul nyilvánította érvénytelennek a jogorvoslatot kérő Inter-Computer-Informatika Számítástehchnika és Kereskedelmi Zrt ajánlatát. A postánál ezzel szemben úgy tartják: körültekintően jártak el a pályázat értékelése során olvasható a lapban. 181

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője az ügy részleteiről a Népszabadságnak nem nyilatkozott. Csupán annyit mondott: megkapták a KD határozatát, és szakértőik vizsgálják az abban foglaltakat. A társaság a rendelkezésére álló időn belül határoz következő lépéseiről. forrás: http://index.hu/belfold/posta1108/

index.hu 2008.11.13. téma: 4.mobilszolgáltató Nem lesz negyedik mobilszolgáltató? 2008. november 13., csütörtök 12:25 | Frissítve: 2008. november 13. A nemrég meghirdetett mobilfrekvencia-tenderre beérkezett pályázatok közül a Figyelő szerint csak kettőt érdemes komolyan venni. Talán ezzel függ össze, hogy az NHH meghosszabbította a pályázatok leadási határidejét. Érdekes összeállítást közöl a Figyelő mai száma az NHH által nemrég kiírt mobilfrekvenciatenderről, írta meg a Portfolio. Mint ismeretes, a hatóság október 31-én jelentette be, hogy 11 cég vásárolta meg a pályázati kiírást, amelyből azt gondolhatnánk, hogy igen sokan lennének negyedik szolgáltatók a piacon. Ez azonban nem feltétlenül van így, ugyanis a Figyelő által megszerzett lista azt mutatja, hogy a pályázók egyik nagy része valószínűleg kíváncsiskodó, egy másik része pedig csak a mobilinternet szolgáltatására alkalmas 450 megahertzes frekvencia iránt érdeklődik. A pályázók a következők:           

1. Magyar Telekom Nyrt 2. Pannon Zrt 3. Vodafone Zrt 4. Antenna Hungária Zrt 5. GTS-Datanet Kft 6. Mobile Wireless Broadband Hungary Kft (MWB) 7. TVNetwork Nyrt 8. Huawei Kft 9. Invitel Zrt 10. Digi Kft 11. DreamCom Kft

A három nagy magyar mobilcég a Figyelő szerint csak azért vette meg a kiírást, hogy tanulmányozza milyen feltételekkel jelenhet meg új versenytársuk. Az Antenna-GTS-MWBTVNetwork négyes fogat valószínűleg csak a 450 megahertzes frekvencia iránt érdeklődik. A Huawei hardvergyártóként valószínűleg szintén csak azért érdeklődik, hogy lássa mekkora keresletre számíthat az esetleges nyertestől. Az Invitel pedig valószínűleg azért indul, hogy a cég majdani eladásakor jobb áron lehessen értékesíteni (mint ismeretes, az Invitelt 182

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT működtető HTCC-t nemrég értékesíteni akarta az anyacége, de végül a rossz piaci hangulat miatt elállt tőle). A Figyelő szerint tehát mindössze két cég, a Digi Kft és a DreamCom Kft kívánna valóban negyedik mobilszolgáltatóvá válni, azonban az ő dolgukat a telített piac és három nagy cég dominanciája mellett jelenleg a globális likviditási válság is nehezíti. Talán éppen ezeknek a fejleményeknek köszönhető, hogy az NHH nyolc nappal meghosszabbította az új mobil-pályázatok beadásának határidejét. A hatóság közleményéből kiderül, hogy az írásban beérkezett és már megválaszolt kérdések száma meghaladta a nyolcvanat. A kérdések megválaszolása mellett az NHH pontosított a kiíráson, ezért kerül sor a beadási határidő meghosszabbítására. Amennyiben a pályázatok eredményesek lesznek, a magyar piacon akár két új mobiltelefonszolgáltató is megjelenhet és 15 évre szóló frekvenciahasználati jogosultságot szerezhet. Az úgynevezett „A” blokk nyertese hasonló frekvenciakészletet szerezhet meg a pályázaton, mint a jelenleg is a piacon lévő három mobilszolgáltató. A „B” blokkra sikeresen pályázó cég pedig a jelenleg nem használt 450 MHz-es frekvenciatartomány hasznosítására szerezhet jogosultságot. Ez a szolgáltatás elsősorban a ritkán lakott területek és települések vezeték nélküli szélessávúinternet-ellátását javíthatja. forrás: http://index.hu/tech/mobil/nmls081113/

Index (2008. november 15.) téma: Digitális táblák Karácsonyra digitális táblákat kapnak az iskolák, a tanárok meg csökkentett fizetést Karácsonyra megérkeznek az iskolákba az első digitális táblák - írta a szombati Magyar Nemzet. "A több mint 24 milliárd forintos beruházást - szemben az iskolákkal és a tanárokkal - nem érinti a válság". A digitális táblát laptoppal kell összekapcsolni, hogy a készülék a táblára vetítse a tananyagot. A beszállító céget december elején választják ki a két jelentkező, a HP Magyarország és az IBM közül, s a milliárdos tender győztese még ebben a hónapban megkezdi az eszközök kiszállítását. A hírre reagálva Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott: "házunk ugyan nincs, de plazmatévét kapunk". Elképesztő, hogy miközben a kormány a válságra hivatkozva a korábbi megállapodáshoz képest 18 százalékkal csökkenti a közalkalmazottak keresetét, valamit újabb iskolabezárásokat, osztályösszevonásokat, elbocsátásokat generálva reálértékben a források tíz százalékát vonja ki a közoktatásból, megteheti, hogy több tízmilliárd forintot adjon ki digitális táblákra.

index.hu 2008.11.18. téma: 183

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Kiütötték a legesélyesebbeket a mobiltenderből A kormány eladná ugyan a negyedik mobilszolgáltatói licencet, mert a hírközlési szakértők szerint fokozni kell a versenyt. Ám egy minisztérium rendelet kizárta a legnagyobb magyar cégeket, amelyek piaci ereje a mostani mobilszolgáltatókéhoz hasonló, és igazán alkalmasak lennének a feladatra. Nem indulhatnak el a legerősebb magyar távközlési cégek a negyedik mobilszolgáltatói licencre kiírt pályázaton. Az október 22-én kiírt tendert ugyanis megelőzte egy minisztériumi rendeletmódosítás, amely a 3,5 gigahertzes tartományban frekvenciahasználati jogokkal rendelkező vállalatokat kizárja az A és a B blokkokra kiírt pályázatból. Magyarán nem szerezhetnek 900/1800/2100 MHz-es, illetve 450 MHz-es frekvenciát. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi minisztérium (KHEM) ezzel az Invitelt, az Antenna Hungáriát és a GTS Datanetet zárta ki a versenyből. Köztudott, hogy a GTS és az Invitel évek óta készült "valamilyen mobil megoldás" bevezetésére. Mindkét cég erősnek számít az alternatív távközlési szolgáltatók körében, és az Invitel egy súlycsoportba tartozik a három meglévő mobilszolgáltatóval. Egymillió ügyfele van és majdnem olyan széles a szolgáltatási portfóliója, mint a Magyar Telekomé: van telefon-, tévé- és internetszolgáltatása is. Access forbidden A kizárás okaként megnevezett 3,5 gigahertzen most vállalatoknak nyújtanak hangszolgáltatást, de a frekvencia a jövőben wimaxra is használható lesz. A wimaxot a wifi utódjának tekintik, nagyobb a hatótávolsága, és nem szakad meg az adatátvitel, ha a kliens átáll egy másik bázisállomásra. Szakértők szerint érthető, hogy a 450 megahertzes blokkot nem érdemes olyan cégnek adni, amelynél már van wimax, mert mindkét frekvencián hordozható internetszolgáltatást lehet nyújtani, és egyiken sem igazán praktikus hangszolgáltatást indítani. A wimaxon ugyan lehet majd internetes telefon (VoIP), de egy laptopon vagy okostelefonon futó Skype nem egyenértékű a mobiltelefon-szolgáltatással. Mindemellett a wimax alig terjed. Noha a támogatói minden évben megjósolták a technológia robbanásszerű elterjedését, eddig nem volt áttörés. Az általunk megkérdezett szakértők szerint az A blokk megszerzését azoknak a vállalatoknak is engedélyezni kellene, amelyeknek van wimaxos sávjuk. Úgy tudjuk a kizárt cégek csak a pályázati anyag megvásárlása után ismerték meg a helyzetet, azaz felmerül a kérdés, hogy a KHEM egyeztetett-e velük, érintettekkel, a rendeletmódosítás előtt. A problémát egyébként a tendert kihirdető Nemzeti Hírközlési Hatóság is felismerte, és az október 31-én megtartott pre-bid konferencia után írásban kérte a KHEM-től, hogy fontolja meg a rendelet módosítását. Ettől a helyzettől kérdésessé vált a mobiltender végkimenetele. A pályázati kiírást 11 cég vette meg, és ha a hírközlési tárca nem változtat a rendeletén, valószínűleg csak a Digi Kft., valamint az Externet és a Telekom 4 által létrehozott DreamCom Kft. pályázhat majd gsm/3G frekvenciákra. Félő, hogy ezek a cégek nehezebben élénkítik a versenyt, ugyanis nincs komolyabb tapasztalatuk egy országos távközlési cég működtetésében, és a tender előírásai miatt nem is lesz sok idejük a felkészülésre: a győztesnek három éven belül kell 35 százalékos

184

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT lakossági lefedettséget elérnie. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elején rengeteget kell majd költenie a hálózatépítésre, és kevesebb forrás jut másra – például marketingre, reklámra. A Pannon, a T-Mobile és a Vodafone biztosan jól járna egy gyengébb versenytárssal, mint egy piaci erőben hozzájuk mérhető céggel. Különösen jól járnának, ha az egész tender megbukna, és a jövőben rávethetnék magukat a negyedik szolgáltatónak fenntartott 900 megahertzes frekvenciára, amellyel olcsóbban nyújthatnak gyors netszolgáltatást. Megkérdeztük a KHEM-et, hogy a rendeletmódosítás előtt mely cégekkel egyeztetett, mivel indokolják a wimaxos cégek kizárását, és hogy az NHH felkérésének eleget tesznek-e, de a cikk megjelenéséig nem kaptuk meg a választ. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/mote081118/ index.hu 2008.11.24. téma: 900 milliós szoftver intézi a minisztériumok személyzeti ügyeit Az indiai tulajdonú Tata Consultancy Services Ltd. nyerte meg a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) informatikai rendszerének és kapcsolódó számítástechnikai hátterének megvalósítására kiírt tárgyalásos – tehát nem nyílt közbeszerzési eljárást - írta a Magyar Nemzet. A 892 millió forintos tendert még Szetey Gábor egykori személyügyi államtitkár időszakában, tavaly írta ki a kancellária, ám a pénzügyi válság begyűrűzése után sem vonta vissza. A projekt lényege, hogy a személyügyi kérdéseket egységes informatikai rendszer kezelje. Megmaradnak a minisztériumok önálló munkaügyi osztályai, de azoknak is a Tata Consultancy Oracle alapú felületét kell majd használniuk - olvasható a lapban, amely a szakipari centrum nevű internetes portál információira hivatkozik. A kancellária szerint azért indokolt a beruházás, mert a tárcáknál eltérő nyilvántartás működik, amely állítólag nehezíti az ügyvitelt és az átjárhatóságot - áll a Magyar Nemzetben. Korábban az Indexszel a Kormányszóvivői Iroda azt közölte, hogy az egységes rendszer költségmegtakarítást nem jelent, könnyebb lesz viszont egy későbbi reform alkalmával végrehajtani az egységesítést. A pályázatot még 2007 augusztusában írták ki, nyolc cég indult rajta, végül hárman jutottak tovább és tehettek ajánlatot: az IBM, a Hewlett-Packarddal és Fornax Zrt.-vel együttműködésben az SAP, valamint a Freesofttal a Tata. forrás: http://index.hu/belfold/szem986/

HVG (2008. november 26.) téma: Választási rendszer 185

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Jó formában Tíz éve egyfolytában nyerő szériában van az Idom 2000 Zrt., amely valamennyi helyi és országos választás, illetve az okmányirodák informatikai tenderét elnyeri. Egy héten belül kétszer nyert el megbízást összesen csaknem félmilliárd forintért az Idom 2000 Konzulens Szolgáltató Zrt. a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH). Előbb azt a 265 millió forintos megrendelést kaparintotta meg, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatra lépő párok adatait kezelő megoldásra írtak ki, majd rögvest utána az új bűnügyi nyilvántartó rendszer informatikai kialakítására szóló 801,5 ezer eurós (mintegy 200 millió forintos) tendert vitte el. Az előbbi közbeszerzési eljárás egyedüli meghívottja az Idom volt, azzal az indoklással, hogy más nem is teljesíthetné a feladatot, mivel a cég szerzői joga védi a fejlesztéshez szükséges informatikai alapokat. Ugyanilyen megfontolásból az elmúlt években több mint 10 milliárd forint értékű garantált állami megrendeléshez jutott a cég.

Az egyszemélyes versenyt a hivatal azzal indokolta, hogy idén február végén már kötött egy szerződést az Idommal olyan alkalmazásrendszerekre, amelyek továbbfejlesztésével oldható csak meg a bejegyzett élettársi kapcsolatok informatikai kezelése. Jövő januártól a 18. életévüket betöltött személyeknek lehetőségük lesz arra, hogy az anyakönyvvezető előtt tett kijelentésük alapján élettársi kapcsolatot létesítsenek, s ez az aktus a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba is bekerül. A változás a KEKKH által kezelt nyilvántartások közül az anyakönyvi rendszert, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, az integrált okmányrendszert, az okmánylogisztikát és az adatszolgáltatásokat érinti, ezek fejlesztésére van szükség - derült ki a KEKKH sajtóosztálya HVG-nek küldött indoklásából. Ezeket pedig az Idom szerzői joga védi, így a rendszereket is csak ő fejlesztheti tovább. Az indokként citált februári kontraktus összesen nettó 4,56 milliárd forintos megrendelést jelent az Idomnak; a következő négy évre szóló feladat havi 95 millió ellenében okmányirodai alkalmazások fejlesztői támogatása, üzemeltetése, rendszerfelügyelete címszó alatt fut, amire ugyancsak egyedüli jelölt volt ez a cég. Akkor a kizárólagosságot egy három évvel korábbi, 3,4 milliárdos (migrációs feladatokra 1,8 milliárdot feltüntető) szerződés indokolta, amelyet még a KEKKH-jogelőd BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási 186

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Hivatala (KÖNYVH) kötött az Idommal. A Közbeszerzési Döntőbizottság két évvel ezelőtt hivatalból már feltette a kérdést, vajon szabályos-e az egyszereplős közbeszerzés. Történetesen a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységnek címezte, amely a schengeni csatlakozásból adódó kötelezettség miatt szükségessé vált, a KÖNYVH számára beszerzendő informatikai rendszerek esetében hívta meg egyedüliként az Idomot. A döntőbizottság végül rendben lévőnek találta a KÖNYVH által mellékelt 2005-ös szerződést, amely 23, az Idom szerzői jogával védett rendszert sorolt fel, köztük a vezetőiengedély-rendszert, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, illetve a gépjárműadatok lekérdező rendszerét. A közbeszerzési törvény megengedi ugyanis a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazását, ha kizárólagos jogok védelme miatt a szerződést csak egy meghatározott szervezet képes teljesíteni. Az Idom pedig már 2001 óta udvari szállító, akkor kötötte vele az első szerződést a KÖNYVH, s azóta senki más nem teljesítheti az egymásra épülő feladatokat. Bár az okmányirodai nyilvántartó rendszerek kifejlesztését 2000-ben még a Siemens Rt. kezdte, az alkalmazásrendszerekkel kapcsolatos feladatokat az alvállalkozóként bevont Idom és Multipolaris Kft. látta el. A szerzői jogi kérdéseket a Siemens külön megállapodásban rendezte alvállalkozóival. Erről a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalásán írásos dokumentum ugyan nem került elő, csak a hivatal képviselője nyilatkozott, hogy "rendelkezik erről hivatalos tudomással", így a későbbiekben a rendszerek üzemeltetésére és továbbfejlesztésére már közvetlenül az alvállalkozókkal szerződött. Bár a szoftverek forráskódja, futtatható változata a hivatal birtokában van, az átdolgozás, továbbfejlesztés jogát az Idom mindig fenntartotta magának. A forgatókönyv szerint az általános okmányirodai fejlesztésekre a hivatal háromévente szerződést köt, azután pedig az egyes elemekre külön is megállapodik beszállítójával. A HVG kérdését, hogy a KEKKH-nak milyen rendszerek fejlesztésére, kezelésére, üzemeltetésére van szerződése az Idommal, a hivatal egyszerűen válasz nélkül hagyta. Enélkül is tudható azonban, hogy 1998 óta az országgyűlési, önkormányzati választások és a referendumok is az Idom informatikai segedelmével történnek - a legutóbbi idén márciusban volt, ami akkor 383 millió forintos megbízást jelentett a cégnek. Ezenkívül a cég számos állami megrendelés teljesítőjeként felbukkan, így a Miniszterelnöki Hivatal elektronikus ügyintézést szolgáló ügyfélkapuprojektjében alvállalkozóként, vagy a Határőrség idegenrendészeti ügymenet-támogató rendszerének szoftverfejlesztésében. A közpénzek takarékos elköltésére szolgáló közbeszerzéseken az egyik legsikeresebb informatikai cégnek tekinthető az Idom, 2006-ban például csak az IBM tudta überelni 2,4 milliárd forintos eredményét. Az előző évek mérlegbeszámolóiból pedig kiolvasható, hogy az állami beszállítás egyenletes megrendelést jelent. A Gödry Ádám és Kertész Péter 35-35, illetve Kovács Zoltán 30 százalékos tulajdonában álló, 640 millió forint alaptőkéjű vállalkozás árbevétele az utóbbi négy évben stabilan 3,5 milliárd forint volt - leszámítva a 2005-ös szerényebb, 2,5 milliárdos esztendőt. Osztalék azonban akkor is rendesen jutott a tulajoknak, a közgyűlési határozat 124 millió forintról szólt, a 2007-es átlagévben pedig az adózás utáni 474 millió forintos nyereségből 194 milliós osztalékot hagytak jóvá maguknak a részvényesek. Köztük a céget alapító Kovács Zoltán, aki valaha fejlesztési osztályvezető volt a BM KÖNYVH-nál, amely korábban az adatnyilvántartással kapcsolatos tendereket írta ki. Az Idom januárban kinevezett vezérigazgatóját sem messziről igazolta: Deményné Kertész Krisztina tavaly novemberig a KEKKH informatikai elnökhelyetteseként dolgozott. A választási 187

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT informatikai rendszer legjobb ismerőjeként az Országos Választási Iroda vezetőjének szaktanácsadójaként tesztelte a márciusi referendum berendezéseit. A közigazgatás szoftverbeszerzéseire már a Gazdasági Versenyhivatal is felfigyelt, bár csupán annyit állapított meg általánosságban, hogy valami nincs rendben ezen a fronton. A vásárlással az állam nem kerül birtokon belülre, amolyan foglyul ejtett fogyasztóvá válik. A közigazgatásban gyakori, hogy ha egy adott cég egyszer elnyer egy tendert, azzal örökös megbízáshoz jut, mert a további fejlesztéseket a szerzői jogra hivatkozva újra és újra ő nyeri el. Kétségtelen, hogy az adott rendszer továbbfejlesztését nagy valószínűséggel az eredeti fejlesztő végezheti el a legszakszerűbben. Ha pedig a vevő a továbbfejlesztés lehetőségét is megvásárolja, akkor a beszerzési ár feltehetően nagyobb lesz. A későbbiekben viszont így több vállalkozás is ringbe szállhatna, ami mérsékelhetné az árat. "Nincs monopolhelyzetben az Idom az okmányirodák informatikai ellátása terén" - hárította el a felvetésnek még a lehetőségét is Deményné Kertész Krisztina, hiszen a személyi igazolványok, úti okmányok esetében más a beszállító. A meglévő rendszer fejlesztését a legszakszerűbben és legolcsóbban annak eredeti fejlesztője tudja elvégezni, nagyságrenddel drágább lenne, ha a fejlesztés lehetőségét is megvenné a megrendelő - érvelt. Ha nagy léptékű változtatásról van szó, akkor a szerzői jog védelme már nem áll meg - tette hozzá. Így juthatott az Idom a bűnügyi nyilvántartás feladatához, ott ugyanis az összes országos nyilvántartás felhasználásával kell korszerűbb, új rendszert kidolgozni. Ezért aztán a KEKKH ezúttal nyílt pályázatot hirdetett, amelyen az nyert, aki összességében a legjobb ajánlatot tette. Az Idom. VITÉZ F. IBOLYA

HVG (2008. december 10.) téma: Választási rendszer Tőkekivonás az ex-belügyesek Idom 2000 Zrt-jénél Az ex-belügyesek által alapított és irányított, az állami informatikai tendereken rendszeresen nyertes Idom 2000 Konzulens Szolgáltató Zrt. 210 millió forinttal, 15 millió forintra szállította le az alaptőkéjét – tudta meg a HVG. A lépést tőkekivonással indokolta a tavaly 3,5 milliárd forint árbevételt elkönyvelt, adó előtti nyereségéből 258 millió forint osztalékot kifizetett társaság, amely legutóbb a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) az új bűnügyi nyilvántartó rendszer informatikai kialakítására szóló 200 milliós tenderét nyerte el. Tőkét csökkentett az Idom 2000 Az exbelügyesek által alapított és irányított, az állami informatikai tendereken rendszeresen nyertes Idom 2000 Konzulens Szolgáltató Zrt. 210 millió forinttal, 15 millió forintra szállította le alaptőkéjét. A cég részvényesei most az Idom 2007 Zrt. (11,28 millió), Gödry Ádám (1,32 millió), Kertész Péter (1,29 millió) és Kovács Zoltán (1,11 millió), de az Idom 2007 is e három magánszemély tulajdona. A lépést tőkekivonással indokolta a tavaly 3,5 milliárd forint árbevételt elkönyvelt, adó előtti nyereségéből 258 millió forint osztalékot kifizetett társaság, amely legutóbb a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának 188

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT (KEKKH) az új bűnügyi nyilvántartó rendszer informatikai kialakítására szóló, 200 milliós tenderét nyerte el (HVG, 2008. november 29.). A 2001-ben 50 millió forinttal részvénytársasággá alakult, Deményné Kertész Krisztina által vezetett cég mostanáig tízszer nyúlt az alaptőkéjéhez, a 2008 elején még 640 millió forintos alaptőkét januárban 5 millióra apasztotta, majd májusban emelte 225 millióra.

index.hu 2009.01.21. téma: Ügyfélkapu Ötmilliárdos támogatást kap a lefagyott Ügyfélkapu 2009. január 21., szerda 12:00 | Frissítve: 2009. január 21. Kedd este, az adóbevallás határidejének napján nem működött az Ügyfélkapu oldala, a magyarorszag.hu. Baja Ferenc ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy a rendszer sikeres, és ötmilliárdos uniós támogatásból fejlesztik tovább. Kedden este fennállásának legsúlyosabb üzemzavarát élte át a kormányzati informatikai rendszer, az Ügyfélkapu. Január 20 az év egyik legfontosabb adózási határideje, összesen hétféle adó bevallásához az utolsó lehetőség; minden egyes határidő után beérkező bevallás után akár százezer forint bírság is kiróható a késésben levő könyvelőre. Az Ügyfélkapu elérése kedden késő délután kezdett akadozni, majd estére teljesen instabillá vált, volt hogy egy órán át egyáltalán nem volt elérhető a magyarorszag.hu oldal, volt hogy csak a feltöltés nem működött. A telefonos ügyfélszolgálat is elérhetetlenné vált a rengeteg reklamáló miatt. Nagyjából éjfélre állt helyre a rend, bár azt azóta nem árulták el az illetékesek, hogy szoftverhiba, hardveres probléma, vagy egyszerűen a túlterhelés okozta a több órás kiesést. Ilyen esetekre egy kormányrendelet írja elő, hogy a határidőt egy nappal ki kell tolni, így a bevallásokat külön igazolás nélkül 2009. január 21-én éjfélig lehet beadni. Néhány órával az összeomlás előtt Baja Ferenc, az állami informatikáért felelős államtitkár közel ötmilliárd forintos idei fejlesztést jelentett be az Ügyfélkapu 2 projekt megvalósítására, és nagy sikerként könyvelte el az általa irányított eddigi kormányzati informatikai rendszerfejlesztéseket - írta meg az IT Café. A 2008 márciusában megkezdett, EU-pénzből finanszírozott projekt elérkezett a fizikai megvalósítás szakaszába, és a tervek szerint 2009. december 1-jével megkezdi működését az Ügyfélkapu 2. Az új generációs oldal már önállóan fog működni, azaz különválik a Magyarország.hu portáltól. A sajtótájékoztatón Baja Ferenc kiemelte, hogy az Ügyfélkapu esetében a legfontosabb tényező a felhasználók bizalma, amivel felméréseik szerint nincs is probléma (ez persze még az esti nagy összeomlás előtt történt). Felmerült az ügyfélazanosítás, és a biztonsági rendszerek fejlesztése is, bár az államtitkár mindenkit megnyugtatott: az Ügyfélkaput fennállása óta még nem érte támadás. A következő években viszont várható, hogy az elektronikus TAJ-kártya használatával változhat 189

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT majd a belépések kontrollálása. Arra viszont továbbra sincs elfogadható válasz, hogy miért nem lehet a belépésnél a bankoknál már jól bevált kétszintű jelszavas (a második szint az SMS-ben érkező, korlátozott ideig használható kód) megoldást választani legalább azoknak, akik saját adataik védelmében ezt a plusz procedúrát önként felvállalják. forrás: http://index.hu/tech/uzlet/ukapu090121/ HVG (2009. március 11.) téma: Választási rendszer Idom-választás Az exbelügyesek által alapított és irányított Idom 2000 Konzulens Szolgáltató Zrt. végzi csaknem 450 millió forintért a júniusi európai parlamenti képviselő-választáshoz szükséges informatikai feladatokat. Az állami informatikai tendereken rendszeresen nyertes Idomnak ezúttal sem kellett konkurensekkel mérkőznie: egyedüli ajánlattevő volt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárásán. Az előző, 2004-es európai parlamenti választások informatikai szolgáltatója is az Idom volt, akkor bruttó 508 millió forint volt a vállalási díja.

index.hu 2009.04.02. téma: NHH Fegyelmi vizsgálat az NHH tanácstagja ellen 2009. április 2., csütörtök 12:33 | Frissítve: 2009. április 2. Fegyelmi eljárás indult Debreczeni Sándor, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) tanácsának egyik tagja ellen azzal a gyanúval, hogy megszegte a munkaköri kötelességét. Az Index úgy tudja, hogy tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban történhettek visszaélések. Márton György, az NHH sajtószóvivője kérdésünkre megerősítette a fegyelmi eljárás hírét, azt azonban nem kívánta elárulni, hogy Debreczeni milyen ügyben vagy ügyekben szegte meg az előírásokat. Értesüléseink szerint a tanácstag egy belső ellenőrzési vizsgálaton akadt fenn, és Debreczeni Sándor aláírási jogát megvonták. A szóvivő nem erősítette meg, hogy eljárás összefügg a mobiltenderrel is. hirdetés Debreczeni Sándor távközlési szakértő1993-ig a Külügyminisztériumban dolgozott, 1994 és 1998 között a Matáv igazgatótanácsának a tagja, 1998-tól az USA-ban vezet tanácsadó irodát. 2004-től az NHH tanácsának a tagja. forrás: http://index.hu/tech/2009/04/02/fegyelmi_vizsgalat_az_nhh_tanacstagja_ellen/ Figyelő (2009. április 30.) téma: Dataplex 190

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Dataplex-nyomozás Akövetkező megjegyzés olvasható cégünkkel kapcsolatban a lapnak a Dataplex-ügyben folyó nyomozást körüljáró írásában (Szerveres fejlődés – Figyelő, 2009/17. szám): „Az érintett Wallis csoportnál lapunk kifejezett kérdésére sem kívánták kommentálni a nyomozás hírét, illetve az egykori ügyletet.” Cikke megírása előtt a szerző valóban felhívta kollégánkat, és megkérdezte, kívánjuk-e kommentálni a szóban forgó nyomozást. Elmondtuk, hogy hivatalosan nincs tudomásunk nyomozásról, és azt nem kívánjuk kommentálni. Ezt az álláspontunkat továbbra is fenntartjuk. Tudomásunk szerint sem a Wallis, sem bármely tulajdonában lévő leányvállalat ellen nem folyik semmiféle eljárás, nyomozás Dataplexügyben. Más kérdést a cikk szerzője nem tett fel, pedig nem zárkóztunk volna el, hiszen már többször publikáltuk az üggyel kapcsolatosan az álláspontunkat. Tisztázzuk tehát a tényeket. A Fleminghouse Ltd. nem off-shore cég, hanem a Wallis Zrt. tulajdoni körébe tartozó ciprusi leányvállalat, amely az európai uniós jog hatálya alatt végez befektetési tevékenységet, azzal konform módon működik, és fizeti adóját. A Dataplex Kft. info¬kom¬mu¬ni¬ká¬ci¬ós infrastruktúra vállalat egy 2005 júniusában lezárult versenytárgyalás eredményeként került a Wallis Zrt. kisebbségi tulajdonába a Bérescsoporttól. Az átvételt követően a Dataplex tulajdonosai sikeres működési, irányítási és finanszírozási átszervezést hajtottak végre a kft. gazdálkodásában, valamint megteremtették a gépterem bővítésének pénzügyi és fizikai lehetőségét, aminek eredményeképpen fejleszthetővé vált a jelentős értéktöbblettel bíró szerverhotel-üzemeltetési tevékenység. Új ügyfelek belépésével a bérlők köre is igen jelentős mértékben bővült, s az ő fogadásukhoz több százmillió forintos beruházást kellett végrehajtani. A bérlők sorában pénzintézetek, biztosítók, telekom cégek voltak, köztük a világ egyik legnagyobb internetszolgáltató vállalatának kelet-európai regionális központja is. A Wallis kisebbségi tulajdonlása idején új állami tulajdonban álló társaság nem költözött a létesítménybe, ilyenektől tehát a cég árbevételt nem realizált. A vételi és az eladási tranzakció közötti értéknövekmény hátterében tehát egyrészről a továbbértékesítésig megtöbbszöröződött bérlői állomány, illetve a beruházások miatt megnövekedett eszközállomány, harmadrészt pedig a bővítési lehetőségekben rejlő növekedési potenciál beárazása állt. A Magyar Telekom csoport az ingatlant tulajdonló céget nem kívánta megszerezni, így csak a szolgáltató céget vásárolta meg, alacsony hitelállománnyal, s a fentebb vázolt egyéb feltételekkel. Az adatközpont ingatlankomplexuma felett korábban is rendelkező céget tulajdonosai nem értékesítették, e cég az ingatlanegyüttest a CIB Lízing finanszírozásában, többmilliárdos fizetési kötelezettséget vállalva, 15 éves futamidőre lízingeli. MÜLLNER ZSOLT, vezérigazgató, Wallis Zrt.

Magyar Nemzet (2009. június 3.) téma: Dataplex Lebukott Bajnai, ha nem vall is 191

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Kiknek a cégét vezette a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Cipruson? Élénk kormányzati mozgást indított el a Magyar Nemzetben Klánok és klónok címmel nemrégiben megjelent cikksorozat. A parlamentben a korábban adótanácsadással foglalkozó Oszkó Péter pénzügyminiszter sietett Bajnai Gordon segítségére – egy nem létező jogszabályra való hivatkozással próbálta kihúzni a slamasztikából a kormányfőt. Pár nappal később a Magyar Távirati Iroda példátlanul hosszú, nyolcrészes sorozatban ismertette a Kormányszóvivői Iroda mellébeszélését Bajnai ügyeiben. Szollár Domokos kormányszóvivő pedig megakadályozta, hogy lapunk nyilvános sajtótájékoztatókon kérdést tegyen fel a magyar társadalom érdeklődését méltán felkeltő, a miniszterelnököt kínosan érintő cégügyekben. A Magyar Nemzet mai cikke egy eddig nem említett, ugyancsak Bajnai Gordonhoz köthető offshore céggel és adóelkerülési példájával ismerteti meg az olvasókat. Mint azt korábban megírtuk, Bajnai Gordon a ciprusi Fleminghouse elnevezésű társaság volt igazgatójaként kulcsszerepet játszott a szerverhotelként működő Dataplex Kft. eladásával kapcsolatos botránysorozatban. A Fleminghouse a Dataplexet megszerző, majd azt fél éven belül hárommilliárdos haszonnal továbbadó három ciprusi offshore cég egyike volt. A vétel és eladás közötti néhány hónapban a Dataplex nagy értékű állami megrendelésekhez jutott, többek között Kóka János (SZDSZ) akkori gazdasági miniszter által felügyelt állami cégektől. A ciprusi offshore társaságok közbeiktatásával a vételár-különbözetből adódó adófizetési kötelezettséget tudta elkerülni a Bajnai vezette Wallis-csoport. Az ügyben hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanújával folyik nyomozás, de az eljárást – a ciprusi hatóságoktól megkért adatok megérkezéséig – az ügyészség felfüggesztette. A miniszterelnök az érintettsége kapcsán kirobbant botrányban rendre azzal védekezik, hogy a Fleminghouse nem tekinthető offshore cégnek, mivel a sziget az Európai Unió tagja, és a társaság tulajdonosa sem ismeretlen, hiszen a ciprusi cég – mint az a Wallis Zrt. mérlegéből is kitűnik – a Wallis cégcsoporthoz tartozik. Bár szakértői nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy egy uniós, illetve egy unión kívüli adóparadicsom működése gyakorlatilag azonos, Bajnainak erről más a véleménye – írja szerdai számában a Magyar Nemzet, amelyből további részleteket tudhat meg az ügyről.

Delmagyar.hu (2009. szeptember 19.) téma: Digitális táblák Fidesz: a kormány ne a gyermekétkeztetésen spóroljon A Fidesz-KDNP elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány a jövő évi költségvetésben a gyermekétkeztetésen akar spórolni - mondta Soltész Miklós, a frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője szombati budapesti sajtótájékoztatóján. A kereszténydemokrata politikus azt mondta, miközben Bajnai Gordon miniszterelnök és a szocialisták a válságból való kilábalást ecsetelik, addig a hozzájuk kötődő "munkások talicskával tolják ki közpénzeket". Hozzátette: miközben száz és százmilliókat költenek végkielégítésekre, állami cégek vezetőinek fizetésére, vagy 24 milliárd forintot terveznek digitális táblák vásárlására, addig a kedvezményes és támogatott étkezetést az oktatási intézményekben, a fogyatékos 192

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT gyermekeknél, az időseknél és a szociálisan rászorulóknál drasztikusan megkurtítják. "Minek kell digitális tábla, amikor az iskolában nem tudják az étkeztetést sem biztosítani a gyermekeknek?" - kérdezte a politikus. Mint kifejtette: a jövő évi büdzsé tervezetében az szerepel, hogy az óvodai, iskolai, kollégiumi diákétkeztetés támogatása egyharmadára csökkenne, az idei 65 ezer forintról 22.500 forintra. Összesen mintegy egymillió gyermek sorsán akar a kormány szabad demokrata politikusok segítségével egy tollvonással "megszorítani" - mondta a szakpolitikus, aki felszólította a kabinetet: vonja vissza ezt azt "embertelen költségvetést". Szavait alátámasztandó utalt Ferge Zsuzsa professzor méréseire, melyek szerint 2002 óta megduplázódott a 15 évesnél fiatalabbak körében a szegények száma, ami mára eléri a 850 ezret. Őket támadja a kormány ezzel az intézkedésével - mondta Soltész Miklós. A képviselő külön szólt arról a közel 102 ezer, az önkormányzatoktól szociális juttatásban részesülő emberről, akiknek az étkezési támogatását napi 175-250 forintról 152 forintra csökkentenék. "Ez teljesen nevetséges és elfogadhatatlan, ebből már egy kiló kenyeret sem lehet vásárolni" - mondta a KDNP-s képviselő. A politikus szerint "minden épeszű szakember tudja, hogy ha ezen a területen nagy elvonásokat hajtanak végre, az a későbbiekben sokszoros károkat okoz, s végül többe fog kerülni". index.hu 2009.10.16. téma: Marad a hardverkánaán a közhivatalokban? 2009. október 16., péntek 10:20 Hat év alatt minimum 128 milliárd forintot költött el az állam számítógép-vásárlás címén, arra azonban nem futotta, hogy kimutatást készítsen, hány darabot sikerült venni a pénzből. Az adatok persze biztos megvannak valahol, hiszen egy kézben van a hardverbeszerzés, de költségvetési megszorítás ide vagy oda, a területen a helyzet változatlan, tengernyi pénz, csepegtetett információk. A Bajnai-kormány idején nagyteljesítményű és asztali gépek beszerzésére egy 20-25 és egy 8 milliárdos tendert írtak ki. (A KSZF-es informatikai beszerzésekkel már foglalkoztunk egy korábbi cikkben. A spórolás nagy érvágás lenne című két hete megjelent írásunk a szoftverbeszerzések pénzügyi hátterét piszkálta.) Nincs ismeretünk róla – felelte az Indexnek Imre János, a milliárdokat mozgató Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vezetője, amikor megkérdeztük, tudja-e hány számítógép működik a magyar közhivatalokban. Nyilvános statisztika nem készült, pedig 2004, a központosított beszerzési rendszer bevezetése óta ez a Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alá tartozó szerv vásárolja szinte minden kormányzati hivatal és számos közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezet számára az IT-eszközöket. 193

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

28 vagy lehet, hogy 33 milliárd Az alapszámok hiánya ellenére a KSZF az idén is biztos kézzel adta meg, hány milliárdot szán a „vasakra”. Az Index információi szerint a szervezet már a nyáron ajánlatot kért a beszállítóktól 8 milliárdos keret erejéig az x86-osnak nevezett személyi számítógépek beszerzésére, és 20 vagy 25 milliárdos ajánlatkérést tett közzé vegyes kategóriában is. Ez a keret többek között x86-os és RISC gépek beszerzését tenné lehetővé. hirdetés A főigazgató leszögezte, az elköltésre szánt keretet „elsősorban a korábbi időszak forgalmi adatai, valamint az intézményektől érkező bejelentések alapján” határozzák meg. A kalkulációkba azt beszámolják, hogy az intézmények többségénél általában öt évig használnak egy-egy személyi számítógépet, azután cserélik le újra. Imre János szerint ez a bázisszemlélet legfőbb alapja. Sokkal több tényleg nincs, hiszen a bázisszemlélet pénzügyi hátterének főbb számai is csak hosszabb időt igénylő bogarászás után deríthetők ki a KSZF honlapjáról. Az Index számításai szerint a 2002-es kormányváltás óta összesen 128 milliárd forintot költöttek el a gépek beszerzésére kiírt tendereken a szolgáltatási főigazgatóságon keresztül. (A végösszeget nem a KSZF adta össze, csupán a közzétett szerződésekből számolható ki. A szám azonban nem tartalmazza a korábbi minisztériumi, egészségügyi, oktatási beszezések nagy részét, és természetesen a titkosszolgálati illetve katonai célú vásárlások sem ezen a csatornán keresztül zajlanak.) A politikusok kedvenc ködös terepe A KSZF az üvegzseb törvényt betartva a közbeszerzési portálon egy ideje közzéteszi az állami vásárlások szerződéseinek főbb adatait. A számítástechnikai területen hagyományosan uralkodó homályt azonban ezek a kivonatok sem tudták teljes mértékben eloszlatni. A központosított beszerzés bevezetése előtt gyakorlatilag lehetetlen volt világos képet alkotni arról, hogy a különböző politikai érdekkörök irányítása alatt álló tárcáknál milyen tranzakciók zajlottak. 2002 után egyes minisztériumokban az SZDSZ, másokban az MSZP informatikai érdeklődésű politikusai határozták meg a történéseket. A KSZF-es korszak kezdetétől ez a megosztottság eltűnt, nyomonkövethetőbbé váltak az ügyletek, de mintha a főigazgatóság honlapjának szerkesztői most is figyeltek volna a ködösítő hagyomány fenntartására, az internetes keresők nem találják a közbeszerzési dokumentumokat, az eldugott kivonatokról pedig nem készülnek értelmes összesítések, statisztikák. Keresett gépek kódolva A közbeszerzésekben többnyire RISC, CISC és x86-os álneveken szerepelnek az állam által keresett géptípusok. A RISC (Reduced Instruction Set Computer, vagyis csökkentett utasításkészletű számítógép) megnevezés egy olyan processzort jelöl, ami kevesebb fajta

194

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT matematikai műveletet tud végrehajtani, de azt nagy sebességgel, amelyben az egyszerűsítés összességében a teljesítmény növekedéséhez vezetett. A CISC (a Complex Instruction Set Computer, vagyis összetett utasításkészletű számítógép) processzorok ezzel szemben bonyolultabb, összetettebb utasításokkal dolgoznak, azokat viszont lassabban hajtják végre. Manapság gyakori, hogy egy kívül CISC-nek tűnő csip belül RISC-magot használ, ezért nehéz elkülöníteni a típusokat. Az x86-os név a háztartásokban is használt normál személyí számítógépeket takarja. A KSZF ugyanis a nyilvánosság számára „a teljesülési érték szempontjából” könyveli a tendereket, azaz azt tartja nyilván, hogy végül mennyi pénzt utalt át a szerződéses vállalkozóknak. Hogy miből mennyit vettek, és milyen árban, azt viszont nem lehet megállapítani. Az óriási helyiértékek között kalandozva némi fejszámolással a listaárak alapján azt gondolhatná az ember, hogy a 128 milliárdból akár egymillió asztali géppel is felszerelhették volna a közigazgatást, és a csatlakozó intézményeket. Személyi számítógépekre, PC-kre, notebookokra azonban számításaink szerint „csak” 50 milliárd körüli összeg ment el. A fennmaradó 78 milliárdért nagyteljesítményű számítógépeket vett a közigazgatási intézményeknek KSZF. A valódi gépek ára azonban vélhetően csak kisebb részt tesz ki a ténylegesen elköltött pénzből. A tenderösszesítőkben közölt néhány számból kitűnik, hogy az „alaptermékekre”, azaz a hardverekre rendszerint kevesebbet fordítottak, mint kiegészítőkre és szolgáltatásokra. Saját összegzésünk alapján a 128 milliárd harmadát költötték rájuk. 8 milliárdos és 25 milliárdos kiírás az utolsó Gyurcsány-évben is volt, a főigazgatóság tehát csak megismételte a tavaly meghirdetett pályázatokat, amelyek még csak most novemberben fognak lejárni. A 2008-as egyébként rekord év volt az IT-beszerzések terén, két nagygépes beszerzéssel együtt összesen 35 milliárdot fizettek ki a kincstári kompjúterek szállítóinak. A KSZF-es szerződéseket böngészve kiderül az is, hogy az állami vásárlócég a hardverekhez hasonló nagyságrendben vásárolt vagy bérelt szoftvereket is. Csak 2008-ban 25 milliárdos microsoftos beszerzést hirdettek meg, amit az idén megismételtek, majd visszavontak, később pedig egy 24 milliárdosra módosítva újra bejelentettek. A két hardvertender mellett egy most egy újabb 10 milliárdos felhívást is kiadott a KSZF, amely főként adatbázis kezelő szoftverekre menne. A hasraütéses módszer A közszférában használt gépek hivatalos statisztikája már akkor is hiányzott, amikor 2008ban először egyesítették a közigazgatási és az oktatási Microsoft-licencek beszerzését. A KSZF akkor sem tudta, hogy hány géphez kell új szoftver, a lehívásokra biztosított 25 milliárdos keretet hasraütéses alapon határozták meg: mondtak egy elég nagy összeget. 195

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

A géppark nagyságáról csak külső szervezetek próbáltak összesítést készíteni. A Központi Statisztikai Hivatal 2005 adatai szerint az államigazgatásban a szám nem haladta meg 150 ezret. Az önkormányzatokban pedig 78 ezer számítógépet használtak. Egy idei tanulmány, amit a Bellreasearch publikált, az egészségügyet, oktatást, önkormányzatokat és a közigazgatást egybeszámolva 600 ezerre teszi a gépek számát. A négy terület közül a legjobban természetesen a központi közigazgatás van felszerelve, ott legalább egy notebook szinte minden intézményben van, míg az egészségügyben csak 40 százalékos az ellátottság. forrás: http://index.hu/belfold/2009/10/16/hardver/ index.hu 2009.10.22. téma: EDR Rosszkor kért több térerőt a rendőrség A rendőrségi kommandósok digitális telefonjai elnyelik a bejelentkezések elejét, ezért az akciókban nem használják a százmilliárdos készenléti kommunikációs rendszert. A körzeti megbízottak és a mentősök is elégedetlenek a vidék térerő-lefedettségével. Draskovics Tibor részletes hibaleltárt állított össze, a Miniszterelnöki Hivatal pedig milliárdokkal csökkentette a digitális rádiórendszerre szánt keretet. A rendőrség tavaly kezdte bekapcsolni a kistelepüléseken szolgálatot teljesítő körzeti megbízottakat is az Egységes Digitális Rádiórendszerbe, az EDR-be. Az előkészítő vizsgálatok kiderítették, hogy a készenléti erőknek, a rendőrségnek, a határőrségnek és a mentőknek felállított országos kommunikációs hálózatban még nagy lyukak tátonganak. A rendszerben használt – feltuningolt Nokia 2110-eshez hasonlító – készülékek a próbahívások negyedénél nem működtek. Információink szerint Draskovics Tibor rendészeti miniszter hosszú levélben reklamált a kancelláriaminiszternél a rendőrség által két és fél éve használt EDR hiányosságai miatt. Nem jelzi a pozíciót Draskovics júniusban többek között arra hívta fel Molnár Csaba figyelmét, hogy a rendszer a többéves fejlesztés ellenére sem teszi lehetővé a készülékek – vagyis a hálózatba kapcsolódó rendőrök – automatikus pozíciómeghatározását, bizonyos esetekben lassú, nem támogatja a minőségi képtovábbítást, és hiányzik belőle egy sor olyan szolgáltatás, ami alapvető lenne a rendőrségi erőforrások ésszerű csoportosításához. A rendészeti tárca szerint a digitális hálózat kiépítése óta sem oldható meg például a 112-es hívószámon érkező segélykérések pozícióadatainak és az elérhető rendőrök helyzetének azonnali kiértékelése, hogy a leggyorsabban mozgósítható erőket riasszák a helyszínekre. Draskovics a digitális rendszer hibájaként említette azt is, hogy az állami vezetők, külföldi diplomaták, VIP személyiségek védelmét ellátó Köztársasági Őrezrednek és a kommandónak is kritikus pont a kézi készülékek térerőproblémája, és az is, hogy lassú a hívásfelépítés, ezért a bejelentkezések eleje rendszeresen elvész, ami egy fegyveres akcióban alááshatja a reagálási képességet. A két szervezet ezért még mindig régi, analóg rádióit használja. Többet kéne fizetni érte 196

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Draskovics – hangsúlyozva, hogy a legnagyobb felhasználó, a rendőrség a hiányosságok ellenére azért alapvetően elégedett a rendszer működésével – szerződésmódosítást javasol Molnárnak, még ha a javaslatainak jelentős része költségigényes is. Információink szerint az utóbbi hetekben valóban tárgyalt az EDR-t üzemeltető Pro-M Zrt. és a MEH, de a költségigényes szolgáltatásbővítés helyett az éves szolgáltatási díj négymilliárdos csökkentése a téma. Kiépítési rohammunka A Professzionális Mobilrádió Zrt.-t 2005-ben kétszázmillió forintos alaptőkével alapította a Magyar Telekom Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt., miután megnyerték a Miniszterelnöki Hivatal nyílt tárgyalásos közbeszerzési tenderét a rendszer kiépítésére és fenntartására. A kiépítés gyorsan ment, 2006-ra elkészült a teljes fővárosi rendszer. A magyar trönkölt A magyar EDR az európai TETRA (Terrestrial Trunked Radio) szabványra épült. Az alapelgondolás az, hogy a polgári mobilhálózattól elkülönítve, egy másik, kizárólag a készenléti szervek által használt hálózatot hozzanak létre, amely jóval gyorsabb, megbízhatóbb, bizonyos szempontból egyszerűbb, mint a GSM, ugyanakkor számos olyan szolgáltatást nyújt, amit a hétköznapi mobilok nem tudnak. A trönkölt rádiórendszer lényege, hogy a hívások a leggyorsabban kapcsolhatók a hívott félhez, a készülékek direkt kapcsolattal is kommunikálhatnak, de a központ a bevetésekhez alkalmazkodva csoportokban is összekapcsolhatja őket. A 2007-ben kiépült országos hálózatba eddig tizenegy szervezet kapott belépési engedélyt. A negyvenkétezres kapacitáson már harmincötezren osztoznak. A legnagyobb felhasználó a rendőrség, de a mentők, a tűzoltók, a katasztrófavédelmisek mellett a titkosszolgálatok is ezt a rendszert használják. Az eredeti szerződésben az állam azt vállalta, hogy a szolgáltatásért évente 9,3 milliárd forintot fizet 2015-ig. A különféle kalkulációk alapján az idei költségvetésben már 11,8 milliárd szerepelt az EDR-es kiadások alatt, a jövő évi tervezetben azonban már csak 8,9 milliárd forint. Nem a mobilokra optimalizálták Kozma Béla, a társaság vezérigazgatója azt mondta, hogy meglepte a céget a tervezett 3 milliárdos elvonás, amire annyi magyarázat érkezett, hogy a költségvetés állapota többet nem tesz lehetővé. A cég természetesen nem lát bele a MEH és a Pénzügyminisztérium között zajló meccsekben, de ha a jövő évi keret nem változik, szerződésmódosításra lesz szükség, szögezte le a Pro-M vezetője. A tárgyalások már el is kezdődtek, de egyelőre nincs még megállapodás-tervezet sem. Az igazgató szerint egyébként a rendszerben bizonyos szempontból egyelőre jogos lehet a rendőrség reklamációja, a kézi készülékekkel sok helyen valóban nem lehet telefonálni, de ezt a szerződés nem is írta elő a Pro-M-nek. Az eredeti szerződés szerint kilencvennégy százalékos országos lefedettséget kell bizotsítani, de ezt is az autós termináloknak. A 197

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT rendszer azonban így is bírja a jelenleg harmincötezres felhasználói rohamot, jelentősebb kapacitásbővítésre egyedül a főváros belső kerületein volt szükség, ahol a tüntetések és az ünnepségek koncentrált forgalmat gerjesztenek. A MEH közös felelősségvállalást vár Az biztos, hogy a rendőröknek, mentősöknek, katasztrófavédőknek a jövőben sem kell híváskorlátozásoktól tartaniuk az EDR-rendszer használatakor, a szerződés korlátlan hívásszámot tesz lehetővé a rendszerbe engedett szervezetknek, mondta Baja Ferenc, a MEH infokommunikációs államtitkára. Baja szerint azonban egyelőre nincs megállapodás, és az sem tudható, hogy milyen lefaragásokkal kell majd számolni. Az államtitkár szerint főként az olyan biztonsági díjakat próbálják majd csökkenteni, amelyek drága rendelkezésre állási megállapodások alapján fizettek eddig. Baja szerint ahogy több, más területen dolgozó informatikai beszállító vállalkozásnak, a ProM-nek is meg kell értenie, hogy az államnak most nem megy jól. forrás: http://index.hu/belfold/2009/10/22/rosszkor_kert_tobb_tererot_a_rendorseg/

Origo (2009. november 3.) téma: Digitális táblák Ismét sikertelen lett a digitális táblák beszerzése Az egyetlen jelentkező érvénytelen pályázatot adott be, így másodszor sem sikerült beszereznie az NFÜ-nek a Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő áltl 2007-ben megígért digitális táblákat. Harmadik pályázat már nem lesz, a pénzt szétosztják az iskolák közt. Másodszor is eredménytelenül zárult a digitális iskolai táblák beszerzésére kiírt pályázat közölte a Magyar Nemzet érdeklődésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az egyetlen pályázó ugyanis érvénytelen ajánlatot adott be. A lap keddi száma szerint harmadszor már nem írnak ki pályázatot, a táblákra szánt 24 milliárd forintot, hogy maguk szerezzék be az eszközöket. Az első pályázatot idén februárban nyilvánították eredménytelennek, miután mindkét ajánlattevő - az IBM és a HP magyarországi leányvállalata - érvénytelen ajánlatot adott be. Akkor az NFÜ azt ígérte, hamarosan újabb pályázatot írnak ki, és az idei tanévkezdésre már megérkezhetnek a digitális táblák az iskolákba. Az iskolák fenntartói már pályáztak is az eszközökre, a nyertesek listáját ki is hirdették. Az iskolai digitális táblákra Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök tett ígéretet 2007-ben. A kormányfő akkor azt mondta: "30 ezer tantermet fel fogunk szerelni tábla és kréta helyett a kétoldalú virtuális kommunikációt lehetővé tevő, a világot kinyitó, úgynevezett digitális táblákkal". A digitális táblák beszerzésének ötlete Magyar Bálint korábbi szabad demokrata oktatási minisztertől származik.

index.hu 198

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT 2009.12.07. téma: Az informatikai szerződéssel borulhatott a BKV-s bili BKV 2009.12.07. 11:31 - Tenczer Gábor Az Index információi szerint elképzelhető, hogy a 28 millió forintos szerződésnyilvántartó rendszerről szóló informatikai szerződés apropóján csapott le a rendőrség a BKV és a Budapest Airport jogi igazgatójára, akiket a Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn előzetes letartóztatásba helyezett. A tettenérés kapcsán indított házkutatásokban gyűjthették össze a korábbi vesztegetések bizonyítékait is. A feltételezést megerősíti, hogy a szerződést nemrég teljesítették, és a vételárat is az elmúlt hetekben utalta át a BKV a nyertes Quartit Kft.-nek. Erre utal az a sajtóinformáció is, hogy a cég vezetője is az őrizetbe vett öt gyanúsított között van. Megpróbáltuk elérni az informatikai cég vezetőjét, de a mobiltelefonja ki van kapcsolva. Elértük viszont a közeli munkatársát, aki nem akart nyilatkozni sem a cégvezetőről, sem a szerződés alapjául szolgáló szerződésnyilvántartási rendszerről. Mint megtudtuk, a cég már egy ugyanilyen rendszert elkészített a Budapest Airportnak is. hirdetés Tíz szerződést adtak át a rendőröknek Az elmúlt hónapokban körülbelül hatszáz szerződést ellenőriztek a BKV-nál, ezek közül több mint tizet adtak át a rendőrségnek, mert bűncselekmény gyanúja merült fel azokkal kapcsolatban. Azt egyelőre még nem tudni, hogy ezekhez volt-e köze a társaság letartóztatott jogi igazgatójának - mondta Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató-helyettes. A vitatott szerződések nem jogi szolgáltatásokról, hanem zömében értékesítésről, marketingről és reklámtevékenységről szólnak. Korábbi információink szerint a péntek este a BKV-székházat megszálló rendőrök ezt a szerződést keresték először. A feltételezés szerint a 28 millió forintos szerződésből 10 millió forintot osztottak volna vissza, ezt vehette át a lebukott BKV-s jogi igazgató. Az igazgató ügyvédei egyébként vasárnap úgy nyilatkoztak, hogy az átvett pénz nem kenőpénz, hanem kölcsönpénz volt. Mint kiderült, a rendőrök már több hónapja nyomoztak a két jogi igazgató ellen, akik ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást. A BKV-s illetékes síelni ment Gyanú szerint a BA jogi igazgatója - összejátszva korábbi beosztottjával, a BKV jogi igazgatójával - a Budapest Airporttal szerződésben álló ügyvédi irodáknak teljesítés címén kifizetett összeg jelentős részét jogtalan előny formájában visszakapta, illetve ezen ügyvédi irodák túlszámláztak, azaz el nem végzett teljesítést is kiszámláztak a repülőteret üzemeltető társaság részére. A nyomozás során arra is bizonyítékokat talált a rendőrség, hogy a BKV jogi igazgatója hasonló jellegű bűncselekményeket követ el. 199

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Az üggyel kapcsolatban a rendőrök szerettek volna információt kérni a BKV informatikai igazgatójától is, aki azonban annak ellenére, hogy megígérte, hogy bemegy a rendőrökhöz, ezt mégsem tette meg. Úgy tudjuk, hogy az igazgató vasárnap este telefonon jelentkezett a BKV vezetésénél Ausztriából, és elmondta: azért nem ment be a székházba, mert nem felszólították, hanem kérték erre. Ezért inkább elutazott Ausztriába síelni. Hogy mikor tud hazajönni, nem tudni, mert állítása szerint megbetegedett. Információinkat Horváth Katalin Fanni, a nyomozást folytató Reptéri Rendőr Igazgatóság (RRI) szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Azt sem tudta megmondani, hogy várható-e még őrizetbevétel az ügyben. Annyit közölt, hogy a nyomozás még folyik. Előzetesben a gyanúsítottak A Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn előzetes letartóztatásba helyezte R.-V. Krisztinát a Budapest Airport (BA) Zrt. és Sz. Györgyöt a BKV Zrt. jogi igazgatóját. A két igazgató ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult eljárás. Az ügynek további három gyanúsítottja van: egy vállalkozó, egy cég ügyvezetője és egy ügyvéd. Közülük két embert szintén előzetesbe helyeztek, az ügyvéd egy ellen pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság. A két jogi igazgató közös ügyvédje, Zámbó Gyula cáfolta azt a korábbi értesülést, hogy a gyanúsítottak között volna annak a szoftverfejlesztő cégnek a vezetője is, amely nemrég 28 millió forintért elkészítette a BKV szerződéseinek digitalizálását. A gyanúsítottak a bírói határozat ellen fellebbeztek, így a határozat nem jogerős. A bíróság az előzetes letartóztatásokat azzal indokolta, hogy felmerült a bűnismétlés lehetősége, illetve az, hogy elszöknek, elrejtőznek, vagy a bizonyítási eljárást megnehezítik. Kocsis István BKV-vezérigazgató hétfőn aláírta a jogi igazgató menesztését, így a hétfőn előzetes letartóztatásba helyezett egykori vezető rendkívüli felmondással távozik a cégtől közölte a BKV. Mivel rendkívüli felmondásról van szó, Sz. György nem kap végkielégítést. Zámbó Gyula ügyvéd elmondta: védencei nem ismerték el az ellenük felhozott vádakat. A BA Zrt. jogi igazgatója hosszabb vallomást tett, amelyben elmondta: ő nem volt döntési helyzetben azokkal az ügyekkel kapcsolatban, amelyek közül az egyiknél a vesztegetést a terhére róják. A BKV jogi igazgatója azt mondta, hogy az egyik III. kerületi bevásárlóközpontban átvett nagyjából tízmillió forint "nem kenőpénz". Demszky: A BKV segítse a nyomozást! Demszky Gábor főpolgármester hétfői közleményében köszönetét fejezi ki a rendőrségnek a bravúros nyomozásért, amely a Budapest Airport és a BKV szervezetébe beépült bűnözői csoport tettenéréséhez vezetett. Mivel tettenérés nélkül rendkívül nehéz a vesztegetést bizonyítani, a pénteki rendőri akciónak köszönhetően a bűnszövetség tagjaira lesújthat a törvény szigora. A főpolgármester utasította a BKV-t, hogy minden segítséget adjon meg a nyomozó hatóságnak az ügy feltárásában, és arra kéri a Budapest Airportot, hogy a belső 200

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT vizsgálatok gyorsítása érdekében a korábban náluk tevékenykedő gyanúsítottra vonatkozó információikat osszák meg a BKV-val is. A keddre összehívott fővárosi vizsgálóbizottsági ülés résztvevőitől azt várja a főpolgármester, hogy ne a rendőrséggel párhuzamos nyomozást, hanem az eddigi hatósági és belső vizsgálatok eredményének értékelését tekintsék feladatuknak. A bizottság érdemben hozzájárulhat a BKV-nál feltárt korrupciós ügyek megismeréséhez, ha az MSZP és a Fidesz nem egymás lejáratására használják fel ezt az alkalmat, mint az a hétvégén tapasztalható volt. Demszky Gábor a bizottság munkájának segítése érdekében felkérte Budapest rendőrfőkapitányát, hogy a hónapok óta folyó nyomozás nyilvánosságra hozható tapasztalatairól tájékoztassa a képviselőket. A Budapest Airportnál indult nyomozás miatt a főpolgármester ugyanezt kéri a Reptéri Rendőri Igazgatóság vezetőitől is. forrás: http://index.hu/belfold/budapest/2009/12/07/az_informatikai_szerzodessel_borulhatott_a _bkv-s_bili/ mszp.hu 2010.01.06. téma: SZIR A szolgáltatási irányelv a válságkezelés fontos eszköze "Komoly lökést adhat a kis- és középvállalkozások (kkv) fejlődésének, jótékonyan tompíthatja a gazdasági válság következményeit, és így a recesszióból való mielőbbi kilábalás fontos eszközévé válik a szolgáltatási irányelv" - nyilatkozta Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő abból az alkalomból, hogy az óév utolsó napjaiban végre működni kezdett a 2006 végén - a régi és az új tagállamok között heves viták nyomán - elfogadott uniós jogszabály a szolgáltatások szabad áramlásáról. Az EU 27 tagállamának december 28-ig kellett átültetnie saját jogrendszerébe a szolgáltatási irányelv rendelkezéseit, ami formálisan mindenütt meg is történt. Ugyanakkor a nemzeti ipari és kereskedelmi kamarák visszajelzései szerint a direktívából fakadó jogalkotási feladatokat a tagállamok harmadában nem sikerült maradéktalanul és pontosan végrehajtani. "Örömmel tölt el, hogy sok éves huzavona után megteremtődtek a szabad szolgáltatásnyújtás feltételei az egységes piacon - mondta Herczog Edit -, ám az Európaszerte súlyos foglalkoztatási problémákhoz vezető válság közepette elsődleges politikai és gazdasági kérdés, hogy a gyakorlatban is megvalósuljon az irányelv valamennyi rendelkezése". A szocialista EP-képviselő szerint aggodalomra ad például okot, hogy a szolgáltatási irányelvben előirányzott egyablakos ügyintézési pontokat sok tagállamban kapkodva, az utolsó pillanatban hozták létre. Ezért félő, hogy - a rendszerek összehangolatlansága miatt az interneten keresztül történő ügyintézés egyelőre nem lesz zökkenőmentes. Gondot jelent az is, hogy a tagállamok nagy többségében ezek az ügyintézési pontok csak a nemzeti nyelven hozzáférhetők a vállalkozók számára. Márpedig az irányelv egyik fő célja éppen az 201

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT volt, hogy csökkentse a kkv-kra nehezedő adminisztratív terheket - emlékeztetett Herczog Edit, aki annak idején az új tagállamok EP-képviselői között meghatározó szerepet játszott a szolgáltatási direktíva legvitatottabb részeinek kidolgozásában. Az egyablakos ügyintézési pontok kialakítása, a nemzeti jogszabályok egyszerűsítése és az egyéb vállalkozásbarát intézkedések nagymértékben elősegíthetik a kkv-k új piacokra való belépését, aminek - a kínálat bővülése révén - a fogyasztók is egyértelmű nyertesei lesznek. Éppen ezért a tagállamok illetékes hatóságai a szolgáltatási irányelv átültetése után sem ülhetnek ölbe tett kézzel. Okos kommunikációval mindent meg kell tenniük azért, hogy a kkv-k nemzeti szinten is teljes körű és pontos információkhoz jussanak az új lehetőségekről. "Ezen is múlik, hogy mennyire lesz hatékony az uniós válságkezelés, és hány munkahelyet tudunk Európában megmenteni" - figyelmeztetett Herczog Edit. Háttér: Az EU területén bejegyzett társaságok 98 százaléka kkv, ez a szektor a növekedés és a munkahelyteremtés motorja Európában. A kkv-k zöme azonban kizárólag a saját helyi, regionális vagy legfeljebb nemzeti piacain tevékenykedik. Nem kevés példa tanúskodik arról, hogy a kkv-kat a más tagállamokban meglévő jogi és adminisztrációs akadályok riasztják vissza a határon átnyúló terjeszkedéstől, mert a piacra lépés egy másik országban nemcsak költséges, hanem időigényes is. Ezen hivatott segíteni a 2006-ban elfogadott szolgáltatási irányelv azzal, hogy megnyitja az utat a szolgáltatási tevékenységek szabad gyakorlása előtt más uniós tagállamok területén. A vállalkozásoknak eztán nem kell más tagállamban is telephelyet létesíteniük, ha ott szolgáltatást kívánnak nyújtani, nem kell további adminisztratív eljárásokat teljesíteniük és a fogadó ország szabályainak megfelelniük. A tevékenység gyakorlását az ottani hatóságok nem köthetik előzetes engedélyhez sem, igaz, bizonyos korlátozások ésszerű indokok alapján azért lehetségesek. A kkv-k életét könnyíti az is, hogy az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus úton is megszerezhetnek minden információt a szolgáltatásnyújtás megkezdéséhez egy-egy tagállamban előírt követelményekről, és ugyanott el is végezhetik az összes szükséges nyilvántartásba vételi és egyéb eljárást. forrás: http://mszp.hu/belfold/bovebben/csokkeno-adminisztrativ-terhek

MTI EU-hírek 2010. február 2. téma: SZIR Nem jól alkalmazza a szolgáltatási irányelvet a tagállamok kétharmada Az európai uniós tagországoknak csak az egyharmada hajtja végre kellő alapossággal az EU egyik legfontosabb, nemrégiben életbe lépett jogszabályát, a szolgáltatási irányelvet állapította meg kedden Brüsszelben kiadott közleményében a tagállamok kereskedelmi és 202

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT iparkamaráit tömörítő Eurochambers. A felmérés szerint csak Magyarországon, Csehországban, Észtországban. Finnországban, Dániában, Németországban, Hollandiában, Svédországban és Nagy-Britanniában készültek el a szükséges nemzeti jogszabályok, és ültették át azokat elfogadható mértékben a gyakorlatba. Ausztriában, Belgiumban, Cipruson, Franciaországban, Luxemburgban, Máltán, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban részleges az átültetés és/vagy gyakorlati alkalmazás, a többi tagországban pedig egyáltalán nem elégséges. Arnaldo Abruzzini, a Eurochambers főtitkára emlékeztetett arra, hogy a tagállamoknak az irányelv életbe lépésétől három évük volt arra, hogy nemzetközi törvénykezésükbe ültessék, és előkészítsék a végrehajtását. Hozzátette, a késlekedések miatt sok tagországban a máshonnan érkező szolgáltatók számára még mindig nem optimális a helyzet. Abruzzini azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy az elmaradást mutató országoknál hasson oda az átültetés befejezése érdekében. Az európai uniós szolgáltatási irányelv értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatók jogát, hogy más tagországban tevékenykedjenek, és saját területükön biztosítaniuk kell ennek szabad gyakorlását. A fogadó ország is jogosult ugyanakkor arra, hogy meghatározott esetekben - fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi okok miatt - kivételeket alkalmazzon, jóllehet azok nem lehetnek diszkriminatívak. forrás: http://mti.hu/cikk/457451/

Bruxinfo portál Brüsszel, 2010. február 4. téma: SZIR Sok ország késik a szolgáltatási irányelv végrehajtásával A tagállamok körülbelül fele készült fel maradéktalanul az előírt határidőre a szolgáltatási irányelv alkalmazására, miközben négy ország még az első fázissal, jogrendszerének átvilágításával sem végzett – derül ki a kereskedelmi kamarák európai ernyőszervezetének kedden bemutatott jelentéséből. Magyarország a legjobbak közé tartozik. Az EU-tagállamok közel harmada sem jogi, sem pedig operatív szempontból nem készült el az előírt 2009. december 28-i határidőre a szolgáltatások szabad nyújtásáról szóló irányelv alkalmazására – derül ki egy kedden Brüsszelben közzétett jelentésből, ami az utóbbi tíz év legnagyobb jelentőségű belső piaci jogszabályának tagországi végrehajtását vette górcső alá. A kereskedelmi kamarák és vállalkozások európai ernyőszervezete, az Eurochambres által végzett felmérés szerint a tagállamoknak körülbelül fele készült fel csupán maradéktalanul az irányelv végrehajtására. A legjobban teljesítők között van Csehország, Észtország, Dánia, Finnország, Németország, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia társaságában Magyarország is. 203

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az Eurochambres ugyanakkor négy olyan tagállamot talált, amelyek nemhogy nem képesek alkalmazni a jogszabályt, de még a munka első fázisával, saját jogrendszerük átvilágításával sem végeztek. Ezek: Görögország, Írország, Szlovénia és Olaszország. Arnaldo Abruzzini, a szervezet főtitkára felszólította a Bizottságot és a többi tagállamot, hogy tartsák erős nyomás alatt a leszakadókat. Az Európai Bizottság képviselője a jelentés bemutatása alkalmával tartott sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy a határidőből kicsúszó kormányok többsége a nyárig képes lesz pótolni a lemaradást. Azt is egyértelművé tette ugyanakkor, hogy a Bizottság további késés esetén kötelezettségszegési eljárásokat indít majd a mulasztókkal szemben. Az Eurochambres felmérése szerint az említett négy államon kívül Bulgária, Lettország, Lengyelország és Szlovákia nem tett eleget uniós jog által előírt kötelezettségeinek. Malcolm Harbour, az Európai Parlament belső piaci szakbizottságának elnöke csalódottságának adott hangot amiatt, hogy számos tagállam a viszonylag hosszú, három éves határidő ellenére sem teremtette meg a jogszabály alkalmazásának összes feltételét. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a tagországoknak még egy évet kellene kapniuk ahhoz, hogy befejezzék a folyamatot. Harbour részben arra célzott, hogy 2010-ben, tehát az irányelv alkalmazásának első esztendejében kezdődik az a folyamat, amelynek során a tagállamok kölcsönösen értékelik egymás felkészülését. A Bizottság a könnyebbség kedvéért ötös csoportokra osztotta az unió tagjait, amelyek első körben egymást ellenőrzik. A tagállami értékelések alapján aztán az Európai Bizottság év végéig összefoglaló jelentést készít a szolgáltatási irányelv első évéről. „Először fordul elő, hogy a tagállamok információkat adnak a vállalkozásoknak arról, hogyan férhetnek hozzá nemzeti piacukhoz. Ez egy figyelemreméltó politikai folyamat” – méltatta a szolgáltatási irányelvet Malcolm Harbour, aki annak idején, 2006-ban a néppárti frakció árnyék-jelentéstevőjeként kulcsszerepet játszott az ellentmondásos jogszabály tető alá hozásában. Az irányelv értelmében a tagállamoknak a határokon átnyúló szolgáltatások útjában álló akadályok zömét fel kell számolniuk, megnyitva piacaikat más országok cégei és vállalkozásai előtt. Az egyszerűbb piacra jutás céljából a kormányoknak úgynevezett kontakt pontokat kell létesíteniük, amelyek felvilágosítást adnak a vállalkozásoknak a más országokban lévő lehetőségekről és alapvetően elektronikus úton el is intézik a tevékenység megkezdéséhez szükséges formaságokat. Arnaldo Abruzzini főtitkár és Malcolm Harbour szerint az adminisztratív környezet egyszerűsítéséből a csak belföldön tevékenykedő cégek is profitálnak, a jogszabály tehát nem csupán a külföldi lehetőségeket kereső cégeknek kínál hasznot. Szakértők szerint a szolgáltatási irányelv egyik legnagyobb hiányossága, hogy a szolgáltatások körülbelül egyharmadát fedi csak le. Az Eurochambres főtitkára a BruxInfo kérdésére válaszolva elmondta, hogy egyelőre elsőbbséget élvez a jelenlegi jogszabály maradéktalan végrehajtása, hosszabb távon azonban mindenképpen támogatják a szolgáltatások körének kiszélesítését. Malcolm Harbour ugyanerre a kérdésre rámutatott, hogy egyes szektorokat – például az egészségügyi szolgáltatásokat – kivették az irányelv alól és külön keretben szabályozták. Úgy vélte, hogy bár a jogszabály jelenlegi formájában valóban nem terjed ki például a szerencsejátékokra vagy a biztonsági szolgáltatásokra, mégis magába foglalja a cégek által egymásnak nyújtott szolgáltatások zömét.

204

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT forrás: http://www.bruxinfo.hu/index.php?lap=dokument/dokument&dok_id=26611

Prím Online (2010. február 5.) téma: Választási rendszer Választás 2010 - Az Idom 2000 módosítja az Integrált Választási Szolgáltató Rendszert Választás 2010 - Az Idom 2000 módosítja az Integrált Választási Szolgáltató Rendszert MTI Sajtóadatbank, 2010. február 5. 10:29 Bruttó hatszázmillió forinttal egyetlen ajánlattevőként az Idom 2000 Konzulens Zrt. nyerte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által az Integrált Választási Szolgáltató Rendszer módosítására, tesztelésére kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést - az eredmény a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A kért szolgáltatás lényege, a 2010. évi országgyűlési képviselő-választás lebonyolításához szükséges alkalmazások rendszertervezése, az Integrált Választási Szolgáltató Rendszer módosítása, tesztelése. A módosítást a meglévő hálózathoz és rendszerelemekhez kell illeszteni. A feladat része az alkalmazások üzemeltetése és a közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Az egyetlen ajánlattevő Idom 2000 Konzulens Zrt. bruttó 592 millió forintért végezheti el a munkát. Az eredményhirdetés január 13-án volt. Az Idom 2000 Rt. nyerte el a Belügyminisztérium (BM) által a 2006-os országgyűlésiképviselő-választás lebonyolításához szükséges rendszerterv elkészítésére kiírt pályázatot is, akkor az ellenszolgáltatás összege 412,5 millió forint volt. Az akkori indoklás szerint azért hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során választották ki az Idom 2000 Rt.-t, mert a rendszerek módosításához és a fejlesztési feladatok elvégzéséhez az azokat kifejlesztő Idom Rt.-nek szerzői joga fűződött. Az Idom 2000 Konzulens Zrt. saját tőkéje a cégbírósági adatok szerint adatai szerint 23,689 millió forint volt 2008 végén. A cég 2008-ban mintegy 3,7 milliárd forint nettó árbevételt ért el, adózott eredménye 399 millió forintot tett ki. A cég honlapja szerint mintegy 50 szakértőt foglalkoztatnak.

Népszabadság Online Budapest, 2010. február 17. téma: Eredetiség vizsgálat Csökkennek az autósok terhei Az autósok tiltakozása nyomán a közlekedési kabinet a 2006 előtt vásárolt autókra is eltörölte a műszaki vizsgák során kötelező eredetiségvizsgálatot. A kötelező pedigré vizsgálat legtöbb autósnak húszezer forint felesleges sarcot jelentett. 205

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A közlekedési miniszter új rendelete értelmében hatályát veszti az a január elején életbe lépett előírás, miszerint a 2006 előtt forgalomba helyezett autók esetében a műszaki vizsgával egy időben el kell végeztetni az eredetiségvizsgálatot is, amennyiben erre korábban még nem került sor. Az új rendszer bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai és a gépkocsi tulajdonosok észrevételei nyomán a közlekedési miniszter kedden írta alá az erről szóló rendeletet, amely csütörtökön már hatályba is lép. A Magyar Távirati iroda korábban már tudatta a jogszabályváltozást. Lapunknak nem hivatalosan több hatóság is megerősítette, ám nem kívánta hivatalosan kommentálni mondván: a jogszabályváltozás hivatalosan csak a Magyar Közlönyben hirdethető ki. Úgy tudjuk, hogy a változtatás eredményeként nem csupán a január 1-je előtti állapot áll vissza, ám az 1998 előtt forgalomba helyezett autók esetében sem lesz kötelező az integrált vizsgálat. Sokakra jelentős terhet, és lényegében felesleges sarcot jelentett a műszaki vizsgával összekötött eredetvizsgálat közel húszezer forintos többletköltsége. A kabinet döntése nyomán tehát ismét csak az autó eladásakor lesz szükség eredetiségvizsgálatra, illetve akkor, ha ezt valamilyen okból az autó tulajdonosa külön kéri. A módosítás után is megmarad az egyablakos ügyintézés lehetősége: a műszaki és a környezetvédelmi vizsgálatot továbbra is egy időben, egy helyen fogják elvégezni. A kabinet továbbra is fenntartja azt az álláspontot, hogy az egységes nyilvántartási rendszer kialakítása, illetve a gépkocsik eredetének minél szélesebb körű ellenőrzése hozzájárul a gépkocsikkal kapcsolatos visszaélések további csökkentéséhez. A január elseje óta hatályos új eredetiségvizsgálati szabályozás ellen több szervezet, köztük a Magyar Autóklub is tiltakozott, kezdeményezve a közlekedési és az igazságügyi minisztériumnál az új rendszer megváltoztatását. A szervezet szerint a rendelkezés a vizsgálat mértékéhez képest aránytalanul nagy terhet ró azokra a gépjármű-tulajdonosokra, akik 2006. január 1-jét megelőzően, Magyarországon márkakereskedéstől, újonnan vásárolták a gépjárművet, és azóta is ők a jármű tulajdonosai. Ezek a gépjárművek ugyanis rendelkeznek a jogszabályoknak megfelelően kiállított törzskönyvvel, és a tulajdonos tekintetében sem történt változás, így szerintük a nyilvántartás hiányosságainak a költsége nem hárítható az autótulajdonosokra. Az előzetes eredetiségvizsgálatot 1998-ban vezették be, elsősorban bűnmegelőzési szempontok miatt. A vizsgálat 2004-től működik hatósági eljárás keretében. A bevezetést követően jelentősen, mintegy évi 5800 darabra csökkent a gépjármű-lopások száma. forrás: http://nol.hu/gazdasag/csutortoktol_valtoznak_az_eredetvizsgalat_szabalyai

index.hu Budapest, 2010. február 18. téma: Székházeladás és új, indokolatlan bérlemény a Magyar Postánál Feljelent a Fidesz Posta-székház ügyben

206

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A Fidesz feljelentést tett csütörtökön a legfőbb ügyésznél a Magyar Posta székházainak ügyében - jelentette be Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója Budapesten sajtótájékoztatón. A Magyar Posta még 2007 januárjában vett bérbe 10 éves időtartamra egy irodaházat Budapest XIII. kerületében. A bérleti díj összege azonban a figyelembe vehető piaci árak alapján kiugróan magas, összesen körülbelül 13,5 milliárd forint, mondta Balsai. Mint mondta, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint gondos tárgyalásokkal és ajánlások beszerzésével az összeg fele, 6,6 milliárd forint megtakarítható lett volna. Kiemelte: szakértők szerint a Magyar Posta saját erőből, illetve hitelből saját tulajdonú székházat is építhetett volna. A Fidesz szerint fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy a Magyar Posta új székházának bérletével kapcsolatban olyan vagyonkezelési kötelességszegés történt, ami több milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott. Mindezért a Fidesz szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette állapítható meg - jelentette ki a fideszes politikus. Balsai István közölte: a Fidesz feljelentést tett a Magyar Posta egykori, Krisztina körúti székházának értékesítése miatt is. Mint hangsúlyozta, az egyetlen szabályos pályázatot benyújtó Wallis cégcsoporthoz tartozó vevő mindössze négymilliárd forintot fizetett a Buda szívében fekvő, több mint 18 ezer négyzetméter alapterületű székházért. Hozzátette: az ÁSZ megállapításai szerint a vételár négyzetmétere 215 ezer forint, ami szerintük meg sem közelíti a hasonló adottságú és fekvésű ingatlanok négyzetméterárait. Az ÁSZ szerint a reális ár alatti értékesítés miatt mintegy 3,5 milliárd forinttal kevesebb volt a bevétel - tette hozzá. Balsai István közölte: a párt szerint maradéktalanul megvalósult a hűtlen kezelés törvényi tényállása, amelynek elemeit feljelentéseikben részletesen elemeztek. Az ellenzéki képviselő elmondta azt is: az ÁSZ több mulasztást tárt fel jelentésében a vagyonkezelővel kapcsolatban is. Az ÁSZ szerint - közölte a képviselő - a tulajdoni jogkör gyakorlója nem teljesítette ellenőrzési kötelezettségét sem az új székház, sem pedig a régi székház ügyében. Emiatt a Fidesz szerint fennáll a vagyonfelügyelet vétkes kötelességszegésének gyanúja is. forrás: szekhaz_ugyben/

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/02/18/feljelent_a_fidesz_posta-

Világgazdaság Online (2010. február 24.) téma: Dataplex Bajnai kiakadt és perrel fenyeget a Nemzet cikke miatt A miniszterelnök határozottan visszautasít minden, a személyét érintő alaptalan gyanúsítást. Bajnai Gordon a Magyar Nemzet című napilap ma megjelent Adócsalás gyanújában a kormányfő című cikkében foglalt valótlan állítások miatt helyreigazítást kér, és jogi eljárást 207

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT kezdeményez a lappal szemben, illetve minden olyan médium ellen, amely a hamis információkat másodközli - közölte a Kormányszóvivői Iroda. Hasonló ügyekben a Bajnai Gordon t korábban ért igaztalan sajtórágalmak nyomán jogerős bírósági ítéletek születtek, amelyek helyreigazításra kötelezték a hamis állításokat közlő Magyar Nemzet című napilapot. Legutóbb e hét hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Magyar Nemzet Online-t és a HírTv Online kiadását kötelezte a bíróság helyreigazításra a miniszterelnököt érintő nem megalapozott információk másodközléséért - áll a Kormányszóvívői Iroda közleményében. A Dataplex ügyét csúsztatásokkal, az igazságot kifordítva, adótitkot sértve a Magyar Nemzet tudatos politikai támadásra használva húzta most ismét elő, a választásokra időzítve, így a cikk egyértelműen a választási kampány része, annak tisztességtelen eszköze - szól a közlemény. A Dataplex ügyének előhúzása nem újdonság. Tavaly május végén a Kormányszóvivői Iroda közleményt adott ki a miniszterelnök személyét ért támadásokra reagálva, amiben a Dataplex-üggyel kapcsolatban az alábbiak szerepelnek: „A Wallis csoporttal kapcsolatban több esetben jelentek meg olyan, a nyilvánosságot szándékosan csak részinformációkkal ellátó tájékoztatások, amelyekben azt sejtették közvetlenül vagy közvetett formában, hogy a 2000–2005 között Bajnai Gordon vezetése alatt álló Wallis csoport egyes cégeinek értéke gyanús módon, rövid úton növekedett jelentős mértékben, vagy éppen csökkent ugyanígy. A sejtetések, utalások figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a Wallis alaptevékenysége épp a pénzügyi befektetés és vagyonkezelés: a Wallis a megszerzést követően átszervezéssel, tőkeinjekciókkal és egyéb hatékonyságnövelési lépésekkel törekszik megnövelni a megvásárolt társaságok értékét annak érdekében, hogy később szakmai, vagy más pénzügyi befektetőnek értékesíthesse. A sikeres befektetések esetében az értéknövekedés a Wallis tevékenységének az eredménye. Így történt ez a Dataplex esetében is. A Dataplex egyetlen új állami megrendelést sem kapott, amíg a Wallis csoport résztulajdonában volt, az értéknövelő megbízások ebben az időszakban kizárólag jelentős, nemzetközileg elismert magánvállalatoktól származtak. Ezért tehát hamis az az állítás, hogy a megszerzés és a továbbértékesítés közötti időszakban Kóka János nyomására több állami cég vette igénybe a Dataplex szolgáltatásait, így növelve ezzel a Dataplex értékét. Az értéknövekmény alapja a tulajdonosi és a Dataplex-menedzsment sikeres átszervezési és piacszervezési tevékenysége, amely kiterjedt a Dataplex finanszírozási pozíciójára és ingatlanaira, valamint a szakmai befektető eltérő alapú értékelése. A Wallis csoport a Dataplexben lévő részesedését egy magáncégtől vette meg és később egy magántársaságnak értékesítette. Az értékesítés lezárultakor Bajnai Gordon már nem dolgozott a Wallisnál.” Szerző: Világgazdaság Online Stop.hu (2010. február 24.) A Magyar Nemzet vádol: Bajnai adót csalhatott A Magyar Nemzet állítása szerint a Bajnai Gordon kormányfő által korábban vezetett ciprusi cég nem nyújtott be adóbevallást, így 2,7 milliárd forint nyereség után elkerülte az adó megfizetését. A kormányfő bíróságra viszi az ügyet. 208

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A napilap szerdai számában azt fejtegették, hogy az ügylet főszereplője a Dataplex Kft., amelyet 2005-ben a Bajnai Gordon vezette Wallis Rt. egyik leányvállalkozása 2,33 milliárd forintért megvásárolt. A vételárat döntően a CIB Bank hitelezte meg a Wallis-csoportnak. A tulajdonosi jogok ezt követően 2,4 milliárd forint ellenében három ciprusi céghez kerültek - írta a lap. A Dataplex ezután állami megrendeléseket kapott és néhány hónappal később - a korábbi értékének duplájáért - 5,1 milliárd forintért kelt el. A Magyar Nemzet birtokába került a ciprusi rendőrség válasza, amelyet a magyar nyomozók jogsegélykérelmére küldtek. Ebből kiderül, hogy Cipruson nem nyújtottak be adóbevallást. Vadász János, a lapban megszólaló adószakértő szerint egy ciprusi cégnek nem kell az ottani hatóságoknak adót fizetnie egy társaság tulajdonrészének adásvétele után, de ha ez két magyar cég között történik, akkor az adóhatóságnak több mint 1,3 milliárd forint járt volna. A lap úgy tudja, az APEH színlelt ügyletet gyanít, és adócsalás miatt vizsgálódik. A Nemzeti Nyomozó Iroda pedig hűtlen kezelés miatt kezdett már korábban nyomozást a Dataplex kapcsán - olvasható a Magyar Nemzetben. Bajnai nem hagyja ennyiben Helyreigazítást kér és jogi eljárást kezdeményez a Magyar Nemzettel szemben Bajnai Gordon - tájékoztatta a Kormányszóvivői Iroda az MTI-t. A miniszterelnök határozottan visszautasít minden, a személyét érintő alaptalan gyanúsítást - szögezte le a szóvivői iroda. "A Dataplex ügyét csúsztatásokkal, az igazságot kifordítva, adótitkot sértve a Magyar Nemzet tudatos politikai támadásra használva húzta most ismét elő, a választásokra időzítve, így a cikk egyértelműen a választási kampány része, annak tisztességtelen eszköze" - áll a közleményben. A szóvivői iroda emlékeztetett arra: hasonló ügyekben a Bajnai Gordont korábban ért sajtórágalmak nyomán jogerős bírósági ítéletek születtek, amelyek helyreigazításra kötelezték a hamis állításokat közlő Magyar Nemzetet. A legutóbb hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Magyar Nemzet Online-t és a Hír TV Online kiadását kötelezte a bíróság helyreigazításra a miniszterelnököt érintő, nem megalapozott információk másodközléséért írták. Mint a közleményben olvasható, a Dataplex ügyének előhúzása nem újdonság és tavaly május végén a Kormányszóvivői Iroda közleményt adott ki a miniszterelnök személyét ért támadásokra reagálva. Ebben a Dataplex-üggyel összefüggésben szerepelt, hogy a Wallis-csoporttal kapcsolatban több esetben jelentek meg olyan, "a nyilvánosságot szándékosan csak részinformációkkal ellátó tájékoztatások", amelyekben azt sejtették: a 2000 és 2005 között Bajnai Gordon vezetése alatt álló Wallis-csoport egyes cégeinek értéke gyanús módon, rövid úton növekedett jelentős mértékben, vagy éppen csökkent ugyanígy. A sejtetések, utalások - állt a közleményben - figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a Wallis alaptevékenysége épp a pénzügyi befektetés és vagyonkezelés, a cég törekszik 209

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT megnövelni a megvásárolt társaságok értékét annak érdekében, hogy később szakmai vagy más pénzügyi befektetőnek értékesíthesse. Mint írták, a sikeres befektetések esetében az értéknövekedés a Wallis tevékenységének az eredménye, így történt ez a Dataplex esetében is. "A Dataplex egyetlen új állami megrendelést sem kapott, amíg a Wallis-csoport résztulajdonában volt, az értéknövelő megbízások ebben az időszakban kizárólag jelentős, nemzetközileg elismert magánvállalatoktól származtak. Ezért tehát hamis az az állítás, hogy a megszerzés és a továbbértékesítés közötti időszakban Kóka János nyomására több állami cég vette igénybe a Dataplex szolgáltatásait, így növelve ezzel a Dataplex értékét" - szögezte le a Kormányszóvivői Iroda. Hozzátette: az értéknövekmény alapja a tulajdonosi és a Dataplex-menedzsment sikeres átszervezési és piacszervezési tevékenysége, amely kiterjedt a Dataplex finanszírozási pozíciójára és ingatlanjaira, valamint a szakmai befektető eltérő alapú értékelése. A Wallis-csoport a Dataplexben lévő részesedését egy magáncégtől vette meg és később egy magántársaságnak értékesítette. Az értékesítés lezárultakor Bajnai Gordon már nem dolgozott a Wallisnál - közölte a szóvivői iroda. Forrás: MTI

Népszava Online (2010. február 24.) téma: Dataplex Wallis: a Dataplex-ügy kapcsán sem érheti a céget adóelkerülés vádja A Dataplex-ügy kapcsán sem érheti a Wallis csoportot az adóelkerülés vádja - ismételte meg a cég egy tavalyi sajtónyilatkozatát szerdán; a Wallis az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: a bíróság e témában már jogerősen kötelezte helyreigazításra a Magyar Nemzetet. A Magyar Nemzet szerdai cikkében azt állította, hogy a Bajnai Gordon kormányfő által korábban vezetett ciprusi cég nem nyújtott be adóbevallást, így 2,7 milliárd forint nyereség után elkerülte az adó megfizetését; az ügylet főszereplője a Dataplex Kft., amelyet 2005-ben a Bajnai Gordon vezette Wallis Rt. egyik leányvállalkozása vásárolt meg. A Wallis szerdai közleményében azt is kiemelte: nem adóelkerülési céllal alapította meg - a Dataplex adás-vételhez képest évekkel korábban - ciprusi vállalatát, a Fleminghouse Ltd-t. A ciprusi székhelyű, a Wallis csoport kimutatásában transzparensen szereplő cég az Európai Uniós jog hatálya alatt befektetési tevékenységet végez, ami természetes egy kockázati tőkebefektető cég életében; a Fleminghouse Ltd. a Magyar Nemzet értesülésével ellentétben, benyújtotta az adóbevallásokat - szögezi le a dokumentum. A jövőben is fellépünk a jog eszközével azok ellen, akik a tényeket meghamisítva közölnek hamis állításokat cégeink bármelyikéről - olvasható a nyilatkozatban azzal, hogy a Magyar 210

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Nemzet 2010. február 24-i számában sokadszorra jelennek meg valótlan állítások, amelyek kapcsán a lapot elmarasztaló jogerős bírósági ítélet is született. A cég emlékeztet, hogy honlapján már 2009 júniusában sajtónyilatkozatban reagált a Dataplex-szel kapcsolatban adófizetéssel és az állami cégek bérlőként való megjelenéséről szóló vádakra, akkor ezt írták: "a hivatkozott adóévben a Wallis felhasználható elhatárolt vesztesége jelentősen meghaladta a 3 milliárd forintot, tehát akkor sem kellett volna társasági adót fizetnie, ha magyarországi cégében keletkezik a tranzakció nyeresége. Továbbá tény az is, hogy a társaság Matáv részére történő értékesítéséig állami tulajdonban álló társaság nem költözött a Dataplex létesítménybe, így a cég ebből árbevételt sem realizálhatott." Kiemelik: a bíróság ebben a témában jogerősen már helyreigazításra kötelezte a Magyar Nemzetet. A lap 2010. január 7-i számában olvasható a Bajnai Gordon által indított perben 2009-ben született jogerős ítélet, melyből az alábbi idézet származik: "azt a valós tényt, hogy a Dataplex megvásárlásából a felperes által irányított Wallis Rt-re jutó vételár és eladási ár között különbség volt, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ezután az adott évben adott kellett volna fizetniük, de azt elkerülték volna. A céget az ún. elhatárolt veszteségére figyelemmel nem terhelte volna adófizetési kötelezettség, ha ő a vevő és az eladó" olvasható a nyilatkozatban. A kormányszóvivői iroda szerdán a cikk megjelenését követően bejelentette: Bajnai Gordon helyreigazítást kér, és jogi eljárást kezdeményez a Magyar Nemzettel szemben, a napilap szerdai számában megjelent Adócsalás gyanújában a kormányfő című cikkben foglalt valótlan állítások miatt; a miniszterelnök jogi eljárást indít minden olyan médium ellen is, amely a hamis információkat másodközli. A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a Dataplex egyetlen új állami megrendelést sem kapott, amíg a Wallis-csoport résztulajdonában volt; a Wallis-csoport a Dataplexben lévő részesedését egy magáncégtől vette meg, és később egy magántársaságnak értékesítette. Az értékesítés lezárultakor Bajnai Gordon már nem dolgozott a Wallisnál. A Fidesz szerdán a bejelentette: azt kéri Bajnai Gordon miniszterelnöktől, hogy a nyilvánosság előtt tisztázza a rendkívül súlyos, az adócsalás gyanújáról szóló vádakat. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke azt mondta: a Magyar Nemzet szerdai cikke és az abban közölt dokumentumok szerint felmerült az a vád, hogy a miniszterelnök adócsalásba keveredett és olyan offshore tevékenységben vett részt, amely végén több milliárd forintos adóelkerülés valósult meg. MTI

Magyar Nemzet (2010. február 25.) téma: Dataplex Dataplex: néhány hét Cipruson Bajnai Gordon szerint minden törvényes volt, az APEH vizsgálódik, az NNI nyomoz

211

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A lapunk tegnapi számában megjelent, Adócsalás gyanújában a kormányfő című írásunkra reagált Bajnai Gordon miniszterelnök, a Kormányszóvivői Iroda és a Wallis Rt. is. A három közlemény kétségbe vonja lapunk állításait, és pereket helyez kilátásba. Egyik sem ad választ a legfontosabb kérdésre: vajon miért nyomoz a Dataplex-adásvétel ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és az APEH? Az sem derült ki a reakciókból, hogy ha, mint állítják, minden jogszerűen történt, miért volt szükség a Dataplex néhány hétig tartó ciprusi vándorútjára. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tudomása szerint a Bajnai Gordon vezette Wallis-csoport már azt megelőzően tárgyalásokat folytatott a Magyar Telekommal a Dataplex Kft. adásvételéről, hogy annak tulajdonjoga három ciprusi céghez került volna – értesült a Magyar Nemzet. A Dataplexet 2005 szeptemberében a Wallis leánycége 2,33 milliárd forintért vásárolta meg, bankhitelből. A három ciprusi cég összesen 2,4 milliárd forintot fizetett a társaságért, amelyet még 2005 végén villámgyorsan továbbadott 5,1 milliárd forintért a Magyar Telekomnak. A ciprusi cégek csak azt követően fizettek a Wallis-csoportnak, hogy a Magyar Telekom átutalta számukra a vételárat. Ebből törlesztették a bankhitelt. Az adásvétel során összesen 2,7 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el a három ciprusi társaság, amelyek közül az egyiknek Bajnai Gordon Wallis-vezér volt az igazgatója, a másik pedig Kóka János akkori gazdasági miniszter sógorának az érdekeltségébe tartozott. Adószakértők egybehangzóan úgy vélik, általában egy magyar és egy ciprusi cég közötti ügylet végső célja mégis az lehet, hogy a külföldi társaság mögött állók kikerüljék a magyar adószabályokat – olvasható a Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat.

HírTV (2010. február 26.) téma: Dataplex Dataplex-ügy: egymásra vár az ügyészség és az NNI Egymásra vár az ügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a vizsgálat újraindításával a Dataplex-ügyben. A Fővárosi Főügyészség nem cáfolja, de nem is erősítette meg, hogy már decemberben megküldte az NNI-nek azt, amire a hatóságok vártak: a ciprusi hatóságoktól beszerzett iratok másolatát. Elévüléstől egyelőre nem kell tartani, a hűtlen kezelés bűncselekményénél ugyanis ehhez nyolc évet kellene várni. Nem állt le vitatkozni a hiteles rendőrségi dokumentumokkal Bajnai Gordon. A miniszterelnök a Dataplex-ügyben eddig csak közleményeket volt hajlandó kiadni. Arra azonban továbbra sem adott még választ, hogy miért nem nyújtott be Cipruson adóbevallást a kérdéses időszakban - 2005-2006-ban - az az offshore cég, a Fleminghouse Ltd., amelynek igazgatója volt. A miniszterelnök még a Wallis vezetője volt, amikor a cégcsoport 2,3 milliárd forintért megvette a Dataplex Kft.-t. Az informatikai vállalkozást aztán szinte ugyanennyiért adták el három ciprusi cégnek, amelyek néhány hét múlva már 5,1 milliárd forintért adták tovább a Magyar Telekomnak. Adószakértők számításai szerint ha a Dataplex közvetlenül cserélt volna gazdát, közel 1,4 milliárd forint adót kellett volna befizetni a magyar államkasszába. 212

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A három ciprusi offshore cég közül az egyik tulajdonosa Kóka János sógora volt. A Dataplexszel még Kóka gazdasági minisztersége alatt kötött szerződést több állami vállalat is. Kóka János nem volt hajlandó válaszolni a hírTV riporterének arra a kérdésére, hogy számít-e rá, hogy a Dataplex-ügyben meg fogják hallgatni. „Ötvenedszer teszik fel ezt a kérdést” mondta Kóka. A Magyar Nemzet közben megtudta: nemcsak a Nemzeti Nyomozó Iroda és az APEH, hanem a Fővárosi Főügyészség is vizsgálódik a Bajnai Gordon közreműködésével lebonyolított Dataplex-ügyben. A lap értesülései szerint az ügyészség már tavaly decemberben megküldte a ciprusi hatóságoktól beszerzett iratok másolatát a rendőrségnek. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt mondta: nem adhat semmilyen tájékoztatást az ügyben, a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja. Az NNI szóvivője viszont a hírTV kérdéseire három napja folyamatosan azt válaszolja, hogy a nyomozás még mindig fel van függesztve, a további felvilágosításért pedig forduljunk az ügyészséghez. A nyomozó hatóság annyit mindenesetre elárult: a hűtlen kezelés miatt indított ügy nyolc év alatt, tehát jelen esetben 2013-ban évül el. (hírTV)

HírTV (2010. február 26.) téma: Dataplex Dataplex: az ügyészség is vizsgálódik Kóka János sógorának ciprusi cége néhány nap alatt csaknem másfél milliárd forintra tett szert Nemcsak a Nemzeti Nyomozó Iroda és az APEH, hanem a Fővárosi Főügyészség is vizsgálódik a Bajnai Gordon közreműködésével lebonyolított Dataplex-ügyben – derítette ki a Magyar Nemzet. A lap megtudta, az ügyészség már 2009. december 10-én megküldte a ciprusi hatóságoktól beszerzett iratok másolatát a rendőrségnek. Ezek a dokumentumok kizárólag a Bajnai Gordon által igazgatott Fleminghouse Ltd., a Kóka János sógorának az érdekeltségébe tartozó Corbeil Ltd., valamint a Romnio Ltd. cégdokumentációit tartalmazták. Az ügy pikantériája, hogy a három vizsgálódó szervezet közül kettőt, az APEH-et és a Nemzeti Nyomozó Irodát közvetve az ügyben érintett miniszterelnök felügyeli. Ezen a három társaságon keresztül adta el 2005 decemberében a Bajnai Gordon által vezetett Wallis-csoport a Dataplex Kft.-t a Magyar Telekomnak. A távközlési cég 5,1 milliárd forintot fizetett a Dataplexért, amelyet a Wallis leánycége három hónappal korábban, 2005 szeptemberében csupán 2,33 milliárd forintért vásárolt meg. A Dataplex értékének szokatlanul gyors növekedéséről Bajnai Gordon szerdai közleményéből tudhattunk meg néhány információt. Szerinte „az értéknövekmény alapja a tulajdonosi és a Dataplexmenedzsment sikeres átszervezési és piacszervezési tevékenysége”. Azt, hogy ez pontosan mit jelent, nem részletezte a politikus, viszont olyan állításokra is reagált, amelyek nem szerepeltek a Magyar Nemzet korábbi cikkében. Így például leszögezte: hamis az az állítás, hogy a megszerzés és a továbbértékesítés közötti időszakban Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter nyomására több állami cég vette igénybe a Dataplex szolgáltatásait, így növelve a 213

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT társaság értékét. Tény ugyanakkor, hogy ebben az időszakban, tehát 2005-ben a gazdasági miniszter által közvetve vagy közvetlenül felügyelt, illetve a tárca résztulajdonában lévő vállalatok közül a MÁV Informatika Kft. és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. is kopogtatott a Dataplexnél, és bejelentkezett az ugyancsak állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta is – írja a pénteki Magyar Nemzet, melyben bővebben is olvashat a témáról.

kockablog.hu 2010.03.01. téma: Ügyfélkapu Összeomlott az Ügyfélkapu-2 2010.03.01. 11:38 Éjszakai őrség Ma hajnalban elindult az új portál. Megnéztem, listáztam a hibákat tucatszám, szembesültem azzal, hogy a fórum szolgáltatását nem állították vissza (!), és terveztem, hogy estére megírom a teljes elemzést. Aztán a történelem megint átírta a forgatókönyvet. Már az indulás pillanatától kezdve látható volt, hogy a szoftver sokkal nagyobb válaszidőkkel működik, mint ami elvárt lehetne "több raklapnyi vastól". A reggeli órákban egyre változatosabb arcát mutatta a nyitóoldal, hol az egyik, hol a másik portál elem nem tudott megjelenni, el-eltűntek a menük, szétestek az oldalak, majd úgy, ahogy van, összeomlott a teljes rendszer. Az ITCafé meg nem erősített információi szerint jelenleg visszaállási protokoll van. Kíváncsi vagyok, hogy egy 50 órás telepítés után mennyi időt vesz igénybe a visszaállás. Pont az a legmegdöbbentőbb az egész sztoriban, hogy az új rendszert eleve úgy marketingelték, hogy független modulok halmazából áll össze, azaz egy túlterhelt rendszerelem hibája nem fog járni a teljes rendszer lekapcsolásával. Tavaly az adatkeveredési botrány kapcsán Krupanics Sándor menesztésével lefejezték a rendszert üzemeltető Kopint-Datorg Zrt-t. Nemzetbiztonsági felmentés ide vagy oda, jó volna, ha valaki kiállna, és felelősen nyilatkozna a történtekről. Pénteken szép számú médium hozta a hétfőre várható átállás beharangozóját, nem hivatalos infók szerint már két projektzáró vacsorán is koccintottak a "sikerre". Talán felnőhetnének a kommunikációval odáig, hogy hivatalos tájékoztatást kapunk a történtekről, és nem fullad az egész ügy a sunnyogásba megint. Az elemzést nem felejtem el, hátha jól jön valakinek a következő indulásra. Kevéssel 16:00 óra után ismét a régi portál van üzemben. Vizsgálat indul, mi okozta az új rendszer összeomlását. Az üzemeltető egy alap szoftver hibájára gyanakszik, és a gyártóval együtt elemeznek. Hamar elkezdték az egymásra mutogatást, de erről majd később. forrás: http://kocka.blog.hu/2010/03/01/osszeomlott_az_ugyfelkapu_2 kockablog.hu 214

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT 2010.03.03. téma: Kormányzati Portál Nem biztonságos és nincs új funkció a megújult Kormányzati Portálban 2010.03.03. 10:48 Éjszakai őrség Ugyanott tartunk, ahol tavaly, csak szegényebbek lettünk 5 Mrd Forinttal. Nem biztonságosabb az új Ügyfélkapu, a Magyarország.hu továbbra is keveri az adatokat. Dedinszky Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal informatikai biztonsági felügyelője kínos gyorsasággal, még a vizsgálat lezárulta előtt kijelentette, hogy nem éltek vissza személyes adatokkal az ügyfélkapu hétfői leállása alatt. Ez azonban, még ha igaznak is bizonyul, nem mentesíti a rendszert a ténytől, miszerint adatok keveredtek az idén is. Csak a véletlen műve, hogy nem éltek vele vissza. Ne bújjanak az alá a pajzs alá, hogy becsületes könyvelők mindjárt nem kezdték meg a munkájukat hajnal 2-kor, és nem gyűjtögették más cégek adatait, amiket véres kardként akár körbe is hordozhattak volna a szakmai fórumokon. Ismételten kiemelem, a vizsgálat még sehol sem tart, óvatosabban illene nyilatkozni. Felteszem a kérdést, mit tett Dedinszky Ferenc az elmúlt egy évben azért, hogy adatkeveredési esetek ne forduljanak többet elő. Mit írt elő az Ügyfélkapu-2 projekt számára, amit kötelezően be kellett volna tartaniuk, hogy ilyen esetek egyáltalán ne fordulhassanak elő. Ebben a témakörben nincs, nem lehet kis fajsúlyúnak nyilvánítani az esetet, hogy „de ez csak visszaigazolás” meg hasonló szövegek. Ki tudja, mi van a rossz rendszerben, mi jött ki belőle, mi jöhetett volna ki belőle. Készítettem egy rövid elemzést az átállásról, részletes képernyőfotókkal illusztráltam. Erre a linkre kattintva letölthető a teljes dokumentum. Itt csak a lényegesebb momentumokat emelem ki. Nagy remények Kisebb-nagyobb, de mindenképpen egy sereg bosszantó hiba árnyékolja be a portál új arculatát, részletek a fent hivatkozott dokumentumban. Tekintve, hogy bőven volt idő az apróbb hibák kiküszöbölésére, teljesen értetlenül áll az ember a kérdés előtt: miért? Miért nem lehet 105%-osan tökéletes a rendszer. A portál folyamatosan az SSL-lel védett protokollon keresztül kommunikál velem. Kipróbáltam, indultam direktben a mo.hu, a magyarorszag.hu oldalakról, www-vel és anélkül, minden esetben a https oldalra érkeztem. Jónak gondolhatnád ugye? Pedig nem az. Több dolog miatt sem. Ez a megoldás azt jelenti, hogy minden, akár anonim szörfözés is a biztonságos csatornára van irányítva, ami egyrészt luxus, másrészt kiszolgáló oldalon jelentős terhelést okoz, hiszen a biztonságos csatornát a szervereknek fel kell oldaniuk, meg kell fejteni, mit akarsz tőlük, a kiszolgált oldalt el kell kódolniuk, és így visszaküldeni neked. Felhasználói oldalról ez a plusz terhelés nem észrevehető, nálad csak a te adatodat kell a böngésződnek bekódolnia, a szerver azonban mindenkivel szóba áll, és mindenki felől titkos adatot fogad és mindenki felé titkosított adatokat szolgáltat. Persze vas van több raklapnyi, majd megoldják, ugorhatnánk. Azt azért meg kell jegyezni, hogy egyes cégek nemhogy a Freemailt meg a Youtube-ot blokkolják a tűzfalaknál, de nem engednek titkosított

215

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT kommunikációt sem, egyszerűen azért, mert ez a szabályzat. Ergo innen nem lesznek elérhetők a portál egyébként belépéshez nem kötött szolgáltatásai. Van belőlük pár darab. Ha már az SSL-nél járunk… A portál és az adóbevallást kezelő Java kisalkalmazás tanúsítványa nem megy át a böngészőkön értesítés nélkül. Vegyenek már végre egy tisztességes (pl. Verisign) tanusítványt, és felejtsük el ezt az évek óta tartó küzdelmet. Egy csomó ügyfélszolgálati- és végfelhasználói időt meg lehetne vele spórolni, és senkinek nem derogálna, úgy éljek! Kisebb hibák, identitás-zavar A portál minden szekciója különböző logóval érkezik. A nyitóoldal más meglepetéssel szolgált, a hibás verzióktól eltekintve. Tudod, mi van a böngésző címsorába írva? Mert ma még azt látod, hogy Magyarország.hu. De hétfőn hajnalban ezt láttad volna: „Katalógus lapcsalád”. A kormányzati portált valaki, ki tudja, milyen indíttatásból „Katalógus lapcsalád”nak keresztelte el. Ehhez ugyan rímelne, hogy minden szekciónak külön logója van, nade kérem, ez nem lapcsalád, még sajtós értelemben vett lapnak se nevezném. Tessék szétnézni a Sanoma oldalán, ők lapcsalád, sőt, lapcsaládok. Szóval nem kicsit fellengzős ez a fogalom. Itt már feltűnt, hogy teljes egészében hiányoznak a portál angol és német nyelvű oldalai. Az ügyfélkapu belépési oldalán ugyan látszik egy angol nyelvre utaló zászló, de nem működik. Komolyabb hibák Egyre mélyebb búsongással, többször megküzdve az elmaradó navigációval és a széteső portál oldalakkal, szemantikai hibákat vélek felfedezni. Egy teljes megújulásnál ilyen dolgokra kötelezően figyelni kellett volna. Persze megpróbálhatják ledugni a nonszenszt a torkomon, hogy „csak alapszoftver hiba volt és már szombaton újból megpróbáljuk, és-akkor-márpikkpakk”, ezek után főleg nem fogom bevenni ezt a maszlagot, nem mintha eddig megettem volna. Számos megjelenési hiba látszik. Menük nem működnek, az oldal sokszor szétesik. Később ugyan kiderült, hogy ezeknek a hibáknak egy része összefügg az összeomlással, de találtam olyan pontot, ahol a kép fizikailag is hiányzott az oldalból. Elmaradt a kereső funkció megújítása is, a hírlevél rendszer pedig nem működik. Komoly tervezési és reorganizációs hibák A portál leginkább ügyintézéshez való, régóta nem szolgál másra, főleg nem hírforrásként. Az arculat váltásával azonban nem történt meg az okmányirodai háttérrendszer gatyába rázása. Folyamatok is lennének javíthatók, bosszantó hibák pedig kötelezően javítandók lennének. A személyes adatoknál ékezethibák látszódnak, ügyindításkor pedig azzal kell kezdeni a tevékenységet, hogy újból ki kell tölteni ezeket a személyes adatokat. Viccesnek nem mondható. Téveszthetek is, de ha már a portál felismert, miért nem támogat ezeknek az adatoknak az előre kitöltésével? Az Ügyfélkapu-2 projekt tele volt ígéretekkel. Biztonságosabb lesz a rendszer, nagyobb teherbírással, hibatűréssel fog rendelkezni. A beléptetési eljárás 6 éves. Az új rendszerben a biztonsági szintet még a banki gyakorlatból ismert SMS értesítéssel sem emelték meg. Láthatóan nem működött az új rendszer minimális terheléssel sem, ebben azonban az a legfájóbb pont, hogy pont most, amikor kellett volna, nem láttuk dübörögni a két központot. 216

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Ez viszont azt mondja, hogy a projekt nemhogy egészében, de fele részében sem teljesült. Kidobták a régi portál arculatot és varázsoltak egy újat, semmi, ismétlem, semmi funkcióbővüléssel nem járt a fejlesztés, lett egy vagon áramzabáló vas, amelyeket nem tudtak behangolni még egy normál, majdhogynem statikus terhelés kiszolgálására sem. A visszaállított régi portál működő fórumában nemrég született egy bejegyzés arról, hogy az összeomlás nem csak fizikai, hanem logikai természetű is volt, ismét adatok keveredése fordult elő, csakúgy, mint körülbelül egy éve. Idézem, eredetiben erre a linkre kattintva olvasható. „Nem az a nagyobb baj, hogy összeomlott, hanem amit összeomlás előtt csinált: egy olvasatlan érkeztetési visszaigazolás ikonjára kattintva az értesítési tárhelyben négyszer, négyféle cég visszaigazolását töltöttük le, ugyanazzal az ikonnal. (Egyik cég sem a miénk volt, nem volt hozzá jogosultságunk, az ország minden részén lévő cégek belső ügyeibe engedett bepillantást a rendszer.) Az ikon végig „olvasatlan” állapotban volt és úgy is maradt. Nem tudom mennyi adat szaladgálhatott szanaszét így a Magyarország.hu-ról...” Egy másik fórum bejegyzésnél következőket írják. A könnyebb olvashatóság kedvéért az ékezeteket pótoltam. „Láttátok a megújult mo.hu-t? Nekem máris érdekes nyugták jelentek meg. Sem a beküldőhöz, sem az adózóhoz semmi közöm. Mit kell ilyenkor csinálni?” Kérdések Február 19-én - zéró médiavisszhanggal - már volt egy rövidebb rendszer-összeomlás. Állítólag a kormányzati portál itt már a bővített hardver-elemeken működött és azok sem bírták el a tavaly óta nagyságrendben nem nagy eltérésű terhelést. Történt-e az eltelt egy évben komolyabb rendszerfejlesztés, és ha igen, mi? A Kopint-Datorg állítása szerint „a kormányzati portál már november óta az új, két szerverteremre épülő rendszerben fut élesben.” Ez azt jelenti, hogy párhuzamos architektúrák szolgálnak ki, és ha az egyik központban hiba történik, akkor a másik központ ha automatikusan nem is - de átveszi a problémás központ funkcióit. Ez a - szakmai szóval átbillentésnek nevezett - eljárás miért nem történt meg a mostani összeomláskor? Nagyon nagy rendszer az Ügyfélkapu-2, raklapnyi szerverekről tett említést Fábos Zsolt projektmenedzser. Az ezekre telepített szoftverek minden funkcionális és terheléses tesztjének le kellett futnia eredményesen, különben nem kísérelhették volna meg a rendszer átadását. Ezt nyilván jegyzőkönyvezték is, komoly minőségbiztosítás van ugyanis a projekt mellé rendelve. Ezeknek a teszteknek azoknak az alaprendszereknek a hibáira, amire most hivatkozik a Kopint-Datorg sajtóanyaga, már régen fényt kellett volna deríteniük. „A közlemény szerint az oldalt az éles próbaüzem során fellépő, az egyik alapszoftver nem várt működéséből adódó hiba miatt állították le.” Nem képzelhető el, hogy mégsem az alaprendszerekben van hiba, hanem a tesztelés nem volt annyira teljes körű, hogy ez a hiba kiderüljön?

217

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Új fogalmat tanulhattunk meg: „Éles próbaüzem”. Így nevezték a hétfő hajnali indulást. Létezik ilyen, hogy a kormányzat portálja, ahol éles adóadatokat vallanak be cégek, tesztüzemben kerüljön publikálásra? A Kopint-Datorg honlapján a szervezeti struktúrából kiolvasható, hogy a cégnek nincs szoftverfejlesztési üzletága, csupán üzemeltetési-, tartalom-menedzsment-, és tudásmenedzsment üzletágak szolgálják ki a kormányzati portált. Feltételezhető, hogy megfelelő nemzetbiztonsági átvilágítással rendelkező cégekkel alvállalkozásban végeztetik el a projektekhez szükséges szoftverfejlesztést. Nem gondolják, hogy szerencsés volna a rendszert üzemeltetők mellé rendelni egy komolyabb fejlesztési csoportot, akik irányítanák, esetleg felügyelnék is a minősített alvállalkozók munkáját? Ilyen nagy horderejű fejlesztés ellenőrzésénél elég egyszerűnek tűnik a biztonsági felügyelő feladata. Minden lépés - ahogy hallottuk - dokumentálva van, az elfogadott követelményspecifikáció és annak változásaitól elkezdve a logikai- és fizikai rendszerterveken keresztül a funkcionális- és terheléses-teszt jegyzőkönyvekig. Ezt ki kell egészíteni most egy naplóelemzéssel, feltárni a hibát, javítani, újból tesztelni a rendszer és ezután ismét üzembe állítani. Ezek az információk ugye maradéktalanul rendelkezésre állnak? Mikorra lehet ezekkel a feladatokkal elkészülni és mikor lesz végre kész az Ügyfélkapu-2 projekt? A biztonsági felügyelő elemzése mikorra várható és publikus lesz-e? forrás: http://kocka.blog.hu/2010/03/03/nem_biztonsagos_es_nincs_uj_funkcio_a_megujult_korm anyzati_portalban

Népszava online Budapest, 2010. március 3. téma: Székházeladás és új, indokolatlan bérlemény a Magyar Postánál Cáfolta a posta, hogy veszteséggel adták el a székházat Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoz a legfőbb ügyészség a Magyar Posta székházának eladása és az új ingatlan bérlése miatt. A feljelentést a Fidesz tette, mert szerintük a vételár meg sem közelíti a hasonló adottságú és fekvésű ingatlanok négyzetméterárait, a XIII. kerületi bérleményt viszont túl drágán vette ki a társaság. A Magyar Posta és az ingatlaügyben érintett cégek cáfolnak: a nettó 3,5 milliárd forintra becsült Krisztina körúti székházat több mint 4 milliárd forintért értékesítették, az angyalföldi épületet pedig nélkülözhetetlen informatikai és biztonsági rendszerekkel bérlik. Hasonló árért ehhez máshol nem jutottak volna hozzá. Tőkét kell felszabadítani, a saját ingatlanok korszerűsítési kényszerét modern, bérelt irodákkal, raktárakkal kell kiváltani - ezek voltak az okai annak, hogy a Magyar Posta úgy döntött: eladja Krisztina körúti székházát és onnan bérelt irodába költözik. Ez jó döntésnek bizonyult, a pénzügyi válság ugyanis jelentős mértékben rontotta a hitelpiaci feltételeket és padlóra vitte az ingatlanpiacot. Ez utóbbi miatt a néhány éve végrehajtott eladás és bérlés ma nem lenne lehetséges, ami súlyos feszültségekhez vezetne a jelenleg 70 százalékban a versenypiaci körülmények között működő társaságnál. 218

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Több körben pályáztattak A székházeladásról szóló pályázati felhívást először 2007. november 15-én jelentette meg a posta két országos napilapban. A dokumentációt a benyújtási határidőig 14 cég vásárolta meg, de a 2008. január 15-i benyújtási határidőre csak egy ajánlat érkezett be. Az ajánlattevő a későbbi nyertes lett, csakhogy ekkor még 3 milliárd 680 millió forint+ ÁFÁ-t fizetett volna az ingatlanért. A benyújtott ajánlat ugyan érvényes volt, de a pályázatot a Magyar Posta Zrt. eredménytelennek nyilvánította. Ezután újabb nyilvános pályázatot írtak ki, a felhívásban 4 milliárd forint + ÁFA értékesítési minimálárat jelöltek meg. A dokumentációt és az értékesítési tájékoztatót 15 cég és 1 magánszemély vette át, de a 2008. február 22-i benyújtási határidőre ismét a korábbi pályázó nyújtotta be ajánlatát. A pályázó újból a WING Zrt. projektcége, a WPR Primus Kft. volt, a vételi ajánlat összege pedig 4 milliárd 20 millió forint + ÁFA. A pályázó az 500 millió forint összegű ajánlati biztosítékot határidőben megfizette, az adásvételi szerződést pedig megkötötték a vagyonértékelés szerint nettó 3 milliárd 461 ezer 639 ezer forint értékű, Krisztina körúti ingatlanra. A Fidesz mindezt nem nézte jó szemmel, feljelentést tett a legfőbb ügyésznél a Magyar Posta székházainak ügyében. A társaság még 2007. januárjában vett bérbe 10 éves időtartamra egy irodaházat Budapest XIII. kerületében. A párt szerint a bérleti díj összege a piaci árak alapján kiugróan magas, összesen körülbelül 13,5 milliárd forint. Utaltak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésére, amely szerint gondos tárgyalásokkal és ajánlások beszerzésével az összeg fele, 6,6 milliárd forint megtakarítható lett volna. A Magyar Posta saját erőből, illetve hitelből saját tulajdonú székházat is építhetett volna - állították. A Fidesz szerint fennáll a gyanúja annak, hogy a posta új székházának bérletével kapcsolatban vagyonkezelési kötelességszegés történt, ami több milliárd forintos kárt okozott. A posta viszont cáfolta, amit az ellenzéki párt a 13,5 milliárd forintról állított. Mint tudatták, a bérbeadó cégtől a 23.357 négyzetméteres területért 13.35 Euro/m2/hó + ÁFÁ-t fizetnek. Ez az alapdíj azonban a speciális postai követelményeknek megfelelő informatikai és biztonsági rendszerek bérleti összegét is tartalmazza. Azzal is érveltek, hogy az adott időszakban, vagyis 2007-ben az "A" kategóriás irodaházak alapdíjai 12,5 - 13,5 Euro/m2/hó között mozogtak. Ezek az összegek viszont nem tartalmazták a postai irodaházban elengedhetetlen, speciális rendszerek kialakítását. A Fidesz nemcsak a bérlésért, hanem a Magyar Posta egykori, Krisztina körúti székházának értékesítése miatt is feljelentést tett. Úgy vélik, az egyetlen szabályos pályázatot benyújtó Wallis cégcsoporthoz tartozó vevő mindössze négymilliárd forintot fizetett a Buda szívében fekvő, több mint 18 ezer négyzetméter alapterületű székházért. Az ÁSZ megállapításaira alapozva kijelentették, a vételár négyzetmétere 215 ezer forint, ami szerintük meg sem közelíti a hasonló adottságú és fekvésű ingatlanok négyzetméterárait. Az ÁSZ szerint a reális ár alatti értékesítés miatt mintegy 3,5 milliárd forinttal kevesebb volt a bevétel. A párt szerint az ÁSZ több mulasztást tárt fel jelentésében a vagyonkezelővel kapcsolatban is, a tulajdoni jogkör gyakorlója nem teljesítette ellenőrzési kötelezettségét sem az új székház, sem pedig a régi székház ügyében. A Wallis cégcsoporthoz tartozó vevő, a Wing Zrt. erre úgy reagált: másfél milliárd forint nyereséggel adta el a Magyar Posta a Krisztina körúti székházát, így nem érte gazdasági hátrány a Magyar Postát. A cég hivatkozik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009. szeptember 2219

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT i jelentésére, amely az ingatlan értékét a 114-es posta területére vonatkozó bérleti joggal terhelten 2,81 és 3,385 milliárd forint között állapította meg. A cég szerint a vevő ehhez képest 4 milliárd 20 millió forintért vásárolta meg az ingatlant. Utaltak a Magyar Posta Zrt. mérlegére, miszerint az ingatlan könyv szerinti érteke 2,5 milliárd forint. Az ügyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) is megszólalt, és tudatta: "szabályos és üzletileg racionális volt a Magyar Posta ingatlankoncepciójának megvalósítása". A fővárosi irányítóapparátus a közelmúltig korszerűtlen, költséges régi ingatlanokban dolgozott. A posta új "ingatlankoncepcióját" pedig azzal kapcsolatban dolgozták ki, hogy a társaság egyetemes szolgáltatóból hamarosan piaci szereplővé válik. Az üzletfejlesztéshez a cégnek elő kell teremtenie saját fejlesztéseinek forrását, erre a társaság "ingatlanjainak felszabadításával" látott lehetőséget - tették hozzá az MNV-nél. A vagyonkezelő közölte, a központi székház eladását a posta nyilvános pályázat útján bonyolította le, többször megismételt eljárásban, hogy növeljék a vételárat. A székházat végül a legmagasabb árat kínáló vevőnek adták el. A bevételnek abból a részéből, amelyre a saját fejlesztésekhez nem volt szükség, a posta osztalékot fizetett, és ez a költségvetést gyarapította. A tulajdonos megítélése szerint az új székház bérlete racionális és sikeres döntésnek bizonyult, és nem érte gazdasági hátrány a Magyar Postát, sőt összességében nyereség keletkezett. forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=265941

bitport.hu Budapest, 2010. március 8. téma: Ügyfélkapu Éles az új Ügyfélkapu Másfél napos tesztüzem után rendben elindult a felfrissített kormányzati portál. Készítői egy felhasználóbarát, színes magazinhoz hasonlítják. A múlt hét elején elindított, majd néhány órán belül leállított új rendszer egyelőre működik, és rendben fogadja a látogatókat. Egy héttel ezelőtt azért kellett felfüggeszteni a próbaüzem működését, majd később a régi változatot visszaállítani, mert három felhasználó azt tapasztalta, hogy amikor belépett az értesítési tárhelyére, akkor a más felhasználó címére küldött visszaigazolásokat látta – írja a www.bitport.hu. Dedinszky Ferenc kormányzati informatikai biztonsági felügyelő szerdai nyilatkozatából kiderült, a felhasználók ezzel együtt nem tudtak belépni más felhasználó fiókjába, csak a másik felhasználó visszaigazolásait látták, valamint az illető nevét, a nyugta számát és az adószámot. A kikerült információk egyébként máshonnan is elérhetők voltak. A most hétvégén tartott próbaüzem után az illetékesek úgy határoztak, hogy normális használatban is marad az új fejlesztésű rendszer. Azaz vasárnap délutántól már hivatalosan is átvette a stafétát a 2.0-ás változat.

kockablog.hu 220

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT 2010.03.09. téma: magyarorszag.hu MAGYARORSZÁG.HU MINDEN ÁRON 2010.03.09. 09:00 Éjszakai őrség A mai működést már kínosnak is nevezték, egy tényeket közlő cikk szerzőjét ordító pesszimizmussal vádolják, engem ugyanott simán lekutyázott egy hozzám kicsit sem hasonló névtelen. :P Szóval haladunk, az idegességtől lassan már senki nem lát tovább az orrától. A helyzet eközben az, hogy a portál ma, az első igazán éles üzemi környezetben - értsd: valós és nagy(obb) mennyiségű felhasználó által olvasgatva - hosszú percekig tartó várakozás után sokszor még hibaüzenetet sem volt képes kiküzdeni magából, csak a tűzfalak álltak szóba az emberrel ékes angol nyelven. Az üzemeltetési infó persze erről mélyen hallgat, az egész napos hajtépés úgy tűnik, belefér a normál üzem definíciójába. :(

Hol keresik a felelősöket? Ki tudja. Programozói hibára nagyon gyorsan utalt a MEH biztonsági felügyelője. Erre rímel is kicsit egy több szakember által is elkapott hibaüzenet, melyben - elég szakmaiatlan módon feltűnt a beszállító cég neve.

221

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A hibajelzés alapján az ITCafé egyik fórumozója azonosította is a fejlesztési céget. A honlapjukon referencia munkák után nézve csak "Feltöltés alatt" szöveget találtam. Nem úgy a Google cache. A cache link pár nap múlva szerintem el fog múlni, a tartalmát azonban megmentettem.

Eszerint a referenciák: "KOPINT-DATORG Infokommunikációs zRt Közpénzekből nyújtott támogatások adatainak közzétételére szolgáló központi honlap és kapcsolódó adminisztrációs, és üzemeltetési funkciók tervezése, és fejlesztése. https://kozpenzpalyazat.gov.hu A kozlony.magyarorszag.hu oldalhoz kapcsolódóan a Magyar Közlöny szerkesztőinek és a MEH munkafolyamatait támogató alkalmazás fejlesztése, digitálisan aláírt dokumentumok hitelesség ellenőrzése. 2008

222

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A www.magyarorszag.hu Központi Rendszer konszolidációs projektjének tervezési és programozási feladatainak teljes körű elvégzése." A cégnél tehát van tapasztalat a Magyarország.hu fejlesztésével kapcsolatban, kínos azonban, hogy a referenciát egyik napról a másikra eltűntették. Vajon van-e ennek az akciónak köze a december óta késő Ügyfélkapu-2 projekt sikertelenségéhez? Vagy csak "odaszólt" valaki, hogy a referenciát ne nagyon említsék, főleg ne a Kopint-Datorggal egy lapon? Csak le ne álljon A mai nap (2010. március 8) úgy telt el, hogy ennek nem találjuk párját az eddigi üzemeltetésben. A nap folyamán többször is olyan státuszba jutott a portál, hogy normálisabb körülmények közt már habozás nélkül a) átállították volna a könnyített verzióra b) hibajavításra leállították volna. Recsegett-ropogott, nyikorgott a rendszer, mégis az volt érezhető, hogy felsőbb utasításra a portál ma egyszerűen nem robbanhatott le. Meg lett tehát változtatva kézzel az a hiba szint, amire az üzemeltetőknek kötelezően reagálniuk kellett volna az üzemeltetési utasításban leírtak szerint, kézi vezérlés volt érvényben, amitől nincs rosszabb egy üzemeltető életében. Ez a fajta irányítás az átadás, de a tervezés teljes csődjét is jelenti. Állítólag március 1-én a projektet vezető Kopint-Datorg Zrt. leadta a záró beszámolóját, kérdés, hogy az azóta eltelt 8 napban ehhez képest mi változott.

Az ad-hoc tevékenységnek sajnos nagyon is látható jelei voltak. A rendszert párhuzamosan teszteltem több gépen, egyik gépen három különböző böngészőben, valahol belépve az Ügyfélkapuba, másokban nem. Hosszú perces várakozásokat éltem meg, melyek végén hol a tűzfalnál, hol hibát jelző oldalnál landoltak a böngészőim.

223

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Most, amikor írom a bejegyzést, épp az egyik tűzfal hajt el, ilyen üzeneteket garmadával kaptam egész nap: Page generated by Firewall on Mon Mar 8 19:13:36 CET 2010. Kétféle érzésem van, többre józan ész szerint nem merek gondolni. 1. Nincs jól konfigurálva a terheléselosztó rendszer Ezt az támasztja alá, hogy teljesen váratlan pillanatokban szinte zérus válaszidőkkel száguld a portál, máskor meg perceket is várhatok, míg kapok eredményt, legyen az használható, vagy hibás oldal. Legyen mondjuk adva 4 db portál szerver - majd mutatok egy rajzot erről később - és tegyük fel, hogy a beállítás olyan, ami a 4 db szerverből egy meghatározott ideig mindig nagyságrenddel több alkalommal terhel egy adott szervert, ami emiatt túl is terhelődik, a hozzá érkező munkamenetek (session) belassulnak, majd elhalnak, míg az adott szervert újra nem indítják. Egy ilyen hibát azonban nem most kellene észrevenni és javítgatni, hanem mondjuk a hétvégi beállítás ötvenegynéhány órája alatt lefolytatott utolsó biztonsági terheléses teszt folyamán. Aminek ugye elvben csak ellenőrzési funkciójának lett volna szabadjon maradnia, hiszen korábban ezeket a teszteket már el kellett végezni. Ez a fajta beállítási hiba már a tűzfalak szintjén és előfordulhat, emlékezzünk arra, hogy a portál folyamatosan SSL protokolon keresztül kommunikál. Ha az SSL-t a tűzfalak bontják, egy rossz beállítással túlterhelődhet a tűzfal klaszter egy adott lába is. Ennek a hibának ugyan kisebb a valószínűsége, de nem lehet kizárni. 2. Problémás a webszerver beállítása Már szombaton feltűnt, hogy adott oldalakra nagyságrenddel több időt kell várni, míg a többiek villámgyorsan generálódnak. Mintha a webszervernek szelektív hallása lenne és nem minden oldalt töltene be a cache-be, kikönnyítve ezzel az alkalmazásszervereket. Ez onnan vált gyanússá, hogy belépett felhasználóként dolgozva időnkét megszűnt az aktuális munkamenetem (session), nem volt azonosítható hosszuk, rövidebb-hosszabb ideig tartottak, majd váratlanul megszűntek. Azaz belépve az Ügyfélkapun a rendszer kénye-kedve szerint dobott ki. Ennyi fejlesztéssel eltelt idő után arra nem mertem gondolni, hogy az alkalmazásban volna hiba, hátrébb lévő szintekre (adatbázis) szintén nem tudtam gyanakodni, ettől azonban lehetnek arrafelé is gondok. 224

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A napi üzem nem egy normális lefutást mutat, nincs megállás egész nap, a portál a hajnali órákban is bizonytalan. Mi lesz ebből egy adóbevallási határnapon?

Kérdezték tőlem, hogy ugyan "mi a francot nem lehet behangolni a webszerveren"? Nos, a rendszer minden bizonnyal egy szokványos többrétegű architektúra, de ne egy LinuxApache-PHP-MySQL (LAMP) architektúrát képzeljünk el egy szerveren futtatva. A két szerverközpont sematikus rajzát felvázoltam. A rajzból épp a fentebb hivatkozott terheléselosztók, útvonalválasztók, egyéb, a Központi Rendszer sajátosságai miatt még biztosan kötelezően bent lévő elemek (kiegészítő védelmi rendszerek, stb.) hiányoznak. Már innen is látszik, hogy beindítani, üzemben tartani, menet közben bármit is állítani a portálon nem hétköznapi felkészültséget igényel, létrehozása pedig nagyon is értő, átgondolt, alapos tervezést kívánt. Illetve kívánt volna.

Kérdezheted, hogy ki súgta meg a fenti rajzot? A válasz: senki. Ez egy alap séma, csukott szemmel is felrajzolja bárki, aki valaha hasonló nagyságrendű üzem közelében is járt. A fenti ábrát cifrázhatja még az is, hogy akár nagyságrenddel több szerver lehet üzemben adott rétegekben, használhatnak virtualizált technikát, de nem ez a lényeg. Csak fogódzót akartam adni azoknak, akik salgópolcos hoszting üzemet már láttak egy, maximum két szerverrel. Szar került a palacsintába Nincs fórum. Ezt állítja a portál saját magáról, ezt állítja a sajtóban megjelent nyilatkozat is.

225

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Kérem, valaki vegye már ki a fejét a seggéből, és lásson odabent is: fórum van. Ja, hogy nem a portál linkjéről lehet elérni? Az ugyan kit érdekel. Hány publikus robot és milyen gyorsan térképezi fel a friss tartalmakat azonnal?

Ez a poszt a megjelenése után 30 perccel már benne lesz a Google-ben. Fogadnék rá, hogy a fenti link - biztosan nem magától - el fog tűnni, és csak az első pár száz olvasó fogja látni. Jó szokás szerint azonban az itt látható tartalmat szintén lementettem. A kis képre kattintva a nagyobb verzió is azonnal érkezik. Fórum egyébként olyannyira van, hogy egy élelmes felhasználó hétfőn délután fél 5 felé belé is írt, pont látszik a kimásolt képernyőben. Biztosan be volt tárolva a böngészőjében a kedvencek közé valamelyik beszélgetés linkje. Most akkor mi is a helyzet? Addig sikerült - horribile dictu - menet közben konfigurálni a rendszert, míg bizonyos tartalmak egyszer csak, mintegy varázsütésre, megjelentek? Viccesnek tűnik, de a fórum oldalait kattintgatva mindössze két alkalommal kaptam elutasítást a szerverektől, pedig legalább 120 oldalt tuttira letöltöttem. Lehet, a moduláris felépítés iskolapéldáját csíptem nyakon? Na és miért pont annyi oldalt töltöttem le, amennyit? Hát csak azért, mert kilistázták a felhasználókat ABC sorrendben, olyan státusszal, hogy van-e hozzászólásuk, és ha nincs, merik-e tagadni.

226

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Na kérem. Ha már leburcsáztam az adatokat, pár számot meg is néztem belőlük. Mindösszesen, azaz a teszt, hivatali és fejlesztői accountokkal együtt, kb. 3.500 főt jegyez az eDemokrácia bázisa, ebből kicsivel több, mint 1.400 fő soha nem is szólt hozzá a fórumhoz. Az aktuális aktivitást nem sikerült kihámoznom, de nagyon kíváncsi lennék arra, hogy az elmúlt hónapokban mennyi volt az aktív felhasználók száma. Tekintve, hogy az Ügyfélkapu sokszor hivatkozott regisztráltjainak száma messze nincs paritásban a rendszert aktívan használók számával, ugyanezt az arányt, sőt, rosszabbat prognosztizálnék a fórum felhasználóira nézve. De ez, megmondom őszintén, nem is nagyon zavar. A fórumot egy emberért is üzemben lehet tartani, véleményszabadság van, főleg úgy, hogy itt aztán tényleg nem névtelen kutyák szólnak be a kormányzatnak, hanem személyükben azonosított felhasználók. A fórum extra angol nyelvű kezelőfelület meglétét nehezen tudom magyarázni, dehát ez van, örüljünk, még ha kicsit ergya is a megjelenés egyes hiányzó fordítások miatt. (Az ingyenes JForum lett integrálva?)

227

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Szóval öntsön már végre valaki tiszta vizet a pohárba! Megy, vagy nem megy? Ha nem, miért nem? Oszt jó idő lesz. Bullshit az a duma, hogy átállás, meg visszaállás, meg franc tudja, milyen hajánál fogva előrángatott indokok vannak a szoftver nélkülözésére. Fejvesztés terhe A kézi vezérlésnek szintén több oka lehet. Az Ügyfélkapu-2 projektnek indulása van, ha tetszik, ha nem, nincs tovább határidő módosítás. Javítani kell a rendszeren? Jaaa, hát erre van fejezetünk a projekt dokumentációban, persze, csináljuk, hozzátartozik az üzemeltetéshez. A lényeg, hogy át legyen adva, zümmögjön. Vagy csikorogjon, ahogy tetszik, de menjen. A Kormányzati Portál egyrészt Baja Ferenc nünükéje. Másrészt választás (is) van. Ergo több fiaskót már nem nagyon bír el az eKormányzat. Arról pedig nem is kellene beszélnünk, hogy a rendszert tényleg be kellene hangolni végre a májusi NAGY bevallási határidőre, ami a jelenlegi legfelsőbb vezetés szempontjából ugyan már nem oszt, nem szoroz. Ha bedől, akkor se kell lemondaniuk, mert ugye miről is. Meg hát ez a fajta önkritika nem is annyira szokás, max. az üzemeltető cég vezérigazgatói szintjéig, ha ugyan ott is önállóan fogalmazódott meg a döntés tavaly. El tudom képzelni, hogy hétfőn reggel az első kritikus jelek után elhangozhatott az alábbi mondat. Olyan márpedig nincs, hogy leállunk, és passz. Azzal baj van, kommunikálni kell, mosakodni kell, mindenkinek szét lesz rúgva a segge, aki csak gondolni mer arra, hogy ezt lépjük meg. Tartsátok a vasakat, toldjátok-foldjátok a szoftvert, vegyétek a hátatokra, mit bánom én, mit csináltok, de le ne álljon, mert mordézomadta, meg bakkfitty. Uff. 228

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Hajnali két órakor a nyitóoldal kb. 30 másodperc alatt töltődött be. Izgalmas napok elé nézünk. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete tegnap egy közleményt juttatott el az MTI-hez. Ebben visszakövetelik a régi rendszert egészen addig, míg az új stabilan nem tudja a feladatát ellátni. Idézek két sort. Mint adófizetők elvárjuk, hogy mindaddig, míg az Új Ügyfélkapu biztonságos és felhasználóbarát működését nem tudják megoldani,addig helyezzék vissza a régit, és ne folytassanak a vállalkozók, a könyvelők idejének terhére éles tesztüzemet. Legyen vége a kormányzat részéről a vállalkozások költségére folytatott játszadozásnak. forrás: http://kocka.blog.hu/2010/03/09/magyarorszag_hu_minden_aron

kocka.blog.hu 2010.03.11. téma: Koping-Datorg Folytatódik a Kopint-Datorg vesszőfutása 2010.03.11. 17:13 Éjszakai őrség Ma (2010.03.11) reggel az MTV vendége volt Danka Attila, a Kopint-Datorg igazgatója (sic!) és Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesüle elnöke. A beszélgetést online meg lehet nézni itt: Döcögősen működik a kormányzati portál. Nem elemzem a párbeszédet, finom ütésváltás volt csak, ami azért meglepő, mert a könyvelők Zara vezérletével épp a minap pikírt üzenetet juttattak el az MTI-hez, korholva közvetve a Kopint-Datorg-ot, mint a Központi Rendszer üzemeltetőjét az instabil szolgáltatásért. Kérdezem, hol vannak azok az emberek, akik eddig nyilatkoztak, meg osztották az észt, Baja Ferenctől elkezdve Fábos Zsoltig. Kérdezem, a Kopint-Datorg vezetése Oláh István vezérigazgató személyében miért nem képviseltette magát a legmagasabb szinten, miért csak egy középvezetőt küldött ki a frontra, akinek éppen semmi köze a leálláshoz, a teljesítményhez, az Ügyfélkapu-2 projekt tervezéséhez és a határidő csúszásához, és pláne nincs köze ahhoz, hogy miért csak annyi pénz jutott a fejlesztésre, amennyi. Ha szép a ruha, mutogatjuk, ha meg bemocskolódik, akkor mással mosatjuk ki? De kérdezhették volna akár Dedinszky Ferenc informatikai biztonsági felügyelőt is, aki szerint három, Jóri András adatvédelmi biztos szerint viszont két tucatnyi felhasználót érinthetett a legutóbbi adatkeveredéses ügy. De nem, az e-kormányzat egy igazgatót küldött, vidd el tesó a balhét, pártunk és kormányunk érdekében. Ma aztán előfordult a sokak által rémálmukban sem gondolt történés, ismét megállt a portál. Pont azután, hogy az interjúban Danka Attila - feltételezem, a kapott technikai információkra támaszkodva - azt találta nyilatkozni, hogy a rendszer bírni fogja a mai és a holnapi terhelést is. Elgondolkodtató, hogy egy ekkora fiaskó, ami milliárdos pénzek elköltése után 229

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT keletkezett, szakemberek tízezreit és adózók millióit érint, miért nem kap nagyobb médiavisszhangot, mint akár mondjuk a BKV ügy Nokiás doboza. A portál tegnap is, a héten már nem először, leállt. Jött ugyan egy gyors üzemeltetői közlemény, hogy a rendszer azért jól van, valamelyik barlangban ott brummog magában, csak nem lehet vele beszélni, de annak meg más oka van, emberi mulasztás. Na ja, eddig szentül hittük, hogy delfinek dolgoznak a háttérben. Ezután a mai kommunikációra leszek kíváncsi, és kérdezem, ilyen közleményesdit fogunk játszani most már minden egyes nap? Talán előre meg van írva a pénteki sajnálkozó anyag is? Ha nem emberi mulasztás volt, akkor megkövetek mindenkit és viszek halakat a delfineknek. Azok legalább megköszönik. forrás: http://kocka.blog.hu/2010/03/11/folytatodik_a_kopint_datorg_vesszofutasa

HVG (2010. március 18.) téma: Választási rendszer Fantomcég lett a választási rendszer fejlesztője Mintha a Kaya Ibrahim-módszerrel szabadultak volna meg tulajdonosai az É.B.SZ.K. 2004 Építőipari, Beruházó és Szolgáltató Kft.-től, amikor a céget egy Magyarországon fel nem lelhető személynek adták el. Az állítólagos vevő, a marokkói illetőségű Bhasil Mohammed a 2008-as gazdacsere idején nem szerepelt az idegenrendészeti nyilvántartásban, nem lakott Magyarországon, nem volt a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) személyiadat- és lakcímnyilvántartásában sem. A cégnyilvántartás szerint lakcíme a Marrákes közeli Ghiat településen a Mustapha út 38. Az adásvétel tárgya nem akármilyen cég. Az É.B.SZ.K. az Idom 2000 Konzulens Zrt. egyik alvállalkozójaként nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokkal dolgozott. A Pintér Sándor belügyminisztersége alatt felfutott, exbelügyesek által alapított, 3,5 milliárd forint körüli éves árbevételű Idom építette ki többek között a helyi, az országgyűlési és az európai parlamenti választások informatikai rendszereit, és kizárólagos szerzői jogára hivatkozva ezek fejlesztéseit a KEKKH (illetve elődje) számára egy évtizede végzi. Az É.B.SZ.K. 2006-ban például a választásokhoz jegyzékkészítő programokat fejlesztett, 2007ben feladatul kapta az okmányirodai rendszer tesztelését és módosítását, amibe többek között az anyakönyvi, a jármű-, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá az ügyfélkapu okmányirodai ága is beletartozik. A kft végezhette a polgári lőfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerűsítését, de az ennél jóval nagyobb falatot jelentő SISone4ALL rendszerhez kapcsolódó programozói munkákat is. Utóbbi nem más, mint a kontinens teljes körözési listáját tartalmazó adatbank, az unió közös schengeni határellenőrzési együttműködésének központi eleme. Az É.B.SZ.K. 2006–2007-ben összesen közel 400 millió forint értékű munkáról állított ki számlákat az Idomnak. A nemzetbiztonsági kockázatokat firtató HVG-kérdésekre, vagyis hogy a tulajdonosváltás kapcsán illetéktelen kezekbe kerülhetett-e például az országgyűlési választások informatikai rendszerének forráskódja, netán előfordulhat-e, hogy arra nem jogosult személy kívülről hozzáférjen a rendszerhez, a KEKKH lapzártánkig nem válaszolt. Márpedig szakemberek szerint ez teljes bizonyossággal nem zárható ki, hiszen az informatikai rendszerek fejlesztése 230

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT a forráskód ismerete nélkül nem lehetséges, ennek tudója pedig hozzáférhet a rendszerhez. Más kérdés, hogy az élesben működő hálózatok programjait az üzemeltető jelszavakkal, tűzfalakkal szokta védeni, ezek ismerete vagy feltörése szükséges a bejutáshoz, esetleges adatmódosításhoz. Mivel a titkosszolgálati cégjegyzék – vagyis azon vállalkozások listája, amelyek teljesítik az idevágó 2004-es kormányhatározatban foglalt nemzetbiztonsági követelményeket – nem publikus, kívülálló azt sem tudhatja, hogy az É.B.SZ.K. a tulajdonosváltás előtt vagy után szerepelt-e a lajstromban. A magyar nyilvántartásokban nem szereplő marokkói tulajdonos mindazonáltal aligha eshetett át olyasfajta nemzetbiztonsági ellenőrzésen, amilyenen állami cégekkel, hivatalokkal szerződni vágyó vállalkozások és tagjaik szoktak, ha elvégzendő munkájuk nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkkal kapcsolatos. Igaz, a jelek szerint a tulajdonosváltást nem is a további állami informatikai megrendelésekben való részvétel motiválta. Az É.B.SZ.K.-nak az adóhatósággal gyűlt meg a baja. Erre utal legalábbis, hogy a cégjegyzék szerint az APEH 2008 végén végrehajtást kezdeményezett ellene. A hivatal nem közölhet konkrét adatokat az adózókról, de a HVG más forrásból származó információi szerint a tulajdonosváltás egybeesett a cég ellen elrendelt APEH-vizsgálattal. A hatóság adócsalást gyanított, vagyis azt, hogy az állami megrendeléseken dolgozó társaság nem fizette meg maradéktalanul a közterheket. A helyszínre kivonult revizorok a székhelyként megjelölt fővárosi Brassó úti címen nem találtak senkit. Sem az ellenőrzésről előre értesített Vódli Ferencet – a Bhasil előtti tulajdonos-ügyvezetőt –, sem marokkói utódját, aki hivatalosan 2008. június 23-án, röviddel az adóvizsgálat megindítása előtt lett a cég tulajdonosügyvezetője. A cégnyilvántartásból annyi állapítható meg, hogy a 2004-ben 3 millió forint törzstőkével alapított É.B.SZ.K. Idom-alvállalkozó korában fő tevékenységeként nem valamilyen informatikai területet, hanem épület, híd, alagút, közművezeték építését jelölte meg. Egyik alapítója, Vódli felbukkan az Inter-Cop Magánnyomozó és Tanácsadó Kft. tulajdonosaként, amúgy pedig veje volt az Idom-tulaj Kovács Zoltánnak. (A rokoni-alvállalkozói szál nem egyedi a történetben. Az ugyanebben az időszakban csaknem egymilliárd forint erejéig az Idomnak bedolgozó, azóta a cégjegyzékből törölt Eu-Soft Kft. – amelynek több mint 100 millió forintot számlázott le az É.B.SZ.K. – ügyvezetője szintén rokona egy másik Idomtulajnak.) Tulajdonosváltása után az É.B.SZ.K. a szoftverfejlesztésről a textiltermékgyártásra és építési tevékenységre állt át, illetve a korábban a százmilliós nagyságrendű állami számítástechnikai megrendeléseken dolgozó cégre csak az irodagép- és számítógép-javítás emlékeztet. A KEKKH nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére sem, milyen biztonsági követelményeket támaszt a választási, okmányirodai informatikai fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken nyertes cégek alvállalkozóival szemben. Tudja-e, hogy pontosan mely cégek dolgoznak be a teljes lakosság adatkezelését érintő programokba, mit végeznek el, miként tesznek eleget például tulajdonosváltás esetén a titoktartási kötelezettségnek? A Közbeszerzési Értesítőben közzétett eredményhirdetések pedig nem sok kapaszkodót adnak alvállalkozóügyben. A 2006-os helyi önkormányzati választások Idom által elnyert rendszerfejlesztésének 775 millió forintos munkájánál például annyi a megjegyzés, hogy vélhetően 240 millió forintnyi

231

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT feladatot végez alvállalkozó. A 2009-es európai parlamenti választás 450 milliós megrendeléséből pedig 40 százalék volt az előzetesen becsült alvállalkozói részarány. A hivatalnak a jelek szerint nincsenek aggályai az É.B.SZ.K. miatt. Legalábbis erre utal, hogy az Idom – amelynek közvetett fő tulajdonosa Schäffer István, aki 2001–2009 között volt a miniszterelnökség központi szolgáltatási főigazgatója – elnyerte a 2010-es választások informatikai rendszerének módosítására, tesztelésére, működtetésére szóló egyszemélyes közbeszerzési tendert is. Az 592 millió forintos beruházásba az eredményhirdetés szerint be fog vonni alvállalkozót. Közelebbről azonban nem nevezte meg a beszállítókat, csupán a „nem ismert” rubrikát ikszelte be. VITÉZ F. IBOLYA

kormanyszovivo.hu Budapest, 2010. március 24. téma: Eredetiség vizsgálat Visszakapják a 17 ezer forintot akik idén február 18-ig elvégeztették az eredetiségvizsgálatot Teljes egészében visszakapják az eredetiségvizsgálatra költött 17 ezer forintjukat azok az autótulajdonosok, akik a vizsgálatot január 1. és február 18. között végeztették el; az érintetteknek 2010. április 1-je és június 30-a között kell írásbeli kérelmet benyújtaniuk a területileg illetékes közlekedési hatósághoz. Szollár Domokos kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követően emlékeztetett, hogy a kormány februárban úgy döntött: csak akkor kötelező ismét az eredetiségvizsgálat, ha a járművet értékesítik, ezzel egy január 1-jén életbe lépett, a rendszert egyablakossá tévő rendeletet helyeztek hatályon kívül. Kijelentette: a kormány szerdai döntésének értelmében azok, akik idén a rendelet módosítása előtt elvégeztették az eredetiségvizsgálatot, az összeget teljes egészében visszakapják. Január 1-je és február 18-a között több mint 28 ezer esetben végeztek el ilyen eredetiségvizsgálatot, erre az állampolgárok összesen 514 millió forintot költöttek "feleslegesen", hiszen a legtöbb esetben nem történt autóértékesítés - emelte ki a szóvivő. Úgy fogalmazott: ez nem volt fair velük szemben, ezért a kormány kártalanítja őket. Ahhoz, hogy a pénzt visszakapják az érintettek, június 30-ig kell írásbeli kérelmüket eljuttatniuk a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szerveihez; erre április 1-től lesz majd lehetőségük; ezeket a díjakat vagy készpénzben, vagy banki átutalással kapják vissza a gépjármű tulajdonosok - emelte ki Szollár Domokos, és emlékeztetett: közel 17 ezer forintos összegről van szó autótulajdonosonként. A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy a kérelemnek tartalmaznia kell a jármű rendszámát, az adott időszakban elvégzett eredetiségvizsgálat helyét és idejét, a jogosult nevét és címét, a bankszámlaszámot, és csatolniuk kell egy nyilatkozatot arról, hogy az okiratot nem használtak fel autóértékesítésre. A kormányszóvivő február 17-én jelentette be: a sok panasz miatt hatályon kívül helyezik azt a januárban életbe lépett rendeletet, amely kötelezővé 232

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT tette a 2006 előtt forgalomba helyezett autóknál az eredetiségvizsgálat elvégzését a műszaki vizsgával együtt. (MTI) forrás: http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_3272?lang=hu

HVG (2010. március 26.) téma: Választási rendszer A fantomcéggé vált rendszerfejlesztő ügyét firtatja az LMP Válaszokat vár a kancelláriaminisztertől a marokkói Bhasil Mohammed ügyében az LMP, amely arra kíváncsi, hogy az üzletemberhez köthető cég befolyásolhatja-e a választási informatikai rendszert - mondta pénteken sajtótájékoztatón Ivády Gábor, a párt képviselőjelöltje. A témát a HVG múlt heti száma szolgáltatta. Az LMP levelében egyebek mellett azt kérdezi a kancelláriát vezető Molnár Csaba minisztertől, hogy miért nem található a magyar nyilvántartási rendszerekben adat a marokkói férfiról, aki a választási informatikai rendszert kifejlesztő IDOM 2000 Konzulens Zrt. alvállalkozójaként működött É.B.SZ.K. Kft.-t 2008-ban megvásárolta - hangsúlyozta a képviselőjelölt. Kérdés az is, hogy az ismeretlen alvállalkozókkal dolgozó IDOM kezében vane a választási informatikai rendszer forráskódja - tette hozzá. A fantomcég ügyéről a HVG múlt heti száma írt: az É.B.SZ.K. az Idom 2000 Konzulens Zrt. egyik alvállalkozójaként nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokkal dolgozott. A Pintér Sándor belügyminisztersége alatt felfutott, exbelügyesek által alapított, 3,5 milliárd forint körüli éves árbevételű Idom építette ki többek között a helyi, az országgyűlési és az európai parlamenti választások informatikai rendszereit, és kizárólagos szerzői jogára hivatkozva ezek fejlesztéseit a KEKKH (illetve elődje) számára egy évtizede végzi. Mivel a titkosszolgálati cégjegyzék – vagyis azon vállalkozások listája, amelyek teljesítik az idevágó 2004-es kormányhatározatban foglalt nemzetbiztonsági követelményeket – nem publikus, kívülálló azt sem tudhatja, hogy az É.B.SZ.K. a tulajdonosváltás előtt vagy után szerepelt-e a lajstromban.

HVG (2010. március 30.) téma: Választási rendszer Az átváltozás csodája: vezérigazgató lett az informátorból A hvg.hu információi szerint a választási informatikai rendszereket fejlesztő Idom 2000 Zrt. előre megkapta a szükséges információkat, mire ír ki pályázatot az illetékes állami hivatal, hogyan lehet azokat megnyerni. Aki az infókat szállította ma az Idom 2000 Zrt vezérigazgatója. Deményné Kertész Krisztina, a vezér, kérdéseinket mint rágalmakat utasította vissza.

233

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Az ex-belügyesek által alapított Idom több mint egy évtizede végzi a választási, illetve az okmányirodai rendszerek informatikai fejlesztését a komplikált nevű Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), korábban pedig elődje, a BM KÖNYVH megbízásából. A hivatal közbeszerzései valójában egyszemélyes versenyek voltak, arra hivatkozva, hogy az Idomé volt a kifejlesztett szoftverek szerzői joga, más cég, ennek hiányában eleve nem rúg labdába. . (Az Idom 2000 Zrt. fantomizálódott alvállalkozójáról, a É.B.SZ.K. 2004 Építőipari, Beruházó és Szolgáltató Kft.-ről korábban írt a HVG. Mint kiderítettük, a 2006-2007-ben 400 millió forintnyi munkáról számlázó céget egy marokkói férfinak adták el 2008-ban, aki egyébként az idegenrendészeti nyilvántartásban nem is szerepel. ) Ebben a helyzetben szinte túlbiztosításnak tűnhet, hogy a fejlesztéseket megrendelő hivatal olykor a közbeszerzést megelőzően olyan anyagokat juttatott el az Idomnak az elvégzendő feladatokról, amelyek még inkább megkönnyítették, hogy a pályáztatások győztese lehessen. Például még 2003-ban, a családjogi törvény és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor, az akkor még KÖNYVH néven futó hivatal projektterve az Idomnál landolt. Ebben a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fővállalkozóra váró feladatok, azaz a szükséges informatikai fejlesztések, és a részletes pénzügyi terv is szerepeltek. Tartalmazta a hivatal által becsült költségeket - amolyan mankót a közbeszerzési tárgyalások áralkujához. A későbbiekben az Idom 2000 megkapta a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási rendszerrel összefüggő feladatlistát, az ügyfélkapu-projekthez kapcsolódó becsült költségeket, sőt, hozzájutott az Európa Tanács üléséről készült összefoglalóhoz, amely az EU közös schengeni határ-ellenőrzési együttműködésének központi elemét, az úgynevezett SISfejlesztéseket részletezte. A fontos információk forrása nem volt más, mint a megrendelő KEK KH elnökhelyettese, Deményné Kertész Krisztina, aki 2007-ben köszönt le posztjáról, majd pályáját 2008-tól -- az Idom 2000 Zrt. vezérigazgatójaként folytatta. Megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a vezérigazgatóval, ám Deményné Kertész Krisztina emailben feltett kérdéseinkre elutasítóan válaszolt. Mint írta: „a levelében foglalt alaptalan gyanúsításokat, sőt rágalmakat visszautasítom. Ezek oly mértékben sértik személyiségi jogaimat, hogy mailben küldött levelével kapcsolatosan határozottan nem kívánok nyilatkozni.” Mindezt megtoldotta azzal, hogy az Idom címére levélben elküldött kérdéseinkre „a cég jogi képviselője válaszolna”.

MTV Budapest, 2010. április 1. téma: Eredetiség vizsgálat Másfél óra várakozás! Akadozik az eredetiségvizsgálók új szoftvere Egy vizsgálat általában 20-30 percig tart, most azonban akár másfél órát is várhatnak az autósok. A új rendszer ugyanis nem bírja a terhelést - tudta meg a hirado.hu Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése

234

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Jelenleg használhatatlan a rendszer - nyilatkozta a hirado.hu-nak az egyik a budapesti állomás vezetője. Az Eclipse által kifejlesztett új szoftver akadozik, így az eddigi fél óra helyett másfél órát kell várnia az autósoknak. "Délután egy órakor általában 15 autón már túl vagyunk. Most az ötödiknél tartunk" mondta az állomásvezető. Élesben próbálják ki az eredetiségvizsgálók az új szoftvert. Bár a műszaki ellenőrzéseknél már január 4-e óta ezt a rendszert használják, még mindig sok a probléma vele. "Valószínűleg egyszerre sokan kezdtük el használni, a szerver pedig nem bírja a terhelést. De vannak hiányzó elemei is a programnak" - tette hozzá a vállalkozó. A 24 órás ügyfélszolgálatot egyelőre hiába hívják, a szám vagy foglalt, vagy nem veszik fel. Így a vállalkozók és az autósok sem tudnak mást tenni, mint várni. A megváltozott szabályok alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság eddig 100 vállalkozóval kötött szerződést. Jelenleg ennyien dolgoznak. Országszerte egyébként 1500 eredetiségvizsgáló állomás működik. forrás: http://www.hirado.hu/Hirek/2010/04/01/12/Mafel_ora_varakozas_Akadozik_az_eredetiseg vizsgalok_uj_szoftvere.aspx HírTV Budapest, 2010. április 3. téma: Eredetiség vizsgálat Elégedetlenek az eredetvizsgálók a csütörtök óta működő informatikai rendszerrel. A számítógépes vizsgálat lassúbb, mint a korábbi papíralapú ellenőrzés. Az állomásokon az elvégzett vizsgálatok száma 15-20 százaléka a korábbinak, sok helyen pedig még a rendszer sem működik, így ott csak április 6-a után tudják fogadni a gépjárműveket. 2010-ig a használt autók eredetiségvizsgálatát öt különböző módszerrel végezték. A kormány január 1-jétől egységesítette az eljárást, három hónapot hagyva az átállásra. Az egységes eljárásban használt számítógépes program fejlesztését és karbantartását az Eclipse Zrt. vállalta nettó 5 milliárd forintért. A cég több vezetője március közepe óta előzetes letartóztatásban van adócsalás és pénzmosás gyanújával. Április 1-jétől a mobil ellenőrzés megszűnt, a vizsgálatot csak olyan szervizek vagy műszaki vizsgaállomások végezhetik el, amelyek szerződést kötöttek a Nemzeti Közlekedési Hatósággal. Farkas Péter eredetiségvizsgáló a hatósági engedélyre vár. Mint mondta, a korábbi rendszerben mindene megvolt, ami kellett a vizsgálathoz: monitor, számítógép, nyomtató. „20 perc alatt mindenkinek kinyomtatott papírt tudtunk adni a vizsgálatról, úgyhogy működött a dolog” - fogalmazott. Az egységes informatikai rendszer kiépítése komoly anyagi befektetést követel. A korábbi rendszerben egy nap alatt 1200-1400 vizsgálatot végeztek országosan, az újban egyelőre 235

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT 250-et. Az Eclipse Zrt.-vel a szerződést aláíró Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala szerint az átállás nem okozott zavart, és maga a vizsgálat is alig tart tovább. Farkas Péter úgy véli, az ügyfelek rosszul járhatnak, mert nem biztos, hogy beleférnek majd a 15 napos átírási időintervallumba. Nem fognak tudni annyi eredetvizsgát csinálni, mint amennyit korábban a mobil állomásokkal el lehetett végezni. Több állomáson konkrét hibát is említettek: az új rendszer nem fogadja el a három megapixeles fényképet, holott azt kormányrendelet írja elő. forrás: http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=315989

HVG (2010. április 8.) téma: Választási rendszer „Idom 2000: folytatódik a rendszerfejlesztő sztorija Belső hivatali anyagokhoz jutott hozzá éveken át az exbelügyesek által alapított Idom 2000 Konzulens Zrt. - tudta meg a HVG. Az egyebek mellett választási, illetve okmányirodai rendszerek informatikai fejlesztését végző cég így már az állami megrendelések pályázati kiírása előtt pontosan tudta, mi lesz a feladat, olykor még a pénzügyi keretekről is kapott előre információt. Az is előfordult, hogy tíz évre titkosított kormányelőterjesztés került a céghez. Az Idomnál landolt például - ahogyan nemrég a hvg.hu-n megjelent - 2003-ban a családjogi törvény és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának projektterve a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fővállalkozóra váró feladatokkal, a szükséges informatikai fejlesztésekkel. A dokumentum részletezte a hivatal által becsült költségeket is, mankót kínálva a közbeszerzési tárgyalások áralkujához. A működő alkalmazások módosításának költsége 1026 millió forintra, az alkalmazásfejlesztésé 987 millióra, ezen belül például a személyiadatés lakcímnyilvántartásé 154 millió, illetve 150 millió forintra volt beárazva. Később az Idom megkapta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerrel összefüggő feladatlistát, az ügyfélkapu-projekt becsült költségeit, sőt hozzájutott még az Európa Tanács üléséről készült összefoglalóhoz is, amely az EU közös határellenőrzési együttműködésének központi eleme, a schengeni információs rendszer fejlesztésének állásáról szólt. A HVG korábban már beszámolt róla, hogy a választási informatikai rendszert kifejlesztő Idom Zrt. alvállalkozójaként működött É.B.SZ.K. Kft.-t 2008-ban a marokkói Bhasil Mohammed vásárolta meg, akiről viszont a magyar nyilvántartási rendszerekben nem található adat.”

Magyar Nemzet Online (2010. április 22.) téma: Választási rendszer „Adatkezelő cég vált fantommá

236

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Adócsalás és számviteli rend megsértése bűntettének gyanúja miatt feljelentést tett az APEH az ellen a cég ellen, amelyik alvállalkozóként részt vett a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal informatikai rendszereinek fejlesztésében. A nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokhoz is hozzáférő vállalkozás azóta fantomizálódott. Két év alatt 1,2 milliárd forintot vettek fel a társaság bankszámlájáról, s további 127 millió forintot utaltak el onnan. Közel egy évtizede végzi az önkormányzati, országos és európai parlamenti választások informatikai rendszereinek fejlesztéseit az Idom 2000 Konzulens Zrt., amelynek a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatallal kötött szerződése alapján gyakorlatilag az összes okmányirodai rendszerben megjelenő adathoz is hozzáférése van. A lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint az Idom feladata volt a lakcímigazolványokat, vezetői engedélyeket, anyakönyvi adatokat nyilvántartó rendszerek, a járműadatokat tartalmazó, a választójoggal nem rendelkezőket nyilvántartó, a felelősségbiztosításra vonatkozó rendszerek tesztelése és fejlesztése is, de ők végezték a mozgáskorlátozottaknak kiadható parkolási igazolványok adataival kapcsolatos, illetve a központi okmánytári rendszerrel öszszefüggő feladatokat is. Az Idom Zrt. alvállalkozók bevonásával dolgozott, egyik partnercége pedig az É. B. SZ. K. 2004 Építőipari, Beruházó és Szolgáltató Kft. volt. A Magyar Nemzetnél lévő iratok szerint az egyébként épület, híd, alagút, közmű és vezetékek építését főtevékenységként végző É. B. SZ. K. Kft. a fent felsorolt összes területtel összefüggésben végzett informatikai munkákat, és ebből adódóan bizalmas információkba is betekintése volt. A HVG korábban arról írt, hogy 2006-ban és 2007-ben a kft. végezhette a polgári lőfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerűsítését és az ennél „jóval nagyobb falatot” jelentő, úgynevezett SISine4ALL rendszerhez kapcsolódó programozói munkákat is. A hetilap közölte: ez nem más, mint a kontinens teljes körözési listáját tartalmazó adatbank, az unió közös schengeni határ-ellenőrzési együttműködésének központi eleme. Az É. B. SZ. K. Kft. meghatalmazottját, Kovács-Keszte Évát 2008. július 2-án értesítette az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, hogy adóvizsgálatra készül. Az adóellenőrök július 8-án terveztek kiszállni a cég Mérnök utcai irodájába, ám a megnevezett ügyvezető, Vódli Ferenc külföldi útja miatt ez elmaradt. A tervezett ellenőrzés másnapján az É. B. SZ. K. Kft. a cégbíróságon jelezte, hogy változás állt be a tulajdonosi szerkezetben. A bíróság július 29-én bejegyezte, hogy a társaság többségi tulajdonosa június 23-tól a marokkói illetőségű Bhasil Mohammed. Ezzel párhuzamosan a vállalkozás székhelyéül is más címet adtak meg. Ezt követően a társaság elérhetetlen lett, gyakorlatilag fantomizálódott. Az APEH revizorai felkeresték a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal idegenrendészeti osztályát és más állami szervezeteket, ahonnan azt a választ kapták, hogy Bhasil Mohammed sem az idegenrendészeti, sem a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel. Az adóhatóság adatokat kért az É. B. SZ. K. Kft. számlavezető bankjától is. Kiderült, hogy a cég számlái felett Vódli Ferenc (az ő felesége egyébként Kovács-Keszte Éva volt) és Várkonyi Gabriella volt jogosult rendelkezni, akiknek a hozzájárulásával 2006-ban és 2007-ben öszszesen 1,228 milliárd forintot vettek fel készpénzben és 127 millió forintot utaltak más 237

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT számlákra. Az átutalások magánszemélyek számláira mentek, akik a rendelkezésre álló adatok szerint ezeket a bevételeiket nem vallották be az APEH-nek. A birtokunkban lévő dokumentumok szerint az É. B. SZ. K. Kft. a vizsgált időszakban az általános forgalmi adó bevallásán kívül semmilyen más adónemre vonatkozóan nem tett bevallást, így sem a személyi jövedelemadó, sem a járulékok vonatkozásában. A történtek miatt az APEH tavaly márciusban feljelentést tett ismeretlen tettes ellen számviteli rend megsértésének és adócsalás bűntettének gyanúja miatt a vám- és pénzügyőrségen. A HVG az üggyel összefüggésben korábban azt írta, hogy az Idom Zrt. közvetett fő tulajdonosa Schäffer István 2001 és 2009 között a miniszterelnökség központi szolgáltatási főigazgatója volt. Az Idom a 2006-os önkormányzati választásokon 775 millió forintot nyert rendszerfejlesztésre, amelyből 240 millió mehetett alvállalkozóknak. A 2009-es európai parlamenti választásokon 450 millió forintos megrendelést kapott a cég, amelynek negyven százaléka alvállalkozóknál landolhatott. A mostani választásoknál szintén igénybe veszik az Idom szolgáltatásait, közel hatszázmillió forint értékben. A hetilap arról is cikkezett, hogy az É. B. SZ. K. Kft. gyanús eladása körül közvetítőként az a szír Bassam Tarche is közreműködött, akit március 17-én fényes nappal lőttek le a fővárosban. A hírek szerint állítólag ő hozta be az üzletbe a marokkói Bhasil Mohammedet.”

Népszabadság Online (2010. május 13.) téma: Dataplex „Mégis adót került Bajnai? A ciprusi hatóságok kiadták a Dataplex-ügyben érintett cégek adatait. A Magyar Nemzet újfent azt állítja, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök és Kóka János volt gazdasági miniszter nem fizetett adót a csaknem hárommilliárdos nyereség után. Még jóval Bajnai Gordon miniszterlenöki kinevezése előtt az akkor általa vezetett Wallis Zrt. 2,5 milliárd forintért megvásárolta a Dataplex informatikai céget, majd három hónap múlve ciprusi vállalkozásokon keresztül 5,1 milliárdért értékesítette a MAgyar Telekomnak értesült a Magyar Nemzet. A csaknem hárommilliárd forintos hasznot hozó ügylet mögött adócsalást sejtett a Nemezeti Nyomozó Iroda, ezért céginformációkat kért a ciprusi társszervektől. A kért adatok megérkeztek, a nyomozást a Vám és Pénzügyőrség vette át. Az ügyletben résztvevő és részben a két magyar politikus által irányított cégek a Magyar Nemzet birtokába jutott információk szerint nem nyújtottak be adóbevallást Cipruson. A napilap korábban többször is foglalkozott már a témával.. Bajnai Gordon mindkétszer helyreigazítást kért. A vonatkozó pert Bajnai megnyerte. Idén január 7-én a Magyar Nemzetet a bíróság kötelezte annak közlésére, hogy nem történt semmiféle adóelkerülés. A hazug szó akkor sem válik igazzá, ha százszor elismétlik - hangsúlyozta akkor Bajnai.”

238

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT

Magyar Demokrata (2010. május 13.) téma: Dataplex „Dataplex-ügy: Bajnai neve is felmerült Bajnai Gordon miniszterelnök és Kóka János (SZDSZ) volt gazdasági miniszter neve is felvetődött egy informatikai cég 2005-ös adásvétele kapcsán indított tranzakciósorozatban, amelynek körülményeit most a vám- és pénzügyőrség vizsgálja, ahol adócsalás bűntettének gyanúja miatt folyik eljárás – tudta meg a Magyar Nemzet. Az úgynevezett Dataplex-ügy aktái korábban a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) voltak, miután azonban jogsegélykérelem révén Ciprusról megküldték azoknak a cégeknek az adatait és adóbevallásait, amelyek részt vettek a három hónap alatt közel hárommilliárdos hasznot hozó ügyletben, a vámosok vették át a vizsgálat irányítását. Még 2005-ben történt, hogy az akkor Bajnai Gordon vezette Wallis Zrt. közel 2,5 milliárd forintos bankhitellel megvette a Dataplex Infokommunikációs Infrastruktúra-szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-t, hogy három hónappal később ciprusi vállalkozásokon keresztül 5,1 milliárd forintért értékesítse a Magyar Telekomnak. A Magyar Nemzet már többször is beszámolt róla, hogy a külföldi társaságok adásvételbe történt bevonásának valójában az volt a célja, hogy a Dataplex-ügyletben részt vevők kivonják magukat a magyar adószabályok hatálya alól. A Nemzeti Nyomozó Iroda – miként az egy 2010. februári dokumentumból kiderült – jogsegélykérelemmel fordult a ciprusi társszervekhez, hogy kiderüljön, kik állnak azon cégek mögött, amelyek részt vettek a tranzakciókban, és hogy a számláikon átfolyt pénzek után bármilyen jogcímen teljesítették-e ciprusi adózási kötelezettségeiket az érintettek. Az ügyletben három ciprusi cég vett részt a Wallis tulajdonszerzése után – írta a csütörtöki Magyar Nemzet. (MNO)

Magyar Nemzet (2010. május 25.) téma: Dataplex „Klánok és klónok II. – Bajnai a bizalmi háló őre Miniszterelnök lehetett a ciprusi cég igazgatójából Bajnai Gordon Gyurcsány Ferenctől eltérően jó anyagi körülmények között töltötte gyermekés kamaszéveit. Édesapja vállalatigazgatóként a diktatúra bajai élcsapatához tartozott. Idősebb Bajnai az akkoriban országosan is ismert, bőrgarnitúrákat gyártó bútorgyárnak, a Blévisznek volt a vezetője. A rendszerváltás után a „bútorkirálynak” nevezett Bajnai György a bútoriparban és az agráriumban számos céget alapított, amelyek működésének általában felszámolás vetett véget. A megannyi cég viszont alkalmas terep volt arra, hogy a munkásmozgalmi blöfföket magáévá tevő ifjabb Bajnai is megismerhesse a vállalatvezetés és -tulajdonlás csínját-bínját az új és szokatlan ideológiai környezetben.

239

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT Klánok és klónok I. Offshore-ban álló elvtársak Az offshore cég olyan vállalkozás, amely a bejegyzése szerinti országban nem tevékenykedik, a külföldön végzett tevékenységéből származó jövedelme pedig adómentes. Mivel az offshore cégeket igen sokan illegális tevékenységre, pénzmosásra, adócsalásra használják, a köznyelv a fogalmat a fehérgalléros bűnözéssel azonosítja. Nézzük meg, miért éri meg offshore társaságot alapítani! Az offshore cég Magyarországon kapott osztaléka, árfolyamnyeresége után nem fizet adót, valódi tulajdonosai rejtve maradhatnak a nyilvánosság előtt, magyarországi ingatlanának értékesítése adómentes. Az előnyöket még hosszan lehetne sorolni. Az sem mindegy, hogy a magyarországi adófizetés elkerülésére alkalmas, a világ több mint 40 adóparadicsomba tartozó területéből melyiket választja az érdeklődő. Hazai milliárdosaink körében az egyik legfelkapottabb hely Ciprus. De miért épp Ciprus? Mit tud nyújtani ez a földközi-tengeri, kopár földdarab? Az évtizedek óta offshore centrumként működő szigetországba névtelenségbe burkolózó vállalkozások és magánszemélyek ezrei menekítették – sok esetben ismeretlen eredetű – milliárdokra rúgó vagyonukat. Ciprus nemrég, 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az offshore működés rejtelmeit addigra jól ismerő és alkalmazó magyar miniszterelnök, Bajnai Gordon szerint – mivel Ciprus uniós tagállam lett, és az ott bejegyzett cégeknek adót kell fizetnie – ma már nem beszélhetünk ciprusi offshore társaságokról. Az igazság azonban az, hogy e sziget EU-taggá válása gyakorlatilag semmilyen változást nem hozott az ottani offshore cégek életében. Az ország változatlanul gondosan ügyel arra, hogy a vállalkozások valódi tulajdonosainak kilétét ma se lehessen könnyen kinyomozni, illetve adófizetéssel sem terheli meg túlzottan az ott letelepedett cégeket. A Cipruson, illetve külföldön tevékenységet folytató társaságoknak 10 százalék adót kell fizetniük. A szigeten gazdasági tevékenységet nem folytató, korábban létesített cégek adóterhe azonban nulla százalék, de a társaságnak ebben az esetben nincs EU-s adószáma. Bajnai miniszterelnök állítása szerint a még Wallisvezérként működtetett ciprusi cégei a helyi törvényeknek megfelelően adóznak. Arról persze Bajnai sem tehet, hogy a helyi szabályok csak tíz vagy éppen nulla százalék adót írnak elő számukra. Az adóelkerülés tényéről azonban kiválóan el lehet terelni a figyelmet a ciprusi cégek EUkonform jellegének hangoztatásával. Végül érdemes azt is megvizsgálni, milyen törzsközönség veszi igénybe a már uniós adóparadicsom szolgáltatásait. A sziget elsősorban a volt keleti blokkok országainak – azon belül is főképp az oroszok oligarcháinak, klánjainak, titkosszolgáinak, politikusainak, maffiózóinak, illetve az általuk alapított csoportoknak – vonzó helyszíne. Szép számmal képviseltetik magukat magyarok is a szigetországban. Olyanok, akik pénz és hatalom birtokában megtehetik, hogy a magas magyar adóterhek alól kivonva magukat, a ciprusi törvények előnyeit válasszák. A hazai adófizetést Cipruson elkerülők csapatának krémjét Bajnai Gordon miniszterelnök, Oszkó Péter pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a neve fémjelzi. Simor 100 százalékos tulajdonosa egy ciprusi offshore társaságnak, Oszkó pedig Simort követően vezette azt a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló céget, amely működése során folyamatosan ciprusi adóelkerülési technikákat alkalmaz. A Bajnai irányította Wallis-csoport – Deloitte-ügyfélként – szintén ciprusi offshore-hálózattal bújt ki az itthoni adófizetés jelentős része alól. A háromfős elitklub tagjai, amikor lehetőségük nyílt rá, és érdekeik azt diktálták, gátlástalanul 240

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT váltottak Nicosiáról Budapestre, és ültek át vezérigazgatói székükből az ország legmagasabb szintű köztisztviselői székeibe. Egy kibővített kormányülésen hármasban kellemesen elcseveghetnek arról, milyen előrelátók voltak, amikor az offshore-birodalmak adóelkerülési lehetőségét választották. Bajnai miniszterelnök és Oszkó pénzügyminiszter így már tökéletes lelki békével kényszerítheti ki a magyar emberektől azon elviselhetetlen adószabályoknak a betartását, amelyeket ők maguk eddig gondosan kikerültek. Bajnai Gordon szocializációja a libatenyésztőket tönkre tevő, offshore vállalkozásokat működtető Wallisban teljesült ki, és ekkor foglalta el méltó helyét a balliberális gazdasági és politikai elit páholyában. Karrierjének építésében azonban nemcsak apja, hanem mentora, Gyurcsány Ferenc is meghatározó szerepet játszott. Kapcsolatuk kezdete az 1980-as évek végére tehető. A Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) találkozott össze a két, nagyon eltérő egzisztenciájú, feltörekvő ifjúszocialista. A mozgalomban nyíltan hatalomra törő, ismertségre vágyó, túlmozgásos, szereplési kényszerrel küzdő Gyurcsány mögött már ekkor ott találjuk a feltűnést kerülő, óvatos árnyékember Bajnait. Bár ő is vezetői pozícióra készült, egyértelmű volt, hogy a nyilvános szereplésekhez szükséges adottságai messze elmaradnak Gyurcsányétól. A barátság azonban gyorsan kialakult a két hasonló gondolkodású KISZ-es között, és ez a mai napig is tart. A volt kormányfő, megismerve barátja mentalitását, biztos lehetett abban, hogy soha nem kell féltenie tőle első számú pozícióját. A kilencvenes években mindketten a Creditum pénzügyi tanácsadó cégnél kezdték el menedzseri pályájukat. Gyurcsány ekkor ismerhette meg Bajnainak azt az arcát, amely néhány évvel később alkalmassá tette őt arra, hogy mögötte álló gazdasági háttéremberré váljon. Bajnai visszafogottsága ugyanis erőszakosságot, gátlástalan céltudatosságot takar. Ezeket a tulajdonságait a nyilvánosság előtt rejtve maradó üzleti életben tudta a legjobban kamatoztatni. Nem véletlen tehát, hogy a gyermekdednek tűnő, ám valójában keménykezű, végsőkig elkötelezett, szinte láthatatlan, szürke eminenciás Bajnaira bízták rá az MSZP-közeli Wallisbirodalom vezetését. Az sem az, hogy Bajnai igyekezett elkerülni a politikai színrelépést barátja kormányában. Tudta, hogy a politika nem az ő terepe, és könnyen hibázhat. Gyurcsány az unióból érkező pénzek kezelését csak a feltétel nélkül lojális végrehajtó emberre merte bízni. Így lett Bajnai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetője. A szerepléssel nem járó, EU-s pénzeket osztogató feladatát igyekezett feltűnés nélkül Gyurcsány kormányfői elvárásainak megfelelően ellátni. A miniszterelnöki szerep azonban szemmel láthatóan felkészületlenül érte őt. Valószínűleg a szocialistákat is a kormányfő-keresési pánik hozta abba helyzetbe, hogy a bizonytalanul mozgó Gyurcsány-klónt ültessék Tisza Kálmán hajdani bársonyszékébe. Ennek következtében ma Bajnai áll elöl, és Gyurcsány haverja mögötte, de hogy kettejük viszonyában kié a vezető szerep, az nem lehet kérdéses. Munkában az offshore szivattyú Gyurcsány Ferenc országnyomorító politikusi regnálását megelőzően az Apró–Gyurcsány klán hírhedt családi cégcsoportja, az Altus kiépítésén fáradozott. A volt kormányfő birodalomépítése rendkívül sokba került az adófizetőknek. Gyurcsány cégein keresztül nagy 241

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT értékű állami ingatlanok fillérekért való megszerzésével, majd azok közpénzből horribilis áron történő visszalízingeltetésével seftelt. Bajnai Gordon vezetésével az évente akár 50 milliárd forintot (!) is meghaladó bevételű, MSZP-közeli Wallis-csoport más módszerrel ugyan, de a Gyurcsány-ügyletekhez hasonlóan tetemes hátrányt okozhatott az államkasszának. A Wallisnak közvetlenül – valamint a Well-Invest 2000 Kft.-n keresztül közvetetten is – offshore cégek a tulajdonosai. Az offshore hálózat lehetővé tette, hogy a cégcsoport a magyarországi adófizetés egy részének elkerülésével hatalmas összegeket tereljen távoli adóparadicsomokba, s így minél kisebb részt viseljen a közterhekből. Az adóelkerülési technikákat az Oszkó Péter jelenlegi pénzügyminiszter tulajdonában álló Deloitte-csoport tanácsai szerint alkalmazták. Külön figyelmet érdemel a Wallis legfrissebb offshore tulajdonosa, az egzotikusan csengő Colbrin Holdings nevet viselő társaság. A cég 2006 elején tűnt fel a Wallisban, 913 darab részvény megszerzésével. A Wallis kisrészvényese 2006-ig 11 magánszemély volt, köztük a legtöbb, 531 értékpapírral rendelkező Bajnaival. Ez a részvénycsomag vándorolt át a Colbrin Holdingshoz. 2003 és 2005 között évente több százmillió forint nyereséghez a Wallisból kizárólag az offshore tulajdonban álló részvényese, a Well-Invest Kft. jutott. A többi befektető nem kapott osztalékot. Gondolhatnánk, hogy a kistulajdonosok, élükön Bajnaival, a cég vezérigazgatójával, megunták a várakozást, mikor csurran-cseppen nekik is valami. Így aztán a hozamot nem fialó befektetésüktől megszabadulva átvette helyüket az ajtón kopogtató, vállalkozó szellemű, de ismeretlen tulajdonosi hátterű, ciprusi Colbrin Holdings. Úgy tűnik azonban, hogy türelmetlenségükben elhamarkodottan döntöttek. A Wallis osztalékpolitikája ugyanis 180 fokos fordulatot vett. A részvényeket átvevő offshore társaságnak néhány hónap múlva az évek alatt felhalmozott eredményből több mint 9 milliárd forint (!) osztalékot fizetett ki. A megszerzett vagyont a ciprusi cég viharsebesen és főként adómentesen vihette ki Magyarországról az adóparadicsomba. És hogy kik voltak a Colbrin Holdings valódi tulajdonosai? Mivel a nagyon EU-konform ciprusi nyilvántartási rendszerből ez gyakorlatilag kideríthetetlen, éppúgy lehet tulajdonos Bajnai Gordon miniszterelnök, mint akárki más. Az biztos, hogy a Colbrin Holdings ismeretlen részvényesei – a magyarországi osztalékadófizetést elkerülve – 9 milliárdnyi vagyon boldog tulajdonosaivá váltak. Sufniba mentett birodalom Gyurcsánynak és Bajnainak nem csak a közvagyon csökkentésében hasonló a gondolkodása. A családi ingatlanjaik használatában is vannak azonos pontok. Gyurcsány és felesége, Dobrev Klára közös kft.-jének, a Fittelinának székhelye a Szemlőhegy utcai Apró-villába volt bejelentve. Gyurcsányék a cég székhelyére tekintettel a Fittelinában hatalmas összegű olyan költségeket számoltak el, amiket az Apró–Gyurcsány klán lakhelyéül szolgáló luxusvillára fordítottak. A jelenlegi miniszterelnök felesége és gyermekei egy 380 négyzetméteres budai házban élnek, Bajnai Gordon pedig egy műtárgyakkal berendezett, XII. kerületi, 271 négyzetméteres, négyszobás, társasházi luxuslakásban húzza meg magát. Bajnai 2005 decemberében alapította a talányos nevű ESGÉ-B Vagyonkezelő Kft.-t. Alig egy hónap múlva 100 százalékos üzletrészét átadta egy ciprusi társaságnak, a Danilack Investmentnek. A miniszterelnök állítása szerint az offshore cégnek nem ő, hanem apukája és anyukája a tulajdonosa. A ciprusi vállalkozásnak azonban a szülők helyett további két 242

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT ciprusi offshore cég a részvényese, és hogy ezek mögött valóban csak a kormányfő felmenői állnak-e, vagy esetleg ő maga is, nem tudható. Az offshore hálózattal rendelkező családi vállalkozásuk, az ESGÉ-B Kft. vásárolta meg 2006 januárjában 120 millió forintért azt a XII. kerületi luxusingatlant, amelybe Bajnai beköltözött és jelenleg is lakik. A családi vagyonkezelő kft. székhelyét Bajnai lakásába jelentették be. A cél – Gyurcsány Fittelinájának mintájára – valószínűleg az volt, hogy cégszékhelyként elszámolják a lakás fenntartási, felújítási és berendezési költségeit. Csakhogy közbeszólt az élet, és Bajnai bekerült a Gyurcsány-kormányba. Az óvatos bajai srác rögtön megérezte, mekkora veszélyt rejt magában, ha kormánytagként egy offshore-ral terhelt, családi vagyonkezelővel lakik egy lakásban. Attól nem kellett félnie, hogy az adóhivatal figyelmét felkelti a speciális együttélés, de a nyilvánosság érdeklődésétől okkal tarthatott. Így hát 140 millió forintért a saját nevére vette lakását. Vagyonkezelő kft.-jük székhelyéül pedig a 271 négyzetméteres luxuslakás helyett egy jóval szerényebb méretű, 3 (!) négyzetméter nagyságú II. kerületi luxussufnit béreltek ki. Felmerül a kérdés, hogy a nem működő családi vagyonkezelőnek honnan volt 120 millió forintja arra, hogy megalakulása pillanatában megvásárolja a luxuslakást. Lehetséges persze, hogy Bajnaiék ciprusi offshore cégéből származik a 100 milliós vételár fedezete. Ebben az esetben az eddig egyáltalán nem kíváncsi hatóságok megkérdezhetnék a kormányfőtől, hogy a Ciprusról érkezett családi milliók hogyan kerültek oda. Ügyészek a szerverhotel nyomában Bűncselekmény elkövetéséért általában elítélik az elkövetőt. Kivéve, ha a bűntett elévült. A 90-es évek végére termőre fordult Gyurcsány-cégbirodalom egy olyan vállalkozás, a Nomentana Kft. közreműködésével épült fel, amely valójában nem is létezett. Mint azt korábban megírtuk, 1993 és 1995 között Gyurcsány Ferenc az illegálisan működő fantomcég tulajdonosának és ügyvezetőjének adta ki magát. A nem létező cég vezetőjeként hatósághoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött. Ezekkel az okirat-hamisításokkal a későbbi kormányfő megtévesztette üzleti partnereit és a hatóságokat. Az ügyben nyomozás indult, de az ügyészség megszüntette az eljárást, mivel a cselekmények elévültek. A hatalmas közfelháborodást kiváltó ügynél is megdöbbentőbb az, hogy ismét olyan ember került Magyarország miniszterelnöki székébe, akire bűncselekmény árnyéka vetülhet. A Bajnai Gordon tulajdonában és irányítása alatt álló Wallis cégcsoport 2005 szeptemberében megvásárolta a Dataplex Kft.-t. Ez a szerverhotelként működő társaság számítógépes kapacitások bérbeadásával foglalkozott. A wallisosok megjelenéséig 30 százalékos kihasználtságával a cég elég gyengén muzsikált, állami megrendelései nem voltak. A magas technikai felszereltség miatt Bajnaiéknak mégis megérte kifizetni a 2,2 milliárd forintos vételárat. És természetesen az óriási lehetőséget is meglátták a befektetésben. A Dataplexben rejlő gigaüzletre a cég volt ügyvezetője, Kóka János akkori gazdasági miniszter bizalmasa, Felsmann Balázs hívhatta fel a figyelmet. A terv nagyszerűsége egyszerűségében rejlett. Így szólt: elfogadható áron vegyük meg a kft.-t, tömjük tele állami megrendelésekkel, és milliárdos haszonnal nagyon gyorsan adjuk tovább. A recept kidolgozását szélsebes megvalósítás követte. 2005 novembere és 2006 áprilisa között az addig roppant figyelmetlen állami cégek sorban ébredtek rá, hogy a Dataplex szolgáltatásaira égető szükségük van. A 243

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT szerverhotelbe egymás után érkeztek a milliós állami megrendelések. Az érdeklődők között élen jártak a Kóka gazdasági tárcája által felügyelt társaságok. Az állami vállalatok természetesen kizárólag nyílt közbeszerzési eljárásban találták a legmegfelelőbbnek a Dataplex szolgáltatását. A biztos és rendszeres bevételekkel kistafírozott szerverhotel tehát eladósorba került. Bajnaiék azt azonban mindenképpen el akarták kerülni, hogy a vételár és az eladási ár közötti különbözetet le kelljen adózniuk. A Wallis- csoport tehát 2005 novemberében átadta a Dataplex tulajdonjogát három ciprusi offshore társaságnak. A szigetlakók 2006 áprilisában a szerverhotelt 5,2 milliárd forintért adták el a Magyar Telekom Zrt.-nek. A hárommilliárdos nyereség a magyarországi adófizetés elkerülésével az adóparadicsomban landolt. A ciprusi cégek közül az egyiknek Lepp Gyula, Kóka volt sógora a tulajdonosa. A Corbeil Ltd. mögött azonban nem tudható, kik állnak, de a céget Kóka családi ügyvédje, Forgó Zoltán képviseli. A harmadik ciprusi társaság, a Fleminghouse Ltd. Wallis-érdekeltségbe tartozik. Ezt az offshore céget Cipruson igazgatóként személyesen Bajnai vezette, és Magyarországon is ő járt el a vállalkozás nevében az üzletkötéskor. A rendkívül szemet szúró ügy a rendőrség látókörébe került, és hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanújával nyomozást indítottak. Az ügyészség az eljárást felfüggesztette, mivel a ciprusi igazságügyi minisztériumon keresztül adatokat és információkat kértek a szigetországi hatóságoktól. Az ügyészség tájékoztatása szerint a ciprusiak válaszára lehet, hogy két hónapot, de lehet, hogy két évet kell várni. Érthetetlen, hogy a nyomozó szervek miért a költséges és hosszadalmas ciprusi utat választották, amikor az üzletet kötő egyik offshore cég igazgatója jelenleg is hazánkban tartózkodik. Ő Magyarország miniszterelnöke. Az lenne a legegyszerűbb, ha a nyomozók a ciprusi igazgatóból kormányfővé avanzsált Bajnaitól érdeklődnének a Fleminghouse adatairól és működéséről. Az eljárás gyorsabb is lenne, mivel a cég minden titkát ismerő offshore igazgató, Bajnai a XII. kerületből hamarabb érne oda az ügyészségre, mint a ciprusiak válasza. Persze ha így mennek a dolgok, ez az ügy is előbb-utóbb csak elévül.”

Adócsalás Hírportál Budapest, 2010. július 10. téma: Székházeladás és új, indokolatlan bérlemény a Magyar Postánál Évi 2,4 milliárd forint irodabérlésre racionális indok nélkül 2007-ben eladásra hirdette meg régi székházát a MÁV és a Posta is, hogy bérelt irodába költözzenek. A MÁV úgy alkudott a bérleti díjra, hogy az végül magasabb lett az eredeti ajánlatnál, a Posta pedig offshore cégnek passzolta el székházát és elfelejtett szólni a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Zrt-nek. Súlyos megállapításokat tesz az Állami Számvevőszék Magyar Nemzeti Vagyonkezelőről szóló jelentése. Az ÁSZ szerint a két állami vállalat úgy költ évi összesen 2,4 milliárdot irodaház bérlésére, hogy azt semmilyen racionális indok nem támasztja alá. Bírálja a MÁV Zrt. és a Magyar Posta új székházba történő költözését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavalyi működéséről szóló jelentése. Az ÁSZ

244

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT szerint sem stratégiai, sem más racionális célok nem indokolták, hogy a két állami vállalat eladja a székházát és helyette bérelt irodába költözzön. Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelőről szóló jelentésről az ÁSZ szerda délelőtt tart sajtótájékoztatót, a közel 350 oldalas dokumentum azonban már kedden este megjelent a számvevőszék honlapján. A jelentés az általános megállapításokon kívül több konkrét tranzakciókat is kritizál: a MÁV és a Posta székházügye mellett a Malév privatizációját, a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet ingatlanértékesítését, és a sukorói ingatlancserét. A MÁV Zrt. igazgatósága 2007 októberében döntött arról, hogy több más ingatlana mellett eladja az Andrássy út 73-75 alatt fekvő székházát, és bérelt irodaházba költözik. Az Állami Számvevőszék szerint a költözést nem támasztotta alá az igazgatósági előterjesztés sem. A vezetőség hiányolta a költözés gazdaságosságára vonatkozó számításokat. Ráadásul az előterjesztés ellentétes információkat tartalmazott arról, hogy a régi székház felújítása 1 vagy 5,7 milliárdba kerülne. A bérlemény kiválasztására a vasúttársaság közbeszerzési eljárást írt ki. Az ÁSZ szerint, amikor a MÁV meghozta ezt a döntést, még nem volt pontos információja arról, hogy hány dolgozót érint majd a költözés. A döntést megalapozó előterjesztés nem számolt azzal, mire fogják fordítani a székház eladásából befolyó pénzt. Az ÁSZ kifogásolta, hogy a bérlés mellett úgy döntött a vállalat, hogy a hitelfelvétel, a lízing, vagy a PPP-konstrukció lehetőségét nem is vizsgálták. A számvevőszék szerint ezek a megoldások sem lettek volna feltétlenül rosszak, ráadásul nem jártak volna a MÁV vagyonának csökkenésével. A közbeszerzési eljárásra három ajánlat érkezett. Közülük egyet azért érvénytelenítettek, mert a jelentkező határidőre nem tudta biztosítani az irodát. A másik jelentkező azért esett ki, mert a kiírásban szereplő 600 méter helyett, 682 méterre volt az irodától a metróállomás. A közbeszerzés tárgyalási szakaszában így csak egy pályázó vett részt, akivel úgy alkudott a MÁV, hogy a bérleti díjak még tovább emelkedtek: az eredeti ajánlatban szereplő havi 291 536 euróról 336 809 euróra kúszott fel a havi bérlet összege. Az ÁSZ szerint a bérlet 5-15 éves időtartamra évi 1,2 milliárd forintos kiadást jelent. Az Andrássy úti székház eladása még nem fejeződött be, az első pályázat sikertelen lett, a második nem zárult le. Az ÁSZ végkövetkeztetése: a költözést az üzemeltetési adatok nem támasztották alá, vagyis indokolatlan volt. A Magyar Posta Zrt. 2007 januárjában döntött úgy, hogy elköltözik korábbi székházából. Az erről szóló előterjesztésben az szerepelt, hogy a Krisztina körúti és a Szugló utcai ingatlanok eladásából 7,2 milliárd forint bevétele lesz a Postának. Ezzel szemben az ingatlanok 5,5 milliárdért keltek el, vagyis a bevétel 30 százalékkal maradt el a tervezettől. A Krisztina körúti Postapalotát 4 milliárd forintért az offshore tulajdonú WPR Primus Kft vásárolta meg. Az irodabérlésre kiírt közbeszerzési eljáráson a Global Immo Kft. nyert, havi 409 468 eurós ajánlattal. A döntés időpontjában, 245 forint/euró árfolyammal számolva 10 évre ez 12 milliárd forint kiadást jelent az államnak. A bérlet nagysága, ideje, a bérlő megbízhatósága annak ellenére sem nyomta le a bérleti díj összegét, hogy 2007 januárjában a gazdasági tárca számára készült előterjesztésben erre számított a Posta. A vezetőség úgy írta alá a szerződést, hogy azt előzetesen nem küldték el a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelőnek, amely akkor az ÁPV Zrt volt. 245

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT A MÁV tulajdonosi jogait a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium látja el. Az székház ügyében még kedden, a jelentés közzététele előtt megkerestük a tárcát. A minisztérium sajtóosztálya kedden az *origo+-val azt közölte: csak a jelentés nyilvánosságra kerülése után fognak reagálni. Szerdán ismét megekerestük a tárcát, ahol választ ígértek. Kedden megkerestük a MÁV Zrt-t is, a közlekedési vállalat szerdán az *origo+-nak azt mondta: csak a jelentés nyilvánosságra hozatala után nyilatkoznak. Miután közöltük, hogy ez kedden megtörtént, a sajtóosztály ismételten választ ígért. forrás: http://www.adocsalas.com/adocsalas_adoelkerules_hutlen_kezeles/evi_4_milliard_forint_ir odaberlesre_racionalis_indok_nelkul_1_53.html

Hír24 (2010. július 16.) téma: Dataplex Dataplex-ügy: fogást keresnek Bajnain is Hűtlen kezelés helyett immár adócsalás miatt nyomoznak. Már nem hűtlen kezelés, hanem adócsalás gyanúja miatt nyomoznak a Bajnai Gordon korábbi kormányfőt érintő Dataplex-ügyben. Erről a vám- és pénzügyőrség közleményben tájékoztatta a Népszavát, cáfolva a lap korábbi értesülését, hogy lezárult a nyomozás. A VPOP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága jelenleg is ismeretlen tettes ellen folytatja az eljárást - "a rendkívül szerteágazó és összetett ügyben" - a Fővárosi Főügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett. Mint ismert, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2007 májusában indított nyomozást hűtlen kezelés gyanújával. Az NNI bizonyítékai alapján a Fővárosi Főügyészség 2010. április 22-én adott utasítást arra, hogy adócsalás gyanúja miatt a VPOP kezdjen nyomozni. Az előzmény az volt, hogy a Bajnai Gordon által korábban vezetett Wallis-cégcsoport 2005ben három ciprusi cégen keresztül eladta a Dataplexet a Magyar Telekomnak. Bajnai Gordon több sajtópert is megnyert korábban. Akkoriban azonban azt kellett cáfolni, hogy a Dataplex egyetlen új állami megrendelést sem kapott, amíg a Wallis-csoport résztulajdonában volt, az értéknövelő megbízások ebben az időszakban kizárólag jelentős, nemzetközileg elismert magánvállalatoktól származtak. Ezért lehetett hamis az az állítás, hogy a megszerzés és a továbbértékesítés közötti időszakban politikai nyomásra több állami cég vette igénybe a Dataplex szolgáltatásait, így növelve ezzel a cég értékét. A Wallis-csoport a Dataplexben lévő részesedését egyébként egy magáncégtől vette meg, és később egy magántársaságnak értékesítette. Az értékesítés lezárultakor Bajnai Gordon már nem dolgozott a Wallisnál.

Népszava Online (2010. július 16.) 246

FIDESZ INFORMATIKAI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT téma: Dataplex Dataplex-ügy: adócsalás a gyanú Már nem hűtlen kezelés, hanem adócsalás gyanúja miatt folyik a nyomozás a Bajnai Gordon korábbi kormányfőt érintő Dataplex-ügyben: erről tegnap a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) kommunikációs osztálya közleményben tájékoztatta lapunkat. Egyúttal cáfolták azt a szerdán megjelent értesülésünket, amely szerint lezárult volna a nyomozás. Mint írták, a VPOP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága jelenleg is ismeretlen tettes ellen folytatja az eljárást - "a rendkívül szerteágazó és összetett ügyben" - a Fővárosi Főügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett. A részletekről, a tervezett nyomozási cselekményekről azonban a nyomozás érdekeire tekintettel többet nem közöltek. Mint ismert, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2007 májusában indított nyomozást ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával, miután a volt miniszterelnök által korábban vezetett Wallis-cégcsoport 2005-ben három ciprusi cégen keresztül eladta a Dataplex Kft.-t a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-nek. A VPOP közölte: az NNI bizonyítékai alapján a Fővárosi Főügyészség 2010. április 22.-én adott utasítást arra, hogy adócsalás gyanúja miatt a VPOP kezdjen nyomozni.

247