A magyar energiapolitika eredményei Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
1
Tartalom I.
Bevezetetés - Globális folyamatok - Hazai és európai helyzetkép
II. Az energetikai biztonság növelésének eszközei: - Energiatakarékosság és energiahatékonyság - Megújuló energia hasznosítás - Atomenergia, közlekedési elektrifikáció - Kapcsolódás az európai áram-, és gázpiachoz - Hazai fosszilis készletek újra felfedezése 2
Globális folyamatok
Fosszilis energiahordozók: még nem kell aggódnunk ● A hagyományos fosszilis energiahordozók kitermelési hozamcsúcsai már nincsenek messze, olaj - 2010-2020 között szén -100-150 év múlva földgáz -120-150 év múlva 235urán - 100-120 év múlva 238urán - 10000-60000 év múlva
● de a nem-konvencionális, a mélytengeri- és az eddig nem kutatott területek (pl. Kelet-Szibéria) tartalékai átírhatják a vész-forgatókönyveket.. 3
Globális folyamatok
Egyetlen konszenzus van a jövőképek között: a globális földgázigény nőni fog 2035-ig
4
Globális folyamatok
Földgáz kereskedelem: a nem-konvencionális földgáz és az LNG jelentős átrendeződést eredményezett A legfontosabb gáz kereskedelmi útvonalak
5
Európai energiabiztonság
Az EU import földgáz függése Az EU orosz import függésének eredményeként a gáz nagykereskedelmi ára 2011-ben 4-5-ször magasabb volt az USA áraknál
• Japán
LNG
• Német piaci ár • Brit piaci ár
• Henry Hub - USA
Forrás: IEA, German Customs, Japanese Customs, McCloskey 6
Európai energiabiztonság
Az USA EU-ba irányuló szénexportja 2007-2012 között US szénexport az EU-ba US (Henry HUB) piaci gázár
EU (német) piaci gázár
7
Hazai helyzetkép
Magyarország energetikai helyzetképe • Energiaszükségletünk
62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük, • Földgázfelhasználásunk 82 %-a import, • Saját fosszilis energiakészletünket korlátozottan hasznosítjuk, • Erőműparkunk jelentős részben elavult, alacsony hatásfokú • Épületeink 70%-a energiafelhasználás szempontjából pazarló • A megújuló energia részesedése 9,3%
8
Hazai helyzetkép
A 2003-as csúcsadathoz képest 40%-al csökkent a lakossági gázfogyasztás 2011-re
9
Hazai helyzetkép
EU energia- és klímapolitikai célok mint peremfeltételek Európa 2020 stratégia: - 20%-os ÜHG kibocsátás csökkentés 1990-hez képest - Megújuló energiaforrások részarányának 14,65 %-ra növelése - 10 %-os primerenergia felhasználás csökkentés
Energiaügyi- és Dekarbonizációs Útiterv ajánlások: Az ÜHG kibocsátás 85%-al csökkentése az energia- és a közlekedési szektorban
Energiahatékonysági Irányelv: - Az energia terméklánc minden szakaszában növelni kell az energiahatékonyságot, - Az energia elosztók és a kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozások kötelesek lesznek évente az energiaértékesítésük volumenének 1,5%-át megtakarítani azáltal, hogy a végső energia felhasználóknál energiahatékonysági intézkedéseket hajtanak végre, - El kell készíteni a vállalkozások energiahatékonysági auditálását
10
Hazai helyzetkép
Függetlenedés az energiafüggőségtől A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló OGY határozat alapján (77/2011 (X. 14.)
11
Hazai helyzetkép
Hol tart Magyarország az európai és a nemzeti stratégiai dokumentumok tükrében? ÜHG célérték: 2020-ig 20%-os csökkentés - Az 1990-es bázisévhez képest 33%-al csökkent az ÜHG kibocsátásunk, mellyel az élenjárók közé tartozunk nem csak az EU-ban, hanem globális szinten is; Megújuló energia: 2020-ig 14,6%-ra növelés - Megújuló energia részesedése a primerenergia mixben a 2009-es 7,4%-ról 9,3%-ra emelkedett 2011-re; Primerenergia felhasználás: 2020-ig 10%-os csökkentés - 1990 és 2012 között 10,89%-al, 1203 PJ-ről 1041 PJ-re csökkent a primerenergia felhasználásunk; 12
Hazai helyzetkép
Hol tart Magyarország a Nemzeti Energiastratégia teljesítésében? Hol tartunk: - az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása,
- a hazai megújuló energia részesedésének növelése, - a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció alkalmazása,
- az európai energia infrastruktúrához való kapcsolódás, - valamint a hazai szén-, lignit és szénhidrogén vagyon környezetbarát felhasználása terén? 13
Eredmények - energiatakarékosság
A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 1.) energiatakarékosság
Primerenergia igény (PJ)
● Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket ● A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is - 50 PJ - primerenergia csökkenést prognosztizál
14
Eredmények - energiatakarékosság
Lakossági, energiahatékonyságot növelő pályázati programok Pályázat neve
Támogatási keret Évszám
Támogatási Benyújtott Támogatási Támogatott intenzitás pályázat igény pályázat
(milliárd Ft)
(db)
(milliárd Ft)
(db)
Támogatásban Megítélt részesülő támogatás lakóegység (db)
Kifizetett támogatás
(milliárd Ft) (milliárd Ft)
LKFT Kémény
2008
40%
242
0,55
206
6 938
0,49
0,46
LKFT Kémény
2009
40%
161
0,34
142
4 048
0,30
0,18
LKFT Öko
2008
50%
1 420
5,63
1 272
86 087
4,97
4,16
LKFT Öko
2009
50%
282
1,12
254
16 881
1,04
0,36
LKFT Panel
2008
33,3% - 60%
892
14,60
729
36 180
11,18
10,69
ZBR Panel Program I.
2008
14,00 33,3% - 60%
950
14,59
916
46 402
14,03
13,14
ZBR Panel Program II. ZBR EH ZBR- HGCS
2009 2009 2010
16,70 33,3% - 60% 2,00 30% 1,00 90%
795 2 363 216
29,17 4,37 1,06
352 1 139 195
30 129 1 810 11 742
16,70 1,90 0,99
2,67 1,28 0,05
ZBR- ICS
2010
0,45
90%
367
0,66
241
19 011
0,44
0,18
ZBR MO ZBR Nap ÚSZT Kémény program ÚSZT Fűtéskorszerűsítés
2011 2011 2011
2,30 2,97 0,32
40%-50% 50% 40%
824 5 686 165
3,23 4,11 0,61
487 3 525 119
545 3 567 3 394
1,92 2,50 0,48
0,56 2,34 0,00
2012
1,042
40%
1 276
1,22
1 083
1 088
1,04
0,00
15 639
81,25
10 603
267 759
57,80
36,07
Mindösszesen
15
Eredmények - megújuló
A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 2.) hazai megújuló energia A Nemzeti Energiastratégia szerint a megújuló energiaforrások részesedése 20%-körüli értékre növekszik 2030-ig
Eredmények:
● A zöldgazdaság-fejlesztésbe 150 milliárd forint beruházási támogatás került 2010 óta, aminek köszönhetően a megújuló energia részarány 7,4%-ról (2009) 9,3%-ra növekedett (2011)
16
Eredmények - atomenergia
A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 3.) biztonságos atomenergia és közlekedési elektrifikáció Eredmények: • Paksi Atomerőmű - sikeres stressz teszt, - I. blokk üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítása • az Atomtörvény módosításra került • A magyar atomenergia ágazat szakembereinek szakértelme és tapasztalata „exportcikké” vált. • A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2011. évi Közgyűlése Magyarországot két évre megválasztotta a NAÜ Kormányzótanácsának tagjává. 17
Eredmények – energiapiaci integráció
A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 4.) kapcsolódás az európai villany- és gázpiachoz Elérendő célok: 1.) Forrás és tranzitdiverzifikáció - Az ellátásbiztonság garantálása normálés krízishelyzetben - Kedvező beszerzési ár elérése 2.) Piacintegráció - Árstabilitás elérése - Piac likviditás biztosítása - Transzparens működés
18
Eredmények – energiapiaci integráció
Piac-összekapcsolás és regionális villamosenergia-piaci integráció Eredmények: Sikeres cseh piacintegráció
-
szlovák
-
magyar
A hatékony működés növelte a csatlakozni kívánó országok számát - Románia, Lengyelország és Horvátország is érdeklődik
19
Eredmények – energiapiaci integráció
Gáz nagykereskedelmi piac kínálati szerkezetének változása Eredmények: - az importon belül a nyugati reláció aránya 15%-ról (2008) 50% fölé növekedett 2011-re - a szabad piaci beszerzés aránya 28%-ról indulva elérte a 60%-ot ugyanezen az időtávon Hazai szükséglet (Mrd m3)
: hazai kitermelés
: keleti irányú import : nyugati irányú import
: tartalék felhasználás
Forrás: REKK 20
Eredmények – hazai fosszilis készletek
A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 5.) a hazai fosszilis energia készletek hasznosítására való felkészülés Eredmények: 2013. 02. 13-án megkezdődött az Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (ÁCsT) közigazgatási és társadalmi egyeztetése. Az ÁCsT leszögezi, hogy hazánk fosszilis energia-hordozókban nem szegény ország.
21
Összefoglalás A magyar energiaszektor és az ellátásbiztonság fejlesztése terén elért eredményeink: - 150 milliárd forintot költöttünk energiahatékonysági és zöld gazdaság fejlesztési célokra, - 7,4%-ról (2009) 9,3%-ra (2011) növekedett a megújuló energia részesedése, - Primerenergia felhasználásunk 2012-ben 1041 PJ volt, 34 PJ-al kevesebb mint 2010-ben.
- Új atomtörvény született, még biztonságosabbá vált a paksi atomerőmű, az üzemidő hosszabbítás és az új blokkok felépítését célzó tenderkiírás folyamatban van, - Sikeres európai piaci és infrastruktúrális integráció van folyamatban a gáz és a villamosenergia szektorban
- A Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó öt cselekvési terv közül az elsőnek (Ásványvagyon és Készlethasznosítási Cselekvési Terv) elkezdődött a közigazgatási és társadalmi egyeztetése 22
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
23
