a magánbiztonsági ágazatba sorolt munkáltatókra és a munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan egységesen alkalmazzák

FÓRUM

aktuális

Képeinken: Nádas Mihály köszönti a megjelenteket. Fabrice Warneck, az UNI-Európa titkára és dr. Kaló József, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnöke egyaránt a szerzôdés fontosságát hangsúlyozták. A munkáltatói és munkavállalói oldal képviselôi kézjegyükkel látják el a szerzôdést.

Jelentôs eseményre került sor Budapesten: dr. Kaló József, az MBVMSZ elnöke és dr. Kiss György János társelnök a munkáltatói oldal képviseletében, valamint Nádas Mihály, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke és Lendvai Tamás, a VSZSZ alelnöke a munkavállalói oldal képviseletében aláírták a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdést. Az ünnepélyes eseményen részt vett és rövid beszédet mondott Fabrice Warneck, az UNI-Európa titkára. Lapunk mostani és következô számában teljes terjedelmében közöljük a Kollektív Szerzôdés szövegét, valamint ismertetjük a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság állásfoglalását a munkabérek és minimum vállalási árak összefüggéseirôl, melyet a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés 5. számú mellékleteként fogadtak el.

Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés BEVEZETÉS 1. Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés (továbbiakban: MBÁKSZ) a szerzôdést kötô felek között a munkaviszonyból eredô jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét MAGÁNBIZTONSÁGI ÁGAZATI SZINTEN egységes kapcsolatrendszerben szabályozza. A jelen MBÁKSZ-t aláíró felek (a továbbiakban: Felek) azzal a céllal alkották meg, hogy annak szabályait, rendelkezéseit 14 DETEKTOR Plusz 2008/1–2.

a magánbiztonsági ágazatba sorolt munkáltatókra és a munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan egységesen alkalmazzák. A felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy együttmûködnek a munkabéke megteremtése és megtartása érdekében. Felek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy a munkavállalók és a munkáltatók érdekeinek figyelembevételével együttmûködnek a munkahelyek védelme és a munkahelyek megôrzése céljából.

2. A Felek rögzítik, hogy a dôlt betûtípussal írt, a Munka Törvénykönyvérôl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a Személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. tv (továbbiakban: SzVMt.), valamint a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) idézett szakaszai nem részei a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdésnek, csak a tájékoztatást, a megállapodás jobb megértését szolgálják.

aktuális 3. Az Ága­za­ti Kol­lek­tív Szer­zô­dést kö­tô fe­lek: Egy­részt: a Mun­kál­ta­tói ol­dal – Ma­gyar Biz­ton­sá­gi Vál­lal­ko­zá­sok Mun­ka­a­dói Szö­vet­sé­ge (MBVMSZ) – más­részt: a Mun­ka­vál­la­lói ol­dal – Va­gyon­vé­del­mi Szak­szer­ve­ze­tek Szö­vet­sé­ge (VSZSZ) – meg­kö­tik a Ma­gán­biz­ton­sá­gi Ága­za­ti Kol­lek­tív Szer­zô­dést. I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az MBÁKSZ szer­ke­ze­te 4. A Fe­lek ál­tal el­fo­ga­dott MBÁKSZ ele­ mei: a) Az MBÁKSZ. b) Az MBÁKSZ mel­lék­le­tei és mó­do­sí­ tá­sai. c) Az MBÁKSZ-t alá­í­ró szer­ve­ze­tek, il­ let­ve ál­ta­luk kép­vi­selt vál­lal­ko­zá­sok és szak­szer­ve­ze­tek (1. sz. mel­lék­let). d) Sza­bály­zat – El­já­rás a mun­ka­vi­ szony­ból szár­ma­zó kö­te­le­zett­sé­gek vét­kes meg­sze­gé­se, il­let­ve kár­o­ko­zás ese­tén (A to­váb­bi­ak­ban: Sza­bály­zat) – (2. sz. mel­lék­let). 5. A Fe­lek az MBÁKSZ-hez aján­lás­ként csa­tol­ják: a) Az Eu­ró­pai Ma­gán­biz­ton­sá­gi Szek­tor Ma­ga­tar­tá­si és Eti­kai Sza­bály­za­ta (3. sz. mel­lék­let). b) Mun­ka­he­lyi ve­szé­lyek és ár­tal­mak meg­e­lô­zé­se a ma­gán­biz­ton­sá­gi ipar­ág­ ban (4. sz. mel­lék­let). Az MBÁKSZ sze­mé­lyi ha­tá­lya 6. A z MBÁKSZ sze­mé­lyi ha­tá­lya ki­ter­jed a szer­zô­dést meg­kö­tô mun­kál­ta­tói ér­ dek­kép­vi­se­let­hez tar­to­zó – és kol­lek­tív szer­zô­dés­kö­tés­re azt fel­ha­tal­ma­zó, a je­len MBÁKSZ 1. szá­mú mel­lék­le­té­ben fel­so­rolt és kép­vi­selt – mun­kál­ta­tók­ra és azok mun­ka­vál­la­ló­i­ra. „A Fe­lek meg­ál­la­pod­nak, hogy a je­len szer­zô­dés vég­re­haj­tá­sa ta­pasz­ta­ta­i­nak át­te­kin­té­sét kö­ve­tô­en együt­te­sen ké­rel­ me­zik a fog­lal­koz­ta­tás­po­li­ti­ká­ért fe­le­lôs mi­nisz­ter­nél az MBÁKSZ ha­tá­lyá­nak ki­ ter­jesz­té­sét a biz­ton­sá­gi ága­zat­ra. 7. A z MBÁKSZ sza­bá­lya­it al­kal­maz­ni kell a mun­kál­ta­tó azon mun­ka­vál­la­ló­i­ra is, akik át­me­ne­ti­leg más, nem az MBÁKSZ

ha­tá­lya alá tar­to­zó mun­kál­ta­tó­nál vé­ gez­nek te­vé­keny­sé­get. 8. A je­len MBÁKSZ-t a ha­tá­lya alá tar­to­zó mun­kál­ta­tó va­la­mennyi mun­ka­vi­szony­ ban ál­ló, mun­ka­kö­ré­nél fog­va az 5. pont sze­rin­ti mun­kál­ta­tók mun­ka­vál­la­ ló­i­ra al­kal­maz­ni kell, így az MBÁKSZ ren­del­ke­zé­sei vo­nat­koz­nak a mun­ka­ vi­szony­ban ál­lók­ra, füg­get­le­nül at­tól, hogy tel­jes vagy rész­mun­ka­i­dô­ben tör­ té­nik a fog­lal­koz­ta­tá­suk, így pél­dá­ul: a) a nyug­díj­jo­go­sult­sá­got szer­zett és mun­ka­vi­szony­ban fog­lal­koz­ta­tott mun­ ka­vál­la­lók­ra, b) a kül­föl­di mun­ka­vál­la­lók­ra, c) a ki­ren­de­lés­sel fog­lal­koz­ta­tott mun­ ka­vál­la­lók­ra, d) a mun­ka­e­rô-köl­csön­zés alap­ján fog­lal­koz­ta­tott dol­go­zók­ra – a mun­ka­ e­rô-köl­csön­zés­re vo­nat­ko­zó spe­ci­á­lis ren­del­ke­zé­sek­re. Az MBÁKSZ idô­be­li ha­tá­lya 9. A z MBÁKSZ-t alá­í­ró fe­lek ha­tá­ro­zat­lan idô­tar­tam­ra kö­tik. Az MBÁKSZ ha­tály­ba­lé­pé­sé­nek idô­pont­ja 10. A z alá­írt MBÁKSZ 2008. ja­nu­ár 1. nap­ ján lép ha­tály­ba. Az MBÁKSZ tár­gya­lá­sa, mó­do­sí­tá­sa 11. MBÁKSZ kö­té­sé­re, tar­tal­má­nak, va­la­ mint mel­lék­le­té­nek, ki­e­gé­szí­té­sé­nek mó­do­sí­tá­sá­ra vagy ér­tel­me­zé­sé­re irá­ nyu­ló tár­gya­lást bár­me­lyik alá­í­ró fél írás­ban kez­de­mé­nyez­he­ti. A kez­de­mé­ nye­zés nem uta­sít­ha­tó vissza. A meg­ ke­re­sett fél a tár­gya­lá­si aján­lat­ról 15 na­pon be­lül kö­te­les nyi­lat­koz­ni. 12. A z MBÁKSZ tár­gya­lá­sá­hoz bár­me­lyik fél szak­ér­tôt ve­het igény­be. 13. A z ága­za­ti bér­tár­gya­lá­sok­ra is al­kal­ maz­ni kell a 11–12. pon­tok­ban írott sza­bá­lyo­kat. 14. A z MBÁKSZ-t a Fe­lek szük­ség sze­rint (éven­te), leg­ké­sôbb má­jus 31-ig fe­lül­ vizs­gál­ják és mó­do­sít­ják. 15. A mó­do­sí­tá­si el­já­rás­ra az MBÁKSZ tár­gya­lás és alá­í­rás sza­bá­lya­it kell al­kal­maz­ni. Az MBÁKSZ fel­mon­dá­sa 16. A z MBÁKSZ fel­mon­dá­sát – bár­me­lyik szer­zô­dést kö­tô fél – egy­é­ves ha­tár­i­dô­ vel kez­de­mé­nyez­he­ti. A fel­mon­dá­si jo­got a kol­lek­tív szer­zô­ dés meg­kö­té­sé­tôl szá­mí­tott hat hó­na­

FÓRUM

pon be­lül egyik fél sem gya­ko­rol­hat­ja. [Mt. 39. § (2) bek.] 17. A z MBÁKSZ fel­mon­dá­sa elôtt a Fe­lek a tár­gya­ló­cso­port­ja­ik út­ján egyez­tet­nek. Az ága­za­ti szin­tû KSZ, a he­lyi KSZ és a mun­ka­szer­zô­dé­sek kap­cso­la­ta 18. A z MBÁKSZ szö­ve­gé­ben írot­tak­tól ak­kor le­het el­tér­ni, ha a he­lyi KSZ, il­ let­ve a szer­zô­dés meg­kö­té­sé­nél Fe­lek ab­ban ki­fe­je­zet­ten meg­ál­la­pod­nak, és az el­té­rés a mun­ka­vál­la­lók ré­szé­re ked­ve­zôbb. 19. Amennyi­ben az MBÁKSZ szö­ve­ge va­ la­mely kér­dés sza­bá­lyo­zá­sát a he­lyi KSZ ha­tás­kö­ré­be utal­ja, úgy a he­lyi, ha­tá­lyos sza­bá­lyo­zá­sok fe­lül­vizs­gá­la­ tát – az MBÁKSZ alá­í­rá­sát kö­ve­tô hat hó­na­pon be­lül – el kell vé­gez­ni. II. RÉSZ AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS SZABÁLYAI

A fe­lek együtt­mû­kö­dé­sé­nek ke­re­tei 20. A fe­lek a jó­hi­sze­mû­ség és tisz­tes­ ség tör­vény­ben írott kö­ve­tel­mé­nyé­nek meg­tar­tá­sá­val együtt­mû­köd­ve gya­ko­ rol­ják a jog­sza­bá­lyok­ból és a je­len MBÁKSZ-bôl fa­ka­dó jo­ga­i­kat és kö­te­le­ zett­sé­ge­i­ket. 21. A z Mt. és a Mun­ka­vé­de­lem­rôl szó­ló 1993. évi XCIII. tör­vény sze­rint mun­ka­ jo­gi vé­dett­ség­ben ré­sze­sü­lô szak­szer­ ve­ze­ti vá­lasz­tott tiszt­ség­vi­se­lôk ne­ve­it a mun­kál­ta­tó­val írás­ban kö­zöl­ni kell. Vál­to­zás ese­tén a tá­jé­koz­ta­tást 10 mun­ka­na­pon be­lül kell a mun­kál­ta­tó ré­szé­re át­ad­ni. Az együtt­mû­kö­dés tárgy­kö­rei 22. Leg­fon­to­sab­bak té­mák a mun­ka­vál­la­ lók mun­ka­vi­szo­nyát, fog­lal­koz­ta­tá­sát, bé­re­zé­sét, jut­ta­tá­sa­it, to­vább­kép­zé­sét, il­let­ve az egész­sé­ges és biz­ton­sá­gos mun­ka­vég­zés fel­té­te­le­it érin­tô kér­dé­sek. 23. A z Mt. II. ré­szé­ben meg­fo­gal­ma­zott mun­ka­ü­gyi kap­cso­la­tok fe­le­ket érin­ tô kér­dé­sei – ezek kö­zül el­sô­sor­ban – a szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lôk mun­ka­jo­gi vé­del­mé­vel, a mun­ka­i­dô-ked­vez­mény fel­hasz­ná­lá­sá­val, a szak­szer­ve­ze­ti jo­gok gya­kor­lá­sá­val, a tiszt­ség­vi­se­lô­ket meg­il­le­tô jo­gok és kö­te­le­zett­sé­gek tel­je­sí­té­sé­vel kap­cso­ la­tos ügyek ren­de­zé­se. 15 DETEKTOR Plusz 2008/1–2.

14-21 KollSzerz_kalo.indd 15

2008.02.13 11:34:39

FÓRUM

aktuális

Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés 24. Az aláíró felek együttmûködnek a magánbiztonság területén kialakult jó gyakorlat hazai alkalmazásában. 25. A Felek együttesen vagy külön-külön részt vesznek az európai reprezentatív munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek tevékenységében, valamint az európai ágazati párbeszédben az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjaiként. 26. A Felek együttmûködnek a magánbiztonsági tevékenység minôségének emelésében, ennek érdekében – többek között – részt vesznek a szakterületeket érintô európai és hazai szabványosításban. 27. A Felek együttmûködnek a magánbiztonsági szakképzés rendszerének kialakításában, valamint az oktatás, a képzés, valamint a továbbképzés minôségének emelésében, a szakmai és vizsgakövetelmények érvényesülésének figyelemmel kísérésében, szükség esetén módosítás kezdeményezésében. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége A munkáltató a munkavállalót, az üzemi tanácsot, illetve a szakszervezetet köteles minden olyan tényrôl, körülményrôl, illetve ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentôs. A munkáltatót a munkavállalóval szemben ez a kötelezettség a munkaszerzôdés megkötését megelôzô eljárás során is terheli. [Mt. 3. § (2)] 28. A munkáltató az Mt. 22. § (3) bekezdése szerinti szakszervezeti ellenôrzés megállapításaira vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét tíz munkanapon belül teljesíti. 29. A tulajdonos vagy a munkáltató személyében bekövetkezô változások munkavállalókat érintô kihatásairól a szakszervezetnek és a munkavállalók közösségének – a változás hatálybalépése elôtt 30 nappal – tájékoztatást kell adni. 30. A munkáltatónak a munkaviszonnyal, 16 DETEKTOR Plusz 2008/1–2.

a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos intézkedésének megtétele elôtt, ha az a munkáltató munkavállalóinak 25%-át érinti, a szakszervezet munkahelyi képviselôjét tájékoztatnia kell. [Mt. 15/B §] 31. A helyi KSZ-ben az elôzô pontban megállapított létszám nagyságtól a munkavállalók számára kedvezôbb irányban el lehet térni. A munkakörülmények ellenôrzése 32. Az Mt. 22. § (3) bekezdésében említett munkakörülmények alatt kell érteni többek között: a) a munkaviszony létesítését, módosítását és megszüntetését, b) diszkrimináció kérdéseit, különös tekintettel a nemek egyenlôségére, c) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a munkavédelmi és munkabiztonsági elôírások megtartását, a munkahelyi stressz kezelését, d) a munka- és pihenôidôre vonatkozó szabályokat, e) a munka díjazását, f) a szabadság kiadását. A szakszervezet kifogásolási jogának gyakorlása A munkáltatónál képviselettel rendelkezô szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenül érintô jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. [Mt. 23. § (1)] 33. A kifogást a munkáltató vezetôjéhez, távollétében a helyetteséhez kell eljuttatni. A kifogás akkor is közöltnek tekintendô, ha azt a szakszervezet írásos adathordozón (telefax, távirat, postai küldemény) teszi meg. 34. A kifogást a kezdeményezô szakszervezet írásos megállapodás vagy írásos nyilatkozat útján vonhatja vissza. Szakszervezeti információk közzététele A munkáltató köteles biztosítani annak lehetôségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelô módon közzétegye. [Mt. 24. § (1)]

35. A közzétett információk összetételérôl a szakszervezet maga dönt, de azoknak a munkavállalók tényeken alapuló informálását, tájékozottságát és a munkabéke megôrzését kell szolgálniuk. Konzultáció kezdeményezésének joga 36. A szakszervezet bármely, a munkáltató szervezetét, mûködését, tevékenységét stb. érintô kérdésben konzultációt kezdeményezhet. A konzultációt a munkáltató nem utasíthatja vissza. Ha a munkáltató kezdeményez a szakszervezet vonatkozásában konzultációt, azt a szakszervezet sem utasíthatja vissza. 37. Konzultációra a felek szakértôt, illetve az érintett munkavállalók képviselôjét meghívhatják. 38. Konzultáció egyedi eset, konkrét személy és választott tisztségviselô ügyében is kezdeményezhetô. Szakszervezeti tisztségviselôk munkajogi védelméhez kapcsolódó egyéb szabályok 39. A szakszervezeti tisztségviselôk számát illetôen a Felek rögzítik, hogy a munkaviszonyban álló szakszervezeti tagok 5%-a, de minimum 3 fô jelölhetô. Jelen megállapodás értelmében a szakszervezet a 15 fônél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál legalább 1 fôt tisztségviselôi feladatok, jogkörök gyakorlására megválaszthat vagy megbízhat. 40. Amennyiben az Mt. által biztosított munkajogi védelem érvényesítése a munkaviszony fenntartása szempontjából nem járt eredménnyel, az érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet a munkavállaló kérésére az ôt megilletô védelem érvényesítésétôl elállhat. Ennek feltétele, hogy a munkáltató, a munkavállaló és az ôt képviselô szervezet a foglalkoztatási védelemrôl való lemondás fejében, a munkavállaló javára egyedi elbírálás alapján, további 1-2 hónapig terjedô végkielégítés kifizetésérôl megállapodjanak. 41. Amennyiben szakszervezeti tisztségviselôt, munkavédelmi képviselôt érint a munkáltató jogellenes, illetve megállapodásellenes intézkedése, a szakszervezet kifogásolási jogával élhet,

aktuális fi­gye­lem­be vé­ve az Mt. 23. § (3) be­kez­dé­sét. Jo­gi se­gít­ség­nyúj­tás szer­ve­zé­se 42. Mun­kál­ta­tók és a szak­szer­ve­zet meg­ál­ la­pod­hat­nak va­la­mennyi mun­ka­vál­la­ló ál­tal igény­be ve­he­tô jo­gi se­gít­ség­nyúj­ tás (jog­se­gély­szol­gá­lat) szer­ve­ze­ti ke­ re­te­i­nek ki­a­la­kí­tá­sá­ban és mû­köd­te­té­ sé­ben. A jo­gi se­gít­ség­nyúj­tás fel­té­te­le­it meg­ál­la­po­dás­ban kell rög­zí­te­ni és a mun­ka­vál­la­lók­kal meg­is­mer­tet­ni. Kol­lek­tív ér­dek­vi­ták ke­ze­lé­se 43. A Fe­lek a kö­zöt­tük ki­a­la­kult a je­len kol­lek­tív szer­zô­dés­sel kap­cso­la­tos vi­ ta ese­tén az elô­ze­tes meg­e­gye­zés­re tö­rek­sze­nek a konf­lik­tust ki­vál­tó okok kö­zös ér­de­kek alap­ján tör­té­nô meg­ol­ dá­sa cél­já­ból. A MBÁKSZ ha­tá­lya alá tar­to­zó mun­ kál­ta­tók és mun­ka­vál­la­lói kol­lek­tí­vák, va­la­mint ér­dek-kép­vi­se­le­ti szer­ve­ze­tei kö­zött a je­len szer­zô­dés­sel kap­cso­lat­ ban fel­me­rü­lô ér­tel­me­zé­si vi­ták ese­tén – igény sze­rint és a vi­tá­ban részt ve­vôk kö­zös be­le­e­gye­zé­sé­vel – a Fe­ lek a meg­e­gye­zés elô­moz­dí­tá­sá­ra és a vi­ta gyors le­zá­rá­sa ér­de­ké­ben a Ma­gán­biz­ton­sá­gi Ága­za­ti Pár­be­széd Bi­zott­ság ke­re­te­in be­lül pa­ri­tá­sos ala­ pon két-két fô­vel egyez­te­tô bi­zott­sá­got hoz­nak lét­re. A Fe­lek meg­ál­la­pod­nak, hogyha a kö­ zöt­tük lé­vô kol­lek­tív ér­dek­vi­tát MBÁPB ke­re­te­i alatt nem tud­ják meg­ol­da­ni, a konf­lik­tus mi­e­lôb­bi fel­ol­dá­sa ér­de­ké­ ben a Mun­ka­ü­gyi Köz­ve­tí­tôi és Dön­tô­ bí­rói Szol­gá­lat­hoz for­dul­nak. Tag­díj­le­vo­nás, a mun­ka­he­lyi mû­kö­dés ke­re­tei 43. A mun­kál­ta­tó a szak­szer­ve­ze­ti ta­gok ese­dé­kes já­ran­dó­sá­gá­ból, mun­ka­bé­ré­ bôl a szak­szer­ve­ze­ti ta­gok írá­sos nyi­ lat­ko­za­ta alap­ján a tag­dí­jat le­von­ja, és a szak­szer­ve­zet szám­lá­já­ra a le­vo­nást kö­ve­tô 10 na­pon be­lül át­u­tal­ja. 44. A mun­kál­ta­tó a szak­szer­ve­zet ré­szé­re té­rí­tés­men­te­sen biz­to­sít­ja a mû­kö­dé­ sé­hez szük­sé­ges he­lyi­ség­hasz­ná­la­tot és a tech­ni­kai fel­té­te­le­ket, ame­lye­ket a he­lyi KSZ-ben kell meg­ha­tá­roz­ni. A mû­köd­te­tés egyéb költ­sé­ge­it a szak­ szer­ve­zet ma­ga fi­nan­szí­roz­za. Fel­lé­pés a mun­ka­e­rô il­le­gá­lis fog­lal­koz­ta­tá­sá­val szem­ben 45. Alá­í­ró Fe­lek ki­nyil­vá­nít­ják azon szán­dé­

ku­kat, hogy or­szá­gos és he­lyi szin­ten kez­de­mé­nye­zô­en fel­lép­nek az il­le­gá­lis mun­ka­vég­zés­sel és fog­lal­koz­ta­tás­sal szem­ben. Eti­kai sza­bá­lyok 47. A szer­zô­dô fe­lek kö­te­le­zett­sé­get vál­lal­ nak ar­ra, hogy az Eu­ró­pai Ma­gán­biz­ ton­sá­gi Ága­za­ti Pár­be­széd Bi­zott­ság ál­tal ki­a­dott „A ma­gán­biz­ton­sá­gi szek­ tor ma­ga­tar­tá­si és eti­kai sza­bály­za­ta” ren­del­ke­zé­se­it be­tart­ják. – (MBÁKSZ 3. sz. mel­lék­le­te) Együttmûködés sztrájk esetén „A dol­go­zó­kat a gaz­da­sá­gi és szo­ ci­á­lis ér­de­ke­ik biz­to­sí­tá­sá­ra – az e tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott fel­té­te­lek sze­rint – meg­il­le­ti a sztrájk jo­ga.” [1989. évi VII. tör­vény a sztrájk­ról 1. § (1) be­kez­dés] „A sztrájk­jog gya­kor­lá­ sa so­rán a mun­kál­ta­tók­nak és a mun­ ka­vál­la­lók­nak együtt kell mû­köd­ni. A sztrájk­jog­gal va­ló vissza­é­lés ti­los.” [(3) be­kez­dés] 48. A sztrájk­ra vo­nat­ko­zó ren­del­ke­zé­sek a kol­lek­tív szer­zô­dést alá­í­ró Fe­lek­re vo­ nat­koz­nak. A Fe­lek ki­nyil­vá­nít­ják azt a szán­dé­ku­kat, hogy a vi­tás kér­dé­se­ket el­sô­sor­ban tár­gya­lás út­ján ren­de­zik. 49. Amennyi­ben a sztrájk csak egy vagy né­hány mun­kál­ta­tót érin­te­ne (az­az nem ipar­á­gi sztrájk), az alá­í­ró Fe­lek ad hoc bi­zott­sá­got hoz­nak lét­re az egyez­te­tés meg­kí­sér­lé­sé­re. 50. A sztráj­kot, be­le­ért­ve a szo­li­da­ri­tá­si sztráj­kot is, leg­a­lább 10 nap­pal elôbb az érin­tett mun­kál­ta­tók­nak írás­ban be kell je­len­te­ni. 51. Amennyi­ben az egyez­te­tô tár­gya­lá­sok nem ve­zet­tek ered­mény­re vagy meg­ sza­kad­tak, a tár­gya­lá­sok idô­pont­já­tól szá­mít­va leg­a­lább két nap­nak kell el­tel­ni a sztrájk meg­kez­dé­sé­ig. Jog­el­le­nes a sztrájk: … d) kol­lek­tív szer­zô­dés­ben rög­zí­tett meg­ál­la­po­dás meg­vál­toz­ta­tá­sa ér­de­ ké­ben a kol­lek­tív szer­zô­dés ha­tá­lyá­ nak ide­je alatt. (3) Nincs he­lye sztrájk­nak, ha az az éle­tet, az egész­sé­get, a tes­ti ép­sé­get vagy a kör­nye­ze­tet köz­vet­le­nül és sú­ lyo­san ve­szé­lyez­tet­né vagy ele­mi kár el­há­rí­tá­sát gá­tol­ná. [Sztrájk tv-3. §] „4. § (1) A sztrájk ide­je alatt az el­len­ér­

FÓRUM

de­kû fe­lek to­váb­bi egyez­te­tést foly­tat­ nak a vi­tás kér­dés ren­de­zé­sé­re, il­let­ve kö­te­le­sek gon­dos­kod­ni a sze­mély- és va­gyon­vé­de­lem­rôl. (2) An­nál a mun­kál­ta­tó­nál, amely a la­kos­sá­got alap­ve­tô­en érin­tô te­vé­keny­ sé­get vé­gez – így kü­lö­nö­sen a köz­for­ gal­mú tö­meg­köz­le­ke­dés és a táv­köz­ lés te­rén, to­váb­bá az áram, a víz, a gáz és egyéb ener­gia szol­gál­ta­tá­sát el­lá­tó szer­vek­nél –, csak úgy gya­ ko­rol­ha­tó a sztrájk, hogy az a még elég­sé­ges szol­gál­ta­tás tel­je­sí­té­sét ne gá­tol­ja. En­nek mér­té­ke és fel­té­te­lei a sztráj­kot meg­e­lô­zô egyez­te­tés tár­gyát ké­pe­zik.” [Sztrájk tv.] 52. A z alá­í­ró fe­lek a Sztrájk tör­vény 4. § (2) be­kez­dé­se alá tar­to­zó te­vé­keny­ ség­nek te­kin­tik: a) A pénz- és ér­ték­szál­lí­tást. b) A pénz­fel­dol­go­zást. c) Az ATM (pénz­ki­a­dó au­to­ma­ták) gé­ pek ke­ze­lé­sét, fel­töl­té­sét. d) Az elekt­ro­ni­kus jel­zô- és ri­asz­tó­ rend­sze­rek mû­köd­te­té­sét és fel­ü­gye­ le­tét. e) A táv­fe­lü­gye­le­tet. f) Az in­for­má­ció- és ti­tok­vé­del­met. g) A pénz- és hi­tel­in­té­ze­tek ôr­zé­sét. h) A fegy­ve­res erôk és rend­vé­del­mi szer­vek épü­le­te­i­nek ôr­zé­sét. i) A fegy­ve­res biz­ton­sá­gi ôr­ség­rôl szó­ló tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott ob­ jek­tu­mok ôr­zé­sét. „Fegy­ve­res biz­ton­sá­gi ôr­ség­gel kell vé­de­ni az ál­lam mû­kö­dé­se, il­le­tô­leg a la­kos­ság el­lá­tá­sa szem­pont­já­ból ki­e­mel­ke­dô­en fon­tos te­vé­keny­sé­get, lé­te­sít­ményt, szál­lít­mányt, ha a vé­de­ lem­re a fegy­ve­res erôk, a rend­vé­del­ mi szer­vek nem kö­te­le­zet­tek, de az ôr­zés a köz­biz­ton­ság vagy a nem­ze­ti va­gyon vé­del­me ér­de­ké­ben in­do­kolt. Így kü­lö­nö­sen: a) az ál­lam biz­ton­sá­ga, il­let­ve a hon­véd­e­lem szem­pont­já­ból fon­tos lé­ te­sít­ményt; b) a nem­zet­kö­zi sze­mély- vagy te­her­ for­ga­lom­ban mû­kö­dô re­pü­lô­te­ret; c) a ka­taszt­ró­fa ve­szé­lyes­sé­gû nuk­le­ á­ris, ra­di­o­ak­tív, rob­ba­nás­ve­szé­lyes, tûz­ve­szé­lyes, mér­ge­zô, il­let­ve az egész­ség­re vagy a kör­nye­zet­re ve­szé­ lyes anya­got, va­la­mint ezek fel­hasz­ná­ lá­sá­val, gyár­tá­sá­val, tá­ro­lá­sá­val, ➲ 17 DETEKTOR Plusz 2008/1–2.

14-21 KollSzerz_kalo.indd 17

2008.02.13 11:35:17

aktuális

FÓRUM

j) A gyülekezési törvény (1989. évi III. törvény) hatálya alá esô rendezvények biztosítását. k) A sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó rendezvények biztosítását. 53. A Sztrájk törvény 4. § (1) bekezdése esetében a személy- és vagyonvédelem megfelelô biztosítását a helyi KSZ-ben lehet meghatározni. (1) A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerû sztrájkban való részvétel nem minôsül a munkaviszonyból eredô kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehetô.

Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés

➲ forgalmazásával, szállításával össze-

függô tevékenységet; d) a lakosság alapvetô szükségletét biztosító infrastruktúra és közmûrendszer egyes elemeit; e) a kiemelt jelentôségû nemzeti, kulturális értéket; f) a postai szolgáltató kiemelt létesítményét, a közszolgálati rádió és televízió, a távközlési rendszerek központi létesítményét.” [1997. évi CLIX. Törvény a fegyveres biztonsági ôrségrôl, a természetvédelmi és a mezei ôrszolgálatról, 1. § (1) bekezdés]

Munkabér – minimum vállalási árak összefüggései A MAGÁNBIZTONSÁGI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG 1/2008. SZÁMÚ ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés alapján a magánbiztonsági tevékenységet végzô vállalkozók és munkavállalók, a megrendelôk (beleértve

MÓB

Havi Mó

a közbeszerzési pályázatokat kiíró szervezeteket is), valamint az ellenôrzést végzô állami szervezetek tájékoztatására kiadja az 1/2008. számú Állásfoglalását (a továbbiakban: Állásfoglalás).

MA-Ny

MA-Eb

MA-i J

MA-Szk

MV-EHO

0,24

0,05

0,03

0,015

1 950

MA-Br-Ók

MA-Br-Hk

82 800

477

174

114,48

23,85

14,31

7,16

11,21

648

112 752

86 300

497

174

119,28

24,85

14,91

7,46

11,21

675

117 398

82 800

345

240

82,80

17,25

10,35

5,18

8,13

469

112 488

86 300

360

240

86,40

18,00

10,80

5,40

8,13

489

117 294

Rövidítések: MHB – havi minimálbér, MÓB – minimálórabér, Havi Mó – a havi munkaórák száma, MA-Ny – a munkaadó által fizetett nyugdíjjárulék, MA-Eb – a munkaadó által fizetett egészségbiztosítási járulék, MA-i J – munkaadói járulék, MA-Szk – szakképzési hozzájárulás, MV-EHO – a munkaadó által fizetett egészségbiztosítási hozzájárulás, MA-Br-Ók – a munkaadó által kifizetett egy munkaóra bruttó költsége, MA-Br-Hk – a minimálórabér alapján a munkaadó által kifizetett havi bér bruttó költsége

2. sz. táblázat MHB 82 800

MÓB 477

Havi Mó 174

MV-Ny

MV-Eb

MV-i J

0,095

0,06

0,015

MV-Jöv-A 0,18

45,32

28,62

7,16

MV-kap Ó

MV-kap-N

85,86

310

53 949

86 300

497

174

47,22

29,82

7,46

89,46

323

56 211

82 800

345

240

32,78

20,70

5,18

62,10

224

53 820

86 300

360

240

34,20

21,60

5,40

64,80

234

56 160

Rövidítések: MV-Ny – a munkavállalót terhelô nyugdíjjárulék, MV-Eb – a munkavállalót terhelô egészségbiztosítási járulék, MV-i J – munkavállalói járulék, MV-Jöv-A – a munkavállaló személyi jövedelemadója, MV-kap Ó – a munkavállaló nettó órabére, MV-kap N – a munkavállaló havi nettó munkabére

18 DETEKTOR Plusz 2008/1–2.

■ A 2008. évi minimálbérek a biztonsági ôrök (szakképesítéshez kötött tevékenység) vonatkozásában, külön feltüntetve a készenléti jellegû munkakört. Ft/havi

1. sz. táblázat MHB

(2) A jogszerû sztrájkban részt vevô dolgozót – a (3) bekezdésben írt kivétellel – megilletik a munkaviszonyból eredô jogosultságok. (3) A sztrájk miatt kiesett munkaidôre – eltérô megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. (4) A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerû sztrájk idôtartamát szolgálati idôként kell figyelembe venni.” [Sztrájk tv-6. §] (Befejezés lapunk 3–4. számában)

Ft/óra Készenléti

Két évnél kevesebb gyakorlati idô:

82 800

477

345

Legalább két év gyakorlati idô:

86 300

497

360

A munkaadót terhelô járulékok: Nyugdíjjárulék: 24% Egészségbiztosítási járulék 5% Munkaadói járulék: 3% Szakképzési hozzájárulás: 1,5% EHO: 1950 Ft/hó ■ A fenti járulékokat figyelembe véve a fent meghatározott órabérek esetén a munkaadó költsége az 1. sz. táblázat szerint alakul. A munkaszerzôdés alapján dolgozó munkavállalót terhelô költségek Nyugdíjjárulék: 9,5% Egészségbiztosítási járulék: 6% Munkavállalói járulék: 1,5% Személyi jövedelemadó: 18% ■ A fenti költségeket figyelembe véve a fent meghatározott órabérek esetén a munkavállaló nettó bére a 2. sz. táblázat szerint alakul. Nyilvánvaló, hogy ennyi havi keresetbôl a biztonsági ôr nem tud megélni. A munkáltatót a munkavállaló folyamatos foglalkoztatása során az 1. sz. táblázatban ismertetett költségeken felül, közvetlenül a munkabérrel kapcsolatban további

aktuális

FÓRUM

költségek is terhelik. Egyévi folyamatos gyelembe véve a munkaadó által kifizetett ■ Az ôrzési tevékenység költségei közül bér költségei a 3. sz. táblázat szerint általában a munkabért és járulékos költsészolgáltatást alapul véve: ■ Fizetett szabadság: Átlagosan 24 na- alakulnak. geit a vállalási díj 80%-a fedezi. Figyelempot számítva, hozzávetôlegesen egy hó- A költségek bizonyos szoros határok kö- be véve az elôzô bekezdésben felsorolt, a napi munkabér. Erre az egy hónapra a zött csökkenhetnek, például nem minden szolgáltatás teljesítéséhez és a vállalkozás munkáltató kétszeres bért fizet, elôször a dolgozó tölt 15 napot betegszabadságon, mûködtetéséhez szükséges költségeket is, szabadságon lévônek, másodszor pedig magasabb bérkategóriába sorolt dolgozót a minimálbért szabályosan és törvényesen az ôt helyettesítô személynek. Az adott alacsonyabb bérkategóriába sorolt dolgo- az 5. sz. táblázatban feltüntetett vállalási munkahelyre vonatkozóan, tehát a mun- zó helyettesít. díjakból lehet fedezni. A szolgáltatás egy káltató egy év alatt 13 havi munkabért ■ Azokon a szolgáltatási helyeken, ahol órára vetített költségei – figyelemmel a 3. megszakítás nélküli vagy több mûsza- sz. táblázat MA-Br-Ó oszlopára, illetve a 4. fizet ki. ■ Fizetett ünnepek: 9 nap. A napokat a kos munkarendben dolgoznak a mun- sz. táblázat Msz-Tm oszlopára – az 5. sz. bér szempontjából kétszeresen kell számí- kavállalók, 20% délutáni, illetve 40% táblázat szerint alakulnak. tani, mivel a fizetett ünnepnapon végzett éjszakai pótlék jár részükre. Átlagosan Ennél a táblázatnál nem vettük figyelembe munkáért 50% bérpótlék és egy szabad- tehát – figyelembe véve a 0%-os pótlékú többek között a fegyveres és kutyás ôrzés, nap, vagy 100% bérpótlék jár. Jelen nappali mûszakokat is – az 1. sz. táblá- illetve egyéb speciális ôrzések költségeit. esetben a munkáltatóra nézve kedvezôbb zatban (MA-Br-Ók) feltüntetett bérköltség A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bi100% bérpótlékkal számolunk. A normál 20%-kal emelkedik. Ezt hozzáadva a 3. zottság álláspontja szerint ahhoz, hogy a munkarendben dolgozóknál 8 óra per sz. táblázat MA-Br-Ó oszlopához, az adott munkaadó a törvényesen meghatározott nap, készenléti jellegû munkakörben 12 munkahelyre kifizetett bérek a 4. sz. táblá- minimálbért a munkavállaló részére ki tudja fizetni, a vállalási árnak legalább el óra/nap. Az óraszámokat tekintve normál zat szerint alakulnak. munkarendben 144 óra/év (9 x 8 x 2), ké- A fenti összegek nem tartalmazzák a for- kellene érni (áfa nélkül) a 3. sz. táblázat szenléti jellegû munkakörben 216 óra/év maruha, hírközlés, támadáselhárító és MA-Br-Ó oszlopában, illetve megszakí(12 x 9 x 2). egyéb eszközök, a munkahelyre bejárás, tás nélküli és több mûszakos munkarend ■ Betegszabadság: 15 nap, amelyet a az esetleges túlóra, a felmondás, a végki- esetén a 4. sz. táblázat Msz-Tm oszlopámunkáltató fizet. A betegszabadságot a fi- elégítés, foglalkozás-egészségügyi vizsgá- ban meghatározott összegeket. Mindez zetett ünnepekhez hasonlóan kell figyelem- lat, biztosítás, az ellenôrzés, szervezés, azonban csak a minimálbér kifizetésére be venni. Fizetendô az 1. sz. táblázatban irányítás költségeit, valamint az egyéb elegendô. meghatározott bruttó órabér (MA-Br-Ók) vállalati költségeket, valamint egyáltalán Ha figyelembe vesszük az egyéb vállalati költségeket, a vállalási árnak az 5. sz. ➲ 80%-a. 120 óra/év, illetve 180 óra/év. nem tartalmaznak nyereséget. Ez pótlólagos költség, 3. sz. táblázat tekintettel arra, hogy a helyettesítô személynek MHB MÓB H-Mó MA-Br-Hk MA-Kif-É Fi-Ü-Ó-N Fiz.Ü-Ó-K B-sz Ó-N B-sz Ó-K Okt-Ó MA-Br-Év MA-Br-Hó MA-Br-Ó is ki kell fizetni a megha13 144 216 120 180 8 12 tározott munkabért. 779 82 800 477 174 112 752 1 465 780 93 312 62 208 5 184 1 626 485 135 540 ■ Oktatás: 8 óra/év. Ez 811 86 300 497 174 117 398 1 526 176 97 157 64 771 5 398 1 693 502 141 125 nagyon minimális óra783 82 800 345 240 112 488 1 462 344 101 239 67 493 3 750 1 634 826 136 235 szám, magában foglalja 816 86 300 360 240 117 294 1 524 822 105 565 70 376 3 910 1 704 673 142 056 a munkába álláskori képRövidítések: MA-Kif-É – a munkáltató által az adott munkahelyre kifizetett éves bérköltség, Fi-Ü-Ó-N – a fizetett ünnepekre kifizetett zést, továbbképzést, szinmunkabér normál munkakörben, Fi.Ü-Ó-K – a fizetett ünnepekre kifizetett munkabér készenléti jellegû munkakörben, B-sz Ó-N – a ten tartó képzést, munbetegszabadságon töltött napokra kifizetett összeg, B-sz Ó-K – a betegszabadságon töltött napokra kifizetett összeg készenléti jellegû munkakörben, Okt-Ó – az oktatásra elszámolt órák költsége, MA-Br-Év – a munkáltató által az adott munkahelyre kifizetett évi bruttó ka-tûzvédelmi, egyéb bérköltség, MA-Br-Hó – a munkáltató által az adott munkahelyre kifizetett havi bruttó bérköltség, MA-Br-Ó – a munkáltató által az adott képzést. munkahelyre kifizetett bruttó órabér ■ A fenti költségeket fi4. sz. táblázat MHB

5. sz. táblázat MÓB

Havi Mó

MA-Br-Ó

Mûsz P

Msz-Tm

MHB

MÓB

Havi Mó

0,2

MA-Br-Ó

Msz-Tm

80

80

V-r-N

V-r-Msz

82 800

477

174

779

130

909

82 800

477

174

779

909

974

1136

86 300

497

174

811

135

946

86 300

497

174

811

946

1014

1183

82 800

345

240

783

94

877

82 800

345

240

783

877

979

1096

86 300

360

240

816

98

914

86 300

360

240

816

914

1021

1143

Rövidítések: Mûsz P – átlagos mûszakpótlék 20%, Msz-Tm – megszakítás nélküli, illetve több mûszakos munkarend

Rövidítések: V-r-N – vállalati költségekkel emelt egy órára esô költség normál munkarend esetén, V-r-Msz – vállalati költségekkel emelt egy órára esô költség megszakítás nélküli, illetve több mûszakos munkarend esetén

19 DETEKTOR Plusz 2008/1–2.

FÓRUM

aktuális

Munkabér – minimum vállalási árak összefüggései

➲ táblázat V-r-N, illetve V-r-Msz közelében kellene lennie (áfa nélkül). ■ Álláspontunk szerint, ha a vállalási ár nem éri el az említett 3., illetve 4. táblázatban meghatározott összegeket, az alábbi okok merülhetnek fel: 1. A vállalat egyéni alvállalkozókat foglalkoztat, akikre a Munka törvénykönyve nem vonatkozik. A szolgáltatási díjakról szabadon állapodnak meg. Annak megállapítása, hogy a foglalkoztatás munkaviszonynak minôsül-e vagy sem, a munkaügyi ellenôrzés feladata. 2. Reklám- vagy más célból vállalta el alacsonyabb áron a szolgáltatást, és a veszteséget a szolgáltatással járó egyéb elônyök kiegyenlítik. Ez esetben a munkabér kifizetéséhez szükséges hiányzó FÓRUM

összeget egyéb tevékenységeibôl vagy egyéb anyagi forrásaiból pótolja. 3. Az üzleti terv eleve veszteséggel számol (például új cég bevezetése a piacra, vagy a cég átalakulása, profilváltása). A munkabér kifizetéséhez szükséges hiányzó összeget egyéb tevékenységeibôl vagy egyéb anyagi forrásaiból pótolja. 4. Megsérti a munkabérre vonatkozó jogszabályokat, azaz nem fizeti ki teljes egészében a jogszabályok szerint járó bért (szürke foglalkoztatás). 5. Teljes egészében feketén foglalkoztatja a dolgozót. A 2–3. pont esetében az ellenôrzés során álláspontunk szerint szükséges azt is tisztázni, hogy a munkabér jogszabályoknak megfelelô kifizetésére milyen fedezet áll a vállalkozó rendelkezésére. ■ A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság:

1. Javasolja, hogy a vállalkozások a pályázatok beadása során a jelen állásfoglalást vegyék figyelembe. 2. Javasolja, hogy az Állásfoglalást ismertessék a megrendelôkkel. 3. Kéri, hogy a közbeszerzési eljárásban a pályázatok meghirdetése estében a pályáztatók vegyék figyelembe jelen Állásfoglalást. 4. Kéri az ellenôrzô állami szervezeteket, hogy ellenôrzéseik során vegyék figyelembe az Állásfoglalást. A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság munkaadói oldala, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MVMSZ) és munkavállalói oldala, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége (VSZSZ) kinyilvánítja, hogy az Állásfoglalást, mint ajánlást, a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés 5. sz. mellékleteként kezeli.

aktuális

„Követendô a magyar példa!” Sommásan így fogalmazhatjuk meg az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság véleményét, Dr. Kaló József, Brüsszelben elhangzott, dr. Kaló József az MBÁPB elnöke által elôterjesztett beszámolóról. Ebben a magyar delegáció nevében az MBÁPB elnöke tájékoztatta az ülés résztvevôit az Ágazati Kollektív Szerzôdés megkötésérôl, és a tervezett további intézkedésekrôl.

S

ehol sem született még ilyen megállapodás a 2004 után csatlakozott, illetve a csatlakozásra váró országokban, sôt az EU alapítóinál sincs hasonló kollektív szerzôdés. Ez elhangzott a bizottság ülésén is – nyilatkozta lapunknak a munkaadói oldalt képviselô dr. Kaló József, majd hozzáfûzte, hogy tekintettel a magyar beszámolóra, a plenáris ülésen magyar tolmácsolás is volt. A munkavállalói oldal részérôl Nádas Mihály társelnök és Ébert László MBÁPB-tag vett részt a rendezvényen. ■ Lapunkban rendszeresen tudósítottunk 20 DETEKTOR Plusz 2008/1–2.

az elmúlt év eseményeirôl, beszámoltunk a társadalmi párbeszéd eredményeirôl. Vessünk azonban még egy pillantást a hátunk mögött maradt esztendôre! – Elsôként talán azt kell leszögezni, hogy az európai magánbiztonsági iparág fejlôdése és átalakulása mindinkább felgyorsul. Sikeresen folyt a szabványosítás. Jelenleg két szabványosítási eljárás van folyamatban: az egyik a pénzszállítással és a pénzfeldolgozással van kapcsolatban, a másik pedig a távfelügyeleti központokat érinti majd. Elmondhatjuk, hogy a szolgáltatások mi-

nôségének javítása terén elért sikereket újabbakkal szeretnénk bôvíteni. ■ A januári ülésükön elfogadták az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság 2008–2009. évekre szóló munkaprogramját. Elnök úr mit emelne ki a 12 programpont közül? – Legelôször is meg kell szerveznünk a következô, immár ötödik Összeurópai Magánbiztonsági Konferenciát, miközben közös álláspontot próbálunk kialakítani a magánbiztonsági szektor új jelenségeivel kapcsolatban. A konferencia idôpontja: 2008. október 15–16. Helyszíne: Brüsszel. Több szabályozási kérdés is felvetôdik. Közülük prioritást élveznek majd az európai magánbiztonsági direktíva és a szabványosítás kérdései. Központi téma lesz az elkövetkezô két évben továbbra is a pénzszállítás és pénzfeldolgozás helyzetének elemzése. Elôtérbe kerülnek az új technológiák, a munkafeltételek, a rablótámadások megelôzése, az Egységes EuroPénzforgalmi Övezet (SEPA) folyamatos bôvítése. Külön pontként szerepel a munkatervben a munkaszervezés korszerûsítése, akárcsak a foglalkozási ártalmak és munkahelyi balesetek megelôzése is.