UTASÍTÁS A II. CSOPORTBA SOROLT ÉPÍTMÉNYEK ÉS VAGYONTÁRGYAK LÉGOLTALMÁNAK MEGSZERVEZÉSÉRE ÉS MŐKÖDTETÉSÉRE

LÉGÓ. UT. 1-4.

88.020 eln. lgv.-1939. sz. rendelethez.

(II. Csoport.)

UTASÍTÁS A II. CSOPORTBA SOROLT ÉPÍTMÉNYEK ÉS VAGYONTÁRGYAK LÉGOLTALMÁNAK MEGSZERVEZÉSÉRE ÉS MŐKÖDTETÉSÉRE.

A m. kir. honvédelmi minisztérium kiadványa.

ATTILA-NYOMDA R-T. BUDAPEST, 1940

A m. kir. honvédelmi miniszternek 88010/eln. lgv.— 1939. sz. rendelete építményeknek és egyéb vagyontárgyaknak a II. csoportba sorolása tárgyában. A honvédelemrıl szóló 1939:11. t.-c. 235. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a 137. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelıen az érdekelt miniszterekkel egyetértve a következıket rendelem: Irányelvek az építményeknek és egyéb vagyontárgyaknak a II. csoportba sorolása tekintetében. 1. §. A 88.000/eln. lgv.—1939. H. M. számú rendelet 12. §-ában felsorolt építmények és egyéb vagyontárgyak közül a II. csoportba sorolás szempontjából azokat kell figyelembe venni, amelyek a a) a közérdek szempontjából különös jelentıségőek, b) légitámadással szemben különös mértékben érzékenyek. 2. §. (1) A közérdek szempontjából különös jelentıségőek azok az építmények, amelyeknek elpusztulása, megrongálása vagy súlyosabb mőködési zavara, a) a közigazgatás mőködését és a jogrend fenntartását jelentékenyen megnehezítené, b) a polgári lakosságot megfélemlítené és lelki ellenállásnál csökkentené, c) a közegészséget veszélyeztetné, d) a közellátásnál zavarná, vagy e) a nemzeti vagyon jelentıs és pótolhatatlan pusztulását idézné elı. (2) Az a) pontban megjelölt építmények a különbözı hivatalok (pl. városháza, megyeháza, pénzügyigazgatóság, adóhivatal, telekkönyvi hivatal, törvénykezési épületek, vámhivatalok, stb.), a fegyveres testület központi épületei (rendırkapitányságok, pénzügyıri laktanyák, stb.) letartóztató intézetek, stb. (3) A b) pontban megjelölt építmények azok, amelyekben állandóan vagy idılegesen zárt helyen nagy tömeg tartózkodik (pl. színház, mozgóképszínház, árvaház, templom, győlésterem, kórház, stb.), továbbá azok a nem munkahely jellegő építmények, amelyeknek az erkölcsi erık fenntartása és fejlesztése, a lélek felfrissítése a feladatuk (pl. a rádió, az iskolák, a nevelıintézetek, a kulturális intézmények, a testi és szellemi felfrissülést adó sporttelepek, a tömegszórakoztató helyek, a sajtótermékek és a mozgófényképek elıállítására szolgáló üzemek, stb.). (4) A c) pontban megjelölt építmények a klinikák, a kórházak, a szanatóriumok, a magángyógyintézetek, az üdülıtelepek, az elme- és ideggyógyintézetek, a gyógyszer- és vegyészeti gyárak, az egészségügy, mőszergyárak, a gyógynagyárú raktárak, a szérumtermelıt telepek, a bakterológiai állomások, a fertıtlenítı intézetek, a fürdı, az éghajlati gyógyintézetek, gyógyfürdık, stb. (5) A d) pontban megjelölt építmények azok, amelyek országos viszonylatban fontos közszükségletet vagy helyi viszonylatban életbevágó szükségletet egyedül látniuk el, vagy irányítanak (pl. nagyobb pénzintézetek épületei, nagy áruházak, nagykereskedıi raktárak, tárházak, vásárcsarnokok, szállító- és egyéb vállalati központok), energiatermelı vagy átalakító telepek (vízierı lelepek, elektromos centrálék), gyártelepek, bányák, tenyészállattelepek, mezıgazdasági kísérleti állomások és telepek, vízmővek, állattenyésztı telepek, stb.

(6) Az e) pontban megjelölt építmények azok, amelyek vagy igen nagy értéket képviselnek, (mőkincsek, mőemlékek), vagy nehezen pótolható gépi berendezéssel vannak felszerelve, 3. §. Légoltalmi szempontból különösen érzékeny és veszélyeztetett építményeik azok, a) amelyek a felette elrepülı légi jármőrıl könnyen meg találhatók, tehát szabályos alakúak, jellegzetes formájúak, a környezetbıl kiemelkednek, színük a környezettıl elütı, központias fekvésőek, vagy éppen teljesen különállóak, b) amelyek a repülıfegyverek iránt különösen érzékenyek. pl. a rombolóhatás iránt érzékeny, magas, vékonyfalú építmények, szilánkhatás iránt érzékeny nagy üvegfalakkal, nyomás alatt álló nagyobb tartályokkal bíró építmények, továbbá tőzveszélyes anyagokat tartalmazó építmények (pl. benzinraktárak, benzolgyár, petróleumfinomító, különbözı olajokat és zsírokat tároló telepek, papírgyárak, malmok, posztógyárak, stb.), harcgázok iránt érzékeny élelmiszergyárak, élelmiszerraktárak, vágóhidak, hizlaldák, malmok, vágóállattelepek, nagyobb tenyészállattelepek, stb.), c) amelyek légoltalmi szempontból fontos és veszélyeztetett épületek (I. csoportba sorolt építmények, nagy hidak, stb.) közelében létesültek. 4. §. A 11. csoportba kell sorolni általában: a) a közhivatali helyiségek ül. úgyszintén vállalati iroda-helyiségekül szolgáló épületeket, amennyiben az olt foglalkoztatott személyzet száma a 100 fıt meghaladja. b) az olyan iskolákat (óvodákat, egyéb tanintézeteket). amelyekben a tanulók stb. létszáma a 250 fıt meghaladja, c) az 500 fınél nagyobb befogadóképességő és általában igen értékes mőemlékeket tartalmazó templomokat. d) a 10 fınyi állandó személyzetet foglalkoztató igen értékes berendezéssel ellátott közmővelıdési és tudományos építményeket (csillagvizsgáló, kísérleti állomás, múzeum, könyvtár, képtár, stb.), vagy 300 fınél nagyobb befogadóképességő közmővelıdési építményeket (kultúrház, kaszinó, vigadó, stb.), e) a 300 fınél nagyobb befogadóképességő zárt szórakozóhelyeket (színház, mozgóképszínház, kávéház, nagyvendéglı, stb.). ha az építmény túlnyomó részben ezek, vagy ezekkel összekapcsolt más intézmények céljait szolgálja, f) az 50 ágynál nagyobb befogadóképességő klinikákat kórházakat, mentıállomásokat, magán gyógyintézeteket, éghajlati gyógyintézeteket, gyógyfürdıket, szegényházakat, menhelyeket. szanatóriumokat, üdülıket, szállodákat, pensiókat, internátusokat, stb.; mindezeket akkor is, ha bennük 50-nél kevesebb fekvıhely van ugyan, de az egy idıben bejáró, illetıleg bent tartózkodó személyek (ápolók, látogatók) létszáma, közepes napi forgalom esetén a 200-at meghaladja. g) a zárt sporttelepeket, ha befogadóképességük a 300 fıt meghaladja és a szabadtéri sporttelepeket, ha befogadóképességük az 5000 fıt meghaladja és beépített területük (tribün, klubház, stb.), 2.500 m²-nél nagyobb, h) az olyan sajtóvállalatok elhelyezésére szolgáló épületeket (nyomda, szerkesztıség, kiadóhivatal), amelyekben az alkalmazott személyek száma a 100-at meghaladja, i) az olyan üzletházakat, áruházakat, vállalati üzemi központokat, vásárcsarnokokat, amelyek állandó személyzetének és árusainak száma az 50 fıt meghaladja, j) a olyan ipartelepeket, amelyekben az ugyanabban az idıben alkalmazott személyek száma a 20 fıt meghaladja, vagy — tekintet nélkül a foglalkoztatottak számára , amelyekben

az üzem folytonosságának zavartalan fenntartása fontosabb gazdasági — köz — érdek, avagy amelyek fokozottan tőzveszélyesek, k) az olyan élelmiszeripari üzemek elhelyezésére szolgáló épületeket, amelyek napi 500 q-nál több termény nyersanyagot dolgozhatnak fel (malmoknál napi 300 q-nál nagyobb ırlıképességet kell alapul venni a darálás beszámítása nélkül), vagy a beépített terület a 3.000 m-t meghaladja, vagy amelyekben élvezeti és egyéb fogyasztási célokra szolgáló, harcgázzal fertızésre érzékeny és nehezen gázmentesíthetı (élelmiszer, állati táplálék, ruházati cikkek, gyógyszer, kötszer, mosdószer, stb.) anyagokból állagban több, mint 300 q van raktáron. 1) a mezıgazdasági üzemeket, az állattenyésztı telepeket, a raktárakat és más hasonló telepeket, stb., ha beépített területük a 3.000 m²-t meghaladja, vagy ha az állandó alkalmazottaik száma a 100 fıt meghaladja, avagy, ha az ilyen telepen évi állagban 500-nál több lábasjószág, vagy 100-nál több ló, vagy szarvasmarha, 5.000-nél több baromfi, vagy 500 q-nál több élelmiszer van, m) 3.000 m²-nél kisebb beépített területő raktárakat, ha a raktárban felhalmozott anyag értéke nemzeti vagyon megóvása szempontjából a II. csoportba v al ó sorolást megkívánja, n) 100-nál több személy elhelyezésére szolgáló zárt intézeteket (letartóztató intézetek, internáló táborok, elmegyógyintézetek, menhelyek, stb.), o) azt az építményt, amelynek a II. csoportba sorolásáról a honvédelmi miniszter külön rendelkezett vagy rendelkezni fog, p) azokat az állami törvényhatósági és községi építményeket, amelyeket az érdekelt miniszterek evégbıl kijelöltek, vagy kijelölni fognak, r) azokat a magántulajdonban lévı építményeket, amelyeknek a II. csoportba sorolását tulajdonosuk (birtokosuk) kéri. 5. §. Nem kell a II. csoportba sorolni: a) a csak idınként mőködı bányatelepeket (pl. homokbányát, kıbányát), ha ott 300nál kevesebb munkás dolgozik, b) daráló malmokat, c) az üzemen kívül helyezett tőzveszélytelen ipartelepeket. d) a szétszórtan elhelyezett, vagy dúsan fásított területen fekvı, vagy általában a terepen nem szembetőnı gazdasági épületeket, e) általában földszintes, kis befogadóképességő és nem tőzveszélyes építményeket, vagy építmény-csoportokat. A //. csoportba sorolás végrehajtása városokban. 6. §. (1) A polgármester a hadtest légvédelmi parancsnokkal egyetértve a város tőzrendészeti felügyelıjének, a város légoltalmi parancsnokának, ipartelepeknél, ezenfelül a kerületi iparfelügyelınek, illetıleg a bányahatóságnak meghallgatása után, a 88.000/eln. lgv.—1939. H. M. számú rendeled 12. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint a jelen rendelet 1—5. §-aiban foglaltak alapján megállapítja, hogy a város területén, melyek azok az építmények és vagyontárgyak, stb., amelyek a II. csoportba sorolása tekintetbe jöhetnek. (2) A polgármester a II. csoportba sorolásra tekintetbe jövı építményekrıl a 88.000/eln. lgv.—1939. H. M. számú rendelet 12. §-ának (5) pontja szerint 2 példányban „Javaslati Lap"-ot készít. A sorsolásra kijelölésrıl az építmény tulajdonosát (birtokosát, vagy megbízottját) — állami építményeknél az építményi kezelı szerv vezetıjét, vagy az általuk megbízott személyt a Javaslati Lap mindkét példányának csatolása mellett írásban azzal a fel

hívással értesíti, hogy a Javaslati Lapok mindkét példányát a megfelelı rovatok kitöltése után 14 napon belül terjessze vissza. (3) Az elızı bekezdésben megjelölt értesítésben röviden, kivonatban közölni kell mindazokat a feladatokat is, melyek a II, csoportba sorolás által a tulajdonosra hárulnak. Nagy embertömegek állandó, vagy ideiglenes befogadására szolgáló építmények tulajdonosait (birtokosait, vagy megbízottait) egyben arra is figyelmeztetni kell. hogy az ott elhelyezett üzemben a háború tartama alatt csak annyi személyt lehet foglalkoztatni, avagy abba befogadni, ahány részére óvóhelyek és egyéb légoltalmi berendezések rendelkezésre állnak. Végül a 88.000/eln. lgv.—1939. H. M. számú rendelet 25. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással felszólítja a tulajdonosi (birtokost, vagy megbízottat), állami építményeknél az építményt kezelı szerv vezetıjét, hogy az építmény légoltalmi vezetıjét név szerint jelentse be. (4) A tulajdonos (birtokos, vagy azok megbízottja), illetıleg az állami építményt kezelı hatóság (szervi vezetıje, vagy az általa meghízott személy a Javaslati Lap mindkét példányai megfelelıen kitöltve 14 napon belül a polgármesterhez beterjeszti; Ma a tulajdonos (birtokos, vagy azok megbízottja) vagy állami építményeknél az építményt kezelı szerv vezetıje a II. csoportba sorolást nem tartja szükségesnek, azt a Javaslati Laphoz csatolandó külön íven meg keli indokolnia. (5) A polgármester a Javaslati Lapban foglalt adatokat a város légoltalmi parancsnokának és a város tőzrendészeti fel ügyelıjének (tőzoltó fıparancsnokának, tőzoltó parancsnokának) meghallgatása mellett ellenırzi, a szükséges helyesbítéseket a Javaslati Lapra piros tintával rávezeti és mind ı, mind a város légoltalmi parancsnoka és tőzrendészeti felügyelıje az esetleges észrevételeket a Javaslati Lapon feljegyzi. A város légoltalmi parancsnoka és a város tőzrendészeti felügyelıje a Javaslati Lap mindkét példányát aláírja. (6) A polgármester a Javaslati Lap mindkét példányát az illetékes hadtest légoltalmi parancsnoknak az utóbbi által kért, vagy vele közösen megállapított határidıre megküldi. (7) A hadtest légvédelmi parancsnok az ipartelepekre vonatkozó Javaslati Lapok mindkét példányát az illetékes kerületi iparfelügyelınek, illetıleg bányahatóságnak és a gazdaságokra vonatkozó Javaslati Lapok mindkét példányát az illetékes gazdasági felügyelınek megküldi. Az illetékes iparfelügyelı, illetıleg bányahatóság, vagy gazdasági felügyelı a Javaslati Lap mindkét példányát esetleges észrevételeinek feljegyzése és láttamozása után a hadtest légvédelmi parancsnoknak visszaküldi. Ezután a hadtest légvédelmi parancsnok a Javaslati Lapok mindkét példányát, saját észrevételeivel és aláírásával ellátva. a polgármesternek visszaküldi. (8) A Javaslati Lapok visszaérkezése után a polgármester a hadtest légvédelmi parancsnokkal egyetértve, — a vele közösen megállapított idıpontban és helyen — az építmény sorolása és ha a 88.000/eln. lgv.—1939. számú H. M. rendelet 2,5. §-ának (1) bekezdése értelmében szükséges, az építmény légoltalmi vezetıjének személye tekintetében határozatot hoz. (9) Ha a hadtest légvédelmi parancsnok a sorolás tekintetében a polgármesterrel nem ért egyel, a hadtest légvédelmi parancsnok a Javaslati Lapokat saját és a polgármester véleményével együtt döntés végett a honvédelmi miniszterhez felterjeszti. A honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve dönt. (10) A polgármester a hadtest légvédelmi parancsnokkal egyetértve határoz a 88.000/eln. Igv.—1939. H. M. számú rendelet 21). §-ának (3) bekezdése értelmében egymással határos és szoros kapcsolatban lévı építmény légoltalmának együttes meg szervezése és fenntartása tárgyában is. Ha ilyen esetben a légoltalom együttes megszervezésére és fenntartására több II. csoportba sorolt építmény tulajdonosa (birtokosa, vagy azok megbízottja) hivatott, egyúttal határozni kell a költségek megoszlása és aránya

tekintetében is. Ezt a határozatot az érdekelt építmények Javaslati Lapjának mindkét példányára a megfelelı helyen rá kell vezetni. (11) A polgármester a (9) bekezdés és a (10) bekezdésben megjelöli határozatot az érdekeltekkel írásban, vétív mellett haladéktalanul azzal a felhívással közli, hogy a légoltalmi vezetı a 88.000/eln. lgv.—1939. H. M. számú rendelet 25. §-a (3) bekezdés, illetıleg (5) bekezdéséhez képest, légoltalmi parancsnokul és helyettesül meghatározott személyt hozzon javaslatba és a vonatkozó utasításban meghatározott légoltalmi tervet 3 példányban elkészítve, harminc napon belül terjessze fel. (12) A sorsolásra vonatkozó határozatról a polgármester a város tőzrendészeti felügyelıjét, a város légoltalmi parancsnokát, ipartelepeknél azonkívül a kerületi iparfelügyelıt (bányahatóságot), gazdaságoknál pedig a gazdasági felügyelıt is haladéktalanul értesíti. (13) A (9) bekezdésben megjelölt határozatok közül az építmény sorolása tekintetében hozott határozat ellen, továbbá a (10) bekezdésben megjelölt határozat ellen az 1939:11. t.-c. 137. §-ának (9) bekezdése alapján jogorvoslattal lehet élni. A II. csoportba sorolás végrehajtása községekben. 7. §. A községek területén fekvı építményeknek és egyéb vagyontárgyaknak a II. csoportba sorolása tekintetéljen a 6. §. rendelkezései az alábbi eltérésekkel irányadók: a) a polgármester helyett az alispánt, a város tőzrendészeti felügyelıje helyett a vármegyei tőzrendészeti felügyelıt kell érteni, b) az alispán a sorolásra tekintetbe jövı építmények kijelölését (a 6. §. (1) bekezdés) a fıszolgabíró állal a járási tőzrendészet] felügyelınek, a községi (kör-) jegyzınek a község légoltalmi parancsnokának, a tulajdonosnak (birtokosnak, vagy megbízottnak) — állami építmények tekintetében az építményi kezelı) hatóság (szerv) vezetıjének, meghallgatása után elkészített Javaslat alapján végzi. c) a fıszolgabíró a járási tőzrendészeti felügyelınek, a községi (kör) jegyzınek, valamint a község légoltalmi parancsnokának meghallgatása után a Javaslati Lapban foglalt adatokat ellenırzi és észrevételeit, valamint a járási tőzrendészeti felügyelı és a község légoltalmi parancsnoka állal esetleg telt észrevételeket a Javaslati Lapon feltünteti. Ha a fıszolgabíró a 88.000/eln. lgv.—1939. H. M. számú rendelet 29. §-ának (3) bekezdésében foglaltakhoz képest több egymással határos és szoros kapcsolatban lévı építmény légoltalmának együttes megszervezését szükségesnek látja, a Javaslati Lapon erre vonatkozólag is javaslatot tesz. A Javaslati Lapokat a járási tőzrendészeti felügyelı és a község légoltalmi parancsnoka is aláírja. Ezután a fıszolgabíró a Javaslati Lap mindkét példányát az alispánhoz felterjeszti. d) A sorolásra vonatkozó határozatot az alispán a fıszolgabíró útján a községi (kör-) jegyzınek küldi meg, aki a határozatot az érdekelteknek vétív mellett kézbesítteti. Vegyes rendelkezések. 8. §. (1) Ha az illetékes miniszter a felügyelete alá tartozó valamely építménynek a II. csoportba sorolását, avagy a 11. csoportba való sorolása mellızését kívánja, az erre vonatkozó közlését az alispán, illetıleg a polgármester a sorolásnál figyelembe venni köteles. (2) A városi, illetıleg községi építmények II. csoportba sorolásánál a város, illetıleg község háztartási helyzetére és teher-bíró képességére feltétlenül figyelemmel kell lenni. Az egészségügyi intézmények II. csoportba sorolásával kapcsolatban a tiszti (fı-) orvos véleményét is meg kell hallgatni.

(3) Ha valamely építménynek a II. csoportba való sorolása a 62.000/eln. lgv.—1938. H. M. számú rendelet 12. §-ában foglaltak alapján már megtörtént, azt sorolás szempontjaitól nem kell újból elbírálni. Ezeknek az építményeknek javaslati lapjait a 88.000 eln. lgv.—1939. H. M. számú rendelet 12. §-ának (8) bekezdésében foglaltak szerint kell megırizni. Budapest, 1939. évi december hó 20-án. A miniszter rendeletébıl: Dr. vitéz Fábry Dániel s. k. tábornok

Kivonat a m. kir. honvédelmi miniszter 88.020/eln. lgv. 1939. számú rendeletébıl. 1.§. (1) A II. csoportba sorolt építmények és vagyontárgyak légoltalmának megszervezése s azok légoltalmi terveinek, valamint légvédelmi készültségi terveinek elbírálása csak úgy biztosítható, ha az illetékes hatóságok és szervek, valamint a légoltalom meg szervezésére hivatott személyek ezen a téren egységes irányelvek szerint járnak el. (2) Ebbıl a célból az 1939:11. t.-c. 137. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 88.000/eln. lgv. 1939. II. M. számú rendeletem 36. §. (2) bekezdésében, valamint a 38. §. (2) bekezdésében foglaltakra is a ,,Légo. Ut. 1—4. (II. Csoport)" jelzéső utasítás (Utasítás a II. csoportba sorolt építmények és vagyontárgyak légoltalmának megszervezésére és mőködtetésére) adtam ki. 2.§. A 88.010 eln. lgv.—1939. II. M. számú rendeletem alapján a II. csoportba sorolt építmények és vagyontárgyak légoltalmának megszervezésénél s azok légoltalmi terveinek, valamint légvédelmi készültségi és riadó terveinek szerkesztésénél az 1. §-ban említeti utasításban foglalt elveket és rendelkezéseket be kell tartani. 3.§. (1) Az elıkészületeket, a beszerzéseket és az építkezéseket akár egyszerre, akár több részre osztva úgy kell foganatosítani, hogy a II. csoportba sorolt építmények teljes légoltalmi felkészültségőket mielıbb elérhessék. (2) A részekre — még pedig célszerően az alábbi négy idı szakra osztva tervezett beszerzéseket és építkezéseket, valamint a szervezést - egymást kiegészítve —, párhuzamosan kell foganatosítani, hogy ezzel már a teljes légoltalmi felkészültség elérése elıli is a légoltalom szükségképen mőködıképes lehessen. A mőködıképesség fokozatos elérése céljából, az I. idıszakban be kell szerezni, illetve fel kell szerelni az építményen belüli riasztás céljait szolgáló összes szakfelszerelést és berendezést; az építmény teljes elsötítéshez szükséges összes szakfelszerelési és berendezést; teljes mértékben végre kell hajtani a padlásoknak a 180.000/1936. B. M. számú rendelet 77. §-ában elıírt lomtalanítását; be kell szerezni az egészségügyi szakfelszerelések és berendezések, valamint a tőzoltó szakfelszerelések és berendezések 50%-át olyan összeállításban, hogy azokkal az építményen belüli egészségügyi szolgálat és a tőzoltás legalább szükségképen mőködıképes legyen; ki kell jelölni és szilánkbiztossá, valamint szükségszerő gáz- és törmelék biztossá kell tenni a végleges óvóhelyek pótlására szolgáló összes szükségóvóhelyeket s meg kell jelölni az azokhoz vezetı útvonalakat, (ahol a helyi viszonyok szükségessé és lehetıvé teszik, szükségóvóhelyek helyett árokóvóhelyeket is lehet alkalmazni, ebben az esetben azok helyeit pontosan ki kell jelölni és a honi légvédelmi készültség elrendelésekor kiépítésükhöz és berendezésükhöz szükséges szerszámokat, anyagot és felszerelést az I. idıszakban be kell szerezni) ; végre kell hajtani az építmény légoltalmi végrehajtó szervezetébe beosztottak teljes kiképzését s a passzív személyzet légoltalmi felvilágosítását, hogy az építmény (vagyontárgy) légoltalmi végrehajtó szervezete, ha szükségképen felszerelései is, de teljes létszámmal mőködıképes lehessen; a II. idıszakban be kell szerezni az egészségügyi szakfelszerelést és berendezések, valamint a tőzoltó szakfelszerelések és berendezések még hiányzó további 50%-át: minden egyéb szakfelszerelés és berendezés 40%-át: a szükségóvóhelyek teljes felszerelését és berendezését, meg kell építeni fel kell szerelni és be kell rendezni a törmelék-, gáz- és

szilánkbiztos végleges óvóhelyek 20%-ál (a szükségóvóhelyek már beszerzett felszerelési és berendezési tárgyai a végleges óvóhelyek felszerelésénél s berendezésénél felhasználhatók) ; a ///. idıszakban be kell szerezni a még hiányzó szakfelszerelések és berendezések, valamint az elıírt egyéni felszerelések további 40%-át és meg kell építeni, fel kell szerelni és be kell rendezni a törmelék-, gáz- és szilánkbiztos, végleges óvóhelyek további 30%-át: a IV. idıszakban be kell szerezni a még hiányzó szakfelszereléseket és berendezéseket, úgyszintén a még hiányzó és elıírt egyéni felszereléseket, továbbá meg kell építeni, fel kell szerelni és be kell rendezni a törmelék-, gáz- és szilánkbiztos, végleges óvóhelyek még hiányzó 50%-át. 4. §. A 88.000/eln. lgv. —1939. H. M. számú rendeletem hatálybalépése elıtt (1939. június 17.) hatályban volt rendelkezések értelmében már jóváhagyott légoltalmi terveket, valamint a légvédelmi készültségi és riadó-terveket, csak akkor kell az utasításban foglalt szabályok szerint átdolgozni, ha azok a 88.000/eln. lgv.—1939. H. M. számú rendeletem vagy a 88.010/ eln. lgv.—1939. H. M. számú rendeletemben, avagy a jelen rendelet 1. §-ában foglaltakkal ellentétes intézkedéseket tartalmaznak, vagy hiányosak. Az átdolgozást a polgármester, illetıleg az alispán rendeli el. Budapest 1939 évi december hó. 30.-án, A miniszter rendeletébıl: Dr. vitéz Fábry Dániel s. k. m. kir. tábornok.

Légoltalmi vonatkozású jogszabályok. 1936:X. törvénycikk a tőzrendészet fejlesztésérıl. 180.000/1936. B. M. sz. rend. a tőzrendészet újabb szabályozásáról A Fıvárosi Közmunkák Tanácsának 7.000/1937. sz. határozata az építésügyi szabályzat légoltalmi szempontból való kiegészítésérıl 12.600/1938. Ip. M. sz. rend. a gázvédelmi és légoltalmi eszközök elıállításáról 15.600/1938. K. K. M. sz. rend. a gázvédelmi és légoltalmi eszközök kereskedelmi forgalmának szabályozásáról 1.200/eln OLP 1938. H. M. sz. rend. a gázvédelmi és légoltalmi eszközök mőszaki elıírásáról és a vizsgálatnál (átvételnél) követett eljárásról 88.025/eln, lgv.—1939. II. M. sz. rend. a légitámadás elleni védekezésre igénybevett polgári személyek légoltalmi acélsisakja tárgyában 15.500/1939. Ip. M. sz. rend. a polgári lakosság légoltalmi egészségügyi cikkekkel ellátása 50.000/1939. VII. P. M. sz. rend. épületek átalakításával kapcsolatban engedélyezhetı adókedvezményekrıl 88.000/eln. lgv.—1939. II. M. sz. rend. a légoltalom megszervezésérıl 88.001/eln. lgv.—1939. 11. M. sz. rend. a légoltalmi riasztószolgálat megszervezésérıl 88.002/eln. lgv.- 1939. II. M. sz. rend. a légoltalmi elsötétítı szolgálatról 88.082/eln. lgv, -1939. H. M. sz. rend. a közvilágítás légoltalmi elsötétítését szabályozó utasítás kiadása 88.050/eln. lgv.- 1939. H. M. sz. rend. a polgári lakosság számára légoltalmi célra meg állapított gázálarcok, valamint azok beszerzési módjai és jelenlegi eladási árai tárgyában 88.008/lgv. -1939. H. M. sz. rend. a lakóházi légoltalmi óvóhelyek létesítése és felszerelése tárgyában

.

Bp. K. 1936. 215. sz. Bp. K. 1937. 139. sz.

Bp. K. 1938. 86. sz. Bp. K. 1938. 86. sz.

Bp. K. 1938. 91. sz.

Bp. K. 1939. 66. sz.

Bp. K. 1939. 75. sz. Bp. K. 1939. 80. sz. Bp. K. 1939. 142. sz. Bp. K. 1939. 172. sz. Bp. K. 1939. 172. sz. Bp. K. 1939. 214. sz. Bp. K. 1939. 223. sz.

Bp. K. 1939. 286. sz.

TARTALOMJEGYZÉK. I. II. csoportba sorolt építmény légoltalma megszervezésének általános elvei. A) A II. csoportba sorolt építményen belül megoldandó feladatok általában. 1. §. Általában 2. §. Szervezés 3. §. Kiképzés 4. §. Anyagi elıkészületek B) II. csoportba sorolt építmény légoltalmi részletfeladatai. 5. §. Részletfeladatok általában 6. §. Vezetés, összeköttetés, rendfenntartás 7. §. Figyelı- és helyi riasztószolgálat 8. §. Közvetett védekezés 9. §. Tőzvédelem 10. §. Tömegvédelem 11. §. Gázvédelem 12. §. Légoltalmi egészségügyi és mentıszolgálat 13. §. A helyreállító és romeltakarító szolgálat 14. §. A vagyonvédelmei és az Szemfolytonosságot szolgáló rendszabályok 15. §. A kiürítéssel kapcsolatos rendszabályok //. A II. csoportba sorolt építmény légoltalmi terve. 16. §. A légoltalmi terv elkészítése 17. §. A légoltalmi terv felterjesztése 18. §. A beterjesztett légoltalmi tervekkel való további eljárás 19. §. A jóváhagyott légoltalmi tervkel való további eljárás ///. A II. csoportba sorolt építmény légvédelmi készültségi terve. 20. §. A légvédelmi készültségi terv elkészítése 21. §. A légvédelmi készültségi terv beterjesztése 22. §. A légvédelmi készültségi tervek jóváhagyása, visszaküldése és megırzése IV. A II. csoportba sorolt építmény légvédelmi riadóterve. 23. §. A légvédelmi riadóterv elkészítése 24. §. A légvédelmi riadó-tervek beterjesztése, jóváhagyása és azok megırzése

I. A II. csoportba sorolt építmény légoltalma megszervezésének általános elvei. A) A II. csoportba sorolt építményen belül megoldandó feladatok általában. 1.§. (általában) (1) Az építményen belül megoldandó általános légoltalmi (eladatok: a) békében: a szervezés, a kiképzés és az anyagi elıkészületek (eszközök, felszerelések és berendezések beszerzése, karbantartása és tárolása, munkálatok elvégzése). b) légvédelmi készültség alatt: a légoltalmi végrehajtó szervezet és a légoltalmi berendezések készenlétbe helyezése, c) adott esetben; (légvédelmi riadókor, légitámadáskor) a szervezel és a berendezések mőködtetése. (2) Az a) alatti feladatok célja a b) és c) alatti feladatok teljesítésének oly mértékő elıkészítése, hogy a b) alatt említett feladatok a légvédelmi készültség el rendelése után 24 órán belül az építményben lakó, vagy mőködı személyekkel és ott tárolt anyaggal és eszközzel az egyes kiépítési idıszakoknak megfelelıleg hiánytalanul végrehajthatók legyenek, ezek végre hajtása után. adott esetben a c) alatti feladatok 3 percen belül végrehajthatók legyenek. 2. §. (szervezés) (1) A jó szervezés a jó légoltalom alapja. A szervezınek az általános légoltalmi ismeretek és az építmény helyi viszonyai ismeretének birtokában elsı tennivalója, hogy az építmény háborús szerepét, szervezetét, munkáját áttekintse, mert csak ennek birtokában tudja a szükséges elızetes intézkedéseket megtenni. Ezután kell egymásután szemügyre venni az egyes feladatcsoportokat, amelyeket a légoltalom érdekében — helyesebben az építmény zavartalan üzemmenetének, az élet- és vagyonbiztonság érdekében teljesíteni kell. A feladatcsoportok ellátására a célszerőség és a gazdaságosság elveinek figyelembevétele mellett kell a szervezetet, a felszerelést és a berendezést méretezni, illetve kiképezni. Ügyelni kell arra, hogy a szervezet, a felszerelés és a berendezés teljes összhangban legyen egymással (pl. a tőzoltók száma a tőz-oltószerekkel és eszközökkel és viszont). (2) A szervezésnél tekintetbe kell venni azt, hogy egy személy 8—12 személynél, vagy egy szerv 5—6 alegységnél többet jól nem vezethet. Egy személynek vagy szervnek többféle feladatot csak akkor adhatunk, ha azokat nem egyidejőleg kell elvégezni (pl. a tőzoltóraj nem lehet egyúttal mentı-járır is, mert tőzoltásra és mentésre egy idıben is szükség lehel). Széttagolásnak (decentralizálásnak) helye van olyan feladatok elvégzésénél, amelyek egyidejőleg, de térben elosztva jelentkeznek (pl. több padlástérben keletkezhetik egyszerre tőz, tehát több tőzoltórajra van szükség). Központosításnak (centralizálásnak) helye van olyan feladatok elvégzésénél, melyek vagy ritkán, vagy az idıben egymásután jelentkeznek, vagy, amelyeknek megoldásához nagy erı kell (pl. lokalizált tüzek leküzdése nagy teljesítményő fecskendıvel, elsısegélyben részesült betegek orvosi ellátása, gázmentesítés, stb.). (3) Az építmény személyzetének az aktív légoltalmi feladatok végrehajtására szükséges egyéneit aktívszemélyzetnek, cselekvı szerveknek, a többieket passzív személyzetnek, oltalmazandó személyzetnek nevezzük. (4) A szervezésnek fontos feladata, hogy az építmény légoltalmi szervezetéi összhangba hozza az építményben foglalkoztatónak munka- és idıbeosztásával (munkaidı, munkaszünet, turnusok, stb.). A szervezetet és minden más elızetes intézkedést általában

mindig az építményben a háború alatt elıreláthatólag tartósan fennálló viszonyokra (pl. tanítás, üzem, stb. ideje) kell méretezni, azonban figyelembe kell venni a legnagyobb létszámot is (pl. turnusok váltási ideje, stb.). A rendfenntartó, az egészségügyi, a tömegvédelmi és az egyéni gázvédelmi rendszabályokat általában az építményben levı személyek számához, (átlagos személyi létszámához), a tőzvédelmi rendszabályokat általában az építmény tőzveszélyességéhez, beépített területéhez, a gázvédelmi rendszabályokat az intézmény gázérzékenységéhez és területéhez kell méretezni. Az aktív személyzet légoltalmi szolgálati idıbeosztásának (turnusok) pedig az üzem idıbeosztásához kell igazodnia. (5) A légoltalmi szervezetben a vezetı helyeket és azokat, melyek betöltése szaktudást, ennél fogva nagyobb képzettséget — hosszabb légoltalmi kiképzést — igényel, lehetıleg állandó (az építményben elıreláthatólag hosszabb ideig alkalmazandó és katonai szolgálatra egyáltalában tekintetbe nem jövı, légoltalmi szolgálatra pedig hosszabb ideig tekintetbe jövı) személyekkel kell betölteni (pl. nık, katonai szolgálatra alkalmatlan férfiak), ilyen beosztások általában az építmény légoltalmi parancsnoka, a helyettese, a légoltalmi elıadó, a tőzoltó, a gázvédelmi és az egészségügyi szolgálat vezetıje, a körzetparancsnokok, stb., stb. Rendkívül fontos az építmény légoltalmi parancsnoka személyének megválasztása. Rátermettségétıl függhet az építmény és a benne lévı személyek léte vagy pusztulása. Erre a tisztségre csak erélyes, halálozott és gyors cselekvésre képes személyeket lehet kijelölni. Erélyes azonban csak az a személy lehet, aki intézkedésekhez szokott és tekintélye is van. Ezért tetette káros az építményben alárendeltebb szerepet vivı egyéni a légoltalmi parancsnoksággal megbízni. Légoltalmi parancsnok lehetıleg az a személy legyen, ki az építményben rendes viszonyok közölt is rendelkezni szokott (igazgató, vezetı, stb.). (6) A szervezésnél lehelı legnagyobb mérvben figyelembe kell venni a gyakorlatias szempontokat. A légoltalmi szervezet lehetıleg az építményben mőködı intézmény szervezetéhez idomuljon. Különösen célszerő - ha erre mód van — az. egyes személyeknek olyan légoltalmi beosztást adni. amely békebeli munkahelyükhöz közel esik és amelyikben hasonló munkát végez (pl. portás — figyelı- és riasztó közeg, kertész — tőzoltó, villanyszerelı - mőszaki és elsötétítı közeg; kihordó vagy küldönc — hírvivı, stb.). (7) A II. csoportba sorolt építményeken belül felállítandó légoltalmi végrehajtó szervezet összeállítására megkötı rendelkezések az építmények különfélesége folytán nem adhatók. Az 1. .számú mellékletben feltüntetett szervezési példák a helyes szervezéshez kellı támpontokat nyújtanak. Az 1. számú mellékletben felhozott szervezési példák alapján az építmény légoltalmi végrehajtó szervezetét az építményben foglalkoztatottak arányában és az építmény sajátosságának figyelembe vétele mellett kell összeállítani. (8) A II. csoportba sorolt építmény légoltalmi végrehajtó szervezetét (váltást, tartalékot) a légoltalmi tervben, a szervezet egyes helyeinek betöltésére hivatott személyeket név szerint a légvédelmi készültségi és riadó tervben le kell rögzíteni. 3. §. (kiképzés) (1) A légoltalmi kiképzésnek az a célja, hogy válságos percekben, amikor az ember inkább ösztönszerően, mint észszerően viselkedik, az építmény személyzete habozás nélkül és gyorsan teljesítse azokat a feladatokat, amelyek a légoltalom érdekében szükségesek. Hogy a feladatok teljesítése válságos percekben is rendben történjék, arra kell törekedni, hogy a tennivalók békében szinte gépszerően begyakoroltassanak. (2) Az aktív személyzet kiképzésénél különös gondot kell fordítani arra, hogy a légoltalmi szolgálathoz szükséges létszám az esetleg szükséges váltással és kb. 10—15% tartalékkal (távollevı személyek pótlására) együtt szakszerően kiképeztessék. Különös gondot kell fordítani a légoltalmi szolgálatra igénybe nem vehetı csoportba lépı (katonaköteles korba lépı, 70 évet elérı, stb.) személyek pótlására.

(3) A légoltalmi vezetık, légoltalmi parancsnokok és helyettesük, körzetparancsnokok és helyettesük úgyszintén egyes szakszolgálatok vezetıinek kiképzését rendszerint a hatósági szervek végzik. A légoltalmi végrehajtó szervezetbe beosztottak, úgyszintén a passzív személyzet kiképzését az építmény légoltalmi parancsnoka a szakszolgálatok vezetıinek (alparancsnokoknak) közremőködésével hajtja végre. (4) A kiképzési tervet az építmény légoltalmi tervével egyidejőleg, annak mellékleteként, jóváhagyásra fel kell terjeszteni. A kiképzés részleteire külön rendelet intézkedik. 4. §. (anyagi elıkészületek) (1) Az építmények légoltalmi elıkészületeinek jelentıs részét az anyagi elıkészületek adják. Ezek lehetnek eszközök, anyagok, felszerelési cikkek, segédletek, stb. beszerzése, célszerő csoportosítása, beépítése, tárolása és karbantartása. A berendezések és felszerelések karbantartása az anyagi elıkészületeknek bár kis részét képezi, de igen fontos és elhanyagolása nagy veszélyt rejt magában (pl. a drága gázvédelmi anyag tönkremegy). (2) Az anyag kétféle lehel, fogyó (elhasználásra rendelt, pl. klórmész, bizonyos gyógyszerek, kenı, tisztító szerek, gyakorló kötszer, gyakorló gyújtóbomba. Stb.) és nem fogyó anyag (pl. tőzoltóeszközök, óvóhely felszerelés, gázálarc, egészségügyi berendezés, stb. stb.). Az elıbbieknek állandó pótlásáról, mindkettınek pedig célszerő tárolásáról és karbantartásáról gondoskodni kell. (3) Tekintettel arra, hogy az anyagi elıkészületek rendszerint tetemes kiadást követelnek, különös gondot kell fordítani a gazdaságosságra, tehát a meglévı berendezések és anyagok legnagyobb fokú kihasználására, új beszerzéseknél pedig arra, hogy a légoltalmi berendezések békében is lehetıleg hasznot hajtók legyenek, végül mivel a berendezések beszerzésére szükséges fedezet legtöbb esetben nem egyszerre áll rendelkezésre, a beszerzések helyes sorrendben történd eszközlésére. Fontos, hogy a hatósági ellenırzés alatt álló speciális légoltalmi eszközök és anyagok vásárlásánál meggyızıdjünk arról, hogy azok az elıírásoknak megfelelnek-e. (4) Mivel a légoltalom kiépítése anyagi okokból sok esetben nem történhetik meg egy év alatt, célszerő a beszerzéseknél és a munkálatoknál a sorrendet úgy intézni, hogy az építmény légoltalmi szervezetének mőködése a kezdeti állapotból a szükségszerő megoldáson át fokozatosan fejleszthetı legyen. Pl. az elsı ütemben a cselekvı szerveket úgy kell megszervezni, hogy lehetıleg már teljes létszámmal feladatukat — ha szükségszerő felszereléssel is — de el tudják végezni s lehetıleg az oltalmazandó személyeknek szükségszerő védelmei tudjanak nyújtani (pl. ki kell jelölni a pincét óvó helyül, azt szilánkbiztossá kell tenni, vészkijáratot, elıteret kell alkotni, stb.). A második ütemben a fel szerelést a cselekvı szerveknél párhuzamosan kell fejlesz leni. az óvóhelyeket törmelék biztossá kell tenni. A további ütemekben a cselekvı szervek felszerelését kell tökéletesíteni, az óvóhelyeket gázbiztossá kell tenni. tehát a feladatokat nem egymás után kell megoldani, hanem valamennyit párhuzamosan és fokozatosan. A sorrendnél egyébként ügyelni kell arra. hogy elıször azokat a beruházásokat végezzük el. melyeket szükség-szerően megoldani, vagy gyorsan eszközölni nem lehet (pl. pincetér, átalakítása óvóhellyé, gázvédelmi eszközök és anyagok, tőzoltó fecskendı beszerzése, stb.). A munkálatoknál pedig azt kell elsısorban elvégezni, ami különös költséget nem jelent (pl. lomtalanítás, figyelmeztetı felírások, stb.). Természetesen az építmény sajátosságához mért fontossági sorrendet kell elsısorban figyelembe venni. (4) Ha a békebeli anyagi elıkészületeknél nem elégíthetı ki minden követelmény, elsısorban azokat a munkálatokat és berendezéseket hagyjuk késıbbre, melyek háború esetén

is biztosan és gyorsan beszerezhetık, illetıleg elvégezhetık, (pl. óvóhelyárkok földmunkája, homokzsákok töltése, stb., stb.). (5) A II. csoportba sorolt építményeken belül felállítandó légoltalmi végrehajtó szervezet egyéni és szakfelszerelésére az építmények különlélesége és a légoltalmi végrehajtó szervezetek különféle összeállítása folytán megkötı rendelkezések nem adhatók. A 2. számú mellékletben feltüntetett felszerelési példák alapján, az alábbi elvek figyelembevételével s a helyi viszonyokhoz mérten kell a végrehajtó szervezetet egyéni felszereléssel ellátni. A II. csoportba sorolt építményekben gázálarccal kell ellátni: a) Az "A" és ,,B" osztályozású városokban és községekben az építmény légoltalmi végrehajtó szervezetének valamennyi tagját, kivéve a messze külterületen fekvı II. csoportba sorolt építmények említett szervezetének tagjait, akikre a b) alattiak vonatkoznak, b) a „C" osztályozású városok és községek belterületén, 1. a gázfelderítı és gázmentesítı járıröket, 2. a parancsnokot és a helyettest, 3. 1—2 jelentı közeget. 4. a gépıröket, 5. egy mentıjárırt, 6. a tőzoltórajokat és tőzoltójárıröket, c) a "C" osztályozású városok és községek külterületén és a ,,D" osztályozású községek területén a szükség szerint, esetleg egyes közegekkel vagy szerveket. A gázálarcok összlétszámához mérve 15% tartalék betéteket kell külön tárolni. Sisakkal kell ellátni az építményeken belül: 1. a légoltalmi parancsnokot és helyettesét, 2. a tőzoltórajok és járırök minden tagját, 3. a kárfigyelıket, 4. a mentıjárıröket, 5. a gépıröket, 6. egy két jelentı közeget. Gázvédı gumiruhával kell ellátni az építményen belül mőködı gázmentesítı Járırök minden tagját és a gázfelderítı járırök parancsnokát. Sebkötözı és gázsebcsomaggal el kell látni az építmény légoltalmi végrehajtó szervezetének minden tagját, kivéve az egészségügyi és mentıosztag tagjait, mert ezek részére ez mér, mint szakfelszerelés van elıírva. Síppal kell ellátni a légoltalmi parancsnokol és helyettesét és a kárelhárító rajok parancsnokait. Kézi- (zseb-) lámpával kell ellátni a légoltalmi szervezetnek lehetıleg minden második-harmadik tagját. Karszalaggal kell ellátni mindazokat a személyeket, akiknek külsı megkülönböztetése szükséges. A légoltalmi berendezéseknél figyelembe kell venni, hogy nem törekedhetünk teljes biztonságra, hanem az elemi biztonság feltétlen megalapozásán túl csak a viszonylagos biztonságra.

B) A II. csoportba sorolt építmény légoltalmi részletfeladatai

5.§. (részfeladatok általában) (1) Az építmény általános légoltalmi feladatainak megvizsgálása után meg kell állapítani, hogy milyen részletfeladatok adódnak és hogy ezeknek a részletfeladatoknak a megoldásához milyen közegekre, milyen felszerelésre, berendezésre, munkálatokra, vagy rendszabályokra van szükség. Légitámadásnál a legnagyobb veszély a rémület. A rémületet, a fejetlenségei csak eréllyel, megfelelı közegekkel és gyors intézkedésekkel lehet elhárítani. Szükség van tehát elsısorban erélyes vezetıre, rend fenntartó közegekre és jó összeköttetésre. Szükség van ezenkívül az építményben a hatósági riasztási jelek azonnali átvételére és azonnali továbbítására, vagyis a jelzıszolgálatra. Fel kell használni mindazokat a tehetıségeket, melyek a repülık tájékozódását és a célzott bombadobást megnehezítik, vagyis a közvetett védekezés módjait. Védekezni kell a gyújtóbombák és harcgázok ellen. Sérült emberekkel meg kell menteni, a romokat az útból el kell takarítani, a rombolásokat a lehetıség szerint helyre kell állítani, gondoskodni kell az értékek védelmérıl és a le nem állítható üzemek üzemfolytonosságának fenntartásáról, végül pedig a nagy tömetek befogadására szolgáló építményekben meg kell könnyíteni a tömegeknek a gyors lejutását az óvóhelyekre, vagyis meg kell könnyíteni a tömegforgalmat. A fentiek szerint az. alábbi részlet feladatokat kell megoldani: 1. Vezetés, összeköttetés, rendfenntartás, 2. figyelı és helyi riasztó) szolgálat, 3. közvetett védekezés 4. tőzvédelem, 5. tömegvédelem, 6. gázvédelem, 7. mentés, 8. helyreállító és romeltakarító szolgálat, 9. vagyonvédelem és üzemfolytonosság fenntartása, 10. kiürítés. 6.§. (vezetés, összeköttetés, rendfenntartás) (1) A vezetés a legfontosabb tevékenységek egyike. A vezetés feladata az irányítás és az ellenırzés, E tevékenységet tekintélyes, erélyes, gyors és határozott személyre (légoltalmi parancsnok] és helyettesítésére megfelelı helyettesre, nagyobb építményekben a vezetésben segédkezı megbízható közegekre (légoltalmi elıadó, segédtiszt), végül a parancsok, közlések, jelzések továbbítására szükséges közegekre (távbeszélı, hírvivı, stb.) van szükség. E személyek együttesen alkotják a törzset. Nagyobb, kiterjedtebb és tagoltabb építményekben (fıépületek, melléképületek. pavilonok, emeletek, stb.) a vezetés szempontjából célszerő az építményt körzetekre beosztani, s a körzetek élére megfelelı törzzsel körzetparancsnokokat kell állítani, akik körzetükben mind az aktív, mind a passzív személyzet felett parancsnokolnak. Kisebb építményekben, ahol a légoltalmi vezetı és a légoltalmi parancsnok rendszerint egy személy, célszerő, ha a légoltalmi elıadó egyben a légoltalmi parancsnok helyettese is. (2) Az összeköttetés feladata a légoltalmi parancsnok és a neki alárendelt egységek vezetıi, valamint az elöljáró hatóságok és a szomszédok között a gyors és megbízható hírváltás biztosítása. Ezért a hírvivık száma körülbelül fele annyi legyen, ahány alárendelt egység van. Hírvivıül oly értelmes és mozgékony személyeket kell kijelölni, akik jó helyi ismeretekkel rendelkeznek (küldöncök, stb.) és ezek közül egyet vagy kellıt, lehetıleg jármővel kell ellátni (kerékpár, motorkerékpár, ló, stb. külsı utakra).

Az összeköttetést szolgálják a hírvivıkön kívül a távbeszélı készülékek, csengık és egyéb alkalmas jelek (zászlójelek, karjelek, stb.) és eszközök. Olyan építményeknél, amelyek a várostól (községtıl) távol vannak, az összeköttetésre nagyobb súlyt kell helyezni. (3) A rendfenntartó szolgálat feladata veszély esetén a saját vagyonnak fosztogatástól való megóvása, tömegrémület elfojtása, a rendszabályok pontos meg tartásának elımozdítása és a forgalom szabályozása. A rendfenntartás különösen olyan építményeknél fontos, ahol nagy a tömegmozgás, vagy ahol nagy értékek vannak, — iskola, színház, vásárcsarnok, bank, stb. —, de különösen fontos a letartóztató és hasonló intézeteknél (fogházban, győjtıtáborban). A rendfenntartás vagy az egyes mozgó csoportok mellé beosztott és a csoportokkal együtt mozgó közegek (pl. iskolában osztályonként, gyárakban munkatermenként 1—2 közeg, stb.) vagy az egyes forgalmas pontokon (lépcsıház, kapu, útkeresztezıdés, stb.) felállított közegek végezhetik. Néhol szükséges mindkét módozatot együttesen alkalmazni, sıt ezen felül külön központi rendfenntartó osztagot szervezni (pl. fogházban, stb.). A rendfenntartó közegek különleges eszköze a gumibot, bot, vagy fokos, esetleg a fegyverviselésre jogosultaknál, kard, szurony, vagy lıfegyver. A rendfenntartás és forgalomszabályozások céljait szolgálják a különbözı tájékoztató táblák, irányjelzı nyilak, irányfények és esetleg korlátok, stb. is. Letartóztató és hasonló intézeteknél külön biztonsági berendezések szükségesek abból a célból, hogy a rombolások által megsérült falakat, kerítésekét és megsérült ırök tehetetlenségét, továbbá a zavart és sötétséget a foglyok ki ne használhassák. Ezt célszerően a helyiségek sőrő elreteszelésével (folyosók, lépcsıházak sőrőbb ellátása rácskapukkal, az udvar megosztása kerítésekkel), továbbá az építmény körül egymástól oly távolra felállított többszörös akadálycsoporttal lehel elérni, hogy egy bomba egyszerre ne szakítson két akadálycsoportban rést. Célszerő a keletkezı rések gyors betömésére néhány spanyol-lovast készen tartani. Szükség esetén a foglyokat meg kell bilincselni. A fogolyırség fokozott felfegyverzése (pl. géppisztollyal, golyószóróval, stb.) igen fontos. 7. §. (figyelı és helyi riasztó szolgálat) (1) Az ellenséges repülıgépek közeledésérıl a II. csoportba sorolt építményben tartózkodók tudomást nyerhetnek: a) a legközelebbi helyi légoltalmi központból (pl. városi központból) kapott közvetlen távbeszélı értesítés, esetleg közvetlen riasztás révén, b) a hatósági riasztó jelzések észlelése révén, c) a saját figyelı észlelése útján. (2) ad a) A légoltalmi riasztó szolgálat megszervezésérıl szóló 88.001/eln. lgv.— 1939. H. M. számú rendelet a város légoltalmi vezetıjének felhatalmazást ad, hogy egyes fontosabb II. csoportba sorolt építményeket a város helyi légoltalmi és riasztó központjával való összeköttetésére kötelezzen. Ebben az esetben gondoskodni kell arról, hogy a város légoltalmi központjából adott parancs olyan helyiségbe fusson be. ahol egyrészt állandó ügyeleti szolgálat tartható, másrészt, hogy az építmény összes helyiségeiben és részeiben tartózkodók 1 percen belül a várható légitámadásról értesíthetık, más szóval riaszthatók legyenek. Ezt a helyiséget nagyobb építményekben célszerő szilánk, gáz, és bedılés biztos óvóhellyé kiépíteni s az esetleg meglévı házi távbeszélı hálózatot a helyiségben elhelyezett központ szerelvényébe átkapcsolhatóvá kialakítani. Ez a riasztóhoz pont, amely támadások alatt egyúttal a légoltalmi parancsnok tartózkodást helye is. A riasztóközpont helyét és a légoltalmi parancsnok tartózkodási helyét egyébként is egymáshoz közel, a viszonylag legjobban védett és a legkönnyebben elérhetı (értesíthetı) helyen kell megválasztani.

Abban az cselben, ha az épületben alkalmazott riasztó jelzések a hatósági riasztó jelzésekkel azonosak és az épületei környezı közterületeken is hallhatók, a riasztóeszközöket, a hatósági riasztó rendszerrel egyidejőleg, annak központjából kell mőködtetni. (3) ad b) Az építmény olyan helyén (helyein). ahol a hatósági riasztó jelzések jól észlelhetık (lehetıleg magasabb s a közvetlen környezel zajától mentes helyen, abban az esetben, — ha az építmény riasztása a hatósági riasztó jelzések észlelésére van alapozva, — 2—2 figyelıt kell elhelyezni, kik a honi légvédelmi készültség elrendelésétıl kezdve éjjelnappal szolgálatot tartanak és a hatósági riasztó rendszer megszólalása kor a légvédelmi riadó jelét az alább részletezett módon azonnal tovább adják. Ha az építményt bizonyos idıszakban (pl. éjjel, vasárnap, stb.) nem használják, vagy a hatósági riasztó eszközök jelzései az építmény Összes, emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben bármikor félreérthetetlenül hallhatók eme rendszabályoktól, elıbbi cselben az üzemszünet tartamára, utóbbi esetben végleg el lehet tekinteni. (4) ad c) A saját figyelı észlelése útján való riasztás esete akkor áll fenn, mikor az intézmény a légvédelmi riadót a saját figyelıjének az ellenséges gépek megpillantásakor rendeli el. Az eljárás ebben az esetben is a (3) bekezdésben foglaltaknak felel meg. (5) A figyelı kiállítása nemcsak az utóbb említeti két esetben szükséges, de figyelésrıl kell gondoskodni akkor is, ha az építmény a város légvédelmi központjával közvetlen összeköttetésben áll. Erre nemcsak azért van szükség, mert a szóban forgó légvédelmi központtal való összeköttetés megbénulhat, de mert a figyelık a támadás ideje alatt is helyükön maradva, ú. n. kárfigyelı (padlásır) szolgálatot is látnak el s észleléseik, valamint jelzéseik révén elsısorban értesül a légoltalmi parancsnok azokról a károkról, melyek a segélyosztagok felhasználását teszik szükségessé. (6) A figyelıırsök személyzetét, felszerelését, elhelyezését, összeköttetésük (hírváltásuk) módját a figyelés, a kárfigyelés és megbízható gyors jelentés hármas feladatának szempontjából kell megválasztani. A felállított figyelı vagy közvetlenül mőködteti a riasztó eszközöket, vagy csupán az építmény riasztó-központját (légoltalmi parancsnokot) értesíti. Ez Utóbbi esetben is azonban a riadó jelet 1 percen belül továbbítani kell, az építmény minden emberi tartózkodásra szánt helyére (helyiségébe). (7) A légoltalmi riasztó szolgálat megszervezésérıl szóló 88.001 eln. lgv.—1939. számú rendelet értelmében a helyi riasztás céljaira bármilyen jelzés (rendszerint hangjelzés) megfelel, ha annak révén minden személy 1 percen belül a fenyegetı veszedelemrıl félre érthetetlenül és meghízható módon értesül. Az építmény helyi riasztó jelzését — mind a légvédelmi riadó, mind a légi veszély elmúlt jelét — az építményben lakó, ott foglalkoztatott személyeknek ismerniük kell. (8) A 88.001/eln. lgv.—1939. H. M. számú rendélet 3. §. (1) bekezdése értelmében az építményben a helyi riasztószolgálat olymódon való megszervezését és olyan berendezések létesítését (beszerzését) lehet elrendelni, mely a szóban forgó helyi- és a hatósági riasztó szolgálat egyidejő és egységes mőködését biztosítja. A hatósági riasztószolgálattal való egységes mőködtetésre a város (község) légoltalmi vezetıje az építményt a sorolás megtörténtével utasítja. Az egységes mőködéshez szükséges közvetlen eszközök (riasztóeszközök, jelfogók) beszerzése, valamint az egységes vezérlırendszer költségeihez való arányos hozzájárulás, az 1939:II. t.-c. 137. §-ának (4) és (8) bekezdésében említett személyt terheli. A hatósági riasztórendszerrel való egységes mőködésrıl rendszerint csak akkor lehet szó, ha a hatósági riasztóeszközöket a közhasználatú (világítási) villamoshálózaton adott jelekkel vezérlik s így e jelek át vételére mindenkinek módja van. (9) A helyi riasztás végrehajtását és az abban alkalmazott eszközöket, valamint az alkalmazás módját a Légo. Ut. II.—2. jelzéső utasítás tartalmazza.

8. §. (közvetett védekezés) (1) A közvetett védekezés feladata a repülık tájékozódásai és ezáltal a célzott bombavetést megnehezíteni. A közvetett védekezés eszközei nappal a burkolás, sötétben az elsötétítés és mindkét esetben esetleg a megtévesztı berendezések. (2) A II. csoportba sorolt építmények burkolásának célja az, hogy az építményekre jellemzı vonalakat, színezıdést és árnyékot eltüntesse, vagyis az építményt felülrıl nézve a környezetbe olvassza. A burkolás különösen azoknál a II. csoportba sorolt építményeknél fontos, amelyek a környezettıl élesen elütnek (szabad zöld területen lévık, apró falusi házaktól körülvett hatalmas, szabályos alaprajzú, élénk színezıdéső építmények, mint pl. uradalom, gyártelep, ma lom, vagy iskola, s az azokhoz vezetı utak, stb.). A burkolás természetes eszközei a fásítás, a be-futtatás, a gyepesítés s a terepfedezet kihasználása. Mesterséges eszközei: a festés, a burkolóháló, a ponyvák, stb. (3) Elsötétítés. Az építmény fényeinek, valamint az építménnyel kapcsolatos fények elsötétítését a 88.002/eln. lgv.—1939. H. M. sz. rendelet s a Légo. Ut. III.—1., valamint a Légo. Ut 111.—2. utasításban foglallak értelmében kell végrehajtani. A 88.002/eln. lgv. — 1939. H. M. számú rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében a II. csoportba sorolt építményeket a légvédelmi készültség tartama alatt kívülrıl teljesen el kell sötétíteni (természetesen csak alkonyattól hajnalig.) A II. csoportba sorolt építményekben tehát a légvédelmi riadókor nincs légoltalmi elsötétítéssel kapcsolatos tennivaló. Az építmény teljes elsötétítése azt jelenti, hogy az építménynek szabadba (utcára, udvarra, kertre, más épületre, világítóudvarra, nyitott folyosóra, nyitott lépcsıházra, vagy éppen felfelé) nézı minden nyilasát (tetejét, ablakát, kirakatát, kapuját, üvegfalát, üvegtetejét, stb.) a légvédelmi készültség (tehát háború) tartama alatt minden napnyugtától—napkeltéig, úgy kell eltakarni, hogy a szabadba semmiféle fény ne sugározhassék ki, sıt kívülrıl semmiféle világos felület (belülrıl megvilágított homályos ablak, vagy világos függöny, papírlap, stb.) ne legyen látható. Természetesen a légvédelmi készültség alatt az építmény külsı világítása (külsı kirakat, bejárati világítás, világító számtábla, fényreklám, udvari, kerti, kerthelyiségi világítás, stb.) sem éghet. A kirakatok, az ajtók, az ablakok, az üvegfalak és az üvegtetık elsötétítésére sok, igen alkalmas mód van. Itt csak arra kell tekintettel lenni, hogy az elsötétítés eszköze és anyaga tartós legyen, mert a mindennapi használat az anyagot hamar tönkreteszi s így a könnyen romló anyag használata gazdaságtalan. Szellıztetésre szánt ablakokat vagy egyéb nyílásokat célszerő fényzsilippel elzárni, hogy a fény ne szivároghasson ki, de a levegı cserélhetı legyen. Ugyancsak lehetıleg fényzsilipeket kell alkalmazni a szabadba nyíló ajtóknál és kapuknál. Ha az ajtó vagy kapu tágas helyiségbe (kapualjba, elıtérbe) nyílik, akkor belülrıl, szők helyre nyíló bejáratoknál kívülrıl lehet elhelyezni a fényzsilipet, mely félkör, vagy négyzet alakú, földig érı és felül fedett függönysor is lehel. Szabad épületnyílások (fényzsilippel el nem zárt kapualjak, nyitott folyosók, stb.) elsötétítését a Légo. Ut. III.—2. utasításban foglalt módon, belsı irányfények alkalmazásával, kell végrehajtani. A szabad területen (kertben, udvarban, nyitott lépcsıházban, folyosón, stb.) való közlekedés biztosítására szolgáló irányfények a külsı irányfények. A külsı irányfényekként alkalmazott lámpák (világító jelek) szerkezetét a Légo. Ut. III.—1. utasítás III. fejezete írja elı. Az irányfény lámpáknak közvetlenül észrevehetı fényt sugározniuk nem szabad, az irányfénynek csak a lámpa külsı (homályos vagy festett) üvegét

szabad megvilágítania. Az irányfényt úgy kell elhelyezni, illetıleg ernyızni, hogy felülrıl, vagy oldalról az irányfénynél magasabb helyrıl ne lehessen látni. Az irányfényekkel egyrészt az útvonalak fontosabb pontjainak (útkanyarulat, elágazás, keresztezés, bej árai ), másrészt a veszélyes helyeknek (árok, gödör, lépcsı, stb.) jelzésére kell használni. Célszerő a veszélyes helyeket fehér meszeléssel megjelölni, vagy fehérre meszeli korláttal körülvenni. Az elsötétítı szolgálat ellátásával építményenként külön közeget (szükség cselén közegeket) kell megbízni. Az elsötétítı közeg feladata békében az elsötétítési elıkészületeknél közremőködés, anyagbeszerzés, berendezések elkészítése, tárolás, a légvédelmi készültség elrendelésekor pedig (megfelelı munkaerıvel) az elsötétítési rendszabályok 6 órán belüli véghezvitele, a készültség alatt pedig minden nap alkonyat elıtt a szükséges rendszabályok végrehajtása, vagy a végrehajtás ellenırzése, továbbá az irányfények gondozása. az esetleges hiányosságok megszüntetése, stb. (4) Megtévesztés. A közvetett védekezés hatásos de ritkán alkalmazható módja a megtévesztés Alkalmazható éjjel, amikor is az építménytıl távolabb világos vonalakkal és egyes fénypontokkal, nappal, amikor is az építménytıl távol vonalakkal vagy létesítményekkel igyekezzünk a repülıben azt a tévhitet kelteni, hogy a megtévesztı berendezés maga az építmény. A megtévesztı berendezések létesítésénél álutak megfelelı kirajzolása igen fontos. 9. §. (tőzvédelem) (1) A II. csoportba sorolt építmények tőzvédelmének (tőzrendészeiének) feladata: a) a tüzek kitörésének lehetı megelızése (megelızı tőzvédelem), b) a légitámadások által okozott tüzek csírájában való eloltása, vagy legalább terjedésének megakadályozása, addig, amíg a város vagy község hatósági légoltalmi, illetve szak-tőzoltó osztagai meg nem érkeznek (mentı tőzvédelem). Az építményekben nemcsak a gyújtóbomba hanem a rombolóbomba is okozhat tüzet, egyrészt a robbanás lángja által, másrészt rombolásának következményeként (rövidzárlat, tőzhelyek, kémények be-omlása, stb.). (2) A megelızı tőzvédelmi intézkedések egyrészt gátoljak a tőz kitörését, illetve terjedését, másrészt elısegítik a tőzoltást. Az építmények megelızı tőzvédelmi intézkedései a következıkben csoportosíthatók. a) építészeti rendszabályok. b) lomtalanítás, c) lángmentesítés. d) oltóanyagokról való gondoskodás, e) mozgás megkönnyítése, f) tőzjelzés. ad a) Az építmények építészeti tőzvédelmi intézkedéseinek egyik célja az, hogy a tőzveszélyt a padlásra korlátozza. Ezt a célt a legfelsı födémnek fa padlás padlójának) gyújtóbombaállóvá alakításával lehel elérni. A kellıen megerısített legfelsı födém a gyújtóbombákat felfogja. További intézkedés a tetıszerkezet és héjazat tőzvédelme. Ennek eszköze a tetıszerkezet és a padlástérben lévı épülettartozékok (padlásrekesz, falak, ajtók, padló, stb.) lángmentesítése. A lángmentesítı anyagok olyan vegyszerek, amely a fafelületek lángra lobbanássál megakadályozzák, illetve megnehezítik. További intézkedés a padlástérnek tőzfalakkal rekeszre oszlása és az egyes rekeszeknek önmőködıen csukódó tőzbiztos ajtókkal lezárása. Az elválasztó falécezésnek dróthálóval kicserélése a tőzvédelmet nagymértékben fokozza.

Az építészeti tőzvédelmi rendszabályokat jobbára csak új építéseknél és átalakításoknál lehet gazdaságosan alkalmazni. Régi épületeknél a padlástér belsejében lévı éghetı tartozékok tőzbiztos anyaggal való kicserélése azonban igen hatásos és gazdaságos óvó-rendszabály. ad b) A lomtalanítás célja légoltalmi szempontból. az, hogy a padlástérbıl eltávolítsunk minden olyan anyagot, amely, a padlásteret szőkíti (szők helyen a gyújtóbomba hatása meghatványozódik), vagy az oltási munkálatokat akadályozza, vagy éppen a tőz terjedését elısegíti. Légvédelmi készültség elrendelése esetén tehát a padlásokat ki kell üríteni. A padlások kiürítését a 180.000/1936. B. M. számú rendelet 77. §-ának rendelkezései szerint már békében úgy kell elıkészíteni, hogy a felesleges lom-lomot eltávolítjuk, a feltétlen szükséges holmit pedig — lehetıleg lángmentesen — úgy csomagoljuk, hogy lehordásuk adott esetben gyorsan megtörténhessék. Igen fontos, hogy a padlás tartalmának kiürítés esetén Való tárolásáról már most gondoskodjunk. Ezt össze kell kapcsolni a pincébıl az óvóhelyek létesítése által kiszorított anyag férıhelyének biztosításával (pl. férıhelyek kijelölésével, szükségszerő, vagy állandó gyújtóbomba vagy tőzbiztos félszerek vagy raktárak építésével, stb.). ad c) A lángmentesítés célja, hogy a tetıszerkezet vagy más létesítmény (pl. félszer, raktár, kocsiszín, stb.) éghetı anyagának (különösen fának) égését, különleges égést gátló anyagok alkalmazásával meggátolja. Régi épületek, faszerkezetek megmentésére ez igen hatásos eszköz. A lángmentesítés szakértıi ellenırzés mellett hatóságilag ellenırzött szerekkel történjék. ad d) Az oltóanyagokról való gondoskodás a megelızı tőzvédelemnek szintén igen fontos része. Legfontosabb oltóanyaga a víz, továbbá a gyújtóbombák izzó lepényének lefedésére a homok. Kb. minden 250 m2 padlástéren egy kupacban (nyitott ládában vagy széles szájú nyitott edényben, stb.) kb. 5—6 veder száraz, finom szemcséjő homok, mellette egy veder és egy ásó készenlétbe tartása elegendı. Az oltóvízrıl azonban bıvebben kell gondoskodni. Tőzveszélyes építményekben legcélszerőbb az, ha magát a tőzcsapot (500—1000 m2 padlás területenként egyet-egyet) visszük fel a padlástérre, lehetıleg a padlásfeljáró közelébe. Ezenkívül a nem tőzveszélyes építményekben is legalább 500 m2 padlás területenként, tőzveszélyes épületekben pedig 300 m2 padlás területenként 100 1 vizet tároljunk hordókban vagy tartályokban. Ezenkívül még, ha van is vízvezeték az építményben, a 180.000 1930. B. M. számú rendelet 130—136. §ainak szem elölt tartásával gondoskodni kell annyi oltóvíz tárolásáról (medence létesítése, tó, patak, kutak vízének felhasználása, létesítése, stb.), amennyi a község legteljesítıképesebb, városban a légoltalmi tőzoltóosztagok legteljesítıképesebb tőzfecskendıjének egy negyedórás mőködéséhez szükséges. Tőzveszélyes építményekben ennek kétszerelésérıl kell gondoskodni. ad e) A tőzoltók akadálytalan mőködését a lomtalanításon felül lényegesen elısegítik a padlásrekeszek elválasztó falaiba célszerően behelyezett ajtók, továbbá hordozható vagy a 180.000/1936. B. M. sz. rendelet 114. §-a (10) és (11) bekezdéseiben elıírt és kívülrıl a falba épített létrák. ad f) A megelızı tőzvédelmet szolgálják a kár-figyelıkön kívül a padlásterek figyelésére és az elsı közbelépésre hivatott padlásırök, kiket az építmény tőzoltó járırébıl kell kijelölni. Feladatuk az. Hogy riadó esetén a padlásra sietnek, ott figyelnek, a becsapódó gyújtóbombákat azonnal közömbösítik és a légoltalmi parancsnokot értesítik. E célból ıket tőzoltó felszereléssel és eszközökkel, továbbá a jelentés hez szükséges eszközökkel (hírvivı, csengı, házi telefon) el kell látni és életvédelmükrıl (acél vagy betonfülke, sisak, gázálarc, stb. ) gondoskodni kell. Annyi padlásırt kell az építményben felállítani, hogy a padlásteret állandóan figyelés alatt tarthassák (kb. 500— 1000 m2 ként egyet-egyet). Ha a figyelı, kárt figyelı és riasztó ırs a padlástér közelében úgy van felállítva. hogy felállítási helyérıl az egész padlásteret betekintheti, — külön padlás-ır felállítása feleslegessé válik.

A padlásıröket és külön felszerelésüket pótolhatja a padlásokra felszerelhetı és a hálózati áramtól függetlenül mőködı tőzjelzı készülék. A készülék jelzésére az óvóhelyen tartózkodó tőzoltók felrohannak a padlásra és a tüzet eloltják. (3) Mentı tőzvédelem az építményben a légitámadás által keletkezett tüzeket az építmény személyzetének kell csirájában eloltani. Mivel a gyújtóbomba támadásnál esetleg egyszerre nagymennyiségő bomba hull le, ezért számítani kell arra, hogy esetleg több helyen keletkezik tőz. Emiatt lehetıleg — különösen nagykiterjedéső építményekben — egy-egy több kis tőzoltó járırt kell felállítani és azokat olcsó, mozgékony kis fecskendıkkel (pl. vízipuska, kézi tőzoltó készülék, vederbe állítható fecskendı, puttony, mankó-fecskendı, stb.) kell felszerelni. Nagyobb és szétszórtan települt építményekbıl álló intézményeknél (pavillon rendszerő kórházak, stb.) indokolt lehet mozgó légoltalmi tőzoltórajokat szervezni. Ezeket 200- 400 lit. perc. teljesítményő kézi vagy motor fecskendıvel kell ellátni. A rajok számát a szerek teljesítı képességének és a helyi viszonyoknak gondos mérlegelése mellett kell megállapítani. A tőzvédelmi rendszabályokat akkor is meg kell szervezni, ha az építmény adott esetben kiürül, vagy üzemét (mőködését) beszünteti. A tőzoltói szolgálat, ha üzemszünetben esetleg csökkentett mérvő is, de állandó folyamatos — éjjel-nappali szolgálat. 10. §. (tömegvédelem) (1) A tömegvédelmi óvórendszabályoknak célja az építményben levı aktív és passzív személyzetnek, továbbá a légitámadás idejében éppen ott tartózkodók életének és testi épségének megóvása a légitámadások hatása ellen. Egészen kedvezı körülmény-éktıl (barlang, alagút, bánya, mély pince, stb.) eltekintve, minden súlycsoportú bomba ellen védı óvóhelyek készítése igén költséges és nem is gazdaságos. A II. csoportba sorolt építmények óvóhelyeitıl tehát általánosságban csak azt követeljük, hogy a felette vagy mellette álló épület összeomlása esetén a bedılés és eltorlaszolás (törmelék) ellen, a romboló bombák okozta légnyomás és szilánkhatás ellen, valamint a harcgázok ellen nyújtson védelmet (T. G. S. óvóhelyek). Különösképpen veszélyeztetett 'építményeknél csak egészen kivételesen szükséges (esetleg csak egyes óvóhelyek, pl. a légoltalmi központ, stb. részére) a bombabiztos (100 kgos bomba telitalálata ellen védı) vagy fokozottan bombabiztos (legfeljebb 300 kg-os bomba telitalálata ellen védı) óvóhelyek építése. A 3—5 perc alatt elérhetı bombabiztos természetes üregek (barlangok, stb.) felhasználása rendszerint a legolcsóbb és legcélszerőbb megoldás. (2) Az óvóhelyen elhelyezendık (tehát szilánk-, gáz- és törmelék biztos védelemben, avagy kivételesen bombabiztos védelemben részesítendık) létszámát a munkaidıben átlagosan jelenlevık létszámának (átlagos személyi létszámnak) és az ezt befolyásoló körülmények figyelembevételével, esetenként kell meghatározni. Ezt a II. csoportba sorolt építmény légoltalmi vezetıje az általa az építmény légoltalmi" parancsnokával együtt szerkesztett légoltalmi tervben juttatja kifejezésre s jelen utasítás 18. §-ban meghatározott személyek bírálják felül s hagyják jóvá. Úgy a bombabiztosság, mint a törmelék-, gáz- és szilánkbiztonság elérését szolgáló mőszaki elıírásokat, valamint az óvóhelyek telepítésére és berendezésére vonatkozó rendelkezéseket külön rendelet szabályozza. Ha az óvó- helyek befogadóképessége nem növelhetı az építmény elıfordulható legnagyobb látogatottságának mértékére, akkor esetleg az építmény tömegforgalmát kell úgy korlátozni (az elsı idıben esetleg teljesen beszüntetni), hogy tömegszerencsétlenségek ne történhessenek. (3) Ha az óvóhelyek építése több részletben történik, mindenekelıtt a befogadóképességet és a szilánkvédelemmel kell biztosítani, utána a bedılés biztonságot, majd a gázbiztonságot kell kiépíteni.

A megszabott védıképességő óvóhely átmeneti és szükségszerő pótlására szükségszerő óvóhelyet, vagy kevésbé jó minıségő óvóhelyárkokat kell ideiglenesen létesíteni. (4) A II. csoportba sorolt építményekben általában az átlagos személyi létszám befogadására alkalmas törmelék-, gáz- és szilánkbiztos (T. G. S.) óvóhelyeket, vagy jó minıségő fedett árokóvóhelyeket kell létesíteni. Azonban „A", „B" és ,,C' osztályozása városok és községek külterületén, továbbá „D" osztályozáséi községek belterületén kevésbé veszélyeztetett II. csoportba sorolt építményekben, ha a fenti óvóhelyek létesítése különösebb megterhelést jelentene, meg lehet elégedni szükségszerő óvóhely létesítésével is. Az óvóhelyek és óvóhelyárkok telepítését, mőszaki követelményeit, felszerelését és berendezését a 88.008/ eln. lgv.—1939. számú rendelet szabályozza. (5) Olyan építményekben, amelyekben nagy tömeg aránylag szők helyen zsúfolódik össze (pl. iskola, szórakozóhelyek, stb.) vagy amelyekben a munka (tartózkodási) helyrıl az óvóhelyre vezetı út hosszú és körülményes, (sok lépcsı, stb.), tehát a riadó jelétıl az óvóhelyig való lejutás 3 percnél több idıt venne igénybe, ott a forgalom meggyorsítására a rendfenntartó (forgalomszabályozó) szolgálaton és a gyakori riadógyakorlatokon felül még más rendszabályok is szükségesek. Ilyen rendszabályok lehetnek a szorosok (oly szők helyek, amelyeken a munkahelyrıl az óvóhely felé sok embernek vagy mindenkinek át kell haladnia) tágítása (pl. ajtó, kapu, lépcsı, folyosó szélesítése) vagy pedig szükséglejáratok készítése. Ily szükséglejáratok lehetnek az építmény külsı falához épített lépcsı, vaslétra, csúszópálya, pózna, stb. A forgalom elısegítésére szolgálnak még: a botlást elıidézı küszöbök eltávolítása, a befelé nyíló ajtóknak kifelé nyílókká átalakítása, irányfények és iránynyilak alkalmazása, stb. Ahol több és különbözı értékő óvóhely van, célszerő az óvóhelyeket védıképességük sorrendjében megszámozni, és használatukat úgy szabályozni, hogy a létszámhoz mérten elıször az elsı számú, azután a számozás sorrendjében következı vétessék igénybe. (6) Az óvóhelyeket békében fel lehet használni gazdasági célokra. A légvédelmi készültségi tervben azonban gondoskodni kell arról, hogy kiürítésük és légoltalmi célra való igénybevételük a légvédelmi készültség elrendelése után mielıbb, de legalább 12 órán belül biztosítva legyen. Egyes építményekben igen célszerő lehet az óvóhelyeket még a légvédelmi készültség, vagyis a háború alatt is, az építmény egyéb céljaira felhasználni. (Pl. nagy kávéházak óvóhelyét bárként, vendéglıjét, szállodáját, sörözıként, iskolákét filmvetítı termeként, ipartelepekét vetkızıként, avagy ruhatári és fürdıhelyiségekül.) 11. §. (gázvédelem) (1) Ha az óvóhelyek gázbiztosak, akkor a tömeggázvédelmi problémája ezzel megoldást is nyer. Ha az óvóhelyek nem gázbiztosak, akkor a 4. §. (5) a) pontban említett II. csoportba sorolt építmények passzívszemélyzete részére népgázálarcot kell beszerezni. A többi II. csoportba sorolt építmények óvóhelyeinél pedig legalább szükségszerő gázbiztosságra (zsák, stb.) kell törekedni. (2) Csepp alakban ható harcgázok ellen a leghatásosabb védekezés, ha sem személy, sem tárgy nincs a szabadban elhelyezve, hanem legalább a riadó tartama alatt zárt helyiségben, de minden esetre felülrıl legalább vízállóan fedett helyen van. (3) Olyan tárgyaknak (élelmiszer, ivó-, fızı-, vagy mosdóvíz. haszonállatok, ruházat, stb.), amelyek a harcgázoktól megfertızıdhettek, és a fertızési terjeszthetik, gázbiztos elhelyezésére (gázbiztos raktárakban, férıhelyeken stb.) nagy gondot kell fordítani. Igen fontos a kutaknak gázbiztos befedése. (4) Az elıbb említett megelızı intézkedéseken felül meg kell szervezni a fertıtlenítést, még pedig olyan építményeknél, ahol nagyobb tömeg fordul meg, a személyek és ruházatok fertıtlenítését, olyan építményeknél, ahol nagyobb mennyiségő gázzal

szennyezhetı anyag (élelmiszer, gyógyszer, ruhanemő, stb.) van tárolva az anyag gázmentesítését, olyan épít menyekben, ahol sok haszonállat áll összezsúfoltan, az állatok gázfertıtlenítését. A gázfertıtlenítéssel kapcsolatban a következıkre kell figyelemmel lenni: a) szükséges, hogy minden építmény saját közegeivel megállapíthassa, történt-e és kb. mely területen gázszennyezés. A gáztól fertızött területet saját eszközeivel le kell zárnia. A megsérült személyeket elsısegélynyújtásban kell részesítem s meg kell adni a lehetıséget a fürdéshez is. b) Minden 50 fınél nagyobb személyzető és 30.000 m2-nél nagyobb beépített területő, esetleg több épületbıl álló építményben a gáz felderítést és az építmény gázfertıtlenítését saját közegekkel s felszereléssel cl kell végezni. c) Minden 100.000 pengınél nagyobb értékő, harcgázzal szennyezhetı állandó árukészlető (élelmiszer, gyógyszer, ruházat, állatállomány) építményekben az áruk gázmentesítését lehetıleg végre kell tudni hajtani. d) Kívánatos, hogy minden 1 millió pengınél nagyobb értékő, harcgázzal szennyezhetı, állandó árukészlettel rendelkezı építmény a gázfertızés, majd fertıtlenítés után a méregtelenítést laboratóriumi vizsgálat útján meg tudja állapítani. A gázmentesítı szolgálat megszervezése, a felszerelés, a kiképzés, az anyagtárolás, stb. a kiadott utasítások értelmében a hatósági légoltalomhoz hasonlóan történik. (5) A gázvédelemmel kapcsolatban igen fontos, a gázvédelmi anyag tárolása, mert helytelen tárolás esetén a nagy értékő felszerelés védıképességébıl sokat veszít és válságos helyzetben csıdöt is mondhat. A tárolással célszerő külön közeget megbízni. Ügyelni kell arra, hogy a kiképzés és a gyakorlatok alatt a gázvédelmi anyag ne romolják. 12. §. (légoltalmi eü. és menıszolgálat) (1) A II. csoportba sorolt építmények légoltalmi egészségügyi és mentıszolgálatának feladata: az építményben tartózkodó és légitámadás következtében megsérült személyeknek elsı segítségben való részesítése, a rászorultaknak, a hatósági osztagok, illetve orvos érkeztéig ápolása, oly építményekben pedig, ahol a passzív személyzet létszáma az 1000 fıt túlhaladja, ezenfelül az elsı orvosi ellátás. Ehhez képest a II. csoportba sorolt építmények légoltalmi egészségügyi szolgálata a passzív személyzethez arányítva célszerően az alábbiak szerint szervezhetı meg: 20—50 személy 50—200 személy 200—500 személv 500—750 személy 750—1000 személy 1000-en felüli személy

= 1 mentıjárır, = 1 mentıállomás + 1 mentıjárır, = 1 mentıállomás + 2 mentı-járır, = 1 mentıállomás + 3 mentı-járır, = 1 mentıállomás + 4 mentı-járır, = 1 segélyhely, 1 mentıállomás + 200 fıként 1—1 mentıjárır.

Mentıjárırönként 5 fıt, 1 egészségügyi járırtáskát és 2 teljesen felszerelt hordágyat kell számítani. Mentıállomásonként 5 fıt, egy kis mentıládát, továbbá annyi ágyat (fekvıhelyet) kell számítani, ahány mentıjárır van. A segélyhely személyzete: 1 orvos, 1 egészségügyi segéd és 2 ápoló. Felszerelése 1 nagy mentıláda, 2 zuhany, 6 ágy, ezenfelül orvosi mőszer, gyógyszer és kötszer-felszerelés. (2) A mentıállomás feltétlenül, a segélyhely lehetıleg az óvóhelyen legyen. A mentıállomáson és a segélyhelyen legyen lámpa, víz, szennyes víznek való edény, stb., stb.

(3) Mivel a légoltalmi egészségügyi elızetes intézkedéseket a lélekszámhoz kell szabni, az egészségügyi felszerelést és személyzetet az intézmény legteljesebb látogatottságához kell méretezni. Mikor azonban a jelenlevı passzív személyzet száma kicsi (pl. üzemszünetben, éjjel, stb.) a légoltalmi mentıszervekbıl csak az éppen jelenlévı létszámnak megfelelı szerveket kell készenlétben tartani. Ennek rendszerét a légvédelmi készültségi és riadó tervben kell rögzíteni. 13. §. (a helyreállító és romeltakarító szolgálat) (1) A helyreállító és romeltakarító szolgálat feladata: a) romok alá került, vagy veszélyes épületrészekben maradt emberek kiszabadítása és biztonságba helyezése, b) a veszélyes épületrészek, csonkok, stb. eltávolítása, megtámasztása, elhárítása és megjelölése, c) az építmény fontos mőszaki berendezéseinek, közmőveinek helyreállítása, vagy legalább is a károk terjedésének meggátolása, d) a forgalom szabaddá tétele, a romok alá került vagyontárgyak kimentése és biztonságba helyezése. Az a) és b) pont alatt említett feladatokat az építmény mőszaki és munkás rajai, esetleg tőzoltó rajai végzik. Ebbıl a célból ıket egyrészt a szükséges felszereléssel el kell látni (pl. sisak, kötél, mászóöv, balta. csákány, létra, fémfőrész, stb.), másrészt megfelel" kiképzésben (elsısegélynyújtás, betegszállítás, stb.) kell részesíteni. A c) pontban említett feladatok ellátására célszerő mőszakilag képzelt közeget (közegeket) (szerelı, villanyszerelı, gépész, stb.) kijelölni és ıt a szükséges munkálatok elvégzésére megfelelı felszereléssel (szerszámláda) ellátni, továbbá megfelelı kiképzésben részesíteni. Célszerő e közeget a törzsbe beosztani. Kisebb építményekben e közeg egyben az elsötétítı szolgálat közege is lehet. A d) pontban említett munkálatok végrehajtásában az építmény összes légoltalmi végrehajtó szervei, sıt az építmény egész személyzete is részt vehetnek. A légoltalmi parancsnok vagy más mőszakilag képzett közeg (mérnök, épületkezelı, stb.) irányításával. A szükséges anyag rendszerint a helyszínén szerezhetı elı (ledılt épület gerendái, deszkák, kötél, stb. a tőzoltó és mőszaki rajok szerszámai, stb.) nagyobb építményekben (100 fınél több alkalmazott esetében, stb.) célszerő külön munkásra jókat is felállítani. 14. §. (a vagyonvédelmet és üzemfolytonosságot szolgáló rendszabályok) (1) A vagyonvédelmet és az üzemfolytonosságot szolgáló rendszabályok célja egyrészt a normális lég- oltalmi (tőzvédelmi, gázvédelmi) rendszabályokon túlmenıleg az építmény üzemi sajátságainak megfelelıen a vagyonvédelmet elısegíteni, másrészt az olyan üzemeknél, amelyek akár a feladatuk miatt (pl. áramszolgáltatás, vízszolgáltatás, stb.), akár üzemi sajátságaik miatt (pl. üzembeszüntetésük csak hosszabb idı alatt lehetséges) mőködésüket teljesen nem szüntethetik be, a riadó alatt is üzemben lévı részek veszélytelenségét biztosítani. (2) A vagyonvédelmet szolgáló intézkedéseket az alábbiakban foglalhatjuk össze: a) Célravezetı (vasbetonvázas) építkezés. Ezzel az építkezési rendszerrel korlátozhatjuk a romboló bombák hatását. Csak az új építkezéseknél gazdaságos. b) A szilánkhatást csökkenthetjük egyrészt az építményeken kívül, vagy éppen az építmény tetején elhelyezett, háborúban gazdasági hasznot nem hajtó tárgyak (üveg, cégtábla, reklámtábla, fények, díszek, szobrok, ablakok, erkélyen elhelyezett tárgyak) el távolításával, melyek egyébként a szilánkhatást növelnék és maguk is megsemmisülnének, vagy megrongálódnának. Másrészt csökkenthetjük a szilánkhatást vékony és törékeny felületek (üveg, bádog, stb.) ellen állóvá tételével, vagy éppen lefedésével, pl. ablakok leragasztása papírral, kirakatott lefedése redınnyel, fa táblával,

homokzsákkal, szobrok lefedése homokzsákokkal, üvegtetı beburkolása felül fatáblával, alul ragasztott vászonnal, stb. c) Mind a romboló-, mind a gyújtó- és gázhatás ellen igen hatásosan védekezhetünk a nagyobb árukészletek megosztott tárolásával. E célból az egyes részekkel egymástól a készletet fenyegetı harceszközök hatótávolságának (tőztávolság, bombahatósugár, gázbomba, hatósugár) megfelelı távolságra tároljuk, vagy legalább is a készletet fenyegetı veszély hatásának ellenálló rekeszfalakkal (tőzfal, gázbiztos, fal, szilánk-biztos fal) a tároló helyiséget, istállót, medencét, tartályt, stb. lehetıleg minél kisebb részekre osztjuk. Olyan árukból, amelyekben tőz, harcgáz. vagy rombolás számba vehetı kárt tehet, sohasem tároljuk egybekeli 50.000 P értékő árunál többet. d) igen nagy gondot kell fordítani a repülı harceszközök által pusztulásnak kitett igen értékes, rag] pótolhatatlan vagyontárgyak (drágakövek, pénz, hitellevelek, okmányok, szobor, gép, egyéb fontos mőszaki berendezés, rádium, stb.) megóvására. Sok helyen szükséges lesz. ezek részére külön e célra létesített óvóberendezésekkel (külön óvóhely, páncélszekrény az óvóhelyen, kazetta, stb., homokzsák, páncéllemez, tetıszerkezet, stb.) létesítése. e) A légitámadások állal elıidézett zavarban, sıt azon kívül is. pl. csökkentett v i l ágí t ás alatt fokozott elıvigyázatosság szükséges egyes építményekben az esetlegesen tolvajlások és fosztogatások ellen. Ez ellen egyrészt a segédrendırséget, másrészt egyéb rendszabályokkal kell ezen segíteni. Pl. áruházakban, stb. áru zárt helyen legyen, kávéházakban kiszolgáláskor azonnal kell fiz e t n i , korlátokat emelni, stb. f) A légvédelmi riadó jelére a hirtelen üzem-beszüntetéskor sok helyen fordulhat elı kár (pl. melegen, vagy hidegen kezelt áruk elromlanak. tőzhelyek. mozgásban maradó gépek nyomás alatt álló tartályok, stb. felügyelet nélkül maradnának). Ezért ezeknek a mőveleteknek gyors befejezését vagy továbbfolytatásának biztosítását gondosan meg kell szervezni. Szükséges lehet e célból külön berendezéseket létesíteni. A szükséges tennivalókat gondosan kell eloszlani, begyakorolni és figyelmeztetı táblákra kiírni. Célszerő lehet az egyes energiaforrások központilag való lezárása pl. a légoltalmi parancsnok a riadó elhangzása Után, mikor mindenki az óvóhelyen van, központilag kikapcsoltatja a villanyt, a gázt, a vízvezetéket, stb.). Ez egyrészt megakadályozhatja az esetleges energia pocsékolását, másrészt megelızheti a károk terjedését pl. rövidzárlat, gázömlés. vízömlés. stb.). (3) A légvédelmi riadó alatt le nem állítóható üzem folytonosságát szolgáló intézkedések általában az alábbiakra terjedhetnek ki: a) a mőködési továbbfolytató üzemi berendezéseket (gépek, kazán, kemence, stb.) és üzemanyagot légoltalmi szempontok szerint kell telepíteni, vagyis akként, hogy a berendezések és a szükséges üzemanyag lehetıleg megosztott legyen, továbbá oly távolságra legyenek egymástól, hogy egy bomba ne helyezhessen több egységet üzemen kívül. Ha ez a megoldás nem gazdaságos, akkor a károkat legalább az ál t al korlát o z z u k , hogy a nehezen pótolható és támadás hatására érzékeny részeket pl. erıközpont, motor, kazán, lendítıkerék, kapcsolószekrény, olajtartály, stb.) alkalmas módon (pl. betonfülke, páncélláda, páncéllemez, védjük legalább szilánkhatás ellen. b) A mőködési tovább folytató üzem üzemben futására, illetıleg felügyeletére szükséges személyzet életének megvédéséi megoldhatjuk megfelelı óvófülkék (vasbetonfülke, acélfülke, stb.) vagy földbe vájt óvólyukak létesítésével, ezen felül megfelelı felszereléssel (gázálarc, vészjelzı) stb.). c) Oly üzemekben, melyeknél a munka fenn t a r t á s a nem légoltalmi szempontból szükséges, (pl. közmővek, hadiüzem, stb.) olt gondoskodni kell tartalék berendezések energia, stb. tárolásáról és arról az átváltás lehetıleg üzemzavar nélkül következzék be.

15. §. (a kiürítéssel kapcsolatos rendszabályok) (1) Személyeknek és ingóságoknak a veszélyezte- tett helyekrıl biztonságosabb helyekre való átcsoportosításánál a II. csoportba sorolt építmények tekintetében a következıkre kell figyelemmel lenni: a) átcsoportosítás az építményen belül, vagy az építményben lévı intézmény egyes részeinek kitelepítése, b) az építményben lévı intézmény mőködésének szüneteltetése és c) az építményben lévı intézmény áttelepítése. (2) Átcsoportosítás az építményen belül: A légitámadások által különösen veszélyeztetett II. csoportba sorolt építményekben szükség lehet, az építmény egyes részei túlzsúfoltságának megszüntetésére, mégpedig akként, hogy mind a személyzetet, mind az értékes és rongálódásnak kitett ingóságokat (termelıeszközök, nyersanyag, üzemanyag), az építmény egész területére, elosztják. Az idıbeni biztosítás akként történjék, hogy pl. a munkatermekben, tantermekben, egyéb helyiségekben túlzsúfoltság ne álljon elı, miért is a tömeget kisebb helyiségekbe szétosztjuk; a gyártási folyamat értékes szakaszával foglalkozó és nehezen pótolható, szők helyen összezsúfolt üzemrészt megosztjuk és széthelyezzük, nehogy esetleg a támadás a gyárat üzemen kívül helyezhesse. Az üzemanyagot, a nyersanyagot, a készárukat, a berendezést, a felszerelést, stb., ha azok nehezen pótolhatók és érzékenyek, megosztottan tároljuk. Az építményben megforduló tömeget csoportokra osztjuk fel, vagy az építményben tartózkodhatók számát meghatározzuk. A személyzetet és az ingóságokat az építmény kevésbé veszélyeztetett részébe át kell csoportosítani, akkor is, ha az építmény valamelyik része a többi részhez képest túlzottan veszélyeztetett (pl. tőzveszélyes, robbanás veszélyes, különösen feltőnı, padlás-nélküli építményekben a legfelsı emelet, ha benne értékes, éghetı anyag van, stb.). Ha az építménynek emberek tartózkodására szolgáló helyiségei (munkaterem, tanterem, stb.) az óvó-helyektıl (a gazdaságos óvóhely telepítési lehetıségektıl) oly távol esnék, hogy a bennük tartózkodó személyek a riasztástól a repülıgépek megjelenéséig nem tudnának az óvóhelyre idejében beérkezni, célszerő az ilyen helyiségeket (távol esı épület, felsı emelet, lépcsıtıl messze esı szárnyépületi helyiségek) tartósan kiüríteni és a tartózkodási helyet az óvóhely közelében lévı helyiségekbe áthelyezni. (3) Az építményben lévı intézmény mőködésének szüneteltetése. Különösen veszélyeztetett építményekben, jelesül azokban, amelyekben a légoltalom meg szervezése nehéz, vagy amelyek nehezen védhetık, cél szerő a veszélyeztetettség tartamára a bennük elhelyezett intézmény mőködését részben vagy egészben szüneteltetni. Szükséges lehet ezenfelül azokban a veszélyeztetett épületekben, amelyekben a légoltalom még nincs biztonságosan kiépítve, (óvóhelyek nincsenek) a légvédelmi készültség elrendelése után a bennük lévı intézmény mőködését ideiglenesen szüneteltetni. Végül szükséges lehet a lerombolt építményekben lévı intézmények mőködését a helyreállítás tartamára szüneteltetni. (Az építményben lévı intézmény mőködésének szüneteltetése alatt értjük pl. azt, hogy mozik, színházak, kulturális intézmények, hivatalok, áruházak, iskolák látogatását beszüntetjük, ipari üzemeket leállítjuk, kórház, árvaház, internátus, stb. ápoltjait, bennlakóit hazabocsátjuk. Kiürítés alatt pedig azt értjük, hogy az építménybıl a légoltalomhoz szükséges személyzeten kívül az összes személyeket és a veszélyeztetett anyagot eltávolítjuk. Egyes intézmények mőködésének szüneteltetése — különösen hosszabb idıtartamra — közszempontból szociális, és gazdasági szempontból igen káros, sıt némelyiké lehetetlen is lehet, (mint pl. kórház, közhivatal, fegyház, árvaház, vagy esetleg gyárüzem, vásárcsarnok, templom, iskola) úgy, hogy ezeknek áttelepítésérıl kell gondoskodni.)

(4) Az építményben lévı intézmény áttelepítése. Szükségessé válhat, hogy egyes tartósabb és különösen veszélyeztetett, nehezen védhetı, vagy elrombolt építménybıl az ott elhelyezett intézmények, — ha az intézmény további mőködése közszempontból igen fontos, vagy, ha nyomós gazdasági érdekek kívánják —. a veszélyeztetettség (vagy a helyreállítás) tartamára más építményekbe áttelepíttessenek. Az intézmény áttelepítésével kapcsolatban a következı intézkedések szükségesek: a) az építmény ırzésére és légoltalmira vissza-maradott személyek kijelölése, mőködésükhöz szükséges légoltalmi eszközökrıl és berendezésekrıl való gondoskodás, (tőzoltó eszközök, óvóhely, gázálarc), b) az áttelepítendı személyek kijelölése, c) az áttelepítendı anyag kijelölése, d) az áttelepítendı személyek és anyag szállításra kész állapotba helyezése, e) a szállítóeszközök és a szállító-vonal biztosítása, f) berakás, szállítás, kirakás, g) az új férıhely és berendezési tárgyak biztosítása, h) berendezés (munkaerı, anyagi. i) a munkafolytonosság biztosítása munkaerı. üzemanyag, élelem, stb.), j) az új férıhely légoltalmának biztosítása. Az a) ponthoz: Az építmény nem maradhat felügyelet nélkül. Az építményt már a szomszédokra való tekintettel is (tőz terjedése megfelelı légoltalomban kell részesíteni. A b) ponthoz: Rendszerint a teljes személyzetet kell áttelepíteni, kivételesen a különös szakképzettséget nem igénylı munkaerıt az új helységben kell biztosítani. A c) ponthoz: Az áttelepítendı anyag csak az intézmény mőködéséhez szükséges feltétlen mennyiségő legyen. Itt messzemenıleg figyelembe kell venni, hogy mit lehet az új helyen az intézmény céljaira igénybe venni. Az anyag mennyiség meghatározása és áttelepítése az érintett intézmény feladata. A d) ponthoz: A szükséges göngyöleget (ládák, kötél, zsák, stb.) és a munkaerıi bi z t o sítani kell. Az e) ponthoz: Tekintettel arra, hogy az áthelyezés a légvédelmi készültség elrendelésekor (vagyis akkor, amikor a jármővek zöme a hadsereg céljait szolgálja), ütközik a legnagyobb nehézségbe és a továbbiakban sem fognak szállítóeszközök bıven rendelkezésre állni az áttelepítésnél általában a következı jármővekre számíthatunk: Városi helyi forgalomban: Folyami hajók, közúti és helyiérdekő villamosvasutak, háromkerekő gépjármővek, lófogatú teherjármővek. Községi helyi forgalomban: Lófogatú kocsik, ökrös szekerek. Távolsági forgalomban, csakis a kiürítést végrehajtó hdt. parancsnokság által rendelkezésre bocsátott hajók, vasút. Az f) ponthoz: Berakásnál, átrakásnál, kirakásnál megfelelı munkaerıt, a szállításnál felügyelı személyzetet kell biztosítani. A g) ponthoz: A férıhely biztosítása felsıbb intézkedések (kiürítési részletintézkedések) szerint történhetik: a városnak vagy községnek külterületén, vagy pedig felsıbb parancsra az. eredetinél kevésbé veszélyeztetett területeken (fıleg a D. osztályozása községek területén), fekvı építményekben. Az intézmény jellege a férıhely kiválasztásában és a berendezési tárgyak helyszíni biztosításában döntı fontosságú. A j) ponthoz: A légoltalmi intézkedéseket az intézmény új férıhelyül szolgáló építményeknek és magának az intézménynek jellegéhez kell szabni, különös tekintettel a helyi viszonyokra Célszerő az egyes fent említett ténykedések végre hajtására külön közegeket, nagyobb méretek esetén külön munkacsoportokat alakítani. Ilyenek lehetnek: csomagoló közeg vagy csoport,

berakó közeg vagy csoport, kirakó közeg vagy csoport, szállás csináló csoport. (5) A végrehajtást szolgáló békebeli elızetes intézkedések: A (2) pont alatt említett feladatokat és végre hajtásukat szolgáló elızetes intézkedések egy részét már békében meg kell tenni és a légoltalmi tervben biztosítani, míg az elızetes intézkedések többi részét a légvédelmi készültségi tervben egy ahhoz csatolandó külön „Idıés munkabeosztás"-ban kell részletesen feltüntetni. A (3) pont alatti elızetes intézkedéseket a légvédelmi készültségi tervben le kell rögzíteni. A (4) pont alatti elızetes intézkedések megtételére kizárólag az elıreláthatólag tartósabb és igen veszélyeztetett helyen lévı építményekben elhelyezett oly intézmények kötelezhetık, amelyek nehezen védhetık és amelyeknek mőködését közszempontból tartósan beszüntetni nem lehet (pl. nagy hidak, nagy pályaudvarok, repülıterek, hadiipar-telepek, igen fontos katonai épületek, legfontosabb energia-termelı telepek és elosztó telepek, stb. közvetlen közelében 2—300 m-nyi körzetben lévı kórházak, magas létszámú közhivatalok, stb. rossz óvóhely-létesítési lehetıségekkel). De elı lehet készíteni az ugyanilyen veszélyeztetett helyen lévı nagy tömegeket befogadó oly intézmények áttelepítését is, amelyek áttelepítése különös költségbe nem kerül és amelyeknek holléte különös fontossággal nem bír, pl. bölcsıdék, gyermekmenhelyek, szegényház, árvaház, internátus, iskola, stb. Ezek áttelepítése a lakos sőrőséget is nagyban csökkenti.

II. A II. csoportba sorolt építmény légoltalmi terve. 16. §. (a légoltalmi terv elkészítése) (1) A II. csoportba sorolt építmény vagy vagyon-tárgy légoltalmi tervét az építmény vagy vagyontárgy tulajdonosa, illetve a 88.000/eln. lgv.—1939. sz. rendelet 28. §. (7) bekezdésében meghatározott személy. mint az építmény vagy vagyontárgy légoltalmi vezetıje az építmény légoltalmi parancsnokának közremőködésével köteles elkészíteni. Az építmény légoltalmi tervét a jelen utasítás I. fejezetében ismertettet elvek, valamint a 88.000/eln. lgv.—1939. sz. rendelet 35. §. (2) bekezdésében, a 36. §. (3) bekezdésében és a 39. §. (3) és (5) bekezdésében elrendeltek figyelembevételével a jelen utasítás 3 mellékletének mintája szerint kell elkészíteni. (2) A légoltalmi tervnek a 3. számú mellékletben megadott szerkezeti formája kötelezı. Ez biztosítja azt, hogy a tervben az elbírálásra hivatottak könnyen eligazodhassanak. A légoltalmi terv I. részében (Általános rész) ismertetni kell magát az építményt, annak rendeltetését, valamint az építmény tervezett légoltalmi szervezetét és a tervezett légoltalmi berendezéseket. A légoltalmi terv II. részében (Részletes terv) ki kell mutatni, hogy az építménynek a légoltalmi terv I. részében tervezett légoltalmi szervezetének kiépítése és a légoltalommal kapcsolatos felszerelések és berendezések beszerzése, illetve létesítése, úgy azok személyi, mint anyagi vonatkozásaiban miként (hány ütemben, mennyi idı alatt?) terveztetik. (3) A légoltalmi terv átvizsgálásánál az arra hivatottak úgy a légoltalmi terv I., mint a légoltalmi terv II. részében foglaltakat kötelesek elbírálni 8 véleményüket a légoltalmi terv III. részében a részükre fenntartott helyen juttatják kifejezésre. (4) A 3. számú mellékletben feltüntetett rovatok csak mintául szolgálnak. A szükségteleneket el lehet hagyni, s ha szükséges új rovatokat lehet nyitni (5) A légoltalmi terv I. részének személyi vonatkozású pontjainál fel kell tüntetni: a) a kijelölt személy elı- és utónevét, b) életkorát, c) lakcímét, d) állampolgárságit, d) foglalkozását, illetve hivatali állását. e) volt-e katona vagy sem s ha igen. mily rendf) fokozatban van, g) vajon végzett-e már légoltalmi tanfolyamot ha igen, hol. (6)A légoltalmi terv I. részében az építményt égészén röviden, lehetıleg csak pár jellegzetes szóval kell ismertetni. Az ismertetés magában foglalja, hogy: a) az építmény a város vagy község, mely területén fekszik. b) az építmény hány. milyen épületbıl áll. ezek külön-külön mi célt szolgálnak, különkülön hány emeletesek; hogy ezekben üzemi idıben (hivatalos órák alatt) hány fı tartózkodik, c) oly építményekben, melyekben idegenek tömegesen fordulnak meg, milyen az átlagos személyi forgalom, a legkisebb és legnagyobb személyi létszám feltüntetésével. d) azokat az építményeket, melyekkel légoltalmi szempontból összmőködésre van hívatva s a légoltalmi szempontból fontos környezetet. A fentiekre vonatkozó választ célszerő 1 vagy 2 helyszínrajzban megadni. Az egyik 1:200 léptékő vázlatban magát az építményt, illetve annak épületeit ábrázolja, a másik 1:500 léptékben, azokat az építményeket tünteti fel, melyekkel légoltalmi szempontból összmőködésre van utalva, úgyszintén a légoltalmi szempontból fontos környezetet.

(7) Az. építmény légoltalmi végrehajtó szervezetét az 1. sz. mellékletben megadott mintákhoz hasonlóan rajzban kell feltüntetni s ezt kell csatolni mellékletként az I. rész 8. pontjához. (8) Az építményi vezetési helyszínrajzát 1:200 léptékben kell szerkeszteni s ebben fel kell tüntetni: a) a légoltalmi parancsnoknak és az építmény légoltalmi végrehajtó szervezete egységeinek helyeit légvédelmi riadó esetén. b) a végrehajtó szervezet egyes részeivel való összeköttetés módját az építményen belül, c) összeköttetést a hatóságokkal és az összmőködésre hivatott szomszédokkal, d) az építményen belül az óvóhelyek helyeit. avagy ezeket helyettesítı árokóvóhelyek tervezett helyeit. e) ha az építmény légoltalmát körzetekre osztva szervezi meg a körzet beosztást is fel kell tüntetni! A fentiek szerint szerkesztett vezetési helyszínrajzot az 1. rész 9. pontjához kell csatolni mint mellék letet. (9) Az építmény tőzvédelmi helyszínrajzában fel kell tüntetni az építmény tőzveszélyes részeit, épületenként a tőzcsapok és tőzjelzı berendezések helyeit, úgyszintén a tőzoltóeszközök helyeit, a vízvezetéki hálózatot, kutak és víztartályok helyeit s a tőzoltáshoz szükséges homok tárolási helyeit. Ugyanitt fel kell tüntetni az építési vonatkozású tőzvédelmi rendszabályok által megkívánt és tervezett átépítéseket vagy beépítésekkel is. A tőzvédelmi helyszínrajzot mellékletként az I. rész 11. pontjához kell csatolni. (10) Az építmény tömegvédelmi helyszínrajzában a II. részben kimutatott ütemek szerint külön-külön színnel fel kell tüntetni a telepítendı óvóhelyek helyeit, avagy az azokat pótlandó árokóvóhelyek helyeit. Úgy az óvóhelyeket, mint az árokóvóhelyeket folytatólagos római számokkal kell ellátni. E melléklet megjegyzésében részletezni kell az óvóhelyek és árokóvóhelyek mőszaki adatait s azok tervezett berendezéseit. A tömegvédelmi helyszínrajzot az I. rész 12. pontjához mellékletként csatolni kell. (11) Ha az elızıkben elrendeltek egy helyszínrajzon feltüntethetık, elegendı egy helyszínrajzot készíteni s az I. rész megfelelı pontjainál csak erre az egyre kell hivatkozni. (12) Az I. rész 14. pontjának megadandó válaszban ismertetni kell, vajon az üzem légvédelmi riadó esetén munkáját abba hagyja-e vagy sem, avagy mely része s mily mérvben köteles munkahelyén maradni, (hány személy és hol) s hogy a munkahelyen maradók részére óvóhelyfülkék rendelkezésre állnak-e. vagy ezeket létesíteni tervezi-e s hol, s hogy ez a II. részben hol van tárgyalva. (13) Az I. rész 15. pontjához mellékletként csatolni kell az építmény légoltalmi költségvetését. A költségvetésnek teljesen összhangban kell lenni a II. részben foglaltakkal. Az egyes tételeket a II. rész ütemei szerinti csoportosításban kell felvenni s ütemenként összegezve úgy a beszerzendı anyagokat, mint költségeket ki kell mutatni, majd az egyes ütemek végösszegeinek összeadásával ki kell mutatni a véghelyzetet. (14) A légoltalmi terv II. részének (Részletes terv) szorosan összhangban kell lenni az I. részhez (Általános rész) csatolt mellékletek adataival (a 3. sz. mellékletben megadott mintában az I. számú melléklet elsı példája alapján ismertetett szervezet vétetett alapul). (15) Az egyes ütemek személyi vonatkozásában fel kell tüntetni, hogy az ütemnek megfelelıen rendelkezésre álló eszközök igénybevételével s a kiképzés mérve szerint hány fı fog az ütemnek megfelelı idıben a hivatkozott szerv szolgálatára, rendelkezésére állni. (16) Az anyagi vonatkozásban címő függıleges rovatban fel kell tüntetni a személyi vonatkozásban szereplı egyének már meglévı, vagy az ütem idıpontjáig beszerezendı személyi és szakfelszerelését, valamint az egység külön szakfelszerelését, továbbá a létesített

berendezéseket. A felszerelések tételenkénti megnevezésénél hivatkozni kell, hogy azok beszerzést az I. részhez csatolt költségvetés mely tétele alatt van felvéve. (17) A következı ütemekben csakis az elızı ütemben már végrehajtottak kiegészítését kell részlétezni, pl.: „mint az elsı ütemnél, továbbá stb., stb.'. Vonatkozik ez úgy a személyi részre, mint az anyagi részre. (A fokozatos kiképzés állal a már beállítható személyek száma fokozatosan növekedhet, s ugyan csak ezáltal kimutatható az anyagi beszerzések ütemenkénti mérve is.) (18) A légoltalmi terv II. részének ,,Riasztás" c. rovatában ütemenként fel kell tüntetni, hogy az építményen belül a figyelést, kárfigyelést és riasztást az ütemnek megfelelı idıpontban hány személlyel és miként tervezi s mi lesz azok egyéni és szakfelszerelése. Ennek összhangban kell lenni az I. részhez csatolt vezetési helyszínrajzban foglaltakkal. (19) A légoltalmi terv 11. részének „Közvetett védekezés," „A megelızı tőzvédelem," Végrehajtó szervezetbe be nem oszlottak (passzív rész) ellátása" s „Az üzemfolytonosságát szolgáló rendszabályok rovataiban fel kell tüntetni a megfelelı ütem idıpontjában létesítendı berendezéseket, beszerzéseket vagy a tervbe vett ténykedéseket. (20) A II. rész „Egyéb tömegvédelmi berendezések'- rovatainak teljes összhangban kell lenniük az elızı rovatokban az óvóhelyek létesítésére vonatkozó terv ütemenkénti részleteivel. Ahol az óvóhelyek csak valamelyik késıbbi ütem folyamán kerülnek elkészítésre, e helyen kell feltüntetni az ezeket pótló s a légvédelmi készültség idıpontjában kiemelendı árokóvóhelyek létesítésének személyi szükségletét s a kiemeléssel s azok berendezésével járó anyagi kihatásokkal. (21) A 11. csoportba sorolt építmények légoltalmi vezetıinek, légoltalmi parancsnokainak és a különbözı szakszolgálatok vezetıinek kiképzése külön rendelettel szabályozott tanfolyamokon történik. A légoltalmi végrehajtó szervezet légoltalmi szolgálatosainak kiképzéséi a különbözı szakszolgálatok vezetıinek közremőködésével a II. csoportba sorolt építmény légoltalmi parancsnoka hajtja végre. E célból az építmény légoltalmi parancsnoka kiképzési tervezetet szerkeszt. Ez részletesen felöleli a kiképzés anyagát, a kiképzés menetét, (elméleti és gyakorlati rész) s azt hogy azon kik kötelesek részi venni. Ennek alapján kell a légoltalmi terv II. részének ,,Légoltalmi kiképzés" és „Gyakorlatok" rovatait egészen röviden, lehetıleg pár szóval kitölteni. A kiképzésnek összhangban kell lenni az elızı rovatokban ütemenként kimutatott felszereléssel. A kiképzési tervezetet a légoltalmi terv II. részéhez kell csatolni. (22) A légoltalmi terv II. részének „Véghelyzet" C. függıleges rovataiban az egyes ütemeknél felsoroltakat összevonva úgy kell feltüntetni, hogy abból úgy a személyi, mint az anyagi vonatkozású elérni szándékolt végcél tisztán kivehetı legyen. 17.§. (a légoltalmi terv kiterjesztése) (1) A légoltalmi terv felterjesztésére vonatkozó rendelkezéseket a 88.010/eln. lgv.— 1939. sz. rendelet 6. §. (12) bekezdése, valamint a 88.000eln. lgv.— 1939. sz. rendelet 36. §. (5) és a 39. §. (6) és (7) bekezdése tartalmazza. 18. §. (a beterjesztett légoltalmi tervekkel való további eljárás) (1) A város vagy község légoltalmi vezetıje a légoltalmi tervekkel a 88.000/eln. lgv.—1939. sz. rendelet 36. §. (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el, s véleményét a légoltalmi terv III. részében a megfelelı helyen feltünteti. A község légoltalmi vezetıje az általa megvizsgált terveket a fıszolgabíróhoz terjeszti fel. A fıszolgabíró a terveket felülvizsgálja, a véleményét a terv III. részében a megfelelı helyre rávezeti és a tervet az alispánhoz felterjeszti.

(2) A polgármester, illetıleg az alispán a II. csoportba sorolt építmények légoltalmi terveit szakközegei bevonásával átvizsgálja. Észrevételeit külön íven elıjegyzi, majd a hadtest légvédelmi parancsnokkal — ipartelepeknél a kerületi iparfelügyelıvel, illetve bányahatósággal egyetértve kitőzi az együttes felülbírálás idıpontját és helyét. Erre az együttes felülbírálásra az illetékes tőzrendészeti felügyelıt ki kell rendelni, illetve meg kell hívni (88.000/eln. lgv.—1939. sz. rendelet 21. §-a, a 36. §. (6) bekezdése, a 44. §. e) pontjai és a 46. §. e) pontja). (3) Amennyiben a polgármester vagy az alispán. a hadtest légvédelmi parancsnok, az illetékes tőzrendészeti felügyelı, a kerületi iparfelügyelı vagy a bányahatóság az építmények légoltalmi terveinek elbírálásához a helyszínre való kiszállást tartja szükségesnek, úgy a felülbírálás helyéül az építményt kell kijelölni. A kiszállásról az építmény tulajdonosát (birtokosát vagy annak megbízottját) vagy az építmény felett rendelkezésre jogosult személyt elızetesen értesíteni kell. Ez köteles a belépést s a megtekintést megengedni és az építmény légoltalmával kapcsolatos összes felvilágosításokat megadni. (4) Az együttes felülbírálásnak ki kell terjednie a légoltalmi tervek teljes tartalmára. Felül kell bírálni és ennek alapján jóváhagyni vagy módosítani kell azokban tervezett berendezéseket, felszereléseket és a légoltalmi szervezetet, továbbá a létesítésükre tervezett határidıket is. (5) Az illetékes tőzrendészeti felügyelı, a kerületi iparfelügyelı, illetıleg a bányahatóság képviselıje az együttes felülbírálás alkalmával elfoglal álláspontjukat a légoltalmi terven erre a célra fenntartott helyen juttatják írásban kifejezésre (légoltalmi terv III. részében) . (6) A légoltalmi felülbírálás tárgyában hozott határozatot a tervek mindkét példányára a III. résznek e célra fenntartott helyén rá kell vezetni és a polgármester, illetıleg az alispán, továbbá a hadtest légvédelmi parancsnok aláírásával ellátni. Az így hozott határozatot az 1939. évi II. t.-c. 137. §. (9) pontja alapján hozott határozatnak kell tekinteni. (88.000/eln. lgv.—1939. sz. rendelet 37. §. (2) bekezdései. (7) Az elızı bekezdésben megjelölt határozatot a jogorvoslati határidı bevárása után, a hadtest légvédelmi parancsnok a honvédelmi miniszterhez fel terjeszti: A honvédelmi miniszter a légoltalmi berendezések létesítésére vonatkozó) határidı megállapítása, továbbá az esetleg benyújtott jogorvoslat tárgyában véglegesen határoz és határozatát mind a hadtest légvédelmi parancsnokkal, mind az alispánnal, illetıleg a polgármesterrel írásban közli. A döntést a légoltalmi terv összes példányaira rá kell vezetni és az érdekeli felekkel a tervek visszaadása útján kell közölni. 19. §. (a jóváhagyott légoltalmi tervekkel való további eljárás) (1) A jóváhagyott légoltalmi tervekkel való további eljárási s azok megırzését a 88.000/eln. lgv.-1939. sz. rendelet 16. §. (3) bekezdés f) pontja és a 37. §. (8) és (4) bekezdése, valamint a 46. §. c) pontja szabályozza.

III. A II. csoportba sorolt építmény légvédelmi készültségi terve. 20. §. (a légvédelmi készültségi terv elkészítése) (1) A légvédelmi készültségi tervet a légoltalmi terv felterjesztésével egyidejőleg az építmény (vagyon-tárgy) légoltalmi parancsnoka a valóságnak megfelelı helyzet alapján szerkeszti meg. E célból az építmény (vagyontárgy) légoltalmi vezetıje a légoltalmi tervnek nála maradt példányát a légoltalmi parancsnok rendelkezésére bocsátja (88.000/eln. lgv.— 1939. sz. rendelet 38. §. (1). (2) A légvédelmi készültségi tervet a jelen utasítás I. fejezetében foglalt elvek, valamint a 88.000/ eln. lgv.—1939. sz. rendelet 35. §. (3) bekezdésében elrendeltek figyelembevételével a 4. sz. melléklet min- 4. sz. melléklet tája szerint kell elkészíteni. (3) A légvédelmi készültségi tervet a mindenkori helyzetnek és a mindenkor rendelkezésre álló eszközöknek megfelelıen kell összeállítani és a légoltalom megvalósításának részletekre (ütemekre) osztása esetén mindannyiszor át kell dolgozni, ahányszor valamelyik részlet megvalósul (88.000/eln. lgv.—1939. sz. rendelet 38. §. (9) bekezdése). Szerkesztésének alapját az építmény jóváhagyott légoltalmi tervében lerögzített s a szerkesztés idıpontjában mőködıképes, vagy 48 óra alatt mőködıképessé tehetı légoltalmi szervezet egységei és berendezései képezik. Mihelyt a légoltalmi terv által véglegesnek megszabott állapot már el van érve, a légvédelmi készültségi terv egységessé válik s azt többé átdolgozni nem kell. (4) A légvédelmi készültségi terv nagyjában kél fı részre oszlik: I. Tájékoztató szövegrész, II. Munkaterv. (5) A tájékoztató szövegrésznek elbeszélı formában, röviden, világos vezérszavakban mindazokat a ténykedéseket kell magában foglalnia, melyek ismerete szükséges ahhoz, hogy a vezetésre és intézkedések kiadására hivatott szerv a „Munkaterv"-ben látszólag összefüggés nélkül a teendık végrehajtásának sorrendjében feltüntetett ténykedések összefüggését s az elérendı véghelyzetet, az ezekre vonatkozó utasítások idıt rabló tanulmányozása nélkül, könnyen s gyorsan áttekinthesse s hogy a szövegrész elolvasása után minden idıveszteség nélkül a „Munkaterv"-ben foglallak foganatosításához láthasson. Ez biztosítja a zökkenés mentes, céltudatos végrehajtást, még abban az esetben is, ha bármely oknál fogva nem a szerkesztı által volnának a „Munkaterv"-ben foglalt teendık irányítandók, illetve végrehajtandók. A tájékoztató szövegrésznek fıbb vonásokban tartalmaznia kell továbbá az alárendelt szervek és egységek ténykedését is oly terjedelemben, hogy ennek alapján a vezetésre és parancsadásra hivatott szerv a ténykedések összefüggését áttekinthesse s esetleg felmerülı nehézségek esetén, a nehézségek áthidalására céltudatosan és helyesen intézkedhessen. A tájékoztató szövegrész tartalmi és szerkezeti formáját a 4. sz. melléklet I. része mutatja. A 4. sz. melléklet elsı részében foglaltak csak mintául szolgálnak. A szerkesztésnél csakis a helyi viszonyok szerint szükséges pontokat kell felvenni s ha az általános tájékoztatáshoz szükséges, új pontokat is fel lehet venni. A szövegrészben foglaltak részletei, melyek az általános áttekintést zavarják, s melyek részletes áttanulmányozása a ,.Munkaterv"-ben feltüntetett ténykedések folyamán is ráér, a szövegrészhez csatolandó mellékletekben kell feltüntetni s a szövegrészben csak ezekre kell hivatkozni. A tájékoztató szövegrész mellékleteibıl azokat, melyekre a „Munkaterv"-ben foglalt végrehajtáshoz szükség van, a „Munkaterv"-nél kell elhelyezni s a szövegrésznél ezt a körülményt fel kell tüntetni.

(6) A Munkaterv a légvédelmi készültségi terv leglényegesebb része. Ez biztosítja a tervszerő és kapkodásmentes munka menetét. Mintáját a 4. sz. melléklet II. része adja meg. A munkaterv-be fel kell venni mindazokat a ténykedéseket, melyek az építmény légoltalmi felkészültségének eléréséhez szükségesek, mégpedig azok jó elıre átgondolt végrehajtásának sorrendjében. A Munkaterv-ben a végrehajtandó teendıt, vagy munkát csak jellegzetes vezérszavakban iktatásszerően kell feltüntetni. Ha valamely ténykedés helyes végrehajtásához külön utasítások kiadása szükséges, s ezt élıszóval kiadni hosszadalmas lenne, ily esetben a Munkaterv-hez munkajegyet kell csatolni. A munkajegy mintáját az 5. sz. melléklet mutatja. A Munkaterv-hez csatolni kell továbbá mind azokat az okmányokat, segédleteket, esetleg tárgyakat, melyek a feladat végrehajtásához szükségesek. Ha a Munkaterv-hez csatolandó mellékletek vagy tárgyak nagyobb terjedelmőek, vagy, ha azok rendes körülmények között más célra vannak használatban, a Munkaterv-ben fel kell tüntetni, hogy azok hol vannak elhelyezve, illetve rendes körülmények között ki használja azt a tárgyat. (7) A munkajegyen a végrehajtandó légoltalmi teendıt vagy munkát, tehát a végrehajtásra hivatott közeg feladatát, röviden, tömören, de azért minden félreértés és kétséget kizáró módon, világosan kell szövegezni. Ha a feladat végrehajtásához egy személy nem elegendı, vagy ha a munka természete különleges felszerelést igényel, úgy a munkajegyen fel kell tüntetni hogy a munka vezetıjének a feladat végrehajtásához hol, mikor mennyi munkaerı, illetve milyen eszközök állnak rendelkezésére, illetve azokat honnan kell beszereznie vagy felvételeznie. A munka végrehajtásához szükséges egyéb szak-utasításokat és magyarázatokat, valamint vázlatokat, nyugtákat, ellennyugtákat, stb. segédleteket, a munka-jegyhez mellékletként kell csatolni. A munka végrehajtását és befejezését a végre hajtó közeg annak a parancsnoknak jelenti a munka jegyen, aki ıt kirendelte, vagyis akitıl a munkajegyet kapta. A munkajegyeket a teendık sorrendjének megfelelıen meg kell számozni és a munkatervhez mellékletként csatolni kell. 21. §. (a légvédelmi készültségi terv beterjesztése) (1) A légvédelmi készültségi tervet a 88.000/eln. lgv.—1939. sz. rendelet 38. §. (3) és (4) bekezdésében. valamint a 39. §. (8) bekezdésében elrendeltek szerint kell beterjeszteni. (2) A honvéd állomásparancsnok az elızetesen neki bemutatott légvédelmi készültségi terveket a 88.000/eln. lgv. 1939. sz. rendelet 39. §. (8) bekezdése értelmében a részére fenntartott helyen esetleges észrevételeinek rájegyzése mellett láttamozza s a fent hivatkozott rendelet 38. §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések foganatosítására az építmény légoltalmi parancsnokának visszaadja. A légvédelmi készültségi tervek átdolgozása esetében ugyanúgy kell eljárni, mint azok elsı elıkészítése esetén. (3) Amennyiben a sorolásra vonatkozó határozat szerint több II. csoportba sorolt építmény a légoltalom együttes megszervezésére és fenntartására van kötelezve, a légvédelmi készültségi terveket különkülön, de egymással összhangban kell elkészíteni (88.000/eln. lgv.—1939. sz. rendelet 38. §. (2) bekezdése). Az elsı ízben lefektetett légvédelmi készültségi tervet a jóváhagyott és visszaérkezett légoltalmi tervnek kézhezvétele után a kapott helyesbítések és útmutatások figyelembevételével, ha szükséges helyesbíteni kell, vagy újonnan el kell készíteni (88.000/eln. lgv.—1939, sz. rendelet 27. §. (1) bekezdésének c) pontja.) 22. §. (a légvédelmi tervek jóváhagyása, visszaküldése és megırzése)

(1) A légvédelmi készültségi tervek jóváhagyásara, visszaküldésére és azok megırzésére nézve a 88.000/eln. lgv.—1939. sz. rendelet 16. §. (3) bekezdésének f) pontja, valamint a 38. §. (4) bekezdése, úgyszintén a 45. §. h) pontja intézkedik.

IV. A II. csoportba sorolt légvédelmi riadó terve. 23. §. (a légvédelmi riadó terv elkészítése) (1) A légvédelmi riadó tervet az építmény légoltalmi parancsnoka a légvédelmi készültségi tervvel egyidejőleg szerkeszti meg. (2) A légvédelmi riadó terv a már elızetesen részletesen begyakorolt mindazon ténykedéseket foglalja magában, melyek légvédelmi riadó esetén a parancsnokságot viselı személyre, valamint törzsére hárulnak, továbbá ismerteti az alárendelt egységeinek légvédelmi riadó esetére elıírt ténykedéseit. Tájékoztatást nyújt afelıl, hogy légvédelmi riadó esetén hol s milyen erejő és rendeltetéső egységek állnak a légoltalmi parancsnok rendelkezésére s miként vannak azok összeköttetésben a felettes parancsnokságaikkal, úgyszintén szomszédaikkal. Ismerteti továbbá a légi veszély elmúlt jel utáni magatartást, stb. stb. (3) A légvédelmi riadótervet a légvédelmi készültségi terv tájékoztató szövegrészének mintájára a jelen utasítás I. fejezetében foglalt irányelvek, valamint a 88.000/eln. lgv.—1939. sz. rendelet' 35. §. (3) bekezdésében elrendeltek figyelembevételével kell megszerkeszteni s ahhoz mellékletként csatolt táblázatban fel kell tüntetni az egyes egységek és személyek által egyidejőleg önmőködıen végrehajtandó ténykedéseket. A légvédelmi riadó tervhez csatolni kell továbbá az alárendelt egységek légvédelmi riadókor elfoglalandó helyeit, erejét és rendeltetését, valamint az azokkal való összeköttetés módját feltüntetı vázlatot is. (4) Külön munkatervet a légvédelmi riadó terv részére szerkeszteni nem kell, mert hiszen itt már csak az elıre begyakorolt s így mindenki által tökéletesen ismert ténykedéseket kell végrehajtani s ezeket a tájékoztató szövegrészhez csatolandó táblázatok már részletesen magukban foglalják. (5) Az egyes szervek részére a légvédelmi riadó alatti ténykedésüket részletesen szabályozó Emlékez tetıt kell szerkeszteni. Ezt azonban nem a légvédelmi riadó tervhez kell csatolni, hanem azt a légvédelmi készültségi terv munkatervében meghatározott idı pontban (a felkészültség elérésének idıpontjában) kell a ténykedés riadó esetén végrehajtására hivatott személynek kiadni, aki azt állandóan magánál tartja, illetve felváltása esetén utódjának átadni köteles. Általános érvényő Emlékeztetıket a felkészülés folyamán a készültségi helyeken ki kell függeszteni. 24. §. ( a légvédelmi riadó tervek beterjesztése, jóváhagyása, s azok megırzése) (1) A légvédelmi riadó tervek beterjesztésére, jóváhagyására s azok megırzésére vonatkozó rendelkezések azonosak a légvédelmi készültségi tervekkel kapcsolatban jelen utasítás 21. és 22. §-aiban elrendeltekkel.