3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

Az új munkavédelmi törvény 4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

4/3

4/3 – 1

A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

Az Mvt. új fogalmat vezetett be: Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek). A változás az Mvt. új tartalmára vonatkozóan, garanciális szabályként határozza meg – az értelmező rendelkezések közé beemelve – a sérülékeny csoport, mint jogintézmény tartalmát (tájékoztatásul utalva a csoportba tartozó legfontosabb kategóriákra), biztosítva ezzel az egységes jogértelmezést. A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól. Ezen kötelezettséget – az Alkotmány ez irányú rendelkezésével is összhangban – általános érvényű szabályként deklarálták, mivel a korábban hatályos munkavédelmi törvény erről külön, tételes szabályt nem tartalmazott. Az e körre vonatkozó különös szabályokat az egyes munkaegészségügyi jogszabályok [pl. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet], illetve az egyes nemzeti szabványok tartalmazzák. E típusba tartoznak még a fogyatékosok, mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségét biztosító létesítési szabályok is.

2004. októberi állapot

4/3 – 2


4/3.1 A munkahelyek kialakítása Megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók munkahelyeinek kialakításával a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: EüM) tartalmaz előírásokat. Ezek a következők: A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók adottságaira a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni. Azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidalókat, a lépcsőket, a zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a testi adottságaiknak megfelelően, illetve megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell kialakítani, vagy szükség esetén átalakítani. A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók részére munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és a biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.



4/3 – 3

4/3.2 A terhes nők és a szoptatós anyák munkahelyei A terhes nők és a szoptatós anyák munkahelyének munkavédelmi követelményei minimális szintjéről szintén az EüM rendelkezik, eszerint: A terhes nők és a szoptatós anyák részére biztosítani kell, hogy a munkaszünetekben – ha ez egészségügyi okokból szükséges, akkor a munkaidő alatt is – megfelelően kialakított, fekvőhellyel ellátott helyiségben pihenhessenek.


4/3 – 4


4/3.3 Építési munkahelyek követelményei Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelményekről a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: SzCsM) 4. számú melléklete rendelkezik, ebben a következő előírások találhatók: A terhes nőknek és a szoptatós anyáknak megfelelő fekvőhelyet és pihenési lehetőséget kell biztosítani, valamint a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni a megváltozott munkaképességű munkavállalók adottságaira. E követelmény különösen a megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók által igénybe vett ajtókra, átjárókra, lépcsőházakra, zuhanyozókra, mosdókra, illemhelyekre és munkahelyekre vonatkozik, továbbá azokra a munkahelyekre, ahol e munkavállalók közvetlenül tevékenykednek.



4/3 – 5

4/3.4 Fiatalkorú foglalkoztatása A fiatalkorúnak munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját is tartalmazza az előző táblázat. Az NM arról is rendelkezik, hogy mely munkakörülmények esetében kell – a fiatalkorú foglalkoztatásakor – kockázatbecslést végezni. Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a fiatalkorúak foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges: A) Hatóanyagok (amelyek nem szerepelnek az előző táblázatban), továbbá eljárások 1. Kémiai kóroki tényezők a) Azok a veszélyes anyagok, amelyek a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, illetve a 4/1997. (II. 21.) NM rendelet előírásainak megfelelően mérgező (T), nagyon mérgező (T+), maró hatású (C) vagy robbanásveszélyes (E) osztályba sorolt anyagok és készítmények. b) A károsító (Xn) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható: ba) nagyon súlyos, irreverzíbilis hatások veszélye (R39), bb) irreverzíbilis hatások esetleges veszélye (R40), bc) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42), bd) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43), be) rákot okozhatnak (R45), bf) öröklődő génbetegségeket válthatnak ki (R46), bg) hosszan tartó érintkezés velük súlyos egészségkárosodás veszélyével jár (R48), bh) károsíthatják a termékenységet (R60), bi) károsodást okozhatnak a magzatnak (61). c) Az (Xi) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható: ca) nagyon gyúlékonyak (R12), cb) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42), cc) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43).


4/3 – 6


d) Eljárások: da) auramin gyártása, db) policiklikus, aromás szénhidrogének hatásának való kitétellel járó munkák szénből származó korom, szurok és kátrány jelenlétében, dc) réz-nikkel ércek kiolvasztásakor és elektromos finomításakor keletkező por, füst és permet hatásának való kitétellel járó munkák, dd) isopropyl-alkohol gyártásakor alkalmazott savas eljárás. 2. Biológiai kóroki tényezők Olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerinti 3. és 4. csoportba tartoznak. B) Folyamatok és munkaműveletek (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben) 1. Mérget termelő (kiválasztó) állatokkal végzett munka. 2. Állatok ipari méretben végzett levágása. 3. Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok előállítására vagy alkalmazására szolgáló berendezésekkel kapcsolatos munka. 4. Az A) 1. pontban hivatkozott kémiai anyagokat tartalmazó kádakkal, tartályokkal, tározókkal vagy szállítóedényekkel végzett munka. 5. A szerkezet összeomlásával végzett munka. A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges – egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti – foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges.



4/3 – 7

4/3.5 Idősödő munkavállaló foglalkoztatása A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy ők alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a táblázatban felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő, vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására.


4/3 – 8



3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

Recommend Documents