A mészégetés Tardosbányán
Készítette: Zihó Zoltán A tatai Jávorka S. Mez gazdasági Szakközépiskola néprajzi szakkörének tagja, 3. B. oszt. tanuló
Szakkörvezet ként a munkát irányította: Dr. Turi Róbert tanár
A mészégetés Tardosbányán
A népi mészégetés anyagát 1982. I. 2-én és 1982. I. 25-én Tardosbányán gy jtöttem: Az els adatközl neve Mohai Mihály, 75 éves nyugdíjas, volt maszek mészéget . A második adatközl Motil László, 51 éves, volt mészéget . Az adatközl k rövid életrajza: Mohai Mihály 1906-ben született. Sem el dei, sem rokonai nem foglalkoztak mészégetéssel. A 20-as években a pilisszántói mészéget kt l tanulta el a mesterséget Pusztamaróton. Ezután a vöröshidi mészüzemben dolgozott egészen a felszabadulásig. Ez az üzem 8 kemencével üzemelt, 1945-ig Égenhoffer vezetése alatt állt. Mihály bácsi 1947-ben, mint maszek mészéget kezdett el dolgozni Pusztamaróton. Motil László, 1931-ben született, szakmáját édesapjától, Motil Károlytól tanulta el 1947-ben Tarjánban. szintén dolgozott Vöröshídnál 1970-ig, akkor ezt az üzemet beszüntették. Azután a tsz kályháinál dolgozott, itt 10 kályha üzemelt, ez az éget hely még most is m ködik. A kemence felépítése: A kemencét, vahy kájhát, mindig partba építik, egyrészt azért, mert így gyorsabban leh l a mész, másrészt azért, hogy a föld átvegye a kájhában uralkodó nagy nyomást. A kemence alapja simára döngölt agyagföld, vagy föld, az átmér je 2,5-3,5 m, attól függ en, hogy mennyi meszet akarnak egy kályhában égetni. A magassága 3,5-4 m. A kemence szája 1,5 , magas. A fal egy sor széles, állított és misunggal fugázott samotttégla, ami alul kicsit beljebb van rakva. Ez a patka 30 cm magas és 15 cm széles. A fels sor samott kb. 3 m magasan sárral van misungolva, a fugái pedig csak 2-3 mm vastagok, és egy kissé befelé állnak. A pecének, a kájhának az el tere 3,5-4,5 m széles, Tardosbányán szurlok-nak, el térnek nevezik. Ez a rész a két támasztópillér között van, ami a kályha nyomó hatását ellensúlyozzák. Ezt segítik a tömör, 5 cm vastag vasrudak is, amik a pillérekbe vannak er sítve. Egymás felett 3 db is lehet. A pillérekbe keszty tartó lyukakat is építenek, télen es s id ben sem ázik át a keszty . A kemence szájára majdnem mindig raknak egy vasrudat, ezen csúsztatják az égetés alatt az álittó vellát. Azért kell a vasrúd, mert így könnyebb csúsztatni a vellát. A szerszámok: A mészk kitermelését régen kalapáccsal, vés vel végezték, ma ezt felváltotta a robbantás, de darabolásnál még használatosak a régi szerszámok. A vés k 3-4 kg, a kalapácsok 10-12 kg, súlyúak, ezeket tótosan „klepácsok”-nak nevezik. A mészk formálására a rihtöl kalapácsot használják, ennek egyik vége tompa hegy . /1.2. sz. rajz/ Az apró törmelék k darabokat sürüágu vëllával, ami 8-9 ágú /1.3. sz. rajz/ vagy mindjárt bedobálják, vagy drótkosárral /szlovákul „vápenne opálka”/ behordják a kályhába /1.8. sz. rajz/. Az elgyújtás után a t z állítására, igazítására az állittó vellát /1.4. sz. rajz/ használják. Ez tömör vasból készül és 10-15 kg súlyú, ezért mindig készítenek pork b l kb. 50
cm magas küszöböt, s ezen vagy pedig vasrúdon csúsztatják. Ezt a kétágú szerszámot 34 m hosszúra készítik, így a f t t kisebb hó éri. A f tés második felében az el nem égett fát vagy gumit gereblés kaparóval /1.5. sz rajz/ igazítják a t zre. Miután kiégett a mész és a t z leégett, hogyha gumival f tenek egy vaskampó-val kihúzzák a hamut /1.7. sz. rajz/. A hamut lapáttal /1.9. sz rajz/ talicskába rakják és a medd hányokra viszik. A meszet egy el z leg t ztérbe rakott pléhdarabokkal óvják a piszoktól. Hogy ne legyen földes, pajszerral /1.10. sz. rajz/ erre a lemezre döntik rá a meszet. A fogóval v. ollóval /1.11. sz.rajz/ leszedik a takaróköveket. A meszet régebben drótkosárban hordták ki a kemencéb l, ma ezt futószalag végzi. A csákánnyal a maradék meszet lekaparják a patkáról /1.12. sz. rajz/. A mészégetés munkamenete: A kályhát mindig mészk bánya közelében építik, azért, hogy ne kelljen messzire szállítani a követ. Miután a bányában kitermelik a követ, lovas fogattal, vagy traktorral a kályha bejárata elé szállítják. Itt rihtöl kalapácsokkal megfelel nagyságúra átigazítják a köveket, a kisebbeket laposra, szögletesre faragják. A sürüágú vellával bedobálják, vagy vápenne opálkával behordják a köveket, de csak az aprókat, és a parkára szórják. Erre azután fokozatosan, bolthajtásszer en rakják fel az átrihtölt köveket. A boltozat 150 cm magas. A szklepákkövek un. zárókövek tartják össze. Ezek a kövek ék alakra vannak kifaragva és ezek tartják az egész k kupolát egybe. Hogyha ezeket gyengén rakják össze, akkor f tés közben bed l a boltozat és kezdhetik elölr l a munkát. A mészéget k nagyon büszkék arra, hogy életükben sosem d lt be a boltív. A boltozat elkészítése után a nagyobb, megmunkálatlan kövek kerülnek sorra. Ezeket kötésbe rakják úgy, hogy az egész rakás fokozatosan sz küljön, és egy kupolát alkosson. Amikor ez is készen van kb. 1 m3 sódert szórnak a k hányó vellával a kupacra, ez a sóder az égetés alatt szintén elég. Adatközl m említése szerint /Motil L./ K hányáson a mészéget k sárral helyettesítik a sódert, ezzel tapasztják be a lyukakat. Az egész k rakásra végül közepes méret , megmunkálatlan követ szórnak, ami nem engedi, hogy kiszökjön a h . Ezt takarók nek nevezik. Héregen a legfelülre került k neve slusszk , utolsó k . A kályha berakása után behordják a t ztérbe a fát, r zsét vagy gumit. Legjobban a hársfa ég, de ebb l kevés van. T zre bármilyen fa vagy r zse jó. Gumival az utóbbi években tüzelni tilos. Az elgyújtáshoz gumit, pakurát vagy r zsét használnak. A fa behordása és az elgyújtás között rihtölt kövekkel, porkövekkel 50 cm magasan berakják a kemence száját. Kés bb majd ezen mozgatják a kaparót, ez a f t t is megvédi a nagy melegt l. Ekkor elgyújtják a tüzet, és betakarják a pece száját egy pléhdarabbal. A t z 10 órán át ég, és a kályhában 1400-1500 C foknyi h van. Hogyha a t z leég, akkor leszedik a pléhet a kályha szájáról, és újra rakják a tüzet. Ezt szlovákul szuruvaty-nak nevezik. Most már folyamatosan dobálják be a fát, és közben a f t a kaparóval lehet leg függ leges helyzetbe állítja a rönköket. A f t k 6 óránként váltják egymást, ezért egy kályhánál négyen dolgoznak felváltva. Az égetés hossza attól függ, mennyi k van a kályhában, pl. 90 q k 24 óra alatt kiég, 150 q l csak 40 óra alatt. Hogyha er sen fúj a szél, akkor a takarókövekre lemezeket állítanak fel a szélirányba. A mészk minden oldalon egyformán ég ki, ha nem szökik el a h . Akkor jó az égetés, ha a kupac teteje lángol és nem csak füstöl. El fordul, hogy a kályha kormot kap. Ekkor a kemence száján füst árad ki. Ez azért van, mert a mész valahol „hályagos” és nem ég rendesen. Ilyenkor 203 vödör
vízzel felülr l leöntik és a kemence száján 2-3 m nagyságú lángcsóva csap ki, ami eltünteti a hályogot is. A f tés közben a szurlok-nak nevezett el térben is 80-100 C meleg van, ezért a kemencerakók véd italként szódát, vagy tejet kapnak a tsz-t l. A fát addig kell folyamatosan rakni és állítgatni, amíg a k színe nem lesz aranysárga, és míg a fugái nem t ntek el. Ezt a kemence tetején figyelik és hogyha le lehet látni a patkáig, akkor készen van a mész. Ezt régen egy üveg borral ünnepelték meg. Az egész munkafolyamat 3 részb l áll. Berakás, égetés, kih tés, összesen kb. 48-52 óra. Az utolsó munka a kih tés és a kiszedés. A kih tés 6-8 órán át tart. A kályha szájáról végleg leszedik a plédet, az ollókkal pedig a félig leh lt takaróköveket emelik le. Így jobban huzatol a kályha. Hogyha kih lt a mész, és a kaparókkal, lapátokkal kitisztították a t zteret és talicskával elvitték a hamut a dombokra, akkor a t ztérbe egy pléhlemezt helyeznek. Ezután a kályha hátulján egy keréknagyságú lyukat készítenek a pajszerral, így led l az összes mész. Héregen Motil L. bácsi szerint romonádra döntik a meszet, így a kályha közepe tiszta marad. A meszet régen sürüágú vellával a vápenne opálkába dobálták és kézben vitték fel a szekérre, v. pótkocsira. Ezt ma már felváltotta a talicska és a futószalag. A maradék meszet a patkáról csákánnyal verik le. Az el z leg félredobált takarók a következ kályhában ék lesz. Tárolás, értékesítés: A meszet ritkán kell tárolni, de hogyha szükséges, akkor is csak pléhdarabokkal takarják le, hogy ne ázzon meg a mész. A megrendel k többnyire a budapesti mésztelepek voltak régen, de ma is azok. A környez falvakból is rendeltek meszet, majd járták a falvakat, hogy a kiégett meszet eladják. Az égetett mész ára régen 16-20 Ft volt mázsánként, míg most 170-200 Ft/q. A mészéget helye a társadalomban, életmódja: A mészéget nek csakúgy, mint a kisiparosnak, nehéz éveket kellett átélniük a felszabadulás utáni évtizedben. Eleinte nagyon rossz üzlet volt a maszek mészégetés, ugyanis az állam minden eszközzel igyekezett letörni a mészéget k üzletét. Ezt f ként különböz adókkal érték el: jövedelem adó, forgalmi adó, OTI és természetesen a többi általános adó. Mivel a mészégetés egész napos munka, rendszerint ott aludtak a barakokban. Ezért általában ott ebédeltek, vacsoráztak. Legf bb ételük volt a szalonna és a füstölt húsfélék, valamint a különféle sajtok. Italként a tej, hidegben bor, ill. pálinka szolgált. Ebédre gyakran készítettek f tt ételeket: bablevest, babgulyást, gulyáslevest, lecsót, halászlét, krumplilevest. A mészéget ket nálunk szlovákosan pecároknak nevezik. Ez az elnevezés a pece = mészkemence szóból ered. Tardosbánya környékén nem si hagyomány a mészégetés, csupán két nemzedékváltásnyi id óta zik. Azel tt a környez településekre jártak meszet égetni és cak a 40-es évek elején építették a tardosi mészkemencéket. Ma a mészégetés jó megélhetést biztosít, ugyanis a mészéget egy havi átlagkeresete 810000 Ft.
Szójegyzék
álittó vëlla, kif.
Vasból készült villaszer szerszám, amivel a kemencében az ég fahasábokat állították fel, hogy jobban égjen.
apró k , kif.
Nem méretre szabott, hulladék mészkövek. A méretes kövekb l felépített boltozat és a kemence fala közti részt ezzel töltötték ki, ebb l is meszet égettek.
bedönt, ts.i.
A mész kiégetése után a boltozatban álló égett meszet a közepére összeroskatják a boltozat megbontásával.
berak, ts, i.
1. A kemence mészk vel való megrakása égetés el tt. 2. Az égetés el tt fahasábokat tesznek be a boltozatba rakott mészkövek alá.
bolthajtás fn.
A mészkövet félkörívben rakják össze, középütt zárók vel lezárják. Az így keletkezett építmény a bolthajtás.
boltozat fn.
A boltozás következményeként létrejöv építmény, más néven bolthajtás.
boltív, boltoz ts.i.
A mészk nek a kemencébe rakásakor végzett öszszerakó munka, aminek a következménye a boltozat lesz.
csákány fn.
Az egyik végén hegyes. A másikon tompa, kalapácsszer , nyéllel ellátott szerszám, amivel feszíteni, bontani lehet.
csërfa fn.
A mészégetéskor felhasznált tüzel fa neve.
drótkosár fn.
Az apró mészkövek szállítására használt eszköz a mészk kemencébe rakásakor.
égetett mész kif.
A mészégetés befejezésekor keletkezett végtermék.
ékk
Ék alakúra faragott k , amit a boltozat befejezésekor zárók ként utolsónak helyeznek bele a bolthajtásba.
fn.
elgyújt ts.i.
A mész égetésének megkezdésekor a t z meggyújtása.
elszökik ts.i. fogó fn.
A mészégetéssel kapcsolatban nagy szél esetén hamar kih l a kemence, mert „elszökik” a h . Vasból készült eszköz, amivel a forró köveket fogták meg. Két egymással szemben álló villaszer szerszám, fogóként csuklósan szétnyitható, illetve összezárható.
fuga fn.
1. A kemence samottfalazásakor a téglák közti rész. 2. Az összerakott mészkövek közti nyílás.
gereblés kaparó kif.
Gereblyeszer vasszerszám, amivel a kemence tüzét igazítják meg, ha szükséges.
hájog fn.
A mészégetéskor keletkez üreges rész.
huzatol ts.i.
A kemence jól leveg zik, a jó égéshez a jó huzat.
kájho fn.
A mészéget kemence helyi neve.
kaparó fn.
A t z igazítására, a hamu kihúzására készített vaseszköz.
kemence fn.
A mészégetés legfontosabb kelléke. Samottból kirakott t ztér, amiben a berakott mészk b l meszet égetnek.
kemence szájo kif.
A mészéget kemence berakó és tüzel nyílása.
kiég ts.i
A mészk b l a tüzelés hatására égetett mész lesz. Amíg ez a folyamat zajlik, addig ég ki a mész.
kiszed ts.i.
A kiégett meszet a kemencéb l kivesz.
kitalicskáz ts.i.
A mészéget a kemencéb l el ször a hamut a hamudombra majd a meszet a kocsikra talicskával kiszállít.
kivág ts.i.
A mészégetésekor el fordul, hogy a láng kicsap valamiért a kemence száján, erre mondják, hogy kivág.
kutyafejk fn.
Kutyafej nagyságú k , a mészk berakásakor többször van ilyenre szükség.
k bányo fn.
A mészk lel helye, innen bányásszák ki s szállítják a mészéget helyekre.
lángol i.
Az a jelenség, amikor a mészéget kemence tetején kicsapnak a lángok.
Lapát fn.
Vasból készült eszköz, a hamu és az égetett mész berakására használják a talicskás szállításnál.
lapos k kif.
Szklepák.
meszesëk fn.
A mészéget k közhasznú neve.
misung fn.
Habarcs amivel a kemence falát összekötik.
olló fn.
Vasból készült, ollóként csukható – nyitható fogóeszköz, amivel a forró köveket megfogják.
pajszër fn.
Vasrúd, feszítésre használják.
patka fn.
A kemence falazatának alsó sora, ami kisség beugrik a kemence közepe felé.
pece fn.
A mészéget kemence neve.
riktöl kalapács kif.
Nagykalapács a mészk széttörésére.
riktöl ts. I.
A mészkövet az égetés el tt a kemence berakásához igazítja.
szklepák fn.
A mészk boltozata a berakás után.
szulyok fn.
A kemence el tere.
szuruvaty ts.i.
A kemencet z újragyújtása.
takarók fn.
A mészéget -kemence tetejére dobált kövek, amikkel a h a eltávozását késleltetik.
vaskampó fn.
Vasból készült igazító szerszám, amivel az ég kemencében a fahasábokat igazítják
vápenne opálka kif.
Drótból készült kosár a mész kihordására.