A közm fogalma. 1. el adás: A közm felmérés és nyilvántartás szükségessége

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építımérnöki Kar

Közmőnyilvántartás BMEEOAFASI4

Oktatási segédlet (Összevont segédlet az elıadásokhoz)

Összeállította: Dr. Csemniczky László, Dr. Czakó János, Égetı Csaba

Budapest 2008

1. elQadás: A közm_felmérés és nyilvántartás szükségessége

1. el adás: A közm felmérés és nyilvántartás szükségessége -

-

-

-

A földalatti vezetékek minden városban óriási értéket képviselnek. A korszer_ urbanizálás és városvezetés a földalatti vezetékek megbízható dokumentációját nem nélkülözheti. A nagyarányú közm_fejlesztés megköveteli azt is, hogy a meglevQ közm_hálózatokat megóvjuk, és a leggazdaságosabban üzemeltessük. Ennek viszont nélkülözhetetlen elQfeltétele a vezetékek helyének pontos ismerete, a megbízható közm_térkép. A közm_vesített területeken végzett földmunkák során a vezetékek, fQleg a nagyfeszültség_ kábelek helyzetének ismerete nélkül balesetek történhetnek, illetve a közüzemi szolgáltatások kiesése állhat elQ. Lakótelepek tervezéséhez feltétlenül szükséges a meglevQ közm_hálózat ismerete. Új utak, utcák tervezésénél ismernünk kell mi van az érintett terület alatt – és milyen mélységben –, merre lehet a szennyvizet elvezetni, honnan lehet vizet bekötni, gáz-, hQ-, és elektromos energiát nyerni.

Az urbanizáció és annak folyamatos növekedése világjelenség. A lakosság egyre nagyobb hányada él városokban, ami két úton valósul meg: - meglevQ városok népességének növekedésével, betelepülés és természetes szaporulat révén; - új városok, vagy városnak megfelelQ városrészek kialakításának eredményeként. Mindként változat rendkívül nagy változásokat okoz a városok szerkezetében. A kezdetben csupán mennyiségi változások minQségileg is új lehetQségeket, korlátokat és igényeket teremtenek a m_szaki, gazdasági, ellátási tevékenységek irányítását végzQ szervezetek munkájában. A változás az utóbbi évtizedekben felgyorsult, s e folyamat az elkövetkezendQ években is valószín_, hogy folytatódni fog. A városok szerkezetének változását, fejlQdési lehetQségeit, elsQsorban a közm_hálózatok hossza, vonalvezetése, kapacitása, életkora, terhelhetQsége határozza meg. A városok területén m_ködQ közm_vek hálózatának naprakész ismerete éppen ezért elengedhetetlen.

A „közm ” fogalma „KÖZM^” alatt a települések jelentQs részére, azok egészére, településcsoportokra vagy tájegységekre (régió) kiterjedQ elosztó, vagy gy_jtQ létesítmények (vezetékek, továbbító, szabályozó, mérQ, stb. berendezések) összességét, valamint az azok ellátó tevékenységét szolgáló szervezetét értjük, mely a lakosok és egyéb fogyasztók folyamatos vagy idQszakosan változó igényeit a település saját termelQ illetve elQkészítQ berendezései révén, esetleg távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellQ biztonsággal, közösségi úton, üzemszer_en m_ködve elégíti ki. [1] Ez a „közm_” tágabb értelme. Sz_kebb értelemben csak magukat a közterületi vezetékeket és azok közvetlen tartozékait nevezik közm_nek. Egy tömörebb meghatározás szerint: „közm_”-vön azokat a központi berendezéssel rendelkezQ elosztó illetve gy_jtQ vezetékrendszereket és velük kapcsolatos létesítményeket

1-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz értjük, amelyek a fogyasztók vízellátásával, vízelvezetésével, gáz-, hQ-, és villamosenergia ellátásával, valamint a távközléssel járó idQszakos vagy folyamatos igényeit elégítik ki. [2] Mindkét meghatározáshoz hozzátartozik az a megjegyzés, hogy az épületek bekötQvezetékeinek a szabályozási vonalakon belüli részei, továbbá az épületgépészeti berendezések már nem tartoznak a közm_höz.

A közm_- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen A cím az MSZ 7487/1-80, az MSZ 7487/2-80 és az MSZ 7487/3-80 Magyar Országos Szabvány címével egyezik meg. Az MSZ 7487/2-80 szabvány célja a közterület alatti /földalatti/ tér célszer_ és rendezett felhasználásának meghatározásával, az egységes elhelyezési rend lerögzítésével a nyomvonal jelleg_ létesítmények megépítéséhez, ellenQrzéséhez, karbantartásához, javításához és zavartalan m_ködéséhez szükséges földalatti teret biztosítani. E szabvány alkalmazása kötelezQ. ElQírásaitól eltérést az illetékes építési hatóság engedélyezhet. E szabvány tárgya az Országos Építésügyi Szabályzatban /OÉSZ/ meghatározott bármely területfelhasználási kategóriába tartozó terület közterületen és külterületen a térszint alatt elhelyezésre, illetve felújításra, átépítésre kerülQ vezetékek, úgymint a - a vízellátás, - csapadék- és szennyvízelvezetés, - villamosenergia ellátás 120 kV alatti vezetékei, - gázellátás, - távhQellátás, - távközlés, - helyi közlekedési vállalatok vontatási energia vezetékei, - közúti forgalomirányító- és jelzQ berendezések vezetékei, valamint - egyéb vezetékek, Továbbá az ezekhez tartozó – és rendeltetésszer_ m_ködésükhöz szükséges építményeknek és berendezéseknek kizárólag a földalatti tér felhasználására vonatkozó elhelyezési szabályai. A szabvány fQbb fejezetei: 1. Általános elQírások 2. Általános elrendezés, elhelyezési rendszerek 3. Építmények megközelítése és keresztezése 4. Vezetékek elhelyezése belterületi közutak és terek alatt 5. Vezetékek elhelyezése lakótelepeken, közparkok és egyéb területek alatt 6. Vezetékek elhelyezése külterületek alatt 7. Egyes vezetékekre vonatkozó különleges elQírások 8. JelzQszalag alkalmazása 9. Közm_vezetékek nyilvántartása

1-2

1. elQadás: A közm_felmérés és nyilvántartás szükségessége Táblázatok Ábrák Függelék

1-3

2. elQadás: Vízellátás

2. el adás: Vízellátás A vízellátás történeti fejl dése A rómaiak által felépített Aquincumban valósult meg a mai fQváros területén a történelem folyamán az elsQ intézményes vízellátási rendszer. A pillérekre támaszkodó boltíves kQfalazat tetején haladó kQcsatorna hossza mintegy 4,5 km volt. A középkorban – Zsigmond, Mátyás alatt – mind Budának, mind Pestnek volt vízvezetéke. 1848-as elhatározással, az 1867-es kiegyezés után 1868-ban kezdQdött meg az elsQ un. „ideiglenes pesti vízm_” építése – 1870-ben a kiépített csQhálózat hossza 80 km volt. Pest-Buda-Óbuda egyesítésekor került sor az új vízm_ létesítésére, amely már – az azóta eltelt idQ bizonyítja az elgondolás helyességét – a parti sz_réssel történQ víznyerésre alapult. A fQváros vízigényének kielégítése a vízm_vek északi, (Szentendrei sziget) középsQ, (Margitsziget) déli, (Csepel sziget) víznyerQ területén létesített termelQtelepeken történik. (A középsQ – Margitszigeti termelQtelep víznyerése elenyészQ!) A víznyerQ területen termelt víz alacsonynyomású, nagy átmérQj_ vasbeton vezetékeken jut el a nagy szivattyútelepekhez, melyek a hálózatba való betáplálást végzik. Ezek közül a legfontosabb a káposztásmegyeri és a csepeli szivattyútelep, - ahonnan a víz a fQnyomó –vezetékeken, gerincvezetékeken és az elosztóhálózaton keresztül egyrészt közvetlenül a fogyasztókhoz, másrészt tározókba és a gépházak szívómedencéibe jut.

A vízellátás vezetékhálózatának kialakítása A vízellátással kapcsolatos feladatokat három fQ folyamatba sorolhatjuk - víztermelés, - vízelosztás, - vízfogyasztás. A vízelosztás alapja a csQhálózat, - a közüzemi vízellátó rendszer legjellemzQbb, legfontosabb és legnagyobb értéket képviselQ alkotóeleme. A csQhálózat értéke az ellátó rendszer teljes állóeszköz értékének 50-70%-a lehet. A vízellátó csQhálózat a vizet szállító f nyomócsövek, távvezetékek, gerincvezetékek és elosztóvezetékek együttes rendszere. A f nyomócs a termelt vizet az ellátandó területre szállítja. A gerincvezeték területrészek ellátására, illetve egyes fQnyomócsövek, medencék összekötésére szolgál. Az elosztóvezeték a fogyasztók közvetlen ellátását teszi lehetQvé. A fogyasztók az elosztóhálózathoz csatlakozó beköt vezetékkel kapcsolódnak az ellátó rendszerhez. A csQhálózat rendszere lehet: - elágazó rendszer_ (a vezetékek nem alkotnak kört) - összekapcsolt rendszer_ (a fQnyomó- és gerincvezetékek nem, de az elosztóhálózat kört, illetve köröket alkot) - körvezeték rendszer_ (a fQnyomócsövek vagy gerincvezetékek teljes kört, vagy köröket alkotnak)

2-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz A csQhálózat vonalvezetésének követelményeit a rendszer alkotóelemeinek elrendezése és a fogyasztók elhelyezkedése, lényegében meghatározza. A vízszintes és magassági elhelyezésre mértékadók az MSZ 7487/2-80. sz. szabvány elQírásai. A vezetékeknek legalább 1,5% esésük vagy emelkedésük van, hogy a vízbQl kiváló levegQ ne rekedjen meg, hanem a vezeték magaspontjai felé tudjon haladni, illetQleg a mélypontokon a hálózat tisztítása, leürítése megtörténhessen.

A vízellátási vezetékek anyagai, méretei A vezetékanyagok 96%-a nem deríthetQ fel a ma használatos ill. rendelkezésre álló vezetékkutató m_szerekkel. Anyaguk szerint a következQ típusú vezetékek fordulnak elQ: Öntöttvas nyomócsövek MSZ 80, MSZ 81, MSZ 83, MSZ 85, MSZ 86, MSZ 87, MSZ 99, MSZ 2998. Gömbgrafitos öntöttvas nyomócsövek DIN 28 600, DIN 28 610, DIN 28 614. Azbesztcement nyomócsövek PVC, PE, KPE, LPE. Spirálhegesztés_ acélcsövek MSZ 3741. Feszítettbeton csövek

A vízellátási vezetékek felszíni és földalatti szerelvényei Igen fontos a közm_vezetéken található szerelvények, m_tárgyak és tartozékok ismerete, mivel szoros kapcsolatban lévén a vezetékkel, támpontot adnak a nyomvonalra. Szerelvény – a szállított közeg áramlásának, nyomásának befolyásolására, a szállított közeg kivételére, mérésére, a m_ködés ellenQrzésére szolgál, mozgó alkatrészeket is tartalmaz. M_tárgyak és tartozékok – nem a közeg szállításához közvetlenül szükséges feladatot látnak el, de szerepük fontos, mert biztosítják a vezeték állékonyságát, vizsgálatát, ellenQrzését, karbantartását, mechanikai védelmét, korrózióvédelmét, felismerhetQségét. A m_tárgyak egyértelm_en felismerhetQk, - a szerelvények felkutatása, felismerése jelenthet problémát!

A vízellátási közm_vezeték szerelvényei Elzárószerkezetek - Tolózár - Csapózár - Gy_r_szár 2-2

2. elQadás: Vízellátás

Megcsapoló szerkezetek - Föld alatti t_zcsap - Föld feletti t_zcsap - Közkifolyó - Ivókút - SzökQkút - ÜritQ - LégtelenítQ - Locsolócsap - Egyéb csapszerkezetek Egyéb berendezések - NyomáscsökkentQ - Csappantyú

2-3

3. elQadás: Vízelvezetés-Csatornázás

3. el adás: Vízelvezetés-Csatornázás A vízelvezetés történeti fejl dése A hazai szennyvízcsatorna-hálózat fejlQdése: Összes zárt csatornahálózat hossza /km/ 1960 1970 1975 4075

6024

7826

1979

1980

9228

9732 – ebbQl Bp. 2800 km.

1980 óta nem lehet hozzájutni összesítQ adatokhoz. A történelmi fejlQdés megismeréséhez tartozik, hogy a fQváros közm_vesítésére vonatkozó elsQ csatornázási szabályrendelet 1874-ben lépett érvénybe. A hálózat hosszáról az elsQ hivatalos adat 1860-as évekbQl származik. E szerint a hálózat hossza a Duna jobb partján =

26,3 km

bal partján =

54,3 km

Összesen =

80,6 km

A pesti oldal általános csatornázása 1869-1910 között, a budai oldalon a hálózat kiépítése 1873-1914 között történt. A közcsatorna hálózat – a domborzati viszonyoknak megfelelQen – közterületen fekszik, feladatának megfelelQen követve az út és utcahálózat nyomvonalát, kielégítve a vízszállító-képességi igényeket.

A csatornák osztályozása Csatornázás a csapadék- és szennyvizek elvezetésére szolgáló létesítményeik összessége a csatornákkal, tisztító- és egyéb aknákkal, átemelQkkel és szennyvíztisztító berendezésekkel együtt. Csatornahálózat: a vizeket levezetQ nyílt és zárt csatornák összefüggQ rendszere. A zárt csatornák rendeltetésük szerint lehetnek: - fQgy_jtQ- gy_jtQ- mellék- házibekötQ- víznyelQ bekötQ- záporkiömlQ- vészkiömlQ- házi csatornák. A f gy jt csatorna: az egész víztelenítendQ területnek, míg a mellékgy_jtQ vagy gy_jtQcsatorna a vízgy_jtQ terület egy-egy nagyobb részének szenny- illetve csapadék vizeit vezeti le. A mellékcsatorna: egyes utcák szenny- és csapadékvizeit vezeti le. A közcsatorna a közüzem által üzemben tartott, közterületen lévQ csatorna. 3-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz A házibeköt csatorna: a szennyvizet a közcsatornába vezeti, a házicsatorna folytatása közterületen az ingatlan határvonalától az utcai közcsatornáig. A víznyel beköt csatorna: a víznyelQt köti össze a közcsatornával. A víznyelQ az a berendezés, amelyen át az utcai csapadékvíz csatornába jut. A záporkiöml , vészkiöml : a túlterhelésnek kitett csatorna vizeit egészben vagy részben közvetlenül a befogadó természetes vízfolyásba vagy tárolóba vezeti. A házicsatorna: az ingatlanon belüli csatornázási rendszer. amely nem tartozik a közcsatornák kategóriájába.

Csatornázási rendszerek A csatornázási rendszerek lehetnek a) gravitációs üzem_ek b) kényszeráramlású üzem_ek 1) nyomás alatti /kis, nagy/ 2) vákuum alatti. Továbbiakban a gravitációs üzem_ csatornázási rendszerekkel foglalkozunk. A gravitációs üzem_ csatornázási rendszerek lehetnek: Egyesített rendszer (úsztató vagy kevert rendszer) Ha a szenny- és csapadékvizek közös csatornahálózatba jutnak, akkor a hálózat egyesített rendszer_. Az utcákban csak egy csatorna van, amely a szenny- és csapadékvizeket egyesítetten (keverten) vezeti le. A szennyvizet csak zárt csatornában szabad vezetni! Ilyen egyesített rendszer_ Budapest, Szeged, Szolnok, Debrecen, GyQr, Szombathely, stb. csatornahálózata. Elválasztó rendszer Ha a szennyvizeket is és a csapadékvizeket is külön csatornában vezetjük, akkor a hálózat elválasztó rendszer_. Tehát a telken is, az utcában is két egymástól külön álló csatorna m_ködik. Elválasztó a csatornázási rendszer akkor is, ha a szennyvizeket zárt csatornában, a csapadékvizeket pedig nyílt árokban vezetjük el. Elválasztó rendszer_ Pécs, Kapocsvár, Székesfehérvár, Komló, Kecskemét, Békéscsaba, Kazincbarcika, Ózd, Nyíregyháza, stb. csatornahálózata. Vegyes rendszer EltérQ beépítettség_ és domborzati viszonyú településeken elQfordul a két rendszer egymás melletti alkalmazása.

A csatornavezetékek anyagai, méretei, szelvényei A csatornavezetékek anyagai, méretei A gravitációs üzem_ csatornahálózatokban fellelhetQk a régmúltban fektetett vezetékanyagok, és a jelenleg is alkalmazható anyagú vezetékek.

3-2

3. elQadás: Vízelvezetés-Csatornázás Az MI 10 176/6. sz. m_szaki irányelvben rögzített vonatkozó szabványok számát az anyagok felsorolásánál feltüntetem. A csatornavezetékek gyártási módjuk szerint lehetnek - elQregyártottak, - monolitikusak. A csatornavezetékek anyaguk szerint a következQ típusúak: Beton, vasbeton csövek és cs idomok -

MSZ 15 450/1-12.

K agyag csövek, cs idomok -

MSZ 556-70, MSZ 557-70, MSZ 558-70, MSZ 559-70.

Azbesztcement csövek, cs idomok -

MSZ 4742, MSZ 4745, MSZ 4746, MSZ 14781

Öntöttvas csövek, cs idomok -

MSZ 80, MSZ 81, MSZ 83, MSZ 85, MSZ 86, MSZ 87, MSZ 99, MSZ 2998.

Gömbgrafitos öntöttvas /DUCTIL/ -

DIN 28 600, DIN 28 610, DIN 28 614.

Acélcsövek, cs idomok -

MSZ 3741.

M anyag csövek -

PVC, PE, KPE, LPE.

A vezetékanyagok túlnyomó többsége nem deríthetQ fel a ma használatos, ill. rendelkezésre álló vezetékkutató m_szerekkel.

A csatornavezetékek szelvényei A csatorna tengelyére merQleges síkú metszet a csatorna keresztmetszete, amelynek a víz elvezetését szolgáló része a csatorna _rszelvénye, – röviden szelvénye. A csatornaszelvények a csatornázás fejlQdésével együtt változtak, míg eljutottak a ma használt alakokhoz. Ma már – az elQregyártás következtében – szinte a körszelvények az egyeduralkodók. - mászható csatornák a 60 cm körszelvény_ és a 60/90 cm tojásszelvény, illetve ezeknél nagyobb szelvény_ csatornák, - nem mászható csatornák a felsoroltaknál kisebb szelvény_ csatornák.

A csatornázás szerkezeti elemei, m_tárgyai, szerelvényei A csatorna üzemeltetéséhez szerkezeti elemek, m_tárgyak, tartozékok szükségesek, hogy a csatornák vizsgálata és karbantartása elvégezhetQ legyen.

3-3

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz Aknák -

tisztító- leszálló- ellenQrzQ aknák, bukóaknák, hóledobóaknák, surrantóaknák, öblítQaknák, szellQzQaknák, víznyelQ aknák, vasbeton csatornaakna-család.

M_tárgyak -

3-4

zsilipakna, zsilipszerkezetek, záporkiömlQk, vészkiömlQk, bújtatók, csatlakozások, közm_keresztezések, tárolók, kitorkolások, fedlapok, rácsok.

4. elQadás: Elektromos energia ellátás

4. el adás: Elektromos energia ellátás Az elektromos energiaellátás történeti fejl dése A második világháború kitörése elQtt Magyarország villamos energiaellátását lényegében három erQm_ (Ajka, Bánhida, Kelenföld) biztosította. A nagyobb üzemekben m_ködQ házi generátorok általában nem vettek részt a közszolgáltatásban. Az energia szállítása 110 illetve 60 kV-os távvezetékeken történt. Ezen vezetékhosszak néhányszáz kilométert tettek ki. A nagyobb fogyasztói centrumokba és városokba 30 és 20 kV-os szabadvezetéken jutott el a villamosenergia. Több város rendelkezett kisebb-nagyobb teljesítmény_, saját energiafejlesztQ teleppel. Ezek feszültségszintje nem volt egységes. Az energia szétosztása a városok belterületén általában kábeles, a külsQ kerületekben szabadvezetékes hálózattal történt. 1945 után fokozatosan megindult a villamosenergia-rendszer fejlesztése, új erQm_vek (Mátra-vidéki, Inota, Dunaújváros, stb.) épültek és 1949-ben megindult a kooperációs rendszer. 1952-ben a cseh, majd 1958-ban a jugoszláv energiarendszerrel kerültünk összeköttetésbe, 1962-tQl pedig megindult a tervszer_ szovjet import. 1950-tQl megindult a 120 kV-os hálózat erQteljes fejlesztése, majd 1960-ban sor került az elsQ 220 kV-os távvezeték üzembe-helyezésére. 1971-tQl üzemel az elsQ 400 kV-os majd 1978-tól a 750 kV-os távvezetékrendszer. A fQvárosban 1893 októberében indult meg a villamos-energiának közszolgáltatási célokra való felhasználása egyen- illetve váltakozó-áramú kisfeszültség_ elosztórendszerek egyidej_ alkalmazásával. A kelenföldi erQm_ beindulásával 1914-ben fektették le az elsQ 10 kV-os kábelhálózatot. Az energiaigény növekedése eredményeként 1928-ban sor került az elsQ 30 kV-os kábel fektetésére is és 1940-ig fokozatosan kiépült a 30 kV-os kábelhálózat a fQvárosban. A fogyasztói terhelési súlypontokban 30/10 kV-os és 30/5 kV-os transzformátorállomások létesültek. EzekbQl a transzformátorállomásokból induló 10 és 5 kV-os kábelekre csatlakoznak a 10/0,4 ill. 5/0,4 kV-os transzformátorállomások. A kisfeszültségen vételezQ fogyasztók ma is ezen 0,4 kV-os hálózatra csatlakoznak. Új koncepció alapján került sor a belsQ kerületekben a 120/10 kV-os beltéri transzformátorállomások létesítésére, melyeknek táplálására 120 kV-os olajnyomású kábelek kerültek lefektetésre. Az elsQ fektetés 1960-ban történt meg. Jelenleg a fQvárosban az ELMÜ mintegy 57 km hosszúságú 120 kV-os kábelszakaszt tart üzemben.

A villamosenergia-ellátás hálózatának kialakítása Az erQm_vekben termelt, illetve importált villamos-energia az országot behálózó hálózatrendszeren keresztül jut el a fogyasztókhoz. A hálózatrendszer fQbb részei: - alap /kooperációs/ hálózat, - fQelosztó hálózat, - elosztó hálózat, - fogyasztói hálózat. 4-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz Az utóbbi kettQt szokás a gyakorlatban közép- és kisfeszültség_ hálózatnak is nevezni. - A 400/220/ kV-os alaphálózat – melybe az erQm_vek táplálják termelt villamosenergiájukat. Ehhez csatlakoznak közvetlenül vagy transzformátoron keresztül a rendszerközi kooperációs 400 ill. 750 kV-os távvezetékek. Ez a hálózat szállítja az energiát az ország terhelési súlypontjaiban létesített 400/120 kV / 220/120 kV/-os un. Csomóponti alállomásokba. A f elosztó-hálózat szabadvezetékes kialakítású. - A 20- és 35 kV-os un. Középfeszültség_ elosztóhálózat szállítja az energiát a 120/20/35 kV-os alállomásokból a fogyasztói területen elhelyezett közép/kisteljesítmény_ transzformátor-állomásokig. Az elosztóhálózat szabadvezetékes illetve földkábeles kialakítású. - A teljes magyarországi villamoshálózat összhosszának felét kitevQ kisfeszültség_ fogyasztói hálózatban a feszültség egységesen 380/230 V. A fogyasztói hálózat ritkább beépítés esetén szabadvezetékes, - nagyobb városokban kábeles ellátású. A Magyarországon alkalmazott szabályos feszültségek a következQk: 750; 400 kV /220 kV/ 120 kV 20 kV /35 kV/ 10 kV 5; 6 kV 380/230 V

Az országok közötti kooperáció és Az országos alaphálózat feszültsége. Az országos fQelosztó-hálózat – ma még részben az alaphálózat – feszültsége. A szabadvezetékes elosztóhálózat feszültsége. Nagyobb városok kábeles elosztóhálózatának feszültsége. Nagyobb fogyasztók tápfeszültsége. Világítási és egyéb kisfogyasztók tápfeszültsége.

Az elektromos energiaellátás vezetékeinek anyagai A szabadvezetékek anyagai A szabadvezetékeink anyaga általában alumínium, nemesített alumínium (AASC). Er sáramú kábelek -

-

Kábeleknek általában azokat az egy- vagy többer_ szigetelt vezetékeket nevezik, amelyeket nedvesség behatolása ellen köpeny, mechanikai behatás ellen páncél, korróziós behatolás ellen pedig korrózióvédQ burkolat véd. A kábelre vonatkozó elQírásokat az MSZ 146/1,2,3,4 tartalmazza.

A vezet anyaga, keresztmetszete és kivitele A vezetQ anyaga az MSZ 3741/1 szerinti AI 99,5E minQség_ alumínium vagy MSZ 64/1 szerinti Cu-EOM minQség_ lágyított réz. A vezetQ névleges keresztmetszete: 1,0; 1,5; 2,5; 4; 6; 10; 25; 35; 50; 70; 95; 120; 240; 300; 400; 500; 625; 800; 1000 mm2-ig terjed. A vezetQ kivitele lehet tömör huzal, több huzalból készített sodrat vagy alumínium csQ borítású sodrat.

4-2

4. elQadás: Elektromos energia ellátás A két és háromer_ kábelek vezetQi azonos névleges keresztmetszet_ek; a négyer_ kábelek negyedik vezetQje eltérQ keresztmetszet_ is lehet.

Az elektromos energia-ellátás vezetékeinek m tárgyai -

-

-

-

Az alaphálózati 400 kV-os távvezeték nagy keresztmetszet_ áramvezetQ sodronyai rácsos acélszerkezet_, – általában 40-50 m magas oszlopokon helyezkednek el. Az oszlopközök 350-400 m-esek, az áramvezetQ minimális föld feletti magassága 8,0 m. A 400/120 kV-os csomóponti állomások helyigénye kb. 300x300 m. A f elosztó-hálózati 120 kV-os távvezeték áramvezetQ sodronyai rácsosszerkezet_ – általában 25-30 m magas – oszlopokon vannak elhelyezve. Az oszlopközök 300-350 m-esek, az áramvezetQk minimális földfeletti magassága 6,0 m. A 120/középfeszültség_ /20, 10 kV/ alállomások helyigénye kb. 80x100 m. A középfeszültség_ elosztóhálózat áramvezetQ sodronyai beton (ritkán fa) – általában 12 m magas – oszlopon helyezkednek el. Az oszlopközök 100-150 mesek. Az áramvezetQk minimális föld feletti magassága 6,0 m. A közép/kisfeszültség_ transzformátorállomás általában oszlopokon van elhelyezve. A középfeszültség_ elosztóhálózat szabadvezetékei és transzformátor állomásai ágazati típustervek un. VÁT-H-k alapján létesülnek.

A leggyakrabban használt oszloptípusok Faoszlopok A faoszlopok telitett fenyQoszlopok 7, 8, 9, 10, 11, 12 méter hosszúságban. A felsQ oszlopátmérQ 14-22 cm lehet. A faoszlopot mindig eG típusú elQfeszített betongyámhoz erQsítve helyezzük el a földben. Betonoszlopok Az oszlopokon vezetett szabadvezeték és a fogyasztó közötti csatlakozás történhet - TetQtartón keresztül, amely forrcsQbQl, vagy gázcsQbQl készülhet. - Fali csatlakozással, ha az épület elég magas, a szigetelQk a falba erQsített szigetelQtartóra, vagy vaskonzolra kerülnek.

A közvilágítás m tárgyai A villamos üzem_ közvilágítás energiaellátása a közcélú kisfeszültség_ elosztóhálózatról történik. A táplálás feszültsége 230 V. A közcélú közép/kisfeszültség_ 20/0,4; 10/0,4 kV-os/ transzformátorállomásokban a közvilágítás részére külön táplálókapcsoló áramkörök vannak kiépítve. A közvilágítási berendezéseket a VÁT-H7 jel_ típusterv tipizálja.

4-3

5. elQadás: A gázellátás történeti fejlQdése

5. el adás: A gázellátás történeti fejl dése A vezetékes gázellátás hazánkban több mint 130 éves. 1855-ben kezdQdött az elsQ pesti gázgyár építése és a csQvezeték fektetése után, 1856 december 23-án gyulladtak ki az utcai közvilágítás elsQ lámpái. 1913-van lett készen az Óbudai Gázgyár és akkor fokozatosan beszüntették az idQközben megépült 5, immár elavult gázgyár m_ködését. 1949-ig kizárólag szénbQl termelték az un. Városi gázt. Ebben az évben készült el a zalai olajmezQket Budapesttel összekötQ távvezeték, amelyen földgáz is érkezett a fQvárosba. A 60-as években földgázbontó üzemeket építettek és így jelenleg a fQváros gázellátását majdnem teljesen földgáz alapra helyezték. Az ellátás jelenleg kettQs: egyes területeken városi gázellátás, más területeken nyers földgázellátás van. Ez a körülmény a csQhálózat szempontjából is lényeges. A városi gáz nedves és a nedvesség meggátolja a tokos csövek töktömítésének kiszáradását, míg a száraz földgáz azokat kiszárítja és a tokok szivárognak. A szivárgást elQsegíti még a földgáz nagyobb nyomása is, amely a kisnyomású hálózatban is háromszorosa a városi gáz nyomásának. Ez tette szükségessé, hogy a földgázzal üzemelQ csQhálózat túlnyomó részét kicseréljék toknélküli csövekre, részben acél, újabban pedig kemény polietilén csövekre. A nagyobb átmérQj_ tokos csöveket részben meghagyták és a tokot belsQ kezeléssel tették gáztömörré. A 60-as évekig Budapesten kívül a következQ városokban volt vezetékes gázellátás, többségében szén, kisebb mértékben szénhidrogén (földgáz) bázison: Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Eger Székesfehérvár, Szombathely, Sopron, Baja, Hajdúszoboszló, Nagykanizsa, Dunaújváros.

A gázellátás vezetékhálózatának kialakítása A gázellátó, ill. szolgátató rendszerek alkotóelemei a következQ létesítmények (létesítménycsoportok): - gáz elQállítás (kitermelés, gyártás, kezelés), - gáz szállítás, - gáz elosztás, - gáz tárolás. A földgázt gázkutakból nyerik, kezelik (káros anyagokat leválasztják, szükséges anyagokat hozzákeverik/, s dugattyús rotációs v. turbókompresszorokkal táplálják be a nagynyomású (10,0 bar felett) távvezeték-hálózatba. Ez a távvezeték hálózat szállítja a földgázt a felhasználási területekre, ill. a települések ellátásához szükséges un. Gázfogadó /gázátadó/ állomásokhoz. Itt a gáz nyomását az elosztáshoz szükséges mértékre redukálják. A városi gáz gyártás hagyományos módja a szénalapú gázgyártás. Már nem használatos rendszer.

A gáz tárolása Földgázellátásnál a nagynyomású rendszerint gömb v. henger alakú acélszerkezet_ (száraz) tartályokat alkalmazzák 10-20 ezer m3 _rtartalomig. Lehetséges tárolási mód még a cseppfolyósítás és a földalatti üregekben (kimerült gázlencsékben) való tárolás.

5-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz A gáz szállítására és elosztására szolgáló csQhálózat a közüzemi gázellátó rendszerek legjellemzQbb és legfontosabb, legnagyobb értéket képviselQ alapeleme. A gázvezeték hálózatokat különbözQ szempontok szerint lehet csoportosítani. Üzemnyomás szerinti csoportosítás -

Kisnyomású gázvezeték: - legfeljebb 100 mbar a névleges üzemi nyomás Középnyomású gázvezeték: - az üzemi nyomás nagyobb, mint 100 mbar, de legfeljebb 3,0 bar Nagyközépnyomású gázvezeték - az üzemi nyomás nagyobb, mint 3,0 bar, de legfeljebb 10,0 bar Nagynyomású gázvezeték - az üzemi nyomás nagyobb, mint 10,0 bar.

Rendeltetés szerinti csoportosítás -

Gázellátó vezeték (távvezeték) a gázt a termelQteleprQl a fogyasztó terület gázfogadó állomásáig szállítja. Gázelosztó vezeték a tulajdonképpeni közm_vezeték, amely a gázt a fogyasztó területen szétosztja és a fogyasztóhoz szállítja. Csatlakozó vezeték, mely a gázt az elosztóvezetékrQl a fogyasztói gázmérQig /ha nincs, a fQcsapig/ szállítja. A csatlakozó vezeték közterületi szakasza a beköt vezeték, telekhatáron belüli szakasza az alapvezeték.

A gázellátási vezetékek anyagai, méretei A gázelosztó hálózat létesítésekor régebben használták az - öntöttvas, kátrányos kenderköteles és ólomtömítés_ vezetékeket; - a hegesztokos és gibault kötés_ azbesztcement (etonit) csövekbQl készített vezetékeket is. A gázelsztó hálózat anyagául ez idQ szerint: - varratnélküli acélcsöveket /ø300-ig/ és idomokat (MSZ 29/2, DIN 1629) - spirális hegesztés_ acélcsöveket ø150-1000-ig (MSZ 3741) - KPE csöveket (ø20-400-ig) és idomokat (MSZ 7908, MSZ 10003, MSZ 13632, DIN 8074-70) használnak. - a gázszállítás követelményeinek megfelelQ minQség_ gumigy_r_ felhasználása esetén gömbgrafitos öntött vas (Ductil) csQ is alkalmazható (ø80-1600-ig), (DIN 28600, DIN 28610).

A vezetékek kötésmódjai -

-

5-2

Az 1960 elQtti Na100 és nagyobb acél vezetékek tokos kötés_ek. Kisebb átmérQj_ acélvezetékek csavarkarmantyúsak. Az 1965 után épített acélvezetékek mind hegesztettek. Az 1960-65 között részben hegesztett, zömmel tokosak. Az eternit vezetékek Gibault kötés_ek. A KPE vezetékek hegesztettek. A DUCTIL csöveket gumigy_r_s kötéssel szerelik.

5. elQadás: A gázellátás történeti fejlQdése

A gázellátási közm vezetékek m tárgyai, szerelvényei A gázelosztó hálózatok tartozékát képezQ - Gáznyomásszabályozók. Feladata, hogy a szállítandó, ill. elosztandó gáz nyomását a vezetékhálózat nyomásfokozatának megfelelQ, illetve a fogyasztók részére alkalmas és szükséges mértékre szabályozza. Lehetnek körzeti és ipari nyomásszabályozók. A gáznyomásszabályozókat általában külön e célra szolgáló épületben, térszint alatti aknában, vagy terepszint felett, acélszerkezet_ szekrényben helyezik el. A gázhálózat szakaszolására, a csatlakozó vezetékek lezárására zárószerelvényeket kell beépíteni. - Tolózárak - Csapózárak - Gömbcsapok - Vízzárak A gázban levQ vízgQz, hQmérsékletének csökkenésekor lecsapódik. A csapadék összegy_jtésére a gázvezeték mélypontjain vízgy jt ket építenek be. Az összegy_lt vizet idQnként kiszívatják. Szell z csövek A hosszú vízszintes vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy azok emelkedQ és süllyedQ szakaszokból álljanak. A magas pontokra szellQzQcsöveket kell szerelni az üzembe helyezés alkalmával szükséges kileveg zés és a késQbbi lefúvatás céljából. Porvizsgálók és potenciál-mér helyeket a különbözQ mérések lehetQvé tételére alakítják ki. Szigetel szolgálnak.

karimapárok az egyes vezetékszakaszok elektromos elválasztására

Szaglócsövek a vezeték közvetlen környezetének szivárgásvizsgálatát teszik lehetQvé. Iránytörésekhez, leágazásokhoz, anyag- és méretváltozáshoz kell beépíteni. A hálózatok szerelvényeinek gyors és egyszer_ megtalálása érdekében a szerelvények közelében, arra alkalmas helyen és módon jelzQtáblákat szerelnek fel. Ezek a táblák mutatják, hogy a jelzett szerelvény milyen irányban és milyen távolságban van a jelzQtáblától.

5-3

6. elQadás: Közvetlen hQenergia-ellátás. Távközlés

6/1. el adás: Közvetlen h energia-ellátás. A távh ellátás történeti fejl dése A távhQellátás, vagy a gyakran használt, de nem annyira pontos kifejezéssel távf_tés, a legfiatalabb közm_. A városi távhQellátásról, mint közm_rQl csak az utóbbi 30-40 évben beszélhetünk. Hazánkban a II. Világháborúig csak ipartelkeken vagy koncentráltan elhelyezett, több épületbQl álló közintézményekben (pl. M_egyetem, kórházak, klinikák) alkalmaztak központi kazánból vezetékes hQellátást. A vezetékhálózat azonban mindig az intézmény saját területén feküdt, közterületet sohasem, vagy ritka esetben érintett. Közterületen fektetett távhQellátásról a II. Világháború elQtt egyrQl tudunk, a Parlament hQellátásáról. Azért, hogy az épület külsQ megjelenését kémény ne rontsa, a kazánházat a Balassi Bálint (volt Személynök) utca egyik házának udvarán helyezték el. A II. Világháború után kezdQdött a távhQellátás kiépítése, elsQsorban az új lakótelepeken (pl. Budapest Béke út), valamint új településeinken (pl. Dunaújváros). A távhQellátást az ország egyes településein un. Tiszta és vegyes profilú közületi vállalatok kezelik. Tiszta profilnak nevezik a csak távhQellátással foglalkozó vállalatokat. A vegyes profilú vállalatok az: - IKV IngatlankezelQ Vállalatok, - VGV Városgazdálkodási Vállalatok, - KVÜ Költségvetési Üzemek, - KSzÜ Közületi Szolgáltató Üzemek.

A távh ellátás vezetékhálózatának kialakítása TávhQellátás esetén a h termel m önálló létesítmény, ezenkívül a hQszállítást szolgáló távvezeték, hQfogadó és hQfelhasználó létesítmények szükségesek. A h központ rendeltetése a hQenergia fogadása, kiadása, elosztása, mérése, a hQhordozó közeg illetve jellemzQinek megváltoztatása, szabályozása. Termel i h központ a hQtermelQ létesítményeinek, a hQenergiát a fogyasztó részére elosztó-, átadó- és mérQberendezései, valamint az építmények összessége. Az elosztó h központ feladata a távhQszolgáltató rendszer közbensQ pontján a hQenergia átvétele, átalakítása, elosztása, átadása, szabályozása és mérése. A fogyasztói h központ a hQenergiát a fogyasztó számára átvevQ, átalakító, szabályozó, mérQ és a visszatérQ közeget visszaszállításra tároló-, átadó berendezések, valamint építmények összessége. A távh vezeték és tartozékainak rendeltetése, hogy a hQenergiát a hQtermelQ létesítménytQl a fogyasztói hQközpontig (hQfogadó állomásig) szállítsa. A távh ellátó hálózat kialakítása szerint lehet: - sugaras vagy ágvezeték rendszer_, ha az elosztóvezeték leágazása a távvezetékrQl sugárirányban halad a fogyasztói hQközpont felé,

6-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz -

körvezeték-rendszer_, ha az egyes elosztóvezetékeket, sugarakat, összekötik. A kövezetékes rendszer elQnye, hogy a hQellátást helyi zavar esetén átmenetileg egy másik ágról lehet pótolni.

A távh ellátó vezetékek elhelyezése lehet: -

-

terepszint felett - oszlopokon, - épületek tetQzetén, falazatán, - bakokon, - csQhídon; terepszint alatt - közvetlen altalajban (megfelelQ védQ és hQszigeteléssel), - védQburkolatban, - védQcsQben, - védQcsatornában, - közm_csatornában – közm_alagútban.

A távh vezeték részei: -

-

a gerincvezeték a fogyasztói körzeteket, elosztó hQközpontokat tápláló távhQvezeték, -az elosztóvezeték a fogyasztói körzeten belül a gerincvezetékbQl, esetenként az elosztó hQközponttól kiindulva a fogyasztói hQközpontok irányába vezet, a bekötQvezeték az elosztóvezetékekbQl – esetleg a gerincvezetékekbQl – kiindulva a fogyasztói hQközpontig vezet, a fogyasztói hálózat a fogyasztói hQközponttól (hQfogadó állomásból) kiindulva a hQfogyasztó saját körzetén belül látja el hQenergiával és használati melegvízzel a felhasználó berendezéseket.

A távh szolgáltató rendszerek a következ k: -

-

6-2

A melegvízf_tési rendszernél a víz hQfoka kisebb távolságra 70-…90°C, nagyobb távolságra 100…110°C. Alkalmazási köre fQleg kisebb lakó- vagy középület csoportokra terjed, esetleg olyan ipari üzemekre, melyeknél nincs jelentQs gQzfogyasztás. A melegvízf_tés elQnye a nagy üzembiztonság, az aránylag kis hQveszteség. A vezeték nyomócsQként követheti a terepalakulatot. Hátránya, hogy az alacsonyabb hQfok miatt aránylag nagyobb csQkeresztmetszet szükséges. A forróvízf_tési rendszereknél alkalmazott túlhevített víz hQfoka 110-220°C. A gQzképzQdés megakadályozására jelentQs túlnyomás szükséges (150°C-nál pl. 5 bar). A korszer_ távf_téseknél ezt a rendszert alkalmazzák. A vezetékben uralkodó nyomás 3 részbQl tevQdik össze: a csQvezeték legmagasabb pontjának megfelelQ hidrosztatikus nyomásból, a hQfoknak megfelelQ párolgási nyomásból és a keringetési nyomásból, mely utóbbi a vezetékrendszer ellenállásától függ. A városi távf_tési hálózatoknál majdnem kizárólagosan a 2 csöves forróvíz távf_tési rendszert alkalmazzák. A hQfoklépcsQ a primer oldalon 130/80°C vagy 150/90°C, a szekunder oldalon 90/70°C. Az elQremenQ és a visszatérQ primervízzel szállított hQmennyiségek különbözete marad a fogyasztónál. A forróvízf_tés elQnyei azonosak a melegvízf_tés elQnyeivel, ezenfelül lényegesen kisebb csQátmérQk szükségesek és nagyobb távolságra lehet hQt szállítani.

6. elQadás: Közvetlen hQenergia-ellátás. Távközlés -

-

A kisnyomású gQz távf_tést – mely 2…3 bar túlnyomású gQzzel üzemel – fQleg ipari üzemek hQellátásánál alkalmazzák. A hQhordozó közeg nagyobb távolságra is szivattyú nélkül szállítható. A középnyomású gQztávf_tés 10…20 bar túlnyomású gQzzel üzemel. A gQztávvezeték kondenzvíz visszavezetését gravitációsan kell megoldani. A kétvezetékes rendszert fQleg akkor alkalmazzák, ha csak f_tésre szolgál. Az egyik a gQzszállító vezeték, a másik a kondenzvíz-vezeték. A háromvezetékes rendszernél két gQz és egy kondenzvíz-vezetéket alkalmaznak, fQleg többcélú felhasználás esetén (f_tés-ipar).

A távh ellátás vezetékhálózatának anyaga: A hQtávvezetékek általában szigetelt, hegesztéssel illesztett acélcsövekbQl készülnek.

A távh ellátási közm vezetékek m tárgyai, szerelvényei Korrózióvédelem A belsQ korrózióvédelmet lágy víz keringetéssel oldják meg. A külsQ korrózióvédelmet mázolással, vagy szórással felhordott felületvédQ anyagokkal biztosítják. H védelem A távhQellátás vezetékeit hQvédelem céljából, hQszigetelQ anyaggal veszik körül. Kisméret_ csöveknél hosszúszálú üvegszál tekercselést alkalmaznak hálós kötéssel, kemény héjalással vagy anélkül. A matrac vagy paplan szigetelés üveg-, kohósalak- vagy ásványszál gyapotból készül. H tágulás kiegyenlítése A csQvezeték anyaga a szállított nagyhQmérséklet_ víztQl, ill. gQztQl hQtágulást szenved. A hQtágulás kiegyenlítésére elsQsorban a nyomvonalvezetés irányváltozásait kell kihasználni, - amikor is beépített kompenzátorok és fix pontok megfelelQ variációival elérhetQ, hogy a tágulásból származó erQ a szerkezeten belül egyenlítQdik ki. Vannak -

L és Z alakú kompenzátorok, U alakú vagy líra kompenzátorok, Lencse-kompenzátorok, Tömszelencés csúszó-kompenzátorok.

A h távvezetékek elhelyezése történhet: Terepszint felett - magasvezetésnél -

oszlopokon bakokon épületek, egyéb létesítmények tetQzetén v. falazatán csQhidakon.

6-3

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz Terepszint alatt -

közvetlenül altalajban, védQburkolatban, védQcsQben, védQcsatornában, kúszható, v. járható alagútban, folyosóban.

M_tárgyak, szerelvények M_tárgyak -

tartóoszlop tartóbak akna - légtelenítQ, - ürítQ, - szakaszoló, - leágazó, - kompenzátoros, - forduló, - fixpont,, - megfigyelQ - ejtQ.

Szerelvények -

6-4

csap, tolózár, elzáró-szerkezetek, szelep, csQidom, kompenzátorok, fix pontok, ürítQ és légtelenítQ szerelvények, mérQkészülékek, mérQperemek.

6. elQadás: Közvetlen hQenergia-ellátás. Távközlés

6/2. el adás: Távközlés A távközl hálózat történeti fejl dése A vezetékes hírközlés megvalósulása az emberi kommunikációs kapcsolatok minQségileg magasabb formáját eredményezte, ami jelentQsen kihatott a társadalmi és gazdasági viszonyokra. Hazánkban elQször Budapesten létesült telefonközpont (FürdQ utca) 1881-ben. Ezzel egyidej_leg épült ki a légvezetékes távbeszélQ hálózat mintegy 25 elQfizetQre. A mérsékelt érdeklQdés ellenére ugyanezen év (1881) végén már 200 elQfizetQ között tudtak kapcsolatot létesíteni, információkat továbbítani. A fejlQdés jelentQs volt az elmúlt 100 év alatt. Új, korszer_bb központok létesültek nemcsak a fQvárosban, hanem az ország valamennyi jelentQs településén. A légvezetékek jelentQs részét földalatti kábelekkel váltották fel. A Posta (TávbeszélQ Vezérigazgatóság) m_ködésének üzemvitelével kapcsolatos adatok szolgálati felhasználásra készülnek, így azokról a más közm_veknél ismert részletességgel nem számolhatunk be. A fQközpontokat és mellékközpontokat összekötQ „átkérQ” kábelek teljes egészében földalatti rendszerben épülnek és nyomvonalukon halad a helyi elQfizetQi törzskábelek egy jelentQs része is. A földalatti hálózat 81%-a tömbcsatornában behúzott és 19%-a páncélos kábelrendszerben épült. A tömbcsatorna nyílások nagy százalékban telítettek és tartalék – fQleg a fQútvonalak gyalogjárói alatt – nem áll rendelkezésre. A járdákban elhelyezett aknák zsúfoltak és többségükben korszer_tlenek.

A távközlés vezetékhálózatának kialakítása A távközlés feladata az információtovábbítás. A távközlés szolgáltatás, amely iránt egyre nQ az igény, mind távbeszélQ-s_r_ség, mind automatizáltság oldalról. A távközlésbe beletartozik a telex – és az adatátviteli szolgálat. A vezetéknélküli távközlés ugyancsak beletartozik az országos rendszerbe, de – mivel azok nem nyomvonalas létesítmények – itt nem tárgyaljuk.

A vezetékes távközlési hálózat jellemz i Építési módja szerint lehet: -

-

-

Távközlés föld feletti hálózattal - légvezetékes, - légkábeles, - falikábeles. Távközlés föld alatti hálózattal - behúzókábeles /alépítményben/ - földkábeles Távközlés vegyes hálózattal.

6-5

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz Az összeköttetés viszonylata szerint lehet: -

Helyi viszonylatú helyközi viszonylatú (táv- v. körzetkábel) - belföldi - nemzetközi

A távközlési hálózat vezetékeinek anyagai A föld feletti hálózat anyagai a) Csupasz vezetQk vagy sodronyok - Egy elemi szálból vagy sodratból álló vezetQ milliméterben adott átmérQje az anyagjel elé kerül Keményre húzott réz. V. bronzhuzal Acél huzal Alumínium sodrat Rézhéjú acélvezetQk

Jele: Jele: Jele: Jele:

Br Ac As Staku

b) Légkábelek - Kisebb keresztmetszeti értékekkel hasonlóak a földalatti hálózatnál használt kábelekhez. - önhordó - nem önhordó c) Falikábel v. kábelszer_ vezeték - Falra erQsítve d) Multiplex kábel e) KülönbözQ rendeltetés_ érpárok egy kábelben A föld alatti hálózat anyagai A szakági közm_térképrQl egyértelm_en ki kell t_nnie, a kábelen kívülrQl befelé haladva a külsQ védQburkolat és a kábelköpeny anyagainak, a vazelintöltésnek, a kábellélek szerkezeti felépítésének, valamint a kábelér anyagának. A küls véd burkolat - bitumen + szálasanyag

Jelölve nincs

- PVC

Jele: M

- Polietilén

Jele: Q

A páncélzat jele a kábelt jelképezQ vonalon elhelyezett X Folyamkábel jele a kábelt jelképezQ vonalon elhelyezett XX A köpeny anyaga -

6-6

ólom köpeny alumínium köpeny - sima

jelölve nincs Jele: As

6. elQadás: Közvetlen hQenergia-ellátás. Távközlés -

hullámosított hengerelt PVC Polietilén

Jele: AM Jele: Ah Jele: M Jele: Q

A vazelin töltés kábelnél a köpeny jele után „v” bet_ a jel. A kábelszerkezet jelölése A kábelszerkezetet a kábelen levQ négyesek /érpárok/ számának, és a négyeseknél 4 (érpároknál 2) szorzatával jelöljük, majd törtvonal és az ér átmérQje következik, végül pedig a sodrat-típus pl. (13x4/0,8 DM) Sodrat-típusok Koaxiális kábel esetén a koaxiális csövek száma szorozva a belsQ vezetQ átmérQjével törve a külsQ vezetQ belsQ átmérQjelével, adja a szerkezet jelölését. Dieselhorst Martin Csillag 38 nf/km üzemi kapacitással Csillag 33 nf/km üzemi kapacitással Csillag 28 nf/km üzemi kapacitással Csillag 26,5 nf/km üzemi kapacitással Csillag 23,5 nf/km üzemi kapacitással Rádió érpár

Jel: DM /14x4/0,9/ Jele: nincs Jele: C1 Jele: C2 Jele: C3 Jele: C4 Jele: R

Az ér anyaga réz ér

Jele: nincs

alumínium ér

Jele: A

Behúzó kábelek használatos fajtái -

ólom köpeny, réz ér PVC-vel burkolt, alumínium köpeny, alumínium ér PVC köpeny, alumínium ér PVC köpeny, réz ér Polietilén köpeny, réz ré Polietilén köpeny, vazelin töltés, réz ér Kiskoaxiális kábel, ólom köpeny, 4 csQ.

Páncélozott kábelek használatos fajtái -

ólom köpeny, réz ér polietilén védQburkolat, ólom köpeny, réz ér kiskoaxiális kábel polietilén burkolat, ólom köpeny, 2 csQ.

6-7

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz A folyamkábel abban különbözik a páncélos kábeltQl, hogy a külsQ burkolatában lévQ vasanyag nem 0,8 mm falvastagságú szalagpáncél, hanem min. 5 mm átmérQj_ félig zárt szerkezet_ acélhuzalokból van felépítve. Ez a szerkezet mindegy 300 kN erQ felvételére alkalmas.

6-8

7. elQadás: A vezetékkutató m_szerek m_ködésének alapelve

7/1. el adás: A vezetékkutató m szerek m ködésének alapelve A vezetékek nyomvonala és térszint alatti mélysége lényegében ugyanazon elv alapján határozható meg, mint valamely hosszúhullámon m_ködQ rádióadó helyének bemérése keretantennával. Az adó irányát úgy határozzák meg, hogy a keretantennát függQleges tengely körül forgatva figyelik a vétel erQsségét. Ez akkor a leggyengébb, amikor az antenna síkja merQleges az adó irányára, ekkor metszi ugyanis a legkevesebb mágneses erQvonal a keretantenna síkját. Ha 90°-kal elforgatjuk a keretantenna síkját, – a legtöbb erQvonalmetszést kapjuk – és az antennakeret síkja kijelöli az adó irányát. Hasonló módon kutathatók fel a földalatti kábelek és csQvezetékek is. Itt a keresett vezeték m_ködik adóantennaként, – ha egy generátorral gerjesztjük. A vezeték által kisugárzott elektromágneses hullám mágneses összetevQjét speciális ferritvagy keretantennával felfogjuk, egy vevQberendezésbe vezetve fejhallgatóban hallható hang segítségével különbözQ, jól megválasztott helyeken vizsgáljuk a vétel erQsségét. Az elektronikus vezetékkutató m_szer két részbQl áll: - az adó – villamos rengéseket gerjesztQ generátor; - a vev – melynek elemei a keret- vagy ferritantenna - az erQsítQ, - a fejhallgató, újabb típusú m_szerekben digitális kijelzQ.

Keretantennás vezetékkutató m_szer

1. ábra: Vezetékkutatás

7-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz

Vezeték nyomvonalának és mélységének megállapítása: a – jelmaximum, b – jelminimum keresésével

2. ábra: Vezeték nyomvonalának megállapítása

7/2. el adás: Látogatás a BME „K” épület közm alagútjában

7-2

8. elQadás: A települések közm_- és közm_jelleg_ vezetékhálózatának egységes rendszerben történQ rögzítése

8. el adás: A települések közm - és közm jelleg vezetékhálózatának egységes rendszerben történ rögzítése, mely kiterjed a térbeli és fontosabb m szaki adatokra A közm_nyilvántartás a közm_szolgáltató szervezetek vagy más állami szervek kezelésében lévQ közm_vezetékekre terjed ki a települések belterületén és a belterület határától 1 kilométer távolságig terjedQ külterületi sávban. Ez utóbbi kiterjesztés azért szükséges, mert egyes fontos közm_ létesítmények (gázfogadó állomások, szennyvíztisztítók, alállomások stb.) ebbe a sávba esnek.

A közm nyilvántartás múltja, kialakulása A közterületi közm_vezetékek nyilvántartása Európában közel száz éves múltra tekint vissza. ElsQként az 1910-es években néhány svájci város vezetése látta szükségét, hogy térképi nyilvántartást fektessen fel a közm_vezetékekrQl (Zürich, Bern, Basel). A század 30-as éveiben már más országokban is tudunk a közm_vezetékek térképi nyilvántartásáról (pl. Németországban Tübingen, Stuttgart), így hazánkban is. Az 1970-es éveket megelQzQen a nagyobb közm_ellátó vállalatok önállóan vezették a térképi nyilvántartásukat. Ehhez felhasználták a földmérés alaptérképeit, de azok tartalmi változásait csak ritkán, fQképpen a közm_építéssel érintett területeken vezették át. A kézi úton (manuálisan) végzett átvezetés igen nehézkes volt, a szelvények állandó javítása (kaparása) azok fokozatos tönkremenetelét eredményezte. A nagy közm_szolgáltatók nyilvántartó részlegein ma is találhatók 1:1440, 1:2880 méretarányú régi nyilvántartási szelvények. 1970-tQl folyamatosan elQtérbe került a közm_nyilvántartás egységesítésének szükségessége. Mivel egyes fejlettebb országok ebben már elQttünk jártak, már akkor felvetQdött az egységes számítógépes nyilvántartás bevezetésének lehetQsége is. Ezt a folyamatot segítette, hogy a múlt század 50-es, 60-as éveinek fokozott iparosítása üzemi ellátó hálózatok létrehozását tette szükségessé és igényként jelentkezett ezek felmérése, kutatása, nyilvántartása. Ezt azért fontos itt megjegyezni, mert a késQbbi, és lényegében ma is használatban lévQ és többé-kevésbé egységes jelkulcsrendszert az üzemi nyilvántartások készítQi alakították ki. Az egységes nyilvántartás utasítás tervezetének összeállításában részt vevQ, még élQ szakemberek jól emlékezhetnek a Csanda Ferenc vezetésével a MÉLYÉPTERV-nél 1973-ban kibocsátott jelkulcsra. Ez kísértetiesen hasonlít a késQbbi 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás jelkulcsmellékletére, és ez nem véletlen. Az egységes közm_nyilvántartás szükségességének alátámasztására csupán néhány szempontot emelhetünk ki. - A fQváros és a nagyobb települések vezetése részére nem állt rendelkezésre megfelelQ anyag a távlati tervezéshez, a belsQ területek rekonstrukciójához, fejlesztési alternatívák vizsgálatához. - A közm_vállalatok szintjén a m_szaki-gazdasági tervezés nem rendelkezett megfelelQ, részletes alapadatbázissal, a m_szaki végrehajtó részlegek pedig a napi tevékenységükhöz igényeltek pontosabb és egységesebb nyilvántartást (pl. hibahelyek keresése, javítási munkák). - A közm_adatok igénylQi (vállalatok, tervezQ irodák) csak igen fáradtságos utánjárással tudták elvégezni a tervezéshez, kivitelezéshez szükséges adatgy_jtést. 8-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz A fQváros 1970-ben feladatul t_zte ki a fQvárosi közm_hálózat egységes nyilvántartásának a kidolgozását, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pedig 1971-1973 között határozta el Balassagyarmat, Szombathely és Veszprém teljes közm_hálózatának felmérését és nyilvántartásba vételét. 1973-ban a FPMTERV kapott megbízást egy „ElQkészítQ tanulmány” összeállítására, amely ugyancsak a fQvárosi nyilvántartás egységesítését célozta. 1974-ben a FPMTERV feladata lett a „FQvárosi Közm_hálózatok Egységes Nyilvántartása” rendszerének kidolgozása. A FPMTERV a feladat elvégzésével, mint altervezQt, a Kartográfiai Vállalatot bízta meg, amely abban az idQben még több száz geodétát is foglalkoztatott és a közm_nyilvántartás egységesítésében meghatározó szerepe lett. Az ezt követQ években, fQképpen Budapesten részletes helyzetfelmérési munkák indultak az egyes közm_szolgáltatóknál. Ennek eredményeképpen 1979-ben Budapest FQváros Tanácsa Információs Központja egy rendkívül alapos, 16 kötetes, mintegy 1200 oldal terjedelm_ tanulmánysorozatot készíttetett. Ennek elsQdleges célja a számítógépes nyilvántartás alapjainak megteremtése volt, de – mint az hamar kiderült – ehhez még nem voltak meg a feltételek. 1979 emellett azért is volt fontos mérföldkQ a hazai közm_nyilvántartás történetében, mert ebben az évben jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. Utasítása a közm_nyilvántartásról.

8-2

9. elQadás: A közm_nyilvántartás hagyományos módszere

9. el adás: A közm nyilvántartás hagyományos módszere A 3/1979 (Ép.Ért.11.) ÉVM számú Utasítás F funkciója, hogy biztosítja az országosan egységes nyilvántartást - egységes térképrendszer, - egységes felmérési és térképezési módszerek és - egységes változásvezetés formájában. Az utasítás 1. sz. melléklete az “ElQírás a közm_nyilvántartás elkészítéséhez és vezetéséhez” Néhány alapvetQ megállapítása: “Az egységes közm_nyilvántartás a településekben lévQ közm_- és közm_jelleg_ vezetékhálózatok térbeli és fontosabb m_szaki adatainak országosan egységes rendszerben és egységes módszerrel történQ rögzítése és az adatok változásainak rendszeres átvezetése. Az egységes nyilvántartás könnyen kezelhetQ, tartós és minden illetékes számára hozzáférhetQ térképi és számszer_-szöveges munkarészek felhasználásával történik.” “A közm_nyilvántartás az egyes üzemeltetQk szakági nyilvántartása alapján készül... •

•

• • •

az építésügyi igazgatás számára: - városfejlesztési koncepciók kialakításához, - a közm fejlesztések koordinálásához, - tervezett közm és egyéb vezetékek építési helyszükségletének nyilvántartásához és egyeztetéséhez, - az építési engedélyek iránti kérelmek elbírálásához, - városgazdálkodási statisztikai feldolgozásokhoz, stb. az egyes közm üzemek számára a szakági nyilvántartásokkal együttesen: - üzemeltetéshez, - karbantartáshoz, - hibahelyek felderítéséhez és zavarokat elhárító munkákhoz, - fejlesztési tervek kidolgozásához, - m szaki fejlesztési feladatokhoz, - állagnyilvántartáshoz, - leltár, gazdálkodási, üzemeltetési, beruházási, statisztikai munkálatokhoz, - m szaki tervezéshez és kivitelezéshez stb. a központi statisztikai szolgálat számára: - különböz célú statisztikai munkákhoz, az egyes közm vek szakhatóságai számára: - információigények kielégítéséhez, hatósági engedélyezési feladatok ellátásához, a földmérési szakfelügyelet számára: - az országos alaptérkép-rendszerkészítésénél és vezetésénél történ felhasználáshoz.”

A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítást a 3/1984. (Ép. Ért. 26.) ÉVM sz. utasítással módosították, de ez nem jelentett alapvetQ változást. 9-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz

A közm_nyilvántartás szervezete A közm_nyilvántartás egységessége érdekében a 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás és módosításai meghatározzák a közm_nyilvántartás központi és szakági teendQit. Ennek érdekében - a település központi közm nyilvántartója (rövidítése: KKN) a helyi építési hatóság keretében vagy annak megbízása alapján m_ködQ szervezet, - a szakági nyilvántartás (rövidítése: SzN) a helyi közm_ üzemeltetQknél vezetett részletes nyilvántartás, mely a szakági térképi és alfanumerikus (szöveges és számadatokat tartalmazó) adatrendszer, - a közm_nyilvántartás lényeges szereplQi a beruházó és kivitelez szervezetek, amelyek a létesítmény megvalósulása során keletkezett változások bejelentésével és bemérésével (beméretésével) alapvetQen hozzájárulnak a nyilvántartás naprakész vezetéséhez, - a nyilvántartás létrehozásában és vezetésében fontos szereppel bírnak a földmér szervezetek (egyéni és társas vállalkozások, földhivatalok) és gyakori eset, hogy a KKN szerepét az építési hatóság megbízása alapján földmérQ szerv látja el.

A közm_nyilvántartás munkarészei és mellékletei A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás szerint a közm_nyilvántartás legfontosabb munkarészei az alábbiak: - közm_térkép, - közm_adattár, - szakági részletes helyszínrajz, - szakági áttekintQ helyszínrajz. Az utasítás a közm_nyilvántartás mellékletei közé azokat a térképeket, vázlatokat, változásjelentési és egyéb bizonylatokat sorolja, amelyek a közm_nyilvántartás elkészítéséhez, változásvezetéséhez és adatszolgáltatásához szükségesek. Ezek az alábbiak: - közm_ alaptérkép eredeti példányai, - áttekintQ alaptérkép eredeti példányai, valamint az egyéb szakági munkarészek: - üzemeltetQk eredeti nyilvántartási munkarészei, - bemérési adatokat tartalmazó munkaközi térképek, jegyzQkönyvek, - nyilvántartási könyvek, - nyitott árokban végzett bemérések vázlatai, változási helyszínrajzai, - adatközlQ dokumentációk a KKN felé, - szakági közm_adattár, - ellenQrzéssel, adatszolgáltatással kapcsolatos munkarészek, - ügyviteli dokumentumok.

9-2

9. elQadás: A közm_nyilvántartás hagyományos módszere

A közm_nyilvántartás legfontosabb munkarészei a kezelésük (továbbvezetésük és adatszolgáltatásuk) szempontjából Központi Közm_nyilvántartó (KKN) kezeli: -

közm_-alaptérképek, áttekintQ alaptérkép eredeti példányai, közm_térkép (egyesített közm_térkép = összközm_-térkép), közm_adattár.

Szakági nyilvántartó kezeli -

szakági részletes helyszínrajz, szakági áttekintQ helyszínrajz, egyéb szakági munkarészek.

9-3

10. elQadás: Az egységes közm_nyilvántartás legfontosabb munkarészeinek elQállítása

10. el adás: Az egységes közm nyilvántartás legfontosabb munkarészeinek el állítása (hagyományos módszer) Napjainkban az informatika lehetQséget nyújt a közm_hálózatok teljes kör_ digitális nyilvántartásának létrehozásához. Magyarországon is számos projekt indult ezzel a céllal. Ezek többsége kezdeti állapotban meghiúsult és csak igen kevés a teljes kör_ és valóban m_ködQképes digitális közm_nyilvántartás. EgyelQre a hagyományos módon elQállított munkarészek tízezreivel dolgozunk, ezért indokolt a hagyományos elQállítási technológia részletes ismertetése. Indokolt azért is, mert a hagyományos technológia ismertetésével arra is rámutatunk, hogy milyen pontossággal, megbízhatósággal kell majd számolnunk például a hagyományos térképi munkarészek digitális átalakításánál.

Közm alaptérkép készítésének technológiája A közm_ alaptérkép méretaránya 1:500. Ez a méretarány a városokra vonatkozik, ahol a földmérési alaptérkép méretaránya 1:1000. Kisebb településeken, ahol a földmérési alaptérkép méretaránya 1:2000, ott a közm_alaptérképi méretarány 1:1000 lehet. A közm_ alaptérkép a közm_hálózatok térképi nyilvántartásának geometriai alapja. Mivel az adott település földmérési alaptérképének felhasználásával készül, elvileg azzal azonos pontosságúnak kellene lennie. Ez természetesen csak ott lehetséges, ahol digitális földmérési alaptérképet használnak a közm_-alaptérkép alapjaként. A hagyományos eljárásnál nem ez a helyzet, ezért meg kell állapítanunk, hogy az így készült közm_ alaptérképek pontossága esetenként lényegesen kisebb is lehet, mint a földmérési alaptérképé. A pontatlanság két fQ oka: - A hagyományos eljárásnál, 1979-tQl a városokban az 1:1000 méretarányú földmérési alaptérkép szelvényeket szelvény-negyedenként szabatos fotó eljárással lefotózták, majd ezeket a negyed szelvényeket felnagyították 1:500 méretarányúra. A fotó eljárás pontosság csökkentQ hatása nyilvánvaló. - A földmérési alaptérkép a felnagyítás után sem használható közm_ alaptérképként. Azért nem, mert a földmérési alaptérkép számos közterületi elemet tartalmaz, amelyek a késQbbi közm_ ábrázolást zavarják (közterületi határvonalak, közterületi helyrajzi számok, utcanevek). Ezért tehát a fotó úton felnagyított szelvény negyedeket átrajzolták mérttartó rajzfóliákra. Az átrajzolás pontosságot csökkentQ hatása ugyancsak nyilvánvaló. - Az átrajzolás során a közterületek neveit a közterület hosszirányával párhuzamosan a tömbhatárvonalon belülre helyezték, a közterületi helyrajzi számok és határvonalak pedig nem kerültek átrajzolásra. A közm_hálózatok elhelyezéséhez, tervezéséhez szükséges ábrázolni a közm_ alaptérképen a járdák szegélyvonalait és a közm_fektetés szempontjából fontos közterületi fákat. Ezeket a földmérési alaptérkép nem tartalmazza, tehát a közm_ alaptérkép készítésével párhuzamosan történik ezek geodéziai felmérése és felszerkesztése a végleges (felnagyított, átrajzolt) példányra. Ezeket a tartalmi elemeket közm_ alaptérképi többlettartalomnak nevezzük. Többlettartalom lehet még városokban, zárt sorú beépítés

10-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz esetén a kapubejáró (tervezQk, kivitelezQk számára lényeges tartalom, mert különösen a kábeles bevezetés kapubejárókban célszer_). Mindezek alapján a közm_-alaptérképek tartalma az alábbiak szerint foglalható össze: - Közterületen ábrázolásra kerülnek a - közigazgatási, belterületi illetve külterületi határvonalak, - a tömbök (utcák által határolt földrészlet csoportok) és földrészletek határvonalai, - a közterülettel érintkezQ állandó jelleg_ épületek, - a közterületre nyúló (vagy azon lévQ) egyb építmények, lépcsQk, kapubejáratok, pinceaknák stb., - szilárd burkolatok határvonala (út-, járdaburkolat kiemelkedQ szegélysora, - a terepfelszínbQl kiemelkedQ tereptárgyak (oszlopok, közkutak, t_zcsapok), - a közterületi fák (parkok, ligetek fái kivételével), - a közúti villamos vasutak, közterületi iparvágányok tengelyvonala, - geodéziai alappontok jelei. - Nem közterületen ábrázolásra kerülnek - a földrészletek határvonalai, belterület, külterület határa, - állandó jelleg_ épületek, - utak, utcák, terek nevének megírása kódszámukkal, - házszámok megírása. A közm_-alaptérképek az 1:500 méretarányú térképi és helyszínrajzi nyilvántartási munkarészek alapjául szolgálnak, következésképpen igen nagy igénybevételnek vannak kitéve. Alapanyagul a hagyományos nyilvántartás keretében vastag, mérettartó m_anyag fóliát használtak. A közm_ alaptérkép fóliák ugyancsak mérettartó fólia alapanyagra készült síkmásolatait kapták az egyes közm_szolgáltatók a saját szakági részletes helyszínrajzuk elkészítéséhez.

10-2

10. elQadás: Az egységes közm_nyilvántartás legfontosabb munkarészeinek elQállítása

1. ábra: Közm alaptérkép készítés hagyományos technológiával A korábban említett pontosságcsökkentQ tényezQk mellett meg kell említeni egy további veszélyt is. Az eredeti mérettartó fóliákról számos fénymásolat is készült (és készül napjainkban is). A 70-es, 80-as években síkágyas fénymásolók is m_ködtek, napjainkban azonban szinte csak dobos fénymásolókkal másolnak. Ezek elhasználódása esetén a dobok csúszása jelentQs pontosságcsökkenést eredményezhet. A közm_-alaptérkép eredeti fóliáit a település Központi Közm_nyilvántartója kezeli és arról az adatszolgáltatás központi elQírásainak megfelelQen adatszolgáltatási díj ellenében papír- vagy fóliamásolatot szolgáltat. Budapest EOTR rendszerben készült 1:500 méretarányú közm_-alaptérképeinek száma közel 5900 db.

10-3

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz

2. ábra: Közm alaptérkép részlete

10-4

11. elQadás: Szakági részletes helyszínrajz készítésének technológiája

11. el adás: Szakági részletes helyszínrajz készítésének technológiája A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás szerint „A szakági részletes helyszínrajzok (másolatban) a közm_-alaptérkép másolatán készülnek és az egyes szakágak (a vezeték-üzemeltetQk) összes vezetékét, azok térbeli helyzetére és kiterjedésére vonatkozó m_szaki adatait tartalmazzák.” A szakági részletes helyszínrajz fQ funkciója az üzemvitelhez és a szakági továbbvezetésekhez szükséges szakági nyilvántartás biztosítása. Emellett ezzel szolgáltatják az üzemeltetQk a hiteles adatokat az építésügyi hatóság (KKN) felé a központi közm_nyilvántartáshoz.

1. ábra: Közm szakági részletes helyszínrajzok készítése Az elektromos szakág esetében külön szakági részletes helyszínrajz sorozatokon tartják nyilván a kis- és középfeszültséget. A Budapesti Közlekedési Zrt. a vonalas létesítményeihez igazodva nem szelvényrendszerben, hanem úgynevezett sávtérképeken vezeti a szakági helyszínrajz nyilvántartását. A szakági részletes helyszínrajzok készítésénél számos, látszólag lényegtelen, mégis fontos szempontot kellett (kell) szem elQtt tartani.

11-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz -

-

A szakági létesítmény kellQ részletességgel legyen bemérve és ábrázolva, töréspont, szerelvény ne maradjon ki. Folyamatosan ellenQrzQ méréseket kell végezni. A mérési mód tegye lehetQvé a töréspontok és szerelvények koordinátáinak legalább közvetett, utólagos meghatározását. Ez részben azért fontos, hogy hibaelhárítás esetén gyorsan kit_zhetQ legyen a vezeték és m_tárgyai, másrész a késQbbi digitális feldolgozásra i gondolni kell. Tekintettel kell lenni arra, hogy a javítással, karbantartással foglalkozó munkások nem rendelkeznek geodéziai ismeretekkel. A föld alatti vezeték kit_zését hibaelhárítás esetén nem geodéziai módszerekkel, hanem egyszer_ mérQszalaggal végzik, ezért a szakági részletes helyszínrajzokon úgynevezett pallérméretek felt_ntetése szükséges. Pallérméret alatt az épületekhez, kerítésekhez és más tereptárgyakhoz történQ egyszer_ méretezést értjük, ezek természetesen csak ortogonális méretek lehetnek, poláris méreteket csak geodéziai módszerekkel lehet használni.

A földalatti vezetékek kutatása gyakran csak közelítQ eredményt hoz, ilyen esetben a „~” bizonytalan nyomvonal jelölést használjuk. Fontos még megjegyezni, hogy a szakági részletes helyszínrajzok vezeték ábrázolása eltér a térképszer_ geodéziai ábrázolástól. A közm_ jelkulcsok a vezetékeket jelentQségüknek (pl. átmérQjüknek) megfelelQen különbözQ vonalvastagsággal és folyamatos vonallal ábrázolják. A geodéziai (térképi) ábrázolás a föld alatti vezetékeket és létesítményeket szaggatott vonallal és egy vonalvastagsággal ábrázolja. Ezek miatt szükséges a helyszínrajz elnevezés és nem szabad ezeket a munkarészeket térképnek nevezni. A geodézia egyik fontos utasítása, az M1 Mérnökgeodéziai Szabályzat és Jelkulcs a térképi ábrázolás-technikát írja elQ, ezért a jelölésrendszere nem használható a közm_nyilvántartáshoz. Az alábbiakban összefoglaljuk a szakági részletes helyszínrajzok általános, általában minden közm_ szakág esetében ábrázolandó adatait: - vezeték m_szaki jellemzQ adatai (pl. anyag, átmérQ), - vezetékszakaszok határpontjai (pl. anyag- vagy méretváltozás), - vezeték jellege (pl. élQ, nem élQ, ideiglenes, bizonytalan), - vezetékszakasz hossza, - jellemzQ pontok bemérési adatai (pallérméretek), - vezetékek és m_tárgyak magassági helyzete (relatív vagy Balti magassági alapszintre vonatkozó), - közm_alagutak, védQcsatornák mérete, anyaga, lejárói, fenékszint magassága stb.). A szakági részletes helyszínrajzok az aknákra vonatkozó részleteket a méretarányukból következQen nem tartalmazhatják. Ezért szükséges aknarajzokat készíteni a belsQ vezetékszakaszok szerelvények bemérést követQen. Fontos megjegyezni, hogy a szakági részletes helyszínrajzok készítése nem lehet kizárólag geodéziai feladat. Egyes vezetékek esetében szakági segítség feltétlenül szükséges, például csatorna kutatásához és méréséhez jól felszerelt búvárcsoport, elektromos szekrényekben, transzformátorházakban történQ kutatóm_szer csatlakozásokhoz elektromos szakember. Vezetékes telefonhálózat kutatása vezetékkutató m_szerrel nem megengedett a hálózati jelek zavarása miatt.

11-2

11. elQadás: Szakági részletes helyszínrajz készítésének technológiája A szakági közm_kutatás és geodéziai felmérés eredménye szakági szempontból természetesen megkérdQjelezhetQ. Az elkészült munkarészek szakági lektorálására mindegyik szakág nagy súlyt fektet és tapasztalt szakemberek végzik ezt a munkát. A szakági részletes helyszínrajz készítési munka nagyságrendjét jól szemlélteti egy közelítQ számadat: Budapesten a hat szakág teljes szelvényszáma megközelíti a 40 ezret. Az alábbi ábra a szennyvízelvezetés szakág egy szelvényrészletét mutatja.

2. ábra: Szennyvízelvezetés szakági részletes helyszínrajz egy részlete

A közm_térkép (egyesített közm_térkép) készítésének technológiája ElQre kell bocsátani, hogy a „közm_térkép” elnevezés nem szerencsés. Az elmúlt évtizedek folyamán szinte állandósult a szakemberek körében is a 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasításban elQírt munkarészek neveinek összekeverése. Bonyolítja a helyzetet, hogy az építQmérnöki szakterületek elQszeretettel használják a közm_ munkarészek megjelölésére a „genplan” szót is. Ez végképpen helytelen, hiszen a genplan valójában terv, a német Generalplan szóból lefordítva „vezérterv”. A közm_nyilvántartás munkarészei már nem tervek, hanem a megvalósult állapotot mutatják. Ha már a német elnevezéseket kívánjuk „magyarosítani”, akkor a Bestandsplan, vagy esetleg a Zustandsplan elnevezést indokolt lefordítani, azaz állapottérkép, vagy megvalósulási térkép. (Lehet azon elmélkedni, miért használja mindegyikre a Plan szót a német, de a szóösszetételek elsQ tagja egyértelm_vé teszi, hogy mirQl van szó.) A közm_térkép a közm_ szakágak vezetékeit egyesítve, térképszer_en ábrázolja. A föld alatti vezetékek ábrázolása szaggatott vonallal, azonos vonalvastagsággal történik.

11-3

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz Jó alapot biztosít a közm_tervezQk számára a vezetéktervezéshez, valamint a területrendezési és városfejlesztési munkákhoz. Fontos azonban megjegyezni, hogy a közm_tervezés során a közm_térkép használata nem helyettesítheti az elQírt, szakágankénti egyeztetési kötelezettséget. A közm_térkép fontosabb tartalmi elemei az alábbiak: - vezetékek nyomvonalai, - vezetékek fajtájának, jellegének, elhelyezkedésének megkülönböztetQ jelei, - aknák, szekrények, egyéb m_tárgyak, fontosabb szerelvények, - oszlopok, tartószerkezetek, - védQcsatornák, közm_alagutak, vezetékhidak, - egyéb területigényes védelmi berendezések, védQterületek, - kapcsolódó létesítmények berendezései. A szakági részletes helyszínrajzokhoz hasonlóan a közm_térkép is az 1:500 méretarányú közm_-alaptérkép mérettartó fólia másolatán készül. Az eredeti példány szakáganként különbözQ színnel készül (elektromos-piros, víz-kék, szennyvíz-barna, gáz-sárga, távközlés-zöld, távhQellátás-lila), ez azonban fénymásolásra alkalmatlan lenne, ezért a vezetékeken az adott szakág bet_jelét is fel kell t_ntetni. A közm_térképeket szerkesztéssel kell készíteni, a szakági részletes helyszínrajzok másolásával tilos (azok különbözQ vonalvastagságai miatt. Az alábbi ábrák a közm_térkép készítés hagyományos technológiáját és egy közm_térkép részletet tartalmaznak.

11-4

11. elQadás: Szakági részletes helyszínrajz készítésének technológiája 3. ábra: Egyesített közm térkép készítése

4. ábra: Egy közm térkép részlete

Közm adattár A közm_adattár a település közm_vekkel kapcsolatos összesítQ adatainak gy_jteménye. Kiterjed a közm_vekre vonatkozó mennyiségi adatokra és az ellátottságot jellemzQ mutatókra. KészítQje és adatszolgáltatója a Központi Közm_nyilvántartó. A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasításban elQírt közm adattár tudomásunk szerint sehol nem jött létre, általában a tartalma is kérdéses volt. Valójában a település irányítást lett volna hivatott támogatni a szakágak által szolgáltatott összesített ellátottsági adatokkal. A hagyományos nyilvántartási struktúrában ennek létrehozására az elképzelés irreális volt. Más kérdés, hogy az új, digitális rendszerek szakági háttér adatbázisai lényegesen könnyebben szolgáltathatnak összesített adatokat, de ennek a lehetQségnek a jogi és pénzügyi kidolgozásával jelen fázisban nem foglalkozhatunk.

Áttekint alaptérképek és szakági áttekint helyszínrajzok Az áttekintQ alaptérképek a szakági áttekintQ helyszínrajzok alapját képezik. Alapjuk az 1:4000 méretarányú földmérési átnézeti térkép. Ahogyan a közm_ alaptérkép a földmérési alaptérkép jelentQs tartalmi változtatásával jön létre, az áttekintQ alaptérkép elkészítéséhez is a földmérési átnézeti térkép tartalmi módosítása szükséges. Lényegében a földmérési átnézeti térkép generalizálásáról van szó.

11-5

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz Generalizálás alatt a cél szempontjából szükségtelen térképi elemek elhagyását, összevonását értjük és ezzel helyet biztosítunk más, a közm_ábrázolás szempontjából lényeges tartalomnak. Az áttekintQ alaptérkép tartalma az alábbiak szerint foglalható össze: - belterület határvonala, - kerülethatárok, - tömbök határvonala, - épületek körvonalrajza, - utcanév (a tömb belsejében az utcával párhuzamosan), - tömbsarkok házszámai, - jellegzetes elnevezések, - 1:500 méretarányú szelvények szelvényhálózata és számai. A szakági áttekintQ helyszínrajzok az áttekintQ alaptérkép mérettartó fóliamásolatain készülnek a szakági részletes helyszínrajzok szakági anyagának felhasználásával, tehát azok elkészültét követQen. Szakáganként készülnek, rendeltetésük, hogy a közm_hálózatok rendszerét, összefüggéseit olyan részletességgel ábrázolják, hogy az üzemeltetés, fejlesztés és az építésügyi hatóság részére átfogó kép álljon rendelkezésre. A szakági áttekintQ helyszínrajz a vezetékek nyomvonalát a fajta és a jelleg megkülönböztetésével ábrázolja és tájékoztató jelleggel felt_nteti a fontosabb m_tárgyakat és szerelvényeket. Az áttekintQ munkarészek a közm_ szakágak szakemberei számára fontosak, használatuk a tapasztalatok szerint helyenként gyakoribb, mint a szakági részletes helyszínrajzoké.

A közm_nyilvántartási munkarészek hagyományos változásvezetése A változásvezetést egy-egy területegység nyilvántartási munka-részeinek elkészültét követQen azonnal el kell kezdeni. Egyszer_ folyamat, ha az újonnan fektetett vezeték bemérése a betemetés elQtt, nyitott árokban történik. ElQírás, hogy "A beruházó csak olyan közm_vezetékek építési költségeit fizetheti ki, amelyek bemérését a nyilvántartó szerv igazolja.” A beruházót és a kivitelezQket a határidQk mellett egyéb tényezQk is sürgetik (pl. a közlekedés akadályozása), ezért - az elQírás ellenére - igen gyakori az árok bemérés elQtti betemetése. A változások érinthetik: - az alaptérképi tartalmat, ilyen lehet - a földrészletek jogi határvonalának változása, - közterületet is érintQ építések és bontások, - utak, járdák, aluljárók, felüljárók építése, - parkosítás, - fák telepítése, stb. - a közm_tartalmat, például - új vezetékek létesítése, - vezetékkiváltások,

11-6

11. elQadás: Szakági részletes helyszínrajz készítésének technológiája -

hibajavítások, korszer_sítések, stb.

A földmérési alaptérképi tartalmat érintQ változások követése a földhivatalok feladata. A központi közm_nyilvántartó feladata, hogy a földhivataloktól folyamatosan beszerezze a közterületre és annak közvetlen környezetére vonatkozó változási vázrajzok másolatait és átvezesse a változásokat a közm_-alaptérképeken és áttekintQ alaptérképeken. Ez számos településen m_ködik, sok helyen nem. Gyakori, hogy a központi közm_nyilvántartó az alaptérképi változásokat nem földhivatali forrásból szerzi be. Ennek következtében a nála vezetett közm_ alaptérkép lehet naprakészebb a földhivatali földmérési alaptérképnél, de fokozatosan veszít a hitelességébQl, mivel nem hivatalos adatokat használ az átvezetéshez.

11-7

12. elQadás: Digitális közm_nyilvántartás

12. el adás: Digitális közm nyilvántartás A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás kizárólag a közm_nyilvántartás egységesítésére törekedhetett. A fejlettebb országokban már 1970-tQl folytattak kísérleteket városi és közm_ szakági nyilvántartások korszer_sítése céljából. A 80-as években Magyarországon is tervezték a számítástechnikai alapokon történQ korszer_sítést (Budapesten a TMAB koncepció). 1981-ben érkezett az elsQ interaktív grafikus rendszer és a BME Általános Geodézia Tanszékén került elhelyezésre. A kísérleti munkák célja a hagyományos térképi és szöveges nyilvántartások kiváltása és lehetQleg integrált rendszerben történQ komplex kezelése, ezáltal a hagyományos nyilvántartáshoz képest többlet információk nyerése volt. Nemzetközi szinten a közm_nyilvántartási rendszereket az 1970-es évek közepétQl AM/FM (Automated Mapping/Facilities Management, fordítása Automatizált térképezés/Eszközmenedzsment) rendszereknek nevezték. Nemzetközi fejlesztésükkel az AM/FM International nemzetközi szervezet foglalkozott. A térinformatikai rendszerek terjedésével a szervezet és egyúttal a közm_nyilvántartási technológia összefoglaló neve AM/FM-GIS lett. Az amerikai központú (közp.: Aurora, Colorado) szervezet jelenlegi neve: Geospatial Information and Technology Association (gita). Napjainkban a közm_szolgáltatók komplex információs rendszerei mellett települések, régiók teljes kör_ m_szaki térinformatikai rendszerei tartoznak ebbe a fejlesztési körbe az amerikai és európai szakirodalomban. Világviszonylatban több szakmai szervezet foglalkozik az egyes közm_ szakágakkal. Kiemelhetjük a DA/DSM & Power Delivery = Distribution Automation / Demand Side Management & Power Delivery (Elosztás automatizálás / Felhasználói (igény oldal) management, energia-szolgáltatás) szervezetet, amely elsQsorban az elektromos és távközlési szakterülettel foglalkozik. Jelenleg Európában talán legjelentõsebb közm_szolgáltatói és térinformatikai rendezvény a DA/DSM által szervezett Distributech Europe.

Új utasításrendszer szükségessége Az informatikai lehetQségek gyors fejlQdésével egyidej_leg változott a politikai és gazdasági környezet Magyarországon, a korábbi utasítások is többnyire hatályukat veszítették, illetve a használhatóságuk módosult. Úgy t_nik, a megfelelQ jogi felkészültséggel rendelkezQk számára is fejtörést okoz a 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás jelenlegi érvényességének kérdése. Jogászok is vitatkoznak ezen, jelenleg nincs jobb, tehát többé-kevésbé használjuk és az ennek alapján készült munkarészek, térképek, helyszínrajzok tízezrei napi használatban vannak. Kétségtelen azonban, hogy újabb, korszer_bb és a mai informatikai-technológiai lehetQségeknek megfelelQ utasításrendszerre van szükség. FelvetQdik a kérdés, hogy továbbra is ragaszkodni kell-e a közm_nyilvántartás egységességéhez. Egységesség kérdése geodéziai szempontból A geodéziai alapok tekintetében az egységesség fenntartása nem lehet kérdéses. A cél napjainkban a digitális nyilvántartás létrehozása kell, hogy legyen. Napjaink realitását figyelembe véve természetesen ez csak lépésenként valósítható meg. A munkarészek

12-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz manuális vezetését még nagyon sokáig fenn kell tartani és egyelQre a digitális nyilvántartás bevezetQinek sem szabad álmokat kergetni és a nyakukban laptoppal helyszínelQ szerelQkrQl vizionálni. Az egységesség geodéziai indokoltsága a geodéziai alapokban rejlik. Az épített környezet alakításáról és védelmérQl szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény (Építési Törvény, étv.) a hatósági nyilvántartások között sorolja fel a belterületi közm_nyilvántartást és a külterületen lévQ nyomvonalas és kapcsolódó létesítmények nyilvántartását. E törvény felhatalmazása alapján kibocsátott 241/1997. (XII.19.) sz. Korm. rendelet alapján e nyilvántartások alapját az állami földmérési alaptérképek és az ingatlannyilvántartási térképek képezik. Ezt erQsíti a földmérési és térképészeti tevékenységrQl szóló 1996. évi LXXVI. sz. törvény is. Közismert, hogy a közm_nyilvántartás érintettjei évtizedeken át joggal hiányolták az egységes és korszer_ földmérési alaptérképi alapokat. Ezek hiányában a 90-es évek elejétQl napjainkig, a korábban ismertetett hagyományos módszertQl eltérQen, a meglévQ, különbözQ minQség_ alaptérképek ugyancsak különbözQ minQség_ digitalizálásával (esetenként szkennelésével) állítottak elQ közm_ alaptérképeket. A földmérés nagy, korszer_sítQ projektje, a Nemzeti Kataszteri Program keretében 2007. december 31. határidQvel befejezQdik az ország digitális földmérési alaptérképeink készítése (BEVET program a belterületekre vonatkozóan, KÜVET program a külterületekre vonatkozóan). Nem állíthatjuk, hogy e digitális térképm_ használatának a jogi és pénzügyi feltételrendszere is kidolgozott és a felhasználók érdekeinek is megfelelQ. Ezen még munkálkodni kell, azt azonban nem kérdQjelezhetjük meg, hogy a korszer_, digitális közm_nyilvántartás földmérési alapja döntQ mértékben már napjainkban is rendelkezésre áll. Egységesség kérdése térinformatikai szempontból Térinformatikai szempontból az egységesség kérdése összetettebb. Nyilvánvaló a kudarc, ha az érintettek számára rendeletben írnak elQ egységes szoftver környezetet. A közm_nyilvántartás nyilvántartó és felhasználó intézmények százait érinti, amelyek számára meg kell hagyni a szoftverválasztás lehet ségét. Különösképpen, ha arra gondolunk, hogy egyes szagágazatok olyan speciális szoftvereket is használhatnak, amelyek valódi térinformatikai lehetQségekkel is rendelkeznek. Meg kell adni a lehetQséget például a csatornázás szakágnak, ha nem csupán nyilvántartani akar, hanem például megfelelQ szoftverrel a vezetékhálózat topológiai kapcsolatait is használni kívánja. Az adatállományok szerkezetét és az adatátviteli formátumot illet en viszont szükséges az egységesség. A földhivatali digitális földmérési alaptérképek adatbázis szerkezete, adtacsere formátuma adott (DAT). A konvertálás az országban elterjedtebb térinformatikai rendszerekbe megoldottnak tekinthetQ, vagy megoldható. A táblázatrendszer teljes kör_ használhatósága a közm_ felhasználók köre számára aligha valószín_, de a felhasználók igénye úgyis csak az úgynevezett állami alapadat körre fog korlátozódni (határvonalak, alappontok, épületek). Lényeges, hogy az adatátvitelt szoftver független, szabványos adatcsere formátummal biztosítsuk. Különösen fontos a szakági és önkormányzati (építéshatósági) felhasználók egymás közötti adatforgalmának biztosítása, mert az adatátvitel közöttük elengedhetetlen.

12-2

12. elQadás: Digitális közm_nyilvántartás Az új jogi környezet alapja Tekintettel arra, hogy az 1970-es évek törekvései az egységes közm_nyilvántartás létrehozására konkrét eredménnyel jártak és ma is a 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás és mellékletei szerint készült munkarészeket használjuk, indokolt az utasítás alapul vétele az új utasítás rendszer készítése során. 1979-ben is problémákat okozott, hogy az akkori építésügyi fQhatóság szabályozza más fQhatóságokhoz tartozó közm_szolgáltatók nyilvántartási, adatszolgáltatási tevékenységét (pl. akkoriban az elektromos szolgáltatás a Nehézipari Minisztériumhoz tartozott). Jelenleg is különbözQ tulajdonban és irányítás alatt m_ködnek a közm_szolgáltatók, ezért indokolt, hogy az új szabályozás alapja egy kormányrendelet legyen. Megfogalmazása megtörtént és a szakmai egyeztetés folyamatban van. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az új rendelet tervezet fontosabb eltéréseit a 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítástól. - Indokolt, hogy az új rendelet is megtartsa a közm nyilvántartás korábbi szervezeti felépítését. A korábbi utasítás az illetékes építési hatóság keretében vagy megbízása alapján m_ködQ központi közm_nyilvántartó (KKN) létrehozását írta elQ. Valójában pénzügyi, személyi és eszközfeltételek hiánya miatt az építési hatóságok ritkán hoztak létre hosszú távon is m_ködQképes KKN szervezeteket. Számos településen a munkával geodéziai szervezetet bíztak meg. Indokolt továbbra is a közm_nyilvántartás építéshatósági szerepének megtartása, de felesleges a KKN szervezés és elnevezés. Digitális közm_nyilvántartás létrehozása napjainkban már kisebb települések céljai között is szerepel. Az építéshatóságok számának jelentQs csökkentése azt jelentheti, hogy számos, építéshatósággal nem rendelkezQ település számára is lehetQvé kell tenni, hogy a saját közm_nyilvántartást hozzon létre, illetve a nyilvántartásához akkor is hozzáférjen, ha az a régióközpontban lévQ építéshatóságnál van. A szakági részletes és áttekintQ nyilvántartások változatlan formában történQ m_ködtetése nem lehet kérdéses. - A korábbi közm alaptérképet váltsa fel a térinformatikai alapokon készül digitális m szaki térkép. Napjaink gyakorlatában a közm alaptérkép változatlan formában már legfeljebb a szakági nyilvántartók igényeit elégíti ki. Fokozatosan nQ az önkormányzatok igénye digitális közterületi m_szaki térkép (továbbiakban: m_szaki térkép) iránt. Szándékosan az önkormányzatot és nem csupán a keretében m_ködQ építéshatóságot neveztük itt meg, hiszen egy ilyen, teljes közterületi tartalommal rendelkezQ digitális térképm_ felhasználási területe lényegesen szélesebb (település-üzemeltetés, vagyongazdálkodás, adóügy, címnyilvántartás, szociális és egészségügy, körzetesítések, különféle szakterületi kataszterek). Indokolt tehát a m szaki térkép bevezetése, amelynek közm_ alaptérképi tartalma egyúttal a szakági nyilvántartások alapjául is szolgál. Fontos tehát, hogy ne jöjjön létre párhuzamosan közm_ alaptérkép és m_szaki térkép adatállomány, az utóbbinak tartalmaznia kell az elQbbit. - A korábbi közm adattár fogalomkör törlése (esetleg módosítása) szükséges. 12-3

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz

-

-

-

A korábbi utasítás által elQírt közm adattár nem jött létre, általában a tartalma is kérdéses volt. Valójában a település irányítást lett volna hivatott támogatni a szakágak által szolgáltatott összesített ellátottsági adatokkal. A hagyományos nyilvántartási struktúrában ennek létrehozására az elképzelés irreális volt. Más kérdés, hogy az új, digitális rendszerek szakági háttér adatbázisai lényegesen könnyebben szolgáltathatnak összesített adatokat, de ennek a lehetQségnek a jogi és pénzügyi kidolgozása a jelen fázisban még nem aktuális. Csupán formai eltérés, de a további félreértések elkerülése céljából indokolt a közm térkép elnevezés helyett az egyesített közm térkép elnevezést használni. A rendelet tervezet fontos pontja kell, hogy legyen, hogy a közm felmérési és nyilvántartási munkák geodéziai min ségtanúsításához a 104/2006. (IV.28.) Korm. rendelet szerinti geodéziai tervez i jogosultság szükséges. Meglétének ellenQrzése a megrendelQ építéshatóság és közm_ szakág feladata. Indokolt, hogy a tervezet a nyilvántartást a külterületi közm vezeték hálózatra is kiterjessze, természetesen a külterületi földmérési alaptérkép méretarányának figyelembe vételével. Ennek oka elsQsorban önkormányzati igény, amely szerint a tervezési feladatoknál a bel- és külterületi közm_veket egy egységben kell kezelni. Mindez nem érinti a külterületi nyomvonalas létesítmények VÁTI Kht. által vezetett m_szaki nyilvántartását.

Fontos ismételtem hangsúlyozni, hogy a fentiek az új utasításrendszer keretét adó kormányrendeletre vonatkoznak. A rendelet remélhetQ elfogadását követQen széles szakmai kör állítja össze a részletes utasításrendszert tartalmazó El írást, szükség szerint módosítja vagy helyben hagyja a korábbi jelkulcsrendszert és kidolgozza az informatikai feltételrendszert (pl. az egységes adatátviteli formátumot).

12-4

13. elQadás: Digitális közterületi m_szaki térkép

13. el adás: Digitális közterületi m szaki térkép A fentiekben többször említésre került ez a fogalom, de jelenleg nincs jogszabály, amely a létrehozását elQírná és az elkészítését szabályozná. A közterületi m_szaki térkép igénye nem a közm_szolgáltatóknál, hanem a jó m_szaki felkészültséggel, jobb pénzügyi lehetQségekkel rendelkezQ és elQrelátó önkormányzatoknál született. Napjainkban már több önkormányzat rendelkezik ilyen digitális térképm_vel, de a tartalmuk (teljességük) és minQségük nagyon eltérQ. A továbbiakban egy, lehetQleg teljességre törekvQ példát mutatunk be. Alapfeltételek a digitális m_szaki térkép elkészítéséhez: - Álljon rendelkezésre a településen a digitális földmérési alaptérkép. Ez a feltétel a fentiek szerint elvileg 2008. január 1-tQl teljesítve lesz az egész ország területén. Problémát jelenthet azonban a különbözQ minQség. A digitális közterületi m_szaki térkép feltételezi legalább a közterület határvonal (tömbkontúr) pontjainak nagy pontosságát. Ez új felmérés vagy legalább tömbkontúros felmérés esetén adott. Kisebb települések százai esetében azonban a régi grafikus térképek digitalizálásával készült a digitális földmérési alaptérkép. A digitalizálás szigorú elQírások szerint történt ugyan, de az eredeti szerkesztési és egyéb hibákat nem tudta kiküszöbölni, tehát a digitalizálással létrehozott koordináta mezQ tovább viszi a grafikus térkép gyakran igen jelentQs hibáit. - A digitális m_szaki térkép állományát a földmérési alaptérképtQl különálló, független adatbázisként kell létrehozni, geometriailag arra illeszthetQen, EOV rendszerben. A digitális földmérési alaptérkép állomány nem változhat, annak változtatására csak a földhivatalnak van joga az F2 szabályzatnak megfelelQen, az állami alapadatokra vonatkozóan kizárólag vázrajzok alapján. Éppen ezért a digitális m_szaki térképet készíttetQ önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a földhivataltól folyamatosan (¼ év - ½ év gyakorisággal) beszerezze a földmérési alaptérkép változásait és azt rendszeresen cserélje a folyamatosan aktualizált m_szaki térképi tartalom „alatt”. - Csak az önkormányzat szakembereivel közösen kidolgozott M_szaki Terv elfogadását követQen induljon a felmérési és szerkesztési munka. Ebben rögzíteni kell a tartalmi követelményeket és ehhez célszer_ egy VAN-KELL analízist végezni az elsQdlegesen érintett részlegeken. Ilyenek lehetnek: - építéshatóság, - fQépítész, - városüzemeltetés, - vagyongazdálkodás. - Az önkormányzatnak el kell dönteni, hogy a felszíni közm_-szerelvények bemérését és térképezését is megrendeli-e.

13-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz Ez azzal az elQnnyel jár, hogy ezzel a digitális közm_ alaptérképi tartalom mellett a közm_ szerelvény „váz” is a közm_szolgáltatók rendelkezésére bocsátható a szakági részletes helyszínrajzok elQállításához, helyesbítéséhez.

A digitális közterületi m_szaki térkép tartalma Az alábbiakban vázlatosan foglaljuk össze a legfontosabb tartalmi elemeket. Néhány térinformatikai alapfeltétel a felméréshez, szerkesztéshez, adatkezeléshez, adatszolgáltatáshoz - a felülettel rendelkezQ elemek zárt idomként legyenek mérve, hogy területük számítható legyen, a közterületi felületeket a közterületi földrészlet határok szakítják meg, - adatbázis álljon rendelkezésre (adatbázis táblázat rendszer) az egyes objektumok adatainak, jellemzQinek tárolására a különféle szakági kataszterek létrehozásához, - megfelelQ térinformatikai szoftver kerüljön beszerzésre, amellyel a fenti feltételek biztosíthatók, - megfelelQ adatátviteli kapcsolat és pénzügyi megállapodás jöjjön létre a település közm_-szolgáltatóival a közm alaptérkép tartalom – építéshatósági (önkormányzati) szakági tartalom adatcseréhez. - biztosítva legyen a digitális közterületi m_szaki térképi tartalom folyamatos változásvezetése (megállapodás geodéziai-térinformatikai szolgáltatóval). Mindezek mellett természetesen számos egyéb feltétel is van. Fontosabb tartalmi elemek (a földmérési alaptérképi tartalmon felül): - Közterületi burkolattípusok (zárt idom) Azonos funkciójú közterületek egy rétegen, típus hozzárendelésével. - Burkolathatárok, szegélyek. - Kerítések. - Közterületi lépcsQk, korlátok. - Parkok növényzete és vagyontárgyai. - Fák (pl. 6 vagy 10 cm törzsátmérQ felett. - Emlékm_vek, szobrok. - HirdetQoszlopok. - Alagutak, aluljárók, hidak. - Forgalomtechnikai eszközök (táblák), esetleg burkolati jelek. - Felszíni közm_szerelvények. Néhány fontosabb, szakáganként: - Vízellátás: víz elzáró csapok, közkút, nyomásfokozó gépházak, tározó medencék, föld feletti t_zcsapok, altalaj t_zcsapszekrény - Szennyvízcsatorna: csatorna aknák, átemelQ aknák, szennyvíztisztító telep - Felszíni csapadékvízelvezetés: tározó medencék, árkok, folyóka és folyásiránya, csQáteresz - Gázellátás: gáz elzáró csapok, nyomásfokozó gépházak, - Elektromos energia: elektromos kapcsoló-szekrények, transzformátorok

13-2

13. elQadás: Digitális közterületi m_szaki térkép

-

- Távközlés: telefonfülkék Utcanév és házszám adatok.

1. ábra: Digitális közterületi m szaki térkép részlet (közterületi felületek színezéssel).

13-3

14. elQadás: Látogatás A Budapesti Elektromos M_vek Hálózati Nyilvántartó Osztályán

14. el adás: Látogatás A Budapesti Elektromos M vek Hálózati Nyilvántartó Osztályán Hálózati információs rendszer az ELM Zrt-nél Motiváció a fejlesztés megindításához: -

megnövekedett fogyasztói elvárások, igény a minõségi szervíztevékenységre, intenzívebb üzleti tevékenység, szabályozottabb m_ködési feltételek, nagyobb részvényes és önkormányzati elvárások.

Operatív feladatok: -

a hálózat térképalapú nyilvántartása, fogyasztói csatlakozások nyilvántartása, adatnyilvántartás a tervezéshez és üzemeltetéshez, adatszolgáltatás az üzemirányító központok felé, adatok karbantartása.

Kulcsterületek: Fogyasztói rendszer

M szaki informatika

Munkaszervezés

1. ábra: Kulcsterületek Funkcionális modulok: -

hálózati nyilvántartás, telemechanikai rendszer, hibaanalizáló rendszer, tervezõ rendszer.

14-1

Óravázlat a Közm_nyilvántartás elQadásaihoz

Hálózati

Telemechanika

Tervezés

nyilvántartás

Adatbázis (GIS)

Fogyasztói rendszer

Hibaanalizálás

Munkaszervezés

2. ábra: Funkcionális modulok Bevezetést gátló tényezõk: -

különbözõ méretarányú digitális térképek hiánya, kommunikációs csatornák nem megfelelõ minõsége, térképek és sémák karbantartása, konkurens adateltérés, szakemberproblémák az üzemeltetésben.

Technológiai utasítás részei: -

14-2

a teljes adatfeltöltés résztevékenységei, alapadatok elõállítása, munkafolyamatok és munkamódszerek pontos leírása, adatok kigy_jtésének módszere, a nyilvántartás szöveges adatlapjainak formája és kitöltési módja, az adatok helyszíni ellenõrzésének módszerei, a számítógépes adatfeltöltés leírása, az alkalmazott jelkulcs.