A közlekedés összetevői közötti kapcsolat

A közlekedés összetevői közötti kapcsolat a közlekedő ember

a pálya és a

a jármű

környezet

időjárás és más külső tényezők Dr. Debreczeni Gábor előadása

Egyéb külső körülmények • Jogszabályok (KRESZ, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet oooooooooooooooooooooa közúti közlekedés szabályairól)

• Látási viszonyok (megvilágítás, zavaró fények)

Dr. Debreczeni Gábor előadása

Egyéb külső körülmények • Jogszabályok (KRESZ, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet oooooooooooooooooooooa közúti közlekedés szabályairól)

• Látási viszonyok (megvilágítás, zavaró fények) • Hallás • Rádió, cigaretta, mobil telefon • Vezetési szokások


Közlekedéstudományi ismeretek II. 1. A közúti forgalom alkotóelemei

2. A gépjárműforgalom főbb jellemzői és összefüggései 3. Forgalomfelvétel és -ábrázolás 4. Közúti csomópontok


2. A gépjárműforgalom főbb jellemzői és összefüggései

idő

A közúti áramlat jellemzői tér-idő felületen

Forgalomforgalomnagyság nagyság

keresztmetszeti Keresztmetszetisebesség sebesség

követési időidő Követési

követési távolság

pillanatnyi sebesség

sűrűség

Térbeli jellemzők út vizsgált útszakasz


A forgalmi áramlat térbeli, keresztmetszeti jellemzői Jellemző

Meghatározás

Mértékegység

Forgalomnagyság

Adott keresztmetszeten időegység alatt áthaladó járművek száma

jármű/óra jármű/nap

Követési időköz

Adott keresztmetszetben, két egymást követő jármű orrának megjelenése között eltelt időtartam

s

Keresztmetszeti sebesség

Adott keresztmetszeten történő áthaladáskor mérhető sebesség

km/óra m/s


idő

A közúti áramlat jellemzői tér-idő felületen

forgalomnagyság

keresztmetszeti sebesség

követési idő

követési távolság

pillanatnyi sebesség sűrűség

Időbeli jellemzők

út vizsgált útszakasz


A forgalmi áramlat időbeli jellemzői Jellemző

Meghatározás

Mértékegység

Sűrűség

Adott pillanatban egységnyi úthosszon lévő járművek darabszáma

jármű/km

Követési távolság

Adott pillanatban két egymást követő jármű orra között mérhető távolság

m

Pillanatnyi sebesség

Adott pillanatban a jármű sebessége

km/óra m/s


Egységjármű szorzók Számos különbség tapasztalható a járművek méreteiben, súlyában, gyorsító képességében, emelkedő-tűrő képességében, sebességében. A jármű-osztályozásnak több célja is lehet: forgalmi tervezés, matricás díjszedés, kapus díjszedés, KSH statisztikai adatgyűjtés, gépjármű adó.

Az egységjármű szorzó meghatározása: Hány személygépkocsi lenne képes a vizsgált forgalmi műveletet végrehajtani annak a járműnek a helyén?


Forgalomnagyság Átlagos Napi Forgalom, ÁNF (A közút meghatározott keresztmetszetén az év folyamán mindkét irányban áthaladó összes forgalom osztva 365-tel jármű/nap, E/nap)

Mértékadó ÓraForgalom, MÓF (Általában ezt tekintik csúcsórának. Az az óraforgalom, amely, vagy amelynél nagyobb forgalom az egész naptári év folyamán legfeljebb 50 órában fordul elő E/óra)

Csúcsóra tényező,  (~ 10 – 15 %)

 = ( MÓF/ÁNF ) *100 %


Évi átlagos napi forgalom, 2009.


Mértékadó ÓraForgalom, MÓF

Követési időköz • Zavartalan áramlat esetén – ha véletlenszerű az áramlat – a járműérkezés valószínűsége Poisson eloszlású adott keresztmetszetben, a követési időköz pedig exponenciális eloszlású. • A jelzőlámpás irányítás nélküli csomópont és a zöldidő kapacitásának meghatározása céljából vizsgálják. • A forgalomnagyság reciprok értéke a követési időköz.


A követési időköz Dr. Debreczeni Gábor előadása

Sűrűség • A járművezetők részéről elsősorban ez érzékelhető, ezért ezt tekintik a szakemberek az áramlat elsődleges jellemzőjének. A mérése igen nehézkes. • A sűrűség reciprok értéke a követési távolság.

Követési távolság • A redukált (valóságos) követési távolság figyelembe veszi az elől haladó jármű fékút szükségletét.


A teljes fékút értelmezése A teljes fékút képlete kiegészül a reakcióidő alatt megtett úttal, illetve a jármű hosszával:

lF  fékút + reakcióidő alatti út + járműhossz + biztonsági táv. lF 

v

2

2 * g * (   e / 100)

 v * tr   j   b

Jelmagyarázat: v: sebesség;

e: emelkedő/lejtő meredeksége [%];

g: nehézségi gyorsulás;

lj: járműhossz;

: tapadási tényező (pálya és jármű között);

lb: biztonsági távolság

tr: cselekvési és reakcióidő;

17

A teljes fékútra ható tényezők A teljes fékút képletében (és értékében) a közúti forgalom valamennyi függősége megjelenik: Pálya (P), jármű (J), időjárás (K)

Ember (E)

Jármű (J)

v2 lF   v * tr   j   b 2 * g * (   e / 100)

Fékút f (pálya, jármű, időjárás) függőségei: • a pálya jellemzői: szélesség, emelkedés, vonalvezetés, útfelület, • jármű: gumiabroncs, fékberendezés, • időjárás: csapadék, hőmérséklet, szél.

Az ember jellemzői: folyamatosan változó, aktuális egészségi állapot, képesség. A jármű jellemzői: geometriai méretek, forduló képesség.

18

Redukált követési távolság A gyakorlat azonban nem ez, ugyanis a követő közúti jármű (2) nem akkor kezd fékezni, amikor az előtte haladó (1) már megállt, hanem mikor az elől haladó is fékezni kezd.

A redukált (valóságos) követési távolság figyelembe veszi az elől haladó jármű „fékút szükségletét”.

min lk  lrk 

v2 2  v1 2 2 * g * ( 1,2  e / 100)

 v2 * tr ,2   j ,1   b,2

lrk  l F , B  l f , A  lk  l f , A

19

A redukált követési távolság A biztonságos követési távolság tehát megegyezik a redukált követési távolsággal. Végállapot, megállt járművek

Kiinduló helyzet, haladó járművek menetirány

biztonsági távolság

járműhossz

fékút A fékút B

Követő jármű:

lrk

reakcióút B redukált követési távolság (lrk)

Elől haladó jármű:

vB 2 v A2   vB * t r , B  l j , A  lb, B  2 * g * (1, B  e / 100) 2 * g * (1, A  e / 100)

20

Sebesség • Menetsebesség: a folyamatos haladás alatt megtett út osztva az idővel • Utazási sebesség: az útközben állva töltött időt is figyelembe véve • Helyváltoztatási (eljutási) sebesség: a helyváltoztaaaaaaaatáshoz szükséges rá- és elgyaloglási időt is aaaaaaafigyelembe véve


A teljesítményfüggvény N v  

TH TH * v   tk lk

TH * v v2 *  l j  lb  t r * v  e[%]   2 * g *  1   100  

e[%]   (l j  l b ) * 2 * g *  1   100   v opt  

• lk: követési távolság • α: korrekciós tényező

Mintapélda: járműhossz: biztonsági távolság: reakcióidő: súrlódási tényező:

• tk: követési időköz

lj = 5,3 m lb = 0,8 m tr = 1,1 s 1= 0,75

lejtő, emelkedő: féktáv. korrekció: nehézségi gyorsulás: hasznos időalap:

e = -1,3 % α = 0,5 g = 9,81 ms-2 TH = 3600 s/h

1,3   (5,3  0,8) * 2 * 9,81 *  0,75   100   v opt   13,282m / s  47,815km / h 0,5 3600 *13,282 N max   1783,47 jármű / h 2 13,282 * 0,5 Egy sáv teljesítő5,3  0,8  1,1*13,282  1,3   képessége: 2 * 9,81*  0,75   Dr. Debreczeni Gábor előadása 100  

A teljesítményfüggvény 2000 1800

Forgalomnagyság [jármű/h]

1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 0

20

40

60

Sebesség [km/h] Dr. Debreczeni Gábor előadása

80

100

120

Közlekedéstudományi ismeretek II. 1. A közúti forgalom alkotóelemei

2. A gépjárműforgalom főbb jellemzői és összefüggései 3. Forgalomfelvétel és -ábrázolás

4. Közúti csomópontok


Forgalomfelvételek, forgalomvizsgálatok célja 1. Jelenlegi helyzet felmérése 2. Tervek készítése (hosszú, rövid és középtávra) 3. Forgalmi méretezés: • • • •

Sávok száma Tervezési sebesség Gazdasági vizsgálat Létesítmény (pl. parkoló) tervezés

4. Forgalmi modell paramétereinek meghatározása • Bemenő adatok • Kalibrálás

5. Kiépítés ütemezése

Forgalomfelvételek lehatárolása • Térbeli (országos, regionális, egy gjmű parkoló…) • Járműfajta szerint (vasúti, közúti, vízi…) • Gyakoriság szerint (egyszeri, aperiodikus, periodikus, folyamatos) • Bevontak köre szerint (teljes körű, mintavételes) • Felvétel időtartama szerint (egésznapos, óracsoportos) • Lebonyolítás szerint (keresztmetszeti, célforgalmi, állóforgalmi) • Műszeres vagy manuális.

Forgalomszámlálási módszerek (lebonyolítás szerint) Egyéni közlekedés Gyalogos és kerékpáros közlekedés

• Célforgalmi

Tömegközlekedés Egyéni közlekedés Gyalogos és kerékpáros közlekedés

• Állóforgalmi

Egyéni közlekedés Gyalogos és kerékpáros közlekedés

Automatikus Manuális

• Keresztmetszeti

Tömegközlekedés

• Km.

• Célforg.

Tömegközl.

Knorr, fotocella - lapok

Egyéni közl.

Detektorok - lapok

Gyalog, kerékp.

Kerékpáros sz. – lépcső, gyalogátkelő, stb.

Tömegközl.

Kikérdezés, átszállások.

Egyéni közl.

Kamera- színes cédulák, rendszám, kikérdezés

Gyalog, kerékp.

• Állóforg.

Egyéni közl. Gyalog, kerékp.

Kamera – cédulák, követés

Kamera, detektor – időbélyeg, rendszám

Automatikus Manuális

Forgalomszámlálási módszerek (lebonyolítás szerint)

Forgalomszámlálások, szélesebb aspektusban • Utazás közbeni interjú • Munkahelyi interjú • Háztartásfelvétel

Detektorhurok

Az országhatár közúti forgalmát a határőrség folyamatosan figyeli, az adatokat négy járműkategóriában rögzítik.

Az előkészítés fontos részei • • • • • • •

a cél tisztázása (pl. forgalomnagyság megállapítása a zöldjelzés hosszához) a módszer meghatározása (pl. mérés, vásárlás) a minta nagyságának meghatározása (pontosság és a gazdaságosság) a helyszín kijelölése (a megfigyelendő esemény észlelhetősége) az eszköz kiválasztása (pl. kézi vagy gépi számlálás) a személyek meghatározása, kiválasztása, kioktatása (pl. diákok) tartalékok képzése (emberi, gépi egyaránt)

• az ellenőrzés megszervezése (pontosság, a megfigyelés megtörtént-e) • időbeli ütemezés (a releváns időszak helyes kiválasztása) • a helyszínre jutás, helyszínről vissza (közösségi közlekedés, időszak) • a segédanyagok elkészítése (pl. kérdőív, jegyzőkönyv) • a feldolgozó program elkészítése (kipróbálása kisebb adathalmazon) • adatbegyűjtés (kézi, gépi, rádió hullámok)

Jellegzetes forgalomfelvételek

• A forgalomnagyság és az időbeni ingadozás felvétele • számláló személyekkel • automatikus berendezéssel



• A forgalomnagyság és az időbeni ingadozás felvétele • számláló személyekkel • automatikus berendezéssel A kézi számlálás kisgépesítése

Automatikus rendszerek A hurokdetektor Zavartalan állapot

Zavart állapot

- állandó - ideiglenes

Egyéb eszközök: Gumitömlő, mérőgomba, mérőszőnyeg, fotocella, ultrahang Dr. Debreczeni Gábor előadása


Légvonalas forgalomáramlási ábra





Jellegzetes forgalomfelvételek A SZEMÉLYSÉRÜLÉSES BALESETEK SZÁMA < AZ ÁLDOZATOK SZÁMA Átlagos fajlagos súlyosság: Súlyozással összegzett személyi sérüléses balesetszám Összes személyi sérüléses baleset

Súlytényezők: •Könnyű sérüléses

1

•Súlyos sérüléses

15

•Halálos kimenetelű

30

Folthatás mérések

7. Menetíró berendezések adatainak kiértékelése

Villamos menetíró berendezés

A közlekedés összetevői közötti kapcsolat

Recommend Documents