Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg
A Ket. alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2009. október
A Ket. alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban 1. Az anyakönyvi igazgatás szervezete Az anyakönyvet helyi szinten, községben, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője, valamint – az anyakönyvvezető számára e törvény által biztosított jogokat gyakorolva – az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv vezeti. Az anyakönyvvezetők tevékenysége felett a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve gyakorol felügyeletet, e minőségében – többek között – - elrendeli az anyakönyvezést, ha annak alapja külföldi okirat vagy külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat; - intézkedik a megsemmisült, elveszett, részben vagy egészben használhatatlanná vált anyakönyvek pótlása iránt; - elbírálja a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságát, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni; - beszerzi külföldről az anyakönyvi okiratokat, illetőleg külföldre továbbítja azokat; - kiadja az előírt feltételek megléte esetén a Magyarországon élő magyar állampolgár, hontalan, illetőleg a menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítványt; - előkészíti, szervezi és lebonyolítja az anyakönyvi szakvizsgát. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter ellátja az anyakönyvi eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervek szakmai irányítását. 2. Az anyakönyvi nyilvántartás jellemzői, az anyakönyvi igazgatás feladatai Az anyakönyvi nyilvántartás olyan családjogi szabályokon alapuló személyi nyilvántartás, amely tartalmazza a személyek születésével, házasságkötésével, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésével, valamint halálával kapcsolatos törvényben meghatározott adatokat, valamint a nyilvántartásban szereplő emberek személyi állapotában bekövetkezett változások adatait gyűjti és kezeli. Az anyakönyvi nyilvántartás teljes körű, közhiteles nyilvántartás, ez azt jelenti, hogy az anyakönyvbe bejegyzett tényeket, azok megtörténtét mindenki köteles elfogadni mindaddig, amíg azok ellenkezője bizonyításra nem kerül. A nyilvántartás közhitelessége folytán az anyakönyv alapján kiállított okiratok mint közokiratok közhitelűen tanúsítják a bennük foglalt adatokat. Az anyakönyvi nyilvántartás decentralizált nyilvántartás, annak vezetése helyi szinten történik. Az anyakönyvi bejegyzések deklaratívak, tehát az anyakönyvi nyilvántartás által tanúsított tények nem a bejegyzéssel, hanem valamely esemény bekövetkeztével, illetőleg bizonyos
jognyilatkozatok megtételével jönnek létre. Az anyakönyvi nyilvántartás ezen, már megtörtént eseményeket és megtett jognyilatkozatokat, valamint azok joghatásait tanúsítja. Az anyakönyvi igazgatás területén az alábbi feladatok ellátása történik: - anyakönyvi eljárások lefolytatása (a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, a névváltoztatási és névmódosítási eljárás) - anyakönyvek vezetése - az anyakönyvek adattartalmán alapuló közokiratok kiállítása - adatszolgáltatás a jogszabályban meghatározott hatóságok, illetve az adatigénylésre feljogosított szervek felé
3. A Ket. és az anyakönyvi jogszabályok viszonya Az anyakönyvek vezetésére és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. a) Alapelvek A Ket.-ben meghatározott alapelveket az anyakönyvi eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben azok az anyakönyvi eljárások természetét figyelembe véve értelmezhetőek. Ilyen, szóba jöhető alapelv többek között: a diszkrimináció tilalma, a hivatalbóli eljárás elve, az anyanyelvhasználat joga, a tisztességes ügyintézéshez és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. b) Nyelvhasználat A Ket. kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezései az anyakönyvi eljárásokban is érvényesülnek. A házasulók kérésére – ha a házasságot megkötő anyakönyvvezető, a tanúk és mindkét házasuló is érti és beszéli az adott, Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét – a házasság az adott kisebbség nyelvén is megköthető. Szintén a nyelvhasználati jog érvényre juttatása valósul meg azzal, hogy a felek kérésére – ha az anyakönyvvezető, a tanúk és mindkét fél érti és beszéli az adott, Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét – a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás is lefolytatható az adott kisebbség nyelvén. c) Joghatóság, hatáskör, illetékesség Főszabályként a magyar állampolgárságú ügyfél hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el. Külföldi állampolgárságú ügyfél hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el.
E szabályok tükröződnek az anyakönyvi eljárásokban is, például akkor, amikor külföldi állampolgár Magyarországon bekövetkezett halálesetének anyakönyvezésére a hatályos magyar anyakönyvi jogszabályok alapján – magyar halotti anyakönyvbe történő bejegyzéssel – kerül sor. Az anyakönyvi igazgatásban működő hatóságok hatáskörét az anyakönyvi jogszabály állapítja meg. Az anyakönyvi törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló BM rendelet a Ket. általános illetékességi szabályaitól eltérően speciális illetékességi szabályokat állapít meg. Minden más, az anyakönyvi jogszabályban nem nevesített esetben a Ket. szabályait kell alkalmazni. Példák az anyakönyvi igazgatásban érvényesülő speciális illetékességi szabályokra: A születést és a halálesetet az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek működési területén az történt. A házasság megkötésére és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásra, továbbá a házasságkötés, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek ez irányú szándékukat bejelentik. Magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatának anyakönyvezését és halálesetét az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv anyakönyvezi. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve adja ki az előírt feltételek megléte esetén a Magyarországon élő magyar állampolgár, hontalan, illetőleg a menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítéséhez szükséges tanúsítványt. d) Belföldi jogsegély A Ket. értelmében az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Mivel a fenti előírás esetében a jogszabály nem enged eltérést, az anyakönyvi eljárásokban az ügyfelektől nem követelhető meg anyakönyvi kivonat, illetve olyan más okirat becsatolása, amelyek adattartalma valamely magyar hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható. A belföldi jogsegélyre a megkeresett szerv (így az anyakönyvvezető is) a Ket.-ben megállapított 5 munkanapos határidőn belül köteles válaszolni. e) Nemzetközi jogsegély Ha a Magyar Köztársaságnak valamely állammal közigazgatási jogsegélyegyezménye van, annak hiányában az államok között viszonossági gyakorlat áll fenn, vagy többoldalú
nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, a hatóság a jogsegély érdekében külföldi hatósághoz fordulhat, illetve köteles teljesíteni a külföldről érkező jogsegélykérelmet. Nem teljesíthető viszont közvetlenül a külföldi jogsegély abban az esetben, ha anyakönyvi okirat kiállítására is sor kerül, mert a hatályos anyakönyvi jogszabály szerint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének feladata az anyakönyvi okiratok külföldről történő beszerzése, illetőleg külföldre történő továbbítása. f) A kapcsolattartás és a tájékoztatás szabályai Az anyakönyvi eljárásokban az eljáró hatóság a Ket.-ben meghatározott módon tart kapcsolatot az ügyféllel azon eseteket kivéve, amikor a törvény az ügyfél személyes jelenlétét teszi kötelezővé kizárva ezzel a másfajta kapcsolattartást. Az anyakönyvi eljárásokra is igaz, hogy több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján kell kiválasztani a legmegfelelőbbet. Az ügyfelek a Ket.-ben felsorolt valamennyi kapcsolattartási formát választhatják tájékoztatás kérése céljából anyakönyvi ügyeik intézése során. Az anyakönyvi, a házasságkötési, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló és a névváltoztatási eljárásokban nincs helye elektronikus ügyintézésnek, kivéve az ügyfél anyakönyvi kivonatának, hatósági bizonyítványának és névváltozásiokirat-másolatának kiállítására irányuló kérelmet, amely elektronikus úton is előterjeszthető. g) Az elsőfokú eljárás o az eljárás megindítása Az anyakönyvi eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. Tipikusan az ügyfél kérelmére induló anyakönyvi eljárás a házasságkötési eljárás, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás, valamint a névváltoztatási eljárás. Ha az anyakönyvi eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül értesíteni kell a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről, b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról, c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint d) arról, hogy a kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély, valamint szakhatósági eljárás lefolytatása céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül. Hivatalból indult anyakönyvi eljárás például az anyakönyvbe bejegyzett adatok kijavítása.
A hivatalból indult eljárásról az ügyfélnek minden esetben értesítést kell küldeni az eljárás megindításától számított 5 munkanapon belül. Az értesítés akkor mellőzhető, ha az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára. Ilyen eset lehet például az anyakönyvi kijavítási eljárás. Az anyakönyvvezető mint nyilvántartást vezető hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő anyakönyvi bejegyzést törölni, a hibás anyakönyvi bejegyzést kijavítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni. o A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása Az anyakönyvi eljárásokban is elképzelhető, hogy az ügyfél olyan kérelmet terjeszt elő, amelyben az anyakönyvvezetőnek nincs joghatósága, vagy a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. Ezen esetekben a Ket. rendelkezései szerint a kérelmet 5 munkanapon belül végzéssel el kell utasítani, amely ellen önálló jogorvoslatnak van helye. o Az eljárás megszüntetése A Ket. 31. §-ában foglaltaknak megfelelően az anyakönyvi eljárás megszüntetésre kerül, ha a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására (például névváltoztatási eljárás esetén, ha a kérelem beérkezését követően lefolytatott hazai anyakönyvezési eljárás után kiállított születési anyakönyvi másolatból kiderül, hogy az ügyfelet az a név illeti meg, amelyet a névváltoztatási eljárásban engedélyeztetni kívánt); b) az ügyfél halála következtében az eljárás okafogyottá vált; c) ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. o Az eljárás felfüggesztése Az anyakönyvi eljárások esetén is alkalmazni kell a Ket. eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályát, tehát ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az eljáró hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, az eljárást fel kell függeszteni.
o Ügyintézési határidő A Ket. szabályait követve az anyakönyvi eljárások ügyintézési határideje a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik.
A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését a fenti időponttól számított huszonkét munkanapon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. A Ket. lehetőséget ad a főszabálytól való eltérésre azzal, hogy a 22 munkanaposnál rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet is megállapíthat. Az anyakönyvi jogszabályokban a jogalkotó az ügyek természetét figyelembe véve élt az eltérő szabályozás lehetőségével: -
-
a születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje 60 nap, a születés és a haláleset anyakönyvezésének a bejelentést követően azonnal meg kell történnie, a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését az anyakönyvvezető annak létrejöttekor anyakönyvezi, ha a születési név megváltoztatására irányuló kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást 15 napon belül kell kibocsátani. o A kérelem
Az anyakönyvi eljárás lefolytatására irányuló kérelmet írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A kérelem bizonyos anyakönyvi eljárásokban jogszabály által rendszeresített nyomtatványon terjeszthető elő (pl. házassági névváltoztatás, házassági névmódosítás). A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani. o A képviselet A Ket. szerint, ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az anyakönyvi jogszabály bizonyos esetekben előírja a személyes eljárást, például a születési név megváltoztatására irányuló kérelmet csak személyesen lehet előterjeszteni. Kizárólag csak személyesen köthető meg a házasság és létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat, valamint a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot is csak személyesen lehet megtenni. o A kizárás A Ket. 42. §-ában részletezett, ügyintézővel kapcsolatos kizárási szabályokat az anyakönyvvezetőre is alkalmazni kell.
o A szakhatóság közreműködése Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. Az anyakönyvi jogszabályban a jogalkotó az érintett országos kisebbségi önkormányzatot mint szakhatóságot nevesíti, amelyet a nemzetiségi kisebbségi utónévkönyvben nem szereplő utónevek anyakönyvi bejegyzése előtt kell megkeresni az adott utónév anyakönyvezhetősége vonatkozásában. o Az irat Az anyakönyvi igazgatás területén is érvényesül az a szabály, hogy a nem magyar nyelven kiállított okiratokat csak hiteles magyar fordítással ellátva lehet elfogadni. o A szakértő és a tolmács Szakértőként és tolmácsként sem járhat el az anyakönyvi eljárásokban az, akivel szemben az anyakönyvvezetőre/ügyintézőre vonatkozó kizárási ok fennáll. o Az eljárás irataiba való betekintés A Ket. 68. § (1) bekezdése felhatalmazást ad az ügyfélnek az eljárás bármely szakaszában az eljárás során keletkezett iratba való betekintésre. E jog azonban nem korlátlan, így nem lehet betekinteni az iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja. Garanciális szempontokból volt szükséges az anyakönyvi nyilvántartásokba történő betekintés szabályainak törvényi szintre emelése. A hatályos anyakönyvi jogszabály értelmében az anyakönyvi nyilvántartásokba állami vagy önkormányzati szerv nevében eljáró személy a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult betekinteni. o A hatóság döntései A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. Az anyakönyvi igazgatásban alakszerű határozat általában csak a kérelem elutasítása esetén keletkezik, a határozat leggyakrabban maga az anyakönyvbe történő bejegyzés, annak kijavítása, módosítása, törlése, valamint az anyakönyvi kivonat kiállítása. o A döntés közlése A hatóság a döntését a Ket. 28/A. § (1) bekezdésében meghatározott módon közölheti. A hatósági döntéseket hivatalos iratként kell kézbesíteni, így az anyakönyvi igazgatásban
gyakran előforduló postai úton történő kézbesítés esetén is tértivevényes küldeményként történik a postára adás. A Ket. hirdetményi kézbesítésre is lehetőséget ad, amely az anyakönyvi igazgatás területén leginkább a hivatalból indult kijavítási ügyeknél fordulhat elő, amikor az ügyfél nem szerepel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, így lakcíme nem állapítható meg. A Ket. 79. § (2) bekezdésében megfogalmazott kézbesítési vélelem az anyakönyvi eljárásokban kézbesített iratok vonatkozásában is alkalmazandó. o Hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot (pl. anyakönyvi kivonatot, névváltozási okiratot), mindezek más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést (módosítást, javítást, törlést) határozatnak kell tekinteni. A hatósági bizonyítványnak, hatósági igazolványnak és hatósági nyilvántartásnak az adattartalmát és a kiállítás (bejegyzés) módját a hatósági igazolványt, bizonyítványt rendszeresítő, illetve a hatósági nyilvántartást létrehozó jogszabály határozza meg. E szabálynak megfelelően az anyakönyvi igazgatás területén követendő részletszabályokat az anyakönyvi jogszabályokban határozta meg a jogalkotó. A hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kérelem előterjesztésétől számított öt munkanapon belül. Az anyakönyvi igazgatás területén az ügyfél meghatározott adatok tekintetében anyakönyvi kivonatot kérhet, továbbá akkor kérelmezheti hatósági bizonyítvány kiállítását, ha olyan adat igazolása válik szükségessé, amely nem képezi az anyakönyvi kivonat adattartalmát. A hatósági bizonyítványok tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni. A hatóság az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. A hatósági igazolványba csak a jogszabályban erre feljogosított hatóság tehet bejegyzést. A hatóság a jogszabályban meghatározott adatokról hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartást vezető hatóság (pl. az anyakönyvvezető) hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni. o Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat Az anyakönyvi igazgatás területén természetesen érvényesülnek a Ket. jogorvoslati eljárásra és döntés-felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezései.
Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha a jogszabály lehetővé teszi. Önálló fellebbezésnek van helye például a) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, b) az eljárást megszüntető, c) az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott első fokú végzés ellen. A fellebbezést fő szabályként a döntés közlésétől számított tíz munkanapon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított öt munkanapon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja, vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, az ennek helyt adó döntés jogerőssé válását követő öt munkanapon belül kell felterjeszteni a fellebbezést az ügy összes iratával együtt a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. A felterjesztés során az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt. A fentiek szerint tehát az első fokon hozott határozatok tekintetében az ügyfél fellebbezési jogosultsága általános. Nem nyújtható be fellebbezés a jogszabály által meghatározott esetekben, többek között amikor az elsőfokú döntést miniszter hozta (pl. névváltoztatási eljárás során). Ezen esetekben bírósági felülvizsgálatnak van helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított
harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja. Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát a végzés közlésétől számított harminc napon belül. Az első fokú végzés a közlésétől számított harminc napon belül közvetlenül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt támadható meg, ha a végzést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője vagy – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – ha központi államigazgatási szerv vezetője hozta, továbbá ha törvény az ügyben az első fokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti. o Az eljárási költség Az anyakönyvi ügyekben a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott eljárási illetéket kell leróni az ügyfél kérelmére induló eljárásokban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) előírtaknak megfelelően. Az anyakönyvi eljárásokban is érvényesül az a szabály, hogy a hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet. A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti.