JEGYZŐKÖNYV Önkormányzat célvizsgálata során tett megállapításokról Ügyiratszám: /2009/Ha. Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal munkaterve alapján célvizsgálat keretében került áttekintésre Önkormányzat gépjárműadóztatási és végrehajtási igazgatási tevékenysége, amelynek megállapításai az alábbiak szerint összegezhetők: A 2007. és 2008. adóéveket érintően áttekintett határozatok a következők voltak: végrehajtási eljárások kimutatásai, valamint iratmintái.
. és a
Általánosságban elmondható valamennyi tárgyévi határozattal kapcsolatban, hogy azok alakja és tartalma nem mindenben felelt meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 72. §-ban foglaltaknak.
A Ket. 72. § rendelkezése szerint a határozatnak tartalmaznia kell a rendelkező részben az alábbiakat: „da) a hatóság döntését, továbbá a fellebbezés (keresetindítás), illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását, dc) az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést, ha annak megállapítása nem külön végzésben történt, dd) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást.” A vizsgálattal érintett adókötelezettséget megállapító határozatok esetében a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatás (da), az eljárási költségek viseléséről szóló döntés (dd), valamint a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatás (df) nem szerepelt. A határozatok indokolási része hiányosan állapította meg a releváns tényállást, mert a Kw teljesítmény adatot (öntömeget, össztömeget) minden esetben közölték, a gyártási éveket azonban nem. A jogi indokolási rész bevezetése megjelölte a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt (továbbiakban: Gjt.), mint az adóztatás anyagi jogi forrását, majd közölte az adóalanyiság egyik szabályát. Az adóalap és az adómérték megállapításának törvény szerinti ismertetése a jelölt gyártási év adat hiányában valójában nem volt elegendő a rendelkező részben közölt fizetési kötelezettség helytállóságának visszaellenőrzéséhez, illetve egyediesített számszaki levezetés nélkül a szükséges meggyőző erőt csökkentették. A határozatok utaltak arra, hogy a környezetvédelmi besorolással kapcsolatos adókedvezmények az újraszabályozással megszűntek. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban. Art.) kivetéssel kapcsolatos rendelkezéseit a határozatok nem teljeskörűen tartalmazták, mert csak az Art. 165. §, 82. §, a 176. § (1) bekezdésére és a II. sz. melléklet II. B) pontjára történt hivatkozás, így az adó megfizetésével, a megfizetés időpontjával, a megfizetés módjával, a befizetések elszámolásával kapcsolatos eljárásjogi rendelkezések megjelölése elmaradt. Az illetékkötelezettség mértékével kapcsolatos részletes tájékoztatás sem a rendelkező részben, sem az indokolásban nem szerepelt, ahogyan az esedékessége időpontjával és a megfizetése módjával kapcsolatos tájékoztatás sem.
2
Az Art. a megfizetés módjával kapcsolatban kimondja, hogy a fizetési kötelezettséget pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak postai készpénz-átutalási megbízással vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie. Az Art. 1. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének az eljárt önkormányzati adóhatóság tehát akkor tett volna megfelelően eleget, ha az átutalásos megfizetési módról már a rendelkező részben is tájékoztatást nyújt adózók részére mind az adó, mind az esetleges illetékkötelezettség tekintetében, illetve az indokolásban azt is ismerteti, hogy az esetleg szükséges belföldi postautalvány hol, kinél, mely időpont(ok)ban igényelhető vagy hogyan történik a későbbiekben a megküldése. (A visszaellenőrzést segítette volna, ha a határozatokon mellékletként feltüntetésre kerül, hogy pontosan mennyi postautalvány került az ügyfél részére megküldésre.) Az Art. további rendelkezése szerint az adóhatóság által nyilvántartott adót az adózónak adónként a megfelelő adószámlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként a megfelelő számláról kell visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni. A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V.21.) PM rendelet 5. § rendelkezésére is figyelemmel a határozatoknak e feltételes fizetési kötelezettség teljesítéséhez is kellett volna késedelmi pótlék beszedési számlaszámot közölnie a megfizetés módjával kapcsolatban már ismertetett kötelező pénzügytechnikai tájékoztatással. A határozatok további jogi indokolása annyiban mutatott hiányosságot, hogy a végrehajtással kapcsolatos fontosabb jogszabályi rendelkezések megjelölése elmaradt, ahogyan az illetékjogi előírások elmulasztásának lehetséges következményei ismertetése is. A tájékoztatási kötelezettségnek eleget téve célszerű lett volna felhívni az adózók figyelmét arra, hogy az adóeljárásban külön határozat nélkül is megindítható a végrehajtási eljárás, illetve a Gjt. 9. § (3) bekezdése szerint amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a forgalmi engedélyben újabb adóalanyt [2. § (1) bek.] a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntet fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását. A kapcsolt tértivevények adatait is felülvizsgálva az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a határozatokon nem szerepelt expediálási időpont és a jogerősítésük sem történt meg. Az adómentesség körében véletlenszerűen kiválasztott határozatok indokolási része releváns tényállást nem állapított meg. A Gjt. tárgyidőszakban hatályos 5. § f) pontja szerint mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító, vele közös háztartásban élő szülője, nevelőszülője, mostoha- vagy örökbefogadó szülője a tulajdonában lévő egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő személygépkocsi után, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit. A Gjt. alkalmazásában - a 18. § 12. pontja szerint - súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet alkalmazásában súlyos mozgáskorlátozott: az a személy, aki az 1. számú melléklet szerinti mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, és a 2., vagy 3. melléklet szerint a járás, terhelhetőség, valamint tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több. A 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a súlyos mozgáskorlátozottság megnyilvánulásait a következők szerint:
3
„Az alábbiakban felsorolt állapotokban súlyos mozgáskorlátozottságot minősíteni akkor lehetséges, ha a kérelmező - önerőből tömegközlekedési eszközt igénybe venni nem képes, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, továbbá/vagy - tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve - testközeli és testtávoli segédeszközök (pl. kerekesszék, lépcsőlift, lépcsőmászó szerkezet, személyemelő, kádbeemelő, művégtag, járógép, két mankó vagy bot, gördülő járóka vagy járókeret stb.) állandó, szükségszerű használatára rászorul.” A súlyos mozgáskorlátozottság megnyilvánulásai ezen túl a jogszabályban pontosan megjelöltek. A fentiekből következően a hivatkozott törvényhelyek alkalmazásában az adómentesség igénybevételének 3-as együttes feltétele volt, amelyek a következők: - tulajdonos: adózó, ill. közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §-ának b) pontja), - mozgáskorlátozott: fogalom-meghatározása a 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontjában is szerepel, amelynek fontos eleme az 1. számú melléklet szerinti mozgásszervi betegség (és állapot). Ezen túl a szakvéleménynek meg kellett állapítania azt is, hogy életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, ill. abban a közlekedésképesség minősítése 7 vagy annál több. (Megjegyzendő, hogy a 7 pontnak a szakvélemény alapján meg kell lennie, ám egy sorban csak egy szám kerülhetett megjelölésre és figyelemmel kellett volna lenni arra is, hogy a szakvélemény mit mond az állapotról, mert az lehet „végleges” vagy „változhat” minősítésű. Amennyiben ez utóbbi kerül megjelölésre akkor a mentesség csak 1 év időtartamra adható meg.) - adóalany: a Gjt. 2. § szerinti szabályoknak megfelelően. Minthogy a határozatokban a mozgásszervi betegség I. fokú orvosi szakvéleményben közölt diagnózisa alapján a járás, terhelhetőség és jármű használattal kapcsolatos adatok nem szerepeltek, ezért az adómentességet adó határozati előírások nem mindenben feleltek meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagyis hiányos ténymegállapításúak és jogi indokolásúak. A gépjárműadó egy tárgyi adó, vagyis egy meghatározott időpontban fennálló vagyoni helyzetre tekintettel kell az adókötelezettséget megállapítani, ezért a rendelkező részben meg kellett volna állapítani, hogy az adómentesség mennyi időtartamra áll fenn. E határozatokon sem került feltüntetésre az expediálási időpont és jogerősítési záradékkal sem látták el. A gépjárműadó törlését tartalmazó határozatok kimondták az adókötelezettség megszűnését és a Gjt. 4. §-ra is történt hivatkozás. Tekintettel arra, hogy az indokolási rész nem állapította meg, hogy történt-e és ha igen mekkora összeggel befizetés a megszűnéssel érintett időszakra, így a határozatokból nem volt megállapítható a rendelkező részben közölt döntés helytállósága. E határozatokon sem került feltüntetésre az expediálási időpont és jogerősítési záradékkal sem látták el. A véletlenszerűen kiválasztott határozatokban az adóhatóság mulasztási bírságokat semmilyen jogcímen sem állapított meg. A korábbi évekről véletlenszerűen kiválasztott további határozatok lényegében a fentiekhez hasonló hiányosságokat mutattak. A vizsgálat lajstromegyeztetéssel gépjárműadóztatási tételeket tekintett át a -as BM lista alapulvételével, amelynek eredményeként a rendelkezésre álló adatok alapján az 1. számú mellékletben közölt gépjárművek vonatkozásában ellenőrzésre utasítást talált indokoltnak.
4
A végrehajtási ügyszak főbb mutatói: Hátralékok az adóév végén: (adatok forintban)
Megnevezés Gépjárműadó Iparűzési adó Helyi adók
Végrehajtási intézkedések: letiltások száma: inkasszók száma: ingó foglalások száma: gépjármű foglalások száma: ingatlan foglalások száma: jelzálogjog bejegyzések száma: egyéni vállalkozói igazolvány visszavonások száma: gépjármű forgalomból kivánások száma: önálló bírósági végrehajtó igénybevételének száma: állami adóhatósági megkeresések száma:
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2003. -
2004. -
2005. -
2006. -
2007. -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Az adóztatás célja a törvényekben előírt adók folyamatos beszedésének biztosítása. Mivel az adóztatás rendszere nem minden esetben párosul a kötelezettség önkéntes, hatósági kényszert nélkülöző teljesítésével, önmagában a leghatékonyabb igazgatási tevékenység sem éri el a célját, ha a bevallott vagy feltárt adók befizetése elmarad. Ezért az adóhatóság összes tevékenységén belül az eddiginél kiemeltebb hangsúlyt kell helyezni az adók törvényben előírt határidőben történő megfizettetésére és annak elmaradása esetén minden rendelkezésre álló lehetséges jogi eszközt igénybe kell venni az adóhátralék behajtása érdekében. Az adatlapokon közölt számadatok tükrében megállapítható, hogy a vizsgált önkormányzati adóhatóságnál nem kellően hatékony végrehajtási tevékenység eredményezte 2006. adóév végére a meglehetősen magas hátralékállományt, különösen igaz ez a gépjárműadó hátralékállományra. A végrehajtási ügyszak hatékonyabbá tehető, ha az adófizetési kötelezettség teljesítésének folyamatos a figyelemmel kísérése, ill. a keletkező adótartozásoknak rendszeres a kimutatása (pl.: havi vagy negyedéves ütemezésű)megvalósul, de biztosítani kell a hátralékos adónemek adózónkénti ezen belül esedékességenkénti kimutatását is. A pénzforgalmi típusú kimutatások rendszeres figyelemmel kísérésén túl törekedni kell a megindítást megelőző feladatok megfelelő koordinációjára is. A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében az adóvégrehajtó megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerveket, okmányirodát, társadalombiztosítási szerveket, más
5
adóhatóságokat, cégbíróságot, pénzügyi intézményeket, befektetési szolgáltatókat, földhivatalokat, távközlési szervezeteket, közjegyzőket, továbbá kamarákat a nyilvántartásba történő betekintés, valamint az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), jövedelmére és végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatok megszerzése céljából. Nincs akadálya annak sem, hogy az adózót és az adó megfizetésére kötelezhető személyeket az adóhatóság teljesítésre hívja fel, ennek eredménytelensége esetén pedig a végrehajtást megindítsa az Art. 150. § (1) bekezdése alapján. Ugyanezen törvényi hely (3) bekezdése kimondja azt is, hogy az adótartózás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik, amely rendelkezés a gyakorlatban nem érvényesült. A jelenlegi eljárásjogi szabályozás alapján általánosságban megállapítható, hogy az eljáró hatóság a megszerzett vagyoni adatok alapján bármelyik végrehajtási cselekménnyel kezdheti eljárását, akár ingatlan-végrehajtással is, de a végrehajtás alá vont ingatlant nem értékesítheti mindaddig, amíg az egyéb végrehajtási cselekményeket el nem végezte, és azok eredménytelennek nem bizonyultak. Az adóvégrehajtó jogosult továbbá arra is, hogy egy időben egyszerre akár több végrehajtási cselekményt is foganatosítson. A nem kellően hatékony végrehajtási ügyszak azonban azt is eredményezi, hogy az egyéb eljárásjogi rendelkezések (pl. Art. 162. §-a a behajthatatlan adótartozás törléséről) nem megfelelően érvényesülhetnek a gyakorlatban. Összegzés: Az adóhatósági iratok rendezetten, visszakereshető és ellenőrizhető módon a vizsgálat rendelkezésére álltak. Az ügyintéző a vizsgálattal érintett években több száz hatósági ügyet kezelt úgy, hogy a döntések jogszerűségét adózók alapjában véve nem vitatták, elfogadták. A kivetési határozatok átvett számítógépes program útján kerültek kiadásra, így azok pontosítását követően az önkormányzati adóhatósági munka megfelelő. A végrehajtás területén az elévülés elkerülése érdekében ki kell kényszeríteni, hogy a pénzfizetésre kötelezett teljesítse kötelezettségét, ill. amennyiben erre nem kerülhet sor intézkedni kell a megfelelő intézkedések megtételéről. Feladatok: • • • •
a közigazgatási döntésekkel összefüggésben a Ket. 72. § szerinti kötelező adattartalom szerepeltetése nem nélkülözhető, ahogyan hivatalos iratokon az expediálási időpont és a jogerősítési időpont feltüntetése sem, intézkedni kell továbbá a használatban lévő adóhatósági döntéseket tartalmazó iratminták jogi indokolásának pontosítása és megfelelő egyediesítése felől is, az elévülés elkerülése érdekében intézkedni kell elsősorban a 2004. és 2005. adóévi hátralékok feldolgozására.
Debrecen, év/hó/nap
YY hatósági főosztályvezető
