A KERTVÁROSI KÖZOKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG, ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KERTVÁROSI KÖZOKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG, ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2012. március 30

…………………………………………………. Alasztics Ildikó Főigazgató

1


Tartalomjegyzék 1.

2.

3.

4.

5.

Preambulum ..............................................................................................................................6 1.1

. Az intézményi SZMSZ jogszabályi alapjai .....................................................................6

1.2

. Az SZMSZ hatálya ..........................................................................................................7

Az intézmény általános jellemzői ..............................................................................................8 2.1

Alapító okirat .....................................................................................................................9

2.2

. A feladatok forrásainak meghatározása ....................................................................... 14

2.3

. Az intézmény működésének alapdokumentumai .......................................................... 14

2.4

. Az intézmény képviseletére jogosultak.......................................................................... 14

2.5

. Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai ........................................... 15

Gazdasági szervezet................................................................................................................. 19 3.1

Az intézmény legfontosabb adatai...................................................................................... 19

3.2

Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága ................................................................ 19

3.3

Bankszámla feletti rendelkezési jog ................................................................................... 19

3.4

Pénzügyi és gazdálkodási feladatok ................................................................................... 20

3.5

Gazdasági szervezet feladatai............................................................................................. 20

A gazdasági szervezet feladatai a következők: ....................................................................... 21 4.1

A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok ........................................................... 21

4.2

Az előirányzat felhasználás, módosítás, pótelőirányzat .................................................. 23

Az intézmény-üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás ............................................. 24 5.1

Vagyonkezelés .................................................................................................................. 24

5.1.1

Selejtezés,leltározás .................................................................................................. 25

5.1.2

Munkaerő és bérgazdálkodás .................................................................................. 25

5.1.3

A pénzkezelés ........................................................................................................... 27

5.1.4

7.A könyvvezetés ...................................................................................................... 28

5.1.5

A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok.............................................. 28

5.1.6

kötelezettség vállalás ................................................................................................ 29

5.1.7

Utalványozás ............................................................................................................ 29

5.2............................................................................................................................................. 29 5.2.1

Ellenjegyzés .............................................................................................................. 30

5.2.2

Érvényesítés ............................................................................................................. 30

5.2.3

Szakmai teljesítés igazolása ..................................................................................... 31

5.3

Élelmezési tevékenyég, étkeztetés, étkezési térítési díjak beszedése és elszámolása ...... 31

2


5.4

Analitikus nyilvántartások vezetése ................................................................................ 32

5.5

Energiagazdálkodás ......................................................................................................... 33

5.6

A beszámolási kötelezettség, és az adatszolgáltatás ........................................................ 33

5.6.1

Költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok ............................. 33

5.6.2

A féléves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata............ 34

5.6.3

Az éves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló-készítés feladata.............. 35

5.7

Adatszolgáltatás ............................................................................................................... 36

5.7.1

Adatszolgáltatás a tartozásállományról .................................................................. 36

5.7.2

Időközi költségvetési jelentés ................................................................................... 36

5.7.3

Időközi mérlegjelentés ............................................................................................. 36

5.8

Gondnoki tevékenység ..................................................................................................... 36

5.9

Az intézmény vezetésének feladatköre ............................................................................ 37 Közös igazgatású közoktatási intézmény főigazgatója................................................ 37

5.9.1

5.9.2 Közös igazgatású közoktatási intézmény igazgatótanácsa, vezetői tanácsa, szakmai tanácsa 40 5.9.2.1

Az igazgatótanács ........................................................................................................ 40

5.9.3

Vezetői Tanács ............................................................................................................. 41

5.10 A gazdasági vezető (magasabb vezetői megbízás, kinevezett magasabb vezetői munkakör) ................................................................................................................................... 42

6.

5.10.1

Intézményegység-vezetők /magasabb vezetői megbízás, magasabb vezetői megbízott/ 43

5.10.2

Közművelődési egységvezető ....................................................................................... 44

Az intézmény működési rendje ............................................................................................... 45 6.1.

Az intézmény munkarendje............................................................................................. 45

6.1.1.

Az óvodai intézményegységek munkarendje ........................................................... 46

6.1.2.

Az intézményegységek működési rendje ................................................................. 50

6.1.2.1.

Kertvárosi Főigazgatóság Általános Művelődési Központ.................................. 50

6.1.2.2.

Kertvárosi Főigazgatóság Móricz Zsigmond Általános Iskolája ........................ 52

6.1.2.3.

Kertvárosi Főigazgatóság Váci Mihály Általános Iskolája ................................. 54

6.2.

A munkáltatói jogkör gyakorlása ................................................................................... 56

6.2.1. Közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejöttének rendje (megbízási szerződés kötése óraadókkal, vállalkozókkal) .................... 56 6.2.2.

Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelességei ...................................................... 56

6.2.3.

A munkavégzés általános szabályai ......................................................................... 57

3


6.2.3.1.

A vezetők intézményben tartózkodásának rendje ............................................... 57

6.2.3.2.

Az óvodapedagógusok munkarendje – óvoda ..................................................... 57

6.2.3.3.

A pedagógusok munkarendje – iskola ................................................................. 58

6.2.3.4.

Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendje .................... 68

6.2.4.

Éves költségvetés tervezése ...................................................................................... 68

6.2.4.1.

A költségvetés végrehajtása, operatív gazdálkodás ............................................. 68

6.2.4.2.

Nyilvántartások, pályázatok ................................................................................ 69

6.2.4.3.

Leltározás ............................................................................................................. 70

6.2.4.4.

Szabadságok ......................................................................................................... 70

6.2.4.5.

Pályázatok ............................................................................................................ 70

6.2.4.6. Egyéb nyilvántartások, amelyek elkészítéséért, továbbításáért az intézményegység-vezetők felelősek ......................................................................................... 70 6.2.5.

Intézményi munka tervezése .................................................................................... 71

6.2.6.

Beszámoló az intézmény tevékenységéről................................................................ 71

6.2.7.

Az intézményen belüli kapcsolattartás rendje ........................................................ 71

6.2.7.1.

A szervezeti egységek és a vezetők között a kapcsolattartás rendje ................... 71

6.2.7.2.

A szervezeti egységek között a kapcsolattartás rendje ........................................ 73

6.2.7.3.

A működés rendjére vonatkozó egyéb rendelkezések ......................................... 73

6.2.7.4.

A közalkalmazotti tanáccsal és a szakszervezetekkel való együttműködés rendje 76

A kötelező tanórai és a nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai ....... 76

7.

A tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................... 76

7.1. 8.

9.

Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével .............. 79 8.1.

Az intézményközösség ..................................................................................................... 79

8.2.

Az intézményi alkalmazottak közössége ......................................................................... 79

8.3.

Szakalkalmazotti közösség .............................................................................................. 80

8.3.1.

Szakalkalmazotti értekezlet ..................................................................................... 80

8.3.2.

A nevelők szakmai munkaközösségei ...................................................................... 81

A szülők és diákok szervezetei ................................................................................................ 84 9.1. A szülői szervezet kapcsolattartási rendje a főigazgató és az intézményegység vezetők között 84 9.1.1.

A szülői közösséggel való kapcsolattartás az óvodában .......................................... 84

9.1.2.

A szülői közösséggel való kapcsolattartás az iskolában .......................................... 85

4


9.2. A diákönkormányzat és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje 87

10.

9.2.1.

Osztályközösségek .................................................................................................... 87

9.2.2.

Diákönkormányzat .................................................................................................. 87

A tanulók rendszeres tájékoztatásának, véleménynyilvánításának formája és rendje ..... 88

10.1.

A nevelők és a tanulók ................................................................................................. 88

10.2.

A nevelők és a szülők ................................................................................................... 88

11.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái .......................................................................... 89

12. A Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ könyvtárai működésének szabályai, feladatai, rendje ...................................................................................... 90 12.1.

Az iskolai könyvtárak sajátosságai.............................................................................. 90

12.1.1.

Kertvárosi Főigazgatóság Móricz Zsigmond Általános Iskola ............................... 91

12.1.2.

Kertvárosi Főigazgatóság Váci Mihály Általános Iskola ........................................ 93

12.2.

Kertvárosi Főigazgatóság Gyirmót-Ménfőcsanak Közművelődési ............................ 95

13.

Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja ................................................................... 97

14.

Tájékoztatás az intézmény munkájáról, szervezetéről ....................................................... 98

15.

Az iskolai intézményegységek tankönyvellátási rendje ...................................................... 98

16. A többcélú közös igazgatású intézmény intézményegységeinek az SZMSZ alá tartozó egyedileg szabályozott területei .................................................................................................... 100 16.1.

Az intézményben folyó belső ellenőrzési vonatkozó szabályok................................. 100

16.2.

A pedagógiai nevelő-oktató munka belső ellenőrzési rendje .................................... 100

16.2.1. 16.3.

Az óvoda belső ellenőrzési rendszere ..................................................................... 102 A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása .................................. 103

16.4. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő-óvó előírások).............................................................. 104 16.4.1.

Intézményi védő, óvó előírások .............................................................................. 104

16.4.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében illetve baleset esetén. ............................................................................................................. 104 16.4.3. 16.5. 17

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek idején .............................. 105 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők .................................... 106

Záró rendelkezések............................................................................................................ 111

5


1. Preambulum 1.1 . Az intézményi SZMSZ jogszabályi alapjai Az intézményi SZMSZ jogszabályi alapjai: -

-

-

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény /továbbiakban: Kt./ 40. § (1)-(3); Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. r. (továbbiakban: Ámr.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8) MKM. r. (továbbiakban: MKM. r.) 4.§, 6/C.§, 8. §(3), 50. §.a), 3. sz. melléklet; A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. r. (továbbiakban: Ellenőrzési r.) 4.§(3); A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Ttv.) 8/E.§ és 29.§ (3); A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM. r. (továbbiakban: Tankönyv r. ) 23.§. (5); A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt) 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet, A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) kormányrendelet, Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 173/1996. (VIII.28) kormányrendelet, A kerettanterv kiadásáról szóló, módosított 28/2000. (IX.21.) OM rendelet, A kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátás és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (73.§-tól), A közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló módosított 2/1993. (I.30) MKM rendelet, A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I.14.) NKÖM rendelet, A nem közoktatási ágazatba tartozó jogszabályok alkalmazása a Kt. 33. §-ának (12) bekezdése szerint azzal az eltéréssel történik, hogy a nem közoktatási intézményegységek tekintetében is alkalmazni kell a közoktatási törvénynek az intézményvezető megbízásáról rendelkező 18. §-ának (7)-(8) bekezdését, a működés általános szabályait és rendjét megállapító 37-38. §-at, 40. §-ának (1)-(3) bekezdését, az intézményvezetőjének feladatairól szóló 54. §-át, valamint a fenntartói döntést megelőző vélemények beszerzéséről rendelkező 102. §-ának (3) bekezdését. 150/1992. (XI.20) kormányrendelet: könyvtár és művelődési ház A számvitelről szóló módosított 2000. évi C. törvény, A mindenkori költségvetési törvény.

6


1.2 . Az SZMSZ hatálya A jelen SZMSZ-t a Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének /főigazgató/ előterjesztése alapján a szakalkalmazotti közösség fogadta el.

A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjában lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata hatályát veszti.

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az intézményi szülői szervezet. Az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok (főigazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Jelen SZMSZ-t érvényesen módosítani csak a szakalkalmazotti közösség elfogadásával, a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. AZ SZMSZ módosítását kezdeményezheti: -

a fenntartó, a szakalkalmazotti közösség, az intézmény főigazgatója, a szülői munkaközösség intézményi vezetősége, a diákönkormányzat intézményi vezetősége.

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, főigazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az intézmény főigazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.

7


Az intézményi dokumentumok nyilvánossága

-

A Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ Pedagógiai, Művelődési Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje a főigazgató titkárságán, a könyvtárban, az intézményegységek vezetőinél és az általános iskola igazgatóhelyetteseinél kerülnek elhelyezésre.

-

A dokumentumok nyilvánosak, melyek hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetők, és megtalálhatók a Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ honlapján.

-

Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban előzetes időpont-egyeztetés után a főigazgató adhat.

-

Az

intézményegységek

szabályzatairól,

vezetői

saját

házirendjéről adnak

egységük

tájékoztatást.

programjáról, A beiratkozás

működési rendjét

a

munkatervben rögzített terv szerint ismertetik.

2.

Az intézmény általános jellemzői

Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése 137/2011. (.V:27.) KH. számú határozatával közös igazgatású közoktatási intézményt hozott létre, Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ néven. Székhelye: 9012 Győr, Kisdobos u. 1-5. Az Alapító Okiratot elfogadta és hatályba léptette 2011. augusztus 1-jével. Jelenleg az engedélyezett gyermeklétszám összesen: 2001 fő Pedagógusok álláshelye (teljes- és részmunkaidőben): 156 fő Nevelő és oktatómunkát segítők álláshelye (teljes- és részmunkaidőben): 35,5 fő További foglalkoztatottak álláshelye (teljes- és részmunkaidőben): 53 fő Összes álláshely: 244,5 fő

8


2.1

Alapító okirat

Intézmény neve:

Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ

Székhelye:

9012 Győr, Kisdobos u. 1-5.

Rövidített változatban:

Kertvárosi Főigazgatóság

Jogszabályban meghatározott közfeladata,

Közoktatási intézmény, többcélú intézmény

típusa: Szakágazati száma:

852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével)

Működési köre:

Győr közigazgatási területe

Törzskönyvi száma:

792394

Az alapító okirat száma:

137/2011.(V.27.) Kgy. számú határozat

OM azonosítója:

030533

Irányító szerv neve:

Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése

Székhelye:

9021 Győr, Városház tér 1.

Tevékenységek jellege:

közszolgáltató költségvetési szerv

Közszolgáltató szerv fajtája:

közintézmény

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója:

önállóan működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 2012. január 01-től

Jogállása

Önálló jogi személy

9


Alaptevékenysége: -

A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai nevelés.

-

A jóváhagyott pedagógiai program alapján: o Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. o Nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatás. o Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás. o Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő tanulók, valamint beszéd-, látás-, hallás- és mozgássérült, továbbá szakértői javaslat alapján integrálható autista tanulók integrált oktatása, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével. o Sajátos nevelésű igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók oktatása. o Diáksport. o Iskolai könyvtári tevékenység. o Tanulók tankönyvellátása. o Tanulók szociális helyzetétől függő ingyenes tankönyvellátás. o Óvodai intézményi közétkeztetés. o Iskolai intézményi közétkeztetés. o Közművelődés, kettős funkciójú könyvtár. Galgóczi Erzsébet emlékszoba működtetése.

Kisegítő tevékenysége: nincs

10


Szakfeladatai /alaptevékenység/: 562912

Óvodai intézményi étkeztetés

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

562917

Munkahelyi étkeztetés

682002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

841403

Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása

852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852012

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852021

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852022

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

855911

Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855912

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855914

Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

869042

Ifjúság-egészségügyi gondozás

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910123

Könyvtári szolgáltatások

910501

Közművelődési tevékenységek és támogatásuk

931204

Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

931204

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

932918

Mindenféle m. n. s. szabadidős szolgáltatás

932919

M. n. s. egyéb szórakoztatási tevékenység

841907

Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

11


Intézményegységei : Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Győr, Kisdobos u. 1-5. 9012 Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Győzelem úti Tagiskolája Győr, Győzelem u. 12. 9012

Gyirmót-Ménfőcsanak Közművelődési Intézményegység és Könyvtár Győr, Győri u. 90. 9012 (Bezerédj kastély) Gyirmót- Ménfőcsanak Közművelődési Intézményegység és Könyvtár Gyirmóti Művelődési Háza Győr, Szent László u. 35-37. 9019

Ménfőcsanaki Dr. Torda István Óvoda Győr, Horgas u. 21. 9012 Ménfőcsanaki Dr. Torda István Óvoda Világosvár Tagóvodája Győr, Horgas u. 38. 9012 Ménfőcsanaki Dr. Torda István Óvoda Kisdobos úti Tagóvodája Győr, Kisdobos u. 1-5. 9012 Ménfőcsanaki Dr. Torda István Óvoda Gyirmóti Tagóvodája Győr, Szent László u. 35-37. 9019

Szentiváni Óvoda Győr, Kör tér 23. 9011 Szentiváni Óvoda Sugár utcai Tagóvodája Győr, Sugár u. 40-42. 9011 Szentiváni Óvoda Vajda utcai Tagóvodája Győr, Vajda u. 25. 9011 Szentiváni Óvoda Váci utcai Tagóvodája Győr, Váci M. u. 1-3. 9011

Móricz Zsigmond Általános Iskola Győr, Vajda u. 25. 9011

Váci Mihály Általános Iskola Győr, Váci M. u. 1-3. 9011

Az intézményegységek engedélyezett létszámát az alapító okirat tartalmazza.

12


Telephelyei és a feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az intézmény alapfeladatainak ellátására használatba adja: 9012 Győr, Kisdobos u. 1-5. /iskola/ 9012 Győr, Győzelem u. 12. /iskola/ 9012 Győr, Győri u. 90. 9019 Győr, Szent László u. 35-37. /Művelődési Ház/ 9012 Győr, Horgas u. 21. /óvoda/ 9012 Győr, Horgas u. 38. /óvoda/ 9011 Kör tér 23. 9011 Győr, Sugár u. 40-42. 9011 Győr, Vajda u. 25. 9011 Győr, Váci M. u. 1-3. 9011 Győr, Vajda u. 25. 9011 Győr, Váci M. u. 1-3. Feladatellátást szolgáló vagyon: A fenti ingatlan vagyon és az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök. Vagyon feletti rendelkezés: - A vagyonnal gazdálkodás vonatkozásában Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 25/2003. (VI.02.) rendeletében foglaltak szerint kell eljárni. - Az intézmény kezelésében levő vagyon csak az alaptevékenység, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül hasznosítható, adható bérbe. Az intézményvezető kinevezése: Az intézmény vezetőjét Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet – a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben – alapján pályázat útján határozott időre bízza meg. Foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony megjelölése: -

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, közalkalmazotti jogviszony A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján polgári jogi jogviszony.

13


2.2 . A feladatok forrásainak meghatározása 1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának éves költségvetési rendeletében meghatározott intézményi költségvetés. 2. Saját bevételek, állami támogatások 3. Egyéb pályázati források: városi, megyei, regionális, országos pályázati lehetőségek.

2.3 . Az intézmény működésének alapdokumentumai -

Alapító okirat Nevelési-, Pedagógiai és Művelődési program Házirend Minőségirányítási program Éves munkaterv Belső ellenőrzési terv Intézményegységek tanévre szóló munkatervei Az intézményegységek házirendje Jelen intézményi SZMSZ, a mellékleteivel A Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ önálló belső szabályzatai, amelyek fenntartói jóváhagyást nem igényelnek, de az intézmény működéséhez hozzátartozó kérdéseket rendezik: o Számviteli és Pénzügyi Szabályzat o Belső Ellenőrzési Szabályzat o Kollektív Szerződés o Pénztár Szabályzat o Leltározási Szabályzat o Selejtezési Szabályzat o Iratkezelési Szabályzat o Számlarend o Bizonylati Szabályzat o Fizetési előleg kérelem szabályzat

2.4 . Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézményt a főigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóság előtt. Az intézmény mindenkori vezetőjének akadályoztatása esetén a képviseletet gazdasági ügyekben a gazdasági vezető, oktatási ügyekben a Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola intézményegység vezetője látja el.

14


2.5 . Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai Az SZMSZ mellékletében megtalálható az adat és iratkezelési szabályzatban. Körbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ Győr

Tárolási helye Titkárság Gazdasági Iroda

Felhasználásra jogosult Főigazgató,

Lenyomat

gazdasági főigazgató-helyettes

Gazdasági vezető irodája (3 db)

Hosszú bélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ 9012 Győr, Kisdobos u. 1-5.

Titkárság

Főigazgató,

Gazdasági iroda

gazdasági főigazgató-helyettes

Gazdasági vezető irodája

(3 db) Körbélyegző felirata Kertvárosi Titkárság Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Győr Hosszú bélyegző felirata Kertvárosi Titkárság Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola 9012 Győr, Kisdobos u. 1-5.

intézményegység vezető, iskolatitkár


15


Körbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ GyirmótMénfőcsanak Közművelődési Intézményegység és Könyvtár Győr Hosszúbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ GyirmótMénfőcsanak Közművelődési Intézményegység és Könyvtár 9012 Győr, Győri út 90. Körbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ GyirmótMénfőcsanak Közművelődési Intézményegység és Könyvtár Győr Hosszúbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ GyirmótMénfőcsanak Közművelődési Intézményegység és Könyvtár 9012 Győr, Győri u. 90.

Kastély

intézményegység vezető, intézményegység vezető helyettes

Kastély

intézményegység vezető, intézményegység vezető helyettes

Gyirmóti művelődési ház

intézményegység vezető

Gyirmóti művelődési ház


16


Körbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Ménfőcsanaki Dr Torda István Óvoda Győr Hosszúbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Ménfőcsanaki Dr Torda István Óvoda 9012 Győr, Horgas u. 21. Körbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Szentiváni Óvoda Győr Hosszúbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Szentiváni Óvoda 9011 Győr, Kör tér 23. Körbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Móricz Zsigmond Általános Iskola Győr Hosszúbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Móricz Zsigmond Általános Iskola 9011 Győr, Vajda u. 25.

Dr Torda István Óvoda iroda

óvodavezető, Óvodavezető h.

Dr Torda István Óvoda iroda

óvodavezető, óvodavezető h.

Szentiváni Óvoda iroda


Szentiváni Óvoda iroda


Titkárság


Titkárság


17


Körbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Váci Mihály Általános Iskola Győr Hosszúbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Váci Mihály Általános Iskola 9011 Győr, Váci M. u. 1-3. Hosszúbélyegző felirata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Főzőkonyhája 9012 Győr, Győzelem u. 12. Hosszúbélyegző lenyomata Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Váci Mihály Általános Iskola Főzőkonyhája 9011 Győr, Váci M. u. 1-3.

Titkárság


Titkárság


Konyha

élelmezésvezető

Konyha

élelmezésvezető

18


3.

Gazdasági szervezet

Az intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, gazdálkodási jogkör szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Könyvelési tevékenységét a Gazdasági és Pénzügyi Szolgáltató Központ látja el a két intézmény között létrejött Együttműködési Megállapodás alapján. Az intézmény és a Gazdasági és Pénzügyi Szolgáltató Központ közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét az irányító szerv hagyja jóvá.

3.1 Az intézmény legfontosabb adatai

Adószám:

15792390-2-08

Statisztikai számjel: 15792390 -8520-322-08

3.2 Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága

Az intézmény adóalanynak minősül, bejelentkezés alapján negyedévenkénti áfa bevallásra kötelezett.

3.3 Bankszámla feletti rendelkezési jog Az intézmény számlavezető pénzintézete

OTP BANK NYRT Nyugat – Dunántúli Régió Győri Igazgatósága fiókja

Pénzintézet címe:

9022 Győr, Teleki László u. 51

Fenti pénzintézetnél vezetett bankszámla száma:

11737007 – 15792390

19


Elnevezése:

költségvetési

Az intézmény pénzeszközeit, csak az önkormányzat által meghatározott pénzintézetnél nyitott bankszámlán kezelheti más pénzintézeteknél bankszámlát nem nyithat. Bankszámlához kapcsolódó alszámlák nyitásához az irányító szerv írásbeli engedélye szükséges.

Számla feletti rendelkezésre az intézmény Pénzkezelési Szabályzata mellékletét képező aláírási címpéldányon szereplő dolgozók jogosultak. Aláírásra csak két aláíró együttesen jogosult. Amennyiben a bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságra kijelölt személyekben valamely ok miatt változás következik be, a számlavezető pénzintézethez új aláírás- bejelentő címpéldányt kell benyújtani.

Az aláírók személyének kijelölése a Főigazgató feladata.

3.4 Pénzügyi és gazdálkodási feladatok Intézményegységek:

Közfeladat, típus:

-

óvoda

-

általános iskola művelődési központ

-

közoktatási intézmény,

-

többcélú intézmény művelődési központ

Pénzügyi és gazdálkodási feladatait erre a célra létrehozott Főigazgatóság gazdasági szervezet látja el a gazdasági vezető irányításával.

3.5 Gazdasági szervezet feladatai -

Költségvetés tervezése Előirányzat- felhasználás, módosítás, pótelőirányzat Az intézmény-üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás Vagyonkezelés

20


-

Munkaerő és bérgazdálkodás

-

A pénzkezelés Könyvvezetés A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok Kötelezettség vállalás, utalványozás, ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolása

-

Étkezés, étkezési térítési díjak beszedése, elszámolása Analitikus nyilvántartások vezetése Energiagazdálkodás A beszámolási kötelezettség, és az adatszolgáltatás Adatszolgáltatás, beszámolás Gondnoki tevékenység

4. A gazdasági szervezet feladatai a következők: 4.1 A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát az önkormányzat által meghatározott időre és tartalommal készíti el, figyelembe véve a – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. Törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat költségvetési koncepcióját.

Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát a gazdaságvezető készíti el. Az intézmény költségvetési javaslatát úgy kell összeállítani, hogy az külön tartalmazza: -

az alap-előirányzatot és az előirányzati többletet.

Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összege.

Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket: -

a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, a tervévet megelőző évben a helyi önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű – előirányzatok összegét, a feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, az intézmény korszerűsítéséből adódó előirányzat változásokat, a bevételi előirányzat változását, 21


-

a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra többletbevétel miatti módosulását.

Szintre hozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. Az előirányzati többlet a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésre fordítható előirányzati többlet, amely lehet - egyszeri jellegű, vagy - a következő év költségvetésébe beépülő. A költségvetési javaslat önkormányzat részére történő továbbításáért a gazdasági igh felelős. Az előirányzatok önkormányzattal történő egyeztetésén az intézmény vezetője és a gazdaságvezető vesz részt.

A végleges költségvetés összeállításakor az önkormányzat képviselőtestület által a költségvetési rendeletben az intézményre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. Az elkészített költségvetést az önkormányzat polgármesteri hivatala által megadott határidőre továbbítani kell a polgármesteri hivatal részére.

A végleges költségvetés összeállításáért és a polgármesteri hivatal részére történő megküldéséért gazdasági vezető a felelős.

Az Intézmény az Irányító Szerv által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványokon megtervezi (a következő évi) várható saját bevételeit, kiadásait. Részletesen tervezi az élelmezéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat figyelembe véve a hatályos nyersanyagnormákat, rezsiköltségeket, illetve térítési díjakat. A bevétel változásához a kiadási szintet megfelelően módosítja. A személyi juttatás, munkaadókat terhelő járulékok és dologi kiadások módosításához adatot szolgáltat (jogszabályok miatti változások: soros előrelépés, jubileumi jutalom stb) az intézményegységek által nyújtott információk alapján. A főigazgatóság az intézményegységek részére koncepció időszakában tervezést előkészítő értekezletet tart, melyen meghatározásra kerülnek azok a szakmai követelmények, amelyek szerint a tervezési feladatokat végezni kell. A Közgyűlés által jóváhagyott kiemelt előirányzati kerettől, valamint az Irányító Szerv által megadott tervezési irányelvektől nem térhet el.

A gazdasági szervezet elkészíti a Főigazgatóság költségvetését, szöveges indoklását, amely tételesen tartalmazza az adott költségvetési előirányzat összegének számítási módját és indoklását, kimutatja a szakfeladatra vonatkozó előirányzatokat.

22


A költségvetést a Magyar Államkincstár KGR K11 központi adatbázisában rögzíti, a rögzítést követően a nyomtatvány garnitúrát kinyomtatja és megadott határidőre a kért példányszámban az irányító szervnek megküldi. A végleges költségvetés összeállításáért és az irányító szerv részére történő megküldéséért a főigazgató és a gazdasági vezető a felelős. A Főigazgatóság gazdasági szervezete a költségvetési rendelet jóváhagyása után intézményegységenként az ORGAN P rendszerben rögzíti az előirányzat nyilvántartásokat, ezzel párhuzamosan tájékoztatja az intézményegység vezetőket.

4.2 Az előirányzat felhasználás, módosítás, pótelőirányzat Az intézmény részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és azzal összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

A gazdasági szervezet a főigazgatóságra beérkező számlákat dátumbélyegzővel érkezteti és iktatja. A beérkező számla teljesülésének szakmai-teljesítés igazolását követően a számlát a kötelezettségvállalás modulban rögzíti. Kötelezettség vállalás ORGAN P rögzítését követően utalványoztatni és ellenjegyeztetni kell a bizonylatokat, ezt követően kerül felvitelre a pénzügyi modul szállítói analitikájába. A számlák pénzügyi teljesítése banki utalással vagy házipénztári kifizetéssel történik. Banki utalás az ORGAN P programmal feldolgozott számlák összeállítását követően, az OTP Bank Nyrt. Elektra utalási programjával terminálon keresztül valósul meg.

A gazdasági szervezet az intézményegységek által nyújtott szolgáltatásokról, szerződés alapján számlát állít ki az ORGAN P program vevő analitikájában. A számla első példánya átadásra kerül a vevőnek, a második példány a pénzügyi teljesítés beérkezését követően a bankbizonylat mellékletét képezi. A gazdasági szervezet a bevételi előirányzatok teljesüléséről és a kiadási előirányzatok felhasználásáról negyedévenként költségvetési jelentést készít. A költségvetési jelentést meghatározott határidőre az irányító szervnek megküldi, majd a tartalmáról az intézményegység vezetőket tájékoztatja. Az intézményegység vezetők az intézményegységük gazdálkodásáért felelősséggel tartoznak. A szakmai elképzelésüket és a pénzügyi lehetőségeket össze kell hangolniuk, pénzeszközök felhasználására csak szakmai feladatok ellátásával kapcsolatban jogosultak. A szervezet gazdasági vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítésének alakulását intézményegységenkénti bontásban. A főigazgatóság alapító okirata értelmében minden előirányzata felett teljes jogkörrel rendelkezik. Ennek megfelelően előirányzat felhasználási és előirányzat módosítási hatáskörét önállóan gyakorolja, a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni.

23


Indokolt esetben saját, vagy irányító szervi hatáskörű előirányzat-módosítást kezdeményez. A saját hatáskörű előirányzat-módosítást kikontírozza, felvezeti. Irányító szervi hatáskörben történő módosítási kérelmet az Irányító Szervnek küldi meg, majd előirányzat-módosítás, pótelőirányzat biztosítása esetén az Irányító Szerv értesítése alapján a kontírozást elvégzi, ezt követően a könyvelési programban felvezeti és a könyvelés részére átadja. Előirányzat módosítás csak pénzügyi ellenjegyzéssel történhet, melyet írásban „pénzügyileg ellenjegyzem” szövegrész feltüntetésével lehet megtenni. A gazdasági szervezet az előirányzatokról havonta, a megadott határidőre a kötelező formanyomtatványt az irányító szerv részére megküldi. Az előirányzatok nyilvántartásáért a gazdasági vezető, vagy az általa megbízott személy felelős.

5. Az intézmény-üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás Az éves költségvetésben tervezett, illetve jóváhagyott szakmai eszközök beszerzéséért , a működésifenntartási eszközök beszerzéséért a Főigazgató a felelős.

Az évente rendszeresen ismétlődő fenntartási feladatok előkészítéséért, végrehajtásáért A Főigazgató igazgató és gazdasági vezető a felelős.

5.1 Vagyonkezelés A Főigazgatóság a használatában lévő önkormányzati vagyon felett a vonatkozó Közgyűlési rendeletben meghatározottak szerint rendelkezik, és vezeti az előírt nyilvántartásokat. Ennek értelmében a főigazgatóság – mint önkormányzati vagyonkezelő – a rendelkezésére bocsátott önkormányzati vagyontárgyat birtokolja, használja és a használatából származó bevételt beszedi. A főigazgatóság köteles gondoskodni: a) a kezelésébe átadott vagyontárgy értékének megőrzéséről, ennek keretében viseli a vagyontárgy fenntartásával, karbantartásával, őrzésével kapcsolatos terheket b) köteles gondoskodni a vagyontárgy nyilvántartásáról, állományváltozásának átvezetéséről, és a tulajdonos önkormányzat felé történő elszámolásáról, A Főigazgatóság kezelésében levő vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

A vagyont átruházni, továbbá követelésről lemondani csak az önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.

24


A Főigazgatóság eszközeit és forrásait a bizonylati szabályzat előírásai szerint kell nyilvántartani. A vagyon nyilvántartásáért a megbízott könyvelő a felelős.

5.1.1 Selejtezés,leltározás A Főigazgatóság gazdasági szervezete a Felesleges Vagyontárgyak Hasznosításának és Selejtezésének Szabályzata és a Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat alapján elvégzi az intézményegységeinek a selejtezési és leltározási feladatait.

A vonatkozó szabályzatban foglaltaknak megfelelően megállapítja a rendeltetésszerűen nem használható vagyontárgyak körét. Elkészítteti a szakértői véleményt (amennyiben szükséges), majd értékesíti, vagy selejtezi az eszközöket. Elkészíti a selejtezési és megsemmisítési jegyzőkönyveket, a hulladék-anyagok jegyzőkönyvét, megteszi a további szükséges intézkedéseket.

A gazdasági szervezet gondoskodik a leltárbizonylatok, iratok megfelelő példányainak őrzéséről, kezeléséről. Tárgyév közben végrehajtott leltározás esetén – a hatályos rendelkezéseknek, szabályzatoknak megfelelően dönthet arról, hogy ezt a leltár listát, a leltárt követően figyelembe veendő változásokkal együtt mérleg alátámasztásnak tekinti, vagy a fordulónappal újra leltároz. A vonatkozó jogszabály által előírt gyakorisággal köteles leltározni a mérleget alátámasztó tételeket.

5.1.2 Munkaerő és bérgazdálkodás A Főigazgatóság dolgozóit az intézményvezető nevezi ki és gyakorolja tekintetükben a munkáltatói jogokat, illetve a bérgazdálkodási jogkört. A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntető határozat stb. elkészítése) személyügyi munkatárs végzi. A Főigazgatóság és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóság közötti - létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó - folyamatos munkakapcsolatot a gazdasági ügyintéző biztosítja, mint jelentő-felelős. A személyét és a személyében beállott változást az Igazgatósággal gazdasági vezető közli.

A felelős továbbítja az Igazgatósághoz mindazokat a - rendelkezéseket, - jelentéseket, - okmányokat,

25


amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak. A dolgozók személyi, családi és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat az Igazgatósághoz minden esetben be kell jelenteni.

A jelentő-felelősnek -

az itt nem érintett kérdésekben az Igazgatóság által kialakított szabályok szerint kell eljárnia, az adatközlés, változásjelentés során az Igazgatóság által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmaznia.

A létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a jelentő-felelős vezeti.

Az Igazgatóság részére történő jelentések határidőre való teljesítéséhez a vonatkozó dokumentumokat, bizonylatokat haladéktalanul át kell adni a jelentő-felelős részére abban az esetben, ha azokat nem ő kezeli, illetve nem ő készíti elő.

A Főigazgatóság a létszám- és személyi juttatás előirányzattal önállóan gazdálkodik, teljes jogkörrel rendelkezik előirányzatai felett, felelős a felhasználás alakulásáért, figyelemmel kíséri az engedélyezett álláshelyek betöltöttségét, a havi illetménykeret-lekötésének alakulását, a rendszeres kifizetéseket. A vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett elvégzi a munkáltatói jogkör gyakorlásával együtt járó feladatokat, elkészíti és kiadja a közalkalmazotti jogviszony létesítésével, módosításával illetve megszüntetésével (megszűnésével) kapcsolatos okmányokat (kinevezés, besorolás, adatfelvételi lap, kinevezés módosítás, átsorolás, elszámoló lap, közalkalmazotti igazolás, közalkalmazotti jogviszony megszüntető irat). A főigazgatóság a munkaviszonnyal kapcsolatos, a munkavállaló és a munkáltató részéről aláírt okmányokat megküldi a Magyar Államkincstár. A bérjellegű, nem rendszeres kifizetések (megbízási szerződés alapján végzett munka ellenértéke, túlóradíj, jubileumi jutalom, stb.) számfejtése a KIR3 programban történik szakmai teljesítést, utalványozást és ellenjegyzést követően, a kifizetés a Főigazgatóság bankszámlájáról átutalással teljesül. A gazdasági szervezet a Magyar Államkincstárnak havi rendszerességgel jelenti a munkából való távolmaradást (betegszabadság, GYED, GYES, táppénzes ellátások), valamint a túlórát, a helyettesítést és a szabadság felhasználást. A gazdasági szervezet feladata a rendszeres és nem rendszeres bérkifizetésről készült bérjegyzékek, a kifizetési jegyzékek ellenőrzése, kontírozása, a GPSZK részére könyvelés feladása, valamint a GPSZK által az ORGAN P rendszerben rögzített bérfeladások könyvelési bizonylatainak egyeztetése.

26


5.1.3 A pénzkezelés Az intézmény költségvetési előirányzatainak teljesítése során jelentkező bevételeket és kiadásokat az OTP Bank NyRT-nél megnyitott 11737007-15792390 számú bankszámlán és a házipénztárban kell kezelni. A bankszámlán kezelt pénzeszközök felett a rendelkezési jogot: -

Főigazgató, gazdasági vezető, valamint az általuk megbízott személyek gyakorolják.

A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadás csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet, bizonylat nélkül „átutalási megbízás” a bankba nem küldhető, beszedési megbízás sem fogadható. A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámlaszerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni, amelyben meg kell határozni az aláírók sorrendjét is. A készpénzforgalom az intézmény házipénztárában bonyolódik. A bankszámla pénzforgalmának lebonyolítása során az intézmény kiadási számláit OTP ügyfélterminál útján végzi, mint elektronikus ügyfélkapcsolat.

A készpénz kifizetés és a banki utalások szabályszerűségéért a gazdasági vezető a felelős és egyben gondoskodik a készpénz biztonságos tárolásáról. Az OTP-től kapott banki kivonatok a Főigazgatósághoz érkeznek, feldolgozást követően az Együttműködési Megállapodásnak megfelelően a GPSZK-nak megküldi. Az OrganP házipénztár modulját a gazdasági vezető által kijelölt személyek kezelik. Pénztár bizonylat csak az OrganP-ből állítható ki.

A gazdasági szervezet havonta, a tárgyhónapot megelőzően, a főigazgatóság valamennyi várható bevételét és kiadását számba véve, napi bontásban elkészíti a finanszírozási tervét., melyet megadott határidőre megküld az irányító szervnek. A likviditási terv a tárgyhavi pénzellátás alapja, ugyanakkor az utalásokhoz szükséges összeget kiskincstári rendszerben az Önkormányzat folyamatosan biztosítja. A jóváhagyott intézményi költségvetésben meghatározott, irányító szervi támogatás rendelkezésre bocsátása, a Főigazgatóság elszámolási számláján kincstári finanszírozási rendszerben valósul meg. Az elemi költségvetés kiadási előirányzatának meghatározott részéig biztosít fedezetet az Önkormányzat az I. félévben. A tárgy hónapot követően a tényleges finanszírozást az irányító szerv arra kijelölt munkatársával egyezteti.

27


5.1.4 7.A könyvvezetés A számviteli nyilvántartások vezetése során a 2000. évi C. tv. a számvitelről és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Kormányrendeletben meghatározott alapelveket valamint a tételes előírásokat.

Minden gazdasági eseményről, mely az intézmény eszközeinek, illetve forrásainak állományát, megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni.

A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek.

Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni azokat a bizonylatokat, nyomtatványokat, amelyek -

illetéktelen felhasználásra, visszaélésre adhat alkalmat, a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenérték fejében szerezhetők be.

Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni az intézménynél: -

a készpénzcsekket, a kiadási- és bevételi pénztárbizonylatokat, pénztárjelentést, sorszámozott űrlapokat (készpénzfelvételi kiküldetési rendelvények…).

utalvány,

készpénzfizetési

számla,

Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók.

A felhasználó köteles a nyomtatványokkal - beleértve a rontott példányokat is - elszámolni.

5.1.5 A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok Kötelezettség vállalás, utalványozás, ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolása

28


5.1.6 kötelezettség vállalás A Főigazgatóság feladatainak ellátását szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása, vagy ilyen követelés előírása törvényben meghatározott kivétellel a főigazgató vagy az általa írásban megbízott főigazgatóság alkalmazásában álló személynek a hatáskörébe tartozik. A kötelezettség vállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia.

A kötelezettség vállalás írásban, kizárólag ellenjegyzéssel történhet, nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettség vállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely értéke a 100 000,-Ft-ot nem éri el, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik. A kötelezettségvállalás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a szakmai feladat ellátásához szükséges jogszerű illetve megoldási lehetőségek közül a célszerűséget, hatékonyságot segítő változat kerüljön megvalósításra.

A kötelezettség vállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia.

A kötelezettségvállalás írásos dokumentumai elsősorban a következők lehetnek: • • • • • •

Kinevezési okirat Szerződés Megállapodás Visszaigazolt megrendelés Pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma Saját készítésű kötelezettségvállalási bizonylat

5.1.7 Utalványozás 5.2 A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. Utalványozásra a Főigazgató, távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgató által írásban megbízott személy jogosult. Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes.

Nem kell utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, a bankszámla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos kiadásokat.

29


5.2.1 Ellenjegyzés A pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

A pénzügyi ellenjegyző a feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót. Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szervet haladéktalanul írásban értesíteni. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. Az utalvány ellenjegyzésére a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult.

5.2.2 Érvényesítés Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

Az érvényesítés a számla beérkezését követően, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység. Az érvényesítést a költségvetési szerv állományába tartozó, a gazdasági vezető által írásban kijelölt személy végezheti.

30


5.2.3 Szakmai teljesítés igazolása A szakmai teljesítés igazolásának a kiadás érvényesítése, utalványozása előtt kell megtörténnie. A szakmai teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni kell, szakmailag igazolni kell a következőket: • • •

a kiadások teljesítésének jogosságát, a kiadások összegszerűségét, az ellenszolgáltatást is magába foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését.

A szakmai teljesítés igazolására jogosult a főigazgató, a gazdasági vezető, az intézményegység vezető, vagy az általuk megbízott, a költségvetési szerv állományába tartozó dolgozó.

A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint nyilvántartást vezet.

5.3 Élelmezési tevékenyég, étkeztetés, étkezési térítési díjak beszedése és elszámolása A Főigazgatóság önállóan, saját felelősségére végzi az intézményi ellátási (étkezési) díjaknak, az alkalmazottak és vendégek térítési díjainak beszedését és nyilvántartását. Nyilvántartást vezet az étkezés igénybevételéről, a fizetendő személyi térítési díjakról, a hátralékokról és a túlfizetésekről. A Főigazgatóság Élelmezési ügyintézője a Főigazgató által jóváhagyott napokon befizetési napokon és pótnapokon beszedi a térítési díjakat. A beszedett térítési díjakról, az élelmezési számlázó programból összesítő listát köteles nyomtani (készíteni) és a beszedett étkezési térítési díjakat A Főigazgató által meghatározott időn belül az OTP-nél vezetett számlára köteles befizetni. A beszedett térítési díjakról, a kapcsolódó szociális támogatásokra jogosultakról, a támogatás összegéről és a megrendelt ételadag mennyiségéről analitikus nyilvántartást vezet. A Főigazgatóság az étkezői nyilvántartás és a havi

31


élelmezés-jelentés 1 példányát – a gazdasági vezető által meghatalmazott személyek aláírásával (készítette, ellenőrizte) az egyéb élelmezési dokumentumokkal együtt – köteles lefűzve tárolni. A Főigazgatóság munkatársa köteles a szállító által kiállított számla mellékletében szereplő adagszámokat és az általa nyilvántartott, megrendelt adagszámokat egyeztetni, eltérés esetén erről a szállítót tájékoztatni.

Az Élelmezésvezető vezeti és irányítja az élelmezési üzem munkáját, ellátja az ehhez kapcsolódó tervezési, szervezési és ellenőrzési feladatokat. Elkészíti az éves beszerzési, felújítási és karbantartási javaslatot a rendelkezésre álló pénzkeret figyelembevételével. Résztvesz a felújítási, korszerűsítési munkák előkészítésében. Javaslatot tesz a nyersanyagnorma módosítására. Gondoskodik a nyersanyagok időben történő beszerzéséről (megrendelések), a beszállított áruk szakszerű átvételéről és biztonságos raktározásáról. Legkésőbb a tárgyhetet megelőző hét közepére elkészíti a tárgyhét étlapját. Gondoskodik a nyersanyagkiszabás időben történő elkészítéséről. Figyelemmel kíséri a korcsoportnak megfelelő tápanyagtartalom és nyersanyag biztosítását. Biztosítja a táplálkozástudomány elvárásainak megfelelően az egészséges, korszerű, megfelelően változatos étkezést. Biztosítja az élelmezési üzem zavartalan működését és az időben történő étkeztetést. Elvégzi az elkészült ételek minőségi és mennyiségi ellenőrzését. Gondoskodik az ételmaradék mielőbbi eltávolításáról. Gondoskodik a berendezések, gépek, edényzet és egyéb felszerelés karbantartásáról, folyamatos cseréjéről, erre javaslatot tesz a gazdasági vezetőnek. Az élelmezés vezető felel az élelmezési szolgáltatás biztosításáért, a megfelelő, korszerű technológia alkalmazásáért. Felelős - az ÁNTSZ előírásainak megfelelően - az élelmezési üzem tisztaságáért, a személyi higiéné betartásáért. Felelős az ételminta szabályos eltevéséért és megőrzéséért. Az élelmezés ügyviteléért, a szabályos dokumentáció kezeléséért. Fokozottan felelős az intézeti tulajdon megóvásáért. Elszámolási kötelezettsége van a rábízott pénzeszközökről, köteles beszámolni a rábízott eszközökről. Felelős: az élelmezéssel kapcsolatos jogszabályok, országos és helyi rendelkezések betartásáért. Munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért. Ellenőrzi: a feldolgozásra kerülő nyersanyagok mennyiségét és minőségét, a technológiai folyamatokat. Az élelmezési üzem nyersanyagkészletét figyelemmel kíséri. Elvégzi a havi, negyedévi és alkalmankénti raktárellenőrzéseket, s a szükséges intézkedéseket kezdeményezi. Ellenőrzi a helyben történő tálalás rendjét. Ellenőrzi a kiszállításra kerülő ételek mennyiségét, a kiszállítás körülményeit.

5.4 Analitikus nyilvántartások vezetése A főigazgatóság analitikus nyilvántartásokat köteles vezetni a hatályos rendelkezéseknek megfelelően: a) a Főigazgatóságnál foglalkoztatott közalkalmazottak és a létszámhoz kapcsolódó illetménykeret tételes kimutatása, b) a túlóra, a helyettesítések nyilvántartása, a (táppénz) betegszabadság nyilvántartása, c) immateriális javak, d) nagy értékű tárgyi eszközök, földterület, telkek, épületek, építmények, gépek berendezések, felszerelések, járművek, e) üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncessziós eszközök, f) a kisértékű tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, 32


g) a gyermek és felnőtt étkezéssel kapcsolatos pénzügyi és statisztikai adatok nyilvántartása, h) a meghatározott célra átvett pénzeszközök elszámolása és nyilvántartása, i) pályázati támogatások elszámolása és nyilvántartása, j) a fizetési előlegek nyilvántartása, k) a pénztári előleg elszámolások nyilvántartása, l) szabadság-nyilvántartás, m) kötött felhasználású támogatások felhasználásának nyilvántartása n) egyedi céltámogatások felhasználásának analitikus nyilvántartása, o) szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, elszámolása

5.5 Energiagazdálkodás A Főigazgatóság a gondnokságán keresztül köteles gondoskodni az energiafogyasztó berendezések karbantartásáról.

A Főigazgatóság feladata ellenőrizni az energiaszámlák alapján a számlázott energiamennyiségeket.

A Főigazgatóság feladata az energiavételezésről szóló (közüzemi) szerződések megkötése, módosítása, a szolgáltatókkal történő egyeztetés és kapcsolattartás.

A Főigazgatóság feladata az igazolt fogyasztói energia számlák szakmai teljesítés igazolását követően annak utalványozása, kifizetése.

A gazdasági szervezet nyilvántartja az intézményegységek energiafelhasználását a városi központi energetikai rendszerben, energia fajtánként mennyiségben és értékben egyaránt.

irat).

5.6 A beszámolási kötelezettség, és az adatszolgáltatás 5.6.1 Költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok A Főigazgatóság gazdasági szervezete a jogszabályi előírásoknak megfelelően az előírt határidőre és adattartalommal a könyvelési adatok alapján elkészíti az évközi és az éves pénzforgalmi beszámolót és mellékleteit. Az éves beszámoló részeként elkészíti a céltámogatások elszámolását, a szöveges értékelést, adatot szolgáltat a pénz és előirányzat maradványról, feladatmutatók alakulásáról.

33


A beszámolót az önkormányzat által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztató figyelembe vételével.

A beszámolót a Magyar Államkincstár KGR K11 központi adatbázisában rögzíti, a rögzítést követően a nyomtatvány garnitúrát kinyomtatja és megadott határidőre a kért példányszámban az irányító szervnek megküldi. A beszámoló elkészítéséért és az adatszolgáltatás pontosságáért a Főigazgató és a gazdasági vezető a felelős.

5.6.2 A féléves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredmény-kimutatást nem tartalmazza.

A féléves költségvetési beszámoló - pénzforgalmi jelentést és - az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését (űrlapok) tartalmazza.

Az intézménynek a féléves beszámolási kötelezettsége során a Pénzügyminisztérium által összeállított „Intézményi költségvetési beszámoló” (féléves) nyomtatvány-garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie.

A pénzforgalmi jelentés – az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben – tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.

A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.

A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal kell elkészíteni és azt határidőre az önkormányzat polgármesteri hivatalának megküldeni.

34


5.6.3 Az éves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló-készítés feladata Az éves költségvetési beszámoló részei: -

könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány-kimutatás (előirányzatmaradvány-kimutatás), kiegészítő melléklet (űrlapok).

Az intézmény az éves beszámolási kötelezettségének a Pénzügyminisztérium által összeállított „Önkormányzati Intézményi Költségvetési Beszámoló” összeállításával, valamint az önkormányzat által kért további adatok elkészítésével tesz eleget.

Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból – az év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve – kell elkészíteni.

A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következőket kell biztosítani: -

leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel a kiemelt előirányzatokra, az irányító szervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan, év végi zárlati munkák elvégzése, a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével.

Az év végi zárlati munkák során a következő feladatokat kell elvégezni: -

a bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó bankszámlakivonat adataival, a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetését a főkönyvi pénztárszámla adatával, a decemberben kifizetett bérek elszámolását feladás alapján, a bevételek és kiadások könyvelését december 31-ig szakfeladatonként, a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők egyéb követelések) és kötelezettségek (szállítók) állományváltozásának el-számolását a tőkeváltozással szemben, a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra a tőkeváltozással egyidejűleg történő elszámolással, az értékcsökkenések elszámolását.

Az éves beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészíteni, és azt meghatározott időpontig meg kell küldeni az önkormányzat polgármesteri hivatalának.

Az éves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért gazdasági vezető a felelős.

35


5.7 Adatszolgáltatás 5.7.1 Adatszolgáltatás a tartozásállományról Az intézmény az elismert tartozásállományról – nemleges adat esetén is – havonta, a tárgyhót követő 10-ig az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint adatszolgáltatást köteles teljesíteni.

Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért gazdasági vezető a felelős.

5.7.2 Időközi költségvetési jelentés Az intézmény az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint köteles időközi költségvetési jelentést készíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért gazdaságvezető a felelős.

5.7.3 Időközi mérlegjelentés Az intézmények az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért gazdasági vezető a felelős.

5.8 Gondnoki tevékenység A Kertvárosi Főigazgatóságon a Gondnokság a gazdasági vezető felügyelete alatt működik. A gondnok feladata a gazdasági vezető irányítása mellett az engedélyezett beszerzések, karbantartások lebonyolítása, a gondnokság munkatársainak irányítása, a közcélú munkások felügyelete. A Gondnok kötelessége,hogy minden olyan tevékenységet, mely az EESZI hatáskörébe tartozik, azzal elvégeztessen, ellenőrizze azokat. A gondnok tart kapcsolatot a bérlőkkel. Az írószer – és tisztítószer-beszerzést a gazdasági vezető irányítása mellett köteles elvégezni. Karbantartási tervet készít, a jóváhagyott karbantartásokat felügyeli, átveszi.

36


A tűz- és munkavédelmi feladatokkal megbízott szakemberrel kapcsolatot tart. Felügyeli az engedélyek érvényességét. Részt vesz az ÁNTSZ ellenőrzéseken, feladata a jelzett problémák mielőbbi javítása. A gondok feladata a Főigazgatóság üzemeltetésével, a különböző rendezvények lebonyolításával kapcsolatos teendők szervezése, ellenőrzése. A takarítók, karbantartók, udvaros, portások munkájának irányítása, ellenőrzése. Az intézményben felmerülő üzemeltetési, karbantartási, kisjavítási munkákhoz anyagmegrendelés, beszerzés valamint a költségvetés figyelembevételével, engedély alapján a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése, üzemeltetése, javíttatása. A kis értékű tárgyi eszközök munkaruha, védőruha leltári nyilvántartások egyeztetése, a selejtezés és a leltár előkészítése lebonyolítása. A tárgyi eszközök helyiségek és személyek közötti mozgás (átadás – átvétel) dokumentálása, továbbítása a leltári nyilvántartónak. A karbantartó füzetet a gondnok ellenőrzi, meghibásodásokat soron kívül köteles javíttatni

a

karbantartó

munkanaplóján

keresztül,

a

5.9 Az intézmény vezetésének feladatköre A Kertvárosi Főigazgatóságnál a vezetéssel kapcsolatos feladatokat a főigazgató, a gazdasági vezető, az igazgatók, az intézményegység-vezetők és helyettesek látják el. A Kertvárosi Főigazgatóság vezetését az Igazgatótanács segíti.

5.9.1 Közös igazgatású közoktatási intézmény főigazgatója A főigazgató – magasabb vezetői megbízás, magasabb vezetői munkakör, kinevezett. Jogállása: Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Döntéseiben épít az intézmény alkalmazottainak véleményére, és az intézményegység-vezetők, valamint az igazgatótanács állásfoglalására. Jogköre és felelőssége az intézményt érintő valamennyi jogviszonyra kiterjed. Kizárólagos jogköre: -

a munkáltatói jogok teljes körben való gyakorlása az érvényben levő jogszabályok és Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatainak figyelembe vételével.

A főigazgató: -

felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a vezetői feladatok összehangolásáért, gondoskodik a Kertvárosi Főigazgatóság pedagógiai-művelődési programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről,

37


-

-

-

-

felelős az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerének működéséért, felelős az intézményi középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért, vezeti az Igazgatótanácsot, előkészíti az Igazgatótanács jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzési végrehajtásukat, vezeti és előkészíti a szakalkalmazotti értekezletet, vezetői tanács értekezleteit, gyakorolja – az illetékes intézményegység-vezető egyetértésével – az alkalmazással és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos kizárólagos munkáltatói jogkört, valamint a közvetlen irányításához tartozó közalkalmazottak tekintetében a teljes munkáltatói jogkört, gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kísérve az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességért, az intézményi számviteli rendszer, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért, gondoskodik a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtésével, a gyermekek és tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatával kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról, dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe, eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek a Kertvárosi Főigazgatóság szakszervezeti szerveivel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban, gondoskodik a szülői szervezet működési feltételeinek biztosításáról, vele együttműködést alakít ki, gondoskodik a hit- és vallásoktatáshoz szükséges helyiség feltételeinek biztosításáról, együttműködik az egyházak képviselőivel, elrendelhet rendkívüli munkaszünetet, kiadmányozza az igazgatótanács döntéseit, intézményegység-vezetői megbízásokat, pályázatokat, stb. tanulói felvételről dönt az illetékes intézményegység vezető egyetértésével, teljes körűen képviseli a Kertvárosi Főigazgatóságot külső szervek előtt, de a képviseletre – meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat, ellátja a jogszabályok által a vezetői hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat,

38


A főigazgatói hatáskörök átruházása A Kertvárosi Főigazgatóság főigazgatója – egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – a következő hatásköröket ruházza át: a/ a képviseleti jogosultság köréből: az intézményegység szakmai képviseletét az intézményegység-vezetőkre, b/ gazdálkodási jogköréből: korlátozott gazdálkodási jogkör gyakorlását a Kertvárosi Főigazgatóság Számviteli és Pénzügyi Szabályzatában foglaltak szerint intézményegység-vezetőkre c/ munkáltatói jogköréből: a közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat az intézményegység-vezetőkre és a gazdasági vezetőre, az intézményvezető helyettesekre, az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében (helyiség bérbeadás, munkaidő beosztás, szabadság kiadás, az intézményegység területén dolgozó alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos utasítása és ellenőrzése) d/ a munka- és tűzvédelmi szervezet, illetőleg felelősök tevékenységének irányítását a gazdasági vezetőre A helyettesítés rendje A főigazgatót távollétében az általános helyettesítési jogkörrel esetileg megbízott intézményegység-vezető helyettesíti. A főigazgató a munkáltatói jogkörök gyakorlását illetően csak akkor helyettesíthető, ha a távolléte, illetve akadályoztatása meghaladja a tizenöt napot. Ha a helyettesítésről nem történik intézkedés, a főigazgató helyettesítéséről a fenntartó dönt. Pénzügyi és gazdálkodási ügyekben helyettesítését a gazdasági főigazgató-helyettes látja el. Az intézményegység-vezető tartós távolléte esetén a főigazgató a munkajogi szabályoknak megfelelően külön intézkedik a helyettesítés ellátásáról és díjazásáról. Vezetői helyettesítésre abban az esetben kerülhet sor, ha a vezető tartós távolléte vagy akadályoztatása miatt nem tudja ellátni a vezetői feladatait. A vezetői helyettesítés szempontjából tartós távollétnek minősül az öt munkanapot meghaladó távollét.

Kiadmányozási /aláírási/ jogkör gyakorlása A Kertvárosi Főigazgatóság nevében aláírásra a Kertvárosi Főigazgatóság főigazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte

39


vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedést tartalmazó iratokat helyette a megbízott, helyettesítését ellátó egységvezető írja alá.

5.9.2 Közös igazgatású közoktatási intézmény igazgatótanácsa, vezetői tanácsa, szakmai tanácsa 5.9.2.1 Az igazgatótanács Elnöke: a főigazgató Tagjai, 2 fő intézményegységenként: -


-

intézményegység vezető helyettes

-

gazdasági vezető

Az igazgatótanács dönt -

-

az intézményegység-vezetői pályázat kiírásáról és a pályázat feltételeiről, az intézményegység-vezető megbízásáról, az intézményegység-vezetői megbízás visszavonásáról, az intézményegységek feladatainak összehangolásáról, állást foglal a pénzeszközöknek a költséghelyek közötti átcsoportosításáról, a költségkeretek és maradványok felosztásáról, állást foglal az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról, továbbá mindarról, amiben a vezetői tanács vagy az intézményi főigazgató állásfoglalást kér, gyakorolja a szakalkalmazotti értekezlet által átruházott döntési, véleményezési hatásköröket.

Véleményezi -

-

az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket, a Kertvárosi Főigazgatóság éves költségvetési tervének javaslatát, a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket, javaslattevő jogkörrel rendelkezik a Kertvárosi Főigazgatóság működésével kapcsolatban minden további kérdésben.

Feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítésében Az igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az alkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az alkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását az értekezleten ismertetnie kell. Az igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézmény vezetői megbízás tárgyában tartandó értekezletet, amelyet az előkészítő bizottság végez.

40


Összehívása Az igazgatótanácsot az általa elfogadott munkaterv szerint évenként háromszor a főigazgató hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok 50 %-a + 1 fő az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha azt a vezetői tanács vagy a főigazgató szükségesnek ítéli meg. Határozatképessége Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a 2/3-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához az igazgatótanács tagjai 2/3-ának titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt.

5.9.3 Vezetői Tanács Jellege és összetétele Operatív ügyekben a főigazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint a főigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményvezető testületei felé. Élén a főigazgató áll, tagjai az intézményegység-vezetők, a gazdasági vezető. Feladatköre -

-

-

Dönt saját munkaprogramjáról. Javaslatot tesz az intézmény éves munkatervének és az igazgató tanács munkaprogramjának összeállítására, ajánlást tehet a szakmai tanács által vizsgálandó kérdésekre. Gondoskodik az igazgató tanács és a szakmai tanács állásfoglalásának végrehajtásához szükséges intézkedések kidolgozásáról. Állást foglal a közalkalmazotti tanács elé terjesztendő belső szabályzatok tervezetéről, a képzési, továbbképzési, szabadságolási tervről. Vizsgálja a személyi és tárgyi körülmények alakulását, negyedévenként beszámoltatja a gazdasági vezetőt a pénzügyi helyzet alakulásáról, évente egyszer a tűz- és munkavédelmi helyzetről, a nyári felújítás, karbantartás, nagytakarítás megszervezéséről. Állást foglal, illetve dönt mindazon kérdésekben, amelyeket a főigazgató előterjeszt.

Összehívása A vezetői tanács munkaprogramja szerint havonta tartja üléseit.

41


5.10 A gazdasági vezető (magasabb vezetői megbízás, kinevezett magasabb vezetői munkakör) Jogállása: a főigazgató munkáltatói jogköre mellett a főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt, vele konstruktívan együttműködve, szakmailag önállóan szervezi az intézmény gazdálkodását és működtetési feladatokat. Vezeti a gazdasági hivatalt. -

-

-

Határozott idejű vezetői megbízását az intézmény főigazgatója adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a főigazgató helyettese, feladatait a főigazgatói közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A Kertvárosi Főigazgatóság pénzügyi és gazdasági szervezetének felelős vezetője, aki számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő érvényű intézkedéseket tehet a főigazgató egyetértésével. Meghatározza az intézményegységek vonatkozásában a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat és feltételeket. Irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági iroda munkáját, felelős a tevékenységi körébe tartozó feladatok jogszabálynak megfelelő ellátásáért. Az intézményegységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt. Kidolgozza a Kertvárosi Főigazgatóság belső gazdálkodási szabályzatait. Rendszeres kapcsolatot tart a költséghelyek vezetőivel. Átruházott hatáskörben ellátja a munka- és tűzvédelmi szerv közvetlen irányítását. Felelős a Pénzügyminisztérium által előírt beszámolók elkészítéséért az előírt nyomtatványokon, valamint ezen adatoknak elektronikus adatfeldolgozókon történő továbbításáért megfelelő határidőre. Felelős a gazdasági iroda által előállított dokumentumoknak APEH és PM által előírt határidőig történő megőrzéséért és archiválásáért. Tevékenységéről a főigazgatót folyamatosan tájékoztatja.

A kiadmányozási, aláírási jogkör gyakorlása A Kertvárosi főigazgatóság gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló okiratban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. A két aláíró közül az egyik a gazdasági vezető. Pénzfelvétel, banki forgalom körében csekk kibocsátási ügyek a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges.

42


5.10.1 Intézményegység-vezetők /magasabb vezetői megbízás, magasabb vezetői megbízott/ Jogállásuk: -

az intézményegységek szakmai vezetői munkáltatói jogkörrel nem rendelkeznek, tanügy igazgatási jogkörrel rendelkezik az intézmény tanulói tekintetében,

Jogkörük: -

Külső kapcsolatrendszer működtetése a főigazgató egyetértésével. Javaslatot tesznek fegyelmi illetve jutalmazási kérdésekben. Tartós távollét esetén az SZMSZ-ben foglaltakkal összhangban a munkaköri leírásban meghatározzák a helyettesítés rendjét.

Hatáskörök: Az intézményegység képviselete a székhelyen, telephelyen és annak vonzáskörzetében. Feladatkörük: -

-

-

-

Vezetői megbízásukról az igazgatótanács dönt. Felettük a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Irányítják, szervezik intézményegységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményegységeket. Döntenek az intézményegységük működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik a Kertvárosi Főigazgatóság központi szerveihez, illetőleg, amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe. Hatáskörükbe tartozó ügyekben eleget tesznek a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi egyeztetéseknek. Végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, valamint a Kertvárosi Főigazgatóság Munkavédelmi Szabályzatában és Tűzvédelmi Szabályzatában előírt feladatokat. Ellátják, illetve irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését. Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felmérik és a gazdasági vezetőhez eljuttatják az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit. Ellátják az főigazgató által átruházott korlátozott gazdálkodói és munkáltatói jogkörükbe tartozó feladatokat. Felelősségük a feladatok ellátásáért, az általuk vezetett intézményegység szakmai munkájáért és a korlátozott gazdálkodói jogkörükben tett intézkedésekért áll fenn. Jogszabályban meghatározottak szerint végzik a tanügy-igazgatási feladatokat. Felelősek az intézményegység pedagógiai munkájáért, az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszer működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésért, a gyermekek

43


-

rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért. Éves beszámolót készítenek az intézményegység tevékenységéről. Folyamatos kapcsolattartás, adatszolgáltatás az intézmény vezetésével. Feladatuk a nevelési értekezletek előkészítése és megtartása. Az intézmény éves ellenőrzési tervével összhangban az oktató nevelő munka szakmai ellenőrzése céljából tervet készítenek. Az intézményegységek működési rendjében egyéni adottságaiknak megfelelően speciális feladatokat vállalnak. Tanulói felvételre javaslatot tehetnek.

Kiadmányozási, aláírási jogkör gyakorlása Az intézményegység-vezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységgel kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, az igazgatóhelyetteseknek az iskolában és az óvodában a tanigazgatás körébe tartozó ügyekre terjed ki. A közművelődési intézményegység-vezető aláírási jogköre az intézményegység tevékenységi körén felül létesített megbízási szerződések ellenőrzésére, terembérleti szerződésekre, tájékoztatókra terjed ki.

5.10.2 Közművelődési egységvezető - Együttműködik az intézményegységekkel, a közművelődési tevékenységet munkája -

során integrálja a nevelési-oktatási és közművelődési feladatokkal. Gondoskodik működési területén a lakóhelyi közművelődés alapszintű szervezéséről, továbbá a kulturális és egyéb szolgáltatások szervezéséről. Szervezi az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel. Koordinálja az intézményegységek közötti könyvtári tevékenységet, munkája során integrálja a nevelési-oktatási és könyvtári feladatokat. Gondoskodik a működési területén a lakóhelyi művelődés alapszintű könyvtári szervezéséről, továbbá a kulturális és egyéb szolgáltatások szervezéséről.

44


6. Az intézmény működési rendje 6.1.

Az intézmény munkarendje

Nyitva tartás A Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ székhelyén portaszolgálat működik. A kaput hétfőtől péntekig a szolgálatot teljesítő portás reggel 6 órakor nyitja és este 20 órakor zárja be. Hivatalai idő a Kertvárosi Főigazgatóság központi szerveinél 8-16 óráig tart. A telephelyek nyitva tartása évente kerül megállapításra a szülői igények és a törvényi előírások alapján. A közművelődési egységben a közművelődési programok szerint történik a nyitva tartás. - A nyári szünetben folyamatosan működik a Kertvárosi Főigazgatóság székhelyén levő gazdasági hivatal. - A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus, népművelő felelős az intézmény működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. - Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14 óra között kell megszervezni. Ez alól kivételt képez az iskolaotthonos oktatás, melynek tanítási rendjét a törvényben meghatározottak szerint alkalmazzuk, 8-16 óráig tanítási órák, napközis foglalkozások váltják egymást. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 5, 10, 15, 20 perc. - A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és a szülők igénye szerint tart nyitva. - A tanórán kívüli foglalkozásokat az utolsó tanóra után a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. - Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik a munkatervben rögzített időben. - Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény főigazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. - Az iskola és az óvoda épületében is az intézményi dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény főigazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén).

45


o Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. o A nem intézményi dolgozók az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak a főigazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében vihetik el. o Az intézmény helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai, óvodai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybe vevők, az intézmény épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési-oktatási célra átengedni nem lehet. o Az intézmény dolgozói a munkájuk elvégzéséhez szükséges eszközöket az igazgató, intézményegység vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében vihetik el az intézményegységből. Az intézményegységek házirendjét az óvodába, iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.

6.1.1. Az óvodai intézményegységek munkarendje Az óvodai nevelési év rendje

A nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi időszak szeptember első munkanapjától a következő év június 15-ig tart, ha az nem munkanap, akkor a június 15-ét megelőző munkanapig. Az óvoda hétfőtől péntekig ötnapos munkarenddel egész éven át üzemel. A nyári karbantartás a fenntartó engedélyével évente ismételt időpont egyeztetéssel 4-4 hétig tart. A nyári zárás alatt a beosztás szerint ügyelet van. A téli, őszi és tavaszi szünet idején a csoportok szervezése eseti. A nevelési év helyi rendjét, programjait az óvodai szülői közösség véleményének kikérésével a nevelőtestület az intézményvezetéssel egyetértésben határozza meg a nevelési év első értekezletén, amit a munkatervben rögzítenek. Az érvényben levő szakmai elvek alapján döntés születik: - a nevelő munka lényeges tartalmi változásairól, - a megemlékezések, rendezvények, nemzeti és óvodai ünnepélyek /egy nevelési évben nem haladhatja meg az öt napot/ tartalmáról és időpontjáról, - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontjáról, felhasználásáról, programjáról, - a nevelőtestületi ülések témájáról és időpontjáról, - a nevelést segítő délutáni foglalkozások formáiról, - az éves munkaterv jóváhagyásáról, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról, - szakmai továbbképzésekről. 46


A mindennapos testedzés az óvodában a helyi nevelési program, illetve a csoportok napirendjében előírtak szerint történik. A nevelési év helyi rendjét, a házirendet és a balesetvédelmi előírásokat a csoportot vezető óvónők ismertetik az első szülői értekezleten. Az óvodai élet rendjét a házirend közvetíti az épületben tartózkodók felé. A házirend mindenki számára hozzáférhető helyen, az előtérben kifüggesztve található. Az óvodák nyitva tartási rendje Az óvodát reggel a munkarend szerint dolgozó személy (óvónő, illetve dajka) nyitja, zárja. A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik. Rendezvények esetén a nyitva tartási időtől való eltérést az óvodavezető egyetértésével a főigazgató engedélyezi. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. A gyermekek kísérése A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani. A gyermekek távolmaradásának igazolása Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés (tanügyigazgatási teendők) Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg, az adott év március 1. és április 30. közötti időszakban. Az óvoda a határidő előtt legalább harminc nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a 2,5 életévét (Ktv. 65. §.) A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása – a maximális létszám eléréséig – az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beiratkozás minden évben a központi illetve a tagóvodákban történik. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető dönt. A felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek felvételét. (Ktv. 121. § (1) bekezdés 14. pontja fogalmazza meg, hogy kik tartoznak ide.) Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető javaslatára a fenntartó felvételi bizottságot hoz létre, mely dönt a felvételekről. A Ktv. 24. §-a értelmében a tanköteles korú gyermekek felvétele kötelező. (5 éves gyermek) Felmentés a rendszeres óvodába járás alól A gyermeket a szülők kérelmére – ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy a Ktv. 24. §-ának (3) 47


bekezdése alapján az óvodai nevelésben részt vegyen. (Ha a gyermek fejlettsége azt mutatja, hogy óvodába járás nélkül is meg tudja kezdeni iskolai tanulmányait.) A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni a csoport óvodapedagógusának. A június 1-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, illetve az őszi-, téli, valamint a tavaszi szünet lehetőségével élhet a szülő. A gyermek távolmaradását a felvételi és mulasztási naplóba az óvodapedagógus köteles bejegyezni. A gyermek havi mulasztásait az óvodapedagógusnak a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. A szülő előzetes kérése alapján a gyermek - az óvodapedagógus engedélyével évente három napig terjedően, - az óvodai egységvezető engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. A gyermek 3 napon túli betegség esetén orvosi igazolással jöhet. Az óvodaköteles gyermeket 8 napon túli igazolatlan mulasztás esetén az óvodapedagógus köteles az óvodavezetőnek jelenteni és családlátogatást végezni. Az óvodavezető „felszólítás rendszeres óvodába járás”-ra nyomtatványon értesíti a szülőt a következményeikről.

Az óvoda egészségvédelmi szabályai -

-

Az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani /fertőtlenítés, karbantartás, mosogatás/. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőknek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvodapedagógus addig gondoskodik a gyermek lázának csillapításáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. Fertőző betegség esetén az óvodát értesíteni kell. Fokozott, rendkívüli fertőtlenítést kell végezni az óvoda helyiségeiben.

A térítési díj befizetése, visszafizetése Az étkezési térítési díjakat havonta előre, a havi programban megjelölt napokon kell fizetni. Az intézmény az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapban elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton visszajuttatja. Hiányzás esetén az étkezés lemondható a tárgynapot megelőző nap 9 óráig telefonon. Táboroztatás: A gyermek táborba való jelentkezésével a szülő vállalja:

48


•

•

táboroztatással kapcsolatos összes költségek (tábor díja, utazási és szállásköltség, étkezés költsége, teljes felszerelés biztosítása, valamint sporttáborok esetében a biztosítás költségei stb.) térítését. külföldi táborok esetén –a kísérő pedagógusok igénye szerint-a részvételi díjban a kísérő tanárok kiküldetési és napidíjának költségeinek térítését.

A pedagógus munkaidejének terhére minden olyan táborba beosztható, ahol a részvételi díj nem terheli.

A táboroztatással megbízott pedagógust általánosságban: • • •

részvételi díj nem terheli alapbérén túl megilleti a törvényben meghatározott túlmunka díjazása megilleti, hogy táborban történő távollétében helyettesítését az intézmény megoldja, a helyettesítés megszervezésében a pedagógusnak közre kell működnie

A pedagógus a táboroztatás során: • • •

felel a rábízott gyermekekért étkezését önállóan finanszírozza (Egyesület, alapítvány, szülői támogatás igénybevető) felel azért, hogy a táborozás során az iskolai házirend szabályait betartsák

Külföldi táborozáson, oktató-nevelő munkához kapcsolódó rendezvényeken a következő feltételek teljesülése mellett engedélyezhető a pedagógus részvétele: általánosságban: • • • • • •

részvételi díj terheli alapbérén túl megilleti a törvényben meghatározott túlmunka díjazása ezen felüli juttatások -kiküldetési díj, napidíj- kizárólag a részvételi díjakból fedezhető, amennyiben a pedagógus igényt tart rá. felel azért, hogy a táborozás során az iskolai házirend szabályait betartsák utazásához, valamint sporttáborban való részvétel esetén a programhoz saját részére saját költségén biztosítást köt. táborban történő távollétében helyettesítését az intézmény megoldja, a helyettesítés megszervezésében a pedagógusnak közre kell működnie

Az intézményegységben (szülői felajánlásra) szedett DSK díj mértéke 1000 Ft/tanuló. A díjat két részletben, szeptemberben és februárban fizetik a szülők.

49


6.1.2. Az intézményegységek működési rendje 6.1.2.1. Kertvárosi Főigazgatóság Általános Művelődési Központ Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Nyitva tartás A Főigazgatóság székhelyén portaszolgálat működik. A kaput hétfőtől péntekig a szolgálatot teljesítő portás reggel 6 órakor nyitja és este 20 órakor zárja be. Hivatali idő a Főigazgatóság központi szerveinél 8-16 óráig tart. Az iskolai nyári szünetben folyamatosan működik a Főigazgatóság székhelyén levő gazdasági hivatal. A Győzelem u. 12. szám alatti telephely iskolai épületében portaszolgálat működik, nyitva tartása évente kerül megállapításra a szülői igények és a törvényi előírások alapján. A tanítási szünetek alatt, továbbá a pihenőnapokon /szombat, vasárnap/ munkaszüneti napokon a közművelődési programok szerint történik a nyitva tartás. A tanév helyi rendje Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület az éves munkatervben véglegesíti. Az iskolai munkaterv végrehajtása elfogadása után valamennyi nevelőre kötelező érvényű. A munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelőseit az aktuális hónapra a tanári faliújságon is meg kell jeleníteni. A tanév helyi rendjét, a munka- és balesetvédelmi szabályokat az osztályfőnök /csoportvezető/ az első tanítási héten ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor. -

-

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus, népművelő felelős az intézmény működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 és 14 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, 15 perc.

csengetési rend: 50


1. ÓRA 2. ÓRA 3. ÓRA 4. ÓRA 5. ÓRA 6. ÓRA 7. ÓRA 8. ÓRA -

-

-

8.00 8.55 9.55 10.55 11.50 12.45 14.00 14.50 -

8.45 9.40 10.40 11.40 12.35 13.30 14.45 15.35

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és a szülők igénye szerint tart nyitva. Az iskolában reggel 7,30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A nem ügyeletes pedagógus az órája megkezdése előtt 15 perccel köteles a munkahelyén tartózkodni, felkészülni a munkára. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az éves munkatervben kerül rögzítésre. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), írásos engedélyével hagyhatja el az iskola, illetve az óvoda épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola, illetve óvoda elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 10,40 és 10,55, illetve 13,30 és 14 óra között. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény főigazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

51


6.1.2.2. Kertvárosi Főigazgatóság Móricz Zsigmond Általános Iskolája Az intézmény általános rendje, nyitva tartása A főbejárat mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épület lobogózása az iskolatitkár feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és udvarokon tartózkodó minden személy köteles: -

védeni a közösségi tulajdont, megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát, takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint, betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, rendeltetésszerűen használni a berendezéseket.

Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 7 órától 20 óráig tart nyitva. Szombaton és vasárnap az intézmény – rendezvény hiányában zárva van. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján. Az épület lépcsőházának, folyosóinak, osztálytermeinek dekorációja a helyileg odatartozó osztályfőnöknek, az erre megbízást kapott pedagógusnak, illetve a szaktanteremhez tartozó szakos kollégának feladata. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni a közoktatási törvény előírásai szerint. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőket értesíteni. Az osztálytermeket, irodákat a foglalkozások befejezése után be kell zárni. Az épület zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról, a riasztó berendezés bekapcsolásáról. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Szünetek időtartama alatt nyitva tartás csak az intézményegység vezető engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az intézmény területe a felügyelet alá tartozó fiatalok számára tanítási idő alatt csak pedagógus engedélyével hagyható el. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit elvinni csak az intézményegység vezető engedélyével lehet. 7,30 órától a reggeli gyülekezés helye a tantermek, az ügyeletes nevelők felügyeletével. Folyosó ügyelet: 7,30-tól 8 óráig és a tízórais szünet kivételével az ügyeletes nevelők a féléves beosztási rend szerint ügyelnek. A tízórais szünetben minden osztályfőnök az osztályában tartózkodik.

52


A tanév helyi rendje Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület az éves munkatervben véglegesíti. Az iskolai munkaterv végrehajtása elfogadása után valamennyi nevelőre kötelező érvényű. A munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelőseit az aktuális hónapra a tanári faliújságon is meg kell jeleníteni. A tanév helyi rendjét, a munka- és balesetvédelmi szabályokat az osztályfőnök /csoportvezető/ az első tanítási héten ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor.

A tanítási órák rendje Az intézményben a pedagógiai foglalkozások: - az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően, - az órarend alapján, a kijelölt pedagógusok vezetésével, - a terembeosztás szerinti foglalkozási és tantermekben történik. A napi tanítási idő: 8 órától 16 óráig tart heti órarend alapján. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik („0”. óra csak külön engedéllyel tartható). Az intézményegység vezető szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az intézményegység-vezető adhat engedélyt. A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, csak kivételesen indokolt esetben. Iskolarádió információközlésre a tanórák zavarásának elkerülése érdekében kicsengetés után használható. A tanítási órák fegyelmének, hatékonyságának biztosítása valamennyi nevelő elsődleges feladata. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek biztosítása a csengetési rend szerint történik. A csengetés rendje: 8,00 – 8,45 8,55 - 9,40 10,00 - 10,45 11,05 – 11,50 12,00 – 12,45 12,50 – 13,30 Az óraközi szünetek pontos betartása valamennyi pedagógusnak kötelessége és valamennyi tanulónak joga.

53


Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Minden óraközi szünetben szellőztetni kell a tantermeket, teljes légcserével! A délelőtti tanítás második szünetében a tanulók a tantermekben megfelelő higiéniai körülmények között tízóraizhatnak, a harmadik szünetben a szabad levegőn tartózkodhatnak. Dupla órák csak az igazgatóhelyettes engedélyével tarthatók, de a pedagógus köteles a felügyeletet biztosítani a következő kicsöngetésig.

6.1.2.3. Kertvárosi Főigazgatóság Váci Mihály Általános Iskolája Nyitva tartás - Az iskola a szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7-19 óráig tart nyitva. - Az iskola szombaton, vasárnap, valamint munkaszüneti napokon zárva van. - A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményegység-vezető adhat engedélyt. - Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8 óra és délután 16 óra között az intézmény egység vezetőjének vagy helyetteseinek az iskolában kell tartózkodnia. - A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben írásban kell meghatározni. - Az iskolában reggel 7,30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben – a házirend alapján – a tanulók magatartását, az épületrész rendjét, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. - A tanulók az intézmény területét tanítási idő alatt csak felnőtt (intézményegységvezető, helyettes, osztályfőnök, szaktanár, ügyeletes nevelő, szülő) írásos engedélyével hagyhatják el. - Az intézményben tanítási időn kívül – azaz 7,30 óra előtt és 16 óra után – csak portaszolgálat működik. Ezen idő alatt az iskolában tartózkodó gyermekekért az intézmény felelősséget vállalni nem tud. - Szünetek (nyári, őszi, téli) ideje alatt nyitva tartás csak az intézményegység vezető engedélyével szervezett programokon van. - Az intézmény a tanítási szünetekben – a hivatalos ügyek intézésére – központi ügyeleti rend szerint tart nyitva. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 9 és 12 óra között. Az iskola rendje -

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit – még ha az iskola átengedi is – csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az intézmény teljes területén (az épületekben és az udvaron) tartózkodó minden személy köteles: o védeni, óvni az iskolaközösség tulajdonát, 54


o o o o o

megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát, takarékoskodni energiával, anyagokkal, eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint, betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, rendeltetésszerűen használni a berendezéseket.

A tanév helyi rendje Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület az éves munkatervben véglegesíti. Az iskolai munkaterv végrehajtása elfogadása után valamennyi nevelőre kötelező érvényű. A munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelőseit az aktuális hónapra a tanári faliújságon is meg kell jeleníteni. A tanév helyi rendjét, a munka- és balesetvédelmi szabályokat az osztályfőnök /csoportvezető/ az első tanítási héten ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor. A tanítási órák rendje -

Az iskolai foglalkozásokat az óraterv alapján minden tanév elején elkészített tantárgyfelosztás, órarend, tanterembeosztás alapján a kijelölt pedagógusok végzik. Az első tanítási óra legfeljebb reggel 7,15 órakor kezdődhet, a 6. óra 13,30-ig tart. A tanítási órák 45 percesek. Az iskolaotthon ettől eltérő, saját órarenddel halad. Az intézményegység-vezető szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók meg, kivételt az intézményegység vezető és a helyettese tehetnek.

Az óraközi szünetek biztosítása a csengetési rend szerint történik. A csengetés rendje: 8,00 – 8,45 8,55 - 9,40 10,00 - 10,45 11,05 – 11,50 12,00 – 12,45 12,50 – 13,30

55


6.2.

A munkáltatói jogkör gyakorlása

Az intézmény felelős vezetője a főigazgató, aki munkáját az érvényben levő jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamban történik. Felel az intézmény törvényes és szakszerű működéséért, valamint az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Feladatait a fenntartó által meghatározott munkaköri leírás alapján végzi. Hatásköre kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Közvetlenül irányítja az igazgatótanács tagjainak munkáját. A főigazgató ellátja továbbá a jogszabályok és a fenntartó által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör, valamint tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése.

6.2.1. Közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejöttének rendje (megbízási szerződés kötése óraadókkal, vállalkozókkal) A jogviszony létesítésekor a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény ide vonatkozó törvényei és jogszabályai, valamint a Győr Megyei Jogú Város polgármestere által kiadott rendelkezés „Az intézményi betöltetlen munkakörök nyilvántartási szabályairól” c. rendelkezés a mérvadó. Az intézményegységekben, valamint a gazdasági egységekben az intézményegység-vezető, illetve a főigazgató-helyettes javaslatára a főigazgató aláírásával lehet jogviszonyt létrehozni.

6.2.2. Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelességei Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti vagy polgárjogi jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az intézményi alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érvényesítési lehetőségeit a jogszabályok rögzítik.

56


- Utasítási, intézkedési jog gyakorlása Az intézmény főigazgatója jogosult arra, hogy utasításokat adjon az intézmény valamennyi közalkalmazottjának, dolgozójának. A főigazgató-helyettes utasítási jogkörrel rendelkezik az intézmény összes irodai és technikai dolgozója fölött, ugyanakkor az egységekben dolgozó irodai és technikai dolgozók vonatkozásában egyeztetnie kell az egységvezetőkkel (igazgatók). Az intézményegység-vezetők (igazgatók) utasítási jogkörrel rendelkeznek az egységükben dolgozó pedagógiai, irodai és technikai dolgozók fölött, de utasítások adásakor alkalmazkodni kell a főigazgató, valamint a főigazgató-helyettes utasításaihoz.

6.2.3. A munkavégzés általános szabályai 6.2.3.1. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje A főigazgató, az intézményegység-vezetők és helyetteseik a 40 órás munkahét beosztása szerint dolgoznak. Napi munkaidejük kezdete az óvodai, iskolai rendhez igazodóan kezdődik. Az intézményegység-vezető és helyettesei közül egyikőjük köteles 7,30-kor az intézményben tartózkodni. A vezetők vagy a helyetteseik akadályoztatása esetén pedagógust kell felkérni a feladat ellátására. A hivatali nyitvatartási időben az intézményegység-vezető, vagy az általános iskola igazgatóhelyettese a telephelyén tartózkodik. A hivatali nyitvatartási időn túl a közművelődési igazgatóhelyettes által megállapított ügyeleti rend szerinti szakalkalmazott felel a tanfolyamok, foglalkozások, rendezvények rendjéért. Az intézményegységek vezetői benntartózkodásának rendjét az éves munkaterv állapítja meg. Tanítási szünetekben és a nyári szabadságok időpontjában az intézményegységi jelenlétet az önkormányzat elvárásai szerint az intézményvezető megszervezi.

6.2.3.2. Az óvodapedagógusok munkarendje – óvoda A teljes munkaidő 8 óra, az óvodapedagógusok kötelező óraszámát a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény határozza meg. A kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az óvodavezető, vezető helyettese adja. Az alkalmazottak munkarendjét az éves munkaterv tartalmazza.

57


A pedagógusok munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. Az óvodapedagógusok és a dajkák a munkakezdés előtt 15 perccel kötelesek már az óvodában tartózkodni. A munkaidő elrendelés és nyitva tartás tartalma A munkaidő elrendelésének és nyilvántartásának tartalmaznia kell a nevelő-oktató munkával le nem kötött munkaidő keretében a nevelő-oktató munkával összefüggő tevékenységeket a teljesítményértékeléshez. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség terheli: - az intézményvezetőt, - tagóvoda vezetőt, - óvodapedagógust.

6.2.3.3. A pedagógusok munkarendje – iskola A pedagógusok jogait és kötelességeit a Kt. 19. §-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a rendszeres túlmunka és megbízások pénzügyi vonzata miatt a kollektív szerződés tartalmazza (1992. XXXIII. törvény 55. §-a és 138/1992. (X.8.) kormányrendelet. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegységvezető (igazgató), illetve az intézményegység vezető helyettesek állapítják meg az órarend függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működésének biztosítását kell elsősorban figyelembe venni. A túlmunka díjazásánál teljesítménypótlék nem kerül megállapításra, az a ténylegesen elvégzett elszámolás szerint fizetendő ki, amelyet az intézményegység-vezető igazol. A mindennapi munkavégzéssel, munkakezdéssel, benntartózkodással kapcsolatos szabályok, elvárások Általános szabályok (A tantestület minden tagjára vonatkozó elvárások) A Közoktatási Törvény 16. §-a szerint „a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve a nevelőoktatómunkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.” Munkarend megismerése, betartása és betartatása A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az intézményegység-vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) állapítják meg. Amennyiben a pedagógus a megismert munkarendjét nem tartja be, az iskola vezetése az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően jár el.

58


Elérhetőségek megadása Az újonnan belépő kolléga munkába állásának első napján köteles elérhetőségeit (telefon, email cím) a titkárságon leadni. Minden pedagógus köteles az elérhetőségeiben történt változásokat 3 munkanapon belül bejelenteni. A folyamatosan aktualizált listát a titkárságon őrizzük. Az iskolába érkezés és ott tartózkodás rendje A pedagógus legkésőbb 15 perccel a foglalkozások megkezdése előtt már az iskolában tartózkodik. A pedagógus legkésőbb becsengetéskor már az osztályban tartózkodik, előkészül, pontosan megkezdi az óráját, kicsengetéskor pontosan befejezi azt. A tanóra közben csak nagyon indokolt esetben hagyja el a tantermet (Pl. baleset, rosszullét, stb.) Ügyelet ellátása Az ügyeleti beosztást az intézményegység-vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) végzik. Az ügyeletes nevelő legalább 5 perccel az ügyelet megkezdése előtt megjelenik az iskolában, az óraközi szünetekben a folyosón tartózkodik, betekint az osztályokba és a mellékhelyiségekbe. Az udvari szünetekben le- és felkíséri a tanulókat, felel a rendkért, a fegyelemért. Az iskolában reggel 7,30 órától és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A művelődésszervező a programja kezdése előtt 1 órával köteles a munkahelyén tartózkodni, felkészülni a munkára. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az éves munkatervben kerül rögzítésre. Távolléttel kapcsolatos szabályok Rendkívüli távolmaradás (betegség, táppénz) A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap köteles bejelenteni az intézményegység-vezető helyetteseknek, vagy akadályoztatásuk esetén az iskola titkárságán. Gondoskodnia kell arról, hogy az őt helyettesítő kollega tudja, hogy az adott osztályban milyen tananyagot kell tanítania. Legkésőbb a távolmaradás utolsó napján (reggeli órákban) a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az intézményegység-vezető helyetteseknek (igazgatóhelyetteseknek) jelezni. A hiányzását igazoló dokumentumokat az első munkában töltött napon leadja a gazdasági ügyintézőknek.

59


Előrelátható távolmaradás A távolmaradó pedagógus előrelátható távolmaradását az intézményegység-vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) véleményezik. A távolmaradási kérelmet a pedagógusnak szóban, valamint szükség esetén (hosszabb idejű távolmaradást pl. fizetés nélküli szabadság) írásban kell kérelmeznie az intézményegység vezetőjétől. A távolmaradó pedagógus előrelátható távolléte esetén legalább 3 nappal korábban személyesen köteles bejelentést tenni az intézményegység-vezető helyetteseknek (igazgatóhelyetteseknek). A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzás esetén köteles 1 nappal a hiányzás előtt a helyettesítendő foglalkozások anyagát leadni. Legkésőbb a távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az intézményegység-vezető helyetteseknek (igazgatóhelyetteseknek) jelezni. Anyanap kérése A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az intézményegység-vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) biztosítják. December és június hónapban csak rendkívüli, indokolt esetben az intézményegység-vezető (igazgató) engedélyezheti úgy, hogy a folyamatos munkavégzést ne akadályozza az anyanap kivétele. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak eljuttatni. Hivatalos távollét A tanulókat versenyre kísérő, továbbtanuló, továbbképzésen résztvevő pedagógus hiányzása hivatalos távollétnek tekinthető, amennyiben az iskola vezetése ezt előzetesen engedélyezte.

Késések bejelentése Váratlan esemény bekövetkeztekor, amennyiben a pedagógus a munkakezdés időpontjában nem érkezik meg az iskolába, lehetőség szerint az intézményegység-vezető helyetteseket (igazgatóhelyetteseket) legkésőbb az adott tanóra megkezdése előtt 15 perccel telefonon értesíti. A nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak lehetőség szerint a munkakezdés időpontját megelőzően értesítik közvetlen felettesüket. Szabadság-pótszabadság A szabadságok kiadása főigazgatói feladat, a törvényben meghatározottak alapján történik.

Adminisztrációval kapcsolatos szabályok Osztálynaplók, napközis és szakköri naplók folyamatos, naprakész vezetése

60


Az osztálynapló vezetésével kapcsolatos rendszabályok A tanulók személyi adatait az osztályfőnök – megbízható információforrás: anyakönyv, írásos szülői adatlap birtokában – minden tanév szeptember 15. napjára bejegyzi a haladási és mulasztási naplóba. A tanév folyamán az esetleges adatváltozásokat azonnal jelöli. A haladási és mulasztási naplót az osztályfőnök vezeti. A tanórák anyagának adminisztrálása a tanítók, szaktanárok kötelessége. A bejegyzéseknek naprakésznek kell lennie. Az osztályfőnök hetente lezárja a haladási naplót, miután ellenőrizte a bejegyzéseket és aláírásokat. Az esetleges elmaradásokra figyelmezteti kollégáit, pótoltatja azokat. A tanuló kötelező foglalkozásról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló a/ az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, b/ az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától, a szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül. Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles öt napon belül családlátogatáson meggyőződni a mulasztás okairól. Amennyiben a családlátogatás során a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt napon belül – évente összesen három napig terjedő mulasztás esetén szülői, három napon túli betegség esetén pedig orvosi bizonyítvánnyal – igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. a megtett intézkedéseket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban kell rögzíteni. Az igazolatlanul mulasztott tanulót a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott iskolai büntetések megfelelő 8 általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön, tájékoztató füzeten keresztül a szülő tudomására kell hozni. - Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés kiküldésével egy időben a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökkel köteles az érintett tanulónál családlátogatást végezni, ha az

61


-

-

igazolatlan mulasztás óta nem történt meg. A családlátogatás tapasztalatairól feljegyzést kell készíteni. Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök illetve a gyermekvédelmi felelős az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles „feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni, valamint az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szüleit.

A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. A tanulók érdemjegyeit mind az értékelő naplóba mind pedig a tájékoztató füzetbe, ellenőrző könyvbe a szaktárgyat tanító pedagógus azonnal bejegyezi és aláírásával hitelesíti. Az osztálynaplók a tanári szobában, a naplótartóban kerülnek elhelyezésre. A tanórát tartó pedagógus a tanáriból személyesen viszi a tanterembe, illetve vissza a tanári szobába és minden megtartott órát aláírásával igazol a haladási részben. A tagozathoz tartozó osztálynaplók haladási és mulasztási részét félévente legalább egyszer a tagozati intézményegység-vezető helyettes (igazgatóhelyettes) ellenőrzi, a hiányosságokat írásban jelzi az érintett osztályfőnöknek. Az értékelő napló ellenőrzését félévente legalább egyszer a munkaközösség-vezetők végzik, a felmerülő problémát írásban jelzik az osztályfőnöknek és az érintett szaktanároknak. A tanuló Tájékoztató füzetébe, illetve ellenőrző könyvébe az illetékes tanító és szaktanár köteles az osztályzatokat bevezeti, aláírni. Ezek ellenőrzése, esetleges pótoltatása az osztályfőnök feladata (félévente legalább kétszer). A napközis és tanulószobás napló naprakész vezetése A napközis naplót az adott napközis csoport vezetője vezeti. A napközis csoportvezetőt a csoportban a napközis feladatokat ellátó pedagógusok közül az intézményegység-vezető helyettes választja ki. A napközis tanulók adatait – megbízható információforrás: anyakönyv, írásos szülői adatlap birtokában – minden tanév szeptember 15. napjára bejegyzi a napközis naplóba. A tanév folyamán az esetleges adatváltozásokat azonnal jelöli. A csoportvezető köteles hetente ellenőrizni a bejegyzéseket, aláírásokat, hiányzásokat. A napközis naplót félévente legalább egyszer a tagozati intézményegység-vezető helyettes ellenőrzi, a hiányosságokat írásban jelzi az érintett csoportvezetőnek. A szakköri naplók naprakész vezetése A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A foglalkozásokról, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakköri napló vezetéséért.

62


Elektronikus napló (amennyiben van) Az 5-8. évfolyamokon elektronikus napló vezetése az osztályfőnökök, valamint a szaktanárok feladata. Ők kötelesek havonta a megadott határidőig az osztályzatokat bejegyezni (Az aktuális hónap 10. napjáig). A beírás lezárultával az osztályfőnök az osztálynaplóban ceruzával áthúzza az üresen maradó helyeket. Visszamenőleg ide sem a szaktanárok, sem az osztályfőnök nem írhat be jegyet. Félévkor és év végén az osztályfőnök egyezteti az elektronikus napló, az osztálynapló és az ellenőrző osztályzatait. Munkatervek, beszámolók készítése Az egyes munkaközösségek éves munkatervét a munkaközösség-vezetők készítik el a munkaközösség tagjainak közreműködésével, amit az intézményegység-vezető hagy jóvá. A munkaközösség-vezetők féléves, illetve éves értékelő beszámolót készítenek az elvégzett munkáról, melyet az intézményegység-vezető (igazgató) hagy jóvá. Tanmenetek készítése, leadása, ellenőrzése Valamennyi pedagógus tanmenetet készít az éves óraszámnak megfelelően, vagy meglévő időtervet adaptál az általa tanított tantárgyból, az általa tanított évfolyamon. A tanmenenetek szakmai ellenőrzését a munkaközösség munkaközösségek vezetői, illetve az intézményegység-vezető helyettesek végzik. A munkaközösség vezetők tanmenetének ellenőrzését az intézményegység-vezető helyettesek végzik.

Felvételi és mulasztási, valamint beírási napló Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására felvételi és mulasztási naplót kell vezetni, melyet gyermekcsoportonként az óvodapedagógusok vezetnek. Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az intézményegységekben az iskolatitkár vagy az intézményegység-vezető helyettes vezeti. A gyermeket, a tanulót akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. Ha az óvoda, az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvételi és mulasztási naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.

Törzskönyv Az osztályok törzskönyvét az osztályfőnökök készítik el megbízható információforrás birtokában. A törzskönyvek megnyitásának határideje minden tanév október 1-e.

63


Félévi és év végi bizonyítvány A tanulók félévi és év végi bizonyítványát az osztályfőnök készíti el az iskola Pedagógiai programjának és a tanév rendjének megfelelően. A törzslap alapján az egyes évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. Kezdő évfolyamokon a bizonyítványkönyv törzslap oldal megnyitásának határideje a törzskönyvek megnyitásával együtt minden tanév október 01-e. A bizonyítvány elkészítésének határidejét az intézményegység-vezető határozza meg. Továbbtanulási dokumentumok A 4. és 6. évfolyamról távozó továbbtanuló diákok középiskolai jelentkezéséhez kapcsolódó adminisztrációját az osztályfőnökök segítésével a szülők intézik. A 8. évfolyamon az adott osztály osztályfőnöke jegyzi be pontosan a tanulók érdemjegyeit a jelentkezési lapra. Az osztályfőnökök tevékenységét az intézményegység-vezető helyettes útmutatásai és az általa kijelölt időterv határozza meg. Az osztályfőnök folyamatosan egyeztet az intézményegység-vezető helyettessel. Osztályozó vizsga, javítóvizsga Osztályozó vizsgát kell tenni annak a tanulónak, akinek mulasztásai meghaladják az évi 250 órát. A vizsgára adott tantárgyból a tanuló felkészüléséhez tematikát, tananyagot a vizsgáztató (szaktanár, munkaközösség-vezető) a vizsga előtt 2 hónappal köteles kijelölni. A tantárgyi alapkövetelményeket nem teljesítő tanulók javítóvizsgát kötelesek tenni. A vizsgaanyag összeállítása, a feladatlapok elkészítése, valamint a jegyzőkönyvek kitöltése a szaktanár és a munkaközösség vezető feladata. Magántanulók, illetve jogviszonyukat szüneteltető tanulók A magántanulóknak osztályozó vizsgát kell tenniük a törvényi szabályozás értelmében. A tanulói jogviszonyt szüneteltető tanulókra (akik szülői kérésre általában külföldön végzik tanulmányaikat), a közoktatási törvény szabályozása érvényes.

64


Speciális szabályok Bejelentési kötelezettség - Óracsere szándékot és annak okát az érintett pedagógusok kötelesek bejelenteni írásban az illetékes intézményegység-vezető helyettesnek legkésőbb a csere előtt 2 nappal. - Osztályrendezvényre az intézményegység-vezető adhat engedélyt. Ennek időpontját, tervezett programját legalább 1 héttel a rendezvény előtt az osztályfőnök terjeszti elő. A programra az osztályfőnök, mint felelős pedagógus jelenlétében, annak felügyelete alatt kerülhet sor. - Tanulmányi kirándulás: időpontját a tanév rendjében az iskola vezetésének előterjesztése alapján a tanév megkezdése előtt a tantestület határozza meg. A kirándulás tervezetét (úti cél, időterv, kísérő tanár, névsor, stb.) és a balesetvédelmi oktatást tanúsító dokumentumot az osztályfőnök a kirándulás előtt 1 héttel köteles az intézményegység-vezető helyettesnek leadni. A tanulmányi kirándulás 1-6. évfolyamig 1 napos, 7-8. évfolyamon 1 vagy 2 napos is lehet egy munkanap igénybevételével. (ez intézményenként változó). - Iskolán kívüli programokat a szervező pedagógus az intézményegység-vezető helyettesnek köteles bejelenteni legalább 1 nappal a program előtt. A programra a tanulók létszámától függően a nevelőnek kísérő kollégáról, pedagógiai asszisztensről, esetleg szülőről kell gondoskodnia. Egyéni fogadóórák Az órarendben heti egy egyéni fogadóórát kell feltüntetni. Az osztályfőnök köteles az osztályban tanító pedagógusok egyéni fogadóórájának időpontját a szülőkkel tanév elején ismertetni. A pedagógus a fogadóóra időtartama alatt az iskolában tartózkodik. Fogadóórák Valamennyi pedagógus fogadóórát tart félévente 2 alkalommal az iskolavezetés által meghatározott napokon és időpontban. Ha ebben akadályoztatott, akkor az általa tanított diákok szüleinek fel kell ajánlania egy másik napot. (A hivatalos fogadóórával megegyező időponttal). Szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az első és ötödik évfolyam szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Amennyiben a tanév során személyi változás történik valamely tantárgy tanításában, úgy az osztályfőnök köteles a szülőnek ezt bejelenteni. Az iskola tanévenként két szülői értekezletet tart. Az 1-4. évfolyamon az osztályfőnök mellett a napközis nevelő is részt vesz. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülők közössége hívhat össze a felmerülő problémák megoldására.

65


SNI-s tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók nyilvántartása, dokumentációjának beszerzése, tárolása, a kontroll-vizsgálatok elvégeztetése az intézményegység-vezető helyettes és a fejlesztő pedagógus feladata. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulókról az osztályfőnök informálja az osztályban tanító összes pedagógust. A tanulók számára a szakértői bizottság által javasolt egyéni bánásmódot valamennyi kolléga köteles biztosítani. Az osztályfőnök kezdeményezésére tanév elején közös megbeszélésen tisztázzák az osztályban tanító kollégákkal az SNI-s gyerekekkel való bánásmódot.

Tanításon kívüli mindenkit érintő tevékenységek, szabályozások Nevelőtestületi értekezletek A tervezett értekezleti időpontok megjelennek a tanév rendjében. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletek tervezett időpontját lehetőleg 1 héttel előre, indokolt esetben előző nap közölni kell. Az értekezleteken a pedagógusok részvétele kötelező. Felmentési indok iskolai munkakörhöz tartozó elfoglaltság lehet. Távolmaradást egyéb esetben az intézményegység-vezető engedélyezhet. (Amennyiben az értekezlet időpontja egybeesik a pedagógus órarendi elfoglaltságával, munkaideje lejártával is köteles a megbeszélésen megjelenni és annak munkájába bekapcsolódni. Iskolai rendezvények az intézményi szintű rendezvényeken a pedagógus jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Intézményi, tagozati szintű rendezvénynek számít minden olyan program, amiben az összes tanuló érintett (évnyitó, évzáró, ünnepségek, farsang, családi nap, stb.). Távolmaradást indokolt esetben előzetes egyeztetés után az intézményegység-vezető engedélyezhet. A nevelőtestületet érintő iskolai programok megjelennek a tanév rendjében. A programok forgatókönyvét a felelősök és feladataik megjelölésével legkésőbb a tervezett időpont előtt 1 héttel nyilvánosságra kell hozni. Egyéb mindenkit érintő szabályok Teendők az intézmény területén történő rongálások esetén Az iskolában történt rongálás esetén a pedagógus az észlelés után haladék nélkül jelenti azt az ügyeletet ellátó vezetőnek.

66


Nyári programok és elfoglaltságok Nyári táborokat, elfoglaltságokat csak a tanévzáró értekezlet után lehet szervezni. A tervezetet a nyári elfoglaltság megszervezése előtt az iskolavezetésnek be kell nyújtani. Terembérlés Az iskola pedagógusai által szervezett térítési díjas szakkörök, előkészítők, felkészítők stb. után a szervező kollégák terembérleti díjat kötelesek fizetni. Ennek mértéke az aktuális terembérleti díj 50 %-a. Takarítás A takarítás minőségével kapcsolatos észrevételeket a kollégák a tanári szobákban kifüggesztett füzetekbe jegyezzék. A bejegyzések nyomon követése az esetleges elmaradások pótoltatása a gazdasági vezető kötelessége. Karbantartás A rongálódások, szerelési, javítási munkálatok feljegyzése szintén a tanári szobákban fellelhető füzetekben történjen. A bejegyzések naponkénti ellenőrzése az intézményegységek vezetőinek koordinálásával történik. A javítások karbantartó, vagy a műszaki karbantartási, felújítási feladatait ellátó szervezet általi elvégeztetése a gondnok kötelessége. A gondnokkal és a gazdasági vezetővel történt egyeztetést követően az intézményegységek vezetői közvetlenül is intézkedhetnek a műszaki karbantartási, felújítási feladatait ellátó szervezet felé. Mobiltelefon használat A pedagógusok a tanítási órákon, a foglalkozásokon, és a délutáni udvari tartózkodás ideje alatt mobiltelefont nem használhatnak. Kivételt képez természetesen a rendkívüli helyzet, pl. rosszullét, tűzeset, stb. A telefont kikapcsolt, vagy lehalkított üzemmódban maguknál tarthatják. Fénymásolás A fénymásolás a takarékosság jegyében csak a szakmai anyagok esetében engedélyezett. A másolt mennyiséget a helyben használatos módon regisztrálni kell. Informatikai eszközök Informatikai eszközökkel kapcsolatos karbantartási, javítási, beállítási igényeket a titkárságon található füzetbe kell bejegyezni. A rendszergazda köteles a beírt igényeket időrendi, illetve fontossági sorrendben teljesíteni. Esetleges anyagi igényeket köteles a gazdasági vezetővel egyeztetni.

67


6.2.3.4. Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendje Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával a főigazgató állapítja meg a főigazgató-helyettessel és az intézményegységvezetőkkel egyeztetve az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a főigazgató-helyettes készíti el az intézményegység-vezetőkkel való előzetes egyeztetés alapján. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével az intézménységek vezetői javaslatot tehetnek a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására. Az intézmény minden alkalmazottja köteles az elérhetőségét megadni, a beállt változást három napon belül bejelenteni. Az alkalmazottak éves szabadságának kiadását az éves szabadságolási ütemterv tartalmazza, a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek, a tanév helyi rendjének, valamint a feladatellátási tervnek megfelelően.

6.2.4. Éves költségvetés tervezése Az intézményegységeknek a tervezéshez szükséges információkat kell szolgáltatni (szakmai, gazdasági mutatók, mérőszámok, egyéb más adatok). A Főigazgatóság a koncepció időszakában tervezést előkészítő értekezletet tart, melyen meghatározásra kerülnek azok a szakmai követelmények, amelyek szerint a tervezési feladatokat végezni kell. A főigazgató az intézményegységekkel együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését és számításokat végez a következő évi előirányzatokra. A Főigazgatóság segíti az egységek vezetői által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását. A Főigazgatóság a költségvetési rendelet jóváhagyása után intézményegységenként felfekteti az előirányzat-nyilvántartásokat, majd párhuzamosan tájékoztatja az intézményegységvezetőket a „sarokszámokról”.

6.2.4.1. A költségvetés végrehajtása, operatív gazdálkodás Kiadások teljesítése, bevételek beszedése Az önállóan gazdálkodó intézmény egységei részére biztosítja, hogy a gazdálkodás általános érdekeltségi rendszere megbízható módon megvalósulhasson, hogy a kiadási megtakarítások, illetve a bevételi többletek annál az intézménynél kerüljenek felhasználásra, ahol azok keletkeztek.

68


Az intézményvezetők az intézményük gazdálkodásának üteméért teljes felelősséggel tartoznak. A szakmai elképzeléseiket és pénzügyi lehetőségeiket össze kell hangolniuk. Pénzeszközök felhasználására csak a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatban jogosultak, vagyis feladatelmaradás esetén nem jogosultak az így felszabadult pénzeszközök felhasználására. A gazdálkodás törvényes garanciája, hogy a szervezet gazdasági vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítésének alakulását, intézményegységenkénti bontásban. Az önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági vezető az intézményegységek vezetői felé a gazdálkodás tekintetében önálló irányítási, ellenőrzési, utasítási joggal bír. Az operatív gazdálkodás során nagy jelentősége van a pénzgazdálkodási hatáskörök rögzítésének. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolásának rendje a mellékletben megtalálható a kötelezettség és utalványozás rendje címszó alatt. Pénzügyi információs rendszer A korrekt, mindenre kiterjedő információs rendszernek mindkét irányban jól kell működnie, hiszen a gazdálkodás szabályszerűsége, naprakészsége ez által biztosítható. A jó együttműködés érdekében a havi zárásokat követően a főigazgatóság olyan részletes információkat szolgáltat, melyből az intézményegységek rovat-tétel bontásban nyomon követhetik, összehasonlítva az eredeti, a módosított előirányzatokat az időarányos teljesítéssel szemben. Az olyan információkat, amely az intézményegységek döntési kompetenciájára tartozik és az előirányzat teljesítéssel lényegesnek tekinthető, azt haladéktalanul az önálló intézményegység rendelkezésére kell bocsátani (vis-maior esetek).

6.2.4.2. Nyilvántartások, pályázatok A számvitel részét képező analitikus nyilvántartási rendszer területeit az önálló intézmény végzi. Ennek során vezeti: - előirányzatok nyilvántartását - munkavállalók személyi és bérnyilvántartását - kötelezettségvállalás nyilvántartását - tárgyi eszközökkel, mennyiségben nyilvántartott eszközökkel kapcsolatos nyilvántartást, - előlegekkel kapcsolatos nyilvántartást (illetményelőleg, beszerzési előleg) - pénztári nyilvántartásokat, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását, - függő, átfutó tételek nyilvántartását - az étkezőkkel, ingyenes tankönyvvel kapcsolatos nyilvántartást az intézménységek különkülön végzik.

69


6.2.4.3. Leltározás A gazdasági vezető iránymutatása alapján az intézményegységek elvégzik az év végi leltárfelvételeket, közreműködnek a leltárak összesítésében és kiértékelésében. A leltárt megelőzően előkészítik és végrehajtják az esedékes selejtezéseket és gondoskodnak a bizonylatolásról.

6.2.4.4. Szabadságok Az intézményegység-vezetők, valamint a gazdasági vezető saját hatáskörben engedélyezik, nyilván tartják az intézményegység, valamint a gazdasági hivatal dolgozóinak szabadságát az intézményi munkaterv figyelembevételével A szabadság kiadásának engedélyezését a főigazgatóval, a gazdasági vezetővel, valamint az intézmény-egységek vezetőjével előzetesen egyeztetni szükséges. Az intézményegység vezető engedélyét követően a kiadott szabadságot a szabadságos tömbbe a munkavégzés helyén kell rögzíteni. Az intézményegységek vezetőinek, valamint a gazdasági vezetőnek szabadságát a főigazgató engedélyezi. A szabadságos tömböt a főigazgatói titkárságon vezetik. A szabadságok megállapítását, a dolgozók bérszámfejtését végző szervezetbe történő lejelentését a Főigazgatóság munkaügyi előadója végzi.

6.2.4.5. Pályázatok Az intézményegységek önállóan jogosultak pályázatot leadni, előzetes egyeztetés alapján a főigazgatóval, illetve a gazdasági vezetővel. Amennyiben a pályázatban pénzügyi kihatású kötelezettségvállalás is szükséges, akkor ehhez az intézmény vezetőjének egyetértésére és a gazdasági vezető ellenjegyzése is szükséges. A beadott pályázatoknál az önálló intézmény nyilvántartást vezet intézményegységenként. A nyertes pályázat megvalósítása az intézményegységek feladata és kötelezettsége. A pályázattal elszámolni az intézményegységek tartoznak, ők készítik a szöveges beszámolót is, a pénzügyi elszámolást azonban az önálló intézmény gazdasági szervezete végzi.

6.2.4.6. Egyéb nyilvántartások, amelyek elkészítéséért, továbbításáért az intézményegység-vezetők felelősek -

munka alkalmassági vizsgálat, munkavédelem, tűzvédelem, pedagógus igazolványok, távolléti jelentés, változó bér, gyermek- és tanulói balesetek.

70


6.2.5. Intézményi munka tervezése Az intézményi munkát meghatározó stratégiai dokumentumok /Nevelési, Művelődési és Pedagógiai program, IMIP/ alapján történik az éves munka tervezése. Ezen dokumentumok, valamint a fenntartó által engedélyezett óratömeg és feladatellátás alapján a megelőző tanév végén az intézményegység-vezetők a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve tervezetet készítenek a következő tanév tantárgyfelosztásáról. A tantárgyfelosztás pontosítására az alakuló értekezleten kerül sor. Az igazgatótanács elkészíti az éves munkaterv közös vázát, szempontsorait. Az intézményegység vezetők elkészítik az intézményegység munkatervét. A főigazgató az intézményegységek munkatervéből elkészíti a Főigazgatóság munkatervét. Ezt az egységesített kész változatot a szakalkalmazotti testület fogadja el. A munkatervet a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal véleményeztetni kell. A közművelődési intézményegység naptári évre tervez. A közművelődési munkatervet az igazgató tanács véleményezi és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottsága fogadja el.

6.2.6. Beszámoló az intézmény tevékenységéről Az intézményi munka értékelésére évente két alkalommal az első félév végén, valamint a tanév végén kerül sor. A beszámolók alapját a munkaközösségek értékelései, a minőségirányítási team értékelése, s az egységvezetők beszámolói képezik. A beszámolónak tartalmaznia kell a pedagógiai munka értékelését, a személyi és dologi állományban történt változásokat, a minőségbiztosítás tevékenységét, az elért eredményeket, s az értékelt időszakban tapasztalható pozitív és negatív jelenségeket. A közművelődési intézményegység minden év januárjában elkészíti az előző naptári év beszámolóját és az igazgató tanács véleményezi azt, majd az Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottsága fogadja el.

6.2.7. Az intézményen belüli kapcsolattartás rendje 6.2.7.1. A szervezeti egységek kapcsolattartás rendje

és

a

vezetők

között

a

A főigazgató az intézményegységekkel való kapcsolatát közvetlenül, vagy közvetett módon szervezi meg. A vezetők között feladatmegosztás történik. Közvetlenül:

71


Havi rendszerességgel munkaértekezlet formájában. Az aktuális feladatoknak és eseményeknek megfelelően előzetes egyeztetés alapján. Az intézményegységek között telefonkapcsolat van és lehetőség van az elektronikus levelezésre. Közvetetten: - Az intézményegység vezetők, illetve a szervezeti egységhez tartozó munkaközösségek vezetőinek közvetítésével (értekezletek, munkahelyi megbeszélések beszámoltatás formájában). - A főigazgatót és az intézményegység-vezetőket és helyetteseiket a szervezeti egységhez tartozó dolgozók, tanulók és szülők benntartózkodásuk idejében személyesen is megkereshetik kérdéseikkel, javaslataikkal, problémáikkal. - Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje szerint működik. - A Kertvárosi Főigazgatóság részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. - Az intézmény működési alapelveit, továbbá az intézményegységek együttműködésének elveit részletesen tartalmazza a Kertvárosi Főigazgatóság hosszú távra szóló Nevelési, Pedagógiai és Művelődési programja. - A feladatok összehangolásának egyik színtere a rendszeresen összehívott Igazgatótanács értekezlete. - Az intézményegységek az átmenetek megkönnyítése terén jelentkező szakmai feladatokhoz kapcsolódóan – a körzethatároktól függetlenül – lehetőség szerint biztosítják a felvett gyermekek továbbjutását az óvodából az iskolába, a szülők kérését figyelembe véve. - Az átmenetek megkönnyítésében való együttműködést az óvoda és az iskola a munkatervben rögzíti. - A közművelődési egység integráción belüli feladatait a III. fejezet tartalmazza. - Az együttműködéssel elérni kívánt célok, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok megjelennek a Kertvárosi Főigazgatóság éves munkatervében is. - A különböző részterületeken elért eredményeket a Szakmai Tanács vizsgálja, összességében pedig mint Kertvárosi Főigazgatóság munkáját összefoglaló értékelés egyik területe a szakalkalmazotti értekezlet elé kerül. - A Kertvárosi Főigazgatóság főigazgatója a szervezeti rendnek megfelelően irányítja, integrálja az egységek és a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját. - Az igazgató és a vezetők elsősorban a közalkalmazott közvetlen felettese útján adnak utasítást. Ha ettől kivételesen el kell térni, a kapott utasításról a dolgozó köteles tájékoztatni közvetlen felettesét. - A Kertvárosi Főigazgatóság főigazgatóját az intézményegységek és szervezeti egységek értekezleteire meg kell hívni, illetve azokon saját döntésétől függően vesz részt.

72


6.2.7.2. A szervezeti egységek között a kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek közötti közvetítés a főigazgató, a gazdasági főigazgató-helyettes és az intézményegység-vezetők joga és kötelessége. Az intézményegységek közötti közvetlen egyeztetésre, gondolatcserére és vitára a közös nevelőtestületi értekezletek szolgálnak. Szükség esetén az érdekelt dolgozói körök számára a főigazgató és/vagy az intézményegység vezetők rendkívüli egyeztető tárgyalásokat szerveznek. Az iskolai sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás A kapcsolattartás elsősorban az igazgató feladata. Az igazgató évente egyszer vagy közvetlenül, vagy valamely vezetői testületi szerv előtti tájékoztatással értékeli az együttműködést és szükség szerint kezdeményezi a módosítást.

6.2.7.3. A működés rendjére vonatkozó egyéb rendelkezések A Kertvárosi Főigazgatóság, ÁMK létesítményei használatának rendje -

A Kertvárosi Főigazgatóság intézményegységei az elhelyezésükre szolgáló létesítményeiket és helyiségeket rendeltetésszerűen használják. A Kertvárosi Főigazgatóság helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek által történő igénybevétele külön díjazás ellenében terembérleti szerződéssel történik.

Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: - az intézmény rendeltetésszerű, takarékos használatáért, - az intézmény tulajdonának megóvásáért és védelméért, - az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a Kertvárosi Főigazgatósággal - A Kertvárosi Főigazgatóság szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit. - A szülők fogadásának rendjét a nevelési intézményegységekben rögzítik. - A székhelyen hivatali időben megjelenő külső személyek a portásnak bejelentik jövetelük célját, aki szükség esetén megfelelő tájékoztatást ad az ügyintézés helyéről, és elkíséri a vendéget az ügyintézőhöz.

73


-

-

-

-

A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először a főigazgató fogadja abban az esetben is, ha a megbeszélés, ellenőrzés, szaktanácsadás az intézményegységet érinti. A szervezett közművelődési tanfolyamokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni. A klubszoba, Galgóczi Erzsébet Emlékszoba és Sulyok Vince Emlékhely használatát civil csoportok előzetes egyeztetés alapján kérhetik a művelődési házban. A tornatermi foglalkozások befejezését követően a résztvevőknek el kell hagyni az épületet. Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetőleg a közönség fogadásáért a közművelődési egység felelős. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását a rendezők kísérik figyelemmel. Az engedélyezett vásárok, bemutatók közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. A helyiség bérbe adása esetén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevétel és a külső személyek belépése, benntartózkodása rendjét.

Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja: -

-

-

A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, a tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál. A pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti. A környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti. Az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti. A kultúra, a művelődési közvetítésére szolgál /pl. a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, állatkert programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése, stb./ A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges.

74


-

Minden konkrét megkeresés esetén az intézmény főigazgatója személyesen tárgyal és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény székhelyén és telephelyein reklámanyag, tájékoztató elhelyezésére – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – a főigazgató személyesen ad engedélyt.

Egyéb szervezeti egységek Gazdasági iroda Pénzügyi és gazdálkodási kérdésekben funkcionális feladatokat lát el. Ellátja a költségvetési tervezéssel az előirányzat-felhasználással, a pénzellátással, a költségvetési gazdálkodással, a vagyon kezelésével és használatával, a beszámolással, munkaerő-gazdálkodással és bérgazdálkodással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással, valamint a gazdasági folyamatokba beépített belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat. Szervezi a gyermekélelmezést ellátó konyha tevékenységét, az épületek szükség szerinti felújítását, az általános karbantartást, a takarítást és az egyéb segédmunkákat, beszerzést, bérbeadást, szolgáltatókkal való kapcsolattartást. Szervezeti felépítése: Élén a vezető beosztású gazdasági vezető áll. A gazdasági hivatalhoz pénzügyi előadó, bérgazdálkodó, eszközgazdálkodó, könyvelő tartozik. A karbantartók, konyhai dolgozók, portások, takarítók közvetlen vezetője az intézményi gondnok. A gazdasági hivatalon belüli munkamegosztást az ügyrend tartalmazza. Titkárság A főigazgató, igazgatók és egységvezetők közvetlen irányításával működik. Ellátja az érkező iratok központi iktatását. A titkár részletes feladatait munkaköri leírása állapítja meg.

75


6.2.7.4. A közalkalmazotti tanáccsal és a szakszervezetekkel való együttműködés rendje Intézményünk alkalmazottai számára a jogszabályi keretek között az alábbi érdekérvényesítési szervek működnek, illetve az érdekelt felek kezdeményezésére működhetnek. Közalkalmazotti Tanács Tagja 5 fő. A Közalkalmazotti Szabályzatban meghatározottan él törvényes jogaival. Érdekegyeztetési formái: értekezletek, intézményvezetőségi ülés, egyéb operatív megbeszélések. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és Pedagógusok Szakszervezete A Kollektív Szerződésben meghatározottak szerint működik és gyakorolja a MT. és Kjt.-ben rögzítettek alapján jogkörét. Érdekegyeztetési formái: igazgatótanács ülései, egyéb operatív megbeszélések. A működésének feltételeit, közalkalmazottak juttatásait kollektív szerződés, ennek hiányában a SZMSZ szabályozza.

7.

A kötelező tanórai és a nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai 7.1. A tanórán kívüli foglalkozások

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek. napközi otthon tanulószoba egyéb tanórán kívüli foglalkozások: o szakkörök o énekkar o diáksportkör o felzárkóztató foglalkozások o tehetségfejlesztő foglalkozások o továbbtanulásra felkészítő foglalkozások.

76


A napközi otthon, tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok: a/ A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. b/ A napközis, tanulószobai tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. c/ A napközis, tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő, tanulószoba vezető engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvételi kérelem elvei A napközi otthonba tanévenként előre minden év tavaszán, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra minden év tavaszán lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, - akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, ezért felügyeletre szorulnak, - akinek mindkét szülője dolgozik, - akik állami gondozottak, - akik rosszabb szociális körülmények között élnek. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok. a) /A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az általános iskolai intézményegység tantárgy-felosztásában rögzíteni kell. c) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az intézmény pedagógusa.

77


Mindennapos testedzés formái -

-

-

-

-

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tantervben előírt testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör munkáját az intézményegység vezetője által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával lehet megszervezni az aktuális órarend alapján. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, a tornaszoba a téli időszakban a tornaterem, tornaszoba nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai órarendben kell meghatározni.

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Az intézmény nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. A kirándulások, túrák, táborok lebonyolítása után 2 héten belül a pénzügyi elszámolást a titkárságon le kell adni. Az intézmény a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az intézmény az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben iskolai és kettős funkciójú könyvtár működik. A könyvtár működésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat 8. pontja tartalmazza. Az intézményben a területileg illetékes hivatalosan bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény a foglalkozásokhoz tantermet biztosít. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

78


Hagyományok Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az intézményi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok a mindenkori éves munkatervben találhatók. Az óvodai gyermekcsoportok hagyományai az éves munkatervben kerülnek rögzítésre.

8. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 8.1.

Az intézményközösség

Az intézmény közösséget az intézmény dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják.

8.2.

Az intézményi alkalmazottak közössége

Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti, valamint polgári jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az intézményi alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit az érvényes jogszabályok, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzíti. Alkalmazotti közösség, alkalmazotti értekezlet Tagjai: Az alkalmazotti közösséget a Kertvárosi Főigazgatóság közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozója alkotja. Véleményezési joga, összehívása A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg a Kertvárosi Főigazgatóság átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, a főigazgató megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben.

79


Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 50 %-a napirend megjelölésével kezdeményezheti. Határozatképessége Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az iskolai nevelőtestület gyakorolja mindazon döntési és véleményezési jogosultságot, amelyeket a közoktatási törvény és végrehajtási rendelete a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestületeinek hatáskörébe utal, s amelyek nem tartoznak a Kertvárosi Főigazgatóság szakalkalmazotti értekezletek hatáskörébe.

8.3.

Szakalkalmazotti közösség

8.3.1. Szakalkalmazotti értekezlet Jellege és összetétele Nevelési-oktatási, gondozói-nevelési és közművelődési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve. Tagjai: Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású szakalkalmazottak, valamint a nevelő-oktató-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak és a gazdasági vezető. A szakalkalmazotti értekezleten az óraadók tanácskozási joggal vesznek részt. A döntési jogkörébe tartozik: - Az intézmény Nevelési-Pedagógiai-Művelődési programjának elfogadása. - Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása, elfogadása, jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása. - Az intézmény éves munka- és feladattervének elfogadása. - Az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. - A szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró pedagógusok (szakalkalmazottak) megválasztása. - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a Szakmai Tanács és a szakmai munkaközösségek véleményének megtárgyalását követően.

80


Véleményezés és javaslattétel A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely – azonnal meg nem válaszolható – kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény főigazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegység-vezetők gondoskodnak. Bizottság létrehozása A szakalkalmazotti értekezlet a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére – a közoktatási törvényben meghatározott kivétellel – meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. Összehívása, határozatképessége - A szakalkalmazotti értekezletet általában évente kétszer, a művelődési év indításakor és a szorgalmi időszak végén kell összehívni. - Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az intézményi főigazgatótól. - A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt.

8.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az intézményben működő szakmai munkaközösségek az éves munkatervben kerülnek rögzítésre. A munkaközösségek típusai: - óvodai - általános iskolai - intézményegységek közötti A Kertvárosi Főigazgatóság szakmai munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslatára az intézményegység-vezető bízza meg. A működés rendjét és a munkaprogramot a munkaközösség fogadja el. A munkaközösség vezetője részt vesz az intézményegységben folyószakmai munka ellenőrzésében. Véleményezi az intézményvezetői, intézményegységvezetői pályázatra benyújtott vezetői programot. Az éves munkaterv alapján a munkaközösség vezetők év végén beszámolnak az elvégzett munkáról.

81


A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. -

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: Új pedagógiai módszerek beépítése a tanítás és a tanulás folyamatába. A pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése. Az iskolai, illetve óvodai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése. Egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése. Az óvodás gyermek egyéni képességeinek folyamatos értékelése. Pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása. A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése. A költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása. A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, mentorálása. A munkaközösség vezetőjének megválasztása. Házi bemutatók szervezése. Javaslattétel az intézményegység vezető felé a munkaközösség-vezető személyére. Segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai, illetve az óvoda nevelési programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A munkaközösség véleményezési és javaslattevő jogköre Véleményt nyilvánít: - Az adott tantárgy, nevelési terület intézményi helyzetéről, eredményességéről. Javaslatot tesz a továbbfejlesztés irányának, tartalmának kialakítására (megjelölésre, megfogalmazásra). - Véleményez és javasol a szaktárgyi központi alternatív programokról. - Véleményt nyilvánít és javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra és a munkaközösségek tagjainak megbízatásaira (osztályfőnök, szakkörvezető, társadalmi tevékenységek stb.). - A pedagógiai munkaközösség véleményezési jogköre kiterjed mindazokra a kérdésekre, amelyekben a diákönkormányzatnak döntési hatásköre van. - Véleményez és javaslatot tesz a címpótlék odaítélésére.

82


Javaslatot tesz: - Az intézményi költségvetésben a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználására. - A tanórán kívüli szaktárgyi foglalkozások jellegére. - a pedagógus álláshelyek pályázati kiírására. - A munkaközösség tagjainak javaslattevő jogköre kiterjed az óvodai, iskolai élettel kapcsolatos valamennyi kérdésre. - Iskolai, illetve megyei, esetleg országos eredményvizsgálatokban. - A munkaközösségek részt vállalnak a nevelési értekezletek előkészítésében, a témával kapcsolatos szakirodalom összegyűjtésében. - A közösen használt szemléltetőeszközökért, tantárgyi segédanyagokért a munkaközösség tagjai közösen vállalják az erkölcsi és az anyagi felelősséget. A leltározást is közösen végzik. - A munkaközösségek részt vesznek az óvodai, iskolai hagyományok kialakításában. Kezdeményezik a korszerű módszerek bevezetését és elterjesztését. - Évente 3-4 alkalommal megbeszélést tartanak a programjukban meghatározott tematika szerint. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: - tartalmi és módszertani elvárások tökéletesítése, - a követelményrendszer kialakítása és értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése és lebonyolítása, - pedagógiai kísérletek elvégzése, - a munkatársi közösség fejlesztése, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, - javaslattétel a tankönyvekre. A munkaközösségek száma a feladatok növekedésével változtatható. Egy pedagógus tagja lehet több munkaközösségnek is. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató tanács hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy a főigazgató bízza meg. Beszámolásra vonatkozó rendelkezések Az éves munkaterv alapján az intézményegység-vezetők és a munkaközösség vezetők év végén beszámolnak az elvégzett munkáról.

83


9. A szülők és diákok szervezetei 9.1.

A szülői szervezet kapcsolattartási rendje a főigazgató és az intézményegység vezetők között

A szülői szervezet (közösség) Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásán részvételi joga van.

9.1.1. A szülői közösséggel való kapcsolattartás az óvodában Egy csoport szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető óvónő közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezetet az óvodavezető a munkatervben rögzített időpontokban nevelési évenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad a z intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői közösség véleményét és javaslatait. A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményegység vezetővel, tagóvoda vezetővel A szülői szervezet véleményezési, egyetértési jogait gyakorolja az alábbiak vonatkozásában: Véleményezési jog - Nevelési program - Minőségirányítási Program vonatkozásában. Véleményezési és egyetértési jog -

Házirend és a munkaterv nevelési év rendjét meghatározó részét illetően

84


A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülő csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás – évente legalább kétszer – fogadó órákon történik. A szülői értekezletek rendje A csoportok szülői közössége számára az óvoda nevelési évenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az óvodapedagógus az óvodavezető vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a nevelési év rendjéről, feladatairól. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető és a szülői közösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadó órák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadó órákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. Az óvodapedagógusok a szülővel előre egyeztetett időpontban fogadó órát tartanak. Ezt a szülő is és az óvodapedagógus is kezdeményezheti. A szülők írásbeli tájékoztatása hirdetőtáblákon történik.

9.1.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás az iskolában Az osztályok Szülői Közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályokban megválasztott 2 tagú választmány képviseli a Szülői Közösséget, képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Az osztályok Szülői Közösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választhatják: - elnök - elnökhelyettes Az osztályok Szülői Közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az igazgatóhoz, intézményegység vezetőségéhez. Az intézményegység Szülői Közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az intézményegység Szülői Közösség vezetősége. Az intézményegység Szülői Közösség vezetőségének munkájában az osztály Szülői Közösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az intézményegység Szülői Közösség elnöke közvetlenül az intézményegység vezetőjével, igazgatójával tart kapcsolatot.

85


Az intézményi Szülői Közösség vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményi Szülői Közösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illeti meg: - megválasztja saját tisztségviselőit, - kialakítja saját működési rendjét, - az intézményi munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel, tanulókkal és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben, - a vezetők és a Szülői Közösség kapcsolattartási rendje. Szülői Közösség működési feltételeinek biztosítása (helyiségek használata, az ülések jegyzőkönyvének vezetése, az iratok kezelése az igazgató, az intézményegység-vezető feladata). A Szülői Közösséggel az együttműködés tartalmát és formáját a főigazgató, az igazgató, az intézményegységek vezetői a munkaterv, illetve feladatterv, valamint a Szülői Közösség munkaprogramja előkészítési fázisában egyeztetik. A jogszabályból következő, a Kertvárosi Főigazgatóság egészét érintő ügyekben a főigazgató, az iskolai egységet és az óvodát érintő ügyekben az intézményegység-vezető a felelős a Szülői Közösség elé kerülő előterjesztésekor. Ha a Szülői Közösség az intézmény, vagy valamely intézményegység működésével kapcsolatban véleményt nyilvánított, vagy a szakalkalmazotti értekezlet, illetőleg az iskolai, óvodai nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a főigazgató dönt a vélemény és a javaslat előzetes vezetői, szakmai vagy igazgatótanácsi megtárgyalásáról. A javaslat szakalkalmazotti, nevelőtestületi előterjesztését az igazgató, valamint az illetékes intézményegység-vezető szervezi meg. Az iskola és óvoda intézményegységben működő Szülői Közösség részére az intézményegység-vezető, az igazgató évente egy alkalommal ad tájékoztatást az intézmény munkájáról.

86


Iskolaszék Az oktató-nevelő munka segítésére az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésére Iskolaszék működhet. Az Iskolaszék tagjainak megválasztását, jogkörét, működését, kapcsolattartásának módját az Iskolaszék Szervezeti- és Működési Szabályzata határozza meg.

9.2.

A diákönkormányzat és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje

9.2.1. Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményegység-vezető bízza meg.

9.2.2. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeik képviseletére a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolai intézményegységekben diákönkormányzat működik. Az intézményi diákönkormányzat jogosítványait az intézményi diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az intézmény diákönkormányzatának jogosítványait, az intézményi diákönkormányzatot segítő nevelő is érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az intézményi diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az intézményi diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az intézményi diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az intézményi diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az intézményegységvezető bízza meg.A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót. Az erre vonatkozó igényt az igazgató titkárságvezetőjénél kell bejelenteni. Az intézményi diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézményegység-vezetőjének (igazgatójának) vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatni kell az intézményi élet egészéről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményegység-vezető felelős. A diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiségeket, berendezéseket az intézményegység-vezetője (igazgató) köteles biztosítani, a működtetéshez szükséges anyagi feltételeket a DÖK bevételek fedezik.

87


10. A tanulók rendszeres tájékoztatásának, véleménynyilvánításának formája és rendje A tanulók rendszeres tájékoztatása az intézményegységi specialitásoknak megfelelően a házirendben szabályozottak szerint történik.

10.1. A nevelők és a tanulók A tanulókat az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról - az intézményegység-vezető (igazgató) - az intézményi diákönkormányzat vezetőségi ülésén 6 havonta - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - az intézmény honlapján keresztül folyamatosan - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, stb. tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az intézmény igazgatótanácsához, az osztályfőnökükhöz, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi székhez fordulhatnak.

10.2. A nevelők és a szülők A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról a - főigazgató • az intézményi szülői értekezleten tanévenként 1 alkalommal • az intézmény weblapján keresztül. - az osztályfőnökök • szülői értekezleten tájékoztatják.

88


A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi lehetőségek szolgálnak: - a családlátogatások - a szülői értekezletek - a nevelők fogadó órái - a nyílt tanítási napok - a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadó óráinak időpontját az intézmény munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az intézményegység-vezetőjéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az intézmény fenntartójánál - az intézmény irattárában - az intézmény könyvtárában - az intézmény nevelői szobáiban - az intézmény főigazgatójánál és intézményegység-vezetőnél (igazgatóknál) - az intézmény weblapján. A házirend előírásai nyilvánosak, annak az adott intézményegységre vonatkozó részeit minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. - A házirend egy-egy példánya megtekinthető: - az intézmény irattárában - az intézmény könyvtárában - az intézmény nevelői szobájában - az intézmény főigazgatójánál - a intézményegység vezetőjénél (igazgatónál) - az osztályfőnököknél - a diákönkormányzatot segítő nevelőnél - az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőjénél.

11. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a fejezetet az intézményegységek házirendjei tartalmazzák.

89


12. A Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ könyvtárai működésének szabályai, feladatai, rendje 12.1. Az iskolai könyvtárak sajátosságai Az intézményben a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében kettős funkciójú intézményi könyvtár működik. Az intézményi könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az intézményi könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az intézményi könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros a felelős. Az intézményi könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat az egyes intézményegységek gyűjtőköri szabályzatai alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az intézményi könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az intézmény dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az intézményi könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az intézményi könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes, informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

90


A könyvtár szolgáltatásait csak azon intézményi dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az intézményi könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. Az intézményi könyvtár tanítási napokon az intézményegységek által meghatározott időpontokban működik. A nevelőknek az intézményi könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárossal egyeztetniük kell. Az intézményi könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) az intézményegységek könyvtári szabályzatában meghatározott időtartamra lehet kikölcsönözni. Az intézményi könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek számítógépes szoftverek muzeális értékű dokumentumok. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve, ha a kikölcsönzött dokumentumokat az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az intézményegység-vezetője (igazgatója) határozza meg. Az intézmény könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg.

12.1.1.

Kertvárosi Főigazgatóság Móricz Zsigmond Általános Iskola

A könyvtári tagság feltételei, az olvasók jogai A könyvtár tagjai lehetnek az iskola tanulói és dolgozói. Beiratkozáskor a könyvtárlátogató neve regisztrálásra kerül az Olvasók kölcsönzésének nyilvántartása című füzetben. A könyvtári tagság a tanuló, dolgozó jogviszonyának megszűnéséig tarthat. Az intézményi könyvtár működési rendje: - Az intézmény iskolai könyvtárat működtet. - A tanításhoz és tanuláshoz szükséges dokumentumokat gyűjti, gondozza, helyben használatát és kölcsönzését biztosítja. - Szükség esetén mód van könyvtárközi kölcsönzésre is. - Kapcsolatot tart a városi és megyei könyvtárral. - Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások a könyvtárban. - Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy tanévre kikölcsönöz /ezeket a tankönyveket a könyvtári állománytól elkülönítve kezeli/.

91


-

A könyvtár működtetéséért az iskolai könyvtáros a felelős. Feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. A könyvtári gyűjtemények gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat és a nevelők javaslatainak figyelembe vételével történik. A könyvtárban megtartott foglalkozásokat rendszeresen fel kell jegyezni. A könyvtár nyitva tartási ideje tanévenként változhat. A könyvtár kulcsa a könyvtárosnál elzárva található.

A könyvtár szolgáltatásai Kölcsönzés Az iskolai könyvtár a tanulók számára csak könyveket kölcsönöz. A tanulók egy alkalommal két könyvet kölcsönözhetnek ki, maximum két hétre. Mód van egy alkalommal hosszabbításra is. Ez alól kivételt jelentenek a tankönyvek, a kötelező irodalmak, a szótárak és a helyesírási szabályzat. A pedagógusok a munkájukhoz szükséges dokumentumokat egy tanévre kölcsönözhetik ki, mód van egy alkalommal a hosszabbításra is. A tankönyveket egy tanévre, a kötelező irodalmakat, az idegen nyelvű szótárakat hosszabb időre is lehet kölcsönözni /Helyesírási szótárt nem lehet kölcsönözni/. Helyben használat Kölcsönzési idő alatt (illetve előzetes egyeztetés, megbeszélés alapján más időpontban is) a könyvek, kézikönyvek, folyóiratok, kéziratok, az iskola helyi tanterve, pályázati munkák, iskolai rendezvények forgatókönyvei és egyéb iskolai dokumentumok helyben használhatók. Szintén kölcsönzési idő alatt tantárgyakhoz kapcsolódó számítógépes programokkal lehet a tananyagot gyakorolni, elmélyíteni. Tájékoztatás Tanulóknak az egyes műveltségterületekhez kapcsolódó házi és egyéb feladataik megoldásában segítséget nyújt a könyvtáros kölcsönzési idő alatt. Könyvtárközi kölcsönzés Elsősorban pedagógusoknak, iskolai munkájuk segítése érdekében végez a könyvtár könyvtárközi kölcsönzést.

92


12.1.2.

Kertvárosi Főigazgatóság Váci Mihály Általános Iskola

A könyvtár célja, feladata -

-

-

-

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskola könyvtára az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a tanuláshoz szükséges könyvek, dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, nyilvántartását, gondozását, megőrzését és használatát biztosítja. A könyvtár lehetőséget teremt tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megtartására. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása – a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található „Gyűjtőköri Szabályzat” alapján – a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. A könyvtár valamennyi diák és pedagógus kulturális érdekét, igényeit szolgálja, ezért a fejlesztése kiemelten fontos. A könyvtár működése nélkülözhetetlen a megalapozott tudás elsajátításához, a sokoldalú művelődéshez, a fiatalok személyiségének, érzelmi világának fejlődéséhez, a kulturált magatartás kialakulásához.

A könyvtár vezetőjének feladata Az iskolai könyvtárt az igazgató által kijelölt pedagógus részmunkaidőben – vezeti. Az iskolai könyvtár működéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait „munkaköri leírásuk” is tartalmazza. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az alábbi feladatokat látja el a könyvtár, melynek szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai: -

dokumentumok nyilvántartása és helyben történő használata, a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, őrzése, gondozása, kölcsönzés, tájékoztatás, tartós tankönyvek év eleji kiadása és év végi begyűjtése, egyéni- és csoportos használat biztosítása, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása számítógépes informatikai adatszolgáltatás rendszeres kapcsolatfenntartás a Győrszentiváni Könyvtárral.

93


A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros-tanár tudomására kell hoznia. A könyvtár működésének rendje -

-

Működés: a könyvtár működési szabályzata szerint. Nyitva tartás: az éves munkatervben kerül meghatározásra. Beiratkozás: személyesen történik, ingyenes. A könyvtárhasználók köre: az iskola diákjai, felnőtt dolgozói. A nevelőknek a könyvtárban tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 3 alkalommal meghosszabbítható). A könyvtárhasználat szabályait a könyvtáros ismerteti a könyvhasználókkal. A könyvtárból csak kölcsönözhető dokumentumok hozhatók ki, a kézikönyvtár használata csak a helyszínen lehetséges. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve, ha a kikölcsönzött dokumentumokat az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy tanító javaslata alapján az intézményegység-vezetője (igazgatója) határozza meg.

94


12.2. Kertvárosi Főigazgatóság Gyirmót-Ménfőcsanak Közművelődési Intézmény Egység és Könyvtár Az intézményi könyvtár működési rendje -

-

-

-

-

-

Könyvtárunk a nevelő-oktató munka a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése és a lakóterület igényeinek kielégítése érdekében kettős funkciójú, iskolai és közművelődési könyvtár, a jogszabályokban meghatározott szabályok szerint működik. Célja: az oktatási, nevelési és művelődési tevékenység segítése, az intézmény óvodásainak, tanulóinak és dolgozóinak magas szintű könyvtári ellátása iskolai könyvtárként. Közművelődési könyvtári funkció ellátása érdekében az itt élő lakosság tanulási, művelődési, információs és szórakozási igényeinek biztosítása, könyvtári ellátása. Együttműködik a város iskolai és közkönyvtáraival, közgyűjteményekkel, művelődési intézményekkel és a helyi civil szervezetekkel. A közművelődési könyvtár feladatai: Területi jellegű, általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár, a könyvtári szolgáltatásokat a vonzáskörzetében a lakosság érdekeit, érdeklődését figyelembe véve szervezi meg. Az általános művelődési igények kielégítése, az olvasói ízlés fejlesztése, az általános, a szakmai, valamint a közéleti tájékozódás segítése, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése. Gyűjteményét folyamatosan gyarapítja, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja. Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásának elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Használói számára biztosítja a magyar és az egyetemes kultúrkincshez, a hazai és a nemzetközi információkhoz és tudásanyaghoz való szabad hozzáférést. Olvasószolgálati munkájában differenciáltan megszervezett tájékoztató tevékenységet folytat. Katalógusai segítségével sokrétűen feltárja állományát. Irodalmi, művészeti, tudományos ismeretterjesztő tevékenységet folytat, rendezvényeket, kiállításokat szervez. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

95


-

A könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatos tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Megyei Könyvtár. A könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros a felelős. A könyvtáros részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. A könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. A könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

A könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl. számítógép-használat, internet elérés, stb.) - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak az veheti igénybe, aki a könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás 1 év időtartamra a nyitva tartás alatt bármikor történhet. Tanulóink részére a beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy évre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. A könyvtár nyitva tartása évente kerül megállapítása a szülői igények és a törvényi előírások alapján. A nevelőknek a könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárossal egyeztetniük kell. A könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek - számítógépes szoftverek - muzeális értékű dokumentumok. A könyvtár használó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve, ha a kikölcsönzött dokumentumokat az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az intézményegység-vezetője (igazgatója) határozza meg. Egyéb szolgáltatások Előzetes egyeztetés alapján a könyvtár helyt ad: - könyvtárhasználati óráknak,

96


-

különböző szaktárgyi versenyek lebonyolításának, szabadidős tevékenységeknek, a tanórákhoz, egyéb iskolai foglalkozásokhoz kapcsolódó videofilmek megtekintésének. A könyvtárban tartott foglalkozásokat minden esetben be kell jegyezni az e célra rendszeresített füzetbe. A foglalkozások után a könyvtártermet rendben kell hagyni.

Az olvasó kötelességei - A rendszeres könyvtárhasználat. Az olvasók kötelesek havonta (hosszabbítás esetén a hosszabbítás letelte után) a kikölcsönzött könyveket épségben visszahozni. - Rongálás vagy elvesztés esetén a könyvtáros a 3/1975. (VII.17.) MM-PM rendelet alapján járhat el. Az olvasó az elveszett vagy megrongált dokumentumot egy másik példányával pótolhatja, illetve a könyvtár a dokumentum pénzbeli megtérítését követelheti. - A tanulók illetve a dolgozók jogviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni.

A könyvtár nyitva tartása A könyvtár nyitva tartása tanévenként változhat. Az adott tanévben érvényes nyitva tartási idő a könyvtár bejárati ajtaján (valamint az iskolai faliújságokon, és az osztálytermekben) megtalálható.

13. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja A Kertvárosi Főigazgatóság széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a lakóhelyi, megyei és országos szakmai és társadalmi szervezetekkel, valamint az egyházakkal. A külső kapcsolatok rendszerét és szintjeit a Kertvárosi Főigazgatóság főigazgatója határozza meg. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás a főigazgató feladata. Az intézményegység vezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel. Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

a fenntartóval (Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata), a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és a polgármesteri hivatallal (Győr Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala 9021 Győr, Városház tér 1.), a Megyei Pedagógiai Intézettel (9021 Győr, Árpád u. 32.), helyi oktatási és művelődési intézmények vezetőivel és tantestületeivel, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttal (9024 Győr, Bem tér 15.)

97


-

Győri Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központ (9023 Győr, Török I. u. 36.), Győr-Moson-Sopron Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (9023 Győr, Cirkeli u. 31.), Győri Családsegítő Szolgálat (9023 Győr, Szigethy A. u. 109.), az óvoda a helyi bölcsödével is, győri nevelési-oktatási-közművelődési intézményekkel, iskola-egészügyi szolgálattal, a Megyei Művelődési Központtal, Általános Művelődési Központok Országos Egyesületével.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért a főigazgató felelős. Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal. Ezek felsorolása az éves munkatervben kerül rögzítésre. A Győri Családsegítő Központtal való közvetlen kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök, az igazgatóhelyettesek, valamint az óvodai intézményegység-vezető feladata. Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval az általános iskola igazgatóhelyettesei és az óvodai egységvezetők tartják a közvetlen kapcsolatot. A közoktatási törvény 39. § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

14. Tájékoztatás az intézmény munkájáról, szervezetéről A Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ közös honlapot működtet, ahol az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb információk, az intézmény alapdokumentumai és legfontosabb eseményei megtalálhatók.

15.

Az iskolai intézményegységek tankönyvellátási rendje

A tankönyvellátás megszervezéséért az intézményegység-vezetők felelősek. Az intézmény éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: -

elkészíti a tankönyvrendelést, részt vesz a tankönyvterjesztésben.

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő intézményi dolgozókkal az intézmény főigazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: -

a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, 98


-

a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

Az intézmény főigazgatója intézményen kívüli vállalkozással is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: -

a tankönyvrendelés elkészítésének módját, a tankönyvrendelésben résztvevő dolgozók díjazásának módját és mértékét, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

A magasabb jogszabályok előírásai alapján a tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelőtestület döntése előtt az intézményegység-vezetője, az osztályfőnökök, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri azon tanulók igényeit, akik az intézménytől tankönyvet szeretnének kölcsönözni, illetve mely tanulók részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a tankönyvfelelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről az intézmény főigazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az intézményi széket, az intézményi szülői szervezetet, a diákönkormányzatot és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az intézményegység-vezető írásban értesíti a szülőket. Az intézmény biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az intézmény részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább 25 %-át tartós tankönyv, illetve az intézményben alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az intézmény tulajdonába, az intézményi könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az intézményi tankönyvrendelést az intézmény főigazgatója által megbízott intézményi dolgozók készítik el. A tankönyvjegyzékből az intézmény helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az intézmény mely tankönyvek vásárlására fordítja. Az intézménytől kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulóknak (szülőnek) az intézmény részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézményegység vezetője határozza meg.

99


16. A többcélú közös igazgatású intézmény intézményegységeinek az SZMSZ alá tartozó egyedileg szabályozott területei 16.1. Az intézményben folyó belső ellenőrzési vonatkozó szabályok Az intézményi belső ellenőrzés feladatai: -

biztosítsa az intézmény törvényes (jogszabályokban, az intézmény pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, - az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, - tárja fel és jelezze az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt. - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei a Belső Ellenőrzési Szabályzatban kerültek rögzítésre.

16.2. A pedagógiai nevelő-oktató munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: -

-

biztosítsa a z intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályokban, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az intézmény pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: -

főigazgató intézményegység-vezetők intézményegység vezető helyettesek munkaközösség-vezetők.

100


A főigazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A főigazgató közvetlenül ellenőrzi az intézményegység vezetők és a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. Az ellenőrzés módszerei: beszámoltatás és célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. A főigazgató az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban, valamint beszámolásnak minősül az is, hogy a Kertvárosi Főigazgatóság vezető testületi szerve az intézményegység tevékenységét vagy annak részterületét értékeli. Az intézményegységekben folyó szakmai munkát az igazgató, intézményegység-vezető ellenőrzi. Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a „Belső ellenőrzési szabályzat határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az intézményi munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv és az IMIP határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért a főigazgató felelős. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: -

a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: • az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, • a tanítási óra felépítése és szervezése, • a tanítási órán alkalmazott módszerek, • a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, • az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.

A tanítási órák elemzésének intézményi szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény igazgató tanácsa határozza meg: - a tanórán kívüli nevelőmunka - az osztályfőnöki munka eredménye - közösségformálás A belső ellenőrzés rendjét az intézményegységek éves munkaterve tartalmazza.

101


16.2.1.

Az óvoda belső ellenőrzési rendszere

A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény vezetője a felelős. Az ellenőrzés célja: - a tervezett pedagógiai feladatok kellő időben és megfelelő minőségben történő megvalósulása, - megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjtése, elemzése, - a tényleges állapot összehasonlítása pedagógiai céllal, - a nevelési program megvalósulásának ellenőrzése, ténymegállapítás és értékelés, - visszajelzés a pedagógusnak munkája színvonaláról, - a vezetői irányítás, tervezés segítése. A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai -

-

biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működést, segítse elő az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát, az óvoda vezetősége számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

Óvodákban a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak - intézményegység-vezető - intézményegység vezető- helyettes - szakmai munkaközösségek vezetői - minőségügyi csoport. Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során - a pedagógusok munkafegyelme, - színvonalas csoportmunka teljesítése, - a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége, - a nevelői munka színvonala, stb. - a munkatervben megfogalmazott célok szerint történik.

102


Az ellenőrzés fajtái -

tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés, spontán, alkalomszerű ellenőrzés, a problémák feltárása, megoldása érdekében a napi felkészültség felmérésének érdekében.

Az óvodán belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességei az IMIP határozza meg. A belső ellenőrzés rendjét az intézményegységek éves munkaterve tartalmazza.

16.3. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt a Ménfőcsanaki és Győrszentiváni Gyermekorvosi és Fogászati Rendelő vezetőjével. a megállapodásnak biztosítani kell - az iskolaorvos rendelését a gyermekorvosi rendelőben (tanévenként meghatározott időpontban) - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: • fogászat: évente 1-1 alkalommal (óvoda-iskola) • belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal (óvoda ill. 1.,5.,7.osztály) • szemészet: évente 1 alkalommal (1., 3., 5.,7. évfolyam) - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát. A szűrővizsgálatok idejére az intézmény felügyeletet biztosít. A tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai tisztasági szűrővizsgálatát évente szükség szerint min. 1 alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az intézmény felügyeletet biztosít. A dohányzás szabályozása A nemdohányzók védelméről szóló törvénymódosítás teljes dohányzási tilalmat ír elő az óvodákban és iskolákban. Az intézmények egyetlen helyiségében, valamint az intézményhez tartozó külső területen /udvar/sem lehet dohányozni, nem jelölünk ki dohányzó helyet. „Nem dohányzó intézmény” tábla kifüggesztéséről gondoskodunk, szülő figyelmét is felhívjuk. A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén bírság megfizetésére a felelős személy kötelezhető. A már alkalmazásban levő közalkalmazottnak el kell fogadni a megváltozott munkahelyi körülményeket.

103


16.4. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő-óvó előírások) 16.4.1.

Intézményi védő, óvó előírások

Az óvoda és az iskola saját működési szabályzatában határozza meg a vezetők és pedagógusok, valamint más alkalmazottak feladatait a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén. Ha a balesetet az óvodához vagy iskolához nem tartozó alkalmazott észleli, haladéktalanul meg kell adni a szükséges segítséget és értesíteni kell az intézményegység vezetőjét, illetőleg bármely alkalmazottját a további intézkedések megtétele érdekében.

16.4.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében illetve baleset esetén.

tanulói

és

Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban: Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az intézmény helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. Az óvodai élet szerves részeként meg kell ismertetni a gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat. Az ismeretek tényét és tartalmát az óvodapedagógusok nevelési terveibe építik. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki és egészségnevelési órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a baleset megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell

104


• • •

az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény /baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezéskor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat/, • a menekülés rendjét, • a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. • tanulmányi kirándulások, túrák előtt, • közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, • a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. a tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az intézmény főigazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi szabályzata) tartalmazza.

16.4.3.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek idején

A tanulók, gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült tanulót, gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, • minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményegység igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlevő több nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az intézményegység igazgatójának a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben 105


kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok alapján: • a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, • A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt a főigazgatóságra kell küldeni, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. • A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézményi munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

16.5. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézményegységekben történt rendkívüli eseményről az intézményegység-vezető a főigazgatót haladéktalanul tájékoztatni köteles. A főigazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen. Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), • a tűz,

• a robbantással való fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézményegység igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: egységvezetők, 106


igazgatóhelyettesek A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a/ a fenntartót b/ tűz esetén a tűzoltóságot, c/ robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, d/ személyi sérülés esetén a mentőket, e/ egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után a főigazgató, intézményegység-vezető, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermek- és tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden gyermeknek, tanulónak távoznia kell, ezért a nevelőnek a tantermen, csoportszobán kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A helyszínt és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia, hogy a létszám a magával vitt naplóban szereplő gyerekekkel egyezzen. Az főigazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg- felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, • az elsősegélynyújtás megszervezéséről, • a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményegységvezetőnek, igazgatónak vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), • a közmű (víz, gáz, elektromos vezeték, stb.) helyéről,

107


• az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója, valamint a gyermekek és tanulók kötelesek betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére – bombariadó terv” tartalmazza. A tűzriadó terv és bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézményegységek helyiségeiben kell elhelyezni. Bombariadó alkalmával az intézmény kiürítése a tűzriadó-terv szerint történik. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről a főigazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

108


A Főigazgatóság logója:

Az intézményegységek logói

0

Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ

Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola 9012 Győr, Kisdobos u. 1-5. Tel.: 96/556-200, Tel./fax: 96/556-203 e-mail: [email protected] weblap: www.psamk.sulinet.hu

__________________________________________________________________________________________

109


Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ Ménfőcsanaki Dr. Torda István Óvoda 9012 Győr, Horgas út 21. Tel/Fax: 96/449-297 E-mail: [email protected]

110


17 Záró rendelkezések A Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzatát a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Az SZMSZ fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépett szervezeti- és működési szabályzatot meg kell ismertetni a Kertvárosi Főigazgatóság azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a szakalkalmazotti értekezletnek, továbbá azokkal, akik kapcsolatba kerülnek a Kertvárosi Főigazgatósággal és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ előírásai vonatkoznak az intézmény minden alkalmazottjára és az intézmény külső használóira. A Kertvárosi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei: • • •

Szervezeti felépítést mutató vázrajz bombariadó terv katasztrófa-, tűz és védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje

A Kertvárosi főigazgatóság önálló belső szabályzatai, amelyek fenntartói jóváhagyást nem igényelnek, de az intézmény működéséhez hozzátartozó kérdéseket rendeznek: • • • • • • • • • •

Számviteli és Pénzügyi Szabályzat Belső Ellenőrzési Szabályzat Kollektív Szerződés Pénztár Szabályzat Leltározási Szabályzat Selejtezési Szabályzat Iratkezelési Szabályzat Számlarend Bizonylati Szabályzat Fizetési előleg kérelem szabályzat

111


A Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és jóváhagyása

Záradék A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Kertvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ szakalkalmazotti értekezlete a …………………………………..………..-án megtartott határozatképes értekezleten ……...%-os szavazataránnyal elfogadta, A Közalkalmazotti Tanács képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. ……………………………… KAT-elnök A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskolai diákönkormányzatok ………….………………………napján tartott ülésükön véleményezték és elfogadásra javasolták.

…………………….……………………………….. Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Ált. Isk. diákönkormányzatának vezetője

……………………………………………….. Móricz Zsigmond Általános Iskola diákönkormányzatának vezetője

……………………………………. Váci Mihály Általános Iskola diákönkormányzatának vezetője A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezetek vezetősége ………………..…. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ………………………………………………………. …………………………………………………. Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Ált. Isk. Móricz Zsigmond Általános Iskola szülői szervezetének vezetője szülői szervezetének vezetője

…..……………………………………. Váci Mihály Általános Iskola szülői szervezetének vezetője ………………………………………………………. …………………………………………………. Ménfőcsanaki Dr Torda István Óvoda Szentiváni Óvoda szülői szervezetének vezetője szülői szervezetének vezetője

Alasztics Ildikó főigazgató

112


A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó önkormányzat a ………./……számú, ……..……………………. kelt határozatával, intézkedésével jóváhagyta.

Győr, 2012……………………………

……………………….. Borkai Zsolt polgármester

113

A KERTVÁROSI KÖZOKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG, ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents