A KELEBIAI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA
MÓDOSÍTOTT
HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA
2010.
2
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZET
3
II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1. Gyermekkép 2.2. Óvodakép
4 4 5
III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1. Az egészséges életmód alakítása 3.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
6 6 9 12
IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételek 4.2. Tárgyi feltételek 4.3. Az óvodai élet megszervezése 4.4. Az óvoda kapcsolatai
17 17 18 19 21
V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 5.1. Játék 5.2. Vers,mese 5.3. Ének, zene, énekes játék 5.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka 5.5. Mozgás 5.6. A külsE világ tevékeny megismerése 5.7. Matematikai tartalmú tapasztalatok 5.8. Munka jellegG tevékenységek 5.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
25 25 28 31 35 39 42 45 48 50
VI. A FEJL DÉS JELLEMZ I AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
51
VII. GYERMEKVÉDELEM
52
VIII. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, RENDEZVÉNYEI 8.1. Népi szokásokon alapuló hagyományos ünnepek 8.2. A gyermekélet hagyományos ünnepei 8.3. Egyéb rendezvények
54 55 55 56
FELHASZNÁLT IRODALOM
57
ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK
58
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Mellékletek: Eszközjegyzék
59
3
I. BEVEZET
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja - a hazai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, pedagógiai kutatások eredményeire építve, az emberi jogok és alapvetE szabadságjogok , valamint a gyermeket megilletE jogok biztosítása érdekében - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvetE szabadságok tiszteletben tartásának megerEsítésére kell irányulnia, az egyenlE hozzáférés biztosításával. b) A gyermeket – mint fejlEdE személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg. c) A gyermek nevelése elsEsorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítE szerepet játszanak. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különbözE – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körG módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévE óvodai nevelési programok egymásra épülE, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága , az óvodai nevelés sokszínGsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. 2. Az óvodai nevelési program elkészítésekor figyelembe kell venni: a) a Nemzeti,etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, ha az óvoda nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez, b) a Sajátos nevelési igényG gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényG gyermek nevelését végzi.
4
II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1. Gyermekkép
„ Nincs még egy ilyen kor, amikor a gyermeknek Nagyobb szüksége lenne az értelmes segítségre, És minden, ami akadályozza a kreatív tevékenységben, A tökéletesség egy részének esélyét csökkenti.” ( Montessori)
Az Alapprogram a gyermeki személyiségbEl indul ki, abból, hogy az ember gyermek egyedi, mással nem helyettesíthetE individuum és szociális lény egyszerre. Világunk felnEttekre szabott, méretei, eszmeisége a „ nagyok” elvárásait tükrözi. Ebben a zaklatott, nehezen érthetE világban kell, hogy legyen helyük a gyermekeknek. Fel kell Eket emelnünk, hogy lássanak, halljanak, és ha kell guggoljunk hozzájuk, hogy mi is lássuk és halljuk Eket. Akkor megértjük, mit is kívánnak Ek! Hogy elérjék a fogast, legyEzzék az óriást, legyen varázsceruzájuk és hétszínviráguk. A csodát kérik tElünk és a segítséget, hogy megfejthessenek száz és ezer titkot. Szóval, pillantással kérik tElünk, hogy szeressük Eket, mert Ek olyan Eszintén tudnak szeretni. Ha igazán odafigyelünk rájuk és tiszteljük Eket, akkor Eszinte lesz minden megnyilvánulásuk, és egyéniségüket fel nem adva válnak EMBERRÉ. A gyermek fejlEdE személyiség, fejlEdését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerGségei, a spontán és tervszerGen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevE személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelEen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlE hozzáférést. Az óvodáskor szenzitív – érzékeny, fogékony idEszak a különbözEségek elfogadására. A játék elsEdlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövE gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttmGködEvé, segítEkésszé válik. A játék a gyermek elsEdleges, meghatározó tevékenysége, amely a lehetE legnagyobb mértékben hat szinte valamennyi pszichés, motoros, szociális személyiségkomponensre. A gyermek felfedezE hajlama, kiváncsisága, tevékenységi vágya, a felnEtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetEségeit és korlátait. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének elsE formái, fejlEdik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erEsödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Az óvodai nevelés kerüli a nemi sztereotípiák erEsítését, elEsegíti a nemek társadalmi egyenlEségével kapcsolatos elEítéletek lebontását. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözEségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelE mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs.
5
2.2. Óvodakép
NevelEtestületünk biztosítja a gyermekek fejlEdésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó- védE, szociális, nevelE-személyiségfejlesztE. Közvetetten segítjük az iskolai közösségben történE beilleszkedéséhez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlEdését. Településünk és környezete biztosítani tudja a gyermekek számára a jó levegEt, a természet nyújtotta összes lehetEséget, a természet szépségét,a régmúlt idEk természetbeni gazdagságát. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. 2. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlEdését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elEsegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérE fejlEdési ütem figyelembevételével. 3. Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. b) a nevelés lehetEvé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlEdését, az egyéni készségek, képességek kibontakoztatását c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek mindig a gyermek személyiségéhez kell igazodnia 4. A külsE és belsE környezetünket úgy formáljuk, hogy érzelmi biztonságot nyújtó derGs, szeretetteljes óvodai légkört alakítsunk ki . Gondoskodunk a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhetE sokszínG – az életkornak és fejlettségnek megfelelE tevékenységekrEl, különösen a mással nem helyettesíthetE szabad játékról. Mindezen tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek képességeihez igazodó mGveltségtartalmak közvetítésérEl. Biztosítjuk a kisgyermek egészséges fejlEdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az óvodai nevelés gyermekközpontúsága mellett megvalósítandó a befogadó (inkluzív) nevelés legtágabb értelmezése összhangban: - az egyenlE hozzáférés elvével - a multi és interkultúrális nevelés szemléletével, - a gyermeki szükségletek kielégítésével, - az egyéni bánásmóddal, - a gyermek egyéni készségei, képességei kibontakoztatásával. 5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítanunk kell a kisebbség nyelvi nevelését,a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetEségét. 6. A hazájukat elhagyni készülE családok (továbbiakban: migráns ) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megErzését,ápolását,erEsítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetEségét, az emberi jogok és alapvetE szabadságjogok védelmét.
6 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
3.1. Az egészséges életmód kialakítása
Feladat: - megteremtjük a gyermek egészséges testi, lelki fejlEdéséhez szükséges külsE,belsE környezeti feltételeket - biztosítjuk a mozgás, levegEzés, edzés lehetEségét - napirendünkkel kialakítjuk a helyes életritmust - megalapozzuk a gyermekben a tisztaság igényét - megteremtjük a felnEtt és gyermek között a bensEséges kapcsolatot - családi és óvodai gondozási szokások összehangolása - támogatjuk önállósodásuk fejlEdését - fokozottan figyelünk a beteg gyermekekre - kialakítjuk a gyermekekben az önmaga és környezete tisztasága iránti igényességet - próbáljuk elérni, hogy a gyermek ruházata kényelmes, célszerG legyen - törekszünk a balesetek kiküszöbölésére, ha megtörténik a szülEt, azonnal értesítjük, a gyermeket ellátjuk, vagy orvoshoz visszük - szülE segítségével megfelelE étrend kialakítása - az évszaknak megfelelEen elegendE vitamin, zöldség, gyümölcs fogyasztása - megteremtjük a kulturált étkezés feltételeit, a szabályok betartására neveljük a gyermekeket. Megteremtjük az étkezések természetes, derGs légkörét. - biztosítjuk a gyermek nyugodt pihenését - megszervezzük a rendszeres védEnEi és orvosi ellenErzést - a mozgásigény kielégítése céljából minél több séta szervezése, közös élményhez jutás. A megtett út hossza és idEtartama igazodik a gyermekek életkorához. - A gyermek egészségének védelme, edzése,óvása,megErzése.
A gyermek tevékenységei:
- öltözik, vetkEzik, kiszolgálja önmagát,társait. Részt vesz környezete rendben és tisztán tartásában . - egyéni igény szerint étkezik, alszik - sokat játszik, mozog , tornázik - elvégzi a testápolással kapcsolatos tevékenységeket.
7 A fejl6dés f6bb jellemz6i: - önállóan mosdik, törülközik, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Körömkefe rendszeres használata. Ruhájuk ujját fel és letGrik, begombolják, kikapcsolják. - tisztálkodási eszközöket mindig a helyére teszik - önállóan használják a WC, figyelnek annak tisztaságát - fogat mosnak, hajukat rendben tartják - zsebkendEjüket használják, helyesen fújják az orrukat, - az önkiszolgálást teljes biztonsággal, természetes teendEként végzik. - segítenek az ágyak berakásában, a foglalkoztató átrendezésében. - önállóan tevékenykednek, észreveszik az elvégzendE feladatokat és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnEtteknek. - iskolába lépés elEtt a gyerekek önmaguk is képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelE önálló kielégítésére. - étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használják az evEeszközöket (kanál, villa, kés ) - önállóan, a megfelelE sorrendben öltöznek, vetkEznek. Holmijukat, ágynemGjüket hajtogatva helyre teszik. RuhanemGjükkel gondosan bánnak, cipEfGzEjüket megkötik. Ha fáznak vagy melegük, van,segítenek magukon. - Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az ajtókat csendesen csukják, nyitják, az eszközökkel óvatosan bánnak. - Észre veszik, ha valami hiányzik vagy nem megfelelE a csoport rendje. - A testileg egészségesen fejlEdE gyermek hatéves kora körül eljut az elsE alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdEdik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. ErEteljesen fejlEdik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
Módszertani alapelvek: -
tiszta ,egészséges , balesetmentes környezet megteremtése testi, érzékszervi problémák megelEzése, korrekciója egyéni igények, sajátosságok, képességek tudomásul vétele. bensEséges kapcsolat kialakítása önállóság fejlesztése, együttmGködés a családdal fokozatosság, rendszeresség, tevékenykedtetés.
Az integrációs nevelés feladatai: -
az egészséges életmód, a testápolás , az egészségmegErzés szokásainak kialakítása. biztonságos környezet kialakítása, harmonikus összerendezett mozgás fejlEdésének elEsegítése, a gyermek testi képességeinek fejélesztése,
8 -
az étkezések kultúrált lebonyolítása, a rossz szociális körülmények közül érkezE gyerekek esetében, az óvodai szokások bevezetését fokozatosan, utánzásos helyzetekben is végezzük ( fogmosás, kézmosás )
SNI gyermekek integrált nevelési feladatai:
-
tiszteletben tartjuk egyéni igényeibEl fakadó sajátosságait, de képességeinek megfelelEen elvárjuk a közösség elé állított normák saját szinten történE megvalósítását. Fejlettségi szintjének megfelelEen, személyre szabott elvárásokkal biztosítjuk önálló tevékenységét, s ez által a fejlEdést.
Domináns kapcsolat a nevelés más területeivel:
Anyanyelvvel: megtanulják kifejezni szükségleteiket, megismerik a testrészeket, a testápoláshoz szükséges eszközök nevét. Megfogalmazzák a tevékenységeket, gyakorlatot szereznek bizonyos kommunikációs helyzetekben. Munkajelleg; tevékenységgel: megtanulnak különbözE munkajellegG tevékenységeket az önkiszolgálás és a másokért végzett munka során. Küls6 világ tevékeny megismerése: biztonsággal igazodnak el a közvetlen környezetükben. Mozgással: egészségük megErzését szolgálja a szabadban végzett mozgás, játék, testnevelés. Egészséges testi fejlEdésüket segíti a szabadban és a csoportban tartott rendszeres testnevelés foglalkozás.
9
3.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
Feladat: -
-
Az óvodáskorú gyermek jellemzE sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derGs , kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Az óvodába lépéskor kedvezE érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – dajka, gyermek – gyermek kapcsolatot pozitív attitGd, érzelmi töltés jellemezze. A gyermekek életrendjét napirendben határozzuk meg. Ezzel megteremtjük a gyermek egészséges fejlEdéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. A gyermekek játékidEben szabadon választhatják meg a tevékenységüket A tevékenységekre vonatkozóan biztosítjuk a folyamatosságot Bevonjuk a gyerekeket a csoportszoba alakításába, szépítésébe. EgyértelmGvé tesszük mi a helyes, mit miért kell elutasítani. A gyermekekkel szemben támasztott követelmények azonos elvek szerint valósuljanak meg. Minden gyermek egyénenként fontos. Segítjük az „ én-tudat” alakulását, megerEsödését,engedjünk teret önkifejezE,önérvényesítE törekvéseinek A gyermekek figyeljenek egymásra, segítség egymást. Támogatjuk a szokás – és normarendszer megalapozását Támogatjuk a visszahúzódó gyermekek kapcsolatteremtését. Baráti kapcsolatok ápolásának segítése, társas szükségletek kielégítése, Megtapasztaltatjuk, hogy a közösen végzett tevékenység örömtelibb. Minden gyermek vállaljon feladatot, de ha kell tudjon lemondani is elképzelésérEl. Figyelemmel kísérjük a gyermeki felelEsség megnyilvánulásokat. Neveljük a gyermeket a különbözEségek elfogadására, tiszteletére. Csoportok közötti kapcsolat fejlesztése – ünnepek – bábozás,játék, ének Megteremtjük saját hagyományainkat. MegterhelE szerepeltetés elkerülése Családi ünnepek, hagyományok tiszteletben tartása. Családi világnézet tiszteletben tartása Fejlesszük a természeti, társadalmi környezet iránti fogékonyságukat, helyes esztétikai viszonyukat Hozzásegítjük a gyermeket az objektív véleménynyilvánításhoz másokról és önmagukról. Segítjük a gyermekekben a felelEsségérzet, feladattudat kialakulását. jó kapcsolat a szülEkkel, hogy kellE bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez a szabályok megalkotásában vegyenek részt a gyermekek, mert ez teszi lehetEvé az elvárásoknak való megfelelést, A nehezen szocializálható, lassabban fejlEdE, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült valamint a hátrányos helyzetG, halmozottan hátrányos helyzetG és a kiemelkedE képességG gyermekek neveléséhez biztosítjuk a sajátos törEdést, a szükséges szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus) közremGködését.
10
A gyermek tevékenységei: - életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelEen sokféle tevékenységben vegyenek részt, kedvük szerint. - élményeiket számukra vonzó formában feldolgozzák - részt vesznek az óvodai élet valamennyi területén ismétlEdE tevékenységekben. - ajándékot készítenek ünnepekre, tervezik a kellemes élményt, ígérE eseményeket - segítik egymást mindenféle tevékenységben. - azonos életkorú csoportok közös kiránduláson, mese-játék délutánon vesznek részt - kirándulni mennek a csoportok a családokkal közösen
A fejl6dés f6bb jellemz6i: -
-
-
A kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak Közös tevékenységekben vesznek részt Elfogadják a tevékenység által megkívánt magatartási formát Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre Jól ismerik a csoport tagjait, Figyelmesen és türelemmel hallgatják az óvónE és társaik közlését, kérdését Önként bekapcsolódnak a kezdeményezésbe Tisztelettel viselkednek a felnEttekkel szemben Ébredezik bennük a közösségi tudat, örülnek a közös eredményeknek Természetes szükségletté válik a közös tevékenység – csoport iránti érdeklEdés Önállóan végeznek segítségnyújtást, barátságok szövEdnek Bíznak önmagukban, társaikban Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni, késleltetni tudják szükségleteik kielégítését. Feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban,a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának,önállóságának,önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az ötéves kortól kötelezE óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlEdésének elEsegítése.
A sajátos nevelési igényG gyermekek esetében speciális szakember segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhetE el a fejlettségi szint.
11 Módszertani alapelvek: -
ÓvónE viszonya a közösségi értékekhez egyértelmG legyen Határozott,de szeretetteljes , Eszinte óvónEi magatartás Egyéni bánásmód kialakulása Konfliktus megoldó képesség kialakulása A közösség és az egyén egymásra hatása Közösségi élet szokásainak fokozatos betartása A gyermek iránti bizalom.
Az integrációs nevelés feladatai: -
már az óvodába lépéskor kedvezE érzelmi hatások érjék a gyermeket, az óvónE-gyermek, a gyermek-gyermek, dajka-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, az óvoda teremtsen lehetEséget, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje az óvoda a gyermeket a másság elfogadására, legyen jó a kapcsolat a szülEkkel, hogy kellE bizalom alakuljon ki az együttneveléshez, az óvónE segítse a gyermekbarátságok kialakulását, a gyermekek örömmel és érdeklEdéssel kapcsolódjanak be közös együttlétekbe, konfliktust feloldó meg beszélések kellE odafigyeléssel, kivárással, a szabályok megalkotásában vegyenek részt a gyerekek, mert ez teszi lehetEvé az elvárásoknak való megfelelést, érzelmileg éljék át a közös tevékenységbEl eredE sikereket, közös programok szervezése óvodai és csoport szinten, hagyományos ünnepeink ápolása.
SNI gyermekek integrált nevelési feladatai: -
empátiás képességünkre alapozva a gyermek pillanatnyi lelki állapotának, igényének megfelelE harmonikus alaphangulat biztosítása, a befogadó közösségbe olyan érzelmi légkör kialakítása, amelyben természetes érték az ember, függetlenül teljesítményének színvonalától. személyes példamutatással annak megláttatása, hogy nem vagyunk egyformák, a „másság” elfogadása, a különbözEség tolerálása. Differenciált fejlesztés: közösségi nevelés, szociális beilleszkedés, önértékelés, motiváció.
12
3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
3.3.1. Az anyanyelvi nevelés Feladat: -
-
-
-
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözE formáinak alakítása – beszélE környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelEtevékenység egészében jelen van.. Óvodánkban megteremtjük azt a légkört, ami alapja a beszédkapcsolat kialakulásának. Bármit teszünk a nap folyamán - ha mesélünk, ha kapcsolatot teremtünk, ha az élet adta lehetEségekre reagálunk, ha szokásokat, szabályokat alakítunk ezt mindig példaértékG beszéddel, követésre méltó nyelvhasználattal tesszük. Mondanivalónkat érthetE, világos formában közöljük. Mondatainkat egyszerGen, de változatosan, megfelelE hangerEvel fogalmazzuk. Gyakori, szeretetteljes beszédkezdeményezéssel, felébresztjük a gyermekek beszédkedvét, beszédértését, fejlesztjük beszédkészségét. Figyelembe vesszük a család nyelvi kultúráját, az egyes gyermekek eltérE fejlEdési ütemét. Gondoskodunk arról, hogy egyetlen gyermeket se gátoljon nyelvi lemaradás a megismerE tevékenységben, a társas kapcsolatok alakulásában. Külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekre, felderítjük problémájának okait, megkeressük a fejlEdés lehetEségeit. Ha a gyermek beszédszerveivel probléma van , vagy légzése nem megfelelE kérjük a szakember segítségét. Gondozási tevékenység során kialakítjuk a természetes párbeszédet. Ösztönözzük a gyermeket arra, hogy szükségleteit, kívánságait bátran, természetes módon fejezze ki. Segítjük a gyermekeket abban, hogy az együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el ,gyakorolják az együttmGködést, segítE kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit. A gyermek játékába bekapcsolódva természetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben, beszédben is alkalmazkodni. MunkajellegG tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, elmondjuk az eszközök nevét, összehangoljuk a munkafolyamatokat, megbeszéljük a munkamegosztás módját. Ezzel is bEvítjük a nyelvhasználat területeit, kialakítjuk a gyermekben az igényt és a képességet a beszédkapcsolatokon alapuló együttmGködésre. LehetEvé tesszük a gyermek számára, hogy elmondja véleményét a belsE képekrEl, amelyeket meg akar jeleníteni rajzolás, festés, mintázás közben. Irodalmi foglalkozásokon a kifejezésekkel, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével gazdagítjuk a gyermek kifejezEkészségét, segítjük szókincsük gyarapodását. Alkalmat teremtünk arra, hogy az általunk kitalált történetek folytatásával fejlEdjön kreatív képzeletük. Ritmikus mondókákkal, altatókkal lehetEvé tesszük a gyermek számára, hogy egyszerre hallja a nyelv zenéjét és ritmusát.
13
-
A külsE világ tevékeny megismerése közben biztosítjuk a gyermek számára, hogy megismerkedjen a tárgyak nevével, tulajdonságot jelzE kifejezésekkel, viszonyítást kifejezE szavakkal. Megteremtjük a lehetEségét annak, hogy tapasztalatok alapján kérdések és válaszok fogalmazódjanak meg okokról, következményekrEl és a gondolatokat el tudják mondani. Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatva megismertetjük Eket szaknyelvi kifejezésekkel, fogalmakkal. Képesek legyenek ítéletalkotásra, a relációk, mennyiségi és térbeli kiterjedések megfogalmazására. Rendszeresen felhívjuk a szülEk figyelmét arra, hogy a gyermek értelmi, érzelmi fejlEdésében, a gyermek – szülE kapcsolat erEsítésében igen nagy szerepe van a közös beszélgetéseknek, a beszélgetést kísérE közös tevékenységnek. Az anyanyelv ismeretére,megbecsülésére, szeretetére nevelés valamint a gyermeki természetes beszéd és kommunikáció fenntartására,ösztönzésére,támogatására való törekvés az óvodai nevelés alapvetE feladata.
Az integrációs nevelés feladatai: -
a hátrányos helyzetbEl adódó lemaradások folyamatos kompenzálása, észlelési tapasztalatok szóbeli megerEsítése, tudatosítása, szókincs bEvítés,,- tárgyak, cselekvések, eseménye, térbeli viszonyok, színek, formák, méretek, azonosságok, különbözEségek meghatározásával, irodalmi élmények feldolgozása, beszédhibák kiszGrése, javítása –logopédus, a beszédkedv fokozása, beszédkészség fejlesztése, anyanyelvi játékok alkalmazása, figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket sem gátoljon nyelvi lemaradás a megismerE tevékenységekben, társas kapcsolatok alakulásában,
A gyermek tevékenységei -
Sokat és örömmel beszélnek élményeikrEl, érzelmeikrEl, tapasztalataikról, örömeikrEl, félelmeikrEl, vágyaikról. Szívesen vesznek részt a felnEttek vagy társaik által kezdeményezett beszélgetésekben. Maguk is kezdeményezik a társalgást. Érzelmeiket nemcsak beszéddel, metakommunikációs eszközökkel is kifejezik. Hangokat, zörejeket felismernek, játékukban utánozzák azt. Verseket mondnak, mesélnek , játék közben halandzsa szövegeket mondogatnak. A nap folyamán adódó minden helyzetben megneveznek, kérdeznek, válaszolnak. KépekrEl kérdeznek, véleményt mondanak, történeteket találnak ki. A megkezdett mesét befejezik. Játék közben párbeszédet folytatnak, elképzeléseiket, véleményeiket szavakkal, gesztusokkal fejezik ki.
14 -
Aktívan rész vesznek az Eket körülvevE világ megismerésében. Nyelvi játékokat játszanak.
-
Szituációs játékokban gyakorolják, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell megnyilatkozni , reagálni, kommunikálni.
A fejl6dés f6bb jellemz6i az óvodáskor végéig: -
A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bEvült szókincsüket. ÖsszefüggE beszédükben, elbeszélésükben még nem követik a történések logikai, idEbeli sorrendjét. Beszédhelyzetekben megfelelE beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatokat. Nyugodtan és figyelmesen tudják végighallgatni az óvónEt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítE gondolataikat ahhoz igazítják. Kialakul a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedE jól érthetE, többnyire megfelelE hangsúlyozású, hanglejtésG, hangerejG és sebességG beszéd. Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelE természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükrEl. / név, lakcím, foglalkozás, szülEk neve, közlekedés, növények, állatok neve, elemi mennyiségi ismeretei vannak./
Módszertani alapelvek: -
Az óvónE minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a gyermek számára követendE példa. Beszéde legyen tiszta, érthetE, színes,kifejezE. Éljen a metakommunikáció adta minden lehetEséggel. Tartsa szem elEtt, hogy a nevelés folyamata kétoldalú. Az óvónE Eszinte „odafordulásával” fejezze ki , hogy törekszik a gyermek kapcsolatigényének kielégítésére. Az egyéni fejlEdés ütemének , a különbözEségeknek elfogadása és elfogadtatása. A gyermek kérdéseire mindenkor kapjon életkorának, érettségének megfelelE, kielégítE választ. Az óvónE gyakran kezdeményezzen beszélgetést. A gyermek segítése a különbözE beszédminták elsajátításában A szép beszéd megerEsítése. Kommunikációs helyzetek beépítése a foglalkozások menetébe.
15
3.3.2. Értelmi fejlesztés: Feladat:
-
-
-
-
Az óvodai tanulást cselekvésre, konkrét tapasztalatszerzésre, a gyermek érdeklEdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építjük. A tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntes figyelmére hagyatkozva irányítjuk. Fontosnak tartjuk kiépíteni a tanulás folyamatában az óvónEk és a gyermekek közötti érzelmi kapcsolatot, a tanulást, segítE légkört. Az eredményes tanulás érdekében törekszünk arra, hogy a gyermek kíváncsiságát, tevékenységi vágyát kielégítsük. Gyakran teremtünk a gyermek számára probléma helyzetet, hogy szellemi aktivitásra ösztönözzünk. Élje át a probléma felfedezésének és megoldásának örömét, további élményeket, tapasztalatokat szerezzen az Et körülvevE környezetrEl. Az értelmi nevelés további fontos feladata: a szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bEvítése , különbözE élethelyzetekben és tevékenységekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek / érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,gondolkodás/ és a kreativitás fejlesztése. Minden gyermek önmaga lehetEségeihez képest optimálisan fejlEdjön. Biztosítjuk a tanulás tapasztalatszerzE, képességfejlesztE, ismeretközvetítE hatásának érvényesülését. A gyermekek a tárgyakat, jelenségeket a természetes környezetükben ismerhessék meg. Az eszközök kiválasztásával ösztönözzük a gyermekeket az érdeklEdésre, aktivitásra, gondolkodási mGveletek alkalmazására, a probléma felismerésére, megoldására. A nyári hónapokban is lehetEvé tesszük, hogy a gyermekek énekeljenek, mozogjanak, rajzoljanak, mesét,verset hallgathassanak, beszélgessenek az Eket érdeklE dogokról. Az egyes foglalkozási ágak anyagának tartalmi kapcsolódását kihasználjuk.
SNI gyermekek integrált nevelési feladatai: -
a tanulás során új tapasztalatok szerzésének biztosítása a társadalmi és természeti környezetrEl az egyéni fejlEdési szintet és ütemet figyelembe véve, a pszichikus funkciók által meghatározottan a gyermek pillanatnyi állapotából kiindulva olyan célzott módszerek, tevékenységek és eszközök megválasztása, alkalmazása, amelyek segítségével a külvilágból szerzett ingerek, tapasztalatok fejlesztE módon épülnek be a személyiségbe és alkotnak alapot a további fejlEdéshez.
A gyermek tevékenységei:
16
-
Érzékszerveik segítségével cselekvéses tapasztalatokat szereznek tárgyakról, dolgokról. Elmesélik élményeiket, egyéni tapasztalataikat. Megfigyelik az Eket körülvevE világot. Apró otthoni megbízásokat teljesítenek Önállóan végeznek megfigyeléseket. Kérik a feladatokat. Ismereteket, tapasztalatokat szereznek spontán és irányított módon környezetükrEl. Részt vesznek kötetlen és kötött foglalkozásokon. Kérdeznek, véleményt nyilvánítanak, feladatokat oldanak meg, problémákat fedeznek fel. Egyéni munkaformában, - saját elképzeléseik alapján -önállóan oldanak meg feladatokat. Mikro-csoportos tevékenység közben összehangolják az együttmGködést, egymást segítve tanulnak. Együtt dolgozzák fel tapasztalataikat rendszerezE foglalkoztatás közben.
A fejl6dés f6bb jellemz6i: -
-
A gyermekek az óvodába különbözE tapasztalatokkal érkeznek, amit az életkoruk és a családi háttér határoz meg. Mivel a megismerE képesség fejlEdésének feltétele a követlen tapasztalat, a megfigyelés, ezért az óvónE feladata a figyelem irányítása a leglényegesebb ismertetE jegyekre. Az emlékezet, a képzelet fejlesztése és az ehhez fGzEdE érzelem szintén befolyásolja a gyermek fejlEdését. A kötetlen 8 – 10 perc fokozatosan a nagycsoportra 30- 35 percre növelhetE. A gondolkodás fejlEdése elEsegíti a beszéd fejlEdését. A gyermekek teljesítményének értékelésével lehetEség nyílik a javításokra. 5 – 7 éves korban már a gyermekek tudják, hogy a foglalkozás más mint a játék, ez azonban nem csökkenti a játék és a játékosság szerepét. Az óvónE törekedjen a szándékos figyelem kialakítására, végeztessen önálló megfigyeléseket. Mindig kapjon minden gyermek lehetEséget egyéni élményei, tapasztalatai elmondására. Szokjanak hozzá a tevékenységük ellenErzéséhez, képesek legyenek az esetleges kudarcok elviselésére. Az egészségesen fejlEdE gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklEdésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlEdnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik Megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, megnE a megErzés idEtartama. Megjelenik a tanulás alapját képezE szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás Képes a fokozatosan kialakuló együttmGködésre, kapcsolatteremtésre a felnEttekkel és gyermektársaival. Készen áll a tanító elfogadására. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.
17 -
Feladattudata kialakulóban van,egyre több feladat elvégzésére képes, kitartása,munkatempója,önállósága,önfegyelme alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
Módszertani alapelvek: -
A tanulás játékos jellege domináljon. A fejlEdés egyéni ütemének figyelembe vétele. A tapasztalatszerzés természetes körülmények között történjen. Az önállóság támogatása a tanulási folyamatokban. A feladattudat, feladattartás megfelelE szintG kialakítása.
IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
4.1. Személyi feltételek
Óvodánkban 10 fE felsEfokú végzettséggel rendelkezik, pedagógiai munkát segítE dajkák száma 5 fE. -
Az intézmény élén szakmailag független intézményvezetE áll Az óvodapedagógus kulcsszereplE, elfogadó segítE, támogató attitGdje modell értékG. NevelEtestület azonos célokért, azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik, a dajkákkal összehangolt munkájuk hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez, ÓvónEkre jellemzE a szakmai igényesség, természetes a folyamatos önképzés, továbbképzés, a tudás és a tapasztalatok átadása. A hátrányos helyzetG és veszélyeztetett gyermekek érdekeit gyermekvédelmi felelEs képviseli, A beszédhibás gyermekek beszédének korrigálását a szomszéd községbEl átjáró logopédus végzi. A gondozás kiemelt jelentEsége, nevelés kapcsolatépítés a gyermekekkel, önállóságuk fejlEdésének elEsegítése,együttmGködve a gondozást végzE többi munkatárssal A kapcsolatépítés lehetEségének kiemelt feladata gondozás közben az összehangolt, sürgetésmentes munka, kommunikáció, érzelem kinyilvánítás a gyermek felé.
18 -
Az óvodai nevelés tervezését,a gyermekek megismerését,fejlesztését,a fejlEdésük nyomon követését kötelezE dokumentumok, illetve az óvodapedagógusok által készített – nem kötelezE – feljegyzések,dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhetE meg. A gyermekek egészséges fejlEdését védEnE és orvos rendszeresen ellenErzi. Szakvizsgával rendelkezE pedagógusok száma három, a negyedik szakvizsgás pedagógusunk diplomája fél év múlva lesz meg, ami jelentEs segítséget nyújt a gyermekek fejlesztésében.
4.2. Tárgyi feltételek
Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését olyan módon képeztük ki, hogy szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, egészségük megErzését, fejlEdését. - óvodánk 5 csoportból áll , ebbEl egy szükség csoport. - A csoportszobákban zajlik a szabad játék, étkezés, pihenés. A gyermek heverEket a folyosón függönnyel leválasztva tároljuk. - Az oktatást szolgáló eszközöket, felszereléseket a folyosón zárt szekrényekben tároljuk. Szakkönyvek a csoportokban és a vezetEi irodában találhatók. - Tornaszobánk nincs , így a csoportban, és ha lehetséges a szabadban tornázunk. - Tálaló és mosogató konyhánkban lehetséges a gyerekekkel sütés – fEzés. - A takarításhoz megfelelE mennyiségG és minEségG háztartási gép áll rendelkezésre. - A csoportszobákat 4 évenként, a többi helyiséget évenként festettjük, - Udvarunk tágas, elegendE árnyékos és napos terület szolgál a gyermekek játékhelyéül, melyet a füves rész kivételével, fajátékokkal rendeztünk be, - Azokat a feladatokat, amelyek a gyermekek egészséges udvari tartózkodásának a feltételei, a karbantartó végzi. - Az udvari és a kerti munkákhoz szükséges felnEtt és gyermek eszközöket külön helyiségben tároljuk. - A község kultúrterme és könyvtára állandó jelleggel a rendelkezésünkre áll.
19
4.3. Az óvodai élet megszervezése
A nevelés szervezeti kereteit a csoportnapló foglalja magába. A csoportnapló tartalmazza: - a gyermekek névsorát óvodai jelét, - napirendet: a gyermekek egészséges fejlEdéséhez , fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelE idEtartamú tevékenységformák megtervezését. Óvoda nyitva tartása: 7 – 17 óráig. Napirendi pontok: gyülekezés, szabad játék, kézmosás, folyamatos tízórai, kötetlen kezdeményezés, mozgás a szabadban, ebéd, ágyazás, pihenés, mosdás, uzsonna, játék, folyamatos hazabocsátás. - heti rend: biztosítja a folyamatos tevékenységek közötti arányok kialakítását. A nevelési területek napra történE beosztását. Programunk átvett program, helyi sajátosságokra építve. Mi a komplex tevékenységi formát választottuk, ami magába foglalja a majdnem valamennyi nevelési terület egy napon történE megvalósítását, szem elEtt tartva a játék kitüntetett szerepét. - a gyermekek születésnapját, amirEl minden estben megemlékezünk. - a nevelési feladatok tervezését, szervezési feladatokat és az értékelést. A nevelési feladatokat 3 hónapra tervezzük, ezután értékelünk, a meg nem valósított feladatokat újratervezzük. Oktatási feladatokat egy hétre tervezünk, gyakran ismételünk, ha szükség van rá. - szülEkkel való kapcsolat, családlátogatás: A kapcsolatot az évente három alkalommal megtartott szülEi értekezleten, nyílt napon, családlátogatásokon, a közösen megrendezett programokon,ünnepeken tartjuk. A gyermekek fejlEdését a személyiséglapok tartalmazzák, melyet a megfigyelések alapján négy csoportba soroljuk: - a gyermekek mozgása, finommotorika fejlettsége, - értelmi fejlettség - nyelvi kifejezE képessége, - szociális fejlettsége Ezen szempontok alapján készül el az egyéni fejlesztési terv, ha a gyermeknek erre szüksége van. -
az óvodavezetE ellenErzései – ide kerül bevezetésre az óvodavezetE csoportban történE látogatásainak idEpontja és célja, valamint az oktatási és nevelési tervek ellenErzései. - megfigyelések: mindennapos események, rendkívüli események, a gyermekek magatartására vonatkozó rövid lejegyzések. Túlóra, helyettesítés bejegyzése. A csoportok szerkezete - a gyermekek életkorát tekintve homogén , abban az esetben, ha ez megoldható. Ha a gyermeknek csoportot kell ismételnie, azt elsEsorban a kiscsoportban teszi, illetve a középsEben. Az egyéni elbírálás, a szülEi igény a döntést befolyásolhatja. A nagycsoport ismétlését elkerüljük, ha csak lehet.
A csoportban együtt dolgozó óvónEk személye csak kényszerítE hatásra változik. EgyüttmGködésünk ezért emberileg és szakmailag is a lehetE legharmonikusabb. A gyermekekkel óvodába érkezésüktEl a távozásukig óvónE foglalkozik. A kiscsoporttól iskolába lépésig a gyermekeket ugyanazok az óvónEk nevelik, - megegyezés szerinti váltással.
20
NAPIREND A gyermek egészséges fejlEdéséhez,fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelE idEtartamú tevékenységformák megtervezésével. Az óvoda nyitva tartása : 7.00 – 17.00 IdEtartam -tól, -ig 7.00 – 8.00
Tevékenységek
9.05 – 9.15
Tízórai
9.15 – 11.45
Tevékenységbe ágyazott tanulás, levegEzés, játék
12.10 – 12.30
Ebéd
12.30 – 15.00
Pihenés
15.15 – 15.30
Uzsonna
15.30 – 17.00
Szabad játék, folyamatos hazabocsátás
Gyülekezés, szabad játék
HETIREND
Fontos a tevékenységek közötti belsE arányok kialakítása. A tevékenységbe ágyazott tanulás komplex módon történik, naponta valamennyi tevékenységi forma elEfordul, kivétel a torna.
21
I. kiscsoport
II. kiscsoport
III. középsEcsopor t Komplex tevékenységbe ágyazott tanulás Komplex tevékenységbe ágyazott tanulás
IV: nagycsoport
V. nagycsoport
HétfE
Torna
Kedd
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás Torna
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Szerda
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Torna
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Csütörtö k
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Komplex tevékenységbe ágyazott tanulás
Torna
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Péntek
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Komplex tevékenységbe ágyazott tanulás
Komplex tevékenységb e ágyazott tanulás
Torna
4.4 AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A családdal: -
-
Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlEdését. Ennek alapvetE feltétele a családdal való együttmGködés. Az együttmGködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különbözE rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetEségeket, amelyeket az óvoda , illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttmGködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Céltudatosan látogatjuk a családokat. A szülEk nevelési célkitGzéseinek ismeretében segítünk abban, hogy elvárásaik reálisak legyenek.
22 -
Tájékoztatjuk a szülEket nevelési elképzeléseinkrEl, módszereinkrEl, tervezett eseményekrEl, programokról. Különös figyelemmel, tapintattal adunk tájékoztatást a szülEnek saját gyermekérEl. Éreztetjük, hogy a segítEszándék vezérel bennünket.
- A családdal kapcsolatos minden információt diszkréten kezelünk. - LehetEvé tesszük a naponkénti rövid, lényeges közlésekre szorítkozó párbeszédet. - Nyitottak vagyunk, módot adunk arra, hogy a szülE a csoportban megfigyelhesse gyermekét, amikor és ahányszor ezt igényli. - Biztosítjuk a négyszemközti beszélgetések lehetEségét – nevelEi és szülEi igény szerint. - Figyelemmel kísérjük a családok életében bekövetkezE változásokat, ha erre szükség van, felvállaljuk a családgondozással járó feladatokat. - Különös gonddal készülünk fel az új gyermekek fogadására, beszoktatására. Fokozott figyelmet fordítunk az otthonról jövE gyermekekre. - Ha szükséges lehetEvé tesszük a szülEnek, hogy segítse gyermeke beilleszkedését. - Amennyire ez tElünk függ, segítjük a szülE és a gyermek közötti harmónia erEsödését. - Bevonjuk Eket a programok szervezésébe, lebonyolításába, szorgalmazzuk azokon való részvételüket. - Folyamatosan keressük a kapcsolattartás bEvítésének lehetEségét. - Csoportonként hozzuk létre a szülEk közösségét összefogó SzülEi Szervezetet. Támaszkodunk rájuk, erEsítjük kezdeményezE, koordináló szerepüket. -
EgyüttmGködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében. Konzultáció óvodából iskolába érkezE gyermek átmeneti állapotának jellemzEirEl.
Alapelvek: -
Bizalomra épülE kapcsolat kialakítása minden családdal, egyenrangú nevelEtársi viszony szorgalmazása. A gyerek fejlesztésében az óvónE támasza legyen a szülEnek. A családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása, Az egyéni igények, szokások figyelembevétele. Az elEítéletek kiküszöbölése. A hátrányos , veszélyeztetett helyzetG gyermekekkel szembeni különös gondoskodás.
Kapcsolat az iskolával: -
Megismerkedünk a NAT tartalmával, különös tekintettel az alsós osztályok vonatkozásában. LehetEséget biztosítunk a tanítóknak, hogy megismerjék nevelEmunkánkat. Tájékoztatjuk Eket a gyermekek fejlettségi szintjérEl, azokról a módszerekrEl, amelyekkel legkönnyebben fejleszthetEk a gyermekek.
23 -
Nyitottak vagyunk az iskola felé , így a nevelEk bármikor megfigyelhetik az óvoda életét. A nagycsoportosokkal órát látogatunk. Részt veszünk egy- egy iskolai ünnepségen, meghívjuk Eket óvodai rendezvényekre.
Kapcsolattartás az Önkormányzattal: -
Az intézményvezetE részt vesz a bizottsági, és testületi üléseken képviseli az intézményt, ha az óvodát érintE kérdések szerepelnek a napirendi pontok között. A megbeszéléseken a kölcsönös bizalom és a segítEszándék érvényesül. Polgármesteri Hivatal szakapparátusa fontos szerepet tölt be az együttmGködésben. SzakértelmGk, segítEszándékuk segíti a jó kapcsolat fenntartását. Az intézményvezetE évente egy alkalommal beszámol az intézmény munkájáról.
M;vel6dési Házzal: -
Közös rendezvények, elEadások szervezése A könyvtár rendszeres látogatása a nagycsoportosokkal, könyvkölcsönzés.
Küls6 kapcsolatok:
-
Fogorvos: évente egy alkalommal szGri a gyermekek fogainak állapotát, ha kezelésre van szükség jelzi az óvodán keresztül a szülE felé, aki elviszi a gyermeket a kezelésre. Gyermekjóléti Szolgálat: a gyermekvédelmi felelEs és az intézményvezetE részt vesz az esetmegbeszéléseken. Napi kapcsoltban állunk a vezetEvel, ha problémás gyermeket veszünk észre közösen megbeszéljük a tenni valót, segítjük egymás munkáját. Probléma és indokolatlan hiányzás esetén közösen megyünk családlátogatásra.
Szül6i Szervezet: -
JavaslattevE és véleményezE jogkörrel rendelkeznek. Aktívan részt vesznek az óvoda életében : Mikulás, Farsang, Gyermeknap, kirándulás. Társadalmi munkában minden esetben számíthatunk a segítségükre. Rendezvények esetén szívesen vesznek részt különbözE feladatok végzésében .
24 Szakmai bemutató: -
szakmai bemutatót az intézményünk is tart évi két alkalommal részt veszünk a helyi általános iskola elsE osztályában tartandó bemutatókon hospitáláson veszünk részt az IPR keretében a rúzsai óvodában, majd ezt mi is viszonozzuk évi egy alkalommal, továbbképzéseken az IPR bevezetése óta (2008/2009 ) minden tanévben 6 dolgozónk részt vehet mini-tréning tartásával, pszichológus meghívásával képezzük magunkat minden évben az aktuális problémának megfelelEen.
Orvos – véd6n6vel való kapcsolat: Településünkön az óvoda egészségügyi feladatait Dr. Szabó Péter háziorvos és Doba Ferencné védEnE látja el. Miniszteri utasítás szabályozza az oktatási intézmények egészségügyi ellátásának feladatait: - az óvodák folyamatos egészségügyi felügyelete, - a gyermekek rendszeres vizsgálata, -
a vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetén a gondozásba vétel, iskolaérettségi vizsgálat.
Az egészségügyi szolgálatnak az óvodai rendszeres szGrEvizsgálatok során idEben észlelni és dokumentálni kell ha a gyermek: - rosszul hall, - rosszul lát, - testi állapota romlott, - krónikus betegségben szenved, - nem szoba- és ágytiszta, - ha kényszermozgásai vannak ( körmét rágja, fejét rángatja stb.) - túlzottan mozgékony, figyelme szétszórt, - mozgása összerendezetlen. A szGrEvizsgálatokat a védEnE végzi az óvodavezetEvel és a csoport óvónEjével egyeztetve. Ez tartalmazza a gyermek testi ( súly, magassága, mellkörfogat ) fejlEdését, vérnyomás ellenErzését, csontozat alakulását , gerinc, lúdtalp, mellkas, kancsalsági vizsgálat, színlátás, vizeletvizsgálat. A rutin vizsgálatokat követEen történik az orvosi vizsgálat, ami kiterjed a gyermek általános vizsgálatára. Ha elváltozás mutatkozik valakinél, a szükséges szakrendelEbe irányítja a szGrést végzE orvos. A védEnE rendszeresen végez tisztasági vizsgálatot, tetvesség szGrést is. Probléma esetén a szülEkkel, az óvónEkkel megbeszélik a teendEket. SzülEi értekezleteken az aktuális egészségügyi dolgokról tájékoztatást ad (betegségek megelEzése, egészséges étkezés fontossága ).
25
Az iskolába induló gyermekeknél nagyon fontos az orvosi vizsgálat, mert itt kiderülhet, ha esetleg a gyermek nem iskolaérett. A vizsgálatot követEen az orvos javaslata, igazolása alapján történhet az iskolai beíratás. A kapcsolattartás naprakész , a felmerülE problémákat rövid idEn belül megbeszéljük és közösen meg is oldjuk. Alapelvek: -
az óvodából az iskolába való átmenet zavartalan biztosítása, a kölcsönös nyitottság érvényesülése, egymás munkájának megismerése, segítése, kölcsönös bizalom, megbecsülés egymás munkája iránt, minden gyermek egészségesen kerüljön iskolába.
V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
5.1 Játék Feladat: - A játék a gyermek legfontosabb és legfejlesztEbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérE módon, hosszantartóan és lehetEleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és a saját belsE világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentEségG tájékozódó, kreativitásukat fejlesztE és erEsítE élményt adó tevékenységgé. - a kisgyermek elsE valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnEtt, a felnEtt teszi lehetEvé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. - A napirendben a játékra fordítjuk a legtöbb idEt. Bizonyos idejG felfüggesztését jelenti csupán a gondozási teendEk,a munkajellegG tevékenységek,a szervezett tanulás bonyolítása. - a gyermek ismeretei, tapasztalatai bEvüljenek, elmélyüljenek a játékban is. - a játék útján ismerkedjenek meg a világgal, tárgyakkal, a tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, ezzel a gyermek értelmi képességének fejlEdését segítjük elE. - a gyermekek játékát közvetett módon irányítjuk, hagyjuk, hogy megvalósíthassák saját elképzeléseiket, szabadon megnyilvánulhassanak hangulataik, érzelmeik. - a társak ötletei iránti nyitottságra ösztönözzük Eket, így a kreatív együttmGködés fejlEdését segítjük elE.
26 - csak akkor avatkozunk be a játékba, ha: a gyermek ezt igényli, ha a játék továbbfejlesztése ezt indokolja, ha a konfliktust a gyermekek nem tudják önállóan megoldani, ha technikai segítségre van szükségük. - a játék keretében, folyamatában az alapvetE viselkedési, udvariassági szokásokat tartsák be - játszó csoportot felügyelet nélkül nem hagyunk. - lehetEséget kell adni az egyedül játszásra is ha a gyermek ezt igényli - a gyermeki megnyilvánulásokat jelzésként értékeljük, a gyermek érzelmi-hangulati állapotáról, értelmi képességek, a beszéd alakulásáról. - segítséget nyújtunk, hogy a játékhoz szükséges helyet önállóan alakítsák ki, és ez maradjon is úgy amíg a játékhoz igénylik. - az udvaron minden csoportnak külön homokozót, játékteret és játékeszközöket biztosítunk. A játékok megErzésére, rendben tartására neveljük Eket. - a játékot úgy tekintjük, mint a nevelési célok elérésének legfEbb eszközét. Igyekszünk ezt a szülEkben is tudatosítani. - Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelE csoportlégkört, helyet, idEt, eszközöket, és élményszerzési lehetEségeket biztosítson a különbözE játékformákhoz: a gyakorló játékhoz, a szimbolikus –szerepjátékhoz, a konstruáló játékokhoz és a szabályjátékokhoz. - Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.
A gyermekek tevékenysége: -
A gyermekek az óvodába lépéstEl kezdve folyamatosan játszanak. Megismerik az eszközöket, megjegyzik helyüket, és használatukat. Szívesen rakosgatnak tárgyakat saját elgondolásuk alapján, szabályaik alapján. Kirakóznak, legóznak, gyöngyöt fGznek, babáznak, autót húzogatnak. EgyszerGbb mozgásokat gyakran kísérnek dallammal, szöveggel.. MeglévE élményeik alapján szerepjátékokat játszanak, szabályokat maguk alakítják és tartják be. A hiányzó eszközöket az óvónE segítségével, vagy a nélkül maguk készítik el. A szerepjátékhoz, építkezéshez szükséges kiegészítEket a rendelkezésre álló eszközökkel oldják meg, gyakran használják,mert saját munkájuk eredményét, értékét látják benne. A mindig elEttük lévE paraván, bábok, fejdíszek, ruhák segítségével játsszák el kedvenc történeteiket. A különbözE helyszínekhez, szerepekhez beszédükben, viselkedésükben, öltözetükben is alkalmazkodnak. Kockákból , játékszerekbEl építményeket hoznak létre, ezeket kiegészítik, összekapcsolják elképzeléseik szerint. Az elkészült terepet változatosan használják. Mozgásos szabályjátékokat játszanak, saját maguk vezetik a szabályoktól és fejlettségüktEl függEen. Szívesen kezdeményeznek és kapcsolódnak be különbözE értelemfejlesztE játékokba is.
27 A fejl6dés f6bb jellemz6i: A játék az óvodáskorú gyermek alapvetE tevékenysége. A játék a valóságot tükrözi, a gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el. A játék örömforrás, kezdetben a gyermek tevékenységét a gyakorló játék, és a szerepjátékból kiemelt mGvelet jellemzi. A gyakorló játék véletlen mozgásból, cselekvésbEl fakadó tevékenység, mely újra ismétlésre készteti a gyermeket és örömet szerez. A szerepjáték a nevelés szempontjából a leggazdagabb lehetEséget nyújtó játékfajta, a gyakorló játék mellett bontakozik ki és az óvodáskor végére éri el a kifejlEdését. Ez a játékforma a gyermekek tapasztalatait, ismereteit elképzeléseit és a hozzáfGzEdE érzelmeket tükrözi. Feltételezi a gyermek önállóságát, kezdeményezE készségét. A játék mindig oldott légkörben, kötöttség nélkül történE folyamat legyen. ÉpítE, konstruáló játék folyamán a gyermekek játékeszközökbEl különbözE építményeket hoznak létre .A fejlEdés folyamán mindig igényesebbek lesznek a gyermekek az alkotóval szemben. Az óvodáskor végére fejlEdik ki a szabályjáték, a szabályok betartása,a szabályoknak megfelelE viselkedési forma. Értelmi képességet, mozgást fejleszt, kialakul az egészséges versengés. Módszertani alapelvek: -
a szabad játék túlsúlyának érvényesítése az óvónE tudatos jelenléte a játékban, a játék indirekt irányítása
-
a játék a gyermeki személyiségfejlEdés legfontosabb eszköze. A játékhoz szükséges legfontosabb feltételek biztosítása - mint élmény, tér, idE, eszköz. A gyermeki játék szabadságának biztosítása. Az óvónE szeressen játszani. A gyermeki érzelmek, indulatok helyes kezelése. A fejlEdés egyéni sajátosságainak tiszteletben tartása.
-
Az integrációs nevelés feladatai:
-
a gyermeki személyiségfejlEdés legfontosabb eszköze, öröm, sikerélmény átélése, gyakorlásra, tevékenységre ösztönzés a játék által, tapasztalatszerzési lehetEségek játék közben, közösségi magatartás fejlEdése, egymás elfogadása
28
SNI gyermekek integrált nevelési feladatai: -
-
legfEbb fejlesztési forma, amely keretet és lehetEséget nyújt a sajátos nevelési igényG gyermekek meglévE fejlettségi szintjét kihasználva a fejlEdés biztosítására. Teret enged a személyiség egészének komplex fejlesztésére, biztosítja a gyermek beilleszkedését a befogadó csoport tagjai közé. Tapasztalatszerzési lehetEséget biztosít, öröm, sikerérzés élménye, Külvilágról szerzett ismeretek gyarapodása, FejlEdik a közösségi magatartás
5.2 Vers, mese
Feladat: -
-
-
-
-
Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszköze a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki – érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mesét, verset napi élményként biztosítjuk a gyermekeknek. Szeretnénk elérni, hogy minden gyermek számára, várt örömteli élmény legyen az irodalmi mGvek hallgatása, és azt kérjék is. A mese a gyermek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlEdésének és fejlesztésének egyik legfEbb segítEje. A mese – képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belsE világ legfEbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelE viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodáskorú gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítE szemléletmódja és az ehhez társuló ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélEvel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, a mesehallgatás egy belsE képvilágot jelenít meg a gyermekben. A belsE képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Kedvet ébresztünk arra, hogy maguk is találjanak ki mesét, hogy ismert meserészleteket mondjanak.
29 -
Eszközt nem használunk öncélúan, csak akkor ha az segíti a mese hangulati átélését. MeggyEzEdésünk, hogy ebben az életkorban a gyermek és a mesélE felnEtt érzelmi kapcsolata nagyon fontos, ezért az élE mesét tartjuk a természetesnek. Különös gonddal alkalmazzuk a verset, mondókát, mesét a beszoktatás ideje alatt. LehetEséget adunk a gyermekeknek a mesemondásra az örömteli élmény biztosítása mellett segítségül a szorongások, indulatok oldására,levezetésére. ElEnyben részesítjük az erkölcsi tartalmakat, hordozó népmeséket. Törvényei könnyen átláthatók a gyerekek számára, hangulatos nyelvezete is indokolja. Mondókázásra, versmondásra a nap folyamán adódó lehetEségeket használjuk ki. ÉlményszerG elEadással segítjük, hogy a gyermekek örömmel hallgassanak, mondogassanak verseket. Alkalmi versekkel az ünnepeinket tesszük hangulatosabbá. Megalapozzuk a majdani olvasás szeretetét. MeggyEzzük a szülEket arról, milyen sokat jelent gyermekeiknek a rendszeres, meghitt együttlét, az élE mesemondás. A mese, a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít. Oldják a szorongást, önkifejezési , önmegvalósítási lehetEséget nyújtanak, bátrabban megszólalnak a gátlásos gyermekek is, így ez a kommunikáció fejlEdését segíti. E nélkül lehetetlen az olvasóvá válás.
Az integrációs nevelés feladatai:
-
a vers és a mese az anyanyelv segítségével emberi kapcsolatokra tanít, oldják a szorongást, bátrabban megszólalnak a gátlásosabb gyermekek, kommunikáció fejlEdését segíti, önbizalom erEsödik, fejlEdnek és bensEségesebbé válnak az érzelmi kapcsolatok.
SNI gyermekek integrációs nevelési feladatai:
-
gyermekirodalmi alkotások megszerettetése, a gyermek erkölcsi érzelmeinek fejlesztése, az irodalmi mGvek, versek, mondókák felhasználásával, mondogatásukkal, ritmusuk által a személyes kapcsolat, mint a fejlesztés érzelmi alapjának kialakítása, mesehallgatással szabályokhoz, normákhoz való igazodás elsajátíttatása.
30
A gyermek tevékenységei: -
Örömmel hallgatnak verset, mesét, mondogatnak ismert meserészleteket. Maguk is költenek mesét, elbeszélést. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történE kombinálása az önkifejezés egyik módja. Gyakran lapozgatnak képes, mesés, verses könyveket. Kérik a mesét. Játék közben gyakran mondogatnak ringatókat, altatókat. Megjelenítik kedvenc mesehEseiket. Aktívan közremGködnek a mesemondás feltételeinek megteremtésében.
A fejl6dés f6bb jellemz6i: -
-
-
A gyerekek játék közben odaillE szövegeket, rigmusokat mondogatnak. Az elhangzott vers, mondóka ismétlését kérik. 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek, 15-20 verset meghallgatnak az év folyamán. Társak az óvónE énekes, halandzsás, mozgásos improvizáló játékkezdeményezéseiben. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költEi képeit. Várják , kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a mesemondáshoz kapcsolódó szokásaik, a figyelem fenntartásának és ellenErzésének játékos egyezményes jelzései .Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét s viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belsE képzeleti képek készítésének jelei. A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. Van néhány kedvelt mesehEsük, a vele megtörtént dolgokat, eseményeket beleviszik játékukba. Ismert mesei motívumok rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplEk érdekes szólásait,furcsa vagy szép hangzású nevét megjegyzik, a mesetémájú játékokban egymást is így szólítják. A meséskönyvek képeit önállóan is hosszan nézegetik, egymásnak mutogatják. Kérik a felnEttet , hogy meséljen róluk. Az olvasást utánozzák, egy-egy betG megfejtése iránt is érdeklEdnek. A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Ismerik az óvoda gyerekkönyvespolcát, a könyvek között eligazodnak. Vigyáznak a könyvekre.
Módszertani alapelvek: -
A mese legyen a gyermeknek mindennapi örömteli élménye. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mesemondás helye és az azt megelEzE tevékenység mindig ugyanaz legyen.
31
-
Az irodalmi mGvek élményt nyújtó elEadása. Az óvodában a népi,a klasszikus és a kortárs irodalmi mGveknek egyaránt helye van. Csak nyelvileg tiszta , értékes irodalmi mGvel találkozzon a gyermek! Fontos a gyakori ismétlés én-erEsítE hatása. Meghitt kapcsolat megerEsítése a gyermekekkel.
Domináns kapcsolat a nevelés más területeivel. Anyanyelvi neveléssel: -
Az irodalmi mGvek gyarapítják a gyerek aktív és passzív szókincsét. Hallgatásuk közben ráéreznek a nyelvi fordulatok ízére , megtanulják érzelmeiket kifejezni a szavak mellett mimikával,gesztusokkal,hangerEvel is. A mesélés közben fejlEdik a gyermeknyelvi emlékezete,gyakorolja az összefüggE beszédet és párbeszédet. A kifejezések, szólások , nyelvi fordulatok, stiláris eszközök, megismerése gazdagítja a gyermeknyelvi kifejezEképességét, készségét.
Zenével, mozgással, játékkal: -
A mondókák, versek segítik a nyelv zenei ritmusának érzékelését. Az érzelmi örömet adó mozgással, szöveggel kísért ölben ülE játékok ritmusa erEsíti a gyermek biztonságérzetét. Ismerkedik a zenében használatos ellentétpárokkal. A kiszámoló, labdázó, párválasztó, felelgetEs mondókák, közös mozgásos játékok örömteli tevékenységet biztosítanak.
5.3 Ének, zene, énekes játék
Feladat: -
-
Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok,, az éneklés, az énekes játékok , a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklEdésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Személyes példával ösztönözzük a gyermekeket az örömteli éneklésre, dalos játékok kezdeményezéseire, zenehallgatásra. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során fejlesztjük a gyermek hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, esztétikus mozgását, zenei formaérzékét.
32 -
-
Szívesen vesszük és ösztönözzük is Eket arra, hogy legyenek ötleteik,bátran improvizáljanak. Énekes beszélgetéssel, változatos dallamfordulatok bemutatásával kínálunk mintát erre. Népi gyermekjátékok, mondókák, népdalok és hozzájuk fGzEdE szokások, táncok alkalmazásával alapozzuk meg zenei anyanyelvünket. ElEtérbe helyezzük az élEzenét, sokat énekelünk, és valamennyien játszunk legalább egy hangszeren Az éneklésen, mondókázáson, dalos játékokon keresztül növeljük a gyermek biztonságérzetét, gazdagítjuk érzelemvilágát, segítjük gátlásaik feloldását. Dalos játékokkal fejlesztjük a csoportban az összetartozást,a szerepekhez, az egymáshoz való alkalmazkodás képességének alakulását. Érvényesüljön a differenciálás, az egyéni bánásmód elve. Néphagyományokból vett dalokkal, mondókákkal fejlEdik zenei mGveltségük, hagyományErzE dalok, táncok átörökítése. A zenei nevelés nem korlátozódhat csak a foglalkozásokra, a nap folyamán próbáljuk többször is zenei élményhez juttatni a gyermekeket. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs mGvészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek ( a ritmus, éneklés, hallás, mozgás ) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógusnak figyelembe kell venni a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.
SNI gyermekek integrációs nevelési feladatai: -
a gyermek zene iránti érdeklEdésének felkeltése, a zenei anyanyelv befogadására való képesség megalapozása, valamint népi gyermekjátékdalok segítségével mozgásformák, táncmozdulatok elsajátíttatása az ének , a ritmus, a mozgás segítségével összetett módon, kölcsönhatásban fejlEdnek pszichikus funkciók, testi képességeik, alakulnak szociális kapcsolataik, érzelmeik. Az énekes .- és dalosjátékok során gyarapodnak ismeretei, fejlEdik testsémája, térbeli tájékozódása. Alakulnak szociális kapcsolatai, rögzEdnek szabályok, közösségi normák.
A gyermek tevékenységei: -
A játék és egyéb tevékenységek közben a gyermekek saját szórakoztatásukra dúdolgatnak, halandzsáznak, melyeket játékos, ösztönös mozdulatokkal kísérnek. Mondókákat, dalokat énekelgetnek állatokról, növényekrEl, a környezE világról. Körjátékokat, dalos játékokat játszanak. KészségfejlesztE játékokban vesznek részt.
33 -
Megismerkednek különbözE hangszerekkel – ezeket használják is. KülönbözE alkalmakkor szívesen táncolnak,élvezik a zene és a tánc örömteli hangulatát. Gyakran hallgatnak – elsEsorban – élE zenét, alkalomszerGen igényes gépi zenét is.
-
SzülEk igénye szerint részt vesznek néptánc tanfolyamokon.
A fejl6dés f6bb jellemz6i: -
A gyerekek tudják a mondókákat, hat hangterjedelmG dalokat és 5 – 6 alkalmi dalt tisztán , szép szövegkiejtéssel énekelni. A tempó a természetes járásnak megfelelE. Tíz dalt biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg is, elkezdeni is tudják. EgyszerG dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza egyedül. A mondókákat - az egyenletes lüktetést kiemelve - a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. Ismert dalt hallás alapján szöveg nélkül is tudnak énekelni dúdolva, zümmögve vagy egyszerG szótagokkal. Felismerik a magas és a mély éneklés közötti különbséget, maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, dalt kezdeni. Tudják a jól ismert dallamokat éneklés közben saját hallásuk alapján térben, kézzel mutatni. FelelgetEs játékokat, két csoportban folyamatosan, az óvónE segítsége nélkül is el kell tudni énekelni. Tisztán énekelnek vissza változatos dallammotívumokat csoportosan és egyénileg is. Ismerik a halk és a hangos közötti különbségeket, tudnak halkan, hangosan énekelni, tapsolni, beszélni. Képesek zenei fogalompárokat a dinamikai különbséggel együtt felismerni, összekötni. Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerrEl. Tudnak dalokat - hallható jelre _ hangosan és magukban énekelni. Érzékenyek a természet és a környezet hangjára, figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt. Ismerkednek eredetiben néhány hangszerrel, azok hangjával, megszólaltatásuk módjával. Felfigyelnek az óvónE és a társaik énekének és beszédhangjának különbözE hangszínére. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. A különbséget kifejezik cselekvéssel , énekkel , mozgással és szavakba foglalva csoportosan és egyénileg is. A dalok , mondókák ritmusát - belsE hallás alapján éneklés nélkül is összekapcsolják. Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak, esetleg két egységnyit is csoportosan és egyénileg is. EgyöntetGen körbejárnak szép – kicsit oldalt fordított – testtartással , kézfogással.
34
Módszertani alapelvek:
-
A zene hatása legyen az egész személyiségre kiható emberformáló erE. Az óvodai zenei nevelés legyen értékközvetítE, ízlésformáló. Az ének kezdeményezéseket jellemezze tervszerGség, fokozatosság, rendszeresség. A spontán helyzeteket mindenkor ragadja meg az óvónE.
-
Sokoldalú hatást biztosítson, de mindenkor helyezze elEtérbe az éneklést, élEzenét a gépi zenével szemben. Érvényesüljön a differenciálás, az egyéni bánásmód. A Kodály-módszer érvényesüljön a zenei nevelésben.
-
Domináns kapcsolat a nevelés más területeivel Mozgással: A sokféle mozgás lehetEsége közben fejlEdik a térbeli tájékozódásuk, mozdulataik esztétikussá válnak ,alakul a helyes levegEvétel. A ritmikus járás közben kialakul a helyes testtartás. Környez6 világ megismerésével: A környezE világ megismerését segítik azok a mondókák, dalok, melyek állatokról, növényekrEl, természeti jelenségekrEl szólnak. A jeles napokat, ünnepeket színesítik a hozzájuk fGzEdE dalok, táncok népi mondókák. Vers, mese: A zene hangulata, a dalok, mondókák lüktetése, hangsúlya alapvetEen segíti a gyermeki beszéd fejlEdését. A mondókázás, verselés, éneklés közös érzelmi alapokon nyugszik.
35
5.4 Rajzolás, mintázás, kézi munka
Feladatok: -
A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különbözE fajtái , a mGalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének.
-
Feladatunk megteremteni a feltételeket a gyermekek képi, plasztikai kifejezE nyelvének, ábrázoló és konstruáló- képességének fejlEdéséhez. Képi gondolkodásukat folyamatosan fejlesztjük, mert a gyermeki alkotás a belsE képek gazdagítására épül. Figyelembe vesszük a gyermekek közötti képességbeli különbségeket.
-
-
Felkeltjük a rajzolás, mintázás, kézimunka anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát, és megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával, a különbözE anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különbözE technikai alapelemeivel és eljárásaival. Biztosítjuk élményeik, fantáziájuk, megfigyeléseik képi és térbeli megjelenítésének sokféle lehetEségét. Eljuttatjuk a gyermeket az alkotás öröméhez. Kialakítjuk bennük az igényt az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Biztosítjuk a gyermekek fejlEdését belülrEl serkentE motiváltságot. Folyamatosan biztosítjuk az alkotó-alakító tevékenységhez szükséges jó minEségG eszközöket és anyagokat. GyGjtjük és idEszakonként elemezzük a gyermekek munkáit. A fejlEdés folyamatát, irányító feladatokat megtervezzük,megvalósításukat rugalmasan kezeljük, alkalmazkodunk a spontán gyermeki igényekhez. ElEsegítjük, hogy a szülEk otthon is adjanak lehetEséget gyermekeik számára a rajzolásra, mintázásra, kézimunkázásra. Bevonjuk a szülEket az anyagok, elsEsorban természetes anyagok gyGjtésébe, az óvodában használatos eszközök elkészítésébe. Ápoljuk a néphagyományokat. Megteremtjük a mGhelymunka lehetEségét. A halmozottan hátrányos helyzetG gyermekek képi rendszerben történE kifejezése összefügghet a verbális megnyilatkozás nehézségeivel. Ez esetben fontos az egyénre szabott fejlesztEprogram alkalmazása. Miden csoportban megteremtjük a szabadidEs ábrázolás tárgyi feltételeit: gyurma, zsírkréta, színes ceruza, filctoll,festék.
36 Az integrációs nevelés feladatai: -
A halmozottan hátrányos helyzetG gyermekek képi rendszerben történE kifejezése összefügghet a verbális megnyilatkozás nehézségeivel. Ez esetben fontos az egyénre szabott fejlesztEprogramok alkalmazása.
-
Minden csoportban megteremtjük a szabadidEs ábrázolás tárgyi feltételeit: gyurma, zsírkréta, színes ceruza, filctoll, festék, olló. Fontos, hogy az ábrázolás örömet jelentsen a gyermek számára, legyen sikerélménye
-
SNI gyermekek integrációs nevelési feladatai: -
megszerettetjük a gyermekekkel az alkotó tevékenységet, fontos, hogy ez örömteli cselekvést jelentsen.
-
Az ábrázolás eszközeivel, megfelelE érzelmi hangulat, motiváltság megteremtésével lehetEséget biztosítunk a gyermeknek saját belsE világának megjelenítéséhez, esetleges szorongásainak kivetítéséhez, oldásához.
A gyermek tevékenységei: -
Játékos egyéni és páros, valamint csoportos mozgásokat végeznek. Manipulatív tevékenységek közben tapasztalatokat gyGjtenek. Tapintás, rakosgatás, építgetés, berendezés, rendrakás közbe n ismereteket szereznek. Mintázás, makett-, és játékkészítés közben meggyEzEdnek az anyagok alakíthatóságáról. Papír felhasználásával: gyGrnek, tépnek, nyírnak,vágnak, ragasztanak, hajtogatnak. Rajzolnak különféle eszközökkel: ceruzával, zsírkrétával, színes ceruzával, filctollal Sokszorosító technikákat tanulnak meg és gyakorolnak. Karcolnak különféle anyagokra. Színes papírból képeket alakítanak, kollázst, montázst készítenek. Textilképeket alkotnak Termet rendeznek, gyGjtött anyagokat válogatják, díszítenek vele. Rendezik a kertet , dekorálnak térben és síkban. Képeket nézegetnek, gyakorolják a képolvasást, gyönyörködnek, válogatnak a képek között. Megtekintik a köztéri épületeket, parkokat, utcákat. Séta alkalmával gyGjtik a felhasználható, megmunkálható anyagokat, terméseket, ismerkednek tulajdonságaikkal.
37 -
Munka jellegG tevékenységeket végeznek Képességeket, készségeket, fantáziát, fejlesztE játékokat játszanak, melyek közben ismereteiket bEvítik, rögzítik.
A fejl6dés f6bb jellemz6i:
-
-
-
-
Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, a téralakításban. Sokféle tapasztalattal rendelkeznek a változatos alakú zárt és nyitott terek elkerítésében, lefedésében, az építmények egyensúlyának megteremtésében. Tevékenyen részt vesznek az Eket körülvevE tér, valamint a térbeli makettek berendezésében, az alapvetE térviszonylatok segítségével. Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a fEbb formai jellemzEk megnevezésére. Képalakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat. Élményeik, elképzeléseik, képzeleteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Képesek vezetéssel észrevenni a környezet, a mGalkotások és a saját munkáik színhangulatát. Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztetE jegyeket, jellemzE formákat ( pl. fiú, lány, nyuszi, tulipán, stb) Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák ( pl. haj, ruha stb ) próbálkoznak a legegyszerGbb mozgások jelzésével is. A közös munkák értékelése során a saját mGveikkel és a mGalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánítanak. Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával. Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerG játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. (hajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, konstruálás, összeszerelés, varrás, kötözés.) Önállóan díszítenek tárgyakat, az óvónE irányításával képesek az anyagszerGségre törekvés szabályait betartani.
Módszertani alapelvek: -
Folyamatosan álljon rendelkezésre megfelelE minEségG és mennyiségG eszköz. A gyermekek alkotása személyes jellegG, pozitív érzelmekkel kísért legyen. A gyermeki alkotást kezeljük értékként. A gyermeki önkifejezés önkéntessége domináljon. A fejlesztésben tolerancia és empátia érvényesüljön. Az óvoda értékrendszere a gyermeki és szülEi ízlés formálója is legyen.
38 -
Valósuljon meg a rajzolás, mintázás, kézimunka közösségformáló ereje. Kerüljön elEtérbe a látási, mozgási, tapintási, szaglási, hallási, érzékelés összerendezettsége.
Domináns kapcsolatok a nevelés más területeivel:
Verssel, mesével: -
A beszéd mellett az ábrázolás egy újfajta önkifejezési móddá, közlE nyelvvé válik. A mese, a vers élményét képi formában megjeleníti. A mese okozta feszültséget – annak ábrázolása közben – levezeti.
Ének – zenével: -
Az ének , zene segíti a ráhangolódást az ábrázoló tevékenységre, fokozza a vizuális élményt, az ábrázoló kedvet. A képeken megjelennek az énekes játék eszközei, a mozgásélmény ábrázolása.
-
Együtt erEsítik a gyermek esztétikai fogékonyságát.
Mozgással: -
FelerEsödik a nagy és kismozgások fejlEdése, a szem és kéz koordinációja kifinomodik.
Küls6 világ tevékeny megismerése: Gazdagodik a tér-, forma-, színismeretük
39
5.5 Mozgás
Feladat: -
-
-
A torna , a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás , támasz, függés, egyensúlyozás, dobás ) és testi képességeit, mint erE , ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek elEsegítik a gyermek biológiai fejlEdését, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét. Fontosnak tartjuk a testi képességek – mint ügyesség, gyorsaság, bátorság, erE, állóképesség – fejlesztését. A mozgásnak fontos szerepe van az egészség megErzésében, megóvásában. FelerEsítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezEinek alakulását. A tornának , játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erEsítE egyéb tevékenységeknek teremben és a szabad levegEn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetEséget kell biztosítani. A társra figyelés képességének fejlesztése. A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én határainak, a másik észlelésének , az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlEdésének elEsegítése. Mozgásigény kielégítése, ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával. Építünk a gyermekek játékos kedvére, mozgásvágyára, tapasztalatára, szem elEtt tartjuk a játék fontosságát. Ritmikus – táncos tevékenység közben fejlEdik ritmusérzékük, mozgásuk harmonikusabbá, szebbé válik. SzülEkkel közösen biztosítjuk, hogy a gyermekek megfelelE tornaöltözetben mozogjanak, tornázzanak. Gondoskodunk a balesetek megelEzésérEl. Figyelembe vesszük , hogy a gyermekek egyéni képességei különbözEek, fejlettségi szintjük nem azonos. A bátortalanabb gyermekeket segítjük. Vigyázunk arra, hogy társaik elEtt ne kerüljenek kedvezEtlen helyzetbe. Naponta frissítE tornát, mozgást és hetente egy alkalommal testnevelés foglalkozást tartunk. EgyüttmGködve a családdal arra törekszünk, hogy otthon is legyen lehetEsége a gyermeknek minél több mozgásra, szabadban való tartózkodásra. Megalapozzuk a gyermekben azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és fontos.
40 Az integrációs nevelés feladatai:
-
cél a természetes mozgáskedv és mozgásigény kielégítése a megfelelE hely és eszközök biztosításával a csoportszobában és az udvaron.
SNI gyermekek integrációs nevelési feladatai:
-
-
az egyéni harmonikus személyiségfejlEdés elEsegítése a mozgásban rejlE gazdag képességfejlesztési és nevelési lehetEség által. Fontos, hogy a fejlesztésen túl a mozgás örömteli játékos feszültséget, oldó tevékenységet jelentsen a gyermek számára. Specifikusan megválasztott mozgásokkal az agy idegrendszeri fejlEdésének, érésének tervezett elEsegítése. Képes legyen biztonságosan mozogni környezetében.
A gyermek tevékenységei: -
Sokat játszanak, szaladgálnak a szabadban. Örömmel vesznek részt futójátékokban, váltóversenyekben, labdajátékokban. Szabad, páros, társas és kéziszer –gyakorlatokat végeznek. Járnak természetes módon, illetve végeznek speciális járásokat. Járás közben irányt változtatnak, különbözE alakzatokban járnak. Ugranak távolba, magasba, végeznek mélyugrást. Futnak szabadon és meghatározott módon is. Csúsznak, kúsznak, másznak, gurulnak a talajon elEre , oldalt. Egyensúlyoznak a talajon, padon, kézi szerekkel is. Dobnak célba és távolba, alsó – és felsEkezes dobással. Végeznek labdavezetést járás, lassú és gyors futás közben. Több alkalommal vesznek részt az óvoda , illetve a család által szervezett kirándulásokon.
A fejl6dés f6bb jellemz6i: -
Növekszik a teljesítEképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelE ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek.
41 -
CselekvEképességük gyors, mozgásban kitartóak. FejlEdik a térben és idEben való tájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást. Egyéni, csoportos, sor és váltóversenyt játszanak az óvónE segítségével és a szabályok pontos betartásával. Megértik az egyszerG vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással váltakoztatják. Állórajtból kiindulva 20 – 30 métert futnak. Talicskáznak combfogással. Egyensúlyoznak padmerevítE gerendán. Hátsó függEállásban lábmozgást végeznek. Hat – nyolc lépés nekifutással akadályt átugranak. Ugrásukat a talajéréskor fékezni tudják. Kislabdát hajítanak távolba, labdát vezetnek helyben.
Módszertani alapelvek: -
A szaknyelv használata. EgyszerG, érthetE utasítások alkalmazása. MintaértékG gyakorlat-bemutatás, vagy magyarázattal kísért bemutattatás. Tapintatos hibajavítás. A foglalkozások központi része a játék. Minden gyermek a saját képességei szerint mozogjon, fusson, másszon, ugráljon, labdázzon. Próbálhassák ki a gyermekek az erejüket, ügyességüket, új mozgásformákat. Rendszeres testedzés közben a mozgásöröm átélésének biztosítása. Az egészség megErzése.
Domináns kapcsolat a nevelés más területeivel: A külvilág tevékeny megismerésével: -
A gyermeknek lehetEsége van a térben, idEben való tájékozódás gyakorlására. Segíti Et a helyzetfelismerésben, a döntések meghozatalában.
Ének – zenével : -
Alakítja a gyermek testtartását. Segít a térformák alakításában. Biztosítja az esztétikus mozgás lehetEségét.
42
5.6 A küls6 világ tevékeny megismerése
Feladat: -
-
-
A gyermek aktivitása és érdeklEdése során tapasztalatokat szerez a szGkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megErzését. A tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával felkeltjük, ébren tartjuk a gyermekek kíváncsiságát, érdeklEdését, kielégítjük megismerési vágyukat. LehetEséget adunk a minél több érzékszervvel való tapasztalatszerzésre, az élmények több szempontú felidézésére. Nagy gondot fordítunk a gyermekek már meglévE tapasztalatainak felhasználására, azok rendszerezésére, ezeken keresztül eljuttatva Eket a bonyolultabb összefüggések, következtetések felismeréséhez. LehetEséget teremtünk a folyamatos és alakalmi megfigyelésekre. Építünk a spontán megfigyelésekbEl fakadó élménynyújtásra. Az egyéni fejlettség figyelembevételével többféle megoldás közötti választásra adunk lehetEséget. Kiemelt figyelmet fordítunk a társadalmi, természeti környezetünkbEl, helyi sajátosságainkból fakadó lehetEségekre. Hatékonyan együttmGködünk a szülEkkel a környezet megszerettetésében, megóvásában. Felhívjuk figyelmüket az élElények szeretetére, óvására. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelE biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülEföld, az ott élE emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi , a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A helyi népszokásokkal erEsítjük a szülEföldhöz kapcsolódó pozitív érzelmeket és formáljuk a gyermekek erkölcsi magatartását. Az óvónE segíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességének fejlEdését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Az óvónE biztosítson elegendE alkalmat, idEt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat. És ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Az anyanyelvi nevelés feladatai a külsE világ tevékeny megismerésében: spontán és irányított beszélgetés. Verbális fejlesztés a környezet megismerésének tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. Matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése és azok tevékenységekben való alkalmazása.
43 Az integrációs nevelés feladatai:
-
elEsegítjük a tárgyi és emberi környezethez fGzEdE viszonyulást. a gyermek vegye észre a természet változását, szépségeit, de feladatunk, hogy a figyelmüket erre ráirányítsuk és maguk is szerezzenek tapasztalatot a környezE világ megismerése fejlettségi szintjüknek megfelelEen. objektív valóságot tárjuk fel a gyermek elEtt, ezt úgy érhetjük el, ha a témát sokoldalúan dolgozzuk fel, összekapcsoljuk a gyakorlattal, tevékenykedtetéssel fejlesszük a természeti és társadalmi környezet iránti esztétikai fogékonyságukat, helyes esztétikai viszonyukat fontos feladat a beszédformálás, a helyes magatartás normáinak alakítása ( környezet védelme, egymáshoz való viszony, társas viszony) a gyermekek jártasságot szerezzenek, ez alapja az iskolai környezet oktatásnak néhány témakör részletes feldolgozása a családi háttér miatt indokolt ( gondozás, öltözködés ) a közlekedési szabályok gyakorlása, erre nincs igazán alkalmuk otthon.
SNI gyermekek integrációs nevelési feladatai: -
a gyermek emberi, természeti és tárgyi környezetéhez fGzEdE kapcsolatának alakítása, fejlesztése
-
saját személyébEl kiindulva, meglévE tapasztalatait, pszichikus sajátosságait figyelembe véve a mindennapi életben, a gyakorlatban felhasználható tapasztalatok szereztetése, ennek alkalmazása.
A gyermek tevékenységei: -
A szokott, mindig azonos helyszínen megfigyelik, tapasztalják a természetben végbemenE változásokat. Ismereteket szereznek a természeti jelenségekrEl. Tapasztalatokat gyGjtenek arról, hogy a természeti változások hogyan hatnak az emberekre, növényekre, állatokra. Gyakorolják a mindennapi élet tevékenységeit. Ellátogatnak könyvtárba, színházba, megnézik a község középületeit. Találkoznak ismert foglalkozást végzE emberekkel. LehetEség szerint kipróbálják a munkaeszközeiket. Felkeresik a környezE kirándulóhelyeket. Részt vesznek a növények, állatok gondozásában.
44 -
Az érzékelés minden területén ismeretet szereznek a természet szín-, forma-, méretgazdagságáról. A szerzett tapasztalatokat, ismereteket alkalmazzák, biztonságosan eligazodnak környezetükben.
A fejl6dés jellemz6i: -
-
Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a hajót, a vonatot, a repülEgépet függetlenül attól, hogy környezetükben elEfordulnak – e, tudják, hogy a vízen, a szárazföldön vagy a levegEben közlekednek. Tudják , hogy a közlekedési eszközök az ember munkájának eredményeként született. Ismerik a környezetükben lévE néhány intézmény ( iskola, orvosi rendelE, posta, rendErség stb.) rendeltetését. Felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait. Környezetükben gyakran észlelt tárgyak színeit emlékezetükben felidézik. A tárgyak, jelenségek közötti néhány feltGnE összefüggést felismernek. Ismert tárgyakat, jelenségeket külsE jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelEen felsorolják. Igényesek testük tisztaságára. Felismerik a napszakokat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az évszakok néhány jellegzetességét. Ismerik a növény szót. Tudják, hogy a fa, a bokor, a virág, a fG, a zöldségfélék növények. A növény a magból kel ki. A gyümölcsöt megmosva kell fogyasztani . Tudják, hogy a növények fejlEdése és az idEjárás között összefüggés van. Önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerGbb mGveleteit, ismernek növényekkel kapcsolatos munkákat (szántás, szüret, aratás). Az általuk ismert állatokat csoportosítják a szerint, hol élnek. A háziszárnyasokat összehasonlítják a többi ismert madárral környezetük, külsE jegyeik és hasznosságuk alapján.
Módszertani alapelvek. -
A megfigyelések a természetben történjenek Annyi és olyan téma feldolgozását tervezzük, amennyihez folyamatos élményt tudunk biztosítani. Bontakoztassuk ki a gyermekek környezetesztétikai érzékenységét, aktivitását. Biztosítsuk a természeti és társadalmi témák sokoldalú megközelítését. Vegyük figyelembe a gyermekek képességét, eltérE fejlEdési ütemét. Biztosítsunk olyan lehetEségeket , amelyek során fejlesztjük a gyermekek gondolkodását,folyamatos beszédét, szóbeli kifejezE készségét.
45 -
Segítsük elE a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlEdését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jusson a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza.
Domináns kapcsolatok a nevelés más területeivel:
Anyanyelvi neveléssel: -
A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítható. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minEségi gyarapítása. Ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bEvítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd , a mondatalkotás aktivizálása, gyakorlása.
Matematikai tartalmú tapasztalatokkal: -
A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben, alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat : alakul ítélEképessége, fejlEdik tér, sík-, és mennyiségszemlélete.
5.7. Matematikai tartalmú tapasztalatok Feladatok. -
Változatos lehetEséget teremtünk a környezE valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos sokoldalú tapasztalatszerzésre. KülönbözE tevékenységeken keresztül élményeket nyújtunk a gyermek számára, melyben az érdekességek, a matematikai összefüggések felismerésével fejlesztjük problémamegoldó és igazságkeresE gondolkodásukat. Többféle megoldási lehetEség kínálása során fejlesztjük gondolkodásukat is. Olyan lehetEségeket biztosítunk, melyben a tér-, és síkbeli tájékozódásuk biztonságosan kifejlEdhet.
46 -
Sokféle érzékelésen, észlelésen keresztül fejlesztjük mennyiségfogalmukat. BelsE motivációjukra építve fejlesztjük egyéni megismerE erEiket, problémaérzékenységüket.
SNI gyermekek integrációs nevelési feladatai: -
A gyermek érdeklEdésére , aktivitására alapozott matematikai tartalmú, tapasztalati jellegG ismeretek szerzésének segítése MegfelelE módszerek alkalmazása, közvetlen környezet segítségével.
A gyermek tevékenységei: -
Megfigyelik a környezE valóságot, tapasztalatokat szereznek, konstruálnak. A környezetük megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokat, ismereteket szereznek és azokat tevékenységeikben alkalmazzák. Természetes helyzetekben manipulálnak, rakosgatnak, játékos tevékenységek során észreveszik az azonosságokat, különbözEségeket. Összehasonlítanak, mérnek, számolnak, megismerkednek az életben jelenlévE állandóságokkal. A természetben fellelt, összegyGjtött tárgyakat valamilyen szempontból összehasonlítják,szétválogatják, sorba rendezik. Tevékenység közben szerzett ismereteiket , tapasztalataikat fejlettségükhöz mérten verbálisan is kifejezik. Eligazodnak környezetükben, gyakorolják a térbeli tájékozódást szabad térben és síkban. Munkalapokon különbözE tevékenységeket, feladatokat végeznek.
A fejl6dés f6bb jellemz6i: -
A gyermekek képessé vállnak arra, hogy az óvónE kérdéseit, gondolatát megértsék, kövessék. Matematikai jellegG helyzetrEl, problémáról saját gondolataikat szabadon is elmondják. Egymás állításainak igazságát megítéljék, megbeszéljék, esetenként javítsák saját tévedéseiket. Általában elérhetE, hogy szívesen vállalkoznak a felvett vagy felismert problémák megoldására. Képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására,sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére. Összehasonlításaikat szóban is kifejezik és mások megállapításainak igazságát
47
-
megítélik. Értik és helyesen használják az év során szereplE mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejezE szavakat (pl. hosszabb, rövidebb, kevesebb stb) Hosszúság jellegG mennyiségeket önállóan is össze tudnak mérni, az összemérés alapján helyes megállapítást tudnak tenni. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig ) az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén. ElE tudnak állítani különféle elemekbEl különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig. Építéseik , síkbeli alkotásaik legfEbb eredménye továbbra is szemléletfejlEdés: azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyezE alakú tárgyakat,síkbeli alakzatokat. Képesek különféle geometriai tulajdonságaik szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerG tulajdonságokat meg is nevezni. A térben való tájékozódásban elérhetE a jobbra – balra irányok és állások megkülönböztetése, értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejezE névutókat ( alá, fölé, közé, alatt, fölött között)
Módszertani alapelvek:
-
Spontán helyzetek kihasználása Problémahelyzetek sokoldalú megközelítésére való ösztönzés. A belsE motiváció, a felfedezés öröme legyen a legfontosabb hajtóerE. Egyéni különbségek figyelembe vétele. A játékosság hassa át a tapasztalatszerzést. Térre, formára, színre, mennyiségre vonatkozó élményanyag fokozatos bEvítése. Tevékenységek során jusson a gyermek sikerélményhez.
Domináns kapcsolat a nevelés más területeivel: Anyanyelvvel:
-
Anyagot, minEséget jelzE szavakkal, ezek használatával bEvül szókincsük. Élményeiket, gondolataikat, tapasztalataikat beszéd útján közvetítik. A kifejezEkészség fejlesztése által fejlEdik kommunikációs készségük. Megfigyelések, tapasztalatok kicserélése közben alakul beszédfegyelmük, fejlEdik beszédértésük. Matematikai kifejezések használatával szókincsük és verbális kifejezEkészségük is fejlEdik.
48 Rajzolással:
-
A sétákon és a kirándulásokon gyGjtött természetes anyagokat felhasználják a feladatok során. Képesek élményeik képi kivetítésére. FejlEdik esztétikai fogékonyságuk. A térbeli és formai színismeretük megjelenik ábrázoló munkáikban.
5.8. Munka jelleg; tevékenységek
Feladat: -
-
-
A személyiség fejlesztés fontos eszköze a munka és a munka jellegG tevékenység. A játékkal és a cselekvE tanulással sok tekintetben azonosságot mutat ( önkiszolgálás,segítés az óvónEnek és más felnEttnek,csoporttársaknak, alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka , a környezet, a növény , és az állatgondozás stb) Fontos, hogy a gyermek munka jellegG tevékenysége önként , örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység legyen. A gyermek által végzett munka legyen a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Megteremtjük a munkavégzéshez szükséges nyugodt légkört. Megismertetjük a gyermeket olyan szokásokkal, amelyek a munkavégzéshez nélkülözhetetlenek. Változatos munkalehetEségeket szervezünk. LehetEvé tesszük a gyermek számára, hogy ismerkedjen különbözE munkaeszközökkel, azok használatával, a munkavégzés célszerGségével. Fokozatosan vezetjük be a különbözE munkafajtákat. Figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat és a terhelhetEségeket. Sokféle lehetEség önálló munkavégzésre. LehetEvé tesszük a munka állandóságát, folyamatosságát. ErEsítjük a munka iránti pozitív érzelmeket a gyermekben. Megtapasztaltatjuk a munka és a játék különbözEségét. A gyermeki munkát mindig ösztönzE módon értékeljük. Azokat a munkákat, amire a gyermek képes nem végezzük el helyette. A szülEvel elfogadtatjuk a gyermeki munka tiszteletben tartását. A munka saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentEségének megláttatása, elismerése, megóvása.
49 A gyermek tevékenységei: -
Fokozatosan és sikerrel végzik el önmaguk kiszolgálását Részt vesznek a terem és az udvar rendben tartásában. Segítenek a foglalkozáshoz szükséges eszközök elEkészítésében, elrakodásában. Bekapcsolódnak a csoportszoba dekorálásába, ünnepek elEtti díszítésében. Részt vállalnak az elromlott eszközök megjavításában. Segítenek a terem rendben tartásában, a játékok tisztításában. Részt vállalnak az elromlott játékeszközök megjavításában. AlkalomszerGen sütnek, fEznek, salátát, ajándékokat készítenek. Bekapcsolódnak a növények gondozásába, madáretetésbe, tavasszal ágakat hajtatnak, magokat csiráztatnak. Segítik egymást az öltözködésben, egyéb tevékenységben. Teljesítik a felnEttek megbízásait. A mindennapi tevékenység aktív résztvevEi – naposság.
A fejl6dés f6bb jellemz6i:
-
A naposok önállóan elEkészítik az étkezéshez szükséges eszközöket és megterítik az asztalt. Étkezés után leszedik az asztalt, a terítEket összehajtva a helyére teszik. Összeseprik a morzsát az asztalok között. A játékok elrakodásánál esztétikusan elhelyezik az eszközöket a polcokon. A foglalkozáshoz szükséges eszközök kiosztásánál, elrakodásánál önállóan vesznek részt. Részt vesznek a csoportszoba díszítésében, átrendezésében, ötletet adnak az óvónEnek. Önállóan tevékenykednek, virágot hoznak, magvakat , terméseket gyGjtenek az élEsarokba. Vigyáznak a csoport rendjére, helyére teszik a kint felejtett eszközöket. Megjavítják a játékok kisebb hibáit. Részt vesznek a játékok tisztításában, babaruhák mosásában. Ünnepekre ajándékokat készítenek. Folyamatosan gondozzák az élEsarok növényeit. Megfigyelik a változásokat, tél végén ágakat gyGjtenek, hajtatáshoz. Minden gyermek önállóan ültet, elEkészítik a földet, elvetik a magvakat. Segítenek az udvari növények öntözésében, a falevelek gereblyézésében. Egész évben segítenek a fG gondozásában, összegereblyézik a lekaszált füvet. A gereblye és a kapa használatát a homok fellazításával gyakorolják. Egész télen gondoskodnak a madarak etetésérEl, elhelyezik a magvakat a madáretetEben. Télen részt vesznek az udvaron a hó eltakarításában, az utak tisztításában.
50 Módszertani alapelvek:
- A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttmGködést és folyamatos, konkrét, reália, vagyis saját magához mérten fejlesztE értékelést igényel. - A munka az óvodáskor végéig játékos jellegG marad. SegítEkész óvónEi magatartás. - Egymás és a felnEttek munkájának megbecsülése. - A feladattudat és a feladattartás erEsítése. - Egyéni különbségek tudomásul vétele. - A munka elvégzéséhez megfelelE idE biztosítása. A munka értékteremtE tevékenysége. Domináns kapcsolat a nevelés más területeivel: Anyanyelvi nevelés: -
A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különbözE beszédformák ( udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok okozati összefüggések, mGveletek megnevezése, mondatba foglalása.
5.9 A tevékenységekben megvalósuló tanulás
-
-
Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentEs része utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlEdését, fejlesztését támogatja. Nem szGkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és idEkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsEdleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitGdök erEsítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek elEzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvE aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetEségének biztosítása, kreativitásának erEsítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: utánzásos , minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedés tanulás ( szokások alakítása),
51 - A spontán játékos tapasztalatszerzés, - A cselekvéses tanulás , - A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülE ismeretszerzés, - Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - A gyakorlati problémamegoldás Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását
VI. A FEJL DÉS JELLEMZ I AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
-
A gyermek belsE érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetEséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. - Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. - A testileg egészségesen fejlEdE gyermek hatéves kora körül eljut az elsE alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai , megkezdEdik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb , harmonikusabb. ErEteljesen fejlEdik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását , viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. - A lelkileg egészségesen fejlEdE gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklEdésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlEdnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. ( Különösen jelentEsége van a téri észlelés fejlettségének. A vizuális és akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlEdE gyermeknél az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. MegnE a megErzés idEtartama : a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képezE szándékos figyelem. Fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztás és átvitel. A cselekvE-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. - Az egészségesen fejlEdE gyermek érthetEen , folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthetE formában, életkorának megfelelE tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ, különbözE mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Tisztán ejti a magán – és mássalhangzókat ( a fogváltással is összefüggE nagy egyéni eltérések lehetségesek ) végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérEl, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvetE szabályait. Ismeri szGkebb lakóhelyét, a környezetében élE növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. Felismeri az
52
-
öltözködés és az idEjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvetE szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlEdE gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttmGködésre, a kapcsolatteremtésre felnEttel és gyermekkel amennyiben az iskolai légkör ezt lehetEvé teszi. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. - Az ötéves kortól kötelezE óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja,
feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlEdésének elEsegítése - A sajátos nevelési igényG gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek Segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhetE csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. - A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülE gyermekekkel szemben.
VII. GYERMEKVÉDELEM
A Magyar Köztársaságban a szülE joga, hogy gyermekének a megfelelE nevelést megadja, de nemcsak joga, hanem kötelessége is a gyermek nevelésének, fejlEdésének biztosítása. ElsEsorban a szülE vagy a gyermekért felelEs személy alapvetE feladata, hogy lehetEségei és anyagi helyzete határai között biztosítsa a gyermek fejlEdéséhez szükséges életkörülményeket. A szülEk jogaikat a gyermek jogainak tiszteletben tartása mellett gyakorolhatják, kötelesek azok érvényesítését minden lehetséges módon elEsegíteni. Ha a kötelezettségüknek nem tesznek eleget és ezáltal a gyermek fejlEdését veszélyeztetik, a nevelés megválasztására irányuló joguk korlátozható. Törvénynek kell kimondani, hogy melyek ezek az esetek. Fontos, hogy a szülEi jogok gyakorlása ne vezethessen a gyermek jogainak háttérbe szorításához. A szülEk jogaikat csak úgy gyakorolhatják , hogy a gyermeki jogok érvényesülését minden lehetséges módon elEsegítsék. A Magyar Köztársaság elismeri, hogy a gyermek - figyelemmel korára – fizikai és szellemi érettségének hiányára, különleges jogi védelemre és támogatásra jogosult. Az Alkotmányban biztosított jogok gyakorlása és érvényesítése során a gyermekek jogai elsEbbséget élveznek a felnEttekével szemben, a törvények alkalmazása során mindenkor a gyermekek érdekeit figyelembe véve kell eljárni. A gyermek jogainak érvényesítését, a szülE jogainak gyakorlása nem akadályozhatja. Minden gyermeknek joga van kiskorúsága folytán a családja , az állam és a társadalom részérEl megilletE olyan védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelE testi, szellemi,
53 lelki, erkölcsi és társadalmi fejlEdését biztosítja. A család és a nevelési intézmények közötti feladat megosztást tekintve a magyar társadalomra jellemzE a nevelési intézmények felelEsségének hangsúlyozása, vagy – nem egy esetben – a nevelésért való felelEsség döntE részének az intézményekre való hárítása. Az óvodai nevelésben csak a gyermekekre figyelE, fejlesztE, felzárkóztató, kompenzáló programok tehetik nevelE munkánkat hatékonyabbá. - ElsE a pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása, az óvónE és minden gyermek között. - A gyermek reális megismerése, valamint családi hátterének felderítése, ezeknek birtokában megválasztani azokat a helyes nevelési eljárásokat, amik személyiségének fejlEdésére a legnagyobb hatással vannak. - A gyermek személyisége a család tükörképe, a negatív megnyilvánulások oka elsEsorban nem a gyermekben keresendE, hanem környezetében. - Olyan légkört kell teremteni az óvodának, ahol a hátrányok kompenzálhatók, nem súlyosbítják, hanem javítják a gyermek lehetEségét arra, hogy boldog, emberi értékkel rendelkezE felnEtt váljék belEle. Óvodánkban a szociálisan hátrányos helyzetben lévE gyermekek felzárkóztatását, fejlesztését is végezzük. A hátrányos helyzetben lévE, illetve veszélyeztetett gyermekek száma magas, mivel az alacsony iskolázottság, a munkanélküli, az elvált, sEt alkoholista szülEk száma igen magas. A csoportvezetE óvónEk és a gyermekvédelmi felelEs feladata az érintett gyermekek folyamatos kiszGrése , jelzése az óvodavezetE felé. Az intézményvezetE felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálat vezetEjével , ha szükséges a Nevelési Tanácsadóval. Az óvodában a gyermekek érdekeit a gyermekvédelmi felelEs látja el. Az óvónEk a napi munkájuk során és a családlátogatások folyamán észlelet hiányosságokat, problémákat jelzik a gyermekvédelmi felelEsnek. Ha súlyos a probléma közösen ismét családot látogatnak , megpróbálnak a szülEnek segíteni, ha nem együttmGködE akkor a Gyermekjóléti Szolgálathoz fordul a gyermekvédelmi felelEs és így közösen teszik meg a szükséges intézkedéseket. Legtöbbször a védEnEt is bevonjuk ezekbe feladatokba, mert közösen mindig többet érünk el. Gyakran elEfordul az is, hogy a védEnE hívja fel a figyelmet egy – egy kisgyermekre, ahol a látogatásai során észleli hogy segítségre van szükség. Néhány éve már, hogy rendszeresen szeptemberben felhívjuk a szülEk figyelmét, hogy a már feleslegessé váló , jó állapotú használt ruhát és cipEt szívesen átvesszük és november – decemberben a folyosón „turit „ rendezünk a rászoruló gyermekeknek. Szívesen válogatnak , sok szülEnek megoldjuk a gyermekruha vásárlási problémáját.
Hátrányos helyzet; gyermekek felzárkóztatása:
Felmérés alapján szGrjük ki a hátrányos helyzetG gyermekek hiányosságait, egyéni fejlesztési tervet készítünk és ez alapján történik a gyermekek felzárkóztatása. Két havonta a szülEt tájékoztatjuk a gyermeke fejlEdésérEl.
54
VIII. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, RENDEZVÉNYEI Az óvodáskorú gyermek nem képes megérteni sem az ünnep jelentEségét, sem azokat az eszméket amelyekre azok emlékeztetnek. A gyermek – ellentétben a felnEttel – nem érezheti át az ünnepben a harc, a munka, a siker keltette kielégítettség nagyszerG érzését. Számukra mindezt az ünnep nem jelenti. Ám minden ünnepnek vannak olyan sajátosságai , amelyek lehetEvé teszik , hogy azok az óvodás gyermek számára is érthetEvé váljék. Minden ünnep jellemzEje, hogy rendkívüliséget, mozgalmasságot hoz a hétköznapok egyhangúságába. Az egyes ünnepek tartalmuknak megfelelEen gazdagok, sokrétGek, az emberi viszonylatok sokrétGségét tárják fel. Minden ünnepnek sajátos, a nép szokásaiban gyökerezE jelképei, szimbólumai vannak. A szimbólum a közvetlen szemlélet erejével hat, és mindenki számára elérhetEvé válik az ünnep tartalma. Lényegéhez tartozik az ünnepvárás, az ünnep perspektívája. A távlatok a tevékenység mozgató erEi. Az ünnep örömforrás. A rendkívüliség, a változatosság, a pompa, a várakozás izgalma, a közös öröm, mind olyan sajátosságai, melyek azt a gyerekek számára elérhetEvé , közelivé teszik. Az ünnep nevelési eszköz, amelynek beiktatása az óvodai nevelés folyamatába nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Hozzá kell járulnia a gyermek sokoldalú fejlEdéséhez. A nevelEi tudatossággal megtartott ünnep pedagógiai hatékonyságát az adja, hogy a gyermekhez közel álló, gazdag, színes, változatos formában ,sok örömet, vidámságot jelent. ElsEsorban tehát a gyermek érzelmeire hatva fejti ki nevelE hatását. A pozitív érzelem olyan állapot, amely kedvezE talajt teremt a gyermek minden irányú fejlEdéséhez. Az óvodában megtartott bármilyen jellegG ünnep kiindulópontjául az szolgáljon, hogy az a gyereknek a lehetE legtöbb örömet jelentse, fejlessze pozitív érzelmeit. A különbözE jellegG ünnepek erkölcsi tartalmuk erejénél fogva, elEsegítik a gyermek pozitív erkölcsi tulajdonságainak kialakulását. Konkréttá válik a gyermek számára a hazafiság érzése. A közös felkészülés, élmények a közösségi érzés elmélyítését szolgálják. Az ünnepek mGsorainak tartalma és a gyermekek szépérzékének, ízlésének fejlEdése között közvetlen kapcsolat áll fenn. Az ünnepekkel kapcsolatos séták, kirándulások és nem utolsósorban a vidám, kiegyensúlyozott állapot a testi fejlEdést segíti. Az óvodában a különbözE jellegG ünnepet sajátosságainak megfelelEen különbözE módon szervezzük meg. Arra kell törekednünk, hogy ünnepi hangulatot, derGs légkört, a nap minden percét átható ünnepélyességgel teremtsünk meg. A gyerekek koruknak megfelelEen aktívan éljék át az ünnepeket. Jó érzelmi elEkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás csúcspontja maga az ünnepi együttlét, melynek hangulatát tovább emelheti a felnEttek ajándéka pl. óvónEk éneke, bábozása. Az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapi életébEl, de elEzményei és emlékei illeszkedjenek a gyermekek életmenetébe. A fárasztó felkészítés helyett tevékeny várakozás elEzze meg az ünnepeket. A 4 – 7 éves gyermekek vegyenek részt az elEkészületekben, melyek ne zavarják meg a nyugalmukat. Az ünnep fényét emelheti a feldíszített óvoda, az ünneplE ruha, a meglepetések és a kölcsönös ajándékok. Az óvónE vigyázzon arra , hogy a felszabadult, vidám hangulatot ne zavarják meg betanult szólamok. A gyerekek érezzék, hogy az ünnep nemcsak óvodai esemény, részt vesznek benne a körülöttük élE emberek is. Így átélhetik azt is , hogy mit jelent a nagyobb közösség tagjának lenni. A gyerekek megterhelE, esetleg szorongással járó szerepeltetését az óvónE kerülje el. Az ünnep közös örömét a késEbbiekben újra és újra idézzék fel. Az ünnepek csak a szülEk együttmGködE támogatásával érhetik el hatásukat. Az óvónEk jóval az ünnep elEtt közösen tervezzék meg az óvodára és a szülEkre váró feladatokat. A gyermek számára az ünnep akkor igazán ünnep , ha az óvoda pozitív hatását a család megerEsíti.
55 Az ünnepek tényleges sikerének közvetlen elEfeltétele az átgondolt, alapos, minden részletet magába foglaló elEkészület. Ez az az idEszak amikor megteremtjük a szükséges tárgyi és személyi feltételeket, kidolgozzuk az ünnep menetét.
8.1. Népi szokásokon alapuló hagyományos ünnepek
Télapó ünnepély _ december A Télapó minden csoportot meglátogat és átadja az óvónEk által összeállított csomagot. A gyerekek dallal és verssel köszöntik a Télapót.
Karácsonyi ünnepély – december Minden csoport feldíszíti a saját fenyEfáját. A gyermekek ünneplEbe öltöznek, néhány dal és vers elhangzása után az óvónEk meglepetés mGsora ( mese bábozás, karácsonyi dalok éneklése ) következik majd a felnEttek csillagszórót gyújtanak és a gyermekek birtokba veszik az új játékokat , amit az óvónEk, dajkák elEzEleg helyeznek a fenyEfa alá. A gyermekek örömmel viszik haza a saját kezGleg készített ajándékokat a szüleiknek.
Farsangi bál – február A farsang egész napos jelmezes mulatozás. Az óvónEk és a szülEk közösen készítik el a jelmezeket a gyerekek számára, senki nem maradhat jelmez nélkül. A szülEk által készített süteményeket a nap folyamán együtt fogyasztják el a gyermekek.
8.2. A gyermekélet hagyományos ünnepei
Anyák napja – május Minden csoportban külön zajlik az ünnepség ,délelEtt vagy délután. Az ünneplEben öltözött gyermekek verssel, dallal, ajándékkal köszöntik az édesanyákat és a nagymamákat.
56
Gyermeknap – június A nap folyamán a gyermekek akadályversenyen, süteménykészítésben, kézmGves foglalkozásokon vesznek részt a szülEkkel közösen. Mindig van valamilyen meglepetés az óvónEk, dajkák részérEl a gyermekeknek.( zenés mGsor, édesség ) Évzáró, ballagás – május vége vagy június eleje Ezzel az ünnepséggel zárul a tanév. Az egész évben tanult dalokból és versekbEl összeállítunk egy vidám mGsort. A nagycsoportosok elbúcsúznak az óvodától. A gyermekek név és születésnapjának megünneplése folyamatos Az ünnepeltek köszöntése egy dallal, verssel, mondókával. Az ünnepelt hozhat édességet, amivel megkínálhatja társait.
Március 15. Óvodánkban errEl a nemzeti ünneprEl emlékezünk meg. Az óvodai csoportok kivonulnak a parkban lévE kopjafához és ott az ünnepnek megfelelE versekkel, dalokkal emlékezünk. Az emlékmGnél elhelyezzük az általunk készített zászlókat, kokárdákat.
8.3. Egyéb rendezvények
Jótékonysági bál - október A SzülEi Szervezet bevonásával minden évben bálat rendezünk , melynek bevételébEl játékot és a hiányzó eszközöket vásároljuk meg a gyermekek részére.
57
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
1. 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról. 2. Óvodai nevelés országos alapprogramja 1996. 3. Az óvodai nevelés programja 1998. 4. Nagy JenEné : Óvodai programkészítés, de hogyan ? 5. ÓvónEk modern Kiskönyvtára: Dolgozatok az óvodai ábrázolás körébEl 6. Szappanos István: Rajzolás, festés, tárgyalakítás 7. Forrai Katalin: Ének az óvodában 1993. 8. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Bp. 1982. 9. Zilahi Józsefné: Nevelés az óvodában verssel, mesével 10. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 1992. 11. Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. 1978. 12. Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék OPI 1994. 13. Nagy JenEné: Óvodai nevelés a mGvészetek eszközeivel 14. Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában 1993. 15. Majorossy Judit: Együtt az elsE osztályba TRIVIUM Bp. 1992. 16. Kovács Lajosné: Vigyázok rád - A természet szeretete és a magyar nyelvi nevelés 17. Bakonyiné Vince Ágnes – Nagyné Kasza Ilona: Mozgás – öröm a szabadban MPT 1989
58 - az Óvodai nevelés országos alapprogramja(137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet, s az azt módosító 255/2009.(XI.20.) Kormányrendelettel összhangban; - a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a továbbiakban Ktv.) a közoktatásról 47.§ a)-g) pontja, 50. § a) pontja
- Kelebiai Napköziotthonos Óvoda módosított helyi nevelési programja 2004. - Sajátos nevelési igényG gyermekek integrált óvodai nevelése - A HHH gyermekek Integrációs Óvodai FejlesztE Programja
Érvényességi záradék
A helyi módosított nevelési program nevelési ideje: Határozott idEre, 2010. szeptembertEl - 2015 aug. 31-ig szól. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: -
szervezeti átalakítás a nevelEtestület más program bevezetésérEl dönt ha a fenntartó módosítást javasol ha a közalkalmazotti törvény, módosítást ír elE.
ElEírás a program módosítás elEterjesztésére: - írásbeli elEterjesztés az óvodavezetEnek - szóbeli elEterjesztés a nevelEtestületi értekezleten
59
Legitimációs záradék
1. Véleményezte: (Szakért6)
aláírás:………………………………. dátum:……………………………….
2. Egyetértését nyilvánította: (Szül6i Szervezet)
aláírás:……………………………… dátum:………………………………..
3. Elfogadta: (Nevel6testület)
aláírás……………………………….. dátum…………………………………
4. Jóváhagyta: (Önkormányzat)
aláírás:……………………………….. dátum:………………………………..
5.Tájékoztatásul megkapta:
…................................................ …………………………………. ………………………………….
6.Irattári szám:
………………………………….
60