A Kazah Köztársaság - rövid áttekintés Bár a Kazah Köztársaság területét tekintve a kilencedik legnagyobb ország a világon, sokak számára ismeretlen és titokzatos marad.Országunk területén találunk forró sivatagot, pusztai és hegyi legelőket és olyan gyönyörű városokat, mint Asztana vagy Almati. Csodálatos a Kazahföld növényi és állatvilága. A mi országunk területén van Bajkonur, planétánk első űr-repülőtere. Az, aki északról deli irányban keresztülutazik Kazahsztánon, nemcsak különböző éghajlati zónákon halad keresztül, hanem különféle természeti tájegységeken is, amelyek mindegyikének megvan a maga egyedülálló faunája és flórája. Úgy vélem, hogy mindezzel kapcsolatban könyvünk turizmusnak szentelt része hasznos információt nyújt, és kedvet teremt Önöknek arra nézve, hogy meglátogassák a mi gyönyörű, gazdag kultúrájú és évezredekre visszanyúló történelemmel rendelkező országunkat. Ha eljönnek hozzánk, saját szemükkel láthatják azt a messzire kiterjedő tájat, amelyen egykor keresztülhaladt a Nagy Selyemút. A kazah nép nagyon vendégszerető. A kazah embert gyermekkora óta türelemre és békés természetre nevelik, valamint arra, hogy tisztelettel viseltessék a vendégek és az öregek iránt. Mindez a kazah kultúra nemzeti sajátossága és hagyománya. Ennek köszönhetően, a kazah történelemre sohasem voltak jellemzőek a nemzetiségi, vagy vallási konfliktusok. Földrajzi elhelyezkedés. Kazahsztán Közép-Ázsiában van, az eurázsiai földrész mélyén.Vele határos államok:Oroszország, Kína, Kirgizsztán, Üzbegisztán,Türkmenisztán. Nyugaton vízi határa is van: a Kaszpi-tenger. Területe – 2.724.900 négyzetkilométer. Területére nézve Kazahsztán a Föld kilencedik legnagyobb állama, Oroszország, Kína, az USA, Argentína, Brazília, Kanada, India és Ausztrália után. Nyersanyagforrások. Kazahsztán a hatodik helyet foglalja el a világon nyersanyagforrások bősége tekintetében. Földgáz-és kőolajtartalékai tekintetében országunk a világ első tíz országa között van. A kazahsztáni uránlelőhelyek nagyságra nézve körülbelül a második helyet foglalják el a világ urán tartalékai között. Napjainkig több mint 250 kőolaj és földgáz lelőhelyet tártak fel Kazahsztánban. Ezek zöme az ország nyugati területén található. A legnagyobbak: Tengiz (a feltárt olajforrások nagysága több mint 1 milliárd tonna),Karacsaganak földgáz lelőhelye (1,3 trillió köbméter),Kasagan (Földünk egyik legnagyobb kőolajtartalékával rendelkező lelőhelye, becslés szerint mintegy 7 milliárd tonna kőolaj van itt a föld alatt). A Mengyelejev-táblázat 105 eleme közül 99 található meg Kazahsztán földjének mélyében. Ezek közül felmértek 70 elemet, és bevontak a termelésbe hatvanat. Kazahsztán cink, wolfram és barit tartalék szempontjából első helyen áll a világon. Króm, foszfor, ezüst, ólom és krómtartalmú ércek szempontjából a második, réztartaléka és fluorit tartaléka a harmadik, molibdén tartaléka a
negyedik, aranytartaléka a hatodik, vasérc tartaléka a nyolcadik nagyságrendre nézve a világon. A geológiai-gazdasági felmérések alapján a Kazahsztánban kibányászott és felhasznált ásványi kincsek közül a gazdasági életben a legnagyobb szerepet a következők játsszák: szén, ásványolaj, réz, vas, ólom, cink, krómvegyületek, arany, mangán. Lakosság – 16,0 millió ember. Több mit 130 nemzetiség él az országban. Kazahsztán sokfelekezetű ország. A főbb vallások: iszlám (60%), pravoszláv kereszténység (30%). Az állam felépítménye – A Kazah Köztársaság parlamenti-elnöki irányítású, egységes állam. Kazahsztán rövid története Kazahsztánnak gazdag történelmi és kultúrtörténeti múltja van. Eurázsia közepén elhelyezkedő országunk a legrégibb civilizációk keresztútján, a Kelet és Nyugat, Észak és Dél, Ázsia és Európa közötti közlekedési utak, a társadalmi, gazdasági, kulturális és ideológiai kapcsolatok találkozásának központjában található.Ugyanakkor Kazahsztán az eurázsiai kontinens egyik legnagyobb állama. A történelem egyes időszakaiban Kazahsztán területén különféle államok jelentek meg és fejlődtek, sajátos kultúrával és történelemmel. Napjaink Kazahsztánja ezeknek az államoknak az utódállama. Időszámításunk első évezredében Közép-Ázsia sztyeppei zónájában virágzott a nomád szkíta-szaka civilizáció, amelynek emlékei napjainkig fennmaradtak. Az Almatitól nem messze, Isszik városa mellett feltárt szaka Aranyember sírjának régészeti anyaga nevezetes teljességéről, szépségéről és művészikivitelezéséről. A következő századokban a mai Kazahsztán területén alakult meg az a hatalmas hun államalakulat, amelynek óriási hatása volt a kor geopolitikai térképére. A hunok legkorábbi utódai a türkök voltak, akik néhány hatalmas államalakulatot – kaganátust – alapítottak, amelyek a Sárga-tengertől a Feketetengerig terjedtek ki. Ekkortajt ezeken a területeken keresztül haladt a nevezetes karavánút, az úgynevezett Selyemút, amely összekötötte Kínát Bizánccal. A Nagy Selyemút nemcsak ösztönözte a világkereskedelem fejlődését, de a tudomány és kultúra vezető eszméi transzformátorának is bizonyult. A kor kiemelkedő öröksége a pompás városi építészet. A műemlékek – Arisztan Bab, a nagy szufi, Hodzsa Ahmet Jasszaui mauzóleuma, (Turkesztán), és Ajsa Bibié (Taraz) – fennmaradtak napjainkig. 1221-ben a mongolok Dzsingisz kán vezetése alatt meghódították KözépÁzsiát. A mai Kazahsztán nagy része Dzsingisz kán legidősebb fia,Dzsucsi utódainak területeként, az úgynevezett Aranyhorda fennhatósága alá került. A XV. század második felében, Megalakultak az első kazah kánságok, és a XVI. század elejére kialakult az egységes kazah nemzet. A “kazah” szó türk nyelven azt jelentette, hogy “szabad, független”. Ez az etnikai név teljes mértékig
kifejezésre juttatja a minden időkben függetlenségre, önálló létre törekvő népünk fő jellegzetességét. A XVII-XVIII. századok során a kínai császárok uralma és irányítása alatt álló dzsungáriai nomad törzsek nagyszabású háborút indítottak a kazah kánság ellen. A kazah batyrok (hős vezérek) férfiasságának és a nemzet önfeláldozásának köszönhetően Kazahsztán megmenekült attól a végzettől, hogy teljesen elfoglalják, és népességét fizikailag megsemmisítsék. Az ország függetlenségének és biztonságának fenntartása érdekében a kazah kánok annál az orosz cári birodalomnál kerestek katonai védelmet, amely éppen ezekben az időkben aktívan szélesítette keleti határait Szibéria területi mélységei felé. Kazahsztán sorsa a továbbiakban általánosságban a társadalmi fejlődés európai modelljével és különösen az orosz állam és népei sorsával kapcsolódott össze. A XIX. század első felében egyre több kazah tért át a letelepedett életformára, és kezdett földműveléssel foglalkozni. Az 1990-es évek elején Kazahsztán vezetősége az egész társadalmi-politikai rétegződés nagyszabású átalakításába fogott bele. Az 1990. április 24-ei törvénybe foglalták Kazahsztán elnöki posztját. Az ország első elnöke Nurszultan Nazarbajev lett. 1990. október 25-én elfogadásra került a Deklaráció az Állami Függetlenségről. 1991. december 16-án a Parlament kinyilvánította a Kazah Köztársaság függetlenségét. Napjainkban Kazahsztán tiszteletreméltó helyet foglal el a nemzetközi közösségben. Országunk, amely Nyugat, illetve Európa, és Kelet, illetve Ázsia keresztútjain, az eurázsiai térség centrumában helyezkedik el, régiónk hídjaként egyre növekvő szerepet játszik a terület politikai, gazdasági és kereskedelmi, kommunikációs életében, turisztikai célként és tranzit-országként egyaránt. A nemzetiségek és vallások közötti egyetértés (Kazahsztán Népeinek Közgyûlése). A hatalmas nyersanyag tartalékokon kívül, Kazahsztánnak egyedi felbecsülhetetlen érteke – a nép. Történelmünk úgy alakult, hogy Kazahsztán földje már régóta mintegy 130 különböző nemzetiség és vallás képviselőinek nyújt hazát. Ezért a nemzetiségek és vallások közötti kapcsolatok harmonizációja a függetlenség első napja óta Kazahsztán belpolitikájának tengelyében volt. Kazahsztán Népeinek Közgyűlése, amelyet 1995. március 1-jén alakítottak meg az Elnök konzultatív szervezeteként, egy sajátos társadalmi szerződés jelképe és megvalósítója. Feladata a nemzetiségek közötti kapcsolatok harmonizációja, egyenlő alapokon. 2007 májusában Kazahsztán Népeinek Közgyűlése alkotmányos státuszt kapott. Így biztosítva lett az ország különböző etnikai csoportjainak képviselete a társadalmi-politikai életben. Kazahsztán Alkotmányába számos olyan pontosítást vezettek be, amelyek alkotmányosan megerősítették a Kazahsztán Elnöke által alapított Közgyűlést, és képviseletet biztosítottak neki a Parlamentben.
Napjainkra a nemzetiségek és nemzetek közötti egyetértés kazahsztáni modellje realitássá vált és megfelel a világ közösségei fejlődése követelményeinek. Ez az egyetértés Eurázsia modern kultúrájának nagy jövővel rendelkező jelensége. Mindez jelentős alapja annak, hogy Kazahsztán bekerüljön a Föld 50 legversenyképesebb állama közé. Asztana – a Kazah Köztársaság új fõvárosa. Asztanát (1998. május 6-ig Akmolát) a Kazah Köztársaság Elnökének rendelete nyilvánította Kazahsztán fővárosává 1997-ben. Asztana nemzetközi, politikai, üzleti és kulturális központ. A városban épültek adminisztratív, hivatalos és üzleti negyedek, szociális-kulturális, tudományos-oktatási és üzleti központok, lakónegyedek, a fővárosi infrastruktúra objektumai, a vezető országok színvonalán megvalósítva. Az adminisztrációs központi zónában van Kazahsztán Elnökének rezidenciája, a Parlament és a Kormány épülete. A hivatali és üzleti negyedben hivatalok és társaságok, kereskedelmi központok, szállodák találhatók. A szociális-kulturális központban kaptak helyet a színházak, múzeumok, szabadidő eltöltésre berendezett zónák, sportlétesítmények és szórakoztató központok. Almati – üzleti és kulturális központ “Kazahsztán déli fővárosa”, ahogy a nép nevezi, minden évben növekszik és szebb lesz. Napjaink Almatija nagy és modern város. Itt alakult ki a Köztársaság politikai, adminisztratív és kulturális központja, fejlett felsőfokú és középfokú oktatási hálózattal, technikai-műszaki oktatási intézményekkel. A “déli főváros” nagyszámú tudományos kutatási intézete gyakorlatilag a modern tudomány valamennyi területén fontos kutatásokat végez. Ezeknek központja a Kazah Tudományos Akadémia. Festői és sok szórakozást nyújtó Almati környéke. A “Medeu” jégpálya, ami 1691 méter magasságban helyezkedik, az egész világon ismert. Itt gyorskorcsolya versenyeket, jéghoki meccseket és műkorcsolya versenyeket rendeznek. Külpolitika. Kazahsztán külpolitikájára jellemző a sokoldalúság, a párbeszéd és együttműködés kifejlesztése Oroszországgal, Kínával, az USA-val, az Európai Unióval, Közép-Ázsia államaival, a muzulmán világ országaival. Kazahsztán résztvevője egy egész sor regionális integrációs egyesülésnek, olyanoknak, mint az Eurázsiai Gazdasági közösség, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, Független Államok Közössége. Országunk aktív politikát folytat nemzetközi és regionális szervezetekben: ENSZ, OIK, EBESZ, stb. Külpolitikánk fontos irányzata az együttműködés nemzetközi kulturális-humanitárius szervezetekkel és pénzintézetekkel. Eldőlt tény, hogy rövidesen bekövetkezik egy nagy történelmi esemény: 2010-ben a Kazah Köztársaság elnököl majd az EBESZ-ben. Kazahsztán nagyjelentőségű nemzetközi kezdeményezései. Széleskörű nemzetközi elismerést kapott N. Nazarbajevnek, Kazahsztán elnökének a
kezdeményezése az Ázsiai Kölcsönös Biztonsági Értekezlet összehívására. Felhívását N.Nazarbajev elnök az ENSZ közgyűlése elé terjesztette 1992-ben. A Földünk civilizációinak és kultúráinak párbeszéde fejlesztése ügyéhez jelentős hozzájárulás volt Elnökünk kezdeményezése a Világvallások és Hagyományos Vallások Értekezletének” létrehozása. Gazdaság. Napjainkban a kazah gazdaság egyike a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságainak. Az utóbbi években a fejlődés átlagos mértéke 10% volt. A bevezetett reformoknak köszönhetően Kazahsztán 15 év alatt versenyképessé vált a világpiacon a szénhidrogéntermékek, szinesfémtermékek és gabonatermékek termelése és exportja terén. Napjainkban Kazahsztán 1, 3 millió barrel kőolajat termel ki naponta, ebből exportra megy több mint 1 millió barrel. 2015-re várhatóan a kitermelés eléri a 3,5 millió barrelt naponta, és ebből 3 millió barrelt fognak exportálni. Ilyenformán az elkövetkező tíz éven belül Kazahsztán a tíz legnagyobb kőolajtermelő ország közé kerül a világon. 2015-re a tervek szerint az ország évi földgázkitermelését 80 milliárd köbméterre növelik. Ilyenformán Kazahsztán azon kisszámú országok közé tartozik, amelyeknek nagy lehetőségeik vannak energiaforrásaik növelésének szempontjából. Tekintve, hogy országunk napjainkban fontos tényezője a globális energia infrastruktúrának, azt a feladatot állítottuk magunk elé, hogy biztosítsuk a hazai szénhidrogén stabil és biztonságos exportját. Kazahsztán földrajzi helyzete szükségessé teszi egy egész csőhálózat kiépítését a szomszédos országokon keresztül. Az USA, Európa, Oroszország és Kína legnagyobb vállalatainak jelenléte országunkban a szénhidrogén szférában aktuálissá teszi azt a feladatot, hogy az energiaforrások exportját széles nemzetközi együttműködés szintjére emeljük. Ezzel kapcsolatban a szénhidrogént exportáló csővezetékeket úgy tekintjük, mint geopolitikai alkotóelemet és a sokoldalú partnerség eszközét. Kazahsztán fejleszti a biotechnológiai központokat, aktív nemzetközi részvétellel. Felépítjük az Információs Technológiai Parkot, amelynek regionális IT központ szerepét kell majd betöltenie. Kazahsztán lett a vezető gabonaexportáló állam a világon. Jelenleg több mint 40 országba exportálunk kazah búzát. Ez is megbízható alapja az ország gazdasági fejlődésének. Az ország vezetőségének szándékában áll Kazahsztánt a közép-ázsiai régió csomópontjává, a régión belüli gazdasági kapcsolatok integrátorává, tőke– és tőkebefektetési vonzási központtá, a regionális termelés szétosztó központjává tenni, vagyis a legnagyobb világvállalatok olyan fiókvállalatainak központjává, amelyek nemzetközi szervízszolgáltatásaikat a közép-ázsiai piacok felé irányítanák. Perspektívikusan Kazahsztán betöltheti egy fontos láncszem szerepét, egy olyan transzkontinentális gazdasági hídét, amely összeköti az európai és az ázsiaiCsendes-óceáni és dél-ázsiai gazdasági régiókat.
Hét perspektívikus fő projektet határoztak meg, amelyeket Kazahsztán meglehetősen gyorsan bevezethet a világpiacra: az idegenforgalom, az élelmiszeripar, a szénhidrogén feltárásához szükséges felszereléseket gyártó gépipar, a textilipar, a szállítási-logisztikai szolgáltatások, az építőanyagok. Az adott prioritások kifejezésre jutnak országunk hosszútávú fejlesztési programjaiban, amelyeknek együttes neve: “Fejlődési stratégia 2030-ig”, “Az iparitechnológiai fejlesztési stratégia”, amelyeknek első szakaszai már sikerrel lezárultak. Kazahsztán új ambiciózus feladatot állít maga elé, – azt, hogy a legközelebbi tíz éven belül a világ 50 legversenyképesebb országa közé kerüljön. Ennek a folyamatnak a stratégiája minőségi ugrást feltételez a gazdasági fejlődés terén, a gazdasági tevékenységek változatosabbá tétele révén. Kis- és középvállalkozások Kazahsztánban A kis- és középvállalkozások fejlődése bármely ország gazdaságának alapját képezik. Enélkül nehéz egy állam makrogazdasága helyzetének szilárdságáról beszélni. Ebből következőleg a kis- és középvállalkozásokat még Kazahsztán függetlenségének hajnalán a gazdaság legfontosabb szektoraként határozták meg. Sokoldalú támogatásuk mindig is az állami politika elsőbbséget élvező irányzatai közé tartozott. Napjainkban az ország területén csaknem 840 ezer regisztrált kis- és középvállalkozás van. Az ország GDP-jének mintegy 30%-a tartozik ehhez a szektorhoz. Kazahsztán állampolgárai jólétének fejlõdése – az állami politika fõ célja. ‘Polgáraink lakásszerzési lehetősége és a megszerzett lakások minősége polgáraink – és különösen a fiatal családok számára – olyan probléma, amely az életszínvonallal kapcsolatos legfontosabb kérdések közé tartozott, és fog is tartozni” (Kazahsztán Elnökének Üzenetéből a népnek). A FÁK országai közül elsőként Kazahsztán alkotott meg modern nyugdíjbiztosítási rendszert. A kazahsztáni nyugdíjreform alapja a chilei nyugdíjrendszerre épül. A nemzet egészsége – össznemzeti ügy. A kazahsztáni oktatás modernizációja a fiatalok fejlődésére írányul. Az 1993. november 5-én N.Nazarbajev Elnök által alapított “Bolasak” ösztöndíj jelentősen hozzájárul az ország magasan képzett káderrétegének kialakulásához. Az országok között, amelyekben a ”Bolasak” program révén tanulhattak a kazah diákok, ott van például az USA, Nagy-Britannia, Németország,Oroszország,Ausztrália, Ausztria, Magyarország,Dánia, Spanyolország,Olaszország, Kanada, Kína, Franciaország, Csehország, Svédország, Svájc, Japán. Egyébként a kazah diákok jól érzik magukat az olyan nagyhírű egyetemeken, mint Harvard, Oxford, Cambridge, Sorbonne, Columbia, Yale, a Massacushetsi Műszaki Egyetem, stb. A kazahsztáni tudomány. Az utóbbi tíz évben a kazahsztáni kutatások jelentős, egyes esetekben világszínvonalú eredményeket értek el.
Kultúra. A kazah nemzet, amely hosszú időn keresztül formálódott, és amelynek etnogenezisében számos nép és törzs vett részt, egyike a legrégibb népeknek, és fontos helyet tölt be Eurázsia történetében. A kazahság őrzője a kialakulásában résztvett valamennyi nép örökségének, és ilyenformán egyike a leggazdagabb kultúrával rendelkező nemzeteknek. A kazah kultúra a XX. századig nomád kultúra maradt. Azonban ettől függetlenül a sokévezredes fejlődés folytán, ez a kultúra nem kevésbé összetett és érdekes más népek kultúrájánál. A kazah nomádok kidolgozták gondolkodásmódjukat és társadalmi szervezetüket, ami a Kelet és a Nyugat tudatformáinak szintézisévé vált. Ennek a szintézisnek következtében a legnagyobb fejlődésen éppen a hagyományok, szokások és szertartások mentek keresztül. Kazahsztán modern kultúrája egyedülállóan sajátos maradt, és integrálta a világ kultúrájának legjobb irányzatait. Kazahsztán gazdasági és politikai reformjainak sikerei módot adnak arra, hogy egyre nagyobb figyelmet szenteljen az állam a hazai kultúra és művészet támogatásának. Sport. Kazahsztán gazdag sporthagyományokkal rendelkező ország.Már a szovjet időkben az egész világon visszhangoztak kazah sportolók nevei: Nelli Kim (torna), Daulet Turlühanov (görög-római birkózás), Anatolij Hrapaty (súlyemelés), Szerik Konakbajev (bokszoló). Most is az ország sportoloi, a kazah zászlót magasra emelnek. Turizmus. Bár Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb országa, földje sokak számára ismeretlen és titokzatos. Még a legszenvedélyesebb utazó is sok érdekeset és szépet fedezhet fel a maga számára Kazahsztánban: például hóborította csúcsokat, széles fennsíkokat, mély folyókat, száraz pusztákat, végtelen mezőket, és érintetlen védett erdőket. A Kazah Köztársaság egyedülálló földrajzitermészeti sajátosságokkal rendelkezik. Természeti szépségeit nehéz leírni. A Tien-san, a Tarbagatáj és az Altaj gleccserekkel borított hegyláncai felett az ország déli, délkeleti és nyugati területein égbenyúló ormok havának fehér fénye szikrázik. Az ország nyugati részét a Kaszpi-tengernek, a Föld legnagyobb tengermaradványból származó sós tavának hullámai mossák. A Szaryarka sztyeppéin terül el a Balhas-tó, amelynek egyik medencéje sósvizű, a másik pedig édesvizű. Sok a festői szépségű hely Észak-Kazahsztánban is. Koksetau környékén a fenyőerdők jégkorszakból származó tavak százait veszik körül. Felejthetetlenek a Bajanauli Nemzeti Park sziklarajzai és kőszobrai, a Korgaldzsini Természetvédelmi Park, amelyben több mint 330 féle növény taván pedig a világ legészakibb flamingó-kolóniája látható. Kazahsztán lehetőséget nyújt a turizmus valamennyi létező formájára: ismeretszerző, szórakoztató, etnikai, ökológiai utakra, gyógyturizmusra, gyermekturizmusra, sportutakra és vadásztúrákra, lovasturizmusra, kalandturizmusra. Kazahsztán a régi építészet valóságos kincsesháza, ahol történelmi emlékek tízezrei láthatók.
A mintegy 27 ezer történeti emlék kifejezésre juttatja Kazahsztán történetének különböző korszakait. Ezek között egyedülálló építészeti emlékek a karaháni mauzóleum (XI. század), Ajsa-Bibi mauzóleuma (XI-XII. század), Alasa kán mauzóleuma (XII. század), Dzsucsi kán mauzóleuma, stb. Nagyon sok turista érkezik Kazahsztánba csak azért, hogy meglátogassa az “Azret Szultan” Nemzeti Múzeumot, és Hadzsi Ahmet Jasszaui, a nagy középkori szúfi-költő műemlék-mauzóleumát és mecsetjét. Hagyományok, szokások, szertartások, a nemzeti konyha. A kazah nép sikerrel idomult hozzá a modern kor feltételeihez, ugyanakkor nem vesztette el nemzeti sajátosságait. A kazahok gondosan őrzik gazdag hagyományaikat. Ezeket napjainkban is bemutatják az ünnepi rendezvényeken, színházi bemutatókon, és ma is élnek a távoli vidékeken. A kivétel a nemzeti konyha, amely az egész országban elterjedt, és amelynek titkait a mindennapi életben is továbbadják nemzedékről nemzedékre. Fiú születésének ünneplése. A nomád élet sokban függött a szívósságtól, erőtől, ravaszságtól és a gyors felfogástól. A sztyeppén különös figyelmet szenteltek annak, hogy ezeket a tulajdonságokat beleneveljék az utódokba már gyermekkorukban. A kazahok családfájukat férfiágon vezették le.Ennek következtében számos kazah szertartás áll kapcsolatban a fiúgyermekek születésével, gyerekkorával, fiatalkorával és felnőtté válásával. Például fiú születésének ünneplésekor a jómódú emberek bőségesen vendégül látták nemcsak a saját rokonságukat, hanem a szomszédos aulok lakóit is, akiket énekesek fellépésével, lovas játékokkal szórakoztattak. A kazah családban a felnőtté váláshoz vezető út fontos lépéseiként megünnepelték az olyan eseményeket mint az újszülött bölcsőbe helyezése, amikor azt kívánták neki, hogy nőjön fel gyorsan és legyen belőle egészséges vitéz. Megünnepelték a gyermek első lépéseit, azért, hogy tudjon járni és futni. Azon a napon, amikor a kisgyerek az első lépéseket tette meg, fogadták a jurtában az aul legidősebb és legtiszteletreméltóbb tagját, azért, hogy vágjon le késsel speciális zsinórdarabokat azzal a céllal, hogy körültekerjék a kisgyermek lábait. A kazah népi esküvő – “Betasar”. Ez az egyik legjelentősebb kazah népi szertartás, amely tükörként fejezi ki kazah nép nemzeti sajátosságait. A kazah hagyományok szerint azonos nemzetség tagjai nem házasodhatnak össze hét nemzedéken keresztül. Az ilyen korlátozás lehetőséget ad a vérkeveredésre és biztosítja az egészséges utódokat, a nemzet virágzását. A “Betasar” sajátos kioktatása a menyasszonynak. Ezt a szertartást a legjobb improvizátor végzi el. Először égig dícséri a menyasszony vakító szépségét, jó természetét, és egyéb felülmúlhatatlan jó tulajdonságait, majd bemutatja a vőlegény egész nemzetségét, annak legbefolyásosabb tagjait, mindegyiket megnevezve az énekben, és a menyasszonynak egyenként meg kell feléjük hajolnia. Ez alatt az idő alatt a menyasszony arca fátyollal fedett. A rokonok minden meghajlásánál csengő pénzzel fizetnek, egymást igyekezve felülmúlni a bőkezűségükkel. A szertartás
végén az “aranyszájú énekes” leteszi a dombrát, és leveszi a fátylat a menyasszony arcáról. Nemzeti ünnepek és sportjátékok. Ezeknek mindig is nagy jelentőségük volt a kazah nép életében. A régmúltban jelentek meg. Fejlődésük során a formájuk változott, a nemzet társadalmi viszonyainak és mezőgazdasági tevékenységének megfelelően. A játékok és a mulatságok mindig is társadalmi funkciókat töltöttek be, így szerepük volt a nevelésben, vagy hadigyakorlatokként, szertartásként, látványosságként, a kapcsolatteremtésben, stb. A legtiszteltebb helyet a kazahok ünnepei között a Nauryz foglalja el (március 22.) A Nauryz Földünk egyik legrégibb ünnepe. A Tavasz Ünnepét, a Természet újjáéledését, a szerelem, a termékenység és a barátság ünnepét földünk különböző helyein már ötezer éve megünneplik. A Jurta - a kazahok régi háza. A nevezetes “helyváltoztató” ház, kényelmes és praktikus, amely ideálisan megfelel a helyi feltételeknek és életmódnak. A jurta – a nomád mikrovilága a napciklus pontosan meghatározott formulájával (A nap a ház keleti küszöbénél jön fel, és a nyugati oldalon, a tiszteleti helyen megy le). A sanyrak (tető) a jurta szent szimbóluma, amely a félnapot, és a Napot az Ég tetején személyesíti meg. A tető családi relikvia, a nemzetség továbbélésének jele, amelyet továbbadnak nemzedékről nemzedékre, atyától a legfiatalabb fiúnak (kenzse). Az elődök szellemének erejét és védelmét jelképezi. A kazah nemzeti viselet. Kazahsztán minden egyes régiójában helyi sajátosságai vannak a nemzeti viseletnek. Azonban ez csak a díszítés néhány elemére vonatkozik. Egészében véve a férfi viselet a csapanból (kaftánszerű, gazdagon hímzett bársonykabátból, övvel) és fejfedőből (ez lehet puha takhia, magas kalpak, vagy rókaprém sapka) áll. A női nemzeti kosztüm fehér gyapot-, vagy színes selyemkabátból, hímzett bársony mellényből áll, magas fejfedővel, selyemsállal. Az idős hölgyek fehér textilből sajátos csuklyát viselnek, amely gazdagon díszített gyöngyökkel. Folklór. A kazahok nagy tisztelői a szóbeli irodalmi művészetnek. Az akynok – a nemzeti költők – valódi improvizátori tevékenységet folytatnak(ajtysz). Az akynok irodalmi énekeket énekelnek, meséjüket nemzeti húros hangszerekkel: dombrával, vagy kobozzal kísérve. Az ételben-italban bővelkedő ünnepélyeket a nomádok nemcsak baráti beszélgetésekre, hanem zeneszó hallgatására is felhasználták. A mesemondók, vagy a zenészek látogatása a házigazdák számára éppen akkora örömmel szolgált, mint neves uralkodók, kiemelkedő államférfiak és nagy hadvezérek látogatása. A kazahoknál hagyományos a különlegesen jó zenei adottság. Gyakorlatilag minden családban van olyan ember, aki szépen énekel, vagy nemzeti zeneszerszámokon játszik. A kazahok zeneszerszámai tipológiailag sok szempontból azonosak az eurázsiai szuperetnosz más nemzeteinek zeneszerszámaival.
Ugyanakkor megvannak a maguk sajátosságai is. Megalkotásukhoz mindent megad a természet és a nomád gazdaság. A zeneszerszámok agyagból, nádból, szarvból, különféle csontokból és farostokból készülnek. Az énekben és muzsikában kifejezésre jutott a nomádok lelke.A kazah zeneszerszámok sztyeppei hangokon szólnak. Csak a dombra képes viszhangzani a gyorsan vágtató lovak patáinak dobogását, csak a koboz tud úgy sírni, mint az eltévedt teveborjú, csak a szazszirnaj adja tovább a szél zúgását homokvihar idején. A kazah konyha. Ide nemcsak a hagyományos kazah fogások tartoznak, hanem az üzbég, ujgur, orosz, tatár, koreai és más konyhák kedvelt fogásai is. Ezért a mai kazah konyhában a tisztán nemzeti jelleg megőrzése mellett megjelentek a nemzetközi vonások is. A kazah történelmi konyha kitűnik sajátos technológiájával. A kazah nép életmódjának jellegzetességei nyomot hagytak az ételek elkészítési lehetőségein is. A hagyományos kazah konyhában mindig előnyben részesítették a főzést. Így a hús puha és finom mellékízű lesz elkészülte után, a főzés adja meg az ételnek zamatát és aromáját. Kazah-Magyar kapcsolatok. A kazahokat és a magyarokat rokoni és történelmi kapcsolatok fűzik össze. Csaknem hétszáznegyven éve, 1239-ben a kazahok egyik elődnépének vélt kipcsakoknak a nyugati csoportja átlépte a magyar határt és a következő évtizedekben Magyarország lakosságának részévé vált. Negyvenezer kipcsak család, Kötöny kán vezetésével költözött Magyarországra a mongol veszedelem elől, és lépett IV. Béla magyar király szolgálatába.Ők lettek a magyar királyság lovasságának a krémje, és jelentősen hozzájárultak a magyar állam fejlődéséhez és harcaihoz a külső hatalmak ellen.Magyarországon a Nagy Sztyeppe ezen jövevényeit kunoknak nevezik. Az évszázadok során a kipcsakkunok megőrizték bizonyos fokú különállásukat, és nagyon sokáig a nyelvüket is. Napjainkban utódaik magyarul beszélnek, de számontartják sztyeppei eredetüket. Két nagy történelmi területen élnek a kun utódok Magyarországon: a Nagykunságon és a Kiskunságon. A kiskunok fővárosa Kecskemét, a nagykunoké pedig Karcag, ahol áll Kötöny kán emlékműve, az egyetlen olyan emlékmű Európában, amelyet régi kazah nemzetség képviselője számára állítottak. A város múzeumában összegyűjtötték a tanúbizonyságot a magyarországi kunok középázsiai eredetéről. Még egy tanúbizonysága a népeink ősi szellemi kapcsolatának az a tény, hogy a magyarok közvetlen rokonaiknak tekintik azt a régi, a torgaji sztyeppéken élő kazah nemzetséget, amelynek a neve “magyar” (madiar, madijar). A diplomáciai kapcsolatokat Kazahsztán és Magyarország 1992. március 23-án vette fel. A Magyar Nagykövetség Kazahsztánban 1993 márciusában nyílt meg, a Kazah Nagykövetség Magyarországon pedig 1993. szeptemberében. A kétoldalú kapcsolatokra a hagyományos baráti jelleg jellemző, ami jó talajt ad a kapcsolatok további szélesítésére.
2007. november 22-23-án Magyarországra látogatott Kazahsztán Elnöke, N. Nazarbajev. Ezt az eseményt budapesti hivatalos körök fontos előrelépésnek nyilvánították a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése terén. Kazah-magyar kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok. A Szovjetunió fennállása idején Kazahsztán és Magyarország között meglehetősen fejlett kétoldalú kereskedelem folyt, bár ez a folyamat a központosított parancsuralmi irányítású rendszeren alapult. Éppen abban az időben kedvelték meg a kazahsztániak a magyar mezőgazdasági termékeket és a magyar orvosságokat. Kazahsztán az áruforgalom és kereskedelem terén a harmadik helyen álló partnere Magyarországnak a FÁK országai között, Oroszország és Ukrajna után. A közös forgalom mennyiségi számai minden évben növekednek. A kétoldalú áruforgalom alapvető elemei az energiahordozók, gépek és közlekedési eszközök, élelmiszeripari termékek és nyersanyagok. Kazahsztán Magyarországról importál húst és hústermékeket, zöldséget és gyümölcsöt, élelmiszertereket, italokat, műtrágyát, cukrot, cukorból és mézből készült termékeket, finomított gépolajat, állati és növényi eredetű olajat, gabonaféléket, kombinált takarmányt, vegyipari termékeket, festékeket, orvosi készítményeket, aromatizáló és tisztító anyagokat, szintetikus anyagokat, gumi-, fa-, papír-, karton-, vas-, acéltermékeket, egészségügyi felszereléseket, fűtőberendezéseket, ruhát, fotó-felszereléseket és fotóanyagokat, gépeket és közlekedési eszközöket, generátorokat, speciális ipari felszereléseket, irodaberendezéseket és technikát, adatfeldolgozó gépeket, kapcsolatteremtő technikai berendezéseket, elektromos felszereléseket. A kazahsztáni export ásványi fűtőanyagot, szénhidrogént, szenet, kokszot, brikettet, földgázt és gabonát tartalmaz. Kulturális-humanitárius együtműködés. Kazahsztánt és Magyarországot hagyományosan fejlett kulturális-humanitárius kapcsolatok fűzik egymáshoz. N.Nazarbajev elnök 2007. november 22-23-i magyarországi látogatása során kiegészítő ösztönzést adott kulturális kapcsolatainknak. Államfőnk látogatása során oklevelet kapott arról, hogy őt választották a magyarországi kunok tiszteletbeli vezetőjévé. 2007-ben a magyarországi Kunszövetséget felvették a Kazahok Világszövetségébe. Jelenleg kulturális-humanitárius kapcsolataink új,magasabb szintre léptek. Így a két ország művészei, tudósai és sportolói aktívan részt vesznek a Magyarországon megrendezett kulturális és sporteseményeken, különféle konferenciákon, szemináriumokon, fórumokon, koncerteken, filmfesztiválokon, bokszversenyeken, röplabda mérkőzéseken, szabadfogású birkózóversenyeken, futballmeccseken, stb. Szoros kapcsolatok létesültek a két ország tudományos kutatóintézetei, magasabb szintű tudományos intézményei között. A kazah és magyar tudósok egyaránt érdekeltek közös történelmi kapcsolataink tanulmányozásában. Ezzel kapcsolatba hozhatók a közös régészeti munkák, amelyek arra irányulnak, hogy
tanulmányozzuk a kipcsakok megtelepedésének történetét Magyarországon és a magyarok megtelepedésének történetét Kazahsztánban. Fejlődik az együttműködés humanitárius téren is. Kazahasztáni diákok folytatják tanulmányaikat Magyarország felsőoktatási intézményeiben, mint például a Közgazdasági Egyetemen, a Közép-Európai Egyetemen, a Nemzetközi Üzleti Iskolán. A magyar ifjúság szívesen tanulja a kazah nyelvet a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen.