A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok
dr. Balásházy László
[email protected]
A konfliktus lényege Kavicsbányászatra szükség van, de Termőföld vesztés (végleges művelésből való kivonás) Felszínre kerül a felszín alatti víz Párolgási veszteség keletkezik Sérülékenység nő Potenciális szennyezőforrás
Egyéb környezeti problémák (táj jellege átalakul, védett természeti területek veszélyeztetése,
porszennyezés, közúti szállítás rezgés és zaj problémái stb)
A konfliktusok kezelését nehezítő szakmai hiányosságok Jelentős hiányosságok vannak a szakmai alapokban. Hiányoznak pl. Ásványvagyon stratégia Felszín alatti vizek igénybevételi határértékei Bányatavak (mesterséges tavak) jó állapotának kritériumai Bányatóra, FAV-re mérések, megfigyelések, adatszolgáltatások (FEV, FAV) Korszerű termőföld értékelési rendszer, ami a talaj termőképességét hangsúlyosabban veszi figyelembe Építési és bontási hulladékok újra történő hasznosításának egyes műszaki előírásai
Jogszabályi hiányosságok a kavicsbányászat területén 1. Bányászati joganyagban Kutatás során a mélységi lehatárolás nem kötelező Művelésbe vont területhez képest óriási (max 64 km2), település teljes külterületét elérő bányatelkek jelölhetők ki Gazdasági szabályozók se jelentenek visszatartó erőt a területfoglalási törekvésekkel szemben A bányászat felhagyható és akár egy közeli új területen folytatható függetlenül attól, hogy az előző, művelésbe vont területen elfogyott az ásványi nyersanyag (ánya), vagy bőven maradt Hiányoznak olyan előírások, amik a művelésbe vont területen levő összes, ismert technológiákkal kitermelhető á.nya. kitermelésére ösztönöznének Tájrendezésre nincs határidő Hiányzik az ásványvagyon-gazdálkodásról, -védelemről szóló rendelet, nincs ásvány-IGÉNY-gazdálkodás Célkitermelőhelyekre a bányászati joganyag csak részlegesen vonatkozik
Jogszabályi hiányosságok a kavicsbányászat területén 2. Vízügyi szabályozásban A vízgazdálkodási törvény szerint a bányató létesítése nem vízimunka, a bányató nem vízilétesítmény (a bányatelken belül) A visszamaradó bányatavak létesítési engedély nélkül kapnak üzemeltetési engedélyt Sok esetben problémás az üzemeltető személye, felelőssége Hiányoznak a jó ökológiai potenciál kialakulásához szükséges hidromorfológiai követelmények Hiányos a VGT pl. FAV igénybevételi határértékek < 50 ha bányatavak nem képeznek víztestet még akkor
sem, ha egy tervezési egységen belül sok hasonló tó található, ezáltal kimaradnak az állapotértékelésből, elmaradnak a jó állapotukhoz szükséges intézkedések
Jövőkép 1. Bányászat területén Ásványvagyon gazdálkodás és –védelem szabályozása, ásvány-igény-gazdálkodás Térségi ásványvagyon gazdálkodás gyakorlatának megteremtése a piaci mechanizmusok ellensúlyozásaképpen Kavicsbányászat sajátos szabályainak beillesztése a Bt.-be és a Vhr.-be, (amint ez pl. a CH vagy a geotermikus energia esetében történt) Barnamezős bányanyitás új zöldmezős helyett BAT, illetve a leghatékonyabb megoldás kidolgozása, elterjesztése, megkövetelése
Jövőkép 2. Vízgazdálkodás területén Bányató létesítésétől fogva vízilétesítmény Mély, ugyanakkor a vízi ökoszisztéma kialakulását segítő parti rézsűvel felhagyott bányató Bányatavak párolgási vesztesége után VKJ fizetés Jó gazda gondosságával üzemeltetett tavak Rendszeres monitoring és adatszolgáltatás (vízszint, vízminőség) a létesítéstől kezdve Rendszeres hatósági felügyelet
Jövőkép 3. Nemcsak a kiváló, hanem a jó minőségű termőföldek
végleges kivonási ütemének lényeges lassítása jogi és gazdasági szabályozási eszközökkel A talaj termőképessége alapján készült országos
feldolgozás integrálása a területi tervezésbe (területfejlesztés, területrendezés), valamint a földvédelembe Bontási és építési hulladékok építési célú
hasznosításának ösztönzése gazdasági szabályozókkal a primer kavicsigény csökkentése és a hulladékhasznosítás arányának növelése érdekében
„Míly temérdek munka vár(t) még…”
KÖSZÖNÖM A gondolatokat, észrevételeket, segítséget és KÖSZÖNÖM a FIGYELMET
