ELŐTERJESZTÉS A SZENÁTUS ÖSSZETÉTELÉRE VONATKOZÓ, VALAMINT EGYES KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁRA A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 12. § (7) bekezdés a)-e) pontjai rögzítik a szenátus összetételének törvényi kereteit, kötelező elveit, szabályait. Az Nftv. 115. § (3) bekezdése szerint ha a törvény hatálybalépésekor működő felsőoktatási intézmény szenátusának összetétele nem felel meg a törvény előírásainak, összetételét 2012. december 31-ig kell e törvénynek megfelelően átalakítani. (Az Nftv. vonatkozó szabályait az 1. sz. melléklet ismerteti.) Mind a rektori, mind az egyetemvezetői értekezlet egyetértett abban, hogy e körben – tekintettel arra, hogy 2012 tavaszán egyébként is szenátusi választásokat kell tartani – célszerű a hatályos SzMR rendelkezéseit még a tavasz folyamán módosítani, hogy a választások az előre tervezett időben, de már az új szabályok szerint legyenek lebonyolíthatóak. A szenátus mandátuma egyébként is szeptember 1. napján kezdődik, így ez az Nftv. hatályba lépésével is összhangban lenne. Az Nftv.-nek megfelelő összetétel kidolgozásakor a kiinduló pontot a status quo jelentette a következő szempontok figyelembe vétele mellett: az összetételben a karok képviseleténél az ELTE sok évtizedes hagyományai szerinti egyenlő számú tagot biztosító megoldás mellett a BTK és a TTK átall megfogalmazott kérést is figyelembe véve kerüljön az egyes karokat képviselők száma meghatározásra, a hallgatói képviselet aránya a törvényi maximumhoz közelítsen. A szakszervezeti delegált 1 főben meghatározása mellett a nem oktató-kutató dolgozók két fős képviseletének megtartása javasolt a – 2006-ban kényszer-szülte – doktori iskolai képviselet megszüntetése mellett. Az oktató-kutató képviselők arányának megnövekedése, valamint a nem oktató-kutatói dolgozók esetében a képviselői szám eleve nem a létszám nagyságát tükröző száma is alátámasztja a nem oktató-kutató dolgozók 2 fős képviseletének megőrzését. A dékánokkal történt egyeztetés alapján a javaslat bővíti a 2/3-os többséget igénylő kérdések körét. A javaslat ezen túlmenően néhány apróbb – minisztériumi észrevételből fakadó – korrekciót is tartalmaz (pl. tanácskozási jogú meghívottak köre, visszahívás szabályai). Mindezekre tekintettel a rektor az alábbi javaslatot teszi:
A szenátus létszáma 42 főben kerül meghatározására, amely a 2 törvény erejénél fogva (hivatalból) tag (az elnök rektor és a gazdasági főigazgató) mellett 28 választott és 12 delegált képviselőből áll, az alábbiak szerint: Választott képviselők:
ÁJTK, BGGYK, IK, PPK, TáTK, TÓK 3 fő, összesen 18 fő (6 dékán, 12 külön választott oktató-kutató, akik közül karonként 1 fő oktató képviselő nem rendelkezik vezetői megbízással)
BTK, TTK 4 fő, összesen 8 fő (2 dékán, 6 külön választott oktatókutató, akik közül karonként 1 fő oktató képviselő nem rendelkezik vezetői megbízással)
2 nem oktató-kutató képviselő
Delegált képviselők:
10 hallgató
1 doktorandusz hallgató
1 szakszervezeti képviselő
A hatályos és a lehetséges összetétel-megoldásokat a 2. sz. melléklet mutatja be. A normaszöveg-változás a 3. sz. mellékletben követhető nyomon. HATÁROZATI JAVASLAT 1. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 59. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „59. § (1) A Szenátus létszáma – a jelen szabályzatban meghatározott 2 hivatalbóli taggal együtt – 42 fő. (2) A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja. (3) A Szenátusnak hivatalból tagja a gazdasági főigazgató. (4) A Szenátus 26 oktató-kutató tagját a karok a 61. §-ban meghatározott módon választják (5) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. §-ban meghatározott módon kell megválasztani. (6) A Szenátus 1 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján választja. (7) A Szenátus 10 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja. (8) A Szenátus 1 doktori képzésben részt vevő tagját a Doktorandusz Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja.
(9) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (10) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a) a Gazdasági Tanács elnökét, b) a rektorhelyetteseket, c) a Közalkalmazotti Tanács elnökét, d) az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját, e) az Egyetemi Kollégium főigazgatóját, f) az Oktatási Igazgatóság vezetőjét, g) a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét és h) a Rektor Ellenőrzési Önálló Osztály vezetőjét. (11) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat.” 2. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 61. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „61. § (1) A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy a) az ÁJTK, a BGGyK, az IK, a TáTK és a TÓK 3-3 főt, b) a BTK és a TTK 4-4 főt választ két külön eljárás keretében. (2) Két – a BTK és a TTK esetében három – személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A két – a BTK és a TTK esetében három – személy egyike nem vezetői megbízással rendelkező oktató. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két-két – a BTK és a TTK esetében három-három – jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja. (3) Az oktató-kutató, valamint a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tagok megválasztása két külön szavazási eljárásban az alábbi szabályok alapján történik: A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. (4) A Szenátus harmadik – a BTK és a TTK esetében negyedik – kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja).” 3. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 64. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „64. § (1) A Szenátus közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező választott tagjainak megbízatása négy évre szól.
(2) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a doktorandusz önkormányzat által delegált tagok megbízatása az Alapszabályban meghatározott időtartamra, de legalább egy, legfeljebb három évre szól. (3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) a Szenátus kari vezető tagjának vezetői megbízása megszűnésével, c) a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tag esetében, ha vezetői megbízást kap, a vezetői megbízás kezdetét megelőző napon, d) lemondással, e) az (5) bekezdésben foglalt visszahívással, (4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről. (5) A Szenátus tagja köteles bejelenteni, ha előre láthatólag valamely okból (ösztöndíj, külföldi munkavállalás, egészségügyi ok stb.) a Szenátus munkájában nem tud rész venni. Ha a tag legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a jelenlévők 2/3-ának többségével meghozott határozatával kezdeményezheti a választó, delegáló testületnél a tag visszahívását. A visszahívásra a megválasztás, delegálás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A határozathozatal során az érintett tag nem szavazhat és őt a határozatképesség és az érvényesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (6) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, a szenátusi tagot választó, delegáló testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni.” 4. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 71. § (3) bekezdés b) pontja kiegészül az alábbi két francia bekezdéssel: „71. § (3) A Szenátus határozatait a jelenlevő tagok egyszerű többségével (az érvényes szavazatok több mint fele) hozza meg, kivéve a törvényben előírt következő eseteket: […] b) a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával […] – dönthet kar alapításáról, megszüntetéséről, – módosíthatja az Szervezeti és Működési Rend Szenátus összetételére, hatáskörére, határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseit.” 5. A jelen határozat elfogadását követően lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2012. szeptember 1. napjától megalakuló szenátusra, illetve annak megalakítására kell alkalmazni. 6. Az SzMR 62. § 2012. augusztus 31. napján hatályát veszti. Budapest, 2012. március 29.
Dr. Mezey Barna s.k. rektor
1. Szenátus összetételét tartalmazó törvényi szabályok
Nftv. 12. § (7) Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, gazdasági vezető kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével: a) a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak – az elnökkel együtt – a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, a karok, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell, b) a hallgatói önkormányzat a 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek szerint a szenátus létszáma legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt, c) a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni, d) az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő, e) a szenátus tagjainak megbízatása négy év, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselője esetében legalább egy és legfeljebb három év lehet,
2. Szenátus összetételének áttekintő táblázata
A szenátus
HATÁLYOS
JAVASLAT
összlétszáma
33
42
hivatalbóli tagok
1
2
oktató-kutatók
16
26
(dékán + 1)
ÁJTK, BGGYK, IK, PPK TÁTK, TÓK
(dékán + 1 oktató-kutató + 1 nem vezető oktató) BTK, TTK
(dékán + 2 oktató-kutató + 1 nem vezető oktató) nem oktató-kutató
2
2
szakszervezet
2
1
doktori iskolák
1
0
EHÖK
11
10
(benne EHÖK elnök és doktorandusz is)
(benne EHÖK elnök is) (23,8%)
(1/3) doktorandusz képv.
-
1
3. Szenátus összetételének szabályzatmódosítása
Ssz. 1.
Eredeti szöveg 59. § (1) A Szenátus létszáma 33 fő. A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja.
(2) A Szenátus 16 oktató-kutató tagját a karok a 61. §-ban meghatározott módon választják (3) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. §-ban meghatározott módon kell megválasztani. (4) A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján választja. (5) Az Egyetemen működő doktori iskolák 1 képviselőjét a 62. §-ban meghatározott módon kell megválasztani. (6) A Szenátus 11 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot és egy doktori képzésben részt vevő tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon választja.
(7) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (8) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a) a Gazdasági Tanács elnökét, b) a gazdasági főigazgatót, c) a rektorhelyetteseket, d) a Közalkalmazotti Tanács elnökét, e) az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját, f) az Egyetemi Kollégium főigazgatóját, g) az Oktatási Igazgatóság vezetőjét és h) a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét.
2.
(9) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat. 61. § (1) A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy minden kar 2-2 főt választ két külön eljárás keretében.
(2) Egy személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.
Módosítási javaslat 59. § (1) A Szenátus létszáma 33 fő – a jelen szabályzatban meghatározott 2 hivatalbóli taggal együtt – 42 fő. (2) A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja. (3) A Szenátusnak hivatalból tagja a gazdasági főigazgató. (4) A Szenátus 16 26 oktató-kutató tagját a karok a 61. §ban meghatározott módon választják (5) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. §-ban meghatározott módon kell megválasztani. (6) A Szenátus 2 1 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján választja. Az Egyetemen működő doktori iskolák 1 képviselőjét a 62. §-ban meghatározott módon kell megválasztani. (7) A Szenátus 11 10 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot és egy doktori képzésben részt vevő tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon választja delegálja. (8) A Szenátus 1 doktori képzésben részt vevő tagját a Doktorandusz Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja. (9) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (10) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a) a Gazdasági Tanács elnökét, a gazdasági főigazgatót b) a rektorhelyetteseket, c) a Közalkalmazotti Tanács elnökét, d) az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját, e) az Egyetemi Kollégium főigazgatóját, f) az Oktatási Igazgatóság vezetőjét, g) a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét és h) a Rektor Ellenőrzési Önálló Osztály vezetőjét. (11) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat. 61. § (1) A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy minden kar 2-2 főt a) az ÁJTK, a BGGyK, az IK, a TáTK és a TÓK 3-3 főt, b) a BTK és a TTK 4-4 főt választ két külön eljárás keretében. (2) Egy Két – a BTK és a TTK esetében három – személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A két – a BTK és a TTK esetében három – személy egyike nem vezetői megbízással rendelkező oktató. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két-két – a BTK és a TTK esetében háromhárom – jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a
(3) A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(4) A Szenátus másik kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja). 6.
3.
62. § (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagját a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg. (2) A rektor a Szenátus tagjai megválasztásának kiírása alkalmával felhívja az Egyetemen működő doktori iskolák vezetőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy a doktori iskola megválassza azokat a küldötteket, akik a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezletén részt vesznek. Egyidejűleg közli a választó értekezlet időpontját. (3) Doktori iskolánként egy küldöttet kell választani. Küldött csak az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a doktori iskolában működő személy lehet. (4) A küldöttet a doktori iskola bármely közalkalmazott tagja jelölheti, a szavazólapra azt a jelöltet kell felvenni, aki a jelenlevők egyszerű szótöbbségű támogatását megszerezte és a jelölést elfogadta. (5) A szavazólapra felvett küldött-jelöltek közül a küldöttet (küldötteket) titkos szavazással kell megválasztani. Küldött az lesz, aki a leadott szavazatok többségét megszerezte. (6) A szenátusi tag választó értekezlet akkor határozatképes, ha a megválasztott küldöttek több mint fele jelen van. (7) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagjára az értekezlet tagjai a jelenlévő küldöttek közül tehetnek javaslatot. A szavazólapra azt a jelöltet kell felvenni, aki a jelenlévők egyszerű szótöbbségű támogatását megszerezte és a jelölést elfogadta. (8) A szavazólapra felvett jelöltek közül Szenátus tagjait titkos szavazással kell megválasztani. A Szenátus tagja az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot, de legalább a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. (9) A jelen szakaszban meghatározott választás megszervezéséért és lebonyolításáért a főtitkár felel. 64. § (1) A Szenátus választott tagjainak megbízatása – a Szenátus kari vezető-tagja kivételével – három évre szól. A Szenátus kari vezető tagjának megbízatása a kari vezetői megbízatás idejével esik egybe. (2) A szakszervezet által választott tagok mandátuma három évre, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által
szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja. (3) Az oktató-kutató, valamint a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tagok megválasztása két külön szavazási eljárásban az alábbi szabályok alapján történik: A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. (4) A Szenátus másik harmadik – a BTK és a TTK esetében negyedik – kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja). 62. § (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagját a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg. (2) A rektor a Szenátus tagjai megválasztásának kiírása alkalmával felhívja az Egyetemen működő doktori iskolák vezetőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy a doktori iskola megválassza azokat a küldötteket, akik a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezletén részt vesznek. Egyidejűleg közli a választó értekezlet időpontját. (3) Doktori iskolánként egy küldöttet kell választani. Küldött csak az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a doktori iskolában működő személy lehet. (4) A küldöttet a doktori iskola bármely közalkalmazott tagja jelölheti, a szavazólapra azt a jelöltet kell felvenni, aki a jelenlevők egyszerű szótöbbségű támogatását megszerezte és a jelölést elfogadta. (5) A szavazólapra felvett küldött-jelöltek közül a küldöttet (küldötteket) titkos szavazással kell megválasztani. Küldött az lesz, aki a leadott szavazatok többségét megszerezte. (6) A szenátusi tag választó értekezlet akkor határozatképes, ha a megválasztott küldöttek több mint fele jelen van. (7) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagjára az értekezlet tagjai a jelenlévő küldöttek közül tehetnek javaslatot. A szavazólapra azt a jelöltet kell felvenni, aki a jelenlévők egyszerű szótöbbségű támogatását megszerezte és a jelölést elfogadta. (8) A szavazólapra felvett jelöltek közül Szenátus tagjait titkos szavazással kell megválasztani. A Szenátus tagja az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot, de legalább a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. (9) A jelen szakaszban meghatározott választás megszervezéséért és lebonyolításáért a főtitkár felel. 64. § (1) A Szenátus közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező választott tagjainak megbízatása – a Szenátus kari vezető-tagja kivételével – három négy évre szól. (2) A szakszervezet által választott tagok mandátuma három évre, az Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a
választott tagok megbízatása egy évre szól.
(3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával,
b) lemondással, c) az (5) bekezdésben foglalt szenátusi intézkedéssel, d) a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. § (6) bek.], e) a tag halálával. (4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről. (5) A Szenátus tagja köteles bejelenteni, ha előre láthatólag valamely okból (ösztöndíj, külföldi munkavállalás, egészségügyi ok stb.) a Szenátus munkájában nem tud rész venni. Ha a tag neki fel nem róható okból legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a tagságát a jelenlévők 2/3-ának többségével meghozott határozatával megszüntetheti. A határozathozatal során az érintett tag nem szavazhat és őt a határozatképesség és az érvényesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
4.
– – –
(6) Ha a tag neki felróható okból legalább három egymást követő ülésen nem vesz részt a Szenátus munkájában, szenátusi tagsága a jelen Szabályzat erejénél fogva a harmadik ülést követő napon megszűnik. (7) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, a szenátusi tagot választó testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni. 71. § (3) A Szenátus határozatait a jelenlevő tagok egyszerű többségével (az érvényes szavazatok több mint fele) hozza meg, kivéve a törvényben előírt következő eseteket: [...] b) a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor visszahívását, rangsorolja az egyetemi tanári pályázatokat, engedélyezheti magasabb vezetői megbízás időtartama egy részének a hatvanötödik életév betöltését követő kitöltését; [...]
doktorandusz önkormányzat által választott delegált tagok megbízatása az Alapszabályban meghatározott időtartamra, de legalább egy, legfeljebb három évre szól. (3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) a Szenátus kari vezető tagjának vezetői megbízása megszűnésével, c) a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tag esetében, ha vezetői megbízást kap, a vezetői megbízás kezdetét megelőző napon, d) lemondással, e) az (5) bekezdésben foglalt szenátusi intézkedéssel, visszahívással, d) a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. § (6) bek.], e) a tag halálával. (4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről. (5) A Szenátus tagja köteles bejelenteni, ha előre láthatólag valamely okból (ösztöndíj, külföldi munkavállalás, egészségügyi ok stb.) a Szenátus munkájában nem tud rész venni. Ha a tag neki fel nem róható okból legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a tagságát a jelenlévők 2/3-ának többségével meghozott határozatával megszüntetheti kezdeményezheti a választó, delegáló testületnél a tag visszahívását. A visszahívásra a megválasztás, delegálás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A határozathozatal során az érintett tag nem szavazhat és őt a határozatképesség és az érvényesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (6) Ha a tag neki felróható okból legalább három egymást követő ülésen nem vesz részt a Szenátus munkájában, szenátusi tagsága a jelen Szabályzat erejénél fogva a harmadik ülést követő napon megszűnik. (6) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés b)-e) c)-e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, a szenátusi tagot választó, delegáló testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni. 71. § (3) A Szenátus határozatait a jelenlevő tagok egyszerű többségével (az érvényes szavazatok több mint fele) hozza meg, kivéve a törvényben előírt következő eseteket: […] b) a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával – kezdeményezheti a rektor visszahívását, – rangsorolja az egyetemi tanári pályázatokat, – engedélyezheti magasabb vezetői megbízás időtartama egy részének a hatvanötödik életév betöltését követő kitöltését; – dönthet kar alapításáról, megszüntetéséről, – módosíthatja az Szervezeti és Működési Rend Szenátus összetételére, hatáskörére, határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseit. [...]
