A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓI ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK, VALAMINT A RÉSZÜKRE NYÚJTHATÓ EGYES TÁMOGATÁSOK SZABÁLYZATA

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar

A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓI ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK, VALAMINT A RÉSZÜKRE NYÚJTHATÓ EGYES TÁMOGATÁSOK SZABÁLYZATA A Debreceni Egyetem Szenátusa az Egyetem Hallgatói Önkormányzatával egyetértésben a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. § (4) bekezdésének d) pontjában, valamint 51. § (4) bekezdésében, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) kormányrendeletben, továbbá az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. (III. 26.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény rendelkezéseire figyelemmel – a hallgatók részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és térítések szabályait az alábbiak szerint határozza meg: I. Általános rendelkezések A szabályzat hatálya 1. § (1)

Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Debreceni Egyetemen tanulmányokat folytató minden hallgatóra. (2) A doktori képzésben résztvevők által fizetendő díjakat és térítéseket – az e szabályzatban foglalt rendelkezéseken túl – “A doktori képzés és a doktori (PhD) fokozatszerzés szabályzata”, a felvételi eljárás során fizetendő díjakat az “Egyetem felvételi szabályzata” tartalmazza. (3) A magyar felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok, valamint a Svájci Államszövetség állampolgárait, valamint külön jogszabályban meghatározott családtagjaikat a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatókat. 222

Kari tájékoztató – 2006/07-es tanév

A szabályzat főbb rendelkezési területei 2. § (1)

(2)

E szabályzat írja elő a hallgatói támogatások megállapításának elveit, az odaítélés feltételeinek, módjának és az eljárási rendnek a szabályait, továbbá a támogatások időtartamát, jogcímét, valamint a pénzügyi források és más támogatások felhasználásának ellenőrzési rendszerét, a jogorvoslat lehetőségét. E szabályzat rendelkezik a hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, a mentességekről és kedvezményekről, a díjak befizetésének, kezelésének szabályairól, a díjakból és térítésekből származó bevételek felhasználásának elveiről, valamint a pénzügyi források felhasználásának ellenőrzési rendszeréről, a jogorvoslat lehetőségéről. Egyéb általános rendelkezések 3. §

(1) Az ösztöndíjakkal kapcsolatos adminisztrációs teendőket elsődlegesen a kari tanulmányi osztályok/tanulmányi csoportok (a továbbiakban: tanulmányi osztály) végzik az Informatikai Igazgatóság Egyetemi Hallgatói Információs Központja (a továbbiakban: EHIK) és a Gazdasági Főigazgatóság (a továbbiakban: GF) közreműködésével. (2) A hallgatók részére nyújtható állami és intézményi támogatások és juttatások, továbbá a fizetendő díjak és térítések mértékét, jogcímét és feltételeit egy tanévre kell megállapítani az adott tanévet megelőzően május 31-ig. Egy tanév tíz hónapos oktatási időszakot jelent. (3) Az egyes hallgatók számára a 7. § (1) bekezdés a), b), d), g), i) pontja szerinti támogatásokat egy tanulmányi félévre kell megállapítani. Egy tanulmányi félév öt hónapos időszakot jelent. (4) A Gazdasági Főigazgatóság a félév első hónapjára eső pénzbeli juttatásokat a következő hónap tizedikéig, a félév többi hónapjában az adott hónap tizedikéig utalja át a bankszámlákra. (5) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a Felvételi tájékoztatóban és a karon a helyben szokásos módon közzé kell tenni – különös figyelemmel az első évfolyamra beiratkozott hallgatók tájékoztatására. (6) A passzív félév igénybe vétele esetén a hallgató támogatásban nem részesül, díjat, térítést nem fizet.

223


(7)

Azt a beiratkozott hallgatót, aki külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytat ösztöndíjjal, megilletik a neki járó juttatások, kivéve a viszonossági cseréket. Amennyiben kéri, a félév végéig esedékes ösztöndíját elutazása előtt felveheti, ha egyúttal esetleges díjfizetési kötelezettségének eleget tesz. II. A hallgatók részére nyújtható támogatások Hallgatói támogatások 4. §

(1) A hallgatói támogatások egyetemi előirányzatát képezi: a)

(2)

(3)

állami támogatás, az Ftv. 129. § (3) bekezdésében meghatározott hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatási keret terhére, b) egyéb támogatás, a központi költségvetésen kívüli források felhasználásával, c) speciális célú ösztöndíj. Az egyetemi alapítványi támogatások fajtáit és feltételeit az adott kuratórium által jóváhagyott pályázati felhívás tartalmazza, amely megfelel az alapítvány működését meghatározó alapító okiratnak. A kari/konzervatóriumi (a továbbiakban: kari) tanulmányi bizottság (KTB = Kari Tanulmányi Bizottság, 26. §) és diákjóléti bizottság (KDJB = Kari Diákjóléti Bizottság, 27. §) felkérésre segítheti az alapítványok munkáját. A hallgatók anyagi támogatására felhasználható keret az egyetemi központi költségvetésben kerül meghatározásra, amely a karok között a jogosultság arányában és jogcím szerint lebontásra kerül, kivéve a 7. § (1) bekezdés c) pontjában említett hallgatói közéleti ösztöndíjat. Hallgatói jogosultság 5. §

(1) A szabályzatban szereplő támogatás és fizetési kedvezmény egy része csak az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak adható. (2) Az államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató a jelen szabályzat előírásai szempontjából államilag támogatott képzésben részt vevőnek az alábbiak szerint minősül: 224


a)

az 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonyának keretében a tanulmányainak befejezéséig; b) az 1997. január 1. és 2000. július 2. között hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében a tanulmányai befejezéséig, amennyiben − az első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (első alapképzés) vagy − a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon első egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő első tanári szakképesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanulmányait (első kiegészítő alapképzés); c) 2000. július 2. és 2002. január 1. között hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében, ha − e jogviszonya előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és a megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek a számát nem haladja meg, vagy − első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül. d) 2002. január 1. és 2006. március 1-je között hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben − e jogviszonya létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és a megkezdett féléveinek a száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát a legalább 8 féléves képzés esetén három félévvel, az egyéb képzési idő esetén három félévvel, vagy − e jogviszonya létesítés előtt már hallgatói jogviszonyban állt, de e jogviszonya megszüntetésével együtt felvételi eljárás keretében új, első alapképzésre irányuló jogviszonyt létesített, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát a legalább 8 féléves képzés esetén három félévvel, az egyéb képzési idő esetén három félévvel, − első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül. (3) A 2006. március 1-je után hallgatói jogviszonyt létesítő személy 12 féléven át minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek, beleértve a felsőfokú szakképzést is. 225


(4) A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. (5) A támogatási idő a) a fogyatékossággal élő hallgató esetében négy félévvel, b) az egységes, osztatlan képzésben részt vevők esetében, amennyiben a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet, legfeljebb két félévvel, c) a részidős képzésben és a távoktatás esetében legfeljebb négy félévvel, d) a doktori képzésben részt vevő hallgató esetében legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. 6. § (1) A támogatási idő tartamában tanulmányi ösztöndíjban, rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíjban, Bursa Hungarica ösztöndíj egyetemi részében, terepgyakorlati támogatásban, tankönyv és jegyzettámogatásban valamint kollégium fenntartása jogcímen csak az 5. § (2) bekezdés szerint államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató részesülhet. Lakhatási támogatásban, szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíjban, tankönyv- és jegyzettámogatásban az államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevő hallgató is részesülhet. (2) Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, csak abban a felsőoktatási intézményben részesülhet támogatásban, amellyel elsőként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. (3) Amennyiben a hallgató több karon is folytat tanulmányokat, annak a karnak a juttatási kerete terhére részesülhet támogatásban, amelyen tanulmányait korábban kezdte meg. Amennyiben a hallgató tanulmányait több karon is azonos időben kezdte meg, a tanulmányai megkezdésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a képzés időtartama alatt mely karon kívánja a juttatásokat igénybe venni. (4) Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag tá226


mogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. (5) Ha a hallgató kimerítette – az 5. § (2)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint – a rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. Az intézményi hallgatói előirányzat jogcímei és felosztása 7. § (1)

Az intézményi hallgatói előirányzat jogcímei: Egyetemi elosztás alapján: a) a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíj (8. §), b) a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és sportteljesítmény alapján megállapított kiemelt ösztöndíj (a továbbiakban kiemelt ösztöndíj – 10-11. §), c) az egyetemi és a kari hallgatói érdekképviselet feladatainak ellátásáért megállapított közéleti ösztöndíj (a továbbiakban közéleti ösztöndíj – 10. §), d) a szociális helyzet alapján megállapított pénzbeli rendszeres és rendkívüli (egyszeri) szociális támogatás (a továbbiakban pénzbeli szociális támogatás - 12. §), e) szakmai támogatás a belföldi tanulmányi utak, szakmai gyakorlatok költségtérítésének támogatására, egyéb egyszeri szakmai támogatás (14. §) f) nyári szakmai gyakorlat alatt járó terepgyakorlati támogatás (15. §), g) tankönyv- és jegyzettámogatás (13. §), h) tankönyv- és jegyzet-előállítás (13. §) i) tanszertámogatás, illetőleg elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, (13. §), j) kollégiumi (diákotthoni) elhelyezés, mint természetbeni juttatás (16. §), k) a nem az egyetem által alapított és/vagy üzemeltetett diákotthonban (a továbbiakban:diákotthon való kedvezményes elhelyezéshez nyújtott lakhatási támogatás (17. §), l) készpénzben nyújtott lakhatási támogatás (17. §), m) kollégiumi férőhely bérlése (17. §), n) kollégium fejlesztése (17. §), 227


o) hallgatói sport- és kulturális tevékenység támogatása, p) nyelvvizsga-előkészítő intenzív nyelvi kurzus díjának visszatérítése sikeres nyelvvizsga esetén (7. § (8) bekezdés), q) sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése (7. § (8) bekezdés). Egyetemi felterjesztés alapján: r) köztársasági ösztöndíj (9. §), Az „Oktatásért” Közalapítvány döntése alapján: s) az „Oktatásért” Közalapítvány “Esélyt a Tanulásra” rendszeres szociális támogatása (12. §), A települési önkormányzatok döntése alapján: t) a “Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (12. §). (2) (3)

A hallgatói előirányzat részét képező hallgatói ösztöndíj-támogatást csak az (1) bekezdés a-f), p), q) pontjában meghatározott jogcímekre lehet felhasználni. A hallgatói előirányzat részét képező hallgatói ösztöndíj-támogatás a karok között a beiratkozott, támogatásra jogosult hallgatók létszámának megfelelően az alább részletezett arányban kerül szétosztásra, felhasználásra: a) tanulmányi ösztöndíj (illetve első évfolyam első félévében tanszertámogatás): 74 % (teljesítmény szerinti automatikus elosztás, tanulmányi osztály, kari utalványozási jog) [(1) bekezdés a), i) pont] b) kiemelt ösztöndíjak: 2 % (pályázati elosztás, kar/önálló intézet vezetője, kari utalványozási jog) [(1) bekezdés b) pont] c) kiemelt ösztöndíjak: 1,5 % (pályázati elosztás, Rektori Hivatal, központi utalványozási jog) [(1) bekezdés b) pont] d) pénzbeli szociális támogatás: 11,5 % (pályázati elosztás, KDJB, kari utalványozási jog) [(1) bekezdés d), s), t) pont] e) szakmai támogatás: 9 % (kari szabályozással, kar/önálló intézet vezetője, kari utalványozási jog) [(1) bekezdés e), f) pont] f) közéleti ösztöndíj (egyetemi közéleti hallgatói munkavégzés): 2 % (teljesítmény szerinti elosztás, egyetemi és kari HÖK, központi utalványozási jog) [(1) bekezdés c) pont]

(4) A hallgatói előirányzat részét képező, tankönyv- és jegyzettámogatásra, valamint sport- és kulturális tevékenységre fordítható keretösszeg az alább részletezett arányban kerül szétosztásra, felhasználásra: 228


a) b) c) d)

tankönyv- és jegyzettámogatás, illetőleg elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése: 56 % [(1) bekezdés g), i) pont], tankönyv- és jegyzet-előállítás: 24 % [(1) bekezdés h) pont], sporttevékenység támogatása: 10 % [(1) bekezdés o) pont] kulturális tevékenység támogatása: 10 % [(1) bekezdés o) pont]

(5) Az egyes jogcímeken megmaradt keretek elsősorban az (1) bekezdés d), p), q) pontjában meghatározott támogatásra használhatók fel. (6) Az egyes munkaszámokról évente legfeljebb 5 % maradvány vihető át a következő gazdasági évre. (7) A hallgatói előirányzat részét képező lakhatási támogatás keretösszege csak az (1) bekezdés k)-n) pontjában meghatározott jogcímekre használható fel azzal a megkötéssel, hogy az (1) bekezdés k), m) és n) pontjában meghatározott jogcímekre felhasznált támogatás együttesen nem haladhatja meg az intézményi keretösszeg 70 %-át. (8) A képesítési követelményekben foglalt nyelvi követelmények teljesítésének elősegítése céljából a karok a nyelvvizsga-előkészítő intenzív nyelvi kurzus térítési díját, illetőleg a sikeres nyelvvizsga térítési díját részben (a lehetőségektől függően) visszatéríthetik, amennyiben a kurzus elvégzését követően, de legkésőbb az abszolutórium megszerzésének naptári évében a hallgató sikeres nyelvvizsgát tett. A visszatérítés a (4) bekezdés e) pontjában, illetve az (5) bekezdésben meghatározott keretek terhére történhet. (9) Az éves költségvetésben meghatározott hallgatói előirányzatokhoz tartozó keretek kiszámítása a hallgatói létszámjelentés alapján történik meg. Az egyes keretek felhasználásról a GF havi rendszerességgel értesíti az adott egységeket, valamint az EHÖK-öt és az illetékes kari HÖK-elnököket. (10) A szabályzat szerinti ösztöndíjszámfejtéseket a tanulmányi osztály végzi, dokumentálja. A számfejtett juttatásokat a kari felelős vezető által történt engedélyeztetés után a tanulmányi osztály név, jogcím, számlaszám és dátum szerint a GIRO-n keresztül történő átutalásra átadja a költségvetési és pénzügyi főosztálynak. A hiányos, visszajött kiutalásokat pótolni kell. A keretek felhasználását a munkaszámok felelősei az egységes gazdálkodási rendszerből követik. (11) Nem költségvetési forrásból az oktatási egységvezető kezdeményezése alapján a hallgató részére ösztöndíj-támogatás, kiegészítés adható, melynek számfejtését a tanulmányi osztály, kiutalását - az elkülönített munkaszámra beérkezett összegből - a GF hajtja végre. 229


A tanulmányi ösztöndíj 8. § (1) Tanulmányi ösztöndíjra a hallgatók az előző félévi tanulmányi eredményük alapján jogosultak külön pályázat nélkül. (2) Az egyetemre első alkalommal beiratkozott hallgató a beiratkozását követő első tanulmányi időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (3) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor – az abban részesülők körének és számának meghatározásakor – biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetők és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. A tanulmányi ösztöndíj odaítéléséhez az egymással összehasonlítható hallgatói csoportokat (évfolyam, szak, szakterület, csoport, tankör stb.) a karok/önálló intézetek állapítják meg. Az így létrejött csoportokon belül a tanulmányi ösztöndíj azonos tanulmányi eredmény (teljesítmény) elérése esetén azonos mértékben jár. Amennyiben az egyes csoportok kialakításának alapja az évfolyam, egy évfolyamhoz tartozónak az adott képzésben ugyanannyi támogatott félévet eltöltött hallgatókat kell tekinteni. (4) Korábban más felsőoktatási intézményben, illetve egyetemen belüli karon, szakon tanulmányokat folytató hallgató, amennyiben teljesíti az átvevő kar tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott feltételeket, az előzőleg megszerzett tanulmányi eredménye alapján a jelen szakaszban leírt módon részesülhet tanulmányi ösztöndíjban. (5) A hallgatók akkor részesülhetnek tanulmányi ösztöndíjban, ha az előző félévben legalább 20 kreditet, ezen belül legalább 15 szakmai kreditet szereztek, valamint teljesítették a tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó, tanulmányi és vizsgaszabályzatban szereplő feltételeket. Kivételes esetekben bizonyos szakok adott félévei esetén a szabályzat ettől eltérő értékeket is előírhat. A tanulmányi ösztöndíj megítélésének alapja az ösztöndíjindex. Azon hallgatóknál, akik a fenti követelményeknek megfeleltek, az ösztöndíjindex a teljesített kreditek és a hozzájuk tartozó (legalább kettes) érdemjegyek szorzatainak összege osztva a vállalt kreditszámmal: Ösztöndíjindex = ∑ kredit * érdemjegy (>1) vállalt kredit Azon hallgatóknál, akik a fenti követelményeknek nem tesznek eleget, az ösztöndíjindex értéke 0 (nulla). 230


(6) Azon hallgatók, akik tanulmányaikat 2002. szeptember előtt a) nem kreditrendszerben kezdték meg, az előző félévben teljesített tanulmányi átlaguk alapján tanulmányi ösztöndíjban az alábbi feltételek teljesítése esetén részesülhetnek: - AVK, ÁOK, DK, EFK, FOK, GYTK, MTK: a tanrendben kötelezően előírt tantárgyak teljesítése; - ÁJK, BTK, HPFK, KTK, MFK: legalább 5 szakmai (gyakorlati, illetve vizsga-) jegy (tanegység) teljesítése; Ezen hallgatók esetében az ösztöndíjindex helyett a tanulmányi átlagot kell figyelembe venni. b) kreditrendszerben kezdték meg: - IK, TTK: legalább 15 szakmai kreditpont teljesítése. (7) (8)

Ha a (6) bekezdésben említett feltételek nem teljesülnek, akkor az így szerzett ösztöndíjindex/átlag jelölése – támogatás szempontjából – 0,99. A tanulmányi ösztöndíjat a beiratkozott hallgatók az alábbiak szerint kapják: - A hallgatói egyéni tanulmányi teljesítményeket a féléves ösztöndíjindexek/átlagok szerint évfolyamonként/szakonként/szakterületenként a legmagasabb ösztöndíjindextől/átlagtól kezdve csökkenő sorrendbe kell rendezni. Ezen sorbarendezésnél az összes beiratkozott hallgatót figyelembe kell venni. - A tanulmányi ösztöndíj alapjául szolgáló csoportképzést (évfolyamonkénti/szakonkénti/ /szakterületenkénti) jelen szabályzat kari mellékleteiben kell szabályozni. - A rendezett – csökkenő – sorrend szerint 40 % fölött 10 %-os sávonként 6 kategóriát kell képezni. Az így képzett 6 db 10 %-os sávra érvényes tanulmányi ösztöndíjak csökkenő teljesítmény szerinti sorrendben: 2500019000-15000-12000-9000-6000 Ft/hó. - A rendezett – csökkenő – sorrend szerint a 0-40 %-os sávhoz tartozó teljesítményre tanulmányi ösztöndíj nem adható. Ettől eltérni csak a sávhatáron azonos ösztöndíjindexszel rendelkező hallgatók esetében lehet, a kar oktatási dékánhelyettesének döntése alapján. - Támogatott szakpár esetén a szakonként külön-külön számított ösztöndíjértékek átlagát kell folyósítani. - Amennyiben azonos tanulmányi ösztöndíjindexszel/átlaggal több hallgató rendelkezik, mint az egy sávba sorolhatók száma, akkor az érintett hallgatókra jutó tanulmányi ösztöndíjkeret átlaga ezen hallga231


tók ösztöndíjértéke. Ez alól kivételt képez a legalacsonyabb tanulmányi ösztöndíjra jogosító sáv alsó határa. A legalacsonyabb tanulmányi ösztöndíjra jogosító sáv és az alsó 0-40 %-os sáv határán azonos ösztöndíjindexszel rendelkező hallgatók tanulmányi ösztöndíjának mértékéről a kar oktatási dékánhelyettese dönt az érintett hallgatók számától és a rendelkezésre álló ösztöndíjkerettől függően. (9) A külföldön teljesített és elfogadott félévet követően tanulmányi ösztöndíj jár a hallgatónak elsősorban a külföldön nyújtott, tanulmányi ösztöndíjra jogosító tanulmányi teljesítménye alapján, vagy a Debreceni Egyetemen elvégzett utolsó félévi teljesítménye alapján. (10) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgatók az ösztöndíjindexüknek/átlaguknak megfelelő tanulmányi ösztöndíjban is részesülnek. (11) A félévre (5 hónapra) fizetendő tanulmányi ösztöndíjhoz a tanulmányi átlagot/ösztöndíjindexet a tanulmányi osztály számolja, ellenőrzi, elektronikus formában rögzíti, s közös egyetemi nyilvántartásban vezeti. A számításokat szeptember, illetve február végéig kell elvégezni. A hallgatók sorrendbe állítása, az adott évfolyamra a sávok és a kategóriák kialakítása a tanulmányi osztály feladata. A hatályos ösztöndíjtáblázatot a karon közzé kell tenni úgy, hogy abból évfolyamonként/szakonként/szakterületenként a hallgatók számára egyértelműen megállapítható legyen, mely ösztöndíjindexhez mekkora összegű tanulmányi ösztöndíj tartozik. Köztársasági ösztöndíj 9. § (1) (2)

(3)

232

Az oktatási és kulturális miniszter által egy tanévre adományozott köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a miniszter által előírt feltételeknek megfelelően kell benyújtani. Pályázhatnak azok a hallgatók, akik az oktatási és kulturális miniszter által előírt feltételeknek megfelelnek, szakmai tekintetben kimagasló munkát végeznek, kiemelkedő tudományos diákköri, demonstrátori, publikációs tevékenységet folytatnak. A pályázat lebonyolítása a mindenkor hatályos jogszabálynak, illetve pályázati kiírásnak megfelelően történik. A végleges kari rangsort a kari HÖK véleményének meghallgatásával a Kari Tanács határozza meg és továbbítja a szenátusnak, amely minden év augusztus 1-ig tesz javaslatot az


oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására. (4) Köztársasági ösztöndíjban az egyetem/kar államilag támogatott, teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak 0,8 %-a, de karonként legalább egy fő részesülhet. Az ösztöndíjban az a nappali tagozatos, első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, továbbá alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett, és legalább 55 kreditet megszerzett. (5) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben a (4) bekezdésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy a központi költségvetésen kívüli forrásai terhére köteles kifizetni. (6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. A tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos, sport- és közéleti teljesítmény alapján megállapított ösztöndíj 10. § (1)

A 7. § (4) bekezdés b) pontja szerinti keretösszegből a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, illetve tudományos teljesítmény alapján nyújtható ösztöndíj odaítélésének feltételeit, mértékét, az odaítélés, az esetleges visszavonás eljárási rendjét a karok e szabályzat mellékletét képező kiegészítő rendelkezéseikben határozzák meg. Lehetőség szerint a karok biztosítják a Debreceni Egyetem tehetséggondozási programjában részt vevő hallgatók kiemelt támogatását. 233


(2) (3) (4) (5)

(6) (7)

Az (1) bekezdésben megnevezett ösztöndíjban a karokon a kar hallgatóinak legfeljebb 2,5 %-a részesülhet. Az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíj a hallgató által a KTB-hez benyújtott pályázat alapján egy tanulmányi félévre nyújtható és pályázat alapján megismételhető. Köztársasági és kiemelt tanulmányi ösztöndíj együttesen nem adható. Az 5. § (4) bekezdés c) pontja szerinti keretösszegből a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő sportteljesítmény alapján nyújtható ösztöndíj odaítélésének feltételeit, mértékét, az odaítélés, az esetleges visszavonás eljárási rendjét a rektor állapítja meg. A rektor döntése alapján odaítélt ösztöndíj számfejtését a Hallgatói Szociális Iroda által közölt lista alapján az EHIK, kiutalását a tanulmányi osztály és a GF végzi. Az ösztöndíjat nyert hallgatók névsorát nyilvánosságra kell hozni. Az 5. § (3) bekezdés f) pontja alapján folyósítható közéleti ösztöndíjakról jelen szabályzat 2. számú melléklete rendelkezik. A közéleti ösztöndíj keretösszege az egyetem költségvetésében a központi kiadások között elkülönítetten kerül tervezésre. Az EHÖK, illetve a kari HÖK-ök döntése alapján odaítélt ösztöndíj számfejtését az EHÖK által közölt lista alapján az EHIK, kiutalását a tanulmányi osztály és a GF végzi. Rektori ösztöndíj 11. §

(1)

(2) (3)

A rektor a kiemelkedően tehetséges hallgatók számára kiváló szakmai, tudományos, sport, illetve közösségi teljesítményük alapján egy tanévre rektori ösztöndíjat adományozhat, mely pályázat útján nyerhető el és megismételhető. A pályázati feltételeket és az ösztöndíj mértékét a rektor határozza meg és hozza nyilvánosságra. A pályázatokat a rektor által felkért ad hoc bizottság bírálja el, melynek összetételére az Egyetemi Hallgatói Szociális Bizottság (a továbbiakban: EHSZB, 28. §) tesz javaslatot. Az ösztöndíjban a köztársasági ösztöndíjas hallgató is részesülhet. Pénzbeli szociális támogatás 12. §

(1)

234

A pénzbeli szociális támogatás formái: a) rendszeres szociális támogatás, b) rendkívüli (egyszeri) szociális támogatás,


c) az „Oktatásért” Közalapítvány “Esélyt a Tanulásra” szociális támogatása, d) A “Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj. (2)

(3)

(4)

(5) (6) (7)

Pénzbeli szociális támogatásban a valóban rászoruló hallgatók részesülhetnek a KDJB döntése alapján. Ezért a támogatás csak egyéni, részletes indoklást tartalmazó pályázat alapján ítélhető meg, az egységesen kidolgozott, az 1. számú mellékletben részletezett szempontrendszer alapján. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára az (1) bekezdés a) pontjában megnevezett rendszeres szociális támogatás legalacsonyabb összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva 5 %-a. Kérelme alapján, havonta a költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 20 %-ának megfelelő összegű támogatást kell nyújtani annak a hallgatónak, aki korábban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült, feltéve, hogy a) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy b) mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője elhunyt, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Kérelme alapján, havonta a költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 20 %-ának megfelelő összegű támogatást kell nyújtani annak a hallgatónak, aki teljes árva. A KDJB feladata a hallgatók tájékoztatása az „Oktatásért” Közalapítvány „Esélyt a Tanulásra” pályázatáról, valamint segítséget nyújt a hallgatóknak a pályázat elkészítésében és benyújtásában. A “Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj az alábbi eljárási rendben adandó: A “Bursa Hungarica” ösztöndíj önkormányzati és intézményi részével kapcsolatos adatokat is a Hallgatói Szociális Iroda tartja nyilván az Oktatási és Kulturális Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának (OMAI) tájékoztatása alapján. Az ösztöndíj számfejtését a tanulmányi osztály végzi. 235


-

-

-

Az OMAI által kiszámított önkormányzati ösztöndíjrészt a tanulmányi osztály akkor számfejti, ha annak fedezete az FPI-től az egyetem számlájára került. Erről a tanulmányi osztályt a Hallgatói Szociális Iroda értesíti. Az OMAI által kiszámított intézményi ösztöndíjrészt a tanulmányi osztály az egyéb ösztöndíjakkal azonos módon, havonta számfejti. A “Bursa Hungarica” ösztöndíj folyósítása előtt ellenőrizni kell a hallgató rendelet szerinti jogosultságát. A hallgatói jogviszony szünetelése esetén a “Bursa Hungarica” ösztöndíj nem folyósítható. Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról haladéktalanul írásban értesíteni a tanulmányi osztályt és az OMAI-t. Az értesítési kötelezettség keretében a hallgató különösen a személyes adatok változásai, tanulmányi adatainak (munkarend, finanszírozási forma) módosulása, illetve tanulmányok halasztása esetén köteles tájékoztatást nyújtani. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően, (a június 30-ig, illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.

(8) A rendkívüli (egyszeri) szociális támogatás odaítéléséről egyénenként, részletes indoklást tartalmazó kérelem alapján a KDJB-k döntenek a kari HÖK véleményének meghallgatásával. Rendkívüli (egyszeri) szociális támogatás a (9) bekezdésben meghatározott eseten kívül az alábbi esetekben adható: a) ha a hallgató az igénylést megelőző fél évben házasságot kötött, b) ha a hallgatónak az igénylést megelőző fél évben gyermeke született, c) ha a hallgató eltartója, eltartott testvére az igénylést megelőző fél évben elhalálozott, d) ha a hallgató fogyatékossággal él, e) ha a hallgató fogyatékossággal élő hallgatótársának segítője, 236


f)

egyéb, különös méltányosságot igénylő, rendkívül indokolt esetben. A rendkívüli (egyszeri) szociális támogatás legkisebb összege – kivéve a d)e) pontokban és a (9) bekezdésben meghatározott eseteket – lehetőség szerint 30000 forint. A d) és e) pontokban meghatározott esetekben az érintett hallgatók differenciált juttatásban részesülhetnek a fogyatékossággal élő hallgatók kari koordinátorának javaslata és a KDJB döntése alapján. (9) A végzős hallgatók egyszeri alkalommal – az egyéb hallgatói juttatásokra vonatkozó jogosultságuktól függetlenül – a tanulmányaik befejezésével öszszefüggő többletkiadások támogatása céljából a (8) bekezdésben meghatározott szociális támogatásban részesülhetnek. (10) A pályázók adatlapjait, igazolásait a vonatkozó adatbiztonsági szabályzatok szerint a KDJB kezeli, tárolja. A pénzbeli szociális támogatás mértékét, a támogatást kapott hallgatók adatait mások által a személyi azonosításra alkalmatlan módon kell közzétenni. Tankönyv- és jegyzettámogatás, tanszertámogatás 13. § (1)

(2)

(3) (4)

Tankönyv- és jegyzetvásárlási támogatásra csak az államilag támogatott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben és első felsőfokú szakképzésben, illetve alap- vagy mesterképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók a támogatott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában, továbbá az állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók jogosultak. A támogatást az egyetem beiratkozott hallgatói félévenként, meghatározott időintervallumban vehetik igénybe. A támogatás összegét az őszi félévben október 15-ig, a tavaszi félévben március 15-ig meg kell állapítani és a hallgatók számára hozzáférhetővé kell tenni. Amennyiben az adott félévi támogatást a hallgató nem használja fel, annak összege a hallgatói jogviszony időtartamában halmozódik, és a félévenként megjelölt időintervallumban vehető fel. A karok biztosítják, hogy a hallgatóknak járó vásárlási támogatást a hallgatók csak tanszer-, tankönyv- és jegyzetvásárlásra használhatják fel. A tankönyv- és jegyzettámogatási keretösszeg vásárlási támogatásának, illetve tankönyv- és jegyzet előállításra fordítható keretének arányáról az aktuális félév elején a kari HÖK-kel egyeztetve a Kari Tanács dönt. 237


(5)

Az Egyetemi Kiadó- és Jegyzet Bizottság félévente áttekinti a pénzügyi keretek jogszerű felhasználását, melyről írásban tájékoztatja az EHÖK-öt. A bizottság az előállításra javasolt tankönyvek és jegyzetek listáját véleményezés céljából félévente megküldi az EHÖK számára. A bizottság feladata továbbá annak biztosítása, hogy a támogatás az egyetem bármely tankönyv- és jegyzetboltjában felhasználható legyen. (6) Az állami támogatásra jogosult I. éves hallgató – kivéve a doktorandusz hallgatókat – az I. félévben a hallgatói normatívából tanszertámogatásként a havi hallgatói normatíva 2,5-szeresének megfelelő egyszeri támogatásban részesülhet. A tanszertámogatás iránti igényt a beiratkozáskor kell jelezni. Szakmai támogatás 14. §

(1) A 7. § (3) bekezdés e) pontja szerinti keretösszegből támogatás folyósítható a belföldi tanulmányi utak, szakmai gyakorlatok költségtérítésére. A támogatás feltételeit, mértékét, az odaítélés, az esetleges visszavonás eljárási rendjét a karok e szabályzat mellékletét képező kiegészítő rendelkezéseikben határozzák meg. (2) A karok a 7. § (3) bekezdés e) pontja szerinti keretösszegből egyéb, pályázat útján elnyerhető egyszeri szakmai támogatási formákat is megállapíthatnak. A támogatás feltételeit, mértékét, az odaítélés, az esetleges visszavonás eljárási rendjét a karok e szabályzat mellékletét képező kiegészítő rendelkezéseikben határozzák meg. Terepgyakorlati támogatás 15. § (1)

(2)

238

A tíz hónapos tanulmányi időszakot meghaladó időben a karon meghatározott mértékű egyszeri pénzbeli támogatás adható azon államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók részére, akik a tantervben előírt, szorgalmi időszakon kívüli időben szervezett gyakorlaton vesznek részt. A támogatás feltételeit, mértékét, az odaítélés, az esetleges visszavonás eljárási rendjét a karok e szabályzat mellékletét képező kiegészítő rendelkezéseikben határozzák meg. A tantervben előírt nyári szakmai gyakorlat idejére – a hallgató külön kérésére a kollégiumok szabályzatában rögzített kedvezményes díj mellett kollégiumi elhelyezés adható.


Kollégiumi elhelyezés 16. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

Az egyetem rendelkezésére álló, az egyetem által alapított és/vagy üzemeltetett kollégiumi, valamint a nem az egyetem által alapított és/vagy üzemeltetett diákotthoni (a továbbiakban együtt: kollégium) férőhelyeken szorgalmi és vizsgaidőszakban elhelyezésre jogosultak elsősorban az egyetem azon államilag támogatott hallgatói – az esti és levelező tagozatos hallgatók kivételével –, akik a képzési hely (település) közigazgatási határain kívül rendelkeznek állandó lakóhellyel. A költségtérítéses képzésben részt vevő, a finanszírozási formától függetlenül esti és levelező tagozaton, illetve szakirányú továbbképzésben tanuló hallgatók kizárólag súlyos szociális vagy egészségügyi helyzetükre való tekintettel, illetőleg kiemelkedő szakmai, tudományos, közéleti vagy sporttevékenységük alapján, egyedi elbírálás keretében vehetők fel a kollégiumba. Az egyetem rendelkezésére álló kollégiumi férőhelyek legfeljebb 5%-ának erejéig, súlyos szociális vagy egészségügyi helyzetükre való tekintettel, az ilyen helyzet fennállásáig, egyedi elbírálás alapján, a képzés helyén állandó lakóhellyel rendelkező hallgatók is elhelyezhetők kollégiumban. A kollégiumi jogosultság megállapításához minden esetben a bármely felsőoktatási intézményben eltöltött félévek számát kell alapul venni, függetlenül attól, hogy a hallgató ezen belül hány félévet volt ténylegesen kollégista. A hallgatók a képesítési követelményekben előírt képzési időn túl legfeljebb még két félévig lakhatnak kollégiumban. Kiegészítő alapképzés esetén, ha a hallgató főiskolai végzettségét egyetemi képzéssel egészíti ki, a főiskolai képzési időszakon felül legfeljebb hat félévig, ha a hallgató egyetemi végzettségét tanári képesítéssel egészíti ki, a kiegészítő képzési időszakkal együtt is legfeljebb tizenkét félévig lakhat kollégiumban. Állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgató legfeljebb hat félévig lakhat kollégiumban. A kollégiumokban az oktatási időszaktól eltérő bentlakás (VII-VIII. hó) külön engedélyhez és/vagy térítéshez kötött a Tanulmányi Osztály és a Kollégiumi Bizottság javaslata alapján, mely döntést a kollégium vezetője hozza meg.

239


(7)

A hallgatónak kollégiumi, illetve diákotthoni felvételi kérelméről egységes kérőlapon (nyomtatványon) kell nyilatkoznia. Érvényes az a kérelem, amelyet a kollégiumi ellátásra, illetve a diákotthoni jelentkezésre jogosult hallgató az illetékes testületek által meghirdetett időpontban és határidőre, a szükséges igazolásokkal ellátva nyújtott be, valamint az a kérelem is, amelyet a felvételi eljárás során a hallgatói szociális ügyekben illetékes egyetemi vezető vagy az illetékes testület méltányossági alapon annak nyilvánított. (8) A hallgató, ha kollégiumi felvételét kéri, köteles jogosultságáról vagy annak hiányáról írásban nyilatkozni. Ha a hallgató a kollégiumi jogosultságát megszüntető vagy szüneteltető változás bekövetkezésekor kollégiumban lakik, köteles a kizáró feltétel(ek) beálltáról a kollégium igazgatóját vagy tanárát haladéktalanul értesíteni, és ha szükséges, a kollégiumból kiköltözni. Ha a hallgató valótlan nyilatkozatot tesz vagy bejelentési kötelezettségét elmulasztja, köteles a kollégiumból azonnal kiköltözni és kifizetni a kollégiumi térítési díj és a fizetendő önköltségi díj különbözetét. Mulasztása miatt ezen felül az éves hallgatói normatíva 3 %-ának megfelelő szolgáltatási díjat is fizetnie kell. (9) A hallgatók kollégiumi felvétele ügyében a kollégiumi bizottságok határoznak. A kollégiumi férőhelyek elosztására és a felvételi eljárásra, a fizetendő térítésekre vonatkozó részletes szabályokat az egyetemi SZMSZ mellékletét képező közös kollégiumi felvételi szabályzat tartalmazza, amely alapján összehasonlítható a különböző karokon tanuló hallgatók teljesítménye és szociális helyzete. (10) A kollégiumi felvételi eljárás és a lakhatási támogatás (17. §) elnyerésének eljárási költségeire a pályázók eljárási díjat fizetnek a 4. sz. melléklet szerint. (11) A kollégiumi térítési díj a kar/kollégium működési bevételét képezi. Lakhatási támogatás 17. § (1) A lakhatási támogatási keret felhasználásának formái: a) hozzájárulás a kollégiumi és diákotthoni térítési díjhoz, b) pénzbeni lakhatási támogatás, c) kollégiumi férőhelyek bérlése, d) kollégium fejlesztése. 240


(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, diákotthoni térítési díjhoz való hozzájárulásban csak az a hallgató részesülhet, aki a diákotthonban a) kiemelten kedvezményes elhelyezésre, b) kedvezményes elhelyezésre tart igényt. A hallgatót a támogatással csökkentett térítési díj terheli. (3) A diákotthonba felvételt nyert hallgatók differenciáltan részesülnek az (1) bekezdés a) pontjában említett lakhatási támogatásban. A lakhatási támogatást a hallgató a diákotthonba való felvételével egyidejűleg nyeri el. A lakhatási támogatás összegét a felvételi eljárás meghirdetését megelőzően az Egyetemi Kollégiumi Felvételi és Lakhatási Támogatási Bizottság (a továbbiakban: Egyetemi KFLB, 29. §) javaslatára, az EHÖK-kel egyetértésben a hallgatói szociális ügyekben illetékes egyetemi vezető állapítja meg. (4) Az a diákotthonba felvételt nyert hallgató, akinek a pontszáma a felvételi eljárás során alkalmazott, az Egyetemi kollégiumi felvételi szabályzatban részletezett szociális pontrendszert alapul véve eléri a 150 pontot, a mindenkori támogatási kerettől függően, a hallgatói szociális ügyekben illetékes egyetemi vezető döntése alapján a (3) bekezdés szerint meghatározott, csökkentett térítési díj 50 %-át fizetheti. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, havi rendszerességgel folyósítandó pénzbeni lakhatási támogatásban részesülhetnek – pályázat alapján – azok a kollégiumi elhelyezésben nem részesülő hallgatók, akik a) nem rendelkeznek lakóhellyel a képzés helyén, b) bérelt lakóhellyel rendelkeznek a képzés helyén, c) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülnek, d) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartoznak. A lakhatási támogatás tanévente a hallgatók számára tíz hónapig, a doktoranduszok számára tizenkét hónapig folyósítandó. A lakhatási támogatásra való jogosultság időtartama megegyezik a kollégiumi jogosultság 16. § szerinti időtartamával. (6) Nem nyújtható az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzbeni lakhatási támogatás, illetve megszűnik a támogatása annak a hallgatónak, aki a) az adott tanulmányi félévben passzív félévet vesz igénybe, b) bármely elnyert vagy felajánlott kollégiumi, diákotthoni vagy bérleményi férőhelyéről – méltányolható ok nélkül (egészségügyi probléma, házasságkötés stb.) – kiköltözik, arról lemond, vagy a felajánlott férőhelyet visszautasítja, 241


c)

valamelyik állami támogatásban részesülő kollégiumba, diákotthonba beköltözik.

(7) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzbeni lakhatási támogatás összegét a kollégiumi felvételi eljárás során alkalmazott, az Egyetemi kollégiumi felvételi szabályzatban részletezett szociális pontrendszert alapul véve differenciáltan kell megállapítani úgy, hogy az a hallgató, akinek a pontszáma nem éri el a 40 pontot, csak különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján kaphat lakhatási támogatást. (8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzbeni lakhatási támogatás havi összege minimum 5000 Ft, maximum 8000 Ft lehet. (9) Az Erasmus ösztöndíjjal külföldön részképzésben részt vevő hallgatók, lakóhelyüktől függetlenül, ösztöndíjuk időtartama alatt pénzbeni lakhatási támogatásban részesülnek, melynek havi összege a (8) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb összegű lakhatási támogatás kétszerese. (10) A lakhatási támogatási kérelem a kollégiumi felvételi kérelemmel azonos, a 16. § (7) bekezdésében meghatározott űrlapon adható be. A kérelmek leadásának határideje megegyezik a kollégiumi felvételi kérőlapok leadásának határidejével. Ezen kérelmek elbírálása egy tanévre szól, de a jogosultak körét félévente kell megállapítani. (11) Amennyiben a hallgató késve adja le kérőlapját, vagy a kérőlap leadását elmulasztja, a következő tanév első félévére lakhatási támogatásban nem részesülhet. Ezeknek a hallgatóknak a második félév elején lehetőséget kell adni pótpályázat benyújtására. A pályázat elbírálása során ez esetben is ugyanazon időszakra vonatkozó adatokat kell figyelembe venni, mint a teljes tanévre benyújtott pályázatok esetében. A pótpályázat egy félévre szól, ez alapján csak a második félévre folyósítható lakhatási támogatás. (12) A lakhatási támogatás mértékét, a támogatást kapott hallgatók adatait mások által a személyi azonosításra alkalmatlan módon kell közzétenni. (13) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett, a lakhatási támogatási keretöszszeg terhére történő kollégiumi férőhelyek bérlése, illetve kollégiumi fejlesztés az alábbi módon történik: a) indokolt kezdeményezésre az Egyetemi KFLB döntése alapján, az EHÖK egyetértésével az egyetem a lakhatási támogatási keretösszeg terhére kollégiumi férőhelyeket bérelhet, valamint kollégiumfejlesztést, illetve kollégiumi férőhely-bővítést valósíthat meg,

242


b) ha a lakhatási támogatást bérleményekre fordítják, akkor a kedvezményezett hallgatónak a bérlemény használatáért legalább a KFLB által meghatározott összeget kell fizetnie. Az Európai Gazdasági Térség országaiban, valamint a Svájci Államszövetségben részképzésben részt vevő hallgatók ösztöndíja megállapításának és folyósításának rendje 18. § (1) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban, illetőleg a Svájci Államszövetségben olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – ösztöndíjat kaphat. (2) A hallgató akkor jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait az egyetem vagy a kar hozzájárulásával kezdte meg. A hallgató az ösztöndíjra a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult. Az ösztöndíj éves összege az éves hallgatói ösztöndíj-támogatás háromszorosa. Az ösztöndíjalapot az egyetemi költségvetésben évenként meg kell tervezni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott ösztöndíjalap terhére adományozott ösztöndíjjal kapcsolatos egyetemi feladatokat a Külső Kapcsolatok Igazgatósága (a továbbiakban: KKI) látja el az alábbiak figyelembevételével: a) az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni; b) az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjét és elveit a KKI az EHÖK egyetértésével állapítja meg; c) a pályázati felhívást az egyetemen és a karokon a helyben szokásos módon, valamint az egyetem és a karok honlapján kell közzétenni; d) a pályázat benyújtására a hallgatóknak a közzétételtől számítva legalább 30 napot kell biztosítani; e) az ösztöndíj átutalásáról a tanulmányi osztály lehetőleg a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazását követő 15 napon belül gondoskodik; f) sikertelen részképzés esetében az elnyert támogatás felét a hallgató köteles visszafizetni.

243


III. A hallgatók által fizetendő díjak és térítések Általános szabályok 19. § (1)

Az 1. § (1) és (2) bekezdésében említett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók – a kormányrendelet keretei között, e Szabályzat szerint –szolgáltatási díjakat és térítéseket, az államilag nem támogatott képzésben részt vevő hallgatók költségtérítést, szolgáltatási díjakat és térítéseket fizetnek. Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatótól költségtérítési díj nem szedhető, kivéve, ha erre a felsőoktatási törvény felhatalmazást ad. A jelen Szabályzatban, illetve annak kari kiegészítéseiben meghatározott díjakat és térítéseket a Neptun elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül kell befizetni. (2) Amennyiben a hallgatónak az (1) bekezdés alapján díjfizetési kötelezettsége keletkezik, a kar által előírt határidőig, de legkésőbb a befizetés teljesítésének napjáig nyilatkoznia kell arról, hogy befizetéseiről igényli-e számla kiállítását, illetőleg azt milyen megosztásban, név- és címadatokkal kéri. A hallgatónak továbbá ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy a befizetéseiről igényli-e adóigazolás kiállítását, illetőleg azt milyen név- és címadatokkal kéri. Amennyiben a hallgató a nyilatkozattételt elmulasztja, a megadott határidő után tesz nyilatkozatot, illetve a korábban tett nyilatkozatát módosítani kívánja, a 4. számú mellékletben meghatározott szolgáltatási díjat köteles fizetni. A nyilatkozatot a tanulmányi osztályon írásban kell leadni. Kollégiumi térítési díj 20. § (1)

(2)

244

A kollégiumi ellátásért a tanévben, kollégiumonként – azon belül az azonos komfortfokozatú és azonos szolgáltatást nyújtó férőhelyekért – minden, kollégiumi elhelyezésre jogosult egyetemi és főiskolai hallgatónak azonos összegű kollégiumi térítési díjat kell fizetnie. A gyermeküket kollégiumban nevelő hallgatóknak – ha a gyermek külön férőhelyet foglal – gyermekük után a mindenkori kollégiumi térítési díj felét kell fizetniük. A havi egy főre eső kollégiumi térítési díjat kollégiumonként a 3. számú melléklet tartalmazza. A kollégiumi térítési díj összegét tanévenként a szenátus és az egyetemi Hallgatói Önkormányzat közötti megállapodás-


(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

ban kell rendezni a tárgyév május 31-ig, amely megállapodás a jelen Szabályzat mellékletét képezi. Az a kollégiumba felvételt nyert hallgató, akinek a pontszáma a kollégiumi felvételi eljárás során alkalmazott, az Egyetemi kollégiumi felvételi szabályzatban részletezett szociális pontrendszert alapul véve eléri a 150 pontot, az egyetemre érkező lakhatási támogatási keretösszeg terhére a 17. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a 3. számú mellékletben meghatározott, általa fizetendő kollégiumi térítési díj mérséklését kérheti a hallgatói szociális ügyekben illetékes egyetemi vezetőtől. A kollégiumi díj fizetése szempontjából a kollégiumból való kiköltözés esetén minden megkezdett hónap teljes hónapnak számít. Kollégiumi beköltözés esetén a tárgyhónap tizenhatodik napjától csak félhavi térítést kell fizetni. Az a hallgató, aki kollégiumi jogviszonyát a tanév április harmincadik napját követő napra mondja fel, kiköltözésének idejétől függetlenül köteles kifizetni a június harmincadikáig esedékes kollégiumi díjat. A kollégista a tárgyhavi kollégiumi díját a Neptun elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül köteles kifizetni a hónap huszadik napjáig. A szeptemberre és októberre esedékes kollégiumi díjat legkésőbb október 20-ig kell befizetni. Az a hallgató, aki a kollégiumi díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget (határidőt mulaszt), a kollégiumi díjon felül a 4. számú melléklet szerinti késedelmi díjat köteles fizetni. Azonnali hatállyal megszüntetendő a kollégiumi jogviszonya annak a hallgatónak, aki önhibájából két egymást követő kollégiumi díjfizetési határidőt elmulaszt. A kollégiumi jogviszony megszüntetéséről az igazgató írásban értesíti a hallgatót, aki azonnali hatállyal köteles a kollégiumból kiköltözni és a tartozását megfizetni. Ha a hallgató a tartozását a kiköltözéskor sem rendezi, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kell eljárni. Az előbbi szabályokat kell alkalmazni a kollégiumokból bármely okból távozó és maguk után díjhátralékot vagy egyéb anyagi tartozást hagyó hallgatókra is. Egyéb díjak és térítések 21. §

(1)

A hallgatók a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, illetve más szabályzatban rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén – ezen Szabályzat 4. számú mellékletében meghatározott – díjakat fizet245


(2)

(3)

(4)

nek. A díjak összege esetenként nem lehet nagyobb a költségvetési törvényben az adott évben megállapított hallgatói normatíva 3 %-ánál. A karok – a kari HÖK-kel történő egyeztetéssel – minden olyan egyéb szolgáltatásért, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, ill. a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez – a szolgáltatás igénybe vétele esetén – szolgáltatási díjakat is megállapíthatnak. Az egyéb díjak és térítések jogcímeit és összegét a 4. számú melléklet tartalmazza. A karok sajátosságaiknak megfelelően további jogcímeken is megállapíthatnak díjakat és azok összegét, melyeket az e szabályzat mellékletét képező kiegészítő rendelkezéseikben tesznek közzé. A karok az (1)-(3) bekezdés alapján a 4. számú mellékletben meghatározott díjtételek esetében a mellékletben szereplőtől eltérő összegű díjat nem állapíthatnak meg. Költségtérítéses képzés 22. §

(1) Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók: a) akiket a felvételi eljárás során költségtérítéses képzésre vettek fel, b) akiket államilag támogatott képzésből költségtérítéses képzésre vettek át a (11) bekezdés alapján, c) akik kimerítették az államilag támogatott képzési időt (5-6. §), d) akik a szakra előírt összes kredit 10 %-át meghaladó kreditértékben vesznek fel tárgyakat, a többlet kreditek tekintetében, e) a nem állami ösztöndíjas külföldi hallgatók. (2) A költségtérítés mértékét szakonként – a képzési normatíva figyelembe vételével –, valamint a kedvezmények körét a Kari Tanács állapítja meg. Az (1) bekezés d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a többlet kreditek számával arányos költségtérítés állapítható meg. A második, illetve további évfolyamokon – a képesítési követelményekben meghatározott képzési időt meghaladó legfeljebb két félév időtartamon keresztül – a költségtérítési díj legfeljebb az előző tanévben megállapított díjnak a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítési díj összegét a megelőző tanév május 31-ig a karon szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 246


(3) (4) (5)

(6)

(7)

(8)

(9)

A hallgatónak a félévre megállapított költségtérítést félévenként egy öszszegben kell megfizetni az őszi félévben október 20-ig, a tavaszi félévben március 20-ig. Aki a költségtérítés befizetése után passzív félév igénybe vételét kéri vagy hallgatói jogviszonyát megszünteti, a befizetett költségtérítést nem igényelheti vissza. Ez alól a dékán méltányossági okból felmentést adhat. A költségtérítés téves megállapítása miatt a hallgató 15 napon belül jogorvoslatot kérhet „A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje a Debreceni Egyetemen” című szabályzatban meghatározottak szerint. A hallgató és a kar a hallgató beiratkozásával egyidejűleg szerződést köt. A költségtérítéses képzésben a hallgatói jogviszonyból eredő jogokra és kötelezettségekre alkalmazni kell a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 20–27. §-ában foglaltakat is, azzal az eltéréssel, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell a következőket is: a költségtérítés összegét, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit. A szerződést 10 évig meg kell őrizni. A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha az egyetemen a megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. A 2006. december 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő a) államilag nem támogatott, költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgatótól, valamint b) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatók esetében a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló 247


szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban költségtérítés-fizetési kötelezettség nem állapítható meg. (10) Az egyetem a (11) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatásához az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig tételes jelentést készít az OM számára. Az érintett hallgatók a (11) bekezdésben fennálló helyzetet a terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási díjat folyósító kifizetőhelyről beszerzett igazolással a beiratkozáskor kötelesek igazolni, továbbá mellékelni a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát. (11) Annak a államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak, aki a hallgatói jogviszony fennállásához szükséges, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeket nem teljesíti, illetve egy tárgy kreditjét három tantárgyfelvétel, de összesen hat vizsga után sem szerzi meg, a hallgatói jogviszonyát a kar megszünteti, illetve a hallgató saját kérésére tanulmányait költségtérítéses képzésben folytathatja. 2 félév elteltével a kari tanulmányi bizottsághoz benyújtott kérelem alapján a hallgató államilag támogatott képzésbe visszavehető. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezik az államilag támogatott képzésbe való visszakerülés feltételeiről és módjáról (12) költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóvá válik az a hallgató, aki az államilag támogatott képzésben a megkezdett féléveinek tekintetében a rá vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott képzési időt 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idő esetén 2 félévet, 8 félévnél hosszabb képzési idő esetén 3 félévet meghaladóan túllépi. (13) Az a tanulmányait 2006. szeptember 1-je előtt megkezdő hallgató, aki korábban már részt vett államilag támogatott képzésben és azt megszüntetve új felvételi eljárás keretében ismét államilag támogatott hallgatóként folytatja tanulmányait, az új felvételi eljárás alapján megkezdett képzésben olyan időtartamig lehet államilag támogatott, amely szerint az összes megkezdett államilag támogatott félévek száma nem haladja meg az új képzés képesítési követelményeiben megjelölt tanulmányi időtartamot. Az a hallgató, aki korábbi államilag támogatott képzésben a hallgatói jogviszonyának megszüntetésére önhibáján kívül kényszerül, az új felvételi eljárás alapján megkezdett képzésben az új képzés – képesítési követelmények szerinti – teljes időtartamára jogosult az állami támogatásra. 248


A befizetett díjak felhasználása 23. § (1)

A költségtérítési díjakból, a szolgáltatási díjakból, valamint a kollégiumi díjakból befolyt bevételeknek az áfa-tartalom és az állami befizetési kötelezettség után az intézményt megillető részével az intézményi költségvetésben és a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok szerint jogosult egységek (központi elvonás, karok, kollégiumok stb.) rendelkeznek. E bevételek felhasználhatók az egyetem, illetve a kollégiumok működési kiadásaira, fejlesztésekre, továbbá az ösztöndíjkeret növelésére, valamint az egyetem, illetve a kollégiumok kulturális, művészeti, sport és diákszociális tevékenységének támogatására, fejlesztésére, illetve a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátására. (2) A szolgáltatási díjakból befolyt összeg (költségekkel csökkentett részének) 50 %-a a hallgatói előirányzat növelésére szolgál KDJB hatáskörben, a másik 50 %-a a HÖK feladatainak ellátására használható fel kari HÖK hatáskörben. A díjak kezelésével összefüggésben felmerült költségek címén legfeljebb a szolgáltatási díjakból befolyt összeg 10 %-a vonható le. A szolgáltatási díjakból befolyt összeg KDJB-re eső részét a KDJB döntésétől függően önálló gazdálkodási keretre vagy a szociális támogatási keretre lehet utalni. Az összeg kari HÖK-re eső részét a kari HÖK gazdálkodási keretére kell utalni. (3) A befizetett kollégiumi és késedelmi díjak, költségtérítések a kollégium működési bevételét képezik; a felhasználásuk az egyetemi pénzügyi rendelkezések figyelembevételével történik. Az itt befolyt szolgáltatási díjak felhasználásáról a Kollégiumi Bizottságok döntenek azzal, hogy azt a komfortfokozat növelésére, s a kollégium infrastruktúrájának fejlesztésére használhatják fel. IV. A külföldi állampolgárságú hallgatók díjfizetése, támogatása 24. § (1)

A külföldi állampolgárságú hallgatók költségtérítéses formában, ösztöndíjasként vagy intézményi szerződés alapján vehetnek részt a képzésben, kivéve ha a jelen szabályzat másként nem rendelkezik.

249


(2) (3) (4)

A külföldi állampolgárságú hallgatók anyagi támogatásáról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről a 30/1998. (VI. 25.) MKM rendeletben foglaltaknak megfelelően külön szabályzat rendelkezik. A költségtérítéses képzésre felvett külföldi hallgatókra vonatkozó szabályokat a költségtérítéses képzésről szóló kari szabályzatok tartalmazzák. Az állami ösztöndíjas külföldi hallgatókra is vonatkozik a mulasztási és késedelmi eljárási díjakról szóló rendelkezés. Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatása 25. §

(1) A államilag támogatott képzés keretében, teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezmény részes tagállamának, valamint a Svájci Államszövetségnek a) amennyiben a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) hatálya alá tartozik, havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 15%-ának, b) amennyiben nem tartozik a kedvezménytörvény hatálya alá és − európai állam állampolgára, havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának, − nem európai állam állampolgára, havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 40%-ának, − államilag támogatott részképzésben vesz részt, havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 10%-ának megfelelő összegű többlettámogatásra jogosult. (2) A többlettámogatást azon kar fizeti ki, amelyen a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt. V. Közreműködő testületek Kari Tanulmányi Bizottság 26. § (1) 250

A Kari Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: KTB) feladata a hallgatók részéről fizetendő díjak (a kollégiumi díjak kivételével) alóli kedvezmé-


(2)

nyek és mentességek feltételeinek megállapítása és a kedvezmények, mentességek iránti kérelmek elbírálása. A KTB évente tervezi és áttekinti a díjak bevételezését és felhasználását. A KTB összetételére és működésére vonatkozóan a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltak az irányadók. Kari Diákjóléti Bizottság 27. §

(1) A Kari Diákjóléti Bizottságok (a továbbiakban: KDJB) feladata a kari szociális támogatási keret felosztása és felhasználása, valamint a jelen Szabályzatban meghatározott kérdésekben való döntés/előterjesztés. (2) A KDJB működésének részletes szabályait saját ügyrendje tartalmazza. (3) Összetétele: a KDJB elnöke csak hallgató, a társelnöke pedig oktató lehet. Tagjai szakterületenként/szakonként/szakpáronként/tankörönként/ évfolyamonként egy hallgató. A KDJB munkájában tanácskozási joggal részt vesz a Dékáni Hivatal vezetője és a Tanulmányi Osztály képviselője. (4) Az oktató társelnököt a Kari Tanács véleményének meghallgatásával a kar vezetője bízza meg, a hallgató tagokat két tanévre a kari HÖK választja. A KDJB elnökét a bizottság választja meg. A KDJB munkáját hallgatói érdekvédelmi hálózat (szak-/szakpár-/szakterület-/tankörfelelős), továbbá a tanulmányi osztály és az EHIK segítheti. (5) A bizottság hallgató tagjainak a kari HÖK megbízólevelet ad ki, s erről a kar vezetőjét tájékoztatja. A bizottság működési rendjét kari/egyetemi tájékoztató kiadványokban teszi közzé. (6) A KDJB működéséhez az adatok szolgáltatása a tanulmányi osztály és az EHIK feladata. A KDJB döntéseinek hirdetményben, illetve válaszlevélben történő nyilvánosságra hozásában a tanulmányi osztály szükség szerint segítséget nyújt. (7) A KDJB jogszabály- és szabályzatellenes döntéseivel szemben a hallgató a kézhezvételtől, ill. a kihirdetéstől számított 15 napon belül jogorvoslatot kérhet „A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje a Debreceni Egyetemen” című szabályzatban meghatározottak szerint. (8) A KDJB felügyeletét a kar vezetője vagy a vezető-helyettese látja el.

251


Egyetemi Hallgatói Szociális Bizottság 28. § (1)

Az Egyetemi Hallgatói Szociális Bizottság (a továbbiakban: EHSZB) feladata: a) az „Oktatásért” Közalapítvány „Esélyt a Tanulásra” pályázatával kapcsolatos egyetemi szintű feladatok ellátása, koordinálása, b) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjjal kapcsolatos egyetemi szintű feladatok ellátása, koordinálása, c) a 12. §-ban említett pénzbeli szociális támogatások odaítélésével összefüggő egyetemi szintű feladatok ellátása, d) a kari Diákjóléti Bizottságok munkájának koordinálása, e) a jelen Szabályzat, illetve módosításának előkészítése, véleményezése.

(2) Összetétele: elnöke a KDJB-k delegált tanárelnöke, társelnöke az EHÖK szociális és kollégiumi ügyekért felelős alelnöke, tagjai az EHIK 1 fő munkatársa, az EHÖK 1 fő delegáltja, a KDJB-k elnökei, minden kari HÖK 11 delegált képviselője, a GF 1 fő munkatársa. (3) Az EHSZB az Egyetemi Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottságának albizottságaként működik. Az albizottság saját maga alakítja ki ügyrendjét a vonatkozó szabályzatok figyelembe vételével. (4) Az EHSZB működéséért a bizottság felügyeletével megbízott hallgatói szociális ügyekben illetékes egyetemi vezető a felelős. (5) Az EHSZB hatáskörében ellátott feladataira vonatkozó panasszal a hallgatói szociális ügyekben illetékes egyetemi vezetőhöz lehet fordulni. Egyetemi Kollégiumi Felvételi és Lakhatási Támogatási Bizottság 29. § (1) (2)

252

Az Egyetemi KFLB feladata a kollégiumi bizottságok felvételi határozatainak jóváhagyása, valamint a lakhatási támogatás formáinak konkrét megállapítása és a támogatások odaítélése. Az Egyetemi KFLB összetétele: a Gazdasági Főigazgatóság egy képviselője, a kollégiumi igazgatók egy képviselője, az EHÖK által megbízott 2 fő, valamint az egyetem kollégiumi bizottságainak 1-1 képviselője. Elnökét és társelnökét a bizottság felügyeletével megbízott hallgatói szociális ügyekben illetékes egyetemi vezető kéri fel. Az Egyetemi KFLB maga alakítja ki ügyrendjét a vonatkozó egyetemi szabályzatok figyelembe vételével.


(3)

(4)

(5)

Az Egyetemi KFLB a döntéseit a kollégiumi felvételi szabályzat alapelvei és a kollégiumi bizottság felvétel tárgyában hozott határozatai, valamint a kollégiumi felvételi eljárás során adott pontszámok, beszerzett adatok és igazolások alapján hozza. Pótlólagosan benyújtott dokumentumokat csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben vehet figyelembe. Az Egyetemi KFLB a Gazdasági Főigazgatóság által rendelkezésére bocsátott lakhatási támogatás-keretösszeggel és saját bevételként a befizetett térítési díjakkal, valamint a kollégiumi, diákotthoni felvételre és lakhatási támogatásra pályázók eljárási díjaival gazdálkodik. Saját bevételéből személyi kifizetéseket is teljesíthet, és annak a tárgyévben fel nem használt maradványát a következő pénzügyi évre átviheti. A pénzbeni lakhatási támogatás számfejtését a KFLB határozata alapján az EHIK, kiutalását a KFLB jóváhagyása után a tanulmányi osztály és a Gazdasági Főigazgatóság végzi. Az Egyetemi KFLB évente köteles a gazdasági főigazgatónak pénzügyi beszámolót készíteni a rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáról. A KFLB döntése ellen a hallgató a kézhezvételtől, ill. a kihirdetéstől számított 15 napon belül jogorvoslatot kérhet „A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje a Debreceni Egyetemen” című szabályzatban meghatározottak szerint. VI. Vegyes és záró rendelkezések 30. §

(1) (2) (3)

Jelen Szabályzatot a Debreceni Egyetem Szenátusa 26/2006. (VI. 22.) számú határozatával 2006. június 22-én elfogadta. A Szabályzat 2006. július 1jén lép hatályba. E szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg az azonos című korábbi szabályzat hatályát veszti. E szabályzat a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Hallgatói követelményrendszer című fejezetének a részét képezi.

Debrecen, 2006. június 22. Prof. Dr. Nagy János egyetemi tanár, rektor

1. számú melléklet

253


A szociális támogatások pályázatainak szempontrendszere és tájékoztatója K:

Á: R: T: E: M: F:

Pontozás az állandó lakóhelynek a képzés székhelyétől mért távolsága alapján 0 -- 49 km 0 pont 50 -- 99 km 1 pont 100 -- 149 km 2 pont 150 -- 250 km 3 pont 250 -4 pont Pontozás a családszerkezet alapján teljes árva v. állami gondozott: 99 pont rokkant szülő: 2 pont eltartott testvér: 2 pont/testvér elvált szülő: 4 pont elhunyt szülő: 5 pont Pontozás az egy főre jutó havi nettó átlagkereset alapján 40001 -- …...... 0 pont 35001 -- 40000 1 pont 30001 -- 35000 2 pont 25001 -- 30000 3 pont 19761 -- 25000 4 pont 15001 -- 19760* 5 pont 10000 -- 15000 6 pont 0 -- 9999 7 pont / -J pont * A mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80%-a (melyet az Oktatásért Közalapítvány „Esélyt a Tanulásra” pályázata ír elő jövedelemhatárként) képez ponthatárt.

H: U: J:

O: 254

Pontozás saját családszerkezet alapján egyetemista házastárs 1 pont saját gyermek 3 pont/gyermek Pontozás egyedi elbírálás alapján összesen legfeljebb ±5 pont Egyedi elbírálás a következő esetekben alkalmazható: - súlyosan beteg és/vagy fogyatékos pályázó (az Oktatásért Közalapítvány „Esélyt a Tanulásra” pályázatán fogyatékos hallgatók esetében az öregségi nyugdíjminimum 100 %-át kell figyelembe venni.) - öneltartó, ha elfogadhatóan igazolja (pl. önkormányzati környezettanulmánnyal) - vagyoni helyzet a családban (lakás, ház, nyaraló, gépkocsi, föld) ÖSSZES PONT


Tájékoztató az egyetemi SZOCIÁLIS támogatásra vonatkozó pályázati űrlap kitöltéséhez Kérjük, hogy az űrlapon minden Önt érintő kérdésre válaszoljon, és adatok megfelelő igazolása érdekében az itt leírtakat figyelmesen olvassa el! Kizárólag fénymásolt igazolásokat veszünk át, de a kérvény leadásakor be 27 kell mutatni az eredeti igazolásokat is! Nevet, állampolgárságot, állandó lakcímet a személyi igazolvány bemutatásával kell igazolni. Szociális támogatást csak magyar állampolgárok, illetve Magyarországon hivatalosan letelepedett külföldi állampolgárok kaphatnak. 1. Eltartók igazolása: 1.1. Ha munkaviszonyban van: 1.1.1. az APEH-től vagy a TÁKISZ-tól (budapestieknek a FÁKISZ-tól) az előző évre vonatkozó lepecsételt, aláírt jövedelemigazolás (Ha a szülő nem önadózó, akkor a munkáltató által kiadott Személyi jövedelemadó megállapítása – igazolás), továbbá a munkáltató által az utolsó háromhavi keresetről kiállított igazolás. 1.1.2. Ha az eltartó nem nyújtott be adóbevallást, az APEH-től erre vonatkozó igazolást kérünk. 1.2. Ha az eltartó munkanélküli: 1.2.1. Ha járadékos, a munkaügyi központ egy hónapnál nem régebbi igazolását kérjük a munkanélküli járadék összegére vonatkozóan. 1.2.2. Ha az eltartó nem részesül járadékban, akkor a munkaügyi központ erre vonatkozó igazolását kérjük, továbbá az illetékes önkormányzat igazolását arról, hogy részesül-e jövedelempótló támogatásban. 1.3. Ha az eltartó nyugdíjas vagy rokkantnyugdíjas: 1.3.1. Ha nem bankszámlára utalják a nyugdíjat, szükséges az utolsó havi nyugdíjszelvény másolata és a nyugdíjas-igazolvány másolata. 1.3.2. Ha a nyugdíjat bankszámlára utalják, az utolsó havi bankszámlakivonat másolata szükséges, továbbá a nyugdíjas-igazolvány másolata, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolása arra vonatkozóan, mekkora összegű a nyugdíj. 1.3.3. Özvegyi nyugdíj és árvaellátás esetén ugyanezek az igazolások szükségesek. 255


1.3.4. Nyugdíjas eltartó esetén is hozni kell az APEH-től jövedelemigazolást vagy annak igazolását, hogy nem nyújtott be adóbevallást. 1.4. Ha az eltartó háztartásbeli vagy főállású anya, akkor erről lepecsételt, aláírt önkormányzati igazolás szükséges. 1.5. Elvált szülők esetén a házassági anyakönyvi kivonat teljes fénymásolatát, esetleg a házassági bontóperi végzés másolatát kell csatolni. 1.6. Elhalt eltartó esetén a halotti anyakönyvi kivonat másolata szükséges. 2.

Testvérek igazolása: 2.1. 16 éven aluli testvér esetén születési anyakönyvi kivonat vagy iskolalátogatási igazolás szükséges. 2.2. 16 éven felüli testvér esetén iskolalátogatási igazolás és születési anyakönyvi kivonat is szükséges, amennyiben a testvér magyarországi oktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő tanulója vagy hallgatója.

3.

Házasságkötés és házastárs igazolása: 3.1. Házasságot házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolni. 3.2. Amennyiben a házastárs az eltartó és munkaviszonyban van, lásd az 1.1. pontot! 3.3. Ha házastárs munkanélküli, lásd az 1.2. pontot. 3.4. Ha nem a házastárs az eltartó (vagyis a házastárs nappali tagozatos egyetemista vagy főiskolás), akkor a házastársról iskolalátogatási igazolás szükséges, illetve az eltartók megfelelő igazolásai (lásd fentebb). 3.5. Ha a házastárs nappali tagozatos PhD-hallgató, ő minősül eltartónak, ebben az esetben csak iskolalátogatási igazolás szükséges róla. 3.6. Minden esetben a pályázó hallgató szüleinek adatait (jövedelemigazolások stb.) az 1.pont szerint igazolni kell.

4.

Gyermekeiről születési anyakönyvi kivonat szükséges.

5.

Ha az Önnel egy háztartásban élők közül valaki rokkant, állandó ápolásra szorul, betegségéről kórházi zárójelentést, illetve rokkantsági határozatot kérünk igazolásképp, és a kérőlapon az indoklásban meg kell nevezni a betegséget.

256


6.

Egyszeri támogatás kizárólag a következő esetekben igényelhető: fél éven belül Ön házasságot kötött (igazolás: házassági anyakönyvi kivonat másolata), Önnek gyermeke született (igazolás: születési anyakönyvi kivonat másolata), eltartó, esetleg eltartott testvér elhalálozik (igazolás: halotti anyakönyvi kivonat másolata), Ön fogyatékkal élő hallgató vagy fogyatékkal élő hallgató segítője, végzős hallgatóként Ön a tanulmányai befejezésével összefüggő többletkiadások támogatására pályázik.

(Nettó jövedelem: SZJA és TB járulékok levonásával meghatározott munkabér és egyéb rendszeres jövedelem. Az összegbe azonban nem számítandó bele az anyasági segély, az árvaellátás, a családi pótlék, a gyermekvédelmi támogatás, és minden egyéb nem adózó jövedelem. Kérdéses esetekben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az irányadó.)

257


2. számú melléklet A közéleti ösztöndíjak mértéke 1)

A Szabályzat 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján az egyetemi, illetve a kari Hallgatói Önkormányzatok közéleti ösztöndíjat folyósíthatnak a kiemelkedő egyetemi közéleti munkát végző hallgatóknak.

2)

Az ösztöndíjak odaítéléséről az EHÖK elnöke, alelnöke és titkára esetében az EHÖK elnöksége, egyéb esetekben a kari HÖK határoz a végzett munka, a testületi üléseken való részvétel mértéke és más szempontok alapján.

3)

Az ösztöndíjak mértékét az alábbi táblázat alapján kell megállapítani. Egy hallgató egyidejűleg legfeljebb egy hallgatói önkormányzati és egy kollégiumi bizottsági tisztség után részesülhet az ösztöndíjban. Tisztség EHÖK-elnök EHÖK-alelnök EHÖK-irodavezető EHÖK elnöki megbízott Kari HÖK-elnök Kari HÖK-alelnök Kari HÖK-ügyvivő KDJB-elnök Kollégiumi bizottsági elnök/titkár Kollégiumi bizottsági titkárhelyettes/operatív tag

Arányszám 20x 16x 16x 12x 15x 10x 6x 4x 6x 3x

4)

Az “x” értéke egyetemi szinten a kifizethető keretösszeg ismeretében évente kerül meghatározásra. A kifizethető keretösszeg a hallgatói normatíva közéleti ösztöndíjra fordítható 2 %-ából és a HÖK gazdálkodási kereteiről, illetve saját forrásából a közéleti ösztöndíjak gazdálkodási kereteire átvezetett összegből áll.

5)

Ezen felül az EHÖK és a kari HÖK-ök alkalmanként, egyedi esetben, megbízás alapján közéleti tevékenységet végző hallgatóknak díjazást biztosíthatnak.

258


6)

A közéleti ösztöndíj keretösszege az egyetem költségvetésében elkülönítetten kerül tervezésre, kiutalása az EHÖK elnökének és szociális ügyekért felelős alelnö-kének ellenjegyzésével történik.

7)

A rendszeres közéleti ösztöndíj egy főre eső havi összege nem lehet magasabb, mint a köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgatók havi juttatása. 3. számú melléklet A kollégiumi térítési díjak Kollégium Markusovszky Lajos Kollégium I. épület HPFK Régi Kollégium EFK Nyíregyházi Kollégium Vámospércsi Úti Kollégium Markusovszky Lajos Kollégium II. épület Weiner Leó Kollégium Borsos József Kollégium Kossuth Lajos I. Kollégium Veres Péter Kollégium HPFK Új Kollégium Kossuth Lajos III. Kollégium Tisza István Kollégium Markusovszky Lajos Kollégium III. épület Arany Sándor Diákapartman

Kollégiumi térítési díj 6000 Ft 6000 Ft 6200 Ft 6200 Ft 6500 Ft 6500 Ft 7000 Ft 7000 Ft 7000 Ft 7800 Ft 7800 Ft 8000 Ft 8000 Ft 16000 Ft

1)

Egyéb díjak megállapításáról a kollégiumi közgyűlések és a kollégiumi bizottságok határoznak.

2)

A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók az adott kollégiumban a nappali tagozatos doktorandusz hallgatók számára megállapított kollégiumi térítési díjat fizetik.

259


4. számú melléklet A szolgáltatási és egyéb díjak A 16.§, a 19. §, a 20. § és a 21. § alapján az alábbi díjak fizetendők: Szolgáltatási díjak Díjtétel regisztráció késedelmes teljesítése diákigazolvány pótlása diplomamunka témaválasztás késedelme diplomamunka határidőn túli leadása

Mérték 2000/hét 400 1500 1. héten 600/nap 2. héten 1200/nap 600 egyetemi kártya pótlása 2000 kollégiumi jogosultság megszűnte bejelentésének elmulasztása 1000 kollégiumi díjfizetés késedelmi díja 50/könyv/nap könyvtári késedelmi díj 1300/hét leckekönyv késedelmes leadása 2000 leckekönyv pótlása 2000 vizsgáról való igazolatlan távolmaradás 1200 „nem vizsgázott” bejegyzés díja 1500 tantárgyfelvétel késedelme 1500 tantárgytörlés késedelme 1000 tanulmányi célt szolgáló anyagok késői leadása 1200 ismételt javítóvizsga* 1500 vizsgaidőszak utáni vizsgaengedélyeztetés 1500 vizsgára való késedelmes jelentkezés 3400 költségtérítés befizetéséről szóló számla és/vagy adóigazolás módosítása, illetve kiállításának késedelmes kérelmezése 2500 oklevélmásodlat idegen nyelven 2700 talár és gallér biztosítása az oklevélátadó ünnepségen 600 Neptun- vagy hálózati jelszó pótlása * ugyanabból a tárgyból tett harmadik és további vizsga (ismételt tantárgyfelvétel esetén is) 260


Egyéb díjak állandó diákigazolvány térítési díja* ideiglenes diákigazolvány műanyag kártyájának díja* diákigazolvány személyi lap térítési díja (önmagában)* újabb ideiglenes diákigazolvány vagy érvényesítő matrica az ideiglenes diákigazolvány elvesztése esetén* ugyanazon diákigazolvány ismételt érvényesítésének díja* egyetemi kártya előállítása kollégiumi felvételi eljárási díj oklevélmelléklet idegen nyelven (angol kivételével) oklevélmelléklet másodlat (magyar, illetve idegen nyelven angol)/db tanulmányok igazolása külföldi tanulmányokhoz idegen nyelven (angol) II. és III. évfolyamos hallgatóknak tanulmányok igazolása külföldi tanulmányokhoz idegen nyelven (angol) IV. és V. évfolyamos hallgatóknak

1600 270 90 1800 5825 600 500 egyedileg meghatározva 3000 2000 3000

*a hatályos jogszabályban meghatározott költség

261


Kari kiegészítések a A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓI ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK, VALAMINT A RÉSZÜKRE NYÚJTHATÓ EGYES TÁMOGATÁSOK SZABÁLYZATA c. szabályzathoz (1) A 6. § (8) bekezdéshez: (K1) A főiskolai karon a tanulmányi ösztöndíj megállapítása alapjául szolgáló csoportokat szakonként és évfolyamonként képezzük. (2) A 17. § (1) bekezdéshez: (K2) A tandíjat, a költségtérítést, a szolgáltatási díjat legfeljebb két részletben lehet befizetni. A beiratkozás feltétele a megállapított díjak 50%-ának befizetése. A második részlet befizetésének végső határideje a vizsgaidőszak megkezdését két héttel megelőző nap. A leckekönyv kiadásának feltétele a díjak teljes összegű befizetése. (3) A 20. § (3) bekezdéshez: (K3) Az első alkalommal beiratkozó hallgató 3000,- Ft egyszeri regisztrációs díjat köteles fizetni, ami magában foglalja a kari és szaki tájékoztató biztosítását is. (4) A 21. § (9) bekezdéshez: (K4) Az Egészségügyi Főiskolai Karon nappali és levelező tagozaton államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgató 8 aktív félév alatt 264 kreditértékben vehet fel tárgyakat. Az ezt meghaladó tárgyfelvételért kreditarányos díjat köteles fizetni (1 kredit díja = az aktuális félévre az adott szakra megállapított költségtérítés összege/30). (5) A 21. § (10) bekezdéshez: (K5) Az Egészségügyi Főiskolai Karon a költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató nappali és levelező tagozaton a féléves költségtérítés összegéért 30 kreditértékű tantárgyat vehet fel. A költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató az ettől eltérő kreditértékért kreditarányos díjat fizet (1 kredit díja = a féléves költségtérítés összege/30). Nyíregyháza, 2004. március 04. Dr. Orosz-Tóth Miklós a kari tanács elnöke 262

A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓI ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK, VALAMINT A RÉSZÜKRE NYÚJTHATÓ EGYES TÁMOGATÁSOK SZABÁLYZATA

Recommend Documents