ERGONÓMIA 5.6
A jövő irodai munkájának terhelő tényezői Tárgyszavak: irodai munka; terhelés; információs és kommunikációs technika; stressz; munkateljesítmény.
A felgyorsulás általános igénye irodai tempóváltásként is érezteti hatását. A részletes üzleti levelek helyett e-mail-ek fordulnak meg többszörösen címzettől címzettig és a leveleket egyéb napi munka mellett kell feldolgozni. A klasszikus irodai munkamegosztást és az állandó „munkaasztalt” felváltják önálló, felelős, esetleg más-más helyen ellátandó munkafeladatok. A munkavégzés rugalmassága jegyében jelentek meg és válnak közhasznúvá olyan fogalmak, mint „részmunka”, „nomádiroda” (mozgó iroda) vagy „desktopsharing”. A kommunikálás és az információfeldolgozás eszközeinek helyfoglalása egyre kisebb, kezelésük egyre igénytelenebb, gigantikus „emlékezetük”, használati mobilitásuk a nap minden órájában hozzáférhetővé, „munkaképessé” teszi őket.
Új munkafeltételek és panaszok A torlódó, az új eszközökkel mégis leküzdhető feladatok a dolgozó emberen is testi-lelki nyomot hagynak. Gyakori tünetek a fejfájás, levertség, ingerlékenység, izületi és gerincfájdalmak, gyulladt szemek, légúti problémák, s mindezek kíséretében félelem a lemaradástól, az elvárások teljesítésére való alkalmatlanságtól. S az eredmény, a romló életminőség mellett, a hatékonyság remélt fokozódása helyett a teljesítőképesség csökkenése lehet. Ha az ember győzi is még az ütemet, vajon mennyi átalakulást, alkalmazkodást, gyorsulást képes még elviselni maga és a társadalom? És mi a teendő a panaszokkal, kiküszöbölhetők-e mint „mellékhatások”? A hagyományos érzékelhető terhelő tényezőkkel – nagy súlyok, hőség, hideg, zaj – ellentétben az új technikák és szervezeti formák hatásai nem nyilvánvalók. Az ok/okozat/esemény lánc bonyolultabb, sokszoros. Több kumulált környezeti és szervezeti faktor előre nem látható tünetcsoportot válthat ki. Pl. tartós pszichés terhelés nyomán is kialakulhat izületi vagy hátfájdalom, sőt még a szempanaszokat sem egyedül a képernyő okozza. A modern irodák világára jellemző megterhelések megértéséhez fontos tudni, hogy kialakulásuk nemcsak a munkaeszközök és a munkakörnyezet objektív tulajdonságainak, az un. munkakörülményeknek a rovására írandó, sokat számít a kollégák munkamódszere, a megfelelő eszköz- és helykihasználás, a „magatartás”, amelyhez képest minden nap „újra kell viszonyulni”.
A munkavédelem és a munkakialakítás ismert módszerei alig érvényesülnek, a „mobil” irodai munkát, a munkahely minduntalan fel- és leépítésével, a dolgozónak magának kell, saját felelősségére kiépítenie. Az ehhez szükséges ismeretanyagot, gyakorlati formában hozzáférhetővé kell tenni, jó szolgálatot tehetnek a jó megoldások forgalomban levő listái, „minitanácsadók”. A munkahely-kialakítás feladatát tudatosítani kell már az információs és kommunikációs (IK) technikák gyermekkori ismertetésével együtt, a nevelés eszközeivel: felvilágosítás, demonstrálás és példamutatás útján. Így játékos formában rögzülhetnek olyan szokások és képességek, amelyek meghatározzák a felnőttkori magatartást és munkastílust.
Fizikai terhelések enyhítése A hagyományos irodai ülő- és képernyős munka okozta megterhelések és az ezzel kapcsolatos javaslatok is érvényesek, itt merőben új azonban a konkrét hely és a körülmények állandó változása, esetenként a megszokottból kedvezőtlenebb irányban. Az optimális munkakörnyezet megteremtéséhez ráadásul a határidők, a feladatok torlódása olykor nem ad elég időt. A fenti viszonyokra való tekintettel a jövő irodájában fontos ismerni és alkalmazni legalább a fizikai terhelés mérséklésének alapelveit. Még rugalmas munkahelyen is a legnagyobb figyelem illeti meg az ülőmunka egyoldalúságát, annak immár drámai népegészségügyi következményeivel. A mobilis irodai dolgozónak nemcsak kiválasztani, elhelyezni és beállítani is tudnia kell ergonómiai kiképzésű forgószékét. Semmilyen sürgetés, kapkodás nem végződhet a szék körültekintés nélküli elfoglalásával. A legjobban megtervezett szék sem pótolja azonban a helyváltoztatásokat: a felállást-leülést. Ezeket be kell építeni a munkavégzésbe, a munkamegszakítási és helyváltoztatási alkalmak kihasználásának automatizmussá kell válnia. Pl. telefonálni, nyomtatni, valaminek utánanézni, diktálni állva is lehet. Mindennek természetesen az a feltétele, hogy a „főnök” és a vezetés ne tekintse az „egészségügyi” megszakításokat elvesztegetett időnek, a menedzsmentre tehát e téren a korszerű magatartás és a példamutatás nagy felelőssége nehezedik. A képernyős munka uralkodó fizikai terhelése, az ülő testtartás mellett, a szemet érinti. E tekintetben is gyakoriak a rosszul kiképzett munkahelyek: a monitor legfelső sora szemmagasság fölött van, a képernyőket nem az ablaktól távol állítják fel, vagy az ablak felé fordulva és nem azzal párhuzamos irányban kell őket nézni. A helyes értelmű változtatásnak nem is mindig építési adottságok állnak útjában, csak a hanyagság és a megszokás. Ennek a „kényelmes” állapotnak véget vethetnek egy-egy munkatárs ezirányú megbízható ismeretei, pl. mozgatható válaszfalak, függönyök és a megvilágítási sűrűség mérésére szolgáló eszközök használatáról.
Ismert jelenség a pislogási frekvencia csökkenése képernyős munkánál, vagyis a nem tudatos bámulás a képernyő ugyanazon részére, aminek következménye a szem kiszáradásának, „homokosságának” érzése, kivörösödése, sőt kötőhártya-gyulladás lehet. Itt is a megszakítás segít, jó esetben felállással kombinálva, amit nyilvánvalóan nem szabad a termelékenység csökkenésévé egyszerűsíteni. Nem tudatos pszichikai-mentális reakciók előidézhetnek súlyos tüneteket az ín- és izomapparátusban. Pl. az egér fokozott használata a vele járó és az ernyőre irányuló koncentrációval és feszültséggel görcsös állapottá fajulhat a váll/kar/kéz tartományban. Mivel az egér irányítása felemelt könyökkel, részben vállból történik, e két izületben is panaszok léphetnek fel. Ezek megelőzhetők az asztal- és a szemmagasság korrekt beállításával, másfelől tudatos önmegfigyeléssel. A személyi kisszámítógép (a „laptop”) mint afféle rugalmas írógép a távmunkában egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Ott azonban, ahol a Notebook vagy a Personal Digital Assistent a virtuális személyes iroda rangjára emelkedik, a mobil IK-technikák miniatürizálásának és multifunkcionalitásának irányzata gyakran kedvezőtlen kezelési változatokat hoz létre. Állandó alkalmazásukat a képernyős munkát szabályozó rendelet ezért joggal köti a munkahely különleges kialakítási feltételeihez. A rendelet azonban nem érinti terjedő használatukat lakásban, vonaton, konferenciákon és más magán jellegű szituációkban. Ilyenkor gyakori a rossz tartás, az elégtelen világítás és a beadási műveletek is lényegesen megterhelőbbek, mint a standard PC-knél. Ezért hosszabb betáplálás esetén törekedni kellene a laptop használatára egér- vagy billentyűcsatlakozással, amit célszerűen egészítene ki egy külső display bekötése.
Koncentrálás, figyelem, teljesítés A szüntelen gyorsítási törekvés következményei nem maradnak el. Ha információk és érzékszervi benyomások sokasodva, gyorsulva és egyre váratlanabbul érik az embert, mindinkább rövidülnek a meghatározott tartalmú, ill. tervezhető időszakok. Megmarad viszont a felhasználónál a szükséges alvás és egyéb fiziológiai történések bioritmusa, így fennáll annak a veszélye, hogy ez nem egyeztethető a modern irodai munkával, aminek tartós stressz a következménye. Ezért szükséges volna a koncentráló és reagáló munkavégzésbe sztereotip munkaszakaszok beiktatása, a rugalmasság felhasználása ilyen „rutinfázisok” miatt tervezhető elemek beépítése, amelyek a lehető legkisebb mentális és központi idegrendszeri befektetéssel teljesíthetők, erőket felszabadítva az igényes folytatáshoz. A termelékenységet növelő IK-technika használatához új lélektani hatások is kapcsolódnak. A rugalmas munka megengedi a munka egyéni formáit,
de ezek maguk után vonnak a munka folyamán fellépő egyedi jellegű és egyedileg megélt műszaki zavarokat is. Ezek – programozási, tárolási hibák, hálózatkiesés stb. – a felhasználó számára általában felderítetlenek maradnak és a függősséggel párosult tehetetlenség érzését keltik benne. Ezt elkerülendő és a biztonsággal működő hibaelhárítás iránti bizalmat fenntartandó, gondoskodni kell prognosztikailag támogató segítőrendszerekről vagy gyors reagálású szolgáltatásokról. A dolgozónak az a biztos tudata, hogy bajban sohasem marad el a segítség, feltétlen pozitív hatással van a munkájához való viszonyára.
A stressz leküzdése, motiváció A munkavállalónak az a képessége, hogy rugalmasan és mozgékonyan tevékenykedjen, feladatait és munkaidejét maga ossza be, mindezért önkéntes felelősséget vállalva, nem jár együtt automatikusan nagyobb elégedettséggel. Az elmúlt öt év vizsgálatai éppen ellenkezőleg tárták fel a munkavállalók foglalkoztatásukkal szembeni fokozódó elégedetlenségét. Ennek következtében csökken a motiváltságuk, gyakrabban változtatnak állást jobb feltételek reményében. E magatartás okaként a hosszabb távon elégtelen fejlődési lehetőséget, továbbá a hiányzó biztonságot, elismerést és támogatást jelölik meg. A dolgozók motivációját befolyásolhatja a megváltozott munkavégzés és munkakörnyezet, pl. automatizálás, új szervezés is. Sokan nehezen viselik a nyilvánosságnak állandóan kitett feltételeket, a visszavonulási lehetőség hiánya stresszkiváltó lehet. A korszerű, rugalmas irodai munka, változó helyszíneivel és csoportöszszetételeivel alig ad módot a demotiváltság egyéni okainak elemzésére. Az ilyen körülmények között kimondatlanul maradt panaszok fokozzák a pszichés terhelést, sokszor az érintett dolgozó távozásával a következtetések levonása szempontjából is veszendőbe mennek. A dolgozói véleményekből tanulságok levonásának és konstruktív, stresszmegelőző javaslatok megtételének ígéretes eszközei a külső szakember által előkészített és vezetett, un. stresszprojektumok, amelyeknek szervezését és felépítését a 2002-ben Bécsben a megelőzés fórumaként megrendezett, XVI. Munkabiztonsági és Munkaegészségügyi Világkongresszuson ismertették. (Dr. Boros Tiborné) Kurtz, P.; Sievers, G.: Die Belastungen zukünftiger Büroarbeit. = Zeitschrift für Arbeitswissenschaft, 56. k. 4. sz. 2002. p. 191–196. Bauer, W.; Kern, P.: Innovative Arbeitskonzepte zur Steigerung von Kreativität und Produktivität im Büro. = Zeitschrift für Arbeitswissenschaft, 56. k. 4. sz. 2002. p. 282–287. Luczak, H.; Foltz, Ch.; Mühlfelder, M.: Vernetzte Büroarbeit – Gestaltung von Telekooperation. = Zeitschrift für Arbeitswissenschaft, 56. k. 4. sz. 2002. p. 295–299.
HÍREK A munkaerő öregedésével együtt járó ergonómiai problémák Az USA-ban számítani kell arra, hogy rövidesen sor kerül a jelenlegi munkaerő zömét kitevő, nagy létszámú korosztályok kiöregedésére. Ezért nagyon is indokolt megfelelő intézkedésekkel gondoskodni az ebbe a korosztályba tartozó munkaerő egészségi állapotának megőrzéséről és munkájuk termelékenységének fenntartásáról. Aki erre nem gondol, annak könnyen problémákat okozhat a munkaerőhiány. Az USA Munkaügyi Statisztikai Hivatalának adatai szerint 2015-ben 55 millió dolgozó lesz 45 évnél idősebb, ami az összmunkaerő 40%-a. Bizonyos fiziológiai változások hatásának lesznek kitéve, amire a munkaadónak tekintettel kell lennie. A munkahelyi biztonság alapvető tényezője a szükséges művelet elvégzésekor a biztonságos helyzet állandósítása. Ahogy az ember korosodik, a csontok tömörsége, az izmok tömege és ereje csökken. Ez megnehezíti annak érvényesítését, hogy a test mechanikai állapota stabil maradjon. A fáradékonyság is hozzájárul az izmok elernyedéséhez. Az éles látás is csökken. Mindez azt eredményezi, hogy az öregedéssel együtt, egyre több nehézségbe ütközik a fizikai feladatok teljesítése és egyre növekszik a balesetek bekövetkezésének valószínűsége. Ha a munkaadóknak lehetőségük lenne arra, hogy egyszerűen csupa fiatal dolgozót alkalmazzanak, nem fenyegetne semmiféle probléma. A valóságban azonban a munkaerő demográfiai összetétele sok esetben megakadályozza ennek az alternatívának a kihasználását. 1998 és 2008 között az 55 év fölötti dolgozók létszáma mintegy 5%-kal, a 25 és 54 év közötti korosztályhoz tartozók létszáma pedig kb. 5,5%-kal fog emelkedni. Az egyik kórházban az ápolónők átlagéletkora 47 év. Egyébként ennek a kórháznak több szintjét le kellett zárni, mert nem lehetett munkaerőt kapni a létszámbővítésre. Ez országos probléma az USA-ban. Számos USA tagállamban megpróbálnak biztonságos körülmények feltételei között idősebb ápolónőket alkalmazni, mert máshonnan nincs lehetőség a munkaerő utánpótlására. Az idősebb munkaerő alkalmazása bizonyos szempontból hátrányokat jelent, de ugyanez a helyzet a fiatalokkal is. Keményebben igénybe veszik testi erejüket, kockáztatják, hogy helytelen tartásban emeljenek terhet, mert korábban emiatt nem sérültek meg. Ezért a fiatalabb dolgozók gyakrabban megsérülnek, mint az öregebbek. Viszont sérülés után az idősebbek nehezebben gyógyulnak. A 19 és 29 közötti korosztályban az átlagos kieső idő 10,44 nap, ellenben az 50–59 közötti korosztály esetében 47,47 nap.
Az ergonómiai szakértő ezért azt javasolja, hogy a munkaadók gondosan tanulmányozzák a számukra rendelkezésre álló munkaerő demográfiai összetételét, és a munka típusának függvényében a baleseti struktúráját. Tudniuk kell, hogy milyen sérüléstípusok fordulnak elő az egyes dolgozócsoportokon belül, és ez hogyan változhat, amint a munkaerő öregszik. A minden szempontra kiterjedő program része a sérüléses baleset bekövetkeztének megelőzése a munkaterhelés csökkentésével, a sérülést előidéző kockázati tényezők ismeretében. Az ilyen elővigyázatossági rendszabályok érvényesítése esetén a dolgozó hamarabb lesz ismét munkaképes, és csökken annak valószínűsége, hogy a jövőben sérülés forduljon elő. A balesetek gyakoriságát csökkentő intézkedéseknek a baleseti kártalanítási esetek számára vonatkoztatott átlagos költségei 300 USD alatt vannak. Így például a nem kielégítő megvilágításon gyakran olcsón lehet segíteni a munkahelyi koncentrált megvilágítással, vagy mindössze azzal, hogy a munkahelyet közelebb helyezik a meglévő fényforrás alá. Ha tíz munkás közül, akik ugyanazt a feladatot végzik, az egyik balesetet szenved, érdemes utánanézni, hogyan kell javítani a többi kilenc helyzetén. Ezzel további költséges sérülések megelőzésére van lehetőség. Amennyiben egy dolgozó munkahelyi balesetet szenved, újbóli munkábaállításának leggyorsabb módszere az átmeneti igénybevételi program alkalmazása. Ennek a programnak a keretén belül a sérült dolgozó képességét összemérik a feladat követelményeivel. Amilyen mértékben növekszik a megengedhető igénybevétel, vállalhat fokozott terhelést jelentő feladatot. Ezzel a módszerrel munkahelyi edzést lehet megvalósítani és ugyanakkor a könnyebb terhelést jelentő munkahely felszabadítható a következő sérülést elszenvedett munkavállaló számára. A munkaadóknak célszerű olyan adatbankot fenntartani, amely nemcsak az egyes munkahelyi feladatokra vonatkozó alapvető funkciókat tartalmazza, hanem a munkafeladat által megkövetelt fizikai igénybevételeket is. Ez lehetővé teszi, hogy amennyiben sérülésre kerülne sor, a munkaadó a fizikai igénybevételek alapján utánanézhet, van-e olyan átmeneti foglalatosság, amelyet a munkavállaló el tud végezni, és ezzel gyakorlatilag kiküszöbölhető a kieső idő. Amikor a munkavállaló orvoshoz fordul, vigye magával az átmeneti foglalatosságra vonatkozó információt és a munkaadó levelét, ami elősegítheti az orvosi probléma megoldását és amennyiben arra van lehetőség, fenn tudja tartani a munkavállaló munkaképességét. A munkaerő idősödése új problémákat vet fel a munka termelékenysége és megtartása szempontjából. Az a munkaadó tudja ezeket a problémákat eredményesen kezelni, amely már most felkészül a feladatra. (Occupational Hazards, 64. k. 9. sz. 2002. p. 6.)
Ergonómiai szempontból intelligens emelés Az Ergonomic Handling Systems (Ingersoll Rand) új „intelligens” emelőeszközök sorozatát vezette be. Az emelőgépek intelligenciáját többek között elektronikus szabályozás és zárt visszacsatoló áramkör valósítja meg. Az Intelift Air Balancer markolószerkezet többfunkciós képességekkel rendelkezik. Egy zárt visszacsatoló kör jelentősen hozzájárul a kiegyensúlyozó szerelvény mozgási lehetőségeihez. Különösen olyan esetekben nyújt kedvező megoldást az anyagmozgatási problémák megoldására, amikor az emelőgép kezelőjének több, különböző súlyú darabot kell ugyanazzal az eszközzel megemelnie, továbbá amikor az emelt darab már szabadon csüng a levegőben és ügyelnie kell arra, hogy a súly véletlenül le ne zuhanhasson. A felemelt darab súlyát kiegyensúlyozza, mivel helyzetérzékelővel is rendelkezik. További tulajdonságok és lehetőségek: – Az önkiegyensúlyozó képesség különböző súlyú darabok intuitív sebességszabályozását teszi lehetővé. – A teljes megtett út alatt a teher szabadon lebegő állapota stabilizálódik, egy nyomásdetektor állandósítja a nyomást a kiegyensúlyozó szerelvényben. – Zárthurkos visszacsatoló rendszer valósítja meg a Dump Mode helyzetszabályozást. – A Smart Drop („okos ejtés”) szabályozórendszer a teher süllyesztését valósítja meg addig a pontig, amíg a teher legmélyebb pontja meg nem érinti az alatta lévő felületet. Ezzel leegyszerűsíti az anyagmozgatási folyamatot. – A Part Present (a darab megvan) kezelésmód teszi lehetővé a teher megfogását kedvezőtlen látási feltételek között. Vákuumos szívócsészével kombináltan tudja csökkenteni a levegőfogyasztást és a zajt. – Az Up Control Disable (emelkedés reteszelése) biztosítja a teher biztonságos megfogását, még mielőtt megkezdődne az emelés. – A 3 Speed Select (három előválasztott sebesség) tovább fokozza az intelligens Intelift rendszer sokoldalúságát és termelékenységét. Az Intelift rendszer szabályozó egysége kis helyfoglalású, a kiegyensúlyozó rendszer integrált eleme, és ennek megfelelően nem igényel bonyolult kiegészítő beállítási tevékenységet. Az egyes funkciók programozása egy tasztatúrán jelzőlámpák ellenőrzésével, egyszerűen hajtható végre. A beállított állapot jól látható megjelenítő ablakon olvasható le. The RoSPA Occupational Safety and Health Journal, 32. k. 2. sz. 2002. p. 49.)