A HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM PROJEKTFEJLESZTÉSI ÉS TÁMOGATÁSI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM RENDSZERE

A HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM PROJEKTFEJLESZTÉSI ÉS –TÁMOGATÁSI RENDSZERE KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

2005. március 21.

Igényfelmérő kérdőív Eredmények

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Projektfejlesztési és –támogatási rendszer

Tartalomjegyzék 1.

ÖSSZEFOGLALÓ A FELMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL .......................................................3

2.

BEVEZETŐ A FELMÉRÉSHEZ...............................................................................................4

2.1. 2.2.

A FELMÉRÉS HÁTTERE ...................................................................................................................4 A VÁLASZADÓI KÖR .......................................................................................................................5

3.

A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI..................................................................................................6

3.1.

3.5.

FELKÉSZÜLÉS .................................................................................................................................6 Tapasztalat .....................................................................................................................................6 Képzések .........................................................................................................................................6 PROJEKTTERVEZÉSI ÉS PÁLYÁZATI SZAKASZ ................................................................................7 Projektfejlesztési segédletek ...........................................................................................................7 Pályázati útmutatók........................................................................................................................8 A HEFOP pályáztató szervezetei által nyújtott segítség ................................................................9 Külső segítség igénybevétele ........................................................................................................10 PROJEKTVÉGREHAJTÁSI SZAKASZ ...............................................................................................11 Munkatársak kijelölése és felkészültség .......................................................................................11 Intézményi segítség.......................................................................................................................12 Tanácsadói segítség .....................................................................................................................12 ELUTASÍTÁS ÉS ÚJRAPÁLYÁZÁS...................................................................................................13 Elutasítások ..................................................................................................................................13 Újrapályázási szándék..................................................................................................................14 A KÉRDŐÍVVEL KAPCSOLATOS EGYÉB ÉSZREVÉTELEK ...............................................................15

4.

FÜGGELÉK ...............................................................................................................................16

4.1. 4.2.

A VÁLASZADÓI KÖR .....................................................................................................................16 A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI ...........................................................................................................17 Felkészülés....................................................................................................................................17 Projekttervezési és pályázati szakasz ...........................................................................................18 Projektvégrehajtási szakasz..........................................................................................................20 Elutasítás és újrapályázás ............................................................................................................22

3.2.

3.3.

3.4.

2



1.

ÖSSZEFOGLALÓ A FELMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL

Az igényfelmérő kérdőív célja az volt, hogy a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatósága jobban megismerje a pályázói kör eddigi tapasztalatait és jövőbeli igényeit a HEFOP pályázatokkal kapcsolatosan. A felmérés január 26-a és február 15-e között zajlott, a Közreműködő Szervezetek bevonásával. A 128 határidőre beérkezett válaszból 83-at nyertes, 45-öt nem nyertes pályázatot benyújtó szervezet töltött ki. A válaszok a lehetséges mértékig jól reprezentálták a HEFOP-hoz pályázók körét (pályázati sikeresség, megpályázott ablak, szervezettípus és a szervezet működési helye szempontjából). A válaszadók túlnyomó többsége rendelkezik olyan munkatársakkal, akik már tapasztalatot szereztek a pályázás és projektvégrehajtás terén (51% csak egy-két, 43% viszont több ilyen emberrel is). Valamivel kisebb, de még mindig elég magas azon válaszadók aránya, akik szakirányú – elsősorban projektmenedzsment és pályázatírói – képzéseken részt vett munkatársakról számoltak be (49%-uk egy-két fővel, 29%-uk ennél több fővel vett részt képzésen). A képzések viszonylag pozitív értékelést kaptak, kritika érte azonban a túlságosan általános, elméleti megközelítést, a praktikus és HEFOPspecifikus elemek, a tapasztalt trénerek hiányát. A projektek kidolgozásához a pályázók nem feltétlenül támaszkodtak a programozási alapdokumentumokra (NFT-41%, HEFOP-56%, Programkiegészítő Dokumentum-39%), regionális és helyi stratégiákra vagy egyéb segédletekre, használhatóságukat azonban összességében elfogadhatónak minősítették (3,83 átlagos értékelés). A további igények között első helyre a részletesen kidolgozott mintaprojektek kerültek, majd a projektötletek adatbázisa és a potenciális partnerek adatbázisa. A pályázati útmutatókat (főleg az indikátorokkal és a szükségletfelméréssel foglalkozókat) a válaszadók ennél negatívabban értékelték (3,77 átlagos értékelés). Kritika főleg túlságosan általános jellegüket, az ellentmondó információkat, a bürokratikus szövegezést érte. A pályáztató szervezetek által nyújtott segítségből a válaszadók leginkább a Gyakran Ismételt Kérdésekre támaszkodtak (77%), de a másik három forma (információs nap, telefonos ügyfélszolgálat, írásbeli kérdések/válaszok) igénybevétele is elég elterjedt volt. (63-68%) Ezek közül a telefonos ügyfélszolgálat tudott a legkevésbé hasznos segítséget nyújtani (3,72-es átlagos osztályzat), a másik három forma átlagosan hasznosnak bizonyult. A főbb kritikai pontok itt a konkrét válaszok hiánya, illetve a késedelmes válaszadás voltak. A projekttervezéshez és a pályázat elkészítéséhez a válaszolók 70%-a külső segítséget is igénybe vett, legtöbbjük pályázati tanácsadók, a Pályázati Előkészítő Alap (PEA) tanácsadói, ill. minisztériumok vagy háttérszervek segítségét – a projektötlet kidolgozásához még kisebb, a pályázatíráshoz, annak speciális pályázati és pénzügyi ismereteket igénylő feladataihoz azonban már nagyobb arányban. A projektek végrehajtásához a nyertes pályázók elég jól felkészültnek érzik magukat (4,2 átlagos osztályzat). Hiányosságokat csak a közbeszerzések lebonyolítása (3,7), és a teljesítések szakmai igazolása terén (3,9) éreznek. A megvalósítás során igényelt intézményi segítségek közül a válaszadók a legfontosabbnak a telefonos ügyfélszolgálatot tartja, melyet a konzultációs nap (ideértve a monitoring tájékoztató napot), a praktikus segédletek közzététele követ. Itt a megvalósítás Gyakran Ismételt Kérdéseinek publikálása kapta a legkisebb prioritást. A válaszadók 73%-a a végrehajtás során is igénybe kíván venni külső tanácsadói segítséget: elsősorban közbeszerzések lebonyolítása terén, illetve a szerződéses kérdések kezeléséhez és a pénzügyi jelentések elkészítéséhez. A tanácsadókkal kapcsolatos elvárásaikban első helyeken a személyes jellegű, munka közbeni tanácsadás, az adott projektet átfogóan ismerő kapcsolattartó, és az azonnali válaszadás szerepelnek.

3



A nem nyertes válaszadók majdnem mindegyike kapott már értesítést pályázatuk elutasításának indokairól. Az értesítést általában világosnak találták, ám az elutasítás okainak valósságáról és fontosságáról már kevésbé pozitívan nyilatkoztak. Mostani sikertelenségük ellenére a nem nyertes válaszadók mindannyian újra pályázni kívánnak valamilyen formában a HEFOP-hoz. Az újbóli pályázathoz a legtöbben szeretnének (vagy újra szeretnének) külső tanácsadói segítséget is igénybe venni: itt még inkább a konkrét, pályázathoz kötődő tevékenységek kerülnek előtérbe. Az általánosabb észrevételek és javaslatok között gyakran fogalmazódtak meg az eljárások átfogó egyszerűsítésére és gyorsítására, valamint a konkrétabb, praktikusabb segítségre vonatkozó igények. A válaszadók szerint ezenkívül erősíteni kellene az elbírálás transzparenciáját és jobban lehetővé tenni a személyes konzultációt a pályáztató szervezettel.

2.

BEVEZETŐ A FELMÉRÉSHEZ

2.1.

A FELMÉRÉS HÁTTERE

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) és EQUAL Program Irányító Hatósága a 2005. január 27-től február 15-ig terjedő időszakban kérdőíves felmérést végzett – a Közreműködő Szervezetek segítségével – azzal a céllal, hogy megismerje a pályázói kör eddigi tapasztalatait és jövőbeli igényeit a HEFOP pályázatok elkészítéséhez és a projektek végrehajtásához kapcsolódó segítségnyújtásról. A megkérdezettek többségéhez az Irányító Hatóság egy elektronikusan is kitölthető kérdőívet juttatott el közvetlenül e-mailben. Ezt a mintát az Irányító Hatóság úgy választotta ki, hogy az minél jobban reprezentálja a pályázók régiók, illetve pályázati ablak szerinti megoszlását. Másokhoz a HEFOP szakmai Közreműködő Szervezetei – ESZA Kht., Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága, Egészségügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programiroda – a szerződéskötési folyamatban kinyomtatva juttatták el a kérdőívet, ezenkívül internetes honlapjukon is hozzáférhetővé tették őket. Külön kérdőív készült a nyertes és a nem nyertes pályázatot benyújtók számára. Ezek tartalma nagymértékben megegyezett egymással: egyaránt tartalmaztak kérdéseket a felkészülésre, ill. a projekttervezési és pályázati szakaszra vonatkozóan. A nyertesek számára készített kérdőív további kérdéseket tett fel a projekt-végrehajtási szakasz témakörben, míg a nem nyertesek esetében a pályázat elutasításának indoklására és az esetleges újrapályázási szándékra kérdezett rá. Mindkét kérdőívben nagy hangsúly volt a számszerűsíthető zárt kérdések (ezekből készültek leíró statisztikák) mellett a nyitott kérdéseken is, amelyek lehetőséget kínáltak a válaszadók számára, hogy bővebben kifejtsék tapasztalataikat, és megírják általánosabb észrevételeiket vagy javaslataikat. Az Irányító Hatóság a beérkezett válaszokat összesítette, feldolgozta, és a Közreműködő Szervezetekkel közösen kiértékelte. Jelen összefoglaló a kiértékelés során tett főbb kvalitatív megállapításokat és az összeállított statisztikai táblákat tartalmazza.

4



2.2.

A VÁLASZADÓI KÖR

A kérdőíves felmérés 2005. február 15-i hivatalos 1. ábra: Nyertes/nem nyertes kérdőívek megoszlása lezárásáig 128 kitöltött kérdőív érkezett be a HEFOP Irányító Hatósághoz, melyből 83 nyertes, 45 45 nem nyertes pályázótól érkezett. A válaszadási 35% hajlandóság a várakozásokat meghaladó mértékű volt, meghaladta az 50%-ot, és különösen kedvező, hogy a most sikertelen pályázók is nagy 83 számban tartották fontosnak véleményük 65% megosztását a pályáztató szervekkel. Néhány kérdőív a határidőn túl érkezett be: ezek kvalitatív Nyertes Nem nyertes eredményei ugyan nem kerültek be a statisztikákba, de észrevételeiket és javaslataikat 2. ábra: A kérdőívek beérkezésének módja figyelembe vettük a koncepció kialakítása során. 13 10%

A pályázók többségükben az elektronikusan kitölthető kérdőívet küldte vissza e-mailen. A válaszadók közel egyötöde on-line adott választ a feltett kérdésekre, néhányan pedig faxon, illetve postai úton küldték vissza a kitöltött kérdőívet.

25 20%

90 A válaszadókat szervezeti szempontból 70% alapvetően négy csoportra lehetett osztani: civil szervezetekre; önkormányzatokra; oktatási-, E-mail Internet Fax/posta közművelődési-, szociálisés egyéb intézményekre (melyek fenntartója általában egy 3. ábra: A válaszadók szervezettípus szerinti megoszlása önkormányzat); valamint vállalkozásokra. 23 Közülük a civil szervezetek voltak a 18% legaktívabbak, ők a 128 válasz 52,3%-át küldték vissza, míg az intézményi pályázók a 21,9 %-át, a vállalkozások 18%-át, és az önkormányzatok 67 7,8%-át. 28 22% A kérdőívek területi megoszlását regionális 10 egységekben érdemes vizsgálni. A legtöbb válasz 8% a Budapestet is magába foglaló KözépCivil szervezet Önkormányzat Magyarországról érkezett be (a válaszok 26,6%Intézmény Vállalkozás a), utána Dél-Dunántúl (19,5%) és Dél-Alföld 4. ábra: A válaszadók regionális megoszlása (14,1%) következik. A legkevesebb válasz 0 5 10 15 20 25 30 Nyugat-Dunántúlról érkezett be, szám szerint 8 Közép-Magyarország 9 25 darab (6,3%). Nyugat-Dunántúl

A visszaérkezett kérdőívek pályázati ablakonkénti megoszlása sem volt egyenletes. Tíz vagy annál több válasz csak hat ablakra érkezett (1.3.1., 2.3.1., 2.3.2., 3.4.2., 3.5.4., 4.2.1.); ezek közül öt az ESZA Kht. közreműködésével valósul meg, mely ezáltal meglehetősen felülreprezentálttá vált, mint pályáztató szerv.

2

6

Észak-Alföld Dél-Alföld

8

5

7

7

10

Nyertes

5

9

16

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

5

11

Közép-Dunántúl

8

Nem nyertes

52%

35

40



3.

A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

3.1.

FELKÉSZÜLÉS

Az első kérdéskör mindkét kérdőívben (nyertesek, nem nyertesek) a válaszadóknak a projektciklusbeli feladataira való felkészültségét és képzésben való részvételüket vizsgálta. A képzések nem csupán a projekttervezést és a pályázást fedik le, hanem a projektmegvalósítást is, bár ez a témakör egyelőre még jóval kevésbé volt jelen az oktatási kínálatban. Tapasztalat Az eredmények alapján a válaszadók többsége 5. ábra: Tapasztalattal rendelkező munkatársak száma 0% 20% 40% 60% 80% 100% már rendelkezik a projekttervezés, pályázás, illetve a projektvégrehajtás területén tapasztalt ÖSSZESEN 6% 51% 43% szakemberrel vagy szakemberekkel. Mindössze a válaszadók 6%-a nem rendelkezett ilyen Civil szervezetek 3% 50% 47% munkatársakkal: itt nem elsősorban a civil, az 60% 40% önkormányzati és intézményi szféra, hanem Önkormányzatok0% inkább a szociális témákban nem „hagyományos” Intézmények 7% 57% 36% pályázó vállalkozások jelezték nagyobb arányban (közel 20%), hogy nem rendelkeznek e téren Vállalkozások 18% 41% 41% tapasztalt szakemberekkel. Nincs

Egy-két fő

Több fő

Képzések A képzéseken való részvétel gyakorisága a 6. ábra: Képzésen részt vett munkatársak száma 0% 20% 40% 60% 80% 100% szervezetek tapasztaltságától függően eltérő volt: általában minél tapasztaltabb volt egy szervezet ÖSSZESEN 22% 49% 29% (minél több tapasztaltabb kollégával rendelkezik) annál több fővel vett részt képzésen. Ez Több tapasztalt 17% 38% 45% feltehetően annak tudható be, hogy a gyakran munkatárs pályázó szervezetek fontosnak látják tapasztalt 23% 60% 17% munkatársaik folyamatos felkészítését. A Egy-két munkatárs tapasztalattal rendelkező válaszadóknak csak Nincs tapasztalt mintegy 20%-a válaszolta azt, hogy munkatársai 50% 37% 13% munkatárs nem vettek részt semmilyen pályázáshoz Nem vettek részt Egy-két fő Több fő kapcsolódó képzésben, míg a tapasztalattal egyáltalán nem rendelkezők (8 válaszadó) közül ez az arány 50% volt. Az említett képzések javarészt három nagy csoportba sorolhatók:

projektfejlesztés és –menedzsment oktatás (melyek lehettek akár hosszabb tanfolyamok is)

általános pályázatírói képzések, illetve Strukturális Alapok pályázatok tréning

HEFOP-specifikus képzések (a pályáztató szervek szervezésében)

A képzések minőségét a válaszadók nagy része viszonylag pozitívan értékelte, de a szöveges értékelésben számos kritikai megjegyzés is megfogalmazódott. Itt leggyakrabban a képzések túlságosan általános, elméleti voltát, a gyakorlatban hasznosítható praktikus és HEFOP-specifikus tudás átadásának hiányát, ill. a gyakorlati pályázatírói és/vagy –elbírálói tapasztalat nélküli trénerek felkészületlenségét kifogásolták.

6


Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Projektfejlesztési és –támogatási rendszer 7.a. ábra: Gyakran említett képzések 0

2

4

6

7.b. ábra: Gyakran említett képzések átlagos hasznossága 8

10

12

14

3,8

12

GKM/Bankárképző

GKM/Bankárképző

4

4,2

4,4

4,5

Kai Consulting

4,4

9 OMAI/egyéb HEFOP

9

4,4 4,8

6 6

RFH hálózat

4,3

RFH hálózat

4,5

6 OFA-SZTR

5

4,5

10

OMAI/egyéb HEFOP

4,8

4,2

11 Kai Consulting

4,6

OFA-SZTR

4

4,2

A javaslatok között többször megjelent az igény

a sikeres projektek/pályázatok szemléltetésén alapuló gyakorlatorientált képzésekre, melyek egy mintapályázat segítségével lépésről lépésre vezetnék végig a hallgatót a pályázatírási folyamaton (illetve a projekt-életciklus más szakaszain is);

a pályáztató szervek, a pályázatértékelők látásmódját, tartalmai elvárásait bemutató, a pályázókat a „sikerkritériumokkal” megismertető tapasztalt előadók bevonására; és

egyes speciális témakörökre fókuszáló praktikus képzésekre (közbeszerzés, költségvetés-készítés, logframe, szükségletfelmérés, stb.);

Néhány pályázó a komplex non-profit menedzsment és szervezetfejlesztési képzéseket tartaná a legfontosabbnak.

3.2.

PROJEKTTERVEZÉSI ÉS PÁLYÁZATI SZAKASZ

A második kérdéskör azt kívánta felmérni, hogy mennyire megfelelőek a rendelkezésre álló útmutatók, tájékoztatás, ill. milyen további segítségre van szükség? Projektfejlesztési segédletek A projekttervezéshez használható, a kérdőívekben 8. ábra: Projekttervezési segédletek használatának aránya a felsorolt dokumentumok használata nem volt válaszadók között 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% általános. A legtöbb válaszadó magát a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programot NFT 41% (HEFOP) használta fel projektje kidolgozásához HEFOP 56% (azonban ezt is csak a válaszadók 56%-a), ezt követte a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), mely HEFOP PkD 39% már távolabb, magasabb szinten van a tényleges Régió fejlesztési terv 34% humánfejlesztési projektektől. Legkisebb Helyi fejlesztési terv 32% arányban az általános projektciklus-menedzsment (PCM) kézikönyvet vették igénybe (a válaszadók PCM kézikönyv 16% 16%-a), de kevesen hasznosították létező Létező projekt 26% projektek leírásait, esettanulmányait is (26%). Bár a felsorolt dokumentumokat csak viszonylag kisebb arányban használták a válaszadók, a hasznosságukkal kapcsolatos vélemények (az őket használók között) inkább pozitívak voltak.

7



Egy ötfokozatú skálára számítva a HEFOP 4,11- 9. ábra: Dokumentumok hasznosságának átlagos értékelése es átlagos minősítést, a HEFOP (ötfokozatú skálán) 3 3,2 3,4 3,6 3,8 4 4,2 Programkiegészítő Dokumentuma 4,06-os, a helyi fejlesztési tervek vagy –stratégiák 4,03-as NFT 3,59 minősítést kaptak. A legkevésbé jó minősítést a HEFOP 4,11 Nemzeti Fejlesztési Terv (3,59) és a PCM kézikönyv (3,49) kapta. HEFOP PkD 4,06 Figyelembe véve, hogy az ötfokozatú skálán való értékelések átlagos értéke a kérdőív egészére elérte a 4-et, ez utóbbi osztályzatok már gyengébbnek számítanak (az alsó negyedbe a 3,7nél gyengébb osztályzatok, a felső negyedbe a 4,3-nál erősebb jegyek tartoznak).

3,76

Régió fejlesztési terv

4,03

Helyi fejlesztési terv PCM kézikönyv

3,49 3,83

Létező projekt

A felsorolt dokumentumokon túl további információforrásként jelölték meg a válaszadók a KözépDunántúli Régió Regionális Akciótervét, az OMAI honlapját, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) „Tranzit” programját. A pályázók a kérdőívben felsorolt egyéb 10. ábra: Igényelt egyéb segítség átlagos helyezése a segédletek közül egyértelműen a részletesen fontossági sorrendben 3 kidolgozott mintaprojekteket tették a fontossági 2,46 sorrend első helyére (átlagos helyezése 1,51 volt), 2,5 2,15 ami egybevág a képzési igényeknél kialakult 2 képpel, miszerint a pályázók jelenleg elsősorban a 1,51 nagyon praktikus segédleteket igénylik. Ezt 1,5 jelentős hátránnyal követte második helyen a 1 projektötletek adatbázisa (2,15), és a lehetséges segédletek közül az utolsó helyre szorult a 0,5 projekt-végrehajtásban potenciálisan részt vevő 0 partnerek adatbázisa (2,46). Ez utóbbi Projektötletek Partnerek adatbázisa Kidolgozott adatbázisa mintaprojektek helyezéséről szólva azonban azt is meg kell jegyezni, hogy számos HEFOP-os projektben egyáltalán nincs szükség partnerekre a végrehajtásban. Pályázati útmutatók A pályázati útmutatók hasznossága a válaszadók 11. ábra: Pályázati útmutatók hasznosságának átlagos minősítése szerint a tervezési segédletekétől értékelése (ötfokozatú skálán) 3 3,2 3,4 3,6 3,8 4 némiképp elmaradott, összességében az átlagnál gyengébb lett. Ez a témakör némileg megosztotta Beszerzések 3,74 a válaszadói kört, születtek ugyanis viszonylag Logikai keretmátrix 3,78 kedvező, de nagyon kritikus válaszok is. 3,68

Költségvetés

A tíz felsorolt útmutató közül csak egy érte el az (átlagosnak számító) négyes értéket: a nyilvánosságról és tájékoztatásról szóló útmutató (4,11). A négyeshez közel végzett két további dokumentum: az esélyegyenlőségi útmutató (3,98) és az ESZA/ERFA felé elszámolható költségekről szóló útmutató (3,93). A legrosszabbul az indikátor-módszertani útmutató (3,50) és az útmutató a szükségletfelmérés elkészítéséhez (3,58) szerepelt.

Indikátorok

3,5 3,71

Fenntarthatóság

3,93

Elszámolható ktg

3,73

Monitoring

3,98

Esélyegyenlőség

4,11

Nyilvánosság Szükségletfelmérés

8

4,2

3,58



Az útmutatókkal kapcsolatban megfogalmazott általános kritikai észrevételek közül három gyakran megjelenő gondolatot lehet kiemelni:

az útmutatók túlságosan általánosak voltak, konkrét kérdésekre gyakran nem adtak választ, nem voltak elég kézikönyvszerűek;

az útmutatóban közölt információk nem voltak egyértelműek, néha ellentmondtak egymásnak vagy a formanyomtatványnak (pl. két változat a logikai keretmátrix kitöltésére);

az útmutatók szövegezése bonyolult, bürokratikus, terjedelmes volt, nehéz volt benne megtalálni a releváns információkat.

Az egyes kritikai észrevételek súlya eltérő volt szervezettípusonként: a civil szervezetek (főként az ESZA Kht-hoz pályázók) és a vállalkozások az útmutatók általánosságát és a terjedelmes fogalmazását kifogásolták inkább, míg az önkormányzatok és intézmények (főként OMAI-os pályázók) elsősorban a segédanyagok ellentmondásosságai miatt fogalmaztak meg kritikai észrevételeket. A HEFOP pályáztató szervezetei által nyújtott segítség A kérdőívben felsorolt segítségtípusok közül a 12. ábra: Segítség igénybevételének aránya a pályáztató Gyakran Ismételt Kérdéseket (GyIK) vették szervektől a válaszadók között legtöbben igénybe (77%). Ezt követte a telefonos 90% 77% ügyfélszolgálat (68%), majd közel azonos 80% 68% 64% 63% mértékben az információs napon való részvétel 70% 60% (63%) és az írásban megfogalmazott kérdések 50% (64%). 40%

A három szakmai közreműködő szervezet közül (ESZA Kht., OMAI, STRAPI) az OMAI által szervezett információs napon vettek részt legnagyobb arányban az oda pályázók, viszont az OMAI által működtetett telefonos ügyfélszolgálattal (55%) és az írásban történő kérdésfeltétel lehetőségével (55%) itt éltek legkevésbé. Az általában is népszerű GyIK-okat a STRAPI-hoz pályázó válaszadók közül különösen sokan vették igénybe (85%-uk).

30% 20% 10% 0% Információs nap

Telefonos Írásos kérdések ügyfélszolgálat

GyIK

Hasznosság szempontjából egyedül a telefonos 13. ábra: Pályáztató szervek által nyújtott segítség átlagos ügyfélszolgálat kapott viszonylag kedvezőtlen hasznossága 4,01 minősítést (3,72-est): a válaszadók itt 4,05 3,98 4 megemlítették, hogy az ügyfélszolgálatos 3,93 3,95 munkatársak ugyan nagyon segítőkészek voltak, 3,9 de a konkrét problémákhoz érdemi segítséget 3,85 gyakran nem tudtak – vagy a felelősségvállalás 3,8 3,72 elkerülése érdekében nem akartak – adni. A többi 3,75 3,7 három opció mind 4 körüli jegyet kapott. 3,65 3,6 3,55 Információs nap

9

Telefonos ügyfélszolgálat

Írásos kérdések

GyIK



Az összességében átlagosnak minősíthető értékelés ellenére számos válaszadó fogalmazott meg kritikát a közreműködő szervezetek által nyújtott segítséggel kapcsolatban. A leggyakrabban megjelenő észrevételek a következők voltak:

az információs napon jelenlévő előadók nem tudtak mindig válaszolni konkrét kérdésekre, egyes esetekben pedig túl korán, a pályázati dokumentáció megjelenését követő napokban volt az információs nap, így a pályázók sem tudtak felkészülni kérdésekkel;

az írásban feltett kérdésekre nem mindig érkezett egyértelmű vagy konkrét, az útmutatók visszaidézésén túlmutató válasz, egyes esetekben egyáltalán nem érkezett válasz;

az írásos kérdésekre a válaszok sok esetben a megadott határidőn túl, nagy késéssel érkeztek meg (ez vonatkozik a GyIK publikálására is);

A válaszadók közül többen fogalmazták meg azt az igényt (9 válaszadó), hogy a telefonos ügyfélszolgálat – amely feladatot a program-lebonyolításban ténylegesen részt vevő szakembereknek kell ellátniuk – kapjon nagyobb felelősséget és mozgásteret a kérdések azonnali megválaszolására. Néhányan közvetlen, személyes kapcsolat kialakítását javasolják a pályázó és a KSZ között, akár telefonos, akár e-mail-es formában. Külső segítség igénybevétele A válaszadók nagy arányban vettek igénybe 14. ábra: Külső segítség igénybevétele 55% 60% 65% valamilyen külső segítséget a projekttervezéshez és a pályázat elkészítéséhez (70%-ban), Összesen legnagyobb mértékben az OMAI-hoz pályázó válaszadók (87%-uk). A kérdőívben megnevezett tanácsadási típusok közül a PEA tanácsadók Civil szervezetek (35%), a minisztériumi, minisztériumi Önkormányzatok háttérintézményi segítségnyújtás (33%; ide értendő pl. az OKÉV, a Közművelődési Intézet, Intézmények stb.) és a pályázati tanácsadók igénybevétele (49%) volt a legjellemzőbb. Vállalkozások

70%

75%

70% 72% 70% 72%

63%

A tanácsadói segítség igénybevétele nem korlátozódott csak a kezdő pályázókra. A tapasztalattal nem rendelkező válaszadók közül mindenki, de a tapasztaltabb válaszadók közül is azok kétharmada vett igénybe segítséget a projekt tervezéséhez és/vagy a pályázat elkészítéséhez. Segítséget elsősorban a pályázati űrlap kitöltéséhez (37%), a megvalósítási ütemterv elkészítéséhez (35%), a projektterv részletes kidolgozásához, a logikai keretmátrix összeállításához, a költségvetési tábla kitöltéséhez (33%), valamint az indikátorok kidolgozásához vettek igénybe. E tevékenységek közül korábban többet is megemlítettek a válaszadók azzal kapcsolatban, hogy milyen területen szeretnének konkrétabb képzést kapni a jövőben. A válaszok alapján feltételezhető, hogy a pályázók e feladatokat a jövőben maguk szeretnék végezni, de eddig nem rendelkeztek megfelelő gyakorlati tudással a munka ellátásához. A válaszadók az igénybevett segítséget „inkább hasznosnak” (4-es érték az ötfokozatú skálán) minősítették, azonban a szövegesen megfogalmazott véleményekből kiderül, hogy sokszor nem volt megfelelő a segítségnyújtók felkészültsége az adott projekttel kapcsolatban (többek között egyes PEA tanácsadóké). Egyes válaszadók nem tudták, hogy milyen jellegű segítséget vegyenek igénybe, és azt hol tudják megszerezni. Mások a piacon beszerezhető tanácsadói szolgáltatások árát tartották magasnak.

10


Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Projektfejlesztési és –támogatási rendszer 15.a. ábra: Külső segítség igénybevételének gyakorisága (a projekttervezés és pályázás egyes elemeinél) 0

10

20

30

40

50

2,5

32

Projektötlet

Partnerek kiválasztása Finanszírozási terv

4

4,5

3,55 3,78

Finanszírozási terv

4,3

Műszaki tervek

3,89

Projektszervezet

40

Részletes projektterv

Ütemterv Logikai keretmátrix

Űrlap kitöltése Ütemterv Logikai keretmátrix

37

Indikátorok

42

Költségvetés

4,23 4,29 4,26 4,43 4,41

Részletes projektterv

46 43 41

Űrlap kitöltése

3,93

Költségvetés

11

Engedélyek

5

4,13 4,25

Partnerek kiválasztása

19

Indikátorok

3,5

Pályázati ablak

27

Műszaki tervek Projektszervezet

3

Projektötlet

20 20 18

Pályázati ablak

Engedélyek

15.b. ábra: Külső segítség átlagos hasznossága (ötfokú skálán)

3

A nyertes válaszadók projekttervezéssel és pályázással kapcsolatban további általános kritikaként fogalmazták meg az alábbiakat:

számos adminisztratív kötelezettséget (egyes igazolások beszerzését) csak a nyertes pályázóknak kellene előírni;

szükségesnek tartanák a pályázó közelében hozzáférhető, és megfizethető pályázati tanácsadókat;

több információt igényelnének a végrehajtási szakasz konkrétumairól, már a pályázás fázisában;

igénylik a személyes kapcsolat lehetőségét az Irányító Hatósággal és a Közreműködő szervezetekkel;

fontosnak tartanának konkrét, az adott HEFOP pályázatra vonatkozó képzéseket;

3.3.

PROJEKTVÉGREHAJTÁSI SZAKASZ

Munkatársak kijelölése és felkészültség A nyertes válaszadók kevesebb, mint fele jelölte 16. ábra: Felkészültség a projektvégrehajtás egyes be a kérdőíven, hogy már rendelkezik a területeinek ellátására (ötfokozatú skála) 3 3,2 3,4 3,6 3,8 4 4,2 4,4 4,6 projektvégrehajtás egyes elemeiért felelős munkatársakkal. A kérdőívben felsorolt hét elem Projektmenedzsment 4,4 közül a közbeszerzési eljárás lebonyolítására és a Szerződések 4,1 beszállítói teljesítések szakvéleményezésére csak a nyertes válaszadók negyede rendelkezik Közbeszerzés 3,7 megfelelő szakemberrel (a beszállítói teljesítések Teljesítésigazolás 3,9 szakvéleményezése csak a projektek kisebb részénél releváns tevékenység!). 4,5

Számlakezelés

Az egyes szervezettípusok közül az intézmények rendelkeznek legkevésbé a szükséges munkatársakkal, a másik három szervezettípusba tartozó válaszadók közül közel minden második rendelkezik a szükséges szakemberekkel. Míg a válaszadók viszonylag jól felkészültnek érzik magukat a számlakezelés-könyvelés (4,5), a projektmenedzsment (4,4), a pénzügyi és a szakmai előhaladási jelentések elkészítése (mindkettő 4,3) terén, jóval rosszabb pontszámot

11

Pénzügyi jelentések

4,3

Szakmai előrehaladás

4,3


Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Projektfejlesztési és –támogatási rendszer adnak maguknak a beszállítók teljesítésének igazolására (3,9) és különösen a közbeszerzési eljárások lebonyolítására (3,7). Utóbbi két terület azonban nem minden pályázó számára lesz releváns. Intézményi segítség

A közreműködő szervezetek által nyújtandó 17. ábra: Intézményi segítség fontosságának átlagos segítségtípusok közül a nyertes válaszadók helyezése 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 többsége a telefonos ügyfélszolgálatot tartotta a legfontosabbnak (átlagos helyezése a fontossági 2,41 sorrendben: 2,08) – annak ellenére, hogy a Konzultációs nap pályázati szakaszban ezzel kapcsolatban voltak a Telefonos legrosszabbak a tapasztalatok (megerősíti 2,08 ügyfélszolgálat azonban azt a feltételezést, hogy a projektgazdáknak leginkább a közreműködő GyIK 3,34 szervezetek azonnali és praktikus válaszaira lesz szükségük a megvalósítás során felbukkanó Praktikus problémáikra). 2,46 segédletek

4

A telefonos ügyfélszolgálatot a konzultációs nap (2,41) és a praktikus segédletek, „jó gyakorlat” közzététele követte (2,46), a GyIK jelentősen lemaradva az utolsó helyezést kapta (3,34). Érdekesség ez az alacsony pontszám, a GyIK-ot ugyanis a pályázati szakaszban még hasznosnak ítélték meg. Feltételezhető azonban, hogy a projektmegvalósítás során leginkább olyan egyedi válaszokat igénylő problémákra számítanak a válaszadók, amelyek kezelésére a GyIK kevéssé alkalmas. Mindazonáltal megfigyelhető volt, hogy azon válaszadók, akik rossz tapasztalatot szereztek a pályázási szakaszban valamely segítségnyújtási formával kapcsolatban, azok azt a specifikus segítséglehetőséget többnyire az utolsó helyre tették a projektvégrehajtásnál. Tanácsadói segítség A nyertes válaszadók majdnem háromnegyede a 18. ábra: Külső tanácsadói segítség igénybevételének végrehajtásnál is igénybe kívánja venni külső szándéka a projektvégrehajtás során tanácsadók segítségét. Annak ellenére, hogy az 19 intézményi pályázók rendelkeznek legkevésbé a 27% végrehajtáshoz szükséges szakemberekkel, e hiány pótlására ők kívánnak legkevésbé igénybe venni külső (tanácsadói) segítséget (57 %-uk). 51 73% Igen

12

Nem



A projektvégrehajtásra való felkészültség 19. ábra: Tanácsadói segítség igénybevételének tervezett tekintetében a közbeszerzési eljárás mértéke 0% 20% 40% 60% 80% 100% lebonyolításával és a beszállítók teljesítésének igazolásával kapcsolatban rendelkeznek kevesebb Projektmenedzsment 26% 23% 51% ismerettel a nyertes pályázók. A hiányzó tudást Szerződések azonban a válaszok alapján csak viszonylag 33% 49% 19% kevesen kívánják tanácsadók igénybevételével Közbeszerzés 50% 27% 23% pótolni. A válaszadók elvárásaiban – a tanácsadókkal kapcsolatban – tükröződnek azok a negatív tapasztalatok, melyeket a projekttervezés és pályázás szakaszában szereztek: minél inkább praktikus és gyors segítséget igényelnek. Ennek megfelelően a kérdőívben felsoroltak közül a négy legfontosabb jellemzőnek az alábbiakat tartják:

38%

Teljesítésigazolás

34%

Számlakezelés Pénzügyi jelentések Szakmai előrehaladás

23%

46%

20% 33%

49%

18%

28%

51%

21%

Nem vesz igénybe

38%

Kis mértékben

Nagy mértékben

Személyes jellegű, „munka közbeni” 20. ábra: Tanácsadás lehetséges jellemzőinek rangsorolása (ötfokozatú skála) tanácsadás (átlagos helyezés: 3,13);

Az adott pályázatot és projektet átfogóan ismerő kapcsolattartó kinevezése (3,21);

Azonnali válaszadás problémákra (3,88).

a

kérdésekre,

A tanácsadó földrajzi közelségét és ingyenességét kevésbé tartották fontosnak a válaszadók (voltak azonban természetesen olyan szervezetek is, amelyek szűkös anyagi lehetőségeik miatt rá vannak szorulva az ingyenességre). A gyors és pontos válaszadást és a közvetlen személyes kapcsolatot nemcsak a tanácsadókkal szemben fogalmazták meg: azokat a közreműködő szervezetekkel kapcsolatban is elvárják.

3.4.

0

1

2

3

4

5

6

4,95

Közelség

3,13

Munka közbeni

5,83

Ledokumentálás

3,21

Átfogó ismeret

3,88

Mély szaktudás

4,44

Tartós kapcsolat

3,88

Azonnali válaszok

4,76

Ingyenesség

ELUTASÍTÁS ÉS ÚJRAPÁLYÁZÁS

Elutasítások A nem nyertes válaszadók fele civil szervezet 21. ábra: Értesítés kézhezvétele az elutasításról volt, mintegy 30% pedig intézményi pályázó. 5 Fontos megjegyezni, hogy nem tapasztalatlan, 11% kezdő pályázók küldték vissza a „nem nyertes” kérdőíveket: 97%-uk rendelkezett tapasztalt munkatársakkal, 80%-uk képzésben is részt vett. Feltételezzük, hogy a felkészültebb, „profibb” pályázók látták inkább szükségesnek a HEFOP igényfelmérő kérdőívre történő válaszadást, még 39 akkor is, ha ezúttal nem nyertek (ezt bizonyítja 89% újrapályázási szándékuk is). Igen

13

Nem

7



Az elutasításokat a válaszadók többsége 22. ábra: A tájékoztatás megfelelősége (ötfokozatú skála) 3 3,2 3,4 3,6 3,8 4 4,2 megfelelően világosnak, érthetőnek tartotta, azonban annak gyorsaságáról, az elutasítás 4,08 okainak valósságáról, fontosságáról már Világosság megoszlottak a vélemények. Minden második 3,44 válaszadó megfelelően gyorsnak tartotta a Gyorsaság tájékoztatást, viszont kevesebb, mint felük Valósság 3,22 nyilatkozta azt, hogy az elutasítás okai valósak voltak (volt olyan válaszadó is, aki itt is felsorolta Fontosság 3,47 konkrét kifogásait az elutasítás indokoltsága kapcsán). A kritikák ellenére a válaszadók több Segítség 4,03 mint kétharmada hasznosítható információkhoz jutott az elutasításról szóló tájékoztatóból. Újrapályázási szándék Mostani sikertelenségük ellenére kivétel nélkül 23. ábra: Újrapályázási szándék 0 minden nem nyertes válaszadó azt nyilatkozta, 0% hogy valamilyen formában – ezzel vagy más 17 projektjével – újból kíván pályázni a HEFOP-hoz 43% (a 3.4-es intézkedésre sikertelenül pályázók közül pl. minden válaszadó más projekttel kíván indulni a következő alkalommal).

Ezzel a projekttel

23 57%

Más projekttel

Nem

A külső tanácsadó igénybevételére vonatkozó kérdésre adott válaszoknál néha érezhető volt a változtatási igény. A nem nyertes pályázók háromnegyede a pályázatírásnál is igénybe vett tanácsadói segítséget, közülük minden negyedik válaszolta azt, hogy a következő alkalommal már nem kívánja igénybe venni ezt a fajta segítségnyújtást. A tanácsadói segítség nélkül pályázó nem nyertes válaszadók 60%-a viszont a következő pályázatánál már igénybe kíván venni tanácsadót. Megfigyelhető, hogy a segítség igénybevételének 24. ábra: A projektvégrehajtás egyes területeinek tervezett mértéke kisebb a projektfejlesztésnél (a ellátásához igénybe venni kívánt segítség 0% 20% 40% 60% 80% 100% projekt nagyrészt már megvan), és nagyobb a pályázáshoz jobban kötődő, konkrétabb, Pályázati ablak 58% 17% 25% specifikusabb tevékenységeknél. Partnerek kiválasztása 58% 21% 21% A legkritikusabb témakörök – melyekre a legtöbben kívánnak tanácsadót alkalmazni – a költségvetési tábla kitöltése (kisebb-nagyobb mértékben összesen 89%), az indikátorok kidolgozása (84%) és a logikai keretmátrix összeállítása (73%). Ezek ugyanazok az elemek, amelyek a specifikus képzési igényeknél is többször megjelentek, és amelyek különös gondot okoztak a pályázásnál is (a válaszadók itt az útmutatókat is kevésbé hasznosak ítélték).

38%

Finanszírozási terv

29%

24%

28% 25%

16%

46%

Űrlap kitöltése

36%

40%

24%

Ütemterv

37%

37%

26%

Logikai keretmátrix Indikátorok Költségvetés

27% 15% 12%

Engedélyek

Nem szükséges

14

33%

32%

56%

Projektszervezet Részletes projektterv

29%

44%

Műszaki tervek

31% 42% 35% 72% Kis mértékű

42% 42% 54% 5% 23% Nagy mértékű



Általánosabb igényként, a sikert elősegítő segítségként értékelnék a válaszadók az alábbiakat:

egyértelműbb pályázati kiírások (jogosultsági kritériumok);

korábban nyertes pályázatok esettanulmány formájában történő közzététele;

a lehetőséget, hogy a beadás előtt formailag ellenőriztethessék pályázatukat a közreműködő szervezettel;

gyorsabb és pontosabb válaszok a közreműködő szervezettől;

transzparensebb bírálati folyamatok és a határidők betartása;

3.5.

A KÉRDŐÍVVEL KAPCSOLATOS EGYÉB ÉSZREVÉTELEK

A pályázók a kérdőív végén megfogalmazhatták egyéb észrevételeiket. Itt a válaszadók többnyire olyan általános javaslatokat tettek a pályáztatási rendszerre és a program-lebonyolításra vonatkozóan, amelyek megfogalmazására az egyes kérdések kapcsán nem volt lehetőség. Az alábbiakban felsorolásszerűen közlünk néhányat azon javaslatok közül, melyek a kérdőív eredményei között specifikusan nem jelennek meg, az Irányító Hatóság számára azonban

túlzóak és feleslegesek a kötelező mellékletekkel kapcsolatos elvárások;

meg kellene teremteni a személyes konzultáció lehetőségét a pályázó és a közreműködő szervezet között;

a határidők betartása ne csak pályázók számára legyen kötelező érvényű, hanem a pályázató számára is;

gyorsítani kellene a feltett kérdésekre adott válaszok közzétételét;

a pályázati kiírás megjelenése után a pályázási feltételeket ne módosítsák;

jobban be lehetne kapcsolni a civil szervezeteket a pályáztatási rendszerbe, például a Regionális Foglalkoztatási Civil Klubon keresztül.

15



4.

FÜGGELÉK

4.1.

A VÁLASZADÓI KÖR

Válaszadók megoszlása nyertesek és nem nyertesek között Nyertesek Nem nyertesek ÖSSZESEN

Értékelhető válasz 83 45 128

Százalékos arány 64,8% 35,2% 100%

Értékelhető válasz 90 25 13 128

Százalékos arány 70,3% 19,5% 10,2% 100%

A kérdőívek beérkezésének módja E-mail Internet Fax/posta ÖSSZESEN

A válaszadók szervezettípus szerinti megoszlása Civil szervezet Önkormányzat Intézmény Vállalkozás ÖSSZESEN

Értékelhető válasz 67 10 28 23 128

Százalékos arány 52,3% 7,8% 21,9% 18,0% 100%

A válaszadók megoszlása településtípus szerint Budapest Megyei jogú város 10e-50e között 2e-10e között 2e alatt ÖSSZESEN

Értékelhető válasz 30 40 22 17 19 128

Százalékos arány 23,4% 31,3% 17,2% 13,3% 14,8% 100%

Értékelhető válasz 34 8 16 25 13 14 18 128

Százalékos arány 26,6% 6,3% 12,5% 19,5% 10,2% 10,9% 14,1% 100%

A válaszadók regionális megoszlása Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld ÖSSZESEN

16



4.2.

A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

Felkészülés 1a. Rendelkezik-e az Ön szervezete olyan munkatársakkal, akiknek van már korábbi projekttervezési, pályázási, illetve projekt-végrehajtási tapasztalata? Nem Igen, egy-két fővel Igen, több fővel ÖSSZESEN


1b. Szervezetének tagjai vettek-e részt projekttervezési, pályázási, ill. projekt-végrehajtási ismereteket oktató képzésen? Nem Igen, egy-két fő Igen, több fő ÖSSZESEN


Gyakran említett képzések és a képzésen tanultak hasznosíthatósága Összes említés

Képzés hasznosíthatósága* 4,2 4,5 4,5 4,4 4,4

GKM/Bankárképző 12 Tempus Közalapítvány 11 Kai Consulting 10 PEA klaszterszemináriumok 9 OMAI és egyéb HEFOP 9 pályáztató szervek Regionális Fejlesztési 6 Ügynökség RFH hálózat 6 Munkaügyi Központok/RKK 6 OFA/Szakmai Támogató 4 Rendszer Alapítványok, egyesületek 15 Felsőoktatási intézmények 14 Magánszektor 13 * Válaszadók által ötfokozatú skálán adott minősítések átlagos értéke (1: egyáltalán nem hasznosítható, 5: teljes mértékben hasznosítható)

17

4,8 4,3 4,5 4,2 4,4 4,4 4,5



Projekttervezési és pályázati szakasz 2a. Az alább felsorolt háttéranyagok, tervezési segédletek közül melyeket használta Ön és/vagy munkatársai a projekt tervezéséhez? Használat gyakorisága* 40,6% 55,5%

Hasznosság**

Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 3,59 Humánerőforrás-fejlesztési 4,11 Operatív Program (HEFOP) HEFOP Programkiegészítő 39,1% 4,06 Dokumentuma Az adott régió fejlesztési terve 34,3% 3,76 Helyi fejlesztési terv vagy – 32,0% 4,03 stratégia Projektciklus-módszertani 16,4% 3,49 (PCM) kézikönyv Létező projektek leírása, 25,8% 3,83 bemutatása * A „használta” válasz aránya az összes értékelhető válaszon belül ** Válaszadók által ötfokozatú skálán adott minősítések átlagos értéke (1: egyáltalán nem használható, 5: teljes mértékben használható) 2b. Véleménye szerint milyen egyéb háttéranyagok, tervezési segédletek lennének fontosak a projekttervezéshez? Prioritás* Projektötletek adatbázisa 2,15 A projektvégrehajtásban potenciálisan részt vevő 2,46 partnerek adatbázisa Részletesen kidolgozott mintaprojektek 1,51 * Az adott válasz átlagos helyezése a válaszadók által adott rangsorokban 2c. Kérem, értékelje, hogy az alább felsorolt, a HEFOP pályázati csomaghoz mellékelt útmutatókat mennyire találták használhatónak a pályázat elkészítéséhez? Hasznosság* Információs csomag a beszerzésekről (B2) 3,74 Logikai keretmátrix kitöltési útmutató (B3) 3,78 Költségvetési tábla kitöltési útmutató (B4) 3,68 Indikátor-módszertani útmutató (B5) 3,50 Környezeti fenntarthatósági útmutató (B6) 3,71 ESZA/ERFA felé elszámolható költségek útmutató (B7) 3,93 Monitoring és önértékelési útmutató (B8) 3,73 Esélyegyenlőségi útmutató (B9) 3,98 Útmutató a nyilvánosságról és tájékoztatásról (B10) 4,11 Útmutató a szükségletfelmérés elkészítéséhez (B12) 3,58 * Válaszadók által ötfokozatú skálán adott minősítések átlagos értéke (1: egyáltalán nem használható, 5: teljes mértékben használható)

18



3a. A HEFOP pályáztató szerve által kínált, az alábbiakban felsorolt segítségnyújtási formák közül melyeket vette szervezete igénybe a pályázatuk elkészítéséhez? Használat gyakorisága* 63%

Hasznosság**

Tájékoztatás pályázati 4,01 információs napon Telefonos ügyfélszolgálat 68% 3,72 Írásban feltett kérdésekre adott 64% 3,93 válaszok Gyakran Ismételt Kérdések és 77% 3,98 az adott válaszok közzététele * A „igénybe vette” válasz aránya az összes értékelhető válaszon belül ** Válaszadók által ötfokozatú skálán adott minősítések átlagos értéke (1: egyáltalán nem használható, 5: teljes mértékben használható) 4a. Vett-e igénybe az Ön szervezete egyéb segítséget a projekt tervezéséhez, a pályázat elkészítéséhez?

Civil szervezetek Önkormányzatok Intézmények Vállalkozások ÖSSZESEN * A „igen” válasz aránya az összes értékelhető válaszon belül

Igénybevétel gyakorisága* 71,9% 70,0% 72,0% 63,2% 70,3%

Kérem, jelölje be az alábbi táblázatban, hogy az ott felsorolt szereplők közül kitől milyen mértékben vett igénybe segítséget?

PEA tanácsadók Regionális Fejlesztési Ügynökség EU tájékoztató iroda, információs pont Helyi térségfejlesztő iroda Kistérségi megbízott Minisztérium, minisztériumi háttérintézmény Szakmai szövetség, kamara Civil szervezet, egyesület Pályázati tanácsadó (egyéni vagy vállalkozás)

Nem vett igénybe 75% 89%

Kis mértékben 5% 6%

Nagy mértékben 20% 5%

94%

5%

2%

87% 88% 77%

5% 8% 17%

7% 4% 6%

95% 76% 66%

4% 14% 13%

2% 10% 22%

19



4b. Kérem, jelölje be, hogy a projekttervezés, illetve a pályázás alább felsorolt területein milyen külső szereplőtől vett igénybe segítséget (több szereplő esetén: kinek a szerepe volt a legmeghatározóbb)? Kérem, értékelje, hogy a segítség mennyire volt használható? Értékelhető válasz Hasznosság* Projektötlet kidolgozása 32 4,13 Megfelelő pályázati ablak 20 4,25 meghatározása Projektben részt vevő partnerek 20 3,55 kiválasztása Finanszírozási források 18 3,78 meghatározása (Műszaki) tervek elkészítése 27 4,3 Projektszervezet, -menedzsment 19 3,89 kialakítása Projektterv részletes 40 4,23 kidolgozása Pályázati űrlap kitöltése 46 4,29 Megvalósítási ütemterv 43 4,26 elkészítése Logframe összeállítása 41 4,43 Indikátorok kidolgozása 37 4,41 Költségvetési tábla kitöltése 42 3,93 Engedélyek, igazolások 11 3 beszerzése * Válaszadók által ötfokozatú skálán adott minősítések átlagos értéke (1: egyáltalán nem használható, 5: teljes mértékben használható)

Projektvégrehajtási szakasz 6a. Van-e az Ön szervezetében a projektvégrehajtás alább felsorolt elemeiért felelős kijelölt munkatárs? Kérem, értékelje, hogy mennyire érzi szervezetét felkészültnek a projektvégrehajtás felsorolt elemeinek végrehajtására? Kijelölt munkatárs említése*

Felkészültség mértéke**

Projektmenedzsment és adminisztráció 48,2% 4,4 Szerződéses kérdések kezelése, esetleges szerződésmódosítás 42,2% 4,1 Közbeszerzési eljárás lebonyolítása 27,7% 3,7 Beszállítók teljesítésének igazolása (pl. szakvélemény) 25,3% 3,9 Számlakezelés, könyvelés 48,2% 4,5 Időszaki pénzügyi jelentések, kifizetési kérelem elkészítése 48,2% 4,3 Szakmai előrehaladási jelentések elkészítése 48,2% 4,3 * A „igen” válasz aránya az összes értékelhető válaszon belül ** Válaszadók által ötfokozatú skálán adott minősítések átlagos értéke (1: egyáltalán nincs felkészülve, 5: teljes mértékben fel van készülve)

20



6b. Véleménye szerint a HEFOP pályáztató szervek milyen módon tudnának segítséget nyújtani a projektek végrehajtásában? Prioritás* Konzultációs nap 2,41 Telefonos ügyfélszolgálat 2,08 A projektvégrehajtás Gyakran Ismételt Kérdéseinek és a válaszok közzététele 3,34 Praktikus segédletek közzététele, „jó gyakorlat” leírása 2,46 * Az adott válasz átlagos helyezése a válaszadók által adott rangsorokban 6c. Kíván-e az Ön szervezete tanácsadói segítséget igénybe venni a projekt végrehajtásában? Igen Nem ÖSSZESEN



Kérem, jelölje meg, hogy a projektvégrehajtás alább felsorolt mely elemeihez és milyen mértékben kíván tanácsadói segítséget igénybe venni?

Projektmenedzsment és adminisztráció Szerződéses kérdések kezelése, esetleges szerződésmódosítás Közbeszerzési eljárás lebonyolítása Beszállítók teljesítésének igazolása (pl. szakvélemény) Számlakezelés, könyvelés Időszaki pénzügyi jelentések, kifizetési kérelem elkészítése Szakmai előrehaladási jelentések elkészítése

Nem vesz igénybe

Kis mértékben

Nagy mértékben

26%

51%

23%

19%

49%

33%

23%

27%

50%

38% 34%

38% 46%

23% 20%

18%

49%

33%

21%

51%

28%

6d. Véleménye szerint a tanácsadás milyen feltételek mellett lehet sikeres és vonzó az Ön szervezete számára? Kérem, rangsorolja, hogy a tanácsadás alább felsorolt jellemzői mennyire fontosak? Prioritás* A tanácsadást nyújtó szervezet közelsége, könnyű elérhetősége 4,95 Személyes jellegű, „munka közbeni” tanácsadás 3,13 A tanácsok ledokumentálása, írásos kommunikáció 5,83 Az adott pályázatot és projektet átfogóan ismerő kapcsolattartó 3,21 kinevezése Egy-egy témát alaposan ismerő, tapasztalt szakember 3,88 alkalmazása Tartós kapcsolat kialakulása a tanácsadást nyújtó szervezet és a 4,44 projektgazda között Azonnali válaszadás a kérdésekre, problémákra 3,88 Ingyenesség, vagy jelképes díjazás 4,76 * Az adott válasz átlagos helyezése a válaszadók által adott rangsorokban

21


Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Projektfejlesztési és –támogatási rendszer Elutasítás és újrapályázás 5a. Kapott-e az Ön szervezete tájékoztatást pályázatuk elutasításának okairól? Igen Nem ÖSSZESEN



Kérem értékelje, hogy a tájékoztatás, illetve annak tartalma mennyire felelt meg az alább felsorolt követelményeknek? Megfelelőség* 4,08 3,44 3,22 3,47 4,03

A tájékoztatás világos, érthető volt A tájékoztatás gyors volt Az elutasítás okai valósak voltak Az elutasítás okai érdemiek, fontosak voltak A tájékoztatás segített abban, hogy az Ön szervezete legközelebb sikeresebben pályázzon * Válaszadók által ötfokozatú skálán adott minősítések átlagos értéke (1: egyáltalán nem felelt meg, 5: teljes mértékben megfelelt) 5b. Kíván-e újból pályázni a HEFOP-hoz?

Összes említés 23 17 40

Nem Igen, ezzel a projekttel Igen, más projekttel ÖSSZESEN (értékelhető válasz)

5c. Amennyiben az Ön szervezete újból kíván pályázni a HEFOP-hoz, tervezi-e tanácsadói segítség igénybevételét a projekt tervezéséhez, illetve a pályázáshoz? Igen Nem ÖSSZESEN


22




Kérem jelölje meg, hogy a projekttervezés, illetve a pályázás alább felsorolt területein milyen mértékben érzi szükségét a segítség igénybevételének?

Projektötlet kidolgozása Megfelelő pályázati ablak meghatározása Projektben részt vevő partnerek kiválasztása Finanszírozási források meghatározása (Műszaki) tervek elkészítése Projektszervezet, -menedzsment kialakítása Projektterv részletes kidolgozása Pályázati űrlap kitöltése Megvalósítási ütemterv elkészítése Logframe összeállítása Indikátorok kidolgozása Költségvetési tábla kitöltése Engedélyek, igazolások beszerzése

Nem szükséges 25%

Kis mértékben 17%

Nagy mértékben 58%

21%

21%

58%

32%

32%

36%

27% 16%

31% 28%

42% 56%

46%

25%

29%

24% 26%

40% 37%

36% 37%

42% 42% 54% 23%

31% 42% 35% 5%

27% 15% 12% 73%

25%

17%

58%

23

A HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM PROJEKTFEJLESZTÉSI ÉS TÁMOGATÁSI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM RENDSZERE

Recommend Documents