A hulladékgazdálkodás általános szabályozása hazánkban lényegében megegyezik az Európai Unió (EU) stratégiájával. › a csatlakozás előfeltétele volt a jogharmonizáció. › A magyar szabályozás sok esetben kiterjedtebb, részletesebb is (pl.:
irányelvek).
http://www.dcwastemanagement.co.uk/the-waste-heirarchy/
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről.
Bizottsági határozat 2000/532/EK a hulladékjegyzék meghatározásáról. › hulladékok csoportosításának rendszere › veszélyes és nem veszélyes hulladékok elkülönítése
› veszélyes hulladékok tulajdonságai (a keretirányelv 3. melléklete)
Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (2006. június 14.) a hulladékszállításról.
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről.
Ez az irányelv hatályon kívül helyezi › 75/442/EGK irányelve a hulladékokról
› 2006/12/EK irányelve a hulladékokról › a veszélyes hulladékokról szóló irányelv 91/689/EGK › a hulladékolajokról szóló irányelv 75/439/EGK
Ez az irányelv létrehozza a hulladékok Közösségen belüli kezelésének jogi keretét. › Célja a környezet és az emberi egészség védelme a hulladékkeletkezés
és -gazdálkodás káros hatásainak megelőzésével.
Az irányelv nem alkalmazandó az alábbi hulladékokra: › gáz-halmazállapotú anyagok; › radioaktív elemek;
› hatástalanított robbanóanyagok; › fekália;
› szennyvíz; › állati melléktermékek;
› a nem vágás útján elpusztult állatok tetemei; › ásványi nyersanyagból származó elemek.
Háttér › Az Európai Unióban növekszik a hulladék előállítása. › A hulladékkezelési tevékenységek hatékonyabbá tétele érdekében
fontossá vált az olyan alapfogalmak meghatározása, mint a hasznosítás és ártalmatlanítás. › Fontos megerősíteni a megelőzést, valamint intézkedéseket hozni a
hulladékkeletkezés és a hulladékgazdálkodás környezeti hatásainak csökkentésére. › A természeti erőforrások megőrzése érdekében ösztönözni kell a hulladék hasznosítását is.
http://www.eolasmagazine.ie/the-way-ahead-in-waste/
Hulladék: olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.
Hulladékgazdálkodás: hulladékok gyűjtése, szállítása, hasznosítása és ártalmatlanítása, beleértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladéklerakók utógondozását, valamint a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenységet is.
Megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott intézkedések.
Hasznosítás: bármely művelet, melynek fő eredménye, hogy a hulladék hasznos célt szolgál.
Újrafeldolgozás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékanyagokat termékké vagy anyaggá alakítják, akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra.
A környezetvédelem javítása érdekében szigorítsa, egyszerűsítse és részletesen bemutassa a hulladékszállítás ellenőrzésére szolgáló eljárásokat. › Csökkenti a nem ellenőrzött hulladékok szállításának kockázatát. › Beépítse az uniós jogszabályokba a Bázeli
Egyezmény rendelkezéseit. › a hasznosítási műveletekre szánt
hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzésére vonatkozóan az OECD által 2001-ben elfogadott határozat felülvizsgálatát
Hatálya › a tagállamok közötti szállítás, amely az Európai Unión belül vagy
harmadik országokon keresztül történik; › harmadik országokból az Unióba történő behozatal; › az Unióból harmadik országokba történő kivitel; › valamely harmadik országból egy másikba, az Unió területén történő átszállítás.
A rendelet hatálya majdnem minden szállítandó hulladéktípusra kiterjed. › A rendelet hatálya csak a radioaktív hulladékokra és néhány egyéb
hulladéktípusra nem terjed ki, amennyiben azokra külön ellenőrzési rendszerek vonatkoznak.
Az EK hulladékokkal kapcsolatos szabályozói alapvetően három csoportba sorolhatók:
1. a hulladékokra vonatkozó keretszabályok: › a hulladékgazdálkodási keretirányelv (2008/98/EK)
2. a hulladékkezelő eljárásokra és létesítményekre vonatkozó szabályok: › a hulladéklerakók (1999/31/EK) › a hulladékok égetése (2000/76/ EK) › a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására
alkalmas kikötői létesítményekről (2000/59/EK)
3. az egyes anyag- és hulladékáramokra vonatkozó speciális szabályok: › a hulladék olajok (75/439EEC) › a titándioxid ipar hulladékai (78/176/EEC, 82/883/EEC, 92/112/EEC)
› szennyvíz iszap mezőgazdasági felhasználása (86/278/EEC) › a csomagolás és hulladékai (94/62/EK) › az akkumulátorok és elemek (91/157/EEC)
› a PCB-k és PCT-k (96/59/EK) › roncsautók (2000/53/EK)
Környezetvédelmi (1995. évi LIII.) törvény 30. §-a, › meghatározza a hulladék fogalmát és a kapcsolódó rendelkezéseket.
Ennek pontosítása, továbbfejlesztése révén született meg az átfogó jellegű 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról.
2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról.
2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról
a környezet és az emberi egészség védelme,
a környezetterhelés mérséklése,
a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése, hatékonyságának javítása,
a hulladékképződés, illetve a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, http://blog.inspiredadventures.com.au/2012/10/16/guide-tofundraising-achieving-your-fundraising-target/
a használt termékek újrahasználata, a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása,
a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása,
a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.
(1) A törvény hatálya kiterjed › a) minden hulladékra, › b) állati melléktermékekre (feldolgozott termékek is), amelyeket a
nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekről szóló jogszabályok alapján lerakásra szánnak, › c) a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre,
› d) a hulladékgazdálkodásra és a hulladékgazdálkodási létesítményekre.
https://asunews.asu.edu/20120126_zerosolidwaste
2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e törvény hatálya kiterjed › a) a szennyvízre, › b) az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből,
feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra, › c) az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó
feldolgozott termékeket, ha azokat égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, › d) a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra (járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok
tetemei).
(3) Nem terjed ki a törvény hatálya › a) a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra, › b) a radioaktív hulladékra, › c) a hatástalanított robbanóanyagokra,
› d) a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, (ki nem termelt szennyezett talaj, építmények), › e) a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő
olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel,
› f) a fekáliára, a trágyára, a szalmára, a mezőgazdasági tevékenység
vagy erdőgazdálkodás, illetve fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, › g) a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés céljából áthelyezett üledékre, iszapra, amely az 1.
mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik.
A Hgt.-ben megfogalmazott célok többsége korrelál a Stratégia fő irányelveivel.
Az EGK Hulladékgazdálkodási Stratégiája 5 irányelvet emel ki, a 2000. évi XLIII. törvény 13 olyan elvet említ, amelynek szem előtt tartása kívánatos.
A 2012. évi Hulladék törvény csupán 8 elvet tartalmaz.
A megelőzés elve › értelmében cél a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése
mind a fejlesztés-gyártás során (ún. technológiai hulladékok), mind a felhasználás után („fogyasztási hulladék”).
Az újrafeldolgozás, újrafelhasználás és hasznosítás elve › a felsorolt tevékenységek iránti igényen kívül megjeleníti még a
szelekciónak és a reciklált hulladékok (és a belőlük készült termékek) piacának megteremtésének szükségességét is.
A végleges ártalmatlanítás optimalizálása, mint elv › fő prioritása a környezeti terhelés minimalizálása mind a lerakás, mind
az égetés során. › Ez az irányelv foglalkozik a lerakásra (mint a legelterjedtebb kezelési
mód) kerülő hulladék „végső nyughelyének” kiválasztásával, kialakításával, az üzemeltetés szabályaival, a deponálókba bekerülő hulladék típusával, az esetleges előkezelési eljárásokkal valamint a megtelt lerakók bezárását követő felügyelettel.
http://ec.europa.eu/regional_policy/index.cfm/en/projects/bulgaria /waste-not-want-not-2
A hulladékszállítás szabályozásának elve › a szerint a hulladékszállítás, -mozgatás során törekedni kell arra, hogy
csökkenjen a környezeti terhelés, és a kockázati tényezők a minimális számban legyenek csak jelen.
A helyreállítás elve › a hulladékok ártalmatlanítását követő rekultivációs tevékenység
fontosságát emeli ki.
A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során – a Kvt.-vel összhangban – a következő alapelveket kell érvényesíteni:
a) az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve: › a hulladékképződés megelőzése érdekében
› a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, › a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító
hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, › az anyag vagy tárgy beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni;
b) a kiterjesztett gyártói felelősség elve: › a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek megválasztásáért,
felhasznált alapanyagok a termék ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának,
› a termék előállításából és felhasználásából származó,
› a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; › felelős a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért,
› a termékből származó hulladék átvételéért, › a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott
további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért (pénzügyi felelősség)
c) az önellátás elve: › biztosítani kell, hogy Magyarország területén › a hulladék ártalmatlanítására,
› valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre, és működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség;
› az önellátás elve nem jelenti, hogy Magyarországnak a hasznosító
létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
d) a közelség elve: › biztosítani kell, hogy a hulladék egyik legközelebbi, megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas
módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét;
› a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító
létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
e) a szennyező fizet elve: › a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék
gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért;
f) a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: › elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását › annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, a lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen;
g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: › költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával › és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint
› fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell tervezni és fejleszteni, › hogy a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj emelését;
h) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: › a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; › nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül
eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.
A második Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (NKP-II.) összhangban, annak részeként. › A hulladékgazdálkodás középtávú (2003-2008 közötti időszakra
vonatkozó)
A környezetvédelmi területi hatóságok, a felügyelőségek irányításával, a helyi önkormányzatok és más hatóságok, szervezetek bevonásával › 2003-ban elkészültek a nagyrégiókra vonatkozó területi
hulladékgazdálkodási tervek, › 2004-ben pedig a települési önkormányzatok helyi
hulladékgazdálkodási tervei
› egyedi hulladékgazdálkodási tervet készítettek a jelentősebb hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek (az évente keletkező összes hulladék mennyisége meghaladja a 200 tonnát)
A 2009-2014. közötti időtartamára határozza meg a szakmai kereteket és célokat, a megvalósítás eszközeit. A III. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik (2009. december). › Tartalmaznia kell a 2008. december 12-én érvénybe lépett új hulladék
keretirányelv (2008/98/EK irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket is. › Az OHT-II. felépítésében, logikájában és tartalmában a Hgt. és végrehajtási szabályai mellett e két alapvető dokumentumot követi.
A tervezés alapját a 2008. év végi állapot képezi, figyelembe véve az azt megelőző évek történéseit és tendenciáit.
A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról.
Az OHT kidolgozásakor › az OHÜ (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, a
környezetvédelmi hatóság, valamint a helyi önkormányzatok › együttműködnek az Európai Unió érintett tagállamaival és az Európai Bizottsággal.
Az OHÜ a hulladékképződés megelőzése, valamint a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében – az OHT részeként – Országos Megelőzési Programot készít.
A Kormány az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot 2014. december 31. napjával megszünteti.
A feladatokat 2015. január 1-jétől az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség látja el.
Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága
310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról
A tervezési területen működő helyi önkormányzatok, érdekképviseleti és környezetvédelmi civil szervezetek, továbbá az 1. mellékletben meghatározott hatóságok › a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, › a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi ›
› ›
› › ›
felügyelőséget, a területileg illetékes vízügyi hatóságot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal földhivatalát, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát,
› a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségét, › a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, › a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalát, › a hírközlési területi hivatalt, › a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalát, › a területileg illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét,
› › › ›
a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt, az Országos Meteorológiai Szolgálatot, a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségét, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét.
A közszolgáltató, valamint a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelését végző gazdálkodó szervezet – legalább 3 évente – közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet készít. › a hulladék átvételével, elszállításával és kezelésével, valamint
hasznosításra, illetve ártalmatlanításra intézkedéseket tervez megtenni, azokat milyen módon, illetve eszközökkel kívánja végrehajtani.
A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzattal egyezteti, majd azt az OHÜ-nek, valamint jóváhagyásra a környezetvédelmi hatóságnak megküldi.
2. melléklet a 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelethez
A hulladékgazdálkodási terv szerkezeti felépítése: › A hulladékgazdálkodási terv címe.
› A tervezés pontos időtartama és a báziséve. › A hulladékgazdálkodási terv készítőjének neve és címe. › A készítés dátuma.
› A hulladékgazdálkodási tervet az áttekinthetőség érdekében fejezetekre és címekre, szükség esetén további szerkezeti egységekre
kell tagolni.
A hulladékgazdálkodási terv tartalmi elemei:
A tervezési terület hulladékgazdálkodási sajátosságai 2. A megvalósítani tervezett célkitűzések és feladatok 3. A cselekvési program 4. A megelőzési program 1.
›
5.
A hulladékgazdálkodási terven belül a megelőzési program önálló szerkezeti egységet képez.
Összefoglalás ›
be kell mutatni a tervezési időszak alatt várható eredményeket, valamint a hulladékgazdálkodás további fejlesztésének lehetőségeit.
a képződött, a felhalmozott (a tervezési területre beszállított és onnan kiszállított hulladék egyenlege), a hasznosításra és az ártalmatlanításra előkészített, valamint a hasznosított és az ártalmatlanított hulladékra vonatkozó mennyiségi adatokat kell megadni (tonnában kifejezve)
települési hulladék 2. ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék (termelési hulladék) 3. mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék 4. a Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap 5. építési-bontási hulladék 6. veszélyes hulladék 7. csomagolási hulladék 8. biológiailag lebomló hulladék 9. speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő hulladék 1.
›
az elkülönített hulladékgyűjtés módjai, házhoz menő hulladékgyűjtés, át-, illetve visszavételi lehetőségek, kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, elkülönítési megoldások).
Amely legalább a következő kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramokat foglalja magában: › a) PCB és PCT tartalmú hulladék, › b) hulladékolaj,
› c) elem-, illetve akkumulátorhulladék, › d) elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék, › e) hulladékká vált gépjárművekből származó hulladék,
› f) egészségügyi intézményekben képződő hulladék, gyógyszerhulladék, › g) növényvédő szerekből és csomagolóeszközeikből képződő hulladék, › h) azbeszthulladék;
http://envirolaw.co.uk/topics/hazardouswaste
› a) papír és karton alapanyagú csomagolási hulladék,
› b) műanyag alapanyagú csomagolási hulladék, › c) fa alapanyagú csomagolási hulladék, › d) fém alapanyagú csomagolási hulladék,
› e) vegyes összetételű kompozit alapanyagú csomagolási hulladék, › f) üveg alapanyagú csomagolási hulladék
http://www.telegraph.co.uk/foodanddrink/8018618/Supermar kets-fail-to-cut-packaging-waste.html
A hulladékok (anyagok, energiahordozók) kb. kétharmada termelési, fogyasztási folyamatok (anyag átalakítás „terméke”).
Az anyagi javak előállítása és felhasználása lényegében az anyag (alapanyag) és az energia (energiahordozó) átalakítását, más formában való megjelenését eredményezi. › lehetetlen, hogy a nyers- és alapanyagok, szükséges energia teljes
egészében a termékben megjelenjék › a nyers- és alapanyagaink hasznosítandó alkotóikon kívül más
anyagokat, szennyezőket, meddőt stb. tartalmaznak
› az anyag átalakítást létrehozó kémiai reakció teljességgel nem
játszódik le stb. › a hőenergia nem alakítható át teljes egészében munkává, ezért a hő
veszteséggel – hulladék hővel – mindenképpen számolnunk kell.
Központi kérdés a környezetet terhelő hulladékok mennyiségének a csökkentése. › hulladékszegény (vagy mentes) technológiák elterjesztésével, › a működő technológiák emissziójának csökkentésével (tisztább
termelés) érhető el
Megoldandó feladat 1.
a felgyülemlett hulladékok ésszerű ártalmatlanítása (anyagának és energiatartalmának hasznosítása) újabb környezeti terhelés létrehozása nélkül
2.
és a folyamatosan képződő hulladékok visszaforgatása a termelési folyamatba
A hulladékprobléma kezelésére általános szintjein a következő megoldások kínálkoznak: › Hulladékképződés megelőzése (ill. elkerülése); › Hulladékképződés mennyiségének csökkentése;
Tervezés, gyártás Gyártás, elosztás, használat
› Hulladékhasznosítás (anyagában történő feldolgozás,
ill. energetikai hasznosítás; › Hulladék ártalmatlanítása (égetés, lerakás).
Használat után
A low waste technológiákat négy nagy csoportra lehet bontani: › Technológia
› Konstrukció › Anyaghelyettesítés › Multifunkcionális felhasználás
Technológia: › számítógépes irányítás, szabályozás, tervezés; › zárt folyamatok (pl. víz- és vegyszer használatánál); › hulladékok visszavezetése a termelési folyamatba;
› új környezetkímélő technológiák és legjobb elérhető technikák (BAT Best Available Techniques); stb.
Konstrukció (bontható szerkezetek): › fizikai működőképesség növelése; › moduláris felépítés (többirányú felhasználás szempontjából);
› minél kisebb egységek; › kiszerelhetőség, szétszerelhetőség; › javíthatóság;
› egységesített kötőelemek; › anyag-spektrum (anyagok változatosságának) szűkítése
(műanyagoknál fontos); › anyagfelismerés elősegítése (pl. műanyagok gyári címkézése); › környezetkímélőbb termékre való áttérés.
Anyaghelyettesítés: › veszélyes anyagok (pl. CFC, PCB) helyettesítés; › újrahasznosíthatóbb* és újrahasznosított anyagok alkalmazása; *a hasznosítás szempontjából kedvezőbb tulajdonságú anyagok alkalmazása
Multifunkcionális felhasználás: › mint másodlagos, harmadlagos és sokadlagos hasznosítás
› már tervezési fázisban szempont kell legyen.
Számítógépek újraalkalmazása: › Professzionális alkalmazás; › Másodlagos fél professzionális alkalmazás (mit PC); › Harmadlagos hasznosítás (pl. személyi és hobbi célokra);
› Sokadlagos hasznosítás (pl. elektronikus játékok, ital-automata gépek vezérlése, szabályozási funkciók betöltése).
Hagyományos folyamat-modell („Nyitott rendszer”): › visszatekintés a korábban jellemző állapotokra
A következő lépéseket foglalta magába: › nyersanyag kitermelés › alapanyag előállítás › feldolgozás, gyártás
› elosztás, értékesítés › felhasználás › hulladék (lerakás, égetés)
Nem valósul meg az anyag mesterséges körfolyamata, mert vagy a hulladék égetésével, vagy pedig lerakásával zárul le a folyamat. › A hulladék csak a környezeten keresztül kerülhetne újra vissza a
gazdaságba környezetkárosítás, szennyezés árán.
„Zárt rendszer”, mint modern folyamat modell: › Cél: az „életút végére” (end of life) eljutott termékeket vissza tudjuk
forgatni a termelésbe. › Elkerülhetőek a hulladék káros hatásai. › A hasznosítás során ellentétes tendencia jelentkezik, mint a termék
élete közben.
Visszacsatolt nyitott rendszer, mely az életút végétől kezd érdekessé válni. › Az innen kikerülő termék (O.) több helyen is hasznosítható (1-4, +5,
(6.)).
A legismertebb körfolyamatok a természetben rejlenek, › soknak több millió az eddigi periódusszámuk.
A gazdasági tevékenység erősen megzavarja a környezeti egyensúlyt. › Az elmúlt években a gazdasági folyamatokat ki akarják választani a
természetből, önálló körfolyamatba zárva. › Ezt a személetmódot takarja az angol „recycle” kifejezés is.
A vállalati gyakorlatban alkalmazott környezetvédelmi megoldásokat két alapvető típusba sorolhatjuk: › reaktív megközelítés
arra keres megoldást, hogy hogyan lehet a termelés során keletkező szennyezést a környezetre kevésbé ártalmas formába átalakítani. › preventív megoldások
a termelési folyamatot úgy módosítsák, hogy az eleve kevesebb, ill. kevésbé ártalmas szennyezőanyagot bocsásson ki.
A reaktív megközelítés ún. „csővégi” (end-of-pipe) technológiák alkalmazásához vezet. › növeli a technológia komplexitását (ezáltal kockázatát),
› növeli az anyag- és energiafelhasználást, › végeredményben nem csökkenti (sőt esetenként növeli) a
szennyezést, › csupán átalakítja a szennyező anyagokat valamilyen kevésbé ártalmas
(vagy annak vélt) formába.
A preventív stratégia (TT) ezzel szemben › arra törekszik, hogy a termelési folyamatba úgy avatkozzon be, hogy
eleve csökkentse (vagy akár teljesen megszüntesse) bizonyos szennyező anyagok keletkezését › a szennyezés keletkezésének okát kutatja, és a forrásnál avatkozik be a
folyamatba › Fontos kritériuma, hogy az összes szennyezés csökkentését célozzák,
bizonyos szennyezések eltávolítása más szennyezések mennyiségének növelése árán nem jelent megoldást.
Reaktív környezetvédelem
Preventív környezetvédelem
„Mit kezdjek a hulladékokkal és emissziókkal? …többletköltségekhez vezet A hulladékok és emissziók szűrők és kezelés következtében más formában kerülni ki. „csővégi” (End of Pipe) megoldás Utólagos („tüneti”) kezelés A környezetvédelem csak akkor kerül napirendre, amikor a termék és az eljárás már kifejlesztésre került. A környezeti problémákat műszaki úton oldják meg. A környezetvédelem a felelős szakértők dolga. …vásárolt szolgáltatás …növeli a vállalati eszköz- és energiafelhasználást …növeli a komplexitást és rizikót A környezetvédelem kimerül a törvényi szabályozások teljesítésében.
„Hol és miért keletkezik a hulladék és emisszió?” …költségcsökkenéshez vezet A hulladékok és emissziók keletkezését a forrásnál kell megakadályozni. A gyártás és anyagfelhasználás kockázatának csökkentése. A környezetvédelem a termék- és gyártásfejlesztés szerves része A környezeti problémákat minden érintett részleg részvételével oldják meg. A környezetvédelem mindenkit érint …vállalatra jellemző innováció …csökkenti a vállalati eszköz- és energiafelhasználást …csökkenti a rizikót és átláthatóbbá teszi a termelést A környezetvédelem egy állandó kihívás (= folyamatos fejlesztés).
A preventív megoldásokra épülő környezetvédelmi stratégia. Hol és miért keletkezik a szennyezés? › Az anyag- és energia-megmaradás törvénye értelmében a folyamatba
bevitt és az azt elhagyó anyag- és energia-mennyiség egyenlő. › a hulladékok és emissziók ugyanazon alapanyagokból keletkeznek, mint a termék. › A szennyezés tulajdonképpen elpazarolt nyersanyag.
A tisztább termelés tehát arra keresi a megoldást: › hogyan lehet a nyersanyagokat és az energiát minél hatékonyabban
hasznosítani, › hogyan lehet azonos termékmennyiséget minél kisebb anyag- és
energia-felhasználással előállítani.
Amennyiben sikerül ilyen megoldásokat találni, › ezek közvetlenül csökkentik a termelési költségeket, › anyagi hasznot hoznak a vállalatnak (hatékonyan csökkentik a környezet terhelését).
A tisztább termelés gyakorlati megvalósítását a vállalatnál számos különböző intézkedés szolgálhatja. › változtatás a terméken (anyagtakarékos desing, egynemű
alapanyagok, természetes alapanyagok stb.); › gondosabb bánásmód (dolgozók motiválása, munkaszervezés,
takarékosság stb.); › alap- és segédanyagok kiváltása (természetes v. biológiailag lebomló
anyagok, környezetkímélő vegyszerek stb.); › technológiai változtatás (anyag- és energiatakarékos technológiák); › belső visszaforgatás (újbóli felhasználás azonos célra, kaszkád
felhasználás, hasznosítás más célra stb.); › külső recycling (strukturális vagy anyagbeli újrahasznosítás); › visszaforgatás biogén körfolyamatokba (pl. komposztálás) › ártalmatlanítás (hagyományos környezettechnikák, ha a fenti
lehetőségeket már kimerítettük).
Életciklus › a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrás keletkezésétől
az újrahasznosításig vagy az ártalmatlanításig
Életciklus-elemzés › egy termék hatásrendszeréhez tartozó bemenet, kimenet és a
potenciális környezeti hatások összegyűjtése és értékelése annak teljes életciklusa során.
Életciklus-elemzés › egy termékkel vagy egy folyamattal kapcsolatos környezeti terhek
értékelésének a folyamata. › felhasznált energia, anyagok és a környezetbe bocsátott emissziók minőségi és mennyiségei meghatározása
› Az LCA a termék, a csomagolás vagy a folyamat teljes életciklusát tartalmazza, nevezhető „bölcsőtől a sírig” megközelítésnek is.
Az életciklus-elemzés leltár fázisból, hatásbecslésből és a fejlesztés analíziséből áll.
Leltár fázis › az energia- és a nyersanyagszükségletek meghatározásának objektív,
adatokon alapuló folyamata.
› a vízi és légköri emissziók, a szilárd hulladékok és más környezeti
hatások meghatározását a termék, folyamat vagy szolgáltatás életciklusa során.
Hatásbecslés › a leltárban meghatározott környezeti terhelések hatásának jellemzése
és becslése
› ökológiai, emberi egészség
Fejlesztés analízise › a termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életciklusa alatti környezeti terhelés csökkentési lehetőségeinek és szükségességének a
szisztematikus értékelése.
A Európai Unióban élő mintegy 500 millió lakos mindegyike évente átlagosan 500 kg háztartási hulladékot termel. › termelési hulladék (360 millió t)
› építés, bontás hulladékai (900 millió t) › energia előállítás (95 millió t)
Az Európai Unió közel 3 milliárd t hulladékot termel évente.
Az európai társadalom növekszik (fejlődik) és egyre több és több szemetet termel. › magasabb életszínvonal
több termék vásárlása
› több termék közül választhatunk › rövidebb élettartamú termékek (egyszer használatos, eldobható) › technológiai fejlődés
saját készülékek, update
Több egyedül élő (egyszemélyes háztartás) hulladék.
több
› egy személyre vetítve több hulladék, mint a családoknál vagy csoportoknál
jelentős környezeti hatás
szennyezések
klímaváltozás
üvegházhatású gáz kibocsájtás
természeti erőforrások csökkenése
1. 2.
csökkenteni a hulladékok környezetre és egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásait javítani az erőforrás felhasználás hatékonyságát
Európa legyen egy újrahasznosító társadalom › ne termelődjön hulladék, ami termelődik azt használjuk újra › nagyobb arányú újrahasznosítás, minimális természeti erőforrás
kitermelés
EU-28 hulladéktermelése 2010-ben 2506 millió t › építőipar hulladékai 860 millió t (34%) › bányászati hulladékok 672 millió t (27%)
› ipari hulladékok (termék előállítás) 276 millió t (11%) › háztartási hulladékok 220 millió t (9%)
Málta 1 353 ezer t Németország 363 545 ezer t › Németország + Franciaország + Egyesült Királyság = 39% (EU-28) › építőipar 28% Spanyolország, 85% Luxemburg › bányászat Bulgária 90%, Románia 81%, Svédország 76%, Görögország
64%, Finnország 53%, Lengyelország 39% › termelési hulladékok Litvánia 48%, Szlovénia 29%, Szlovákia 28%
› háztartási hulladékok Lettország 46% › Észtország 34% energiaipar
2010-ben közel felét (49%) a termelődött hulladéknak anyagában hasznosították az EU-28 országaiban.
45% lerakásra került
4% égetés energia hasznosítással
2% égetés energia hasznosítás nélkül
Hulladék lerakás › Bulgária (99%), Románia (91%), Málta (86%)
Anyagában való hasznosítása › Lengyelország, Olaszország, Csehország (75%, 73%, 72%)
Energetikai hasznosítás › Dánia (24%), Belgium (16%), Portugália (12%)
Égetés energiahasznosítás nélkül › Belgium (7%), Ausztria (6%)
A lakossági hulladékok az összes hulladék mennyiségnek csak mintegy 10%-át alkotják.
Kiemelt politikai jelentősége van
Okok: › nagyon vegyes összetételű
› számos forrásból származik › a fogyasztási szokások befolyásolják
2012-ben: 492 kg/fő kb. 240 millió t 668 kg/fő Dánia – 279 kg/fő Észtország
különbségek
› a fogyasztási szokásokban, gazdasági helyzetben › lakossági hulladék gyűjtési és kezelési módjában
Háztartásokban keletkezik a lakossági hulladék 60-90%-a. › kereskedelem, irodákban, hivatalokban
Több hulladék keletkezett, ennek ellenére kevesebb került lerakásra. › A csökkenés 61,7 millió t vagy 43% (1995-2012) › 1995: 143 millió t (300 kg/fő) › 2012: 81,2 millió t (162 kg/fő) › A lerakás aránya is csökkent (63% 1995, 34% 2012)
Hulladék hasznosítás növekedett › 1995: 25,1 millió t (53 kg/fő) › 2012: 65,9 millió t (132 kg/fő)
› A hasznosítás aránya is nőtt (11% 1995, 27% 2012) › A szerves anyag 42%-a lett újrahasznosítva vagy komposztálva 2012-
ben.
Hulladék égetés növekedett › 1995-2012 között: 25,9 millió t (81%) › 2012: 58,1 millió t (24%) › Az elégetett mennyiség 67 kg/főről 116 kg/főre nőtt.
Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akció Program (20022012) › a hulladék képződés és a gazdasági növekedés szétválasztása
Tematikus stratégia a megelőzésről és a hulladék újrahasznosításról (EU, 2005). › életciklus szemlélet a hulladék politikában
A tematikus stratégia áttekintése (EU, 2011). › jobb információk és előrejelzés szükséges › a hulladék politika környezeti (életciklus alapú), és egészségügyi
hatásainak megállapítására › különös tekintettel az erőforrás és klíma politikára
Hulladék politika
Erőforrás hatékonyság
Klímaváltozás
A hulladék keretirányelv (EU, 2008) célja a hulladékgazdálkodás javítása volt › elsősorban a hulladékképződés megelőzésével és az újrahasznosítási arány növelésével
A hulladék lerakással foglalkozó irányelv (EU, 1999) › a biológiailag bontható háztartási (települési szilárd) hulladékok
mettől kisebb hányada kerüljön lerakásra.
javul az erőforrás kihasználás › az újrahasznosított anyagok képesek egy részét kiváltani a természeti erőforrásoknak
A hulladékképződés csökkenése nem következett be. Eurostat data
› 468 kg (1995) › 492 kg (2012) › 558 kg (2020) egy átlagos európai állampolgár
Minden EU tagország elkötelezett a hulladékképződés csökkentése mellett.
Egyre több települési szilárd hulladék (MSW, municipal solid waste) kerül újrahasznosításra. › 17% (1995), 40% (2008), › a lerakás aránya csökkent 68%
40%
A hulladék szektor GHG kibocsátása felelős az EU-27 össz GHG kibocsátás 3%-áért (Eurostat, 2011) › EU-27 (Ciprus kivételével), Norvégia, Svájc az üvegházhatású gázok
jelentős csökkenése várható 2020-ra.
Az életciklus szemléletű települési szilárd hulladék gazdálkodás 48 millió t csökkenést eredményezett 1995-2008 között.
további 62 millió t csökkenés várható 2020-ig, ha a tagországok teljesítik az irányelvekben meghatározott célokat. › 1,23% a 2008-as össz GHG kibocsátásnak
közvetlen kibocsátás › metán a lerakóból, › CO2 a szállításból, égetésből, újrahasznosító üzemekből
elkerült kibocsátás › életciklus előnyök, az erőforrások visszanyerése (hulladék mint
másodlagos nyersanyag vagy energia forrás) › elsődleges nyersanyagok és üzemanyag helyettesítése
A papír egy nagyon jó példa › 2006-ban 67%-a a háztartási hulladékban lévő papírnak volt újrahasznosítva › ez a mennyiség fedezi a teljes papír felhasználás 24%-át (nem csak háztartási)
Ha 90%-a a háztartási hulladékban lévő papírnak újra lenne hasznosítva fedezné a papír felhasználás 32%-át.
További hatások: › csökkenne a lerakás és égetés, › további kb. 1,73 millió t CO2 egyenértéknyi GHG kibocsátás
csökkenést eredményezne.
a papír égetése is eredményez GHG kibocsátás csökkenést az energia kinyerésnek köszönhetően › újrahasznosítás az első › égetés csak az újrahasznosított termék élete végén történhet (a papír
max. 8-szor hasznosítható újra)
http://timorissanen.com/2010/08/22/waste-management-
A konyhai és a kerti hulladék a legtöbb európai országban a legnagyobb frakció, ami a háztartási szilárd hulladékba kerül. › ezek a hulladékok könnyen hasznosíthatók
anaerob rothasztás (biogáz előállítás) › energia forrás (biogáz)
› visszamaradó anyag
komposztálás
Felhasználható a mezőgazdaságban és kertészetekben, mint tápanyagforrás és talajjavító.
A biohulladékok elkülönített gyűjtése és újrahasznosítása jelentősen csökkentheti a GHG kibocsátást. › Különösön azokban a tagországokban, ahol a lerakás az elsődleges
ártalmatlanítási mód a háztartási szilárd hulladékok kezelésére.
A legfontosabb, hogy megelőzzük a hulladék lerakók metán kibocsátását.
23% komposztált, 17% újrahasznosított, 20% elégetett, 40% lerakott CO2 szerves eredetű
közel 44 millió t háztartási hulladékot komposztáltak › 1,4 millió t CO2 egyenértéknyi kibocsátást eredményezett
Anaerob rothasztása ennek a hulladéknak a nettó kibocsátást 2 millió t-val csökkentette volna.
European Environment Agency, három forgatókönyv › 1. minden a korábban megszokottak szerint › 2. EU lerakásra vonatkozó irányelv maradéktalan teljesülése › 3. elméleti lerakási tilalom teljesülése, valamennyi országban 2020-ra,
a háztartási hulladékokra vonatkozóan
lerakás 28%ra csökken, újrahasznosí tás 49%-ra nő
lerakás 18%ra csökken, újrahasznosí tás 54%-ra nő
újrahasznosítá s 61%-ra nő , égetés 39%-ra nő
Köszönöm a figyelmet!
