6^983
J ^ aj
A Honismeret évfordulónaptára, 1990.
1565. Kolozsvárott megjelenik Bonfini históriája Mátyás királyról, ugyanott Werbőczi István Tripartituma magyarul, Veres Balázs fordításában: Magyar decretum. 1565. Rafael Hoffhalter vezetésével megkezdi működését az első váradi nyomda. 1590. Megjelent Károli Gáspár fordításában az első teljes magyar nyelvű biblia, az ún. Vizsolyi biblia. 1640. Széna Kertész Ádám vezetésével beindul a váradi református főiskola nyomdája. 1640. Augustini Keresztély Késmárk orvosa, II. és III. Ferdinánd udvari orvosa megkezdte a kárpázi balzsam gyártását, amely 270 esztendeig világszerte elterjedt gyógyszer volt. 1665. Debrecenben megjelent Komáromi Csipkés György csillagászati munkája: Az indiciaria astrologiáról és üstökös csillagokról... címmel. 1690. Kolozsvárott megjelent Pápai Páriz Ferenc Pax Corporis-a, az első magyar nyelven nyomtatott orvosi könyv. 1715. Dobsinán papírmalom létesült, mely 1840ig működött. 1715. A király megalapította Erdélyben a fogarasi görög katolikus püspökséget. 1740. Foglár György c. püspök, egri kanonok, Egerben jogi foiskolát alapított. 1765. Fellner Jakab tervei szerint megkezdődött a veszprémi püspöki palota építése. 1790. Megalakul Kelemen László színtársulata Budán. 1790. Elkészült Kempelen Farkas beszélő (hangutánzó) gépe. 1790. Kis János megalapította a Soproni Magyar Társasájgot, az első ifjúsági önképzőkört. 1790. Pesten közvilágítást noztak létre. 1790. Megjelent Bessenyei György Egy magyar tudós társaság iránt való Jámbor Szándék című munkája.
1790. Megjelent Báróczi Sándor: Védelmeztetett magyar nyelv, valamint Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása című müve. 1790. Megindult Kazinczy Ferenc Orpheus című folyóirata. 1790. Megalakult Kis János kezdeményezésére a Soproni Magyar Társaság. 1815-ben jelent meg Fazekas Mihály. Ludas Matyi című műve Bécsben. 1815. Megkezdődött a Hanság lecsapolása. 1815. Megkezdte működését Neumann Ábrahám pécsi üveghutája. 1840. A Budapesti Szemle megindulása. 1840. Ú j p e s t e n b e i n d u l t Wolfner Gyula b ő r g y á r a . 1840. Megalkották az első magyar munkásvédelmi törvényt. 1840. Felépült a Veszprém megyei Tés község szélmalma. 1840. Zsidókórház épült a Gyár (ma VI. ker. Jókai) utcában. 1840. Petzval József elkészítette fényképezőlencséjét, az első fényerős objektívet. 1865. Megjelent Frommhold Károly, a Lánchídépítés orvosának Elektrotherapie... c. munkája, amely a magyar elektroterápia megalapítását jelenti. 1865. Xántus János javaslatára létrejött a budapesti Állatkert. 1890. Megindult az Ethnographia c. folyóirat, a Magyar Néprajzi Társasag értesítője. 1890. Megjelent Csánki Dezső Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában c. művének első kötete. 1890. Megalakultak az első halászati társulatok. 1890. Megépült a gyulai fehér-kőrösi duzzasztógát. 1890. Megszervezték a vízellátással kapcsolatos feladatok ellátására a Közegészségügyi Mérnöki Szolgálatot. 1 8 9 0 . A pápai K é k f e s t ő ü z e m b e n mintázást.
gépesítették
a
1915. Budapesten létrehozták a Valéria-telepet. 1915. Fonó Albert gépészmérnök javaslatot nyújtott be az osztrák-magyar hadsereg főparancsnokságához sugárhajtású torpedó elkészítéséről. 1940. Megalakult a tehetséges parasztfiatalok egyetemi tanulmányait elősegítő Györffy Kollégium. 1940. Az amerikai Columbia Broadcasting System bemutatta a színes televíziót, Goldmark C. Péter találmányát. ' 1940. Elkészült a Tiszafüredi Öntözőrendszer és Szivattyútelep. 1965. Az ajkai Ármin-függőaknát - mely 1959-ig működött, s ekkor bányaműszaki emlékké nyilvánították - bányatörténeti múzeummá szervezték.
JÚNIUS 1. 1840. Megnyílt a budai Nőápolda. 7. 1840. Megnyílt a Pesti Műegylet. 27. 1240. Bertafan veszprémi püspök kiadta a veszprémi Szent Katalin apácakolostor alapítólevelét. JÚLIUS 13. 1965. Megkezdte a termelést a Dunai Kőolajipari Vállalat. 26. 1740. Ünnepélyesen elhelyezték a budai vízivárosi Szent Anna-templom alapkövét. 28. 1840. Megkezdődött a budapesti Lánchíd építése. AUGUSZTUS
JANUÁR 1. 1890. Megjelent az Általános Munkáspárt ellenzékének magyar nyelvű közlönye, az ELÓRE. 1965. Üzembe helyezték a régi 8 KW-os adó helyett beállított lakihegyi 20 KW-os adot, mely Budapesten és környékén javította a Petőfi rádió vételét. 5. 1890. Megindult A Hét, Kiss József hpjz. 11. 1840. Megkezdte működését a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület. 15. 1865. Megnyílt a pesti Vigadó. 26. 1865. Az MTA főtitkárává választotta Arany Jánost. MÁRCIUS 1. 1915. Budapesten megindult a rendszeres autóbusz-közlekedés. 11. 1265. Először említik a bolognai egyetemen tanuló magyarországi diákok egyesületét. ÁPRILIS
3. 10. 20. 22.
1790. Budán megjelent az Ephemerides Budensis c. folyóirat Tertina Mihály szerkesztésében. 1840. Megjelent a Budapesti Szemle első száma. 1790. Nagyszebenben megindult az Erdélyi Magyar Hírvivő c. hetilap Fábián Dániel és Cserei Elek szerkesztesében. 1890. Megkezdte működését Budapesten a Pasteur Intézet. 1815. Megalapították a Magyar Tudós Társaságot. 1965. Első ülését tartotta az Országos Termelőszövetkezeti Tanács (később Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa).
MÁJUS 1. 1890. A munkásság Európa-szerte először ünnepelte szervezetten május elsejét.
20. 1840. Széchenyi István az 1815-ben Angliából hozott gázfejlesztő készülék segítségével nagycenki kastélyát gázvilágítással szereltette fel, s e napon mutatta be 70 meghívott vendégének. A gáztelep 1945ig működőképes állapotban volt. 30. 1940. A második bécsi döntés Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolja. SZEPTEMBER 15. 1890. Megindultak a Vaskapu-szabályozás munkálatai a Grében-csucs lerobbantásával. 20. 1865. Megnyitották a Sopron-Nagykanizsa közötti vasútvonalat. 30. 1965. Megnyílt a Műszaki Múzeum Budapesten. OKTÓBER 1815. Megkezdte működését az Uránia csillagvizsgáló a mai Citadella déli végénél. 24. 1940. Kolozsvárott megnyílt a Szegedről viszszahelyezett Ferencz József Tudományegyetem. 25. 1790. Kelemen László magyar színtársulata első előadását tartotta a budai Várszínházban. NOVEMBER 1. 1890. Sopronban üzembe helyezték az első vidéki telefonközpontot 48 előfizetővel. 1915. Megindult a Tett, Kassák Lajos folyóirata. 10. 1790. Révai Miklós tervezetet nyújtott be a Helytartótanácshoz magyar tudóstársaság felállítására. 10-14. 1965. Az első magyar játékfilmszemle Pécsett. 11. 1940. Megnyílt a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem.
24. 1965. A KMP egykori székházában, a XIII. ker. Visegrádi utcában emlékmúzeum nyílt. 28. 1965. Tiszaszederkényben felavatták a Tiszai Vegyi Kombinátot. DECEMBER 7.-8. 1890. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt első, alakuló kongresszusa. 9. 1865. Felavatták az Akadémia Duna-parti székházát.
*
x = született; + = meghalt
x 940. Géza fejedelem (+ 997. febr.l.) X 990. Aba Sámuel, 1041—1044-ig magyar király (+ 1044. júl. 15.) x 1040. Szent (I.) László, 1077-től 1095-ig uralkodó magyar király (+ 1095. júl.29.) x 1240. Erzsébet királyné, V. István felesége (4- 1290-1295 között) x 1265. 111. András király (4- Buda, 1301.jan. 14.) x 1390. Pannóniai Mihály magyarországi születésű ferrarai festő (+ Ferrara, Itália, 1459 vapy 1464) x 1440. Báthory Miklós humanista püspök (+ 1506. febr. 24. után) x 1465. Antal, ötvös, a késő gótika kimagasló művésze (+ Kassa, 1520) X 1465. Balbi Jeromos (Velence), humanista tudós, költő, diplomata (4- uo., 1535 körül) X 1490. Frankofordinus Bartholomeus Pannonius d r á m a í r ó , k ö l t ő ( + 1522 u t á n ) X 1 4 9 0 . Gergely, a l e g k o r á b b i m a g y a r n y e l v ű lírai
jellegű világi ének szerzője (4- ?) X 1490. Hagymási Bálint (Varasd), pécsi és székesfehérvári kanonok, humanista szerző (+ 1517 után) X 1490. vagy 1510. Heltai Gáspár (Nagydisznód vagy Nagyszeben), protestáns prédikátor, nyomdász, író (+ Kolozsvár, 1574) x 1490. Szerémi György (Kamánc), író (4- 1548 után) X1490. Taurinus István (Olmütz), humanista, gyulafehérvári kanonok (+ 1519) x 1515. Blandrata György (Saluzzo Piemont), olasz származású antitrinitárius vallási reformátor, orvos (+ Gyulafehérvár, 1588. máj. 5.) X 1540. Félegyházi Tamás (Debrecen), ref. prédikátor, bibliafordító (+ uo., 1586. jan. 16.) x 1540. Kovacsóczy Farkas erdélyi kancellár, humanista (4- Szamosújvár, 1594. szept. X 1540.
Valkai András szerző ( +
1587)
erdélyi
históriás
ének-
X 1565. Péchi Simon erdélyi kancellár, a szombatos vallás egyik fő terjesztője (+ 1642) x 1640. Baum Lukács (Brassó), ötvös (+ uo., 1711. szept. 12.) x 1640. Pataki István (Sárospatak), ref. prédikátor, író (+ Kolozsvár, 1693. jan. 2.) x 1665. Balogh Ádám (Vas m.), kuruc brigadéros (+ Buda, 1711. febr. 6.) x 1665. Esterházy Dániel kuruc altábornagy (+ Nagycenk, 1714. okt. 1.) x 1690. May erhoff er András (Salzburg), építőmester (+ Pest, 1771.) X 1690. Raymann János Ádám (Eperjes), orvos (+ uo. 1770. ápr. 23.) x 1715. Maus Gellért (Köln), Pest első hivatásos könyvkereskedője (+ Pest, 1778. dec. 3.) x 1715. Rotarides Mihály (Otrokocs), irodalomtörténész (+ Wittenberg, 1747. ápr. 15) x 1740. Francz József (Karlovác), egri építész (+ Eger. 1810. ápr. 13.) x 1740. Teleki Ádám költő, műfordító (+ 1792. ápr. 20) x 1740. Tichler Ferenc (Bécs) fajanszfestő, keramikus, a holicsi üzem egyik vezetője (+ Holies, 1816. aug. 17.) x 1765. Belnay György Alajos (Trencsén m.), történetíró, akadémiai tanár, nyomdatulajdonos (+ Pozsony, 1809. okt. 26.) X 1765. Berkeny János Sámuel (Vámos), rézmetsző, térképmetsző (4- Bécs, 1822) X 1765. Fábián Julianna (?) költő (-1- Komárom, 1810. márc. 7.) x 1765. Sehy Ferenc (Arad), az első magyar színtársulat tagia (4- Nagyvárad, 1799,) X 1790. Fejér Károly (Eger), színész, színigazgató (+ Arad, 1877. okt. 29.) x 1790. Simonffy József (?) honvéd ezredes (4- 1860 körül) x 1790. Udvarhelyi Miklós (Tiszaabád), a magyar színészet egyik úttörője (4- Pest, 1864. jan. 14.) X 1790. Vass Imre (Rozsnyó), mérnök (4- Sárospatak, 1863. márc. 20.) X 1790. Vörös László (Hódmezővásárhely), mérnök (4- Kaposvár, 1870) X 1815. Bauer Lajos (Nagyenyed), honvéd őrnagy, emlékiratíró (4- 1863) X 1815. Gondol Dániel (?) író, akadémikus (4- Alvinc, 1891. máj. 7.) X 1815. Knöpfler Vilmos (Boica), orvos (4- Marosvásárhely, 1882. szept. 28.) x 1815. Kudlik Ferenc (Eger), orvos, sebész, a pesti Állatgyógyintézet adjunktusa (4- ?) x 1815. Lázár Vilmos (Nagybecskerek), honvéd ezredes, aradi vértanú (4- Arad, 1849. okt.6.) x 1815. Perleber^ Gusztáv (Buda), folyószabályozó mérnök és térképész (4- 1855 után) x 1815. Podhorszky Lajos (F'eketelehota), nyelvész, akadémikus, Széchenyi fiainak nevelője (4- Párizs, 1891. aug. 26.)
X 1815. Kölber Fülöp (?) kocsigyáros (+ Bp., 1906. dec. 18.) x 1815. Rózsay József (Lakompak), orvos, akadémikus (+ Balatonfüred, 1885. máj. 19.) x 1840. Band Henrik (Haida, Csehország), kertművész, dendrológus, világhírűvé tette a vácrátóti Vigyázó-díszkertet (+ Vácrátót, 1913. jan. 23.) x 1840. Fanghné Gyújtó Izabella (Parajd), író (+ Kolozsvár, 1914. szept. 15.) x 1840. Fischer Ignác (Tatatóváros), majolikagyár-alapító ( + Bp., 1906) X 1840. Gidófalvy Géza (Oláhkarácsonyfalva), tanár, a modern magyar grafikai gyorsírás úttörője (+ Gyulafehérvár, 1916. aug. 3.) x 1840. Kolbenhey er Ferenc (Sopron), építész (4- Buziás, 1881. jan.) x 1840. Neuhold János (?) mérnök, a magyar híradástechnikai ipar úttörője (4- Bp., 1904. okt. 19.) X 1840. Torma Zsófia (Csicsókeresztúr), ősrégész (+ Szászvaros, 1899. nov. 14.) x 1840. Vidróczki Márton (Apátfalva), Mátra vidéki betyár (4- Tiribes, 1873. febr. 8.) x 1865. Donáth Ede (Besztercebánya), karmester, zeneszerző (+ 1945) X 1865. Guerra Miklós (Nápoly), olasz születésű táncos, koreográfus (+ Bp., 1942) x 1865. Kohner Adolfé) nagyiparos, a szolnoki művésztelep egyik alapítója (+ Bp., 1937. jan. 30.) x 1890. Meczner Lajos (Sátoraljaújhely), építész (+ Kaposvár, 1962) x 1890. Péchy Erzsi (Székelyhíd), színész (4- Bp., 1933. júl. 20.) x 1890. Porcsalmy Zoltán (Hajdúhadház), fizikus-csillagász, pedagógus (+ Bp., 1968. jan. 30.) X 1890. Várnai István (Bp.), újságíró, a filmművészettel foglalkozó szaksajtó egyik hazai megteremtője (+ Bp., 1930. ápr. 3.) x 1900. Éri-Halász Imre (Nyíregyháza), író, újságíró (+ Zalaszentgrót, 1945. jan. vége) x 1900. Pan József (Bp.), díszlettervező (+ Bp., 1956. márc. 18.) x 1900. Vidor Károly (Bp.) amerikai filmrendező (+ Bécs, 1959. május) X 1910. Gerő Loránd (Budakeszi), gépészmérnök (+ Focsani, Románia, 1945) x 1910. Tamássi György (Bp.), költő, író, szociológus (+ Harka, 1944. dec. 23.) x 1915. Istenes András (Vothinszkijizavod), orosz származású festő (+ Mezőlak, 1947. júl. 25.) x 1920. Vági Miklós (Fergana, SZU.), költő ( + D o n mellett, 1943.)
JANUÁR
x 1910. Grubics Zoltán (Zalaegerszeg, ?), honvéd százados, ejtőernyős partizán, a Szlovák Nemzeti Felkelésben részt
1. x x x +
vett Petőfi-osztag első parancsnoka (+ Szlovákia, 1944. nov. közepe) 1890. Lévai Oszkár (Jászberény), a munkásmozgalom mártírja (+ Bp., 1920. szept. 9 j 1900. Varallyai György (Kisgeresd), agrárvegyész (+ Mosonmagyaróvár, 1954. aug. 7.) 1920. Szoták Mihály (Sárospatak), partizán, a Szőnyi-csoport tagja (+ Sopron, 1944. nov. 4.) 1980. Tamkó Sirató Károly (Bp.), költő, művészeti író (x Újvidék, 1905. jan. 26.)
2. x 1865. Kende István
(Körtvélyfája), festő
(+ ?) + 1915. Goldmark Károly (Bécs), zeneszerző (X Keszthely, 1830. máj. 18.) x 1920. Nádasdi Peter (Balmazújváros), újságíró, író (4- Debrecen, 1976. ápr. 30.) 3. X 1915. Sennyei Vera (Bp.), színész (+ Bp., 1962. máj. 28.) 4. x 1865. Várady Zsigmond (Szilágysomlyó) újságíró, ügyvéd (+ Semmering, Ausztria, 1913. jan. 17.) 5. x 1890. Sztojanovits Adrienne (Bp.), hangversenyénekes, énektanár (+ Bp., 1976. jún. 24.) 6. x 1890. Petrányi Ferenc (Bp.), kertész (4- Bp., 1935. dec. 18.) x 1890. Belányiné Hoffmann Lenke (Trencsén), festő (+ 1973. márc.) x 1910. Bencz Boldizsár (Bácsföldvár), író (4- Mohács, 1949. aug. 29.) x 1910. Mészöly Gyula (Suhopolie), biológus, növénynemesítő, akadémikus (+ Kecskemét, 1974. márc. 18.) X 1915. Gáspár Árpád (Körmöcbánya), gyógypedagógus, főiskolai tanár (4- Pécs, 1974. nov. 3.) 7. x 1890. Molnár Antal (Bp.), zenetörténész, zeneszerző, brácsaművész, tanár (4- Bp., 1983. dec. 7.) x 1900. Fettich Nándor (Acsád), régész, ötvös, akadémikus (4- Bp., 1971. máj. 17.) 8. x 1865. Magyary-Kossa Gyula (Debrecen), farmakológus, orvostörténész, akadémikus (4- Keszthely, 1944. jún. 21.) 9. x 1815. Boross Mihály (Ószóny), író (4- Sárbogárd, 1899. márc. 5.) x 1865. Fraunhoffer Lajos (Kiskomlós), meteorológus (4- Bp., 1947. dec. 17.) x 1865. Széchényi Emil (Bécs), közgazdász, akadémikus (4- Pusztazámor, 1932. jún. 30.) 10. x 1865. Gopcsa László (Szamosújvár), gyorsírásszakértő, tanügyi és jogi író (4- Bp., 1933. febr. 12.) X 1900. Magyart Endre (Arad), gépészmérnök (4- Bp., 1968. ápr. 9.) 11. x 1890. Ferenczi Magda (Kolozsvár), író (4- Sztána, 1913. jan. 2.) x 1920. Teles Iván (Bp.), vegyészmérnök (+ Bp., 1974. jún. 2.) X 1920. Németh Rudolf (Slavonska Pozega),
az Újvidéki Opera basszistája, majd igazgatója, a szabadkai Magyar Népszínház alapító tagja ( + Ú j v i a é k , 1986. nov. 28.) + 1970. Latabár Kálmán (Bp.), színész ( x Kecskemét, 1902. nov. 24.) 12. x 1890.Bokor Malvin (Baja), író ( + Bp., 1950. nov. 24.) X 1890.Fülei Szántó Endre (Bp.), jogász, egyetemi tanár, í r ó ( + Bp., 1958. febr. 21.)
13. X 1865. Tolnay Kornél (Gödöllő), mérnök, MÁV-elnök-igazgató (+ Bp., 1936. febr. 17.) 14. X 1890. j4rokháty Béla (Gyüre), orgonaművész, zeneszerző, karnagy (+ Bp., 1942. márc.28.) x 1890. Ybl Ervin (Bp.), művészettörténész ( + B p . , 1965. aug. 11.) 15. x 1815. Baintner János (Liptóújvár), bíró, egyetemi tanár, akadémikus (+ Pusztaszer, 1881. aug. 4.) x 1890. Krisztics Sándor (Bp.), jogász, egyetemi tanár (+ Bp., 1966. jún. 22.) 16. x 1815. Csanády Ferenc (Oszlány), az 1840es évek ipari mozgalmainak jelentős résztvevője (+ Isaszeg, 1861. febr. 18.)
x 1920. Szíjártó Lajos (Nagygőc), egyetemi hallgató, a Görgei-zászlóalj tagja (+ Nagybörzsöny, 1944. dec. 22.) 17. x 1900. Homokay Pál (Dés), színész, színigazgató (+ Kaposvár, 1969. jún. 6.) X 1900. linger Ernő (Arad), karnagy, zeneszerző, zongoraművész (+ Bp., 1968. máj. 28.) 18. x 1890. Hilscher Rezső (Bp.), jogász, szociálpolitikus (+ Bp., 1957. okt. 19.) 19. x 1840.Friesenhof Gergely (Szentpétervár), meteorologus (+ Oszéplak, 1913. júl. 17.)
X 1890. Váczi Dezső (Füs), újságíró, filmdramaturg, fordító (+ Pozsony, 1951. máj. 14.) x 1900. Havas Zsigmond (Bp.), író, újságíró ( + B p . , 1972. aug. 28.) + 1965. Kálmán Erzsébet (Bp.), orvos, radiológus ( x Pécs, 1916. júl. 2.) 20. x 1815. Lukácsy Sándor (Tápiósáp), kertész (+ Bp., 1880. dec. 14.) x 1865. Sass Béla (Albis), egyházi író, egyetemi tanár (+ Debrecen, 1928. jan. 19.)
X 1910. Rudnóy Teréz (Léva), író (+ Esztergom, 1947. márc. 12.) X 1920. Gyenes Tamás (Pécsvárad), szobrász (+ Bp., 1963. jún. 20.) 21. x 1910. Takács Károly (Bp.), pisztolylövő kétszeres olimpiai bajnok, honvéd alezredes (+ Bp., 1976. jan. 6.) 22. X 1900. Megyer József (Bp.), piarista tanár, író (+ Nápoly, 1972. nov. 9.) + 1965. Iványi-Grünwald Béla (London), történetíró (X Nagybánya, 1902. márc. 2.) 23. x 1840. Babies Kálmán (Szemere), tanár, pe-
24. x x 25. x x X
26. X
dagógiai és filozófiai író (+ Bp., 1886. okt. 22.) 1890. Dezsőffi László (Mindszent), színész (+ Bp., 1948. okt. 8.) 1930. Marton Dénes (Bp.), karmester, brácsaművész (+ Lyon, 1970. márc. 3.) 1865. L'Huillier István (Csehi), kertész (+ Kassa, 1931. febr. 4.) 1900. Dénes Gizella (Ocsárd), író, újságíró (+ Pécs, 1975. nov. 24.) 1900. Fekete István (Gölle), író (+ Bp., 1970. jún. 23.) 1890. Varga Lajos (Désakna), zoológus, akadémikus (+ Sopron, 1963. máj.
x 1910. Major Tamás (Újpest), színművész, főrendező , színházigazgató, főiskolai tanár (+ Bp., 1986. ápr. 13.) 27. X 1840. Irinyi Sándor (Esztár), festő (+ Pécs, 1893. dec. 6.) X 1865. Róth Flóris (Nagykikinda), bányamérnök (+ Mezőberény, 1954. febr. 17.) x 1915. Götz János (Hercegkút), főügyész (+ Bp., 1975. jún. 15.) X 1920. Szelesi Zoltán (Szeged), művészettörténész (+ Szeged, 1985. dec. 4.) 28. X 1865. Oskó Lajos (Orosháza), festő (+ Párizs, 1922.) x 1940. Borz Kováts Sándor (Bp.), belsőépítész (+ Bp,. 1973. jan. 15.) 29. x 1915. Hankó Mihály (Csanádapáca), kertész (+ Kijev, 1971. szept. 16.) + 1970. Konecsni György (Bp.), festő, grafikus f x Kiskunmajsa, 1908. jan. 23.) 30. x 1920. Járdányi Pál (Bp.), zeneszerző, népzenekutató (+ Bp., 1966. júl. 29.) x 1920. Papp Antal (Hajdúdorog), újságíró, szerkesztő, színikritikus (+Bp., 1973. máj. 4.) 31. x 1930. Imre Lajos (jászdózsa), irodalomtörténész (+ Szolnok, 1970. okt. 30.)
FEBRUÁR 1. X
1815. Bloch Mózes (Ronsperg, Csehország), rabbi, Talmud-kutató (+ Bp., 1909. aug. 10.) 1840. Maderspach Livius (Ruszkabánya), bányamérnök, szakíró (+ Rákospalota, 1921. szept. 29.) 1865. Pályi Ede (Monostorpályi), újságíró (+ Bp., 1930. dec. 10.) 1940. Winter Mihály (Bp.), orvos, fiziológus ( + Bp., 1976. dec. 29.)
2. X 1890. Frank László (Bp.), újságíró, író (+ Bp., 1965. jún. 30.) X 1900.Körmendi Ferenc (Bp.), író (+ Bethesda, USA, 1972. júl. 20.) X 1915. Simon László (Révaranyos), röntgenológus, belgyógyász (+ Bp., 1975. márc. 18.)
+ 1960. Huszka Jenő (Bp.), zeneszerző (X Szeged, 1875. ápr. 24.) + 1965. Kiss Lajos (Bp.), néprajzkutató, régész, művészettörténész (x Hódmezövásárhely, 1881. márc. 13.) 3. x 1910. Elek Tibor (Eger), matematikus, filozófus, egyetemi tanár (+ Bp., 1972. jún. 14.) 4. x 1900. Vadas Márton (Kolozsvár), a munkásmozgalom vértanúja (+ Bp., 1920. febr. 20.) x 1900. Boross Elemér (Bp.), költő, színműíró, dramaturg (+ Bp., 1971. nov. 26.) x 1910. Lukács Erno (Bp.), gépészmérnök (+ Voronyezs környéke, 1942. dec.) 5. x 1515.Draskovics György (Bilina, Horvátország), bíboros, a jezsuiták magyarországi letelepítője (+ Bécs, 1587. jan. 31.)
x 1840. Bihari Péter (Zsadány), református főiskok! tanár, pedagógiai és filozófiai író (+ Bp., 1888. nov. 28.) 6. x 1890. Faragho Gábor (Kecskemét), altábornagy, közellátási miniszter (+ 1953. dec. 22.) x 1910. Brodszky Dezső (Bp.), gépészmérnök, egyetemi tanár ( + B p . , 1978. jún. 2-) 7. x 1910. Kassitzky Ilona (Bp.), festő, grafikus ( + B p . , 1985. aug.28.) 8. X 1840. Gondos-Grünbaum Miksa (Kapolcs), tanár, g y o r s í r á s i s z a k í r ó ( + B p . , 1 9 2 0 . jan. 23.)
X 1900. Maróti Károly (Szalkszentmárton), szakszervezeti vezető (+ Bp„ 1976. okt. 12.) X 1910. Kovács Katona Jenő (Alsószopor), költő, író, kritikus (+ Kolozsvár, 1944. okt. 9.) X 1915. Zerinváry Szilárd (Arad), tanár, csillagász, természettudományi író (+ Bp., 1958. jan. 1.) x 1920. Iványijózsef (Kispest), brácsaművész ( + B p . , 1967. jan. 3.) 9. + 1960. Dohnányi Ernő (New York), zongoraművész, zeneszerző, karmester (x Pozsony, 1877. júl. 27.) 10. x 1910. Forgács Antal (Bicske), költő, újságíró, a munkásmozgalom harcosa (+ Németország, 1944.) + 1980. Soó Rezső (Bp.), botanikus, egyetemi tanár, akadémikus (X Székelyudvarhely, 1903. aug. 1.) 11.X 1840. Abafi Aigner Lajos (Nagyiécsal, irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész (+ Bp., 1909. jún. 19.) + 1840. Lenhossék Mihály Ignác (Buda), orvos, egyetemi tanar (X Pozsony, 1773. máj. 11.) 12. x 1840. Csukássi József (Győr), újságíró, műfordító (+ Bp., 1891. máj. 27.) X 1910.Erdey László (Szeged), vegyész, egyetemi tanár, akadémikus (+ Bp., 1970. febr. 21.) 13. X 1865. Csók István (Sáregres), festő (+ Bp., 1961. febr. 1.)
x 1890 . Braun Soma (Kecskemét), tanár, szociológus, a szocdem munkásmozgalom propagandistája (+ 1944) x 1900 Asztalos Gyula (Rákospalota), festő (+ Bp., 1972. ápr. 6.) x 1910 . Kormos Lajos (Székesfehérvár), színész (+ Szeged, 1972. dec. 22.) 15. X 1840 . Lakner József (Győrsziget), tanár, gazdasági író (+ Magyaróvár, 1889. jún. 11.) X 1840 . Fellegi Viktor (Rozsnyó), zenei író, pénzügyminiszteri osztálytanácsos (+ Bp., 1904. dec. 16.) 16. x 1765 Pataki Sámuel (Kolozsvár), Erdély főorvosa (+Kolozsvár, 1824. ápr. 2.) X 1840 . Kassai Vidor (Gyála), színész (+Vác, 1928. júl. 29.) X 1890 . Kner Imre (Gyoma), nyomdász (+koncentrációs táborban, 1944.) 17. x 1890 . Dorogi Imre (Kisújszállás), festő ( +Szeged, 1976. jan. 29.) x 1900 . Bősze Kálmán (Vásárosmiske), erdőmérnök (+ Nagykanizsa, 1969. szept. 22.)
1910 .Joó Sándor (Kecskemét), ref. lelkész (+ Veszprém, 1970. júl. 3.) X 1910 . Filó-Mihályfi Ernőné Fischer Ilona (Miskolc), grafikus (+ Bp., 1986. márc. 8.) x 1920 . Lontay László (Szombathely), műfordító, újságíró (+ Bp., 1975. dec. 6.) 18. X 1865 . Scherffel Aladár (Igló), algológus, mikrobiológus, akadémikus (+ Tihany, 1939. jún. 1.) x 1900 . Mihalik Sándor (Kassa), művészettörténész (+ Bp., 1969. jan. 13.) 19. x 1815 . Saxlehner András (Kőszeg), a Buda környéki keserűvíz-források felfedezője és első tulajdonosa (+ Bp., 1889. máj. 24.) x 1910,. Demjén József (Hódmezővásárhely), fotóriporter, könyvkiadó (+ SZU, 1943.) +1970 . Révay József (Kecskemét), író, irodalomtörténész, egyetemi tanár (X uo., 1881. nov. 22.) + 1980 . Szerencsés József (Újvidék), újságíró, az Újvidéki Televízió magyar adásának egyik első munkatársa, majd tartományi tájékoztatási miniszterhelyettes (X Temerin, 1922. jún. 16.) 20. X 1765 Handler Jakab (Kismarton), építész (+ ?) X 1865 . Hudacsek József (Brünn), gépészmérnök (+ Bp., 1951. nov. 18.) x 1890 Botyánszki Pálné (Békéscsaba), textilmunkás, szerkesztő, a munkásmozgalom harcosa (+ Bp., 1956. febr. 23.) X 1900 . Badics József (Bp.), mezőgazdasági szakíró (+ Bp., 1945. máj. 5.) x 1915 . Bugyács Imre (Mór), bányász, a kommunista mozgalom mártírja (+ Németország, 1945.) 21. x 1865 . Kenyeres Balázs (Brassó), igazságügyi orvostani kutató, egyetemi tanár, akadémikus (+ Bp., 1940. febr. 10.) X
22. X 1440. V. László (Komárom), magyar és cseh király (+ Prága, 1457. nov. 23.) x 1765. Szentgyörgyi József (Aranyos), orvos, természettudós, nyelvész (+ Debrecen, 1832. jan. 1.) x 1910. Kohdn György (Gyulavári), festő (+ Gyula, 1966. dec. 16.) X 1910. Rdkosy Zoltán (Sepsiszentgyörgy), festő (+ Bp., 1971. máj. 20.) x 1910. Kovács György (Kolozsvár), színész (+Bukarest, 1977. nov. 9.) 22. + 1980. Kek Zsigmond (Kossá István) (Újvidék), református lelkész, nyelvművelő, az 1940-es évek II. felében a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség egyik vezetője (x Cservenka, 1907. jan. 27.) 23. x 1740. Korabinszky János Mátyás (Eperjes), szerkesztő térképész, könyvkereskedő (+ Pozsony, 1811. jún. 23.) x 1815. Kun Tamás (Felsőnyárád), orvos, egészségügyi szervező (+ Miskolc, 1894. jan. 6.) 24. x 1900. Kardos Pál (Debrecen), irodalomtörténész, tanár (+ uo., 1971. júl. 2.) 25. x 1900. HontiLajos(Kunszentmiklós),építőmunkás, a munkásmozgalom harcosa (+ Dachau, 1944.) x 1930. Rózsa Éva íSzeged), pedagógus, egyetemi adjunktus (+ uo., 1975. dec. 19.) 26. x 1900. Györgyi Géza (Bp.), orvos, radiológus (+ Bp., 1975. aug. 30.) + 1970. Szántó Tibor (Bp.), író (X Pécs, 1928. jan. 29.) 27. x 1840. Madarassy László (Izsák), író és utazó (+ Kispest, 1893. okt. 2.) x 1865. Kecskeméti Lipót (Kecskeméti, a zsidó irodalom történésze, bibliakutató rabbi (+ Nagyvárad, 1936. jún. 8.) + 1865 .Jósika Miklós (Drezda), író, akadémikus (X Torda, 1794. ápr. 28.) x 1890. Hamvas Endre (Piszke), csanádi püspök, kalocsai érsek(+ Kalocsa, 1970. ápr. 3.) + 1960. Asbóth Oszkár (Bp.), mérnök, a helikopter magyar továbbfejlesztője (x Pankota, 1891. márc. 31.) 28. X 1865. Baross Károly (Deménd), gazdasági szakíró, borászati szakember (+ Bp., 1905. jan. 3.) x 1910. Ficzere LíÍ5z/ó(Miskolc), autodidakta festő f + uo., 1967. máj. 15.) x 1910. Török Júlia (Bp.), újságíró, a munkásmozgalom harcosa (+ Bp., 1971. nov. + 1965. Riesz Frigyes (Bp.), matematikus, egyetemi tanár, akadémikus (X Győr, 1880. jan. 22.) 29. x 1840. Némethy Lajos (Buda), egyháztörténész (+ Nyitrabajna, 1917. okt. 8.) MÁRCIUS 1. X 1740. Darvas Ferenc (?), politikus, író (+ Buda, 1810. márc. 3.)
x 1865. Károlyi Mór (Szentes), fogorvos ( + Terezin, 1945. mái.) X 1900. Bányai Károly Géza (Hatvan), gyógyszerész, szakíró (+ New York, 1976. júl. 11.) X 1920. Simon Mária Anna (Bp.), könyvtáros (+ Bp., 1968. szept. 11.) 2. x 1900. Vásárhelyi Zoltán (Kecskemét), kóruskarnagy, zeneszerző, főiskolai tanár (+ Bp., 1977. jan. 27.) X 1910. Benkhardt Ágost (Bp.), építész (+ Bp., 1967. jún. 1.) X 1910. Kelen Dóra (Szucsány), színész, előadóművész, a munkásmozgalom harcosa (+ Bp., 1973. júl. 13.) x 1930. Borbély Gyula (Miskolc), karmester (+ Bp., 1981. ápr. 29.) 3. x 1815. Márki József (Kecskemét), tanár, bibliográfus, pedagógiai író (+ Bp., 1888. júl. 4.) x 1920. Szedő Lajos (Bp.), színész (+ Bp., 1965. szept. 12.) + 1940. Hekler Antal (Bp.), művészettörténész, régész, egyetemi tanár, akadémikus (x Bp., 1882. febr. 1.) + 1985. Scheiber Sándor (Bp.j, orientalista, hebraista, történész, irodalomtörténész (x Bp., 1913. júl. 9.) 4.x 1840. Bajza Jenő (Pest), költő, drámaíró, műfordító (+ Pest, 1863. okt. 28.) x 1890. Brisits Frigyes (Máza), irodalomtörténész, tanár, cisztercita szerzetes, akadémikus (+ Vác, 1969. dec. 7.) 5. x 1915. Kilián József (Pesterzsébet), a munkásmozgalom harcosa, kőműves, építésügyi miniszterhelyettes (+ Bp., 1974. júl. 16.) x 1920. Martinovszki Ferenc (Kesztölc), a francia ellenállás résztvevője (+ Franciaország, 1942. máj.) 6. X 1890. Ohmann Béla (Bp.), szobrász (+ Bp., 1968. márc. 21.) X 1915 Bán Endre (Bp.), szülész-nőgyógyász, onkológus (+ Pécs, 1972. szept. 4.) 8. x 1890. Medveczky Gyula Medárd (Gyöngyös), ferencrendi pap tanár (+ De Witt, USA, 1966. szept. 3.) x 1920. Gozmány Gvörgj^Bp.), színész (+ Bp., 1973. febr. 10.) 9. X 1865. Hittrich Ödön (Komárom-Újszőny), pedagógus, klasszikafilológus (+ Bp., 1950. jan. 24.) x 1900. Varga Albert (Bp.), festő ( + Párizs, 1940. ápr.) x 1910. Horváth Tibor(Rp.), orientalista, régész, művészettörténész (+ Bp., 1972. márc. 31.) x 1910. Lénárd Sándor(Bp.), orvos, költő, író, műfordító (4- Dona Emma, Brazília, 1972. ápr. 13.) 10. x 1890. Zolnai fié/<j(Székesfehérvár), irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus (+ Bp., 1969. máj. 26.) X 1900. Káldor Gjörgj(Bp.), újságíró (+ Bp., 1958.jan. 16.)
x 1900. Fazekas Erzsébet (Bp.), történész, egyetemi tanár (+ Bp., 1967. máj. 27.) 11. X 1900. Klimkó Dezső (Szeged), orvos, egyetemi tanár (4- Bp v 1972. jún. 4.) x 1915. Pesold Ferenc (Újpest), író, újságíró (+ Bp., 1974. máj. 2.) 12. x 1865. Tutsek Anna (Kolozsvár), író (+ Bp., 1944. d e c . 17.) X 1915. Dénes Vera (Bp.), g o r d o n k a m ű v é s z , főiskolai
tanár ( + B p . ,
1970.
márc.
16.)
x 1920. Jóna Gábor (Hajdúnánás), röntgenológus (4- Debrecen, 1968. febr. 23.) 4- 1970. Csatkai Endre (Sopron), művészettörténész (X Darufalva, 1896. aug. + 1985. Ormándy Jenő (Philadelphia), karmester (x Bp., 1899. nov. 18.) 13. x 1840. Náday Ferenc (Pest), színész, rendező (+ Bp., 1909. ápr. 14.) X 1865. Aczel Endre (Ungvár), újságíró (+ Bp., 1935. jún. 11.) X 1865. Réthy Laura (Nagykőrös), színész (+ Miskolc, 1938. jul. 31.) 14. x 1900. Kiss Lajos (Zombor), népzenekutató, zenepedagógus (+ Bp., 1982. máj. 18.) 15. x 1865. Komjáthy János ( Pázmánd), színész, s z í n i g a z g a t ó ( + ?)
1915. Debrőczi Tibor (Bp.), b e l g y ó g y á s z , kardiológus (+ Bp., 1975. dec. 30.) + 1965. Kniezsa István (Bp.), nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus (x Trsztena, 1898. dec. 1.) 16. X 1910. Földes Ferenc (Beszterce), művelődéspolitikus, filozófiai író (+ Ukrajna, 1943. jan. 13.) X 1920. Csenki Sándor (Püspökladány), cigánykutató (+ Dunapataj, 1945. jan. 19.) X 1920. Kis István (Tiszakarád), karnagy (+ Bp., 1986. máj. 18.) 17. x 1840. Bezerédj Pál (Sopron), akadémikus, nagy szerepe volt a selyemhernyó-tenyésztés fellendítésében (+ Hidja, 1918. jan. 21.) X 1915. Breitner János (Bezdán), zeneszerző, énekművész (+ Bp., 1981. febr. 16.) 18. x 1815. Ballagi Mór (Inócz), teológus, nyelvész, szótáríró, akadémikus (+ Bp., 1891. szept. 1.) X 1865. Neumann Károly (Bp.), közgazdász, jogász (+ Bp., 1944.) X 1900. Győry Dezső (Rimaszombat), költő, író, újságíró (+ Bp., 1974. febr. 1.) X 1915. Kálmán András (Bp.), orvos, a munkásmozgalom harcosa (+ Bp., 1950-es évek) x 1930. Somogyi Sándor (Bp.), irodalomtörténész (+ Bp., 1969. szept. 25.) 19. x 1900. Darkó István (Szentendre), X
i r o , újsá-
gíró (+ Bp., 1972. aug. 6.) 20. x 1740. Fleischhacker János (Galgóc), ügyvéd, jogi író, jogakadémiai tanár (4- Ürmény, 1803. jan. 17.^
X 1900. Hornyánszky Károly (Bp.), orvos, ellenálló, a szovjet felderítés segítője a
felszabadító harcok idején (Alba Regia), (+ Bp., 1976. márc. 7.) X 1915. Bodó László (Sásd), pedagógus (+ Pécs, 1975. máj. 19.) x 1915. Cserhát József (Balsa), költő, szerkesztő (+ Románia, 1969. aug. 8.) 21. x 1900. Imre Lajos (Litke), kémikus, egyetemi tanár (+ Debrecen, 1974. szept. 22.)
x 1915. Filep Imre (Nagyszeben), unitárius helyettes püspök (+ Bp., 1970. dec. 16.)
X 1940. Kopár Ferenc (Pécs), építészmérnök (+ Bp., 1968. szept. 24.) 22. x 1765.Falkoner József Ferenc (Buda), festő (+ uo., 1808. OKt. 23.) X 1900. Weigl Ernő (Budjevina), vaskohómérnök (+ Bp., 1975. márc. 8.) 23. X 1865. Balkay Béla (Nagyszombat), jogász, bányajogi szakíró (+ Bp., 1917. jún. 18.)
X 1865. Brájjer Lajos (Becskerek), lapalapító és nyomdatulajdonos, a Torontal c. magyar nyelvű napilap főszerkesztője (+Becskerek, 1943. dec. 1.) X 1900. Pápa József (Bp.), költő (+ 1940-es évek) + 1900. Zsolnay Vilmos (Pécs), keramikusművész, nagyiparos (X Pécs, 1828. ápr. 19.) 24. X 1840. Herczegh Mihály (Hódmezővásárhely), jogász, egyetemi tanár (+ Bp., 1926. márc. 25.) x 1890.Jakus Kálmán (Endrőd), testnevelőtanár, a magyar íjászsport úttörője (+ Bp., 1959. aug. 21.) X 1890. Varga Gyula András (Bp.), altábornagy, a munkásmozgalom harcosa (+ Bp.,,1959. aug. 25.) X 1900. Vidos Zoltán (Arad), építészmérnök (+ Bp., 1975. dec. 25.) x 1910. Sinkó Károly (Bp.), festő, grafikus (+ Bp., 1967. ápr. 2.) X 1910. Ortutay Gyula (Szabadka), művelődéspolitikus, néprajztudós, akadémikus, miniszter (+ Bp. 1978. márc. 22.) 25. x 1765. Mátyási József (Izsák), költő, ügyvéd (+ Kecskemét, 1849. jan. 5.) X 1890.Jacobi Andorné Székács Jolán (Bp.), pszichológus (+ Zürich, 1973. ápr. 1.) x 1900.Jakab Mihály (Kaba), belgyógyász, laboratóriumi orvos (+ Bp., 1975. márc. 5.) 27. X 1910. Peéry Rezső (Pozsony), író, újságíró (+ Stuttgart, NSZK, 1977. nov. 11.)
x 1910. Lőrincz Pál (Pécs), hárfaművész (+ Bp., 1986. jan. 8.) x 1915. NagypálLászló (Kiskunhalas), operaénekes, énektanár (+ Bp., 1982. aug. 9-) 29. X 1865. Pollák Antal (Szentes), feltaláló, (+ Bp., 1943. márc. 30.) 30. X 1815. László Károly (Kecskemét), mérnök (+ Bátya, 1893. máj. 4.) 31. X 1865. Salamon Henrik (Hőgyész),
x x x X x
fogorvos, a hazai fogszabályozás úttörője (+ Bp., 1944. júl. 15.) 1890. Főmet Béla (Párizs), orvos, egyetemi tanár (+ Debrecen, 1966. jún. 21.) 1900. Páter Károly (Kolozsvár), talajvegyész, egyetemi tanár (+ Bp., 1964. marc. 14.) 1900. Szabó Lőrinc (Miskolc), költő (+ Bp., 1957. okt. 3.) 1915. Szutrély Gyula (Bp.), gyermekorvos, kórházi főorvos (+ Bp., 1960. dec. 8.) 1920. Bakky Sándor (Jászberény), festő (+ Bp., 1965. jan. 6.)
9.
10. ÁPRILIS 1. x 1840. Szilágyi Dezső (Nagyvárad), politikus, egyetemi tanár, akadémikus, miniszter (+ Bp., 1901. júl. 31.) x 1865. Zsigmondy Richárd (Bécs), Nobel-díjas kémikus (+ Göttingen, 1929. szept. 23.) X 1900. Bene Géza (Csaca), festő, grafikus (+ Bp., 1960. mái. 22.) 2. X 1910. Csizmadia Gyula (Pécs), bányász, a partizánmozgalom mártírja (+ Sopronkőhida, 1944. nov. 4.) + 1980. Csohány Kálmán (Bp.), grafikus (X Pásztó, 1925. jan. 31.) 3. X 1890. György Lajos (Marosvásárhely), irodailomtörténész, akadémikus (+ Kolozsvár, 1952. dec. 31.) x 1915. Olasz Erzsi (Marosvásárhely), színész (+ Eger, 1969. dec. 12.) x 1930. Martos László (Miskolc), növényfiziológus, egyetemi adjunktus (4- Bp., 1957. máj. 2.) 4. x 1890. Nemecz József (Berettyószéplak), a munkásmozgalom résztvevője, a fehérterror áldozata ( + Eger, 1920. júl. 29.) x 1920. Keresztessy Kreutz Hédy (Balassayarmat), énekesnő (+ Bp., 1974. jún.
f
8.)
+ 1970. Dobrovits Aladár (Bp.), művészettörténész, egyiptológus, muzeológus, egyetemi tanar (x Bp., 1909. okt. 15.) + 1980. Pernye András (Bp.), zenetörténész, zenekritikus (x Újpest, 1928. nov. 19.) 5. x 1765. Schmidt János György (Pest), matematikus, egyetemi tanár (+ Pest, 1837 után) x 1840.Hajnik Imre (Pest), jogtörténész, akadémikus (+ Bp., 1902. aug. 3.) 6. X 1815. Volkmann Róbert (Lommatzsch, Szászország), zeneszerző (+ Bp., 1883. okt. 29.1 + 1970. Nagy Czirok László (Kiskunhalas), néprajzkutató (X Kiskunhalas, 1883. aug. 4.) 7. x 1865. Buday Béla (Pécs), mérnök, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet elnöke (+ Bp., 1944.)
12.
13.
x 1865. Deér Endre (Pusztavarsány), gyógyszerész (+ Bp, 1938. okt. 31.) x 1865. Réz Géza (Sei mecbánya), bányamérnök (+ Bp., 1936. febr. 29.) X \S65.Jankovits Gyula (Bp.), szobrász (+ Pomáz, 1932. dec. 23.) X 1890. Farczády Elek (Marosvásárhely), történész, levéltáros, középiskolai tanár (+ uo., 1974. febr. 5.) x 1890. Péchy-Horváth Rezső (Krapina), író, újságíró (+ Bp., 1969. máj. 21.) x 1910. Géczy József (Bp.), költő, ifjúsági író (+ Bp.,1968. dec. 5.) X 1790. Ungár Anikó (Kapnikbánya), az erdélyi színészet úttörője (+ Kolozsvár, 1862. dec. 25.) X 1900. Kovács György (Bp.), orvos, műfordító (+ Bp., 1965. júl. 31.) x 1900. Okályi Iván (Gádoros), kertész, egyetemi tanár (+ Bp., 1968. nov. 16.) X 1815. Römer Flóris Ferenc (Pozsony), régész, művészettörténész, egyetemi tanár, akadémikus (+ Nagyvárad, 1889. márc. 8.) X 1890. Monszpart László (Csákópuszta), sebészorvos (+ Kiskunhalas, 1955. márc. 28.) X 1900. Vitális Sándor (Selmecbánya), geológus, egyetemi tanár (+ Bp., 1976. jún. 21.)
x 1930. Mikusik Árpád (Bp.), újságíró, szerkesztő (+ Bp., 1976. szept. 3.) 14. X 1890. Faragó Gy«7íi (Tiszaroff), gépészmér5nök, hőtechnikus (+ Bp., 1959. szept. ') x 1915. Kolozsi Tibor (Szabadka), újságíró és szépíró, Szabadka sajtótörténetének kutatója (+ Szabadka, 1980. nov. 7.) 15. x 1920. Gábor Márton (Nagyvárad), kiadói igazgató (+ Bp., 1976. dec. 3.) 16. X 1915. Basüides Ábns (Vágújhely), filmrendező (+ Bp., 1968. jún. 4.) + 1970. Vád Mihály (Hanoi, Vietnam), költő, író (X Nyíregyháza, 1924. dec. 25.) 4- 1970. Veres Péter (üp.), író, publicista, politikus (X Balmazújváros, 1897. jan. 6.) 17. X 1790. Péterfi Károly (Sóvárad), református pap, tanár, filozófus, akadémikus (+ Marosvásárhely, 1873. jan. 23.) 18. x 1840. Szamosi János (Kolozsvár), klasszikafilológus, egyetemi tanár (+ uo., 1909. ápr. 27.) + 1940. Ady Lajos (Bp.), irodalomtörténész, pedagógiai író (x Érmindszent, 1881. jan. 29.) 19. + 1890. Orbán Balázs (Bp.), író, néprajzi gyűjtő, akadémikus (x Lengyelfalva, 1829. febr. 3.) X 1910. Pórffy György (Bp.), hiv. katona, a katonai ellenállás harcosa. A Magyar Néphadsereg egyik vezetője, a személyi kultusz áldozata (+ Bp., 1950. aug. 19.) 20. x 1865. Lévay Lajos (Szeged), közgazdasági író (+ Bp., 1949. okt. 31.)
21.
22. 23.
24. 25.
26.
27. 28.
29.
30.
x 1890. Velics László (Drezda), diplomata (+ Kál, 1953. febr. 23.) X 1915. Gyulai Ernő (Bp.), belgyógyász (4- Bp., 1977. nov. 10.) X 1900, Pataky Károly (Bp.), a magyar sportújságírás egyik megalapítója (4- Bp., 1963. máj. 1.) X 1900 Milasovszky Béla (Szomolnok), bányamérnök, egyetemi tanár ( 4- Bp., 1973. júl. 30.) x 1890. Romwalter Alfréd (Sopron), vegyész, műegyetemi tanár, akadémikus (4- uo., 1954. szept. 7.) x 1840. Szász Béla (Nagyenyed) , költő, műfordító, egyetemi tanár, akadémikus (4- Kolozsvár, 1898. iúl. 7.) X 1865. Bárd Ferenc (Miskolc), zeneműkiadó (4- Bp., 1935. jún. 15.) X 1930. Pesovár Ferenc (Herend), tánc- és zenefolklorista, múzeológus (4- Veszprém, 1983. febr. 27.) x 1865. Gyalus László (Gyepúfüzes), építész (4- Bp., 1941. febr. 23.) x 1815. Markusovszky Lajos (Csorba), orvos, egészségügyi szervező, akadémikus (4- Abbázia, 1893. ápr. 21.) x 1910. Vető József (fi^.), újságíró, szerkesztő (4- Bp., 1977. okt. 24.) x 1765. Tibolth Mihály (Szombathely), levéltáros (4- 1833. ápr. 5.) x 1840. Margitay Dezső (Újfehértó), író (4- Rákospalota, 1898. jún. 7.) 4- 1940. Magyari Imre (Bp.), cigányprímás (X Debrecen, 1894. szept. 10) x 1865. Szalay Gyula (Böhönye), múzeológus (+ Bp., 1937. febr. 12.) x 1910. Páros György (Tamási), nemzetközi sakknagymester (4- Bp., 1975. dec. 17.) 4- 1965. Devecseriné Guthi Erzsébet (Bp.), író, műfordító (x Bp., 1892. aug. 28.) x 1865.Jankovich Béla (Pest), elméleti közgazdász, akadémikus, miniszter (4- Bp., 1939. aug. 5.) x 1890. Racskó István (Csömör), festő (4Grocka, 1914. dec. 7.) x 1900. Götz Gusztáv (Bp.), evezős, Európabajnok (4- Bp., 1970. jan. 23.) x 1910. Lux Géza (Bp.), építészmérnök (4- Asch, 1945. ápr. 25.) 4- 1950. Rudas László (Bp.), filozófus, egyetemi tanár, akadémikus (x Sárvár, 1885. febr. 21.) X 1890. Lakatos Géza (?), v e z é r e z r e d e s , m i niszterelnök (4- Adélaide, Ausztrália, 1967. máj. 24.) 4- 1965. Lyka Károly (Bp.), művészettörténesz (x Pest, 1869. jan. 4.)
MÁJUS 1. x 1890. Gábor Jenő (Bp.), író, filmújságíró (4- Bp., 1944.) x 1890. Kukán Géza (Érsekújvár), festő, grafikus (4- Bp., 1934. jan. 28.)
4- 1900. Munkácsy Mihály (Endenich, Németország), festőművész (X Munkács, 1844. febr. 20.) X 1930. Babos Tibor (Gót^, pedagógus (4- Zalaegerszeg, 1975. febr. 3.) 4. X 1920. Nyárády Gulyás Jenő (Bp.), festő (4- 1970. nov.) 5. X 1865. Baracs Marcell (Pest), ügyvéd, jogi író (4- Bp., 1933. aug. 21.) x 1900. Háy Gyula (Abony), drámaíró, műfordító (4- Ascona, Svájc, 1975. máj. 7 -) X 1915. Kolta Ferenc (Boldo^asszonyfa), irodalomtörténész, foiskolai tanár (4- Pécs, 1973. jún. 11.) 8. x 1815. Lovassy László (Nagyszalonta), jogász, az országgyűlési ifjak egyik vezetője (4- uo., 1892. jan. 6.) x 1840. Kupcsay János (Berzevice), faszobrász (4- Brassó, 1910. mái. 12.) X 1900. Fekete Napi Antal (Szentes), történész, levéltaros (4- Bp., 1969. júl. 16.) x 1920. Ösz-Szabó János (Zenta), földmunkás, a kommunista mozgalom vértanúja (4- Sopronkőhida, 1944. nov. 4.) X 1920. Pálos György (Bp.), színész (4- Bp., 1970. jan. 3.) 10. X 1900. Rácz Gyula (Bors), állami gazdasági igazgató (4- Bp., 1974. márc. 21.) X 1920. Halmi László (Szatmárnémeti), operaénekes (4- Bp., 1975. okt. 28.) 1 1 . x 1900. Mészáros Gábor (Potok, Lengyelország), dietetikus, orvos (4- Miskolc, 1968. nov. 15.) 12. x 1910. Paku Imre (Hódmezővásárhely), irodalomtörténész, szerkesztő (4- Bp., 1975. ápr. 3.) 13. x 1865. Vályi Sándor (Pest), kúriai tanácselnök, jogi író (4- Bp., 1930-as évek) X 1890. Makkai Sándor (Nagyenyed), erdélyi ref. püspök, egyetemi tanár, író (4- Bp., 1951. júl 19.) 4- 1920. Lóczy Lajos (Balatonfüred), geológus, földrajztudós, egyetemi tanár, akadémikus (x Pozsony, 1849. nov. 4.) 15. X 1840. Kuncze Leó Nándor (Pozsorw), bencés szerzetes, könyvtáros (4- Pannonhalma, 1886. jan. 24.) 16. X 1865. Kelemen Béla (Pest), tanár, nyelvészeti és esztétikai író (4- Székesfehérvár, 1944. júl. 4.) x 1865. Holló Barnabás (Alsóhangony), szobrász (4- Bp., 1917. nov. 2.) 4- 1950. Lukinich Imre (Bp.), történész, egyetemi tanár, akadémikus (x Varjas, 1880. ápr. 4.) 17. x 19C0. Nagyfalusijenő (Szeged), költő, tanár (4- Ukrajna, 1944.) 18. x 1900. Ratkovszky Ferenc (Sopron), gépészmérnök, akadémikus (4- Bp., 1965. márc. 15.) X 1900. Farkas István (Turócszentmárton), író, műfordító, újságíró, tanár ( 4Sväty, Jur, 1975. dec. 23.)
Gábriel András: A kiskörei vízlépcső környezeti hatása, Vida Gábor: A Szigetköz genetikai értékei, Tóth János: A Duna halai es az épülő d u z z a s z t o t tak, Tóth György: A dunai vízlépcsőrendszer es a Szigetköz, Vargha János: A környezeti hatások becslésének alapjai, Molnár István. A Duna Pozsony és Budapest közötti szakaszának folyamatszabályozási kérdései, Bródy András: A bősnagymarosi vízlépcsőrendszer gazdaságosságáról, Ferenci Csaba: A rendszer-környezet kölcsönhatás elemzése energiatermelés esetén és a bós-nagymarosi példa, Kindler József: Lappangások kora, Fleischer Tamás: Gazdaságtalansagi számítások. Mészáros Ferenc: Szégyen vagy dicsőség: a dunai duzzasztógátak a magyar vízgazdálkodásban, Horváth István: Régészeti-történeti értékek mentése a nagymarosi vízi erőmű építésénél, Moskovszky Eva: Megkondul a lélekharang, Endreffy Zoltán: ökológiai konfliktusok etikai megítélese, különös tekintettel a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerre.
A tanulmány a parasztság földért folytatott e századi harcát mutatja be 1948-ig.
Vajay Szabolcs: A johannita rend lovagjai, 1854— 1987. A magyar johannita családtörténeti nyilvántartás. Ordinis Sancti Iohannis in Hungaria thesaurus et corpus. Obedientia Brandenburgensis. Repertórium nistoricum familarum quibus milites procedent. München, 1987. (Csak magyar nyelven.)
Vidra Szabó Ferenc: A könyvtáros pálya egy szociológiai vizsgálat tükrében. Kiadja az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Bp., 1988. 136 old.
Vajda Sándor: Budapest tegnap. Gondolat, 1989. 261 old. Varga Imre: Szülőföldem, Csallóköz. Pro Memoria. Európa, Bp., 1989. 416 old. Földrajzi, történelmi, demográfiai, művészettörténeti, néprajzi és helyismereti tudnivalókat mond el erről a kevéssé ismert vidékről. Vámbéry Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása. Holnap, Bp., 1989. 408 old. Várady József: Tiszáninnen református templomai. Előszó: Kürti László. Kiadja a Borsodi Református Egyházmegye. Miskolc, 1989. 444 old. Várkonyi Endre: Akié a föld... Századunk kezik. Akadémiai, Bp., 1989. 68 old.
Avar kori övveret,
Vrag (Hornyák
emlé-
László
Veress Sándor: Moldvai gyűjtés. Szerk.: Berlász Melinda és Szalay Olga. Magyar Népköltségi Gyűjtemény, XVI. kötet. Sorozatszerkesztő: Voieh Vilmos. Múzsák Kiadó, Bp., 1989. 421 old. Voigt Vilmos: Előszó, Veress Sándor: Elöljáró szavak, Berlász Melinda-Szalay Olga: Szerkesztői előszó, Szalay Olga: Térkép Veress Sándor moldvai gyűjtésenek állomásairól, Dallamok, A trunki csángó magyarok betlehemes játéka, Veress Sándor: Helyszíni naplójegyzetek, Mutatók, 64 eredeti fényképfelvétel. Végh Antal: Hortobágyi mesterségek. A fotókat készítette: Kékesdy Károly. Népszava, Bp., 1989. 147 old. Viczián Antal: Meghaltak a Donnál. Sebészként a háborúban. Kiadja a szerző. Bp., 1989. 332 old.
Viga Gyuláné-Sasvári Olga: A nyírlugosi kovácsmesterség szakszókincse. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok, 40. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke és az MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1988. 71 old. Vollein József: A körön kívül. Interjú a 94 éves vitéz Csóré Áronnal. Notesz-sorozat, 2. KLTE Debrecen, 1989.48 old. Zalai népi művészet. Katalógus. Szerk.: Bíró László, Török András. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Zalaegerszeg, 1989. 86 old. Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből, 1945-1949. Nemzetiségi füzetek, 7. Akadémiai, Bp., 1989. 142 old. Zolnay László-Marosi Ernő: A budavári szoborlelet. Fotó: Bakos Margit és mások. Corvina, Bp., 1989. 175 old.
rajza)
Ferencesek Szécsényben Szabó Sándor felvétele
-
MTI
A Nógrád megyei Szécsénybe 1334-ben Szécsényi Tamás telepítette be a ferenceseket, akik 1950-ig élték itt mindennapi életüket. Negyven év után ismét visszatértek utódaik a J é z u s szíve változásai" templom plébánia-kolostor részébe. Négy Ferenc-rendi barát: Orbán Márk rendfőnök, Boros Gyevi László,Tóth Vince, Gosztonyi Kandid segeakezik a több mint 4000 hívőnek a papi területen, s az iskolákban heti 32 órában a hitoktatásban. A püspöki hatalom alól kivont rend jelszava: „Ne csak saját magadnak élj, másoknak is javára válj".
17. X 1790. Bitmez Lajos (Ják), prépost, matematikus, akadémikus (+ Nagykanizsa, 1871. jún. 28.) x 1890. Tabéry Géza (Nagyvárad), író, újságíró ( + u o . , 1958. jan. 6.) X 1910. Majerszky Béla (Árvaváralja), bányamérnök (+ Bp., 1972. márc. 7.) x 1910. Dercsényi Dezső (Vác), művészettörténész (+ Bp., 1987. jún. 22.) 18. + 1565. Wolfgang Lazius (Bécs), orvos, történetíró, kartográfus (X Bécs, 1514.) x 1890. Matány Antal (Bp.), színész (+ Bp., 1944. dec. 11.) x 1900. Abonyi Lajos (Földeák), állatorvos, a toxikológia hazai megteremtője (+ Bp., 1978. ápr. 10.) x 1910. Máriafalvi Zoltánné (Budajenó), gyógypedagógus (4- uo., 1976. szept. 3.) + 1965. Szimonidesz Lajos(Bp.), ev. lelkész, művelődéstörténész (X Pusztaföldvár, 1884. nov. 4.) 19. X 1900. Remenyik Zsigmond (Dormánd), író (+ Bp., 1962. dec. 30.) x 1910. Bóka László (Bp.), író, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus (+ Bp., 1964. nov. 1.) X 1915. Thurzó Lajos (Zenta), a jugoszláviai magyar irodalom, sajtó, kultúra és munkásmozgalom kiemelkedő alakja (+ Újvidék, 1950. ápr. 23.) 20. x 1890. Grofcsik János (Papa), vegyészmérnök, egyetemi tanár (+ Bp., 1977. jan. 6.)
x 1890. Csóka József (Máramarossziget), színész (+ Kolozsvár, 1966. ápr. 10.) x 1920. Góby Józsefné (Solt), kiadói főszerkesztő (+ Bp., 1974. febr. 11.) 21. X 1890. Rajka Ödön (Bonyhád), orvos, bőrgyógyász, akadémikus (+ Bp., 1971. )an. 19.) X 1915. Sándor Károly (Bp.), grafikus, karikaturista (+ Bp., 1960. jan. 14.) + 1940. Marczali Henrik (Bp.), történetíró, egyetemi tanár, akadémikus (X Marcali, 1856. ápr. 3.) 23. x 1815. Májer Móric (Szemely), botanikus, tanár (+ Pécs, 1904. ápr. 9.) x 1900. Újvári László (Szeged), újságíró, a munkásmozgalom résztvevője (+ Colombo, Ceylon, 1940. jan. 24.) x 1900. Halászy Jenő (Bp.), építész (4- Bp., 1962. nov. 10.) 24. x 1840. Luga László (Fony), író, lapszerkesztő (+ Eger, 1905. okt. 25.) X 1900. Görömbey Imre (Tiszabercel), szobrász í+ Bp., 1967. nov. 10) X 1900. Vajaa Imre (Bp.), közgazdász, egyetemi tanár, akadémikus (+ Bécs, 1969. aug. 30.) x 1915. Farkas Antal (Bp.), építészmérnök (+ Bp., 1975. jún. 10.) x 1915. Juhász Miklós (Csepel), építészmérnök (+ Veszprém közelében, 1967. márc. 23.)
25. X 1890. Szilvay Kornél (Bp.), gépészmérnök, tűzoltó ezredes (+ Bp., 1957. szept. 8.)
26.X 1815. Litschauer Lajos (Szilsárkány), bányamérnök (+ Bp., 1885. ápr. 4.) X 1840. Fekete Gyula (Varjufalva), bíró, jogi író (4- Bp., 1919.)
X 1900. Diószeghy Dániel (Nagymogyorós), kohómérnök, egyetemi tanár (+ Bp., 1970. dec. 25.) 27.+ 1970. Papp Simon (Bp.), geológus, egyetemi tanar, akadémikus (X Kapnikbánya, 1886. febr. 14.) 29. X 1910. Vásárhelyi Magda (Nagyenyed), zongoraművész, zenetanár (+ Bp., 1972. ápr. 5.) x 1915. Kurimay Pál József (Mezőkövesd), orvos-alezredes, sebész (+ Bp., 1973. nov. 24.) 30. X 1900. Vezekényi Ernő (Magyaróvár), növénynemesítő (+ Kecskemét, 1973. júl. 12.) AUGUSZTUS 1. x 1640. Auer János Ferdinánd (Pozsony), előkelő nemes polgár héttoronyi rabságában írt naplója jeles történelmi forrás! (+ Pozsony, 1698) x 1690. Mikes Kelemen (Zágon), a „Törökországi levelek" írója (+ Rodostó, 1761. okt. 2.) x 1865. Muzsnay Géza (Keresed), erdőmérnök (+ Árad vm., 1935. nov. 19.) x 1865. Tauszk Ferenc (Pest), orvos (+ Bp., 1915. okt. 31.) 2. x 1900. Gergely Tibor (Bp.), festő, grafikus (+ New York, 1978. jan. 13.) X 1900. Kopp Jenő (Bp.), művészettörténész ( + B p . , 1977. jan. 13.) 3. x 1900. Fekete Lajos (Újnémet), költő, újságíró, jogász (+ Bp., 1973. júl. 10.) X 1900. Gartner Pál (Szelepcsény), ideggyógyász (+ Bp., 1975. márc. 6.) 4. X 1815. Sujánszky Antal (Pest), író, költő, szerkesztő, esztergomi kanonok (4- Esztergom, 1906. aug. 13.) X 1890. Fehér Géza (Kunszentmiklós), régész (+ Bp., 1955. ápr. 10.) X 1900. Feher Pál (Bp.), operaénekes (+ Bp., 1959. febr. 7.) 5. x 1890. Vásáry József (Debrecen), politikus (+ Bp., 1975. máj. 9.) 7. x 1815. Seyler Károly (Buda), zeneszerző, egyházi karnagy (+ Esztergom, 1882. dec. 10.) X 1920. Radnai György (Szurdokpüspöki), operaénekes (+ Bp., 1977. ápr. 4.) 8. x 1790. Kölcsey Ferenc (Sződemeter), költő, kritikus, politikus, akadémikus (+ Cseke, 1838. aug. 24.) X 1900. Zipernovszky Mária (Bp.), hegedűművész (+ Bp., 1974. okt. 3.) x 1920. Békés György (Szolnok), nőgyógyász (+ Bp., 1969. máj. 16.)
9. X 1890. Jemmtz Sándor (Bp.), zeneszerző, esztéta, zenekritikus (+ Balatonföldvár, 1963. aug. 8.) x 1890. Plank Jenő (Pozsony), kémikus, műegyetemi tanár, akadémikus (+ Bp., 1974. nov. 12.) x 1915. Bamberger Károly (Bp.), állatorvos, mikrobiológus (+ Bp., 1972. okt. 14.) + 1950. Schöpflin Aladár (Bp.), irodalomtörténész, kritikus, író, műfordító, akadémikus (x Maniga, 1872. okt. 4.) 10. x 1840. Hornig Károly (Buda), bíboros, veszprémi püspök, akadémikus (+ Esztergom, 1917. febr. 9.) x 1900. Dombay János (Veszprém), ősrégész (+ Pécs, 1961. márc. 24.) 11. X 1815. Fest Vilmos (Jaroszlav), mérnök, akadémikus (+ Sopron, 1879. márc. 11.) X 1890. Balogh Ernő (Nagyszalonta), orvos, egyetemi tanár, akadémikus (+ Bp., 1964. nov. 24.) X 1920. Sőtér Erik (Bp.), kiadói szerkesztő (+ Bp., 1970. szept. 15.) 12. x 1920. Stoll Loránd (Tata), bányamérnök (+ Miskolc, 1976. jan. 7.) 13. X1740. Pankl ,Máté (Oszlop), mezőgazdász, jezsuita (+Pozsony, 1798. márc 23.) + 1865. Semmelweis Ignác (Bécs), orvos (x Buda, 1818. júl. 1.) X 1915. Márkus-Szoyer Ily (Bp.), énekesnő (+ Bp., 1945. jan. 12.) 14. X 1690. Sayghó Benedek (Nagyszombat), főapát, hitszónok (+ Pannonhalma, 1768. jan. 15.) 15. X 1790. Orosz József (Kőszeg), publicista (+ Versailles, 1851. jan. 13.) X 1840. Zsutai János (Tiszanána), költő (+ Pest, 1871. ápr. 24.) X 1890. Hunyady Sándor (Kolozsvár), író ( + B p . , 1942. okt. 12.) X 1910. Lutter Tibor (Bp.), irodalomtörténész (+ Bp., 1960. jún. 9.) X 1915. Huzella Elek (Bp.), zeneszerző (+ Bp., 1971. dec. 15.) 17. x 1865. Némethy Géza (Tiszapolgár), klaszszika-filológus, egyetemi tanár, akadémikus (+ Bp., 1937. márc. 15.) X 1900. Szentgyörgyvári Lajos (Keszthely), mezőgazdasági mérnök, tanár (+ Pécs, 1976. jún. 29.) 18. x 1865. Zoltán Ákos (Magyarigen), kertész (+ Nagybánya, 1916. szept. 11.) x 1910. Czegledy István (Nagysalló), ref. lelkész, teológiai tanár (+ Bp., 1966. dec. 1.) x 1910. Túrán Pál (Bp.), matematikus, egyetemi tanár, akadémikus (+ Bp., 1976. szept. 26.) 19. X 1890. Frank Frigyes (Bp.), festő ( + B p . , 1976. okt. 24.) 20. x 1890. Fodor Gyula (Bp.), zenekritikus, zenei író, szerkesztő (+ Bp., 1948. márc. 5 -) X 1915. Gelei Gábor (Árkos), biológus, főiskolai tanár (+ Bp., 1952. aug. 23.)
X 1915. Szokolszky István (Besztercebánya), pedagógus, főiskolai tanár (+ Bp., 1968. febr. 22.) 21. + 1690. Teleki Mihály (Zernyest), erdélyi kancellár (x Nagyvárad 1634.) + 1910. Székely Bertalan (Mátyásföld), festő (x Kolozsvár, 1835. máj. 8.) 22. x 1865. Cenner Lajos (Magyaróvár), egyházi író, publicista, szerkesztő (+ Bp., 1917. ápr. 20.) x 1910. Felvinczi Takáts Alice (Bp.), hegedűművész, hegedűtanár (+ Bp., 1986. jún. 15.) X 1910. Bánhidi Andor (Szatmárnémeti), festő és grafikus (+ Bp., 1964. szept. 25.) X 1915. Gyulai-Gaál Ferenc (Bp.), zeneszerző, karnagy (+ Bp., 1981. jan. 31.) 24. X 1910. Tar István (Újpest), szobrász (+ Bp., 1971. okt. 3.) 25. X 1890. Schwartz Elemér (Vasvörösvár), nyelvész, egyetemi tanár (+ Wúrzburg, NSZK, 1962. jan. 21.) + 1940. Pethő Sándor (Balatonfüred), publicista, történész, a Magyar Nemzet alapítója (X Pásztori, 1885. márc. 1.) 27. x 1890. Salamon József (Dombóvár), újságíró (+ Bp., 1974. nov. 16.) 29. X 1900. Fellner Ferenc orvos, operaénekes (+ Bp., 1966. nov. 12.) 30. x 1790. Salamon József (Zilah), tanar. iro (+ uo„ 1871. márc. 19.) x 1890. Reményik Sándor (Kolozsvár), költő, szerkesztő (+ uo., 1941. okt. 24.) x 1890. Marschalkó Rózsi (Nagyszombat), operaénekes (+ Bp., 1967. jún. 29.) X 1920. Szabó György (Nagybecskerek), eszszéíró, festő (+ Újvidék, 1963. jún. 14.) + 1960. Szőnyi István (Zebegény), festő (x Újpest, 1894. jan. 17.) 31. x 1765. Besse János Károly (Ógyalla), utazó, Kaukázus és Kelet-Ázsia kutatója (+ Pest, 1838.) + 1890. Szabó Károly (Kolozsvár), történész, bibliográfus, egyetemi tanár, akadémikus (x Köröstarcsa, 1824. dec. 17) X 1900. Sedlmayer E. Curt (Szarvkő), növénybiológus, akadémikus (+ Bécs, 1965. máj. 1.) SZEPTEMBER x 1665. Bercsényi Miklós (Temetvény), kuruc főgenerális, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója (+ Rodostó, 1725. nov. 6.) X 1815. Gegus Dániel (Tállya), bíró, jogi író, az első magyar nyelvű Corpus Juris szerkesztője (+ Bp., 1903. okt.) 1. x 1715. Jaszlinszky András (Szina), jezsuita természettudós, egyetemi tanár (+ Rozsnyó, 1783. jan. 1.) x 1740. Csernák László (Pápa), matematikus, fizikus (+ Deventer, Hollandia, 1816. máj. 5.)
x 1840. Bálás Árpád (Oravicabánya), mezőgazdasági szakíró, a Mezőgazdasági Múzeum szervezője és igazgatója (4- Bp., 1905. máj. 3.) X 1865. Bém László (Bp.), élelmiszervegyész (4- Bp., 1937. ápr. 9.) x 1900. Mészáros Andor ( Bp.), építész, szobrász, művészeti íro (4- Melbourne, 1972. máj. 1.) X 1900. Puskás Károly (Dombóvár), üzemgazdász, egyetemi tanár (4- Bp., 1977. okt. 14.) x 1910. OlgyayAladár(Bp.),építész(+ Princeton, 1964.) 2. x 1815. Mosonyi Mihály (Boldogasszonyfalva), zeneszerző, zenei író (+ Pest, 1870. okt. 31.) x 1900. Tangl Harald (Bp.), állatfiziológus (4- Bp., 1971. dec. 31.) 3. x 1815. Kállay Ödön (Napkor), politikus (4- Kiscser, 1879. aug. 5.) x 1890. Szobotka Imre (Zalaegerszeg), festő (4- Bp., 1961. máj. 24.) x 1910. Sugar Kata (Szeged), fényképész, az illegális kommunista mozgalom tagja (4- Bp., 1943. dec. 22.) x 1930. Szabó József (Szeghalom), jogász, a HVDSZ titkára (4- Bp., 1978. máj. 23.) 4. X 1920. Karlócai János (Kolozsvár), jogász, alpinista (4- Kaukázus, 1976. aug. 5.) x 1920. Török István (Zalaegerszeg), mérnök (4- Bp., 1978. júl. 18.) 5. X 1890. Ruzitska Mária (Bp.), műfordító (4- B d . , 1959. júl. 25.) x 1890. Gálffy Lajos (Nagybánya), gépészmérnök, tanár (4- Bp., 1942. ápr.) 7. x 1840. Károly György Hugó (Debrecen), tanár, premontrei kanonok (4- Bp., 1908. szept. 22.) X 1910. Járay József (Nagygencs), operaénekes (4- Bp., 1970. okt. 1.) x 1910. Várszegi József (Győr), gerelyhajító, főiskolai világbajnok (4- Bp., 1977. jún. 12.) x 1915. Hanzó Lajos (Nagybánhegyes), pedagógus, történész (4- Szarvas, 1964. nov. 21.) 9. x 1920. Szalay Mihály (Veszprém), mezőgazdász, állatorvos, ichtiológus (4- Szarvas, 1974.) 10. X 1740. Pállya István (Léva), színműíró, piarista rendfőnök (4- Pest, 1802. ápr. 6.) x 1865. Rubinek Gyula (Óhaj), politikus, gazdasági író, miniszter (4- Bp., 1922. ,an. 8.) x 1890. Várady Lajos (Szászváros), festő (+ Bp., 1929.) 11. X 1865. Abonyi Árpád (Barsszentkereszt), író, újságíró (4- Bp., 1918. júl. 25.) x 1865. Zovanyi Jenő (Szilágyzovány), egyháztörténész, egyetemi tanár (4- Bp., 1958. jún. 24.) x 1890. Zsámboki Miklós (Körmöcbánya), gordonkaművész (4- Bp., 1961. dec.
12. x 1915. Kiss Benjamin (Dédes), bányász, a Szónyi partizáncsoport ejtőernyőse (4- Sopron, 1944. nov. 4.) x 1920. Bácskai Gyula (Szeged), vegyész (4- Veszprém, 1973. nov. 8.) + I950. jaschik Álmos (Bp.), grafikus, iparművész, művészeti író (x Bártfa, 1885. jan. 5.) 13. x 1890. Bárczi Gusztáv (Nyitraudvarnok), gyógypedagógus (4- Bp., 1964. aug. 9.) , X 1900. Barabás Mihály (Bp.), orvos, röntgenszakorvos (4- Bp., 1977. jún. 28.) 14. X 1930. Szenessy Márió (Nagybecskerek), író, műfordító (4- Nyugat-Berlin, 1976. okt. 16.) 15. x 1765. Jordánszky Elek (Kassa), teológiai író (4- Esztergom, 1840. febr. 17.) x Kovács Gyula (Buda), paleobotanie s , egyetemi tanár, akadémikus (4- Bp., 1873. jún. 22.) 16. x 1890 .Bodnár Sándor (Bp.), labdarúgó (4- Bp., 1955. nov. 6.) x 1900. Maian Mihály (Zólyom), orvos, antropológus, egyetemi tanár (4- Bp., 1968. okt. 13.) X 1900. Szabó Ferenc (Nagymágócs), színész (4- 1978. szept. 28.) X 1910. Fél Edit (Kiskőrös), néprajztudós (4- Bp., 1988. iún.28.) 17. x 1920. Toki Horváth Gyula (Kaposvár), cigányprímás (4- München, 1971. okt. 13.) 18. x 1930. Bezdány Mihály (Rákospalota), újságíró (4- Bp., 1973. jan. 18.) 19. x 1715. Esterházy Ferenc (?), főkancellár (4- 1785. nov. 7.) x 1915. Korolovszky Lajos (Bp), újságíró , szerkesztő (4- Kisújszállás, 1977. okt. 20. x 1890. Kántor Lajos (Dés), tanár (4- Kolozsvár, 1966. ápr. 19.) X 1900. Csukás Zoltán (Gvőr), állatorvos, egyetemi tanár, akadémikus (4- Freiburg, 1957. szept. 16.) 1910. Tóth-Baranyi István (Kiskunmajsa), állatorvos, a baromfi-egészségügy szakembere (4- Bp., 1963. márc. 22.) 21. x 1900. Berényi Dénes (Karánsebes), meteorológus, egyetemi tanár (4- Debrecen, 1971. nov. 30.) 22. x 1765. Vedres István (Szeged), mérnök, gazdasági-múszaki szakíró (4- Szeged, 1830. nov. 4.) 1900. Gyulai Zoltán (Csáktornya), bányamérnök, egyetemi tanár (4- Miskolc, 1977. febr. 10.) 1910. Laták István (Ada), író, költő, műfordító, újságíró, szerkesztő (4- Újvidék, 1970. jan. 3.) 24. x 1890. Győrffy István (Bp.), festő (4- Bp., 1970. júl. 27.) x 1900. Lengyel Lajos(Kunhegyes), tanár, szótarszerkesztő (4- Bp., 1968. márc. 24.) 1910. Richtmann Sándor (Bp.), bőrmunkás,
a kommunista párt és az ellenállási mozgalom mártírja (+ Bp., 1944. nov. 4.) 25. X 1915. Angyal Endre (Pozsony), irodalomés művészettörténész (4- Pécs, 1976. márc. 28.) 26. x 1865. Saágy István (Kámon), dendrológus (4- Atterse, Ausztria, 1945. aug. 1.) x 1900. Imreh Zsigmond (Ilyefalva), festő, tanár (4- Miskolc, 1965. márc. 23.) X 1900. Ticharich Zdenka (Bp.), zongoraművész, zeneszerző ( 4- Bp., 1979. febr. 15.) 27. X 1865. Orczy Emma (Tarnaőrs), angol regényíró (4- London, 1947. nov. 12.) x 1900. Münster László (Bp.), orvos, orvostörténész (4- Lorano, Bologna, 1971. febr. 28.) x 1910. Erdős Géza (Bp.), festő (4- Bp., 1964. dec. 31.) x 1910. Remete László (Sopron), ev. lelkész, az ellenállási mozgalom részvevője (4- Németlipcse, 1945. jan. 9.) x 1920. Bodrossy Félix (Temesvár), a hazai sztereofilmgyártás létrehozója (4- Bp., 1983. febr. 10.) 4- 1940. Székely Aladár (Bp.), fényképész (X Békésgyula, 1870. márc. 5.) 28. x 1900. Rafael Győző (Komárom), festő (4- 1981.) X 1910. Virányi István (Székesfehérvár), mérnök, a spanyol polgárháború részvevője (4- Kiskunhalas, 1944. okt. 11.1 29. X 1740. Szerdahelyi György Alajos (Vát), filozófiai író, egyetemi tanár, jezsuita (4- Pest, 1808. nov. 9.) x 1840. Felméri Lajos (Székelyudvarhely), pedagógus, egyetemi tanár (4- Kolozsvár, 1894. máj. 22.) x 1840. Cseh Lajos (Kiskőszeg), bányageológus, tanár (4- Selmecbanya, 1908. ápr. 10.) x 1910. Révész Gy. István (Bp.), íro, újságíró (4- Bp., 1971. jún. 13.) 30. X 1765. Vályi Nagy Ferenc (Felsővály), kollégiumi tanar, filológus, költő (4- Sárospatak, 1820. jan. 15.) x 1815. Németh László (?), háromszéki kormánybiztos (4- 1893. szept. 4.) X 1865. Grósz Emil (Nagyvárad), szemész, egyetemi tanár (4- Bp., 1941. dec. 8.) x 1900. Zakariás G. Sándor (Dunapentele), művészeti író (4- Bp., 1981. aug. 8.) OKTÓBER 3. x 1765. Sárváry /W(Piskolt), filozófus, matematikus, fizikus, tanár, akadémikus (4- Debrecen, 1846. dec. 19.) x 1915. Keltái Pál (Bp.), belgyógyász, egyetemi docens (4- Bp., 1972. nov. 10.) 4. X 1920. Pesti Barnabás (Sátoraljaújhely), vegyészmérnök, a munkásmozgalom vértanúja (4- Sopronkőhida, 1944. dec. 24.)
6. X 1790. Imre János (Nagyfüged), filozófus, egyetemi tanár, akadémikus (+ Pest, 1832. máj. 12.) 7. x 1900. Révy Dezső (Szombathely), botanikus, egyetemi tanár (+ Bp., 1954. ápr. X 1910. Szász Kálmán (Sepsiszentgyörgy), gyógyszerész, egyetemi docens (4- Bp., 1978. aug. 23.) + 1970. Fiilep Lajos (Bp.), művészetfilozófus, művészettörténész, egyetemi tanár, akadémikus (x Bp., 1885. jan. 23.) 8. x 1890. Szántó Lajos (Vác), festő, grafikus (4- New York, 1965. márc. 15.) X 1930. Györgyi Géza (Bp.), fizikus (4- Szeged, 1973. aug. 24.) 10. X 1930. Lévai Sándor (Hajdúböszörmény), pedagógus, (4- uo., 1971. okt. 16.) 11. X 1890. Kállay Kálmán (Pozsony), ref. lelkész, egyetemi tanár, sémi filológus (4- Debrecen, 1959. júl. 14.) 12. X 1865. Bittó Béla (Mosón), vegyész (4- ?) X 1890. Margittay Rikárd (Lúgos), Balatonkutató (4- Buchenwald, 1944. dec.) 13. x 1920. Horvát Rezső (Szeged), vegyész ( + u o . , 1967. ápr. 25.) 14. x 1840. Ürge Ignác (Zsigárd), lazarista szerzetes, hittérítő (4- Kína, 1898.) X 1890. Szentgyörgyvári Gyenes Lajos (Szentgyörgyvár), festő, grafikus (4- Bp., 1971. nov. 18.) X 1910. Keresztes Mátyás (Bp.), vegyészmérnök (4- Bp., 1973. marc. 5.) X 1910. Mikó Zoltán (Balassagyarmat), vk. százados, a Görpey-zászlóalj és a Bimbó úti ellenállási csoport vezetője (4- Constanta, 1945.') 16. x 1865. Baross László (Felsőzsember), növénynemesítő (4- Bánkútpuszta, 1938. jún. 3.) X 1865. Cserzy Mihály (Szeged), író (4- uo., 1925. dec. 16.) x 1910. Danczi Villehald József (Kürt), bencés tanár, nyelvész (4- Győr, 1977. dec. 21.) x 1920. Szolnoki János (Rákospalota), mikrobiológus (4- Bp., 1978. júl. 29.) 17. x 1890. Boros József (Arad), orvos, belgyógyász, egyetemi tanár (4- Saarbrücken, 1962. nov. 11.) x 1900. Techert Margit Magyary Zoltánné (Bp.), filozófiatörténész (4- Héreg, 1945. márc. 24.) x 1900. Kiss Ignác {Sopron), matematikus, tudománytörténész, egyetemi tanár (4- Veszprém, 1969. máj. 13.) x 1910. Hegedűs Béla (Kispest), festőművész (4- Franciaország, 1940. máj. 25.) 18. x 1740. Dugonics András (Szeged), író, egyetemi tanár, kegyesrendi szerzetes (4- uo., 1818. júl. 25.) X 1840. Zsengeri Samu (Pápa), tanár, pedagógiai író (4- Bp., 1924. márc. 21.) X 1910. Grünwald Géza (Bp.), matematikus (4- 1942. szept. 7.) x 1910. Modor Vidor (Dés), gyogyszeresz,
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
gyógynövénykutató, egyetemi docens (+ Bp., 1979. okt. 25.) x 1890. Bauer Ervin (Lőcse), orvos, biológus (+ SZU., 1942.) x 1900. Fónagy János (Margitta), a magyar és a román munkásmozgalom mártírja (+ Cimpina, 1929. márc. 31.) X 1910. Honti János (Bp.), folklorista (4- Kópháza, 1945. márc-ápr.) x 1910. Weltner Andor (Pápa), jogász, egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1978. szept. 21.) x 1840. Böckh János (Pest"), geológus, bányamérnök, akadémikus ( + B p . , 1909. máj. 10.) x 1865. Láng Margit (Bajna), tanár, régész (+ Bp., 1943. ápr. 13.) x 1765. Tántsits Ignác (Körmend), a magyar jakobinus mozgalom tagja (+ 1825. márc. 3.) X 1840. Némethy Irma (Pest), színész (+ Arad, 1876. ápr. 14.) x 1890. Escher Károly(Szekszárd), fotóriporter ( + Bp., 1966. febr. 16.) x 1890. Ferenczi István (Zalatna), geológus, egyetemi tanár (+ Washington, 1966. nov. 27.) X 1840. Sántha Károly (Kecskemét), ev. lelkész, egyházi író, költő ( + Bp., 1928. szept. 7.) x 1915. Flesch Péter (Bp.), orvos, egyetemi tanár (+ Falmouth, USA, 1969. júl. 1.) x 1865. Szentiványi Károly (Perkáta), egyházi író (+ Rátót, 1947. jan. 27.) x 1865. Hauer Rezső (Esztergom), cukrásziparos (+ Bp., 1951. nov. 18.) X 1890. Boháty Lajos (Sopron), filmszínész (+ Bp., 1937.) X 1890. Nagy Lóránd (Debrecen), agrárökonómus, egyetemi tanár (4- Keszthely, 1971. ápr. 1.) x 1790. Teleki József (Pest), Erdély kormányzója, történetíró, akadémikus, az Akadémiai Könyvtár megalapítója ( + P e s t , 1855. febr. 15.) X 1790. Tunyogi Csapó József (Kémer), jogtanár, akadémikus (+ Kolozsvár, 1865. ápr. 24.) X 1840. Moenich Károly (Cifer), irodalomtörténész, nyelvészeti író (4- Székesfehérvár, 1919. jún. 8.) x 1900. Szöts Sándor (Bp.), kertész (+ Bp., 1958. máj. 13.) X 1915.Jeney A. Zoltán (Szabadka), fuvolaművész, zeneszerző (+ Bp., 1981. nov. 3.) x 1900. Horváth Zoltán (Bp.), újságíró, műfordító, történész (+ Bp., 1967. nov. 15.) + 1965. Ascher Oszkár (Bp.), színész, szavalóművész (X Bp., 1897. aug. 20.) x 1815. Engel József (Sátoraljaújhely), szobrász (+ Bp., 1901. máj. 28.) . x 1815. Tanárky Gedeon (Nagykőrös), művelődéspolitikus, akadémikus (+ Bp., 1887. nov. 23.)
27. X 1865. Zigány Árpád (Székesfehérvár), újságíró, író, műfordító (4- Bp., 1936. nov. 27.) x 1890. Fehér Dániel (Tekepusztai, erdőmérnök, növényfiziológus, talajbiológus, egyetemi tanár, akadémikus (4- Sopron, 1955. febr. 17.) X 1910. Sallay Mihály (Tapolca), cigányprímás, nótaszerző (+ Bp., 1970. márc. 5.) 31. x 1865. Feleky Sándor (Lovasberény), orvos, í r ó ( + Bp., 1940. szept. 1.) x 1890. Gömöri Jenő Tamás (Privigye), szerkesztő, író (+ Bp., 1967. dec'. 5.) + 1970. Szabó Pál (Bp.), író, politikus ( x Biharugra, 1893. ápr. 5.) NOVEMBER 1. X 1890. Kovács Ferenc (Szeged), szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár (+ Bp., 1974. szept. 1.) 2. X 1815. Kiss Áron (Kisnamény), ref. püspök, egyházi író (+ Debrecen, 1908. máj. 30.) x 1890. Terescsényi György (Szeged), költő, író (+ Szombathely, 1965. szept. 17.) x 1890. Németh Gyula (Karcag), nyelvtudós, turkológus, egyetemi tanár, akadémikus Bp., 1976. dec. 14.) 3. x 1900. Gallowich Tibor (Szeged), labdarúgó, edző, újságíró, szerkesztő (4- Gyula, 1952. júl. 12.) 4.X 1790. Árvay Gergely (Vajta), premontrei kanonok, író, akadémikus (4- Buda, 1871. júl. 7.) x 1890. Feleky Géza (Bp.), újságíró, művészeti író (4- Bp., 1936. dec. 15.) X 1900. Fekete Pál (Bp.), operaénekes, színész (4- Bp., 1959. jan. 3.) 5. x 1865. Gál Gyula (Arad), színész (4- Bp., 1945. febr. 26.) x 1865. Suták József (Szabadka), matematikus, egyetemi tanár, piarista (4- Bp., 1954. júl. 19.) x 1915. Gruber József (Korompa), gépészmérnök, egyetemi tanár (+ Bp., 1972. nov. 26.) x 1920. Szécsey György (Petrilla), orvos, enzimológus (4- Bp., 1978. aug. 17.)
x 1930. Soós Imre (Balmazújváros), színész (+ Bp.„ 1957. jún. 20.) 7.4- 1940. Pintér Jenő (Bp.), irodalomtörténész, a k a d é m i k u s ( x Cegléd, 1881. jan.25.)
8. x 1890. Tóth György (Marossárpatak), magántisztviselő, a munkásmozgalom harcosa (4- Bp., 1978. jan. 3.) x 1900. Csiky János (Bp.), vegyész, főiskolai tanár (4- USA, 1975. után) x 1910. Dégen Imre (Bp.), vegyész, főiskolai tanar, a vízügyi szolgálat vezetője (4- Gyöngyös, 1977. jún. 16.) 9. x 1890. Kállai Ernő (Szakálnáza), művészeti író, kritikus (4- Bp., 1954. nov. 28.) X 1900. Berei Andor (Bp.), közgazdász, a bel-
+ + 10. x 11. x 12. X x x x X
ga ellenállás résztvevője, politikus, egyetemi tanár (+ Bp., 1979. jan. 28.) 1980. Szőkefalvi-Nagy Zoltán (Eger), kémikus, kémia-történész, egyetemi tanár (x Kolozsvár, 1916. márc. 9.) 1985. Koffán Károly (Bp.), grafikus (x Geresd, 1909. okt. 17.) 1930. Ősz Ferenc (Bp.), újságíró, humorista (+ Bp., 1975. febr. 5.) 1865. Szász Károly (Szabadszállás), politikus, író, kritikus, akadémikus (+ Bp., 1950. márc. 21.) 1840. Szögyény-Marich László (Bécs), diplomata, miniszter, akadémikus (+ Csór, 1916. jún. 11.) 1865. Cséby József (Pécs), a munkásmozgalom harcosa (+ Bp., 1948. febr. 9.) 1865. Mázy Engelbert (Bakonypéterd), bencés pedagógus (+ Tihany, 1933. márc. 1.) 1890. Gesztelyi Napi László (Lövőpetri), agrárközgazdász, jogász (+ Bp., 1950. nov. 2.) 1890. Kronberger Lili (Bp.), m ű k o r c s o -
21. x
22. + X X
23.
X
24. x 25.
X
l y á z ó v i l á g b a j n o k ( + B p . , 1 9 7 4 . máj. 21.)
+ 1970. Knoll István (Bp.), gépészmérnök (X Oraviczabánya, 1917. ápr. 20.) 13. X 1840. Herrmann Emil Gusztáv (Dognácskabánya), bánya- és kohómernök, akadémiai tanár (+ Bp., 1925. ápr. 22.) 15. x 1815. Lengyel Dániel (Kolozsvár), orvos (+ Pozsony, 1884. aug. 14.) X 1840. Bródy Zsigmond (Miskolc), újságíró, író (+ Bp., 1906. ian. 6.) x 1900. Réaei László (Rákoskeresztúr), matematikus, akadémikus (+ Szeged, 1980. nov. 21.) X 1915. Pócza Jenő (Egyed), fizikus, egyetemi tanár (+ Bp., 1975. szept. 10.) x 1920. Gurin Gáspár (Sárisáp), az ellenállási mozgalom résztvevője (+ 1945. febr. 25.) 16. x 1890. Bäsch Endre (Csantavér), az ellenállási mozgalom résztvevője (+ ?) x 1910. Sáfáry László (Munkács), költő (+ Ukrajna, 1943. jan.) X 1930. Czipszer János (Bp.), matematikus (+ Bp., 1963. jún. 15.) 17. X 1840. Váli Mari (Komárom), emlékiratíró (+ Pápa, 1915. máj. 17.) 18. x 1890. Indig Ottó (Brassó), újságíró, író, színműíró (+ Bellinzona, 1969. máj. 22.)
19. X 1840. Géber Ede (Körmend), belgyógyász, egyetemi tanár (+ Kolozsvár, 1891. okt. 1.) X 1900. Boros Ádám (Bp.), botanikus, flórakutató (+ Bp., 1973. jan. 2.) x 1900. Vereby Károly (Veréb), orvos, egyetemi tanár (+ Pécs, 1948. aug. 20.) 20. X 1815. Tanárky Gyula (Horvátország), gazdasági író, szabadságharcos (+ Bp., 1886. okt. 27.)
26. x x X X X
27. x x 28. x x 30. x X +
1900. Tarr Imre (Pécs), vasúti munkás, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosa (+ Chimillas, Spanyolország, 1937. jún. 12.) 1910. Andik István (Kővágószőllős), orvos, belgyógyász, tüdőgyógyász, egyetemi tanár (4- Pécs, 1977. jan. 23.) 1790. Beregszászi Nagy Pál (Debrecen), mérnök, építészeti felügyelő, grafikus (+ Debrecen, 1865. aug. 5.) 1890. Hevesi Gyula (Ungvár), vegyészmérnök, közgazdász, akadémikus (+ Bp., 1970. febr. 25.) 1390. Toldi Miklós (}), ispán(x 1320 körül) 1840. Fessler Leó (Bécs), szobrász (+ Újpest, 1893. nov. 14.) 1910. Máthé Lídia (Nyíregyháza), műfordító (+ Bp., 1957. márc. 14.) 1900. Szalacsy-Kácz Imre (Szalacs), író (+ Debrecen, 1956. nov. 26.) 1890. Lechner Egon (Kolozsvár), gépészmérnök (+ Bp., 1967. júl. 9. v. 10.) 1765. Petrich András (Mitrovica), katonai mérnök, rajzoló és rézmetsző (+ Buda, 1842. okt 2.) 1900. Horváth Árpád (Dés), színházi rendező, kritikus, az antifasizmus mártírja (+ Bp., 1944. dec.) 1840. Imling Konrád (Stósz), jogi író (+ Bp., 1913. márc. 27.) 1865. Szászy Béla (Pócsmegyer), jogász, akadémikus (+ Bp., 1931. jún. 17.) 1890. Kisfaludy Pál (Bp.), sebész, radiológus (+ Bp., 1956. máj. 8.) 1900. Pipics Zoltán (Bp.), művészettörténész (+ Bp., 1975. dec. 13.) 1910. Csehi Gyula (Szatmárnémeti), irodalomtörténész, egyetemi tanár (+ Kolozsvár, 1976. jún. 21.) 1865. Bartóky József (Békéscsaba), író, földművelésügyi államtitkár (+ Bp., 1928. júl. 4.) 1910. Sor Tibor (Zombor), ötvösművész (+ Bp., 1971. dec. 10.) 1840. Véghelyi Dezső (Veszprém), történész (+ Abbázia, 1897. ápr. 2.) 1910. Káldor János (Bp.), zenetörténész (+ Bp., 1982. jan. 30.) 1900. Dusoczky Andor (Bp.), sportorvos (+ Bp., 1971. júl. 21.) 1900. Frideczky Ákos (Pozsony), mezőgazdász, főiskolai tanár, szakíró, műfordító (+ Nyitra, 1974. febr. 21.) 1985. Gy. Szabó Béla (Kolozsvár), festő, grafikus (X Gyulafehérvár, 1905. aug. 26.)
DECEMBER 1. x 1815. Kelemenfi László (Nagyvárad), mérnök, író (+ Buda, 1851. ápr. 21.) x 1920. Ráski Sándor (Kassa), ref. püspök (+ Bécs, 1977. júl. 10.) 2. x 1790. Kállay Ferenc (Debrecen), jogász, ős-
történész, akadémikus (+ Buda, 1861. jan. 1.) 3. x 1920. Hága László(Bp.), vegyészmérnök (+ Bp., 1968. okt. 18.) 7. X 1900. Vass Gyula (Kolozsvár), orvos, író, újságíró (+ Salgótarján, 1951. ápr. 16.) 8. x 1790. Balog István (Lucs), színész, vándor-
X x 9. x X 10. X X x X 11. x
12. X x X 13. X x x 14. x 15. x
színigazgató, színpadi szerző (+ Pest, 1873. jún. 21.) 1840. Keglevich István (Bécs), operaházi, színházi intendáns (4- Bp., 1905. máj. 29.) 1890. Ligeti Károly (Kiskőrös), újságíró, a munkásmozgalom mártírja (4- Omszk, 1919. jún. 2.) 1890. Gombaszögi Frida (Bp.), színész (4- Bp., 1961. szept. 5.) 1900. Máthé Miklósné Kéri Klára (Komárom), zongoratanár (4- Bp., 1985. júl. 10.) 1840. Köpesdy Sándor (Kiskunfélegyháza), pedagógus, pedagógiai író (4- Bp., 1925. márc. 29.) 1890. Badalik Bertalan (Hódmezővásárhely), hitszónok, veszprémi püspök (4- Bp., 1965. okt. 10.) 1900. Baskai Endre (Bp.), vegyészmérnök, egyetemi tanár (+ Bp., 1953. márc. 15.) 1900. Szily László (Marcalgergelyi), gépészmérnök, főiskolai tanár (4- Bp., 1973. jan. 5.) 1815. Apor Károly (Altorja), királyi táblai elnök, a takarmánysilózás egyik első hazai kezdeményezője (4- Marosvásárhely, 1885. okt. 31.) 1765. Esterházy Miklós (Bécs), táborszernagy, a művészetek bőkezű pártolója (4- Como, Itália, 1833. nov. 25.) 1865. Tóth István (Szatmárnémeti), orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár (+ Bp., 1935. nov. 25.) 1900. Turchányi O/wér (Bp.), filmoperatőr, feltaláló (4- Bp., 1956. márc. 3.) 1815. Veres Pálné Beniczky Hermin (Lázi), a magyar nónevelésügy előharcosa (4- Váchartyán, 1895. szept. 28.) 1900. Radványi László (Bp.), K ö z g a z d á s z , egyetemi tanár, (4- Berlin, 1978. júl. 3.) 1920. Egerszegi Sándor (Patalom), agrármérnök (4- Bp., 1974. dec. 30.) 1900. Scheffer Viktor (Bp.), gépészmérnök, geofizikus (4- Bp., 1966. dec. 27.) 1815. Berde Mózsa (Szentivánlaborfalva), ügyvéd, politikus (4- Bp., 1893. szept. 22.)
16. x 1900. Pleidell Ambrus (Bagota), levéltáros, történész (4- Bp., 1935. nov. 7.) x 1920. Varga Hajdú István (Barcs), festő, grafikus (4- 1981.) 17. X 1890. Halász András (Munkács), bányamérnök (4- Bp., 1975. márc. 7.) 18. x 1715. Ádány András (Dormánd), jezsuita szerzetes, fizikus (születési ideje nem biztos, lehet, nogy 1716. dec. . 28.),(4- Esztergom, 1795. okt. 13. vagy dec. 12)
19. x 1900. Féja Géza (Szentjánospuszta), író, puDlicista, szociográfus (4- Bp., 1978. aug., 14.) x 1920. Barna Péter (Bp.), jogász, egyetemi tanár (4- Bp., 1969. júl. 3.) 20. x 1740. Benkö József (Bardócz), történetíró, flórakutató, ref. lelkész (4- Középajta, 1814. dec. 28.) X 1890. Hajdú Henrik (Újpest), író, műfordító (4- Bp., 1969. jun. 2.) X 1890. Bibó Lajos (Hódmezővásárhely), író, újságíró (4- uo., 1972. okt. 27.) 21. X 1840. Hanusz István (Vác), kat. pap, földrajzi és természettudományi író (4- Kecskemét, 1909. febr. 7.) 22. X 1890. Komáromi János (Málca), író, újságíró (4- Bp., 1937. okt. 7.) 23. X 1890.Eckhardt Sándor (Arad), irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus (4- Bp., 1969. máj. 16.) 24. x 1840. Belházy Emil (Besztercebánya), erdőmérnök (4- Bp., 1898. ápr. 25.) X 1865. Fáy Szeréna (Erdőhegy), színész (4- Bp., 1934. jan. 27.) X 1910. Krasovecz Ferenc (Rugóc), a spanyol polgárháború résztvevője (4- Spanyolország, 1938. aug.) 1910. Erdei Ferenc (Makó), agrárközgazdász, politikus, szociográfus, akadémikus (4- Bp., 1971. máj. 11.) 1910. Neubauer György (Bp.), szülész, nőgyógyász (+ Bp., 1972. nov. 8.) 1910. Zsigmond László (Szombathely), állatorvos ( 4- Straubing, NSZK, 1969. nov. 6.) 1915. Borhegyi Balázs (?), az ellenállási mozgalom résztvevője (4- 1944. aug. 1920. Fodor Imre (Bp.), színész, színigazgató (4- Bp., 19/5. máj. 23.) 25. x 1840. Kun László (Hódmezővásárhely), ügyvéd, jogi író(4- Bp., 1896. okt. 12.) x 1890. Nagy János (Rohod), mesemondó, a népművészet mestere (4- Bp., 1962. jún. 4.) 1910. Vécsey Ernő (Bp.), zeneszerző, zongoraművész, pedagógus (4- Bp., 1977. tebr. 23.) 26. x 1865. Róth Miksa (Pest), üvegfestó (4- Bp., 1944. jún. 14.) 27. X 1890. Sébor János (Facskó), erdőmérnök, egyetemi tanár (4- Sopron, 1965. febr. X
26.)
1890. Szamuely Tibor (Nyíregyháza), újságíró, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosa, a Tanácsköztársaság egyik vezetője (4- Ausztria, 1919. aug. 2.) X 1890. Veress Károly (Debrecen), cigányprímás (4- Bp., 1964. okt. 23.) 28. X 1910. Barta István (Szentes), történész (4- Bp., 1966. ápr. 20.) 30. x 1815. Návay Tamás (Földeák), politikus (4- uo., 1879. márc. 29.) 31. X 1890. Szendrey József (Pancsova), sportoló, ítélőtáblai bíró (4- Bp., 1963. jan. 25.) összeállította: Budai Horváth Gábor
Kászonimpéri (Csík vm.) temető (Hajdú D. Dénes felvétele)
1989/1
HONISMERET A W 2 M U » w t o w m i l WXTpWATA
HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Adalékok a százéves tapolcai tanoncoktatás és szakmunkásképzés törtenetéhez. Összeállította: Mayer Dénes. Tapolcai füzetek, 4. Kiadja a Városszépítő Egyesület. Tapolca, 1987. 86 old. Ambrus Péter: A Dzsumbuj. Egy telep élete. Gyorsuló idő. Magvető, 1988. 268 old. A szociográfiai széttekintés színhelye egy, ma már csak maradványaiban létező telep, Budapest IX. kerületében, az Illatos út és a Gubacsi út sarkán. 1937-ben épült az a három ház, amely Dzsumbuj néven vált ismertté. Az Aranybullától az ősiségig. összeáll.: Vikol Katalin. Reflektor Kiadó. 1988. 52 old. A Magyar Televízió által készített Magyar Évszázadok című, nemzeti történelmünk legnevezetesebb törvényeit bemutató sorozatának sűrített anyaga igen szép kiállítású, színes képekkel illusztrált füzetben. Arday Lajos-Hlavik György: Adatok, tények a magyar nemzetiségekről. Kossuth, 1988. 80 old. Bag 1-2. Néprajzi tanulmányok. Múzeumi füzetek, 35. Kiadja a Petőfi Múzeum. Aszód, 1988. 281,294 old. Csukás György, H.: Település, építkezés, lakáskultúra a XIX-XX. században, Bellon Tibor: Termelés és értékesítés, Balázs József: Bag földrajzi nevei, Hála József: A bagi kőtörók és köveztők, Szendrei Eszter: A születés és a kisgyermekkor hagyományai, Korkes Zsuzsa: Lakodalmi szokások, Madar Ilona: Temetkezési szokások, Madar Ilona: A római katolikusok vallásosságáról, Tóth Judit: Jeles napi szokások, hiedelmek, Bathó Edit, H.: Adatok Bag népviseletéhez, Lázár Katalin: Bagi népdalok, Hintalan László: Mondókák, játékok, Martin György: Bag táncai és táncélete. Bakó Ferenc: Kanadai magyarok. Gondolat. 1988.336 old. A kanadai magyarság néprajza, társadalmi és kulturális élete az 1920-as évektől napjainkig. Balázs István-Halász Árpád: Kaptárfülkék Pest megyében. Pest megyei természetvédelmi füzetek,
4. Kiadja a Pest Megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság. Bp. 1988. 23 old. Balázs Mihály: Az erdélyi antitrinitarizmus az 1560-as évek végén. Humanizmus és reformáció, 14. Akadémiai, 1988. 257 old. Barangolás Szatmárban. összeáll.: Megyer Árpád, fotó: Széles Lajos és Megyer Árpád. Kiadja a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat. Mátészalka, 1988. 46 old. A színes képekkel illusztrált kiadvány nem csupán Szatmárba, hanem a Nyírségbe és Bereigbe is elvezeti az olvasót, és összesen 40 műemléket, nemzeti emlékhelyet mutat be. Barsi József: Utazás ismeretlen állomás felé 18491856. Berzsenyi Lénárd rajzai az olmützi foglyokról. Biblotheca Historica. Európa. 1988. 432 old. A két mű szerzői mindketten az olmützi börtön foglyai voltak. Barsi Jószef bicskei plébános papírra vetette fogsága hiteles és pontos történetét, Berzsenyi Lénárd rajzaiból pedig a forradalom és szabadságharc egyik fontos forrásértékű arcképcsarnoka született. Bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Akadémiai, 1988.232 old. Bács-Kiskun megyei honismereti közlemények 9. Kiadja a HNF Bács-Kiskun Megyei Bizottsága és a Katona József megyei Színház. Kecskemet, 1988, 82 old. Henkey Gyula: Duna és Tisza menti őslakosok embertani vizsgálata, Szabó Tamás: Száz kecskeméti honvéd és nemzetőr az 1848/49-es szabadságharcban, Matics Pál: Petőfi és március 15. Szalkszentmárton hagyományában, Csorba Tibor: A kovácsmesterség rejtelmeiből (Ráverés ütemek a falusi kovácsoknál), Fekete Zoltán: „A dicsőséget karddal szerezte, s mégis büszkesége a hazáért viselt rablánc volt" [Boczonádi Szabó József (1824-1893) életrajzai, Kállainé Vereb Mária: Tájékoztató a Közművelődési Egyesület megalakításának körülményeiről és további feladatai-
ról Kiskunfélegyházán, Honismereti témájú szakdolgozatok, tanulmányok, pályázatok a Katona József Megyei Könyvtárban.
Czuczor Sándor: Tapolca és környéke kronológiája 1301-1526. Tapolcai füzetek, f . Kiadja a Városszépítő Egyesület. Tapolca, 1988. 59 old.
Beke György: Csángó passió. Európa. 1988. 288 old. A Kolozsvárott élő szerző moldvai magyarokkal foglalkozó írásait Ara-Kovács Attila rendezte sajtó alá.
Csányi László: Bejártam Tolnát-Baranyát. Ezerszínű Magyarország. Móra. 1988. 232 old.
Beke Kata: Jelentés a kontraszelekcióról. Gyorsuló idő. Magvető, 1988. 280 old. Ez a könyv a magyar pedagógustársadalomról és a közoktatásról szól. Szerzője helyzetjelentésnek mondja, majd így folytatja: „És segélykiáltás is ez a könyv. Mert reformok és jobbíto tervek mintha az iskolai gyakorlatról mit sem tudva születnének: egy túlbonyolított és elavult struktúra áll az iskola mindennapjai és magas szintű vezető testületeink, a társadalom jövőjet formáló iskola és a társadalom, a nemzet nevelői és a nemzet között. Hogy iskolaügyünk állapota katasztrofális, azt nem én írom le elsőül. De ha nem történik semmi, pontosabban: ha nem változik meg az a struktúra, amelyen semmiféle jó szándék át nem hatolhat, amely természete szerint eltorzítja a tényleges helyzetről való információkat akkor egy-két évtizeden belül már megállíthatatlan lesz a katasztrófa, hiszen hatásai már régen túlgyűrűztek az iskola világán." Berey József: Nagyecsed története és néprajza. Folklór és Etnografia 44. Szerk.: Ujváry Zoltán. kiadja a KLTE Néprajzi Tanszék. Debrecen, 1988. 324 old. Az 1930-ban készült kézirat kiadása. Béres Sándor-Gém György: Egy emberibb életért. Emlékek és dokumentumok Balmazújváros agrárszocialista- és munkásmozgalmának történetéből. Kiadja a Hajdú-Bihar Megyei Lapkiadó Vállalat. Balmazújváros. 1988. 271 old. Bodnár László: Az egri és mátraaljai történelmi borvidék. Kiadja a Heves Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya. Eger, 1987. 376 old. „Boldog békeidők", összeáll.: Vikol Katalin. Magyar Évszázadok. Reflektor kiadó, Bp. 1988. 64 A kiegyezés törvényei, az 1868-as nemzetiségi törvény, a zsidók emancipációja, a vasúti törvény, a gazdasági kiegyezés, a Habsburgok detronizácioja. Botlik József: Erdély 10 tételben (1918-1940). Szerzői kiadás. 1988. 252 old. A román nemzeti mozgalmak, Az erdélyi magyarság eszméletvesztése (1919 ősze - 1920 nyara), A trianoni békeszerződés és az erdélyi magyarság területi elhelyezkedése, A román nemzetiségpolitika, A földreform és az erdélyi magyar falu, A székelyek, A Bánságtól Bukovináig, Értelmiség és vezető szerep, Az erdélyi Fiatalok Mozgalma, A cselekvő erdélyi ifjúság es a Vásárhelyi Találkozó.
A család. Szerk.: Neményi Mária. Gondolat. 1988. 416 old. A család szerepe a mai társadalomban a XX. század végén. A Csallóközi Múzeum Híradója. Dunajska Streda (Dunaszerdahely). 1987. 56 old. Kopács Olga: Adatok a régi somorjai Csallóközi Múzeum történetéhez, Stoümann András: A somorjai Csallóközi Múzum madártani gyűjteménye (1935-1945), Mag Gyula: A dunatokési vízimalom. A Csepel Sport Club 75 éve. Szerk.: L. Kelemen Gábor. Kiadja a Klub. Bp. 1987. 223 old. Debreceni Szemle. 1988. 2. sz. 151 old. Az MSZMP Debrecen Városi Bizottságának társadalompolitikai kiadványa. Debrecen, 1988. 151 old. Fehér András: Hetvenéves a magyar kommunista mozgalom, Bárányi Béla: Fejezetek a debreceni tömegközlekedés történetéből, Kovács István: Debrecen tömegközlekedésének fejlődése, Szabó Tamás: Debrecen közúti közlekedésének infrastrukturális feltételei, Kulcsár József: A vasúti közlekedés fejlődése Debrecenben és körzetében, Schiffer János: Közlekedésbiztonság Hajdú-Biharban, Bakos Lászlóné: Hajdú-Bihar megye demográfiai viszonyainak alakulása a századfordulótól, Durkó Mátyás: A szocialista népművelés kialakulása Debrecenben (1949-1956), Gazdag István: Adalékok a magyar adózás történetéhez, Zs. Nagy Imre: Új feladat, új szervezet (az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról), Balázs Melinda-Siró Judit: Kádár László, Farkas Dezső: Suhogott-e az „igazság ostora"? (Széljegyzetek a debreceni „nyilvánosság"-konferenciához), Kolláth Adrienne: Ráció-vidéken, Bényei Miklós: Hajdú-Bihar megye munkásmozgalom-történetének irodalma, 1987. Deigner Anna: Józsefvárosi utcák, terek és emléktáblák története. Kiadja az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. Bp. 1988. 205 old. A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye V. regionális tudománvos tanácskozásának anyaga. Zalaegerszeg, 1983. Zalai Gyűjtemény, 27. A Zala Megyei Könyvtár, a Zala Megyei Levéltár és a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának közös kiadványa. Zalaegerszeg, 1987. 355 old. Koplár Lajos: Zala megye tanácselnök-helyettes üdvözlő szavai, Simonffy Emil: Dél-Dunántúl települészerkezetének történeti változásai és a kutatás problémái, Holács Imréné: A szocialista
átalakulás hatása a dunántúli településekre, Kovács Katalin: Falutípusok Dunántúlon, Németh Lajos: A szocialista atalakulás demográfiai hatásai Zala megyében, Szigetvári György: Mi lesz veletek somogyi falvak? M. Mohos Márta: Keszthely és Tapolca vonzása az aprófalvakra, Béli József: Murakeresztúr és Nagybakónak fejlődése a felszabadulás utáni évtizedekben, Vargha Dezső: Baranya megye legkisebb községeinek helyzete az 1891-1899 közti községvizsgalati jegyzőkönyvek alapján, Barakonyiné winiczai Klára: A baranyai apró- és törpefalvak demográfiai eróziójáról, Für Lajos: Beszámoló az A-szeKció munkájáról, Tóth Tibor: Aprófalvak-falvak-településhálózat, Csiszár Károly: Az aprófalvak létrejöttének gazdasági feltételei Vas megyében, Bősze Sándor: Kisipari szolgáltatás az aprófalvas Somogyban 1920-1929 között, Aubert Antal: A mezőgazdaság településfejlesztő szerepe Baranya megyében, T. Mérey Klá ra: Külterületi lakott helyek Dél-Dunántúlon 1785-1913, Stadler József: Az aprófal vas településhálózat problematikája, Majdán János: A vasút hatása Dél-Dunántúl aprófalvaira, Lepsényi Imre: A falvak és az értelmiségi utánpótlás, Majdán János: hozzászólása, Müller Róbert: Beszámoló a B-szekció munkájáról, Hajdú Zoltán: Közigazgatási és ellátási körzetesítések aDél-Dunántúlfalusi településhálózatában 1950-1980, Csefkó Ferenc: Az aprófalvak állami-politikai szerepétől, Erdösi Ferenc: Zala megye települései és a közlekedés, Gresa István: Az 1970-es évtized terület- és településfejlesztésének hatása Zala megye településszerkezetére, Pálné Kovács llona-Rechnitzer János: A vonzáskörzetek hierarchiájának és társadalmi-gazdasági szerkezetének modellezése, Gaál Antal: Beszámoló a C-szekció munkájáról, Kelemen Elemér: Az alapfokú oktatás fejlődése a Dél-Dunántúlon az Eötvös-törvénytől napjainkig, Kotnyek István: Településszerkezet és alsófokú iskolahálózat Zala megyében 1770-1980, Andrássy Antal: Munkás- és iparosmúvelődés a Balaton-parti községekben Somogyban a II. világháború előtt, Halász Imre: Településszerkezet és iskolahálózat Zala megyében a Bach-korszak elején, Füzes Miklós: Alsófokú nemzetiségi oktatás Délkelet Dunántúlon 1945-1972, L. Szabó Tünde: A Somogy megyei falvak műemléki problémái, Gulyás József: Regresszív tendenciák a kistelepülések kulturális életében, Erdődi Gyula: Az iskolarendszerű tanoncképzés kialakulása Baranyában, Sipos Csaba: A Kaposvári Megyei Könyvtár kiadói tevékenysége a megye művelődéstörténeti kutatóinak segítésére, Hörcsik Richárd: A településszerkezet és egy felekezet iskolahálózata közötti összefüggés néhány módszertani kérdése, Kanyar József: Beszámoló a D-szekció munkájáról, Andrásfalvy Bertalan: A település és a népi gazdálkodás történeti változásai a Dél-Dunántúlon, Kerecsényi Edit: Az erdő szerepe a zalai parasztság XvIII-XIX. századi gazdálkodásában, Petánovics Katalin: A zsellérséetől a summássápig vezető út egy Zala megyei kisfaluban, Knézy Judit: Gazdasági változások Belső-Somogyban a XIX. sz. második felében, Bíró Friderika: A paraszti életmód Délnyugat-Dunántúlon az 1920as években, különös tekintettel a lakáskultúra
változására, Gémes Balázs: Beszámoló az E-szekció munkájáról, Vörös Károly: Zárszó. Diósi Ágnes: Cigányút. Magyarország felfedezése. Szépirodalmi. 1988. 344 old. A szerző végiglátogatta az ország cigánytelepeit, lakóival evett és aludt, beszéltette és énekeltette őket. Történetek, mesék és portrék sejgítségével mutatja be a magyarországi cigányság helyzetét: mennyire tudnak asszimilálódni, mennyire hagyják őket egyenrangú magyar polgárként élni. Diószegi Sámuel-Fazekas Mihály: Magyar füvész könyv melly a' két magyar hazában találtatható növényeknek megesmerésére vezet, a' Linné alkotmánya szerént. Első rész: Eggyhímesek-sokhímesek; Második rész: Kétfőbbnímesek-lopvanöszők. Múzsák. 1988. XVI, 608 old. Az 1807-ben, Debrecenben megjelent mű reprintje. Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (17221918). Bp. 1987. 384 old. A főbb fejezetek: A merkantilista gazdaságpolitika és az első vízügyi szervezetek (1722-1787), Ártéri gazdálkodás a XVIII-XIX. században, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1778-1848), Vízimunkálatok az abszolutizmus idején ("1849-1867), Folyószabályozás és ármentesítés a kiegyezés után (1867-1889), A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870-1918), Új igények a vízgazdálkodásban a századfordulón (1890-1919). A Duna menti Múzeum Értesítője, 6. Kiadja a Múzeum. Komarnó, 1987. 96 old. A tartalomból: Ratimorska, Priska: őskori és koraközépkori régészeti lelőhelyek Baicson, Fehérváry Magda: Adatok Csicsó török köri mondavilágához, Mácza Mihály: Egy komáromi házaspár visszaemlékezései a munkásmozgalomra, Trugly Sándor: Kora avar kori kengyelpár a múzeum gyűjteményében, Feszty István: Kingyesi emléksorok, Stollmann, Andrej: Komáromi kopogtatók, Greskovic, Roman: Egy La Téne-kori vasKard és hüvelyének konzerválása, A Duna menti Múzeum tevékenysége 1985-1986-ban. Eperjessy Géza: A szabad királyi városok kézműipara a reformkori Magyarországon. Akadémiai. 1988.432 old. Erdei Ferenc: Politikai írások I. Összegyűjtött művei. Szerk. és előszó: Kulcsár Kálmán. Ákadémiai. 1988. 496 old. A kötet az 1935—1946-ig megjelent írásokból közöl válogatást. Erdős János: A szegedi kóruskultúra 125 éve: 1863-1988. Kiadja' a Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja. Szeged. 1988. 84 old. Élet a nyírségi homokon. Szerk.; Vida Sándor. Kiadja a Szabolcs Mgtsz. Balkány, 1988. 23 old.
Élő Lajosné: Kaposmenti szőttesek. Mintagyűjtemény, 8. Kiadja a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ. Szekszárd, 1987. 32 old. és LVII tábla. Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk.: Nóvák László és Selmeczi László. Acta Musei de János Arany nominati, 4. Kiadja az Arany János Múzeum. Nagykőrös, 1986. 878 old. Madaras László: Az avarkori településkutatás újabb eredménye az Alföld központi területén, Simon László: Helynév és etnikum, Mesterházy Károly: Az Örsur nemzetség Váralja faluia, Kovalovszki Júlia: Árpád-kori települések Doboz határában, Vályi Katalin: Szer középkori településtörténete a régészeti leletek tükrében, Laszlovszky József: Tanyaszerű települések az Árpád-korban, Liszka József: Árpád-kori településásatások a Kisalföld északi felén, Balanyi Bela: Nagykőrös késő középkori erődítései, Selmeczi László: A szállástól a faluig, Pálóczi Horváth András: Régészeti és településtörténeti adatok a kunok letelepedéséhez, Dám László: A lakóház táji változatainak és történeti fejlődésének problémái az Alföldön, Blazovich László: Megjegyzések a Körös-Maros-Tisza-köz középkori településrendjéhez, Kubinyi András: Az alföldi megyék jobbágyportaszáma a középkor végén, Benda Kálmán: A mezővárosi önkormányzat és az egyházak a XVI-XVIII. században, Szászné Hegyi Klára: A török adminisztráció és az alföldi mezővárosok, Szakály Ferenc: Az alföldi mezővárosok és a magyar feudális hatalom, Darkó Jenő: A mezővárosi fejlődés egy példája: Ráckeve XV-XVII. század, Tóth István György: írásbeliség és szóbeliség a XVII-XVIII. század mezővárosaiban, Rácz István: Nemesek az alföldi mezővárosok önkormányzatában a XVIII-XIX. században, Orosz István: Az alföldi mezővárosi parasztság termelési eljárásai a XVIII. század első felében, Für Lajos: Az agrárkultúra megújulása és kiteljesedése az Alföldön 19481914, Selmeczi László: Tálasi István, 1910-1984., Szabó László: A falusi közösségek belső tagoltsága, Bellon Tibor: Szabadalmas alföldi mezővárosok gazdálkodása a XVIII-XIX. században, Szilágyi Miklós: Családi és közösségi gazdálkodás változásai az alföldi mezővárosokban, Szenti Tibor: Orosházi és vásárhelyi feudális kori becsük tanulsága, Bárth János: Gondolatok a pusztanevek írásmódjáról, Nóvák László: Településrendszertípusok az Álföldön, Szabó László: A kertesség kérdése az Alföldön, Juhász Antal: Migráció a szegedi tájon a XIX. század második felében, Lukács László: A tanyáskodás kezdetei a Mezőföldön, Liszka József: Adalékok egy kisalföld-peremi község gazdálkodási rendszeréhez, Hoffmann Tamás: Ä város és az urbanizáció történelmi útjain a hagyományos Európában, útvesztők az Alföldön, Kulcsár Kálmán: A falu jelene és jövője a magyar társadalomban, Márkus István: Egykori mezővárosaink jelene és jövője szociológus szemmel, Hegedűs László S.: Hagyomány és korszerűség egysége az alföldi települések fejlesztésében, Boros Ferenc: A településfejlesztés új szakasza Magyarországon, Tóth József: Az alföldi mezővárosok esélyei településfejlesztésünk új szakaszá-
ban, Berényi István: A falusi társadalom átalakulása Királyhegyes példáján, Beluszky Pál: Néhány megjegyzés az alföldi településfejlesztéshez, Csatári Bálint: A községek népességeltartó képességének fő tényezői az Alföldön, Dövényi Zoltán: A jelen és a jövő néhány aspektusa az Alföld kisvárosaiban, Markolt László: Új csoportos falusi települések keletkezése Bács-Kiskun megyében, Módra László: Adalékok Soltvadkert társadalmának struktúrájához, Kovács Teréz: Egy falu társadalmának átalakulása Kerekegyháza példáján, Misley Károly: Alföldi települések környezetvédelmi kérdései, Romány Pál: Gazdaság és település. Faragó György: Rákosmente, Budapest főváros XVII. kerülete. Kiadja a kerületi tanács. Bp. 1988. 64 old. Főként színes fényképek. Fejezetek Bodony néprajzából. Szerk.; Petercsák Tivadar. Néprajzi táfkonferenciák Heves megyében, 5. Kiadja a TIT Heves megyei szervezete. Eger, 1988. 47 old. Kovács András: Bodony múltja, Dömötör Tekla: Adalékok Bodony néphitéhez, Selmeczi Kovács Attila: Társas élet a csűr alatt, Fejes Katalin: Női viselet Bodonyban, Schwalm Edit Cs.: A Mátraalia népi hímzései a varróasszonyok szerepe, Somfai Tiborné: Régi palóc ételek receptjei. Fejezetek a Bodrogköz néprajzából. Az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga. Néprajzi vidékek Borsod-AbaújZemplén megyében, 5. Kiadja a Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1986. 100 old. Hőgye István: A Bodrogköz, Siska József: A Bodrogköz népmozgalma, Dankó Imre: A Bodrogköz régi vízrajza és vízi élete, Cséri Miklós: A Bodrogköz népi építkezésének vázlata, Bodó Sándor: A bodrogközi legelő építményei, Kováts Dániel: A Bodrogköz népnyelvi sajátosságaiból, Nagy Géza: Társasmunkák a Bodrogközben, Viga Gyula: Néhány adat a pácini Karcsa hasznosításához, Janó Ákos: A Bodrogköz néprajzi irodalma. Fekete Imre: A kisvárdai kórház története. História medica, 3. Kiadia a Szabolcs-Szatmár megyei Jósa Kórház-Rendelőintézet, 1988. 54 old. Földterület. Községsoros adatok, 1895-1984. Főmunkatársak; Oros Iván, Laczka Sándorné. Történeti statisztikai kötetek. Statisztikai Kiadó Vállalat, Bp. 1988. 506 old. Gaál Zsigmond: A Földesi Balásházy János Kertbarátkör 10 éves krónikája. Kiadja a Kör. 1987. 27 old. (Soksz.) Gyenes József: Szállodák Pesten és Budán. Statisztikai Kiadó. Bp. 1988. 110 old. A hazai szállodák történetét dolgozza fel a kötet. A Habsburg-birodalom keleti felén, összeáll.:
Vikol Katalin. Magyar Évszázadok. Reflektor kiadó. Bp. 1988.64 old. Az örökös királyság elfogadása, I. Lipót törvényei, a Pragmatica Sanctio, Mária Terezia törvényei, II. József rendeletei. Hadas János: Veszprém. Bevezető szöveg: Székelyjános: MTI Bp. 1988. 92 old. Színes fotóalbum. A hagyományos kultúra a szocialista társadalomban: Szlovák-Magyar Bilaterális Konferencia (1986. X. 7-10.) Folklór és tradíció, 4. Kiadja az MTA Néprajzi Kutató Csoport. 1987. 264 old. Horváthová Emilia: Tradicia ako teoreticky problem sucasnej etnografie, Gyivicsán Anna: Otázka „spontánnosti" a „kulturneho zásahu", Krupa András: Pohrebné zvyky cabianskych Slovákov, Zsilák Mária: Ludové heceenie u sbovenskei v Madarsku v sucasmosti, Bodnár Mónika: Szlovák telepesek a magyarországi Gömör területén, Bődi Erzsébet: A hagyományos táplálkozási kultúra a szlovákiai magyaroknál, Liszka József: Egy népszokás múltja és jelene, Kriza Ildikó: Nyelvsziget a hagyományőrzés szolgálatában, Virt István: Változások a zoboralji falvak halottas szokásaiban, Tátrai Zsuzsanna: Az ünnepi szokáshagyomány változásvizsgálata a Nyitra vidékén, Méry Magit: A folklórfesztiválok hatása a szlovákiai magyarok mai népi kultúrájában, Skovierová Zita: Susedstvo a jeho vyznam v sucasnom dedinskom spolocenstve, Jakubikova, Kornélia: Tradicné fenomény sucasnej svadby, ApáthyováRusnákova, Zora: Fasiangy v slovenskom povodi Dunaja, Ujváry Zoltán: A magyar „rabvágás", a szlovák „pálenie deda" és a német „Narrengericht", Szabadfalvi József: Kosarazás, telkesítés, fektetés és társai, Vita Gyula: Alkalmazkodási formák és táji munkamegosztás, Kása László: Integrálódás és differenciálódás, Barna Gábor: Egy szokáskör, a búcsújárás strukturális változásai kisalföldi példák alapján, Bartha Elek: Az egyházak szerepe a nemzetiségi kultúra megőrzéseben, Niedermüller Péter: Etnikai különállás és kulturális együttélés. Hatvan főember. Cseh Gusztáv rézkarcai. Európa. 1988. 136 old. A fiatalon elhunyt kolozsvári grafikus arcképsorozatot készített kisfia számára, hogy az megtudja, kik a magyar történelem azon alakjai, akiknek szellemében kell élnie, ha népének ő is példaadója, tanítója akar lenni. A kötetben - melyhez László Gyula írt előszót, a következők kaptak helyet: Gellért püspök, I. László király, Hunyadi János, Vitéz János, Janus Pannonius, Mátyás király, Temesvári Peíbárt, Dózsa György, Fráter György, Heltai Gáspár, Báthori István, Bocskai István, Borsos Tamás, Szenczi Molnár Albert, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Kemény János, Apáczai Csere János, Kájoni János, I. Apafi Mihály, Bethlen Miklós, Pápai Páriz Ferenc, M. Tótfalusi Kis Miklós, Köleséri Sámuel, II. Rákóczi Ferenc, Apor Péter, Zágoni Mikes Kelemen, Árva Bethlen Kata, Bod Péter, Batthyány Ignác, Aranka György, Teleki Sámuel, Benkő József, Kótsi
Patkó János, Körösi Csorna Sándor, Kölcsey Ferenc, Jósika Miklós, Bölöni Farkas Sándor, Wesselényi Miklós, Bólyai Farkas, Gróf Mikó Imre, Kemény Zsigmond, Barabás Miklós, Kriza János, Petrás íncze János, Kővári László, Orbán Balázs, Ady Endre, Bartók Béla, Benedek Elek, Kuncz Aladár, Kelemen Lajos, Gaál Gábor, Tamási Áron, Kós Károly. Hála József: A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX-XX. században. Dissertationes ethnographicae, 6. Univ. Szegediensis de József nominate Attila. Szeged, 1988. 232 old. A helyi hatalom működése. Műhelytanulmányok. Összeáll, és szerk.: Böhm Antal és Pál László. MSZMP DB TO Bp. 1987. 185 old. Böhm Antal: Helyi hatalom, lakossági részvétel, Papp Zsolt: Adalékok a tervezés demokratikus legitimizációjához, Pálné Kovács Ilona: A községi tanácsi döntések néhány sajátossága, Oláh Miklós és mások: Egy helyi döntés körülményei, Gombár Csaba: Ha érdekeinket ki akarjuk fejezni, Kulcsár László és mások: Választás vagy szavazás? Halász Gábor: Városfejlesztés és helyi politika egy kisvárosban, Gergely András, A.: A „saját csoport" és az „etnocentrikus tudat" szerepe egy helyi közösség értékrendjében. Hetvenöt éves a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium: 1913-1988. Szerk.: Balipap Ferenc és Gelencsér József. Kiadja a gimnázium, Dombóvár, 1988. 207 old. Hősök tere '88. június 27. Szerk.: Varga Csaba. Eötvös Kiadó. Bp. 1988. 32 old. A június 27-i, a romániai falurombolás elleni tüntetés krónikája és dokumentumai. Az ifjúság életkörülményei, 1987. Megyei elemzések. Kiadja KSH. Bp. 1988. 80 old. Molnár Györgyné: Fiatalok helyzete és életkörülményei Baranya megyében, Gaborjakné Vydareni Klára: A fiatalok helyzete és életkörülményei Bács-Kiskun megyében, Hajnal Béla és mások: A fiatalok helyzete és életkörülményei SzabolcsSzatmár megyében, Varga Elemér: A fiatalok helyzete és életkörülményei Veszprém megyében, Szász Pétemé: A fiatalok helyzete és életkörülményei Zala megyében. Az Ipari Szövetkezetek kecskeméti Kodály Kórusának jelene és múltja: 1888-1988. Összeáll.: Zsiga Lászlóné. Kiadja a Kodály Kórus. Kecskemét, 1988.24 old. Iskolai értesítők. A Lévay József Könyvtár katalógusai 2. Kiadja a Miskolci Városi Könyvtár. Miskolc, 1986. 292 old. A volt Református Főgimnázium tanári és diákkönyvtárának állományát őrző könyvtár második kiadványa az iskolai értesítők listáját tartalmazza, amely elsődleges forrásként szolgálhat az iskolatörténeti, neveléstörténeti, oktatásügy-történeti kutatásokhoz. A katalógus tartalmazza a könyvtár teljes iskolai értesítőállományát az iskolák székhelye szerinti betűrendben, Abonytól Besztercebá-
nyán, Fiúmén, Máramarosszigeten, Sárospatakon, Ungváron át egészen Zsolnáig.
közössége. Magvető. 1988. 636 old. Könyv a magyarországi nazarénusokról.
Istenes József: A kiskőrösi Pefőfi-kultusz története. A Petőfi Sándor Társaság kiadványa. Kiskőrös, 1987. 163 old. Előzmények és az ifjúkor Petőfi-emlékei. A felszabadulás előtti Petőfi-kultusz (Petőfivel kapcsolatos emlékek a kiskőrösi evangélikus temetőben). A Petőfi-kultusz fellendülése a felszabadulás után (A centenáriumi ünnepségek). A Petőfi Emlékmúzeum létesítése (A múzeum új szerzeményei). A Pefőfi-kultusz kibontakozása (Petőfi-hetek). A szülőház állagának megóvása (Aláfalazások, A szülőház újranádaztatása). Rádióriport Petőfi dajkájának dédunokájával, Vita Petőfi Sándor szülőhelyének kérdéséről (A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének munkaülése. A Petőfi vita), A Petőfi-vita utáni események (Útközben született, „Ott...", Ezen ült, ebből ivott, Rádióriportom, Egy disznótoros vacsora). Kiskőrös a Petőfi-kultusz központja. (Ünnepségek Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973: Petőfi-év. Száz éve látogatható Petőfi szülőháza. Ünnepségek Petőfi születésének 160. évfordulóján. Petőfi alakjának és költészetének utóélete a képzőművészetben. A Petőfi-emlékhelyek országos találkozója. A Petőfi Sándor Társaság megalakítása Kiskőrösön. Petőfi műfordítóinak emlékparkja.)
Katona Imre: Az első magyar porcelángyár, Telkibánya. Borsodi kismonográfiák, 24. Kiadja a Herman Ottó Múzeum. Miskolc, 1986. 86 old.
A Jankovics Lajos Munkásőregység története. Kiadja a Munkásőregység. Veszprém, 1987. 27. old. Jáksity Iván-Gelencsér József: A székesfehérvári örögkeleti szerb templom. Szerzői kiadás. Szé-
f esÍCTiérvár, 1988. 8. old.
Juss. 1988. szeptember. Vásárhelyi társadalomismereti és kulturális szemle. Hódmezővásárhely, 1988. 80 old. A tartalomból: Grezsa Ferenc: A büszkeség apológiája és iróniája (Németh László Tanú-korszakáról), Kissné Hideg Erzsébet: Vásárhelyi bútorok XVIII-XIX. században, Hampel Tamás: Falak (A lakásellátottság hatása a társadalmi közérzetre Hódmezővásárhelyen), Szoboszlai Zsolt: Helyi reformok központi segítséggel - Beszélgetés Varga Csaba íróval, Az elmaradt (?) hódmezővásárhelyi pártértekezletről, A megye pártszervezeteinek levele az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága tagjaihoz, Dömötör János: Mű, emberség, barátsáp (Barcsay Jenő és Endre Béla barátsága levelezesük tükrében), Németh László: Osváth Béláról. Kapós menti hímzések. Mintagyűjtemény, 7. Kiadja a Babits Mihály Megyi Művelődési Központ. Szekszárd, 1987.'180 old. Kárpáti Jánosné és mások: Hímzőkultúra a Kapós mentén, Kárpáti Jánosné: Gyűjtés Pincehelyről és Ozoráról, Cser Mária: Gyűjtés Dombóvárról és környékéről. Kardos László-Szigeti Jenő: Boldog emberek
A Kecskeméti Magyar Ilona Általános Iskola jubileumi évkönyve. 1887-1987. Szerk.: Gyenes Tiborné. Kiadja az iskola. Kecskemét, 1987. 56 old. Kelecsényi Gábor: Múltunk neves könyvgyűjtői. A Magyar Könyv. Gondolat. 1988. 320 old. A könyv megismertet a XII-XIII. századi könyvszerető királyaink, művelt egyházi méltóságaink könyvgyűjtő tevékenységével. Mátyás híres Corvina könyvtárával, s a későbbi korok főúri könyvgyűjteményeivel. Keresztényi Nándor: Az Ocsai Vörös Október Termelőszövetkezet negyvenéves története. Kiadja a tsz. Ócsa, 1988. 80 old. Keresztúri Dezső: Kapcsolatok. Magvető. 1988. 508 old. A szerző a kortársaival kapcsolatos emlékeit adja közre. Kiskőrös. Városismertető. írták: Araczki László és mások. Sajtó alá rendezte Araczki László és Dulai András. Kiadja a városi tanács. Kiskőrös, 1987. 63 old. Kodolányi Júlia: Apám. Tények és tanuk. Magvető. 1988. 282 old. Megismerjük a könyvből Kodolányi Jánosnak a társadalomhoz, a politikához, a kortársakhoz és a sorstársakhoz való viszonyát. Kodolányi számos kiadatlan naplójegyzete, levele olvasható a kötetben. Kónya István: A „keskeny úton" a „szolgáló egyház" felé. Akadémiai. 1988. 148 old. 1945-től az 1950-es évek végéig követi a szerző a magyarországi református egyház történelmi útját. Kovács Mihály: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vízművek Vállalat monográfiája. Kiadja a Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat. Budapest, 1987. 156 old. Körösök vidéke. Honismereti füzet 1988. Tallózás a múltban, rövid honismereti közlések, évfordulók, megemlékezések. Kiadja a Békés Megyei Levéltár. Gyula, 1988. 91 old. Dusnoki József: István király, Cseh Edit: 250 éve kezdődött a nagy pestisjárvány - A „dögletes mirigy" Békés vármegyében 1738-1740, Dusnoki József: 200 éves lexikonok Békés megyéről az 1780-as évekből, Elek László: 150 éve történt Tallózás Békés vármegye 1838. évi közgyűlési jegyzőkönyveiben, Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus: 150 éve született Zsilinszky Mihály (1838-1925), Gombos
János: Pedagógiájának alapja: a szeretet - 150 éve született a kiváló szarvasi tanár, Benka Gyula (1838-1923), Jároli József: Az 1848. március 15-i pesti forradalom első hírei és az azt követő napok eseményei Békés megyében, Erdmann Gyula: „Csak a nyelvem német, a szívem magyar, mert a szabadságért dobog' (Poeltenberg Ernő emlékére), Elek László: A békési táj írója: Justh Zsigmond (1863-1894), Gombos János: Banner János (1888-1971), Erdész Ádám: A gyulai közélet 100 évvel ezelőtt (a Békés 1888-as számait lapozgatva), Cseh Edit: Az „atompalack szellemének" egyik kiszabadítója - 90 éve született Szilárd Leó, Erdész Ádám: Hazatérőben - Kovács Imréről, Erdész Ádám: „Ami sérelem ér, az mint magyart ér" Kner Imre leveleiből, Leiszt Emma: Szeghalomtól Leridáig - 75 éve született és 50 éve halt meg Sebes György, Erdész Ádám: A cselekvő ember esélyei Féja Géza halálának 10. évfordulójára, Erdész Ádám: A Viharsarok fogadtatása Békés megyében, Elek Tibor: Irodalomhiány (Békés megye mai irodalmi életéről). K. Pintér Tamás: Század eleji házak Budapesten. Kiadja a Magyar Építőművészek Szövetsége. Budapest, 1987. 139 old. A főváros 101 olyan épületét mutatja be a kötet, amelyek 1896 és 1916 között épültek. Kurucz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon aXIII-XIV. században. Akadémiai. 1988.316old. Küllős Imola: Betyárok könyve. Néprajzi Kiskönyvtár. Mezőgazdasági Kiadó. 1988. 222 old. és 18 kép. Betyárvilág Magyrországon. Kik voltak a betyárok? - Történelmi szemle, Betsár szavunk jelentésváltozásai, Költészet és valóság, A „hemes bandita" és az „igazi betyár" a hagyományban, Latorköltészet, a betyárdalok XVIf-XVIIL századi előzménye, A betyár alakja a népdalokban és a balladákba Betyárportrék: Országos hírű betyárok, Angyal Bandi, Sobri Jóska, Bogár Imre, Vidróczki Marci, Rózsa Sándor. Helyi ismerettségű betyárok: Jáger Jóska, Sós Pista, Sisa Pista; Példatár; Irodalom. Laposa József: Szőlőhegyek a Balaton-felvidéken. Mezőgazdasági Kiadó. 1988. 102 old. A lengyeli kastély, a park és az Anna-forrás története. Összeáll.: Bai József. Kiadja a Mezőgazdasági Múzeum Barátok Köre lengyeli csoportja. Lengyel, 1986. 47 old. A gróf Apponyi Albert-féle kastély és a körülötte lévő arborétum értékes nemzeti kincsünk. Ez és az Anna-forrás, a grófi család egykori szórakozóhelye, ma természetvédelmi terület. Lévay József (1825-1918): Élete és művei. Válogatott bibliográfia. Kiadja a Miskolci Városi Könyvtár Lévay József Könyvtára. Miskolc, 1988. 180 old. Lippainé Fekete Ilona: Egy gyékényen. Kiadja a
Bartók Béla Művelődési Központ. Szeged, 1987. 39. old. A tápai kézimunkaszakkör tíz éve. Lipthay András: Életem emlékezete. Zrínyi. 1988. 128 old. Egy császári szolgálatban álló katonatiszt önéletírása, aki harcolt a törökkel, a Felvidéken Thököly kurucaival, majd a spanyol örökösödési háború színterein, ahol francia fogságba esett. Kiszabadulása és hazatérése után a Rákóczi szabadságharc ellen küzdött egészen 1711-ig, amikor nyugállományba helyezték. Ekkor írt naplója becses dokumentuma a kornak. Lugosi József-Temesvári Ferenc: Kardok. Zrínyi. 1988. 256 old. Áttekintést nyújt a magyar hadtörténet legfontosabb kézifegyveréről. Majer Antal: Fenyves a Bakonyalján. Akadémiai. 1988. 374 old. A Bakonyalja homoki fenyvese valószínűleg ősi eredetű és 1954 óta védett. A magyar nyelv rétegződése. A Magyar Nyelvészek IV. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk.: Kiss Jenő és Szüts László. Akadémiai. 1988. 1071 old. Benkő Loránd: Irodalmi nyelv, köznyelv, Szatmári István: Nyelvi változatok, nyelvi norma, Imre Samu: A területi nyelvváltozatok, Szabó Géza: Nyelvjárástanunk és a csoportnyelvek jelentősége napjainkban, Sebestyén Árpád: A belső nyelvtípusok néhány kérdéséről, Pusztai István: A szaknyelvi kutatások kérdései, Aradi András: A határozói igeneves szerkezetek grammatikai és jelentéstani funkciói a magyar műszaki nyelvben, Bachát László: Az ifjúsági nyelv és változatai, Balogh Dezső: A paronimiák, Bánhidi Zoltán: Köznyelvünk és sportnyelvünk kapcsolata, Békési Imre: A mondat fölötti szövegegység egyik paradigmája az esszében, Bencze Lóránt: A nyelvtani ido nyomában, Bencédy József: Problémák a beszélt nyelv kutatásában, Benkő László: A szövegkapcsolók, Berencsi Margit, D: Népnyelvi és tájnyelvi sajátosságok Nagy László költészetének korai szakaszában, Biró Ágnes: A mai keresztnévadás az egyes társadalmi rétegek gyakorlatában, Bokor József: A lexikai szerkesztettség néhány kérdése tanakajdi beszédszövegek alapján, Bolla Kálmán: A magyar szupraszegmentális hangszerkezet fonetikai elemzése szintézissel, Buvári Márta: A zárt e és a köznyelv, Büky Béla: A legősibb nyelvi rétegekre visszanyúló orvosi szavaink, Büky László: Melyik szó kincs a költői nyelvben, Chikán Zoltánné: Jelentésváltozások a jogi nyelvben, Derne László: Átrétegződés vagy lepusztulás, Dienes Erzsébet: A művészeti prózai nyelv néhány sajátossága az Érdy-kódexben, Éder Zoltán: A magyar mint idegen nyelv oktatásának Vas megyei múltjából, Elekfi László: A mondathatáseltolódás néhány esete, Fábián Pál: Szaknyelveink helyesírásának szabályozásáról, Fazekas Tiborc: Nyelvszociológia és tudomány, Fejes Katalin, B.: A nemzetiségi környezet és a mondatszerkezeti
sajátosságok néhány összefüggése, Fercsik Erzsébet: Néhány gondolat a nyelvi magatartásformák vizsgálatához, Fodor Katalin: A főnévi igenév és szerkezetei a mai magyar műszaki nyelvben, Fülöp Lajos: Mondattani sajátosságok a mátraalji palóc nyelvjárásban, Füredi Mihály: A mai magyar széppróza statisztikai vizsgálata, Galgóczi Mihály: Régi magyar káromkodások, Gallasy Magdolna; /.; A belső kölcsönzés nyelvi jelzése, Gergely János: Újabb megfigyelések a franciaországi magyarok beszédének nangsúlyáról és ritmusáról, Gergely Piroska, B.: Területi és társadalmi rétegződés a romániai magyar keresztnévadásban, Ginter Károly: A köznyelv és a szaknyelvek eltérései a műszaki tudományok nyelvének vizsgálata alapján, Guttmann Miklós: A tájszókészlet aktivitása Lendvavidékén, Hajdú Mihály: A XVI. századi nyelvjárások néhány kérdéséhez, Hangay Zoltán: A társadalmi nyelvváltozatok tagolásaról, Hegedűs Attila: XVI. század eleji misszilisek helyesírása, Hegedűs Rita: Nyelvtan és kommunikáció viszonya egy szombathelyi nyelvkönyvben, Hell György: A szaknyelvi rétegek szintaktikai jellegzetességei a kommunikatív feladat szempontjából, Hoffmann István: A helynévhasználat és nyelvi norma, Honffy Pál: A tankönyvek nyelvezetének néhány sajátos követelménye, Horváth Mária: Adalékok bécsi városi nyelv és a magyar köznyelv kapcsolatához, Hunyadi László: Operátorok a magyar nyelvben, Fiuszár Ágnes: A magyar párbeszédes szövegek néhány jellemzője, Flutás Magdolna, R.; Az idegen szó szerepe a magyar politikai nyelv szókincsében, Juhász Dezső: A magyarság tájtörténeti tagolódása és a nyelvjáráskutatás néhány kérdése, Juhász József: Az értelmiség nyelvhasználatának jellemzői, Kálmán Béla: A beszélt és az írott nyelv, Kálmán Béla: Magyartanítás németajkúaknak a reformkorban egy kőszegi nyelvkönyv alapján, Kálnási Árpád: A Tisza-Túr köze vízneveinek névtani rendszere, Kassai György: Argó és „fanyelv" Kolozsvári Grandpierre Emil prózájában. Magyarország virágzása. Összeáll.: Vikol Katalin. Magyar Évszázadok. Reflektor. 1988. 64 old. Zsigmond városi törvényei, Mátyás törvénykönyve, Werbőczi Hármaskönyve, II. Lajos törvényei. Magyarrá lett keleti népek. Szerk.: Szombathy Viktor. Kultúrútikönyvek. Panoráma. 1988. 280 old. Makra Sándor: A mágia. Magvető. 1988.350 old. Marjalaki Kiss Lajos (1887-1972) műveinek válogatott bibliográfiája és Móricz Zsigmondtól kapott levelei, összeáll.; Dr. Kiss Józsefné. Kiadja a Miskolci Városi Könyvtár Lévay József Könyvtára. Miskolc, 1987. 35 old. Mályusz Elemér: Az erdélyi magyar társadalom a középkorban. Társadalom, és művelődéstörténeti tanulmányok, 2. Kiadja az MTA Történettudományi Intézete. Bp., 1988. 104 old.
Márciusi Front, 1937-1987. A Debreceni Városi Könyvtár hangarchívumának anyagából összeállította és a bevezetőt írta: Taar Ferenc. Kiadja a Városi Könyvtár. Debrecen, 1987. 54 old. Mátészalka a villamosítás tükrében, összeáll.: Szilágyi Béla és Megyer Árpád, fotó: Széles Lajos és Megyer Árpád. Matészalka, 1988. 32 old. Mátészalka villamosításának története: A régi mezőváros története: Mátészalka a villamosítás jegyében, A szálkái Gyártelep ellátási korszaka (1888-1928), Az Ecsedi-láp szolgáltatási korszaka (1928-1948), A körzet energiaellatása az államosítás utáni korszakban (1948-1969), Az üzemigazgatóság története 1970-től, Egyesületi élet. Mátyás Vilmos: Bihar-hegység turistakalauz. Sport Kiadó, Bp., 1988. 214 old. Keleti országhatárunk közelében lévő Biharhegység turisztikai szempontból rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik. Hegyei bár magasak, mégis könnyen járhatók. A természeti szépségeken kívül számos művelődéstörténeti értéket talál az ide látogató. Medvetánc. Magyar gazdaság és szociológia a 80-as években. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1988. 329 old. Miklós Tamás válogatása a folyóirat eddigi számaiból: Lengyel György: Irányított gazdaság és tervgazdaság, Juhász Pál: Agrárpiac, kisüzem, nagyüzem, Lengyet László: Politikai magatartás és gazdasági viselkedés egy kis ország jövőképében, Soós Károly Attila: Béralku és „sérelmi politika Antal László: Gondolatok gazdasági mechanizmusunk reformjáról, Manchin Róbert-Szelényi Iván: Szociálpolitika az államszocializmusban, Ferge Zsuzsa: Zsörtölődő megjegyzések Szelényi Iván és Manchin Róbert írásához, Szalai Júlia: A szociálpolitika nyelve - amit kifejez és amit eltakar, Donáth Ferenc: Tulajdon és hatékonyság, Antal Z. László: Beteg-utak, Sólyom László: A társadalom részvétele a környezetvédelemben. Mészáros István: A pápai bencés gimnázium. Magyar bencés gimnázium. Kiadja a Pannonhalmi Főapátság. 1988. 169 old. Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Corvina. 1988. 232 old. Nagy Béla: Fradi futballmúzeum, I—II. Kiadja a Ferencvárosi Torna Club. Bp., 1987. 156,192 old. Nagy Ferenc: Ibrány: Egy rétközi település társadalomtörténete a XX. századig. Kiadja a Jósa Múzeum. Nyíregyháza, 1987. 127 old. Nagy Iván, a múzeumalapító. 95 éves a Palóc Múzeum. Szerk.; Kovács Anna. Kiadja a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága. Salgótarján, 1986, 57 old. Várkonyi Ágnes, R.: Nagy Iván a történész, Nagybáky Péter: Nagy Iván neraldikai és negealó-
giai munkássága, Zólyomi József: Nagy Iván a múzeumalapító, Zsolyomi József: A múzeum történetéből. Nagy Zoltán: Póruljárt szerelmesek. Tréfás palóc meséli. Saját gyűjtés. Kiadja a Nógrád Megyei Tanács. Salgótarján, 1987. 276 old. A népi demokrácia törvényalkotásából. Összeáll.; vikol Katalin. Magyar Évszázadok. Reflektor. 1988.64 old. Földreform, köztársaság, alkotmány. N. László Endre: Aranymosás a Kárpát-medencében. Gondolat. 1988. 328 old. A tartalom: A föveny aranya a mesében, Honnan kerül arany a folyók fövenyébe? Mária Terézia pátenslevelei és az aranymosás, Az aranynézés vagy lapátpróba, A tulajdonképpeni aranymosás, Az arany további tisztítása, a szérke fajtái és használata, Az arany foncsorítása, kisárgítása és beolvasztása, Aranyászlésza és aranyászkunyhó, Szegény volt-e az aranyász? A Dráva és a Mura aranyászai (Az aranynézés, A tulajdonképpeni aranymosás, Az aranymosás befejező műveletei, A sárarany értékesítése), Aranymosás a Felső-Tisza vidékén, Az erdélyi arany és a híre, Az aranyász életmódja és egyénisége, Amiről a mai aranyászok már nem tudnak, Az aranyász-felszerelés elkészítése otthon, Gépesíthet-e a folyami aranymosás? A sárarany értékesítése 1945 után. N. Szegvári Katalin: Numerus Clausus rendelkezések az ellenforradalmi Magyarországon. Akadémiai. 1988. 200 old. A könyv bevezető része a politikai antiszemitizmus és az antifeminizmus hazai történetét mutatja be, majd a numerus clausust bevezető 1920. évi 25. törvény keletkezésének és érvényesítésének ismertetése következik. Nyárádiné Bojtor Rozália: Nagyigmánd személynevei. Magyar névtani dolgozatok, 65. Szerk.: Hajdú Mihály. ELTE Bp., 1987. 194 old. Orosz és ukrán utazók a régi Magyarországon. Válogatta, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Tardy Lajos. Közös dolgaink. Gondolat, 1988.256 old. A XV. század derekától a XIX. sz. elejéig a hazánkban megfordult oresz és ukrán utazók eddig ismeretlen vagy magyarul még meg nem jelent útibeszámolóiból közöl válogatast. Ópusztaszer. Szerk.: Koncz János és Sz. Simon István. Kossuth. 1988. 224 old. Trogmayer Ottó: „...ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának", Zombori István: Pusztaszer a millenniumig és az Árpád-ünnepségek, Szűcs Árpád: A Feszty-körkép, Péter László: Pusztaszer a történetírásban és az irodalomban, Zombori István: Pusztaszer a felszabadulás előtt és a földosztás, Rakonczay Zoltán: A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, Juhász Antal: A szabadtéri néprajzi gyűjtemény, Szabó G. László: Az Orszá-
gos Emlékbizottság munkája és tervei, Koncz János: Egy hagyomany születése és épülése. Palotai Krónika. 1988. szeptember. A csanádpalotai Kelemen László Művelődési Ház honismereti körének lapja. 16 old. (Soksz.) Komoly Pál: Az iskolák államosítása II., Pánczél Józsefné: Falunk táplálkozásának alakulása, fejlődése, Bazsó Dénes: Gyermekjátékok gyermekkoromban, a XX. század második évtizedében - II. Háborús játékok, Komoly Pál: Három férfi temetése Palotán (1899), Asztalos P. Kálmán: Csanádpalota nevezetesebb évei 17. (1945-1955), Uö: Régi szóhasználat Csanádpalotán, A gyűjtemény gyarapítói, Asztalos P. Kálmán: Társadalom a tájháznál, PánczélJózsefné: Jelenünk krónikája, Úttörő riportereink írták. A Pápai Református Gyűjtemény. Szerk.: Kövy Zsolt. Kiadta a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Pápa, 1987. 144 old. és 48 kép. Kovách Attila: Előszó, Kövy Zsolt: A Pápai Református Gyűjtemény, Szabó György: A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története, Kövy Zsolt: A könyvtár kúlöngyűjteményei, Uö: A Dunántúli Református Egyházkerületi Levéltár, Uö: Az Egyháztörténeti és Egyházművészeti Múzeum, S. dr. Lackovits Emőke: A Dunántúli Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Múzeumának műtárgyai. (Német, angol és francia nyelvű összefoglalókkal). Pethó Bertalan: Balaton, Szép Kilátó. Képzőművészeti Kiadó. 1987. 71 old. Ponyi Jenő: A Szántód-Tihany környéki tóvíz élővilága. Szántódi Füzetek, 14. Panoráma. Bp., 1988. 95 old. Pósalaki János: Declaratio. Afflicti status liberae reeiaeq, civitatis Debreczen. Debrecen siralmas állapotának megvilágosítása, 1685-1696. Kiadja a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Debrecen, 1987. 47 old. Pölöskei Ferenc: A rejtélyes Tisza-gyilkosság. Labirintus. Helikon. 1988. 152 old. Prohászka László: A millenniumi emlékmű. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó. Bp., 1988. 44 old. Az emlékmű felállításának gondolatától az I. világháborút követő forradalmakig, Az 1920 és 1945 közötti időszak krónikája, Az ezredéves emlékmű mai arca, Irodalom. Gazdag képanyaggal. Pünkösti Árpád: Kiválasztottak. Árkádia. 1988. 464 old. Szociográfiai felmérés a hazai téeszelnökökről. Raffa y Ernő: Erdély 1918-1919-ben. JATE Kiadó. Szeged, 1988. 340 old. (Második kiadás) „A világháborúról, a forradalmakról és a trianoni békeszerződésről egyre több, új adatokat és szempontokat tartalmazó munka jelenik meg. A
szerző az őszirózsás forradalom és a Károlyi-kormányzat helyzetét sajátos szemszögből világítja meg, milyen következményekkel járt a társadalmi átalakulásra és a köztársaság helyzetére a román csapatok erdélyi előnyomulása. Milyen kényszerhelyzetekbe és lehetőségek közé került a köztársaság megszületés! pillanatától kezdve, s milyen társadalompolitikai vonatkozásai voltak Erdély birtoklásának, meghódításának a magyar és a román történelem alakulásában? Megírja, hogy a minden nemzet és nemzetiség számára azonos jogokat akaró Károlyi-kormányzat miként került szembe Európa akkori egyik legreakciósabb és legelmaradottabb államával, a bojár uralommal, s hogy milyen osztályellentétek, társadalmi gondok lappangtak 1918-ban, 1919-ben Közép-Európában, a Kárpát-medencében a nemzeti jelszavak mögött. Megírja, hogy az események kényszerítő hatasára miként alakult át a Károlyi-kormányzat őszinte antantbarát politikája, s a föltétlenül békés, tárgyalásos megoldások helyett miként lépett előtérbe a jogok fegyveres védelmének az igénye. Megírja, hogy miként válik védtelenné Károlyi politikája, melyet tisztességre, meigkötött megállapodásokra alapított, a hitszegések, csalások és az erőszak politikájával szemben." Ráfael Csaba: Fertőd, Esterházy kastély. Kiadja az MTI. Bp., 1988. 94 old. Színes fotóalbum Bak Jolán bevezetőjével. A reformországgyűlések és az 1848-as forradalom törvényei, összeáll.: Vikol Katalin. Magyar Évszázadok. Reflektor. 1988. 64 old. A Lánchíd építéséről, a magyar nyelv ügye, az 1847-1848-as országgyűlés törvényei: felelős minisztérium, jobbágyfelszabadítás, unió Erdéllyel. Régi bácskai és bánáti utazók. Válogatta, az előszót, a bevezetőket és a jegyzeteket írta Kalapis Zoltán. Fórum. Újvidék, 1987. 279 old. Tizenöt bácskai és bánáti utazó kevéssé ismert, elszórtan megjelent írásaiból ad válogatást a gyűjtemény, a XIX. század derekától a XX. század elejéig. A régi Debrecen. Csokonai Kiadó. Debrecen, 1988. 24 old. és 12 melléklet. Haranghy György a század elejének híres fotósa kollekciójából valók ezek a reprodukciók. A régi Hortobágy. Csokonai Kiadó. Debrecen, 1988.24 old. és 12 melléklet. A század eleji hortobágyi pásztoréletről, Ecsedi István és Haranghy György felvételei alapján készült reprodukciók. A Sarló hatósugarában. Szerk.: Sándor László. Kossuth. 1988. 184 old. Ferenc László: A Sarló ideológiai formálódása és kapcsolata a kommunista párttal, Plevza, Viliam és mások: A Dav és a Sarló, a szlovák és a magyar értelmiség együttműködése a két világháború közötti Csehszlovákiában, Nagyidai Ernő: A Sarló kapcsolata a cseh haladó mozgalmakkal, Józsik Lajos: A Sarló kapcsolata a magyarországi
haladó mozgalmakkal, Balogh Edvár: Romániai úttörés a népfront felé, Pat6 Imre: A Híd kapcsolatai a Sarló-mozgalommal, Boross Zoltán: A Sarló-dokumentumok gyűjteménye Debrecenben. S. Balogh Ilona-Stemler Gyula: Hét évtized. Reflektor. Bp., 1988. 308 old. A magyar munkásmozgalom története. Sebestyén József: Székesfehérvár fölszabadulása a török uralom alól: 1688. május 19. Kiadja a Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház. Székesfehérvár, 1988. 77 old. Az 1929-ben megjelent mű reprintje. Sík Endre: „Vihar a levelet..." Zrínyi. 1988. 528 old. Az 1930-as évek elejétől a második világháború végéig Szovjetunióban élt szerző feleleveníti a személyi kultusz ottani éveit. Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és Külső-Szolnok vármegyékben. Kiadja az MTA Könyvtára. Bp., 1987. 294 old. Szabóky Zsolt: A Belváros. Képzőművészeti Kiadó. 1988.96 old.' Szabóky színes fényképei, Gera Mihály szövegével. Szakács Kálmán: Paraszti rétegszervezetek, mezőgazdasági érdekképviselet, 1945-1951. Négy évtized. Kossuth. 1988. 204 old. Szaszkóné Sin Aranka: Mezővárosi társadalom és gazdaság a XVII. századi Nagykőrösön. Történeti statisztikai füzetek, 8. Kiadja a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. Bp., 1988. 112 old. Az 1621 és 1700 közötti évtizedekből összesen hatvan, a város adminisztrációja által készített összeírás tudósít, ezeknek az iratanyagát rendezte a szerző tematikus fejezetekbe és foglalta táblázatokba. Száraz György: Erdély múltjáról - jelen időben. Gyorsuló idő. Magvető. 1988. 300 old. 180 éves a bányászat Szászváron. írta: Csorna István, Králl Zoltán, Krisztián Béla. Kiadja a Mecseki Szénbányák Vállalat, (h. n.) 1988. 62 old. Csethe András: Ajánlás, Wáener József: Köszöntő, Vállalkozás széntermelésre, Beszélgetés az észak-mecseki bányászatról, A nádasdi és nagymányoki uradalom Szénárendás Társaságától a Mecseki Szénbányák Északi Bányaüzeméig, „Vártuk a jövőt, hogy egyszer majd vége lesz ezen nagy drágaságnak", A kolóniától a modern lakótelepig, Tallózás a sajtóban, Hagyomány és hűség, A 180 éve működő Szászvár Bányaüzem rövid története a évszámok tükrében. Szebeni András: Boldogok, akik házadban laknak. Szerzetesrendek Magyarországon. Szöveg: Lukács László, Szennay András és mások. Corvina. 1988.23 old. és 144 tábla.
Szekfü Gyula: „Valahol utat vesztettünk." Gondolkodó Magyarok. Szerk.: Szigethy Gábor. Magvető. 1987. 72 old. A szerző 1944. február 27-én megjelent írása. Szelényi Károly: Pécs és Baranya. A magyar mediterránium. Kiadja a Baranya Megyei Könyvtár. Pécs, 1988. 112 old. A bevezetőt és a képaláírásokat írta, s az idézeteket válogatta: Tüskés Tibor. Szabó Lajos: 40 éves az Eger és Vidéke Horgász Egyesület. Kiadja az egyesület. Eger, 1988.23 old. Szent István és Szent László törvényei, összeáll.: Vikol Katalin. Magyar Évszázadok. Reflektor. 1988.64 old. Szent István intelmei, Szent István törvényei, Szent László törvényei. Szilárdfy Zoltán-Füskés Gábor-Knapp Éva: Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsújáróhelyekről. Fontes et studia, 5. Kiadja az Egyetemi Könyvtár. Bp., 1987. 311 old. Szlatky Mária: Szent István. Minerva. Bp., 1988. 56 old. Szép kiállítású, gyermekek számára készült könyv. Szomjas a vakló. 66 vajdasági magyar erotikus népmese. Gyűjtötte és az előszót írta Burány Bela. Képzőművészeti Kiadó. Bp., 1988. 138 old. Szöts Zoltán: Bonyhád, Völgységi Múzeum. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 316. Bp., 1988. 16 old. (Magyar és német nyelvú) Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 12. A honismereti mozgalom megyei tájékoztatója. Szerk.: dr. Kováts Dániel. Kiadja a HNF megyei munkabizottsága és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Módszertani Központ. Miskolc, 1988. 96 old. Dr. Barsi Ernő: Sályhoz kapcsolódó negyvennyolcas emlékek, Nagy Géza: Ezernyolcszáznegyvennyolc és a Bodrogköz, Fogarasi Tivadar: Az 1848/49 -es szabadságharc emlékművei megyénkben, Dr. Kamody Miklós: A postaintézmény működése megyénkben 1848/49-ben, Kelecsényi Istvánné: Közegészségügyi állapotok Zemplénben 1848 eleién, Dr. Hogye István: A hegyaljai mezővárosok szükségpénzei 1849-ben, Hogye Helga: Adatok Lázár Vilmos aradi vértanú életehez és zempléni kapcsolataihoz,- Dr. Rózsa Tibor: Futó Sámuel református lelkész, 48-as honvéd százados, Magyar Sándorné: Zempléni adományok az aradi vértanúk emlékművére, Csősz Szabó István: A tokaji református gyülekezet ónedényei, Dr. Bencsik János: Adatok a Tokajba települők származásához (1805-1846), Zelenák István: Tokaj régi címere, Pozbai Dezsőné: Fogarasi János emlékezete, Dr. Fehér Erzsébet:
Pataki képzősök tanulmányi kirándulása 1876ban, Zsebesi László: Szénbánya Alsódobszán, Dr. Koós Tibor: Exportpulykavásár Sárospatakon ötven évvel ezelőtt, Kerékgyártó Mihály: „Nyugdíjas" gépek Ózdon, Szikora András: A csűrök hajdani szerepe a gabonatermesztésben, Siska József: Rossz szomszédság török átok? Filep Gabriella: Tilalmak, jóslások Hernádpetriből, N. Bodnár Károly: A lakodalom délelőttje Taktaszadán, Viktor Gyula: Ásványok a rudabányai népi szóhasználatban, Dr. Faggyas István: Lósorozások Putnokon a két világháború között, Mit ró István: Nyíri régön (nyelv|árás), Dr. Balpataki Béla: A római katolikus egyház és a honismereti mozgalom, Nagy Károly: Huszonöt éves az ózdi Lajos Árpád Honismereti Kör, Balogh Sándor: Diósgyőri városszépítők, Dr. Csorba Csaba: A miskolci Herman Ottó Gimnázium iskolatörténeti kiállítása, Hetven éve halt meg Lévay József, Lencsó László: Fésületlen emlékezés Miklós Róbertre, Balázs József: Pápai Tóth Mihály emlékezete, Dr. Kováts Dániel:Táborverés Zsámbékon, Horpácsi Sándor: Juhász József szentistváni társadalomrajza, Ágoston István könyve Muhi és Ónod hagyományairól, Nagy Károly: Emlékezés a Lebovics partizáncsoportra. Táborverés, 3. 1988. Zsámbék. 32 old. (Soksz.) Honismereti szakkörvezető-képző tanfolyam Zsámbék, 1988. július 10-20., A résztvevők névsora. Tábori krónika, Honfoglalás Zsámbékon, „A népi kultúra ma is megállja a helyét" - egy hallgató vallomása, Magyar tájak dalai, Márkus Gábor: Jelentés, Vő.: Taborverés, Szentgyörgyi Andrea: Honismeret iskoláinkban, Kolarovszki Zoltán: Ilyen volt..., Parajos Tibor: Tiszta szigorúság... Takács Lajos: Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága, 1806-1875. Kiadja a Veszprémi Egyházmegye Történelmi Munkaközössége, 1987. 134 old. Tanulmányok a cigányság beilleszkedéséről. Szerk.: Hegedűs T. András. Kiadja az OP1. Bp., 1987. 178 old. Forrajy R. Katalin: Etnikai öntudat és nevelés, Hegedűs T. András: Szociális klíma, a cigányság képe a sajtóban, Forray R. Katalin: Település, iskola, cigányság. Tanulmányok Kaposvárról. Szerk.: Laczkó András. Kaposvári kiskönyvtár, 5. Kiadja a városi tanács. Kaposvár, 1988. 123 old. Magyar Kálmán: A középkori kaposvári vár és a város története, Varga Éva: A kaposvári színjátszás húsz éve, 1920-1930., Andrássy Antal: Fejezetek Kaposvár fejlődéséből az első világháborútól napjainkig, Laczkó András: írók, művészek és Kaposvár. A Tatai Népfőiskola, 1940-1944. emlékeiből szerkesztette Kálmán Attila és Kocsis László. Komárom megyei honismereti kiskönyvtár, 16. Kiadja a megyei honismereti bizottság. Tatabánya, 1987. 105 old.
Tiszavasvári (Büd-Szentmihály) református egyházának története. Kiadja az Egyházközség. Debrecen, 1987. 61 old.
Proverbiumok, B. Kovács István-Szabó Ildikó: Népmesék, Adatközlők, Helynévmutató, Magyar-szlovák helységnévjegyzék, Idegennyelvű összefoglalók (szlovák, német).
T. Papp Melinda: A budavári lakónegyed. Műszaki. 1988. 120 old. Szinte házanként mutatja be a helyreállított budavári lakónegyedet. Ismerteti az itt található műemlékeket és a hozzájuk fűződő történelmi eseményeket, a város középkori életét.
Uzsoki András: A tihanyi apátsági templom. Kiadja a Római Katolikus Plébániahivatal. Tihany, 1987. 24 old.
Torday Aliz: Falusi hangulatban. Szép otthon. Corvina. 1988. 58 old. A népi építészeti hagyományok, lakberendezési szokások és tárgyak megőrzésének, alkotó és gyakorlati felhasználásának érdekében készült ez a könyv. Dr. Töttös Gábor: A szekszárdi szőlő és bor. Kiadja a Szekszárdi Nyomda és az Aliscavin. Szekszárd, 1987. 184 old: A főbb fejezetek: A borvidék kialakulása és története a török hódoltságig, A borvidék jellemzői a XVIII. században, A feudális szőlő- és borgazdaság utolsó szakasza, A tőkés szőlő- és borgazdaság feltételeinek kialakulása, Szőlőtermesztés és borászat a filoxéra időszakáig, A korlátozott monokulturális gazdálkodás jellemzői, A borkereskedelem és hatása Szekszárd fejlődésére, A filoxérától az első rekonstrukció végéig, Az első rekonstrukció jellemzése az újjáépítés menete és a szociális kérdések tükrében, A tőkés szőlő- és borgazdaság utoló időszakának jellemzői és legfontosabb tendenciái a borvidéken, Irodalom, A szekszárdi szőlő és bor az irodalomban és a művészetekben, A bor a konyhaművészetben. Tüskés Tibor: Vidéken élni. Kozmosz. Bp., 1988. 184 old. Új Mindenes Gyűjtemény, 7. „Kurtaszoknyás hatfalu". Összeállította: Liszka József. Madách Kiadó. Bratislava, 1988. 221 old. Liszka József: Előszó, Liszka József: A kurtaszoknyás hatfalu, mint néprajzi csoport és helye népi kultúránk rendszerében, Kocsis Aranka: Endogán házasodási szokások a kéméndi anyakönyvek szerint, Méry Margit: Az Alsó-Garam mente népviselete, Nagy Endre: Kéménd földrajzi nevei, Gáspár István: Árucsere Kéménden, Dánielné Matus Erzsébet: Születés, keresztelő Kéménden, Battáné Gáspár Jolán-Dániel Csilla-Káplóczky Bea: A gyermek helye és feladatai a kéméndi családban, Csókás Ferenc: Párválasztás, esküvő és lakodalom Kéménden, Liszka József: Halál és temetés Kéménden, Batta Attila: Adalékok a népi hiedelemvilág alakjainak ismeretéhez, Adattár: A kurtaszoknyás hatfalu népesedésének alakulása a XIX. század közepétől, Kocsis Aranka: Mutatvány a kéméndi anyakönyvekből: 1766-1775, 1841-1850, 1885-1894. Gáspár István: Az árucsere néprajzához kapcsolódó kötött szövegek, Battáné Gáspár Jolán: Altatók, gyermekjátékok és -mondókák, Csókás Ferenc: A lakodalom költészete (vőfélyversek, lakodalmi kurjantások), Liszka József: Halotti búcsúztatók, Perák Endre:
Vadász László: A szegedi Ady Endre Középiskolai Fiúkollégium története, 1947-1987. Kiadja a Kollégium. 1988. 55 old. Vajda Mária: Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről. Forrás Könyvek. Kecskemét, 1988. 148 old. Balmazújváros rövid társadalomrajza, Erotikus jelképek a folklórban, Mit jelent a szerelem a araszti közösségben, Ismeretek a test dolgairól, smerkedés, udvarlás, párválasztás szokásai, Házasság előtti nemi élet, A nyilvános ház, Megesett lányo,k házasságon kívül született gyermekek, A nemi élet kultúraja, Szexuális devianciák, A házastársi hűség, Erotikus történetek.
f
Varga Csaba: Ne hagyjuk magunkat! Kiadja a KISZ KB. Bp. 1987. 122 old. Válogatás a szerzőknek azokból az írásaiból, amelyek az elmúlt százötven év megújulási törekvéseit, szellemi útkereséseit és a nyolcvanas évek végi átfogó, gyökeres reform esélyeit tárgyalják. Vasi Honismereti Közlemények. 1988/1. sz. A honismereti mozgalom Vas megyei fóruma. Szombathely, 1988. 96 old. Köbölkuti Katalin: Horváth Boldizsár, a lírikus és szépíró, Kuntár Lajos: Negyedszázada szolgálja irodalmunkat az Életünk, Gráfik Imre: A Vas Megyei Néprajzi és Honismereti Gyűjtőpályázat 25 éve, Kuntár Lajos: A vasi irodalom tevékeny munkása és szervezője - interjú a 75 éves Palkó Istvánnal, Naszádos István: Akit a munka éltet Bemutatjuk Kiss Kálmánt, Székelyné Török Tünde: A vasi szépírók bibliográfiája, 1945-1983., Palkó István: Várkonyi Nándor Vas megyei kapcsolatai, Kiss Kálmán: Csáky Krisztina, a „Vépi Vénusz", Szilágyi István: Néhány gondolat a régi szombathelyi polgárházak kutatásának kérdéséhez, Pungor Zoltán: Magyar Társaság a Szombathelyi Lyceumban (1823-1836), Majdán János: A szombathelyi vasútállomány vonzása a századfordulón, Ács László: Falusi Tnália - A rábagyarmati színjátszás krónikája 2., V. Molnár Zoltán: A répcelaki evangélikus leánynépfőiskola története, Sill Ferenc: Batthyány József kámoni vizitációja Szombathelyen 2., Horváth Sándor: Völgyes Ferenc (1922-1987), Könyvismertetések, Krónika. Vass Gyula: Lobog a fáklyaláng. Kiadja a Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat. Szolnok, 1987.237 old. Munkásmozgalom az alföldi kőolaj- és földgázbányászatban. 1946—1986. Vákár Tibor: Székelyföld építészszemmel. Műszaki Könyvkiadó, 1988. 180 old. A szerző
rajzait tartalmazó kötethez Csoóri Sándor írt előszót. Vándor László: Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Kiadja a Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztálya. Nagykanizsa, 1988. 61 old. Venczeí József: Erdélyi föld - erdélyi társadalom. Magyar társadalomtudósok a nagyvilágban. Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt irta: Székely András Bertalan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988. 272 old. Háború vagy béke?, A társadalomkutatás kezdetei, Néhány szó a társadalomkutatásról, Határnemzedék: az erdélyi magyar húszévesek, A Hitel és a közvélemény, Széchenyi hitvallásával jelentkeznek a húszévesek, A Vásárhelyi Találkozó, Nemzedékváltás elvben és gyakorlatban, Egy nyilatkozat, Az eltorzított nemzedék-fogalom, Az 1935-36. évi Statisztikai Évkönyv tájékoztató adatai, Néhány adat a székely kivándorlás hátteréről, A székely népfelesleg, Pusztul a magyarság!, Szempontok azok számára, akik szociális munkát akarnak végezni, A társadalomkutatás vitatása, És mi következik ezek után... ?, Metamorphosis Tansylvaniae, Bözödi György társadalomkutató műve, Válasz az Erdélyi Fiataloknak, Románia és a hivatásszervezetek. Kis nép-elit-nép. Az új inteligencia útja, Értelmiség-nevelés és a főiskolás mozgalmak, Collegium Transilvanicum, Márton Áron püspök népnevelő rendszere, A népnevelés: tudo-
mány és művészet, A népnevelés néhány időszerű szempontja, Tudománymívelésünk múltjának idézése, Erdélyi kultúrproblémák, Művelődéspolitikai terv. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon alapvetése, Ami utána következik, Szemben az alkotó néppel, Az erdélyi magyarság néprajza, Az erdélyi képzőművészek kolozsvári kiállítása, Magyarság és nemzetiségek, Szórvány és diaszpóra, A román ifjúsági mozgalmak Erdélyben, A magyar önismeret útja. Dr. Viga Gyula: XIX. századi miskolci kalendáriumok néprajzi vonatkozásai. Kiadja az MTESZ Szervezet. Miskolc, 1987. 100 old. és 20 kép. Az apró kis „mini„-könyvben olvashatunk a régi időjóslásról, a gazdáknak szóló tanácsokról, a népi orvoslás ajánlásairól, valamint általában a miskolci kalendáriumokról és az őket kiadó nyomdákról. Winkler Gábor: Sopron építészete a XIX. században. Akadémiai. 1988. 248 old. Zsebesi László: Az alsódobszai népéletből, II. Kiadja Megyaszó Közös Községi Tanács. 1987. 199 old. Történeti adatok, szóhagyományok, anekdoták, visszaemlékezések.
Könyvespolc Ne hagyjuk magunkat! Varga Csabának, ennek a rendkívül aktív, negyven év körüli író-szociológusnak gyors egymásutánban két esszékötete is megjelent.1 Ezek egyértelműen jelzik, hogy a magyar szellemi élet erőteljes íróegyéniséggel gazdagodott, aki a nagy faluszociográfiák szerzőinek2örökébe lépve jelöli ki a teendőket. Varga Csaba kibontakozó életművét tehát a cselekvésorientáltság jellemzi. A kérdőjelekkel körültűzdelt mai ember számára ez különösen becses érték. Az író nem csupán gondolati síkon, hanem a hétköznapok valóságában újból és újból megmerítkezve keresi a kivezető utakat. Nem optimista (abban az értelemben, hogy „majd csak rendbe-
jönnek a dolgok"), de nem is pesszimista (abban az értelemben, hogy „a bajokon már nem lehetünk úrrá"): Nem azt kérdezi, amit a tömegek szerte a világon és a kis hazában, hogy „mi lesz", hanem azt, hogy „mit kell tennünk?" A valóságkutatást az irodalommal ötvöző nagy elődök kimentek a faluba, szociográfiai felkészültséggel, odahajló szívvel és beleérző készséggel képet rajzoltak róla. Mások, ha ki is emelkedtek belőle3, belülről tudták megidézni a magyar falut. Varga Csaba viszont bement a faluba (ha ugyan helyénvaló még ma is a „falu" megnevezést használni), és nem csupán figyelte, leírta az ottani világot, hanem megpróbált fordítani is rajta. Siófok környékén - feleségével együtt - négy községben mozgatta meg a társadalmi-kulturális közéletet. Létrehozta a Siómente Népfőiskolát, s a helyiekkel együtt töprengve, sorsukat élve, képzelt
tanácsüléseket és más döntéseket végigjátszva tárta fel azokat a feltételeket-feladatokat, amelyek segítségével a begubózott helyi közösségek erőre kaphatnak, újraéledhetnek. Kiinduló tétele, hogy a falutervezésnek nem csupán az adott körülményekből kell kiindulnia, számba kell vennie az emberek szükségleteit is. És felteszi a kérdést: „Az ideálisnak elképzelt jövőből vetítsünk vissza a jelenbe egy célrendszert, vagy a jelen kitapintható tendenciáinak a továbbfejlesztéséből fogalmazzunk meg jövőképet ? " 4 Tény, hogy a közelmúltban a világ második leggyorsabban fejlődő mezőgazdasága volt a miénk, mégsem bízhatunk abban, hogy a spontán, kényszerpályákat követő fejlődés automatikusan kedvező jövőt hoz. A gazdaságirányítási feltételek számbavétele után a szellemi-lelki fejlődés feltételeire tér rá. A kudarcot vallott művelődési ház helyet legyen nyitott közösségi intézmény: a faluház, amely egyformán ad helyett kollektív döntéseknek és művelődési fórumoknak. Az iskola ne csupán ismeretek besulykolója legyen, hanem a társadalomba való bevezetésnek a műhelye is; a könyvtár legyen a település dolgozószobája, s itt vagy ott legyen otthona a minőségi olvasótáboroknak, a népfőiskoláknak, az egyének lelki-szellemi továbbfej lődésének. Fel kell számolni a helyi társadalom hasadtságát: a vezetés társadalom feletti, mert az utasításokat részben még ma is felülről kapja, a lakosság viszont társadalom alatti,men érdekeit nem tudja, sokszor nem is próbálja érvényesíteni. „A szakadékot - írja - avagy a különböző szakadékokat csak úgy lehet áthidalni, ha az egyének és kiscsoportjaik alulról kísérlik meg az önszervezést, az érdekérvényesítést, persze nem érdekmonopolizálás formájában. (...) Ehhez a társadalmi folyamathoz elengedhetetlen a helyi és a helyi feletti intézményes irányítás fogadó- és tűrőképessége, az egyenrangúságot elvben és gyakorlatban elfogadó partnersége." A felbomlasztot helyi társadalom újra közösségbe szervezését nehezíti, hogy a lakosság 10-12 órai munkára, önkizsákmányolásra kényszerül, nincs ideje. A helyi társadalom magára maradt, szétesett, az önszerveződésre kevés az esélye. „Az egyházat, mint közvetítő rendszert, nincs ami pótolja. Századunk közepéig az egyház jólrosszul közvetített a hatalmi struktúra és a gondolkodási struktúra, illetve a központi akarat és a helyi társadalom között. Fantasztikus szellemi- és szervezőereje már eleve abból fakadt, hogy minden egyes polgárhoz eljutott, s szinte minden polgárt hetente egyszer összehozott. Ezt az organikus funkciót egyetlen szervezet-intézmény sem vette át igazán. Ne felejtsük el, hogy a helyi kommunista pártszervezetek ezt a közvetítő fel-
adatot sokszor saját tagjaik számára sem látják el. A helyi társadalmat mint egészet pillanatnyilag senki nem szervezi, nem irányítja, nem folytat értékközvetítést sem." Az értékek, az identitás tudatosítását nehezíti, hogy „az új információk, új gondolatok a kultúra hierarchikus csúcsán maradnak. Akár az anyagi eszközök. A falvak jó része a szellemi élet előtti állapotban maradt, mert a helyi értelmiség sem egyénileg, sem intézményesen - például tantestületenként - nem kapcsolódott az országos szellemi élethez, a felgyorsult kommunikációhoz. Még passzív megfigyelőként sem nagyon. A falvak többségében pedig elképzelhetetlen a helyi gondolattermelés, hiszen az ideológiai elosztás csatornáin legfeljebb a központi gondolatok sémái csurogtak le. Ezért aztán nem meglepő, hogy a falvak többségében a helyi valóság vizsgálata, önálló értékelése el sem kezdődött." El kell érni, hogy az önszervezkedő helyi társadalom vonzó legyen a helyi értelmiségieknek; csatlakozzanak, segítsék annak kibontakozását. Fontos szerep vár a közösségi hagyományokra, mint a megújúlás eszközeire. „Sajnos ezek a közösségi hagyományok, az egyházi vagy világi összefogások emlékei, alig maradtak meg. A még létező közösségeket a negyvenes évek végén szándékosan felszámolták. A hatvanas évek fennmaradási, egzisztenciális gondjai pedig a helyi polgárokat arra szocializálták, hogy ne másokkal összefogva, hanem inkább egyedül kíséreljék meg a családi és személyes életszínvonal emelését." Segíthetnék a helyi kibontakozást sok egyéb mellett a szakértők által kidolgozott falutervezési ajánlások, és olyan országos megújúlások, mint a közigazgatási reform és az iskolareform. Alulról induló reform? Az, de nem csak az. Az író hangsúlyozza, hogy külső segítség nélkül hamar lelohad a helyi kezdeményezés, meginog annak 'Ne hagyjuk magunkat! (A KISZ KB kiadásában és a ISIS Kisszöv«kezet kiadásszervezésében, 1987. - Dunatáji Tudósítás. Gondolat, 1988.) 2 Hogy csak a legnagyobbakat említsük: Illyés Gyula: Puszták népe (1934). - A Pro Christo Diákok Háza munkaközössége: Elsüllyedt falu a Dunántúlon (1936). Szabó Zoltán: A tardi helyzet Í1936). És 1937ben, a Márciusi Front évében: Kovács Imre: Néma forradalom,Féja Géza: Viharsarok, Erdei Ferenc: Futóhomok. 3 Sinka István, Szabó Pál, Veres Péter és mások. A falusi társadalommal kapcsolatos következő idézetek a Dunatáii Tudósításban közölt alábbi három tanulmányból valók: A helyi társadalom szétesettsége, A falu jövője és Az önszerveződés társadalmi esélyei a falvakban.
erkölcsi-anyagi bázisa. Fent és lent egyszerre kell gyorsítani a valós reformfolyamatokat, de a kettő voltaképpen nem is kettő. Regionális autonómiák nélkül üres keret maradna a globálisnak nevezett reform, felülről indított reformok nélkül viszont veszélybe kerül az alulról induló önszerveződés. A falu jövője, problémakötege többé-kevésbé tükrözi a nagy társadalom, a nemzet szerveződési kérdéseit is. Hasznosabb ezért idézni Varga Csaba gondolatait, mint beszélni róluk. Faluról szólunk, az ország is ertse. AH ez a Vidéki életmodellek című remek kis szociográfiára is. Típusokat vizsgál itt a szerző, magatartásokat, lényegében aszerint csoportosítva, ki miért tartja távol magát a közösségi gondoktól. A kívülálló, a tartózkodó, a perspektívátlan célkereső, az önpusztító példányaival naponta találkozhatunk utcán, munkahelyen. A két tanulmánygyűjteményben tárgyalt, még nem említett fejezetek közül kiemelkedik az Eötvös József-tanulmány. A szerző ebben arra döbbent rá bennünket, hogy Eötvös 1846-ban megjelent Reform című könyvének legtöbb gondolata másfél évszázad múlva is időszerű, (örvendetes hír, hogy Varga Csaba Eötvös Józsefről ír regényt.) Az Eötvös-tanulmány is, a brutális értelmiségi válásokat elemző, majd a szerelem-szexualitás kapcsolatát vizsgáló esszé is kegyetlen hűséggel tart tükröt korunknak: ilyenek vagytok, ilyenek vagyunk. Míg társadalomszervezési kérdésben a szerző a rideg tényfeltáráson túl rendre megfogalmazza a cselekvési normákat is, az utóbbiakban ezt hiányolni vagyunk kénytelenek. Miután azonban a tanulmányokban is, a szerző egész életvitelében is a programkeresés, a tettre ösztönzés a döntő, talán nem alaptalan a remény: ezekre a témákra még normatív jelleggel is visszatér. Nem kérhetjük számon sajnos - kedvező alternatívák hiányában - a normativitást a népességfogyás kérdésében sem. 202l-re 9,5 millió fős népességgel számol a hivatalos prognózis „fekete" változata, de az első évekre valószínűsített fogyatkozást már „túlteljesítettük", és így a „szuperfekete" változat valószínűsége lép az előbbi helyébe: 2021-ben 9 millió lesz az ország lakosságának szama. És nem támasztja alá semmi sem a reményt, hogy az ezredforduló táján stabilizálni tudjuk a népességet. Tegyük hozzá: ha a lakáshelyzet nem változik, a fiatalokra, fiatal házasokra, a megszületni akaró gyermekekre sivár jövő vár. Fekete Gyulának lesz igaza? Hogy kiárusítják a jövőnket, megesszük az utódainkat? Mindent összevéve: a lélek mélyéig megrendítóek Varga Csaba tanulmányai. Komorak? Igen. De tegyük mindjárt hozzá: a válságos helyzetek komor-hű bemutatásának két fajtája van. Az egyik lefegyverez: ránk görög a tragédia, tehetetlenek vagyunk vele szemben. A másik felráz: a valóság-
ból induljunk ki, de mérjük fel teendőinket, oszszuk fel ezeket egymás közt, szerveződjünk, cselekedjünk. E tanulmánykötetek szerzője az utóbbit nem csupán tollával írja, hanem életével is példázza. Ezért van hitele. A sorsukért aggódó, a népi örökséget felvállaló, az ország hullását visszafordítani akaró mai magyarok helyzetük és feladatuk megítéléséhez pedig jó fogódzót kapnak Varga Csaba műveiben. Havas Gábor
Két bibliográfia Huszár Gálról és Szilveszter Jánosról 1 1987-ben hazai nyomdászatunk-könyvkiadásunk két évfordulóra is emlékezhetett. S az év elteltével máris kézhez vehettük az utódok méltó tisztelgését a mai nyomdáink hagyományápoló tevékenységének ékes bizonyítékaként. Huszár Gál Mosonmagyaróváron ismerkedett meg a könyvnyomtatássalés néhány évvel később Debrecen első nyomdászaként mutatkozott be. Az 1512-ben született nyomdász, iskolaalapító, irodalmár, pap születésének 475. évfordulóját ünnepli az ajánló bibliográfia. Sylvester János pontos születési dátumát nem ismerjük. Annyit tudunk róla, hogy az 1500-as évek elején született a Szatmár megyei Szinérváralián, tehát Huszár Gállal körülbelül egyidősek lehettek. A Sylvester János-bibliográfia a sárvár-újszigeti nyomda alapításának 450. évfordulójára jelent meg. A nyomdát valószínűleg 1537-beA alapította Nadasdy Tamás. A korábbi nézet szerint 1536 a nyomdaalapítás időpontja. Sylvester János munkássága sokban kapcsolódik Huszár Gáléhoz. Először Sárvárott iskolamester, majd nyomdász, nyelvész, bibliafordító, költő. A maguk nemében mindketten polihisztorok. Az országban folyik Dózsaparasztfelkelése, maid a mohácsi csatát követően három részre szakad az ország, de ők lankadatlanul szolgálják a magyar művelődés ügyét. Huszár Gál életének első évtizedeiről keveset tudunk. Érett férfi korában Magyaróváron lelkipásztor. Lelkésznevelő iskolát vezet, Miksa, a későbbi király védelmébe veszi protestáns hite miatt. A könyvnyomtatás mesterségét 1557-ben, Bécsben sajátítja el. 1558-ban már megindul az óvári nyomda, itt jelenik meg az első magyar nyelven írt prédikációs könyvecske, az első nyomtatott magyar dráma. Hite miatt menekülnie kell: először Kassára kerül, majd 1561-ben Debrecenx Huszár Gál 1512-1575. Ajánló bibliográfia az első debreceni nyomdász születésének 475. évfordulójára, összeállította: Kricsfalussy Istvánné. Alföldi Nyomda, Debrecen, é.n. - Sylvester János-bibliográfia. Összeállította Nagyné Piroska Lilla. Sylvester János Könyvtár és Sylvester János Nyomda. Sárvár-Szombathely, 1987.
Meny hei ingváll
díszítése
1989/2
HONISMERET A HAZAFIAS NÉPFRONT FOLYÓIRATA
HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Adalékok az iskolák államosításához. Kiadja a Baranya Megyei Tanács. Pécs, 1988. 115. old. Bemics Ferenc: Az iskolák államosítása Baranya megyében, Szita László: Dokumentumok az államosítás történetéhez Baranyában, 1848 május-június, Haracsi Miklós: A somogyhárságyi iskola történetéből, Kiss József: Emlékezés a tanítók sorsára és az iskolák államosítására. A. Gergely András: Nemzetiség és urbanizáció Romániában. Szerk.: Bodor Pál. Héttorony Könyvkiadó. Bp., 1988. 94 old. A magyar kisebbség és a városfejlesztés a Korunk harminc évfolyama tükrében. Tartalom: A Korunk és az értelmezési nehézségek, Városhistória a nemzetiségek ellen. „Fejlődés" román módra - avagy a városgyarapító diktatúra „történelmi győzelme" a Korunk tükrében, A városok és a tarsadalom képe: mobilitás, ingázás, demográfiai magatartás, Az osztályideológia mint regionális magamutogatás. Az alapítók elmondják. Adalékok az Orgoványi Sallai Termelőszövetkezet történetéhez. Az interjúkat készítette és a kiadványt szerkesztette: Káposztás János. Orgoványi Füzetek, 1. Kiadja a tsz. 1988.40 old. Andrásfalvy Bertalan: Nagydobsza, talpasház. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 271. Bp., 1987. 16 old. Andrássy Antal: Út a camembertig. Fejezetek a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat történetéből. Veszprém, 1987. 83 old. Askercz Éva, D.: Sopron, Storno-gyűjtemény. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtara 276. Bp., 1987. 16 old. Asztalos István: Galgamenti műemlékek. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 299. Bp., 1987. 16 old. Ádám István: Szikszó. Műemlékek, látnivalók. Kiadja a Nagyközségi Tanács, Szikszó, 1988. 56 old.
Ágh István: Nagy László szülővilága, emlékháza. Kiadja az Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Veszprém, 1988. 19 old. Az Állami Gorkij Könyvtár Évkönyve 1986. Bp., 1988. 245 old. A tartalomból: Eszesné Merész Irén: Fejezetek az ÁGK történetéből, Erdélyi Frigyesné: Az ÁGK Zeneműtárának előtörténete, 1945-1946, Kertész Gyula: Az ÁGK gyűjtőkörének fejlődése és mai problémái, Pécsi Imréné: A földrajzi katalógus mint információs eszköz, Verseghi György: Az ÁGK szerepe a nemzetiségi könyvtárügyben, Balla Gyula: A magyarországi nemzetiségi dokumentáció kialakulásának vázlatos története, Győri-Nagy Sándor: Nemzetiségi nyelvtudás nemzetiségi olvasáskészség, Bikfalvi Géza: Szobrok az NDK-ban és magyarországi kapcsolataik, S. Benedek András: Kovács Vilmos pályaképe. Bak Mihály: Emlékek és emlékeim Mezőberény egészségügyének múltjából. Kiadja a Nagyközségi Tanács. Mezőberény, 1988. 172 old. Balassagyarmati Honismereti Híradó, 1988. 1 2. sz. 199 old. Dr. Petrik Jánosné: Fragmentumok 1848/49ből, Marosi Gábor: Hadiesemények Balassagyarmaton az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc idején, Kovács Ferenc: Nógrád megye természeti viszonyai, dr. Fábrt Miklós: Balassagyarmat ivóvízellátásának földrajzi vizsgálata, Molnár Mihály: A vándorköszörűs, Majdán Béla: Összefüggések az MDP előretörése és Balassagyarmat ipari életének visszafejlődése között az 1940-es évek második felében, Reiter László: A Balassa család receptkönyve, Kovalcsiky András: Rebmann Rókusne Horváth Valéria, Rebmann Rókusné: Levél Belgiumból, Kovalcsik András: Ligeti Lajos, Szász Lajosné: Ligeti Lajosról, Nagy Rezső: Ligeti Lajos nyomában Balassangyarmaton, dr. Diószegi István: dr. Ligeti Lajos munkássága, Ligeti Lajos válaszbeszéde, Wolf Ida: dr. Niedermann Imre Nógrád megyei főlevéltáros életrajza, Elekes Éva: Életrajz képeslapon, Gát László: Emlékek, gondolatok (16 évem Balassagyarmaton), Sáska Edith: Egy kis történelmi ki-
igazítás (Sáska Dezső Balassagyarmat járás főszolabírójával kapcsolatosan), ar. Kerényi Ferenc: legnyitó beszéde Réti Zoltán és Farkas András közös kiállításán, Csáky Károly: Szombathy Viktor.
f
Balogh László: Vitka (Szabolcs-Szatmár megye) helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 69. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp., 1987. 35 old.
tott fejedelmének és Lala Mehmed nagyvezírnek, a Magyarországon harcoló török hadak főparancsnokának találkozójáról szóló emlékezéseket foglalja össze. A beszámolókat Csonka Ferenc és Benda Kálmán fordította, a Függelék dokumentumait (az előzményekkel kapcsolatos forrásokkal) Szakály Ferenc tette közzé. Ugyancsak ö írt a kötet elé bevezető tanulmányt. Bodnár László: A 275 éves újjátelepült Monostorpályi. Kiadja a Nagyközségi Tanács. 1988. 431
Baranya megye testnevelés- és sporttörténete I. (1867-1945) Szerk.: Bezerédy Győző. Baranya monográfia-sorozat. Kiadja a Baranya Megyei Levéltár. Pécs, 1987. 413 old.
Borsányi György: Októbertől márciusig. Polgári demokrácia Magyarországon, 1918. Népszerű történelem. Kossuth. Bp., 1988. 213 old.
Barta Gábor: Erdély, 1-2. Reflektor. Bp., 1988. 64 old. Erdély múltjának rövid összefoglalása.
A budapesti IX. Bakáts tér 12. sz. Általános Iskola története: 1837/38-1987/88. Szerk.: Balogh Endréné. Kiadja az iskola. Bp., 1988.112 old.
Batthyány Kázmér emlékére (Siklós, 1987. június 4-6) Szerk.: Perics Péter. Kiadja a Vár- és Múzeumbaráti Kör. Siklós, 1987 81 old. Brandstätter György: A Batthyány Kázmér Emlékbizottság, Szabad György: Batthyány Kázmér és Magyarország gazdaságpolitikai önrendelkezésének ügye, Urban Aladár: Batthyány Kázmér 1848-1849-ben és az emigrációban, Füzes Miklós: Batthyány Kázmér közéletiségének fejlődése.
Bura László: Mezőpetri ragadványnevek Magyar Személynévi Adattarak 83. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp., 1988. 24 old. Az egykori Szatmár megyei nagykárolyi járásának településéről van szó.
Bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Akadémiai Kiadó. Bp., 1988. 232 old. Bárdos Lajos: írások népzenénkről. Szerk.: Márkusné Natter-Nád Klára. Tankönyvkiadó. Bp., 1988.202 old. Bencsik István: A Magyarországon élő cigány lakosság társadalmi beilleszkedése az 1970-es évektől napjainkig. Tudományos szocializmus füzetek. 101. ELTE. Bp., 1988.136 old. Bertalan Ágnes: A Szabó Pál Irodalmi Emlékház Biharugrán. Kiadja a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 1988. 21 old. Bethlen István emlékirata, 1944. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Romsics Ignác, bevezető: Bolza Ilona és Romsics Ignác. Zrínyi. Bp., 1988. 174 old. Békefi Jószef: A Bakony Művek 50 éve. Veszprém, 1988. 212 old. Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig, összeállította és szerkesztette: Kún László. Kiadja a Békés Megyei Tanács. Békéscsaba, 1988. 238 old. Bocatius János: Bocskai kíséretében a Rákosmezőn. Bibliotheca Historica. Európa Könyvkiadó. Bp., 1988. 208 old. Bocskai István Erdély és Magyarország válasz-
Bura László: Szatmárnémeti (Satu Mare) utcanevei. Magyar Névtani Dolgozatok 77. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvészeti Munkacsoport Névkutató Munkaközössége. Bp., 1987. 59 old. Burány Béla: Piros a tromf. 77 vajdasági magyar erotikus népmese. Antikva. Bp., 1988. 103 old. Burány Imre: Fejezetek az ifjúsági mozgalmak Bács-Bodrog vármegyei történetéből, 1944-1949. Ifjúságmozgalom-történeti füzetek 2. Kiadja a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Vágó Béla Politikai Képzési Központja. Baja, 1987. 107 old. Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár. Akadémiai. Bp., 1988. 210 old. Csabai István: Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Közös Vállalata: 25 év. Kiadja a vállalat. 1987. 32 old. Csohány János: Az 1894-1895. évi magyarországi egyházpolitikai törvények és a retomátus közvélemény; Vászonyi Vilmos a zsidóságért a recepciós mozgalomtól az ellenforradalmi rendszerig. A debreceni Református Theológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének tanulmányi füzetei, 10-11. Kiadja a Ref. Theol. Akad. Debrecen, 1987. 165, 58 old. Csorba Béla: Temerini néphagyományok. Fórum Kiadó. Újvidék, 1988. 277 old. A könyv a kétharmados magyar többségű, közép-bácskai kisváros tárgyi, főként pedig szellemi néprajzát mutatja be monografikus igénnyel.
Csorba Sándor-Takács Péter: Kölcsey és Szatmár megye. Kiadja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. Nyíregyháza, 1988. 223 old. Tanulmányok és források Kölcsey Szatmár megyei életéhez és tevékenységéhez. Csurka István: Közép-Európa hó alatt. Esszék, előadások. Püski-Corcin Kiadó. New York, 1988. E g y kis kultúrökológia, Magyar abszurditások,
Tisztelt Közgyűlés! (Beszéd az Írószövetségben), Irodalom és politika kölcsönhatásai, Közép-Eu-
Éppel, Johann: Tevel. Zweienhalb Jahrhunderte schwäbische Ortsgeschichte in Ungarn, 17011948. (A svábok két és fél évszázados helytörténete Magyarországon) Interpress. 1988. 527 old. (Magyar nyelvű összefoglalóval) Erdödy Gábor: A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban. Értekezések a történeti tudományok köréből 108. Akadémiai. Bp., 1988. 130 old.
rópa h ó alatt, Lakitelek, 1987. szeptember 27.,
Jurta Színház I. (1988. január 3.), Jurta Színház II. (1988. március 6.) Debrecen városának magistrátusának jegyzőkönyvei 12. (1568-1569). Fordította és sajtó alá rendezte P. Szalay Emőke. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár kiadványai, 16. Kiadja a Levéltár. Debrecen, 1987.110 old. Dippold Péter: A Történelmi Szemle repertóriuma: 1958-1982. Akadémiai. Bp., 1988. 223 old. Dobrodinszkiné Szergényi Katalin: A rábaközi pereckészítés és szókincse. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok, 39. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiacfja az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1988.26 old. A dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola jubileumi évkönyve, 1927-1987. Szerk.: Karászi Kálmánné. Kiadja az iskola. Dombóvár, 1987. 167 old. ef-lapok. Az EFT tájékoztatója. 88/6-8. Kiadja a KISZ KB EFTT. Bp., 96 old. A tartalomból: Stumpf István: Az ifjúság népfront jellegű, független társadalmi szervezeteként kívánunk működni - A MIOT időszerűségéről, az önszerveződésről és az autonómiáról, Kéri László: Klubok, körök, alternatív mozgalmak néhány tanulsága. D. B.: Klubtalálkozó Szentendrén,Jeszenszky Géza: Magyarság és asszimiláció, Vígh Károly: Magyar kultúra és tudomány Csehszlovákiában, Tóth Károly: A tudomány helye a csehszlovákiai magyar szellemi életben 1945 után, Liszka József: A szlovákiai magyarság néprajzi kutatása a második világháború utan, K. Lengyel Zsolt: Lakatos Demeter mappája, Mórocz Károly: Erdélyből jöttek, B. Kiss: Romániai útinapló.
Az erősen togyó népességű települések demográfiai jellemzői. írtak: Kovács Tibor és mások. Szerk.: Barabás Miklós. Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének kutatásijelentései, 33. Az én Erdélyem. Domokos Pál Péter elmondja életét Balogh Júliának. Életutak 1. Oral History Archívum. VITA Kiadó. Bp., 1988. 122 old. Faggyas István: Fejfás temetők a magyarországi Gömörben. Gömör néprajza XII. Szerk.: Újváry Zoltán, technikai munkatárs: Zsúpos Zoltán. Kiadja a KLTE Néprajzi Tanszéke. Debrecen, 1988. 197 old. Fejezetek Somogy megye történetéből, 1919. aug. 1-1944. dec. 1. Szerk. és előszó: Suri Károly. Kiadja az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága. Kaposvar, 1988. 598 old. Kanyar József: Adatok Somogy megye agrárgazdaságának és agrártársadalmának történetéhez a két világháború között, Mérey Klára, T.: Somogy megye ipara, kereskedelme és közlekedése, 1920-1944, Paál László: Demográfiai változások és a szociális struktúra alakulása, Varga Gyula: Somogy megye elemi iskoláinak történeti változásai az ellenforradalmi időszakban, 1919-1945, Nárai Gábor: Somogy megye tanoncoktatása a Horthy-korszakban, 1919-1944, Kálmán András: A középfokú iskoláztatás Somogy megyében, 1919-1944, Sípos Csaba: A somogyi népművelés a két világháború között, különös tekintettel a könyvtári kultúrára, Laczkó András: Irodalmiművészeti jelenségek a két világháború között Somogyban, Paál László: Haladó nézetek és törekvések, baloldali eszmék és mozgalmak tükröződése az ellenforradalmi korszak somogyi sajtójában, Andrássy Antal: Fejezetek Somogy megye munkásmozgalmából, 1919-1945.
Emlékezések, értékelés, kitekintés. Szerk.: Hörcsik Richárd. Sárospataki népfőiskolai füzetek. Kiadja a H N F Városi Bizottsága. Sárospatak, 1988. 16 old.
Feltárul a tapolcai Templomdomb. Szerk.: Törőcsik Zoltán. Tapolcai füzetek 4. Kiadja a Városszépítő Egyesület és a Városi Tanács. Tapolca, 1988. 68 old.
Endes Mihály-Harka Ákos: A Heves-Borsodisíkság gerinces faunája. Tiszai Téka 2. Kiadja a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága. Eger, 1987. 80 old.
Festetics kastély, Keszthely. Szerk.: Czoma László. írta: Batári Ferenc és mások. Kiadja a Helikon Kastélymúzeum. Keszthely, 1987. 43 old.
Eperjessy Géza: A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. Akadémiai. Bp., 1988. 427 old.
Filep Tibor: A debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat története, 1936-1986. Kiadja a vállalat. Debrecen, 1988. 165 old.
Fogarassy László: A magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása. Értekezések a történeti tudományok köréből. Akadémiai. Bp., 1988. 90 old. Ismerteti az 1919. júliusi tiszai hadjáratot, melynek összeroppanása egyúttal a Tanácsköztársaság katonai bukását is jelentette. Fűr Lajos: Törött cserepek. Történelmi esszék. Haza és haladás. Csokonai Kiadó. Debrecen, 1988. 120 old. A sorozat első kötete a magyar történelem sorshelyzeteivel foglalkozik: a magyarság második világháborús emberveszteségeivel, a paraszti világ átalakulásával, a kisebbségi tudománnyal, művelődéssel, két tanulmány pedig Bartók és Kodály életművével. Gaál Zsigmond: A Földesi Balásházy János Kertbarátkör 10 éves krónikája. Földes. 1987. 27 old. (soksz.) Gál Éva, L.: Az óbudai uradalom a Ziclwek földesurasága alatt, 1659-1766. Akadémiai. Bp., 1988. 250 old. Gellén Attiláné: Salköveskút ragadványnevei. Magyar Személynévi Adattárak 79. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp., 1987. 19 old. Gergely András: A reformkor. A magyar történelem nagy alakjaié. Reflektor. Bp., 1988. 32 old. A múlt század közepének legnevezetesebb magyar reformereit mutatja be. Gergely Jenő: Katolikus egyház, magyar társadalom. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 160 old. Gerő András: Az elsöprő kisebbség. Népképviselet a Monarchia Magyarországán. A képeket válogatta: C. Wilchelmb Gizella. Gondolat. Bp., 1988. 293 old. Giba Antal Emlékülés, 1988. A makói múzeum füzetei, 59. Kiadja a városi tanács VB művelődési osztálya. Makó, 1988. 37 old. Tóth Ferenc: Makó szellemi élete a reformkorban, Rózsa Gábor: Giba Antal városfelmérési vállalatai, Halmágyi Pál: A 150 éves tanácsháza építéstörténete, Péter László: A megyeháza, mint a Közélet központja, Blazovich László: A helytörténetírás kettős jubileuma Makón, Sarró Ferenc: A városmonográfia terveiről. Gszelmann Ádám: A balatonszállási Kossuth Termelőszövetkezet negyven éve. Kiadja a tsz. 1988. 47 old. A gyöngyösi Bugát Pál Kórház 150 éve. írta és szerkesztette: dr. Misóczki Lajos. Kiadja a kórház. Gyöngyös, 1988. 154 old. és 27 kép. Hadik András: Szeged, Városháza. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 304. Bp., 1988. 16 old.
A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye jubileumi emlékkönyve, 1912-1987. Szerk.: Timkó Imre. Kiadja a Görög Katolikus Püspöki Hivatal. Nyíregyháza, 1987. 248 old. Fodor György: Lelkiségünk ókeresztény forrásai és patrisztikus hagyományai, Pirigyi István: A Hajdudorogi Egyházmegye története, Magyar András: Egyházmegyénk fejlődése, Timkó Imre: A bizánci liturgiát körülvevő kultikus egyházművészet, Nagymihályi Géza: Régi és új a görögkatolikus magyarság egyházművészetében, Szavicskó János: Az „Ékes virágszál" kegyhelye: Máriapócs, Dudás Bertalan: A baziliták szerepe a Hajdúdorogi Egyházmegye történetében, Ivancsó István: A Görögkatolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, Ojtozi Eszter: A Görögkatolikus Hittudományi Főiskola könyvtárának megalakulása és fejlődése, 1950-1986, Ivancsó István: A magyar görögkatolikusság liturgikus könyveinek anyanyelvi fordításai és kiadványai, Cselényi István Gábor: A Hajdúdorogi Egyházmegyében használatos liturgikus dallamkincsünk, Pirigyi István: A magyar görögkatolikusság történetének kiemelkedő személyiségei. Hargita Pál: Öregharang, diákharang. A Pápai Református Gyülekezet harangjainak története. Előszó: Szíj Béla. Kiadja a Ráday Kollégium. Bp., 1988. 53 old. Harsányi István: A Magyar Népi Művelődési Intézet 1946-1948. Történet és dokumentum. Kiadja az Országos Közművelődési Központ Szakkönyvtár és Dokumentáció. Bp., 1988. 301 old. Háromszáz éves együttélés 1-2. A magyarországi németek történetéből. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 228 és 344 old. A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza. Szerk.: Bencsik János és Visa Gyula. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XXII. Néprajzi vidékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében VI. 1988. 140 old. Takács Péter: Az úrbérrendezés Mádon, Bodó Sándor: Tokajhegyalja körülhatárolása, Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a XVIII-XIX. században, Udvari István: Adatok hegyaljai és zempléni szlovák, valamint ruszin falvak kapcsolatainak történetéhez, Páll Szabolcs: Szabolcs megye és a hegyaljai mezővárosok kapcsolata a XVIII-XIX. században, László Tamás: Mád történeti városszerkezete, Erdész Sándor: Szüreti népszokások kialakulása a hegyaljai mezővárosokban, Bencsik János: Mád társadalma, Bencsik János: Tokaj város tanácsának gabonafelvásárlása a XVIII. század végén, Varga Gábor: Földrajzi és családnevek Tokaj város szőlőhegyének II. József kori kataszteri felmérésében Heitler László (szerk.): A pápai Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola jubileumi évkönyve, 1638-1988. Pápa, 1988. 224 old. Hidegkúti Mihály-Hudi József: Hidegkút törté-
nete. Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 5. Veszprém, 1987. 359 old. Húszéves a Siófok Térségi Vízközmű Társulat. Szerk.: Szabóné Zemenszky Ildikó. Kiadja a Mérnök- és Építőgépész Kisszövetkezet. Bp., 1987. 32 old. Huszonöt éves a vízgazdálkodási üzemmérnöki képzés. A Vízgazdálkodási Intézet évkönyve, 1962-1987. Szerk.: Faludi Gábor. Kiadja a Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat és a Pollack Mihály Műszaki Főiskola. Bp., 1987. 114 old. Ifjúságmozgalom-történeti mozaik. Szerk.: Burány Imre. 1 fiúságmozgalom-történeti füzetek 3. Kiadja a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Vágó Béla Politikai Képzési Központja. Baja, 1987. 103 old. Koós Zoltán-Ádám László-Jekkel János: Ifjúsági szervezetek megalakulása, tevékenysége Kiskunfélegyházán a visszaemlékezések és a helyi sajtó tükrében, Váradiné Grósz Éva: Adalékok az ifjúsági mozgalom kiskunhalasi történetéhez, 1945-1950. Ismeretlen moldvai nótafák. Szegő Júlia gyűjtése. A bevezetőt írta Rajeczky Benjamin. Európa. Bp., 1988.232 old. A szerző csángó dallam- és népmesegyűjtéséből Tari Lujza közöl válogatást. ász Oszkár: A Monarchia jövője. A dualizmus egyesült államok. Maecenas.
ukása és a dunai ÍBp., 1988. 133 old.
Az 1918-ban Budapesten kiadott mű reprintje, Galántai József utószavával. Kaczián János: Demokratikus ifjúsági mozgalmak Tolna megyében, 1944-1950. Kiadja a KISZ Tolna Megyei Bizottsága. Szekszárd, 1987. 101 old. Kacska Zoltán: Biharnagybajom történeti és néprajzi bibliográfiája. Folklór és ethnográfia 43. Szerk.: Újvary Zoltán, munkatárs: Bőai Erzsébet. Kiadja a KLTE Néprajzi Tanszék. Debrecen, 1988. 124 old. Kaposi Endre: Fotográfusok Esztergomban a XIX. és a XX. században. Komárom megyei honismereti kiskönyvtár, 17. Kiadja a megyei tanács. Tatabánya, 1987. 47 old. Dr. Karácsony István: A népoktatási törvény megvalósulása a magyaróvári (ezt megelőzően mosoni) járásban 1868-1918 között. Mosonmagyaróvári helytörténeti füzetek VII. Kiadja a H N F Városi Bizottsága és a Mosonmagyaróvári Múzeumbarátok Egylete. Mosonmagyaróvár, 1988.75 old. Karsai Ferenc: Jánoshalma néprajza. Kiadja a nagyközségi tanács. 1987. 761 old.
Kállay István: Székesfehérvár szabad királyi város iskolaügye, 1688-1848. Neveléstörténeti füzetek, 6. Kiadja az OPKM. Bp., 1987. 33 old. Kirsch János: Budapest, Malomipari Múzeum. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 30í. Bp., 1988. 16 old. Kiss Mária: Délszláv szokások a Duna mentén. Néprajzi tanulmányok. Akadémiai. Bp., 1988. 300 old. A háromszáz esztendeje hazánkba telepedett, főleg a Duna mentén élő szerbek, horvátok (bunyevácok, rácok, sokácok) és egyéb balkáni népcsoportok kultúrájának legősibb rétegével, szokásaival foglalkozik ez a könyv. Komjáthy Kálmán: Kisipar Körmenden, 1945— 1985. Kiadja a H N F Honismereti Bizottsága. Körmend, 1988.200 old. Kovacsics József-Ila Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona 2. Akadémiai. Bp., 1988. 560 old. A több mint húsz éve megjelent első kötet 1526-tól 1960-ig tartalmazza a történeti Veszprém megye népesség- és településtörténetét. A 2. kötet a megyéhez csatolt egykori balatonfüredi, sümegi és tapolcai járások élo és elpusztult településeinek a történetét foglalja össze. Kovács Antal: A halászat szókincse a Felsó-Szietközben. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 33. zerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1987. 83 old.
f
Kovács Péter: Székesfehérvár, Budenz-ház, Yblgyűjtemény. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 279. Bp., 1987. 16 old. Kósa Csaba: Esztendő, te vígságszerző! Móra. Bp., 1988. 110 old. Évkezdő babonák, Farsang, Gergelyjárás, Húsvét, Pünkösd, Szent János-éji tűzgyújtás, Karácsony, Aprószentek, Korbácsolás, Parasztregulák. Kós Károly: Erdély. Szépirodalmi. Bp., 1988. 88 old. és 60 melléklet. Az egykor az Erdély Szépmíves Céh kiadásában megjelent kötet áttekinti Erdély történetét s tárgyilagosan elemzi az erdélyi nemzeteket: a magyarok, a szászok és románok helyzetét. Könczöl Imre: Várpalota rövid története. Kiadja a Krúdy Gyula Városi Könyvtár. Várpalota, 1988. 64 old. Kövesdi Péter-Szilágyi Márton: Egy nagykanizsai laktanya nyelve es folklórja. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 38. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1988. 138 old.
A középiskolai oktatás négy évtizede Battonyán, 1947-1987. Szerk.: Formanek István. Kiadja a Mikes Kelemen Gimnázium, Ipari-Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium. Battonya, 1987. 244 old. Kricsfalussy Istvánné: Huszár Gál, 1512-1575. Kiadja az Alföldi Nyomda. Debrecen, 1988. 27 old. Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Zrínyi. 1988. 293 old. A 2. rész 2. fejezete Pandula Attila munkája. Krupa András: A délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilága. Studia folcloristica et ethnographica 23. Szerk.: Újváry Zoltán, munkatárs: Bodi Erzsébet. Kiadja a KLTE Néprajzi Tanszék. Debrecen, 1987. 432 old. A főbb fejezetcímek: A szlovákok letelepedése Délkelet-Magyarországon, A délkelet-alföldi szlovákok települési es etnikai sajátosságai, Az interetnikus kapcsolatok sajátosságai, A délkeletalföldi szlovákok hiedelemvilágának főbb jellegzetességei. - Kozmogóniai ismeretek - Az emberhez tartozó hiedelmek - Mitikus alakok. Kubinyi Lajos: Viszonyaink és teendőink, vagyis azon okok, melyek köz-nemzeti kifejlődésünket gátolják, és azon elvek és intézmények, melyek ezt előmozdítanák. A társadalomtudományok magyar klasszikusai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bp., 1988. 262 old. Az 1866-ban Pesten kiadott mű reprintje. Kún Miklós: 1917: Egy év krónikája. Kossuth. Bp., 687 old. Lámpafények. Bányászhistória. Kiadja a BDSZ. Bp., 1988. 145 old. A tartalomból: Ardeleán Győző: Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Zsilvölgyében, 1894-1918, Haraszti Gábor: A nógrádi szénmedence bányászata 1950-1960 között, Liptay Jenő: A salgótarjáni föld alatti múzeum, Kiss József: Mecseki Dányász voltam. László Gyula: Árpád népe. Helikon. Bp., 1988. 177 old. A természet és az ember, Árpád népéről, A település, A temetők tanúvallomása, A viselet, fegyverzet és a ló szerszámozása, A mindennapi munka, A szellemi élet, Arról, ami egykor megvolt, de elenyészett, Árpád népe a nyugati jellegű magyar királyságban, Művészeink a honfoglalásról. Magyarok a Kárpát-medencében, összeállította és szerkesztette: Glatz Ferenc. Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Bp., 1988. 335 old. Glatz Ferenc: Etnikum, nemzet, nemzeti kisebbség, Fodor István: Finn-ugor vagy bolgár-török?, Vékony Gábor: A morvák birodalma, Kristó Gyula: Magyar kalandozások, K. Gy.: Géza fejedelem, Györffy György: A honfoglalás vitás kérdései, G.: Együttelők, K. Gy.: Szent István, Szűcs
Jenő: A középkori Magyarország népei, K. J.: A tatárjárás és az új honalapítás, K. ].: IV. Béla, Váczy Péter: Etnikum, felekezet, hadszervezet, K. J.: A keleti sztyeppenépek bevándorlása, Makkai László: Erdély betelepülése, Sz. Z.: Székelyek, szászok, románok, Engel Pál: Nagy Lajos és a középkori nagyhatalom, H. Gy.: Zsidók, E. P.: Károly Róbert, Szűcs Jenő: Miért szól délben a harang? E. P.: Luxemburgi Zsigmond, Held József: Hányan és kik harcoltak Nándorfehérvárnál? Nehring, Kari: Mátyás és Európa, B. K.: Reneszánsz M a g y a r o r s z a g o n , Mályusz Elemér: Mátyás, az uralkodó, Szakály Ferenc: A mohácsi csata, Kosáry Domokos: Hogyan került Magyarország a Habsburg monarclliába?, H. G.: A délnémet tőke Magyarországon, Péter Katalin: Erdély az európai politikában, P. K.: Bethlen Gábor, Hegyi Klára: A török birodalom, Szakály Ferenc: Délszláv menekültek Magyarországon, G.: Szerbek, G.: Csángók, Szakoly Ferenc: Mi tartotta meg a hódoltság magyarságát?, H. K.: Együttélés es az étkek, B. K.: Magyar ízek receptkönyvekben, Trócsányi Zsolt: Három nép, három nemzet, négy vallás, P. K.: Magyarországi bibliák, P. ].: Pázmán Péter, B.: Egyház, iskolázás, nemzeti kultúra, Benczédi László: Bécs és Sztanbul között, P. K.: Zrínyi Miklós, Hechenast Gusztáv: A török kiűzése, Uő: A Rákóczi-szabadságharc és a nemzetiségek, B.: II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi és a szerbek, Wellmann Imre: Újjátelepülés a török világ után, Sz. L.: Szlovákok, G.: Nemetek, Sz. Z.: Románok az újkorban, Ács Zoltán: Kereskedők, görögök, Heckenast Gusztáv: Az Ausztriai Ház országai, B. K.: Barokk Magyarországon, G.: Mária Terézia, K. L.: Községek anyanyelv szerint, 1773., G.: Három nemzet tudósa, II. József, K. D. Felvilágosodás Magyarországon, Kosáry Domokos: A modern nemzetek és etnikumok, Gergely András: A nemesi vármegye, Köznemességről, arisztokráciáról, Simon V. Péter: Széchenyi és a békés kiegyenlítés, S. V. P.: Széchenyi István, K. L.: Népesség, anyanyelv, 1840., Pajkossy Gábor: A magyar államnyelv megszületése, Niederhauser Emil: Nyelvújítás és nemzetté válás, G.: A sokarcú nemzeti ünnep, Urbán Aladár: Erdély uniója Magyarországgal, Katona Tamás: Nemzeti összeütközések 1848-1849-ben, K. T.: Kossuth Lajos, P. L.: Szabadságharc térképeken, Varsányi Péter István: Elszabadult indulatok..., Miskolczy Ambrus: Kísérlet a megbékélésre, Sz. Z.: Avram Iancu, K. T.: A bosszú, Somogyi Éva: Nemzeti reakció - társadalmi reform, K. L.: Népesség és anyanyelv, 1850., Niederhauser Emil: Népek és nemzetek a Monarchiában, Sz. Z.: A kiegyezés, Katus László: Nemzetek és népszaporulat, Sz. L.: Horvátország és a horvátok, Szász Zoltán: Kormánypolitika és a nemzetiségek, P. G.: Deák Ferenc, P.J.: Ezredév, B. K.: Szecesszió Magyarországon, Glatz Ferenc: Polgári fejlődés, asszimiláció, nacionalizmus, G.: I. Ferenc József, G.: Nemzetiségek karitúrákon, Deák István: Hazátlan honvédok, Városaink a századelőn, K. L.: Nemzetiségi adatsorok a dualizmus korában, 5.1.: Cigányok, H. Gy.: Az asszimiláció felé, Kende János: Nemzetisegi kérdés és munkásmozgalom, Puskás Julianna: Kivándorlás Magyarországról,
Jeszenszky Géza: A „vándorló skót" és Magyarország, P. A.: Jászi Oszkár, G.: Nemzetiségi könyvtár, Sz. Z.: Magyarország az I. világháborúban, Szász Zoltán: Erdély a Román Királyságban, K. L.: Erdély számokban, Sz. L.: Rutenek, Ádám Magda: Közép-Európa terv, 1918., P. ].: A köztársaság, Hajdú Tibor: Szociális és nemzeti program, L. Nagy Zsuzsa: A Párizs környéki békék, A trianoni békeszerződés, G.: Adatok a trianoni Magyarországról, Ádám Magda: Csehszlovákia megalakulása, Sz. L.: Cseh téntépek a Monarchia felbontására, Kővágó László: A délszláv államtól Jugoszlávia megalakulásáig, Sz. Z., B. L., Sz. L.: Kisebbségvédelem a szomszédos országokban, 1919-1945., Ránki György: Nemzeti sérelemből jobboldali radikalizmus, Ádám Magda: A kör bezárul, S. P.: Horthy Miklós, Bellér Béla: A Horty-korszak nemzetiségi politikája, Tilkovszky Lóránt: Nemzetiségi művelődéspolitika, Szabó Miklós: Milyen vagy Magyarország? Kővágó László: A kommunisták és Trianon, Szerződések és határváltozások, Ránki György: Oszd meg és uralkodj! Tilkovszky Lóránt: Revíziós sikerek, problémák, csalódások, Felelőtlenség-felelősségvállalás, Területrevíziókról a legális munkásmozgalomban, Pintér István: A szociáldemokraták és a nemzetiségi kérdés, Akik másképp gondolták, Államforma-nemzetek, 1943., Juhász Gyula: A Teleki-kormány lengyel politikája, I. Gy.: Magyarország a II. világháborúban, Puskás Julianna: Kivándorlás - a „zsidókérdés megoldása?", Glatz Ferenc: Tisztelve egymás hitét..., Juhász Gyula: Magyar béketapogatózások 1943-ban, P.J.: Magyarország megszállása, H. Gy.: Deportálás felszabadulás, P. ].: Kiugrási kísérlet, Puskás, Andrej: Magyar-szovjet tárgyalások, 1944. október, Für Lajos: Magyarország háborús embervesztesége, Balogh Sándor: A párizsi béketárgyalások, Vida István: A magyar kérdés Párizsban, Á párizsi békeszerződés, Gyarmati György: Modern népvándorlás, nemzeti kérdés, Für Lajos, A kisebbségi jogvédelem történetéből, Gyarmati György: Adatsorok magyarokról, 1920-1980., Glatz Ferenc: Nemzet: államnemzet, kultúrnemzet. A krónikát összeállította. A krónikát összeállította: Gergely András, Glatz Ferenc, Gyarmati György, Pók Attila, Solymosi László, Soós István, Stefany Judit, Tóth István György, Tilkovszky Lóránt. Magyar Országban 's az ahoz tartozó Részekben lévő boldogságos Szűz Mária kegyelem' Képeinek rövid Íeírasa... közrebocsátotta, a' Képek' másaival együtt lordánszky Elek. Fakszimile kiadás. A kísérő tanulmányt írta: Tüskés Gábor és Knapp Éva. Akadémiai. Bp. 1988. 420 old. 69 magyarországi búcsújáróhely és ott tisztelt kegykép történetét dolgozza fel. Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsege dunántúli területi konferenciájának 80. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés anyaga. Szerk.: Élő Zoltán. Kiadja a MEDOSZ Fejér Megyei Bizottsága. Székesfehérvár. 1987. 67 old. Farkas Gábor: Gazdasági és politikai viszonyok Fejér megyében a XIX-XX. század fordulóján, Nász István: A földmunkásmozgalom Fejér me-
gyében a századfordulón, Elő Zoltán: A Fejér megyei munkásszervezetek viszonya a földmunkásmozgalomhoz, 1890-1914. Magyarország képekben. Honismereti album. Helikon-Minerva. Bp. 1988. 396 old. Heckenast által Pesten, 1870-ben kiadott mű reprintje. A könyv szerkesztője Nagy Miklós, a szerzők közül pedig többek között Jókai Mór, Szász Károly, Thaly Kálmán, Rómer Flóris, Henszlmann Imre, Ipolyi Arnold, Tolnai Lajos, Fényes Elek, Kriza János, Arany János. Magyarország történeti helységnévtára, 2. Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság, 1773-1808. Szerk: Szaszkóné Sin Aranka. Kiadja a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. Bp. 1988. 280 old. A magyar vegyészet arcképcsarnoka 2. Szerk.: Kovács Gy. István. Összeállította: Bakos Miklós és mások. A Magyar Vegyészeti Múzeum kiadványai, 22. Kiadja a Múzeum. Várpalota 1987. 61 Majer Antal: Fenyves a Bakonyalján. Akadémiai. Bp. 1988. 374 old. A fenyőfői ösfenyves története, jelene és jövője. Mares Valéria-Karcag Gábor: A Kartonlemezgyár története, 1923-1948. Papíripari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság közleménye, 19. PNYME. Bp. 1988. 98 old. Markos Gyöngyi: Bábaság Makón. A Makói Múzeum Füzetei, 61. Szerk.: Tóth Ferenc. Makó. 1988. 59 old. Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948. Akadémiai. Bp. 1988. 367 old. Mészáros István: Márton István kéziratos pedagógiai könyve 1800-ból. Megyei Pedagógiai Körképkiskönyvtára, 32. Veszprem, 1988. Dr. Misóczki Lajos: Gyöngyös-Domoszló 40 éve (1949-1989). Szerk. :G. Molnár Ferenc. Állami Gazdaságok Krónikája. Kiadja az ÁGOE. Bp. 1988. 152 old. Molnár Jánosné (szerk.: A veszprémi Kiss Lajos Általános Iskola. (25 év adatokban és emlékekben: 1962-1987) Veszprém, 1987. 62 old. Műemlékvédelem, 88/3. 145-204 old. A tartalomból: Fátay Tamás: A győri háztetők védelmében, Horváth László: Veszprém megye műemléki katasztere, Zakariás János: Fischer József három villájának építéstörténetéhez. Nagy Márta: Görögök a Jászkunságban: Karcag, Szentes, Kecskemét. Kiadja a Karcagi Györffy István Nagykun Múzeum, a Kecskemeti Szentháromság Magyar Ortodox Egyházközösség és a Szolnoki Damjanich Múzeum. 1988. 41 old.
Náray Antal visszaemlékezése, 1945. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyezeteket írta Szakály Sándor. Zrínyi. Bp., 1988.150 old. Negyven éves az Úttörővasút. Szerzők: Herczeg Miklós és mások. Kiadja a MÁV Vezérigazgatósága. Bp., 1988.99 old. Negyven év története, 1947-1987. Irta és összeállította: Pásztor László. Kiadja a Csepel Művek Egyedi Gépgyára. Bp., 1987. 93 old. Nemesbüki András: Városok a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. Kiadja a Veszprém megyei Balaton Volán Vállalat. Veszprém, 1988. 191 old. Nemzeti kultúrák antropológiai nézetben. Tanulmánygyűjtemény. Szerk.: Hof er Tamás, Niedermüller Péter. Kultúraelmélet és nemzeti kultúrák, 2. Kiadja az MTA Néprajzi Kutató Csoport. Bp., 1988.261 old. Hofer Tamás: Nemzeti kultúra és néprajzi kutatás, Ortner, Sherry B.: Az antropológia elmélete a hatvanas évektől, Daun, Ake: „Svédség", mint akadály a kultúraközi érintkezésben, Löfgren, Orvar: Gondolatok a nemzeti érzés kulturális szerveződéséről, Morgan, Prys: Az elmúlástól egy átfogó látomásig: a walesi múlt keresése a romantikus korban. Nemzetiségi ismeretterjesztés, 1. Szerk.: dr. Titkos Károlyné. Kiadja a TIT. Bp., 1988. 57 old. Dr. Titkos Károlyné: Beköszöntő, a TIT Országos Nemzetiségi Tanácsának 1987. november 12-i újjáalakuló üléséről, Popovics György: A magyarországi délszlávok: horvátok, szerbek, szlovénok, Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németek, Kozma Mihály: Románok a mai Magyarországon, Gyivicsán Anna: A magyarországi szlovákokról. Nemzetiségi ismeretterjesztés, 2. Szerk.: dr. Titkos Károlyné. TIT. Bp., 1988. 69 old. Dr. Stark Ferenc: Nemzetiségkép a mai magyar politikai és közgondolkodásban, dr. Kocsis Károly: Magyarország nemzetiségi településtörténetének átalakulása az elmúlt negy évtizedben, dr. Bellér Béla: Szent István örökségé és a nemzetiségek, Páll István: A nemzetiségek kutatása Szabolcs-Szatmár megyében, dr. Krupa András: A hazai nemzetiségkutatás két figyelemre méltó kiadványa: Gyivicsán Anna-Kozma Mihály-Győri Nagy Sándor-Szász János András: A magyarországi nemzetiségek kulturális, tudati jellemzői. Bp., 1985. és Székely András Bertalan-Joó Rudolf: Anyanyelv és közösségi tudat a nemzetiségi középiskolákban. Nemzetiségi tankönyvek, 1867-1948. összeállította: Bakonyi Karola. Kiadja az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Bp., 1988. 579 old. Német Nemzetiségi Tájház, Városlőd. Összeállította: Oszvald József, Lackovits Emőke, Koppányi István, Frey Mátyás. Kiadja a Városlődi Falumúzeum Baráti Köre. 1988. 36 old. (Német és magyar nyelven)
Népi demokráciánk történetéhez. Felelős szerk.: Simon Péter; szerk.: Korom Mihály és Szeredi Péter. Tudományos szocializmus füzetek, 102. ELTE Bp., 1988. 100 old. Hazayné Ladányi Éva: A közép- és délkeleteurópai országok gazdasági, társadalmi, politikai jellemzői a második világháború előtt, Ölvédi Ignác: Az I. Magyar Hadsereg a hitlerista háború szolgálatában, 1944. március 29-október 15. II. rész, Hazayné Ladányi Éva: Az antifasiszta nemzeti ellenállás népi demokratikus forradalommá fejlődése a közép- és délkelet-európai országokban, Palasik Maria: A Budapesti Városi Tanács kezdeti tevékenységéről, 195CM951. Néprajzi Közlések IV. Szerk.: Liszka József és Kaprális Zsuzsanna. Szemelvények a CSEMADÓK KB Néprajzi Szakbizottsága tagjainak gyűjtéséből. Bratislava, 1988. 118 old. Liszka József: Együtt tanulva... (Bevezető sorok egy néprajzi szakcsoport munkájához.) A Kisújfalun végzett gyűjtésből: Kemény József: Földrajzi nevek, Csókás Ferenc: A nád kitermelése és feldolgozása, Battáné Gáspár Jolán: Népi gyermekjátékok, Dávid Mihály: A halál és a temetés, Dobainé Kiss Ilona: Az emberélet fordulóihoz fűződő szokások, Gáspár István: Adalék a kisújfalusi ragadványnevek ismeretéhez, Böszörményi István: Mátyusföld népi építészetének jellegzetességei, Liszka József: Farnadi sírjelek, Csáky Károly: Fonóházi játékok és szokások az Ipoly mentén, Babcsan Ágota: Ipoly mente régi noi viselete és szókincse, Böszörményi István: Népi építészet a Nagykürtösi járásban. Nógrád megye részletes műemlékjegyzéke, 1-3. írta és szerkesztette: Fries Gyula. Kiadja a Nógrád Megyei Tanács. Salgótarján, 1987. 686 old. 1. kötet: Alsópetény-Herencsény; 2. kötet: Héhalom-Nemti; 3. kötet: Nézsa-Zagyvaróna. Októberi kérdések. Pozsgay Imrével beszélget Biró Zoltán. Eötvös-Püski Kiadó. Bp., 1988. 83 old. Bevezető, a Függetlenség igényével, az elkötelezettség kényszereiben, Új állam: jogállam - és új kiegyezés, Bizalmi válságban, A szavak inflációja a felgyorsult időben, „Az én vitáim régóta tartanak", Pozsgay Imre országgyűlési beszéde 1988 novemberében, Vitazáró felszólalás az 1988 novemberi Országgyűlésen. Ondrék András: Ságújfalu honismerete. Kiadja a Községi Tanács. Ságújfalu, 1986. 65 old. Paksa Katalin: Magyar népzenekutatás a XIX. században. Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez, 9. Kiadja az MTA Zenetudományi Intézete. Bp., 1988. 278 old. Papíripari Vállalat Szentendrei Papírgyárának története, 1937-1987. Készítették: Mares Gyuíáné, Zábránszky Béla, Kirschner Béla. Kiadja a Papíripari Vállalat Szentendrei Papírgyára. 1987. 56 old.
Papp Kornél: Bajánsenye és Kerkáskápolna keresztnevei, 1805-1970. Magyar Személynévi Adattárak, 84. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiaaja az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp., 1988. 44 old. Parasztvallomások a dadai járásban, 1772. Összegyűjtötte és a jegyzeteket készítette: Takács Péter. Kiadja a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár. Nyíregyháza, 1987. 237 old. Partiumi könyvesházak, 1623-1730: Sárospatak, Debrecen, Szatmár, Nagybánya, Zilah. Sajtó alá rendezte Fekete Csaba és mások, a kötetet összeállította Monok István és Varga András. Szerk.: H. Takács Marianna. Adattár a XV-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 14. Kiadja az MTA Könyvtára. Bp. és a JATE, Szeged, 1988. 588 old. Pápay Jenő: A sellyei park, az arborétum. Függelék: A sellyei bíró naplója, 1848-1849. Kiadja a Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet. Sellye, 1987. 31 old. Pest-budai árvíz, 1838. Szerk.: Faragó Tamás. Fejezetek Budapest múltjából. Kiadja a FSZEK. Bp., 1988. 515 old. Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom, Györgyi Erzsébet: Giergl Henrik visszaemlékezese az 1838. évi pest-budai árvízre, Vértesi Miklós: Szilasy János árvízi naplója, 1838. Czaga Viktória, N. és mások: Árvízkárosultak Budán, Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1940-es években, Patkóné Kéringer Mária: Pest megye és az 1838. évi árvíz, Faragó Tamás: Az 1838. évi árvíz a Szentendrei-sziget falvaiban, Kaján Imre: „Pestnek árvíz elleni megóvásáról" A Magyar Tudós Társaság pályázata az 1838. évi árvíz után, Sántháné Antal Sára és mások: Árvízi krónika, Fodor Béla: Az 1838. évi pest-budai árvíz válogatott bibliográfiája. Petheő Lászlóné: A cigányság. Válogatás a téma irodalmából. (A 8. 4-es fejezet Podlovicsné Hárskúti Katalin munkája.) A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár ajánló bibliográfiái, 2. Kiadja a II. Rákóczi Könyvtár. Miskolc, 1987. 161 old. Petheő Lászlóné: Ferenczi Sándor, 1873-1933. A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár ajánló bibliográfiái, 3. Kiadja a ILRákóczi Könyvtár. Miskolc, 1987. 34 old. Péter László: Jerney János, 1800-1855. Kiadja a Jerney János Általános Iskola. Szeged, 1988. 20 old. Polner Zoltán: Éganyám, földanyám. Makó környéki ráolvasások és hiedelmek. A Makói Múzeum Füzetei, 45. Szerk.: Tóth Ferenc. Kiadia a makói Múzeumi Baráti Kör. Makó. 1985. 41 old. Pozsgay Imre: Esélyünk, a reform. Szerk.: Kloss Andor és Mónus Imre. Kiadja a H N F Győr-Sopron Megyei Bizottsága. Győr. 1988. 161 old.
Bevezető (Halász József), A színház nemzeti ügy, Sopron ünnepére, A soproni iskolára, Van elképzelésünk a jövőről, A gondokkal terhelt reménység ünnepe, Politikai kultúra és szocialista demokrácia, Hazát teremtettünk az országban, Honismeret és nemzettudat, A közös gondolkodás útjait keressük, „...a szocialista demokráciából demokratikus szocializmust...", A helyzet reformpárti, Nincs kényes kérdés, Korszakok határán, Nincs kétféle szövegem, A felzárkózás igénye és kényszere, Esélyünk a reform, Egy gondolat is újjáépült. A Puskás Tivadar Műszaki Középiskola Híradástechnikai Szakközépiskola és Technikum jubileumi évkönyve, 1912-1987. Szerk.: GiróSzász Lászlóné. Kiadja az iskola. Bp., 1988. 356 old. Pusztai László: Vasszécsény, kastélyszálló. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 289. Bp., 1987.16 old. Radányi Ágnes: Vasszentmihály keresztnevei, 1726-1950. Magyar Személynévi Adattárak 85. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiaaja az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp., 1988. 32 old. Rácz Endre: Pannónia földjén. Dél-Dunántúl. 207 színes felvétel Tüskés Tibor bevezetőjével. Corvina. Bp., 1988. 104 old. Rácz István: A döbröntei napok krónikája. Kiadja a H N F Megyei Bizottsága. Veszprém, 1987. 30 old. Az évenként megrendezett döbröntei várjátékok és honismereti tanácskozások története 1962től. Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között. Akadémiai. Bp., 1988. 245 old. A szerző azt vizsgálja, hogy a XVI. századi nemesség új rétegeként feltűnő armalistáknak milyen szerepük volt az alföldi mezővárosok polgári társadalmanak kialakulásában. Rácz Sándor: Dobozi tájszavak. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1988. 46 old. Remport Zoltán: A Lőrinci Hengermű 10 éve: 1975-1985. Kiadja a Dunai Vasmű. Dunaújváros, 1988. 164 old. Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok. Levéltári módszertani füzetek, 6. UMKL. Bp., 1988. 259 old. Révai Miklós: A nyelvről és a nyelvművelésről. Szerkesztette, az utószót és a jegyzeteket írta: Z. Szabó László. Kiadja a Kazinczy Ferenc Gimnázium. Győr, 1988. 77 old. Rómer Flóris: A régi Pest. Történelmi tanul-
mány. Olvastatott az M. T. Akadémia 1871. april és június 12-ki ülésein. ÁKV. Bp., 1988. 240 old. Az 1873-ban, Pesten kiadott mű reprintje. Rózsa Gábor: Szentes, Koszta József Múzeum. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 303. Bp., 1988. 16 old. Salamon Konrád: Harmadik út. Eötvös Kiadó. Bp., 1988. 350 old. Sára Sándor: Pergőtűz. A 2. magyar hadsereg pusztulása a Donnál. Szerk.: Szakaly Ferenc. Tinódi Könyvkiadó. Bp., 1988. 231 old. Az 1983-ban már majdnem kiadott, de az utolsó pillanatban betiltott könyvhöz Juhász Gyula írt előszót. Sebestyén Sándor: Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja, 1930-1936. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 199 old. Siklóssy László: Svábhegy. Gondozta: Sebestyén Lajos. A svábhegyi nyaralásnak százesztendős és a Svábhegyi Egyesület alapításának negyvenesztendős emlékére kiadta a Svábhegyi Egyesület. Bp., 1987. 208 old. Az 1929-ben Budapesten kiadott mű reprintje. A simontornyai vár. írta: Horler Miklós és H. Tabajdi Márta. Múzeumi füzetek. Kiadja a Tolna Megyei Tanács és a Béri Balogh Ádám Múzeum. Szekszárd, 1987. 80 old. Sinkovits Ferenc: Csantavér (Jugoszlávia) ragadványnevek Magyar Személynévi Adattárak, 8L Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp., 1988. 85 old. Sipos Péter: Legális és illegális munkásmozgalom Magyarországon, 1919-1944. Magyar História. Gondolat. Bp., 1988. 368 old. Somogy, összeállította: Horváth Sándor. Magyarország megyéi. Kossuth. Bp., 1988.192 old. Sorskérdéseinkről. Kiadja a Társadalompolitikai és honismereti klubok tanácsa. Bp., 1988. 62 old. Benda Kálmán: Nép, nemzet, nemzeti közösség, Kováts Zoltán: Népesedési helyzetünkről, Fried István: Nemzeti kérdés általában, illetve Jugoszláviában, Kiss Gy. Csaba: A szlovák nemzettudat, Borsi-Kálmán Béla: A román nemzettudat, Göndör Péter: A cigánykérdésről, Lakatos Menyhért: A cigánykérdésről. Sólyom Ildikó: Megtörténhetett. JATE Kiadó. Szeged, 1988. 395 old. A szerző Sólyom Lászlónak, az 1950-ben kivégzett altábornagynak a lánya, aki a kisgyermekként megélt tragédiát és annak utóéletét írja meg. Sümegi György: A kecskeméti városháza. Kiss Béla fotói. Kiadja a Városi Tanács. Kecskemét, 1987. 56 old.
Szabolcs-Szatmári Szemle, 88/4. Kiadja a Megyei Tanács. Nyíregyháza, 1988. 349-486 old. A tartalomból: Takács Péter: Hol vagy István király?, Havas László: István király és a magyarországi zene évszázadai, János István: Szent István és a magyar irodalmi hagyomány, Cselényi István Gábor: A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye jubileumi evkönyve, Udvari István: Adatok a XVIII. századi máriapócsi cirill betűs kéziratokhoz, Szabó József: A Tranoscius (nevezetű énekes és imádságoskönyv) jelentősége a tirpákok életében, Takács Béla: Tatárdúlások emlékei Szabolcs-Szatmár megyében, Balogh István: Egy irat a Rákóczi-szabadságharc történetéhez, Csorba Csaba: „Vár állott, most kőhalom..." (Huszt vára), K. S.: Váraljai örmények a XVIIIXIX. sz. fordulóján, K. S.: Obsit, obsitos, Koroknay Gyula: Szabolcs vármegye első orvosai, dr. Fazekas Árpád: Lencsés György Ars Medica című munkájáról (1577), Szabó Sarolta: A Jósa András Múzeum Kozák-gyűjteménye. Szabó Lajos, H.: A mezőlaki Kinizsi Pál Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története, 19621987. Kiadja a Tsz. Mezőlak, 1988. 263 old. Szabó László: A palócok társadalomnéprajza. Folklór és etnográfia, 46. Szerk.: Ujváry Zoltán. Kiadja a KLTE Néprajzi Tanszéke. Debrecen, 1988.394 old. A palóc társadalom kutatásának főbb eredményei, Nemesek, jobbágyok, uradalmi cselédek, Csalni és rokonság a falu társadalmában, Üzemés munkaszervezet, Erkölcs és magatartás. Szabó Tünde: Buzsák, tájház. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 298. Bp., 1987. 16 old. Szacsvay Imre: Erdélyi utakon 2. kötet. Csíkszék meg Háromszék. A Kossuth Nyomda kiadása. Bp., 1988. sz. n. Szacsvay Imre felvételei; a szöveget dr. Kicsi Sándor és Szacsvay Imre írta. Szaszkóné Sin Aranka: Mezővárosi társadalom és gazdaság a XVII. századi Nagykőrösön. Történetistatisztikaifüzetek, 8. Kiadja a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szoíg. Bp., 1988.112 old. Szathmáry József: Királyhelmec (Královsky Chlmec) és környéke helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok, 76. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp., 1987. 183 old. A kiadvány 27 település helyneveit közli az egykori Zemplén megye bodrogközi járásának jelenleg Csehszlovákiához eső területéről. Száraz György: Erdély múltjáról, jelen időben. Gyorsuló idő. Magvető Kiadó. Bp., 1988. 377 old. Szedres. (Emlékkönyv). írta és összeállította: dr. Töttösi Gábor. Kiadja Szedres Község Tanácsa. 1988. 68 old. Szekerczés Pál: Bihar megyei népfőiskolák, tani-
tók és díjlevelek 1800-1847 között. Kiadja a Városi Tanács. Berettyóújfalu. 1988. 109 old.
éve, 1912-1987. Kiadja a Városi Sportegyesület. Túrkeve, 1988. 59 old.
Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Maecenas Kiadó. Bd., 1988. 263 old. A Dich Manó által 1917-ben Budapesten kiadott mü reprintje, Glatz Ferenc utószavával.
Szőcs Anna: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király élete és politikája. Kiadja a Báthory István Általános Iskola. Veszprém, 1987. 20 old.
Szemelvények a magyar öntözés történetéből. összeállította és a jegyzeteket készítette Kálniczky László, Katz Veronika. Források a vízügy múltjából, 6. Kiadja az Országos Vízügyi Leveltár. Bp., 1988. 222 old. Szent István törvényeinek XII. századi kézirata az Admonti kódexben. A kísérőtanulmányt Györffy György, a bevezetést, a magyar fordítást és a jegyzeteket Bartoniek Emma készítette. Helikon. Bp., 1988. 92 old. Az OSZK-ban őrzött Cod. Lat. 433. jelzetű kézirat hasonmása. Az 1935-ben Budapesten, Lantos Adolf által közreadott hasonmás kiadvány felhasználásával készült. A Szent-Ivány család levéltára, 1230-1525. Sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta: Borsa Iván. A MOL kiadványai II. Forráskiadványok 14. Akadémiai. Bp., 1988. 100 old. Negyvennyolc családi levéltár középkori iratanyagából ez a kötet elsőként a Szent-Ivány család levéltárában található 176 oklevélszöveget teszi közzé. Szigeti Tóth János: írások a népfőiskoláról. Szerk.: Pethes Attila. Kiadja a TIT. Bp., 1988. 204 old. A népfőiskola kialakulása a XIX. sz. első felében, Népfőiskolai mozgalom és művelődési öntevékenység, A lengyel népfőiskolák, Kell-e ma nekünk népfőiskola?, Új népfőiskolai gondolat, Helyi önkormányzat és kultúra, A nemzeti kultúra eszközei, Ú j vonások a 80-as évek közművelődésében, Népfőiskolai tirzó!, „A népfőiskola nem határozat, nem utasítás, csupán ajanlás", A magyar falu és paraszttársadalom története, Ónkormányzat és településfejlesztés, A társadalmiszellemi veszedelmek természetes ellenszere, A népfőiskolák, mint a társadalmi-kulturális öntevékenység támogató intézményei, A népfőiskolák programja: minőségvédelem és hazaszeretet, Társadalmi felelősségvállalás - kulturális autonómia, Ismerkedés a holland felnőttneveléssel, A dán Európa népfőiskola, Népfőiskola és Európa Ház Hollandiában, Népfőiskola a munkástanácsok választott tagjainak, Európa népfőiskola Magyarországon. Szigetvári János: Ormánság, festett famennyezetu református templomok. Tájak, korok, múzeumok, 266. Bp., 1986. 16 old. Szigliget. Szerk.: Koczogh Ákos, fotó: Kónya Kálmán. Képzőművészeti Kiad. Bp., 1988. 141 old. Szilágyi Károly: Túrkeve város sportjának 75
Szűcs Sándor: Életem a Sárrét. Bevezető és utószó Miklya Jenő. Kiadja Szeghalom város Tanácsa és a Sárréti Múzeum Baráti Kör. 1987. 63 old. Tar Csilla: Zamárdi és Szántód keresztnevei, 1785-1950. Magyar Személynévi Adattárak, 82. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp., 1988. 46 old. Takács Béla: Ötvösművek a Debreceni Református Kollégium múzeumában. Évezredek, évszázadok kincsei, 4. Múzsák. Bp., 1988. 51 old. Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig. Kőröst Csorna kiskönyvtár. Akadémiai. Bp., 1988. 460 old. Az oszmán-török és az iráni perzsa hódítások idejének magyar-grúz kapcsolatait mutatja be. Tatabánya régen és ma. Szerk.-.Fürészné Molnár Anikó, Csics Gyula, Oláh Ferenc. Kiadja a Komárom Megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum. Tatabánya, 1988. 21 lap. Régi és új fotók és levelezőlapok Tatabányáról. Temesváry Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum tűzifegyver-gyűjteménye 1. kötet. Pisztolygyűjtemény. Akadémiai. Bp., 1988. 600 old. A bevezető tanulmány ismerteti a magyarországi kisipari fegyvergyártás fejlődését és válságát a XIV. századtol a XIX. század végéig. A katalógus két fő fejezete az elöltöltő fegyvereket, valamint a hátultöltő és az automata pisztolyokat mutatja be. Téglásy Imre: A nyelv- és irodalomelmélet kezdetei Magyarországon. Sylvester Jánostól Zsámboky Jánosig. Humanizmus és reformáció. Akadémiai. Bp., 1988. 220 old. Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeiről 1819-1820-ban. A makói múzeum füze- * tei, 57. Makó, 1988. 52 old. Tóth János: Beregrákos (Rakosino) helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok, 75. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp., 1988. 19 old. Akárpátaljai magyar település múltja és helynevei. Tóth Pál: „A Péch Antal" Miniatűrkönyv-gyűjtők Klubjának története. Kiadja a Klub. Miskolc, 1987. 117 old.
Tóth Tibor: A magyar mezőgazdaság struktúrája az 1930-as években. Akadémiai. Bp., 1988. 292 old.
Vándor László: Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Kiadja a Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya. Nagykanizsa, 1988. 61 old.
Tölgyesi József: Süle Sándor. Kiadja a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata. Veszprém, 1988.30 old. A 80 esztendeje született kertai helytörténész, néprajzi kutató és szakíró munkásságáról.
Vecsei Pál: Az életkörülmények területi változása, különös tekintettel a nyolcvanas évek első felében érvényesülő folyamatokra. Településfejlesztésitájékoztató, 1. ÉVM. Bp., 1988. 46 old.
Tölgyesi József: Váth János emlékezete. Kiadja a Városi Jogú Nagyközségi Tanács. Balatonalmádi, 1987. 27 old. A száz esztendeje született író munkásságáról.
Vertich József: Száz év a salgótarjáni acélgyári munkásszínjátszás történetéből. Kiadja a Kohászati Üzemek Szakszervezeti Bizottsága. Salgótarján, 1987. 125 old.
Trócsányi Zsolt: Habsburg-ppolitika és Habsburg-önkormányzat Erdélyben, 1690-1848 között. A Magyar Országos Levéltár Kiadványai III. Hatóság- és Hivataltörténet 8. Akadémiai. Bp., 1988. 470 old.
Veszprém emlékezik. Emlékfüzet Szent István király halálának 950. évfordulójára, összeállította Praznovszky Mihály. Kiadja a Veszprémi Szent István Emlékbizottság. 1988. 28 old.
Ujváry Zoltán: Játék és maszk. Dramatikus népszokások, IV. Kiadja a Megyei Múzeumi Szervezet és a KLTE Néprajzi Tanszéke. Debrecen, 1988.350 old. Dramatikus népszokások, népi színjáték, Fogalom, műfaj, Szokástípus, játéktípus, rendezői elvek, A dramatikus népszokások és népi színjátékok alkalmai, Kultusz- és rítuselemek a dramatikus játékokban, Halottas játék, halottas tánc és a halottkultusz, Erotikus és fallikus megnyilvánulások a dramatikus játékokban, Halallal büntető ítélkező - kivégző játékok és bűnátvitel, Állatmaszkok, Embert helyettesítő bábuk, Fehér jelmezes alakoskodpk, Orvos-varázsló alakoskodók, Borbélymaszkos alakoskodók, Vándor mesterek és árusok, Zsidómaszkos alakoskodók, Cigánymaszkos alakoskodók, Törökmaszkos alakoskodók, Betyármaszkos alakoskodók és betyáriátékok, Vásári szórakoztatók, vándor mulattatók és a vásárt megjelenítő népi játékok, A népi színjátékok dramaturgiája, Kapcsolatok és párhuzamok a Kárpát-medencében. Válogatás a Tanárképző Főiskolai Kar diákköreinek dolgozataiból, 1: Szerk.: Madarászné Marosy Ágnes. Tudományos diákköri füzetek, 17. Kiadja az ELTE. Bp., 1987. 223 old. A tartalomból: Bátonyi Gábor: A Duna-konföderáció gondolata a két világháború közti Magyarországon, Szloboda Józsefné: A Károli-biblia hatása Ráaay Pál költői nyelvére, Riczel Etelka: Egy XVIII. századi kéziratos énekeskönyv vizsgálata.
Villám Judit: Nagykőrösi tájszótár. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1987. 97 old. Voigt Vilmos: Modern folklorisztikai tanulmányok. Folklór és etnográfia. Szerk.: Ujváry Zoltán. Kiadja a KLTE Néprajzi Tanszék. Debrecen, 1987. 210 old. Winkler Gábor: Sopron építészete a XIX. században. Akadémiai. Bp., 1988. 343 old. Winkler-kódex 1506. A nyelvemlék hasonmása, betűhű átirata és latin megfelelői. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Pusztai István. Codices Hungarici IX. Akadémiai. Bp., 1988. 780 old. A latin szöveget is tartalmazó, de túlnyomórészt magyar nyelvű kézirat 1801-ben, Winkler Mihály pécsi címzetes kanonok ajándékaként került a Budapesti Egyetemi Könyvtárba. Zombori István: Lovagok és lovagrendek. Madách Kiadó. Bratislava - Móra Kiadó. Bp., 1988. 164 old. Zsombékszéktől a templompadig. Szerk.: Rohály Gábor. Kiadja a Kővágoőrsi Faműves Műhely. Kővágóőrs, 1988. 60 old. Szabó István: A kővágoőrsi templom restaurálásáról, Erdélyi Zsuzsanna: Emlékezetes arcok, Sigmond Péter: A botról, más szemmel, Juhász Zoltán: Hogyan tanult meg furulyázni Feri bácsi?, Székely Levente: Ortológus, neológus a népművészetben, Rohály Gábor: Öt év mérlege.
1989/3
HONISMERET A HAZAFIAS NÉPFRONT FOLYÓIRATA
HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Arcképek, 1957-1987. Szerk.: Krivia Gyula, Farkas Gabor, Sári Ferenc. Pécs, 1987. 78 old. A pécsi Landler Jenő munkásőregység alapító tagjai. Arday Lajos-Hlavik György: Adatok, tények a magyarországi nemzetiségekről. Kossuth 1988. 76 old. Ács Anna, L.: Jókai és Balatonfüred. Kiadja a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság. Veszprém 1988. 23 old. Balassa Iván: Csűry Bálint. A múlt magyar tudósai. Akadémiai. Bp. 1988. 190 old. Balassa Iván: A magyar falvak temetői. Corvina. 1988.240 old. Barsi Ernő: „Győr városában..." (Dalok, mondák Győrből és Győrről.) Kiadja a Győr-Sopron Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya. Győr 1988. 287 old. Barta Gábor: Erdély 1-2. kötet. Reflektor. 1988. 56 4- 56 old. Becseiné Kiss Erzsébet-Kovács Ferencné: A százéves ipari szakmunkásképzés története Kiskunhalason: 1887-1987. Kiadja a 618. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. Kiskunhalas. 1988. 106 old. Bereck József: Indulatos ébredés. Vallomásos szövegek. Madách Szépirodalmi. Bratislava - Bp. 1988. 120 old. Publicisztikai írások a nemzetiségi értelmiségi mindennapi gondjairól. Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország. Szerk.: Benda Kálmán és R. Várkonyi Ágnes. Akadémiai Kiadó. Bp. 1988. 249 old. Köpeczi Béla: Bécs ostroma, a Thököly-felkelés és Európa, i f j . Barta János: Áldozatok vagy károsultak? Vocelka, Kari: Ausztria belső helyzete 1683-ban, Leitisch, Walter: Miért akarta Kara Musztafa meghódítani Bécset? Bérenger, Jean: A
visszacsatoló kamarák politikája és ennek következményei, Michaud, Claude: XIV. Lajos és a törökök Bécs ostromának küszöbén, 1678-1683, Fodor Pál: Állam és társadalom, válság és reform a XV-XVII. századi oszmán fejedelmi tükrökben, Borús József: Modern haditechnika és régi fegyverek a török háborúkban, 1663-1698, Benczédi Zoltán: Thököly Imre a francia és a török szövetség között, 1677-1680, Trócsányi Zsolt: Erdély és Bécs 1683-i ostroma, Bóka Éva: Sobieski és Thököly kapcsolatai Bécs ostroma után, Alexandrescu-Dersca-Bulgaru, Maria Matilda: A románok Bécs ostrománál, Rázsó Gyula: Az oszmán hadsereg Bécs alatt. Békés földindulás. Írták: Balogh Géza, Lányi Botond, Seres Ernő. A történeti rész: Sirokijózsef és Balogh Zoltánné. Kiadja a Tímári Béke Termelőszövetkezet. Tímár. 1987. 232 old. Békétlen évtizedek, 1918-1938. Tanulmányok és dokumentumok a magyar-csehszlovák kapcsolatok történetéből a két világháború között. Szerk.: Szarka László. MTA Történettudományi Intézet. Bp. 1988. 170 old. Ádám Magda: Tervek a dunai állam együttműködésére, Romportlová, Marta: A kereskedelmi politika helye a két világháború közötti csehszlovák-magyar államközi kapcsolatokban, Szarka László: Kisebbségvédelem, reciprocitás, revízió, csehszlovák-magyar kapcsolatok a fasizmus közép-európai előretörésenek éveiben, 1933-1938, Litván György: Jászi Oszkár csehszlovákiai kapcsolatai, Krasna, Vera és mások: Karel Capek „magyar levelei", Irmanová, Éva: A csehszlovák munkásmozgalom és a haladó erők akciói a Horthy-terror ellen, Ámort, Cestmir: A csehszlovák-magyar fegyverbarátság történetéből. Bognár Gábor: A magyarországi cserkészet története. Püski Kiadó. Bp. 1989. 136 old. A hőskor, a XX. század Botondja, A megyeri erőpróba, A felnőtt magyar cserkészet, Gödöllő, Új utakon, Útvesztőkben, Letörik a liliom, Forrásmunkák, Vezetői arcképek, A szerző önmagáról, A csapatok névsora (1926).
Borsa Károly: Az agrárfelsőoktatás története Ma gyaróvárott, 1818—1970. Kiadja az ATEK Mezőgazdaságtudományi Kar. 1987. 81 old. Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, 1638-1711. V.: 1703-1710. Pest Megyei Levéltár Füzetek, 14. Szerk.: Egey Tibor. 1986. Botos János-Gyarmati György-Korom Mihály-Zinner Tibor: Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között, 1945-1956. Közgazdasági. Bp. 1988. 384 old. B. Papp János dr.: Hajdúdorog iskolatörténete (1638-1948). Kiadja a Haidúdorogi Nagyközségi Tanács V. B. 1988. 174 old. A Budapesti Német Főkonzulátus jelenti. Összeállította és szerkesztette: Tokody Gyula. Kossuth. Bp. 1988. 288 old. Az 1918—1919-es forradalmak és a fehérterror német diplomáciai iratok tükrében. Bükk - Három kalauz. Összeállította: Szálkai István. Kiadja a Felsőzsolcai Természetbarát Egyesület. Miskolc. 1988. 36 old. A Dombovári ÁFÉSZ története, 1945-1985. Összeállította: Kovács András. Kiadja az ÁFÉSZ. Dombóvár. 1988. 87 old. Draviczky Imre: Határ-, városrész-, utcanevek Hajdúnánáson. Nánási füzetek, 2. Kiadja a városi tanács. 1987. 59 old. Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár. Akadémiai. Bp. 1988. 127 old. Csányi László: Bejártam Tolnát-Baranyát. Ezerszínű Magyarország. Móra. 1988. 225 old. Csányi László: Az emlékezés ösvényei. Szekszárd az ötvenes években. Tolna Megyei Népújság Zsebkönyvtára, 2. Kiadja a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat. Szekszárd. 1988. 69 old. Cserbák Antal: Kalendárium-típusok a Néprajzi Múzpum gyűjteményében. Múzsák. Bp. 1988. 156 old. A Cserepes Kórháztól a Bács-Kiskun Megyei Kórház-Rendelőintézetig. Az egészségügyi intézmények fejlődése a megyei hírlapok tükrében. Bibliográfia és dokumentumok. Összeállította: Bozókt József. Szerk.: Lisztes László. Duna-Tisza közi könyvtári füzetek, 2.; Historica medicinalia, 1. Kiadja a Bács-kiskun Megyei Tanács. Kecskemét. 1984. 66 old. Csorba Béla: Temerini néphagyományok. Jueuszláv-magyar közös kiadás. Fórum Kiadó. Újvidék-Gondolat. Bp. 1988. 277 old. A kötet anyagát gyűjtötte: Balogh Sándor, Faragó Kornélia, Hegedűs Ágnes.
Csorba László: Garibaldi élete és kora. Kossuth. 1988. 414 old. Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Akadémiai. Bp. 1988. 765 old. Empirikus vizsgálatok a mai magyar társadalom rétegződéserői. Szerk.: Szántó Zoltán. Szociológiai műhelytanulmányok, 9. Kiadja a MKKE. Bp. 1988. 256 old. Ludvig Zsuzsanna: Életcélok, értékek a magyar társadalom különböző rétegeiben, csoportjaiban, Prinz Ferenc és mások: A társadalmi egyenlőtlenségek a szabadságtöltés módjának tükrében, Hársfalvi Tamás és mások: Az értelmiség helyzetének vizsgálata a mai Magyarországon, Csizmadia Katalin: A munkához és a munkahelyhez való viszony vizsgálata egy budapesti nagyvállalat fizikai dolgozóinak különböző életkori csoportjainál, Kiseyörgy Ilona és mások: A munkásfiatalok második gazdaságban folytatott tevékenységei. Engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből. Új Történelmi Tár, 2. Akadémiai. Bp. 1988. 120 Ezek a megmaradt iratok öt északkeleti megye magyar jobbágyportáinak és birtokosainak összeírását tartalmazzák. Az erdészettudomány története Dél-Magyarországon. írta: Dózsa József és mások. Szerk.: Papp László. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának kiadványai. Szeged. 1988. 111 old. Ez volt Március 15-e. Kortársak írásai a forradalomról. Közzéteszi Lukácsy Sándor. Minerva. Bp. 1989. 302 old. Életmód, művelődés, gazdaság. Összeállítás az 1987-es salgótarjáni nemzetközi tudományos konferencia előadásaiból és korreferátumaiból. Szerk.: Lovas Tünde. A TIT Országos Elnökségének kiadványa. Bp. 1988. 812 old. Köpeczi Béla: Az életmód és a művelődés kérdései Magyarországon a 80-as években, Hutás Imre: Az egészségmegőrző nemzeti program és az életmód, Ránki György: A magyarországi modernizáció történetéhez, Niedermüller Péter: Hagyomány, kultúra és életmód az 1980-as évek magyar társadalmában, Szilágyi Miklós: A néprajzi módszerű művelődéskutatás lehetőségei, Köpf László: Életmód-értékek és közművelődéspolitika az 1960-as, 1970-es években, Heleszta Sándor: A műveltség és az iskolai funkciók társadalmi megítélése, Koltai Dénes: A munka helyetti tanulás életmód megváltoztató jellege, Utasi Ágnes: Életstílusok, eltérő módon élő és fogyasztó társadalmi rétegek, Antal Gyula: Életmód, közgondolkodás, politika. Kovács Ferenc: A salgótarjáni munkások és a politika, Kissné Nóvák Eva: Hatalmi viszonyok a családban, Herceg Ferenc: A kisebbségek és az életmód, Tadevosán, Eduárd V.: A szovjet életmód internacionalizmusa, Balogh Tibor: A személyiségfejlesztés jelenkori dilemmái, Durkó Mátyás: A személyiségfejlődés ellentmondásai
(zavarai) művelődésünk mai rendszerében, Vastagh Zoltán: A személyiségfejlesztés és az iskola nevelési koncepciója, Nagy Attila: Olvasás és a személyiségfejlesztés, 2ekova, Stoánka: A társadalmi környezet személyiségformáló hatása, Anufriev, Evgenii: A szocialista életmód és az emberi tényező aktivitása, Meili, Bruno: A szociokulturális tevékenység megközelítésének elméleti fogalmai, alkalmazásuk teoratikus és gyakorlati nehézségei, Lengyel Zsuzsa: A gazdasági-műszaki fejlődés és az életmód néhány kérdése, Juhász Pál: A kisfalvak életlehetőségei, Mátyus Aliz: A Magaura paraszt-előéletű falvak viszonya a termelesi beruházásokhoz és ezek hatása az életmódra, Dávid János: Technikai fejlődés és munkássá válás, Thoma László: A restriktív gazdaságpolitika hatása az életmódra Magyarországon, Vámos Dóra: Foglalkozásváltás, szakműveltség, szabadidő, Vásárhelyi Mária: A gazdasági reform a közgondolkodásban, Lukács Péter: Gazdasági reform oktatási reforiji nélkül, Garai László: A személy hatótényezővé válik, Falk, Waltraud: A gazdasági fejlesztés szubjektív feltételei, Zukowski, J. Marek: Erkölcsi ösztönzők, munkakultúra, gazdasági fejlődés, Schőnfeld, Wolfgang: Környezetbarát életmód az ipari társadalmakban, Tucek, Alexandr: A pedagógus szerepének változása a társadalmi-gazdasági fejlődés tükrében, Staude, John R.: Az „irányított-életrajz" mint az élethosszig tartó kreativitás elősegítője, Bosserman, Philip: A modernizáció hatása az életstílusra Észak-Amerikában, Glaser, Hermann: A „munkatársadalom", a művelődéspolitika és a „műhely" jövője, Fukász György: A társadalmi idő szerkezetének változásai a mai Magyarországon, Jánosi György: A szórakozás a szabadidős tevékenységek rendszerében, Kelly, John R.: Társadalmi egzisztencizmus és a szabadidő dialektikája, Homann, Rolf: A szabadidő az otium és negotium félútján, Jalussy Béla: A munka és a szabadidő viszonyainak alakulása Magyarországon az időmérleg vizsgálatok tükrében, Szabóné Stefán Edit: Az életmód és szabadidős szokások alakulása egy új lakótelepen, Tóth János: A művelődésre fordított idő Jászalsószentgyörgyön és Szentpéterfán, Tóth Pál: Az egyetemisták életmódja az időmérleg tükrében, Bacskó Piroska: A hallgatók felkészültségének, életmódjának és szabadidőszokásainak összefüggése, Kabai Imre: A tartós ápolásra szorulok családjainak idő- és pénzgazdálkodása, Manz, Günter: A szabadidő szerkezete az NDK-Ban az 1985-ös időmérleg tükrében, Jung, Bohdan: Fogyasztási és szabadidős szokások Kelet-Európában, Rak, Vladimir: A szabadidő gazdasági aspektusai, Erdmann, Lech: A szabadidő és a fizikai reakció Lengyelországban, Licht, Sonja: Az idősek életstílusa és szabadideje, Travnicek, Lubos: A szabadidő eltöltésére való nevelés a fiatalok körében, Miholovic, Miro A.: A falusi ifjúság és a szabadidő, Vasilceva, Ganka: Szabadidő és a fiatalság Bulgáriában.
Farkas József: Ne legyen többé se úr, se szolga! Az agrárszocializmus eszmevilága. Kossuth. Bp. 1988.340 old.
Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése. 1945-1950. Akadémiai. Bp. 1988. 232 old. A felszabadult Kecskemét, 1944-1945. Összeállította: BozókiJózsef. Szerk.: Báhntné Mikes Katalin. Duna-Tisza közi könyvtári füzetek, 1. Kiadja a Katona József Megyei Könyvtár és a Városi Tanács, Kecskemét. 1984. 146 old. Forradalom után, kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Szerk. és bev. tanulmány: Németh G. Béla. Gondolat. 1988. 637 old. Németh G. Béla: Az abszolutizmus korának néhány főbb karaktervonása, Imre László: Minden emberi és költői konvenció ellenében, Szajbély Mihály: Az 1849 utáni „líraellenesség" érvei és forrásai, Dávidházi Péter: A „bevégzett tények" felülbírálása, Imre László: Az AranyCsengery-kör orosz irodalmi kapcsolatai, Szegedy-Maszák Mihály: Jellem és cselekmény Kemény Zsigmond szépprózai műveiben, Kálmán C. György: Az Akadémia irodalmi pályázatairól, 1857-1867, Kiss Katalin, É.: Brassai Sámuel nyelvészeti munkássága, Hajnóczi Gábor: A nemzeti építészeti stílus kérdése az Akadémia palota körüli vitában, Keserű Katalin: A képzőművészet szerepének érzékelése a nemzeti jelleg reprezentálásában, Mazsu János: A hazai értelmiség fejlődésének sajátosságai a XIX. század második felében, Gergely András: Az értelmiség tájékozódása, Buzinkay Géza: A középosztály kialakításának programjai, Veliky János: A liberális közvéleményértelmezések Magyarországon a XIX. században, Kiss Endre: A filozófia és protestáns magatartásformák az abszolutizmus idején, Csorba László: Nemzetélet és hitélet közös válaszútján, Csohány János: Révész Imre a polgárosodásért az önkényuralom idején, Erdőay Gábor: Egység vagy szabadság, Borsi-Kálmán Béla: Egy múlt századi magyar-román megegyezési kísérlet történetéhez, 1864., Heiszler Vilmos: Ausztroszlavizmus, ausztrohungarizmus, Kiss Gy. Csaba: Hungária és/vagy Szlávia, Ress Imre: A magyar liberálisok és a Szerb fejedelemség az 1860-as években, Batári Gyula: Orvosi viták a nazai egészségügyi szaksajtóban 1850-1867 között, i f j . Gazda István: A gimnáziumok és a fizika a Bach-korszak Magyarországán. Földesi Híradó, 1988. 18 old. (Soksz.) Szegi Imre: Év végéhez közeledve, Péter Imre: Karácsony Sándor idézése, Deák Géza: Jámbor Istvánra emlékezve, GaálZsigmond: Jelenkorunk krónikája. Freskó és faragás. Kővágóörs hagyományai. Szerk.: Rohály Gábor. Kiadja a Nepművelési Intézet. Bp. 1988. 33 old. Gál Tibor: A kővágóörsi evangélikus templom műemlékei helyreállítása, 1982-1988, Éltes Gyula: Az ágostai hitvallású Kővágó Eörsi Gyülekezet története 1605—1988-ig, Lackovits Emőke: A népélet szakrális tárgyai, Rohály Gábor: Öntevékeny kézműves csoport a kővágóörsi templom restaurálásánál.
Fúr Lajos: Hol vannak a katonák...? Történelmi esszék. Haza és haladás. Csokonai Kiadó. Debrecen. 1988.203. old. A sorozat első kötete a magyar történelem sorshelyzeteivel foglalkozik: a magyarság második világháborús emberveszteségeivel, a paraszti világ átalakulásával, a kisebbségi tudománnyal, művelődéssel; két tanulmány pedig Bartók és Kodály életművével. Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzetésének idején: Szécsény 1985. december 3—4. Szerk.: Praznovszky Mihály és Bagyinszky Istvánné. Discussiones Neogradienses, 4. Salgótarján. 1987. 219 old. Köpeczi Béla: Európa magyarságképe 1686ban, Búza János: A szpáhi-birtokosok és a majorsági gazdálkodás, Vass Előd: A szécsényi szandzsák helyzete a török mühimme defterek alapján 1663-1685 között, Bóka Éva: Guilleragues és a magyar ügyek, 1679-1684, Wellmann Imre: Gazdasági élet Magyarországon a töröktől megszabadító háború idején, Heckenast Gusztáv: Magyarország bányászata és ipara a XVII. század végén, Kiss István, N.: A felszabadító háború és a parasztság teherviselése, Fenyvesi László: A Dunamellék és a Kiskunság pusztulása Buda ostromai idején, 1683-1687, Varga J. János: Inszurrekció, kvártély és porció, Obroni Teréz: Nógrád megye haditerhei a felszabadító háborúban, Várkonyi Ágnes", R.: Az „ígéret ideje", Benczédi László: Kollonich Lipót és az „Einrichtungswerk", Iványi Emma: A „magyar Eingrichtungswerk", Pálmány Béla: Nógrád megye újjáépítése, benépesülése, es az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után, Soós Sándor: „...a búcsújárások meg nem szűnnek", Petneki Áron: Sacra eremus: A szécsényi ferences templom stallumainak ikonográfiájához.
téneti forrás? Válogatott tanulmányok. Hermész Könyvek. Akadémiai. Bp. 1988. 143 old. Hajdú Zoltán: Településhálózat és közigazgatási területszervezés a Dél-Dunántúlon. Területi és települési kutatások, 1. Akadémiai. Bp. 1987. 171 old. Hajnal József: A Haladás története. Kiadja a Tsz. Jászszentandrás. 1988. 124 old. Hamann, Brigitte: Erzsébet királvné. Európa Kiadó. Bp. 1988. 664 old. Havasi János: Izotópfalu. Kossuth. Bp. 1989. 124 old. A paksi atomerőmű hulladéktemetőjéül kiszemelt Ófalu körüli eseménvek: biztonságban tudhatja-e magát a település lakossága, miért zárták páncélszekrénybe a beruházási terveket a mecseknádasdi tanácson, megfélemlítették-e a lakosság által felkért független szakértőket stb.? Hegedűs András: A történelem és a hatalom igézetében. Életrajzi elemzések. Kossuth. 1988. 352 old. A helyi cselekvés. Szerk.: Köles Sándor és'Varga Csaba. Jak-füzetek. Magvető. Bp. 1988. 292 old! Herepei János: A Házsongárdi temető régi sírkövei. Adatok Kolozsvár XVI-XVIII. századi művelődéstörténetéhez. Sajtó alá rendezte Balassa Iván, Hemer János és Keserű Bálint. Utószó: Balassa Iván. Akadémiai. Bp. 1988. 564 old. Hetvenéves a magyar röntgenipar. Medicor. B P ri988. 43 old.
Gergely Ernő-Jakab Sándor: A szénbányászok élet- és munkakörülményei, 1945-1948. Bányász história. Kiadja^DSZ: SZÉKI. Bp. 1988.235 old.
Hidegkúti Mihály-Hudi József: Hidegkút története. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai, 5. Veszprém. 1988. 359 old.
Géczi Lajos: Ungi népmesék. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény. Akadémiai. Bp. 1989. A jelenleg Csehszlovákiához tartozó egykori Ung megye népének mese- és mondavilágából készült ez a kötet.
Hoffmann József: Harminc év fegyverben, 19571987. Kiadia az Egység. Bp. 1987. 90 old. A Mosolygó Antal munkásőregység története.
Gönyey Sándor: Magyar népi mesterkedések. Akadémiai. Bp. 1989. Gönyey Sándor a Néprajzi Múzeum munkatársaként 1920 és 1944 között hatalmas anyagot gyűjtött az ország minden tájáról, elsősorban a népi építkezés, a háziipar és a falusi ipar tárgykörében. Kötete a következő témakörökkel foglalkozik: A hétköznapi falu, parasztok és kézművesek, vásárok. Guttmann Miklós-Köbölkuti Katalin: Hangutánzó igék vasi és muravidéki atlasza. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 182. Bp. 1987. 229 old. Györffy György: Anonymus. Rejtély avagy tör-
Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. Kiadja Gönc Községi Közös Tanács V. B. 1988. 194 old. Az 1926-ban Karcagon nyomtatott mű reprintje. Irányi Dezső: Gyökerek és hajtások. Egy tudós diákkör emlékezete. Tevan Nyip. Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. Békéscsaba. 1988. 110 old. A Jászkunság kutatása, 1985. Szerk.: Fazekas István, Szabó László, Sztrinkó István. Kiadja -a két megye Múzeumi Igazgatósága. KecskemétSzolnok. 1987. 444 old. A Kiskunfélegyházán 1985. október 4-5-én rendezett tanácskozás előadásai. Fodor István: Lehettek-e kun sírszobrok Magyarországon? Pálóczi Horváth András: Középkori településtörté-
neti kutatások a Nagykunságon, Hatházi Gábor: Adatok a hantos-széki kunok településtörténetéhez, Horváth Ferenc: Régészeti adatok a kunok dél-alföldi történetéhez, Baski Imre: A magyarországi kun eredetű tulajdonnevek kutatása, Bognár Anarás: Kun helynevek és személynevek BácsKiskun megye földrajzi nevei között, Strinkó István: Újabb eredmények és feladatok a Kiskunság néprajzi kutatásában, Ballon Tibor: A Nagykunság néprajzi kutatása, Szabó László: A Jászság néprajzi kutatásának helyzete, Horváth Lajos: Adatok az alánok és kunok történetéhez, Fenyvesi László: A Kiskunság a török időkben, Kiss József: Szempontok a kiskunsági községek 1745 előtti újratelepüléséhez, Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun kerület társadalma és igazgatása 17481848-ig, Fazekas István: Helytörténeti kutatás Kiskunfélegyházán.
Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal második jelentése a román állampolgárok magyarországi elhelyezkedési tapasztalatairól, Regényi EmilTörzsök Erika: Romániai menekültek Magyarországon, 1988., A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő munkaközösségének jelentése, Fényi Tibor: A csehszlovákiai magyar kisebbség történetének kronológiája, 1944-1988., Arday Lajos: A jugoszláviai magyar nemzetiség helyzete, 1981., Für Lajos: Magyar tudományművelés Jugoszláviában, Balla Gyula: Kárpátaljai magyarság 19181988.
Jelen, múlt, jövő. Műhelybeszélgetések. Szerk.: Horváth Lilla. Műhely könyvek. Kiadja a GyőrSopron Megyei Tanács. Gyor. 1988. 259 old. Pozsgay Imre: Politikai kultúra és szocialista demokrácia, Nyers Rezső: A reform folytatása, Nemecz Ernő: A tudomány vidéki műhelyeiről, Méhes Károly: A genetika lehetőségei, Andréka Bertalan: A gyógyítás bővülő lehetőségeiről, Kovács Károly: Aggodalmak és reménységek, Majer Antal: Védett és védtelen erdeink, Püspöki Nagy Péter: Műhely és hivatás, Gur, David: Megkíserelte-e a zsidóság, hogy szembeszálljon ellenségeivel 1944—1945-ben Budapesten, Szabó László, Cs.: Balogh József, művelődéstörténetünk elfelejtett személyisége, Borsos Miklós: Egyetemesség, harmónia, sugárzás, Cziráki Lajos: A Kor sodrásában, Somogyi József: A bizonyosság keresése, Szakái Ernő: Kövek titkai, Galgóczi Erzsébet: Nekünk ír, értünk ír, Szentkuthy Miklós: Az egyetemesség vonzásában, Baranyai Ferenc: A vers élni segít, Dénes Zsófia: Megidézett múlt, Szabó László, Cs.: Miért él a magyar író külföldön fantomok között?, Határ Győző: Mitől magyar a magyar író és kiket szeret a haza?, Gömöri György: Jelen, múlt, jövő, Frischmuth, Barbara: Ha az emberek olvasnak, az irodalom él, Emin, Gevork: A hegyről alászakadt kövek, Harag György: „Az élet célja lehet maga a küzdés", Szabó József: Könyv és színpad azonos anyagból, Ág Tibor: Bartók és Kodály nyomdokain.
Katona Imre-Rózsa Gábor: Egy elfelejtett szentesi keramikus: Jakó Géza 1886—1943. A szentesi múzeum füzetei, 1. Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága. Szentes. 1988. 48 old.
a határokon túli magyar kisebbségek {elentések lelyzetéről. Medvetánc könyvek. Bp. 1988. 343 old. Mészöly Miklós: Egyetemes magyar felelősségtudat, Tamás Gáspár Miklós: Liberalizmus és nacionalizmus, Bíbó István levele Szalai Pálhoz (1978), Molnár Gusztáv: Limes, Ara Kovács Attila-Dávid György-Joó Rudolf-Kőszegi LászlóNagy József-Tóth Károly Antal-Vásárhelyi Judit: Jelentés a romániai magyar kisebbség helyzetéről, R. Süle Andrea: A Román Kommunista Párt nemzetiségi politikája a pártdokumentumok tükrében, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jelentése a Magyarországra települő külföldi állampolgárok munkába állását segítő tanácsi tevékenységről és a további munkalehetőségekről, Az
Kaposfői kalendárium, 1989. Szerk.: Baksa Lajos és mások. Kiadja a Községi Közös Tanács. Kaposfő. 1988.
Kárpátalja. Táncházi tájékoztató füzet. Az Almássy Téri Szabadidőközpont TÉKA Klubjának kiadványa. Bp. 1988. 32 old. Balla Gyula: Kárpátalja demográfiai viszonyai, Dékány Tibor: A gerényi templom, Tóth István: Tanszék a végeken (Ungvár), Vári Fábián László: Költészet és folklór, Balla Gyula: Eseménykrónika, 1987. (A kárpátaljai magyarság egy éve a helyi sajtó tükrében), Bankó Anarás: A Téka és a tőke, Uő: Válogatás a Kárpátaljáról szóló sajtópublikációkból, S. Benedek András: Mit lát a költő?, Irodalmi barangolások a Kárpátok alatt, Balla Gyula: A kárpátaljai magyarság jogi helyzete, 1945-1985., Az anyanyelvi oktatás helyzete a nagyszőlősi kerületben, 1988. Kelecsényi Gábor: Múltunk neves könyvgyűjtői. Gondolat. Bp. 1988.295 old. Kende János-Sipos Péter: A magyar kommün nagy alakjai. A magyar történelem nagy alakjai, 13. Reflektor. Bp. 1988. 32 old. Kéri Nagy Béla: Forradalmárok, hősök, neves elődök. Baranya megyei MHSZ klubok névadói. Kiadja az MHSZ Baranya megyei Vezetősége. Pécs. 1988. 181 old. Kissházy József: Nevetős fejfák. Kiadja a Számaik. Bp. 1988. 72 old. Az 1932-ben Miskolcon kiadott mű reprintje, Erdész Sándor utószavával. Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése békés megyében, 1770-1950. Közlemények Békés megye es környéke történetéből, 2. Kiadja a Békés Megyei Levéltár. Gyula. 1988. 204 old.
Kocsis Gyula: Hagyatéki leltárak, Cegléd, 1850— 1900. Ceglédi füzetek, 24. Kossuth Múzeum. Cegléd. 1988. 279 old. Kossuth Lajos (Deregnyei): A magyar politikai pártok értelmezése. Az előszót és a jegyzeteket irta Szigethy Gábor. Gondolkodó magyarok. Magvető. Bp. 1989. 86 old. Kovács Teréz: Két homoki tanyás község településfejlődése és mezőgazdaságának alakulása. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának kutatási eredmenyei, 7. 1988. 190 old. Kotnyek István: Az 1944/45-ös tanév Zala megyében. Kiadja a Zala Megyei Pedagógiai Intézet. Zalaegerszeg. 1986. 280 old. Köblös József: A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan archontológiája, 1458-1526. MOL Bp. 1987. 247 old. Körmendi Géza: A tatai vízimalmok. Kiadja a H N F Városi Bizottsága. Tata. 1988. 58 old. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének történeti demográfiai füzetei, 3. KSH. Bp. 1988. 134 old. Nyárády R. Károly: Erdély népességének etnikai és vallási tagolódása a magyar államalapítástól a dualizmus koráig, Andorka Rudolf: Adalékok az ormánsági „egyke" történetéhez Vajszló és Besence református anyakönyveinek családrekonstrukciós vizsgálata alapján, Komlos, John: A gyermekek testmagasságának növekedési sémái Kelet-Közép-Európában a XVIII. szd-ban, Kohútova, Maria: Történelmi demográfiai kutatások Csehszlovákiában. Kulcsár Kálmán: Erdei Ferenc. A magyar múlt tudósai. Akadémiai. Bp. 1988. 350 old. Lackó Mihály: Korszellem és tudomány, 1910— 1945. Gondolat. Bp. 1988. 432 old. Tanulmányok Szekfü Gyula életművéről és Kerényi Károly munkásságáról. Lakatos Demeter: Csángó strófák. Válogatott versek. Az Európai Protestáns Szabadegyetem kiadása. Bern. 1988. 134 old. A moldvai magyarság egyik legnagyobb falujában, Szabófalván élt, 1974-ben meghalt csángó költő, Lakatos Demeter versei, melyek szépségükön kívül számos fontos művelődéstörténeti értéket is közvetítenek. Kiegészítő tanulmányok: K. Lengyel Zsolt: Lakatos Demeter mappája, A moldvai csángóság települései (térkép), Szabó T. Ádám: Nyelvi útmutató Lakatos Demeter verseihez, Szász Judit Anna: A kiadásról.
megye története, régészeti kutatása. Egy királynéi központ a X-XVI1Í. században. Somogy középkon művelődéstörténete, 1. Kiadja a Községi Közös Tanács. Segesd. 1988. 184 old. Magyar néprajz, 5. kötet. Folklór 1. Magyar népköltészet. Főszerk.: Vargyas Lajos. Akadémiai. Bp. 1988. 880 old. A nyolc kötetre tervezett sorozat első tagja. Magyar Országban, 's az ahoz tartozó részekben lévő boldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid feírasa... közrebocsátotta a' képek' másaival együtt Jordánszky Elek. Az utószót Tüskés Gábor és Knapp Éva írta. Akadémiai. Bp. 1988. XXIII. 167. 48 old. Az 1836-os, Posonban kiadott mű reprintje. Magyarország földrajza. Szerk.: Frisnyák Sándor. Tankönyvkiadó. Bp. 1988. 800 old. Magyarország főméltóságai: 1526-1848. Az udvari méltóságok archontológiája. Összeállította és a vezető tanulmányt írta: Fallenbüchl Zoltán, ford.: Nyáry Zsigmond, előszó: Kállay István. Maecenas. Bp. 1988. 159 old. Major Ákos: Népbíráskodás-forradalmi törvényesség. Egy népbiró visszaemlékezései. Közgazdasági. Bp. 1988. 320 old. Az emlékiratok foglalkoznak a Magyar Közösség, az 1946-os kunmadarasi és miskolci „program" perével, továbbá a NITROKÉMIAI-, az FM-, a MAORT- és a Mindszenty-perrel. Marosi Ernő-Zolnay László: A budavári szoborlelet. Corvina. Bp. 1988. 216 old. Mácza Mihály-Pusztai Ágota-Fürészné Molnár Anikó: Fotográfusok Komáromban, Tatán, Tatabányán. Komárom Megyei Honismereti Kiskönyvtár, 18. Szerk.: Virág Jenő. Kiadja a Komárom Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya. Tatabánya. 1988. 89 old. Mályus Elemér: Az erdélyi magyar társadalom a középkorban. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 2. MTA Történettudományi Intézete. Bp. 1988. 104 old. Márton Áron a lelkiismeret apostola. Összeállította és a bevezető tanulmányt írta Virt László. Ecclesia. Bp. 1988.262 old. Márton István kéziratos pedagógiai-könyve 1800-ból. Sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánynyal és jegyzetekkel ellátta Mészáros István. Megyei pedagógiai körkép kiskönyvtára, 32. Veszprém. 1988. 154 old.
Magyar Honvédelmi Szövetség, Karcag. Kiadja a Szövetség. Karcag. 1988. 42 old. Az MHSZ Karcagi szervezetének 4 évtizede.
Mátyás király Miskolcnak adományozott kiváltságlevelei. A latin szöveget közreadja, a magyar fordítást készítette Tóth Péter. Oklevéltár. Szerk.: Csorba Csaba. Kiadja a Megyei Levéltár. Miskolc. 1988. 17 old.
Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és
A mesemondó Rostás Mihály. A cigány nyelvű
meséket gyűjtötte és magyarra fordította Grabócz Gábor és Kovalcsik Katalin. Ciganisztikai tanulmányok,, 5. MTA Néprajzi Kutató Csoport. Bp. 1988.201 old. A mesék magyar, cigány és angol nyelven. Kiegészítő tanulmányok Grabócz Gábor: Rostás Mihály mesemondásának fortélya, Tálos Endre: Rostás Mihály nyelve. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 40 éve Zala megyében. Szerk.: Gaál Antal és Vass Ferenc. Kiadja a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Zala Megyei Szövetsége. Zalaegerszeg. 1988. 284 old. Mészáros István: Oskolák és iskolák. Epizódok 16 régi iskolánk történetéből. Tankönyvkiadó. Bp. 1988. 350 old. Mészárosné Fodor Klára: Újdombóvár története. Kiadja a Városszépítő Egyesület. Dombóvár. 1988. 67 old. Mikó Imre: Huszonkét év. Az erdélyi magyarság politikai története 1918. december l-jétől 1940. augusztus 30-ig. Optimum Kiadó. Bp. 1988. 326 4- VIII. old. Az 194l-es kiadás reprintje Csatári Dániel uwszavával. A fő fejezetek: A politikai passzivitástól a Magyar Szövetségig 1918-1922., A Magyar Párt és a politikai paktumok 1922-1928., a Magyar Párt a függetlenség útján 1928-1933., Erdély magyarsága a revíziós harc kereszttüzében 1933— 1938., A rendi Románia és a Magyar Népközösség 1938-1940., Mellékletek: A gyulafehérvári egyesülési határozatok, A párizsi kisebbségi szerződés, A Magyar Párt programja, A „csúcsai paktum", Bethlen György és Titulescu vitája, Octavian M. Dobrota cikke, A kisebbségi főkormánybiztosság működésének irányelvei. Az 1939. január 17-1 megállapodás, Bánffy Miklós emlékirata Tatarescu miniszterelnökhöz, Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt, Magyar törvényhozók a román parlamentben. Misóczki Lajos: Gyöngyös-Domoszló 40 éve, 1949-1989. Állami Gazdaságok krónikája. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Bp. 1988. 160 old. Kopecsni Vince: Életem fordulópontjai. Molnár György-Tar Ferenc: Fürdőkultúra és hajózástörténet. Kiadja a Balatoni Múzeum. Keszthely. 1988. 28 old. Molnár Lajos-Molnárné Hajdú Margi: Tanulmányok Nagytarcsa múltjából. Kiadja a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. Szentendre. Í988. 472 old. Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában, 1867-1918. Rajzok: Deák Zoltán. Corvina. Bp. 1988. 226 old. Múzeumi Kurír, 53. A Hajdú-Bihar megyei Múzeumbarátok körlevele. Szerk.: Dankó Imre. Debrecen. 1987. 55 old.
Dankó Imre: A debreceni szalonna útja a Felvidékre, Ujváry Zoltán: Hiedelemalakok a Turóc völgyében, Koltay Klára: Külföldi Amesius- és Perkins-kiadások Magyarországon, Dankó Imre: Hajdúnánási búcsú Molnár Józseftől, Mezősi József: A hajdúdorogi Muszkadomb, Bartha Elek: Szent levelek Zenta környékéről, Molnár Ambrus: A püspökladányi Földbérlő Szövetkezet megalakulása 1909-ben, Petheő Károly: Emlékezés régi disznóölésekre, Beck Zoltán: Két archaikus népi imádság Simontornyáról, Varga Gábor: Egy XVIII. századi laki végrendelet. Nem diadal, de legenda... Emlékezések 1919-re. Szerk.: Ferencz Zsuzsa. Kossuth. Bp. 1989. 380 old. Nemzetközi Kézművesipar-történeti Szimpózium, 3. Veszprém. 1986. október 18-24. Szerk.: Nagybákay Peter, Németh Gábor. Kiadja az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága. Veszprém. 1988.252 old. Bräuer, Helmut: Megjegyzések a céhes ipar társadalmi és gazdasági fejlődéséhez Szászországban 1648 és 1763 között, Vermaut, Jozeph: A szociális kérdés a textilipari szakmában Flandriában és Brabantban, különös tekintettel a XVIXVIII. századra, Knieriem, Michael: Decentralizált textil-manufaktúrák a bergi vidéken a korai iparosítás előestéjén, a wuppertal-barmeni „Caspar Engels fiai" cég példája, Wesoly, Kurt: Az „árforradalom" hatása a kézművességre a XVI. század második felében a Közép-Rajna vidéken, Reith, Reinhold: Az augsburgi munkaerőpiac struktúrája a XVIII. században, Kalavsky, Michal: A kézművesek társadalmi aktivizálódásának problémái a céhek megszűnése után, Dóka Klára: A pestbudai kézműipar struktúrájának átalakulása, különös tekintettel az ipari munkásság fejlődésére, 1780-1870., Mérey Klára, T.: A Dél-Dunántúl kézműiparosai a tőkés válságok idején, XIX. század vége, 1929-1933., Teibenbacher, Peter: Kézművesvándorlás Bécsbe 1350 és 1600 között, Kiss István, N.: A kézműiparosok népességi és gazdasági súlya Magyarországon 1707-ben, Edgern, Lars: A svédországi Malmö városában 1820-ban és 1845-ben működő kézműiparosok társadalmi és földrajzi eredete, Langer, Friedrich: Szakmai mobilitás a Verlag-rendszerű városi kézművességben, Faragó Tamás: Vándorlás és mobilitás az 1850-es években, Lindström, Dag: Céh, város, állam, Ostruba, Gustav: A bécsi kézművesség és a céhek a XVII. és a XVIII. század fordulóján, Nemeskürtyová, Ludmilla: A XV. és XVI. századi céhalapszabályzatok a mai Szlovákia területéről, Ostrolucka, Milena: A város és a céhek közti kapcsolat a XVI-XVII. században, Kietaibl, Hans: Iparoscéhek a kismartoni Esterházy uradalom területén, Reininghaus, Wilfried: Brandenburg-Poroszország kézműipar- és céhpolitikája Marii grófságban, 1650-1806., Schulz, Ifelga: Céhes kézművesipar hagyomány és válság között?, Toranová, Éva: Adalékok a pozsonyi művészi kézművesség történetéhez a XVII. és a XVIII. századi polgárkönyvek alapján.
Néprajzi háttér az énekórán. Ajánlások. Összeállította: Nigóné Papp Anna, Péterné Maák Katalin. Kiadja a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Ének-zenei Tanszéke. Szombathely. 1986.29 old. NÓTÁRIUS. A zalai honismereti mozgalom folyóirata, 1987/2-1988/1. Kiadja a Zala Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya és a H N F Zala Megyei Bizottsága megbízásából a Zala Megyei Levéltár. Zalaegerszeg. 1988. 68 old. Béres Katalin: Iparvédő mozgalom Zalaegerszegen a XIX-XX. század fordulóján, Tóth-Barbalics István: Árpád-kori műemlékek Zala megyében, Molnár András: Deák Ferenc a hadbíróság élőit, Kapiller Imre: Nagykanizsa, 1945. nagyhét, Czigány László-Hajas Anikó: A hetési ember táplálkozása, Srágli Lajos: A XIX-XX. századi ipartörténetének kutatása, az ipartörténet-írás elvi, módszertani kérdései, forrásai, Hajas Andrea: A nagykanizsai honismereti szakkör 25 éve, Hegedűs András: A pózvai internálótábor-emlékoszlop avatóbeszédből, Turbuly Éva: Kutatások Zala megye történetéből, Bííkei Irén. Zalai kutatók előadásai az 1897. évi településtörténeti konferencián, Laskovec, Antosa: Á maribori területi levéltár, S. Lackovits Emőke: Történeti és néprajzi kutatások eredményei a Káli-medencében, 1848— 49-es történelmi emlékhelyek Zala megyében, Kiss Gábor: Zalai témájú könyvek és cikkek. Nyelvében él...? Magyarság és műveltség. Rétegződések a magyar műveltségben. Az Inart Társaság I. szimpóziumának előadásai. Szerk.: Bárczi Szaniszló. Kiadja a Művelődéskutató Intézet. Bp. 1987. 187 old. Magyari-Beck István: Kazinczy után, Kiszely István: Testében él...? Vikár László: Dalában él...? Pap Gábor: A népköltészet és az évkör, Bérezi Szaniszló: Szimmetriajegyek az avarkori és honfoglaláskori díszítőművészetben, Csomor Lajos: A magyar szent korona aranyműves szempontú vizsgálata, Óvári Imre: Szimbólumában él...? Ferencz Csaba: Méretek és arányok a szent koronán és a koronázási jelvényeken, László Gyula: Múltjában él...? Tusa Erzsébet: Liszt: Magyar történelmi arcképek című művéről, Szűcs Ervin: A technikai .műveltség az általános műveltség része. Az Orion 75 éves. Kiadja az Orion. Bp. 1988. 72 old.
Kiadja az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület Oroszlányi Szervezete Történeti Szakcsoportja. Oroszlány. 1987. 175 old. Palotai Krónika, 1988. december. A csanádpalotai Kelemen László Művelődési Ház honismereti körének lapja. 16 old. (Soksz.) Bazsó Dénes: Sárból készült játékok, Komoly Pál: Blaskovics uradalmon lévő földek hasznosítasa, Asztalos P. Kálmán: Csanádpalota nevezetesebb évei, 18., Uő.: Régi irat (1849), Pánczél Józsefné: „Dúcos kása, dúcos víz", Hírek, Krónika. Pandúr István: A barcsi iparoktatás története, 1836-1986. Megjelent Barcs első írásos említésének 600. évfordulója alkalmából. Kiadja az 525. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. Barcs. 1988. 308 old. Papp Klára: Jobbágyi szolgáltatások a XVIII. századi Bihar megyében. Bihar megye parasztsága a XVIII. században, 3. Kiadja a KLTÉ Debrecen. 1987. 159 old. Parasztvallomások a dadai járásból, 1772. A forrásokat összegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta Takács Péter és mások. Kiadja a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár. Nyíregyháza. 1987. 237 old. Pávai István (Szerk.): Mezőkölpényi népzene. Románia. Electrocord EPE-03323 (1988). 1. Verbunk. 2. Lassú csárdás. Korcsos. Cigánycsárdás. 3. Asztali nóták. Lassú csárdás. Korcsos. Cigánycsárdás. - Előadók -.Szabó Viktor (hegedű), Pávai István (kontra), Bőr Gyula (kontra), Sinkó András (bögő). Pávai István (Szerk.): Ördögszekér együttes. Románia. Electrocord-Steréo ST-EPE-03237 (1988). A) Széki táncrend, la. Sűrű tempó. lb. Ritka tempó. 2a. Magyar (négyes), b. Lassú. c. Csárdás, d. Polka. e. Hétlépés. f. Haragszik a gazda. - B) Belső mezőségi táncrend. 3a. Négyes magyar. 3b. Ritka magyar. 3c. Sűrű magyar. 4a. Akasztós. 4b. Ritka csárdás. 4c. Ritka szökős. 4d. Sűrű csárdás. 4e. Korcsos. Előadók: Sinkó András, Koszorús Kálmán (hegedű), Bőr Gyula (brácsa), Pávai István (kisbőgő, brácsa), Toró Lajos (nagybőgő), Győrfi Erzsébet, Bata Emese (ének), Könczei Árpád, Plugor Edit (tánc), Fülöp Hajnal, Kalló Györgyi, Sipos Ildikó (csujogatás).
Orosz és ukrán utazók a régi Magyarországon. Közreadja, fordította, az előszót és a jegyzeteket írta Tardy Lajos. Gondolat. Bp. 1988. 262 old.
Pávai István (Szerk.): Sóvidéki népzene - Folclor muzical din zona Ocnelor. Románia. ElectrocordStereo, ST-EPE-03388 (1988). 1. Lassú csárdás. 2. Szöktetős. 3. Marosszéki. 4. Táncrend. 5. Küsküküllő mellett... 6. Verbunk. 7. Keservesek. 8. Asztali nóták. 9. Lakodalmi induló. - Előadók: Szitás Albert és a felsőfalvi hagyományos hangszeregyüttes.
Oroszlány és környéke bányászatának, Vértessomló, Környe, Mór, Pusztavám és Oroszlány városának eseménynaplója. 50 éves az oroszlányi szénbányászat. Összeállította: Kőbányai Ferenc.
Penavin Olga: Népi kalendárium. Fórum. Újvidék-Gondolat. Bp. 1988. 181 old. Az esztendő néprajza a jugoszláviai magyarság körében.
Orodán Sándor: „A dal ugyanaz marad". A BM Határőrség Központi Zenekarának története. Kiadja a BM Határőrség Politikai Csoportfőnöksége. Bp. 1988. 228 old.
Pécsi István: Három évtized a lakosságért. Fejezetek a Tarnamérai Takarékszövetkezet történetéből. Kiadja a Takarékszövetkezet. Tarnaméra. 1988. 83 old. Qui vadis? Faluszociológiai tanulmányok. Szerk.: Elek Sándor és Gyenei Mária. Szociológiai műhelytanulmányok, 6. Kiadja az MKKE. Bp. 1988. 430 old. Fekete Attila és mások: „Ez a falu város", Czakó Erzsébet és mások: Egy dunántúli község szociológiai vizsgálata, Csóti Erika és mások: Üzenet a Kerka partjáról, Fekete Attila: Kórkép, Dómján Anna: Integrációs tévutak a közművelődésben, Maurer György: Gondolatok egy közművelődési egyesület kapcsán, Fertő Imre: „Össze lehet pofozni egy kisebbfajta Amerikát?" Radics Péter: A Szent István-kultusz ezredéve Székesfehérvárott. Videoton József (!) Művelődési Ház és Könyvtár. Székesfehérvár. 1988. 24 old. Rendi társadalom, polgári társadalom. Szerk.: A. Varga László. Kiadja a Nógrád Megyei Levéltár. Salgótarján. 1987. 589 old. Kiss Géza: A dunamelléki református egyházkerület 1816-1819. évi püspöklátogatási iratainak forrásértéké és ezek történeti tanulságai, Szomszéd András: A cigánysággal kapcsolatos összeírások és statutumok forrásértéke a XVII. század közepéig, Bősze Sándor: Az egyesületek, mint forrástípusok és ezek kutatása, különös tekintettel a dualizmus kori Somogyra, Tóth István: Az egyesületek hatása a szlovák társadalomra és annak anyagi, gazdasági háttere a Felvidéken a dualizmus idején, Tóth László: Az intézményesült érintkezési formák és a közéletiség alakulása a XX. században, Besenyőtelek, Pal Róbert Iván: A dualizmus kori szabadkőművesség foglalkozási összetétele, Nagy Beáta: Az elit társasélete a klubok, kaszinók keretében, Pifkó Péter: A családi kapcsolatok szerepe Esztergom kulturális életében a XIX. század végén, Erdmann Gyula: A Zemplén megyei nemesség tagozódása, jövedelmi viszonyai a XIX, század első felében, Hudi József: A Veszprém megyei politikai elit a XVIII-XIX. században, Odor Imre: Az 1809. évi nemesi összeírás forrásértéke, felhasználásának lehetőségei, Láczay Magdolna: A Rétköz nemesi társadalma a XVIII-XIX. században, Pálmány Béla: A mezővárosok társadalma Nógrád vármegyében a török hódoltság utolsó szakaszától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig, Benda Gyula: Egy mezővárosi közösség rekonstrukciója 1700 és 1850 között, kérdések és lehetőségek Keszthely példáján, Darkó Jenő: Görögkeleti egyházszervezet és népesség a XVIII. században Magyarországon, Nemes Laios: Eger város társadalmi rétegződése 1720-tó 1 a XVIII. század végéig, Horváth Tamás: Egy mezővárosi iparos a reformkor kezdetén: Steindl György keszthelyi rézműves hagyatéka, Gajáry István: A pesti Hupf-Mayerhoffer család, Papp Klára: Jobbágyi társadalom a XVIII. századi bihari magánföldesúri birtokon, Klaniczay Gábor: A boszorkányvád szociológiája a XVIII. századi falvakban és mezővárosokban, Kaposi
Zoltán: Nagybirtok és népessége Somogyban a XIX. század elején, Knézy Judit: Egy gazdasági utasítás az 1780-as években a csurgói uradalmi alkalmazottak munkakörének és bérenek korrigálásáról, s ennek tanulságai, Szabó László: Csaladszervezet és családi gazdálkodás a Jászságban a XVIII-XIX. században, Szuhay Péter: A besenyőtelki Mlinkó család története a XVIII-XIX. században, Ortutay András: Egy esztergomi földműves család gazdasági és társadalmi viszonyai a XVIII-XIX. században, Soós László: Egy eladósodott kisbirtokos paraszti család hiteltörlesztési esélyei a két világháború között a Dél-Alföldön, N. Kiss István: A magyar királyság népességének osztálytagozódása 1707-ben, Tóvári Judit: Polgárosodás és helyi hatalompolitika 1872-1917 között, Glósz József: Kapitalizálódás, tőkeképződés a Tolna megyei kisbirtokos nemesség körében, 1830-1867 között, Kosján László: A gazdasági elit Nógrád vármegyében a dualizmus korában, Halmos Károly: Gregersen Gudbrand 1869-es csődpere, Kövér György: Egy kereskedőbankár kapcsolatrendszere, Kohn I. I. 1869-es csődperének tanulságai, Lakatos Éva Mária: Négy generáció a polgárosodás útján, a báró Bezeviczy-Szmrecsányi család 1830 és 1985 között, Marjanucz László: A szegedi zsidó burzsoázia gazdasági vállalkozásai a XIX. század második felében, Timár Lajos: Várostörténet, városföldrajz és családtörténet, Szécsényi Mihály: A szélsőjobboldal társadalmi bázisa az 1935-ös debreceni választásokon, Benedek Gábor: A minisztériumi tisztviselők mobilitása a dualizmus idején, Vörös Károly: A főrendiház 1885. évi reformja, Tóth Zoltán: A századvégi foglalkozás-statisztika ágazati rendszere, mint rendi strukturális örökség, Fülöp Éva Mária: Gazdatisztek a tihanyi apátság uradalmában, 1848-1945, Szili Ferenc: A műszaki és az adminisztratív tisztviselők élet- és munkakörülményei a MIR Kaposvári Cukorgyárában a két világháború között, Gyarmathy Zsigmond: Adalékok Kállay Miklós szabolcsi főispán, 1922-1929, később miniszterelnök portréjához Olchváry Pál naplója alapján, Zachar József: Magyar huszárok a XVIII. szazadi francia haderőben, Mazsu János: Az értelmiségbe irányuló intergenerációs mobilitás Magyarországon az I. világháború előtti félszázadban, Szakály Sándor: A magyar katonai elit a II. világháború időszakában, Majdan János: Vasutasok Magyarországon 1846 és 1918 között, Sudár Kornélia: Az első tömegközlekedési eszköz, az omnibusz elterjedése Budapesten és hatása a főváros XIX. századi nagyváros fejlődésében, Lengyel György: A két világháború közötti gazdasági elit kutatásának problémái, Gyáni Gábor: Migráció és mobilitás: a városi munkásság szerkezete a két világháború között, Zeke Gyula: Erdei Ferenc kettős modellje a statisztikai empíria tükrében.
Repka János: Életem. Tények és tanúk. Magvető. Bp. 1989. 163 old. A szerző uradalmi béres, második világháborús katona - német egyenruhában - , majd hadifogoly, később öntudatra ébredő ember.
Révai Miklós Gimnázium, 200 éves jubileumi évkönyv. Szerk.: Federmayer István. Kiadja az iskola. Győr. 1988. 160 old. Scheuer Gyula-Schwitzer Ferenc: A Gerecse- és a Budai-hegység édesvízi mészkő-összetételei. Földrajzi tanulmányok, 20. Akadémiai. Bp. 1988. 129 old. Sipos Ferenc: Gyökerek. Bolt, Micske, Szegegyháza. Ujfehértói füzetek, 2. Kiadja a Nagyközségi Tanács. Újfehértó. 1988. 48 old. Sipos Péter: Legális és illegális munkásmozgalom, 1919-1944. Gondolat. Bp. 1988. 343 old. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 19. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár. 1988. 382 old. Borsa Iván: Az országbíró által öt törvénykezési ülésszakon megbírságolt Somogy megyeiek lajstroma (1437-1447), Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban, Komjáthy Miklós: A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban (16.), Kanyar József: Könyv- és nyomdakultúra Dunántúlon a kései feudalizmus idején, Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században, Reőthy Ferenc: Fejezetek a dél-balatoni borvidék XVIIIXX. századi történetéből, Kaposi Zoltán: A vrászlói uradalom termelése és gazdálkodása a XIX. század első felében, Dobai András: Somogy igazgatástörténete az Októberi diploma és a Schmerling provizórium idején (1860-1865), A Csokonya-vidéki Népnevelési Egylet története, Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig, Tilkovzsky Loránd: Aktion „Volkgrundbuch." A Deutscher Schutzbund illegális akciója a magyarországi németség statisztikai adatfelvételére 1927-ben, Bognár Tibor: Nemzethűségi vizsgálat a Somogy megyei németek körében, Géger László: A tanácsok megalakulása Somogyban. SPRAVODAJ, 3. Okresné Vlatnivedné Muzeum Galanta. (A Galántai Honismereti Múzeum) kiadványa. 1988. 74 old. (Szlovák nyelvű, magyar összefoglalókkal.) Mocková, Viera: Előszó. Tauber, Ortwin: A Juhlavai (Csehország) Múzeum, Pukkai, Ladislav: A munkásmozgalom kezdetei és a marxista baloldal formálódása a Galántai járás területén, Mockova, Viera: Az SZSZK kormánya által kiadott, A szocializmus építésének komplex múzeumi dokumentációja azSZSZK-ban című, 200/81. számú határozatának teljesítése a galántai Járási Honismereti Múzeumban (SIC), Izóf Józef: A semptei (Sintava) középkori vízvár régészeti ásatásának 1986 és 1987-ben elért eredményeiről, Danterova, Izabella: A semptei (Sintava) felderítő néprajzi kutatás eredményei, Rövid hírek a múzeum 1987. évi tevékenysegéről. Szabó T. Attila: Nyelv és település. Válogatott tanulmányok, cikkek VII. Európa. Bp. 1988. 556 old.
A nemrég elhunyt kolozsvári tudós helynévkutatással, névfejtéssel, nyelvjárástörténettel, szóföldrajzzal, valamint intézménytörténettel foglalkozó tanulmányait tartalmazza ez a könyv. A sorozat első hat kötete a Kriterion kiadónál jelent meg. Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz. Szépirodalmi. Bp. 1988. 233 old. A szerző 1942-ben írt könyvében arra vállalkozik, „hogy a háború szenvedései közepette és a fenyegető jövő, tudatában azt a politikai változásoktól, akár a határok változásaitól független „másik Magyarországot" idézze meg, amelyet nagy költőink menekítettek, emeltek az irodalomba. Csokonai Debrecenére, Petőfi Alföldjére, Arany Szalontájára, Ady Biharországára, Kosztolányi Bácskájára, Juhász Gyula Tiszájára és Szegedére emlékezik..." Szakasits Árpád emlékkönyv. Összeállította és szerkesztette Botos János, Schiffer Péter. Bevezető tanulmány: Botos János. Kossuth. Bp. 1988. 309 old. Szakasits Ámád írásai, börtönnaplója és visszaemlékezések. Előszó: Berecz János. Szarvasi Krónika: Művelődéstörténeti és közművelődési folyóirat. 1988. I. Kiadja a Hazafias Népfront Szarvasi Városi Bizottsága. Szarvas. 1988. 105 old. A tartalomból: Kitajka Béla: Negyven éve létesült a Szarvasi mezőgazdasági Gép(javító) Állomás 1948-1968., Dr. Juhász Irén: A szarvasi rovásírásos tűtartó és megfejtési kísérletei, Dr. Tóth Lajos: Szent István király reformpolitikája, Első települések a korabeli szarvasi tájon, Nobik Erzsébet: A Tessedik-templom újjászületésének és 200 éves jubileumának ünnepére, Dr. Szántosi Antal: A két kongresszus közötti munkáról, A VIII. szlovák kongresszusra, A szarvasi küldöttválasztó közgyűlésen, Melis György: Szarvasról indultam, Jókai Mór: Kortesbeszéd Móricz Pál szarvasi képviselőjelölt mellett - 1878., Szarvasi történelmi évfordulók eseménynaptára - 1988., Egykori jeles szarvasi személyisegek 1988. évi jubileumai, Javaslat a szarvasi iskolák névadására, Szarvas tanácselnökei, 1950-1988. Szántó Konrád: Boldog Gizella első magyar királyné élete. Ecclesia. Bp. 1988. 250 old. Százéves a magyarországi villamosenergia-szolgáltatás: 1888-1988. Szerk.: Berényi Endre, Petri Pál, Péti Szilveszter. Kiadja a Magyar Villamosművek Tröszt. Bp. 1988. 54 old. Szekerczés Pál: Tanítói díjlevelek Békés megyében, 1800-1868. Bihari dolgozatok. Békés Megyei Tanács. 1988. 69 old. Széchenyi István: „Diszharmónia és vakság." Széchenyi István utolsó napjainak dokumentumai. Válogatta, a szöveget gondozta és a jegyzeteket készítette Fenyő Ervin; fordította Bárczi Ildikó és mások. Helikon. Bp. 1988. 425 old.
Széchenyi István: Az ausztriai ajtó. Vő.: Diszharmónia és vakság, Levelek, naplófeljegyzések és hatósági dokumentumok. Székely András Bertalan: A nemzetiségi lét vállalása és a társadalmi beilleszkedés. Kiadja a Komárom Megye Tanácsa Művelődési és a Közművelődés Háza Komárom Megyei Művelődési Központja. Tatabánya. 1988. 20 old. Etnikai reneszánsz, etnoregiónális mozgalmak. Etnikai identitás - etnikai tudat - , kultúra, Etnikai változások a XX. századi Kelet-Közép-Európában, Asszimiláció - integráció - kettős kötődés, A létkérdések felismerője és megválaszolója: a kisebbségi értelmiség, időszerű nemzetiségi gondjaink: a kisebbségi jogok védelmének megoldatlansága, A település- és gazdasági-társadalmi struktúrából adódó hátrányok, A népmozgalmi mutatók kedvezőtlen alakulása, A kétnyelvűség veszélyei, Oktatási, közművelődési, tömegkommunikációs gondok, A történelmi tudat halványodása, Autonómiahiány, demokráciafajok. Szigeti Tóth János: írások a népfőiskoláról. Kiadja a TIT. Bp. 1988.204 old. A népfőiskola kialakulása a XIX. század első felében 1832-1864, Népfőiskolai mozgalom és művelődési öntevékenység, A lengyel népfőiskolák, Kell-e ma nekünk a népfőiskola, Új népfőiskolai gondolat, Helyi önkormányzat és kultura, A nemzeti kultúra eszközei, Új vonások a 80-as évek közművelődésében, Népfőiskolai toborzó!, Önkormányzat és településfejlesztés, A társadalmiszellemi veszedelmek természetes ellenszere, A népfőiskolák, mint a társadalmi-kulturális öntevékenység támogató intézményei, A népfőiskolák: minőségvédelem és hazaszeretet, Társadalmi felelősségvállalás - kulturális autonómia, Ismerkedés a holland felnőttneveléssel, A dán európai népfőiskola, Népfőiskola és Európa Ház Hollandiában, Népfőiskola a munkástanácsok választott tagjainak, Európa népfőiskola Magyarországon. Szikszai Gábor: Az „én falum" negyven éve. ászapáti nagyközség lakóinak élete 1944-1984 özött. Kiadja a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár. Szolnok. 1988.296 old.
t
Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában, 1700-1848. Kiadja a Balaton Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat. Kaposvár. 1988. 211 old. Szita Szabolcs: Végnapok az Alpok alján, 19441945. Kossuth. Bp. 1989. 288 old. A könyv az említett esztendőkben a nyugat-magyarországi munkaszolgálat és a hadimunka kérdéseit tárgyalja. Szlatky Mária: Szent István. Táltos. Bp. 1988. 56 old. Tanulmányok a budapesti egyetemi-szeminárium-alapításának centenáriuma alkalmából. Szerk.: Ftamza Gábor. Kiadja az ELTE Bp. 1988. 132 old.
Hamza Gábor: Vécsey Tamás és a jogi szemináriumok, Horváth Pál: Magyar tanszabadság és a jogi szemináriumok. Szögi László: 100 éves a pesti egyetemi történelmi szeminárium, Köte Sándor: A dualizmus kori felsőoktatás, Mann Miklós: Trefort felsőoktatás-politikája. Tanulmányok a magyar egyetemi ifjúsági mozalom történetéből, 1948-1960. Szerk.: Ólmosi oltán, Urbán Károly. Felsőoktatástörténeti kiadványok, 9. OI. Bp. 1988. 315 old. Kalmár Árpáaés mások: A MEFESZ története 1948 tavaszától 1950 júniusáig, Berecz János: Az egyetemisták az egységes ifjúsági szervezetben, 1950-1960, Ludányi Andor: A magyar felsőoktatás történetének fő vonásai.
f
A tatabányai Kossuth Laios Közgazdasági Szakközépiskola jubileumi évkönyve. Közzéteszi Barsi Gusztávné. Kiadja az iskola. Tatabánya. 1988.95 old. Tápé. Megjelent a 850 éves jubileumi ünnepségekre. Fel. szerk.: Tandi Lajos. Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Szeged. 1988. 8 olcL A társadalmi szerkezet, rétegződés, mobilitás és az életmód várható alakulása 2005-ig. Készítette Andorka Rudolf és mások. Szociológiai műhelytanulmányok 7. Kiadja a MKKE. Bp. 1988. 81 old. Településfejlesztés, helyi társadalom, önkormányzat. Szerk.: Csefkó Ferenc és Szirtes Gábor. Kiadja az MTA Regionális Kutatások Központja, MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága. Pécs. 1988. 384 old. Koszegfalvi György: Arányosabb és igazságosabb településfejlesztésért, Káinoki Kis Sándor: Kísérletek a lakossági részvétel biztosítására a település fejlesztésében, Beluszky Pál: Reform és reformpolitika, Tatai Zoltán: A községpolitika egyes kérdései, Cséfalvy Zoltán: A településpolitika alternatívái Magyarországon a nyolcvanas évek végén, Vincze István: A településfejlesztés helyi érdekkifejlesztési kérdéseiről, Rechnitzer János: Kísérlet a megyei szintű jövedelem termelésének és változásainak számbavételére, Mészáros Rezső: A helyi hatalom minősége és a település sorsa, Csatári Bálint: A kisvárosok és falvak közötti térképkapcsolatok jellemzői, Tímár Judit: A tanya-városok, kapcsolatok átalakulása az Alföldön, Sóvári Gizella: A hátrányos helyzetű térségek esélyei, Fulmerné Kovács Katalin: Emberi léptékkel, Pálné Kovács Ilona: Közelítési módok a helyi társadalmakhoz, Böhm Antal: A helyi közösségek szerveződési esélyei, Bánlaky Pál: Vázlatpontok a helyi hatalomról, Forgácsné Kovács Erzsébet: A kvantifikáció és problémái a városvizsgálatokban, A. Gergely András: Etnoregionális alternatíva egy helyi társadalomban, László Mária: A településszintű kapcsolatrendszerek alakulásának néhány kérdéséről, Hídy Péter: Közművelődés és helyi társadalom, Heit Gábor: A kulturális egyesületek és a szabadidős társaságok szerepe a településfejlesztésben, Bokor Béla: Helyi társadalom, közművelődés, önszerve-
ződés, Kovács Katalin: A lokális autonómia összetevőiről Baranya megyei példák alapján, Nádasi Éva: A helyi hatalom és önkormányzat problémája a tanácsösszevonásokról tartott közvéleménykutatás tükrében, Andrásfalvy Bertalan: Néphagyomány és önkormányzat, Kiss József: Jegyzetek a történelem védelmében, Ádám Antal: A helyi, területi és a központi érdekegyeztetési szféra néhány államszervezési-államépítési kérdése, Siikösd Ferenc: A pártakarat megjelenése a tanácsi döntésben, Vági Gábor: Az önkormányzati közigazgatás kétszintű rendszeréről, Kara Pál: Néhány gondolat az elöljáróságok jelenéről és jövőjéről, Csefkó Ferenc: Az elöljáróságok társadalmi presztízséről, Molnár Tiborné: Körzeti HNF-aktívák közéleti kultúrájának néhány jellemzője Pécsett, Németh Jenő: Változó felfogások, új tendenciák a helyi társadalom és a tanácsi önkormányzat kapcsolatában, Varsányi Erika: Beszámoló egy kísérletről, Ágh Attila: Az új politikai gondolkodás és a lenini örökség, Komanovics József: Az 1917-es oroszországi Torradalmak és az agrárkérdés, Takács Béla: A NEP szemlélete és a ma feladatai, Mach Péter: A GOELRO-ról, mai szemmel, Horváth Gyula: A centralizmus demokratizmusa, László Mária: A településszintű kapcsolatrendszerek alakulásának történelmi-gazdasági háttere, Miátovics Mihály: Az új típusú párt tömegkapcsolata, Síkfői Tamás: Lenin a nyilvánosság és a szocialista demokrácia összefüggéseiről, Busch Károlyné: A hivatalnoki munkastílus elleni harc Lenin idejében és ma, Révész Mária: Az állam szerepének alakulása a szocializmus politikai rendszerében, Varga Lajos Sz.: A szakszervezetek funkcióváltozásai a szocializmusban, Antal Gyula: Lenin vezetési koncepciójának időszerűsége, Kéri Nagy Béla: A lenini ifjúságpolitika aktualitása, Feher István: Néhány összefüggés Lenin nemzetiségpolitikai koncepciójáról, Benke József: A lenini szövetkezeti elv és a magyar agrárpolitika fő vonásai napjainkig, Pintér Zoltán: Lenin és az esztétika, Jóri János: Lenin vallásfelfogásáról, Szirtes Gábor: Lenin és a .terror, a terrorizmus kérdéséről és a nemzetközi ideológiai harc.
Téri Tamás: Zöldfalu. Magvető. Bp. 1989. 140 old. A szerző Szovjetunióba emigrált szülők gyermekeként élte át a sztálinizmus borzalmait.
Tölgyesi József: Bakonybél és környéke. Kiadja a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal. Veszprém. 1988. 52 old. Történeti szociológiai tanulmányok a XIX-XX. századi magyar társadalomról. Szerk.: Lengyel György. Szociológiai műhelytanulmányok í. Riadja a MKKE. Bp. 1988. 178 old. Nagy Beáta: Klubok, kaszinók, társaskörök: az elit társaséletének színhelyei, Gál Róbert István: A dualizmus kori szabadkőművesség foglalkozási összetétele, Folkmayer Tibor: Nagybirtok az ellenforradalom korszakában, Kovács Éva és mások: A „kettős őrségváltás": A második zsidótörvény hatása a Magyar Gyáriparosok Szövetsége tisztikarának összetételére, Melegh Attila: A XIX. század eleji városi háztartások Buda-Újlakon. Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola jubileumi évkönyve, 1638-1988. Szerk.: Heitler László. Kiadja az Iskola. Pápa. 1988. 224 old. Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Határfüzetek, 3. KLTE. Bp. 1988. 144 old. A szerző a hagyományos értelemben vett paraszti társadalomTelszámolását igyekszik ábrázolni. Bemutatja, hogy miként vészelték át a kollektivizálást a Kalocsa melletti Homokmégyen élő emberek. Varga János: Középszinten a történelemben: Frideczxy Lajos memoárja. Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból, 14. Salgótarján. 1988. 83 old. Visegrád, 1335. Tudományos tanácskozás a visegrádi királytalálkozó 650. évfordulóján. Kiadja a Pest Megyei Levéltár. Bp. 1988. 115 old. Makkai László: Megnyitó, Balogh László: Köszöntő, Engel Pál: Az Anjouk új arisztokráciája, Gedai István: A magyar aranypénzverés előzményei, Pickl, Othmar: A korai Habsburgok Magyarország felé folytatott gazdaságpolitikája, Héjj Miklós: Településföldrajzi megfigyelések: Visegrád a XIV-XV. században, Bertényi Iván: A magyarországi Anjouk heraldikájához, Székely György: A lovagi műveltség és a világi értelmiség a Visegrádi Kongresszus országaiban, Szczur, Stanislavw: A lengyel diplomáciai testület Nagy Kázmér korában. Visy Zsolt: A panonniai limes Magyarországon. Corvina. Bp. 1988. 144 old.
Tiboldi István: Adomák és tanítómesék Kriza János kéziratos hagyatékából. Tiboldi István gyűjtése. Sajtó alá rendezte Mészáros József. KriterionSzépirodalmi (Bukarest-Bp.) 1988. 486 old.
Zákonyi Ferenc: Nagyvázsony. Kiadja a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal. Panomára. Bp. 1988. 39 old.
Tóth Etelka: Nánási szabadság: 1946. július 12.1949. március 11. Repertórium. Kiadja a HajdúBihar Megyei Könyvtár. Debrecen. 1987. 328 old.
A zeneiskolai tanárképzés 20 éve: 1966/17-1986/ 87. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetének évkönyve. Szerk.: Zelmka Tamás. Bp. 1988. 145 old.
1989/4
HOMISMERET A HAZAFIAS NÍPfWONT FOiYÓAATA
HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Adalékok Lipótváros történetéhez I-II. Szerk.: Farkaslaky Erzsébet, Ráday Mihály. Kiadja a Budapesti Városszépítő Egyesület. Bp., 1988. 551 és 564 old. Adalékok a Népköztársaság útja történetéhez. Szerk.: Berta István, Ráday Mihály. Kiadja a Budapesti Városszépítő Egyesület. Bp., 1988. 99 old. Andorka Rudolf: A magyarországi népesedési
tendenciák gazdasági és tarsadalmi K ö v e t k e z m é n y e i és a n é p e s e d é s p o l i t i k a lehetőségei. Szociológiai műhelytanulmányok, 10. Kiadja a MKKE. Bp. 1988. 103 old. Ács Zoltán: Kizárt a párt. Primo. 1989. 255 old. Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Lengyel László, Király Zoltán kizárásáról Szobolits Béla által készített dokumentumfilm szerkesztett könywáltozata. Bankó György (szerk.): Történetek és visszaemlékezések a kardosi „Egyetértés" Mezőgazdasági Termelőszövetkezetről, 1962-1987. Kiadja a TSz. 1987. 116 old. Barangoló. 1989. február. Kiadja a TIT Tatabánya Városi Szervezete, a Komárom Megyei Múzeum és a H N F Tatabánya Városi Honismereti Bizottsága. Tatabánya, 1989. 32 old. A tartalomból: Megyénk nagyjai, Szinnyei József, A török világ első áldozatai, Az ógyallai Feszty fiúk. BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS: 19851986. Szerk.: Szita László Baranyai Levéltár Évkönyve, Pécs 1986. 783 old. Nagy Lajos: A kurucok és a rácok pusztítása Baranya vármegyében 1704-ben; Ódorlmre: Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában; Rozs András: Kopács község úrbéri panaszai a XIX. sz. első felében; Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914); Koroknai
Ákos: A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon II.; Szűts Emil: Baranyaipécsi autonómiai tervek 1918-1921, Vargha Dezső: Vizsgálódások Pécs városi gazdálkodásának és tisztségviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről; Vanyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a VEB a Gömbös kormányban, Erdősi Ferenc: Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a XIX. sz. második felében; T. Mérey Klára: Baranya megye gyáriparának helyzete a második világháború idejen es az azt követő években; Moró Mária: Baranya vármegye malmai 1785/86, Boda Miklós.A „sevillai kódexek" és a Janus Pannonius szöveggyűjtemény kérdéseihez; Solymár Imre-Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének kutatásához I.; Sarosácz György: Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei; Fogarassy László: A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921; Horváth Csaba: A reviziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában; Szita László: Ä nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében; Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és a Magyarország belső föderációjáról; Cseresznyés Ferenc: Az 1947—48 évi baranyai telepítések néhány dokumentuma; Fűzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tények a Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között. BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS: 19871988. Szerk.: Szita László. Baranya Megyei Levéltár Évkönyv. Pécs,1988. 555 old. Rajczi Péter: Újsághír Magyarországról egy XVI. századbeli nyomtatványból; Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után; Móra Mária Anna: Pécs város polgárai; Rozs András: A sellyei uradalom javai 1747-ben; Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18-19. sz.-ban; Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában; Bemics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában; Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának Kü-
HONISMERETI KERESZTRETTVÉNY A meghatározásokat nem választottuk külön, hanem a számozás sorrendjében folyamatosan juk. Ha egy számtól mindkét irányba indul ki megfejtés, akkor előbb a vízszintes, majd egy választóvonallal elválasztva a függőleges meghatározás található. (A rejtvény olvasóink szórakoztatására és okulására szolgál, a megfejtést nem kell beküldeni.) 1. Nép. - Az ó szerkesztésében jeleit meg az Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814-ben. 2. Cipészszerszám. 3. Itt jelent meg 1689-ben Hevenesi Gábor „Parvus atlas Hungarie"-ja, a XVII. szd. legkiválóbb kartográfiai alkotása. Szomorúság. 4. Üres rúd. 5. Teli sporteszköz. 6. Széptevés. 7. Égitest. 8. Pinceszag. 9. Csak félig ódon. 10. Brassóban 1539-ben kezdte meg a működését e szász nap nyomdája. 11. Vigyázó. 12. Szomorú. 13. Dunántúli csatorna. 14. Névelő. 15. Szolmizációs skála. 16. Villanykörtét. 17. Szálakat egyesít. 18. Cink vegyjele. 19. Fotográfia. 20. Esztendő. 21. Jókai Mór: Aranyember című regényének bájos hősnője volt. 22. Gabona. 23. Csillagkép. 24. Egyforma betűk. 25. Itt keletkezett 1364-Den az első - töredékeiben fennmaradt városi számadáskönyv amit írtak. 26. Gépkocsimárka. - Gyermeke. 27. Idegen női név. 28. Becézett női név. 29. Ötórai ital. - Ugyanaz mint
az előző kérdés. 30. Becézett férfinév. 31. GyőrSopron megyei helység. 32. Sión keverve. 33. Augusztusban van a nevenapja. 34. Három magánhangzó és egy mássalhangzó. 35. Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa röviden. 36. Titár vegyjele. 37. Vonatkozó névmás. 38. Irányszó. 39. Ütőkártya. 40. Betű kimondva. 41. Gyümölcs. Szolmizációs skála. 42. Szovjet folyó. 43. Egészséges ital. - Kopasz. 44. Príma. 45. Asztácium vegyjele. 46. Állófilm. - Kétté(!). 47. Háziszárnyas. 48, Szovjet folyó. 49. Egyforma betűk. 50. Betűfajta. 51. Ebben a városrészben kezdte meg 1389-ben az egyetem működését. 52. Kicsinyítőképző. - Hím állat. 53. Ródium vegyjele. 54. Merész. 55. Komárom megyei helység. 56. Tüzetes. 57. Állami Biztosító. 58. Állóvíz. 59. Nem ugyanaz. - Járt. 60. Törzskar. 61. Szelíd vad. 62. Vissza: namis. 63. Azonos a 3 függőlegessel. 64. Beszédzavar. 65. Csongrád megyei város. 66. Fordított névelő. 67. Betű kimondva. 68. Hím állat. - Becézett női név. 69. Szájvízmárka. 70. Van szeme. 71. Szülőm. 72. Juttató. Testrész. 73. Halom. 74. Svédországi, ausztriai ;épkocsik jelzése. 75. Ékes helység. 76. Van ilyen ottó is. - Csapadék. 77. Helyez. 78. Porral lepett.
f
i
Mokos
István
Csongrád megyei Tanács Művelődési Központja és a H N F Csongrád Megyei Bizottsága. Szeged, 1988. 173 old. Rácz Sándor: Maroslelle 500 éve, Molnár József: Klárafalva 500 éve, Dudás Lajos: Százéves a csongrád-félegyházi vasút, Juhász Antal: Tápé 850 éve, Csizmadia György: Volt egyszer egy Vadvízország, Komoly PaT: Adalékok Pitvaros község történetéhez, Giday Kálmán: Polgári társaságok Szegeden, Endrész Erzsébet: A kiszombori helytörténeti szakkör és gyűjtemény bemutatása, Vecsernyés János: A Szegedi Vas- és Fémöntöde üzemtörténetének bemutatása, Asztalos P. Kálmán: kertészeti építmények , csőszkunyhók Csanádpalotán, Fejér Gábor: Vályogvetés óföldeákon, katona Sándor: A Makó Békési Úti Olvasókör (Nagykör) működésének 50 éve, Szabó TiborZallar Andor: Adatok a szegedi Védőnőképző Intézet történetéhez, Bagi Áaámné: A Hazafias Népfront „Beszélni nehez" - körvezetőinek országos tapasztalatcsere-táboráról, Marjunecz László: Honismereti tábor Ópusztaszeren, Vecsernyés János: Honismereti nap Pitvaroson, Radocsai Ferenc: XVI. Országos Honismereti Akadémia, Dr. Hegyi András (1946-1988), Az „Üzemünk, munkahelyünk élete 1987-ben" című pályázat eredményei, Pályázati felhívás múzeumi tárgyak megmentésére, ősz Károly: A Csongrád megyei Honismereti Híradó bibliográfiája. Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei 1570. Az eredeti, latin nyelvű szöveget fordította és sajtó alá rendezte: P. Szalay Emőke. Szerk.: Rácz István. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai 18. Szerk.: Gazaag István. Debrecen, 1988. 84 old. Demény Pál: Az első koncepciós per. Gyertyán Ervin interjúja. Minerva. Bp. 1989. 170 old. Demény Pál: „A párt foglya voltam". Az interjúkat készítette, a szöveget szerkesztette és a dokumentumokat válogatta Kiss József. Medvetánc könyvek. ELTE-MKKE. Bp., 1988. 221 old. Demény Pál több, mint nat évet töltött Horthy börtönében és csaknem kétszer ennyit Rákosiéban. Ellen folytatták le az első hazai koncepciós pert. Nevének leírása még néhány esztendővel ezelőtt is tabu volt. Dercsényi Balázs: Kőröshegy. Műemlékek. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 325 Bp., 1988. 16 old. A Duna menti Múzeum Értesítője. 6. kiadja a Múzeum. Komárno, 1987. 96 old. A tartalomból: Ratimorska, Priska: Őskori és kora középkori régészeti lelőhelyek Bajcson, Fehérvári Magda: Adatok Csicsó török kori mondavilágához, Mácza Mihály: Egy komáromi házaspár visszaemlékezései a munkásmozgalomra, Trugly Sándor: Kora avar kori kengyelpár a múzeum gyűjteményében, Feszty István: Kingyesi emléksorok, Stolmann, Andrej: Komáromi kopogtatók, Greckovic, Roman: Egy La Téne kori vaskard és hüvelyének konzerválása, A Duna menti Múzeum tevékenysége 1985-1986-ban.
Ember Judit: Menedékjog, 1956. A Nagy Imrecsoport elrablása. Szabad Tér. Bp., 1989. 160 old. A Balázs Béla Stúdióban készült film szövegkönyve. A filmben az 1956. november 4-én a budapesti jugoszláv követségen menedéket kapott csoport még életben lévő tagjai emlékeznek: Tánczos Gábomé Bácskai Vera, Szilágyi Józsefné, Donáth Ferencné Bozóky Éva, Vas Zoltánné, Haraszti Sándorné, Újhelyi Szilárd és felesége, Vásárhelyi Miklós és felesége. Megtalálható a kötetben egy korábban készült Lukács György interjú is. Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk.: Serédi Jusztitián. Szent István Társulat. Bp., 1988. 819 old. Az 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott mű reprintje. Serédi Jusztitián: Szent István, Alföldi András: A kereszténység nyomai Pannóniában a népvándorlás korában, Moravcsik Gyula: A honfoglalás előtti magyarság és a kereszténység, Váczy Péter: Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában, Csóka J. Lajos: A magyarok és a kereszténység Géza fejedelem korában, Balanyi György: Szent István mint a keresztény egyház megalapítója és szervezője, Mihályi Ernő: Szent István monostorai, Moravcsik Gyula: Görögnyelvű monostorok Szent István korában, Váczy Péter: A királyság központi szervezete Szent István korában, Gombos Ferenc Albin: Szent István háborúja II. Konrád római-német császárral 1030-ban, Szentpétery Imre: Szent István „Intelmei"-nek forrásai, Huszár Lajos: Szent István pénzei, Dőry Ferenc: Szent István családi története, Pais Dezső: A veszprémvölgyi apácák görög oklevele mint nyelvi emlék, Szekfű Gyula: Szent István a magyar történet századaiban, Ember Győző: Szent István a középkori magyar történetírásban, Gombos Ferenc: Szent István a középkori külföldi történetírásban, Moravcsik Gyula:A magvar Szent Korona filológiai és történeti kutatások megvilágításában, Fettich Nándor: A Prágai Szent Istvan-kard régészeti megvilágításban, László Gyula: Adatok a koronázási jogar régészeti megvilágításához. Engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből. [// történelmi tár, 2. Akadémiai, Bp., 1989. 211 Este, Éjfél, Hajnal. Baranyai népmesék. Gyűjtötte, kíséró tanulmányokat írta, a szómagyarázatokat és a típusmutatót készítette Banó István. Szerk.: Kovács Ágnes. Akadémiai. Bp., 1988. 248. old. Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből. Szerk.: Gajáry István és Csík Gergely. Fontos írások. Adatok, források, tanulmányok, 1. Kiadja Budapest Főváros Levéltára, Bp., 1988. 134 old. Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei, 18. Kiadja a Veszprém Megye Múzeumi Igazgatósága. 1988. 82 old.
1848-1849. Lapok a forradalom és a szabadságharc történetéből. Múzsák. 1989. 22. lap. 21 fehér-fekete reprodukciós lap a forradalom és a szabadságharc történetéből. ÉLETÜNK. így emlékeznek, akik akkor kezdték. Bev.: Homor György, Papp Sándor; Tata, 1988. 126 old. A Tatai Rákosi Mátyás Páncélos Tiszti Iskola katonáinak életrajzai. Farkas Gábor (szerk.): Előadások Sárosd múltjából. Kiadja a Fejér Megyei Levéltár. Székesfehérvár, 1988. 58 old. Farkas György: Gidres-gödrös Mogyoród. Kiadja a Községi Tanács. Mogyoród, 1988. 243 old. Fazekas János-Zsiga Tibor: Munkásmozgalmi emlékek Vas megyében. Kiadja a BM Rendőrtiszthelyettes-képző Iskola. Szombathely, 1988. 196 Firon András: Szlovák paradicsom. Sport. Bp., 1989. 224 old. Részletes turistakönyv a szepességi Hernád-áttörésről. Fogarassy László: A magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása. Értekezések a történeti tudományok köréből, 109. Akadémiai. Bp., 1988.91 old. Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből. Kiadja a Tanítóképző Főiskola, Esztergom, 1988. I l l old. Gáli Mária: fszerkj Rábaköz. Helyismereti-helytorteneti bibi iográfia. Kiadja a Rábaközi Napok Intéző Bizottsága. Csorna, 1986. 47 old. Gerő András: Ferenc József a magyarok királya. Novotrade. Bp., 1988. 223 old. Gönczöl Imre: Várpalota rövid története. Kiadja a Krúdy Gyula Városi Könyvtár. Várpalota, 1988. 64 old. A Gyomaendrődi Lenin Termelőszövetkezet 40 éves története. Szerk.: Hornok Ernő. Gyomaendrőd, 1988. 95 old. Györffy György: Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás? Hermész Könyvek. Akadémiai. Bp., 1988. 143 old. Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége, Anonymus társadalmi szemlélete, Honfoglalás előtti népek és országok Anonymus Gesta Hungarorumában, Vezérnévsor, Anonymus hitele Budapest történetének tükrében. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XV. Szerk.: Gazdag István, Mervó Zoltánné Debrecen, 1988. 217 old. Varga Gábor: Tanítóképzés a debreceni kollégiumban (1825-1848), Surányi Béla: Egy reform-
kori szőllősgazda: Görög Demeter, Balogh István: A polgári jogegyenlőség kérdései Debrecenben (1843-1849), Benyel Miklós: Könyves Tóth Mihály pályája 1849-ig, Módy György: Angol utazó diplomata 1849/50 telén Magyarországon, Mervó Zoltánné: Dokumentumok 1848/49., Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája V. 1848-1849. Rácz István: A mezőgazdasági munkaerő Debrecenben a rendi korszak végén, Major Zoltán László: Adatok Debrecen város szociálpolitikájának kérdéséhez 1867-1914,Gazdag István: Két forradalom új forrás tükrében, Újlaki Zoltán: A Debreceni Ipartestület tevékenységének néhány kérdése az 1929-1933-as válság idején, Geller Ferencné: A „Debreceni Dongó". Fejezet a debreceni élclapirodalom történetéből. Zoltai Lajos: Debrecen sz. kir. város czímere (Közli: Radics Kálmán) Bényei Miklós: Hajdú-Binar megye helytörténeti irodalma, 1987. Hegedűs Gyula: Pincehely nagyközség története és népszokásai. Kiadja a Vörösmarty Termelőszövetkezet. Pincehely, 1988. 244 old. A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza. Szerk.: Bencsik János és Viga Gyula. Néprajzi vidékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 6. Kiadja a Herman Ottó Múzeum Veszrem, 1988. Az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga. A helyi cselekvés. Szerk.: Köles Sándor és Varga Csaba. JAK füzetek. Magvető. Bp., 1988.288 old. Márkus István: Paraszti önkormányzat a magyar rendi társadalomban és a kapitalizmus idején, Kemény Bertalan: A területi autonómia elemi egységének történeti modellje: a tizedesi intézmény, Gombár Csaba: Ha érdekeinket ki akarjuk fejezni, Hankiss Elemér: Pongyola társadalom?, Szilágyi Ákos: Ember és autonómia, Kamarás István: Meddig tart a kényszerpályarabság?, Sz. Tóth János: Helyi kultúra-helyi társadalom, Siklaky István: Vállalkozó közösségek, Gulácsi Gábor-Juhász Pál: Településfejlődés, decentralizálás és községgazdálkodás, Andor Mihály: Az iskolák visszatelepítésének esélyei, Nyilas György: Falukutató táborok ma, Makovecz Imre: A szerves építészet, Brunda Gusztáv: Miféle játék ez?, Köles Sándor-Kemény Bertalan: Itt és mást, Varga Csaba: Falukísérletek, helyi autonómiák. Holló Dénes: Cserkészélet. Sport. Bp., 1989. 64 old. Hungler József: Veszprém településtörténete. Kiadja az Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Veszprém, 1988. 383 old. H. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum első fél évszázada 1887-1939. Pest-budai Hírmondó 1. Bp., 1988. 109 old. In memóriám Nagy Imre. Emlékezés egy miniszterelnökre. Válogatta, szerkesztette és a bevezetőt írta Tóbiás Áron: Szabad Tér Kiadó, Bp., 1989.600 old.
Janó Ákos: Sárospatak és vidéke helytörténeti és néprajzi irodalma. Documentatio Borsodiensis VI. Kiadja a Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1987. 275 old. Kapcsolatok rendszere a Káli-medence falvaiban a XVIII. szd-tól a XX. századig. Szerk.: S. Lackovits Emőke. Néprajzi tanulmányok. Kiadja a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága. Veszprem, 1988.239 old. Bede Piroska, H: A Káli-medence kialakulása és felszíne az újabb kutatások tükrében, Hudi József: Kisnemesi birtokforgalom a Káli-medence falvaiban, 1800-1850, Veress D. Csaba: A Kálimedence nemességének részvétele az 1809. évi francia háborúban, Selmeczi Kovács Attila: A földművelés és az állattartás kapcsolata a Káli-medence hagyományos gazdálkodásában, Lukács László: A balatonhenyei közös udvarok, Csukás Györgyi, H.: Bútorok és bútorkészítők a Káli-medenceben, Csorna Zsigmond: Gazdasági és kulturális és családi kapcsolatrendszer a Káli-medence és Stájerország, valamint a nyugat-magyarországi Felső-Örség (Dél-Burgerland) K ö z ö t t , Gelencser József: Ledolgozásos munkák a Káli-medencében, Lackovits Emőke: Rokonsági és temetkezési rend kapcsolata a Káli-medence falvaiban, Madar Ilona, P.: A Káli-medence katolikusainak színjátékszerű ünnepléséről, Boros Edit: A népdivat alakulása Kővágóőrsön, Tamás Márta, S.: Azonosságok és különbségek a Balaton-felvidéki és a bakonyi nyelvjárásban. Karácsony István: A népoktatási törvény megvalósulása a magyaróvári (ezt megelőzően a mosoni) járásban 1868-1918 között. Mosonmagyaróvári helytörténeti füzetek 7. Kiadja a HNF Városi Bizottsága és a Mosonmagyaróvári Múzeumbarátok Egylete. Mosonmagyaróvár, 1988. 75 old. Katona Imre-Rózsa Gábor: Egy elfelejtett szentesi keramikus: Jakó Géza, 1886-1943. A Szentesi Múzeum füzetei 1. Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. 48 old. Kállay István: Fehérvár regimentuma, 16881849. A város mindennapjai. Kiadja a Fejér Megyei Levéltár. Székesfehérvár, 1988. 510 old. Kendelényi Péter: Lyukóbánya, 1938-1988. Kiadja a Miskolci Bányaüzem. 1988. 61 old. Kiáltó szó. A Magyarság útja. A politikai aktivitás rendszere. írták: Kós Károly, Zágoni István, Paál Árpád. Betűhív kiadás. Icíegennyelvű Folyóirat Kiadó Leányvállalat. Bp., 1988. 48 old. Az 1921 -Den Kolozsvárott kiadott mű reprintje, Csatári Dániel: Erdély vigyázása című előszavával. Kocsics Rózsi: Megszépült szegénység. Vallomás a gyermekkorról. Sajtó alá rendezte, előszóval ellátta Nagy Olga. Knterion. Bucurefti, 1988. 283 old. „A mezőségi Szék gazdag népi hagyományainak újabb hajtása ez a könyv: Kocsis Rózsi önéletírása."
Kotics József: Népi méhészkedés Gömörben. Gömör néprajza XVIII. Szerk :Újváry Zoltán. KLTE Néprajzi Tanszékének kiadványa. Debrecen, 1988. 207 old., A gömöri méhészet története, Zsákmányoló méhészet, Méhlakások, Méhesek, A méhtartás éves rendje, A méhészet termékei, Ismeretek a méhekről, A méhészet eszközei, felszerelések, Méhészettel kapcsolatos vándorkereskedelem, A méhészet szerepe a gazdasági struktúrában. A méhészet folklórja, Összegzés, Irodalom, Függelék (dokumentumok). Kóka Rozália: Egy asszony két vétkecskéje. Ötlet. 1989. 156 old. Harminchárom bukovinai székely, gyimesi és moldvai csángó népi szerelmes történet, eredeti gyűjtések alapján. Környei Attila: Széchenyi István Emlékmúzeum, Nagycenk. Kiadja az IKVA Kulturális Kisszövetkezet-Széchenyi Kör. Sopron, 1988. 52 old. Krasinska, Eva - Kontor, Ryszard: Derenk és Istvánmaior. A lengyel telepesek utódainak története és kultúrája. Borsoal kismonográfiák, 31. Kiadja a Herman Ottó Múzeum. Miskolc. 1988. 151 old. Krizsán Mária: Urbanizáció az Alföldön. Kiadja az ÉVM Településfejlesztési Kommunikális Ellátási Főosztálya. Bp. 1988. 49 old. Kulcsár Kálmán: Erdei Ferenc. A múlt magyar tudósai. Akadémiai, Bp. 1988. 348 old. Lele József ifj.: Hagyományok Tápén. Utószó: Juhász Antal. Kiadja a Móra Ferenc Múzeum. Szeged. 1988. 126 old. Lengyel Zsuzsa (szerk.): Bábolna. írták: Gróf Jánosné, Mészáros Éva, Honvári János, Nagy Sándor, Bakos László, Barsiné Pálmai Éva, Szabó Sándorné.Kiadja az MSZMP KB. Társadalomtudományi Intézete. Bp. 1988. 126 old. Luif Ibolya (szerk.): Huszonöt éves a Zalaegerszegi Alumíniumipari Gépgyár. Kiadja a gyár. Zalaegerszeg, 1988. 59 old. Magyar György: Dunai szellők szárnyán. Fejez e t i az esztergomi sportrepülés történetéből (1932-1988). Kiadja a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Esztergom Városi Vezetősége. Esztergom. 1988. 74 old. A magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig. Szerk: Pór Edit. Kiadja a Művelődéskutató Intezet. Bp. 1988. 1357 old. Magyarország történeti helységnévtára. 2. PestPilis-Solt megye és a Kiskunság, 1773-1808. Szerk: Szaszkóné Sin Aranka. Kiadja a KSH Könyvtár és-dokumentációs Szolgálat. Bp. 1988. 280 old.
A magyar postatisztképzés száz éve, 1888-1988. Szerk: Juhari István. Kiadja a Magyar Posta Oktatási és Kulturális Intézete. Bp. 1988. 128 old. Magyarságkutatás. A Magyarságkutató Intézet évkönyve. Fószerk: luhász Gyula. Felelős szerk: Kiss Gy. Csaba. Szerk: Sándor Ernő Bp. 1988. 337 old. Dávid Ernő: A Kárpát-medence nemzetiségi viszonyainak várható alakulása 2000-ig, Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság főbb statisztikai adatai az 1910 utáni népszámlálás tükrében, R. Süle Andrea: Tények es következtetések a II. világháború utáni román népszámlálások adatai alapján, Popély Gyula: Az 1930. évi csehszlovák népszámlálás végrehajtása, Fejős Zoltán: Magyarok az Egyesült Államokban az 1980-as években, Éger György: A Drávaszög nemzetiségi viszonyai az elmúlt száz évben (1880-1981), Kovács Ilona: New York magyarságának folyamatos demográfiai átrendeződése a változó olvasói igény tükrében, Dippold Péter: Területi szempontok érvényesülése a magyarságkutatási dokumentáció rendszerében. Ballá Gyula: Nagydobrony - egy falu, amely a térképen is megtalálható, kovács Éva: „Hontalanok" (Az 1922-Den Kassáról kiutasítottak listájáról), Székely András Bertalan: Venczel József. Magyary Zoltán: Mi lesz Tata-Tó városból? Tatatóvaros a jövőben. Készítette a Magyar Közigazgatástudományi Intézet. Tatatóváros. 1938. 22 old. (A Tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár reprint kiadása, 1988) Major Ákos: Népbíráskodás, forradalmi törvényesség. Egy népbíró visszaemlékezései. Sajtó alá rendezte és az előszót írta Zinner Tibor. Minerva. Bp. 1988. 447 old. A Mélyépítési Tervező Vállalat 40 éve: 19481988. Népszava. Bp. 1988. 185 old. Mészárosné Fodor Klára: Újdombóvár története. Kiadja a Városszépítő Egyesület. Dombóvár, 1988. 67 old. Misóczki Lajos:.A gyöngyösi Bugát Pál Kórház 150 éve. Gyöngyös, 1988. 154 old. A Nagy Imre vonal. Dokumentumválogatás. A bevezető tanulmányt írta és a dokumentumokat válogatta Dér Ferenc. Szerk: Kovács Lajos Péter. Reform. Bp. 1989. 343 old. Nemesvíd befejezetlen krónikája I. írta: Dr. Kiss F. László H. n. 1988. 95 old. (Soksz.) Néprajzi útmutató diákoknak és szakkörvezetőknek. Szerk: Máténé Szabó Mária Rózsa és Mohai Tamás. Néprajzi füzetek. A TIT Néprajzi Választmányának kiadványa. Bp. 1988. 286 old. Filep Antal: Beköszöntő, Andrásfalvy Bertalan: Útmutató fiataloknak, nevelőknek a néphagyományhoz, Rácz Sándor: Utak a gyermeksikerek felé, Petánovics Katalin: A múzeumi helytörténeti-néprajzi kutatások lehetőségei, gyermekfog-
lalkozások vezetése, Cseri Miklós: A honismereti táborok eddigi tapasztalatai, a közeljövő feladatai, Sonnevendne Lackovits Emőke: A múzeumi helytörténeti-néprajzi kutatások lehetőségei, felnőttfoglalkozások vezetése, Halász Péter: Az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalomról, Nagy Géza: A gyermekek életének, játékainak hagyományai, Halász Péter: Magyar néprajzi tájak és népcsoportok, Gulyás Éva: Jeles napi szokások gyűjtése, T. Bereczky Ibolya: Kérdőív a népi táplálkozás gyűjtéséhez, Szent-Iványi István: Élettörténetek gyűjtése, Mohay Tamás: Paraszti kéziratok, házi irattárak gyűjtése, Kunt Ernő: Családi fényképek üzenete, Irodalom, Pályázati felhívás. Nógrád vármegye. Szerk -.Borovszky Samu. Praznovszky Mihály bevezetőjével. Magyarország vármegyéi és városai. Dovin Kiadó. Bp. 1988. 748 old Az 1896-1913 között megjelent mű reprintje. Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első esztergomi óvoda története. Szerk: Bánki Miklós. Kiadja a Komárom Megyei Pedagógiai Intézet. Tatabánya, 1988. 23 old. Ördög Ferenc: Útmutató Budapest földrajzi neveinek gyűjtéséhez I. A szóbeli és a mai írásbeli (hivatalos, kataszteri) nevek. A budapesti helynévgyűjtés füzetei, 1. Kiadja a Budapesti Történeti Múzeum és a HNF Budapesti Bizottsága. Bp. 1988. 85 old. Padla László: A helytörténet-kutatás szerepe a történelemoktatásban. Csongrád Megyei Tanács Pedagógiai Intézete. Szeged. 1987. 50 old. (Kézirat gyanant) Palotai Krónika, 1989. március. A Csanádpalotai Kelemen László Művelődési Ház honismereti körének lapja. 1989. 10 old. (Soksz) Komoly Pál: Palotai zálogolások, Uő: Eliszaposodott palotai kút, Uő: Palota község lámpái, Pánczét Józsefné: Temetkezési szokások réjgen, Bazsó Dénes: Gyermekjátékok, C/ő.Jelenünk krónikája, A gyűjtemény gyarapítói, Neves palotai emberek (Asztalos P. Kálmán elbeszélése alapján írta Nagyfalusi Ilona.) Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek. Apáti-Tóth Sándor felvételei. Kiadja a Ceglédi Városi Tanács VB Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztálya. Cegléd, 1988. 133 old. Pál Lenke: Vitéz János (1408-1472) Bibliográfia. Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtára 10. Esztergom, 1988. 42 old. Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén. A Magyar Népi Építészeti Archívum kiadványai, 2. Kiadja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. 1987. 147 old. A párt hét évtizede Zalában, 1918-1988. írta: Balogh Miklós, Kémer Jolán. Kiadja az MSZMP Zala Megyei Bizottsága Propaganda- és Művelődési Osztálya. Zalaegerszeg, 1988. 40 old.
A Pollack Mihály Műszaki Főiskola története, 1970-1987. Bp. 1988. 51 old. Rakonczay Zoltán: (szerk): Csévharaszttól Bátorligetig. Az Észak-Alföld természeti értékei. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1988. 389 old. Repka János: Életem. A szöveget gondozta, az utószót és a jegyzeteket ina Nagy Gyula. Magvető. Bp. 1989. 151 old. „Tízéves koromtól próbálom megírni a szegények és nagycsaládosok sorsát" - ina önéletírása elején a szerző. Az Orosháza környéki tanyavilágban 1913 tavaszán született Repka János kisgyermek korától végzi az uradalmi cselédek nehéz munkáját. Nemcsak a társadalmi viszonyokat jellemzi saját sorsán keresztül, hanem a személyes tapasztalatok hitelével mutatja be a különböző mezőgazdasági munkák egyes fázisait is. Elbeszélését szemléltető erejű törtenetek tarkítják, s leírás helyett inkább a képi ábrázolás segítségével akarja olvasójával megértetni a cselédsors embertelenségét. Rékasy Ildikó: A felszabadult Magyarország első évszázada. Ajánló bibliográfia. Történelmünk fordulói, 15. Verseghy Megyei Könyvtár Szolnok. 1987. 160 old.
Tabajdi Márta. Múzeumi füzetek. Kiadja a Tolnai Megyei Tanács és a Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum. Szekszárd. 1987. 80 old. Spira György: Jottányit se a negyvennyolcból! Gondolat, Bp. 1989. 436 old. Soltész István: Rajk-dosszié. Dokumentumválogatás. Káng. cop. Bp. 1989. 270 old. Somfainé Pados Mária: Adalékok a pápai műkedvelő színjátszás történetéhez 1930-1975. Kiadja a Jókai Mór Városi Könyvtár Pápa, 1988. 65 old. Soós Péter: Honunk a hazában. Hungáriasport. Bp. 1988. 244 old. A Magyar Nemzetben évekkel ezelőtt indított, meglehetősen vejgyes színvonalú honismertető sorozatból összeállított első kötet. Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról. Borsodi kismonográfiák 25. Kiadja a Herman Ottó Múzeum. Miskolc. 1987. 232 old. Szabó István: Faragó István szolnoki szabómester műhelye. Szolnok megyei múzeumok közleményei, 43. Kiadja a Damjanich János Megyei Múzeum. Szolnok, 1988. 95 old.
Révhelyi Elemér munkássága a tatai múzeum hagyatéki gyűjtése alapján. Bev: Haris Andrea, szerk: Payer Gábor. Tudományos Füzetek 4. Kiadja a Komárom Megyei Múzeumok Igazgatósága. Tata. 1988. 80 old.
Szakái István (szerk): A zalaegerszegi Ganz Ábrahám Gépészeti és Autóforgalmi Szakközépiskola jubileumi évkönyve. Zalaegerszeg, 1987. 69 old.
Salvendy T. John: Rudolf. Egy lázadó Habsburg lélektani tükörben. Tudomány-Kiskönyvtár. Szerk: Gazda István. Compterworrld Informatika Kft. - Közgazdasági es Jogi Könyvkiadó, Minerva. Bp. 1988. 338 old.
Szarvas Zsuzsa: Tárgyak és életmód. Összefüggések a háztartások eszközkészletének alakulása es az életmódváltozás között. Alsópáhok-Felsőpáhok. Életmód és tradíció, 1. Kiadja az MTA Néprajzi Kutató Csoport. Bp. 1988. 200 old.
Sárréti írások 3. Helytörténeti, szociológiai és természetrajzi antológia, Szerk: Miklya Jenő. Kiadja a Sárréti Baráti Kör. Szeghalom, 1988. 203 old.
Szatmáry József: Királyhelmec (Králn ovsky Chlmec) és környéke helynevei. Magyar névtani dolgozatok, 76. ELTE Bp. 1987. 183 old.
Sárvár oktatástörténete. Szerk: V. Molnár Zoltán. Kiadja Sárvár Város Tanácsa és a Sylvester János Könyvtár. Szombathely, 1988. 295 old. Naszádos István: 450 éve oktatnak az első sárvári iskolában: Az első iskolától az Entzbruder Dezső Általános Iskoláig, Uő: A Sári Iskola, Solymár Gábor: A Sárvári Evangélikus Elemi Népfőiskola története, Bodó Judit: Adalékok a sárvári izraelita hitfelekezet ortodox és nelóg iskolájának történetéhez, Nóvák Rezsőné: Gárdonyi Géza Általános Iskola, Kóbor Zoltán: Az Urbán Ernő Általános Iskola, Tarmé Naszádos Katalin: A sárvári zeneiskola, Naszádos István: A Tinódi Sebestyén Gimnázium, Uő: A Sárvári Polgári Iskola, Németh István: A Sárvári Állami Tanítóképző története, Naszádos István: Az első hazai tejgazdasági szakiskola, Németh József: Az iparoktatás 100 éve Sárváron. A simontornyai vár. Irta: Horler Miklós és H.
Szekeres Gyula: Kerékgyártó mesterség Hajdúböszörményben. Folklór és Etnográfia, 37. Szerk: Ujváry Zoltán és Kotics József. ELTE Néprajzi Tanszék. Debrecen, 1987. 87 old. A kerékgyártók, A régi hajdúböszörményi szekerek néhány jellemzője, A hajdúböszörményi szekérfajták és a fogatosszán, A kerékgyártó mesterek általános méretezései, A szekér alkatrészeinek készítése, Talajművelő eszközök, A kerékgyártó mesterek szerszámai és segédeszközei, A böszörményi gazdálkodó a szerkérről, Kerékgyártó kifejezések szótára. Szentes életrajzi évfordulók 5. írta és szerkesztette: Bodrits István és Labádi Lajos. Kiadja a Városi Könyvtár. Szentes. 1989. 58 old. A székesfehérvári József Attila Gimnázium tricentenáriumi Évkönyve, 1688-1988. Szerk: Bokros János, Halmos István, Hári Ferenc. Székesfehérvár, 1988. 190 old.
Szolnok Megyei Levéltári Füzetek, 11. Szerk: Botka János. Szolnok, 198. 360 old. Hegyi Klára: Jászberény török levelei; Botka János: Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez. Szülőföldünk: Borsod-Abaúj-Zemplén. A honismereti mozgalom megyei tájékoztatója, 13. Kiadta a H N F megyei honismereti munkabizottsága és a Megyei Közművelődési Módszertani Központ. Miskolc. 1988. 96 old. Telenkó Margit: Abaújszántó történetéből, Hajner Katalin: A hegyaljai summások életéből, Eeerszegi Zsuzsa: Cserhántás Putnokon, Bódis Ilona: Mészégetés Aggteleken, Dózsa György Szakkör tagjai: Találós kérdések, Högye Helga: Reményik Ede zempléni hangversenyeiről, Csapkó Zsuzsanna: A bányamentő szervezetek megyénkben, Nagy Erzsébet-. A Csecsemőruházati Szövetkezet, Magyar Sándorné: „Látópénz" szedése, Kelecsényi Istvánné: Egy zempléni lakatosműhely, dr. Bencsik János: A tokaji borbíró szerepköre, Bobaly István: Sárogné töbörje, N. Bodnár Károly: A menyasszony búcsúztatása. Nagy Géza: Jogszokások kialakítása, Fogarasi Tivadar: Hozzászólás a malmokról, dr. Czente Zoltán: Pósa Aranka Pósa Lajosról, Szikora András: „Fehér ló" a Baka-parton, Hajdú Imre: Dűlőnevek nyomában, Kormos Sándor: II. Rákóczi Ferenc és Regék, dr. Hőgye István: „bűn volna... pusztulni engedni", dr. Csorba Csaba: AbaújTorna gazdaságtörténetéről, E. Kovács Kálmán: Sárospatak földrajzi nevei, dr. Fehér Erzsébet: Hagyományok és megújulás, Madár György: Anya- és csecsemővédelem, Kerékgyártó Mihály: 70 éve született Szőnyi Márton, dr. Kamoay Miklós: A Magyar Nemzet olvasottsága, Hadobás Sándor: Lászai János, dr. János István: „Várallyai János énekeskönyve", Fehér József: A zempléni táj irodalma, Hegyi József: Bessenyei György, a pataki diák. dr. Kováts Dániel: Kazinczi Erdélyben, Pataki Sándor: Hová röpült a páva? I., Pozbai Dezsőné: Gondolatok a honismereti teendőkről, Viktor Gyula: A rudabányai múzeum, Nagy Károly: Szalontai József könyve, Zupkó Béla: Van Mezőkövesden is 48-as emlékmű!, Istvánffy Gyula honismereti gyűjtőpályázat, 1987. A megyei honismereti bizottság napirendjén. Tanács István: Glasznoszty Tiszakécskén. Kik vagyunk mi, hogy igazat merünk mondani? Reform, Bp. 1989. 173 old. Tantalics Béla: Lendva kulturális emlékei a XVI. század második felében. Kiadja a Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1988. 114 old. A tatai-dunai táj fejlesztési céljai: Idegenforgalmi ismertető térképpel. Kiadja a Göncöl Társaság. H. n. 1988. hajtogatott. „A tekintetes megye közösségének alázatos szolgája..." Dokumentumok Deák Ferenc életéből. Irta és szerkesztette: Kiss Gábor, Molnár András.
Kiadja a Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1988. 55 old. Tilkovszky Lóránt: Hét évtized a magyarországi németek történetéből, 1919-1989. Kossuth. Bp. 1989. 196 old. Tóth Ferenc: Makó úrbéri térképei. A Makói múzeum füzetei, 58. Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága. Makó. 1988. 62 ola. Tóth László: 125 éves a magyar aszfaltútépítés. Kiadja a KM Közúti Főosztálya. Bp. 1988. 72 old. Tölgyesi József: Süle Sándor, 1908. Kiadja a Magyar Pedagógiai Társaság Veszprém Megyei Tagozata. Veszprém. 1988. 30 old. Történeti bibliográfia. A Magyarországon megjelent történeti munkák bibliográfiája. Összállitotta: Rozsnyói Ágnes és Sz. Gyivicsán Mária. Kiadja az MTA Történettudományi Intézete. 1988. 144 old. Trócsányi Zsolt: Habsburg-politika és Habsburg-kormányzat Erdélyben 1690-1740. Akadémiai, 1988. 476 old Udvardy Gyula (szerk): Negyvenéves a Szombathelyi Állami Tangazdaság, 1948-1988.204 old. Ujváry Zoltán: Állatmaszkok. Studia folkloristica et ethnograpchica. Szerk: Ujváry Zoltán. KLTE Néprajzi Tanszékének kiadványa. Debrecen, 1989. 272 old. Ujváry Zoltán: Adomák Gömörből. Gömör néprajza XIII. A KLTE Néprajzi Tanszékének kiadványai. Szerk: Ujváry Zoltán. Debrecen. 325 old. Varjas Károly: Petőfi-szobrok hazánkban és határainkon túl, 1850-1988. Antikva. Bp. 1989. 253 old. Összesen 86 Petőfi szobrot lelt fel a szerző, ebből 73-at hazánkban, 13-at pedig külföldön: Románia, Csehszlovákia, USA, Ecuador, Olaszország, N D K , Szovjetunió, Lengyelország. Vándor László: Zalai Múzeum. Közlemények Zala megye múzeumaiból. 1. Zalaegerszeg, 1987. 235 old. Várkonyi Ágnes, R.: A fejedelem gyermekkora. Móra. Bp. 1989.255 old. II. Rákóczi Ferenc életének első 12 esztendeje. A veszprémi Völgyhíd ötvenéves. Az építési és történelmi kutatások eredményei. Szerk: Kiss Tamás. Kiadja a Városi Tanács. Veszprém. 1988. 57 old. Veszprém megye helytörténeti lexikona II. írta: Kovacsics József és Ilia Bálint. Akadémiai, Bp. 1988. 464 old. A tartalomból: A lexikon célkitűzései; Kutatómunka - források. A helytörténeti lexikon rend-
szere; Felhasznált források; Veszprém megye történetének és közigazgatási beosztásának alakulása: A településhálózat alakulása, Elpusztult falvak - települések, A falvak etnikai képe; A megye népességi és társadalmi képe; A lakosság száma és társadalmi megoszlása 1531-1768 között, A me;ye népessége a XIX-XX. században; A megye akóinaK foglalkozási ö s s z e t é t e l e , megélhetési forrásai: Termelési viszonyok a XVI-XVIII. század, A lakosság megélhetési forrásai (A mezőgazdaság, Az ipar), Török hódoltság, idegen csapatok, „prédikátorok" és oligarchák, Úrbéri terhek, úrbéri harcok; Termelési viszonyok a XIX-XX. században: Birtokmegoszlás, birtokosok, Mezőgazdasági fejlődés a felszabadulás után, Növénytermelés, terméseredmények, Állattenyésztés, állatállomány, Az ipari fejlődés hatása a település- és népességfejlodésre; Természetes és tényleges népszaporodás: Természetes népmozgalom, Tényleges népszaporodás; Irodalom. Második rész: A megye K ö z s é g e i n e k és lakott helyeinek lexikona.
Í
Visy Zsolt: A római limes Magyarországon. Corvina. Bp. 1989. 142 old. Visszapillantó az intézmény főgimnáziummá teljesedésének (!) 100. évfordulójára. Kiadja a Kossuth Lajos Gimnázium, Nyíregyháza. 1988. 21 old. Zákonyi Ferenc: Nagyvázsony. Kiadja a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal. Veszprém, 1988.39 old. (5. jav. kiadás) Zinner Tibor: Adalékok a magyarországi koncepciós perekhez. História klub füzetei, 3. Kiadja
a József Attila Művelődési Ház és Könyvtár. Székesfehérvár. 1988. 55 old.
ZOUNUK 3. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk: Botka János. Szolnok, 1988. 426 old. Horváth Lajos: Az Újszászi család a XV-XVI. században, Nagy Márta: A karcagi görög templom ikonosztázionja, OrosziSándor: Karcag város erdőgazdálkodása a XVIII. század közepétől napjainkig, Zsoldos István: Elemi csapások Kisújszálláson a XIX. század második felében, Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig, Soós László: A Jászkin Kerület önálló iparosainak és kereskedőinek szakmák és települések szerinti tagolódása 1874-ben, Kiss Kálmanné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson, Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése JászNagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben, ]. Tóti D ezső: A kunszentmártoni mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági fejlődése a kollektivizálás idején (1948-1959), Ágoston Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. evi összeírása, Kaposvári Gyula: Adatok a felső-varsányi kastély történetéhez, Ötvös László: Csokonai nyomában a Tiszavidéken és a Nagykunságban, Botka János: A „Tisza-zughi Archeológiai Magán-Társaság" jegyzőkönyve az 1886. október 25-én Tiszakürtön végzett ásatásról, T. Bereczki Ibolya: Túrkeve és az ezredévi országos kiállítás-Iratok Herman Ottó túrkevei kapcsolatainak történetéhez, Tóth Albert: Szolnok megyei tiszántúli területének kúnhalmai.
Lószerszámveret. Szeged - Bajánhalom (Hornyák László rajza)
fóRum Tévhitek és tények a cserkészetről Napjainkban széles körű érdeklődés mutatkozik a cserkészet iránt. Ezt jelzik az egykori cserkészek különDöző tanácskozásai is. Társadalmunk, különösen az ifjabb nemzedék, nem tájékozott a cserkészet mibenléte, története, nevelési elvei és módszerei felől, az öregcserkészek körében pedigaz emlékezet óhatatlan kihagyásai és a boldog ifjúkort megszépítő nosztalgiak vezetnek tévedésekhez. De felbukkannak a konferenciákon és a sajtóban rosszindulatú politikai előítéletek is. A félműveltség legtöbbször rosszabb, mint a teljes tudatlanság: a cserkészettel kapcsolatos tévhitek kigyomlálásához ez a cikk csak az első lépés: még sok írásra és tanácskozásra van szükség ahhoz, hogy a cserkészetről tudományosan megalapozott, objektív kép alakuljon ki köztudatunkban.
A cserkészet és az angol-búr háború „Cserkészet: az angol imperializmus szellemében fogant ifjúsági szervezet: az angol-búr háborúban szerzett felderítési tapasztalatai alapján R. Baden-Powell angol tábornok alapította (1908)." (Új Magyar Lexikon. Bp., 1961.) „Maga a cserkészet a gyarmatosító angol-búr háború idején született (1899-1902), amikor is a bennszülött serdülő fiatalokat sokoldalú kiképzéssel eredményesen használták fel felderítő (scour-cserkész) feladatok megoldására..." (Széchy András: A többarcú cserkészet. Népszabadság, 1988. nov. 12.) „Robert Baden-Powell angol tábornok, a dél-afrikai búr háború idején elhagyott, csellengő gyerekeket gyűjtött össze, és különböző feladatokkal látta el őket. Azt tapasztalta, hogy megfigyelésben, nyomjelzésben rendkívül leleményesek. S a legelvadultabb fiúkat is le tudja kötni, ha megfelelő feladatokat ad számukra." (Zika Klára: Emberebb embert, magyarabb magyart. Magyar Hírek, 1988. szept. 23.) Nem csodálkozhatunk ezen a káoszon, ha figyelembe vesszük, hogy a cserkészet évtizedeken át tabu téma volt, az angol-búr háborút pedig sem az általános, sem a középiskolában nem tanítják - sőt, megkozkáztatom a feltételezést, hogy a történelem szakos egyetemi hallgatók sem sok időt szentelnek rá így könnyen keveredhettek a zavaros emlékmozaikok. Mi a történelmi valóság? Az 1899-1902-es háborúban az angolok meghódították és bekebelezték a holland telepesek, a búrok (boer, ejtsd: búr=paraszt) megmaradt két köztársaságát, Oranje-t és Transvaalt. A hódítás célja a búr területen felfedezett arany- és gyémántbányák megszerzése volt. A háború folyamán Mafeking városában az angol helyőrség törzsfőnöke, lord Edward Cecil (tehát nem Baden-Powell!) a tizenéves angol fiatalokból egy hadapródegységet („cadet corps") hozott létre, ezeket kiképezte, s egyenruhával látta el őket. Hírvivő, sebesültszállító és egyéb katonai segédszolgálatra alkalmazta ezeket a fiatalokat, hogy a felszabaduló felnőttekkel megerősítse az arcvonalat. Még a városban kiadott helyi bélyeg rajzan is szerepel a kerékpáros hírvivő kadét képe. Minderre a forrás Baden-Powell könyve, a Scoutong for Boys. Mafeking városa egyébként Becsuánaföld északkeleti csücskében található, a Kimberley-Gaborone vasútvonal mentén - bárki megkeresheti a Nagy Világatlaszban. Mi következik ebből? A „kadét", tehát tisztielölt elnevezés mutatja, hogy nem bennszülöttekről, hanem fehér fiatalokról volt szó. Baden-Powell Mafekinggel kapcsolatban nem használja a „scout" kifejezést. Ami pedig az „elhagyott, csellengő gyerekeket" illeti, ilyenek nem voltak a búr háborúban. A búr gyerekek vagy átvészelték anyjukkal a háborút a farmon, vagy valamilyen rejtekhelyen, vagy pedig anyjukkal együtt koncentrációs táborba hurcolták őket az angolok, és ott ők pusztultak el elsőnek kolerában, tífuszban, vagy egyszerűen éhen haltak. A törzsi-nemzetségi társadalomban élő feketék nem ismerték az árva gyermek fogalmát. Aki elvesztette szüleit, arról az egész nemzetség gondoskodott, és ne gondoljuk, hogy a Kalahári-sivatagban úgy „csöveztek" a gyerekek, mint az orosz polgárháború után az odesszai barlangokban. A cserkészet szervezése a Scouting for Boys megjelenése (1908) után, Nagy-Britanniában kezdődött el. A cserkészet egyébként nem egyedülálló különlegesség, hanem egyike a századforduló körül kialakult reformpedagógia sokféle ifjúsági szervezeteinek. Ezek közé tartozik többek között Dániel
Carter Beard 1890-es években indult amerikai pionírszervezete is, amelyet a világ úttörőszervezetei legrégebbi elődjüknek tekintenek.
Imperialista-e a cserkészet? „Baden-Powell (bédnpouel) Sir Robert Stephenson Smyth, Baron (1857-1941): angol tábornok, a cserkészmozgalom (cserkészet) megalapítója, az imperialista ideológia szószólója a fiatalság között." (Új Magyar Lexikon. Bp., 1961.) Baden-Powell, a brit birodalom tábornoka nyilvánvalóan hűséges volt királyához és a birodalomhoz. Nem találkoztam azonban könyveiben - már amennyit olvastam belőlük - az erőszakos hódítás iránti különös lelkesedéssel. Másrészt az „imperialista" szellemnek ellentmond a 4. cserkésztörvény: „A cserkész minden cserkészt testvérének tekint". Ennek szellemét tükrözte a cserkészmozgalom egész gyakorlata, nemcsak a hivatalos törvénymagyarázatok. Gondoljunk csak a cserkész-világtalálkozókra, a jamboreekra. A cserkészet alapállását így lehetne megfogalmazni: polgári liberális demokratikus internacionalizmus, mely a világban fennálló hatalmi viszonyokat tudomásul veszi, és alkalmazkodik hozzájuk. Nyilvánvaló, hogy a független Nigéria cserkészei nem dicsőítik hazájuk angol gyarmati korszakát. Az is közismert, hogy a hitleri fasiszta imperializmus elleni harcban, az ellenállási mozgalomban lengyel és francia cserkészek százezrei áldozták életüket. A koalíciós idők baloldali ifjúsági sajtójának egyik kedvenc szólama volt, hogy „A cserkész ideálja a hódító brit katona, az úttörőé az amerikai pionír, az őserdők meghódítója, aki békés munkájával civilizációt teremtett..." Mi ennek a történelmi alapja? Az amerikai pionír ugyanolyan gyarmatosító volt, mint a brit katona. Nemcsak az erdőt irtotta, hanem az indiánt is. Ezt nemcsak a történelem bizonyítja, hanem a Vadnyugat egész irodalma és filmotékája is.
Fasiszta-e a cserkészet? Pontosabban: fasiszta volt-e a magyar cserkészet? Mindkét állítás rágalom. Ha a magyar cserkészet fasiszta szervezet lett volna, az Ideiglenes Nemzeti Kormány a fegyverszüneti egyezmény alapján köteles lett volna feloszlatni, mint például a leventeszervezetet. A koalíciós idők kommunista sajtójának sajnos jellemzője volt, hogy a számára kevésbé rokonszenves személyeket vagy csoportokat „fasiszta" címkével látta el. Kétségkívül érvényesült bizonyos fasiszta befolyás a cserkészmozgalomban a háborús években. A kormány kötelezte a Magyar Cserkészszövetséget, nogy a zsidótörvények végrehajtásaként oszlassa fel a zsidó cserkészcsapatokat, és távolítsa el a többi csapatokból a zsidó származásúakat. A zsidó csapatokat feloszlatták, de a legjobb katolikus és protestáns csapatokból egyetlen zsidó gyereket ki nem zártak, sőt a Budapesti Baár-Madas Református Leánygimnázium leánycserkészcsapata a zsidó cserkészlányok kizárása elleni tiltakozásul feloszlatta önmagat. (Hasonló ez ahhoz a tiltakozáshoz, hogy amikor a németek Dániában elrendelték a sárga csillag viselesét, másnap az egész dán királyi család sárga csillaggal a mellén ment sétálni.) Ugyanekkor a cserkeszet baloldali irányzatai, elsősorban a regöscserkészek soraiból a nemzeti ellenállási mozgalom sok aktivistája került ki. Egyetlen példa: a Börzsöny hegységben tevékenykedett Görgey partizánzászlóalj kétharmada cserkész volt.
Nacionalista, irredenta volt-e á magyar cserkészet? Nacionalista volt annyira, amennyire ez a Horthy-korszak egész közoktatásáról és úgyszólván minden legális társadalmi szervezetéről elmondható. (Kivételnek tekinthetők a szocialista munkásszervezetek és egyes polgári radikális csoportok.) Folyt irredenta propaganda is. De miért kellene elítélnünk azt, hogy a magyar cserkészet is küzdött egy olyan békerendszer megváltoztatásáért, amelyet maga Lenin nevezett imperialista, rabló békerendszernek? A tragédia az volt, hogy a magyar kormányok revíziós céljaiktól elvakítva a hitleri Németországhoz kötötték az ország szekerét, és követték a háborúba is. Volt propaganda a szomszédos népek ellen is. Ezt mai szemmel indokolt elítélnünk. De a maga korában csak úgy értékelhetjük helyesen, ha összevetjük a Kisantant országaiban folyt magyarellenes propagandával. Ne csodálkozzunk az egyes élesebb magyarországi propagandaszólamokon, mikor ezekkel egy időben a Vasgárda, a Szics-gárda és a Hlinka-gárda magyarellenes progromokat szervezett. A Magyarország-Kisantant politikai ellentétnek a cserkészmozgalomban való tükröződésével egy időben ugyanakkor komoly nevelőmunka folyt a népek barátsága jegyében is: egyrészt a nemzetközi cserkésztestvériség eszméje alapján, másrészt a regöscserkészet erősödésével együtt Bartók Béla szellemében, aki hangoztatta a Duna-völgye népeinek egymásra utaltságát, és többször kiemelte, hogy a magyar nép művészete is csak a szomszéd népek népművészetének ismeretében érthető meg teljesen.
Miért maradt fenn a cserkészet Lengyelországban? A Lengyel Cserkészszövetség (Zwiazek Harcerzstwa Polskiego) ugyanolyan kommunista irányítású gyermekszervezet, mint a világ különböző pionírszervezetei; tagja a CIMEA-nak és nem tagja a Nemzetközi Cserkészszövetségnek. A „cserkész (harcerz)" nevet és liliomos jelvényt a lengyel cserkészek ellenállási harcainak emlékére őrizték meg. Több mint százezer tizenéves lengyel cserkész esett el az ellenállásban, a lengyel cserkészmozgalomnak külön partizánegységei és titkos hadapródiskolái voltak. A közelmúlt politikai válságai során kísérlet történt arra, hogy a különböző vallási és politikai irányzatok külön cserkészszövetségeket hozzanak létre, de végül is megmaradt a szövetség egysége. A Lengyel Cserkészszövetségben teljes vallás- és lelkiismereti szabadság van. Választása szerint bárkilehet ateista, vagy szabadon gyakorolhatja vallását. Tekintettel arra, hogy a lengyel nemzeti identitásnak évszázadok óta alapvető tényezője a katolicizmus, a cserkészvezetők között kisebb számban egyházi személyek is vannak, amint a Lengyel Néphadseregnek is vannak - kisebb számban - tábori lelkészei. * Hazánkban 1945-ben - mint ezt már említettük - a Magyar Cserkészszövetség szabadon folytathatta tevékenységét. Visszaállították a szövetség eredeti nevét, melyet a háború idején a militarista jobboldali erők Magyar Cserkészmozgalomra változtattak, egyben ezeket a jobboldali vezetőket el is távolították a vezetésből. A Magyar Cserkészszövetségen belül eléggé éles politikai harc alakult ki egy konzervatív és egy baloldali, népi demokratikus irányzat között. 1946-ban a Magyar Cserkészszövetséget - mintegy 200 különféle, nagyobbrészt egyházi jellegű egyesülettel egyetemben - Rajk László belügyminiszter miniszteri rendelettel feloszlatta. A feloszlatás után - új szervezetként, de egyben jogutódként is megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége. Elnöke Karácsony Sándor professzor volt. Az új szövetség jelentős politikai és nevelési eredményeket ért el - ezek közül kiemelkedik a részvétel az 1947. évi moissoni Béke-Jamboreen. A szövetség 1948 nyarán közgyűlési határozattal egyesült az úttörőmozgalommal. Ennek körülményei erősen vitatottak, elemzése azonban külön tanulmányt igényel. Napjainkban a politikai intézményrendszer demokratikus átalakulása során, a gyülekezési és egyesülési törvény alapján két cserkészszövetség is alakult: 1989. január 23-án a Magyar Cserkészszövetség (elnöke dr. Urhelyi János, majd a február 11-i közgyűlés óta dr. Surján László), 1989. január 28-án pedig a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (elnöke: dr. Morvay Péter). A megosztottság később fokozódott, ma már négy cserkészszövetségről tudunk. A magyar ifjúságnak az az érdeke, hogy baráti együttműködés alakuljon ki a két magyarországi cserkészszövetségek között, valamint köztük és a többi demokratikus ifjúsági szervezet, különösen a Magyar Úttörők Szövetsége között. Laurenszky Ernő
Lószerszámok. Balatonszállás (Hornyák László rajza)
»
Konyvsspoic
VENCZEL JÓZSEF:
Erdélyi föld erdélyi társadalom A szép kivitelezésű könyv, amely az erdélyi társadalomtudós Venczel József által művelt területek, így a gondolkodástörténet, a nemzedéki kérdés, a társadalomstatisztika - demográfia, a társadalomkutatás, a társadalom- és művelődéspolitika, valamint a nemzetiségi kérdés - magyarságtudomány 40 publikációját tartalmazza, mementó is lehetne a szerző születésének 75. évfordulóján. Olyan emberről van szó, akiről Márton Aron, mint barát és pályatárs, temetésekor a következőket mondotta: „Nerri hagysz Magad után egetverő alkotásokat, de életed példája olyan egetbíró lett, mely előtt tisztelettel kell megállni és meghajolni." A bevezetőben a kötet gondozója, Székely András Bertalan vázlatos életrajz mellett a társadalomtudomány, a politika és a népszolgálat szintézisét elemzi Venczel munkásságában. A válogatás az általában 1935-1945 között megjelent írásokat hat kérdéskör köré csoportosította. Az első írás címe Háború vagy béke? Franciscus de Victoria tudós dominikánus szellemében Venczel válasza az, hogy a háború célja a béke. A dedukció alapján közelebb kerülünk a témához, a társadalomkutatáshoz a kezdetektől a szerző koráig. Már itt megemlíti Dimitrie Gusti iskoláját, amely a monografikus rendszer első eredményeivel felhívta magára mind a hazai, mind a határon kívüli tudományos élet figyelmét. A magyar társadalomkutatás az önismeretből kiindulva Széchenyi korával kezdődik és a népi írók munkásságával folytatódott. A „Nemzedéki kérdés" Erdély társadalmának két világháború közötti időszakában az egyik fontos témája. Venczel központi gondolata: „a változásra ítélt s meg is változott erdélyi magyar körülmények első nemzedéke vagyunk . ö nemzedéken nem generációs korosztályt, hanem „eszmei társulást" ért. Ennek tagjai mindazok, akik vállalják a cselekvést az erdélyi magyarság megmaradása érdekében. Szemléletük újdonsága az időszerűségét máig sem vesztett megállapításokban foglalható össze: 1. a nemzeti azonosságtudat megújulása; 2. a magyar kisebbség beilleszkedése a romániai társadalomba; 3. a nép vezetésére a mellette elkötelezett értelmiség hivatott; 4. az erdélyi magyar szellemi élet megújítandó a népi kultúrára alapozva; 5. a nemzeti öntudat revíziójának eredményeit a felnövekvő nemzedékek ön-
szervezése, majd közösségként való megerősödése követheti. Az 1930-as évek új eszmei tájékozódásában, szakítva a határrevízióval, a passzivitás meddő politikájával és az egyoldalú irodalomcentrikussággal, az öntudatos otthonkeresés és honi feladatvállalás szellemében jelentetik meg a Hitel című folyóiratot. Munkába álltak az értelmiségnevelés érdekében, és a valóságfeltárásra alapozva a fiatal értelmiség népnevelésre való tudományos felkészítését kívánták szolgálni. Amikor Tamási Áron cselekvésre szólította az erdélyi ifjúságot, a lap is részt vállalt a Vásárhelyi Találkozó elokészítesében, szervezésében. A következő évben megjelenő Egy nyilatkozat, válaszként az Ellenzék kérdéseire a magyar politika, kultúra és ifjúság útjáról már az előző év nagy seregszemléjén elfogadott Hitvallás szellemében fogant. A Társadalomstatisztika, népmozgalom című c < jezetbe tartozó írások nagy része Venczel József szűkebb pátriája, a Székelyföld sorsával foglalkozik. A népszámlálási adatokban a magyar nemzetiségűek és a magyar anyanyelvűek adatait keresi; a székely kivándorlással kapcsolatosan megállapítja, hogy talán ez Csík társadalompolitikájának legvitatottabb kérdése. Másokhoz hasonlóan (Benedek Elek, László Ferenc, a Vásárhelyi Találkozó közgazdaságra vonatkozó álláspontja) ő is a Székelyföld iparosítását, természeti kincseinek kihasználását, a fürdő ügyének és idegenforgalmának előmozdítását szorgalmazza. A Pusztul a magyarság vészjósló kiáltás nallatán megállapítja: „itt Erdélyben is pusztul, pusztul a magyarság!"..." amikor 100 magyar születik, akkor 137 hal meg!" Következtetése: „felelősek vagyunk népünk jövőjéért"... „egy a kötelességünk: népünK erejét megtartani." A Széchenyitől „fótudománynak" nevezett önismeretet Venczel minden szociológiai vizsgálódás alapjának tekintette. Célja a hazai valóság minél alaposabb megismerése és a dolgozó nép felemelése (a népszolgálat) volt. A Társadalomkutatás - társadalompolitika című fejezet írásai alapján Venczel tanácsot ad, vitatkozik, a társadalmat, valamint más kutatók írásait elemzi. A Művelődéspolitika, értelmiségnevelés című fejezet 11 írása mintha Venczel által a témának szentelt kitüntetett figyelmet akarná érzékeltetni. A Németh László-i „KÍS nép - elit nép" gondolat alapján megállapítja, hogy ez „kisebbségi helyzetünkben olyan, mint a mindennapi kenyér. Az
erdélyi magyarságnak szerinte csak két életképes társadalmi rétege van: az egyik a dolgozó nép, a másik az intelligencia. Ezeknek kulturális és gazdaságpolitikára van szükségük; „az intézmények szükségesek, hogy az elvekből gyakorlat, a szóból tett, a gondolatból eredmény szülessen." A főiskolai nevelés kézben tartásával lehetségesnek tartja a népnevelő intelligencia kinevelését. A cél érdekében felvázolja a celtudatra nevelés intézménye, a Collegium Transsylvanicum tervét. Úgy véli, „a népnevelés: tudomány és művészet" eszközei az élőszó, az írás és a példa. Utóbbiként említi Márton Áron népnevelő rendszerét. A múltat is a jelen szolgálatába állítja; a tudománymívelés történetét eleveníti fel, de következtetései a jövőnek is szólnak. Munkásságának mintegy betetőzéseként már 1969-ben megfogalmazta a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztési módszerét is. A lexikon első kötete í 981-ben megjelent, folytatását azóta is hiába várjuk. A kötet utolsó írásai az erdélyi magyarságtudomány tárgyához kapcsolódnak. Szegfű Gyula Három nemzedék című könyve nyomán Venczel megoldást keresve - az erdélyi társadalom ellentéteit tárgyalja. A magyar kisebbséget homogén népközösségnek tételezi - s bár az egyirányú gazdaság- és kultúrpolitikát hiányolja - megállapítja, hogy cél a kulturális életfeladat, a magyarságtudat erősödése, megőrzése a megmaradas érdekében. Vallomása nem kizáró jellegű, nem mások ellen irányul; erdélyisége a legemberibbek közül való: „az erdélyi lélek: a tiszta erdélyiség, lírai sallangok nélkül, Erdély földjén élő es dolgozó minden népek békés együttműködését jelenti." A kötet utolsó írása, A magyar önismeret útja, a távolba mutat. Kisebbségi sorban, válságos évtizedekben népet tanítani és szolgálni, egy kialakulóban lévő tudományágban előre mutatni - amint erre Imreh István is rámutat - ez Venczel József kimagasló teljesítménye. (Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1988.) György Béla BEKE G Y Ö R G Y :
Csángó passió Beke György évtizedek óta járja Románia magyarlakta vidékéit. Szinte egymaga vállalta „Erdély felfedezését", sorra jelentek meg riportkönyvei, melyekben Székelyföldtől Szatmárig, Máramarostól Biharig ábrázolja korunk Erdélyének mindennapjait. Jó fél évtizede azonban hiába várjuk az újabb köteteket, a még hiányzó fehér foltok bemutatását. Az okokat sajnos jól ismerjük, tudjuk, hogy azok nem az író megcsökkent vállalkozókedvében keresendők. A mai romániai széljárás semmilyen magyar nyelvű könyv megjelenésének nem kedvez, de különösen nem az erdélyi magyarság mai életének, az 1980-as évek valóságanak bemutatásához. Ezért is örvendetes e mostani, Ara-Kovács Attila szerkesztette kötet, Beke György Csángó passiójának hazai megjelenése.
A moldvai magyarság népköltészetét, tárgyi néprajzát, nyelvjárásainak sajátosságait, történelmet már jól ismerhetjük. Domokos Pál Péter, Jagamas János, Kallós holtán népköltészeti, Koós Karoly, Szentimrei Judit, Nagy Jenő tárgyi néprajzi gyűjtéseinek, Lükő Gábor, Szabó T. Áttila és társaik munkásságának köszönhető, hogy a csánómagyar népi műveltség az egyetemes magyar ultúra szerves részévé válhatott. Annál nehezebb a dolga annak, aki a csángók mai életét, hétköznapjait, gondjait is szeretné megismerni. Moldva a kutatók, riporterek számára is tiltott terület. Ezért önálló, a csángókat bemutató riport utakra az író már nem vállalkozhatott, de hála megkülönböztetett érdeklődésének, korábban sokféle megjelent nagyszámú riportjának, az értő válogatásnak, szinte új kötetet forgathatunk. A sajátos körülmények miatt a könyv persze kicsit más, mint a korábbi riportkötetek, melyekben egy-egy rövidebb időszak, egy-két év szociolóiai, szociográfiai mélységű állapotát rögzíti a emutatott tájegységekről. A mostani válogatás az 1947-1981 között született írásokból készült. Ez a mai romániai helyzet diktálta kényszerűség adja a könyv különlegességét is. Valószínű, hogy Beke György a nyolcvanas években már másként írná meg korábbi riportjait, így viszont megismerhetjük az ötvenes, hatvanas évek csángóinak életét, az azóta eltelt három évtized változásait is. Az első riportok azokban a már-már történelmi időkben jelentek meg, amikor a moldvai magyarok históriájában először és mindeddig utoljára működhettek a magyar anyanyelvű elemi iskolák, a tanítóképző, amikor megjelenhettek az első értelmiségiek, amikor a nagyarányú néprajzi, nyelvjárási gyűjtések elkezdődtek. Százados elnyomásból ébredezett a tájék, de ahogy a megjelenési dátumok alapján közelítünk a mához, egyre jobban kitűnik, hogy ez az időszak tiszavirág-életű volt. Az értelmiségiek amint tudtak, kimenekültek Erdélybe, megszűnt a tanítóképző, a néprajzi gyűjtésekre sincs már lehetőség. Á férfiak nem találnak otthon munkát, messzi ipartelepekre ingáznak. A tanítók, papok csak románok lehetnek. Olyan értelmiségi, aki sorsközösséget is vállalt velük, olyan kevés akad, hogy akár név szerint is felsorolhatjuk őket. Lakatos Demeterrel a népköltővel, a klézsei Demse Antallal és a tanítóképzőt végzett, újságcikkeket, verseket is írogató Demse Mártonnal kész is a lista. Mindez ott, ahol kétszázezer csángó-magyar él! Az iskolákban, a templomokban tiltják a magyar beszédet, ahogy az ottani papok mondják, az „ördög nyelvét". Lassan a családokban is románná lesz a népballadáknak, a Halotti beszéd korának a nyelve. Á beolvadás már elkezdődött, a magyarság számára maholnap Holt-tengerré, idegen földdé változhatnak a moldvai magyarok osi tájai, a régi Etelköz vidéke.
f
Már csak reménykedni lehet mély hitükben, erkölcsükben, évezredes kultúrájuk, közösségi szokásaik megtartó erejében, de leginkább abban, hogy a mai zord idők már nem tarthatnak sokáig. Reménykedni, hogy a csángók passiója, a kínszenvedés és keresztrefeszíttetés nem végeztetik be. (Európa, 1988.) Virt Dezső
Szentesi életrajzi évfordulók „Szentes honismereti város" - hangzott el 1976ban Kecskeméten, a II. Országos Honismereti Konferencián. Méltán! A korábbi megyeszékhelyen mindig eleven közösségi munka folyt, hasznos mozgalmi kezdeményezések indultak, nagyszerű eredmények születtek, ha ezek nem is kaptak mindenkor kellő nyilvánosságot. Példaként megemlíthetek néhányat: Kevesen tudják, hogy amikor Vitray Tamás és Liszkai Tamás vezetésevei a televízióban honismereti vetélkedő indult az egyetemi városok között, annak előzetes próbáját Szentesen szervezhettük meg. A város honismereti kisközösségei (szakköröktől a filmklubig) ugyanis másfél hónapi felkészüléssel munkásságukból olyan ízelítőt adtak, olyan bemutatót rendeztek, nogv e két kiváló szakember is meglepődött a sokoldalú tevékenység láttán. A tapasztaltakat hasznosították az országos vetélkedő programjának, módszerének kialakításában. Az akkor 100 éves Köztársaság Téri Általános Iskolának három honismereti szakköre volt, szép eredményt mutatott fel Zsíros Katalin irányításával a földrajzinév-gyűjtés, brigádok vetélkedtek városismeretből, Szentes közéleti eseményeiről filmek készültek stb. A város vezetői fölismerve a lokálpatriotizmus lendítő erejét támogatták a mozgalmat, amely közvetve vagy közvetlenül ezreket vont be a közéletbe, a művelődési öntevékenységbe. A város honismereti munkásságának ilyen előzménye és jelene alapozhatta meg a Szentesi életrajzi évfordulók című, évenként megjelenő kiadványt, amelynek 2, 3. és 4. száma most került kezembe. A füzetsorozatot Bodrits István könyvtáros 100 példányban indította útjára 1985-ben. Ez azonban kevésnek bizonyult, az érdeklődők hamar szétkapkodták, a Szentes Városi Könyvtárban mutatóban található belőle egy féltett példány. Közben kiderült, hogy a város levéltárában is évek óta folyik a neves szentesiek adatainak gyűjtése. Ezért Labádi Lajos városi levéltáros is bekapcsolódott a munkába, és közös erőfeszítéssel 1986 ó t a most már kibővített forrásbázissal - 500 példányban lát napvilágot a kiadvány. A füzetekből nemcsak egy város múltját, számos kiváló alkotó ember sorsát ismerhetjük meg, életükön keresztül hazánk legutóbbi két évszázada is elénk rajzolódik minden változásával, gazdasági, társadalmi, politikai sorsfordulójával együtt. A szerzők az első három számban 25-25 jelentós közéleti ember életútját vázolták fel. Az 1988ban megjelent negyedik számban - hogy egy-egy személyről részletesebben, bővebb irodalomjegy-
zeteléssel szólhassanak - a bemutatott személyek számát húszra csökkentették. Az alaposabb tájékoztatás használhatóbbá, olvasmányosabbá teszi a kiadványt, az érdeklődők több támponthoz jutnak. Az eddig ismertetett személyek száma így is megközelíti a százat. A szerzők születési vagy halálozási évfordulók kapcsán emlékeznek mindazokra, akik „munkásságukkal kiérdemelték, hogy nevük ne merüljön feledésbe". A két intézmény összefogása lehetővé tette, hogy mind a könyvészeti anyagokban, mind a levéltári és egyházi iratokban, valamint a korabeli hírlapokban fellelhető adatokat, közléseket figyelembe vegyék, hiteles forrásokra támaszkodva a személyi adatok megbízhatóak legyenek, és - ami oly gyakran előfordul évfordulós kiadványoknál - nehogy téves adatokat vegyenek át a nyomtatásban már megjelent korábbi publikációkból. Az illusztrációk - amelyek gazdagon díszítik a füzeteket - az életutak egy-egy jelentós állomásáról tudósítanak, mintegy hitelesítve azokat. így találkozhatunk - hogy csak néhány példát ragadjak ki - PapjJ Imre néprajzi gyűjtő honismereti pályamunkájából vett, tanyat és környékét ábrázoló alaprajzával, Márkus László rendezte A kékszakállú herceg vára című Bartók mű egykori plakátjával, iskolai évkönyv címlapjával, városképekkel, s ahol csak lehet, az ábrázolt személyek képmásával is. A szerzők a válogatás során - bár általában a születési, ritkábban a halálozási dátumot veszik figyelembe - nem ragaszkodnak az úgynevezett kerek évfordulókhoz: van akinek a 215. vagy 155. születési évfordulója vagy éppen halálának 15. évfordulója ad indokot a megemlékezésre. Ez azonban a kiadvány rendeltetesét nem zavarja. Hiszen a szerzők tisztes szándéka, hogy egy-egy életút megvilágításán keresztül elvezessek az olvasókat sziHófölajük, városuk, történelmük minél behatóbb megismeréséhez, hogy az értük alkotó, ténykedő eleiket jobban becsülhessék, a fiatalok példaképül választhassák őket. Dicséretes a válogatás abból a szempontból is, hogy számos szakmai, szellemi területről, foglalkozási körből ölel fel olyan város- és országépitőket, társadalomformálókat, akik Szenteshez hosszabb-rövidebb ideig valamilyen módon kötődtek vagy egész életüket a városnak szentelték. A szerzők köszönetet mondanak Szentes Város Tanácsa művelődési osztályának, a helyi Városvédő és Szépítő Egyesületnek a kiadvány anyagi támogatásáért, több társadalmi közreműködőnek: Kálmán Dezsőnek, Kis Tóth Tihamérnak az adatok ellenőrzéséért, Kádár Ferencnek hasznos információkért, Ibolya Lászlónénak a technikai kivitelezésben nyújtott önzetlen segítségért. A füzeteket Kőszegfalri Ferenc lektorálta, a borítólapokat és illusztrációkat Berkecz István és Szabó Marianna készítette. Bár követnék Szentes példáját más városaink is. Töltési Imre
Táncházi tájékoztató füzetek A népi kultúra iránt újabban egyre fokozódóan megnyilvánuló érdeklődés kielégítésének szándéka hívta életre a budapesti Almassy Téri Szabadidőközpont Téka Klubjának kiadásában megjelenő füzetsorozatot, amelynek utolsó négy szama egy-egy szomszéd ország magyarságának kultúráját mutatja be. E tematikus számok eddig Moldva, a Felvidék, Burgenland és Kárpát-Ukrajna magyar lakosságának múltját és jelenét ismertető tanulmányokat, cikkeket, továbbá e területek íróinak alkotásaiból válogatott müveket tartalmaznak. A Kárpátalja című füzet anyagából kiemelkedik Balla Gyula: A kárpátaljai magyarság demográfiai viszonyai című cikke, amelyben arról tájékoztat, hogy 1979-ben 157 000 magyar anyanyelvű lakos élt itt. A népszámlálás adatai 1959-1970 között a magyar lakosság 7,5 százalékos gyarapodását mutatták ki, viszont az utolsó tíz évben a növekedés üteme lelassult, 3 százalékra esett vissza. Ugyanez a szerző A kárpátaljai magyarság jogi helyzete című tanulmányában e régió magyarságának politikai és jogi viszonyait ismerteti. Elöljáróban foglalkozik e terület elnevezésével, amely évszázadunkban - politikai hovatartozásától függően többször is változott. Egymást követték az elnevezések: Északkeleti Felvidék, Ruténföld, Ruszka Krajna, Kárpátaljai Oroszország, Kárpátalja. 1945 óta a Szovjetunióban ennek az országrésznek Kárpátontúíi Terület a hivatalos elnevezése. Az ott élő magyar lakosság azonban továbbra is az előző korszak elnevezését használja: Kárpátalja. Hazánkban viszont ennek az országnak a neve a felszabadulás óta mint Káipát-Ukrajna szerepelt a i»:vatalos dokumentumokban (kárpát-ukrajnai magyarok, kárpát-ukrajnai magyar irodalom stb.), egy idő óta azonban nálunk is használni kezdik az előző korszakban dívó elnevezést. A terület történelmének felvázolása után Balla Gyula tüzetesen ismerteti ennek az országrésznek sorsát 1945-től napjainkig, és megállapítja, hogy a kárpát-ukrajnai magyarsagnak a második világháború befejezése óta mindmáig nem volt önálló politikai szervezete. Következesképpen „önmagát mint közösséget sem politikai, sem regionális, sem területi-közigazgatási szinten nem képviselheti". Azóta létrejött a csehszlovákiai Csemadok-hoz hasonló művelődési szervezete, amely talán szélesebb jogkört kaphat művelődési tekintetben. Tóth István: Tanszék a végeken című cikkében az ungvári egyetem filológiai karán 1963-ban létesült magyar nyelv és irodalmi tanszék munkáját ismerteti, amelynek keretében ez év elején életre hívott Szovjet Hungarológiai Központ kezdte meg működését. Vári Fábián László a vele folytatott beszélgetésben a területen folyó népköltési gyűjtőmunkáról számol be, amely részben intézményesen az ungvári egyetem tanszékének munkaterve szerint, részben magángyűjtés formájában folyik. Érdeklődésre tarthat számot még Dékány Tibor: A gerényi templom című tanulmánya, amelyben e Árpád-kori építészeti műemlék jelenlegi
állapotáról ad szakszerű leírást, továbbá S. Benedek András: Mit lát a költő? című kisesszéje, amelyben a szerző Petőfi egykori útján haladva szembesíti a múltban tapasztaltakat a maiakkal. E füzetek szerkesztői - Bankó András, Hevesi István, Lányi György és Molnár János - hasznos munkát végeztek a sorozat megindításával és szerkesztésével. Olyan ismeretanyagot adnak füzetről füzetre az olvasók kezébe, amely jól tájékoztatja őket a szomszéd országokban élő magyarság múltjáról és mai életéről. (Téka Klub, Bp. 1988.) Sándor László
CSOMA ISTVÁN-KRÁLL
ZOLTÁN
-KRISZTIÁN BÉLA:
180 éves a bányászat Szászváron Hézagpótló, tartalmában jelentós és figyelemre méltó, bar szerény terjedelmű monográfiával jelentkezett Pécsett egy szerzői triumvirátus. Munkájuk tárgya a 180. évfordulóját ünneplő szászvári szénbányászat. Valamennyien jó ismerői a témának, hiszen különböző szinteken és beosztásban évtizedek óta foglalkoznak ezzel a nem mindennapi energiát követelő munkával. Az üzem- és helytörténeti kötet komoly hiányt pótol, hiszen Babies András jeles baranyai kutató kivételével alig-alig foglalkoztak módszeresen az Észak-Mecsek széntermelő tájegységével, holott éppoly fajsúlyos, mint a komloi és Pécs vidéki bányászkodás, amely egyaránt jó minőségű feketeszenet termel! A kötet tartalma, felépítése időrendben mutatja be az Észak-Mecsek történetét a római időktől a középkoron át napjainkig. Középpontjában természetesen a széntermeles áll. Á XIX. század elején megalakuló első szénkitermelő vállalkozástól szerves egységben tárgyalják a település- és termeléstörténetet, egészen napjainkig. Ezen a természeti kincsen a múltban több egymást váltó vállalkozás, részvénytársaság osztozott, ma egységesen a Mecseki Szénbányák része. Külön fejezet foglalkozik a munkásmozgalmi emlékekkel, a sztrájKokkal, bérkövetelő mozgalmakkal. A korabeli sajtó és egyéb dokumentumok beépítésével válik egyéni hangvételűvé a kötet. Felvázolják az életkörülmények, például lakáshelyzet változásait. Jól áttekinthető sajtószemlét adnak a megjelent újságcikkekről. Színvonalas képanyaggal illusztrálják az írott szöveget. Fontos kronológiai táblázat szemlélteti a történeti eseményeket. Összefoglalólag elmondható, hogy egy nehéz, szigorú törvények szerint felépülő és realizálódó szakma avatott tollú rajzát olvashatjuk. Hogyan termelik ki Szászváron a jó minőségű feketeszenet? Hogyan jut hazánk gazdasági vérkeringésébe? Mindez tokozott figyelmet érdemel a mai válságos időszakban. (Mecseki Szénbányák, Pécs. 1988.) Zóka László
Sfs 1989/5
HONISMERET A HAZAFIAS NCPFRONT fOt.VÓ«RATA
HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Albert Tibor: Soproni látogató. Városrajz. Grafika: Kiss József. Kiadja a Városi Tanács, Sopron. 1988. 17 old. Alvinczi Péter: Magyarország panaszainak megoltalmazása és válogatás prédikációiból, leveleiből. Bibliotheca Historien. Európa. Bp., 1989. 336 old. A XVII. században élt kassai prédikátor általában mint Pázmány Péter hitvitázó ellenfele ismert. Életműve azonban sokkal gazdagabb. Szerteágazó irodalmi tevékenységét mutatják disputációi, tankönyvei, prédikációs kötetei, alkalmi versei, vitairatai, melyekből Heltai János válogatta a kötet anyagát. Az Astoria Szálloda 75 éves. Összeállította Gyenes József. HungarHotels. Bp., 1988. 40 old. Ágh István: Utolsó terelés az őszi legelőn. Kozmosz. Bp., 1989. 176 old. A szerző saját szülőfalujának jelenéről és várható jövőjéről készített költői szociográfiát. Batthyány Kristóf európai utazása, 1657-1658. A dokumentumokat kísérő tanulmánnyal közreadja Szelestei N. László. JATE, Szeged. 1988. 59 old. Bánhidi Péter-Török László-Farkas Julianna: A tömördi Nagy-tó és környéke. Kiadja a Borbás Vince Környezetvédő Klub, Szombatnely. 1988. 15 old. Benke József: A babócsai Határőr Termelőszövetkezet története. Kiadja a tsz, Babócsa-Pécs. 1988. 218 old. Benkő Ferenc (1745-1816): Magyar minerológia, az az a' kövek' 's értzek' tudománya... Szerk.: Szakáll Sándor és Weiszburg Tamás. A függelék gondozásában közreműködött Jánosi Melinda, Papp Gábor és Pozsár Vilmos. A TAT Rendező Iroaa ásványtörténeti reprint sorozata. Kiadja az ELTE, Bp. 1986. 181 és LXIV old. A Kolo'svárott 1786-ban kiadott mű reprintje.
Bertényi Iván: Nagy Lajos király. Kossuth. Bp., 1989. 184 old. Bethlen Béla: Észak-Erdély kormánybiztosa voltam. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Romsics Ignác. Zrínyi Katonai Kiadó. Bp., 1989. 310 old. Békefi Jószef: Bakony Művek 50 éve. Veszprém, 1988. 212 old. Bényei József: A forradalom hétköznapjai. Történelmi riport. Kiadja a Megyei Városi Tanács V. B. művelődési osztálya, Debrecen. 1988. 148 old. Biczó István: A tűzoltóképzés története. Felszabadulástól napjainkig. A múltról a jelennek, J. BMKvk. 1988.201 o ß . Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története. Püski. USA., 1980. 131 old. Bocskai kíséretében a Rákosmezőn. Emlékiratok és iratok Bocskai István fejedelem és Lalla Mehmed nagyvezír találkozójáról, 1605. november 11. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket összeállította és közreadja Csonka Ferenc és Szakály Ferenc. Latin részeket fordította Benda Kálmán, Csonka Ferenc. Bevezető: Szakály Ferenc. Bibliotheca Historica. Madách-Európa, Bratislava-Bp., 1988. 202 old. Boglárlelle. Tanulmányok. Szerk.: Laczkó András. Kiadja a Városi Tanács V. B., Boglárlelle. 1988. 597 old. Honti Szilvia és mások: Boglárlelle az őskortól a honfoglalásig, Magyar Kálmán: Boglárlelle a honfoglalástól a késő itözépkorig, Reőthy Ferenc: A dél-balatoni borvidék szőlőművelése a középkortól napjainkig, Hóvári János: Boglár-Lelle a török korban, Tóth Péter: Boglár. Lelle és Szőlőskislak története a XVIII. században és a XIX. század első felében, T. Mérei Klára: Boglárlelle története Világostól az őszirózsás forradalomig,
Sági Károly: Boglárlelle hajózása, Erdősi Ferenc: Boglárlelle közlekedésének fejlődése, Andrássy Antal: Boglárlelle az ellenforradalmi rendszer ideién, 1919-1944, Lagzi István: Lengyel, francia közös sors Magyarországon a második világháború éveiben, Mészárosné Kovács Magdolna: Lengyel és francia menekültek Boglárlellén, Takács Eva: Adatok Boglárlelle nagyközség története, 1945-1978. Reőthy Ferenc és mások: A Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát története, 1945-1985, Selmeczi Miklós: A boglárleilei iskolák története, 1740-1985, Kanyar József: Boglárlelle fürdőkultúrájának történetéből, Laczkó András: írók, művészek és Boglárlelle.
bérek a középkortól 1750-ig. Akadémiai. Bp., 1989. 532 old.
Boros Edit: Tájkép a Somlóról a helynevek tükrében. Helytörténeti füzetek 4. Kiadja az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém. 1988.22 old.
A diákmozgalom tapasztalatai Nógrád megye középiskoláiban. Tematikus vizsgálat, 1986— 1988. Szerk.: Boryné Körmendy Éva. Tematikus vizsgálatok, eredménymérések tapasztalatai 1. Kiadja a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet, Salgótarján. 1988. 108 old.
A budapesti villamos története. Kiadja a Budapesti Közlekedési Vállalat, Bp. 1988. 24 old.
A Dél-Nyírség és a Hortobágy melléke parasztjainak vallomása 1772-bóT. Forráskiadvány. Gyűjtötte és jegyzetekkel ellátta: Takács Péter, sajtó alá rendezte Erdész Sándor. Jósa András Múzeum kiadványai 26. Nyíregyháza, 1988. 339 old. Dénes Iván Zoltán: Közüggyé emelt kiváltságőrzés: a magyar konzervativizmus kialakulása és sajátosságai 1839-1948. Akadémiai, Bp. 1989. 169 old.
Czagányi László: Elfelejtett hétköznapok. Adalékok Hernád község történetéhez. Kiadja a Községi Tanács, Hernád. 1988. 117 old.
Dobosy László: Szokások és hiedelmek a Hangony-völgyben. Gömör néprajza XIX. Szerk.: Ujváry Zoltán. A KLTE Néprajzi Tanszékének kiadványa. Debrecen, 1989. 140 old.
Csalog Zsolt: Börtön volt a hazám. Hosszú István beszél. Európa Könyvkiadó, Bp.-Hungarian Human Rights Foundation, New York. 1989. 117 old. Az 1977. évi zsil-völgyi bányászsztrájk bemutatásán keresztül érzékelteti a Ceausescu-rendszer szörnyűségeit.
A dunaszerdahelyi járás múltja és jelene. (Okres Dunajská Streda - minulast a pritomnost) összeállította: Nagy Rudolf és Mag Gyula. Kiadja a Csallóközi Muzeum, Dunaszerdahely. 1988. 228 old. A kétnyelvű kiadványban a történelem 1918ban kezdődik, attól kezdve mutatja be a járás munkásmozgalmának történetét, elsősorban pedig a Csehszlovák Kommunista Párt járási tevékenységét.
Csanádi Gábor-Ladányi János: Budapest. A városszerkezet történetének és a különböző társadalmi csoportok városszerkezeti elhelyezkedésének vizsgálata. Szociológiai műhelytanulmányok 1987/4. MKKE. Bp., 1987. 394 old. Csapó Mária: Tolna megye a reformkori politikai küzdelmekben. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 11. Akadémiai. Bp., 1989. 192 old. Cserhalmi Imre: Vonalban vagyunk? Kossuth. Bp., 1989. 161 old. Riportkönyv a Magyar Postáról. Cserkészkönyv 1-3. Szerk.: Bodnár Gábor. Püski-ISIS. Bp., 1989. 370 old. A háromkötetes könyv a cserkészpróbák anyagát öleli fel. Csévharaszttól Bátorligetig. Az Észak-Alföld természeti értékei. Szerk.: Rakonczay Zoltán. Mezőgazdasági. Bp., 1988. 389 old. Csilléry Miklós-Annus Mária-Hetyei Sándor: A Sárvízi Malomcsatorna Vízi Társulat 30 éve a vízgazdálkodásban, 1958-1988. Kiadja a társulás, Székesfehérvár. 1988. 31 old. Dányi Dezső-Zimányi Vera: Soproni árak és
Előadások Sárosd múltjából (1986. október 20.) A Fejér Megyei Levéltár Közleményei 3. Székesfehérvár. 1988. 58 old. Kállay István: Sárosd múltja az újratelepítéséig, 1300-1761. Farkas Gábor: Sárosd mezővaros kialakulása, fejlődése 1848-ig, Erdős Ferenc: Sárosd a forradalom időszakában és a tőkés fejlődés első évtizedeiben, 1848-1870. Bertényi Iván: Mai címeradományozásunk néhány kérdése, Gyimesi Károly: Népi emlékezet Sárosd múltjából. Első lépések a történelembe. Válogatás a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház helytörténeti szakkörének anyagából (1977-1987). Válogatta és szerkesztette: Kárpáti Béla. Kiadja a Herman Ottó Múzeum, Miskolc. 1988. 217 old. Egy régi udvarház utolsó gazdái. Szöveggyűjtemény az anarcsi Czóbel család levéltári hagyatékából. Összeállította, bevezetéssel és jegyzetszótárral ellátta Margócsy József. Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár kiadványai II. közlemények 4. Nyíregyháza, 1988. 352 old. Elmozdulás. írások és képek az 1985-ös Veszprém megyei földrengésről. Szerk.: Halász Béla. Kiadja az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém. 1988. 239 old.
Kárpáti Béla: Bevezető, Alexái Zsuzsa-Hevesi Attila: Az avasi pincészet, CzuforJózsef: A lillafüredi Palota Szálló története, Molnár Éerenc-Mátyás Gábor: A Korona Szálló története, Csicsely Tamás: A bükki turistautak történetéhez, Papadopulosz Tamás: A miskolci görög kolónia története, Oláh Péter: Adalékok Görömböly történetéhez és néprajzához, Sivák László: Vadna és Sajógalgóc történetéhez, Szaniszló Tamás-Bene Zoltán: A hajózható Sajó tervtörténete, Vass Attila: Munkáslakás-építés Miskolcon, Bubenkó Imre: Csacsovszky József munkásfőispán élete és munkássága, Dankó János: A MÁDISZ tevékenysége Miskolcon és Borsod megyében, Dankó János: Krausz György élete és munkássága, Dankó János: Malasits Géza' élete és munkassága, Dankó János: Szeder Ferenc élete és munkássága, Eördögh Béla-Tirk Sándor: Grosmann Zsigmond élete és munkássága, Gál Gabriella-Hevesi AttilaJóczik Éva: Az ifjúsági szervezetek működése Miskolcon, Szaniszló Tamás: A „vörös mérnök" (Gobbi Jenő), Szarka Tibor: Egy miskolci munkásfóispán fOszip István), Takács Andrea-Bakos Anikó-Szádeczki Ildikó: A nőmozgalom Miskolcon (1945-1950), Tokaji Zsolt: Az első munkásfóispán, Szécsényi Zsolt-Tóth Zsolt: Egy majorság története, Gyenge Margit: A Tiszamenti Mezóazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete, okaji Zsolt: A Tiszalúci Mezogazdasagi Termelőszövetkezet gazdaságtörténete, Bakos AnikóSzádeczki Ildikó: Egy népművelő-dinasztia Miskolcon, Béres Marianna-Miliczkijenö: A perecesi Bánymécs története, Schumann Ildikó: A Sebestyén-társulat története (1920-1930), Dobóczy Mária-Lerch Gertrúd-Maczó Gabriella: A Sebestyén-társulat története (1930-1939), Dobóczy Mária: A Földessy-társulat története, Gyenge Margit-Dudás Judit: Csorba György élete és munkássága, Józsa Márianna-Nágy Emese: A Miskolci Kereskedők és Gazdák Köre, Szarka Róbert: A szabadkőművesség Miskolcon, Bene Zoltán-Antal Róbert: Csabó András, a bányászpoéta, Bubnó Henrik: Juhász József költői portréja, Farkas Éva-Nagy Judit: Damó Oszkár élete és miskolci munkássaga, Gál Gabriella-Jóczik Éva: Meskó Barna élete és írói munkássága, Sivák István-Sallai Gábor: Vér Andor, a költő és vöröskatona, Bronner Zoltán-Bronner Péter: A miskolci cukrászat történetéhez, Csanádi Péter-Kiss István: Kerpely Antal élete és munkássága, Csorba KatalinMészáros Róbert: Melegvíz-kutatás Miskolcon, A selyemréti Augusztus 20. strandfürdő, Eperjesi Gábor-Merész Ferenc: Kruspér István élete és munkássága, Rakovszki Zoltán: Péch Antal élete és munkássága.
f
Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára 1-2. kötet. Szerk.: Csutak Vilmos. Castor és Pollux Kisszövetkezet. Bp., 1989. 784 old. A kötet az 1929-es kolozsvári kiadás reprintje. Az endrődi Gyuricza család. A leszármazásra vonatkozó forrásfeltárás. A történeti bevezetőt és a mai Gyomaendrőd adattárát írta és összeállítot-
ta: Gyuricza László. Kiadja a Városi logú Nagyközségi Tanács V. B., Gyomaendrőd. 1988. 428 old. Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre. Napra-forgó. Bp., 1989. 230 old. Memoárjában a szerző az 1956 decemberében történt letartóztatásától az 1960 augusztusáig tartó fogságának történetét írja le. A Kádár János nevével fémjelzett korszak végén - írja - „különösen időszerűvé válik eredetének felmutatása, annál is inkább, mert legfantasztikusabb vívmánya a kollektív felejtés, melyet kezdetben brutális, később barátságosabb eszközökkel kényszerített ki." ERDÉLYI TÜKÖR. Önálló kulturális és tudományos magazin. Főszerk.: Bajkó Mátyás. Szerk.: Székelyhídi Géza. Debrecen, 1989. május. 24 old. A tartalomból: Kádár Zoltán: A székely rovásírásról, Bitskey István: A gyulafehérvári Batthyány Könyvtár kincsei, Bajkó Mátyás: Bethlen Gábor gyulafehérvári akadémiája, Lévai Béla: Erdély (szómagyarázat), Várhelyi Ilona: Erdély címere és nemzeti színei, Székelyhídi Ágoston: Levelek Erdélyből és Erdélyről, Pinczés Zoltán: Apáca (Apaja), Zsíros József: A református egyház szolgálata Debrecenben az erdélyi menekültek között, Dombrovszky Ádám: Menekültek otthona, Debreczeni Attila: Csokonai és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság, Sebestyén Árpád: Szabó T. Attila és Debrecen kapcsolatáról, Mazsu János: Tanulmányok Erdély történetéről, Várhelyi Ilona: Az én Erdélyem címmel Domokos Pál Péter elmondja életét Balogh Júliának, Bartha Elek: Hol sírjaink domborulnak... (A nagyváradi temetőt bemutató fotókiállításról), Cs. Nagy Ibolya: A debreceni Csokonai Kiadó könyvei Erdélyről, Szilágyi Imre grafikái. Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből. Fontos írások 1. Kiadja a Budapest Fővárosi Levéltár, Bp. 1988. 134 old. Takáts Rózsa: A hajómalomtól a gőzmalomig: Adatok Blum János budai molnár működéséhez, 1843-1879, N. Czaga Viktória és mások: Az ipari mérlegjgyártás története Magyarországon: A Schemberg mérleggyár története, 1874-1948, Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez, 1864-1949. Évkönyv a szolnoki zeneoktatás 35. évfordulójára. Szerk.: Murayné Szatmáry Judit. Kiadja a Bartók Állami Zeneiskola. 1988. 66 old. Fazekas Árpád: Mozaikok Szabolcs-Szatmár orvosi múltjából. Kiadja a Szabolcs-Szatmár Megyei ózsa András Kórház-Rendelőintézet, Nyíregyláza. 1988. 182 old.
Í
Fejezetek a Bükk hegység népi kultúrájából. A Szilvásváradon 1988. május 26-án megrendezett néprajzi tájkonferencia anyaga. Szerk.: Bereznai Zsuzsanna és Viga Gyula. Néprajzi Tájkonferenciák Heves megyében 6., Néprajzi vidékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 7, Eger-Miskolc. 1989.98 old.
Bakó Ferenc: Az erdőháti lakodalom sajátosságai, Petercsák Tivadar: A népi erdőbirtoklás formái a Bükk-vidék falvaiban, Viga Gyula: Legeltetés és pásztormigráció a Bükk hegységben, Schwalm Edit: Szilvásvárad és környéke népművészete, Dobosy László: Malmok a barkók vidékén, Gál Gyula: Népi orvoslás a Barkó-vidéken. Fejezetek a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával kitüntetett Táncsics Mihály Munkásóregység történetéből. írta: Baranyai Júlia, Domokos Lajos, G. Nagy István. A dokumentumokat gyűjtötte és válogatta Kiss Sándomé és G. Nagy István. Kiadja a munkásőregység, Püspökladány. 1988. 183 old. Folia historica et ethnographica II. A Báthori István Múzeum és Baráti Kör kiadványa. Szerk.: Dám László. Nyírbátor. 1988. 204 old. Istvánovits Eszter-Kurucz Katalin: Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1984—86-ban, Módy György: A Szabolcs megyei két Gút falu története a XVIII. századig, N. Kiss István: Nyírbátor mint szabad paraszti oppidum 1708-171 l-ben, Takács Péter: Adalékok a XVIII. századi szabolcsi vásárok és vásározó szabolcsiak történetéhez, Mészáros Pál: A XIX-XX. század fordulójának szocialista mozgalmai Nyírbátorban és környékén, Szabó Géza: Szabolcs megye XX. századi történetének kutatásáról, Kahler Frigyes: Hamis bankók nyomában a XIX. század elején. Páll István: Német elemek és hatások a népi építkezésben Északkelet-Magyarországon, Ratkó Lujza: A nagykállói csizmadiamesterség története. Forró Tamás-Havas Henrik: Arad után: Ki tudja, merre? Riportok, vallomások, dokumentumok. Háttér. Bp., 1988. 159 old. Fűr Lajos: Kisebbség és tudomány. Gyorsuló idő. Magvető. 1989. 248 old. Azoknak az intézményeknek, vállalkozásoknak a történetét tekinti át, amelyek a kisebbségbe szorult magyarság helyzetével foglalkoznak, vagy kellene foglalkozniuk. Gergely Jenő: Katolikus egyház, magyar társadalom, 1890-1986. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 196 old. Gosztonyi Péter: Légiveszély, Budapest! Szerk.: Végh Oszkár. Népszava. 1989. 203 old. Szemelvények Magyarország második világháborús történetéből. Gömör néprajza XVII. Szerk.: Újváry Zoltán és Mogyorósi Sándor. A KLTE Néprajzi Tanszékének kiadása, Debrecen. 1989. 176 old. Mogyorósi Sándor: Gazdasági élethez fűződő szokások és hiedelmek Ragályon, Lipták Rita: Házasságkötés szokásköre Ragályon, Vasvári Anna Mária: Táncalkalmak Raealyon, Petrovszki Ildikó: Társas munkák Ragályon, Tarr Ilona: Kendermunkák Ragályon.
Gyetvai Imre-Bíró Miklós: Az ÁTEV solti üzemének 25 éves története. Kiadja az üzem, Solt. 1988.65 old. Győrffy Pál: Az Erdélyi Ferences Kusztódia története. Latinból fordította és a bevezetést írta: Domokos Pál Péter. Bp., 1989. 92 old. Az 1737-ben Csíksomlyón kiadott könyv a ferences rend magyarországi elterjedéséről, különösen pedig az erdélyi, szigorúbb szabályok szerint élo, úgynevezett obszerváns ferencesek 1640 és 1719 közötti tevékenységéről szól. A győri színház története, 1945-1975. Szerk.: György Ágnes: Kiadja a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr. 1988. 176 old. A hagyományos kultúra a szocialista társadalomban. Szlovák-magyar bilaterális konferencia anyaga. Folklór és tradíció IV. Szerk.: Tátrai Zsuzsanna és Gyivicsán Anna. Kiadja az MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp. 1987. 264 old. (Magyar, illetve szlovák nyelvű összefoglalókkal.) Paládi-Kovács Attila: Élőszó, Jakab Róberlné: Megnyitó, Horváthová, Emilia: Hagyomány mint a jelenkori néprajz elméleti kérdése, Gyivicsán Anna: A folklor változó szerepe 1945 után a magyarországi szlovákok kulturális rendszerében, Krupa András: A békéscsabai szlovákok temetkezési szokásai, Zsilák Mária: A magyarországi szlovákok népi gyógyítása napjainkéban, Bodnár Mónika: Szlovák telepesek a magyarországi Gömör területén, Bődi Erzsébet: A hagyományos táplálkozási kultúra a szlovákiai magyaroknál, Liszka József: Egy népszokás múltja és jelene: Farsangi maskarázás Helembán, Kriza Ildikó: Nyelvsziget a hagyományőrzés szolgálatában: A hagyományőrzés sajátosságai Nyitra környékén, Virt István: A halállal kapcsolatos szokások és hiedelmek Zoboralján, Tátrai Zsuzsanna: Az ünnepi szájhagyomány-változás vizsgálata Nyitra vidékén, Méry Margit: A folklórfesztiválok hatása a mai népi kultúrára, Skovierova, Zita: A szomszédság jelentősége a mai falusi közösségben, Jakubikova, Kornélia: A jelenkori lakodalom hagyományos jelenségei, Apáthyova-Rusnákova, Zora: Farsangi szokások a szlovákiai Duna mentén, Újváry Zoltán: A magyar „rabvágás", a szlovák „pélenie deda" és a nemet „Narregngericht", Szabadfalvi József: Kosarazás, telkesítés, fektetés és társai. A kárpáti és a magyar alföldi pásztorkodás kapcsolataihoz, Viga Gyula: Alkalmazkodási formák és táji munkamegosztás (A szlovák telepes falvak középhegységi típusa), Kósa László: Integrálódás és differenciálódás: Étnokulturális folyamatok a szlovákiai magyarok legújabb történetében, Barna Gábor: Egy szokáskör, a búcsújárás strukturális változásai kisalföldi példák alapján, Bartha Elek: Az egyházak szerepe a nemzetiségi kultúra megőrzésében, Niedermüller Péter: Etnikai különállás és kulturális együttélés: szlovákok és magyarok egy amerikai munkásközösségben, Helység- és földrajzi névmutató. 30 éves a Dél-Buda Térségi Víz és Csatornamű
Társulat. Szerk.: Szabóné Zemenszky Ildikó. Kiadja a társulat, Érd. 1988. 27 old. Hatvani Dániel: Víz alatti harangok. Szépirodalmi. Bp., 1989. 528 old. Kecskemétről és vidékéről készített szociográfiai riportok és tanulmányok a vidék fő gondjairól: a falvak elnéptelenedéséről, a népszaporulat csökkenéséről, a termőföld romlásáról. 300 éves együttélés. A magyarországi németek történetéből. Szerk.: Hamboch Vendel. Kiadja a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 226 old. (Német nyelven is.) Wellmann Imre: A magyarországi németek betelepítése, Bellér Béla: A hazai németség a reformkor, a polgári forradalom és az önkényuralom idején, Glatz Ferenc: A magyarországi németség az ipari fejlődés korában, Sipos Péter: A magyarországi németség és a munkásmozgalom viszonyának egyes kérdései, Tilkovszky Lóránt: A magyarországi nemzetiségi politika és a hazai németség 1919-1945 között, Balogh Sándor: Az új Magyarország és a magyarországi németek, Föglein Gizella: A nemzetiségi oktatás jogi szabályozása Magyarországon a második világháború után, Stark Ferenc: A Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája, Szende Béla: Azonosságtudat és nyelvi kultúra a magyarországi németek körében, Hutterer Miklós: Magyarok, németek, magyarországi németek kölcsönhatása. Házsongárd. írta: Lászlóffy Aladár, fényképezte: Kántor Láczló. Helikon Kiadó, Bp. 1989. 236 old. H. Bathó Edit: Népi méhészkedés a Jászságban. Folklór és Etnográfia 47. Kiadja a KLTE, Debrecen. 1988. 70 old. A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza. Szerk.: Bencsik János és Viva Gyula. Néprajzi vidékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 6. Kiadja a Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1988. 140 old. Takács Péter: Az úrbérrendezés Mádon, Bodó Sándor: Tokaj-Hegyalja körülhatárolása, Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a XVIII-XIX. szazadban, Udvari István: Adatok Hegyalja és a zempléni szlovák, valamint ruszin falvak kapcsolatainak történetéhez, Páll István: Szabolcs megye és a hegyaljai mezővárosok kapcsolata a XVIII-XIX. században, László Tamás: Mád történeti városszerkezete, Erdész Sándor: Szüreti népszokások kialakulása a hegyaljai mezővárosokban, Bencsik lános: Mád társadalma, Uo.: Tokaj város gabonafelvásárlása a XVIII. század végén, Varga Gábor: Földrajzi és családnevek Tokai város szőlőhegyének II. József kori kataszteri felmérésében, 1787. Hidak. Tanulmányok a magyarországi délszlávokról. Szerk.: Tarján G. Gábor. Kiadja az Állami Gorkij Könyvtár, Bp. 1988. 150 old. Pusztai Ilona: Szentendre a magyarországi szerbség kulturális életében, Tarján G. Gábor: A szlovénekről alkotott kép a XIX. század első
felében, Grin Igor: Négy kisalföldi (Moson megyei) horvát népmese, Tóth János, Sz.: Részletek a szentpéterfai horvátok között végzett szociológiai felmerés eredményéből, Szabó László: A magyarországi szlovénség identitástudata fejlesztésenek tennivalói a szervezett állami oktatásban. Holló Dénes: Cserkészélet. Sport. Bp., 1989. 64 old. Horler Miklós-H. Tabajdi Márta: A simontornyai vár. Szekszárd, 1987. 39 old. Hozzájárulás. Tanulmányok a magyarországi románokról. Szerk.: Tarján G. Gabor. Kiadja az Állami Gorkij Könyvtár, Bp. 1988. 145 old. Árpási Zoltán: Milyen érzés ma románnak lenni Magyarországon?, Zsúpos Zoltán: Történeti és néprajzi adatok Pocsajról, Martyin Emília: Adatok a hazai románok esővarázslási szokásaihoz, Csobai Lászlóné: Román nemzetiségű művelődési egyesületek a Dél-Alföldön, Gebei Sándor: Az egymásrautaltság és az együttélés problémája törteneti vetületben, Tarján G. Gábor: Adalékok a magyarországi románok történetéhez, Csobai Lászlóné és mások: A Magyarországi Románok Kultúrszövetségének rövid története. Horváth Béla: A siklósi Táncsics Vadásztársaság, 1946-1986. Kiadja a társaság, Siklós. 1988. 41 old. Hungler József: Veszprém településtörténete. Horizont Közművelődési kiskönyvtár 14. Kiadja az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém. 1988.383 old. 25 éves a Siófoki ÁFÉSZ Balaton Táncegyüttese. összeállította: Szabó László. Kiadja az áfész, Siófok. 1988. 15 old. akab László-Kálnási Árpád: A nyírbátori járás öldrajzi nevei. Szabolcs-Szatmár megye földrajzi nevei J. Szerk.: Dám László. Kiadja Nyírbátor Városi Tanácsa. 1987. 431 old. Janics Kálmán: A hontalanság évei. Illyés Gyula előszavával. Hunnia Kiadó, Bp. 1989. 358 old. A szlovákiai magyar kisebbség második világháború utáni jogfosztottságának részletes krónikája. Jáksity Iván-Gelencsér József: A székesfehérvári görögkeleti szerb templom. Kiadja a Fejér Megyei Tanács Központi Kórház-Rendelőintézete, Székesfehérvár. 1988. 8 old. Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar föltámadás. Magyar Hírlap Könyvek. Bp., 1989. 208 old. Jókai Oszkár: Arcok, emberek, tűz- és káresetek. A 100 éves kispesti tűzoltóság története. Kiadja a XIX. Kerületi Tanács, Bp. 1988. 149 old. K. Balogh János: Adatok a Munkásőrség Tolna Megyei Parancsnokságának történetéhez. Kiadja a parancsnokság, Szekszárd. 1987. 342 old.
Kende Péter: Röpirat a zsidókérdésről. Gyorsuló idő. Magvető. Bp., 1989. 272 old. Hogyan kezdte újra életét 1945 után a magyar zsidóság, s mi minden történt vele az 1940-es, 1950-es években? Hogyan volt jelen a zsidókérdés a földreform, az államosítások, a Rajk-per, az 1953-as fordulat és 1956 során? Mit jelent a zsidókérdés a mai Magyarországon? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a röpirat. Kertész Judit: A születés és a kisgyermekkor folklórja a Szuha-völgyben. Gömör néprajza XV. Szerk.: Újváry Zoltán. A KLTE Néprajzi Tanszékének kiadványa. Debrecen, 1989. 99 old. Kodály Zoltán: Közélet, vallomások, zeneélet. Hátrahagyott írások. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Vargyas Lajos. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1989. 424 old. Komárom Megyei Néprajzi Füzetek 3. A TIT megyei szervezetének kiadványa. Szerk.: Körmendi Géza. Tatabánya. 1988. 164 old. Kósa László: A Dunántúl néprajzi határai, Selmeczi Kovács Attila: A Dunántúl néprajzi kutatása, S. Lackovits Emőke: Református úrasztali textíliák a Dunántúlról és a Kisalföldről, Lukács László: Farsangi népszokások a burgenlandi Felső-Örségben, Gaál Ida: ízlésváltozás egy kisalföldi magyar település (Martos) XX. századi lakáskultúrájában, Liszka József: A Páris-patak völgye (a Garamtól nyugatra) magyar falvainak főbb női teherhordó eszközei és módjai, Varró Ágnes: Népi gyógyászat Kajárpécen, Tisovszki Zsuzsanna: Népmondák, hiedelmek Esztergomban és környékén, Fehérváry Magda: A boszorkány alakváltozása Csicsón, Körmendi Géza: Az utolsó tatai szíjgyártómester, Varga Gyula: Megnyitóbeszéd a Komárom megyei népi iparművészek esztergomi kiállításán, Danis József: Szlovák tájház Oroszlányban, Baranya Dezsőné: A dadi tájház, Mátray Árpádné csipkeverő, Csiszár József fazekas. Komárom megye története 1. Főszerk.: Gömbkötő Gábor. Kiadja a Megyei Tanács, Tatabánya. 1989. 431 old. Az ötkötetesre tervezett sorozat első darabja az őskortól a XVIII. századig tartó időszakot öleli fel. Szerk.: Bíró Endre és Szatmári Sarolta, Névés tárgymutató: Leblancné Kelemen Mária. Kovács Éva-Pőcze Gábor: Az állami iskolamonopólium kialakulása Magyarországon. Viták az iskola államosításáról. Neveléstörténeti füzetek 9. Kiadja az OPKM, Bp. 1988. I l l old. Kovács István: A légió. Kozmosz. 1989. 344 old. A lengyel légió magyarországi sorsát dolgozza fel a könyv. Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Gondolat. Bp., 1989. 333 old.
Kovács József: Fatemplomok Máramarosra. Közreadja az Építésügyi Tájékoztató Központ, Bp. 1988. 73 old. Kós Károly: Székely balladák. Artunion-Széchenyi. Bp., 1988. 41 old. A Kriterion Könyvkiadó 1973-as kiadása alapján készült. Könczöl Imre: Várpalota rövid története. Kiadja a Krúdy Gyula Városi Könyvtár, Várpalota. 1988. 64 old. Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítésről az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843-1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. Szerk.: Tóth Ferenc. Makó. 135 old. Kubinyi Ferenc: - ketrecbe engem zártak... Beszélgetések. Holnap. Bp., 1989. 172 old. Az interjúkötet a Rákosi-korszak hírhedt tábornokpereinek három túlélője: Almásy Pál, Kéri Kálmán, Aranyi Sándor életútját ismerteti. Kulics Ágnes-Tölgyesi Ágnes: ...evilágból... Gondolat. 1989. 320 old. Apácák vallanak arról, hogy miként választották hivatásul a gyógyítást, a szegények gondozását, a tanítást. Áz interjúkból kiaerülő világ a háborús pusztítás, a nyilasuralom, a szerzetesrendek szétszóratása, a kitelepítések és meghurcoltatások időszaka volt. Laszlovszky József: A magyar címer története. Magánkiadás. Bp., 1989. 40 old. Lászlófi Pál: A Kelet-Magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat története, 19511987. Kiadja a vállalat, Debrecen. 136 old. Lázár István-Hortobágyi Tibor: Északi hegyek ölelésében. Corvina. Bp., 1989. 124 old. A Magyarország tájegységeivel foglalkozó fotóalbum-sorozat legújabb kötete a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Zempléni-hegység vidékeit mutatja be. Magyar Mozaik '88. Szerkesztő-válogató: Pelle János. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó-Minerva. Bp., 1989. 342 old. Pápay Zsuzsa: A lakodalmi ajándékozás rendszere egy észak-magyarországi faluban, Halász Péter-Szijjártó András: A dél-nógrádi ingázók, Albert József: A kivételezett helyzet társadalmi konfliktusai - A Paksi Atomerőmű Vállalat és a város, Cseri Imre: Újpesttől Újpestig, Sombor Judit: Árral szemben (a nagycsaladokról), Mélykúti Attila: Érdemes-e dolgozni? - Levelek adóügyben, C. Fehér Ferenc: Szabadlábon, Kálmán Zsófia: Bársonyrongy (Látogatás egy tébolydában), Martinkó Károly: Életkorát megállapítani nem lehet (Egy bűnügy dokumentumai), Omolnár Miklós: „Hej, cigányok!", Kovács Zoltán: Bál után (Egy rendőrügy), Csendes Csaba: Leépítés (A munkanélküliségről), Bencze János: Parasztál-
Makay Béla-Kiss József: Népi gyógyítások Szatmárban. Népszava. Bp., 1988. 235 old.
dozat (Munkanélküliségről), Bencze János: Ünnep, sztrájk után (A pécsi bányászsztrájkról), Vagi Gábor: Az íróasztalok túloldalán - A tanácsi apparátusok dolgozói, Hegyi Imre-Kovalik Márta: Csendestársak, Keresztény Gabriella: Magyar ügynök (Korrupció és üzletkötés), Brády Zoltán: Amit dúlnak délig, fölépúi röggelre (Romániai körkép), Franka Tibor: „Uram, vézess engem!" (Romániái menekültekről), Molnár H. Lajos: Szanáltak (A romániai falurombolás áldozatai)
Marosi Károly: Szabolcs-Szatmár Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 40 eve: 19451985. Kiadja a vállalat, Nyíregyháza. 1988. 180 old.
Magyarország képekben. Honismertető album I-IL Szerk.-.Nagy Miklós. Minerva-Helikon. Bp., 1989. 392, 384 old. Az 1870-ben Pesten kiadott mű reprintje, Lukácsy Sándornak a Honismertető albumról és Nagy Miklósról szóló tanulmánya.
A mánfai Árpád-kori műemlék templom. Szerk.: Kiss József. Kiadja a Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület. 1988. 31 old.
A Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztálya sárospataki és zalaegerszegi tanácskozásainak anyagaból, 1981-1987. Neveléstörténeti füzetek 7. OPKM, Bp. 1988. 103 old. Ködöböcz József: A pataki kollégiumi tanítóképző munkájának néhány sajátos vonása az 1857-1869 közötti években, Derne László: Kazinczy Ferenc a magyar művelődésben, Ruzsiczky Éva: Kazinczy nyelvi öröksége, Bajkó Mátyás: Kazinczy korának kollégiumi iskolakultúrája, Kováts Dániel: Kazinczy a mai iskolában, Hegyi József Régi diákélet Sárospatakon, Kriveczky Béla: Nagy iskolakollégiumaink és Szabolcs megye kisiskolái a XVIII-XIX. században, Deák Gábor: A sárospataki alma mater és a miskolci református főgimnázium, Gyarmati Elek: A gimnáziumi oktatás első évtizedei Zalaegerszegen, Pető István: Fejezetek a zalaegerszegi szakmunkásképzés történetéből, Kotnyek István: Zala megyei tanítók a túlterhelésről a múlt század nyolcvanas éveiben, Bicsák Istvánné: Kiss Márton salomvári kántortanító, 1863-1925, Halász Imre: Tervezet a hittant pótló tantárgyak bevezetésére 1919-ben a nagykanizsai piarista gimnáziumban, Srágli Lajos: Az olajbányászat és az iskolák a zalai olajvidéken az 1938-1948 közötti években, Birkásné Pápay Judit: Luther Márton és a győri evangélikus iskolaügy, Kálmán Gyula: Bocsor István, a pápai református kollégium történelemtanára, 1807-1885. Magyar sakktörténet 3. (1896-1921) Szerk.: Barcza Gedeon, Földeák Árpád. Sport. Bp., 1989. 363 old. Magyar történelmi fogalomtár 1-2. kötet. Szerk.: Bán Péter. Gondolat. Bp., 1989. 800 old. Mintegy 1400 címszóban dolgozza fel a magyar történelem fogalmait. A magyar vendéglátóipar története a honfoglalástól napjainkig. I. kötet. A honfoglalás századától az 1848-49-es szabadságharcig. Szerk.: Ballai Károly, gondozta Sebestyen Lajos. ÁKV. Bp., 1988. 424 old. Az 1943-ban Budapesten kiadott mű reprintje.
Marton Lajos: Szent István Bélyeggyűjtő Egyesülettől a XV. Kerületi Bélyeggyűjtő Körig. A szervezett bélyeggyűjtés Rákospalotán 1938-tól 1988-ig. Kiadja a kör, Bp. 1988. 54 old.
Mező László: Soproni focikrónika. Az SSE labdarúgó-szakosztály 10 éves története: 1978-1988. Kiadja az SSE. 1988. 139 old. Méri István: A kanizsai várásatás. Vázlat a kanizsai vár és a város történetének kutatásához. Kiadásra előkészítette: Kovalovszky Júlia. Műszaki Könyvkiadó. Bp., 1988. 123 old. Mészáros István: Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat: 1945-1948. A szerző kiadása. Bp., 1989.200 old. Az egyházi iskolák 1945 utáni újjászervezésének, az allamosítás előkészítésének és végrehajtásának bemutatása. Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig. Szerk.: Csorba Csaba. összeállította: Csorba Csaba, Gállné Jakó Mariann, Tóvári Judit. Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc. 1989. 240 old. Munkásőrség Budapesti Híradó Egység története, 1957-1987. Kiadja a Munkásőrség Híradó Egység. 1987. 25 old. MŰEMLÉKVÉDELEM 1988. 4. sz. (Az Országos Műemléki Felügyelőség lapja.) A tartalomból: Entz Géza: Rómer Flóris emlékezete, Póczy Kálmán: Rómer - Aquincum romjaiért, Marosi Ernő: Rómer Flóris művészettörténete, Bardoly István: Rómer Flóris élete, Rómer Flóris irodalmi munkássága, Erdei Gabriella-Hunkár Tímea-Horogh M argit-Szöllősi Andrea-Ziményi Katalin-Kottász Helga-Makra Zita-Mészáros Beáta-Mocsári Anarea-Nacsa Éva: Róth Miksa császári és királyi üvegfestő. Nagv Károly: Szemelvények Farkaslyuk történetéből. Kiadja a Farkaslyuki Bányaüzem vezetősége, Ózd. 1989. 84 old. Naeykáta sportszervezete 75 éves, 1913-1988. Kiadja a VMSE Nagykáta. 1988. 28 old. Nagy Miklós: Egy bükkszéki palóc asszony népdalai. Kiadja az Órszágos Közművelődési Központ Módszertani Intézete, Bp. 1987. 175 old.
Nagy Olga: A törvény szorításában. Gondolat. 1989. 448 old. A neves néprajzkutató a hagyományos paraszti világban érvenyesülő értékrendet, az ún. ideális norma és a valóság mozgásainak kölcsönhatásait, a közösségi tudat működését és a közösség ellenőrző szerepét vizsgálja. Návay Lajos politikai jegyzetei, 1910-1912. Közreadja Gilicze János, Vigh Zoltán. Szerk.: Szabó Ferenc. Dél-alföldi évszázadok 2. Csongrád Megyei Levéltár. Szeged. 1988. 313 old. 40 éves a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat. Kiadja a vállalat, Bp. 1988. 40 éves a Törekvés Faipari Kisszövetkezet. Összeállította: Imre Lajos, Mándoki József. Népszava. Bp., 1988. 24 old. Negyvenéves a Városföldi Dózsa Termelőszövetkezet (1948-1988). Emlékezések, dokumentumok alapján összeállította Török Péter és Mester László. Kiadja a tsz, Kecskemét. 1988. 48 old. Nem felejtünk. Varga Endre elmondja életét Hegedűs B. Andrásnak és Kozák Gyulának. Életutak 2. Vita Kiadó. Bp., 1989. 143 old. A Rajk-per egyik mellékpartnerének életfogytiglani börtönre ítélt másodrendű vádlottja számol be életéről és a kommunista mozgalomban folytatott tevékenységéről. Népművészeti kiállítás, 1988. A Népművészeti Baráti Kör füzetei. Szerk.: Adorján Józsefné, Görög Imre, Halász Péter, Zika Klára. A Népművészeti Baráti Kör kiállításának vendégkönyvében szereplő bejegyzések, Pozsgay Imre megnyitója és a kiállítás sajtója. Néprajzi háttér az énekórán 2. Ajánlások. Összeállította: Nigóné Papp Anna, Péterné Maák Katalin. Kiadja a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Ének-zenei Tanszéke, Szombathely. 1988. 38 old. Oroszlányi Helytörténeti Füzetek 3. Irta és összeállította: Földi Józsefné. Fotók: Földi Tibor. Kiadja a Helytörténeti Kör, Oroszlány. 1989. 69 old. Köztéri alkotások, emléktáblák, gyűjtemények Oroszlányban. Oroszlányi Helytörténeti Füzetek 1. Évfordulók, 1987. Szerk.: Moczik Andrásné. Kiadja a Helytörténeti Kör, Oroszlány. 1987. 51 old. Megnyílt az oroszlányi szénbánya, Kőbányai Ferenc: Az oroszlányi szénbányászat műszaki története 1937-1987 között, Schmidt József: Az oroszlányi Lengyel József Gimnázium 25 éve, Csáki László: Az oroszlányi 3. Sz. Általános Iskola 25 éve, Tóth Magdolna: Az Oroszlányi Fővárosi Általános Iskola és Nevelőotthon története, 1967-1987, Hírek.
Oroszlányi Helytörténeti Füzetek 2. Múltunk 1988. Szerk.: Moczik Andrásné. összeállította: Asbóth László, Endrédy Zoltán Sándor, Földi Józsefné, Moczik Andrásné. Kiadja a Helytörténeti Kör, Oroszlány. 1988. 67 old. Sajtódokumentumok Oroszlány múltjából. Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első esztergomi óvoda története. Kiadja a Komárom Megyei Pedagógiai Intézet, Tatabánya. 1988. 23 old. Ómolnár Miklós: 12 nap, amely... 1956. október 23-november 4. Szabad Tér Kiadó. Bp., 1989. 480 old. A nyilatkozók által elmondottakból kiderül, miként élte meg a főváros népe az 1956-os forradalom eseményeit. Padala László: Szegedi vonatkozású helytörténeti források beépítése az általános iskolai 7. osztályos történelem tananyagába. Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet. Szeged, 1987. 50 old. Pamlényi Ervin: Pályák és irányok. Historiográfiai és művelődéstörténeti tanulmányok. Összegyűjtötte, szerkesztette: Pritz Pál. Élőszó: Diószegiistván. Akadémiai. Bp., 1989. 264 old. A kötetben Horváth Mihályról, Szalay Lászlóról, Szekfű Gyuláról, Molnár Erikről szóló tanulmányok olvashatók. Papp Istvánné Szabó Ella: Nyíregyháza zenei élete a századfordulótól napjainkig. Kiadja a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, a Megyei Pedagógiai Intézet és a nyíregyházi zeneiskola, Nyíregyháza. 1988. 74 old. Pataki Sándor: A Mikóházi Népi Együttes története, 1949-1967. Kiadja a Borsoa-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Módszertani Központ, Miskolc. 1988. 91 old. Pál István: Szemelvények a miskolci eszperantó mozgalom történetéből, 1913-1988. Kiadja a MESZ BAZ Megyei Bizottsága, Miskolc. 1988. 58 old. Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta: Tóth Péter. Documentatio Borsodiensis V. Kiadja a Hermán Ottó Múzeum, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc. 1988. 425 old. Pécs az 1980-as években. Kiadja az MSZMP Városi Bizottsága és a Megyei Városi Tanács, Pécs. 1986. 41 old. Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk. Akadémiai. Bp., 1989. 202 old. Platthy György: Népművészet. Tanárképző főiskolai tankönyvek. Tankönyvkiadó. Bp., 1989.271 old.
A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai 1703-1704. Gyűjtötte, összeállította és a bevezetést írta: Bánkuti Imre. Szerk.: Csorba Csaba. A TIT Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének, a Magyar Történelmi Társulat BAZ Megyei Csoportjának és a BAZ Megyei Levéltár kiadványa. Miskolc, 1989. 200 old. Reöthy Ferenc: Kőröshegy, műemlékek. Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 325. Bp., 1988. 16 old. Rédiger Béla: Az igazság védelmében. Tapolcai füzetek 3. Kiadja a Varosszépítő Egyesület, Tapolca. 1987. 43 old. Dr. Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megalapítójának és a toxikológia kiváló művelőjének élete és munkássága. Répási Imre: Ipar és kereskedelem Putnokon a XIX. század közepétől 1945-ig. Gömör néprajza XXI. Kiadja a KLTE Néprajzi Tanszéke, Debrecen. 1989. 124 old. A szerző 1987-ben bekövetkezett halála után hagyatékából sajtó alá rendezte Dankó Imre. A sajátos helyzetű térségek terület- és településfejlesztési problémái. Az 1986. november 4-5-én Szombathelyen tartott tudományos tanácskozás anyaga. Szerk.: Erdősi Ferenc és Tóth József. Kiadja a DMTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. MTA-RKK. 1988. 221 old. Bors Zoltán: A terület- és településfejlesztés eredményei Vas megyében, Enyeai György: A hazai terület- és településfejlesztési kutatások súlypontjai, Erdősi Ferenc: A határ menti térségek kutatásáról, Laczkó László: A sajátos helyzetű térségek problematikája, különös tekintettel a határ menti területekre, Hajdú Zoltán: Az államhatárok és a határ menti területek politikai földrajzi kutatása, Zala György: A határ menti együttműködés szükségessége, eddigi főbb eredményei és problémái, Bruhács János: A határtérségek nemzetközi jogi rezsimjéhez, Rottler Ferenc: Határ menti térség, nemzetiségi tudat, T. Mérey Klára: Néhány gondolat a hatar mentiség kérdéséhez a történettudomány oldaláról, Berenyi István: A határ menti területek kutatásának szociálgeográfiai aspektusa, Kovács Teréz: Néhány módszertani elképzelés a határ menti térségek szociológiai vizsgálatához, Bőcskei Ferenc: Vas megye határ menti térségei és azok fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a nemzetközi együttműködésre, Süli Zakar István: Határ menti térségek társadalomföldrajzi viszonyai Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén, Rechnitzer János: Győr-Sopron megye határmenti kapcsolatai, Ivancsics Imre: A jugoszláv-magyar kishatárforgalom jogi szabályozasának néhány kérdése, Karossy Csaba: Az őrségi falvak térkapcsolatainak néhány jellemzője a tömegközlekedés és a munkaerő-ingázás vizsgálata alapján, Csapó Tamás: Vas megye határ menti térségeinek népességföldrajzi elemzése, Frisnyák Sándor: Szabolcs-Szatmár megye gazdaságilag elmaradott területei, Zákonyi János: A Magyar
Népköztársaság államközi vízügyi kapcsolatai, különös tekintettel a határterületekre, Benkő Andrásné és mások: A határ menti térségek környezetvédelmi problémái, Boros Ferenc: A határ menti térségek környezetvédelmi problémái, Horváth Gyula: Egy határ menti térség Bulgáriában: a Sztrendzsa-Szakar program, Simon Imre: A megyehatár menti térségek társadalmi-gazdasági folyamatainak vizsgálatáról, Kiss László: A megyehatár menti tanácsi kapcsolatokat befolyásolo tényezőkről, Krajkó Gyula: A határ menti térségek kutatási vonatkozásai, Papp Antal: Néhány gondolat a speciális területek kutatásáról, Kőszegfalvy György: Sajátos helyzetű térségek terület- és településfejlesztési problémáinak néhány kérdéséről, Boros Ferenc: Néhány gondolat a sajátos helyzetű térségek kutatásának programjához, Faragó László és mások: A halmozottan nátrányos helyzetű települések funkcionális érdektörekvései vizsgálatának lehetséges kutatási szempontja, Vuics Tibor: A „sajátos" településtípus értelmezése Bábolna példáján, Nóvák Zoltán: Gondolatok és tényezők az agglomerálódó térségekről, Mészáros Rezső: Települesek a városhatáron belül, Grezsa István: A többszörösen hátrányos helyezetű térségek fejlődési lehetőségei Zala megye aprófalvas térségének példáján, Király László György: Elmaradott térsegek, sajátos helyzetben, Weither Endre: Elmaradott térségek vizsgálatának kezdeti tapasztalatai Bács-Kiskun megyében, Fazekas Péter: Két eltérő jellegű Vas megyei speciális helyzetű térség fejlesztési problémái, Kovács Katalin: A cigányság élethelyzete a gazdaságilag elmaradott térségekben, Tóth József: A speciális térségek terület- és településfejlesztési problémáiról. Sárhidai Gyula: Mesterek a Duna-Tisza közén. Negyvenéves a KIOSZ. írta és szerkesztette: A. Tóth Sándor. Kiadja a KIOSZ Bács-Kiskun Megyei Titkársága, Kecskemét. 1988. 295 old. Sárospataki füzetek, 1857. április-júniusi folyam. Szerk.: Erdélyi János. Hasonmás kiadás, kiadja a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc. 1989.62 old. A szerkesztő előszava, Árvay József: Népiskola és képezde, Gelei István levele, Iskolaügyi értekezlet Sárospatakon, 1856. július 14., Protestáns világkrónika, Iskolai statisztika, Szerkesztő utószava, B. BalsaiJolán: Erdélyi János és a Sárospataki Füzetek. Schiffer Pál: Börtönnapló, 1950-1956. Monitor könyvek. Kelenföld Kiadó. Bp., 1989. 120 old. A szerzőt az 1950-es években lezajlott koncepciós perek egyik áldozataként először halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték és 1956-ban szabadult. A börtönben írt feljegyzéseit, levelezéseit adja most közre. Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez. Szerk.: Csorba Csaba. Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei levéltár, Miskolc. 1988. 162 old.
Sorskérdéseink. Szerk.: Csató Éva, Szentgyörgyi Zsuzsa. Akadémiai. 1989. 181 old. Kovács György: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer, Petrasovits Imre: A dunai vízlépcső mezőgazdasági-környezeti hatásairól, Stefanovits Pál: A talajok savanyodásának néhány újabb adata, Tamásy István: Szénbányászat: gondok, remények és lehetőségek, Schmieder Antal és mások: A karsztvízháztartás egyensúlyozásának gondjai és feladatai, Nikodémus Antal és mások: Bányászat és környezetgazdálkodás, Losonczi Ágnes: Betegség és társadalmi ártalom, Győrffy Béla: Az 1983. évi aszály hatása és tanulságai, Sziklavári János: őszintén a magyar vaskohászatról, Kovács Ervin: Műszaki problémák és lehetőségek, Sólyom László: A szabadságjogok biztosítékai, Öllős Géza: Mindennapi ivóvizünk, öllős Géza: Szennyvíz és környezete. Százéves a MÁV Szegedi Igazgatósága. Fejezetek a Vasútigazgatóság történetéből, 1888-1988. Szerk.: Szabó Gyula, Horváth Ferenc, Lugosi József. Kiadja a Közlekedési Múzeumok és a szegedi vasútigazgatóság, Bp-Szeged. 1988. 285 old. Szent István és kora: Az MTA Történettudományi Intézet, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Katolikus Püspöki Kar által rendezett tudományos ülésszak előadásainak szövege. Szerk.: Glatz Ferenc, Kardos József. Kiadja az MTA Történettudományi Intézet, Bp. 1988. 256 old. Berend T. Iván: Szent István a magyar történet századaiban, Győrffy György: Szent István történeti kutatásunkban, Székely György: A kortárs királyok és Szent István a változo világhatalmi elképzelések ütközéseiben, Szűcs Jenő: Szent István intelmei: az első magyarországi állanulméleti mű, Kristó Gyula: Közigazgatás Szent István korában, Püspöki Nagy Peter: Szent István egyházszervezete, Makk Ferenc: Magyarország és keleti szomszédai Szent István korában, Gerics József: A korai államelmélet érvényesülése István korában, Váczy Péter: Első királyunk koronája és a Szent Korona, Kállay István: Fehérvár első címere, Gedai István: István király pénzeinek szerepe a gazdasági életben, Vajay Szabolcs: Szent István Európája, Tóth Melinda: Á művészet Szent István korában, Kovács Éva: Iconismus casulae Sancti Stephani regis, Nováki Gyula: Várépítészet Magyarországon a X-XI. században, Dobszay László: A középkori magyar liturgia István kori elemei? Bogyay Tamás: Szent István és Szent Adalbert püspök, Pirigyi István: A bizánci szertartású kereszténység nelyzete Magyarországon Szent István korában, Kralovánszky Alán: Szent István király székesfehérvári sírjának és kultuszhelyének kérdése. Szántó Konrád: A Szent Jobb tisztelete a középkorban, Vízkelety András: Példaképalkotás és argumentáció a középkori Szent István prédikációkban, Klaniczay Gábor: Szent István legendái a középkorban, Török József: Szent István tisztelete a középkori magyarországi liturgiában, Ladányi Sándor: István alakja a protestáns kultúrában, Holl Béla: Szent István tiszte-
letének hagyománya egyházi énekeinkben, Lukácsy Sándor: Szent István király és a régi magyar >rédikációk, Kardos József: A Szent István-i álameszme és a szentkorona-tan, Gergely Jenő: Az 1938-as Szent István év, Glatz Ferenc: Szent István 1038-1938-1988.
f
Stróbel Árpád: Mozaikok Tata történetéből. Komárom Megyei Honismereti Kiskönyvtár. Szerk.: Virág Jenő.Tatabánya. 1989. 64 old. Három dolgozat: A tatai városháza építésének története a helyi sajtó tükrében, A Tatai és Tóvárosi Polgári Leányiskola Egyesület története, Tatai színészet 1897-ben (és a „Jászai-affér"). Szabó István: Faragó István szolnoki szabómester műhelye. A Szolnok megyei múzeumok közleményei 43. Kiadja a Damjanich Múzeum, Szolnok. 1988. 95 old. Szabó T. Attila: Nyelv és település. Válogatott tanulmányok, cikkek VII. Szabó T. Ádám előszavával. Európa. Bp., 1988. 556 old. A magyar helynévkutatás a XIX. században, Dés települése es lakossága, Dés helynevei, A kalotaszegi helynévanyag vízrajzi szókincse, Adatok Nagyenyed XVI-XX. századi helyneveinek ismertetéséhez, Szásznyíres település-, népiség-, népesedés- és helytörténeti viszonyai a XIIi-XX. században, Torockó és vidéke a XVIII-XIX. századi írásbeliség nyelvéből, A személynevek helyneveinkben. Szamel Tibor: A korrupció, a protekció és a többi... Kossuth. Bp., 1989. 160old. A szerző a mai társadalomban érvényesülő korrupciós jelenségek lényegét, működésének formáit vizsgálja. Szatmári Ilona: Négy évtized a Békében. A Gyomaendrődi Béke Tsz története. Kiadja a tsz. 1988. 101 old. Szász Béla: Minden kényszer nélkül. Extra Hungáriám. Európa. 1989. 304 old. A Rajk-per és a vele kapcsolatos jogtiprások krónikája. SZÁZADOK, 1988 1-2. A Magyar Történelmi Társulat folyóirata. Bp., 1988. 282 old. Kristó Gyula: A X. századi Erdély politikai történetéhez, Senga Toru: Béla királyfi bolgár, halicsi és osztrák hadjáratához, Székely György: Egy elfeledett rettegés: a második tatárjárás a magyar történeti hagyományokban és az egyetemes összefüggésekben, Engel Pál: Az ország újraegyesítése: I. Károly küzdelmei az oligarchiák ellen (1310-1323), Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején, Zimonyi István: Ligeti Lajos magyar őstörténet-koncepciója. Székelyhídi Ágoston: Debreceni napló Erdélyről. Csokonai. Debrecen, 1989. 139 old. A könyv az erdélyi menekültek helyzetét, nemzeti önismeretét és lelkiismereti kérdéseit mutatja be.
Szénási Éva: A Budaflax Csillaghegyi Szövőgyárának története: 1925-1985. Kiaaja a Vállalat, Budakalász. 1988. 153 old.
Történetek és leírások Nagycenk múltjából. Keszei Dénes gyűjtése. Kiadja a Községi Tanács, Nagycenk, 1988. 48 old.
Takács Tibor: Széchy Mária, a fekete rózsa. Kossuth. 1989. 340 old.
Az Újszegedi Szövőipari Vállalat 100 éve. Szerk.: Retgl Endre. Kiadja a Vállalat, Szeged. 1988. 59 old.
Tanulmányok Nyírbátor és a Báthori család történetéhez. Szerk.: Dám László, Folia historica et ethnographica I. Nyírbátor. 1 Takács Tibor: Széchy Mária, a fekete rózsa. Kossuth. 1989. 340 old. Tanulmányok Nyírbátor és a Báthori család történetéhez. Szerk.: Dám László, Folia historica et ethnographica I. Nyírbátor. 1986. 155 old. Libiszowska, Zofia: Báthori István helye és szerepe a lengyel történetírásban, Péter Katalin: Báthori István a fejedelmi hatalom megteremtője Erdélyben, Benda Kálmán: Báthori István tervei Magyarország egységének helyreállítására, Kahler Frigyes: Országegyesító törekvések a XVI-XVII. században, Búza jános: Pénzforgalom a Báthoriak korában, Bán Imre: A Báthoriak a régi magyar irodalomban, Csohány János: A reformáció elterjedése a Nyírségben, Takács Péter: Protestáns személyiségek a magyar történelemben, Entz Géza: Nyírbátor műemlékei, Jenei Károly: Nyírbátor mezőváros százéves harca a Károlyi családdal. A tanulmányokhoz lengyel nyelvű összefoglalók készültek.)
Í
Tavaszi hadjárat. Szerk.: Halasy-Nagy Statisztikai. 1989. 28 old.
Endre.
„A tekintetes megye közönségének alázatos szolgája..." Dokumentumok Deák Ferenc életéből. Irta, szerkesztette: Kiss Gábor és Molnár András. Megjelent a Zala Megyei Könyvtár kiadásában, Zalaegerszeg. 1989. 436 old. Tokaj Városkönyve. Közrebocsátja Csorba Csaba. Tokaj város tanácsának támogatásával kiadja a Kazinczy Ferenc Társaság és a Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltár, Miskolc. 1987. sz. n. Az 1610-ben írt kéziratos Városkönyv hasonmás kiadása. Tóth József: Urbanizáció az Alföldön. Területi és települési kutatások 3. Akadémiai, Bp. MTA RKK. Pécs. 1988.200 old. Tóth László: A 125 éves magyar aszfaltútépítés 1. Közreadja a Közlekedési Minisztérium Közúti Főosztálya, Bp. 1988. 72 old. Töredék. A somogyi bakák doni tragédiája. összeállította Papp Árpád és Szili Ferenc. Iskola ' és levéltár 29. Kiadja a Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár. 1988. 57 old.
Vas megyei levéltári füzetek 1. Az élet megindulása és az újjáépítés kezdetei Vas megyében 19451948. Szerk.: Kiss Mária. (Hely és évszám nélkül.) 173 old. Százhuszonöt korabeli dokumentum. 0 Vámbéry Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása. Holnap. Bp., 1989. 416 old. Verebélyi Kincső: Célra tarts! Festett lőtáblák Magyarországon. Corvina. Bp., 1988. 44 old. Veres Péter: Mit ér az ember, ha magyar? Püski. 1989.240 old. Az 1940-es évek elején megjelent könyvből kimaradt a 9. levél. Az új kiadás ezt is pótolja. Végh Katalin, K.: A Budapesti Történeti Múzeum első fél évszázada, 1887-1939. Pest-budai hírmondó 1. Kiadja a BTM, Bp. 1988. 109 old. Villányi Péter: Tündérmesék a zabari néphagyományban. Gömör néprajza XX. Szerk.: Újváry Zoltán és Zsúpos Zoltán. A KLTE Néprajzi Tanszékének kiadványa, Debrecen. 1989. 166 old. Virág Gábor: A topolyai középiskolák rövid története. A topolyai Petőfi brigád Középfokú Oktatás-Nevelési Központ kiadvanya, Backa Topola. 1988. 81 old. A bácskai település szakoktatásának száz esztendeje. Visy Zsolt: A római limes Magyarországon. Corvina. Bp., 1989. 142 old. Visszaemlékezések 1919-ról. Válogatta, szerkesztette, a bevezető tanulmányt írta es jegyzetekkel kiegészítette: Kende János és Sipos Péter. Gondolat. Bp., 1989. 303 old. Zinner Tibor: Adalékok a magyarországi koncepciós perekhez. História klub füzetek 3. Kiadja a Videoton József(!) Művelődési Ház és Könyvtár, Székesfehérvár. 1988. 55 old. Zinner Tibor: Az ébredők fénykora 1919-1923. Értekezések a történeti tudományok köréből. Akadémiai. Bd., 1989. 192 old. Az Ébredő Magyarok Egyesületének történetét dolgozta fel levéltári források, korabeli sajtótermékek felhasználásával.
Felhívás diáktársaságok (önképzőkörök) alakítására ,Mi a tudvágyat szakhoz nem kötők, Átpillantásat vágyjuk az egésznek." (Madách)
1988 szeptemberében Pápán, az Ösi Diákvárosok találkozóján részt vevő diákok elhatározták, hogy városaik (Debrecen, Esztergom, Kecskemét, Pápa, Pécs, Sárospatak, Sopron) középiskoláiban felújítják a régi, mintegy 150-200 éves múltra visszatekintő diáktársaságokat. Erre vonatkozólag már 1983-ban, az ö s i Diákvárosok első találkozóján Debrecenben elhangzott egy előadás és beszélgetés, amelyről a televízió felvételt készített. Ez sohasem került bemutatásra, mert a film tekintélyes része arról szólt, hogy a református gimnáziumban máris működik a régi hagyományokat újjáélesztő önképzőkör. Azóta már működik Pápán és Sopronban is, de ennél tovább nem jutott a javaslat, jeléül annak, hogv egy nagy múltú, életképes mozgalmat könnyebb egy rendelettel megszüntetni, mint újra megindítani, különösen egy felülről irányított, monolitikus, egyszervezetű diákéletben. Á pápai találkozó résztvevői azt is elhatározták, hogy felhívják minden középiskola ifjúságát: hozzájuk hasonlóan mindenütt alakítsanak ilyen diáktársaságot (önképzőkört). A hét város diákképviselői felkérték a Hazafias Népfront Országos Honismereti Bizottságát, hogy egyelőre (egy esetleges későbbi központ megalakulásáig) vállalja el a létrejövő diáktársaságok tájékoztató központjának a szerepét. A Honismereti Bizottságon kívül magáénak tekinti a diáktársaságok felújításának ügyét a H N F olvasómozgalma és a beszéd és magatartáskultúra bizottsága is. A három bizottság nevében nívjuk fel most tehát a középiskolák ifjúságát, az üggyel rokonszenvező tanárait a társaságok megalakítására, és a megalakulás hírének a Honismereti Bizottsághoz (Bp. 1360 Pf. 6. Belgrád rkp. 24.) való eljuttatására. Ha valahol már korábban létrejött és működik a régi önképzőkörökhöz hasonló diákkör vagy diáktársaság, kérünk arról is tájékoztatást, hogy vállalt feladatunknak megfelelően a tájékoztató központ szerepét betölthessük. Meg vagyunk róla győződve, hogy nagy munkára serkentő ereje lenne annak, ha a korszerű mai diákművelődés, a tudományos vagy közírói, szépírói és költői pálya első lépéseit ilyen, nagy hagyományra támaszkodó, arra hivatkozni tudó műhelyekben tehetné meg a mai ifjúság is, éppúgy mint az 1948-i betiltás előtt. A fentebb említett városok közül ötben már a felvilágosodás korában és a reformkorban működött ilyen társaság, amelyekből szellemi és közéletünknek számos kiválósága indult útjára. Erre a régi hagyományra hivatkozva ajánljuk a reformkori diáktársaság vagy képzotársaság elnevezést. („Édes örömmel függök serdülő képző társaságunk növekedésén - írta Petőfi-; és az valóban növekszik.") A társaságok múltjához tartozónak tekintjük azonban későbbi folytatóinak, az átfogóbb érdeklődésű, nemcsak a versírást elősegítő önképzőkörök nek a tevékenységét is. A most megalakuló, megújított társaságok tehát - az alapító tagok kívánsága szerint - ezeket az elnevezéseket használhatnák, eléjük helyezve egy-egy olyan kiemelkedő egykori társasági tag nevét, (például Kis János, Szemere Bertalan, Kriza János, Petőfi Sándor, Jókai Mór stb.), aki példaképe lehet a mai diákoknak. Egy iskola diáktársaságának a megalakulásához mindösze 20-25 vállalkozó kedvű, művelődni és írogatni vágyó diák és egy általuk felkért tanárelnök szükségeltetik (mint 1832-ben a sárospataki diákok írták jegyzőkönyvükbe: „a jó rend fenntartására"). A tagság önkéntes, beléphet mindenki, aki az adott iskolának beiratkozott diákjai közé tartozik (esetleg: tartozott. Ezek lehetnének - mint valaha régen - a „tiszteleti" tagok.) A jelentkező új (megújított) diáktársaságoknak elküldi majd az Országos Honismereti Bizottság a kétszáz éves mozgalom történetére vonatkozó legfőbb tudnivalókat és nézeteinket arról, hogy mi lehet ma a korszerű feladata ezeknek a társaságoknak, amelyek a múlt században és azóta is a demokratikus gondolkodás és a széles körű magyar művelődés legfontosabb ifjúsági fórumai voltak. Szeretnénk elérni, hogy 1990-re, a Soproni Magyar Társaság (az első, megszakítás nélkül 1948-ig fennálló, azóta már újjáalakult „önképzőkör" alapításának 200. évfordulójára minden középiskolában megalakulnának; 1991-re pedig, a Pápai Képzőtársaság alapításának 150. évfordulójára kivirágoznának a régi, de mégis új és korszerű diáktársaságok, képzőtársaságok, önképzőkörök. Budapest, 1989. június A Hazafias Népfront Országos Honismereti Bizottsága
1989/6
HONISMERET A HAZAFIAS NÉPFRONT FOLYÓIRATA
HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Agrárnépesség, agrártársadalom Magyarországon a Mária Terézia-kori úrbérrendezés és 1945 között. Szerk.: Kávássy Sándor. Kiadja a Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Nyíregyháza, 1987. 431 old. Albert Gábor: A népek barátságáról. A Népművészeti Baráti Kör füzetei Szerk.: Adorján Józsefné, Görög Imre, Halász Péter, Zika Klára. Bp., 1989. 19 old. A Népművészeti Baráti Kör Népek barátsága című rendezvényén elhangzott bevezető szövege. Angyalföld munkásmozgalmának története. 1867-1958. Szerk.: Petrák Katalin. Kiadja az MSZMP XIII. Kerületi Bizottsága. Népszava, Bp., 1989. 268 old. Balassa Iván: A határainkon túli magyarok néprajza. Gondolat. Bp., 1989. 400 old. A szomszédos országokban élő magyarság története és népi műveltsége. Balassa Iván: A magyar falvak temetői. Corvina. Bp., 1988. 170 oldal. A temető és a település, A temető és a társadalom, A sír és a behantolás, A sírjelek története, A magyar sírjelek az utóbbi évszázadban, Jelek, díszek a temetőben, A sírjelek feliratai, A temetők gondozása és növényvilága, A temetői szokások es hiedelmek, A magyar paraszttemetók általános jellemzése. Balogh János: Adalékok a Munkásőrség Tolna Megyei Parancsnoksága történetéhez. Szekszárd, 1989. 342 old. Balogh Miklós: A párt (MSZMP) hét évtizede Zalában, 1918-1988. Kiadja a Zala Megyei Lapkiadó Vállalat. Zalaegerszeg, 1988. 40 old. BARANYA Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 1988. 1-2. Kiadja Baranya Megyei Levéltár. Pécs, 127 old.
Maráz Borbála: A Mecsek-vidék népei és törzsei a római hódítás előtti évszázadokban, Tóth Endre: Sopianae: római város és temető, Ódor Imre: Baranya vármegye címerpecsétjeinek évszázados viszontagságai, Mészáros Balázs-Tóth Péter: Baranya 18. század eleji leírása Bonbardi „Topographiájában", Sonkoly Károly: A pécsi Jeszenszky-ház, Majdán János: Gazdasági Kapcsolatok a Dráva mentén (1868-1918), Bariska István: A török alóli felszabadulás a történeti irodalomban, Márfi Attila: A honismereti mozgalom jelene Baranyában, Horváth Eszter: Évfordulók, hírek, események. Baranyai Művelődés 1988/3. Kiadja a Baranya Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya. Pécs, 92 old. Szent István tiszteletére Pécsváradon rendezett tudományos ülés anyaga (1988. augusztus 20.) Pozsgay Imre, Györjfy György, Ormos Mária köszöntői, Katus László: A keresztény Európa Szent István korában, Székely György: Három szláv államalapítás tipológiai és történeti kérdései, Tímár György: Szent István és a Pécsi Püspökség, Tóth István: Megjegyzések a Szent István egyhazának védőszentjeihez, Bán Péter: Szent István és Árpádházi Szent Erzsébet kultusza Portugáliában, Kozák Károly: Szent István és Pécsvárad (Szálláshely, Udvarhely, Udvarház, Kápona, Kolostor),Frank Gábor: A Szent István-kép változásai századunk történelemoktatásában, Hartmenn Mária: A kereszténység felvételének és Szent István korának ábrázolása az NSZK-ban jelenleg használatos történelmi tankönyvekben, Kárpáti Gábor: Pécs Szent István korában, dr. Szita László: Zárszó. Batthány Kázmér emlékére. Kiadja a Vár- és Múzeumbarát Kör és a HNF Városi Biztonsága Siklós, 1987. 81 old. Az 1987. június 4-6-án rendezett ünnepség előadásai: Brandstätter György: A Batthyány Kázmér Emlékbizottság, Dr. Szabad György: Batthány Kázmér és Magyarország gazdaságpoli
tikai önrendelkezésének ügye, Dr. Urbán Aladár: Batthány Kázmér 1848/49-ben és az emigrációban, Dr. Füzes Miklós: Batthyány Kázmér közéletiségének fejlődése, Kozma Sándor: Megemlékezés Batthány Kázmér szobránál, Horváth Alajos: utcanévtábla-avató beszéde, Perics Péter Batthyány Kázmér emlékkiállítás megnyitó beszéde, Horváth Lajos megnyitója Battrlyány Kázmér ravatalánál, Péter János búcsúztatója a ravatalnál, Szarka Árpád köszöntője. Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Mikrotörténelem. Magvető Bp., 1989. 232 old. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Beiträge zur Volkskunde der fuldischen Gemeinde Mutsching. (Tanulmányok a fuldai telepítésű Mucsi község néprajzától.) Szerk.: Manherz Károly. Ungarndeutsche Studien, 5. Tankönyvkiadó Vállalat, 1989. 241 old. Belovácz József: A mezővárostól a városig. Jegyzetek: Bertalan Béla. Kiadja a Városi Tanács. Tab, 1989. 47 old. Bencze Géza-Sudár Kornélia: A Hatvani Cukorgyár története, 1889-1987. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya és a Mátravidéki Cukorgyárak. Hatvan, 1989. 224 old. Benke György: Vizsoly, református templom, Károli Biblia Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 327. Bp., 1989. 16 old. Bethlen Béla: Észak-Erdély kormánybiztosa voltam. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Romsics Ignác. Zrínyi Bp., 310 Békefi József: Bakony Művek 50 éve. Veszprém, 1988. 212 old. Békési Élet, 1989/3. Kiadja a Békés Megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és a TIT Békés megyei szervezete. Békéscsaba, 1989.289-435 old. A tartalomból: Faragó József: Arany János gyermekmondókái - másfél évszázad múltán, Cs. Szabó Lajos: Képviselő-választás és Móricz Zsigmond Szeghalmon a harmincas években (Bev.: Miklya Jenő), Csapó Márta: Iratok a Tevan Nyomda államosításának történetéhez, Krupa András: A lidérccsirke (zmok) hiedelemképzete napjainkban a délkelet-alföldi szlovákok körében és az ősi településein, Csorba Csaba: „Vár állott, most kőhalom..." Regélő várak: Arad, Sólymos, Világos, Kocsis Aranka: A csehszlovákiai magyarság jogairól, anyanyelvének használatáról és tudományos életéről, Velkey Gábor: Új városok Békés megyében, Horváth Ernő-Szatmári Imre: A gyula-fövenyesi és a gyula-györkei középkori temetők a szerves maradványa, Féja Géza: A szektákról, Takács Béla: A vésztői harang. A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. Tanulmányok és forrásközlemények. Szerk.:
Szénánszky Júlia, G. : A korai szakáiháti kultúra Battonyán, Sterbetz István: A vadlúdvonulás ökológiai adottságai Békés megyében, Domonkos Tamás: A Békéscsaba környékén gyűjtött Chondrula tridens héjmorfológiai vizsgálata, Csobai Lászlóné: Egy román nyelvű kéziratos katonakönyv az első világháború idejéből, Hentz Lajos: Egy mezőberényi szűcsmester feljegyzései és rajzai, 1833-1834, Bánkúti Imre: A Körös-Marosköz a Rákóczi-szabadságharc idején, Szkolka András: Orosháza topográfiai leírása, 1815, Kósa László: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhez és történeti néprajzához, 1801-1850, Bencsik János: Kunágota kertésztelep paraszti társadalma, 1844-1871, Czeglédi Imre: A Lieb és a ReökRöck család törtenete: Munkácsy Mihály családjának történetéhez, Szabó Ferenc: A békéscsabai szegényparasztság önkormányzati és érdekvédelmi küzdelmei 1860-1868 között, Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei, az októberi forradalomtól (1918) a románok kivonulásáig, Hévvízi Sándor: A Békés megyei termelőszövetkezetek nevei, 1948-1984. Bíró József: Erdély művészete. Lyka Károly előszavával. Dovon, Bp., 1989. 304 old. Az 194l-es kiadás hasonmása. Bíró László: Egyházasrádóc krónikája. Falutörténet. Kiadja a Községi Közös Tanács és az Új Élet Mgtsz. Egyházasrádóc, 1988. 219 old. Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története. Püski, Bp., 1989. 136 old. Bodnár Lóránt: Védőnői krónika. Historica medica. Kiadja a Szabolcs-Szatmár megyei Jósa Kórház-Rendelőintézet. Nyíregyháza, 1989. 65 old. Bogdán István: Kézművesek mestersége. Gondolat, Bp., 1989. 128 old. A szerző ismerteti a magyarországi céhek történetét. Bokros Albert: 40 év piros-feketében: Hajrá OBSK. Kiadja az Oroszlányi Bányász SK. Mercurius. Bp., 1989. 147 old. Bossányi Katalin: Szólampróba. Beszélgetések az alternatív mozgalmakról. Láng, cop. Bp., 1989. 319 old. A budapesti német főkonzulátus jelenti. Az 1918—1919-es forradalmak és az ellenforradalom a német diplomáciai iratok tükrében. Szerkesztette, a bevezetőt írta és fordította: Tokody Gyula. Kossuth. Bp., 1989. 222 old. A Budapest Sport Egyesület hetvenöt éve, 1913— 1988. Kiadja az egyesület. Bp., 1988. 144 old. Budapest története képekben. 1493-1980. Képkatalógus 3/2. Főszerkesztő: Berza László. Kiadja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Bp., 1989. 150 old.
A sorozat 3/2 füzetét Gódér Pálné szerkesztette. Az oktatási épületek, kollégiumok, nevelőotthonok és intézetek életét ábrázoló képek leírását találjuk ebben a kötetben. Bugár-Mészáros Károly: Békéscsaba, evangélikus nagytemplom. Tájak, korok, múzeumok, 333. Bp., 1989. 16 old. Caldebo Dezső: 40 éves a Mélyépítő Vállalat. Co-Nexus. Bp., 1989. 100 old. Csapó Mária: Tolna megye a reformkori politikai küzdelmekben. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 11. Akadémiai, Bp., 1989. 192 old. Csiki László: A keszthelyi agrárfelsőoktatás története. Kiadja az ATEK, Keszthely. 1989. 82 old. Csongrád. Szerk.: Török József. Településvázlatok, 1. Kiadja a megyei tanács Művelődési Központja, Szeged, 1989. 231 old. Váry GeUért: Emléklapok Csongrád múltjából, 1904, Kiss István: Csongrád megye városi közigazgatása, Katona Imre: Csongrád város bibliográfiája (újságok, folyóiratok), Visy Erzsébet: Csongrád város területi-társadalmi szerkezetének vizsgalata, Vankó Ildikó F.: Csongrád elmozduló képben. Csonka Sándor: Kőbánya közúti közlekedésének története. Kiadja a X. Kerületi Tanács. Bp., 1987. 80 old. Csupor István: A fényképkészítés alkalmai és szokásai Cinkotán. Szerk.: Voigt Vilmos. Folklór, folklorisztika és ethnológia, 1987/1. ELTE Bölcsészettudományi Kar folklór tanszék. Bp., 1987. 82 old. Debreceni Szemle. Az MSZMP Városi Bizottságának társadalompolitikai kiadványa. Debrecen, 1989/1. 154 old. A tartalomból: Gergely István: Betegnek lenni Debrecenben, Dombrovszky Ádám: Egészségügy alulnézetből - Beszélgetés három körzeti orvossal, Mazsu János: Debrecen urbanizációja a századforduló évtizedeiben, Szűcs Ernő: Az István-malom várostörténeti jelentősége, Bényei Miklós: A Csokonai Kiadó első esztendeje. Dezsényi András Henrik: Az Esztergomi Ferences Templom története. Kiadja a Ferences Templom. Esztergom, 1987. 16 old. Dénes Iván Zoltán: Közüggyé tett kiváltságőrzés. A magyar konzervatívok szerepe és értékvilága az 1840-es években. Akadémiai. Bp., 1989. 194 old. Dlutusz Imre: Vízlépcsőd. Novum. Szeged, 169 old. A szerző igyekszik tárgyilagos képet adni a vízlépcső építése körüli vitákban részt vevő személyek munkájáról, véleményéről, s tisztázni az erőmű építése körüli zűrzavart.
Egy bükkszéki palóc asszony népdalai. Szerk.: Fíera Istvánné. Országos Közművelődési Központ. Bp., 1987.175 old. Elmozdulás. írások és képek az 1985-ös Veszprém megyei földrengésről. Szerk.: Halász Béla. Fotó: Viaa András, Léber Károly. Kiadja az Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Veszprém, 1988. 239 old. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára 1-2 kötet. Szerk.: Csutak Vilmos. Castor és Pollux Kisszövetkezet Bp., 1989. 784 old. (Az 1929-es kolozsvári kiadás reprintje). 1. Csutak Vilmos: A Székely Nemzeti Múzeum alapítása és gyűjteményeinek ötvenéves fejlődése, Kós Károly: A Székely Nemzeti Múzeum építése, Tzigara-Samurcas, Al.: Contributie la Istoricul Muzeului Secuesc - Adatok a Székely Nemzeti Múzeum történetéhez, Balogh István: Az ősi vagyon jogi védelme a régi székelyeknél, Barabás Samu: Két hamis oklevél, Bogáts Dénes: Háromszéki helynevek, Boros Fortunát: Ferencesrendiek a Székelyföldön, Csűry Bálint: A Székely Nemzeti Múzeum régi kézirataiból, Domokos Pál Péter: A csíki énekeskönyvek, Elekes Andor: Szemelvények a székelyek sajátlagos jogtörténetéből, Erőss József: Háromszék telepedési története, Gyalui Farkas: A magyar színészet székely nagyjai, György Lajos: Anarád Sámuel elmés és mulatságos anekdotái. Gulyás Károly: Gr. Teleki Sámuel marosvásárhelyi könyvtáralapítása, Kodály Zoltán: Ötfokú hangsor a magyar népzenében, Kristóf György: Az első vidéki (székely) magyar hírlap és irodalmi melléklapja, Sándor József: Báró Orbán Balázs élete és működése, Sebestyén Gyula: Miként bizonyosodott be a székely rovásírás.hitelessége?, Adrie\escu /.. Az archeológiai tanulmányok fejlődése Romániában az utolso évtizedekben, Roska Márton: A Székelyföld őskora, Schroller, Hermann: A háromszéki festett keramika, Childe, Vere Gordon: Erősd és Dimini. 2. Fettich Nándor: Az aldobolyi kard koráról, Buday Árpád: A Székelyföld római régészeti feladatai, Keöpeczi Sebestyén József: A K ö z é p k o r i nyugati műveltség legkeletibb határai, Divald Kornél: Székely szárnyas oltárok, Viski Károly: A székely népművészetről, Haáz Ferenc Rezső: Egy székely falu öltözete, Roediger Lajos: A Székely Nemzeti Múzeumban őrzött székely eredetű varrottasokról, Huszka József: Székely kapuk meséje, Balogh Ernő: Tulipán ornamentikánk eredete, Cs. Sebestyén Károly: A székely sütőkemence keletkezése, Hoffmann Edit: Barabás Miklós, Gödri Ferenc: Gyárfás Jenő festményei a Székely Nemzeti Múzeumban, Lyka Károly: Gyárfás Jenő, Keöpeczi Sebestyén József: Márkosfalvi Barabás Miklós, Szádeczky Kardos Gyula: A Székelyföld képződése, Bányai János: Hargita vulkánikus kőzeteinek elterjedése, Bányai János: Adatok a hargitai ásványvizek geológiájához, Gaál István: A székely székek ősföldjének állati és növényi élete, Gaál István: A h á r o m s z é k i ősmedve, Tulogdy János: A Székelyföld földrajza, Moesz Gusztáv: Gombák a Székelyföldről, Moesz Gusztáv: Gubacsok a Székelyföldről, Nyárády Erasmus Gyula: A vizek és a vízben bővelkedő talajok
növényzetéről a Hargitában, Méhely Lajos: Székelyföldi bolyongásaim, Bitay Árpád: Újabb szempontok és adatok a román nyelv magyar elemeinek Kutatásához, Csutak Vilmos: Bujdosó kurucok a Moldvában és a Havasalföldön 1707-171 l-ben, Siculus: A székelyek eredetéhez, Koós Károly: A székely ház, Sólymossy Sándor: A székely népballadákról, Szenterzsébeti Szakáts Péter: A Székelyföld ipara, Csutak Vilmos: A székely nép és a Székelyföld bibliográfiája, A székely nyelvjárások bibliográfiájához, Bitay Árpád: Székelyek a román irodalomban, Szőcs Lajos: A székely kérdés és a székely történet irodalma, Kovács István: A Székelyföldre vonatkozó régészeti irodalom rövid vázlata, Kovács István: A Székelyföldre vonatkozó néprajzi irodalom rövid ismertetése, Varga Nándor Lajos: Székely képzőművészek és a rájuk vonatkozó irodalom, Bányai János: A Székelyföldre vonatkozó geológiai irodalom, Tulogdy János: A Székelyföld földrajzi irodalma, Moesz Gusztáv: A Székelyföld gombaflóráiára vonatkozó irodalom, Moesz Vilmos: A Székelyföld moszatflórájára vonatkozó irodalom, Gyelnik Vilmos: A Székelyföld zuzmóflórájára vonatkozó irodalom, Szepesfalvi János: A Székelyföld moháira vonatkozó irodalom, Nyárády E. Gyula: Székelyföld phanerogam (virágos) növényeinek irodalma, Gelei József: A Székelyföld állattani irodalma, Schenk Jakab: A madarak irodalma.
Az ezeréves Magyarország és a millenniumi kiállítás. Magyarorszag legszebb tájainak, városainak és műkincseinek, valamint a kiállítás nevezetességeinek fényképgyűjteménye. Szerk: Piványi Emo és mások. TékaTBp. 1989. 270 old. Az 1986-ban Budapesten megjelent mű reprientje.
Endrei Walter:Patyolat és posztó. Mikrotörténelem. Magvető. Bp. 1989.146 old. A ruházati alapanyagok magyarországi története.
1956. a sajtó tükrében: 1956. október 22-november 5. összeállította és szerkesztette: Izsák Lajos, Szabó József. Kossuth Bp. 1989. 415 old.
Erdélyi református templomok és tornyok. írta, rajzolta és metszette Debreczeni László. Polygon Könyvkiadó. Bp. 1989. 18 old. és 50 kép. Az Erdélyi Református Egyházkerület Iratterjesztése által 1929-ben, Kolozsvárott kiadott mű reprintje, amely a most induló TRANSYLVANlAI KÉPESKÖNYVEK című sorozatban jelent meg, Bálint István János és Szabó T. Ádám szerkesztésében. Erdős Kamill cigány tanulmányai. Szerk .Vekerdi József. Kiadja a Békés Megyei Tanács és Erkel Ferenc Múzeum. Békéscsaba-Gyula 1989. 265 old. Vekerdi József: Erdős Kamill szerepe a hazai és külföldi cigánykutatásban. Erdős Kamill: Adatok a Nógrád megyei „Kárpáti" magyar cigány varázsláshoz, Terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás a magyarországi cigányságnál. Cigánytemetés,A magyarországi cigányság, a Békés megyei cigányok, cigánydialektusok Magyarországon, Cigány lókereskedők Magyarorszagon,A magyarországi cigányok táncai, Cigánytörvényszék, Cigánykutatok, Fémműves cigányok, A magyarországi cigánykérdés, A ma élo magyar cigány nyelv, Csendőrök a cigányokról,Első találkozás a Békés megyei „másári" cigányokkal, Néhány magyarorszagi „oláh" cigány jellegzetesség, A cigánytancról, Gondolatok a cigányproblémákról 1960-ban, Jelentés Erdős Kamill gyűjtőmunkájáról, 1961. május 10—20-ig, Beszámoló Erdős Kamill néprajzi-tárgy vásárlási gyűjtőútjairól.
1942. augusztus 20. 5 óra 7 perc. Horthy István repülőfőhadnagy és kora eltérő megközelítésben. Összeállította: Bujtás László, szerk: Kajtár Nikolett. Média. Bp. 1989. 470 old. 1956. Az Egyesült Nemzetek Szervezete különbizottságának jelentése Hunnia. Bp. 1989. 229 old. A különbizottság jelentése összefoglalja a felkelés történetét, közli ennek szovjet és magyarországi hivatalos változatát, ismerteti az első és a második szovjet fegyveres beavatkozás politikai hátterét, tudósít a munkástanácsok tevékenységéről, az emberi jogok helyzetéről, végül részletezi a megtorlás eseményeit s a felkelés leverését követő deportálásokat. 1956. sajtója: Tudósítások. Bp., 1989. 396. old. Nagy Ernő: 1956.: A forradalom sajtója című, Franciaországban megjelent, 1956.: október 23. és november 4. közötti újságokat tartalmazó gyűjteményének hasonmás kiaaasa.
Építészet az Alföldön 1-2. Szerk: Nóvák László, Selmeczi László. Acta Musei de János Arany nominati 6. Nagykőrös, 1989. 299 és 281 old. 1. Madaras László: Az avar ház, Cseh János: Az avarok építkezése Szolnok-Zagyvaparton, Módy György: Árpád-kori falusi templomépítészet Hajdú-Biharban, Balanyi Béla: Nagykőrös középkori falvai és építményei, Vályi Katalin: XIVXV. századi falusi építmények Szer mezőváros területéről, Pálóczi Horváth András: Külső kemencés lakóházak a középkori Szentkirályon, Selmeczi László: Építménytípusok a Nagykunság és a Jászság középkori településein, Balassa M. Iván: Az Alföld lakóháztörténeti fejlődése, Dám László: Adatok az Alföld népi építészetének morfológiai vizsgálatához, Sztrinkó István: Kör alaprajzú épületek az Alföldön, Pál István: Északkelet-Magyarország építészeti sajátosságai és változásai, a földművelő gazdálkodás építményei és az éghajlati tényezők közötti összefüggése Kárpát medencében, Gunda Béla: Az épületek átköltöztetése Kárpát-Európában, Juhász Antal: Adatok a XVIII-XlX. századi alföldi ház kéményéhez és konyhai tüzelőberendezéséhez, Sajbán Tibor: Kívülfűtős kemencék a Nagyalföldön, Lukács László: Tűzhelyek a kelet-dunántúli házakban, Balázs György: Élőerővel működő malmok az Alföldön a XVni-XIX. században, Farkas István: Szélmalmok a Kiskunságon. 2. Szabó László: Település, építkezés, esztétikum az Alföld építkezéseben, Bellon Tibor: Építészeti rendszabályok a XVIII-XIX. században az
Alföldön, Zentai Tünde: A hatósági előírások és a faépítkezés hanyatlása, Dankó Imre: Lakóház és árucsere, Rácz István: A debreceni polgárok lakóházai a kései feudalizmus idején, Varga Gyula: A falusi lakóházak stílusváltozásai Hajdú-Bihar megyében, Csilléry Klára, K.: Az alföldi lakáskultúra változásai, tények és problémák, Szenti Tibor: A vásárhelyi lakóház eszközkészletének változásai, Benda Gyula: A lakásfelszereltség változásai Keszthelyen, 1790-1848, Szalai András: Népies törekvés a két világháború közti magyar építészetben, Szabó István: Parasztpolgári építészet a városképben, Kresz Mária: Mezőcsát környéke népi építészete, Schéry Gábor: Az építészet és a társadalom összefüggése napjainkban, 5. Hegedűs László: Hagyomány és korszerűség az Alföld építészetében, Nóvák László: Építészeti hagyományok, korszerű építészet, Szabó László: Építészeti örökségünk nyomában az Alföldön, Darkó Jenő: Ingó műemlékek védelme Magyarországon. Fallenbüchl Zoltán: Mária Terézia magyar hivatalnokai. Történelmi statisztikai füzetek, 10. KSH. Bp., 1989. 156 old.
Szovjetunióban, A magyar hadba lépés történetéhez, Német tanúvallomás a 2. magyar hadsereg doni történetéhez, Hogyan vélekedett Hitler a magyarokról? Horthy, Hitler és az 1944-es Magyarország, A pannóniai helytartó: Edmund Veesenmaver, Ember az embertelenségben: a svájci konzul életeket mentő munkája, Beszélgetés Álfred Trenkkel, Budapest volt Gestapo-fonökével, Weichs vezértábornagy 1944-es naplója Magyarország megszállásáról, Svájci diplomáciai jelentések az 1944-es Magyarországról, A moszkvai magyar bizottság akciói, Budapest ostroma, Látogatas Kari Pfeffer-Wildenbrucn SS-tábornoknál, a „Budapesti Erőd" parancsnokánál, A Szálasi-kormány Ausztriában: Összeomlás és kapituláció. Görgey contra Kossuth: Sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Pusztaszeri László. Helikon. Bp., 1989.96 old. Gutái István: Mocsai mozaik. FejezetekMocsa község régebbi és újabb kori történetéből, 12091989. Kiadja a Búzakalász Mgtsz. Mocsa, 1989. 191 old.
Fazekas János - Zsiga Tibor: Munkásmozgalmi emlékhelyek Vas megyében. Kiadja a Szombathelyi BM Rendőrtiszthelyettes-képző Iskola. Szombathely, 1988. 196 old.
Harminc éves a veszprémi Liszt Ferenc Kórus. Kiadja a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa. Veszprém, 1989. 24 old.
Forrai Ibolya: Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél. Múzsák. Bp., 1989. 218 old.
Hat évtized a szekszárdi Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola és az Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskolában: 1929-1989. Szerk. Bödök Bertalan, Antal Emilia. Kiadja az iskola. Szekszárd, 1989. 216 old.
Gasparikova, Viera: A népi próza a múltban és napjainkban. Folklór és etnográfia, 45. KLTE. Debrecen, 1988. 197 old. Gállos Ferenc - Gállos Orsolya: Fejezetek Pécsvárad történetéből. Dunántúli dolgozatok történettudományi sorozat, 2. Baranya megyei Múzeumok Igazgatósága. Pécs, 1988. 124 old. Gállos Orsolya: Pécsváradi műemlékek. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 330. Bp., 1989. 16 old. Gergely András: Áruló, vagy áldozat? István, az utolsó magyar nádor rejtélye. Labirintus. Helikon. Bp., 1989. 151 old. Gergely Anna - Farkas Zoltán: Székesfehérvár 1919-ben. István király Múzeum közleményei, D. sorozat, 188. Székesfehérvár, 1989. 20 old. Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története, 1910-1948. Göncöl. Bp., 1989. 396 old. Goór Zoltán: Tornyiszentmiklós (Zala megye) története. Közr: Kulcsár József és Tóth Sándor. Kiadja a Zala Megyei Levéltár. Zalaegerszeg, 1989. 123 old. Gosztonyi Péter: Légiveszély, Budapest Szerk: Végh Oszkár. Népszava, Bp., 1989. 203 old. Magyar katonapolitika a II. világháború első szakaszában, Magyar antifasiszta mozgalom a
A havasi sátoros. Dávid Gyula meséi. Gyűjtötte, a bevezetőt és jegyzeteket írta Nagy Olga. Ciganisztikai tanulmanyok 6. MTA Néprajzi Kutató Csoport. Bp., 1988. 293 old. Hegedűs Gyula: Pincehely nagyközség története és népszokásai. Kiadja a Vörösmarty Mgtsz. Pincehely. 1988.244 old. A helyi cselekvés. Szerk: Köles Sándor és Varga Csaba, lak-füzetek. Magvető, Bp. 1988. 292 okf Márkus István: Paraszti önkormányzat a magyar rendi társadalomban és a kapitalizmus kiépülésé idején, Kemény Bertalan: A területi autonómia elemi egységeinek történeti modellje: a tizedesi intézmény, Gombár Csaba: Ha érdekeinket ki akarjuk fejezni, Hankiss Elemér: Pongyola a társadalom? Szilágyi Ákos: Ember és autonómia, Kamarás István: Meddig tart a kényszerpályarabság? Sz. Tóth János: Helyi kultúra - helyi társadalom, Sík lay István: Vállalkozó községek, Gulácsi Gábor-Juhász Pál: Településfejlődés, decentralizálás és községgazdálkodás, Andor Mihály: Az iskolák visszatelepítésének esélyei, Nyilas György: Falukutató táborok ma, Makovecz Imre: Á szerves építészet, Brunda Gusztáv: Miféle játék ez? Köles Sándor-Kemény Bertalan: „Itt és mást", Varga Csaba: Falukísérletek, helyi autonómiák. A helyi társadalmak szerveződése egy alföldi településegyüttesben. Összeállította és szerkesz-
tette: Böhm Antal és Pál László. Kiadja az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. Bp., 1988.277 old. Czagányi László: A helyi társadalmak struktúráinak történelmi fejlődese a Dabas környéki településegyüttesben, Forray R. Katalin: Iskolázási magatartások a dabasi és nagykátai térségben, Pál László: Természet, környezet a dabasi körzet településein, Bodó Ágnes és mások: Egészségegészségügy Dabas és körzete településeiben.
Kanyar József: A remény esztendei. A Nemzeti Parasztpárt a Dél-Dunántúlon. Pannónia Könyvek. Pécs 1989. 157 old. Előszó, Pesti esztendők, A pécsi évek, A pécsi parasztnépfőiskola, Munkán a Batsányi Társaságban és a Sorsunknál, A badacsonyi írótalálkozó, A szarkavári és a balatonbogiári népfőiskola, Munkám a Berzsenyi Társaságban és Somogy megye könyvtárában, A Somogy megyei Népi Együttes megalakítása, Utószó.
Herner János: Bornemissza Anna megbűvöltetése. Boszorkányok Erdély politikai küzdelmeiben, 1678-1688. Adattár a XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 21. Kiadja az MTA Könyvtára és a JATE. Bp.,-Szeged. 1988. 374 old.
Kapuvári Varga Tibor Általános Iskola 300 éve. Összeállította: Búza Béla. Kiadja az iskola. Kapuvár 1989. 95 old.
Hidy Péter: Élni Kaposváron. Várostársadalmak. Vita. Bp., 1989. 186 old. Homoród Bálint: Kétség és remény közt. Erdélyről - sokadszorra. Szerzői kiadás. Bp., 1989. 112 old. Szerteágazó kisebb-nagyobb írások, „a közvetlen politikai aktualitásokon túl (menekültügy, kisebbségvédelem, román-magyar viszony) tálalhatók benne erdélyi művelődéstörténettel, az iskolák, könyvtárak és műemlékek jelen helyzetével foglalkozó írások, vezércikkek, pamfletek és glosszák mellett tanulmányok, interjúk, útirajzok s — a függelékben - még néhány fontos nemzetközi doli.umentum első magyar nyelvű fordítása is". Horváth Lajos: Kerepestartcsa története. Kiadja a Nagyközségi Tanács. 1988. 363 old. Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei, 1918-1919. Pest megyei Levéltári Füzetek, 15. 1989. 346 old. Huszonöt éves a Hegyhát-Kemenesaljai Vízrendezési társulat: 1964-1989. Szerk.: Gombási István. Kiadja a Társulat. Celldömölk. 1989. 72 old.
Karlovits Kristóf-Kiss Endre-Padányi Ágnes: Kerékpáros útikalauz magyarországi kerékpárutakkal. Térkép: Pilát Judit. IPV. Bp., 1989. 92 old. A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai, 1. (1711-1820) Közreadja: Benda Gyula: Fontes Musei Ethnographiae, 1. Néprajzi Múzeum, Bp., 1988. 401 old. Kétszáz éves Pécsett az állami zeneoktatás, 1788-1988. Szerk.: Dobos László. Kiadja a Pécs Megyei Város Tanácsa V. B. művelődési osztálya. 1988. 128 old. Kiss F. László: Nemesvid befejezetlen krónikája. 1. Kiadja a Városi Tanács, Marcali. 1988. 95 old. Kissné Mikes Éva: Mezőtúri temetkezési szokások. Mezőtúri helytörténeti füzetek, 9. Kiadja a Városi Tanács, Mezőtúr, 1987. 224 old. Kiss Péter: Őket idézik az egri utcanevek. Kiadja a Városi Tanács, Eger. 1988. 216 old.
Kadosa Kiss Árpád: Viszontlátásra, hadnagy úr. Népszava. Bp. 1989. 225 old. Á szerző magyar-történelem szakos tanár, aki tartalékos híradostisztként megjárta az orosz hadifogságot.
Kiútkeresés, 1943. Szerk.: L. Nagy Zsuzsa, Burucs Kornélia. Kiadja az MTA Történettudományi Intézete. Kossuth. Bp., 1989. 165 old. Juhász Gyula: Külpolitikai koncepciók Magyarországon 1943-ban, Vitányi Iván: Kiútkeresés 1943-ban és 1988-ban, Nagy Zsuzsanna, L.: A Demokratikus Polgári Szövetség és programja, Vida István: A Független Kisgazdapárt a háború utáni kibontakozásról, Pintér István: A két munkáspárt kiútkeresése, Sipos Péter: A magyar kibontakozás útjai a második világháború idején angolszász szemmel, Czine Mihály: Népi írók az új Magyarországról, Gergely Jenő: A klérus, a legitimisták a kibontakozásról, Huszár Tibor: Erdei Ferenc és Bibó István vitájáról, Bajcsy-Zsilinszky programtervezete 1943-ból, Tóth Pál Péter: Kovács Imre és a magyarparasztság jövője, Merétey Sándor: A Soli Deo Glória.
Kallós Zoltán-Martin György: Tegnap a Gyímesben jártam. Gyimesvölgyi lírai dalok. Szerkesztette, a jegyzeteket és a mutatókat készítette: Domokos Mária. Bevezető tanulmány: Kósa László. Európa. Bp., 1989. 489 old.
A Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium Évkönyve, 1988/89. Szerk.: Truglyné Gergely Katalin. Grafika: Dobis Márta. Komaárno. 1989. 93 old.
Huszonöt éves a Jókai utcai Általános Iskola. Szerk.: Meláth Ferencné és Spolár János: Kiadja az iskola. Pécs 1989. 109 old. Huszonöt éves a Zalaegerszegi Alumíniumipari Gépgyár. Szerk.: Luif Ibolya. Kiadja a Gépgyár, Zalaegerszeg. 1988. 59 old.
A tartalomból: Gáspár Tibor: Diákszínjátszásunkról és kulturális életünkről, Kopócs Tibor: A Harmos-kör munkájáról, Beszámolók a tanulmányi versenyekről. Komárom megyei honismereti füzet. Kiadja a H N F Komárom Megyei Bizottsága. Tatabánya. 1988. 133 old. A XVI. Országos Honismereti Akadémia, Tata anyagából: Dr. Kanyar József megnyitója, Dr. Kanyar József: Jelentés a XVI. Honismereti Akadémia munkájáról és határozatairól, Halász Péter: A Honismereti Akadémia szabad fóruma. Dr. Kovács József László: Új táborverés, Varsányi Andrásné: Honismereti szakkör az Esztergomi Balassa Bálint Ált. Iskolában, Meggyes Miklósné: Helytörténeti fakultáció az Esztergomi József Általános Iskolában, Vörös Józsefné: Honismereti szakkörök és fakultáció a Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában, Tushinger Lászlóné: Beszámoló a Kis-ldegenvezető fakultáció munkájáról, Forró Sándor: Történelmi játékok az Esztergomi Révész Béla Üttörőház hagyományőrző tevékenységében, Dr. Havas Miklós: Emlekezés Szent István királyra, Kecskés László: Húszon ötéves a Komáromi Klapka György Múzeum, Fűrészné Molnár Anikó-Csics Gyula: A Komáromi megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum két új kiállítása Tatabányán, Székelyné Dévai Judit: Áz első Barangolótábor krónikája, Földi Józsefné: Tájház Oroszlányban, Szegedi Jánosné: A tarjáni tájház, Ortutai András: Ovodaalakítás Esztergomban 1963-ban, Dr. Etter Ödön: Esztergom Barátainak Egyesülete, Pick József: A dorogi turistaság ötven éve, Balogh László: Adalék Lábatlan helységnév keletkezésének mondájához, Bellovai Barnabás: Nedeczky Gáspár, Dömös község történetének egyik leírója, T. Sáray Szabó Éva: Komárom megyei kiadványok, 1988. Kondicsné Kovács Éva: Mezőgazdaság és népesség Körmenden. Szerk.: Vizi László. Körmendi füzetek. Kiadja a Városi Tanács. Körmend 1988. 164 old. Korenszky Richárd-Somorjai Ádám: Magyar sorskérdések. Előadások a magyar kultúra és a népesedés keresztény szempontjairól. Szerzői kiadás. (Pannonhalma, Főapáti Iroda). 1989. 155 old. A két bencés szerzetes előadás-sorozata a Vatikáni Rádió magyar adásában hangzott el. Kossuth Lajos emléke Kiskunfélegyházán. Szerk.: Fekete János. Kiadja a Városi Tanács. Kiskunfélegyháza, 1987. 80 old. Kovács Endre: Bölcsőtől a koporsóig. Az emberélet fordulóinak népszokásai Doroszlón. Értekezések, monográfiák 18. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete. Újvidék 1988. 194 old. es 54 kép.
Kovács Endre-Penavin Olga: Doroszló (Doroslovo) földrajzi neveinek adattára. Vajdaság helyséföldrajzi nevei 13. Szerk.: Penavin Olga. f einek Liadja a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete. Újvidék, 1988. 81 old. Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig. A magyar kalendáriumok történeti és művelódésszociologiai vizsgálata. Akadémiai. Bp., 1989. 248 old. Kovács József: Fatemplomok Máramarosban. Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási Központ. Bp. 1988. 73 oldal. Kósa László: A Magyar Néprajzi Társaság története, 1889-1989. Kiadja a társaság. Bp., 1989. 132 old. Kötődés: Tanulmányok a magyarországi szlovákokról. Szerk.: Tarján G. Gábor. Kiadja az Állami Gorkij Könyvtár. 1988. 100 old. Németh Zoltán: Tirpákok önmagukról, Komoly Kochan Pál: Hogyan öltözködnek Pitvaroson?, Dedinszky Gyula: Vallásos elemek a békéscsabai evangélikus szlovákok népi életében, népi elemek vallásosságukban, Garzanics Magdolna: Szlovák gyermekjátékok és gyermekekkel kapcsolatos szokások Komárom megyében, Petrik József: Kesztölc község történetének rövid áttekintése 1711-1945 között, Tarján G. Gábor: A mezőberényi szlovákok történetének rövid áttekintése. Kürti Katalin, Sz.: Hajdúdorog, görög katolikus székesegyház. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtara, 329. Bp., 1989. 16 old. Küzdőtér 88/2. A JATE Galiba Kör társadalomtudományi kiadványa. Fk.: JATE Közművelődési Titkárság. (Szerkesztőség: JATE Galiba Kör, 6720. Szeged, Pf. 647.) A Kör a JATE Jogi Karán alakult, s legújabb kötetük tematikus szám: az 1945 február-márciusban megalakult és működött Bakonyi Brigád történetéről és utóéletéről tartalmaz rendkívül érdekes visszaemlékezéseket, és elemző tanulmányokat. A Bakonyi Brigád tagjait a szovjet hadsereg alakulatai tartóztatták le és mint háborús bűnösöket szibériai lágerekbe szállították, noha a diverziós célokra létrehozott partizánegység soha nem hajtott végre akciót a „felszabadító" csapatok ellen. Lajtos Árpád: Emlékezés a 2. Magyar Hadseregre, 1942-1943. Sisak és cilinder. Zrínyi, Bp., 1989. 272 old. A szerző vezérkari századosként készített, naplószerű feljegyzései alapján számos tévhitet oszlat el a 2. Magyar Hadseregről. Laszlovszky József: A magyar címer története. Pytheas. Bp. 1989. 40 old. Lázár István: Kis magyar történelem. Gondolat. Bp., 1989.200 old.
Leírtam életem... Népi önéletírások. Közzéteszi: Pillicz László és Vetesi László. Bukarest, Kriterion, 1987. 12 önéletírás főként magyaroktól való, de szász és román is van köztük. Hányatott sorsok, prés alatt formálódó öntudatok. Lele József ifj.: Hagyományok Tápén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged. 1988.126 old. Levárdy Ferenc: Pécs, Szent István tér. Tájak korok, múzeumok kiskönyvtára, 331. Bp., 1989. 16 old. Magyar cserkészet-Világcserkészet. Szerk.: Zombori István. Kiadja a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága. Szeged 1989. 159 old. Nagy László: A cserkeszmozgalom jelene és jövője, Mészáros István: Magyar cserkészpedagógia, B. Gelencsér Katalin: Személyiségepítés és közösségformálás a cserkészmozgalom programjaiban, Morvay Péter: A regöscserkészet, Gergely Ferenc: Hogyan lett a Magyar Cserkészszövetségből „Mozgalom"?, Bodnár Gábor: A külföldi magyar cserkészet, Marosvári Attila: Az első magyar cserkészettörténeti kiállítás fogadtatása. Margócsi József: Egy ember, aki a közművelődésre tette fel és áldozta életét. Molnár Mátyás, 1923-1982. Kiadja a Vay Ádám Múzeum Baráti Köre. Vaja, 1989. 37 old. Marián Miklós: A Bakony hegység kétéltű- és hüllöfaunája. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. Kiadja a Bakonyi Természettudományi Múzeum és a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága. Zirc-Veszprém. 1988. 105 old. Markos Gyöngyi: Bábaság Makón. Szerk.: Tóth Ferenc. A Makói Múzeum füzetei, 61. CsongrádMakó. 1988. 59 old. Marosán György. Nincs visszaút. Emlékeim az 1948-1956 evekből. Szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta: Gyarmati György. Politikatudományi Füzetek. ELTE ÁJTK. Bp., 1988. 339 old. Marosán György: A tanúk még élnek: 1956. Hírlapkiadó Vállalat Bp., 1989. 255 old. Márton László: Kiválasztottak és elvegyülök. Töprengés a sorsról, amely nem közösség. Magvető, Bp., 1989. A fiatal, de máris jó néhány könyvet maga mögött tudó író és fordító kegyetlenül őszinte kérdései és beleérzéssel telített latlelete a magyarzsidó sorsközösségről. Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála. Bibliotéka. Bp., 1989. 380 old. A több mint három évtizede készült munka első magyarországi kiadása.
Mészáros István: A tankönyvkiadás története Magyarországon. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 183 old. Mikecs László: Csángók. Optimum Kiadó, Bp. 1989. 444 old. A fiatalon elpusztult kiváló tudós máig nagy hatású és hozzáférhetetlen munkájának reprint kiadása, Kósa László bevezető tanulmányával és az első kiadásból (1942) a cenzúra által kihúzott részekkel kiegészítve. Mukicsné Kozár Mária: Felsőszölnok-Gornik Senik. A szlovének életmódja a XX. században. Kiadja a Savaria Múzeum és az Edvard Kardelj Egyetem Bölcsészettudományi Karának Tudományos Intézete. Ford.: Francéi Mukic. Szombathely-Ljubjana. 1988. 213 old. Műemlékvédelem. 1989/1. Az OMF lapja. Bp., 1989. 64 old. A tartalomból: Lucio Santoro: A történelmi városközpontok tegnap és holnap, Hégráth László-H. Gálffy Erzsébet: A budavári Szent Mihály-kápolna, Sándorfi György: Várak a X. századi Magyarországon, Sonkoly Károly: Az alsóbogáti (Somogy m.) Festetics-Inkey kastély műemléki kihatása, Pereházy Károly: Álpár Ede műlakatos, Mezősi József: Földfalú házak építési technolóigiája, Petőfi Sándor Szakközépiskola (Kiskunfélegyháza): Adatok, vallomások a kiskunsági szélmalmokról. Nagy Olga: A törvény szorításában. Gondolat. Bp., 1989. 391 old. Főbb fejezetek: A változó és alakuló paraszti hagyomány, Belenövés a paraszti értékrendbe: A parasztcsalád szerkezete, A csecsemőgondozás paraszti hagyományai, A gyermekgondozás hagyományai, Az ifjúsági „szervezetek", Rítusok, ünnepek, ünnepi szokások: Ünnepek, ünnepi szokások, szertartások a lakodalomban, szertartásosság a halottas szokásokban, játékosság az ünnepekben, Népi etika: A paraszti erkölcs természete, Törvény és törvényszegés, A paraszti erkölcs közösségi jellege, A közvélemény természete és mechanizmusa, A népi teológia: A népi vallásosság természete, A halál es az élet rendjében, Utóhang: Változás, haladás, értékrendtorzulás. Nádasdy Lajos: Fejezetek a Pápai Református Nőnevelő Intézet történetéből. Kiadja a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei. Pápa 1988. 163 old. Negyvenéves a battonyai Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, 1948-1988. Szerk.: Börcsok Lajos, Ecsédi János. Kiadja a tsz 1989. 17 old. Negyven éves a Törekvés Faipari Kisszövetkezet. Összeállította: Imre Lajos, Mádosi József. Kiadja a szövetkezet. Bp., 1988. 24. old.
I története. Szerk.: Homok Ernő. Kiadja a tsz 1988. 95. old. Négymillió sertés szállása. A nagytétényi hizlalda 75 éve. Irta: Csíre Attila, Galgóczi Lajos, Mészáros Károly. Mezőgazdasági Kiadó. Bp., 1989. 108 old. A Nyugdíjas Agrárszakemberek Klubjának 20 éve. 1968-1988.Összeállította és szerkesztette Balogh Ferenc és mások. Kiadja a TIT Budapesti szervezete és a Magyar Agrártudományi Egyesület. Bp., 1988. 151 old. Paczolai Gyula: Magyar közmondások és szólások. Hungarian Proverbs. Veszprém, 1989. 115 old. 650 válogatott, régi és új magyar közmondás és szólás angol fordítással, magyar és angol élőszóval, az ismert első előfordulás évének feltüntetésével, a nemzetközi rokonság s adott esetben az eredet jelölésével. Pacsér-Pacir. A magyar szöveget írta és a mellékletet válogatta: dr. Penovácz Antal. Fordította: Josip Kerepes. Kiadja a Művelődési és Oktatási Központ. Topolya, 1988. 28 old. és 24 kép. A bácskai település rövid története. Palotai Krónika. 1989. június. A csanádpalotai Kelemen László Művelődési Ház honismereti körének lapja. 22 old. (Soksz.) Rácz Sándor In memóriám Asztalos P. Kálmán. Bazsó Dénes: Búcsúzom Asztalos P. Kálmán örökre eltávozott barátomtól, Nagyfalusi Ilona (Asztalos P. Kálmán elbeszélése alapjan) Kálmány Lajos (1952-1919), Komoly Pál: Palotai Dolgozók Egyesülete (1909). Komoly Pál: Mezőgazdasági iskola (1906), Komoly Pál: Orvos választás Palotán (1904), Pánczél Józsefné: „Lé tartja a szolgát, átok szitok a gazdát" (a hagyományos táplálkozásról), Bazsó Dénes: Játékok utcában, Nagyfalusi Ilona: Régi ház Palotán, Nagyfalusi Ilona: Asztalos P. Kálmán ötven éve megjelent verses kötete, a Paraszt-ébredés, Bakos Rózsa: Jelenünk krónikája. Pávai Vajna Ferenc. Szerk: dr. Angyal László. Kiadja a Hajdú-Bihar megyei Műemléki Albizottság. Debrecen, 1989. 121 old. A kiadvány dr. Pávai Vajna Ferenc geológus mérnök-tudos, a magyar geológia apostola halaknak negyedszázados évforduloja alkalmából készült. Perényi Imre: Városodás-városépítés Magyarországon 1945-1985. Kossuth. Bp., 1989. 304 old.
A kiadvány közli a korabeli hivatalos, ún. Fehér-könyv szövegét. Ezt egészíti ki Zinner Tibor tanulmánya. Rácz Endre-Levárdi Ferenc: Pannonhalma. Corvina. Bp., 1989. 96 old. A könyv bemutatja az apátság épületét, könyvtára és kincstára értékeit és az ott folyó életet. Rácz Lajos: Fejezetek a Nagykőrösi Református Egyházközség történetéből. Kiadja az egyházközség. Nagykőrös, 1988. 191 old. Ráday Mihály: Városvédőbeszédek, 1-2. Fényképek: Ágoston Gábor és mások. Széchenyi. Bp., 1988. 502 old. Rózsa Péter: Magyarok Sztálin munkatáboraiban. Szabad Tér. Bp., 1989. 250 old. 1944 novemberétől a szovjet csapatok parancsnokságai az elfoglalt maeyar települések polgári lakosainak ezreit hurcoltak ez az Ural környéki és a szibériai munkatáborokba. Ebben a könyvben néhány túlélő emlékezik. Sebestyén Ádám: A bukovinai székelység tegnap és ma. Kiadja a Tolna Megyei Könyvtar. Szekszárd, 1989. 396 old. A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig című könyv átdolgozott, kibővített kiadasa. Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez. Kiadja a BAZ Megyei Levéltár. Miskolc, 1988. 162 old. A Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör. 1988. március 15-én rendezett tudományos ülése. Kiadja a kör és a H N F városi bizottsága. Siklós, 1989. 76 old. Áspán László: Beszámoló a siklósi vár 19551956-ban végzett restaurálási munkáiról. Kiss Z. Géza: Adatok a siklósi céhes ipar történetéhez a késői feudalizmus korából, Dr. Lárencz László: Dr. Than Károly élete és munkássága, Sebestyén Róza: Kisharsány a XVII. század végéig, Dr. Simor Ferencné: Adatok Nagytótfalu történetéből, Dr. Füzes Miklós: Vörösmarty Mihály és Batthyány Kázmér. Silling István - Sander Zoltán: Ismeretlen anyám. A dallamokat lejegyezte és a zenei mutatót készítette: Kónya Sándor. Kup uszinai népballadák és balladás dalok. Fórum Könyvkiadó. Újvidék, 1989. 237 old. Bácskertes nyugat-bácskai faluban gyűjtötte össze a szerző az itt közölt 172 balladát és balladás dalt.
Pfenning Gyula: Szőlő a Duna-Tisza közén. Bács Kiskun megye szőlő- és bortermelésének múltja és a korszerű nagyüzemi termelés kialakulásának vázlatos története. Kiadja a Bács-Kiskun megyei tanács, Kecskemét, 1989.143 old.
Sinkovics Mátyás-Sander Zoltán: A magyar kórházak évszázadai, 1727-1987. Kiadja a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége. Bp., 1989. 118 old.
A Rajk-per 40 év távlatából. A Magyar Eszperantó Szövetség kiadása. Bp. 1989. 310 old.
Sipos_ Ferenc: Vallanak a tárgyak. Régészeti leletek Újfehértón. Újfehértói füzetek I. Kiadja a
nagyközségi tanács és a H N F nagyközségi bizottsága. Újfehértó, 1987. 47. old. Sipos Ferenc: Gyökerek. Újfebértói füzetek 2. Kiadja a nagyközségi tanács és a H N F nagyközségi bizottsága. Újfehértó, 1988. 48 old. A település határában lévő, ma már lakatlan, Bolt, Micske, Szegegyháza ma már lakatlan egykori települések történetét dolgozza fel. Sipos Ferenc: Újfehértóról írták I. Újfebértói füzetek 8. Kiadja a nagyközségi tanács a H N F nagyközségi bizottsága. Újfehértó, 1988. 48 old. Huszonöt dokumentum a település történetéből. Sipos Ferenc: Újfehértóról írták II. Újfebértói füzetek 9. Kiadja a nagyközségi tanács és a H N F nagyközségi bizottsága. Újfehértó, 1989. 48 old. Huszonhat dokumentum a település történetéből. Siposné Horváth Éva: A Pécsi ÁFÉSZ Janus Pannonius női kórusának 25 éve, 1964-1989. Kiadja az áfész Pécs, 1989. 83 old. Skolka András: Historisch-topographische Beschreibung von Mezőberény im Békéscher Comitat. (A Békés vármegyei Mezőberény történetitopográfiai leírása). Fordította, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta, az eredeti német nyelvű szövegszemelvényeket válogatta: Sós István. Szerk: Szabó Ferenc. „Fekete könyvek" kultúrtörténeti sorozat, 12. Kiadja a Békés megyei Tanács. Békéscsaba, 1988. 249 old. Süli-Zakar István: A Rickl-ház. A lábasház történelmi dokumentumai. Kiadja a SZÜV. debreceni számítóközpont. 1988. 30 old. és 44 tábla. Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Pest megyei levéltárifüzetek, 16. Bp., 1988. 345 old. Szabó Péter: A végtisztesség. A főúri gyásszertartás, mint látvány. Mikrotörténelem. Magvető. Bp., 1989. 140 old. A könyv írott források és tárgyi emlékek alapján igyekszik a főúri temetések „színpadképének" rekonstruálását és magyarázatát. Szabó Tibor - Zollár András: Szentgyörgyi Albert Szegeden és a Szentgyörgyi-gyűjtemény. Tanulmányok Csongrád megye történetéből. Kiadja a Csongrád Megyei Levéltár. Szeged, 1989. 369 old. Szarvas Zsuzsa: Tárgyak és életmód. Összefüggések a háztartások eszközkészletének alakulása és az életmódváltozás között. Alsópáhok Felsőpáhok. Életmód és tradíció, 1. Kiadja az MTA Néprajzi Kutató Csoport. Bp. 1988. 200 old.
Szász Béla: Minden kényszer nélkül. Egy műper története. Szerk.: Antal László. Utószó és jegyzetek: Zinner Tibor. Extra Hungáriám. Európa História. Bp., 1989. 421 old. A nyugati emigrációban készült emlékiratokat idehaza közzétevő sorozat első kötete a Rajk-per egyik áldozatának műve, aki felidézi saját és sorstársai meghurcoltatását, megkínoztatását s mindazt, ami a per során az ÁVH-központban és a tárgyalásokon történt. Szebényi Ervin: Bécsi Magyar Munkás Egyesület, 1899-1989. Kiadja a Magyarok Világszövetsége. Bp., 1989. 28 old. Szemelvények a múltból. Múzeumi füzetek 4. Szerk.: Dr. Szabolcs Lajos. Kiadja a Mecseki Bányászati Múzeum. Pécs, 1989. 85 old. Dr. Szabolcs Lajos: Emlékezés dr. Jicinsky Jaroslav cseh származású bányamérnökre, Boai Dezső: A Bányászati lapok mecseki területre vonatkozó repertóriuma (1903-1988), Csomag István: A 180 éves Szászvár-bánya eseménynaptára, 1805-1987, Dr. Krisztián Béla: A komlói múzeum működése. Szigetvári György: Mai séta a régi Kaposváron. Fotó: Disen József, Rostás József, Szabó László. Kiadja a városszépítő egyesület. Kaposvár, 1989. 89 old. Szilas László, ifj.: Esztergom templomainak és kápolnáinak rövid története. Szerzői kiadás. Esztergom, 1989. 8 old. Színházépítés Veszprémben. 1908-1988. Szerk: Molnár Attila és mások. Kiadja a Veszprém Megyei Tanács VB művelődési osztálya. Veszprém, 1988.204 old. Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák (Gyulán). Szerk: Cser Sándorné. Kiadja a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár. Gyula, 1988. 94 old. Szűcs Miklós: Ezredes voltam 1956-ban. Szabad Tér. Bp., 1989.208 old. A szerző tagja volt annak a kormánybizottságnak, amely Maiéter Pál vezetésével 1956 november 3-án tárgyalásokat kezdett a szovjetekkel, csapataik Magyarországról történő kivonásáról. Beszámol a küldöttség letartóztatásáról s a saját húsz hónapos fogságának körülményeiről. Tilkovszky Lóránt: A szlovákok történetéhez Magyarországon, 1919-1945. Hungaro-Bobemicoslavaca, 3. Kiadja az MTA magyar-csehszlovák vegyesbizottsága. Bp., 1989. 204 old. Tilkovszky Lóránt: Teleki Pál titokzatos halála. Labirintus. Helikon. Bp., 1989. 144 old. Titkos jelentések: 1956 október 23-november 4. A dokumentumokat válogatta: Geréb Sándor. Hírlapkészítő Vállalat. Bp., 1989. 152 old.
Készült az Egyesült Államok és Nagy-Britannia budapesti követségének jelentései alapján.
Gyűjtemény. Akadémiai-Madách. Bp.-Bratislava, 1989. 590 old. '
Tolnai emberek. Szerk: Dr. Rosner Gyula, Várady Zoltán, Mohai András. Kiadja a HNF Tolna megyei bizottsága. Szekszárd, 1989. 51 old. Dr. Rosner Gyula: Beköszöntő, Bai József: Apponyi Sándor gróf élete és munkássága, Dr. Dol os Gyula: Életemet a hazának szenteltem (Percei Mór), Horváth Anna: Vörösmarty Mihály Pincehelyen, Kelemen István: Csapó Dániel élete és politikai tevékenysége, Simon Károly: Golcfschmidt Izrael, Petőfi költészetének egyik első német fordítója, Dull Gyöngyvér - Pataki Zsuzsa - Rozmán Zsuzsa: Magyar László élete, Kolta László: Bonyhád és Késmárk, Forberger László tanár emlékére, Mészárosné Fodor Klára: Egy embercsoport - a vasutasság - letelepedésének gondjai Dombóváron, Magyarkeszi bírájának fegyelmi ügye 1932-ben (lejegyezte: Minarik Lajos) Nemes Margit: A bonyhádi hűségmozgalom története, Perczel Béla élete, János Emilik: Emlékek őrzik a nép életét (egy bukovinai székely asszony visszaemlekezése), Dr. Kováts Jenő: Tormay Béla (1839-1906), Bíró Mártonné: Honismereti munka az úttörőktől a középiskoláig.
Valter Ilona: öriszentpéter, középkori téglaéető kemence. Tájak, korok, múzeumok kisönyvtára, 334. 1989. 16 old.
Tolnai tájak. Szerk. Dr. Rosner Gyula. Kiadja a H N F Tolna megyei bizottsága. Szekszárd, 1989. 48 old. Dr. Rosner Gyula: Előszó helyett (Requiem Hans bácsiért), Solymár Imre: Ez itt „a magyar romantika meseföldje" (Tolnai helynevek Vörösmarty irodalmi névadásában, költői helyrajzában), Dr. Dobos Gyula: Egy sírfelirat nyomában: Zsebeházy István 48-as százados, Kaczián János: Hollós László, Simon Károly: Adalékok Dombóvár vasúti csomópont kialakulásának történetéhez, Szőts Zoltán: A régiségtártól az iskolamúzeumig, Kolta Kinga: Bonyhád és az első világháború, Dr. Benkő András: Tamási Pári városrészének németségéről, Deák Istvánné: A tamási úttörőház honismereti szakköre, Dr. Kiszler Gyuláné: A kölesdi gyermek honismereti szakkör munkája, Dunafölavári Ifjúsági Szakkör: Dunaföldvár szakrális emlékei, Blaskovics Zoltán: A bonyhádi Pannónia Mgtsz halhústermelése, A lengyeli arborétum rövid története, Brettner István: Hagyjuk pusztulni? (A závodi halastavak környékének élővilágáról.) Tóth János: A Jászság élete és a Lehel kürtje. Kiadja a Jász Múzeum és a múzeumbaráti kör. Jászberény, 1989. 70 old. Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. Akadémiai. Bp., 1989. 212 old. Újvári Béla: Régebbi szavak és szólások Csíkmenaságról. Magyar csoportnyelvi dolgozatok, 41. Kiadja az ELTE és a MTÁ Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1988. 46 old. Ungi népmesék és mondák. Gyűjtötte és a bevezetőt írta Géczi Lajos. Új Magyar Népköltési
f
Varga Endre: Nem felejtünk. Életutak 2. Oral History Archívum. Varga Endre elmondja életét Hegedűs B. Andrásnak és Kozák Gyulának. Vita Kiadó. Bp., 1989. 143 old. A RajK-perrel párhuzamosan koholt egyik kémper másodrendű vádlottjának élettörténete. Fejezetcímek: Otthon, Munkaszolgálatban, Szabadon, A börtönben, Á határon, Itthon. Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája. Dél-alföldi évszázadok. 4. Kiadja a Csongrád Megyei Levéltár. Békéscsaba-Szeged. 1988. 241 old. Vas megve közigazgatási beosztása, 19451950-1987. Összeállította: Horváth Sándor, Kránitz József, Péter Lajosné. Kiadja a Vas megyei tanács. Szombathely, 1988. 366 old. Városon innen, falun t ú l . . . Társadalom-földrajzi vizsgálatok Aszódon. Szerk: Asztalos István, Kovács Katalin, Zentai Violetta. Múzeumi füzetek (Petőfi Múzeum, Aszód), 38. 1988. 397 old. Beluszky Pál: Városon innen, falun túl. . ., Tímár Lajos: Aszód és vidéke, Kovács Katalin: Az aszódi társadalom, Daróczi Eta: Aszód és környéke demográfiai jellemzői, Vásárhelyi Gabriella: A letelepedés lehetőségei Aszótion, Orosz Éva: Aszód, mint egészségügyi központ, Asztalos István: Az oktatásügy Aszódon, Kiss Éva: Aszód kiskereskedelme, Mádl András: Aszód, mint közlekedésközpont, Síkos T. Tamás: A lakossági infrastruktúra statisztikai elemzése Aszód tágabb települési környezetében, Barta Györgyi: Az ipar Aszódon, Gaál Gyula: A mezőgazdaság szerepe Aszód fejlődésében, Zentai Violetta: Lehetőségek és korlátok a helyi vezetés településfejlesztési stratégiájában. Vásárhelyi Pál Kollégium 25 éve. Készítette: Rémai Zsolt, Tolonics István. Kiadja a BME Építőmérnöki Kar. Bp., 1989. 52 old. Veszprém megyei Honismereti Tanulmányok XIII. Kiadja a HNF megyei bizottsága, a Veszprém Megyei Tanács VB művelődési osztálya és a TIT Veszprém megyei szervezete. Veszprém, 1988. 143 old. Az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők XIII. országos találkozója: Navracsics Tibor: Megyei köszöntő, Dr. Tóth Béla: Az önkéntes gyűjtők köszöntése, Szabó László: A társadalomnéprajzi kutatások és az önkéntes gyűjtőmozgalom, Soltész Katalin: A magyar személynevek kutatásának kérdései, Morvay Péter: Földrajzi nevek szervezett gyűjtése Veszprém megyében a
IX-XX. század fordulóján, Bernné Schneider Márta: Zamárdi anyakönyvek 1786-181 O-ig, Angyal Béla: A gútaiak állattartása a XVIII-XIX. században, Tóth Imre: Ipoly menti palóc tájszótár, Jankus Gyula: Földrajzinév-gyűjtés az AlsóGaram mentén, Völgyes Ferenc: Családi, keresztés megkülönböztető nevek alakulása Harasztifaluban, Varga Mária: Ragadványnevek gyűjtése a hatvani gimnáziumi szakkörben, Faragó Jánosné: Temetkezési szokások Jászárokszállason, Jókai Mária: Zoboraljai népszokások, Kovács Károly: A poroszlói népszokások változásai, Sófalviné Tamás Márta: A szentgáli tanyavilág kialakulása és pusztulása, Harmath Lajosné: Felvidéki népi gyermekjátékok, Barsi Ernő: Néprajzi gyűjtés sályi általános iskolásokkal, Mohay Tamás: Két országos gyűjtőtalálkozó tanulságai és az időszerű gyűjtofeladatok, Székely András Bertalan: A Magyarságkutató Csoport feladatai és az önkéntes gyűjtőmozgalom. A honismereti mozgalom huszonöt éve Veszprém megyében 1962-1987: Hadnagy László: A honismereti mozgalom huszonöt éve Veszprém megyében, Huller Gyula: Tizenöt éves az üzemtörténetíró mozgalom Veszprém megyében, Beszteri Béla: Veszprém megye honismereti kiadványai, Tóth Dezső: A helytörténeti irodalom feltárásáról, Huszár János: Emlékbeszéd Táncsics szobrának koszorúzásán, Tóth Dezső: Bibliográfia a kéziratos honismereti helytörténeti művekről.
Virágvölgyi Márta: Gyimesi Népzene I. Népzenei Füzetek. Hangszeres népzenei példatár. Az Országos Közművelődési Központ és a Kölcsey Ferenc Megyei-Városi Művelődési Központ közös kiadvanya. Bp.-Debrecen, 1989. 85 old. Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig. Kiadja a városi tanács. Balatonfüred, 1988. 893 old. Zugor Ferenc: Tés története 1086-1986. Kiadja a Jószerencsét Mgtsz. Várpalota, 1989. 200 old. A zsidók Fejér megyében 1688-1867 címmel 1986. szeptember 23-án Székesfehérváron tartott konferencia előadásai. A Fejér Megyei Levéltár közleményei, 4. Székesfehérvár, 1989. 71 old. Schweitzer József: Magyar zsidók a kezdeti időktől 1867-ig, Balázs László: Az ipari és kereskedelmi fejlődes kérdései Fejér megyében a XI. század első harmadában, Kállay István: Zsidók Székesfehérvárott, 1795-1845, Arany Magyar Zsuzsanna: Zsidóösszeírások Fejér megyében, 1736-1848, Farkas Gábor: Zsidók letelepedése Székesfehérváron és az asszimilációs folyamat, 1840-1868, Somkúti Éva: A lovasberényi zsidó község 1798. évi privilégiumlevele, Surányi István: A székesfehérvári Goldzíher Ignác Izraelita Elemei Népiskola története, 1842-1943, Erdős Ferenc: Kereskedő családok Etyeken a XIX. század második felében.
A Tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum első állandó kiállítása 1959-ben nyílt meg, és dr. Varga Lajos földrajz szakos gimnáziumi tanár nevéhez fűződik. Ö már az ötvenes évek elejétől tevékeny gyűjtőmunkát végzett, bevonva ebbe diákjait is. A múzeum gyűjtőterülete: a Tiszazug, amely a Tisza és a Körös által határolt tájegységet foglalja magába. Gyűjtőköre: természeti és gazdasági földrajz, helytörténet és legújabb kori történet. A kiállítás két fő egységből ill. Az első részben a természeti feltételeket mutatják be, a másikban pedig azt, hogy miként alakította a Tiszazugot az itt megtelepedő ember. Tiszazug egymástól jól elkülöníthető tájelemekből ill. A nagyobb tengerszint feletti magasságúak a homokos területek, több helyen 95 méter fölé emelkednek. A következő szintet a 85-87 méter átlagmagasságú löszhátság képviseli. A kiállításon mindezt szintvonalas terepasztal szemlélteti. A tárlat bemutatja a tiszaföldvári téglagyár területén feltárt 1700 éves szarmata telep és temető anyagát. Érdekes adatokat tartalmaz egy 1571-ből származó török adóösszeírás, amiben az akkori tiszazugi falvak lakóinak felsorolása található. Tiszaföldvár 49 házzal Tiszazug legnagyobb falujának számított. A török uralom alatt, veszély esetén, a falvak népessége elmenekült, majd visszaköltözött, de több település teljesen elpusztult. A normális községi élet csak 1720 körül indult meg. A békés időszakokban jelentősen növekedett a falvak lakossága és egyre nagyobb a szántó, a rét és a'szőlő területe. A XIX. század elejétől származó örökösödési jegyzőkönyvből megismerhetjük egy nagyobb paraszti gazdaság teljes eszközkészletét. A sokféleségből kitűnik, hogy önellátásra rendezkedtek be. A hagyományos paraszti gazdilkodás ezeket a tárgyakat szinte változtatás nélkül megőrizte, csak a termelőszövetkeztek megerősödésével szorultak ki véglegesen a használatból. A múlt század második felében, a Tisza szabilyozisával, jelentős változás történt a Tiszazugban is. A szántóföld területe a duplájára növekedett a rét és a legelő rovására. 1945 előtt csaknem valamennyi tiszazugi községben voltak nagybirtokok, általában a jobb minőségű területeket foglalták el. 1935-ben Tiszaföldváron 10 nagybirtokosnak 8300 kat. h. földje volt, míg az 1700 törpe- és kisbirtokosnak 12 400 kat. h. föld jutott. 1945 után a Tiszazugban 21 300 hold földet osztottak ki. A Tiszai Alsó Járásban 6 személyből álló Földosztó Bizottság alakult Vámos József vezetésével és a 11 községben néhány nap alatt megszervezték a földosztást. 1945 előtt a Tiszazug kifejezetten mezőgazdasági jellegű terület volt. Napjainkra ez már változott. (Szlankó István által készített katalógus alapján: Kerékgyártó M.)
Konywspoic Források Budapest múltjából1 Az ötvenes évek Budapestje - adhatnánk ezt az alcímet is a két vaskos kötetnek. A korszak eleddig kevéssé ismert volta magyarázza, hogy elsőként a dokumentumokat kell elérhetővé, felhasználhatóvá tenni. Ebben a korszakban a főváros korábbi szerepe meginogni látszott, hiszen több más ipari centrum kialakításáról döntöttek, korábbi lakói közül pedig a politikailag megbízhatatlannak vélt elemeket, köztük jelentős számú értelmiséget, kitelepítettek. A most közreadott dokumentumkötetek levéltári anyagok alapján azt mutatják be, hogyan élt ekkor a főváros, mi jellemezte hétköznapjait az éppen ezekben az években kialakított tanácsi apparátus szemszögéből. Ezért határkő politikatörténeti értelemben 1954 ősze, a második tanácsválasztások lebonyolítása, maid 1958 is, a politikai konszolidáció kezdete. Ezek az évek a két kötet kezdő és záróévei. „A Budapesti (Városi) Tanács: olyan államhatalmi szervezet, amelynek hatásköre a főváros egész területére kiterjed és ez is kifejezi az itt élő és dolgozó tömegek felé, hogy ők a város gazdái." hangoztatta Zöld Sándor belügyminisztériumi államtitkár az első ülésen. Majd a város „gazdáinak" csakhamar olyan nehézségekkel kellett szembenézni, mint a kínzó lakásgond, a tervezett lakásépítések, az élelmiszerért való sorban állás, a közlekedés nehézségei. Ugyanakkor grandiózus tervek készülnek a metró építésére, szervezik a tanácsi üzemek munkaversenyét, s a környék mezőgazdasági területein termelőszövetkezeti csoportokat alakítanak. 1951-től korlátozzák Budapesten a letelepedést, amit szigorú eljárásokhoz kötnek. A munkamozgalom-felajánlásai mellett a békekölcsönjegyzések szervezése jelent komoly tanácsi munkát. Majd az éberség újabb és újabb hullámainak megjelenése ad jelentős feladatokat, amikor is az éberség ellen vétőket dorgálásban, majd pénzbüntetésben kell részesíteni. A „kultúrforradalom " megvalósításában főleg a „kultúrotthonok" és a „kultúrparkok" működte'V/A.1950-1954. V/B. 1954-1958. Szerk.: Gáspár Ferenc és Szabó Klára. Budapest Főváros Levéltárának kiadványa. Főszerk.: Ságvári Agnes (Bp., 1985., illetve 1988.)
téséről értesülünk. Megtudhatjuk, hogy folyik az olvasómozgalmi verseny, és a művészeti csoportok „kultúr-agitációs" tevékenységet folytatnak, melyben fellépnek a klerikális reakció ellen is. A kulturális tevékenység fővárosi teendői közé tartozott új szobrok felállítása, köztük 1951 decemberében J. V. Sztálin szobrának (Mikus Sándor alkotása) leleplezése. Az oktatás területén kiemelt feladatként szerepelt a szakérettségis tanfolyamok támogatása, az Orosz Intézet és az Oleg Kosevoj orosz ösztöndíjas kollégium beiskolázásainak szorgalmazása. Olvashatunk továbbá a kötetekben az egyesületek tevékenységének számbavételéről, ellenőrzéséről, a házingatlanok államosításáról, az egyházi körmenetek szigorú korlátozásáról, a lakóbizottságok és házfelelősök feladatairól, valamint a begyűjtés nehézségeiről, s a magán-kiskereskedelem visszaszorításáról. Élményt jelent átlapozni az utcanevek változtatási terveit is. Itt pl. megtudhatjuk, hogy 1953 tavaszán Bacsó Béla, Somogyi Béla, Mónus Illés és Szent-Györgyi Albert neve sem volt méltó, hogy utcát nevezzenek el róla. Az eredményeknél említhetjük a Népstadion építését, avatását, iskolák, óvodák, munkásszállók átadását, valamint a lakásépítés bizonyos ütemű gyorsítását is. Ugyanakkor az engedély nélküli beköltözők, a főváros peremén szükségmegoldásként lakók száma tovább nő, a tanács anyagi lehetőségei pedig igen szűkösek maradnak. 1953 fordulatait, Nagy Imre beszédeinek hatását jól érzékeltetik a közölt hangulatjelentések. Az ideológiai bizonytalanságot, újabb változásokat a második kötet érzékelteti. A korábbi gondok mellett újként jelentkezik a helyzetelemzés igénye, realitása és a döntések, változtatások további elodázása. A reformgondolatok és a dogmatizmus összecsapása 1956-ban nemzeti tragédiába torkollt. Ez is elsőként a fővárosban jelentkezett. Éppen ezért szívesen olvastunk volna több dokumentumot 1956-1957 eseményeiről! Ma már ez nemcsak politikai, hanem történeti igény is. A két bemutatott kötet Ságvári Agnes igényes, tanulmányértékű bevezetőivel, hasznos olvasmányt kínál azok számára is, akik ezeket az éveket csak a történelemkönyvekből ismerik. Micheller Magdolna
Tanulmányok Tolna megye történetéből XI.1 Négyéves szünet után jelent meg a Tolna Megyei Levéltár újabb tanulmánykötete, mely kilenc helyi szerző munkáját tartalmazza. A tanulmányok terjedelmesebbek a korábbi kötetekben található dolgozatoknál, és jórészt olyan témákkal foglalkoznak, melyeket az ország más megyéiben is feltártak, jó alapot adva így az összehasonlításokhoz. Az első két dolgozatból Tolna megye 1849— 1900 közti közoktatásáról kapunk képet. Glósz József: Az alsó és középfokú oktatás története Tolna megyében az önkényuralom időszakában (1849-1867) című tanulmányában igen érdekes korszak oktatáspolitikáját világítja meg, amikor a polgári korszak kezdetén szükséges kulturális átalakulás az osztrák kormányzat központosító törekvéseivel esett egybe. A császári hatóságok Magyarországon is elérték az iskolarendszer reformlát, melynek helyi, Tolna megyei következményeiről a szerző érdekes képet rajzol. Kiemeli, hogy az iskolák egyházi felügyelet alatt álltak, de a kegyúri támogatás csökkenése miatt fenntartásukhoz egyre nagyobb szükség volt a lakosság erőfeszítéseire. A nelyi politikai hatóságok következetes szigorúsággal igyekeztek megteremtetni az oktatás tárgyi és személyi feltételeit, és iskolába kényszeríteni a tanköteleseket. 1850-ben a megye 149 községéből 119-ben volt elemi iskola és két protestáns gimnázium is működött, bár ezek az igényeket nem elégítették ki. Szenczi László monográfia-méretű tanulmányában a kiegyezés utáni korszak (1868-1900) iskolatörténetét vizsgálja. Kiindulópontja az 1868. évi népiskolai törvény, melynek végrehajtása során Tolna megyében is rendezték az alsó és középfokú oktatás helyzetét. Az elemi iskolák száma 1869-ig 179-re emelkedett, és egy iskolára két tanító jutott. Az előző korszakhoz képest csökkent az egy tanítóra eső növendékek száma, de a felekezeti megoszlás miatt nagyok voltak a különbségek. A szerző részletesen elemzi a tanítók helyzetét, anyagi, erkölcsi megbecsülésüket, és foglalkozik a tanulók társadalmi összetételével, az oktató-nevelő munka nehézségeivel. Bemutatja a megyében szervezett iparos- és kereskedőtanonc iskolák tevékenységét. Ezeket az intézményeket összesen hat helységben - az 1884. évi ipartörvény értelmében hozták létre, és elsősorban cipész, kőműves, csizmadia, kovács szakmákban kepeztek segédeket. A középfokú oktatás vizsgálatánál a felsőbb népiskolák és a megyében viszonylag nehezen meghonosodó polgári iskolák viszonyait elemzi, melyek Szekszárdon és Pakson működtek, majd foglalkozik a bonyhádi, gyönki, szekszárdi gimnáziumok helyzetével. A dolgozatot számos 'Szerk.: K. Balogh János: Kiad.: Tolna Megyei Tanács Levéltára. Szekszárd, 1987. 624 old. + mell.
irat másolata, gazdag jegyzetapparátus és 56 figyelemre méltó táblázat egészíti ki. Szalay Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890-1907) című tanulmányában először a mezőgazdaság tőkés fejlődésével, annak helyi sajátosságaival foglalkozik, jórészt az 1895-ös mezőgazdasági statisztika alapján. Megállapítja, hogy a századfordulón a megyében a 200 kh-on felülli nagybirtok a termőterület 46%-át foglalta el, majd részletesen elemzi a mezőgazdasági társadalom különböző rétegeit: megkülönböztetve a nagy- és középbirtokosokat (1000 kh, illetve 200-1000 kh között), a birtokos parasztság gazdagparaszti, szegényparaszti és középrétegét, valamint az agrárproíetariátus esetében a mezőgazdasági munkásokat és a leginkább kiszolgáltatott uradalmi cselédeket. A mozgalom Tolna megyében is az 1890-es évek végén kezdődött, amikor, a Viharsarokhoz hasonlóan, a forradalmi múltra visszatekintő demokratikus küzdelem találkozott a szocialista munkásmozgalommal. A szerző részletesen ismerteti az 1895/96-ban regisztrált sztrájkokat, a következő évi fellendülést, amikor az aratósztrájkok szinte az egész megyét felrázták, sőt a spontán mozgalmon kívül a szegényparasztok és földmunkások önálló egylet létrehozásáért is felléptek. A mozgalom következő hulláma az 1905-1907-es években volt, amikor a tömegbázis lényegesen nagyobbra nőtt, de a követelésA mérsékeltAbek voltak. Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció című dolgozatában az 1919-1922 közti időszak helyi vonatkozásait vizsgálja. Bár a témával más történészek helyi és országos vonatkozásban már többször foglalkoztak, a szerző a Tolna megyei adatokkal jól tudja az összképet gazdagítani. Először a hatalomátvételt és annak helyi visszhangját vizsgálja, majd részletesen - nevek felsorolásával írja le a megtorló intézkedéseket. Szól a szervezetek, egyletek működésének korlátozásáról, a közigazgatás és a hadsereg hatalmi vetélkedéséről. Megállapítja, hogy 1919 novemberében, a közigazgatási bizottság első ülésével a restauráció a megyében gyakorlatilag befejeződött. A tanulmány jelentós részét az 1920., 1922. évi választások részletes és adatgazdag elemzése teszi ki, és külön növeli értékét, nogy a szerző dolgozatához névmutatót készített, mefyben az említett személyek legfontosabb adatait is közli. A kötet egyetlen ipartörténeti tanulmányában Kárpáti Andrásné a megye malomiparáról ad áttekintést. Adatokban gazdag, terjedelmes dolgozata kronológiailag két fejezetre oszlik, elsőben a különféle összeírások, céhlevelek, statutumok, másodikban pedig a korszerű statisztikák jelentik a forrást. Bevezetőben az oklevelek alapján foglalkozik a középkori, majd a török kori malmok történetével, a XVIII. században pedig a céhes iparűzést vizsgálja. Tolna megyében 1719-ben alakult meg a molnárcéh, melynek artikulusai azonban a dunai mesterekre nem vonatkoztak. A XIX. század közepéig még hat újabb céhlevelet adtak ki. A malmok száma 1752-ben 212, melyek egyharmad része a Dunán hajómalomként műkő-
dött, míg a többi pataki vagy szélmalom volt. Az 1850-es évektől megjelentek a gőzmalmok, és a technikai fejlődés a kis kapacitású vízi- és szélmalmokat halálra ítélte. A szerző a dolgozat második részében az 1863-1942 között keletkezett összeírások elemzésével szemléletesen mutatja be ezt a folyamatot, és csak azt sajnálhatjuk, hogy az e korszakból rendelkezésre álló, bőséges levéltári forrásanyag (vízikönyvi iratok) segítségével példaként egy-egy malom történetét nem vizsgálta meg. Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről című tanulmányában a Liptó megyéből származó család történetéhez szolgáltat fontos adatokat. Sztankovánszky Imre, a család legérdekesebb képviselője 1848-ban a megye főispánja és kormánybiztosa lett. A szerző leírja intézkedéseit, viselkedését az 1849 februárjában bekövetkezett osztrák megszállás idején, majd a megye ismételt felszabadulásakor. Megállapítja, hogy Sztankovánszky a mérsékelt ellenzék azon képviselői közé tartozott, akik következetesen ragaszkodtak az áprilisi törvényekhez, de nem rendültek meg királyhűségükben. Ennek köszönhette, hogy a kiegyezés után is őt választották először főispánná. A kötetben két érdekes társadalomtörténeti dolgozatot olvashatunk, Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében, és Károly István: Medinai földművescsaládok című dolgozatát. A boszorkányperek feldolgozása gyakori téma a helytörténetírásban. Szilágyi Mihály munkájának értékét az adja, hogy felhívja a figyelmet a hódoltságból felszabadult megye sajátos hiedelemvilágára, kiemeli a perek társadalomtörténeti vonatkozásait. Témáját 1713-1848 között vizsgálja. Bár 1768-ban Mária Terézia megtiltotta a boszorkányüldözést, a szerző adatokkal támasztja alá, hogy a büntetőbírósági eljárásban a mágikus és táltos elemek egészen a XIX. század közepéig előfordultak. Kiemelendő, hogy a szerző függelékben 14, eddig teljesen ismeretlen per teljes szövegét közli. Karoly István dolgozatában tíz jobbágycsalád genealógiáját vizsgálja meg számítógép segítségével. Fő forrásai az anyakönyvek, a különféle adóösszeírások, községek és egyházközségek irattárai. A szerző elemzésénél elsősorban a családok betelepedésére, a gyermekek számára, a családok nagyságára, a házasodási kör elemzésére helyezi a hangsúlyt. Befejezésül megemlíthetjük a kötetből Kováts Jenő: Állategészségügyi emlékek Tolna megyében (1654-1867) című tanulmányát, melyben a szerző a Tolna Megyei Levéltár ilyen vonatkozású adatait gyűjtötte ki. Érintőlegesen foglalkozik az állategészségügyi szervezettel, a gyógykovácsok tevékenységével, az állatorvosok képzésével is. E kérdések tárgyalásánál a szakirodalomra jobban támaszkodhatott volna, hiszen a felvetett problémák jó része országos és megyei vonatkozásban már tisztázott (pl. állatorvosképzés megindulása, megyei állatorvos kinevezése stb.). Fontosak viszont a tanulmányban az egyes betegségekre vonatkozó adatok, melyek kórtörténeti szempontból is figyelmet érdemelnek. Dóka Klára
BEKE
KATA:
Jelentés a kontraszelekcióról A szelekció, vagyis a kiválasztódás biológiai és társadalmi törvény. A természetben nem élhet sokáig a silány, a gyönge. Elpusztul, kivész. Az emberi társadalom nem követi mechanikusan ezt a biológiai törvényt. Embervoltunk lényege a szeretet, a kímélet és a segítőkészség a gyöngék és a középszerűek iránt is. Feje tetejére áll azonban a világ, ha a testi vagy lelki betegek, a tehetségtelenek vagy akár a középszerűek kerülnek hatalomra, s uralkodnak az erősek, az egészségesek, a tehetségesek fölött. Ez a kontraszelekció. S a következménye: rombolás, a testi-lelki egészség és tehetség sorvadása. De hát létrejöhet egyáltalán ilyen „kontraszelektált" társadalom? Sajnos igen. A társadalom összetett mozgása következtében, többnyire az erőszak árnyékában. S vajon fennállhat-e sokáig egy társadalom (s egy nemzet), amelyben elvész a tehetség, s helyette a középszer, a „süket Hivatal" uralkodik, amelyben tömegméretű a kontraszelekció?! A történelem tanúsága szerint: nem. S milyen lesz a jövője, sőt van-e jövője annak a népnek, amelynek felnövekvő nemzedékét „kontraszelektálódott" tanárok a kontraszelekció mechanizmusa szerint nevelik az iskolákban? Igen kétséges. A magyar iskolák, amelyeknek belső rendjét, illetve rendetlenségét világítja meg könyvében Beke Kata, így működnek. így működik a társadalom is, amely ezt az iskolát fenntartja. Ha az egész társadalom felépítésével, mozgástörvényeivel van baj, miért éppen az iskoláról ír Beke Kata? Mert Iskolamester! Mert mindent tud az iskoláról, amit tudni lehet, s bár egy fővárosi gimnáziumban tanít, könyvét úgy olvassa a vidéki kisváros gimnáziumának tanára, az ipari iskolai oktató és az alsós „tanító néni" is, hogy közben az az érzése támad: Beke Kata az ő iskolájában is járt, bekukucskált a kulcslyukon, kileste titkait. Valóban, Beke Kata kileste a mechanizmus működésének titkait, ezért ismeri a veszélyeit is. Tudja, milyen gyilkos fegyver van azok kezében, akik tudatosan vagy öntudatlan tudatlansággal mérgezik a jövő nemzedék lelkét, gondolatait. Könyve látlelet, „jelentés", egy nemzete sorsáért felelősséget érző értelmiségi töprengése. Ezért nem is a pedagógusokhoz szól elsősorban, hanem minden „népben, nemzetben" gondolkodó emberhez. Könyvének minden sora bölcs és igaz. Példázza ezt most néhány kiragadott gondolat. „Ha sorra felnőtté serdülnek azok a nemzedékek, akik a szocialista erkölcsről csak frázisokat hallottak, de akik nem ismerik a Tízparancsolatot sem, mert a régi tömlőkből kiöntetett az óbor, és nem töltetett beléjük semmi, mivelhogy a frázisok nem többek a semminél? Akkor mi lesz?" „...ameddig nem lesz mindannyiunk számára magától értetődő, hogy a szocialista magyar társadalom mit követel meg minden egyes polgárától, legfölsőbb vezetőitől a nyugdíjas éjjeliőrökig, hogy mit ad azoknak, akik hűek ezekhez a köve-
telményekhez, és mit azoknak, akik nem - nos, addig voltaképpen teljesen fölösleges erkölcsi nevelésről beszélni. Addig csak azt mondhatjuk, hogy voltaképpen fogalmunk sincs arról, mi az a szocialista erkölcs, ám feltétlenül és mindenképpen megtanítjuk rá a gyerekeinket... Addig csak abban reménykedhetünk, hogy a tisztességes szülők, a tisztességes tanárok sokasága meg is tanítja, példázza is, beidegzett szokássá is teszi, hogy mi a jó és mi a tisztesség, következésképp mi a rossz és a tisztességtelen - az ennek tisztázására hivatott pedagógiai szolgálati szabályzatok ellenére. Velük, általuk bajosan." „Hogy a tudományos-technikai forradalom korában önmagát iktatja ki a fejlődésből az a társadalom, amely nem serkenti, hanem kontraszelektálja szürkeállományának teljesítőképességét; s nem megbecsüli, egyre nagyobb teljesítményre sarkallja, hanem többszörösen hátrányos megkülönböztetéssel sújtja legértékesebb energiaforrásának hordozóját: az értelmiséget - ez már közhely, leírni is röstellem. És mégsem történik semmi, pontosabban: kontraszelekció történik, évről évre, évtizedről évtizedre. Ilyen nehezen tör utat magának a ráció? Ilyen lebírhatatlan a közérdek érvényesülésének útjában álló összefonódott magánérdek ereje?" „A többszörös hátránnyal sújtott értelmiség, a kontraszelekciót bővítetten újratermelő, kontraszelektált iskola egymást erősítő hatásából fakadóan egyre zuhan az értelmiség, azaz: az értelem becsülete, és terjed és árad és eljut mindenhová, már szinte a levegőből lélegezhető be. És ezt tudja olyan pontosan a tanári szoba előtt csípőre tett kézzel álló, fenyegetőző Anyuka, az igényes tanárt feljelentő Apuka, a buta kislányát gimnáziumba, a tehetséges fiát szakközépiskolába szánó szülő - mígnem szellemükben és erkölcsükben egyaránt kiműveletlen, tudatlanságukról sem tudó tömegek országává, és: gazdasági lehetőségeink szintje alatt maradó országgá nem válunk - hiszen a szellem becsületvesztésének gazdasági konzekvenciái már érzékelhetők." „...ugyan milyen lélekkel növekedhetnek föl azok a gyermekek, akik mióta az eszüket tudják, azt hallják, hogy szörnyű, milyen sokan vannak, hogyan is merészeltek megszületni? ...Nem kaphatjuk-e vissza tőlük, hogy arra a kis időre jó lesz nekünk az elfekvőben is? Mennyit fognak érteni azok a világból, akiket meg majdnem semmire, hanem csak /etanítottak: akik csak frázisokat hallottak a szocialista erkölcsről? Milyen lesz, milyen lehet az érzelmi világuk, irgalmasak lesznek-e hozzánk, az új évezred elesett öregjeihez, amikor mi nem voltunk hozzájuk irgalmasak? Hanem csak át akartuk vezetni őket az iskolán, szükségmegoldások özönével, egyetlen igazi megoldás helyett? Még számon kérhetik, hogyan bántunk velük." Súlyos gondok ezek, s nem alaptalanok az írónő aggodalmai. De amíg iskoláinkból nem vesznek ki a Beke Katák, addig van reményünk, hogy lesznek méltó tanítványok is! Sok új, Beke Katához hasonló iskolamestert kívánok magunknak, gyermekeinknek. (Magvető, 1988.) Tajti Erzsébet
A pápai református gyűjtemény Még élt az idősebbik Szervátiusz, amikor utoljára Pápa vendége voltam. Akkor avattuk az általa készített Jókai emlékművet. Azóta csak átutaztam a városon sűrű lelkiismeret-furdalások közepette. Mert századvégünk rákfenéje, az időtlenség engem is magával ragadott, s nem tudtam időt szakítani arra, hogy betérjek a hazai kultúra egyik páratlan gyűjteményi központjába, a református pápaiba. Rossz lelkiismeretemet tovább csüggesztette A Pápai Református Gyűjtemény címmel megjelent kötet, amely végképp letaglózott az elmulasztott lehetőségeket illetően. A kötetnek természetesen nem az a célzata, hogy ostorozza és elmarasztalja az időtlenségben szenvedő modern embert. Sokkalta inkább az, hogy ország-világ elé tárja azt a hallatlan értéket, kincsesbányát, amely a századok során a hajdani pápai református kollégium szárnyai alatt egybeállt, s amely noha a református egyház tulajdona, mégiscsak nemzeti közkincs. Minden bizonnyal Kövy Zsokék is azért publikálták megható nyíltsággal és szeretettel a gyűjteményt, mivel a gondos őrzés mellett tárolt anyagban nemzeti történelmünk egy jelentős része szunnyad. Ez pedig már közügy, s Kövyék készen állnak a közügyben serénykedők előtt szélesre tárni kapuikat. A Pápai Református Gyűjtemény három hatalmas egységből állt egybe. Nevezetesen a volt főiskola könyvtárából, a dunántúli református egyház levéltárából, s végül az egyháztörténeti és egyházművészeti múzeumból, amely szintén kollégiumi eredetű. így együtt - s ez lényeges szempont - tudományos gyűjteményként színezi nemzeti kulturális életünk palettáját. Tegyük hozzá azonnal, hogy rendkívül rangosan, dominánsan. Egy-egy gyűjtemény értftét nagy mértékben az szabja meg, hogy mennyiben rendezett, mennyiben alkalmas kutatásra. Nos, a Kövy Zsolt által szerkesztett kötet tanulmányaiban szerényen végighúzódik a vörös fonal, nevezetesen mindhárom gyűjtemény kezdettől fogva kezelhető. Ha eltekintünk a protestáns üldözés és háborús megpróbáltatások Keserves idejétől - kiheverve a sötét évtizedeket - jelen időnkre olyan állapotba került, hogy kutatásra kiválóan alkalmas. (Kisebb-nagyobb nehézségek csak a levéltári anyagban adódnak.) Gondban vagyok - s ez őszinteségemhez tartozik hogy az 1987-ben megjelent kötettel foglalkozzam-e behatóbban, vagy pedig az egységesen kezelt három gyűjteménnyel? Mindkettő különkülön is megérne egy-egy misét. Szívem szerint Kövy Zsolt, Szabó György, Lackovits Emőke színvonalas, s a tárgyak iránt érzett elfogult szeretettel és a hivatás szenvedélyétől fűtött sorait méltatnám. Ám a gyűjtemények - még így madártávlatból is, a kötet forgatása közben - tudományos, kulturális és esztétikai izgalmat jelentenek. Kövyék rutinosan a gyűjtemények történelmi hátterére teszik mutatóujjukat, s amint néhány különleges értékű tárgy felett történetileg meditál-
nak, mintha nemzeti életünk sorsfordulói a pápai gyűjtemény nélkül érthetetlenek lennének. Bizonyos helyzetek kétségkívül a pápai gyűjtemény anyagából magyarázhatók meg legjobban. Valóban izgalmas folyamat, hogy a magyar reformáció korától, a XVI. század elejétől megindul a könyvgyűjtés - humanista földesurak, külföldön tanuló diákok, falusi lelkipásztorok adományaiból - , s alakul ki napjainkra a Dunántúlon Pannonhalma és Esztergom után a maga 160 ezres egységével hazánk harmadik legnagyobb könyvtarává. Azon már nem is csodálkozunk, hogy Bornemissza Péter Ördögi kísértetek-jét, a világon egyetlen példányként Pápán őrzik, vagy Kocsi Csergő Bálint, a gályarab tanár Narratio brevis-e itt talalható egyéb kuriózumok közöt. S azon sem, hogy a kollégium egyes neves diákjai közül Petőfi, Jókai, Orlai Petricn Soma, Thaly Kálmán és a többiek nemcsak forgatták az intézet könyveit, de maguk is otthagyták szellemi nyomukat. Á gyűjtemények történetében nemcsak a magyar református egyház története követhető nyomon, de nemzeti történetünk is. Pusztulásaik és újraszületéseik mintha a nemzet élniakarását jelképeznék. Talán még erőteljesebben tükröződik ez a megállapításunk a levéltár történetén. Ez a gyűjtemény örökös vándorútra ítéltetett. Meg is sínylették az ekhós szekerek derékaljába helyezett iratok az ide-oda költöztetéseket. Az alapanyag a Dunántúli Egyházkerület irat- és levéltára volt. Püspökváltozáskor a püspökök saját rezidenciájukba hurcoltatták újra meg újra az anyagot. (Persze, menekítették más okból kifolyólag is.) Csak 1952től van végleges helye Pápán, ahol ugyan máris helyszűke mutatkozik, mivel jelentős eklézsiák iratanyagait nem tudják begyűjteni. Az egyháztörténeti múzeumnak is megvan a maga külön históriája. Már a XVII. század derekán tudatos gyűjtés indult. A magyar Nemzeti Múzeumot lSÓ2-ben alapította Széchényi Ferenc gróf, de Pápán majdnem kétszáz évvel korábban már gyűjtötték az értékeket. Nem csoda, hogy érem-, ásvány- és állatgyűjtemény, de kő-, bronz-, vaskori, egyiptomi, római, közép- és újkori tárgyakból is sok száz felbecsülhetetlen értéket őriznek. Külön ki kell emelnünk a tárgyuknál fogva egyháztörténeti, egyházművészeti, egyházi népraj'zi műtárgyak számban és értékben rendkívül gazdag anyagát. A több, mint 174 ötvöstárgy, 76 textília és kerámia az egyházművészet gazdagságáról szól még akkor is, amikor köztudott a református egyház puritanizmusa. (Laczkovits Emőke részletesen foglalkozik minden egyes különleges értékű műtárggyal.) A Pápai Református Gyűjtemény e köteten keresztül tehát kilépett rejtettségéből. Azokat, akik kissé is járatosak voltak könyv- és levéltár, valamint múzeumügyekben, nem érte váratlanul és szenzációként Pápa nyilvánosságra lépése. De az érdeklődő nagy többség keveset tudott róla. Most éppen ezeknek üzen a kiadvány: el lehet menni Pápára, fel lehet keresni az időszaki kiállításokat, s na valakiben kutatói ambíciók vannak, rábukkanhat olyan értékekre, amelyek másutt az országban nem fordulnak elő. Rédey Pál
C S O M O R LAJOS:
Magyarország Szent Koronája Gyors egymásutánban három kiadást ért meg Csomor Lajos érdeklődésre méltán számot tartó munkája, melyben Magyarország Szent Koronája aranyműves vizsgálatának eredményeiről számol be a szerző. A tudomány - főként mert a korona abroncsán görög, a keresztpánton pedig latin betűs feliratok láthatók, s mert a hátsó oldalon három uralkodó (Dukasz Mihály és Konstantin bizánci császár, valamint Géza magyar király) képmását azonosították - mind ez ideig azt állította, hogy 1. a korona két részből (latin és görög) áll; 2. különböző időpontban és helyen készült; 3. a mai korona nem azonos azzal, amit Szent István kapott a pápától, hanem - miután az elveszett annak pótlására készítették. Csomor Lajos és kutatócsoportja azonban az alapos és mindenre kiterjedő aranyműves-vizsgálat befejeztével a fentiektől eltérő, meglepő következtetésre jutott. Hogy az olvasó minél tisztább képet kaphasson, a könyv szerzője szinte beavatja korai középkor ötvösművészetének rejtelmeibe. Részletes értékeléssel szolgál a különböző mérések eredményeivel kapcsolatban, aprólékosan elemzi a korona részeit (abroncs, keresztpánt, csüngők, kereszt, az ezeket díszítő kövek, gyöngyök, képek), megkísérli megfejteni készítésének titkát, s végül eljut azokhoz a következtetésekhez, amelyek új megvilágításba helyezik a korona történetét. Megállapítja többek között, hogy a korona minden részletében az avar kor műnelysajátosságait, jegyeit hordozza magán, s hogy a korábban említett három uralkodó képe csak később került fel rá, mint ahogy készült. Ezután cáfolja azokat a régebbi elképzeléseket, miszerint a Szent István-i korona elveszett volna, s megállapítja, hogy „Szent István Nagyharsányban talált első pénzein egy pártás, keresztes, boltozott korona látható". A szerző következtetéseit végül az alábbiakban összegezhetjük: 1. a korona^egvséges (a két rész azonos időpontban és ugyanabban a műhelyben készült); 2. valószínűleg egy avar ötvösműhely terméke a VIII—IX. századból (tehát Szent István korában már megvolt, viselhette). Természetesen nyitva maradt még egy sor olyan kérdés, melyekre a tudománynak a későbbiekben kell választ adnia. Csomor Lajos felvetése mindenképpen az eddigi állítások felülvizsgálatára késztet. A munkát 136 egész oldalas rajz teszi szemléletesebbé, segítségükkel nyomon követhető a szerző minden egyes állítása. A könyv a vajai Vay Ad ám Múzeum Baráti Körének (és sok-sok önzetlen támogatónak) a segítségével jelent meg, s a harmadik kiadás telemelően nemes gesztusként eljutott valamennyi 1988-ban érettségiző diákhoz, hogy jelképesen a nemzet és az egész magyarság sorsáért való közös felelősségünkre emlékeztessen. Miként az Morvái
Ferenc és Varga Béla „útravalójában" olvasható: „A Szent Korona első királyunk óta az összetartozás hitét erősítette, táplálta az egymást váltó nemzedékek szívében és tudatában, jelképes kisugárzása összekötötte a Kárpát-medence népeit. Veszély idején, válságos helyzetekben nagy szerepe volt a magyarság oltalmazásában, megmaradásában. A széthullott magyarságnak nagy szüksége ma is, hogy az ősi és szent jelkép egymáshoz közel hozzon, összefogjon bennünket." (Vaja, 1988.) Oláh András
BALPATAKI BÉLA:
Sajólád története A közelmúltban, a sajóládi pálos kolostor alapításának hatszázadik évfordulójára jelent meg az a könyv, melynek szerzője 1975 óta a község római katolikus plébánosa, aki híveivel együtt éti a falu mai életét, ugyanakkor szorgalmasan kutatja a település, a kolostor múltját is. Sajólád története szorosan összefügg az 1387ben alapított pálos kolostor történetével. A kolostor alapítási okirata előtt alig van a településnek írásos említése, noha a régészeti leletek tanúsága szerint már a honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt. A kolostort a Czuaar család alapította, amely a XIV—XV. században óriási birtokok ura volt a környéken. A pálos szerzetesek közszeretetnek örvendtek ezen a vidéken, és mind a békés, mind a háborús időkben gyámolítói, lelki gondozói voltak a környék lakóinak. A sajóládi pálos kolostor az 1520-as évek végén rövid időre a nagypolitika szereplőjévé is vált: itt szállt meg 1527-ben Szapolyai János király. Ebben az időben volt a ládi kolostor perjele Fráter György, aki előbb Szapolyai, maja I. Ferdinánd híveként az 1530—1540-es évek magyar történelmének egyik kulcsszereplője volt. A szerző külön fejezetet szentel Fráter György munkásságának, méltatlanul elfeledett emléke felidézésének. A függelékben foglalkozik a könyv a pálos rend rövid történetével is. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend az 1200-as évek végén alakult, és rohamosan fejlődött, nagy népszerűségnek örvendett hazánk határain kívül is. A pálos rend mai központja Czestochowában, Lengyelországban van, mivel Magyarországon II. József 1786-ban rendelettel feloszlatta. Úgy érzem, a rend történetének rövid ismertetésével a szerző hiányt pótol. Hányszor kirándulunk vadregényes tájakra, csodáljuk meg a Bükk vagy a Zempléni-hegység erdőségeiben a még ma is fenséges romokat. Talán még azt is tudjuk, hogy ezek pálos kolostorok romjai, csak azt nem tudjuk, hogy kik a pálosok, mit jelentenek történelmünkben. Nem tudjuk, hogy nemzeti múltunknak egy-egy fényes darabját ölelik-pusztítják az évszázados fák. Gondolatébresztő a Sajólád műemlékeit tár-
gyaló fejezet is. A falu nevezetessége a középkori alapokon épült barokk templomon és kolostoron (amelynek jó részét különböző időkben elbontották) kívül egy ritka építészeti emlék, a háromszög alaprajzú barokk temetőkápolna, valamint egy ugyancsak a barokk korban készült Nepomuki Szent János szobor. Noha a falu lakói jól ismerik és becsülik ezeket az emlékeket, a tágabb környezet nemigen vesz tudomást róluk. Közhelynek számít, mégis igaz esetünkben is: messzi tájakra megyünk az ottani emlékekben gyönyörködni, a közelünkben lévőket pedig nem vesszük észre. Nem hiszem, hogy a Sajóladtól 10—15 kilométerre lévő Miskolcon sokan tudnának az itteni nevezetességekről. Pedig egyre több látnivalót kínál ez a környék. A közelben néhány éve folyik az ónodi vár régészeti feltárása, amelynek nyomán mindinkább kibontakozik nagy múltú várunk története. Ugyancsak a közelben található Muhi, amelynek a környékén folyt le 1241 -ben a tatárokkal vívott szomorú emlékezetű csata. Ennek emlékművét a közeljövőben fogják felavatni. A vidék még földrajzi szempontból is érdekes, hiszen itt találkozik egymással az alföld és a hegyvidék, itt ömlik egymásba a Hernád, a Sajó és a Tisza, megérné tehát, hogy mind a bakancsos, mind az autós turizmus útvonalába bekapcsolják, értékeit felfedezzék. A szerzőnek ez is az egyik, nem titkolt szándéka: meg akarja ismertetni a falu lakosságával, illetve az érdeklődőkkel Sajólád értékeit. „Csak amit megismerünk, azt tudjuk értékelni" — mondja, és mélységesen igaza van. Bárcsak minél több ilyen ismertetés születne Magyarország számos, kisebb-nagyobb értékeket hordozó településéről! Mindezek nagyban hozzájárulnának önmagunk, szűkebb és tágabb környezetünk jobb megismeréséhez, önbecsülésünk és jövőbe vetett hitünk erősítéséhez. Reméljük, hogy ez a könyv eléri célját, és példaképül szolgál más hasonló kezdeményezéseknek. Wolf Mária
Kárpáti Kalendárium '89 A Kalendárium '89 összeállítói - Fejes János és Nájpáver Kamii - ezúttal is súlyt helyeztek rá, hogy 1957 óta évről évre megjelenő kiadványukbólne hiányozzanak Szovjet-Ükrajna e régiójának történetével és néprajzával foglalkozó írások. A naptár helytörténeti anyagából kiemelkedik ifj. Bíró Andor Hetven éve kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot című, a tanácshatalom helyi vonatkozásait ismertető és értékelő cikke, továbbá Dupka György A Tanácsköztársaság eszméi vidékünk felszabadulás előtti irodalmában című írása, amelyben a szerző bemutatja azokat az írókat, akik műveikben hitet tettek a társadalmi haladás mellett. Érdeklődésre tarthat számot Soós Kálmán Mikszáth és területünk című cikke, amelyben a szerző Mikszáth Kálmán publicisztikája nyomán feleleveníti Munkácsy Minály 1882. évi munkácsi látogatásának eseményeit. Gerendely Valéria Rákóczi ezredese című cikkében a Tiszakeresztúron született Borbély Balázs emlékét idézi, aki kima-
asló haditetteivel írta be nevét a kuruc szabadságarc történetébe. Fóri Sándor A tatár betörés emléke Akiihegyen című írásában az 1716. évi Ugocsa megyei tatárdúlás történetét vázolja fel. Barát Mihály interjút készített Anatolij Donyec cel, az ungvári ukrán tanítási nyelvű Művészeti Szakiskola igazgatójával, aki elmondta, hogy tanintézetükben Petőfi-emlékszobát létesítettek. Erre az indította őket, hogy ennek az épületnek a helyén állt az egykori Fekete Sas Szálló, amelyben - mint az épület falán levő magyar nyelvű emléktábla is hirdeti - 1847. július 11-én megszállt Petőfi Sándor. Érdeklődésre tarthat számot a naptár néprajzi anyaga is. Kovács Elemér Lakodalom van a mi falunkban című írásban e terület magyarlakta vidékén dívó esküvői szokásokat, Füzesi Magda Népszokások Beregen című cikkében e községben máig élő őszi lekvárfőzés, szüreti bál és disznótor szokásait ismerteti. Két kapcsolattörténeti írás foglalkozik az ukrán líra és festészet nagy alakjával, Tarasz Sevcsenkóval. Váradi-Sternberg János Zichy Géza és Sevcsenko lehetséges kapcsolatára hivja fel a figyelmet, Vaszócsik Vera pedig Sevcsenko magyarországi fogadtatásának adatait tárja fel cikkében. Dupka György szerkesztésében Fórum címmel egy antológiaszerű összeállítás zárja a Kalendárium '89 naptári részét, amelyben huszonhét helyi költő, hét elbeszélő és négy grafikus szerepel egy-egy versével, szépprózai írásával, illetve grafikájával. Az olvasók érdeklődését felkeltő, változatos, színes anyagot tartalmaz a Kalendárium '89, mégsem hagyható szó nélkül, hogy még mindig sok benne a fordítás, jóllehet a szerkesztőknek módjuk lenne több eredeti anyagot közölni a naptárban. Az utóbbi években örvendetesen szaporodott Szovjet-Ukrajna e területén a magyar publicisták, írók és tudományos kutatók száma. Mód volna tehát a szerzői gárda bővítésére. Elgondolkoztató az is, hogy az utóbbi öt évben kétharmadára esett vissza a naptár példányszáma és csaknem másfél ívvel csökkent a terjedelme. S végül szóvá kell tenni: érthetetlen, miért csak e terület magyarlakta falvainak neve szerepel a szövetségekben magyarul (azoké is gyakran csonkán, például Beregú|falu helyett Bereg, Tiszabökény helyett Bökény, Tiszaújlak helyett Újlak stb.), a többi pedig és ezen belül a városok neve is ukránul. Örvendetes lenne, ha a következő évi naptár már ezek nélkül a fonákságok nélkül jelennék meg. (Kárpáti Kiadó, Uzsgorod. 1988.) Sándor László ÁGOSTON
ISTVÁN:
Muhi és Ónod irodalmi hagyományai Veszedelmesen megfogyatkozott a vidéki irodalomtörténészek szama. A hivatásosoké is, az amatőröké is. Hajdan - mondjuk, amikor Szabó Zoltán a Cifra nyomorúságot írta - még valame-
lyes tekintélyt, rangot jelentett lateiner körökben, ha valaki - akár kedvtelésből - búvárkodott, s kiadott (a saját vagy valamely társaság pénzén) egy könyvet, valamely (szak)folyóiratban megjelent a tanulmánya. Ma (s nemcsak a pálya elnőiesedése miatt) elvétve is alig találunk ilyen pedagógust. Az okok közül csak az egyik a túlterheltség, mert nem csupán a pénz hiányzik, de a hivatalos és az erkölcsi elismerés is. (Van olyan igazgató, aki kifejezetten rossz szemmel nézi, ha valalu „nyüzsög".) Ilyen bevezető után egyértelműen dicsérni kellene Ágoston István munkáját Muhi és Ónod irodalmi hagyományairól. A lényegét tekintve adatgyűjtő és feltáró, alapozó művel van dolgunk. Óriási értéke van ennek is, különösen a lokálpatriotizmus szempontjából. A múlt értékeineK a tudatosítása csökkentheti a vidékben egyre erősödő kisebbrendűségi érzést, amelyet az átgondolatlan „területfejlesztési" koncepciók és intézkedések alakítottak ki. Ágoston István meg is indokolja, ki is fejti a Bevezetésben ezt a szándékát. A mai Muhi és Ónon lakóiban joggal alakult ki a sértettség-mellőzöttség érzete. IV. Béla királyunk szerencsétlen csatavesztésének helye a tatár túlerővel szemben sokáig jeltelen volt, az ónodi vár feltárási-restaurálási munkálatai is veszélybe kerülhetnek, mert a „szinten tartásra" szánt pénzt is erősen lecsökkenti az adótörvény. Ne vétessék cinizmusnak, ha azt mondom, hogy az irodalomtörténeti kutatás olcsóbb, s ezért eredményesebb lehet. Ágoston István azt tette, amit egy vidéki kutató tehet: minden hozzáférhető könyvet, leírást, forrást felkutatott, elolvasott és kijegyzett. A kicédulázott anyagot kronológiai sorrendbe rendezte, s bőven idézve belőlük, kis könyv formájában most közreadja. Értéke az, hogy ezek az adatok így, együtt sehol máshol nem olvashatók. Sok vonatkozásban újat is hoz, hiszen az Ónon talált adatok (anyakönyvek, levelek, visszaemlékezések) alapján korrigál néhány, a szakkönyvekben, összefoglaló munkában hibásan szereplő adatot. Érthető, hogy a Rákócziak, s egyáltalán a reformáció idejéből van a legtöbb adat. A falu lelkészei egyszersmind a kor legjobban képzett (humán) értelmiségei voltak, akik a Biblia és más egyházi könyvek fordítása és értelmezése révén nemcsak a kor eszmeáramlataival voltak összhangban, de oroszlánrészt vállaltak a magyar írásbeliség, következésképp irodalom megteremtésében is. Ezek az itt (Ónodon) született írások nem mindig jelentenek esztétikai minőséget, de történelmi, azaz dokumentumértékük miatt nagyon is becsesek. Érthető az is (hiszen a falu lelkésze), hogy Ágoston István érdeklődése is főleg erre irányul. Munkája szolid, korrekt, alapos. A tények feltárása nélkül szó se lehet értelmezésről, összefoglalásról. Az a munka még várat magára, Ágoston Istvántól, vagy mástól, aki a nyomdoKain elindulva gyarapítja az anyagot, tágítja a kört. Végezetül ejtsünk szót - a dicséret hangján - a helyi honismereti körről, valamint a Sajómenti MGTSZ-ről, s a megyei honismereti alapról, akik a kiadást lehetővé tették. Horpácsi Sándor
GYÖRFFY ISTVÁN:
Magyar falu, magyar ház (Akadémiai Kiadó Reprint 1987. 231 old.)
sorozata.
A szerző A néphagyomány és nemzeti művelődés című munkájában fogalmazta meg azt a napjainkban is érvényes gondolatot, mely szerint: „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést." Volt időszak, amikor ezt a gondolatot elfelejtettük vagy ennek igazságát tagadtuk. Napjainkban ha kismértékben is, de már változott a helyzet. Egyre többen érdeklődnek az olyan könyvek iránt, melyek a szűkebb haza történetével, hagyományaival foglalkoznak. Elsősorban ezeknek, de mellettük minden más érdeklődőnek ajánlhatjuk ezt a könyvet, amely Györffy István 21 egyetemi előadását, illetve dolgozatát tartalmazza, és a magyar település és építés néhány fontos kérdését tárgyalja. Megismerteti az olvasót a magyar település kialakításával, a határhasználattal, majd sorra veszi a településformákat. Olyan fogalmakkal találkozhatunk, melyek napjainkban a legtöbb olvasó előtt már ismeretlenek, mint az irtvány-, illetve szeres-település. Megismerkedhetünk a tanyák kialakulásával, funkciójával, az alföldi és az uradalmi tanyák közötti különbséggel. Á faluról írt fejezetben foglalkozik a falu kialakulásának kérdéseivel, a kertes és csűrös település közötti különbséggel, majd sorra veszi az Alföld településformáit és szól a vásárokról, melyek igen fontos szerepet töltöttek be egy-egy vidék gazdasági életében is. A falvak, illetve a település rendjének alakulását nagymértékben befolyásolták a földrajzi viszonyok. Ezzel foglalkozik a Telek című fejezet, amely sorra veszi a telekformákat és az olvasó elé tárja a különböző háztípusokat, bőven illusztrálva fényképekkel ezeket a megállapításokat. A könyv befejező részében megismerhetjük a pásztorkodáshoz szükséges építményeket, maja az ember életében oly nagy szerepet betöltő malmokat. A ma embere már egészen más építési technikával építi házát, egészen mások a házformák is. Nem biztos azonban, hogy a mai házak időtállóbbak lesznek, hogy célszerűbbek a régieknél. Nagy Géza SZABÓ JÓZSEF:
A nagykónyi nyelvjárás 1981-ben a Szombathelyen tartott dialektológiai tanácskozáson Benkő Loránd eléggé elmarasztalóan szólt arról, hogy jelenleg nem születnek nyelvjárási monográfiák, ez a műfaj hiánycikk a magyar nyelvtudományban. A hiány nagyon fájdalmas, hiszen a hagyományok arra köteleznének
bennünket, hogy ne adjuk föl ezt a vonalat, iróbálkozzunk vele, csináljuk. Ha nem is nagy Íéptékkel, de azért azóta valamit változott a helyzet. Kiss Jenő monográfiaszerűen is földolgozta szülőfalujának nyelvjárását, legrészletesebben a hangtant és az alaktant ("A rábaközi Mihályi nyelvjárásának hang- és alaktana. Akadémiai, 1982.), most pedig Szabó József részletes, a nyelvi rendszer egészére kiterjedő leírását vehettük kézbe a Tolna megyei Nagykónyi nyelvjárásáról. A bevezetőben a község nevének eredetéről olvashatunk. Ez a fejtegetés azért is figyelmet érdemel, mert Kiss Lajos A földrajzi nevek etimológiai szótára című könyvének első kiadásában még úgy fogalmazott, nogy a Kónyi helynév bizonytalan eredetű. Szabó József ennél határozottabb álláspontot képvisel, és szülőfalujának nevét - eléggé meggyőzően - a Culun, Colon, Kolin személynév é~i birtokjellel ellátott alakjával azonosítja. Névfejtésének létjogosultságát igazolja az, hogy Kiss Lajos szótárának újabb kiadása is már ezt az elgondolást tartalmazza. Legrészletesebben a nagykónyi tájnyelv hangtanáról és alaktanáról olvashatunk a könyvben. Bőséges és rendkívül gazdag példaanyagon mutatja be a Tolna megyei község magánhangzóinak, mássalhangzóinak használatában mutatkozó eltéréseket a köznyelvhez viszonyítva. Itt már nem érvényesül a délvidéki ö-zés, a Dunántúl középső részéhez hasonlóan zárt e-ző ez a nyelvjárás. De azért szép számban jegyzett föl a gyűjtő ö-ző alakokat is, amelyek a jelenség részleges meglétéről tanúskodnak: böcsiilet, bötlehém, bötii, föcske, fösték, körösztapa, pöcsét, zsömle stb. A mássalhangzók kiesése című fejezetben az / hiánya azért igényel nagyobb terjedelmet, mert sokféle szempont játszik közre abban, hogy mikor marad meg az l, mikor nem, egy-egy szó belsejében vagy a végén. Igen tekintélyes azoknak a szavaknak a száma, amelyek a köznyelvvel szemben l nélküliek alapalakiukban is: fóka ,falka'; óvas ,olvas'; szóvá ,szolga'; páco ,pálca'; kivii ,kívül'; körübelü ,körülbelül'. Á leírás természetesen akkor hiteles, ha az ellenpéldákat is tartalmazza: balta, unalmas, beszéli, nyél, áldás stb. Mások is fölfigyeltek már arra, hogy a népnyelv a hangutánzó szavak használata tekintetében jóval változatosabb a beszélt vagy írott köznyelvnél. Valószínűleg azzal magyarázható ez, hogy a falun élő ember közvetlenebb kapcsolatban van a természettel, annak jelenségeivel, a növény- és állatvilággal, mint a városlakó. Szabó József is igen sok olyan hangutánzó, hangfestő igét sorol föl az alaktani fejezetben, amelyek táji jellegűek: caffog~ceffeg .sárban jár'; rácsához ,rámordul'; hibbog ,rázódik, ide-oda mozog'; mujszog ,motyog'; pillég ,betegeskedik'; tepég ,topog' stb. A magyar nyelvjáráskutatók közül elég kevesen foglalkoztak eddig mondattannal, valójában azt lehetne mondani, nyelvjárásaink mondattana még feldolgozatlan. Ezt a hiányt éppen Szabó József jóvoltából sikerült némiképpen enyhíteni, először A mondatszerkesztés nyelvszociológiai vizsgálata a nagykónyi nyelvjárásban (Bp. 1983.) című könyvével, most pedig itt, ebben a monográfiában egy komplex mondattani fejezettel. Részletesen tar-
gyalja a mondatrészeket, az egyszerű és az összetett mondatok gyakoriságát, az alárendelések fajtáit és az ún. mondatátszövődést, például amikor a mellékmondat tárgya előbbre kerül: Jó ebédet, azom vótunk, hogy miné jobbat főzzünk, amit tuttunk. A függelékben magnetofonszalagról lejegyzett szövegek élő közelségbe hozzák a tájnyelv szépségét, archaizmusát. Tartalmilag is hasznos ismereteket nyújt ez a szövegválogatás a falu múltjáról, a közbirtokosság működési szabályairól, a legelőés erdőhasználatról, a pásztorok béréről, a mezőgazdasági munkákról, húsvéti népszokásokról és a népélet egyéb eseményeiről. (Béri Balogh Ádám Múzeum, Szekszárd, 1986.) Balogh Lajos
Mándoki László „találós" sorozata1 Mándoki László a találós kérdések régi, elkötelezett kutatója. 1979-ben a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében jelent meg tudományos publikációja, a Találós kérdések Baranyából. Foglalkozott a török népek találósaival, párhuzamokat keresett és talált, földolgozta a találóskérdés-kutatás történetét. Munkáit az egyetemen tanítják. Most a Móra Ferenc Könyvkiadó segítségével a legfiatalabbakhoz kíván szólni: három összeállítása jelent meg a különböző, a magyarság kultúrájához kapcsolódó népek találóskérdés-költészetéből. Találós kérdést mindenki ismer. Olvasókönyveink szép számmal tartalmaznak találósokat, s mindig akad egy-egy tréfás kedvű nagybácsi, nagypapa, aki találósokkal teszi próbára a gyermekek elméjét. De mi is az a találós? Rövid, kisepikai műfaj. A találós kérdésben egy tárgy, jelenség vagy fogalom körülírása kérdés formájában hangzik el - mint a Magyar Néprajzi Lexikon írja. Két nagyobb csoportra különítnetjük el őket. A tudáspróbákban iskolai, vallási ismeretekre vonatkozó kérdések vannak. Megoldásukhoz szükség van ismeretekre, logikára, ötletességre. A másik csoportba tartoznak a tréfás kérdések. Az ilyenek jó része képtelenség, abszurditás. Például: Mikor fél a nyúl? Ha félbevágják. A tréfás kérdések másik részének etimológiai alapja van. Például: Mit mondott a kötegyáni vasúti bakter a gyulai török basának? Semmit sem, mert akkor még nem volt vasút. A találósok csoportosítását említett tanulmányában maga Mándoki László is elvégezte. Ö ezek körébe sorolja a találós mesét is, majd ezek után következnek az itt is tárgyalt (bemutatott) találós ' Mándoki László Ház tetején nyeles edény. Török népek találós kérdései. Móra, Bp. 1985. - Hfáz tetején egy fél lepény. Finnugor népek találós kérdései. Móra, Bp. 1986. - Ház tetején gyalogösvény. Szomszédaink, nemzetiségeink találós kérdései. Móra, Bp. 1987.
kérdések. További csoportjai: mese-talány, ál-talány, matematikai és al-matematikai rejtvények. Ezek a találósok eleinte ponyvakiadványok, népkönyvek segítségével terjedtek. Később az olvasókönyvek, ifjúsági folyóiratok (ma a Dörmögő Dömötör, Pajtás) voltak a legfontosabb továbbítói. És természetesen a szóbeliség, hiszen folklór műfajról van szó! A falusi munkák közben guzsalyasban, kukoricafosztáskor stb. az egyhangú munkát gyakran kísérték tréfás történetek, találósok elmondásával. S ugyanez az igény élteti a találósok műfaját a városi szóbelisegben is. Bár manapság a találósok közül sok a vicc« álruhájába öltözik. Mándoki László mostani könyvsorozatából a gyerekekhez a „tiszta forrás", a népi találóskincs rétege juthat el. A gyerekek egyúttal megismerkedhetnek a kevéssé közismert török n é p i k é i : a gagauzokkal, krími tatárokkal, csuvasokkal, baskírokkal, nogajokkal, balkárokkal, karacsájokkal, karakalpakokkal, ojrotokkal, ujgurokkal, jakutokkal. A finnugor népek találósait bemutató kötet a lívekkel indul. Majd sorra következnek a marik, komik, mordvinok, udmurtok, manysik, chantik, finnek és lappok. Különösen érdekesnek találom a legutóbbi kötetet, a szomszédaink-nemzetiségeink Köréből származó válogatást. Helyet kaptak benne burgenlandi osztrák, szlovák, szepességi szász, ukrán, román, erdélyi szász, délmagyarországi cigány, katymári bunyevác, bánáti német, Mura és Dráva menti horvát találósok. Már a felsorolás is sejteti, hogy a gyerekek a könyvet lapozgatván (és természetesen „forgatván , hiszen a megoldások fordítva és kurziválva vannak szedve) akaratlanul is megismerkednek Kelet-Közép-Európa népeivel, e népek együttélésével, közös vagy legalábbis tematikájában nagyon hasonló találóskincsével. Hiszen mindegyik nép a ház körüli tárgyakat, a népélet mindennapi eseményeit rejti találósaiba. A házat, a szitát, a boronát, a tojást, a lyukas sajtot, a kendert, a folyót stb. E gyermekeknek szóló sorozat után örömmel látnánk akár egy tudományos gyűjteményt, archívumot is, ahol megfelelő módon őrzik találósainkat, s igazán lelkesedéssel forgatnánk egy tudományos, elemző munkát is a találósokról. Talán erre is sort kerít majd Mándoki László. Balázs Géza
Két kiadvány az őrvidéki magyarokról1 Az örségi Füzetek sorában jelent meg Burgenlandban (Felsőőr-Oberwart) ez a kétnyelvű kiadvány, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület fennállásának húszéves évfordulója alkalmából. A füzet szerkesztői: Szeberényi Lajos burgenlandi születésű, 62 éves latin-történelem szakos tanár, aki 1985-ben ment nyugdíjba, s Moór János halála óta a Kultúregyesület elnöke; valamint Szeberényi András. Az őrvidéken - a mai Ausztria Burgenlandnak nevezett tartományában - ezer év óta élnek magyarok. „Az Őrvidék területén őshonos magyar
népcsoport azoknak a határőröknek az utóda, akiket a XI. században az első magyar királyok a nyugati határok védelmére ide telepítettek" olvasható a történelmi áttekintés bevezető soraiban. Fő feladatuk, a határ őrzése, fennmaradt az őr szavunkat tartalmazó helynevekben: Alsóőr, Őrsziget. Az íjászokkal betelepített helységek nevei „lövő" szavunkat tartalmazzák: pl. Felsőlövő, Alsólövő, Németlövő. A XVI-XVII. században horvát és német telepesek kerültek e vidékre, így a magyar határőrfalvak nyelvszigetté váltak. 1921-ben az Őrvidék Burgenland néven Ausztriához került. Ekkor a csaknem háromszázezer lakos közül kb. 26 ezer volt magyar. A második világháború után Ausztria 1955-ben nyerte vissza függetlenségét. Az 1955-ös államszerződés rendezte a nemzetiségek jogait. A 7. cikk foglalja magában a szlovén és a norvát nemzetiség jogait, a magyar és a cseh nemzetiséget azonban nem említi meg. Ä Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 1968ban alakult meg. Célul tűzte ki, hogy egyezteti a magyar települések kulturális életére vonatkozó igényeket, es képviseli a magyar népcsoportot. Midőn a nemzetiségi törvénytervezetet az osztrák parlament elé került, a BMKE szorgalmazta, hogy az új törvényben vegyék a magyar népcsoportot is tekintetbe. Javaslatuk eredményeként az 1976-os nemzetiségi törvény már a magyar és a cseh népcsoportot is megemlíti. Létrejött a magyar nemzetiségi tanács, azonban nincs tényleges beleszólási joga, csupán tanácsadó szerv. Az oktatás terén a következő a helyzet: a felsőőri és felsőpulyai általános iskolában a magyar szabadon választható tárgy. 1987—1988-tól a felsőpulyai gimnáziumban úgynevezett „pannóniai osztály' létezik. Ez a gimnázium egyik első osztálya, ahol a gyerekek a magyart vagy a horvátot kötelező tantárgyként tanulják. Az Őrvidék Ausztriához csatolása után a különböző vallásfelekezetekre marad a magyar kulturális hagyományok ápolása. Léteztek olvasókörök, működtek az énekkarok és a zenekarok. A második világháború kezdetétől a kulturális aktivitás megszűnt. 1968-tól a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület vállalta magára a magyar művelődés ápolását. Az egyesület keretében működik az alsóőri néptánccsoport, a felsőpulyai leány tánccsoport, az alsóőri citeraegyüttes és a felsőpulyai színjátszó társulat. A magyar népcsoportnak nincs önálló újságja. 1986 óta az őrségi Füzetek alkalomszerű kiadasa pótolja ezt a hiányt. A füzet rövid áttekintést ad még az őrvidék gazdasági helyzetéről és a magyar népcsoport kilátásairól. A kiadványt térképek teszik teljessé. A füzet második fele tartalmazza a teljes szöveg német nyelvű fordítását. zm
MURA JÓZSEF:
50 éves az oroszlányi szénbányászat A magyar bányászattörténet vállalati történeti feldolgozásai között új kiadvány kerülhetett az érdeklődő olvasók kezébe az oroszlányi szénbányászat 50. évfordulójának megünneplése (1987. október 16.) alkalmából. Mura József középiskolai tanár történeti és műszaki összefoglalót készített az 1937-ben üzemszerűen kezdett oroszlányi szénbányászatról. A könyv megismertet a régészeti leletekkel, amelyek a terület őskor óta lakottságát igazolják, ismerteti az 1915-től rendszeres szénkutatásokat, majd az 1937 májusában megkezdett aknamélyítést, ahol 1937. december 4-én, Borbála napján, megindult a termelés. A szerző alapos tényfeltárással, a helyi kapcsolatok bemutatásával tér ki a munkásmozgalom jelenlétére, azokra a lakásépítkezésekre, munkaerőmozgásokra, amelyek végül is a mai oroszlányi város és népesség kialakulásához vezettek. A könyv számos képben ad hírt a munkasikerekben élenjárókról, a műszaki létesítményekről. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Oroszlányi Szervezetének kiadványa részletesen beszámol a különböző aknatelepítésekről, a Márkushegyi Bányaüzem létesítéséről, fejlődéséről és távlatairól, amit a geológiailag jelzett 53 millió tonna szén hosszú távú működésre jósol. Technikatörténeti összegzés is kitűnik a könyvből, mert az 1937-től sorozatosan épülő üzemek, létesítmények időpontjainak közlése szerencsés megörökítése a magyar bányaépítés egy önálló korszakának. A modern és klasszikus elemekkel ötvözött illusztrációk — Szepesi Ferenc és Rimár Tibor munkája — alkalmazkodnak a sűrített szakmai tartalomhoz. Dr. Krisztián Béla
A tiszántúli időszaki kiadványok repertóriumairól Az idő általában kemény kritikusnak bizonyul, lett légyen szó bármiféle szellemi alkotásról. Egyrészt segít az embernek fölfedezni az igazi értéket, másrészt viszont próbára teszi az alkotóerőt is. Számos ötlet, elképzelés azért nem tud megvalósulni, mert a feltételek egyike-másika nem adatik meg. S ha a folytonosság nem szenved csorbát, már ez is elegendő in dok méltányoló szavakra. E néhány sort ildomos volt papírra vetni, hogy kellően tudjuk értékelni egy — létszámban nem nagy — alkotóműhely immáron egy évtizede tartó szellemi tevékenységét, amely túlmutat a helytörténet horizontján. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára szerteágazó tevékenysége közepette gondot fordít az időszaki kiadványok — napi-, hetilapok, folyóiratok — repertórumainak elkészítésére is.
Az időszaki kiadványok földolgozása több szempontból hasznos. Talán a legkézenfekvőbb: az emberek többsége jobban vonzódik szűkebb környezetének mindennapjai, a mindennapok történelme iránt. Ez a történelem időben szinte feneketlen, de térben nem lépi túl egy város, netalán egy megye, vagy nagyobb tájegység határát. A másik lényeges szempont: a sajtó valóban a történelem napjainak krónikása, lapjairól az előttünk járó nemzedékek néznek vissza. S a sorozat közreadásával a hazai sajtótörténet nagy-nagy adósságait igyekszik — a maga szerény eszközeivel — jóváírni, a kiterjedt fehér foltokat eltüntetni. Legcélszerűbb, ha a kiadványokat a megjelenési sorrendben vesszük számba. 1. A Debreceni Néplap repertóriuma, 1944. nov. 15.—1945. ápr. 6. Szerk.: Királyi László—Tóth Ferencné. Db. 1975. E napilap fontos történelmi szerepet játszott egy megújulni akaró nemzet első lépéseiben. A sorozat ezen kötetében vázolta Csüry István a vállalkozás lényegét, a későbbiekben is követendő szempontokat. 2. Csokonai Lapok, 1850. Repertórium. Szerk.: Korompai Gáborné. Db. 1975. Bár e sajtótermék rövid életűnek bizonyult, mégis már a harmadik számával kihívta a magyar szabadságharc utáni diktatúra cenzúrájának ádáz haragját. Évtizedekkel később nevében újjáéledt. 3. Magyarok, 1945—1949. Repertórium. Szerk.: Korompai Gáborné. Db. 1976. A kötet bevezető soraiban olvasható: „A felszabadult Magyarország első irodalmi folyóirata 1945 áprilisában Debrecenben indult meg. Alapítója az Ady Társaság volt. Tulajdonképpen már a második számtól országos irodalmi folyóirat lett, de mi debreceniek mégis magunkénak érezzük . . . " 4. A Debreceni Képes Kalendárium repertóriuma (1901—1948). Szerk.: Veress Gézáné—Lengyel Imre. Db. 1976. Fél évszázad még egy város életében is tekintélyes idő. Nem lehet Debrecen XX. századi történetéhez úgy hozzányúlni, hogy a kutató, az. olvasó kezébe ne vegye e remek kiadványt. 5. Régi okiratok és levelek tára, 1905— 1906. Repertórium. Szerk.: Korompai Gáborné. Db. 1982. Egyedülálló vállalkozás volt ez a századelőn, de sejteti, hogy a folyóirat megindításával távolabbi cél is vezérelte a felelős szerkesztőt, Kardos Samut. Nemcsak a korabeli helytörténetírást szolgálta, de forrásértékű még mostanság is. 6. Debreceni Szemle, 1927—1944. A szinte „univerzálisnak" tekinthető folyóirat szerkesztői vezérfonala: „A tudományos élet minden ágának minden friss hajtását bemutatni a magyar olvasónak: ez a Debreceni Szemle célja." E célnak messzemenően meg is felelt. Nevében e folyóirat is újjáéledt 1981-ben, más profillal. Mostanában ünnepeltük a Kelet Népe című folyóirat alapításának 50. évfordulóját. Az Egyetemi Könyvtár már 1979ben elkészíti e havilap repertóriumát: 7. Kelet Népe, 1935—1942. Repertórium. Szerk.: Szénássy Barnáné—Szőőr Árpádné. Db. 1979. A nemzeti önismeret és megújulás jegyében fogant folyóirat szerzői gárdája magába foglalta a haza jövőjéért aggódó
értelmiségiek jeles képviselőit. 8. Magyar Exlibris, 1935—1936. Repertórium. Szerk.: Lenkey István. Db. 1980. A negyedéves gyakorisággal megjelenő sajtótermék a művészi rajz és sokszorosítás, valamint ezek gyűjtésének tárgyköréből veszi közleményeinek témáját az 1930-as évek közepén. Az egyetemi, főiskolai ifjúság mindig szeretett magáénak tudni valamiféle sajtóorgánumot, ahol |ótollú ifjak gondolata, véleménye kapott nyomdafestéket. Berényiné Varga Ibolya szerkesztésében egy ilyen jellegű folyóiratot földolgozó kiadvány látott napvilágot: 9. Debreceni Főiskolai Lapok, 1896—1914. Db. 1981. A szerkesztő előtérbe állította az irodalomtörténeti értékű írásokat, míg a diákélet karcolatai a kötet második felében lelhetők föl. 10. Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező, 1870—1878. Repertórium. Szerk.: Lenkey István. Db. 1985. E havilap szerkesztője, s kiadója eey személyben Révész Imre, a XIX. század második felének jeles debreceni személyisége. Lapjával mérsékelni igyekezett az Eötvös-féle liberális szellemű iskolareformot, s egyházpolitikát, ezek hatását. Jóllehet még a „protestáns közvélemény" körében sem váltott ki osztatlan támogatást. A sorozatban az utolsó megjelent kiadvány: 11. Debreceni Szemle, 1912—1914. Repertórium. Szerk.: Berényiné Varga Ibolya. Db. 1985. A Debreceni Szemlék sorában ez volt az első. Három év „termését" gyűjti egybe a küllemében is legszínesebb kötet. A mellékletek életközeibe hozzák e hetilap szerkesztőjének mindennapjait. Szathmáry Zoltán köré fonódik ezen sajtóorgánum, a személy köré, aki csaknem negyven esztendőt töltött az írói és hírlapírói pályán. Az Egyetemi Könyvtár tervei között szerepel az 1877—1879 között megjelenő Délibáb című hetilap repertóriumának a megjelentetése. F. lap lépéseket tett Debrecen irodalmi életének összehangolására. A Csokonai Kör gyökerei is ide nyúlnak vissza, mintegy másfél évtizeddel később, 1890-ben megvalósulva. A Csokonai Lapok a XX. század első évtizedének sajtóterméke. Szintén rövid életű volt. Szerkesztője, Rudnyánszky Gyula, a nemzeti irodalom „konzervatív vonalát" képviselte. Feladatának tekintette a debreceni Csokonai-kultusz ápolását, tudatosítását. Repertóriumának kiadása komoly segítség a kutatók, érdeklődők számára. A közeljövő terveiben szerepel még a Debreceni Gazdasági Lapok 35 évfolyamának földolgozása, s egy olyan repertórium összeállítása, amely csak a debreceni szerzők írásait, illetve a város mezőgazdaságára vonatkozó közleményeket veszi számításba. Ez annál is fontosabb, mivel a XIX. század végétől nyomon kíséri a város mezőgazdasági kultúráját, egészen 1944-ig. Egy nagynevű egyesület, a Debreceni Gazdasági Egyesület hivatalos közlönyeként segítette a gazdaközönséget, vezérfonalat adva kezébe, egyúttal hasábjain lehetőséget nyújtott számára, hogy a gazdálkodás egyes kérdéseiben, a köznek is hasznára váló ötletek, megoldások hangot kapjanak. Surányi Béla
AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT EGYIK LEGSZEBB KIADVÁNYA Kallós'Zoltánés Martin György gyűjtése
500 oldal, kötve 250 F t
A kötet a z o k a t a lírai dalokat t a r talmazza, melyeket a kolozsvári n é p r a j z k u t a t ó Kallós Zoltán és a fiatalon e l h u n y t táncfolklorista Martin G y ö r g y k ö z ö s e n g y ű j t ö t t a G y i m e s völgyében. A d a l o k mintegy felét az úgynevezett keservesek alkotják, a e helyet k a p tak a k ö t e t b e n lakodalmas daloK, csúfolók, táncdalok és új stílusú dalok is. A k ö n y v e t kottamelléklet egészíti ki és színes és f e k e t e - f e h é r f o t ó k díszítik.
A
•
Jjjfr
flfc
^
Megvásárolható vagy megrendelhető az EURÓPA könyvesboltban (Budapest VII., Lenin krt. 7. 1073. Telefon: 221-082) és az ÁRKÁDIA könyvesboltban (Budapest II., Mártírok útja 7. 1027. Telefon: 163-751).
Jön! Jön! Jön! Jön! Jön! Jön! Jön! Jön! Jön! Jön! Jön! Jön!
AKADÉMIAI KISLEXIKON két kötetben F ő s z e r k e s z t ő k : Beck Mihály és Pesch ka Vilmos, a M a g y a r T u d o m á n y o s Akadémia tagjai Két évtized után először jelenik meg Magyarországon általános kislexikon, amely a tudományok, a közhasznú ismeretek legszélesebb körére terjed ki. Kötetenként mintegy 16-17 ezer szócikkben dolgozza fel mindazt az időtálló tudásanyagot, amelyet az emberiség a történelem során felhalmozott, ugyanakkor nagy figyelmet fordít korunk új tudományágaira, a legfrissebb kutatási eredményekre, a közelmúlt történéseire is. A z A K A D É M I A I K I S L E X I K O N első k ö t e t e az 1989. évi Téli k ö n y v v á s á r r a , a m á s o d i k 1990 k ö z e p é r e jelenik m e g !
AKADÉMIAI KISLEXIKON I. kötet: A - K Csaknem 17 000 szócikk A szócikkekben mintegy félmillió adat 860 fekete-fehér fotó 660 vonalas ábra 40 oldal színes képmelléklet 8 oldal színes térképmelléklet Egészvászon kötés, színes burkolóval Ára kb. 500 Ft Az AKADÉMIAI KISLEXIKON előjegyezhető, illetőleg postai szállításra megrendelhető az akadémiai könyvesboltokban: -1828Xrf\\ I 1
—y
STUDIUM, Budapest V., Váci u. 22. 1052 MAGISZTER, Budapest V., Városház u. 1.1052 Boltjaink utánvéttel, portóköltség, szállítanak. r o felszámításával j i * 1 i i *• i Az I. kötet megrendelőinek a II. kötetet előjegyezzük.
a
evilágból Magyar dokumentumfilm a női szerzetesrendekről Rendezte:
Tölgyesi Ágnes „Akárhol hal meg az ember, az utcán vagy az árokparton, akkor is üdvözül, csak hűségesnek találtassák."
Bemutató: április 27.
MOVI Hélios Stúdió
Kopjafás síremlék a csíkszeredai temetőben (Hajdú D. Dénes felvétele)
Keresztelő Szent János (Esztergom) Móser Zoltán
felvétele
ü b
Olvasókönyv a nemzetnek A vonat indulásáig még volt néhány percem, ezért olvasnivalót kerestem a pénztárak melletti alkalmi könyvárus asztalánál. így került a kezembe egy díszes, ünnepélyes külsőt viselő kötet, amelynek fedőlapján aranybetűkkel NEMZETI OLVASÓKÖNYV felirat köszöntötte az Olvasót. Utazáshoz könnyű, szórakoztató olvasmányt ajánlanak az élelmes könyvkereskedők. E könyv már első fellapozásra sem tartozott ehhez a kategóriához, mégis, vagy épp ezért úgy döntöttem, hogy magammal viszem. Nem tudom ki hogyan kezd egy könyv elolvasásához, én először több helyen tetszés szerint fellapozom, hogy egyáltalán igényt tartok-e a felkínált olvasmányra? ízlelgetem stílusát, kíváncsi vagyok a fülszövegre, mit ajánl a szerző vagy a szerkesztő és - ha van - a tartalomjegyzékből próbálok következtetni alkotói szándékokra, tartalmi összefüggésekre, a mű megszületésének körülményeire. Amikor ezekben a hetekben, hónapokban új történelmet írunk, illetve élünk át - úgy vélem - , nagyon is időszerű művet nyújt át az érdeklődő olvasóknak a kötet szerkesztője: Lukácsy Sándor. Igaz - ismerve a hazai könyvszakmai állapotokat, az oly sokszor méltatlanul elhúzódó szerkesztői, nyomdai munkákat - , e kötet kiadására, szerkesztésére nem egy-két éve határozta el magát a szerző-szerkesztő, hisz a mű sorsát meghatározó rádiónyilatkozat 1984-ben hangzott el. Lukácsy Sándor ebben a bizonyos nyilatkozatban nemzeti tudatunk gyengeségeiről szólt, arról, hogy az állampolgárok gondolkodásában értéke egyre csökken, jelentősége egyre fogy. A könyvkiadás, a sajtó, az iskola mintha megfeledkezett volna kötelességéről, Lukácsy Sándor szavai szerint, hogy „... a nemzeti tudatnak tápláléka legyen." Pedig ennek következményeiért egy nemzet akár súlyos árat is fizethet. Ha nemzedekek nevelkednek fel úgy, hogy nem ismerik hazájuk történelmét, irodalmát, művészetének felbecsülhetetlen értékeit, a tudományok jövőt építő eredményeit, akkor igazából nem becsülik azt a népet ahol élnek, nem kötődnek ahhoz a földhöz ahol születtek, tanulnak, dolgoznak, szeretnek és ahol majdan meghalnak. Ezen felismerés birtokában - akkor a stúdióbeszélgetés közben - Lukácsy felvetette: szükség lenne egy olyan értéktárra, egy olyan szemelvénygyűjteményre, amely felmutathatja mindazokat a
legfontosabb prózai és lírai írásokat, melyeknek ismeretét egészséges nemzeti tudat nem nélkülözheti. Ezért helyet kell szorítani a családi házikönyvtár polcán annak a kötetnek, melyből társadalmi hovatartozástól, nemtől, kortól függetlenül mindenki megismerheti, milyen kötelező érvényű gondolatokat hagyományoztak ránk elődeink történelemről, köziHeti magatartásról, népet, nemzetet meghatározó társadalmi cselekvés indítékairól. Ennek szellemében és ezen rendezői elv tiszteletben tartásával készült el a Nemzeti olvasókönyv, amely nem a legszebb versek és prózai írások gyűjteménye, hanem a nemzeti önismeret kézikönyve. „... Az van benne, amiért bármekkora fizetség sem sok: gondolat és útmutatás." A könyv tizenkét fejezetre osztódik. Egy-egy rész mindenkor verssel kezdődik, majd prózaszemelvényekkel folytatódik. A válogatási elvek mayarázataként Lukácsy Sándor Tolsztojra hivatozik, aki egy régi antológiát szerkesztett az év minden napjára, azaz így szándékai szerint mindennapra szánta tanítasait. A Nemzeti olvasókönyv is ilyen mindennapi olvasmány lehet, ha találkozik majd az olvasok kíváncsiságával, igényeivel. Alkotó és olvasó szellemi találkozásának reményében elég idézni néhányat a fejezetcímek közül: Lenni vagy nem lenni; Hová tartozunk és mik vagyunk; A haza neve szent; Rendezni végre közös dolgainkat; Haza és haladás; Itt élned, halnod kelt. A költői gondolatok mögött meghúzódnak a szerkesztői szándékok, amelyek választ keresnek és adnak azokra a kérdésekre, hogy miért fontos a hazai föld szeretete, miért kell ragaszkodnunk anyanyelvünkhöz, miért lételemünk az európai szellemmel párosult hazafiság, mit adhat számunkra szabadság és demokrácia együttesen, miért nélkülözhetetlen a béke és a barátság minden néppel, mit nyújthat mindannyiunknak - a manapság oly sokszor emlegetett haladás és reform. Tamási Áron 1941-ben így vélekedett: „...Mint jelképes hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti ót." A Nemzeti olvasókönyv lapjait forgatva megilletődöttséggel fogadom, hogyan nyilatkozott népről, nemzetről, anyanyelvről, hazaszeretetről tisztelettel és alázattal Bajza József, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Széchenyi István. Vajon gondolunk-e kellőképpen történelmi múltunk e jeles személyiségeinek üzeneteire, miközben napjainkban a társadalmi megújulás szellemében kívánunk oly sokat tenni es cselekedni. Eötvös József 1847-ben megfogalmazott szavait akár az MSZMP Politikai Bizottságának soron
f
következő üléséhez is intézhetné: „...Vannak pillanatok, midőn a beteg fát ágainak részletes megmetszése, tövének takargatása, az, ha földje kissé körülkapáltatik, meg nem menti többé, ha oly helyen all, hol gyökerei nem terjedhetnek, csak átültetés tarthatja fenn életét, így vannak a népek életében is pillanatok, midőn a részletes reformálgatás a helyzetnek fel nem fogására mutat. Ki hazánk helyzete iránt tisztába jött, rosszul értett ildomosságból talán tagadni fogja ezt; de belsőképp bizonyosan elismeri, hogy hazánkban csak a gyökeres reform nem kivihetetlen." Minden könyvnek sorsa az olvasó kezében van. A Nemzeti olvasókönyv lehet pedagógiai munkaeszköz, gondolatait haszonnal forgathatják a gyermek és ifjúsági kisközösségek, olvasótáborok, honismereti szakkörök, önképzőkörök. Jó lenne, ha tanár és diák együttesen tankönyvnek tekintené, olyan olvasmanynak, amelyből nem szégyen egy életre mondanivalót megjegyezni, rögzíteni. Ennek a könyvnek az is a különös értéke, hogy beszélgetésre, vitára, gondolatcserére ösztönzi olvasóit. Egyes üzenetei reformpárti felvonulások tábláira is kívánkoznak. íme például Kölcsey Ferenc 1835-ben tett figyelmeztetése: „...Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg, miképpen a maradás szónak több jelentése van. Kor szerinti haladás éppen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól; isten virassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép napját!" Egyetértve Lukácsy Sándorral, e könyv a múltat idézi, mégis a jövő könyve. Lapjain erőt merítő sorok, tettekre sarkalló gondolatok. Szükségünk van rá. (Gondolat, 1988.) Maróti István PALÁDI-KOVÁCS ATTILA:
Életmód, foglalkozás, nemzetiség A könyv tárgya a történeti Gömör területeinek bemutatasa az ott élő emberek életmódján s foglalkozásán keresztül. Az ország legiparosabb megyéinek egyike volt ez a vidék, s viszonylag kereskedelme is fejlett volt. A magyarokon és a szlovákokon kívül az évszázadok során főleg a német bányászok jelentettek e vidéken jelentősebb népcsoportot. Rajtuk kívül a megye északi területein találkozunk még az itt pásztorkodó ruténekkel is. Gömör legfontosabb iparága a vasipar volt. Ehhez az ércbányászat, a szénegetés, a vasfuvarozás tartozott, de ennek része volt még a feldolgozó-ipar, az ásót, kapát készítő hámorok, a sarló- és kaszagyártás, a kés- és kolompkészítés. Emellett Gömörben alakult ki a Kárpát-medence legjelentősebb agyagipara. Főzőedényeket, tálakat, korsókat készítettek itt, és szállítottak főként az Alföldre, ugyanakor a múlt században már a tetőcserép- és téglagyártás, a kályha- és iparicserép-termelés is országos jelentőségű volt. Ha a ma embere a rozsnyói medencében állva -
ez az a Petőfi által megénekelt kolduskalap, s krajcárként benne az ember - dél felé tekint, csupa mészkóhegységet lát maga előtt. Már a középkortól serényen dolgoztak a mészégetők. A múlt század közepén a mésznek egyre fokozódó szerepe lett a falusi építkezésben is, századunk elején pedig a népi mészégetés Gömör megye számos pontján volt megélhetést nyújtó mesterség. Paládi-Kovács Attila leírja a mesterség munkafolyamatait: a mészkő kitermelését, szállítását, a mészkemence építését, a tüzelést. Szól a sajátságos munkaszervezetről, életmódról. Arról, miképpen kellett megszervezniük ezeknek az embereknek az életüket kint az erdőben, amikor családjukat hetente vagy csak kéthetente tudták meglátogatni.„_„„,. A mészkőégetőkéhez nagyon hasonló volt a gömöri szénégetők világa is. „A régi Gömör megyében a szénégetés fejlődése, mennyiségi növekedése főként a bányászat és a kohászat, a fémiparok igényeit követte. Századokon át nélkülözhetetlen háziipar volt a gömöri massák és hámorok közelében." A mai ember és a tudomány szerencséje, hogy volt a megye keleti részében fekvő Csermosnya völgyében (ahol Paládi-Kovács Attila is több szénégetővel beszélgethetett) az 1980-as évek elején egy olyan fiatalember, aki maga köré gyűjtötte a még élő egykori szénégetőket és a völgy egyik faluja - Lucska - közelében a filmfelvevőgép kamerája előtt még egyszer végigcsinálták mindazt, ami egykor az ő és családjuk megélhetését jelentette. Favágók és más erdőjárók a témája a következő fejezetnek. Főszereplői a gömöri favágók, erdei faragók, cserhántolók, fát nyúzok, botozók és gubacsszedők. A megye északi részén a bükkfa és a fenyőfélék, délen a tölgy és a gyertyán azok a fő fanemek, melyek meghatározói voltak az itt kialakult mesterségeknek. A fa kitermelése sok falusi szegény embernek a megélhetés fő forrását jelentette. Az egykori Gömör megye magyar és szlovák népét századokon át a kereskedelmi kapcsolatok szálai fűzték az alföldi magyarsághoz. Vannak feltételezések, hogy például a megye fazekasfalvainak az Alföld felé tartó edénykereskedelme már a XII. századtól folyamatos. A Cseregyermekek: Népi kapcsolatok és nyelvtanulás a régi Gömörben című fejezet rámutat e terület egyik, ma is érvényes jellegzetességére, az e vidéken évszázadok óta együtt élő etnikai csoportok kapcsolatára, egymásrautaltságára. „...Gömörben és Nógrádban a nyelvhatár mindkét oldalán igény volt egymás nyelvének elsajátítására, és erre igen hatékony, az emberi kapcsolatokat erősítő, a másik nép megbecsülésére nevelő formát találtak. Fontos feladatnak tartom, hogy emlékeztessük népeinket az egykori cseregyermekekre. A falvak és családok között generációkon keresztül szövődött kapcsolatrendszer fontos tanulság a ma számára is. Bizonyítja, hogy mindkét oldalon törekedtek a szomszéd nép nyelvének elsajátítására, a másik nép gazdasági ismereteinek, szokásainak megismerésére, a barátság ápolására. Ez pedig olyan tanulsága a paraszt ősök hagyományvilágának, amit kár lenne a múlttal veszni hagyni. Erre a hagyományra a jövőben is szükség lehet."
A könyv utolsó fejezete a Tájak, népcsoportok és gazdasági szakosodás címet viseli. Szól a Pelsőctól Sajóházáig terjedő területről, a Páskaháza és Kúntapolca meg a Csermosnya-völgye vidékének jellegzetességeiről. A Karsztvidék és a Szárazvölgy rész a Putnoktól észak felé fokozatosan emelkedő dombvidék és a Szilicei-karsztfennsík vidékét mutatja be. A Folyóvölgyi lapály bekezdés azokról a Gömör megyei területekről szól, melyek a nagyobb gömöri folyók, a Sajó, a Rima és Balog kiszélesedett és összefüggő tágas síkságát alkotják. Az „Agyagövezet", fazeKasfalvak rész a fazekasipar vázlatos bemutatása. A gömöri fazekasfalvak száma a XIX. században mintegy 30-ra tehető. A legjelentősebb központban, Rimaszombaton az 1910-es évek elején még 150 fazekas élt, s a nagyobb falvakban is dolgozott 50-60 parasztfazekas. A könyv zárórészében Gömör megye délnyugati erdővidékéről, a nép által Erdőhátnak nevezett, a Sajó, Rima, Gortva és a Hangony által közrefogott dombságról kapunk képet. Ez az egyetlen táj a megyében, ahol az reformáció nem ért el tartós eredményt és a lakosság mindvégig a római katolikus egyház gondozása alatt állt. Ez a vallási kontinuitás is hozzájárult a középkori hagyományok továbbéléséhez, a népi kultúra archaikus jellegéhez. Paládi-Kovács Attila értékes munkáját az irodalomjegyzék, a külföldi helységnevek magyar és mostani nevei és a német, valamint szlovák nyelvű összefoglalók zárják. (KLTE, Debrecen, 1988.) Ambrus Ferenc
Magyar néprajz V. Népköltészet A közelmúltban olyan könyv jelent meg Vargyas Lajos szerkesztésével, amely számot tarthat mind az olvasóközönség, mind a szakemberek érdeklődésére. Igen nagy hiányt pótol ez a könyv. Néhány évtizeddel ezelőtt ugyanis még a legtöbb - főleg a falusi - ember benne élt a hagyományban, még részese volt az apáról fiúra szálló, nemzedékről nemzedékre öröklődő tárgyi és szellemi ismeretanyagnak. A technikai fejlődés, a gazdasági és tarsadalmi változások azonban ezeket a hagyományokat, illetve ezeknek nagy részét pusztulásra ítélték. Gondoljunk csak a kisparaszti gazdálkodás megszűnésére, mely a paraszti gazdálkodás ismeretanyagát elfelejtésre ítélte. Vagy gondoljunk a falusi művelődés feladatát átvállaló televízióra, melv szinte egyik napról a másikra szüntette meg ezeknek a falusi közösségeknek azt a szerepét, melyet az a néphagyományok továbbadásában betöltött. És ahogy erősödött a televízió hatása, úgy csökkent minden településen a társasélet összetartó, hagyományozó szerepe. Büszkén hivatkozunk Bartókra, Kodályra, az általuk elindított gyűjtőmunkára. Büszkék vagyunk arra, hogy a világ minden táján ismerik a Kodály-módszert, s egyre többen jönnek hozzánk ezt elsajátítani. Vajon lehetünk-e büszkék? Méltán
lehetnénk, ha ifjúságunkat eljuttattuk volna ezen a téren arra a fokra, amelyre el kellett volna jutniuk. De nincsenek ott! Amíg ugyanis jól ismerik a különböző divategyüttesek számait, a saját népük dalaiból csak keservesen tudnak egy tucatnyit összeszedni. Lehetünk ezek után büszkék Bartókra, Kodályra? Mindez azt bizonyítja, hogy szükség van most is az ilyen témájú könyvekre. A magyarság szemszögéből nézve ennek a tudománynak az összefoglalása, az érdeklődők kezébe juttatása mindig fontos feladat volt. Több mint fél évszázada is ez a cél lebegett a szerkesztők szeme előtt, amikor megjelentették A magyarság néprajzi köteteit. Ezek azonban már régen hozzáférhetetlenek, legfeljebb nagyobb könyvtárakban találkozhat velük az érdeklődő. Azóta azonban történt egy és más, új kutatási eredmények születtek, teljesebb lett egy-egy témakörben a gyűjtött anyag. Az MTA Néprajzi Kutató Csoportja sok éves kutatómunka után megkezdte a tervezett sorozat publikálását. A Magyar Néprajz ismeretanyagának közlését nyolc kötetre tervezi. Meg akarja ismertetni az érdeklődő olvasót a magyar nép történeti-táji tagozódása mellett a néprajz hazai kutatástörténetevei is. Áttekintést ad az anyagi és szellemi kultúra különböző területeiről, foglalkozik majd a folklór és a vele kapcsolatos szellemi műveltség kérdéseivel, bemutatja a magyar települések típusait, a hagyományos erkölcsi felfogasokat, az értékrendet. Tehát a magyarság teljes néprajzi kultúrájának feldolgozása kerül majd az olvasó elé. A sorozat első köteteként a magyar népköltészetet tartalmazó 5. kötet jelent meg. Megismerkedhetünk benne a népmesével, annak kutatástörténetével, a népmesék műfajaival, a mese és hiedelemvilág kapcsolatával. A következő fejezetben találjuk a mondákat, a mítosz, legenda és mese kapcsolatát a mondával. Megtudhatjuk, hogy mi a különbség az eredetmagyarázó, a hiedelem- és történeti monda között. Az anekdotáról szóló fejezet pedig megismertet azok formájával, fajtáival. A prózai műfajok után a szerkesztők és a szerzők sorra veszik a verses műfajokat is. Megtaláljuk a kötetben a közmondásokat és szólásokat, a szóbeli rejtvényeket, vagyis a találós kérdéseket. Megismerhetjük a népballada és legendaballada közötti különbségeket, a balladák születésének okát, felépítésüket, jellegzetes sajátosságaikat, majd a paraszti históriaköltészetet és hőseinek jellegzetességeit. Ezután a kötet szerzői a népdalok kutatástörténetét veszik sorra, s megtudjuk azt is, hogy milyen dalokat nevezhetünk népdalnak, s melyek azok a jellemző sajátosságok, mik egy-egy korszak lírai alkotásait uralják. Megismerkedhetünk a népszokásokkal, a gyermekkor költészetével, azok főbb jellegzetességeivel. A kötet harmadik részében a szerzők a siratóénekeket, a ráolvasásokat, az archaikus népi imádságokat közlik. A kötet bibliográfiával, személy- és helységnévmutatóval zárul. (Akadémiai Kiaaó, 1988.) Nagy Géza
viszonylatban nemcsak a cigányok mostak aranyat, voltak igazi falusi aranyászok is, akik apáról fiúra hagyva csak a családtagoknak adták át a tudományt. A könyv befejező részében nagyon jó gyakorlati tanácsokat ad ábrákkal illusztrálva az aranyászfelszerelés otthoni elkészítéséhez. Ha valaki kedvet érezne felújítani ezt az egészséges környezetben idegnyugtató, szórakozásnak is felfogható, s hasznos időtöltést, minden útmutatást megtalálhat ebben a könyvben egészen a mosott sárarany értékesítési lehetőségéig. Részletes, pontos irodalmi összefoglalással zárul a kötet. Meg kell még emlékeznünk a szerző népszerű, főképp ifjúságnak szóló kötetéről is. A Duna aranya, aranymosás a Csallóközben címmel ugyancsak 1988-ban jelent meg a pozsonyi Madách Kiadónál. Dr Jimaffy László Új Mindenes Gyűjtemény 7.
Kurtaszoknyás hatfalu A XVIII. század végén Péczeli József művelt komáromi református pap írókból, tudósokból és irodalompártolókból szervezte maga köré a Komáromi Tudós Társaságot. E kör tagjai jelentették meg 1789-1792 között a Mindenes Gyűjteményt. Az 1980-tól évenként kézbe vehető Új Mindenes Gyűjtemény nevében is vállalta a folytatást. Az első hat kötetben a szlovákiai magyarságról régészeti, helytörténeti, szociológiai és többségében néprajzi tanulmányokat olvashattunk. Az 5. kötet A komáromi múzeum 100 éve alcímmel tematikusan szerkesztett kiadványként jelent meg. A Kurtaszoknyás hatfalu alcímet viselő 7. kötet összeállítója, Liszka József előszavában jelzi, hogy a kötet monografikus igényű vizsgálat előmunkálata kíván lenni. Ugyanő A kurtaszoknyás hatfalu mint néprajzi csoport és helye népi kultúránk rendszerében címmel írt bevezető tanulmányt. Ebből megtudjuk, hogy a szűkebb tájegység, az Alsó-Garam menti táj kutatásának elindítója Nóvák Lajos József volt, akinek dolgozata 1913-ban a Néprajzi Értesítő hasábjain jelent meg. Már ő is a női viseletet tartja a kistáj jellemzőjének. A kérdés vizsgálatát szorgalmazta, de nem végezte el. A század folyamán a néprajzi irodalomban a táj kultúrájának jellemzőjekent általánossá válik a kurtaszoknyás viselet, illetve a kurtaszoknyás hatfalu elnevezés anélkül, hogy ezt mélyebben vizsgálták volna. (Csak Kósa László foglalkozott ezzel a kérdéssel.) Liszka sorra veszi a táj palócos jegyeit és a Kisalföld felé mutató jelenségeket. Majd megállapítja, hogy sem vallásában, sem a birtokviszonyok Dan, sem közigazgatásilag, sem árukapcsolatokban nem különül el a hat falu. „A kulturális jegyek közül egyelőre csupán a névadó kurtaszoknyas viseletet hozhatjuk fel, mint egyetlen összetartó jegyet." A szerző és egyben a munkálatok irányítója a viseletet egy meglevő közjogi egység másodlagos kifejeződésének véli. Elsődleges okként felveti a bényi sáncrendszer létét. (Kósa László egyházszervezeti eredetűnek gondolja a faluk egymáshoz kötődését.) A bevezető tanulmány összegzéseként
megállapíthatjuk, hogy Liszka József a kurtaszoknyás hatfalu etnikai csoport létének vizsgálatát körültekintő problémaérzékenységgel veti fel. Kocsis Aranka: Endogám házasodási szokások a kéméndi a n y a k ö n y v i szerint című írásában Kéménd, Kisbény és Nagybény házasodási szokásai alapján a „csoportendogámia létét a hat falu között már most csaknem teljes bizonysággal" kizárja. Tehát a faluk közötti házassági kapcsolatok mint etnikai csoportalkotó tényezők, nem vehetők figyelembe. A harmadik tanulmányt Az Alsó-Garam mente népviselete címmel Méry Margit írta. A viseletet történetiségében, nemekhez, életkorhoz és alkalmakhoz kötötten vizsgálja és szabásmintákkal, fényképekkel illusztrálja. Megállapítja, hogy a kurtaszoknya mai formájában az 1930-as években alakult ki, s a viselet többi darabjának megváltozásával az 1950-es években is megmaradt. Nagy Endre Kéménd földrajzi neveit gyűjtötte össze a település öt legidősebb emberétől. A gyűjtéshez használt mai szövetkezeti térkép a régi földrajzi neveket egyáltalán nem tartalmazza, ugyanakkor az 1888-as térkép neveinél többet, a tájat kisebb egységekre bontó földrajzi neveket sikerült az adatközlőktől lejegyezni. Tehát a még időben történt gyűjtésre feltétlenül szükség volt. Az anyag további nyelvészeti és néprajzi feldolgozásra érdemes. Gáspár István az árucsere leírásában Kéméndet nagytaji környezetébe illeszti, mint a Felvidék és a Kisalföld közötti gabona-, gyümölcs- és állatértékesítés és „a nemzetközi állatkereskedelem egyik fontos felvásárlóhelyét". A szerző szerint a kérdés vizsgálata adatokat szolgáltathat a néprajzi csoport elkülönítéséhez. Ez ellentmondani látszik a bevezető tanulmány megállapításának. A Battáné Gáspár Jolán, Dániel Csilla és Káplóczky Bea írta, szintén közleményként meghatározott, A gyermek helye és feladatai a kéméndi családban című, 10 oldallas leírás nagyon tömör. E munkából megismerjük a gyermek életét fejlődésében; a családban és az iskolában elfoglalt helye szerint. Az emberélet fordulóihoz fűződő kéméndi szokásokat a Közleményekben három írás tárgyalja. Dánielné Matus Erzsébet: Születés, keresztelő Kéménden, Csókás Ferenc: Párválasztás, esküvő és lakodalom Kéménden és Liszka József: Halál és temetés Kéménden. A népi hiedelem önálló vizsgálati témaként Batta Attila: Adalékok a népi hiedelemvilág alakjainak ismertetéséhez című munkájában jelenik meg. Az Adattár a tanulmányokhoz és a Közleményekhez kötődő statisztikai, anyakönyvi adatokat és népnyelvi szövegmutatványokat tartalmaz. Kérdés, hogy ezeket nem lett volna célszerűbb a leírások után közölni. Az Adattárban önálló gyűjtések is jelentek meg. A Proverbiumokat Párák Endre, a Népmeséket pedig B. Kovács István és Szabó Ildikó adja közre. Az Új Mindenes Gyűjtemény 7. kötetében bemutatkozott kutatógárdának kívánom, hogy munkájuk értékes szakmai eredményt hozzon! (Madách, 1988.) Szűcs Judit
Hála József földtani-néprajzi tanulmányai 1 Néprajztudományunk kialakulása óta szoros kapcsolatban van a földrajztudománnyal. Az érintkezési terület a táj és ember kapcsolata, a földrajzi környezet meghatározó volta. Mégis manapság kevés az olyan kutató, aki e két szempontot következetesen figyelembe véve törekedjék a sokrétűségre. Hála József munkásságában, tanulmányírói, szerkesztői tevékenységében hatékonyan ötvöződik a kétféle szemlélet. Főállása a Magyar Állami Földtani Intézetben van, de néprajztól doktorált, s mellékállásban az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékének adjunktusa. így lehet egyszerre érdeklődése és hivatalos munkája révén is elkötelezettje e két témának. A határterület egyik kérdéses vizsgálati lehetősége az ásvány- és kőzettan. Vajkai Aurél 1948ban népünk természetismeretéről szólván megállapította: „A nép ásvány- és kőzetismeretevei részletesebben még nem foglalkoztak. A kutatás általában az értékesebb femekhez, aranyhoz, ezüsthöz fűződő hiedelmeket, legendákat gyűjtötte, emellett teljesen elhanyagolta a népi mineralógiát. így igen bő irodalma van a kincsmondáknak, kincsásásnak, a kisebb bányákban lappangó szellemeknek, de arról, hogy a házat épito mennyiben tudja az erre legalkalmasabb földet mint építőanyagot kiválasztani, micsoda kőzettani ismeretei vannak, a földmíves talajismerete meddig terjed, az edényét, konyháját tisztogató gazdaasszony milyen sikálóporokat különböztet meg stb., sokkalta kevesebbet tudunk." Az eddigi ismeretek rendszerezését jól szolgálta 1985-ben a Magyar Áll ami Földtani Intézet által szervezett szimpózium a neogén ásványi anyagokról. A neogén földtörténeti korszak körülbelül az elmúlt 25 millió évet foglalja magában (szakaszai: miocén, pliocén, pleisztocén, holocén), főbb ásványai pedig a következők: obszidián, kvarcit, kősó, algonit, zeolit. Erre az alkalomra jelent meg a Hála József által szerkesztett angol nyelvű tanulmánykötet, amelynek értékét növeli, hogy a szűken vett geológiai szempontokon túl törteneti, régészeti, néprajzi, művelődéstörténeti figyelemre is méltatta a tárgyalt korszakot. Zsamboki László a nemesfémek magyarországi bányászatáról, Uzsoki András az aranymosásról, Kerekes Árpád a sóbányászatról, Bakó Ferenc a népi kőépítkezésről, Kresz Mária az agyagbányászatról, Dobos Irma a felszín alatti vizek hasznosításiról irt e helyen fontos tanulmányt. Hála József egyik tanulmánya az útépítőkő-bányászatról szól. Ma-
'Neogene mineral resources in the Carpathian Basin. Budapest, 1985., A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX-XX. században. Budapest, 1987.
gyarországon az utak, utcák, járdák faragott kővel történő kiépítése a XIX. században indult meg. Régebben az utakat tört kővel szórták le. Á „kavicsolásra" minden alkalmas kőzetet felhasználhattak a kavicstörők (kőtörők) és a riccerek (ritzer, kővágó, kőfejtő). A kötet egyik záró tanulmányában Hála József áttekinti az ásványi nyersanyagokat hasznosító mesterségeket, népi foglalkozásokat. Ennek a témának ez az eddigi legalaposabb összefoglalója jelzi ezt az utána közölt 5 oldalas, tartalmas bibliográfia. Hála József kedvelt kutatási területén, a kőbányászaton túlmenően bemutatja a kőfaragást (malomkő-, köszörűkő-, fenőkőkészítést), a folyékony szénhidrogének (kőolaj, bitumen), a salétrom, a sziksó, az ásványvizek hasznosítását, a vályogvetést, a kőportermelést és a porzógyűjtést (a múltban a nedves írás felszárításara használták ezt az anyagot). A tanulmányok angol nyelvűek. Ez a nemzetközi kutatásba való bekapcsolódásunkat jól szolgálja, ám megvan a - sajátosan magyar - hátránya is. Erről a többi tudományszakot, s véleményem szerint még az érdeklődő nagyközönséget is érintő kötetről a szűk szakmán kívül még csak említést sem tettek. Hála József következő önálló kötete már magyarul jelent meg az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékének Dissertationis Ethnographicae-sorozatában. A kismonográfia a Börzsöny-vidék népének életében fontos jelentőségű kő szerepét vizsgálja. A föld- és néptani bevezető után a kő hasznosításának történeti adatai sorakoznak. Majd a kőbányászkodás és -feldolgozás elsajátítását, a munkaeszközöket, a kőbányászat munkamenetét kíséri figyelemmel. A hazáját járó és ismerő ember számára nyilvánvalóan a kő felhasználásáról szóló fejezet a legérdekesebb. Hiszen úton-útfélen találkozhatunk különböző faragott kövekkel: használati és kultikus tárgyakkal egyaránt. A Börzsönyben a hasznosítás különböző területei lehettek az útburkolati kövek, kőfalú lakóházak (csak a XVIII. századtól van adat rá!), források, kutak, kővályúk, köszörűkövek, fenőkövek, sírkövek, keresztek, határkövek stb. Egy modern néprajzi tanulmány elképzelhetetlen társadalmi vonatkozások nélkül: ezért szól külön fejezet a kövek értékesítéséről, a munkaszervezetről, a kőfaragóknak a falvak társadalmában elfoglalt helyéről. A tárgyi adatok mögött a néprajzkutató mindig figyeli az embert is: szokásait, cselekedeteit, költészetét. íev nem maradhatott lejegyzetlen a sírkövek felirata, a rendkívül gazdag nyelvjárási terminológia (benne természetesen a szóláskincs), a kövekkel kapcsolatos érdekes szokások bemutatása. A márianosztrai búcsújárók a Gránát-kút közelében található gyémánt vagy gyöngykövet gyűjtögették, zsebkendőjük sarkába kötötték, mivel azt tartották róluk, hogy egyszer Szűz Mária járt erre, megmosakodott, s a gyöngyök a nyakából a forrás vízébe hullottak. Perőcsényben pedig sikerült helyi adatot találni arra a széles körben elterjedt szokásra, melv szerint némely sírokra köveket, kavicsokat helyeznek el az arra járók. Egyéni innovációnak (találmánynak, találékony-
gyedem, kürtőcske, / hová való menyecske.' / Szántóföldön lakozik, / a Verembe bujdosik. / Inc-pinc, te vagy kint?" Gallay Zsolt is a téli ünnepkör szokásaiból mutat be néhányat. Érdekes lehetett egykor a borkai András-napi kukoricaszórás, valamint a Luca-napi kolompolás is. Grencmacher Mária a hárskúti gyermeKjátékok közül a Megy a gyűrű és a Csön-csön gyűrű címűeket írja le, közölve egy szép énektöredéket is. Szirotyák Róber olvasmányélményeiről ad hírt: Zsúpos Zoltán Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása című könyvét mutatja be. Örvendetes, hogy a fiatal tanulókkal együttműködnek az iskola pedagógusai is. Bodrogi Tibor a Csermosnya-patak völgyét ismerteti, Fábián József barkai ördoghistóriakat közöl, Ambrus Ferenc pedig az 1849-es nemzetőrök dernői emlékművének történetét írja le. A Csermosnya híranyagának első olvasata után elmondhatjuk: jelentős kis műhely szerveződött Dernőn. A dernői honismereti kör másodszor is letette az asztalra vándorlásainak-búvárkodásainak eredményét. Nagy öröm számunkra, hogy az újabb értesítő tartalmában gazdagabb, színvonalában érettebb az elsőnél. Az írások szakszerűbbek és alaposabbak, az anyag sokszínűbb, műfaját illetően is változatos. Tanulmány jellegű írást, könyvismertetést, leíró néprajzi dolgozatot, mondafeldolgozást, élménybeszámolót, megemlékezést egyaránt találunk a kis kiadvány lapjain. Mindenképpen előrelépésről kell hát beszélnünk. Az írások színvonala mellett erről tanúskodik a terjedelem bővülése, a növekvő példányszám, a jobb technikai kivitelezés és a fényképes illusztráció is. Amíg az első szám tíz lapon, a mostani huszonegyen jelent meg. A példányszám pedig harmincról ötvenre nőtt. (Bizonyára elkelne több is belőle!) S míg az első értesítőben csak egy fényképet, a mostaniban már tízet közölnek. Az új kiadványnak már olyan jeles munkatársai is vannak, mint Zsúpos Zoltán magyarországi néprajzkutató és Batta István bányamérnök. Zsúpos Zoltán a Csermosnya kincse címmel egy helyi mondát dolgozott fel, s ezt tette közzé a gyermekek értesítőjében. Batta István a Lucska és Barka környéki bányák múltjáról ír szakértői alapossággal. Figyelme a bányaművelésre, annak technikájára s a geológiai viszonyok bemutatására egyaránt kiterjed. A kör vezetője most a szakirodalomra hívja fel a tagok figyelmét: Paládi Kovács Attila Életmód, foglalkozás, nemzetiség című könyvét ismerteti. A recenzens jól választott, hisz a kutató könyvében többek közt a Csermosnya völgyében végzett vizsgálódásaira is támaszkodik. A közzétett dolgozatok zömét természetesen most is a honismereti szakkör tagjai készítették. Közülük Gelley Zsolt, Grencmacher Mária, Korcsmáros László és Valéria, valamint Szirotyák Róbert nevével találkozunk. Az egyik híradásból megtudjuk, hogy a tagok a tanév során megemlékeztek a kiváló néprajzkutató és helytörténész, a festő és grafikus Tichy Kálmán munkásságáról. Egy túra alkalmával közöen keresték fel a jeles művész és kutató rozsnyói sírját. Kiadványukban
pedig a mesternek a Csermosnya-völgyi népi építeszetet megörökítő rézkarcait mutatjak be. A néprajz is nagyobb terjedelemben kapott helyet. Olvashatunk a Csermosnya-völgyi kendertermesztésről és -feldolgozásról, a hajdani fonóházakról és Baffiné Anna Hédi krasznahorkai szövőasszonyról. A tanulók leírják a kenderfeldolgozás folyamatait, s összegyűjtötték a szókincsét is. A mocsolya,pazdernya, ecsetelő, bunkólás, zuboly, áspa, kisbak megnevezések a néprajzkutatók számára is érdekesek. A tanulók szép képekkel illusztrálták dolgozatukat. A fonóházi játékok közül is említenek néhányat, például a párocskázást és az andrásolást. Kár, hogy ezeket nem írták le részletesebben. Érdekes írást olvashatunk arról, hogy „miért lettek a lucskai emberek gatyás grófok". Úgy látszik, az adott területen sok helyi mondát, hieaelemtörténetet és eredetmagyarázó szöveget lehetne még összegyűjteni. Reméljük, erre sem kell sokáig várnunk: a kör tagjai a még meglevő fehér foltokat is eltüntetik. Ehhez, s még sok egyéb máshoz is kívánunk nekik kitartást, hasznos önképzést és jó munkakedvet. Érdeklődéssel várjuk a Csermosnya újabb számait! Csáky Károly TIMAFFY LÁSZLÓALEXAY ZOLTÁN:
Ezer sziget országa Egy könyv a sok vihart kavart, most még - tán mondhatjuk - alig bolygatott Szigetközről. Olyan munka, amely képeiben ezt a tájat talán utolsó és soha többé nem látható formájában mutatja be. Hiszen mindazok, akiket egy ilyen könyv érdekel, tudhatják, hogy a táj egységét, flóráját és faunáját az ott folyó erőművi epítkezések mindenképpen megbontják. De nemcsak ezt, hanem az ott kialakult - döntően erdő- és mezőgazdasági - létformát, a megélhetés lehetőségeit is. A Szigetköz hazánknak olyan természeti „adománya", amelyhez fogható - eltekintve az édestestvérét alkotó Csallóköztől, amit csak „emberi" határvonalak különítenek el - tán Európában is alig akad. Az elmúlt évtizedek szomorú tapasztalata, hogy csekély számú elszánt természetjárót kivéve, ezt a vidéket az ország jó része nem ismeri, s félő, hogy mai állapotában már nem is fogja ismerni. A könyvből - Alexay Zoltán jóvoltából - megismerhetjük e vidék páratlan szépségét, a ritkaságnak számító növényfajokat és társulásokat, a vízvilág legjellemzőbb állatfajait. Jó áttekintést kapunk a tájegység kialakulásáról, s napjainkig zajló természetes változásairól. S végül, de nem utolsósorban a tájban, a tájjal együtt elő s dolgozó ember létformáit vetíti élethűen elénk a sok felvétel. Majd minden fejezetben - Timaffy László avatott tollából - a szigetközi ember munkája, kultúrája, ősi népszokásai vetülnek elénk. Ezek ugyan „csak" szemelvényei mindannak, amit tőle már ismerhetünk, illetve várhatunk. Ebbe a könyvbe az általa felhalmozott ismeretekből több nem fért, sajnos.
A könyv akkor jelent meg, amikor nemsokára végérvényesen eldől, hogy ennek a tájegységnek az arculatát a természet - emberi mértékkel mérve - lassan, vagy döntésünk után az ember maga gyorsan változtatja-e meg. A könyv fő értéke, precíz dokumentum volta.
Ma már figyelemfelkeltő az a tény is, hogy a jó minőség miként ötvöződik a szokatlanul kedvező árral. Hibának csak egyet róhatok fel - sokak bánatát ismerve - , ez pedig a csekély példányszám. Reméljük, mielőbb újabb kiadásokkal találkozhatunk. (Móra, 1988) Szajkó Pál %
Szigetszentmiklóson 29 éve dolgozik eredményesen a honismereti szakkör. Munkánk eredményeként 23 éve működik a Helytörténeti Gyűjtemény és 10 éve az Ádám Jenő Emlékház. A szakkör fő feladatának tartja a gyűjtés és feldolgozás mellett a hagyományok ápolását. Tavaly március 15-én emlékeztünk az 1848-as szabadságharcra, annak 140. évfordulójára, ez alkalommal avattuk fel Kossuth Lajos domborművét a Hazafias Népfront székházában. Rendbe hoztuk a temetőnkben lévő két 48-as honvédtiszt síremlékét, és koszorúzási ünnepséget rendeztünk szeptember 29-én tiszteletükre. Ezt minden évben szeretnénk megismételni, hagyományossá tenni. Az idén március 15-én a szakkör javaslatára a város vezetősége emléktáblát állított Kossuth Lajosnak, településünk első díszpolgárának. Ezen a na-
f
két, ahol a Magyar Demokrata Fórum helyi képviselője mondott beszédet. Ez év elején összegyűjtötte a szakkör a II. világháborúban elesett hősi halottak nevét. Előterjesztésünkre jövőre közadakozásból emlékművet állítunk a hősi halottaknak a temetőben. Tervünket a város vezetősége is támogatja, s hazánk felszabadulásának 45. évfordulóján mindkét hősi emlékművet együtt koszorúznánk meg. (Vöő Imre)
# S Z I C E T S Z I N T M 1 K L « S # ELSŐ
KOSSUTH
>on szép ünnepség Keretében emlékeztünk e g n a g y o b b nemzeti ü n n e p ü n k r e , az 1848-
1849-es forradalomra és szabadságharcra. Az emlékezés után kivonultunk a temetőbe és megkoszorúztuk a két honvédtiszt Komáromy Alajos és Kardos István síremlé-
DÍSZPOLGÁRA
LAJOS
EMLÉKÉRE A 0
VÄfiOS IS8S
L A&© S S A C Ä
MÁRCIUS
13
0
1848. március 15-ike tiszteletére a HNF IV. ker. Helytörténeti Bizottsága és a H N F XVI. ker. Bizottsága keretében működő Népművészeti Baráti Kör március 14-én délután emlékműsort rendezett a Hazafias Népfront VI. ker. Bizottsága székházában (Népköztársaság útja 94.). Az ünnepi műsort Fasang Árpád zeneszerző, a Népművészeti Baráti Kör elnöke nyitotta meg. Az első részben dr. Meskó Sándor kandidátus vetítettképes előadás keretében mutatta be Petőfi családját, a szülőházat és annak berendezését, a templomot, melyben keresztelték, a kancsót és keresztelőmedencét, Petrovics István egykori mészárszékét, majd megemlékezett Jókai Mórról, aki 1880-ban a Kisfaludy Társaság és a Magyar írók és Művészek tagjainak kíséretében átvette Petőfi szülőházát és emlékhellyé nyilvánítottá. Ä jelenlévők nagy tetszéssel fogadták Bodor Tibor SZOT-díjas színművész tolmácsolásában elhangzott Jókai-emlekbeszédet. A műsor második részében a hallgatóság a márciusi ifjak Terézvárosban lévő egykori és mai emlékeivel ismerkedhetett meg. Brick Edit, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője, a Bajza utcában ma is álló Jókai-villa történetét ismertette, mely épület első otthona volt a Petőfi-emlékeket gyújtó irodalmi múzeumnak. Ezután Szabó Sándor helytörténész a Terézvárosban található, márciusi ifjak nevét viselő régi és új utcanevekről tartott történeti adatokkal alátámasztott előadást. Végül dr. Meskó Sándor, a Helytörténeti Bizottság elnöke fölkérte a jelenlévőket, hogy március 15-én reggel 9 órakor minél többen jöjjenek el kerületünk egykori országgyűlési képviselőjének, Jókai Mórnak szobrához és ott helyezzék el a megemlékezés viragait. Javasolta, hogy Vasvári Pálnak, a márciusi ifjak kiemelkedő alakjának nevét viselő utca első házán a terézvárosiak - közadakozásból összegyűjtött pénzből - helyezzenek el emléktáblát és azt 1990. március 15-én ünnepélyes keretek között avassák föl. (Meskó Sándor)
Legendi (Nógrád megye) szlovák
népviselet
Könyvespolc SZABÓ FERENC:
Öcsöd története dokumentumokban 1715-19601 Az egykor Békés megyéhez, 1950 óta pedig Szolnok megyéhez tartozó Öcsöd község neve József Attila életrajzával kapcsolatban vált országosan ismertté. A költő ugyanis - leánytestvéreivel együtt - 1910 és 1912 között a Gyermekvédő Liga revén ebben a községben került nevelőszülőkhöz. Öcsöd ma már büszke rá, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb költője régi, földszintes iskolájában ismerte meg a betűk és számok világát. A község lakóinak hagyománytiszteletét nemcsak a költő emlékének ápolása bizonyítja, hanem az a szorgalmas gyűjtőmunka is, melynek eredményeként egy használaton kívüli öreg iskola épületében létrejött a gazdag tárgyi-szellemi értékeket a jövő századaira is megőrizni és áthagyományozni szándékozó helytörténeti gyűjtemény. A Szolnok Megyei Levéltár gondozásában, Öcsöd nagyközség és a Békés Megyei Tanács V. B. támogatásával megjelent kiadvány szerzője további értékmentő munkára vállalkozott, amikor két szomszédos megye levéltári anyagának felkutatásával és publikálásával igyekezett a község történetére vonatkozó legfontosabb adatokat közkinccsé tenni. A történeti vázlatból megtudhatjuk, hogy a Hármas-Körös mellett, Szolnok megye déli részén, Békés és Csongrád megyék szomszédságában fekvő község múltja egybefonódik az Alföld népének sorsával. A régészeti kutatások kőkori település nyomait tárták fel, úgyszintén ismeretes, hogy Öcsöd, a közvetlen környék egykor létező öt községének egyike, már az Árpád-korban benépesült. Lakói sokat szenvedtek a török támadásoktól, 1685 körül Debrecen vidékére menekültek. 1714-ben a kincstár adott engedélyt a Mezőtúron élő öcsödieknek a visszatelepülésre. Előkeresték az elrejtett harangot, ideiglenes templomot építettek, s a falu életeben fontos szerepet játszó református egyházat is újjászervezték. 1720-ban Öcsöd is a Békés megye zömét átfogó Harrukkern-uradalom része lett. A község lakossága nehezen viselte a jobbágyi függőség visszaállítását, és a török időkben, a közeli kun települések mintájára, hallgatólagosan elismert kun kiváltságos jogállását szerette volna ismét elérni. Ez nem 1 Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 10. Szolnok, 1987. 166 old
sikerült, mint ahogyan a hatóságok elfojtották az 1735-ben Szentandráson kirobbant parasztfelkelést is, a mozgalomhoz csatlakozó kilenc öcsödi jobbágyot súlyos felelősségrevonásban részesítették. A földesúri fennhatóság tekintetében csak a nevek változtak. A férfiágon kihalt Harruckern család öcsödi birtokrésze gróf Stockhammer Józsefné, majd báró Podmaniczky János és László tulajdonába került. A XIX. század közepén Öcsöd területének a tőkés vállalkozó, báró Wodianer Mór és Albert lett a gazdája. A 48-as szabadságharc bukása után a hosszan elnyúló úrbéri per ügyei, továbbá a rendkívül nagy adók, a közmunkák terhei foglalkoztatták legtöbbet az öcsödieket. A hétszemélyes tábla hátrányos úrbéri végítélete következtében a község kevesebb legelőterületet kapott, mint amennyit a per előtt a földesurak ajánlottak. Súlyosbította a helyzetet az 1863. évi tragikus aszály, amikor a lakosokat közvetlen éhhalál fenyegette. Az ellenzéki szemléletű öcsödi nép 1868-ban kapcsolatba került az idős Táncsics Mihállyal, akit a demokrata kör támogatott, hogy az orosházi választókerületben képviselő legyen. Az 1872-es választáson Táncsics ugyan nem tudott győzni, de több alkalommal emelte fel szavát az öcsödi nép érdekei mellett. Századunk harmincas éveiben már nyolcezer lakost számlált az erőteljes fejlődésnek induló község. Gazdasági előrehaladását egyedül az a körülmény vetette vissza, hogy a települést nem sikerült a vasúti hálózatba bekapcsolni. Az elöljáróság már 1903-ban tizenkétezer koronát ajánlott fel a tervezett Mezőtúr-Öcsöd-Kunszentmárton-Tiszaug közötti vasútvonal megépítéséhez, de ez a terv sohasem, illetve nagysokára és csak részlegesen valósult meg. Ami a község kulturális igényeit illeti, kiemelésre kívánkozik, hogy 1922-1926 között, majd 1930-1931-ben Öcsöd és Vidéke címmel saját hetilapja jelent meg (Szarvason, majd Kunszentmártonban nyomtatták). 1931-től a kunszentmártoni Körös-Tiszavidék című újságnak volt rendszeres öcsödi melléklete. A honismeret művelői számára is példaként szolgálhat az a vállalkozás, amely Páczay Mihály tanító nevéhez fűződik. 1907-ben Földrajzi bevezetés címmel tankönyvet írt a III. elemi osztály részére: „Tekintettel Öcsöd nagyközség viszonyaira. Békés vármegye, a Nagy Magyar Alföld, Magyarország víz- és hegyrajzával." A kis tankönyv szerzője, aki hosszú ideig Öcsöd jeles tanítója volt (diákjai közé tartozott József Attila is az 1911/12. tanévben), részletesen bemutatja a község utcáit, a mellékutcákat és zugokat; leírja,
melyik középület vagy nevezetes lakóház és egyéb építmény hol található, jelzi az artézi kutak helyét. A község határának és határrészeinek pontos megjelölésével földrajzi nevek mai kutatóinak is értekes eligazítást nyújt. Igen jól meghatározza és név szerint felsorolja a Körös kanyarulatába eső zugokat, ereket (semlyéket), dűlőket, szőlőskerteket, tanyákat és pusztákat, feltünteti a határos községek és puszták nevét. Az iskolahálózat fejlődésére jellemző, hogy 1963 őszétől 1971 nyaráig az általános iskola keretében (közös igazgatással) gimnáziumi oktatás is folyt Öcsödön, a középiskolai képzés kötelezővé tételét célzó törekvések keretében. Az intézményt - melynek korszerű iskolaépület adott otthont - 12 osztályos iskolának is nevezték. A kötet terjedelmének jelentősebb részét a Békés Megyei Levéltárban őrzött iratanyagok közlése teszi ki. A szerző szándéka olyan községtörténeti forrásgyűjtemény publikálása volt, amely mind a történeti tudományok, mind pedig az oktató-nevelő munka, a közművelődés céljára közvetlenül és tartalmasan felhasználható. A kiadvány jellegéhez tartozik, hogy önmagában is önálló műfaj, de nem pótolhat hasonló tárgyú községtörténeti monográfiát, s nem helyettesítheti az idézett helyismereti irodalom tanulmányozását sem. A 79 levéltári forrásanyagot tartalmazó kötet szövegét 14 fotóillusztráció egészíti ki. Józsa László
Idegen kezek A reformkorba invitálja az olvasót A magyar irodalom gyöngyszemei című sorozat legfrissebb kötete. Bár nem akarok mindenképpen aktualitást keresni abban, hogy miért éppen most tartották fontosnak e válogatás kiadásat, mégis úgy érzem, meg kell jegyezni, hogy a XIX. század harmincasnegyvenes évei sok tekintetben hasonlítanak napjaink mozgalmas, éles vitákkal, változtatási törekvésekkel gazdag politikai életéhez. Egyéb értékei mellett azért is tartom telitalálatnak a kötet megjelenését, mert szélsőségekben gondolkodó köztudatunk (amely eddig - felületesen ugyan, de - ismerte és egyedül üdvözítőnek fogadta el a kossuthi programot, s szinte egyként utasította el a vele szemben jelentkező konzervatív álláspontot, valamint az átalakítás lassúbb ütemét hirdető Széchenyi-féle elképzeléseket) végre megismerkedhet egy olyan irányzat tevékenységévé, amelynek reális volta már 1848-ban, a forradalom győzelmekor megmutatkozott. Ám a történetírás mostohán bánt e nézetek képviselőivel, s ma már a hivatásos kutatókon kívül alig ismeri valaki azokat az elképzeléseket, amiket ők papírra vetettek. A centralistákról van szó, akik úgy vélték, hogy a radikális oldalról hirdetett függetlenségi törekvésekkel szemben „...az ország előtt álló legégetőbb kérdés belpolitikai jellegű: a magyar társadalom feudális struktúrájának, intézményrendszerének folyamatos korszerűsítése a feladat. Olyan reformmunka tehát, amelynek végcélja a liberális parlamentáris rendszer, a korszerű, európai színvonalú államigazgatás megteremtése. Az volt a nézetük,
hogy a közjogi konfliktus élezése helyett bölcsebb lenne jó viszonyt kialakítani Ausztriával, hiszen a nagy átalakítás munkájának zavartalan véghezviteleihez mindenekelőtt nyugalomra van szükség. A centralisták egyetlen pillanatra sem vontak persze kétségbe, hogy a birodalmon belül Magyarországnak létező, élő és történelmi joga, hogy döntsön függetlensége felől. Kompromisszum, kapcsolat, párbeszéd, mérséklet a külpolitikában, radikális, ae tapintatos manőverek a Belpolitikában - ebben foglalható össze a centralista jellegű ellenzék politikai hitvallása" - írja bevezető tanulmányában Szántó György Tibor. A kötet címe Kossuth Pesti Hírlap-beli írását idézi, aki - midőn 1844-ben átadni kényszerült a szerkesztői széket a centralisták vezérének: Szalay Lászlónak - azt írta búcsúcikkében, hogy a lap, melyet oly nagy lelkesedéssel és gonddal állított a haladás szolgálatába, mostantól idegen kezekbe kerül. Kossuth a radikálisoktól távol álló „szobatudósoknak" vélte a centralista iskola teoretikusait, s némely tételük miatt (pl. Magyarországnak Ausztriához fűződő viszonya; a nemesi vármegye szerepének eltérő megítélése) ellenfélként kezelte őket. A centralisták „...a földbirtokminimum, az ősiség - és a helyette elsősorban Széchenyi által javasolt hitbizomány - ellen, továbbá a korszerű esküdtbíróság, a végrendeleti szabadság, a pénztőke jogai... érdekében és védelmében írták elméletileg alátámasztott publicisztikájukat". Egy polgári berendezkedésű Magyarország képét rajzolták meg, amelyben már nincsenek kiváltságok. A politizálás jogát is kiterjesztik: mérsékelt vagyoni és műveltségi cenzushoz kötik. Ugyanakkor az értelmiséget vagyon hiányában is fel kívánták ruházni választójoggal. Népképviselet, alkotmányosság, parlamentarizmus - ezek a fogalmak jellemzik legjobban elképzeléseiket. Óvtak ugyanakkor a Béccsel szembeni konfrontációtól: az államszövetséget szükséges rossznak tekintették - azaz már a negyvenes években 67-es alapon álltak. A kötetbe olyan írások kerültek, amelyek ezidáig nehezen hozzáférhetőek voltak. Így Eötvösnek vagy Keménynek (miután könyveik könnyebben fellelhetők) csupán egy-egy munkája került be, míg Szalay Lászlónak, Trefort Ágostonnak, Deák Ferencnek, Csengery Antalnak több, mármár elfeledett írása olvasható. De szerepel a kötetben Kölcsey Ferenc is, aki ugyan a centralisták tényleges megszerveződésekor már nem élt, de nézetei hozzájuk nagyon is közel álltak, amit az is bizonyít, hogy munkáit a centralisták 1842-ben szükségesnek éreztek kiadni. Vagy Szemere Bertalan, akinek nyugat-európai útirajza a maga korában könyvsikernek számított. De említhetném még Lukács Móricot, Zaborovszky Alajost, Madách Imrét, Pákh Albertet stb. (Az utóbb felsorolt személyek neve talán nem mindenki számára ismerős, ezért az írások után a szerzők rövid életrajza segíti az olvasó tájékozódását.) A kötetet az 1848. évi országgyűlés azon törvénycikkeinek gyűjteménye zárja, amelyek Magyarország függetlenségét és polgári átalakulását voltak hivatva szolgálni.
Érdekes, laikusok számára is izgalmas olvasmány a könyv. Egy rendkívüli kor rendkívüli egyéniségei lépnek elő a kötet lapjairól, hogy az eseményekben egyébként is gazdag kort még színesebbé, még elevenebbé varázsolják. Ezért mindenképpen köszönet illeti a kötetet szerkesztő Szántó Györgyöt, aki kiváló bevezető tanulmányt is írt a könyv elé. (Móra, 1988.) Oláh András
re, és arra, mit jelentett számukra az alma mater. (Pápa, 1988) Dr. Tungli Gyula
A pápai Türr István Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola jubileumi évkönyve (1638-1988)
A helytörténeti, helyismereti kutatások megélénkülésével megduzzadt a könyvtárak forrásanyaga is. A legtöbb helyen azonban szakszerű földolgozás nélkül, a kutatók számára is nehezen hozzáférhető módon. Örömmel vettem tehát kézbe Hegedűs Béla színvonalas munkáját. Nem csupán a gyűjtemény gazdagsága, hanem a földolgozás szakszerűsége, jól használhatósága és szép kivitele is lenyűgöző. (A borítót Ölveczlty Gábor tervezte Szinnyei József kéziratának fölhasználásával; a szedést a Komárom Megyei Nyomda Vállalat kollektívája végezte társadalmi munkában!) A mintegy ezer könyvtári egységet (könyv, folyóirat, mikrofilm, térkép) tartalmazó Jókai- és Helyismereti Gyűjtemény egyharmadát Jókai Mór múvei, illetve a róla szóló irodalom jelenti. Erről 1979-ben - az író halálának 75. évfordulója alkalmából - egy 338 tételes füzetkatalógust jelentettek meg (többségükben elemző címleírásokkal; összeállítója ugyancsak Hegedús Béla, a könyvtár - azóta már nyugdíjba került - igazgatója). Takarékossági okokból ennek anyagát ez a kiadvány nem sorolja föl. Számba veszi azonban a Komáromra és az egykori komáromi járásra vonatkozó műveket (függetlenül az alkotás szerzőjétől és megjelenési helyétől), a helyi szerzők műveit (függetlenül a tartalomtól) és a város nyomdáinak termékeit (1945-ig); (a szerzőt, a tartalmat és a megjelenés helyét figyelmen kívül hagyva). Igen helyesen Komáromon nem csupán a jelenlegi várost (Dél-Komáromot) érti, hanem a vele évszázadokon át szerves egységet alkotó - ma Csehszlovákiához tartozó - Észak-Komáromot is, hiszen az a városrész volt a környék gazdasági és kulturális központja. A rá vonatkozó forrásmunkák gyűjtése és ismertetése nélkül aligha tudnánk eredményesen segíteni a kutatókat. A kiadvány az Egyetemes Tizedes Osztályozás rendszerét követve 9 fejezetre (mely szükség esetén tovább osztódik) tagolódik. A gyűjteményes kötetekről, évkönyvekről, folyóiratokról elemző címleírást közöl. Ismertet számos periodikát is (indulásuk sorrendjében), folyóiratcikkeket, kéziratokat (hézagpótló jellegük miatt). Kihagyott viszont napilapokban megjelent helytörténeti jellegű cikkeket, mert azok előkereshetők a Komárom megye a sajtóban című sajtócikk-bibliográfia, valamint a Hírünk az országban című témakatalógus alapján.
Háromnapos rendezvénysorozattal és egy jubileumi évkönyvvel ünnepelte a pápai pálos-bencés Türr István Gimnázium fennállásának 350. évfordulóját. Borítólapján a század elején épült egykori bencés, ma Türr István Gimnázium épületét látjuk, amely balról, a városi tanács épülete pedig jobbról fogja közre az egykori bencés templomot, jelezve, hogy a három épület, a bencés gimnázium, a templom és a rendház összetartozott. Az alapítási okirat szerint Csáky László, a város földesura az ellenreformáció célkitűzésének megfelelően engedélyt kapott a királytól a pálos szerzetesrend pápai letelepítésére, azzal a céllal, hogy a protestánssá lett varosban a hívek egy részét visszahódítsa a katolikus egyház számára. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult a pálosok által elindított iskoláztatás, mely ugyan csak kisgimnázium volt, de korszerű tanítási elveivel (a magyar nyelvű oktatás előtérbe állítása, a matematikaoktatás színvonalának emelése) hozzájárult a célkitűzés valóra váltásához. Az iskola több mint 300 éven át katolikus egyházi intézmény volt. Ennek megfelelően tagolta a szerző a pálos gimnázium (1638-1786), a bencés gimnázium (1805-1948), illetőleg az államosított Türr István Gimnázium történetét. II. József felvilágosult, de a birodalmat egységesíteni akaró közoktatási és közigazgatási törekvéseinek nem felelt meg a magyar alapítású pálos szerzetesrend szelleme, ezért az uralkodó 1786ban ezt a rendet feloszlatta, s az intézmény városi iskolaként működött tovább. 1. Ferenc császár és magyar király engedélyezte, hogy a bencések több magyar városban letelepedjenek s alapító okiratában megbízta őket a tanítással is. A pápai bencések 143 éven át tanítottak a városban, mégpedig kiválóan. Az iskola tanítványa volt Ányos Pál és Deák Ferenc is. Az államosított iskola történetét Varga József, az iskola jelenlegi igazgatója mutatja be. ír a Türr István név felvételéről, az iskola színvonalas oktató-nevelő munkájáról, az egyetemi és főiskolai felvételek arányszámáról, az országos középiskolai tanulmányi versenyeken elért kiváló eredményekről, az 1973-ban induló óvónői szakközépiskoláról. Ebben a részben az intézet tanárai és egykori tanulói emlékeznek az ifjúsági, a sport, a művészet, a zenei élet területén elért eredmenyek-
A Komáromi Könyvtár helyismereti gyűjteményének katalógusa 1
'Kiadja: Komárom Városi Tanács V.B. Művelődési, Egészségügyi és Sport Osztálya és a Jókai Mór Városi Könyvtár, 1986. 132 old.
A kiadványban való tájékozódást részletes tartalomjegyzék, betűrendes mutató, rövidítésjegyzék és különböző betűtípusok alkalmazása segíti. Külön választom a gyűjtemény és a katalógus értékelését. A gyűjtemény is igen rangos. Különösen gazdag anyag birtokában van a következő jeles személyekről: Baróti Szabó Dávid, a Beothyek, Csokonai Vitéz Mihály és Lillája, Jászai Mari, Jókai Mór, Klapka György, Kultsár István, Péczeli József, Szinnyei József, Takáts Sándor, Táncsics Mihály és Thaly Kálmán, továbbá a komáromi várakról, iskolákról, nyomdákról és színészekről, Brigetióról. Tiszteletreméltó a régebbi és mai helytörténészek: Alapy Gyula, Baranyai József, Takáts Sándor, illetve Csukly László, Ferenczy Miklós, Hegedűs Béla, Kecskés László, Ortutay András, Szénássy Zoltán, Tapolczayné Sáray Szabó Éva nagyszámú munkájának összegyűjtése. Csupán néhány egyenetlenségre hívom föl a munka folytatóinak a figyelmét. Néhány esetben (pl. Czuczor Gergely, Lenár Ferenc) a jeles személyekről több kiadványt is említ, de a saját munkáik közül egyet sem. A legtöbb helyismereti gyűjtemény szinte kizárólag irodalmi, nyelvészeti és történelmi munkákat tartalmaz - ez szélesebb körű az átlagnál, hiszen sok oktatástörténetit, szíháztörténetit, orvosit is. Azonban itt is az indokoltnál kevesebb hangsúly kap több terület pl. néprajz, kézőművészet, zene, nem beszélve a különböző természettudományokról. Végül - figyelembe véve a város és a körzet kettéosztottságát és az elszakított részek korlátozott lehetőségeit - még tudatosabban, rendszeresebben kellene gyűjteniök Észak-Komáromnak (Rév-Komárom) és vonzáskörzetének a múltjára és jelenére vonatkozó forrásmunkákat (a volt bencés gimnázium jeles tanárainak és diákjainak tevékenysége, Konkoly-Thege Miklós ógyallai csillagvizsgálója, a Feszty-testvérek alkotásai, a martosi népművészet stb.). így válhatna az igen színvonalas gyűjtemény még értékesebbé, teljesebbé. Magáról a katalógusról csak elismeréssel írhatok, példaként állítva mások elé. Azért, mert a függelékben igen tömören ismerteti a könyvtár történetét, szolgáltatásait, fiókkönyvtárait, a városkörnyéki könyvtárakat; s azért is, mert a szerkesztő gondosan ügyelt arra, hogy az ezer példányban megjelent kiadvánnyal ne csupán reprezentáljanak, hanem jusson el belőle minél több a valódi fölhasználókhoz (könyvtárak, oktatási és művelődési intézmények, helytörténeti kutatók) 1S
'
Kálmán Attila
Baranyai népmesék 1 Napjaink fiatalsága ha szórakozni akar, erre sok lehetőséget talál. Videózhat, tévézhet, magnózhat, s ha ezekből kifogyott, vagy ezeket megunta, akár 'Este, Éjfél, Hajnal. A meséket gyűjtötte, a kísérő tanulmányt írta, a szójegyzéket és a típusmutatót készítette: Banó István. Mesék, mondák, történetek. Szerkesztette: Kovács Ágnes. Akadémiai. Bp. 1988. 248 old.
olvashat is. S akik éppen az olvasást választják, olvasmányaikon keresztül megismerkedhetnek a néphagyományokkal is. Erre szolgálnak azok a könyvek, melyeket az Akadémiai Kiadó Mesék, mondák, törtenetek sorozatcímmel jelentet meg. Ma ugyanis a legtöbb helyen már csak könyvből ismerkedhet meg a fiatal a mesével, mondával, egyszóval népének hagyományaival. De korábban nem így volt. Még néhány évtizeddel ezelőtt is elevenen élt a falvakban a mese. A gyermekek még iskolába kerülésük előtt hallhatták szüleiktől, nagyszüleiktől és később is számtalan alkalom kínálkozott minden faluban a mesehallgatásra. Ma azonban már erről nem lehet szó. Ezért tesz nagy szolgálatot a kiadó a fiatalok haza- és népszeretetének kialakításában, amikor egy-egy viaék meséit, mondáit, történeteit közreadja. A Mesék, mondák, történetek sorozat negyedik tagiaként látott napvilágot ez az újabb kötet. Az eaaig megjelentek az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény köteteinek anyagából adnak válogatást. Az Este, Éjfél, Hajnal című kötet meséit az 1930-as években Banó István gyűjtötte a Baranya megyei Hegyhát néven ismert tájegység községeiben. Tíz hegyháti falu 18 mesemondójának 47 meséje szerepel ebben a kötetben. Ezek közül 20 tündérmese, 5 legendamese, 11 novellamese és 11 tréfás mese. A kötet második részében megismerjük a tájat, ahol a mesék születtek, terjedtek. Szól a szerző a mesemondókról, azokról a jellegzetességekről, melyek a Hegyhát népmesekincsét az 1930-as években jellemezték. Vázolja a mesélési alkalmakat, melyek abban az időben elég gyakran adtak lehetőséget a mesehallgatásra. Ezek közül is kiemeli a katonaéletet s ennek keretén belül vizsgálja a mesék vándorlását is. Nem feledkezik meg arról sem, hogy a meseszövegekben előforduló tájszavakat vagy az idegen szavakat a mai köznyelvi jelentésével együtt jegyzékbe foglalja, és foglalkozik a nyelvi sajátosságokkal is. A kötet végén típusmeghatározás található. Ezek a mesék nemcsak a gyermekeinket, hanem a felnőtteket is szórakoztatták a maguk idejében. A mostani szerkesztés, válogatás azonban elsősorban a 6-14 éves gyermekek számára akart élményszerző olvasmányt adni, de a felnőttek is haszonnal forgathatják. Amikor a sorozat szerkesztői, a kiadóval egyetértve megkezdték a kötetek megjelentetését, azt akarták elérni, hogy az iskolások ismerkedjenek a népmesével. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy minden iskolai könyvtárban megtalálhassak a tanulók a sorozat köteteit. Milyen hasznos lenne az is, ha az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény kötetei után a Magyar Népköltési Gyűjtemény kötetei is sorra kerülnének. Mert nemcsak olvasmánynak kiváló ez a sorozat, hanem külső alakra is gyönyörűséget okoz. Nagy Géza
RÉFI O S Z K Ó
MAGDOLNA:
Iratfajták, irattípusok 1 Érdeklődéssel és némi szorongással veheti kézbe az olvasó Réfi Oszkó Magdolna munkáját, amely az UMKL Levéltári Módszertani Füzetek sorozatában a 6-os számot viseli. Az érdeklődést elsősorban az váltja ki, hogy a magyar szakirodalomban ezideig iratfajtákkal és irattípusokkal együttesen nem foglalkozott senki. Ember Győző a Levéltári terminológiai lexikonban csak az iratfajtákat vizsgálta. Tehát indokolt az érdeklődés, az olvasó úttörő jellegű munkát vesz kézbe. A szorongás azzal magyarázható, hogy a szerző nem az ismert szaktekintélyek sorábólkerült ki, hanem egy eddig kevésbé ismert levéltáros Vette a bátorságot e nehéz téma vizsgálatához. Vajon képes-e a feladat megoldására? A kötetet átnézve nyugodt lélekkel írhatom le: fontos segédeszközt, kézieszközt, kézikönyvet kapunk. Elsősorban levéltárosoknak, egyetemistáKnak-diákoknak és irattárosoknak hívom fel a figyelmét szerzőnk jeles munkájára, de a honismereti kutatók számára is hasznos segédlet. A kötet bevezető részében a szerző vázlatosan, de a lényeget egyértelműen megragadva megkísérli az irat, illetve az irattan fogalmanak tisztázását. Megtudhatjuk, hogy a levéltárakbban őrzött iratok osztályozása a következő szempontok alapján történhet: formai, külső ismertetőjegyek alapján; fejlődéstörténeti szempontból; tartalmi, belső ismérvei alapján; az iratképzők jellege szerint; az iratképzők egymáshoz való viszonya alapján; az iratoknak az ügyvitelben elfoglalt helye szerint; iratértékelési alapon. A kötet lényegében két nagy fejezetre tagolódik. Az első részben kb. 200 iratfajta és irattípus cím szerinti (és alfabetikus rendbe szedett) irattani-fogalmi meghatározását kapjuk. A gondos szerkesztést bizonyítja, hogy ha a címszónak latin, vagy görög neve is van, azt a címszó után megtaláljuk. A kötet második részében található az iratminta-gyűjtemény. A közlés itt tartalmi, formai, vagy egyéb speciális jegyek alapján történik.
A publikált iratot minden esetben annak címszó szerinti megjelölése vezeti be, majd tömör regesztáját a cím adja. Ezt követi a topográfiai és kronológiai meghatározás. Az iratok szövegének közlési formája részben betű-, részben szöveghű. Teljesen érthető, hogy a szerző a terjedelmi korlátok miatt bizonyos esetekben eltekintett a forrás teljes közlésétől. A forrásközlés szabályait betartva ilyenkor jelzi a szövegrész kihagyását.... jellel. Előfordul, hogy az érthetőség javára szükség volt egy-két szavas Detoldásra. Ezeket a szavakat szintén jelölték ()-be tették. A fordításokban az eredetileg is magyarul szereplő hely- és személynév mai alakját zárójelben közölték. Minden iratmintát apparátus követ. A legendában közlésre kerülnek az irat fő jellemzői (az irat anyaga, az íróeszköz, az íróanyag, az írásfajta, az aláíró neve, az irat pecsételésének módja), eredeti nyelve, fordítójának neve és egyéb, az irattani meghatározás céljából fontos adatok. A forrásban adja közre az irat lelőhelyét, a levéltár nevét, illetve a pontos levéltári jelzetet. Az apparátust a megjegyzés zárja, ahol a szükséges irattani vonatkozású magyarázatok kapnak helyet. A szerző nem vállalkozhatott az eddig megismert valamennyi iratfaita és irattípus bemutatasára. Réfi Oszkó Magdolna szavaival: „Céljaink szerint a levéltári és ügyviteli munkában leggyakrabban előforduló iratok irattani-fogalmi meghatározása mellett az adott irat formai és tartalmi jegyeit legtipikusabban szemléltető iratminta bemutatása lehetett csak feladatunk". Befejezésül ismét a kötet értékére szeretném az olvasó figyelmét irányítani. A szerző lelkiismeretességét precízségét és tehetségét újra felemlítem. De szólok a segítőkről, akiknek szintén érdemük van a kötet megjelentetésében: Szűcs Lászlóról, a nagyszerű levéltárosról, aki lektori véleményével bizton segítette a szerzőt, Müller Veronikát a szerkesztőt, aki vállalta a kötet szervezésének fárasztó munkáját. Végezetül az Új Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztályát, amely egyre jelesebb művekkel, tanulmányokkal gazdagítja a szakirodalmat. Gazdag István
'Szerkesztő: Müller Veronika. (Kiadja az Új Magyar Központi Levéltár. Bp. 1986. 259 old.)
Részlet a zsengei avar arany karperecről (Hornyák
László
rajza)
Az Országos Közművelődési Központ egyesületi pályázatának díjazott pályaművei Első díj (Egyenként 15 000 Ft) 1. Örkény Antal: A községi önkéntes egyesületek történetszociológiája (1867-1945), 2. Bősze Sándor: A dualizmuskori egyesületek kutatásának kérdéseihez, 3. Szakái Gyula: A szabadkőművesség szerepe Győr társadalmi, szellemi és társas életében. Második díj (Egyenként 10 000 Ft) 1. Kremnitzky Gábor: A Magyar Szent Kereszt Egyesület megalakulása és működésének első szakasza 1939-1941., 2. Dr. Horváth Ferenc: A társadalmi társulások történeti jellegzetességei és fejlődésének tendenciái az első világháborúig, 3. Pál Sándor: Falulátók. Fejezetek egy egyesület életéből, 4. Dr. Kikli Tivadar: Az Egressy Béni Zenebarát Kör múltja és jelene. Harmadik díj: (Egyénként 5000 Ft) 1. Dr. Misóczki Lajos: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858-1946, 2. Muhoray György: A Kocséri Népkör története, 3. Házi Albert: Egy falu önigazgatott szervezeti és a hatalmi beleszólás, 4. Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör története, 1876-1949., 5. Varj>a Béla: A Nagyvázsonyi Polgári Olvasókör törtenete, 6. Huszti Zoltán Ferenc: A zalaszántói emlékmű építésének története 1983-1986. Különdíj: (Egyenként 4000 Ft) 1. Bónis János: A Dorogi Munkásotthon Önművelő és Önsegélyező Egyesület története (1923-1945), 2. Brunda Gusztáv: Művelődési tartalmú egyesületek a dualizmus kori Nógrádban. 1867-1919, 3. Talpalló Piroska: Túrkeve közművelődésének 100 éve., 4. Hunyady László: A berzencei (Somogy megye) társadalmi egyesületek története., 5. Kürti Béla: A Ceglédi Iparos Ifjúság Önképző Egyesületének története (1873-1949), 6. Hárs József: Helytörténészek Baráti Köre, Sopron., 7. Várkonyi Antal: Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Pécsvárad 1-2 kötet., 8. Dr. Giday Kálmán: A szegedi Dugonics Társaság története 1883-1948., 9. Csík Károly: Cigány hegy, ahol emberek éltek. A salgótarjáni cigányok története 1800-1987., 10. Huszár János: A pápai Jókai-kör újjászületése., 11. Nagy Alpár: Egy soproni munkáskórus története. Sopron 1988. 1-2 kötet., 12. Berényi Zsuzsanna Ágnes: Az „Archimedes" szabadkőműves páholy története, 13. Papp Tiborné, Kancsal Károly, Nagy Balint: Egyesületi pályázat (Bakonyszentkirály, 1988. május 28.), 14. Korompai János: A Gárdonyi Gézáról elnevezett társaságok történetéből (tanulságok, részletek), Í5. Dr. Fogarassy László: A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945), 16. Draviczky Imre: Amit még tudunk a Hajdúnánási Hunyadi Olvasókörről. Dicséretben részesített pályaművek: 1. Sipos István: Veress László, vagy „vörös zászló"? Gondolatok a Makói Petőfi Dalkör 1938. évi szombathelyi szerepléséről, 2. Hentz Lajos: A mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központ honismereti szakkörének tevékenysége, 3. Csontos János: Mozgalmi ház Püspökladányban, 4. Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes: A kétszáz eves Budapesti Evangélikus Leánygimnázium SZEMBE-mozgalma, 5. Bana Sándorné: Ifjúsági egyletek szerepe, jelentősége Kisújszálláson a XX. század első felében, 6. Kovács Marianna: Az Örkényi Művelődési Központ kezdeményezésére 1986-ban alakult gyermek színjátszó körről, 7. Dr. Papp Ágoston: Egy muzeumbaráti kör 12 éve c. pályázat, 8. Gyulafalvi Károlyné: A tanórán kívüli napközis tevékenység kapcsolata az alkotótelepen folyó játszóházi tevékenységgel, 9. Rátkai Ödön: A hódmezővásárhelyi Rokkantak Klubja - az Aranyház története, 10. Törő György: Hogyan működnek a kisközségek, 11. Hutyánszky Mária: Cserháthalápon 1984-ben alakult Művelődési Körről, 12. Maurer György: Falufejlesztő közösség, 13. Kürti Béla: Egyesület vagy bizottság? (A helytörténeti kutatás intézményesítése Cegléden), 14. Szenti András: Jelenleg működő társadalmi egyesületekről, 15. Stróber Árpád: Tatai és Tóvárosi Polgári Leányiskolái Egyesület, 16. Katona Sándor: A Gazdasági Egyesületek. Emlékezés a múltra, 17. Szabó Tamás: Sport- és kulturális létesítmény tervezete, 18. Csernus Gyuláné: Martfűi tapasztalatok a szocialista brigádok olvasókörének működéséről, 19. Baranyai Gézáné: A tiszaörsi Leővey Klára nőklub működéséről, 20. Szakály Ferenc: A tizedik év meghozta gyümölcsét, 21. Érdi Művelődési Központ - Hüllőtani Stúdió: Hová jutottunk?, 22. Szurmay Ernő: Húsz esztendő az irodalmi műveltség szolgálatában, 23. Kostyál János: Képzelt riport egy újonnan alakult egyesületről, 24. Töreki Imre: A szanyi színjátszó mozgalom története, szervezői hálózata, a kor kultúrtörténeti tükrében az 1910-es évektől, 25. Gál Zsuzsanna: Evokáció, 26. Vörös Sándorné: A Békéscsabai Altalános Munkásdalkör története 1921-től megalakulásától - 1988., 27. Gergely Anna: A Fejér megyei és Székesfehérvári Városi Csecsemővédő Egyesület története, 28. Hugyecz Jánosné, Gyürky Tibor: A galgagutai Mozaik Egyesület története, 29. Pál István: A Magyarországi Eszperantó Egyesület(ek) Miskolci Csoportjainak története 1920-1988., 30. Ácsné Varga Mónika: A nagykőrösi Arany János Társaság története. A döntéshozó testület nevében: Tóth János, Kiss József, Gyarmati György, Kovalcsik József, Harangi László, Szász János, Fodor Ákos
Felhívás A Hazafias Népfront Országos Honismereti Bizottsága nemzeti értékeinkért érzett felelősségétől vezettetve felhívással fordul hazánk valamennyi lakosához, a nemzeti kultúrát reprezentáló intézményekhez, a jogalkotókhoz és a Magyar Országgyűléshez, épített örökségünk legfontosabb értékeinek fokozott védelme érdekében. A bizottság tisztelettel adózik mindazok buzgalmának, akik műemlékeink megőrzésén fáradoznak. Aggodalmait nem tevékenységük kritikájaként fogalmazza meg, hanem éppen annak érdekében, hogy hatékonyabb jogi és társadalmi biztosítékokra alapozhassák áldozatkész munkájukat. E célból szükségesnek tartjuk és kezdeményezzük: 1. Alkotmányunkban jelenjék meg a kulturális örökség, a nemzeti múlt, a műemlékek védelme, mint alapvető állami kötelezettséjg, egyben kollektív állampolgári jog. 2. Önálló műemlékvédelmi törvény megalkotását, kifejezetten a történeti építészeti értékek és az épületekben megtestesülő nemzeti emlékek védelmére, elválasztva a jelenkori építészetet regulázó jogszabályoktól. 3. Az Órszágos Műemléki Felügyelőség kiemelését bármely tárca alárendeltségéből, és közvetlenül a kormánynak felelős országos hatáskörű szervvé való átszervezését, hogy szektorális vagy ágazati érdekek ne befolyásolhassák eredményes tevékenységét. 4. A Kulturális Világörökség mintájára a „Nemzeti Örökség" fogalmának megalkotását, és az erre méltó értékek jegyzékbe foglalasát, ami természetesen nem érinti ezen jegyzékben nem szereplő értékek műemléki védettségét. 5. A Nemzeti Örökség jegyzékébe felvett épületek és egyéb alkotások megkülönböztetett hatósági védelmét, továbbá az egész nemzet védelme alá helyezesét, ami valamennyi állampolgár és hazai intézmény erkölcsi kötelességévé teszi, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel óvja és őrizze, egyúttal nemzetellenessé minősítsen és erkölcsileg ítéljen el minden olyan törekvést, mely - bárminő szándékkal - nemzeti értékeink ártalmára van vagy lehet. Úgy véljük: - A Nemzeti Örökség bármely része csak a nemzet tulajdona lehet vagy csak azzá válhat, ha jelenlegi tulajdonosa megválik tőle. Törvény és közmegegyezés tiltson minden egyéb tulajdonváltást. - A Nemzeti Örökség részét képező épületek felett az állam se gyakorolhasson tulajdonosi jogokat, és szigorúan korlátozza kezelői jogait is a védelem és nyilvánosság kettős követelménye. - A Nemzeti Örökség nemzeti identitástudatunk tárgyiasult emléke, ezért valamennyi magyar állampolgár számára biztosítani kell a hozzáférhetőséget. Tartósan senki sem zárható el ettől, az ésszerű korlátozásokat csak a védelem és működtetés szempontjai indokolják. - A Nemzeti Örökség jegyzékébe felvett épületek csak közcélt szolgálhatnak, vagy - funkcióváltás esetén - közcélra hasznosíthatók. A hasznosítás nem mondhat ellent a hozzáférhetőség elvének. - A Nemzeti Örökség jegyzékét egy e célra alakult, a nemzeti érdekeket képviselő társadalmi bizottság állítsa össze és egészítse ki, mely felerészben a nemzeti intézmények által delegált képviselőkből, felerészben érdemeik alapján felkért kiváló személyiségekből álljon. É bizottság ügyvezető elnöki tisztét Honismereti Bizottságunk elnöksége által, saját soraiból választott személy töltse fje. Felelősséggel vállaljuk: 1. A Nemzeti Örökség társadalmi védelmét kezdeményező, a Nemzeti Örökség jegyzékét összeállító bizottság megalakítását. Ennek érdekében felkérjük a Magyar Tudományos Akadémiát, a Magyar Nemzeti Múzeumot, az Országos Széchényi Könyvtárat, a Magyar Országos Levéltárat, az Országos Műemléki Felügyelőséget, a Budapesti Műemléki Felügyelőséget, az Országos Közművelődési Központot, a római katolikus, a református, az evangélikus, az izraelita és a görögkeleti szerb egyházak hazai szervezeteit, a Magyarok Világszövetségét, a Magyar írók Szövetségét, a Magyar Újságírók Országos Szövetségét, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségét, a Magyar Építőművészek Szövetségét, a Magyar Urbanisztikai Társaságot, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságot, a Magyar Történelmi Társulatot, a Régészeti és Művészettörténeti Társulatot, a Magyar Néprajzi Társaságot, a Város-, Községvédő és Szépítő Egyesületek Szövetségét, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemet, a Janus Pannonius Tudományegyetemet, a József Attila Tudományegyetemet, a Kossuth Lajos Tudományegyetemet, a Budapesti Műszaki Egyetemet, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, a Kertészeti Egyetemet, az Erdészeti és Faipari Egyetemet, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát és a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát, nogy munkatársaik, tagjaik közül delegáljanak egy-egy tekintélyes, köztiszteletben álló személyt, aki rangot adhat a testület döntéseinek. 2. Széles körű tájékozódás alapján kiválasztjuk és megkeressük a bizottságba felkérendő honfitársainkat, biztosítva a magyar vidék méltó képviseletét. 3. Megkeressük az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatóját annak érdekében, hogy a felügyelőség vállalja el a bizottság titkársági teendőit.
4. Elsősorban az Országos és a Budapesti Műemléki Felügyelőségtől, másodsorban a bizottságban képviseletet vállaló szervektől és szervezetektől, végső soron minden magyar állampolgártól javaslatot kérünk a Nemzeti Örökség jegyzékébe felveendő épületekre és emlékekre. 5. Ellátjuk a bizottság ügyvezető elnöki tisztét, javaslatot teszünk a kiválasztás szempontjaira és a bizottság ügyrendjére. 6. Közzétesszük a bizottság határozatait, és társadalmi védelmet kérünk a jegyzékbe felvett értékekre. 7. Kezdeményezzük és szorgalmazzuk a Nemzeti Örökség jogszabályi védelmét. Hazánk nehéz helyzetében különösen fontos, hogv kiemelkedő értékeink védelmét fölébe helyezzük mind a napi érdekeknek, mind az egyes csoportok - lehet, jószándékú - törekvéseinek. Múltunk megbecsülese megmaradásunk feltétele! Annyi erőnek mindig kell lennie e hazában, hogy ezeket méltóképpen megőrizze nekünk és utódainknak. A legfontosabb nemzeti értékek hozzáértő, felelős kiválasztásával segíteni akarjuk az értékmentő folyamatokat, de a megtartó erő csak a nemzettől származhat. Felhívjuk és kérjük minden honfitársunkat, hazai intézményeinket, szervezeteinket, minden rendű és rangú hatóságunkat és a Magyar Országgyűlést, hogy támogassák törekvéseinket, működjenek közre értékeink megmentésében, és fékezzék meg az ártó szándékokat. Kérjük mindazokat, akik egyetértenek kezdeményezésünkkel, hogy egyetértésüket írásban is juttassák el hozzánk, nyomatékosítandó a közakaratot, amelyet mi csak megfogalmazni kísérelhetünk meg, érvényre juttatni csak nemzeti összefogással lehetséges. Mostoha sorsú hazánk így is szegényebb emlékekben, mint a szerencsésebb országok. Amink maradt, azt mindenáron meg kell őriznünk, hogy elkerüljük unokáink megvetését, akik méltán kérhetnék számon kótyavetyén elpazarolt örökségüket. Budapest-Szekszárd, 1989. júliusában Hazafias Népfront Országos Honismereti Bizottsága
(
hífkk
}
A Bényben talált aranyszolidusz Régi pénzérmék kiállítása a pozsonyi várban. 1988. október 28-án nyitották meg a >ozsonyi vár négy történelmi jelentőségű heyiségében a Szlovákia régmúltjának ékszerei elnevezésű kiállítást. A Luxemburg Zsigmond császár és király által a XV. század első harma-
f
dában felépített négy terem közül kettőben kaptak helyet a Szlovákia jelenlegi területén összegyűjtött pénzérmék. A B teremben a vaskorszak idejéből származó pénzérmék tekinthetők meg, melyeknek lelőhelyei: Tótmegyer, Nyitra, Bánkeszi, Léva és Pozsony. A népvándorlás idejéből származnak a D teremben kiállított érmék. A látogató figyelmét is mindenekelőtt a Garam menti Bényben talált 108 db aranyszolidusz ragadja meg. Az agyagedényben talált érmék összetétele a következő: Arcadius (383-408) - 1 db, Honorius (395-423) - 9 db, Galla Piacida (4-450) - 1 db, Theodosius II (408-450) - 40 db, Aelia Eudocia (4-460)-1 db, Valentinianus III (425—455') - 53 db, Honoria (4-454) - 1 db, a szoliduszok barbarizált változata - 2 db. Ez a lelet Csehszlovákiában egyelőre páratlan a maga nemében. A szoliduszok mennyisége arra enged következtetni, hogy római kereskedő vagyonáról lehet szó. (Jankus Gyula)
Mátraverebélyi
templomrészlet
(Móser Zoltán
felvétele)
Az Európa Könyvkiadó 1987-ben sorozatot indított Népművészeti Örökségünk címmel. A nagyszabású vállalkozás célja a mai Magyarország területén élt és élő magyarok és nemzetiségiek, valamint a határainkon kívüli magyarság népművészeti értékeinek bemutatása. A sorozat első kötete Szolnok megye népművészete címmel jelent meg. N E M C S A K SZÉP K A R Á C S O N Y I A J Á N D É K , H A N E M F O N T O S ÉS H A S Z N O S KIADVÁNY IS A S O R O Z A T M Á S O D I K K Ö T E T E , A HAJDÚ-BIHAR MEGYE NÉPMŰVÉSZETE. A TÉLI KÖNYVVÁSÁRRA M E G J E L E N T SZÉP KIÁLLÍTÁSÚ, SZÍNES ÉS F E K E T E - F E H É R F O T Ó K K A L ÉS R A J Z O K K A L ILLUSZTRÁLT K Ö T E T T A N U L M Á N Y A I A L E H E T Ő S É G E K H E Z KÉPEST A TELJESSÉG I G É N Y É V E L TÁRJA AZ É R D E K L Ő D Ő ELÉ A MEGYE NÉPMŰVÉSZETI H A G Y O M Á N Y A I T . ÁRA: 700 Ft
Megvásárolható a könyvesboltokban vagy utánvéttel megrendelhető az Európa Könyvesboltból (1073 Budapest, Lenin krt. 7. Telefon: 122-7696)
A Gondolat Kiadó ajánlata: Braham, Randolph L.: A magyar Holocaust / - / / . Ára: 980 Ft A magyarországi zsidóság t ö b b mint kétharmadának a II. világháború utolsó évében bekövetkezett tragikus pusztulását dolgozza fel. Konrád György-Szelényi Iván: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz Ára: 98 Ft Most végre a hazai nagyközönség is megismerkedhet a világszerte vitákat kavart művel, mely az értelmiségszociológia és a politikai szociológia keveréke. Kulics Ágnes-Tölgyesi Ágnes: ...evilágból... Ára: 120 Ft Ebben az interjúkötetben apácák vallanak életükről, sorsukról. Pomogáts Béla: Irodalmunk szabadságharca 1956 Ára: 85 Ft Kötetünk ismerteti az 1956-os év irodalmi életét, az írószövetség akkori közgyűlésének lefolyását, s olyan dokumentumokat idéz, amelyek eddig hozzáférhetetlenek voltak. Lázár István: Kis magyar történelem Ára: 52 Ft Személyes hangvételű, olvasmányos történelemkönyv, amely a Kárpátmedence régmúltját, a magyar nép eredetét, a honfoglalás körülményeit s az azóta eltelt ezer év küzdelmeit vázolja fel.
980 Ft feletti rendelés esetén a postaköltséget a Kiadó fizeti.
GONDOLAT KÖNYVKIADÓ
VÁLLALAT
Budapest 1368, Pf. 225
MEGRENDELŐLAP Megrendelem az általam megjelölt könyveket
példányban. Kérem
utánvéttel megküldeni az alábbi címre: Név: Lakóhely: Irányítószám: aláírás
Képek a XII. Országos Honismereti Akadémiáról Morvay Péter megkoszorúzza Illyés Gyula emlékművét
Petőfi- és Illyés-emlékház Sárszentlőnnc
Sass-kúria, Borjád
Simontornya A gyönki pincesor
Havas Gáborné felvételei
AZ 1988. ÉVI (XXXVI.) ORSZÁGOS NÉPRAJZI ÉS NYELVJÁRÁSI GYŰJTŐPÁLYÁZAT EREDMÉNY JEGYZÉKE A XXXVI. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra 249 pályamunka érkezett, ebből 185 a felnőtt, 64 az ifjúsági tagozatra (74, illetve 26 százalék). Ez a szám alacsonyabb a tavalyinál, és összefügg azzal, hogy ez évben nem volt országos diáknapok keretében meghirdetett pályázat. A pályamunkák összterjedelme 10 149 oldal, amiből 8214 esik a felnőttekre, 1935 a diákokra; természetesen a terjedelemben nagyok az eltérések. Jelentős a pályázatokhoz csatolt mellékletek és illusztrációk mennyisége is: 2539 fénykép és dia, 788 rajz. 90 térképvázlat, 258 kotta. Az előző évekhez hasonlóan ez évben is igen kevesen vállalkoztak kérdőíves adatgyűjtésre, bár közülük néhányan kimagasló munkát végeztek. Hasznos és szükséges lenne, ha e munka folytatódna, és a szétküldött kérdőívek és gyűjtési útmutatók nagyobb része kerülne vissza megválaszolva. A pályázók száma 232, valamint 7 felnőtt és 7 ifjúsági szakkör tagjai (természetesen az egyénileg pályázók között is sok szakköri tag található). Az egyénileg pályázók közül 152 a felnőtt, 80 az ifjúsági kategóriába tartozik. A felnőtt tagozaton többen több dolgozatot is beadtak; diákoknál gyakoribb, hogy többen készítenek el egy dolgozatot. A pályamunkák földrajzi megoszlása ez évben kissé megváltozott. Egyenesen a Néprajzi Múzeumba érkezett 49 pályamunka, a többi 200 részt vett a megyei pályázatokon. Kívánatos lenne, ha többen vennének részt a megyei pályázatokon, illetve küldenék a gyűjtőhely szerint illetékes megyei múzeumba dolgozatukat, ahogy ez a pályázati kiírásban is szerepel. Sajnos, egyetlen pályamunka sem érkezett a Komárom, a Nógrád, a Szabolcs-Szatmár, valamint a Zala megyei múzeumoktól, holott bizonyos, hogy ezeken a területeken is vannak önkéntes gyűjtők. 4-8 pályamunka érkezett Baranya, Bács-Kiskun, Győr, Pest és Tolna megyékből; 10-20 Békés. Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Somogy, Vas, Veszprém megyékből; 20-nál több érkezett Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Szolnok megyékből. Örvendetes tény, hogy jelenlegi határainkon túlról. Felvidékről, Erdélyből, Horvátországból 10 pályamunka származik (sajnos a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Burgenlandból senki sem küldött dolgozatot). A pályamunkák tematikus megoszlása a tavalyihoz képest alig változott: a legkedveltebb témacsoportok továbbra is a szokások, hiedelmek (26%), a faluleírások, vegyes gyűjtések (16%), az életrajzok és családtörténetek (15%), a nyelvjárás, azon belül is elsősorban a névtani munkák (15%), valamivel hátrébb szorult a gazdálkodás (8%). és csak néhány dolgozat érkezett olyan hagyományos témákról, mint a háziiparok, mesterségek, a táplálkozás, viselet, építkezés, szöveges folklór, zene. Ugyanakkor folytatódott néhány, korábban kevesebb figyelemre méltatott téma és forrás feldolgozása is: a paraszti írásbeliség, paraszti egyesületek története és jelentősége, változásvizsgálatok. Az országos bírálóbizottság 1988. november 25-én ült össze dr. Selmeczi Kovács Attila vezetésével, hogy a szakbírálatokat figyelembe véve döntsön a díjakról. Az idén 10 első, 25 második, 37 harmadik, 26 negyedik, 16 ötödik, 26 hatodik díj született, és többen kaptak könyvjutalmat. Ez azt jelenti, hogy a beküldött pályamunkáknak több mint a fele részesült jutalomban. A díjak nagyobb számát a kétlépcsős (megyei és országos) díjazási rendszer teszi lehetővé, de azt is jelzi, hogy a néprajzi pályázaton részt vevő önkéntes gyűjtők kiváló teljesítményekre képesek. Eredményjegyzékünkben felsoroljuk mindazokat a pályázókat, akik országos díjat érdemeltek, akkor is, ha a Néprajzi Múzeumtól díjkiegészítésben nem részesültek, mivel a díjnak megfelelő összeget már a megyei díjazás során megkapták. Azoknál a pályázóknál, akik fényképet, diát vagy magnószalagot mellékeltek pályázatukhoz, a díjazásba beszámítottuk a nyersanyag árát is. E helyen is elismerésünket fejezzük ki azoknak a szakkörvezetőknek és vezető tanároknak, akik időt és fáradságot nem kímélve segítik szakkörük és tanítványaik munkáját, gyakran anélkül, hogy az elkészült munkán akár a nevük is szerepelne. Megköszönjük pályázóink áldozatos munkáját, amellyel a nehezedő körülmények ellenére is hozzájárulnak néphagyományaink, értékes szellemi örökségünk megőrzéséhez. A jövőben is hasonló örömteli és sikeres munkát kívánunk mindenkinek, aki erre a munkára vállalkozik. i
FELNŐTT TAGOZAT I. DÍJ DR. CSÁKY Károly, Ipolyság: Az emberélet fordulói az egyházi anyakönyvek tükrében (p. 80) DEMETER István, Trizs: Önéletrajz (p. 223) DRAVICZKY Imre, Hajdúnánás: Keresztény halottas szokások és temetők (p. 143), Zsidó halottas szokások és temetők (p. 144) DR. KISIDA Erzsébet, Budapest: Kincsesládák (p. 228) KISS Ilona, Komárom: A kovacsmesterseg szakszókincse Ács községben (p. 79) PACSU Gergelyné Fodor Sári, Várpalota: A várpalotai tutyikészítők (p. 183) SZIGETI György, Budapest: A halállal és temetéssel kapcsolatos szokások és hiedelmek (p. 67) II. DÍJ BÁN Ferenc, Veszprém: Dűlőúton a pusztára (p. 181) BITÓ Józsefné, Balástya: Adatok a terhesség, szülés, gyermekágy témaköréhez (p. 57) DEDINSZKY Gyula, Békéscsaba: Békéscsabai családnevek a XVIII. században (p.130) DOBOSY László, Ózd: Jeles napok, népszokások a Hangony menti gömöri falvakban (p. 222) ÖZV. JÓZSA Istvánné, Karcag: Árnyékban, fényben III. rész (p. 157) DR. KISARI Sándorné, Székesfehérvár: A színjátszás hagyományai Csór községben és egyéb kulturális tevékenység (p. 202) KOVÁCS Károly, Poroszló: A poroszlói református egyházközség 400 éve (p. 117) MATICS Pál, Kecskemét: Ragadványnevek Szalkszentmártonban (p. 82) DR. MÉSZÁROS Gyula. Budapest: Játékszer nélküli játékok Kisdörgicsén (p. 185) DR. MUCSINÉ Szabó Erzsébet, Szeged: A népélet nyomában Rábaszentmihályon (p. 244) NAGY Endre, Érsekújvár: Kicsind földrajzi nevei (p. 154). Kőhídgyarmat földrajzi nevei (p. 155) NAGY Zoltán, Salgótarján: Palóc népdalok (p. 39) NÉMETH Béla, Bodajk: Bodajki jeles napok, népszokások (p. 201) SÜVEGES Jusztinia, Győr: Néphit és népszokások Győr-Ménfőcsanakon (p. 245) SZABÓ Jenőné, Padragkút: Szakramentumok megszerzése (p. 177) TAMÁS Károlyné Kiss-Tóth Vilma, Szentgál: A szentgáli római katolikus ember hitélete (p. 178) TÓTH Emma, Mindszent: Adatok Mindszent vallásos életéből... (p. 69) DR. ZÁMBÓ Gézáné, Szeged: Egy szegedi rézműves, Szűcs Béla mesterségbeli és szaknyelvi emlékei (p. 70) III. DÍJ ANDOK Istvánné, Tamási: A tamási szíjgyártás szakszókincse (p. 102) ANDRÁS Irén: Gyimesi írott tojások (p. 100)
BARABÁS Antal: Az én életem eseményei (p. 11), Óriások között (p. 12) BEREGNYEI Miklós, Paks: Tény-képek Sárszentlőrincről (p. 104), Emlékek és tények Sárszentlőrincről (p. 105) BODNÁR Lajos, Nagykapos: A népi kertkultúrák termesztése községünkben (p. 25) DIÓSZEGI Lajos, Hajdúszovát: Hajdúszovát földrajzi nevei (p. 141), A hagyományos paraszti gazdálkodás: szántás, vetés (p. 142) DÓMJÁN Péterné, Szombathely: Csepreg mai ragadványnevei (p. 85) ENYEDI Antalné, Öcsöd: Gyermekélet Öcsödön (p. 162) FARAGÓ Jánosné, Jászárokszállás: Nagycsaládok községünkben (p. 158) HORVÁTHNÉ Takács Judit, Rábaújfalu: Csepp a tengerben (p. 247) JANKUS Gyula, Kéménd: Alsó-Garam menti pásztorkodás (p.17), Ismerkedés, udvarlás, párválasztás (p. 18) JELI József, Pécs: Szőlőhegyi hegyőr Gölle községben (p. 41), „Az andocsi búcsú szokásai" (p. 42), A Baranya megyei kis faluk és szőlőhegyi búcsúk ideje (p. 43), Gölle község mezőgazdaságáról, állattenyésztéséről, parasztság rétegeződése...(p. 44), A Tolna megyei Nosztány, Mászlony volt pusztai cselédgyerekek játékáról... (p. 103), Nagyanyám kenyérsütése. Á pécsi babonás cigányok és álommal foglalkozók. Ragoncza Géza parasztcsaládjának története, (p. 110) KAJDI Ferenc, Sárvár: Sárvár és környéki templomok tájáról (p. 91) DR. KIKLI Tivadar, Szeged: Egy falú a fővárosban... (p. 19), A budapesti Tripoliszban volt használatos jassznyelv szótára (p. 20), A kaszától a jogi diplomáig (p. 38) KOPPÁNY János, Tótkomlós: Kosár, szakajtó és seprű készítése (p. 132), Káposzta savanyítása Tótkomlóson (p-. 133) LENGYEL Sándorné, Álmosd: Szőlőhegyek és szőlőskertek hagyományos igazgatása és rendje (p. 220) LOVAS Béláné, Tiszakécske: A tiszakécskei kékfestés szakszókincse (p. 84) MARTON Pálné, Verseg: Szülőföldem Kartal (p. 197) NÁDASDI Mihály, Óföldeák: A sors útjai (parasztönéletrajz) (p. 3) ÖRDÖG Emánuel, Jászárokszállás: Képek a jászárokszállási ácsok életéből (p. 218) ÖRI Józsefné, Debrecen-Józsa: Adalékok a nagyrábéi kerékgyártás történetéhez (p. 145) PETŐFI S. Művelődési Központ honismereti szakköre, Mezőberény: Szakkörvezető: Hentz Lajos, Mezőberényi házak (p. 131) SCHLÜTER Frigyesné, Dunaújváros: Régi történetek a régi Dunapentelén (p. 203) SÓFALVINÉ Tamás Márta, Szentgál: A szentáli református ember hitéletéről (p. 179) OMFAINÉ Pados Mária, Pápa: Betekintés egy pápai kovácsműhelybe (p. 182) SZENTI András, Hódmezővásárhely: A Hódmezővásárhely-Sóshalmi Ifjúsági Egyesület (Kutasi Tanyai Ifjúsági Egyesület) története 1911— 1987. (p. 68)
VARADI Pál-BORBÉLY Anikó, Veszprém: Eklézsiakövetés Kalotaszegen (p. 191) VARGHÁNÉ BORBÉLY Anna. Budapest: Kétegyházi román ragadványnevek (p. 36) ZAMARDI honismereti szakkör, Zamárdi: Vezető: Bernné dr. Schneider Mária Fejezetek Zamárdi életéből (p. 45) IV. DÍJ BARANYAI Gézáné, Tiszaörs: Tiszaörs helytörténete.. . (p. 160) BORBÍRÓ Lajos, Füzesgyarmat: A falut körülvevő kertekről (p. 137), Változás és állandóság a paraszti életben (p. 138) DR. FÖLDI József, Budapest: Jászárokszállási szójegyzék (p. 159) HÍDVÉGI Lajos, Cegléd: Három ceglédi baka meg egy őrvezető háborús naplója (p. 196) HORVÁTH Sándor, Vitnyéd: Egy falusi vándoriparos, a cserepező (p. 246) IMRŐ Judit, Váralja: Széki lakodalom (p. 106) DR. JÓSA Iván, Kecskemét: Barackváros (p. 83) KÓVÁCS Istvánná, Székesfehérvár: Népszokások Isztiméren (p. 205) KISS Albertné, Németbánya: Párválasztás, lakodalmi szokások Németbányán (p. 189) MAJOROSNÉ Tóth Ágnes, Harsány: Jeles napi szokások Harsány néphagyományában (p. 225) MECSEKI SZÉNBÁNYÁK József Attila Művelődési Központ, Török István bányász felnőtt szakkör: Pécs környéki bányászok szakkifejezései, Szent Borbála kultusza a bányászatban. Néprajzi és nyelvi adalékok a szabolcsi szénbányászat történetéhez, Adalékok a szabolcsi plébániatemplomok történetéhez (p. 111) NAGY Antal Géza, Nagykanizsa: KerecsenyBoszorkányhányási-hegy (p. 29) NAGY Etelka, Szabolcsveresmart: Szólások, közmondások Szabolcsveresmarton (p. 9) NÉMETH Ervin, Pápa: A templomi ülésrend változásai a kemeneshőgyészi evangélikus gyülekezetben (p. 186) POSTA István, Csongrád: Lábszíj és kaptafa (p. 61) STROBEL Árpád, Tata: Baji kádármesterművek története (p. 13) SÜLE Sándor, Révfülöp: Halottas szokások és hiedelmek Kerta községben (p. 180) SZABÓ Imréné, Székesfehérvár: Halotti, temetési szokások Fedémesen (p. 116) SZABÓ Lajos, Taktaszada: Az Arany ABC (p. 221) VARGA Béla, Nagyvázsony: Nagyvázsony társadalma a XVIII-XIX. században V. DÍJ DR. CSEH István, Pécs: Békás Jánosné, a népművészet mestere... (p. 109) CSETE Balázs felnőtt honismereti szakkör, Jászkisér: Vezető: Győri János, Halotti, temetési szokások Jászkiséren (p. 165)
GALAMB Illésné, Zsámbék: „Hova lett a Nyírség pusztái" (p. 23) GALAMBOS Mihályné, Velence: Pázmánd község ragadványnevei (p. 207) NAGY Antal, Budapest: Modern vőfélykönyv (p. 26), Családtörténet (p. 27) HAVASI (Haslinger) István, Tab: Régi német nemzetiségi népszokások Zicsen (p. 50) SIPOS István, Makó: Fiam, a gyomot ki kell irtani... (p. 66) PETÓFI SÁNDOR Művelődési Otthon honismereti szakköre, Jászárokszállás: Vezető: Faragó Jánosné, Utcanevek községünkben (p. 167) SZAKÁLL Miklósné, Nemespátró: A házasságot megelőző nemespátrói népszokások... (p. 48) VÓÓ Imre, Szigetszentmiklós: Gyermekszülés és keresztelés (p. 198), Ragadványnevek Szigetszentmiklóson (p. 199) VI. DÍJ BARIZS Dániel, Debrecen: Falusi emberek (p. 147) BENCZE Sándor, Ada: Kórógy művelődési életéből, Vegyes néprajzi gyűjtés (p. 30) HETVES Józsefné, Százhalombatta: Halászat Százhalombattán (p. 195) ÖZV. IVANCSICS Istvánná, Bodajk: Étkezési szokások Bodajkon (p. 204) KESERŰ Piroska, Püspökladány: Egy ládányi parasztcsalád története (p. 149) KISS József, Mezőkövesd: Vikár Béla nyomában (p. 224) KISS József. Pécs: Szövetkezetek, egyesületek, testületek, körök a két világháború között a kaposvári járásban (p. 52), Esetek, történetek Kisbajomban és környékén (p. 53), Szigetvidéki tájszavak, kifejezések (p. 107), Gyógynövények gyűjtése és használata (p. 108) KOVÁCS Sándor, Pécs: Kiegészítés Kiss Géza ormánsági szótárához (p. 112) LAPU Istvánné, Zsámbok: Mendemondák, vegyes néprajzi gyűjtés (p. 10) MARUZS János, Mátraderecske: Emlékeim a cigányokról (p. 118), Cigány szavak, cigány beszédek a Mátraalján (p. 119) MITRÓ István, Sátoraljaújhely: Családi és rokonsági történet (p. 24) NEMÖDA Alajosné, Jászárokszállás: Udvarlástól a lakodalomig (p. 161) PÁNCZÉL Józsefné, Csanádpalota: Az idős emberek helye a családban régen és ma (p. 60) PAPP Sándorné, Nádasd: Vasi Hegyhát lakodal-. mas szokásai, A nagymizdói hagyományos lakodalom leírása (p. 99) PUSZTAI Krisztina, Csongrád: Csongrádi deszkaoromzatok (p. 62) SERES Ferenc, Mindszent: Vallásos élet a Seres családban (p. 64), A mindszenti olvasókörök története (p. 65) TAKÁCS Nóra, Rum: Rum község ragadványnevei (p. 93) VITÁLISNÉ dr. Zilahy Lídia, Budapest: Ágyasok-házasok és öregapánk jegyajándéka (p. 200)
Z O N G O R Ferenc, Celldömölk: „Az pipás emberekről az megnevezett hadi törvény tzikkelek" alapján (p. 98) IFJÚSÁGI TAGOZAT I. DÍJ CSINGER Anita, Szolnok: Marosvécstől Dunaújvárosig (p. 171) ELÖSZÁLLÁSI honismereti tábor tagjai, Székesfehérvár: Előszállási vegyes néprajzi gyűjtés (p. 209-217) MÁRTA Beáta-TOMÁN Ildikó, Hatvan: Szakkörvezető: dr. Varga Mária, Hatvani középiskolások kereszt- és becenevei (p. 121) II. DÍJ DÓCZÉ Erika, Komárom: Szakkörvezető: Szirákiné Horsa Zsuzsa, Két haza egy szívben (p. 4) HORVÁTH Péter honismereti szakkör ifjúsági csoportja, Jászjákóhalma: Szakkörvezető: Fodor István, Tíz megesett jászjákóhalmi eset (p. 163), Halászat és vadászat, hal- és vadételek Jászjákóhalmán (p. 164) KENYERES Dóra, Győr: Diákságok, avagy szólások, közmondások, diákszavak... (p. 248) KROKOS Andrea, Sály: Szakkörvezető: Barsi Ernő, A kender szerepe sályi nagyanyám életében (p. 243) MÉSZÁROS Mariann, Sály: Szakkörvezető: Barsi Ernő, Főzés sályi nagyanyáim és családjuk konyháin (p. 234) MEZŐCSÁTI helytörténeti és néprajzi diákmunkaközösség, Mezőcsát: Vezető: dr. Táboros Sándor, Katonadalok, katonanóták, emlékversek, gyermekjátékok (p. 238) III. DÍJ CSORDÁS Anita, Boldog: Szakkörvezető: dr. Varga Mária, Boldog keresztnevei (p. 120) KOKLÁCS Éva. Kisnána: Adventtől Vízkeresztig Kisnánán (p. 125) KÖTELKI Általános Iskola honismereti szakköre, Kőtelek: Vezető: Boros Imre, Üvegbekötés, seprűkötés, égetett torta készítése, paraszti életrajz (p. 168) NAGY Krisztina, Eger: Az egri hóstyák, A hatvani hóstya (p. 122) NAGYFALUSI Ilona, Csanádpalota: Népi táplálkozás Csanádpalotán (p. 73) T Ö R Ő Edina, Csernely: A kender hagyományos feldolgozása (p. 236) ZAMARDI Általános Iskola honismereti szakkör, Zamárdi: Vezető: dr. Schneider Mária, Népi gyermekjátékok és az ifjúság társas élete (p. 40)
ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, Budapest: Csákberényi falukutató tábor vegyes néprajzi gyűjtése (p. 208) KUN Béla Általános Iskola Micimackó szakkör, Makó: Vezető: Rácz Sándor, A Csongrád megyén kívül gyűjtött állatnevek (p. 74), Kiszombori állatnevek (p. 76), Csongrád megyei állatnevek (p. 75) SZILÁGYI Franciska, Balatonkenese: Népi találkozás, ünnepnapok alkalmi ételei Balatonkenesén (p. 192) T Ó T H Edit, Sátoraljaújhely: Az esztendő jeles napjaihoz és az emberélet fordulóihoz fűződő szokások a Hegyköz néphagyományában (p. 235) V E H R E R Adél, Sokorópátka: A fiatalok ismerkedése, udvarlás és párválasztás Sokorópátkán (p. 250) V. DÍJ B O H N E R Judit, Pécs: Hajósi disznóvágás (p. 81) KISS Judit, Jászberény: Három jászladányi népszokás (p. 174) MAJTHÉNYI Ágnes, Győr: Kasos méhészkedés a Szigetközben a század elején (p. 249) M E Z E I Judit, Eger: Jeles napi szokások a hatvani hóstyán (p. 123) T Ó T H Klára, Tiszajenő: Emlékek versekben, versek emlékekben (p. 172) VI. DÍJ C Z I C Z E Anikó, Karcag: Baromfitartás és -fogyasztás Kenderesen (p. 173) KISMÁRTON Zita, Nagyatád: Egy parasztcsalád története (p. 47) NAGY Zsuzsanna, Miskolc: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma" (p. 239) NAGYFALUSI Éva, Csanádpalota: Ruhatisztítás az 1920-1930-as években (p. 72) V A R G A SOMOGYI Edina, Miskolc: Munkaeszközök, egyszerűbb szállítóeszközök, munkaszokások a két világháború között, (p. 242) WINICZAI Tamás, Pécs: A németek kitelepítése Véménden (p. 114) FOTÓPÁLYÁZAT (Az I. díjat a zsűri nem adta ki.) II. DÍJ G E R G E L Y Sándor, Budapest: Farsangi rönkhúzás Viszákon, Húshagyó keddi tikverés Mohán (p. 78) III. DÍJ POSCH Győzőné, Dorog: Szülőfalum, Szurdokpüspöki története képekben (p. 37)
IV. DÍJ
IV. DÍJ
BENDE György-KOVÁCS László, Veszprém: Somlójenő földrajzi nevei (p. 190)
PETŐFI SÁNDOR Művelődési Központ honismereti szakköre, Mezőberény: Szakkörvezető:
Hentz Lajos, (P-l)
Mezőberényi házak (diasorozat)
VI. DÍJ H O R V Á T H Géza, Nyárád: Vegyes fotópályázati anyag (p. 2)
V. DÍJ MOLNÁR Mihály, Balassagyarmat: 20 év néprajzi fotói (p. 32), Pécs és Baranya megyei képek (P- 33)
PÉNZJUTALOM t TÓFALVI Sándor, Budapest: Korond (p. 28)
Horny ák László rajza
Pályázati felhívás A A Néprajzi Múzeum és a MTA Nyelvtudományi Intézete, a Művelődési Minisztérium, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az MTA Néprajzi Kutatócsoport, a Magyar Néprajzi Társaság, a Hazafias Népfront támogatásával, a megyei tanácsok és a múzeumi szervezetek közreműködésével meghirdeti az 1989. évi XXXII. ORSZÁGOS NÉPRAJZI ÉS NYELVJÁRÁSI GYŰJTÓPÁLYÁZATOT A pályázat feltétele, hogy a pályamunkák eredeti ismeretanyagokat tartalmazzanak a paraszti élet saját tapasztalata, helyszíni gyűjtés, illetve történeti, levéltári kutatás alapján. Nyomtatásban megjelent, kiadás alatt álló, más pályázaton részt vett munka, valamint szakdolgozat, doktori értekezés, hivatalos munkatervben szereplő kézirat a pályázatra nem adható be. Tudnivalók: a) A pályázat nyílt, azon bárki részt vehet, aki néprajzi és nyelvjáráskutatással hivatásszerűen nem foglalkozik. Egy pályázótól több pályamunkát is elfogadunk, illetve több pályázó vagy szakkör közösen is elkészíthet pályaművet. A pályazatnak felnőtt és ifjúsági tagozata van. b)A pályamunkát két azonos tartalmú és kiállítású (azonos fotókkal, fonetikai bejegyzésekkel stb. készült), lehetőleg gépelt példányban kell beküldeni a gyűjtőhely szerint illetékes megyei múzeumigazgatóság címére. Fényképekről xerox-másolatokat nem fogadunk el! Nemzetiségi témájú pályamunkákat három példányban kérjük beadni. Az oldalak illetve a fényképek, rajzok, kották, térképek legyenek folyamatosan, elölről végig megszámozva. Helyes, ha az illusztrációkról külön jegyzék is készül. c)Pályázni lehet: - Olyan pályamunkákkal a felsorolt ajánlott témakörökben, amelyek terjedelmesebb anyaggyűjtés alapján leírasokat, feldolgozásokat tartalmaznak; - Olyan pályamunkákkal, amelyek eredeti adat- és forrásgyűjtéseket (levelek, gazdasági naplók, jegyzőkönyvek, önéletrajzok, magnetofonszalagra rögzített interjúk stb.) tartalmaznak. Ez utóbbiakat elegendő egy példányban közvetlenül a Néprajzi Múzeumba küldeni. A szalagra rögzített anyagot le kell jegyezni s a felvétellel együtt kell beküldeni. A szalagok értékét a díjazott pályamunkák esetében a díjakon felül visszatérítjük vagy azokba beszámítjuk. Interjúk bármely ajánlott témakörben készíthetők. d) Felhívjuk pályázóink szíves figyelmét arra, hogy a beadott kéziratokat nem küldjük vissza. Minden pályamunka a Néprajzi Múzeum adattárának kéziratgyújteményébe kerül, és a kutatás rendelkezésére áll.
Feldolgozásra ajánlott NÉPRAJZI TÉMAKÖRÖK 1. A család vizsgálata (családtörténet, rokonsági viszonyok, háztáji termelés, jövedelmek, munkaés időbeosztás, kapcsolatrendszerek). Egy parasztcsalád életkörülményeinek alakulása 1960 előtt és után. önéletrajzok, családi naplók, számadáskönyvek gyűjtése illetve feldolgozása. 2. A paraszti tárgykultúra leírása: munkaeszközök, a hagyományos és modern gazdálkodás, háztartás eszközei, fogyasztási javak. Lakásbelső, konyha, kamra, viselet. Az eszközkészlet felmérése, régi és mai tárgyleltár készítése. 3. A paraszt iparosok, kézművesek, specialisták munkája, eszközei, ismeretanyaga. 4. Lakóházak, melléképületek külső es belső rendje, telekelrendezés, tanyák és telkek elhelyezkedése egy településen. Felmérések, alaprajzok, térképek. 5. Paraszti kertek, népi növényismeret, etnobotanikai vizsgálatok. Termelési specializációk megmaradása és átalakulása. 6. Egy falu hagyományos táplálkozásának bemutatása a legújabb fejlődés jelzésével. 7. A vándorlás formái és okai: summásság, cselédség, kivándorlás, áttelepülés, lakosságcsere, urbanizáció, ingázás. Állandóság és változás paraszti körülmények között élő, ipari munkával (is) foglalkozó családok életformájában (Budapest és más városok külső negyedeiben, új gyár, üzem környékén). 8. A szőlőhegyek és szőlőskertek hagyományos igazgatása és rendje, a szőlőhegyi élet szokásai. Présházak, pincék. 9. Hagyományos és új ünnepek, szokások, családok, közösségek, települések, vidékek életében. 10. A gyermekélet, gyermekfolklór vizsgálata: nevelés, korcsoportok, játék, költészet. 11. Egy falu hiedelmeinek teljességre törekvő leírása. Orvos nélküli gyógyító és egészségvédő eljárások, természetismeret, testkultúra.
12. Egy énekes teljes dalrepertoirjának bemutatása (közös éneklés, daltanulási alkalmak egy mai faluban). 13. Falusi és kisvárosi egyesületek, intézmények története, működése, szervezete, tagsága, jelentősége. 14. Szabadon választott néprajzi témák. NYELVJÁRÁSI T É M A K Ö R Ö K 1. Nyelvjárási szókincs, tájszavak, szólások, közmondások. 2. Személynevek (ragadványnevek, keresztnevek, becenevek). 3. Állatnevek, állatszólítók (űző, terelő, hívó szavak). 4. Növények (népi elnevezések és ezek eredetét magyarázó történetek). 5. Földrajzi nevek és eredetmagyarázó történetek. 6. Budapest külterületi helynevei. A pályázók a pályázatot meghirdető intézményektől írásbeli, illetve szóbeli szakmai segítséget kérhetnek. A pályamunkák elkészítéséhez, az adat- és forrásgyűjtéshez kívánatos a megjelent gyűjtési útmutatókat, kérdőíveket felhasználni. A pályázók a következő témák kapcsán igényelhetnek a Néprajzi Múzeumtól gyűjtési útmutatókat, kérdőíveket: családtörténet, önéletrajz, rokonsági rendszer; szántás-vetés, hordás-nyomtatás-cséplés, juhtartás, szobabelsók, konyha-kamra, tárgyleltárak; kisipar, mesterség; épületfalak, kerítések és kapuk, tanyai telekelrendezés, csűrök, kerteszeti építmények, csőszkunyhÓK, méhesek, kutak, szakrális emlékek, folyami vontatás, csúszó járművek; kertkúltúra; gazdacselédek, Amerikába irányuló kivándorlás, urbanizáció; szőlőhegyi élet, présházak, pincék; ismerkedés-udvarlás-párválasztás, lakodalom, búcsú, vásárok, gyermekjáték; falutörténet a szájhagyomány és más helyi források alapján; földrajzi nevek, állandó szókapcsolatok, nyelvjárási és névtani témák. A nyelvjárási témájú pályamunkákhoz útmutatókat a MTA Nyelvtudományi Intézetétől (Budapest, PF. 107. 1364) is lehet igényelni. A kéziratok benyújtási határideje: A megyei múzeumigazgatóságoknak: az általuk meghatározott határidóig. A Néprajzi Múzeumnak: 1989. szeptember 30. A határidőig be nem nyújtott pályamunkák az országos döntőn nem vehetnek részt. A pályamunkán fel kell tűntetni a szerző nevét, pontos rímét és foglalkozását. Ennek hiányában a pályamunka nem v^het részt az országos döntőn. O R S Z Á G O S DÍJAZÁS A néprajzi, nyelvjárási, adat- és forrásgyűjtő pályamunkák díjazása kétlépcsős rendszerben történik, oly módon, hogy az országos pályadíjak a megyei díjak kiegészítésével születnek. Ennek értelmében a megyei díjakat az alábbi összegekig egészítjük ki: I. díj II. díj Felnőtt tagozat 6000 4000 Ifjúsági tagozat 3000 2500 Indokolt esetben a zsűri a díjak összegét felemelheti.
III. díj 3000 2000
IV. díj 2000 1500
V. díj 1500 1000
VI. díj 1000 Ft 500 Ft
A pályázat keretében önállóan FÓTÖPÁLYÁZAT is meghirdetésre kerül. Pályázni adatolt archív képek gyűjtésével, fotó- és diasorozatok készítésével lehet: 1. A néprajzi tárgyú archív fényképek, családi fényképalbumok gyűjtése és a rájuk vonatkozó adatok rögzítése. 2. Fényképek, fotósorozatok és 3. Diafe ilvételek készítése az ajánlott néprajzi témakörök bármelyikében. Alapvető követelmény továbbá a felvételekkel kapcsolatos adatok és a felvételek tárgyát jelentő tények részletes leírása. Á pályázatra a képek nem illusztratív céllal, hanem önálló, vizuális egységekként kell hogy készüljenek. Tudnivalók: a) A fotópályázatra benyújtandó munkákat közvetlenül a Néprajzi Múzeumba kell küldeni. b) Fényképek esetében a képeket a következőkkel kell beadni: a felvétel negatív ja, képenként egy darab 6x9 cm-es és egy darab 9x12 cm-es pozitív kép. c) A diákat kerettel vagy anélkül is be lehet nyújtani. d) A díjazáson felül a nyersanyag értékét megtérítjük, illetve azokba beszámítjuk. A szerzők a benyújott munkák szerzői jogát továbbra is élvezik. e) A pályázni szándékozók számára néprajzi jellegű felvételek készítéséhez egy bővebb tájékoztató, útmutató igényelhető a Néprajzi Múzeumtól.
f) A beküldési határidő: 1989. szeptember 30. A fotópályázat díjazása egylépcsős, melynek díjai a következők: I. díj 6000 Ft
II. díj 4000 Ft
III. díj 3000 Ft
A díjakról, a pályamunkákról készített szakmai bírálatok alapján országos zsűri dönt. Eredményhirdetés országos szinten 1989 decemberében lesz. NÉPRAJZI MÚZEUM Budapest Kossuth L. tér 12. 1055
A kiskörei faluház helytörténeti múzeuma (Szabó Sándor felvétele, MTI)
I