Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
BME OMIKK
ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 7. sz. 2005. p. 41–52.
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
A hidrogén tárolása és annak korlátai A tárolás kritikus szerepet játszik a hidrogén energetikai felhasználásában. A jelenleg elterjedt tárolási eljárások, mint a gáz állapotú, folyékony vagy egyszerű hidridekben megvalósított tárolás lehetőségei egyaránt messze vannak a járművek meghajtásához szükséges követelményektől. Ezen eljárások további fokozatos fejlesztése nem kecsegtet a szükséges mértékű javulással. A fizikai és kémiai folyamatok megismerése viszont elvezethet gyökeresen új, sokkal jobb megoldásokhoz is. A legnagyobb jövője a nanostruktúrájú anyagok felhasználásának van, mind szénalapú, mind egyéb anyagok felhasználásával kialakított nanoszerkezetek esetén.
Tárgyszavak: hidrogén; tárolás; hidrid; nanostruktúra.
A fűtő- és üzemanyagként a felhasználók igé-
lókról – lakások fűtéséről és légkondicionálá-
nyeinek kielégítésére rendelkezésre bocsátan-
sáról, egy lakókörzet vagy éppen egyes ipari
dó hidrogén tárolása a teljes szolgáltató-
felhasználók villamosenergia-igényeinek biz-
rendszer fontos fázisa. Az itt felhasznált anya-
tosításáról – van szó, a hidrogént tároló rend-
gokkal vagy rendszerekkel kapcsolatos mű-
szerek számára sokféle megoldás áll rendelke-
szaki problémák megoldásában az USA még
zésre; többlépcsős, kémiai folyamatokra ala-
messze áll attól, hogy teljesíteni tudja az erre
pozott feltöltési/újratöltési ciklusokat és magas
vonatkozóan 2010-re vagy 2015-re megállapí-
hőmérsékletet/nyomást alkalmazhatnak, és a
tott célkitűzéseit. A hidrogén hatékony tárolá-
folyamat viszonylagos lassúságát többletkapa-
sához és szállításához ugyanis két, egymástól
citás beépítésével ellensúlyozhatják. Ha vi-
nagymértékben eltérő funkciónak kell eleget
szont egy gépjármű üzemanyag-ellátását kell
tenni. Amennyiben helyhez kötött felhaszná-
megoldani, úgy szigorú térfogat- és súlyköve-
41
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
telmények teljesítésére van szükség ahhoz,
hatósugárból kiindulva körülbelül 5–10 kg
hogy újratöltés nélkül meg lehessen valósítani
felhasználható hidrogén szükséges. Az újratöl-
az adott jármű 480 kilométeres minimális ha-
téshez szükséges idő (2015 tervezete) legfel-
tósugarát, miközben az utántöltésre közel szo-
jebb 5 perc. A jelenleg alkalmazott technoló-
bahőmérsékleten kerül sor, és a hidrogént elég
giák szerint a hidrogént sűrített gáz, vagy
gyorsan kell kinyerni a tárolóból ahhoz, hogy a
mélyhűtött folyadék formájában tartják ké-
személyautót, autóbuszt vagy teherautót hajtó
szenlétben, ami könnyen hozzáférhetővé teszi
hidrogénes tüzelőanyag-elem kellő mennyisé-
ezt az energiahordozót. Ahhoz azonban, hogy
gű villamos energiát tudjon termelni.
a jelenlegi technológiával is ki tudják elégíteni az idevágó jövőbeni (a FreedomCAR prog-
Mivel az USA kőolaj-felhasználásának közel
ramban lefektetett) követelményeket, igen
kétharmada a közlekedés energiaigényeinek
nagy térfogatú tartályokra lenne szükség. E
kielégítését szolgálja, e szektor nemcsak ko-
követelmények kielégítése szempontjából a
moly kihívást, de egyben jelentős hajtóerőt is
hidrogén tárolása szilárd anyag által elnyelt
képvisel az alapkutatás számára, a hidrogénen
formában ígéretes megoldásnak tekinthető, de
alapuló energiagazdaság létrehozására. A köz-
az ezzel kapcsolatos követelményeket minden
lekedés által felhasznált hidrogén hatékony
tekintetben kielégítő anyagot még nem sikerült
tárolásával kapcsolatban többek között a követ-
megtalálni.
kező működési követelmények emelhetők ki: megfelelő termodinamikai jellemzők,
Ez az összeállítás a jelenleg alkalmazott mód-
gyorsan lebonyolítható műveletek,
szerekről, valamint azokról az alapvető kérdé-
nagy fajlagos tárolókapacitás,
sekről ad áttekintést, amelyeket a hidrogén
hatékony hőátadás,
tárolásával kapcsolatos célok eléréséhez meg
a hidrogént elnyelő/felszabadító készülékek
kellene oldani.
hosszú élettartama, nagy mechanikai szilárdság és tűrőképesség,
A gáznemű és folyékony hidrogén tárolása
normális üzembiztonság és megfelelő kockázatkezelés a rendkívüli körülmények esetén.
A hidrogéngáz tárolása megfelelő tartályokban Egy tüzelőanyag-elemes/villanymotoros jármű
már érett, jól bevált technológiának tekinthető,
hajtásához típusától függően, 480 kilométeres
amit az is tanúsít, hogy nemrég már 10 000 psi 42
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
(680 atm) nyomást tűrő tartályokat is sikerült
gondot okoz a párolgási veszteség is – különö-
gyártani. E nyomástartó edények olyan könnyű
sen kisméretű üzemanyagtartályok esetén.
alapanyagokból készülnek, mint például a
Hogy enyhíteni lehessen a mélyhűtés mértékét,
karbonszálakkal erősített kompozit szerke-
igen nagy nyomást tűrő hűtött tartályokkal is
zeti anyagok. Közlekedési eszközökön való
folytatnak kísérleteket. A cseppfolyósítás költ-
alkalmazás esetén azonban a gáz halmazálla-
ségeinek csökkentésére lehetőséget adó, ener-
potban tárolás nem előnyös, mivel adott térfo-
getikai szempontból hatékonyabb új cseppfo-
gatban csak viszonylag kis mennyiség tárolha-
lyósítási eljárások kidolgozására lenne ezért
tó belőle. Az összepréselt hidrogéngáz ener-
szükség. Az 1. ábrán a tartályban található
giatartalma (4,4 MJ/liter) még 10 000 psi
hidrogén térfogat szerinti (volumetrikus) sűrű-
nyomáson is elmarad az ugyanolyan tárfoga-
sége, illetve a nyomástűrő henger falvastagsá-
tú benzinétől (31,6 MJ/liter). Gondot jelent
gának és külső átmérőjének hányadosa közötti
itt a gáz összepréselésére felhasznált energia
összefüggés látható 460 MPa szakítószilárdsá-
és a felhasználás során bekövetkező nagy-
gú rozsdamentes acélhenger esetén (a jobbol-
mértékű nyomáscsökkenés is. Miután a rend-
dali ordináta-tengelyen). A volumetrikus sűrű-
szer elemeinek jelentős része fémekből készül,
ség a nyomástól függően nő és – az anyag sza-
az esetleges üzemzavarok kiküszöbölése ér-
kítószilárdságának megfelelően – 1000 bar
dekében a kutatóknak az atomok szintjén is
fölött éri el maximális értékét.
tanulmányozniuk kell azokat a folyamatokat, amelyek a hidrogénnel érintkező anyago-
Tárolás szilárd halmazállapotban
kat hosszabb távon ridegebbé (törékenyebbé) teszik.
Szilárd halmazállapotban a hidrogén fémCseppfolyósított hidrogén esetében a kutatók
hidridekben, megfelelő vegyi anyagokban és
10 000 psi nyomáson már 8,4 MJ/literes ener-
különféle, nanométeres szinten strukturált
giatartalommal számolnak, normál hőmérsék-
anyagokban tárolható. E technológia különö-
leten és nyomáson az anyag sűrűsége 70,8
sen a mozgó járműveken való tároláshoz elő-
kg/m3. Ezek az értékek a FreedomCAR prog-
nyös. A hidrogén ezekben az anyagokban
ramban megállapított elérendő szinteknek még
mind állandó jelleggel, mind reverzibilisen is
a felét sem érik el. A folyékony állapotban
tárolható. Az utóbbi azt jelenti, hogy az adott
tárolás jelentős hátránya a cseppfolyósításhoz
anyag – például egy fémhidrid – hőmérsékle-
felhasznált igen nagy mennyiségű energia, de
tét alkalmas nyomáson megnövelve, hidrogén 43
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
80
0,30
folyékony H2
60
ideális gáz 0,20
gáznemű H2
0,15
40
σv = 460 MPa (acél) félgömbkupola
köpeny 20
p dop/M w/do
a H2 volumetrikus sűrűsége, kg/m
3
0,25
0,10
dg 0,05
do dw
0 0
500
1000
1500
0,00 2000
nyomás, bar
1. ábra A nyomás alá helyezett hidrogén, az ideális gáz és a cseppfolyósított hidrogén volumetrikus sűrűsége a gáznyomás függvényében
szabadulhat fel. Noha e folyamatok termodi-
ezért ezek nem alkalmazhatók. Egyes anya-
namikai szabályozására rendszerint a hőmér-
gokból, köztük különböző hidridekből a hidro-
séklet és a nyomás a legalkalmasabb paramé-
gén más anyagokkal (például vízzel) reagálva
ter, a hidrogén lekötése/leadása más energia-
tehető szabaddá, a hidrolízis kapcsán keletkező
fajtákkal (például mechanikai vagy akusztikus
hőenergia hasznosítható. A hidrolízis kapcsán
energiával) is szabályozható. Ideális esetben e
keletkező termék csak megfelelő kémiai keze-
folyamatoknak 0 és 100 °C közötti hőmérsék-
lés után alkalmas hidrogén tárolására. Újrafel-
leten és 1–10 bar közötti nyomáson, a közle-
használható szénhidrogén hordozókkal – pél-
kedési eszközökön való felhasználáshoz il-
dául hexametilénnel – is folytattak hidrogén
leszkedő, vagyis viszonylag rövid idő alatt kell
tárolására irányuló kísérleteket, de e folyékony
végbemenniük. Egyes anyagokban a hidrogén
anyagokban jelentős fajsúlyuk miatt kémiai
erős kémiai kötésbe kerül, ezért csak nehezen
átalakítás nélkül csak kis mennyiségű hidrogén
szabadítható fel – közlekedési eszközökön
tárolható. Emellett problémát jelent itt az is,
44
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
hogy a hidrogén szabaddá tételét segítő katali-
re jutva molekulákba rendeződnek. A techno-
zátort először kellő hőmérsékletre kell melegí-
lógiával összefüggő kutatások főként a hidro-
teni, amihez túl sok idő szükséges.
gén lekötésére fordítják a figyelmet, ennek eredményeként már egy fématomra számítva
Bár a Sandia National Laboratory által vezetett
kettőnél is több hidrogénatomot sikerült leköt-
nyilvántartás eddig több mint 2000, hidrid
ni. Az eddig vizsgált anyagok rácsszerkeze-
képződésére alkalmas kémiai elemet, vegyüle-
tében azonban többnyire viszonylag nehéz ele-
tet és ötvözetet ismer, a FreedomCAR fejlesz-
mek találhatók, ezért a nagyobbrészt átmeneti
tési program által támasztott követelményeket
fémekből álló anyagokban a tárolt mennyiség
eddig még egyikük sem képes teljesíteni. A
rendszerint nem haladja meg a 2 %(m/m) érté-
térközi hidrogén tárolására vonatkozóan szóba
ket. Ígéretes eredményt (3–7 %(m/m)) a köny-
jöhető hagyományos fémhidridekhez kétkom-
nyűfémek közül magnéziummal sikerült elér-
ponensű AB, AB2, AB5, A2B típusú inter-
ni, de ebben az esetben a hidrogén csak magas
metallikus vegyületek (például a TiFe, ZnMn2,
hőmérsékleten (atmoszferikus nyomáson pél-
LaNi5 és a Mg2Ni) és tércentrált köbös kris-
dául 552 K-on) tehető szabaddá az anyagból.
tályszerkezetű fémek tartoznak. Ezek az anya-
Bár
gok jellemzően 1,4–3,6 %(m/m) mennyiség-
nagyságrendű struktúrák kialakításával és bi-
ben képesek hidrogént lekötni, ami mintegy
zonyos katalizátorok hozzáadásával sikerült
harmada a FreedomCAR által előírt szintnek.
javítani e folyamatok kinetikáján, termodina-
magnéziumötvözetekben,
nanométeres
mikai jellemzőik csaknem változatlanok maradtak.
Fémhidridek és komplex hidrid jellegű anyagok
A hidrogént alacsony hőmérsékleten tároló hidridek közé sorolható NaALH4 és a közepes
Az elmúlt négy évtized folyamán hidrogén
hőmérsékleten tároló Na3AlH6 együtt alkal-
szilárd anyagokban való tárolására alig alkal-
mazva például a hidrogén felszabadításához
maztak mást, mint fémhidrideket és fémötvö-
alacsonyabb hőmérsékletet és nagy tárolási
zeteket, amelyekben a fém kristályrácsát kitá-
kapacitást (körülbelül 5 %(m/m) arány) tesz
gítva a rendszerint tetraéderes és oktaéderes
lehetővé. A hidridek képződése csaknem min-
kristályrács térközeit abszorbeált hidrogénnel
den fém esetében 15–25%-os térfogatnöveke-
töltötték ki. Amikor hidrogén szabadul fel be-
déssel jár, amit számításba kell venni a megfe-
lőlük, a hidrogénatomok a részecskék felületé-
lelő tárolóedények méretezésénél is. Emellett 45
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
10 Mg2FeH6
Na3AlH6
NaAlH4
MnNi5H6 TiCr1,8H1,7
Mg2NiH4 TiFeH PdH0,6
CaNi2H4
nyomás, MPa
1
0,1 MgH2
LaNi3,5Al1,5H5
LaNi5H6
LaNi4AlH5
0,01 1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
103/T (K-1))
2. ábra Egyes hidridek Van’t Hoff féle grafikonjai kezelni kell az abszorpció és a deszorpció so-
A hidrogén tárolásának másik lehetséges mód-
rán keletkező/lekötött hőmennyiségeket is,
ja a lekötés kémiai vegyületben, amire a leg-
hogy a rendszer hidrogénnel való feltöltése és
jobb példa az egy szénatom mellett négy hid-
kiürítése során megfelelő reakciósebességet
rogénatomot tartalmazó metán (CH4). Mivel
lehessen elérni – anélkül, hogy ez hosszabb
azonban a metán gáznemű, aligha előnyösebb
távon az adott anyagokat károsítaná. A fém-
a hidrogéngáz közvetlen tárolásához képest.
hidridek stabilitását általában a Van’t Hoff-
Nem beszélve arról, hogy a szén-hidrogén túl
féle grafikonok formájában fejezik ki (2. áb-
erős kémiai kötése miatt a hidrogént nem
ra). A legstabilabbnak számító kétkomponen-
könnyű szabaddá tenni e vegyületből. Újabban
sű hidridek képződési entalpiája ∆Hf = –226
kifejlesztett szilárd anyagok, mint például az
kJ/mol H2. A legkevésbé stabil hidridek közé a
alanátok (alumínium-hidridek), bór-hidridek és
FeH0,5, a NiH0,5 és a MoH0,5 sorolható, képző-
az imidek, amelyekben a fématomot 4–6 hid-
dési entalpiájuk rendre ∆Hf = +20 kJ/mol H2,
rogénatom veszi körül negatív töltésű komplex
∆Hf = +20 kJ/mol H2 és ∆Hf = +92 kJ/mol H2.
aniont képezve, jól imitálják a metán felépíté46
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
sét és áttörést hozhatnak a hidrogén szilárd
elő, oldószer nélkül csak néhányuk (így példá-
anyagban tárolása terén. E vegyületek ugyanis
ul a LiAlH4 és a NaBH4) szintetizálható. Ezek,
elméletileg 7–18 %(m/m)-ig tartalmazhatná-
és más hasonló anyagok esetében ezért új ki-
nak hidrogént. Amennyiben sikerülne a hidro-
indulási összetevőket és technológiai eljáráso-
gént nagy térfogatsűrűséggel (100 g H2/liter)
kat kell kidolgozni a megfelelő könnyű
tároló szilárd anyagot találni, ezzel felül lehet-
hidridek előállításához. A komplex hidridek
ne múlni a mélyhűtött cseppfolyós hidrogén
reverzibilis viselkedése és elfogadható kineti-
sűrűségét, ami 20 K-on 70 g H2/liter. Ezen
kai jellemzői szempontjából fontos, de ma még
anyagok gyakorlati hasznossága a legnagyobb
kevéssé érthető szerepük van egyes adalék-
mértékben attól függ, hogy mennyire elfogad-
anyagoknak. Titánalapú vegyületek, például
ható a hidrogén kellő mennyiségben való fel-
(TiCl3 vagy Ti[OBu]4) hozzáadása NaAlH4-
szabadításához szükséges hőmérséklet, nem-
hez oly mértékben csökkenti a hidridek el-
különben attól is, hogy miként lehet őket
ső bomlási hőmérsékletét, hogy 353 K-on
újra feltölteni hidrogénnel. Többkomponensű
3,7 %(m/m) hidrogén tehető katalizátor nélkül
hidrid keverékek előállításával valószínűleg
szabaddá. Ha pedig TiCl4 katalizátor jelenlé-
a kívánt tulajdonságokkal rendelkező anyag
tében LiAlH4-et mechanikai-kémiai eljárással
is előállítható. Ha például hidrogénben dús
kezelnek, úgy szobahőmérsékleten 5,0 %(m/m)
[MeHn]p– típusú anionokat különböző könnyű
hidrogén szabadítható fel, míg 423 K-ra mele-
elemek kationjaival elegyítenek, úgy a katio-
gítve az anyagot további 2,5 %(m/m). Ebben
nos rácsszerkezetben lehetővé válik a pontos
az esetben azonban még nem sikerült kimutat-
kémiai helyettesítés, áthidalva a szakadékot a
ni az anyag reverzibilis viselkedését.
hidrogénben szegény intermetallikus hidridek és a hidrogénben dús LiH, BeH2 és MgH2 ve-
Egy nemrég végzett kutatás során lítium-nitrid-
gyületek között. Ennek köszönhetően talán e
ben, nyomás alatt sikerült lekötni 11,4 %(m/m)
komplex hidridek lehetnek a legalkalmasabbak
hidrogént, ami a nitridekre és az imidekre,
arra, hogy nagy arányban hidrogént tartalma-
mint hidrogént tároló anyagokra irányította rá
zó, ugyanakkor a hidrogént könnyen lead-
a szakemberek figyelmét. Noha e vizsgálatok
ni/felvenni képes tárolóközeget képezzenek.
során a hidrogént csak magas hőmérsékleten tudták szabaddá tenni a tárolóanyagból, érde-
A komplex hidridek többségét hosszadalmas,
mes lenne az alkálifém-hidridekkel és vegyü-
oldószerben lejátszódó szintézis révén állítják
leteikkel további vizsgálatokat folytatni.
47
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
Nanostrukturált anyagok
ma még érvényesülő korlátozó tényezők, lehetővé téve a hidrogén tárolását nagyobb tömegarányban is.
A kutatások kimutatták, hogy nanométeres mérettartományban az anyagok határozottan eltérő tulajdonságokat mutatnak, mint nagyobb
A nanostrukturált anyagok fontos előnye, hogy
méretek esetén. A nemrég kifejlesztett új szin-
bennük olyan speciális mikroszerkezetek is
tetizálási eljárások lehetővé tették, hogy meg-
kialakíthatóak, amelyek lehetővé teszik a tárolt
felelő térbeli felépítésű, meghatározott tulaj-
hidrogén tömegszázalékban kifejezett mennyi-
donságokkal rendelkező anyagokat hozzanak
ségének növelését, nemkülönben a hidrogén
létre. Szakmai körökben élénk érdeklődéssel
abszorpcióhoz/kibocsátáshoz kapcsolódó kine-
fogadták, hogy a fentieknek tulajdoníthatóan
tikai jellemzők szabályozását is. Előre megha-
olyan, teljesen újfajta anyagok állíthatóak elő,
tározott nanostruktúrák kialakításával a jelen-
amelyek tulajdonságait viszonylag kis hossz-
leg a hidrogén disszociatív tárolására használa-
méretük (1 < d < 100 nm) határozza meg.
tos fémalapú és komplex hidridek hidrogéntá-
Ilyen nanostrukturált anyagok például a szén
rolási jellemzői is jelentős mértékben javítha-
bázisán is készíthetők – nanocsövek, nano-
tók. Ami viszont a hidrogén hatékony, nem
kürtők, fullerének –, nemkülönben más anya-
disszociatív tárolását illeti, ezzel kapcsolatban
gokból, így különböző hidridekből is. Kis mé-
a szénalapú nanostruktúrák (köztük a nano-
reteik jelentős mértékben befolyásolják a hid-
csövek és a nanokürtők) és más hasonló, sze-
rogén abszorpcióját és disszociációját ezekben
net nem tartalmazó anyagok kecsegtetnek jó
az anyagokban, különös tekintettel e folyama-
eredményekkel. Ahhoz, hogy jobb hidrogéntá-
tok termodinamikai és kinetikai jellemzőire,
rolási jellemzőkkel jellemezhető anyagokat
mivel növelik a diffúzió sebességét, miközben
lehessen létrehozni, mindkét fent említett táro-
mérséklik a diffúziós úthosszt. Általában véve
lási mód esetében a hidrogén adszorpciójával
a diffúzió sebessége az anyagtranszport sebes-
és felszabadításával összefüggő folyamatok
ségét közvetlenül befolyásoló fonon-módus
további atomi és molekuláris szintű elemzésé-
változtatásával is módosítható. Ehhez adódik
re lenne szükség.
az a hatás, hogy az adott anyag paraméterei nanoszinten függetlenebb módon befolyásol-
A 3. ábra a szénalapú nanocsövekben leköthe-
hatók, mint nagyobb anyagmennyiségek ese-
tő hidrogén maximális mennyiségeit mutatja
tén. Ezeket az előnyöket kiaknázva elkerülhe-
súlyszázalékban. Folyamatos falú nanocsö-
tők egyes, nagyobb mennyiségű hidridekben
vekben az elméleti maximális érték 77 K-on, 48
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
2,0
H/(H + C), %(m/m)
1,5
1,0
0,5
0,0 0
500
1000
1500
2000
2
fajlagos felület, m /g
3. ábra Szénalapú nanocsövekben reverzibilisen leköthető hidrogén mennyisége a minta felszínének függvényében (tele körökkel jelölve), beleértve két, nagyfelületű grafitmintán végzett mérést is. A 77 K-on mért hidrogén-adszorpcióra vonatkozó szakirodalmi adatok tele négyzetekkel szerepelnek. A szaggatott vonal a szubsztrátumra egy rétegben felvitt anyag által lekötött hidrogén számított mennyiségét mutatja
1315 m2/g fajlagos felület mellett 3,0 %(m/m).
A nanoméretekben hidrogén tárolására alkal-
Nagyszámú kísérletben, különböző struktúrájú
mas anyagok a következő két általános kategó-
szénalapú nanocsőben 77 K-on túlnyomásos
riába sorolhatók. Mindenekelőtt a hidrogént
mikromérleggel, volumetrikus (tömegáram)
„atomok szintjén” tároló anyagok („disszocia-
gázfázisú méréssel, illetve szobahőmérsékleten
tív” anyagok), amelyekben a hidrogénmoleku-
végzett elektrokémiai galvanosztatikus mérés-
lának hidrogén atomokra való megfordíthatóan
sel megállapították, hogy minden vizsgált min-
bomlására (disszociációjára), és az így kelet-
tában lejátszódott a megfordítható hidrogén
kező hidrogénatomoknak a tárolóközeg szer-
adszorpció/deszorpció. Az adszorbeált hidro-
kezetébe épülésére van szükség. A fent tár-
gén mennyisége összefügg a minták fajlagos
gyalt komplex hidridek is a disszociatív táro-
felületével.
lásra alkalmas anyagokhoz tartoznak. A máso-
49
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
dik csoportba a hidrogént „molekuláris” for-
érzékenységű, de kellő szelektivitású mérőesz-
mában tároló („nem disszociatív”), anyagok
közök kifejlesztésére van szükség.
sorolhatók – ezekben a hidrogénmolekulákat gyenge felületi molekuláris hatóerők (pl. a van
Az elmélet és a számítástechnika szerepe
der Waals erő) kötik az anyag struktúrájához. Nanocsövek és nanokürtők, valamint különböző nanoméretű struktúrákba rendezett nemszénalapú anyagok tartoznak ide, amelyeknél
A hidrogén és a tárolóanyagok közötti kölcsön-
az anyag fizikai jellemzőit a méretek mellett a
hatások alapjainak megértéséhez az elméletre
felület nagyságával és minőségével, valamint
és a kísérleti fázisra egyaránt kiterjedő, a szi-
más tulajdonságain keresztül szabályozzák.
nergiákat is számításba vevő megközelítés
Ahhoz, hogy a nem disszociatív, a hidrogént
szükséges. Az elmélet és a számítástechnika
molekulák formájában tároló anyagokban a
ugyanis a kísérleti eredmények értelmezése
kiválasztott üzemi hőmérsékleten az adott fe-
mellett a kísérletek irányítására is felhasználha-
lület és a hidrogénmolekulák között aktívabb
tó. Az utóbbi években a módszertanban (elmé-
kölcsönhatásra kerüljön sor, megfelelő eljárá-
let és algoritmusok), illetve a számítástechnikai
sok kifejlesztésére van még szükség. A mole-
kapacitás területén végbement fejlődés új lehe-
kuláris kötések erőssége például alkalmas ada-
tőségeket nyitott a hidrogén tárolásával össze-
lékanyagok hozzáadásával szabályozható.
függő elméleti tanulmányok előtt is. Általában véve e rendszerek tanulmányozása során a kö-
Ügyelni kell arra, hogy odaillő paramétereket
vetkező négyféle módszer vehető igénybe:
alkalmazzanak a nagy felületű nanoanyagok
1. az elektronszerkezetre és a kötésekre vo-
szerkezetének, felületének és a hidrogén tárolá-
natkozó információkat szolgáltató kvan-
sa/felszabadítása során tanúsított viselkedésé-
tummechanikai megközelítés;
nek jellemzésére. A hatékony nanoanyagok
2. a hidrogént csapdába ejtő üres rácshelyek-
strukturális jellemzőivel összefüggésbe hozható
kel és szennyező anyagokkal kapcsolatban
paraméterek megfelelő modellezéséhez ugyanis
atomi szintű információkat szolgáltató kí-
a felület és tulajdonságainak világos azonosítá-
sérleti és félig kísérleti jellegű módszerek;
sa szükséges. Az anyagok nanoszintű jellemzé-
3. a mezo-szintű megközelítés, amely a rács-
se a kutatók számára azért jelentős kihívás,
hibák meghatározott eloszlása mellett ad
mert e méretskálán nem eléggé érzékeny a
tájékoztatást a hidrogén befogásának átla-
meglévő analitikai eszköztár. Ezért új, nagyobb
gos mértékéről; 50
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
módon, hogy megbízható fizikai és kémiai
4. a kontinuum-módszer, amely a valóságos anyagon
áthaladó
alapokon előre lehessen jelezni az egyes anya-
hidrogén-transzportra
gok várható sajátosságait.
vonatkozóan szolgáltat információt. A molekuláris dinamikával együtt ezekkel a
A számítástechnika segítséget nyújthat a hid-
módszerekkel előre jelezhetőek a termodina-
rogén és az anyagfelület közötti kölcsönhatá-
mikai tulajdonságok, és prognosztizálható a
sok megértéséhez és annak megállapításához,
termikus jelenségek által keltett diffúziós és
hogy miként lép kölcsönhatásba és diffundál a
kémiai reakciós folyamatok időbeni lefolyása
hidrogén a lépcsős élek mentén. A hidrogén
is. Közvetlen szimulációval és az atomi szintű
tárolási mechanizmusának feltárásához ismer-
erők becslésére alkalmas kvantummechanikai
ni kell a hidrogénatomok által kitölthető he-
módszerekkel a folyamatok akár egy piko-
lyeket az adott anyag belsejében, diffúziójuk
szekundumos (10-12 s) időintervallumban is
energetikai korlátait és a befogadó anyag
vizsgálhatók, ha viszont kísérleti és félig kísér-
elektronszerkezetére gyakorolt hatásukat, szin-
leti potenciális energiafüggvényeket használ-
túgy kölcsönhatásaikat is a rácshibákkal
nak, úgy az átfogható időköz már nanoszekun-
(vakanciák, üregek, szennyezőanyagok, szem-
dum (10-9 s) nagyságrendű lehet. Olyan köze-
csehatárok és diszlokációk), valamint a nyo-
pes léptékű eljárásokkal, mint például a Monte
más és a hőmérséklet által rájuk gyakorolt
Carlo kinetika, már ennél jóval hosszabb, má-
hatást. Az elmélet viszont arra segíthet fényt
sodperces nagyságrendű időközök is átfogha-
deríteni, hogy miként lehet ötvözéssel módosí-
tók, míg kontinuum-módszerekkel a másod-
tani a könnyű fémhidrid komplexekben a hid-
percektől akár órákig is terjedhet a kalkuláció.
rogén és a fématomok között kialakult ionos
Miután a hidrogén viselkedését vizsgálva a
vagy kovalens kötéseket, de hasonló mondható
fenti időközök mindegyikére szükség lehet, ez
el a katalizátorok szerepéről is a hidrogénköté-
komoly kihívást jelent az elmélet és a számítá-
sek kialakulásában.
si módszerek számára egyaránt – a különböző időskálák integrálására ugyanis még nincs
Következtetések
általános szimulációs módszer. A hidrogén gyártásával, tárolásával és felhasználásával kapcsolatos problémák kezelésére a kutatók-
A tárolás kritikus szerepet játszik a hidrogén
nak megfelelő módszereket kell találniuk az
energetikai felhasználásában. A jelenleg elter-
említett eljárások integrálására, méghozzá oly
jedt tárolási eljárások, mint a gáz állapotú, 51
Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás
folyékony vagy egyszerű hidridekben megva-
ismerésére és megértésére. Ez elengedhetetlen a
lósított tárolás lehetőségei egyaránt messze
megbízhatóan működő, a gyakorlatban is al-
vannak a járművek meghajtásához szükséges
kalmazható tárolási eljárások kidolgozásához.
követelményektől. Ezen eljárások további fo-
A kezdeti eredmények mindenesetre bíztatóak.
kozatos fejlesztése nem kecsegtet a szükséges Összeállította: Dr. Balog Károly
mértékű javulással. A fizikai és kémiai folyamatok megismerése viszont elvezethet gyökeresen új, sokkal jobb megoldásokhoz is. A
Irodalom
legnagyobb jövője a nanostruktúrájú anyagok [1] Sandi, G.: Hydrogen storage and its limitations. =
felhasználásának van, mind szénalapú, mind
Interface – Electrochemical Society, 13. k. 3. sz.
egyéb anyagok felhasználásával kialakított
2004. p. 40–44.
nanoszerkezetek esetén. Jelentős elméleti és
[2] A hidrogéntárolási kutatások internetes portálja. =
kísérleti kutatásokra van még szükség a nano-
http://www.fuelcellstore.com/information/hydrogen
szinten teljesen eltérő folyamatok pontos meg-
_storage.html.
Az értékteremtő emberi gazdálkodás
HUMÁNERŐFORRÁS-MENEDZSMENT b b b b
bér- és jövedelempolitika foglalkoztatáspolitika munkaerőpiac, munkanélküliség munkaerő-tervezés
b b b b
munkaidő, munkaidő-rendszerek személyzetfejlesztés, oktatás szociálpolitika és érdekvédelem vállalati munkaszervezés
Havonta a legértékesebb tőkéről!
[email protected] 06-1/45-75-322 52