A hazai fejlesztéspolitika keretei 2015. 10.09.
Tartalom • nemzeti, térségi és települési rendezési és fejlesztési tervdokumentumok • Magyarország Partnerségi Megállapodása (2014 – 2020) – tervezési folyamat – operatív programok
Tervdokumentumok áttekintése
(teir.hu)
országos szint • területfejlesztés: OFTK (Országos Fejlesztés- és Területfejlesztési koncepció) • területrendezés: OTRT, az az Országos Területrendezési Terv
az Országos Területrendezési Tervről (2003. évi XXVI. törvény) célja, hogy meghatározza • az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, • a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel • a fenntartható fejlődésre, • a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére tartalma • az ország szerkezeti terve • az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályok „Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.”
Az ország szerkezeti terve
A szerkezeti terv mellékletei • • • • • • • • •
az országos ökológiai hálózat övezetéről, a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről, a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetéről, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéről, a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetéről, az országos vízminőség-védelmi terület övezetéről, a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetéről, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetéről
melléklet tervlap: az országos ökológiai hálózat övezete
melléklet tervlap: világörökségi és világörökségi várományos terület övezet
Az országos műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények • • • • • • • • • • •
az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak A gyorsforgalmi és főúthálózat, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak, valamint a vasúti törzshálózat nagy hídjai a Dunán és a Tiszán Határmetszések a gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint az országos vasúti törzshálózaton Országos törzshálózati vasúti pályák Országos repülőterek Országos kerékpárút-törzshálózat elemei Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak, országos jelentőségű kikötők és határkikötők Atomerőmű és egyéb erőművek A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékelemei (750 kV, 400 kV, 220 kV) Országos szénhidrogén-szállító vezetékek Országos jelentőségű vízi létesítmények (tározók, duzzasztóművek, csatornák)
Térségi övezetek és az ajánlott megyei övezetek
Kiemelt térségek: • Budapesti Agglomeráció • Balaton Kiemelt Üdülőkörzet • (egyéb: Tokaj térsége, korábban Tisza-tó)
Budapesti Agglomeráció (2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről) Szerkezeti Terv • a településrendszert és a térségi területfelhasználás és a műszaki infrastruktúra-hálózat térbeli rendjét határozza meg, M = 1:50 000 méretarányban. Övezeti Terv • a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket határozza meg M = 1:50 000 méretarányban
Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról)
• „célja a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén… a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása” • kb. 180 település, ebből 51 db „parti és partközeli” település • környezet- és táj-, kulturális örökség védelme: területhasználati és beépítési korlátozások • „felülírja” az érintett megyék területrendezési terveit
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (BKÜ)
szerkezeti terv (BKÜ)
A megyei területrendezési tervek Tartalom: • a megye szerkezeti terve • a megye térségi övezetei és az ezekre vonatkozó szabályok
települési szint: egységes szabályozás a településfejlesztési és –rendezési tervekről (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről) településrendezési eszközök: • A településszerkezeti terv • A helyi építési szabályzat • Telepítési tanulmányterv és beépítési terv „A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül.” „Az Integrált Településfejlesztési Stratégia • a koncepcióval összhangban, • a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra.”
Fejlesztési dokumentumok
Fejlesztési dokumentumok Jogszabályi háttér: 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól
célrendszerrel összefüggő lényeges fogalmak: • célrendszer • jövőkép • átfogó cél • specifikus cél • területi cél
célrendszer: „az adott térségre kijelölt elvárások és kívánatos változások, fejlődést kijelölő célok koherens, egymásra épülő rendszere, amely rögzíti a célok egymáshoz való hierarchikus viszonyát és egyéb kapcsolatait, összefüggéseit, és amelynek elemei az átfogó, a horizontális, a specifikus és területi célok”
jövőkép: „nagytávra és nagytávon túlmutatóan meghatározott, elérni kívánt jövőbeli célállapot átfogó és általános leírása, amely a célok kijelölésének alapvető irányát jelöli ki, és amelyben rögzülő elérendő jövőbeni állapotot a koncepció helyzetelemzésében, értékelésében meghatározott sajátosságokra, a számba vett várható fejlődésfolyamatokra tekintettel, a társadalom elvárásainak, értékeinek figyelembevételével lehet megfogalmazni”
átfogó cél: „a célrendszer hierarchiájának legfelső szintje, olyan általános és komplex hosszútávú célkitűzés, amely egyértelműen megjeleníti a jövőkép felé való kívánatos fejlődést, és amely a térség adottságainak figyelembevételével - a közép-, illetve rövidtávú célok kijelölésének alapja”
specifikus cél: „a prioritások alapját képező, a stratégiaalkotási tervezési fázisban, az átfogó célból levezetett középtávú célkitűzések, melyek együttes és összehangolt elérése biztosítja az átfogó cél érvényesülését, és az átfogó célnál kevésbé komplexek, csak egy vagy néhány szakterületet ölelnek fel”
területi cél: „egy-egy, a térségen belüli térségtípusra, rész területegységre, vagy közvetlenül a térség egészének valamely térszerkezeti jellemzőjére vonatkozó elvárások”
Országos Fejlesztés- és Területfejlesztési koncepció (Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról)
célrendszer: • 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célok • 2030-ig szóló specifikus célok • 2020-ig szóló nemzeti prioritások
2030-ig szóló átfogó fejlesztési célok a) értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, b) népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, c) természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, d) térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. Az átfogó célok a gazdasági és társadalmi „fordulatot” célozzák meg
Specifikus célok
(ágazati) szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok:
versenyképes, innovatív gazdaság, gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztése, • kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, • értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, • jó állam, szolgáltató állam és biztonság, • stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme, területi specifikus célok: • az ország makro-regionális szerepének erősítése, • a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, • vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, • kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, • területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, • összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. • • •
specifikus célok:kb. lehetséges kitörési pontok
Nemzeti prioritások: • EU programozási feltételekhez igazodnak (EU2020) • középtávú „beavatkozási területek” (2014 – 2020) a) patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben, b) fordulat a teljes foglalkoztatottság és tudástársadalom felé, c) útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé, d) népesedési és közösségi fordulat, e) területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán
A Koncepció szerepe
A koncepció fő tartalmi elemei - 1 1Helyezetértékelő rész: Kihívások és fejlődési esélyeinket meghatározó trendek 2Fejlesztéspolitikai és területfejlesztési célkitűzések • nemzeti jövőkép • hosszú távú fejlesztési elképzelések (A célrendszer a fordulatot igénylő területekre és a lehetséges kitörési pontokra irányul) • specifikus célkitűzések (7 ágazati/tematikus szakterületi, 6 területi): középtávú fejlesztés fő területei, lehetséges kitörési pontok) • nemzeti prioritások 2014 - 2020
A koncepció fő tartalmi elemei - 2 3 Szak- és területpolitikai fejlesztési irányok 3.1.területpolitika fő irányai 3.2. gazdaságfejlesztés 3.3 Az életképes vidék – vidékfejlesztési prioritás 3.4 A gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészségügyi prioritás 3.5 A kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek –oktatáspolitikai prioritás 3.6 Az értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom, a romaintegráció megvalósításának szakpolitikai feladatai – társadalompolitikai prioritás 3.7.A jó állam: a szolgáltató állam és a biztonság megvalósításának szakpolitikai feladatai – közigazgatási prioritás 3.8 A stratégiai erőforrások megőrzésének, fenntartható használatának szakpolitikai feladatai – környezetvédelmi prioritás 4 A megyék és Budapest területfejlesztési igényei és feladatai megye országos helyzete („pozícionálás”) főbb erősségek, problémák fejlesztési irányok (címszavakban) (megyék fejlesztési koncepcióinak alapelemei)
Az OFTK néhány lényeges tartalmi eleme Fő területi különbségek
Átrendeződő területi különbségek • belső perifériák jelenségének erősödése • leszakadó északkelet és délnyugat • városok és falvak különbségei – elnéptelenedő, munkahely- és szolgáltatáshiányos falvak
A célok rendszere és összefüggéseik
Térszerkezeti vízió – funkcionális térségek
Térszerkezeti vízió – városhálózat
Térszerkezeti vízió – kapcsolatrendszer
Rendezés- fejlesztés összehangolása
Térségi fejlesztési dokumentumok
Térségi fejlesztési dokumentumok tartalma • I. megalapozó fázis • II. javaslattétel –II.1. területfejlesztési koncepció –II. .2. területfejlesztési program • II.2.a) stratégiai program • II.2.b.) operatív program
I. megalapozó fázis 1. feltáró, értékelő vizsgálat • A megye/kiemelt térség (a továbbiakban: a térség) terület társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése 2.A térséget érintő tervezési-fejlesztési környezet (külső / belső)elemzése 3. Helyzetértékelés
II. javaslattevő fázis II. 1. A megyei területfejlesztési koncepció a) a megye jövőképe; b) a megye fejlesztésének elvei; c) a megye fejlesztésének átfogó célja; d) helyzetértékelés; a jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfogó cél kapcsolata; e)a külső koherencia vizsgálata: a célrendszer kapcsolata más országos szintű tervdokumentumokkal; f) a fejlesztési célok értelmezése a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei); g) a területfelhasználás alapelveit lefektető koncepció kidolgozása; h) a fejlesztés eszköz- és intézményrendszere.
II. 2. A megyei területfejlesztési program a) Stratégiai program a) a tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása; b) célrendszer c) a prioritások azonosítása; d) a célok és a prioritások közötti kapcsolatok beazonosítása; e) a programnak jeleznie kell a különböző ágazatok felé a fejlesztési igények közül az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemeket; f) a tervezéskísérő eljárások (különösen az előzetes programértékelés és a környezeti értékelés) dokumentációja, g) a végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, ; a végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja (partnerségi program); h) a végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; i) monitoring és értékelési terv.
II. 2. A megyei területfejlesztési program b) Operatív program a) a vállalkozások fejlesztési tervei; b) együttműködésben megvalósítandó programok (önkormányzatok között, önkormányzat és üzleti szektor, önkormányzat és civil szektor); c) támogatás segítségével megvalósítandó programok (hazai, uniós, egyéb..) d) Prioritások részletes leírása (célok, eszközök, folyamat…)
A partnerség „A területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv.” A partnerségi terv a tervezés folyamatában meghatározza • a) a bevonandó célcsoportot, • b) az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit, melynek lehetséges eszközei: kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, állampolgári vélemények gyűjtése, nyilvános fórumok, konferenciák, eseti bizottság, közvéleménykutatás (szociológiai kutatás, fókuszcsoportos kutatás, munkacsoport megbeszélések, zsűrik), • c) a bevonás céljait.
Megyei fejlesztési koncepciók
jövőkép
Jövőkép
célrendszer
térszerkezet
térszerkezet
Településfejlesztési dokumentumok Településfejlesztési koncepció • •
Hosszú távú fejlesztések (több, mint 10 év) Megalapozó Vizsgálat: – Helyzetfeltárás-helyzetelemzés-helyzetértékelés
•
1. JÖVŐKÉP • • •
•
2. CÉLOK • • • •
•
1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan 1.2. Város esetében a város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan 1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása 2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása 2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata 2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre
3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ • •
3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra
Településfejlesztési dokumentumok Integrált településfejlesztési stratégia Középtávú fejlesztések (4 – 10 év) • •
1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK – – – –
•
3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület) – – –
•
3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések
4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI – –
• •
2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése 2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve 2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz
4.1. Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) 4.2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása)
5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE – – – –
6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok 6.4. Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása)
Magyarország Partnerségi Megállapodása (2014 – 2020)
hazai megfontolások • Gazdaság növekedési kényszere • Kitettség, stabilizálási kényszer: belső piac erősítése, „patrióta gazdaság” • hosszú távú versenyképesség feltételeinek javítása források: • 60%-ának közvetlen gazdaságfejlesztési célú felhasználása • 40%-ot az emberi erőforrás-fejlesztésre, az infrastruktúrafejlesztésre, a környezetvédelemre és az energiahatékonyságra
2015 tavasza: Partnerségi Megállapodás és az operatív programok elfogadása
Terület- és településfejlesztés Operatív Program
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére • 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése • 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében • 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő moblitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés • 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
2.. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken • 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés • 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése • 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése • 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése • 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi együttműködés és foglalkoztatásösztönzés 7. Kulturális és közösségi terek, programok a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva
TOP Végrehajtás • Partnerségi Megállapodás egyes elemeinek összehangolása, irányítása: Miniszterelnökség • Program felelős hatósága( Irányító Hatóság ) Nemzetgazdasági Minisztérium) pályázati kiírások program menedzselése
• megyei és MJV pénzügyi keretek – projektek kiválasztása helyben • támogatások folyósítás, ellenőrzés: Magyar Államkincstár
Mai tartalom • nemzeti, térségi és települési rendezési és fejlesztési tervdokumentumok • Magyarország Partnerségi Megállapodása (2014 – 2020) – tervezési folyamat – operatív programok
