-1-
A Hajdúböszörményi Gasztronómiai Egyesület egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya
2015.
-2A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALAPTÖRVÉNYÉBEN BIZTOSÍTOTT ALAPVETŐ JOGOK, VALAMINT AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CLXXV. TÖRVÉNY ALAPJÁN EGYESÜLETÜNK KÖZGYŰLÉSE A KÖVETKEZŐ ALAPSZABÁLYT ALKOTTA ÉS FOGADTA EL I. Általános rendelkezések I.1. A Szervezet státusza: közhasznú egyesület I.2. Az Egyesület neve: Hajdúböszörményi Gasztronómiai Egyesület I.3. Az Egyesület rövidített neve: HGE I.4. Az Egyesület székhelye: 4220 Hajdúböszörmény Szabadhajdú u. 47. I.5. Az Egyesület döntéshozó szerve: A Közgyűlés I.6. Az Egyesület tisztségviselői: az Elnök, a Titkár és egy Elnökségi tag I.7. Az egyesület működési területe: Hajdúböszörmény, Hajdú-Bihar megye I.8. Az Egyesület jogállása: az Egyesület önálló jogi személy, amely választott ügyintéző és képviseleti szervvel, önálló költségvetéssel rendelkezik, 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Közgyűlés által elfogadott Alapszabály rendelkezéseivel összhangban jön létre, illetve működik. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. II. Az egyesület célja: II. 1. Az Egyesület célja – és ezzel összefüggésben Alapszabálya, illetve működésének egésze nem áll ellentétben Magyarország Alaptörvényével, illetve a civil szervezetek alapítását, működését, gazdálkodását szabályozó törvényekkel és egyéb jogszabályi normákkal. II. 2. Az Egyesület célja a magyar nemzeti kultúra és gasztronómia értékeinek, hagyományainak megőrzése és népszerűsítése belföldön és külföldön is, valamint a gasztronómia területén tehetséges fiatalok támogatása. Az Egyesület 2010. május 26. napjától közhasznú. Közhasznú szolgáltatásaiból bármely személy részesülhet. A közhasznú szolgáltatások igénybevételének módját jelen Alapszabály V.4.5. pontja szabályozza. Az Egyesület közhasznú tevékenységei az alábbiak: 1. kulturális tevékenység, mely az alábbi közfeladathoz kapcsolódik: Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése. Jelen feladat a települési önkormányzat és a megyei önkormányzat feladata. Fenti közfeladatot a 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) írja elő. 2. kulturális örökség megóvása, mely az alábbi közfeladathoz kapcsolódik: A helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme. A kulturális örökség védelme.
-3Fenti közfeladatot a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (7) és a 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5 § (1) írja elő. 3. gyermek és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet, mely az alábbi közfeladathoz kapcsolódik: A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátása - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében. Fenti közfeladatot a 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. § (1) írja elő. II. 3. Az Egyesület célja érdekében végzett tevékenységei: - Hajdúböszörmény kulturális és gasztronómiai hagyományainak kutatása és ápolása, rendezvények szervezése. - Népi hagyományok ápolása, megőrzése, tovább adása ifjabb nemzedékek számára. - Helyi szakmai információs rendszer kiépítése, működtetése. - A vendéglátás területén dolgozók tájékoztatása szakmai kérdésekben, véleménynyilvánítás, állásfoglalás és javaslattétel. Szaktanácsadás, szakmai bemutatók, szakmai versenyek szervezése. - Együttműködés a vendéglátó szakmához közvetlenül és közvetetten kapcsolódó intézményekkel, szervezetekkel rendezvények és szakmai programok során. - A tradicionális gasztronómia és modern gasztronómiai technológiák ötvözése. - A gasztronómia területén tanuló, vagy dolgozó tehetséges fiatalok szakmai és anyagi támogatása, felkészítése versenyekre és versenyeztetése. - Tanórai és tanórán kívüli szakképzés támogatása szaktanácsadás és rendezvények szervezése révén. - Ismeretterjesztés, szakmai és egyéb kiadványok készítése, terjesztése. - Nevelés, oktatás, képességfejlesztés a gasztronómiához és más területekhez kapcsolódó témakörökben. - Kapcsolatépítés Magyarország és más országok területén szakmai és egyéb szervezetekkel. Az egyesületi céloknak megfelelő együttműködések kialakítása. Részvétel más intézmények, szervezetek rendezvényein. III. Az Egyesület tagsága III.1. A tagsági viszony keletkezése: Az egyesületi tagsági viszony keletkezhet: a) az egyesület alapításával, b) belépéssel III.2. Az egyesület tagja lehet minden olyan belföldi és külföldi magánszemély, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely támogatja az egyesület céljainak megvalósítását, elfogadja az Alapszabályát, ezt belépési nyilatkozatával tanúsítja. Új tag belépéséhez két tag ajánlása szükséges. A tagfelvétel iránti kérelmet az egyesület Elnökéhez kell eljuttatni írásban, a tagok felvételéről az egyesület Közgyűlése dönt. Az Elnök a belépési kérelmeket 15 napon belül köteles a Közgyűlés elé tárni. A tag belépésekor írásos nyilatkozatot tesz, melyben nyilatkozik, hogy ismeri és betartja az Egyesület Alapszabályát, vállalja az Alapszabályban a tagokra rótt kötelezettségeket. A tagok belépési nyilatkozatait és adatait az egyesület székhelyén őrzött és vezetett tagnyilvántartó kartonokon regisztrálja az egyesület elnöke által ezzel a feladattal megbízott tag. Nem lehet az Egyesület tagja az, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt és/vagy a közügyektől eltiltott.
-4III.3. A tagsági viszony megszűnése: III.3.1. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, vagy kizárással, az Egyesület megszűnésével, illetve jogi személy tag esetén annak jogutód nélküli megszűnésével. III.3.2. Az egyesület tagja elhatározása alapján indokolás nélkül kiléphet a szervezetből, miután az Elnökséget írásban értesítette. III.3.3. Kizárható az a tag, aki súlyosan vét az Alapszabály rendelkezései ellen, aki legalább hat hónapon keresztül nem fizet tagdíjat és az, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és/vagy a közügyektől eltiltott. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárhatja a tagot. A Közgyűlés a tag kizárását kimondó határozatot írásba foglalja és indokolással látja el; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell, a meghozatalát követő 15 napon belül. A kizárásra okot adó tényt bármely tag az Elnök elé terjesztheti, aki a tudomására jutástól számított 15 napon belül köteles azt a Közgyűlés elé terjeszteni. A kizárásról a Közgyűlés dönt a kizárásra okot adó tény tudomására jutásától számított 30 napon belül. A Közgyűlés köteles megvizsgálni a kizárásra okot adó tény megalapozottságát és meghallgatni a kizárással érintett tagot. A tagdíjfizetés elmaradása miatt kizárható tagot a Közgyűlés határozatában meghatározott határidő lejártával az Elnökség, írásban felszólítja a tagdíjfizetés elmaradásának rendezésére 30 napos határidővel, melyben felhívja a tag figyelmét a tagdíjhátralék meg nem fizetése miatti jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra. Amennyiben a felszólítás eredménytelen lesz a 30 nap elteltével a Közgyűlés a tagot írásba foglalt határozattal kizárja a tagok sorából. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. A kizárt tag a kizárást kimondó, elsőfokú határozat ellen, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:35 és 3:36 §. értelmében a kézbesítéstől számított 30 napon belül annak hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A kizárt tag a kizárástól számított két éven belül az egyesülettel tagsági viszonyt nem létesíthet. A két év leteltével, amennyiben ismét szándékában áll tagsági jogviszonyt létesíteni, jelen Alapszabály III.2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel létesíthet. IV. Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei IV.1. A tag joga, hogy: IV.1.1. Részt vegyen az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét szóban vagy írásban megtegye, és azokra érdemi választ kapjon.
-5IV.1.2. Az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával, valamint a szervezet anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzen, és azokra szóban vagy írásban érdemi választ kapjon. IV.1.3. Az Egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe vegye az egyesület szolgáltatásait és eszközeit. IV.1.4. Az Egyesület segítségét, közreműködését, vagy védelmét kérje minden olyan esetben, amikor jog vagy érdeksérelem éri, vagy életkörülményei és szociális helyzete azt indokolttá teszi. IV.1.5. A tag szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület ügyvezető szervének tisztségeire azok a tagok jelölhetők és választhatók, akik megfelelnek jelen Alapszabály V.4. 3. pontja előírásainak Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. IV.2. A tag köteles: IV.2.1. Az Alapszabály rendelkezését betartani, a Közgyűlés, az Egyesület Elnöksége határozatainak végrehajtását elősegíteni, részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. IV.2.2. Tagtársaival együttműködni. IV.2.3. Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását. IV.2.4. A tag köteles a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat fizetni. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíjak mértékét és megfizetésének módját a Közgyűlés minden évben felülvizsgálja az évi rendes ülése alkalmával és arról határozatot hoz. V. Az Egyesület szervei V.1. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés. Az Egyesület ügyvezető szerve a háromtagú Elnökség, mely elnökből, titkárból és egy elnökségi tagból áll. V:2. Az egyesület szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával működnek. V.3. Közgyűlés: V.3.1. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. V.3.2. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, az ülés idejét és helyszínét, a napirendi pontokat, olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosult tag ki tudja alakítani álláspontját a tárgyalni kívánt témakörökben. A napirenden nem szereplő kérdések megtárgyalására akkor kerülhet sor, ha valamennyi szavazásra jogosult tag jelen van és egyhangúan hozzájárulnak. A Közgyűlés az üléseit az Egyesület székhelyén tartja. Az ülés napirendjét az Elnökség javaslata és a tagok által írásban benyújtott előterjesztések alapján az Elnök határozza meg. Az előterjesztések beérkezését követően az Elnök 15 napon belül köteles az ülés időpontját kijelölni, összeállítani a napirendet és jelen Alapszabály rendelkezései alapján eljuttatni a szavazásra jogosult tagok részére a meghívókat. Amennyiben az Elnök részére a meghívók kézbesítését követően újabb előterjesztés érkezik, azt egy újabb ülésen tárgyalja meg a Közgyűlés.
-6A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata. A meghívót írásban, postai úton, vagy a meghívó átvételét érdemben igazoló elismervény kiállításával kell valamennyi tag részére eljuttatni a Közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal. Ugyanezen időpontban a meghívót a nyilvánosság biztosítása érdekében az egyesület honlapján az Elnök közzéteszi. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, a határozatok érintettekkel való közléséről illetve nyilvánosságára hozatal módjáról jelen Alapszabály VI.5. pontja rendelkezik. A Közgyűlésen az Elnökség tagjai kötelesek részt venni, az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, civil, gazdasági szervezetek képviselőit és más magánszemélyeket, amennyiben érintettek lehetnek a napirendi pontokban. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha legalább a tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, melyre azonban a meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét. A megismételt Közgyűlésre, ha az nem ugyanazon a napon kerül megismétlésre, újból meghívót kell küldeni a tagoknak a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok szerint. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tag, természetes személy és jogi személy tag egyaránt, egy szavazattal rendelkezik. Jogi személy tag esetén annak képviselője gyakorolja a szavazati jogot. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. V.3.3. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha: - A tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével azt kéri, ebben az esetben az Elnök a kérelem tudomására jutásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. – Bármely elnökségi tag írásbeli előterjesztést mellékelve azt szükségesnek tartja, az előterjesztést az Egyesület Elnökéhez kell eljuttatni, aki köteles a Közgyűlést 15 napon belül összehívni. – A bíróság elrendeli, amennyiben erről a bíróság külön nem rendelkezik, az Elnök a tudomására jutást követő 15 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A rendkívüli Közgyűlésre a határozatképesség tekintetében a rendes Közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. V.3.4. Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele miatt, ha: - Az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi. - Az Egyesület előreláthatóan nem lesz képes az esedékes tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy; - Az Egyesület céljainak elérése veszélybe kerül. A Közgyűlés köteles az összehívásra okot adó tény elhárítása érdekében intézkedést tenni. V.3.5. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. A Közgyűlés a tartalmi és pénzügyi feladatokra, illetve tagokra kötelező hatályú döntéseit határozatokba foglalja. Megsemmisíti, vagy megváltoztatja az Elnökség törvénysértő határozatát.
-7Az Egyesület Elnöke a Határozatok Könyvében rögzíti a Közgyűlés által meghozott határozatokat. A Határozatok Könyve tartalmazza a Közgyűlés határozatainak tartalmát, a határozathozatal időpontját, a határozat hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (szavazati arány), amennyiben lehetséges személyét, a döntéshozó szerv döntéseinek, az érintettel való közlésének időpontját, valamint a nyilvánosság biztosításának időpontját, melyeknek módjáról jelen Alapszabály VI.5. pontja rendelkezik. A Határozatok Könyve az Egyesület székhelyén bárki számára hozzáférhető, tanulmányozható, az Elnökkel történt előzetes időpont egyeztetést követően. Azokról saját költségre másolatok készíthetők. A közgyűlési határozatokat a tisztségviselők és más közvetlenül érintettek, továbbá sajtószervek számára térítésmentesen biztosítja az Egyesület. A Közgyűlés ülésein elhangzottakat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet aláírja az egyesület elnöke, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő tag, akiket az ülésen a rendes tagok sorából a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel választ meg. A közgyűlési jegyzőkönyvek az Egyesület székhelyén valamennyi tag számára hozzáférhetők, tanulmányozhatók, azokról az Elnök engedélyével és saját költségre másolatok készíthetők. Az Elnök köteles a Határozatok Könyvébe, illetve a Közgyűlés jegyzőkönyveibe való betekintési igényt követően 15 napon belül lehetőséget biztosítani a betekintésre. V.3.3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: V.3.3.1. Az Egyesület megalakulásának, megszűnésének, más Egyesülettel történő egyesülésének, vagy más egyesületekre való szétválásának kimondása; V.3.3.2. Az Alapszabály elfogadása és módosítása; V.3.3.3. Az Egyesület éves feladattervének, költségvetésének és pénzügyi tervének a jóváhagyása. V.3.3.4. Az Egyesület éves beszámolójának és a közhasznúsági mellékletnek az elfogadása. Az Egyesület működéséről és gazdálkodásáról szóló éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig. A beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadásához a jelen lévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges. Miután a Közgyűlés elfogadta az Egyesület éves beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet, az Elnök letétbe helyezi azt az Országos Bírósági Hivatalnál, illetve közzéteszi az Egyesület weblapján (www.bezermenivigassagok.hu). V.3.3.5. A vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, amennyiben a vezető tisztségviselők munkaviszonyban állnak az Egyesülettel, a munkáltatói jogkört a Közgyűlés gyakorolja. V.3.3.6. A tagdíjak mértékének és megfizetése módjának meghatározása. V.3.3.7. Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt. V.3.3.8. Az Egyesület jelképrendszerének a kialakítása. V.3.3.9. A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés. V.3.3.10. A végelszámoló kijelölése. V.3.3.11. Döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
-8V.4. Elnökség: V.4.1. Az egyesület ügyvezető szerve az Elnökség, amely Elnökből, Titkárból és egy Elnökségi tagból áll. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök, írásban hívja össze az időpont, a helyszín és a napirendi pontok egyidejű közlésével. A meghívót postai úton, vagy az átvételt érdemben igazoló elismervény kiállításával kell az Elnökség tagjaihoz eljuttatni, az ülést megelőzően legalább 10 nappal. V.4.2. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg nyílt szavazással az Egyesület tagjai sorából, megbízatásuk 5 évre szól. Amennyiben valamelyik elnökségi tag a megbízatása lejárta előtt lemond tisztségéről, vagy visszahívják, a Közgyűlés köteles 30 napon belül új tisztségviselőt választani. V.4.3. Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet az Elnökség tagja, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. V.4.4. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van az ülésen. Amennyiben az ülésen az Elnökségnek csak két tagja van jelen, úgy határozatait egyhangú döntéssel hozza meg. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az ismételt Elnökségi ülés határozathozatalára a rendes Elnökségi ülésre vonatkozó szabályok érvényesek. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. V.4.5. Az Elnökség feladata és hatásköre: - az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; - a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése; - az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése; - az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; - az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; – tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás, a tagság nyilvántartása; - a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; - az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; - részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
-9- az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; - az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; - az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele; – az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági mellékletnek az elfogadása, a Közgyűlés elé terjesztése, mely tartalmazza: A számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a kisebbségi települési önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét. Valamint a közhasznú egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, a közhasznú tevékenységéről rövid tartalmi beszámolót. - Majd a – Közgyűlési jóváhagyás után – az Egyesület székhelyén biztosítja, hogy a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthessen, illetőleg arról saját költségén másolatot készíthessen. Az Egyesület éves beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet a hatályos jogszabályoknak megfelelően letétbe kell helyeznie és közzé kell tennie. – minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von. Az Elnökség üléseiről feljegyzést készít. Az érdemi véleményeket, javaslatokat írásban rögzíti. Döntéseit határozatba foglalja azok tartalmának, időpontjának, hatályának, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányának (ha lehetséges személyének) rögzítésével. Határozatait, az elnökségi ülést követő két héten belül valamennyi tagjával, valamint az érintettekkel írásban közli. Ezzel egyidejűleg a Közgyűlés által jóváhagyott feladattervben szereplő és elnökségi határozatba foglalt szolgáltatásokat, az azok igénylésére vonatkozó feltételek egyértelmű közlésével nyilvánosan, (a www.bezermenivigassagok.hu weblapon) meghirdeti. A határidőre bejelentett igények elbírálásához szakértői véleményeket kér, majd azok figyelembevételével hoz határozatot, aminek lényegét személyre szóló válaszlevélben közli az igénylővel. Az Egyesület a határozatok nyilvánosságra hozatalát a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel biztosítja. V. 5. Tisztségviselők: Az egyesület tisztségviselői az Elnök, a Titkár és egy Elnökségi tag, ők hárman alkotják az Egyesület ügyvezető szervét, az Elnökséget. Az elnökség valamennyi tagja önálló képviseleti joggal rendelkezik. A tisztségviselők megválasztásának szabályait jelen Alapszabály V.4.2. pontja szabályozza. A tisztségviselők feladataikat társadalmi megbízatásként látják el, részükre a Közgyűlés tiszteletdíjat állapíthat meg. V. 5.1. A tisztségviselők megbízatása megszűnik: - határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; - visszahívással; - lemondással; - a vezető tisztségviselő halálával vagy jogi személy esetén annak jogutód nélküli megszűnésével; - a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; - a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
- 10 Visszahívható az a tisztségviselő, aki súlyosan vét az Alapszabály rendelkezései ellen, az, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és/vagy a közügyektől eltiltott, mely tények egyúttal a tagok sorából történő kizárást is maga után vonják. Illetve, aki a Közgyűlés határozata alapján feladatait nem látja el. A tisztségviselő visszahívását írásos beadvány alapján bármely tag kezdeményezheti, annak elbírálásáról a Közgyűlés dönt. Az írásos beadványt követően a Közgyűlés köteles 15 napon belül összeülni és dönteni a visszahívás kérdésében. A döntés hozatalt megelőzően a Közgyűlés köteles megvizsgálni a visszahívást megalapozó tényeket és meghallgatnia a visszahívásban érintett tisztségviselőt. Az elsőfokú határozat ellen, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:35 és 3:36 §. értelmében a kézbesítéstől számított 30 napon belül annak hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. V. 5.2. Az Elnök feladata és hatásköre: -
két tisztújító közgyűlés között folyamatosan irányítja az Egyesület munkáját az elnökségi tagok közreműködésével, és minden fórumon képviseli az Egyesületet, akadályoztatása esetén a Titkár helyettesíti
kitűzi az Elnökségi ülések időpontját az Elnökség tagjaival történt egyeztetés után, összehívja az Elnökség üléseit, vezeti az üléseket, meghatározza azok napirendjét az Elnökség tagjai javaslatainak figyelembevételével, és gondoskodik az ott hozott határozatok végrehajtásáról, - kitűzi a Közgyűlések időpontját, összehívja a Közgyűlést és vezeti az üléseket - dönt munkáltatói kérdésekben, - szervezi az Egyesület munkáját, és szervezi az adminisztratív ügyintézést az elnökségi tagokkal együtt, - gondoskodik a működés személyi és tárgyi feltételeiről az elnökségi tagokkal együtt, - szervezi és irányítja az Egyesület rendezvényeit az elnökségi tagok közreműködésével, - felelős az Egyesület gazdálkodásáért az Elnökséggel együtt. V. 5.3. A Titkár feladata és hatásköre: -
-
szervezi az Egyesület munkáját, és szervezi az adminisztratív ügyintézést az Elnökkel együtt,
-
az Elnök akadályoztatása esetén minden fórumon képviseli az Egyesületet,
-
gondoskodik a működés személyi és tárgyi feltételeiről az Elnökkel együtt,
-
szervezi és irányítja az Egyesület rendezvényeit az Elnökkel együtt,
-
felelős az Egyesület gazdálkodásáért az Elnökkel együtt.
V. 5.4. Az elnökségi tag feladata és hatásköre: -
szervezi az Egyesület munkáját, és szervezi az adminisztratív ügyintézést az Elnökkel együtt,
-
gondoskodik a működés személyi és tárgyi feltételeiről az Elnökkel együtt,
-
szervezi és irányítja az Egyesület rendezvényeit az Elnökkel együtt,
-
felelős az Egyesület gazdálkodásáért az Elnökkel együtt.
- 11 V. 6. A Felügyelő Bizottság: Az Egyesület a Ptk. 3:81 §, valamint 2011. évi CLXXV. tv. 40. § (1) alapján nem köteles Felügyelő Bizottságot létrehozni, mivel minden tagja természetes személy, tagsága nem haladja meg a 100 főt és az éves bevétele nem haladja meg az 50 millió forintot. Amennyiben e feltételek valamelyike teljesül a Közgyűlés gondoskodik a Felügyelő Bizottság létrehozásáról. VI. Döntés és határozathozatal VI. 1. Az egyesület szervei (Közgyűlés, Elnökség) döntéseiket általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozzák meg. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szava dönt. A határozatképességhez a rendes tagok több mint felének a jelenléte szükséges. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Az Elnökség esetében legalább két tag jelenléte szükséges a határozatképességhez. Amennyiben az ülésen az Elnökségnek csak két tagja van jelen, úgy határozatait egyhangú döntéssel hozza meg. VI. 2. Az egyesület alapszabályának módosításához a Közgyűlés jelen lévő tagjainak háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. VI. 3. Az Egyesület szerveibe a jelölés és a tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. VI. 4. A tisztségviselő visszahívása bármely rendes tagnak az Elnökséghez benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. A kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést az Elnök. A visszahívásról a határozatképes Közgyűlés nyílt szavazással a jelenlévő tagok kétharmados többségével határoz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell és a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni. A Közgyűlés a meghívóban nem szereplő kérdésekben, akkor hozhat határozatot, ha minden szavazásra jogosult tag jelen van az ülésen és egyhangúan hozzájárul a kérdés megtárgyalásához. Amennyiben nincs jelen minden szavazásra jogosult tag, ebben az esetben csak a napirend kiegészítéséről határozhatnak, a kiegészített napirendet ismételt, jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően összehívott ülésen kötelesek megtárgyalni. VI. 5. A Közgyűlés döntéseiről az Elnök a jelen nem lévő tagokat, és a döntésben érintetteket a döntés meghozatalát követő 15 napon belül, írásban, postai úton, tértivevénnyel küldött levélben értesíti. Amennyiben valamely döntés az egész lakóközösséget érintheti, vagy fontossága folytán közérdeklődésre tarthat számot, az Elnök gondoskodik a döntés közzétételéről elektronikus formában a www.bezermenivigassagok.hu weboldalon a döntés meghozatalát követő 15 napon belül. VI. 6. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit határozatokba foglalja, melyről az Elnök olyan nyilvántartást vezet, amelyből kitűnik a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Az iratokba való betekintés módját jelen Alapszabály V.3.5. pontja szabályozza. VI.7. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a tag, - akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; - akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; - aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; - akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
- 12 - aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy - aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. VII. Az Egyesület képviselete VII. 1. Az Egyesület Elnöke, Titkára és Elnökségi tagja valamennyien önálló képviseleti joggal rendelkeznek. VII. 2. A bankszámláról való rendelkezéshez az Elnök és a Titkár együttes aláírása szükséges. VIII. Az Egyesület gazdálkodása Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Elnökség az Egyesület gazdálkodásáról jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. VIII. 1. Az Egyesület bevételei Az Egyesület működésének pénzügyi alapját a tagdíjak, a tagok önkéntes adományai, a pályázatok útján nyert és egyéb támogatások és vállalkozási bevételek alkotják. Az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatására az Egyesület alapítványt hozhat létre. A Közgyűlés felhatalmazza az Elnökséget, hogy az Egyesület céljai megvalósítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet kezdjen, vagy gazdasági társaságba belépjen (illetve gazdaságtalanság esetén a tevékenységet megszüntesse) azzal, hogy a vállalkozási tevékenység a szervezet tevékenységének döntő, meghatározó részét nem képezheti. Az Egyesület, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú és a jelen Alapszabályban, mint létesítő okiratában meghatározott alapcél szerinti tevékenysége megvalósítása céljából végezhet. A vállalkozás eredménye csak az Egyesület céljainak a megvalósítására és a szervezet működtetésére használható fel. Az Egyesület további bevételei lehetnek: - az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány – a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel. VIII. 2. Az Egyesület kiadásai: - Az egyesületi tagok segítésére, továbbá a szociálisan rászorultak egyesületi célok szerinti segélyezésére (pl. továbbképzési tandíjak, taneszközök és más dologi kiadások költségtérítése stb.) az érdekérvényesítéssel, érdekvédelemmel összefüggő kiadásokra, az egyes céljellegű kiadások fedezésére az éves költségvetésen belül elkülönített alapok is létrehozhatók. Az Egyesület további kiadásai lehetnek más: - a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) - az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) - a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
VIII. 3. Könyvelés:
- 13 Az Egyesület cél szerinti tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Nyilvántartásaira egyebekben a közhasznú szervezetekre irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen Alapszabályban, mint létesítő okiratban meghatározott tevékenységekre, közhasznú tevékenységére kell fordítania. Az Egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles az esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg a közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. IX. Az egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik, ha: - az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), vagy más egyesületekre válik szét, ezekben az esetekben jogutódlással szűnik meg. Jogutód nélkül szűnik meg akkor, ha: - a Közgyűlés kimondja az egyesület megszűnését, - a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését, - a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. Feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha - az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy - az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Amennyiben a Közgyűlés az Egyesület megszűnéséről dönt végelszámolási eljárást, amennyiben törvényességi eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését, illetve a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik, kényszer végelszámolást kell lefolytatni. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a Közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. Közgyűlési döntés hiányában az egyesületnek a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonát az Alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. X. Összeférhetetlenségi szabályok A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján - akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít, - akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, - aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, - akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,
- 14 - aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy - aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, - amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, - amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, - amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, - amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. XI. Záradék Alulírott, Gajdán Antalné, mint a Hajdúböszörményi Gasztronómiai Egyesület képviselője igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat - módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat teljes egészének módosítása adott okot. Hajdúböszörmény, 2015. 04. 10.
Elnök aláírása:
