A gyermek és ifjúságpszchiátriai kórképek klasszifikációja
Dr. Vetró Ágnes
1
A klasszifikáció mint kognitív képesség • Elvonatkoztatás az egyeditől • Általánosítás • Szabályszerűségek levonása • Tervszerű csoportosítás, osztályozás Segítség: • Megfigyelések összehasonlítása másokéval • Jelenségek magyarázatában • Hipotézisek kidolgozásában
2
Klasszifikációs alapfogalmak
• Taxonómia: klasszifikáció tudománya • Klasszifikációs munka: kapcsolatok meghatározása kiválasztott szempontok szerint • Diagnosztikus identifikáció: esetek elhelyezése a klasszifikációs rendszerben • Klasszifikációs rendszer: klasszifikációs kategóriák összessége
3
Betegségek klasszifikációja Olyan kategóriák rendszere, melyben az egyes betegségeket adott kritériumok szerint csoportosítjuk. Nozográfia: A betegségek elenevezésének tudománya Nómenklatúra: az egyes elnevezések rendszertana Nozológia: a betegségekkel kapcsolatos ismeretek, elméletek összefoglalása
4
A betegségek klasszifikációjának előnyei • Gazdaságos a memória számára • Segít a betegségek természetének megítélésében • Lényegében a diagnózis megalkotása: etiológia, pszichopatológia lefolyás megértése • Segít a kezelési terv összeállításában (hibás diagnózis → hibás terápia) • Segíti a kutatást: precíz közös szakmai nyelv • Statisztikai felhasználás, költséghatékonyság elemzés
5
Az orvosi klasszifikáció általános követelményei I. • Csak megbízható alapelvekre épülhet • Téyeken és nem elméleteken kell alapulnia • Világosan megfogalmazott, operacionális kritériumokat kell tartalmaznia • Logikusnak, átfogónak kell lennie • Megbízható (reliábilis) diagnosztikus kategóriákat tartalmaz • Hitelesen (validan) különíti el a rendellenességeket
6
Az orvosi klasszifikáció általános követelményei II. • Minden fontos rendellenességet tartalmaz • A rendellenességeket osztályozza és nem a betegeket • Életkortól függetlenül használható • Meg kell felelnie a mindennapos klinikai használat követelményeinek • Oktatásban is használható
7
Validitás, reliábilitás • Validitás: az egyes diagnosztikai kategóriák érvényessége (különböző helyeken, országokban a szakemberek ugyanazt értik alatta) • Reliábilitás: megbízhatóság Interreter reliabilitas (vizsgálók közötti) Teszt reteszt reliábilitás (újratesztelhetőség)
8
Klasszifikációk csoportosítása: Kategorikus • Feltételezi, hogy a betegségek a jellegzetes tünetek alapján csoportosíthatók • Betegség vagy van, vagy nincs • A diagnosztikus kategóriák önálló egységek (validitásuk a gyermekpszichiátriában gyakran bizonytalan)
9
Klasszifikációk csoportosítása: Dimenzionális • Egy tengely mentén képzeli el a tüneteket. • Betegségcsoportok helyett tünettani kontinuumok (Eysenck-f. személyiségfelosztás) • Gyermekpszichiátriában jól alkalmazható, mert az egyes zavarok tünetei csak kvantitatív eltéréseket mutat a normál viselkedéstől. • Faktoranalízis segítségével a különböző tünetek , tünetcsoportok közül kiválaszthatók azok a fő szempontok, amelyek alapján az egyes zavarok csoportokba sorolhatók (pl. Viselkedészavarok, érzelmi zavarok) • Hátránya, hogy gyakran túlzottan életkorivá, és nem specifikussá alakítja az egyes zavarokat
10
Klasszifikációk csoportosítása: Idiográfiás • A diagnózis megállapításához az előzők mellett az orvos a saját klinikai tapasztalatait, elméleti képzettségét is felhasználja. • Mivel szubjektív elemeket tartalmaz, információs tartalma kutatási és kommunikációs szempontból korlátozott.
11
Klasszifikációk csoportosítása: egyéb szempontok • Etiológiai felosztás: Empírikus: megfigyelhető tényekkel foglalkozik Inferenciális: elméleteket is magába foglal (depresszió endogén, reaktív csoportjai) • Klasszifikációs szempontok száma szerinti felosztás Monotetikus: a változók egy vagy két szempont szerint különböznek egymástól: elemek periódusos rendszere Politetikus: több szempontból hasonlók, de bizonyos szempontokban teljesen eltérnek: pszichiátria
12
Klasszifikációk csoportosítása: Felhasználási szempontok szerint
• Általános klasszifikáció: jelenlegi biztos tudásunkat tükrözi, nem ad helyt hípotéziseknek • Egyéni klasszifikáció: speciális kutatások és elméletek alapján készülnek, hasznos a továbbfejlődéshez. Felhasználói körük szűk.
13
A jelenlegi klasszifikációk problémái • Címkézés • A diagnózis a figyelmet túlzottan a gyermek tüneteire, problémáira tereli • Elégtelen információ az etiológiát, prognózist, kezelést illetően • Komplex zavarok diagnosztizálásának nehézségei • A diagnózis pontossága strukturált interjúk
14
A BNO 10 szerkezete és felépítése •Alfanumerikus kódok Pszichiátriai zavarok F kódot kaptak Az utánuk következő számok Első szám:1-9 a fő diagnosztikus kategóriák Második számjegy: alcsoportok Harmadik számjegy: diagnosztikus kategóriák
•Decimális beosztás Kódok 0-9-ig 1000 potenciális hely a betegségeknek •Komorbiditás Kevert diagnózisok bevezetése
15
Multiaxiális rendszer • A pszichiátriai diagnózisnál több szempont figyelembe vétele (temperamentum, intellektus, pszichoszociális stresszorok, szomatikus betegségek, stb.) • Az egyes tengelyek a pszichiátriai diagnózis különböző szempontjait képviselik • Több diagnózis meghatározott szabályok szerinti egységes használata
16
A DSM-IV és BNO 10 tengelyei 1. 2. 3. 4. 5. 6.
BNO-10 Klinikai pszichiátriai szindróma Pszichés fejlődés specifikus zavarai Intellektuális szint Szomatikus betegségek Társuló kóros pszichoszociális tényezők A pszichoszociális fogyatékosság komplex megítélése
1. 2. 3. 4. 5.
DSM-IV Klinikai szindrómák (nem mentális zavar is) Személyiségzavarok és mentális retardáció Fizikális zavarok (szomatikus betegségek) Pszichoszociális stresszorok súlyossága Az elmúlt év legmagasabb adaptív funkciója (GAF skála)
17
I. tengely: Klinikai zavarok, egyéb klinikai figyelmet igénylő állapotok • Valamennyi pszichiátriai zavar itt jelölendő, kivéve a személyiségzavart és mentális retardációt • Ha több pszichiátriai zavar van, valamennyit fel kell tüntetni (többszörös komorbiditások)
18
II. tengely: Személyiségzavarok, mentális retardáció • Személyiségzavarok, mentális retardáció közlésére és előtérben álló maladaptív személyiségvonások és védekező mehanizmusok jelölésére szolgál. • Ha több zavar van a II. tengelyen, valamennyit fel kell tüntetni • Célja, hogy a klinikusok vegyék figyelembe ezeket az állapotokat
19
III. tengely: Általános egészségi állapot • Olyan általános egészségi állapot közlése, mely jelentős lehet a pszichiátriai zavar megértésében vagy kezelésében. • Lehet etiológiai kapcsolat: I. tengelyen: depresszió hypothyreoidizmus miatt, III. tengelyen: hypothyreosis • Nem bizonyított etiológiai kapcsolat: I. tengelyen: depresszió III. tengelyen: hypothyreosis, vagy tumor • Valamennyi zavart fel kell tüntetni
20
IV. tengely: Pszichoszociális és környezeti problémák • Az I. és II. tengelyen jelölt mentális zavarok diagnózisát, kezelését és prognózisát befolyásoló pszichoszociális és környezeti problémák jelölésére szolgál. • Negatív életesemény • Környezeti nehézség • Anyagi szükség • Családi v. más interperszonális stressz • Szociális támogatás hiánya Csak azokat kell jelezni, melyek az aktuális értékelés előtti 1 évben jelen voltak (kivéve poszttraumás stressz-betegség)
21
V. tengely:A működés átfogó becslése (GAF skála) • A személy működésének átlagos szintje • Hasznos a kezelés tervezésében, a hatás mérésében és a prognosztizálásában • A személy klinikai javulását globális terminusban egyetlen számmal adja meg (0-100) • A pontozást az aktuális időszakra kell vonatkoztatni (de más időszakra is felvehető pl. Felvételkor és elbocsátáskor) • Megadása: GAF = 0-100 közötti pont, és mellé beírandó az értékelésre vonatkozó időpont
22
GAF skála • 100 A tevékenységek széles skálásán igen jó a működés, az életproblémák kezelése sosem csúszik ki az egyén kezéből, ezt mások is látják. Az adott személy sok pozitív tulajdonsággal bír. Nincs tünet. • 50 Komoly tünetek (pl. Öngyilkossági fantáziák, súlyos kényszeres rituálék, gyakori bolti lopások, stb.) VAGY valamilyen komoly nehézség a szociális, foglalkozási vagy iskolai működésben (nincsenek barátai, képtelen állást találni, stb.) • 10 Önmaga vagy mások súlyos veszélyeztetése, állandóan (pl. Visszatérő erőszakos cselekmények) VAGY tartós képtelenség a minimális személyes higiéné fenntartására VAGY komoly szuicidium egyértelmű meghalási szándékkal
23
Multiaxiális rendszer előnyei • Átfogó képet ad a beteg állapotáról • Az összetett etiológiájú pszichés zavarok több szempontú megközelítése • Információs segítség a komplex kezelési tervben • Hasznos diagnosztikus és tünettani oktató eszköz • Klinikai epidemiológiai kutatások segítsége
24
A DSM-IV és a BNO 10 összehasonlítása BNO 10 Összehasonlító nemzeti és nemzetközi statisztika (WHO) céljára Fejlődési szemléletet nem tükrözi Komorbid diagnózisok alkalmazása Összevont diagnózisok validitása kérdéses
DSM-IV Nemzeti statisztika (USA) és nemzetközi tudományos kutatás céljára Fejlődési szemléletet nem tükrözi Többszörös komorbiditás Komorbiditások megzavarják a statisztikát Több a kizárásos kritérium
25
Köszönöm a figyelmüket
26