MUNKAÜGYI SZEMLE ONLINE
2012. JÚNIUS
___________________________________________________________________ BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS
A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A FIATALOK MUNKÁBA LÉPÉSÉRE, FELKÉSZÍTÉSÉRE ÉS FOGLALKOZTATÁSÁRA Nemzetközi kitekintés
Globális tendenciák A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2012-es globális foglalkoztatási trendeket bemutató friss kiadványa nyomasztó alcímet visel: Egy mélyebb álláskrízis elkerülése (ILO, 2012). Amíg korábban, a jelenlegi gazdasági válság első éveiben, a nagy nemzetközi szervezetek maguk is optimistább felütésekkel jelentkeztek ezek a hangok mára megváltoztak, elbizonytalanodtak. (Lásd például OECD 2011-es összefoglaló kiadványának címét: Továbblépés az álláskrízisen.) A negyedik éve tartozó globális gazdasági válság – amellyel együtt jár, hogy egyes térségek továbbra is növekednek (BRIC országok - Brazília, Oroszország, India, Kína) – a fejlett világ stagnál, vagy alig növekszik. Az ILO 2012-2016 közötti előrebecslései szerint a munkanélküliség globális viszonylatban hat százalék körül marad majd (ILO 2012 32. tábla). A foglalkoztatás éves változása a Föld régióiban Régió 2001-06 1,8 Világ 0,9 Fejlett gazdaságok és EU 0,9 Közép- és Délkelet-Európa (nem EU) és FÁK 1,2 Kelet-Ázsia 1,7 Délkelet-Ázsia és Csendes-óceáni térség 2,5 Dél-Ázsia 2,5 Latin-Amerika és Karib-térség 4,6 Közel-Kelet 3,4 Észak-Afrika 3,1 Szubszaharai Afrika
2007 1,7 1,5 2,1
2008 1,1 0,6 1,2
2009 0,5 -2,2 -1,2
2010 1,3 -0,2 1,5
1,2 2,4 1,1 2,4 3,9 3,7 3,0
0,1 2,0 0,8 2,4 1,7 2,9 3,0
0,7 1,7 0,6 0,7 4,0 2,2 2,7
0,9 2,2 0,7 2,8 3,8 2,2 2,7
(ILO 2012, 95. old.)
A globális sztenderdek szerint munkaképes korúnak tekintett legfiatalabb korosztályban (15-24) a válság előtti utolsó évhez (2007) képest négymillióval több az állástalan, munkanélküliségi rátájuk egy százalékkal magasabb, mint a válság előtt. A jelenlegi 12,7% ráta alapján ma egy fiatalnak háromszor akkora esélye van a munkanélküliségére, mint az idősebb korosztályoknak. A foglalkoztatott fiatalok esetében nem csak európai probléma a nehézkes munkaerő-piaci megtapadás, azaz a rosszul védett részmunkaidős, határozott időre szóló munkaszerződések,
MUNKÜGYI SZEMLE ONLINE
2012. JÚNIUS
___________________________________________________________________ megbízási szerződések problémaköre, amelyekből nehezen vezet út a biztonságosabb munkaerő-piaci pozíciót jelentő állásokhoz (ld. Páris és Párizs-környéki zavargások 2005, londoni zavargások 2012).
Európai Unió Az Európai Unió országainak vonatkozásában a fiatalok (15-24 évesek) munkanélkülisége történelmi magasságokat ért el. 22,4% volt az EU-ban 2012 januárjában, azaz minden ötödik európai fiatal állásnélküli. A közösség területileg az ifjúsági munkanélküliség vonatkozásában is nagymértékben megosztott. A válság ellenére is viszonylag jó a helyzet a skandináv országokban, Ausztriában és Hollandiában, miközben társadalmi katasztrófa fenyeget a mediterrán térségben (Görögország, Spanyolország esetében az arány 50%) ahol minden második fiatal állástalan. A sem képzésben sem a munkaerőpiacon meg nem jelenő fiatalok aránya (az úgynevezett NEET mutató) 12,5%-ról 14,5%-ra emelkedett az elmúlt három év alatt (EC, 2012). Eközben együttesen vizsgálva a két korcsoportot a 15-29 évesek foglalkoztatási szintje Európában igen eltérő a görög 16%-tól a – teljes foglalkoztatás közösségi kritériumnak megfelelő – 77%-os dán szintig. Korcsoportonkénti munkanélküliségi ráta az Európai Unióban
(EC, Employment in Europe 2010, 119 old.)
A közösségi helyzetértékelés szerint (EC, 2011) az unió rugalmas-biztonság rendszere (flexicurity) a fiatalok vonatkozásban nem vizsgázott túlságosan jól az elmúlt években. A rendszer négy elemének egyikét alkotó foglalkoztatási jog erőteljesen elmozdult a részmunkaidők, alacsonyabb bérezéssel elérhető, de a munkaerő-piaci megkapaszkodást később nem támogató állások elérhetővé tételében a fiatal korosztályok számára. Európai adatok szerint míg 2009-ben a 15-24 éves fiatalok 40%-a dolgozott határozott idejű szerződéssel (EC, 2011
2
MUNKÜGYI SZEMLE ONLINE
2012. JÚNIUS
___________________________________________________________________ 125. old.), addig a 25-49 évesek között az arány csak 11,5% volt. S bár a magyar adatok ebben a tekintetben jobbak, a 15-24 éves fiatalok közül minden ötödiket így foglalkoztatták. A határozott és a határozatlan idejű szerződéses státuszok közötti átmenet a 15-34 éves fiatalok esetében Nagy-Britanniában, Lettországban, Litvániában és hazánkban a legnehezebb. Eközben a végzettség szintje és az első határozatlan idejű munka megszerzése között ellentmondásosak az adatok. Egyes országokban a középfokú végzettségű fiatalok könnyebben találnak határozatlan idejű munkát (pl. Magyarország, Belgium, Ausztria) amíg másutt (pl. Szlovákia, Franciaország, Finnország) ez a felsőfokú végzettségűekre jellemző inkább. Ugyanakkor a kutatások megosztottak abban a tekintetben, hogy az ifjúkori határozott idejű szerződéses foglalkoztatásnak a későbbiekben negatív hatásai lennének. Az OECD (2010) a termelékenység tekintetében ezt cáfolja, vállalati szintű vizsgálatok viszont megerősítik. A ’70-es és ’80-as évek munkaerő-piaci rugalmatlanságaira hivatkozva felpuhított alkalmazási lehetőségek alapján már a válság előtt, a 90-es évekbeli európai munkaerőpiacon megfigyelhető volt az un. duális szerkezet, azaz a határozatlan és határozott idejű, munkajogilag védett vs. kiszolgáltatott pozíciók keveredése. A válság csak még láthatóbbá tette ezt a problémakört. Mivel a fiatalok kevés igazolt munkaviszonnyal rendelkeznek és gyakorta még a korábban elvégzett munkákról sem rendelkeznek a munkaügyi hatóság/ szervezet számára munkanélküli járadék megállapításához szükséges dokumentációval roppant gyorsan kerülnek ki az ellátórendszerből, vagy be sem tudnak lépni oda. Ez egy újabb nehézséget jelent, amikor a számunkra készülő programokkal szeretnénk elérni őket. Az európai Unió új tíz éves kulcsstratégiája az Európa 2020 ebben a tekintetben kompenzálni is készül a Lisszaboni Stratégiát, amennyiben a 2020-ra kitűzött teljes foglalkoztatást (ezúttal 75%-ban meghatározva) a 20-64 év közötti korosztályok vonatkozásában látja indokoltnak. Ez implicit módon azt is jelenti, különösen megerősítve ezt a foglalkoztatás jövőbeni trendjeit feltáró közösségi elemzésekkel, hogy (CEDEFOP 2010, Skills Panorama) a 15-20 évesek vonatkozásban az eredményes munkaerő-piaci felkészülést tekinti alapvető célnak. Az EU 2020 öt kulcsindikátorának áttekintése és egymáshoz kapcsolódó megvalósíthatósága azt feltételezi, hogy •
a jövőben fiatalok többsége nem kerül szakmai végzettség nélkül a munkaerőpiacra (ISCED 3-4) (prevenciós cél)
•
valamint a munkaerőpiacra lépő új korosztályok minden eddiginél képzettebbek lesznek, képessé válnak az egész életen át tartó tanulásba való rendszeres részvételre és a saját karrierútjuk menedzselésére (elsődleges prevenció II.)
3
MUNKÜGYI SZEMLE ONLINE
2012. JÚNIUS
___________________________________________________________________
Európa 2020 Kulcsindikátorok
1.
Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.
2.
K+F Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.
3.
Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.
4.
Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.
5.
Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.
A közösségi stratégia alapján a fiatalokkal szemben elvárás a foglalkoztathatóság, képezhetőség, alkalmazkodóképesség kulcsfogalmakkal írható le. Az így feltárulkozó kép esetében az ifjúsági munkanélküliség kezelése a legfiatalabb korosztály (15-24) felső harmadában jelentkezik először akkor is, ha a tagállamok közötti kép nagyon vegyes. Az uniós fiatalok átlagosan 15-20 éves korukban lépnek ki először a munkaerőpiacra (EC, 2011 129 old). E stratégia azt is jelenti, hogy a rugalmas-biztonság rendszerének másik pillérét alkotó aktív munkaerő-piaci politikák, ide értve a munkaerő-piaci szolgáltatásokat is, alkalmazásában a legfiatalabb korosztály mellett hangsúlyosan jelennek meg a 25-29 éves, sőt idősebb fiatalok, akik foglalkoztatási helyzete, munkaadók általi elfogadottsága – talán életkorukból kifolyólag is – a statisztikák alapján jóval kedvezőbb, így a rájuk fordított aktíveszköz-támogatás megtérülése is rentábilisabb lehet, míg a fiatalabbakkal a prevenciós munka keretében érdemes foglalkozni.
4
MUNKÜGYI SZEMLE ONLINE
2012. JÚNIUS
___________________________________________________________________
25 év alatti fiatalok munkanélküliségi rátája az egyes tagállamokban
Az európai fiatalok körében már a válság előtt is nagy különbség mutatkozott az önálló élet megkezdésében. E vonatkozásban továbbra is egy észak-kelet megosztottság mutatható ki. Amíg a Franciaországban, Hollandiában vagy Nagy-Britanniában a 25-29 éves, már jelentősen kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetben lévő fiatalok, alig ötöde él a szüleivel a mediterrán országokban ez 60-70%-ot tesz ki (Portugália, Görögország, Spanyolország). Az egyes elemzések szerint összefüggés mutatkozik a határozott idejű, munkajogilag alig védett szerződések tömeges elterjedése és a fiatalok, s szüleik kockázatkerülő magatartása között. A mobilitási hajlandóság hiánya szintén összefüggésben áll az ifjúsági munkanélküliség szintjével.
A bizonytalan fiatalkori munkaerőAz európai fiatalok körében már a válság előtt is nagy különbség mutatkozott az önálló élet megkezdésében. E vonatkozásban továbbra is egy észak-kelet megosztottság mutatható ki. Amíg a Franciaországban, Hollandiában vagy Nagy-Britanniában a 25-29 éves, már jelentősen kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetben lévő fiatalok, alig ötöde él a szüleivel a mediterrán országokban ez 60-70%-ot tesz ki (Portugália, Görögország, Spanyolország). Az egyes elemzések szerint összefüggés mutatkozik a határozott idejű, munkajogilag alig védett szerződések tömeges elterjedése és a fiatalok, s szüleik kockázatkerülő magatartása között. A mobilitási hajlandóság hiánya szintén összefüggésben áll az ifjúsági munkanélküliség szintjével. A bizonytalan fiatalkori munkaerő-piaci státusz – különösen igaz volt ez korábban a mediterrán országokban – hozzájárul az alacsony szülésszámhoz, amennyiben a fiatalok ingatag egzisztenciális helyzete nem teszi lehetővé a családalapítást, önálló háztartásba költözést. Az így kialakuló circulus vitiosus megbontja a törékeny demográfiai egyensúlyt és jelentős tovagyűrűző hatása van más szakpolitikákra. Az 1960-as években még 2-3 fertilitási ráta mára 1,3-2,1 közötti szintre csökkent. A legszomorúbb adatokat produkáló országok Magyarország,
5
MUNKÜGYI SZEMLE ONLINE
2012. JÚNIUS
___________________________________________________________________ Szlovákia, Románia, Portugália, amíg a primer reprodukciót minimálisan biztosító országok közé tartozik Franciaország központi régiója, Svédország és a legkedvezőbb adatokat mutató Írország. Nyilvánvaló azonban, hogy az alacsony születési rátára más – szociológiai – tényezők is hatással vannak, amelyet a dokumentum egy másik részében taglalunk. A tagállamok munkajogi reformjai az elmúlt években azonban 60%-ban (EC, 2011 122 old.) csak a kínálat és kereslet megfeleltetésére irányultak és figyelmen kívül hagytak számos más tényezőt.
Az akadályok azonosítása A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO 2010, 59-61 old.) ifjúsági munkanélküliségről szóló legutóbbi kiadványában négy fontos akadályt emelt ki a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatosan. A fiatalok foglalkoztatását gátló tényezők áttekintése
Kulcsakadályok a keresleti oldalon
Nem megfelelő szakmai tudás/képességek Nem megfelelő generikus képességek
Munkaerő-kereslet
Készségek
Kulcsakadályok a kínálati oldalon
Lassú álláskínálat bővülés
Keresés
Munkáltatói diszkrimináció
Információs szakadék (munka világa)
Vállalkozóvá válás
Potenciális munkaadók megfelelő informálása Erőforrásokhoz való hozzáférés hiánya (pénzügyi, anyagi, társadalmi)
(ILO 2010, 54 old.)
Ezen négy tényező az alábbiakat jelenti; a. A kínálati oldalon jelentkező akadály a munkaerőpiacra lépő fiatalok készségeinek és a munkaadói igényeknek a részleges megfelelése. •
E problémakör tovább bontható a generikus (szakmafeletti) és az adott szakmához/ munkakörhöz kapcsolódó meg nem feletetésekre. E két kérdéskör külön-külön is érdemes adresszálni.
6
MUNKÜGYI SZEMLE ONLINE
2012. JÚNIUS
___________________________________________________________________
b. A második akadály a keresleti oldalon mutatkozik meg és összefügg a lassú álláskínálatbővüléssel, ill. egyes térségekben a gazdasági stagnálásból következően a munkaerőforgalom stagnálásával vagy visszaesésével. •
A keresleti probléma része, hogy a munkaadók nem szívesen alkalmaznak fiatal, tapasztalatlan munkaerőt (diszkrimináció), amely indok mögött azonban valós, gazdasági-szervezeti fogalmakkal is leírható tényezők állnak. Az életkori diszkrimináció arányosan csökken a fiatalok életkorának emelkedésével.
c. A harmadik tényező a munkaadók és álláskeresők közötti információs szakadék, (információs aszimmetria) amely a modern kor adta kommunikációs eszközök alkalmazásával együtt is azt jelenti, hogy a két fél nem talál egymásra, vagy az állásinterjút sem követi ajánlattétel, mivel a fiatal nem rendelkezik kellő ismeretekkel •
általában a munka világáról, a munkaadók elvárásairól,
•
az adott ágazat, szervezettípus igényeiről.
A fiatalok különösen alulinformáltak mivel •
nem rendelkeznek kellő viszonyítási alappal (mint korábbi munkahelyi szokások),
•
az álláskeresésében felhasználható kapcsolati tőkéjük kicsi,
•
tapasztalatlanságukból kifolyólag kevéssé képesek a potenciális munkaadót ismereteikről, készségeikről informálni (pl. megfelelő önéletrajz, kísérőlevél, személye interjú stb.).
d. Végezetül az ILO szerint a vállalkozóvá válás, önfoglalkoztatás jelentheti a fiatalok számára a menekülési utat, amelyhez azonban kevés tőkével rendelkeznek, mind kapcsolatok, mind pénzügyi források vonatkozásában.
Források: •
European Commission (2012) Monthly Labour Market Fact Sheet – March 2012, Brussels
•
European Commission (2011) Employment in Europe 2010, Brussels
•
European Commission (2009) Youth in Europe, Brussels
•
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Youth_in_Europe
•
European Commission (1993) White Paper on growth, competitiveness, and employment: The challenges and ways forward into the 21st century COM(93) 700 final
•
CEDEFOP -European Centre for the Development of Vocational Training (2008) Skill needs in Europe, Focus on 2020, Panorama Series 160, Luxembourg
•
International Labour Office (2012) Global Employment Trends Preventing a deeper job crisis, Geneva:
7
MUNKÜGYI SZEMLE ONLINE
2012. JÚNIUS
___________________________________________________________________ •
International Labour Organization (2010). Global Employment Trends for Youth: Special issue on the impact of the global economic crisis on youth. Geneva:
•
International Labour Organization – World Health Organisation (2011). Social Protection Floor for a fair and inclusive globalisation Bachelet Advisory Group Report Geneva:
•
International Monetary Fund (September 2011) World Economic Outlook Slowing Growth Rising Risks, Washington
•
International Monetary Fund (April 2011) World Economic Outlook Slowing Tensions from the Two-Speed Recovery Unemployment, Commodities, and Capital Flows, Washington
•
International Monetary Fund (January 2012) World Economic Outlook Update Global Recovery Stalls, Downside Risks Intensify Washington
•
United Nation (2011) World Youth Report 2011 “Youth Employment: Youth Perspectives on the Pursuit of Decent Work in Changing Times” http://www.unworldyouthreport.org/
•
Organisation for Economic Co-operation and Development (2012) Economic Surveys of the Euro Area and the European Union, OECD Paris
•
Organisation for Economic Co-operation and Development (2011) Employment Outlook Moving beyond the job crisis, OECD Paris
•
Organisation for Economic Co-operation and Development (2010) Learning for Jobs OECD Paris
•
Organisation for Economic Co-operation and Development (2000) From initial education to working life – making transitions work, OECD Paris
8
