A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben
2009. december
Tartalomjegyzék 1 2
Bevezetés ..........................................................................................................4 Fenntartható fejlődés.........................................................................................6 2.1 A fenntartható fejlődés fogalma .................................................................6 2.2 A fenntartható fejlődés alapelvei................................................................7 2.3 A fenntartható fejlődés Magyarországon...................................................9 2.3.1 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia ..........................................9 2.3.2 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács...........................................10 2.4 Magyarországi helyzetelemzés................................................................10 2.4.1 Társadalom........................................................................................11 2.4.1.1 Társadalmi folyamatok ...............................................................11 2.4.1.2 Foglalkoztatás ............................................................................12 2.4.1.3 Oktatás .......................................................................................15 2.4.1.4 Növekvő társadalmi különbségek..............................................18 2.4.2 Gazdaság ..........................................................................................19 2.4.2.1 Gazdasági folyamatok................................................................19 2.4.2.2 Gazdasági szerkezet, innováció................................................20 2.4.2.3 Gazdasági fejlődés és területi különbségek..............................21 2.4.3 Célok prioritások és feladatok...........................................................21 2.5 Fenntartható Fejlődés az Európai Unióban.............................................23 2.5.1 Az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája...........................23 2.5.2 Az EU SDS célkitűzései ....................................................................25 2.5.3 A megújult EU SDS társadalmi aspektusai – társadalmi integráció demográfia és migráció ...................................................................................26 2.5.4 A tudásalapú társadalomhoz hozzájáruló több szakterületet érintő politika: oktatás és szakképzés.......................................................................28 2.5.5 Foglalkoztatás – Az EU SDS és a munkahelyteremtést célzó Lisszaboni Stratégia kapcsolata .....................................................................30 2.5.5.1 A Lisszaboni Stratégia.................................................................30 2.5.5.2 Foglalkoztatáspolitikai iránymutatások........................................31 2.5.5.3 Fenntartható fejlődés és a Lisszaboni Stratégia kapcsolata........33 3 A Hódmezővásárhelyi Kistérség bemutatása.................................................34 3.1.1 A Hódmezővásárhelyi kistérség fekvése..........................................34 3.1.2 A Hódmezővásárhelyi kistérség éghajlata .......................................34 3.1.3 A Hódmezővásárhelyi kistérség vízrajza..........................................35 3.1.4 A Hódmezővásárhelyi kistérség talajadottságai ..............................35 3.1.5 A Hódmezővásárhelyi kistérség növényzete....................................36 3.2 Gazdaság..................................................................................................36 3.2.1 Általános jellemzés ...........................................................................36 3.2.2 A Hódmezővásárhelyi kistérség mezőgazdasága ...........................37 3.2.3 Állattartás – állattenyésztés ..............................................................39 3.2.4 Tulajdonviszonyok.............................................................................40 3.2.5 Hódmezővásárhelyi kistérség ipara..................................................41 3.2.6 Szolgáltatás .......................................................................................42 3.2.7 Feldolgozás, értékesítés ...................................................................43 3.2.8 Vállalkozói szektor - vállalkozói aktivitás, sűrűség ..........................43 3.3 Társadalom...............................................................................................46 3.3.1 Demográfiai helyzet – népesség ......................................................46
2
4
5
6 7
3.3.2 A Hódmezővásárhelyi kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai ..........................................................................................................48 3.3.3 Oktatás-képzés..................................................................................51 A fenntarthatóság szempontjainak érvényesülése a foglalkoztatásban........55 4.1 Munkaerő keresleti és kínálati viszonyok vizsgálata...............................55 4.2 Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 2008-2010 – foglalkoztatási szempontok..............................................................................58 4.3 Gazdaságfejlesztési koncepciók..............................................................67 4.3.1 Hódmezővásárhelyi Gazdaságfejlesztési program..........................67 4.3.1.1 Kitörési pontok ............................................................................67 4.3.1.2 Gazdaságfejlesztési intézkedések és beavatkozási területek.....68 4.3.2 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja ...................................71 A fenntarthatóság szempontjainak érvényesülése az oktatásban.................72 5.1 Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 2008-2010 – foglalkoztatási szempontok..............................................................................72 5.2 Szakképzés ..............................................................................................76 5.2.1 Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2005-2013 ...................................76 5.2.2 Dél - Alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia ...............78 Összegzés .......................................................................................................83 Irodalomjegyzék...............................................................................................85
3
1 Bevezetés Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülését a Hódmezővásárhelyi kistérségben. A fenntartható fejlődés, mint több szakpolitikát átfogó alapelv nemcsak nemzetközi és Európai Uniós, hanem tagállami szinten is érvényesítendő alapelv. Egy olyan komplex szemléletmódot jelent, amely az élet teljes területét gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusát áthatja. Az Európai Unió a szakpolitikák széles körében érvényesítette a fenntartható fejlődés célkitűzését, nemzetközi szinten fellépett az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és célul tűzte ki az alacsony CO2 kibocsátású, tudásalapú, erőforráshatékony gazdaság elérését. Az erőfeszítések ellenére számos területen továbbra is jelen vannak nem fenntartható trendek: a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan növekedik, és meghaladja azt a mértéket, amelyet a Föld hosszú távon képes fenntartani, hanyatlik a biológiai sokféleség és a Föld ökoszisztémáinak fenyegetettsége is egyre nagyobb. A gazdasági
és pénzügyi
válság
még
inkább
rámutatott
arra, hogy a
fenntarthatóság nemcsak a természet és környezetvédelemben, hanem a pénzügyi rendszerekben és a gazdaság egészében is kulcsszerepet játszik. A válság valamennyi gazdasági ágazatot, háztartást, vállalkozást és a munkahelyet sújtja, az uniós munkaerőpiacok tovább romlanak a gazdasági válság hatására. Növekszik a munkanélküliség, továbbra is csökken az üres álláshelyek száma, valamint számos ágazatban további jelentős leépítéseket hirdetnek a vállalkozások. A munkaerő legsebezhetőbb rétegeit sújtja leginkább a válság. A tanulmány nem a fenntartható fejlődés természeti környezet védelmére irányuló aspektusaira, hanem a gazdasági, társadalmi összefüggésekre koncentrál, ezen belül pedig a Hódmezővásárhelyi kistérség gazdasági - társadalmi és természeti összefüggéseit vizsgálja a fenntarthatóság jegyében, különösképpen a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági helyzetét; a munkanélküliség és a szakképzettség összefüggéseit; a munkaerő kereslet és a szakképzési kínálat összefüggéseit. A második fejezet a definiálja a fenntartható fejlődés fogalmát és ismerteti annak hazai és Európai Uniós intézményrendszerét, alapdokumetumait és célkitűzéseit, valamint
a
Lisszaboni
folyamat
fenntartható
fejlődéssel,
oktatással
és
foglalkoztatással kapcsolatos elemeit.
4
A harmadik fejezet a Hódmezővásárhelyi kistérség környezetének, gazdaságának, társadalmának bemutatásával és a gazdasági - társadalmi és természeti összefüggések a fenntarthatóság jegyében történő komplex vizsgálatával foglalkozik. A
negyedik
fejezet
a
fenntartható
fejlődés
és
a
foglalkoztatás
kapcsolatrendszerét, valamint a fenntartható foglalkoztatáspolitikai eszközöket mutatja be. Ezen aktív eszközök ismertetésén túlmenően a Hódmezővásárhelyi kistérségre vonatkozó olyan gazdaságfejlesztő és versenyképességet javító eszközök (programok) kerülnek leírásra, amelyek a térség gazdaságának erősítésén keresztül hatással vannak a foglalkoztatás növelésére. A ötödik fejezet vizsgálja a fenntartható fejlődés és az oktatás szakképzés összefüggéseit. Ennek keretében a Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért elnevezésű dokumentum foglalkoztatáspolitikai aspektusai valamint az országos és helyi szintű Szakképzés - fejlesztési Stratégia céljai és intézményrendszere kerül bemutatásra.
5
2 Fenntartható fejlődés 2.1 A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés fogalma a közismert Brundtland jelentés szerint „A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Hétköznapi értelemben a fogalom lényegét jól példázza egy kenyai közmondás magyarosított fordítása: „Gondozd jól a földet. Azt nem a szüleid adták neked. A gyerekeidtől kaptad kölcsön.” A fenntartható fejlődés az emberek életminőségének hosszú távú és tartós megőrzését, illetve javítását célozza, és nem szűkíthető le kizárólag az anyagi jólétre, hanem magában foglalja többek között a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz és a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz, intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget,
a
szabadidőt,
a
biztonságot
is.1
A
társadalmi
jólét
a
környezetminőség és a társadalom életminőségének együttes megnyilvánulása. A fenntartható fejlődés elmélete szerint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak, a jólét elérésesének, megtartásának valamint a fentieket elősegítő gazdasági fejlődésnek és a társadalmi igazságosságnak, esélyegyenlőségnek együtt kell érvényre jutnia.2 A természeti erőforrások szempontjából ez azt a követelményt fogalmazza meg, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó-képességével összhangban lehet csak a társadalmi szükségletek kielégítéséről gondoskodni, melynek során figyelembe kell venni, hogy a környezet eltartó képessége az igények kielégítésének korlátja is. Ennek messzemenő szem előtt tartásával lehetséges csak
a
természeti
megvalósításához
a
erőforrások társadalom
fenntartható
használata,
környezet-tudatos
és
amelynek
környezet-etikus
magatartása szükséges, melynek előfeltétele a jövő nemzedékének szakmailag megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése.3 1
Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 3 Magyar UNESCO Bizottság A fenntartható fejlődés fogalma célkitűzései 2
6
A fenntarthatóság elvei szerint élő társadalomban - többek között- az alábbi szempontoknak is érvényesülnie kell:4 szociális
igazságosság,
a
lehetőségekhez
való
hozzáférés
esélyegyenlőségének biztosítása; társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség folytonos javítására való törekvés. A célok elérése érdekében olyan erkölcsi normarendszert szükséges kialakítani, ami a fenti folyamatokat erősíti és amelyeket a társadalom tagjai is elfogadnak. A fenntartható fejlődés definíciójának lényegi eleme a kontinuitás: azaz a fenntartható
fejlődéshez,
méltányos
életkörülményekhez,
a
megfelelő
életminőséghez való jog mindenkire így a jövő nemzedékekre is vonatkozik. A fenntartható fejlődés központi eleme tehát az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítása.5 Ennek megfelelően a fenntartható fejlődés olyan fejlődés kell, hogy legyen, amely lehetővé teszi a jelen generációk szükségleteinek kielégítését oly módon, hogy az nem veszélyezteti a jövő generációk azon lehetőségét, hogy szükségleteiket kielégítsék.6 A jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve azok kihatásai ellentétesek a fenntartható fejlődés követelményeivel. Ennek ismeretében nem kerülhető el egy olyan fejlődési pályára való áttérés, amely hosszú távon biztosítja a társadalmak fenntartható fejlődését. Ennek elérése nem lehetséges egy-egy ország, régió határain belül, hiszen minden társadalom egy tágabb természeti, társadalmi, gazdasági környezetbe van ágyazva. Az erősödő szinergiák és kölcsönös függőségek miatt a valamennyi társadalom hosszú távú jövője közös. 2.2 A fenntartható fejlődés alapelvei A fenntartható fejlődés alapelveit több nemzetközi szervezet (ENSZ, EU) is megfogalmazta. A legfontosabb elvek a követezőek:7
http://www.unesco.hu/index.php?type=node&id=131 4 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 5 Magyar UNESCO Bizottság A fenntartható fejlődés fogalma célkitűzései http://www.unesco.hu/index.php?type=node&id=131 6 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 7 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június
7
A holisztikus megközelítés elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy mindent egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros interakcióban vannak, azaz bármilyen intervenció tovagyűrűző hatásokat okozhat. A helyi szintű problémákat olyan módon kell megoldani, hogy közben figyelembe kell venni a tágabb környezetre gyakorolt hatásokat és a globális trendeket is. A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy a jelen nemzedékek szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Társadalmi igazságosság elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy el kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Az oktatás területén ez azt jelenti, hogy mindenkinek azonos lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy megszerezze azokat az ismereteket és tudást, melyek birtokában a társadalom teljes értékű tagja lehet. Tartamosság elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy figyelembe kell venni a környezet eltartó képességének korlátait és természeti erőforrások takarékos használatával kell megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. Integráció elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy a szakpolitikák, tervek,
programok,
stratégiák
kidolgozása,
végrehajtása
során
a
gazdasági, társadalmi, szociális és a környezeti szempontokat, valamint azok kölcsönhatásait is figyelembe kell venni. A helyi, regionális és nemzeti szintű programokat is össze kell hangolni, ezáltal kell biztosítani, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. Helyi
erőforrások
hasznosításának
elve.
Az
elv
érvényesítése
megköveteli, hogy törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Társadalmi részvétel elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy a társadalom
valamennyi
tagja
számára
megfelelő
hozzáférést
kell
biztosítani a közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Erősíteni kell a fenntartható fejlődéssel, annak
8
társadalmi-gazdasági és környezeti kapcsolódási pontjaival kapcsolatos tájékozottságot,
valamint
az
állampolgárok
döntéshozatalban
való
részvételét. Társadalmi felelősségvállalás elve. Az elv érvényesítése megköveteli, hogy csökkenteni kell, illetve eliminálni kell a fenntarthatóság elveivel össze nem egyeztethető termelési és fogyasztási módokat és erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását. Elővigyázatosság és megelőzés elve. Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodás lehetőségének felmerülése esetén, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel alapként arra, hogy a környezetromlást megakadályozó hatékony intézkedések elhalasztására kerüljenek8. A tevékenységeket ennek az elvnek a messzemenő figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, mérsékelni kell a természeti rendszereket
és
az
azokat
veszélyeztető
környezetkárosító
tevékenységeket, illetve amennyiben lehetséges helyre kell állítani a károkat. A szennyező fizet elv. A termékek szolgáltatások árainak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, és azok hatásainak
valós
használatának
költségeit,
költségeit.
A
ideértve
a
természeti
környezetkárosító,
erőforrások
környezetszennyező
tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük a fenti – általuk okozottkárokat. 2.3 A fenntartható fejlődés Magyarországon 2.3.1 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A Magyar Köztársaság Kormánya 2007. június 29-én elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát és a hozzá kapcsolódó tagállami jelentést az Európai Unió megújított fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásáról. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. április 26. és május 31. között bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát, melynek
8
Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június
9
során közel 90 szakmai, érdekképviseleti, társadalmi szervezet, a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra képviselője küldte meg javaslatait, észrevételeit. A
Kormány
döntése
értelemében
a
Stratégia
rendszeres
időközönként
felülvizsgálatra kerül, és hozzá kapcsolódóan konkrét Cselekvési Tervek kerülnek kidolgozásra, melyek kétéves, gördülőtervező jelleggel kerülhetnek végrehajtásra. 2.3.2 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007. (2007. november 12.) OGY határozat létrehozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot. A Tanács létrehozásának célja a fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése.9 A Tanács a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia
rendszeres
megújításában
és
végrehajtásában
közreműködő
szervezetek fóruma. Elnöke, az Országgyűlés mindenkori elnöke, a titkársági feladatok ellátásának biztosításáról a Kormány gondoskodik. A Tanács a fenntartható fejlődés kérdéskörében az Országgyűlés által létrehozott egyeztető, véleményező, javaslattevő testület, mely az Országgyűlés, továbbá saját kezdeményezésére napirendre tűzött kérdéseket vitatja meg, s azokra vonatkozóan kialakítja véleményét, s azt javaslat, ajánlás vagy állásfoglalás formájában közzéteszi. 2.4 Magyarországi helyzetelemzés A fenntartható fejlődés stratégiájának ismertetését megelőzően szükséges a Magyarországon zajló társadalmi és gazdasági viszonyokat, tendenciákat megvizsgálni annak érdekében, hogy a stratégia célkitűzései érthetőbbé váljanak.
A
helyzetelemzés
megmutatja,
hogy
a
fenntartható
fejlődés
stratégiájának milyen problémákra kell reagálnia, választ adnia. Tekintettel arra, hogy a jelen tanulmány a társadalmi (foglalkoztatási, oktatási és szakképzési) és gazdasági kérdésekre koncentrál, a fenntartható fejlődés 9
A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007. (2007. november 12.) OGY határozat
10
természeti
erőforrásokra
természeti
erőforrások
koncentráló
fenntartható
dimenziójának
használata
stb.)
(környezetvédelem, ismertetésére
csak
érintőlegesen kerül sor. 2.4.1 Társadalom 2.4.1.1 Társadalmi folyamatok Magyarországon
az elmúlt
10-15
évben
a
társadalmi
egyenlőtlenségek
növekedésén túlmenően jelentős társadalmi változások következtek be az életkörülmények, az iskolázottság és a foglalkoztatottság vonatkozásában. A legnagyobb problémát a szegénység és a társadalmi kirekesztettség okozza, a szegénység kockázata és a biztonság hiánya pedig halmozottan jelentkezik egyes hátrányos helyzetű csoportoknál.10
A fenti táblázat11 szemlélteti a szegénységi arány alakulását korcsoportok szerint. A fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is jelentős kihívás a gyorsuló ütemben fogyó és öregedő népesség, ami a társadalom elöregedésén keresztül a munkaképes korú népesség erőteljes csökkenéséhez vezet. Az idősek számának és arányának növekedése az egészségügyi és szociális gondozási 10 11
Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest 2008.
11
szükségletek
jelentős
növekedését
valószínűsíti.
Az
ellátórendszerek
finanszírozása különös tekintettel a foglalkoztatás alacsony szintje miatt már ma is komoly kihívást jelent és ez igények várható növekedésével együttesen elkerülhetetlenné teszi a rendszerek átalakítását. Az idősek száma és aránya nő, amely az egészségügyi és szociális gondozási - ápolási szükségletek jelentős növekedését valószínűsíti. Az ellátórendszerek finanszírozása a foglalkoztatás alacsony szintje miatt már jelenleg is komoly kihívást jelent, és hosszú távon nem fenntartható. Mindez az igények várható növekedésével együttesen elkerülhetetlenné teszi az ellátórendszerek átalakítását, mely több területen már megkezdődött. A népesség csökkenése a kimagaslóan rossz mortalitás, különösen az aktív korú népesség (a 65 év alattiak) halandóságának következménye.12 A halandóságban jelentős a területi egyenlőtlenségek mutatkoznak. A
fenti
problémák
megoldását
célzó
kormányzati
népesedéspolitikai
intézkedések nem tekinthető sikeresnek. A reprodukciós ráta folyamatos csökkenése, illetve stagnálása a népesedéspolitika a születésszám növelésére, és a születendő gyerekek felnevelésének anyagi hátterének biztosítására koncentráló politikai törekvések ellenére is tart. 2.4.1.2 Foglalkoztatás Magyarországon a munkaerő-piaci helyzet legfőbb jellemzője az alacsony foglalkoztatási arány és munkaerő-piaci részvétel. Ennek kialakulásában az alacsony nyugdíjkorhatár és a társadalom rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet
játszott,
hogy
az
állásukat
vesztett,
vagy
a
munkahelyüket
veszélyeztetve érző emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a jövedelempótló ellátásokat.13 A munkanélküliek számottevő részét a tartósan munkanélküliek alkotják14. A munkát keresők nemcsak a munkahelyhiány, hanem a szakképzettség hiánya miatt nem tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliek munkaerőpiacra való visszaintegrálódását nehezíti, hogy szakképzettségük gyakran nem illeszkedik a
12
Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 14 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest 2008. 13
12
folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez és a hosszabb ideje inaktívak szakképzettsége elavult.
A fenti táblázat15 tartalmazza a tartós munkanélküliségi ráta alakulását Európai Uniós összehasonlítással. A foglalkoztatáspolitikában mindvégig is kiemelt cél a foglalkoztatottak körének bővítése. A foglalkoztatottság bővítésére irányuló eszközrendszerről folyamatos vita van, és jelenleg a pénzügyi jellegű ösztönzők dominálnak. Azok az eszközök, amelyek a társadalmi rétegek öntevékenységének motiválására, a megfelelő képzettség megszerzésére koncentrálnak, alárendelt szerepet kapnak. Ezen a területen is megfigyelhető, hogy munkaerő-piaci hátrányok, és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes társadalmi rétegeket. Ebből a szempontból különösen hátrányos helyzetben vannak a romák, az alacsony végzettségűek,
a
hátrányos
helyzetű
térségben
élők,
a
megváltozott
munkaképességűek és a nők.
15
Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest 2008.
13
A fenti ábra16 szemlélteti a férfi és a női munkanélküliség közötti eltéréseket. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magas adó- és járulékterhek gátolják a legális munkaerő-kereslet növekedését növelve, ezzel a be nem jelentett foglalkoztatás részarányát. A foglalkoztatás és a munkanélküliség terén jelentősek a régiók közötti és régiókon belüli különbségek, mely különbségek nem csupán a munkanélküliségi ráta nagyságában, hanem a munkanélküliek összetételében is jelentősek. A magas munkanélküliségi rátával rendelkező térségekben az átlagosnál nagyobb a rendszeres szociális segélyben részesülők, a tartósan munkanélküliek, az alacsony iskolai
végzettségűek és a munkaerőpiacról tartósan
kiszorult
népesség aránya.17 Továbbra is súlyos gond a gyermekszegénység. Leginkább a 14 éven aluliak, ezen belül a 3 évesnél fiatalabbak, valamint a sokgyermekesek, különösen az egyedülálló szülők élnek szegénységben.18 Nőtt a szegénységbe kerülés kockázata a munkanélküliek, illetve alkalmi munkát végzők, a képzetlenek, a 16
Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest 2008. Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 18 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 17
14
romák, valamint az Magyarországon északi és keleti részein lakók, valamint a vidéken élők körében.
A fenti táblázat19 szemlélteti a korcsoportonkénti szegénységi kockázatot. A
folyamatosan
változó
munkaerő-piaci
-
gazdasági
környezethez
való
alkalmazkodás és a foglalkoztatási esélyek szempontjából döntő jelentősége van a munkavállalók képzésének és a felnőttképzésnek. 2.4.1.3 Oktatás A magyar közoktatásban nemzetközi összehasonlításban romló színvonalú, a későbbi elhelyezkedést nem elég jól szolgáló, a társadalmi különbségeket felerősítő tendenciák alakultak ki, amelyek az utóbbi évek intézkedései alapján kezdenek megváltozni.20 A rendszerváltás óta a lakosságának iskolai végzettség szerinti képzettségi színvonala emelkedett.21 A növekedés legdinamikusabban a közép- és felsőfokú végzettségűek számában és arányában tapasztalható, különösen a fiatal nők körében jelentős. A 90-es években történt az oktatási expanzió növelte az oktatásban töltött időt és az oktatásban résztvevők részarányát. Az expanzió azonban nem a gazdaság igényeihez igazodó szerkezetben ment végbe ezért az iskolarendszerből kilépők elhelyezkedési nehézségei egyre növekvő problémát jelentenek. Sajnálatos
19
Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest 2008. Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 21 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 20
15
módon a döntéshozók nem vették figyelembe, hogy az oktatási rendszer kiterjesztése csak akkor van kedvező hatással a munkaerőpiacra és ezen keresztül a foglalkoztatásra, ha az oktatás a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő színvonalon és összetételben bővül.
A fenti táblázat22 tartalmazza a legmagasabb iskolai végzettség szerinti foglalkoztatási rátát. Az oktatásból való lemorzsolódás komoly szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségű társadalmi rétegek újratermelődésében: sok fiatal iskolai végzettség, szakképzettség nélkül lép ki az oktatási rendszerből, ennélfogva a jövőbeni munkaerő-piaci kilátásaik nagyon rosszak. Ami az oktatás színvonalát illeti, általános kritika, hogy az oktatási rendszernek a mostaninál
jobban
kellene
fejlesztenie
az
önérvényesítéshez
szükséges
alapkészségeket, gyakorlat-orientáltabbnak kellene lennie és jobban kellene 22
Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest 2008.
16
szolgálnia a tanulók élethosszig tartó tanulását, ezáltal erősítve a rugalmas munkahelyváltás lehetőségét.23 Jelentős problémát jelent a munkaerőpiacon az idegen nyelv ismeretének hiánya, amelynek kedvezőtlen hatása van a foglalkoztatottságban. Az
elmúlt
évtizedekben
növekednek
a
minőségi
különbségek
az
intézménytípusok között és az oktatási rendszerben is felismerhetővé váltak a társadalmi különbségek.24 Az alacsonyabb státuszú csoportok gyermekei az alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek és sajnos közülük sokan kiesnek az oktatási rendszerből, valamint a megfelelő kulturális háttér hiánya hosszú távon is megakadályozza őket a tanulmányaik befejezésében. Az intézmények közötti verseny egyrészt növelte az oktatási rendszer kínálatát másrészt viszont romlott mind az oktatásban való részvétel esélyegyenlősége, mind a tömegoktatás színvonala.25 Az alacsony szintű eszköz és infrastrukturális ellátottság és az oktatási rendszerben elérhető pedagógusi bérek is gátolják a szakmai színvonal növelését és nehezítik az iskolák minőségi oktatókkal való ellátását. A magyar oktatási rendszer nem biztosít egyenlő feltételeket az abban részt vevők számára. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek rosszabb feltételek mellett, alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek és súlyos különbségek mutatkoznak a szegény és a gazdag családból származó gyermekek eredményei között.
A
hátrányos
helyzetű,
elsősorban
roma
gyermekeket
súlytó
megkülönböztetésnek számos megnyilvánulási formája létezik. Az iskolákon belül érvényesülő szegregáció mellett az iskolák közti szegregáció is megjelent: a hátrányos helyzetű gyermekeket befogadó oktatási intézmények a vidéki településeken
rendelkeznek
a
legalacsonyabb
presztízzsel,
személyi
állományukat és infrastruktúrájukat tekintve pedig a legrosszabbul felszereltek.26 A fenntarthatóságra vonatkozó tudás elsajátítását biztosító oktatás gyakorlata még nem alakult ki, oktatási anyaga teljes egészében hiányzik, a pedagógus szakma ezen a területen még csak a felkészülés kezdetén tart.
23
Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 25 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 26 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 24
17
A felsőoktatásban, a 90-es évtizedben lezajlott reformok eredményeként jelentős változások történtek, amelyek elősegítették a magyar felsőoktatás közelítését az európai felsőoktatási szerkezethez. A fenti reformok azonban nem érintettek számos fontos területet úgymint felsőoktatási képzés szerkezetének átalakítása, tartalmának, minőségének, módszereinek, képzési kínálatának megújítása, a felsőoktatás és a gazdasági ágazat kapcsolatainak javítása, a K+F erősítése, az egész életen tartó tanulás programjának integrálása.27 Komoly hiányosságok mutatkoznak meg az egész életen át tartó tanulás területén is.
A fenti táblázat28 szemlélteti az egész életen át tartó tanulás alakulását. Nem épült ki megfelelően az oktatás különböző szintjeit összekötő rendszer, másfelől nem biztosítottak a tanuláshoz történő hozzáférés feltételei. Különösen az alacsony képzettségű vagy a képzettség nélküli felnőtt népesség számára jelent
szinte
áthidalhatatlan
nehézséget
a
megfelelő
tanulási,
képzési
lehetőségekhez történő hozzájutás. 2.4.1.4 Növekvő társadalmi különbségek Az életszínvonal, a jövedelem, az egészségi állapot, a képzettség, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés vonatkozásában is jelentősen növekedtek 27 28
Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest 2008.
18
a
különbségek.29
társadalmi
szegénység
területi
Ennek
koncentrációja
legkritikusabb és
a
jeleként
szegregáció.
30
növekszik A
a
közösségi
szolgáltató/ellátó rendszerek (oktatás, kultúra, egészségügy, szociális ellátás, közlekedés) minőségi és hozzáférhetőségi egyenlőtlenségei nem csökkentik, sőt esetenként hozzájárulnak e leszakadás felerősödéséhez és konzerválódásához. A hazai roma népesség átlagos életszínvonala, lakáskörülményei, egészségi állapota, foglalkoztatottsága, iskolázottsága a társadalom egészénél lényegesen rosszabb; 82%-ának jövedelme nem éri el a létminimumot, 56%-uk a népesség legszegényebb 10%-ához tartozik.31 A roma népesség foglalkoztatási szintje kevesebb, mint a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságénak.32 A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációját segítő kezdeményezésekben erősödik a civil szféra részvétele, emellett komoly társadalmi szerepet vállalnak az egyházak is. 2.4.2 Gazdaság 2.4.2.1 Gazdasági folyamatok Az 1990-es évek első felében a GDP-vel párhuzamosan az ipari termelés és a mezőgazdaság
kibocsátása
is
számottevő
mértékben
visszaesett.33
A
környezetterhelő ágazatok úgymint a mezőgazdaság, az ipari termelés és az építőipar részaránya csökkent, míg a környezetkímélő szolgáltatásoké jelentősen nőtt.34 Ezek a folyamatok, azaz a termelés visszaesése és a szolgáltatási szektor bővülése
hozzájárult
valamint
a
az
erőforrás-felhasználás
mezőgazdasági
kemikáliák
és
környezetszennyezés,
használatának
számottevő
csökkenéséhez. Azokon
a
területeken,
ahol
a
bányászati
és
kohászati
tevékenység
visszafejlődött vagy megszűnt, ott a szennyezés is csökkent, azonban szociális problémákat okozott.35
29
Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 31 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 32 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 33 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest 2008. 34 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest 2008. 35 Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Budapest 2008. 30
19
A 90-es évek végén megindult gazdasági növekedés nem járt együtt a hagyományos szennyezések korábbihoz hasonló mértékű növekedésével.36 Ennek oka a gazdasági és technológiai modernizáció, és az új környezetvédelmi jogszabályok megalkotása volt. Már az EU csatlakozás megelőzően a multinacionális cégek is megjelentek hazánkban, mely a vállalatok nemcsak számottevő működő tőkét fektettek be, hanem tekintélyes mértékben segítették a foglalkoztatás bővülését, és a magas színvonalú műszaki, szervezeti technológiákat is meghonosítottak. Az országon belüli fejlettségbeli különbségek növekedéséhez hozzájárult az a jelenség, hogy a modern beruházások a magasan képzett munkaerő, és a piaci felvevő kapacitások miatt a fejlett térségekben koncentrálódtak. 2.4.2.2 Gazdasági szerkezet, innováció A gazdasági szerkezetváltást jelentősen segítette a modern szervezeti, műszaki tapasztalatok átvétele, azonban a gazdasági fejlődés, innováció korlátja, hogy nemzetközi összehasonlításban igen alacsony a K+F kiadások GDP-hez viszonyított aránya.37 Kevés cég vállalkozik önálló kutatás-fejlesztésre, és hiányzik a kutatóhelyek és az üzleti szféra kapcsolata.38 A multinacionális vállalatok körében ugyanakkor van példa a magyar kutatói bázis és menedzsment közötti kapcsolatfelvételre, és léteznek oktatási-kutatási együttműködések is. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót,39 ezért fejlesztésük,
valamint
a
fejlődésüket
gátló
tényezők
definiálása
és
megszüntetése fontos feladat. A kisvállalkozások fejlődését főleg a korszerű vezetési,
szervezési,
pénzügyi
ismeretek
alacsony
foka
és
a
magas
adminisztrációs terhek gátolják. Az adminisztrációs terhek GDP-hez mért aránya – uniós összehasonlításban – hazánkban a legmagasabb (2006), több mint kétszerese az Unió átlagának.40 A KKV szektor alacsonyabb termelékenységét gyenge innovációs képességük, mérsékelt tőkeellátottságuk és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való rosszabb hozzáférésük konzerválja. 36
Nemzeti Fenntartható fejlődési Nemzeti Fenntartható fejlődési 38 Nemzeti Fenntartható fejlődési 39 Nemzeti Fenntartható fejlődési 40 Nemzeti Fenntartható fejlődési 37
stratégia NFFS 3.2. 2007. június stratégia NFFS 3.2. 2007. június stratégia NFFS 3.2. 2007. június stratégia NFFS 3.2. 2007. június stratégia NFFS 3.2. 2007. június
20
2.4.2.3 Gazdasági fejlődés és területi különbségek A leggyorsabban fejlődő térség a főváros, Budapest, valamint az azt körülvevő agglomeráció. A gazdasági növekedés szempontjából kiemelt területnek számit a Dunántúl
északi
és
nyugati
sávja
(ami
a
nyugati
piacok
jó
megközelíthetőségének, a fejlett infrastruktúrának és a magas működőtőke befektetéseknek köszönhető), valamint az egyes megyeszékhelyek (Győr, Székesfehérvár, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). Sajnálatos módon ezek infrastukturális és egyéb okokból még nem válhattak európai szintű regionális központokká. A rendszerváltást követően a külföldi tőke a relatíve olcsó munkaerőre és erőforrásokra koncentrált, ennek ellenére 1997-től 2006-ig (2004 kivételével) folyamatosan nőttek a jövedelmek és a reálbér.41 Elmondható, hogy annak ellenére, hogy a magyar társadalom egy része sikeresen alkalmazkodott az új kihívásokhoz, növekednek a társadalmon belüli jövedelmi és életszínvonalbeli egyenlőtlenségek, és területileg is jól körülhatárolható, szegregálódott társadalmi zárványok alakultak ki.42 2.4.3 Célok prioritások és feladatok A helyzetelemzés alapján azonosíthatóak azok a globális, Magyarország számára is releváns, illetve a magyar helyzetre jellemző tendenciák, amelyek leginkább veszélyeztetik a hosszú távú fenntarthatóságot, és ezért e problémák kezelését kiemelten kell kezelni. A jelen tanulmány témája szempontjából a következő jelenségek a leglényegesebbek:43 Gyorsuló ütemben fogyó és öregedő népesség, Alacsony (hivatalos) foglalkoztatási arány, Nemzetközi összehasonlításban romló átlagos színvonalú, a későbbi elhelyezkedést nem elég jól szolgáló, a társadalmi különbségeket felerősítő, irányítási és finanszírozási problémákkal küzdő közoktatás és felsőoktatás,
41
Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 43 Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 42
21
Jövedelem, egészségi állapot, képzettség, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mentén növekvő társadalmi különbségek, leszakadó rétegek kialakulása, gyenge kis- és középvállalkozások. A fenti fenntarthatóságot veszélyeztető folyamatok és jelenségek alapján azonosíthatóak azok a prioritások, amelyek egyszerre több problémakört érintenek, és a kulcsfolyamatok kedvező befolyásolásával potenciálisan képesek hatni a fenntarthatóság irányába. Ennek megfelelően a Stratégia az alábbi prioritásokat tartalmazza: Az első prioritás egy olyan népesedési politika kialakítása, ami erősíti a gyermekvállalási kedvet, biztosítja a gyermekek kiegyensúlyozott felnevelését. Ez a prioritás a pozitív hatással van a gyorsuló ütemben fogyó és öregedő népességre. A második prioritás az egészségi állapot javítása, hogy annak érdekében, hogy az emberek minél hosszabb, egészségben eltöltött életet tudjanak élni. Ez a prioritás pozitív hatással van a társadalmi különbségekre és a szegénység növekedésére és az alacsony (hivatalos) foglalkoztatási arányra. A harmadik prioritás a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása. A társadalmi kohézió a fenntarthatóság alapja. Ez a prioritás pozitív hatással van a társadalmi különbségeket és a szegénység növekedését, gyorsuló ütemben fogyó és öregedő népességet befolyásoló trendekre, illetve azok kiváltó okaira. A negyedik prioritás a természeti értékek védelme. A természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzése nélkülözhetetlen feltétele a gazdaság és a társadalom fenntarthatóságának. Az ötödik prioritás a klímaváltozás elleni küzdelem. A prioritás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a változó éghajlati hatásokra való felkészülést célozza. A hatodik prioritás a fenntartható vízgazdálkodás. Magyarországon a környezeti problémák közül ez a kérdés kiemelten fontos alapvető társadalmi és gazdasági szerepe miatt. A prioritás célja a takarékos gazdálkodás, és a vizeknek a következő generációk számára való megőrzése. A hetedik prioritás a versenyképesség fenntartható erősítése. A gazdaság versenyképességének növelése akkor és csak akkor lehet hosszútávon
22
eredményes,
ha
az
integrálja
a
fenntartható
fejlődés
koncepcióját
és
célkitűzéseit. Ez a prioritás a pozitív hatással van az alacsony foglalkoztatási arányt, gyenge kis- és középvállalkozásokat, a társadalmi különbségeket felerősítő közoktatást befolyásoló veszélyeztető tényezőkre, illetve azok kiváltó okaira. A nyolcadik prioritás a fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése.
A
termelésünk
és
fogyasztás
természeti
erőforrás-igényének
csökkentése a társadalom és a gazdaság fenntarthatóságának alapja, mert jelenleg többet fogyasztunk el a természeti erőforrásokból, mint amennyit a föld újratermelni képes. Kilencedik prioritás az energiagazdálkodás átalakítása. A prioritás célja egy olyan energiarendszer, ami egyre kevesebb üvegházhatású gázt termel, és energiaigényt minél nagyobb részben megújuló energiaforrásokból elégíti ki. Tizedik prioritás a fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása. A prioritás célja egy olyan közlekedési hálózat kialakítása, ami biztosítja a mobilitást és az elérhetőséget, ugyanakkor tér- és környezethasználata a lehető legkisebb marad. Tizenegyedik prioritás a gazdasági szabályozás eszközeinek a fenntarthatóság szolgálatába való állítása. Ha a gazdasági szabályozás eszközeivel létrehozzuk a gazdaság számára azokat a visszacsatolásokat, amelyek fenntarthatóbb működésre ösztönzik, szinte mindegyik, a fenntarthatóságot veszélyeztető trendre, illetve azok kiváltó okaira pozitív hatást tudunk gyakorolni. 2.5 Fenntartható Fejlődés az Európai Unióban 2.5.1 Az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája A fenntartható fejlődés az EU alapvető célkitűzése. Az Európai Tanács 2001ben, Göteborgban fogadta el az EU első fenntartható fejlődési stratégiáját (EU SDS Stratégia), amely az EU gazdasági fejlődésre, társadalmi jólétre és környezetvédelemre vonatkozó komplex, hosszú távú feladatait tartalmazta. A globális kihívások változása következtében a stratégia felülvizsgálata vált szükségessé. Az első EU SDS Stratégia felülvizsgálata során az Európai Tanács
23
a fenntartható fejlődést meghatározó alapelvekről 2005. júniusában nyilatkozatot fogadott el fogadott el a következő célokkal és alapelvekkel:44 Környezetvédelem: Alapelv kell, hogy legyen a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása a gazdasági növekedés és a környezet állapotának romlása közötti kapcsolat megszakítása céljából. Szociális igazságosság
és kohézió:
Cél egy olyan
demokratikus,
igazságos, a társadalmi integráción és kohézión alapuló társadalom elősegítése, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a kulturális sokféleséget, biztosítja a nemek közötti egyenlőséget, és küzd a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája ellen. Gazdasági jólét: Cél egy olyan prosperáló, versenyképes és ökológiai szempontból
hatékony
gazdaság
elősegítése,
amely
magas
életszínvonalat, teljes foglalkoztatást és minőségi munkát biztosít az Európai Unióban. Az EU SDS-nek a Bizottság által 2004-ben megkezdett felülvizsgálata leázásaként, valamint „A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról — Cselekvési program” című 2005. decemberi bizottsági közlemény, továbbá a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hozzájárulásai alapján az Európai Tanács 2006. június 16-án elfogadta az EU megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiáját. Az EU - stratégia a fent említett nyilatkozatban megfogalmazott célkitűzésekből és irányelveikből indul ki. A megújult EU SDS egy koherens stratégiát határoz meg, arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió hogyan tudja minél hatékonyabban teljesíteni a fenntartható fejlődés kihívásaira választ adó hosszú távú kötelezettségvállalását. A megújult EU SDS célja az olyan intézkedések, stratégiák kidolgozása, amelyek lehetővé teszik a jelen és a jövő generációk életminőségének folyamatos javítását. A program olyan fenntartható közösségek létrehozására irányul, amelyek hatékonyan gazdálkodnak az erőforrásokkal és hatékonyan használják fel azokat, valamint ki tudják aknázni a gazdaságban rejlő ökológiai és szociális
44
A fenntartható fejlődés irányadó elveiről szóló nyilatkozat Az Európai Unió Tanácsa Elnökségi következtetések DOC 1022/2005 Brüsszeli Európa Tanács 2005. június 16-17.
24
innovációs
lehetőségeket,
és
ezáltal
biztosítják
környezetvédelmet és a társadalmi kohéziót.
a
fellendülést,
a
45
A megújított EU SDS Stratégiának való megfeleléshez az összhang érdekében valamennyi közösségi stratégia és szakpolitika valamint az ezekkel kapcsolatos strukturális reform összehangolása szükséges, oly módon, hogy azokat a fenntartható fejlődés alapelveinek megfelelően alakítják át. A fenntartható fejlődés elveinek érvényre juttatása érdekében a szakpolitikák megalkotása során Uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteken integrálni kell ezeket az elveket,
valamint
minden
szakmapolitikai
döntést
a
későbbiekben
fenntarthatósági hatásvizsgálattal kell alátámasztani. 2.5.2 Az EU SDS célkitűzései Az EU - stratégiában nevesített fő kihívások:46 Éghajlatváltozás és tiszta energia. Cél: Az éghajlatváltozás, valamint az általa a társadalom és a környezet szempontjából okozott költségek és negatív hatások korlátozása. Fenntartható közlekedés. Cél: Annak biztosítása, hogy közlekedési rendszereink
megfeleljenek
a
társadalom
gazdasági,
szociális
és
környezeti igényeinek, miközben a minimálisra csökken a közlekedési rendszereknek a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre gyakorolt negatív hatása. Fenntartható termelési és fogyasztói szokások. Cél: A fenntartható fogyasztási és termelési minták előmozdítása. Természeti
erőforrásokkal
erőforrásokkal
való
való
gazdálkodás
gazdálkodás. javítása
és
Cél: a
A
természeti
túlzott
kitermelés
megakadályozása, valamint az ökoszisztémák működése értékének elismerése. Népegészségügy. Cél: Az egyenlő feltételeken alapuló, magas színvonalú közegészségügy előmozdítása és az egészséget fenyegető veszélyekkel szembeni védelem javítása. 45
Az EU fenntartható stratégiájának (EU SDS) felülvizsgálata- a megújult stratégia. Brüsszel 2006. június 26. 46 Az EU fenntartható stratégiájának (EU SDS) felülvizsgálata- a megújult stratégia. Brüsszel 2006. június 26.
25
Társadalmi befogadás, demográfia és migráció. Cél: A társadalmi integráción alapuló társadalom kialakítása a generációk közötti és azokon belüli
szolidaritás
figyelembevételével,
valamint
a
polgárok
életminőségének, mint a tartós egyéni jólét előfeltételének biztosítása és javítása. A szegénységgel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális kihívások. Cél: A fenntartható fejlődés aktív előmozdítása világszerte, valamint az Európai Unió belső és külső szakpolitikáinak a globális fenntartható fejlődéssel és az abból eredő nemzetközi kötelezettségekkel való konzisztenciájának a biztosítása. 2.5.3 A megújult EU SDS társadalmi aspektusai – társadalmi integráció demográfia és migráció Az Európai Unióban a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem nem korlátozódik az alacsony jövedelmek emelésére. További céljai a foglalkoztatás,
a
kommunikációs
lakhatás,
és
a
információs
mobilitás,
az
egészségügyi
szolgáltatásokhoz
és
ellátás,
mindenekelőtt
a az
oktatáshoz és a szakképzéshez való hozzáférés elősegítése.47 Az EU lakosságának jelentős részét (15%-át) fenyegeti a szegénység.48 A gyermekek szegénysége különösen fontos kérdés. Az állam- és kormányfők informális Hampton Court-i ülésén megerősítést nyert, hogy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek haladéktalanul kiemelt figyelmet kell szentelni, ugyanis az Európai Unió nemcsak gazdasági, hanem jelentős társadalmi kihívásokkal is szembenéz elöregedő társadalma miatt. Amennyiben
a
társadalom
elöregedése
közeljövőben
fokozódik,
az
a
termékenységi ráta visszaesésével együtt a dolgozó népesség csökkenéséhez vezet. Az alacsonyabb gyemekvállalási kedv és a születéskor várható élettartam növekedése azt eredményezheti, hogy 2050-re egy idős személyt a mai négy
47
A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek A fenntartható stratégiájának felülvizsgálatáról. Brüsszel 2006. december 13. COM (2005) 658 48 A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek A fenntartható stratégiájának felülvizsgálatáról. Brüsszel 2006. december 13. COM (2005) 658
26
helyett két dolgozó tart majd el.49 Ezek a tendenciák a növekedési arányra szintén mérséklően hathatnak. Az Európai Unió tagállami kormányainak fel kell készülniük erre az öregedési tendenciára és növelni kell a termelékenységet és a foglalkoztatásban való részvételt – különösen az idősebb munkavállalókét és a nőkét – ahhoz, hogy a fenntartható megőrizhessük.
gazdasági 50
növekedéssel
kapcsolatos
kapacitásunkat
Európa szociális biztonsági rendszereinek korszerűsítése –
különösen a nyugdíjak területén –, valamint az aktív és egészséges öregedés elősegítése is nélkülözhetetlen. Nélkülözhetetlen a migrációs folyamatok hatékony kezelése, valamint a jobban átgondolt
emberi
erőforrás
politika
annak
érdekében,
hogy
ezáltal
a
munkavállalók foglalkoztathatósága fenntartható maradjon. Ez magában foglalja a tagállamok hatékony élethosszig tartó tanulási stratégiáinak végrehajtását is. A fentieknek megfelelően az EU SDS Stratégia társadalmi integráció, demográfia és migráció prioritásának általános célkitűzése a társadalmi integráción alapuló társadalom kialakítása a generációk közötti és azokon belüli szolidaritás figyelembevételével, valamint a polgárok életminőségének, mint a tartós egyéni jólét előfeltételének biztosítása és javítása. Prioritás al-célkitűzései: Lépéseket kell tenni a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye által fenyegetett emberek számának 2010-ig történő erőteljes csökkentése érdekében. A nők és az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének jelentős növelése a meghatározott célokkal összhangban, valamint a migráns munkavállalók foglalkoztatottságának növelése 2010-re. A globalizáció dolgozókra és családjukra gyakorolt negatív hatásainak csökkentése. A fiatalok fokozott foglakoztatásának előmozdítása. Azon erőfeszítések fokozása, melyek célja az iskolai tanulmányaikat korán abbahagyók arányának 10%-ra történő csökkentése, valamint annak biztosítása, hogy a 22 évesek legalább 85%-a középiskolai végzettséggel 49
Az EU fenntartható stratégiájának (EU SDS) felülvizsgálata- a megújult stratégia. Brüsszel 2006. június 26. 50 Az EU fenntartható stratégiájának (EU SDS) felülvizsgálata- a megújult stratégia. Brüsszel 2006. június 26.
27
rendelkezzen. 2007 végéig minden olyan fiatalnak, aki befejezte az iskolát és munkanélküli, hat hónapon belül munkát, szakmai gyakorlatot, kiegészítő képzést vagy más foglalkoztatási intézkedést kell biztosítani, 2010-re pedig mindezt legfeljebb 4 hónapon belül kell lehetővé tenni. A
tagállamok
támogatása
a
szociális
védelemnek
a
demográfiai
elöregedésre figyelemmel történő korszerűsítésére tett erőfeszítéseikben. Az EU legális migrációs politikájának további fejlesztése, a migránsok és családjaik integrációjának megerősítésére irányuló politikákkal együtt. Az élethosszig tartó tanulás előmozdítása, illetve az olyan, jelenleg oktatásban vagy képzésben nem részt vevő 18–24 évesek számának felére csökkentése, akik csak a középfokú oktatás alsóbb osztályait végezték el. A fogyatékkal élő személyek munkaerő-piaci részvételének fokozása. 2.5.4 A tudásalapú társadalomhoz hozzájáruló több szakterületet érintő politika: oktatás és szakképzés A megújult EU SDS Stratégia a fenntartható fejlődés motorjának tekinti az oktatást, szakképzést, mint olyan politikát, ami több szakterületet is érint. Az megújult EU SDS Stratégia szerint oktatás a kulcsa annak, hogy valamennyi állampolgár
megszerezze
kulcsfontosságú
a
fenntartható
kompetenciákat.51
A
fejlődés
fenn
nem
eléréséhez
szükséges
tartható
tendenciák
mérséklésében elért siker jelentősen függ az oktatás színvonalától, amely kiterjed többek között olyan kérdésekre, mint például az energia, természeti tényezők fenntartható használata, a fenntartható fogyasztási és termelési modellek. Az olyan oktatás, melyen keresztül nők és férfiak foglalkoztathatóságukat növelő és jobb minőségű munkavállaláshoz vezető kompetenciákat sajátítanak el, kulcsfontosságú az EU versenyképességének fokozásához is. Az ENSZ Közgyűlése 2002. dec. 20-án konszenzussal határozott az Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában Nemzetközi Évtized (Decade of Education for Sustainable Development - DESD) elindításáról. Az Évtized célja, hogy a
51
Az EU fenntartható stratégiájának (EU SDS) felülvizsgálata- a megújult stratégia. Brüsszel 2006. június 26.
28
fenntartható fejlődés fogalmát integrálni kell az oktatási rendszerbe minden szinten,
így
lehet
csak
hozzájárulni
a
fenntartható
emberi
társadalom
létrejöttéhez.52 Az ENSZ égisze alatt elfogadott stratégia szerint a fenntartható oktatás mérföldkövei a következők:53 az alapoktatás színvonalának javítása, a fenntartható fejlődés kérdésének integrálása a meglévő oktatási struktúrákba, az emberek fogékonnyá tétele a környezeti és társadalmi változások iránt, speciális képzési programok kidolgozása. A megújult EU SDS Stratégia iránymutatása szerint a „Fenntartható fejlődést szolgáló oktatás” (2005–2014) elnevezésű dokumentummal összefüggésében a tagállamok továbbfejlesztik a cselekvési terveiket, különösen figyelembe véve az „Oktatás és szakképzés 2010” munkaprogramot..54 A megújult EU SDS Stratégia felhívja továbbá a figyelmet, hogy a tagállamoknak a fenntartható fejlődést szolgáló oktatást, valamint célirányos képzést kell kifejleszteniük az különösen az alábbi kulcsfontosságú ágazatokban: építőipar, energia, közlekedés, valamint a pedagógusok képzésére is figyelmet kell fordítani. A 2005 tavaszán Vilniusban megtartott találkozón az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága elfogadta és kihirdetésre került az európai régióban az „Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában” évtized, és elfogadták a „Fenntartható fejlődés oktatása” stratégiáját, valamint az ennek megvalósítását elősegítő Vilniusi kerettervet. Ezek a dokumentumok az Európai Unió számára is kötelezőek. A Fenntarható fejlődés oktatása stratégia céljai: biztosítani kell, hogy a szakpolitikai, szabályozási és működési keretek támogassák a fenntarthatóságra nevelést, oktatást; elő kell mozdítani a fenntartható fejlődést a formális, a nem formális és az informális oktatáson keresztül;
52
A fenntartható fejlődés oktatásáról http://www.unesco.hu/index.php?type=node&id=118 A fenntartható fejlődés oktatásáról http://www.unesco.hu/index.php?type=node&id=118 54 Az EU fenntartható stratégiájának (EU SDS) felülvizsgálata- a megújult stratégia. Brüsszel 2006. június 26. 53
29
fel kell vértezni az oktatókat azzal a képességgel, hogy a fenntartható fejlődés fogalmát beillesszék a tanításba; biztosítani kell, hogy a fenntarthatóságra neveléshez szükséges megfelelő eszközök és tananyag elérhetőek legyenek; bátorítani kell a fenntarthatóságra nevelés kutatását és fejlesztését. 2.5.5 Foglalkoztatás – Az EU SDS és a munkahelyteremtést célzó Lisszaboni Stratégia kapcsolata 2.5.5.1 A Lisszaboni Stratégia Az
Európai
Tanács 2000.
március 23-24.-én
Lisszabonban
összehívott
csúcstalálkozóján megfogalmazott stratégiai célkitűzések (Lisszaboni Stratégia) értelmében az Európai Uniónak 2010-re a növekvő foglalkoztatás mellett a világ legversenyképesebb
tudásalapú
gazdaságává
kell
válnia.
A
Lisszaboni
Stratégiának a versenyképesség növelése, a gazdasági növekedés mellett a a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel összhangban egyik legfőbb célkitűzése a foglalkoztatás
mértékének
és
színvonalának
növelése,
a
nemek
közötti
egyenlőtlenségek csökkentése. Ennek érdekében konkrét irányértékeket tűzött ki, miszerint közösségi szinten 2010-re 70%-os foglalkoztatottsági arányt kell elérni a 15–64 éves népesség körében, a foglalkoztatott nők arányára vonatkozó irányértéke szerint közösségi szinten 2010-re legalább 60%-os foglalkoztatottsági arányt kell elérni. A reformfolyamat felülvizsgálatára a 2005. március 22.-i Európai Tanács ülésén került sor, melynek során az Európai Unió tagállamainak vezetői egyetértettek abban, hogy Európa elmarad az elérhető változások megvalósításától. A Bizottság "Munkálkodjunk együtt a növekedés és a munkahelyek érdekében - új lendület a lisszaboni stratégiához" címmel elkészítette jelentését, aminek a középpontjában a gazdasági növekedés és a munkahelyteremés áll. Az Európai Tanács - a fenti jelentést figyelembe véve - a márciusi ülésen konklúziókat dolgozott ki, amelyek keretében megerősítésre került, hogy új lendületet adnak a folyamatnak, s ennek érdekében az erőforrásaikat a versenyképesség és a foglalkoztatás növelésére koncentrálják.55
55
A Lisszaboni folyamat http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=992
30
A megújított Lisszaboni Stratégia alapját pedig az Integrált Iránymutatások című dokumentum képzi, amely a középtávon elérendő célokat tartalmazza, amelyeket a tagországoknak is figyelembe kell venniük. Ennek megfelelően a célkitűzések elérése érdekében a tagállamoknak 2005. őszére, széles körű egyeztetési folyamatot követően, három évre szóló Nemzeti Akciótervet kell készíteniük. A Nemzeti Akciótervek végrehajtásáról pedig évente jelentések készülnek. Az Integrált Iránymutatások két dokumentumot, az Átfogó Gazdaságpolitikai Iránymutatások c. bizottsági ajánlást, és a Foglalkoztatáspolitikai Iránymutatások c. tanácsi határozatot foglalja magába.56 A fenti dokumentumok egyértelmű stratégiai irányokat jelölnek ki az Európai Unió és a tagállamok számára a makro- és mikrogazdaság, valamint a foglalkoztatás területén. Az Integrált Iránymutatások jelentik az Európai Tanács által elhatározott prioritások nemzeti szintű végrehajtásának szilárd és koherens keretét, a Lisszaboni Stratégia konkrét lépésekre való leképeződését.57 2.5.5.2 Foglalkoztatáspolitikai iránymutatások A foglalkoztatáspolitikai iránymutatások a következő célkitűzések megvalósítását célozzák:58 a munkaerőpiacra való belépés és tartós részvétel ösztönzése, a szociális rendszer modernizációja; a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, illetve a munkaerőpiac rugalmasságának növelése; a humán tőkébe való befektetés ösztönzése az oktatás és képzés eszközeivel. A legfontosabb iránymutatások:59 17. iránymutatás: a foglalkoztatás fokozása, a termelékenység javítása, társadalmi és területi kohézió. Támogatni kell a magasabb munkaerő-piaci részvételt, vissza kell szorítani a szegmentációt az aktív szociális politika érdekében. 56
A Lisszaboni folyamat http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=992 A Lisszaboni folyamat http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=992 58 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Lisszaboni Stratégia végrehajtása http://www.nfu.hu/tarsadalmi_egyeztetes_2009 59 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Lisszaboni Stratégia végrehajtása http://www.nfu.hu/tarsadalmi_egyeztetes_2009 57
31
18. iránymutatás: a munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és nemtől függetlenül. Biztosítani kell a munkában töltött idő és a magánélet jobb összehangolását. 19/a iránymutatás: érje meg dolgozni! További intézkedéseket kell bevezetni a munkavállalás és a munkaerőpiacon maradás ösztönzésére. 19/b iránymutatás: több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek. Az aktív munkaerő-piaci politikák megerősítése szükséges a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javítása céljából, és csökkenteni kell a tartós regionális foglalkoztatási különbségeket. 20/a iránymutatás: korszerű foglalkoztatási szolgálat. Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kiépítésének befejezése szükséges. 21/a iránymutatás: rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon. Tovább kell erősíteni a földrajzi és foglalkozási (munkaköri) mobilitást. A rugalmasságot és biztonságot ötvöző rendszer közösen elfogadott prioritásaihoz kapcsolódó nemzeti programokat kell végrehajtani. 21/b iránymutatás: a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá. A be nem jelentett munkát
át
kell
alakítani formális
és
foglalkoztatásbarát
foglalkoztatássá. 22.
iránymutatás:
bérszabályozó
mechanizmusok
munkaerőköltségek rendszerének kialakítása. 23. iránymutatás: a humán erőforrás fejlesztésére irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása. Meg kell valósítani az élethosszig tartó tanulás (LLL) stratégiáját. Vonzóvá kell tenni a felnőttképzést és oktatást, különösen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és az idősebb munkavállalók körében. 24. iránymutatás: a munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés. Mindenki számára biztosítani kell a magas szintű oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést, javítani szükséges a képességek fejlesztését, továbbá az oktatási és képzési rendszerek, valamint a munkaerő-piaci igények összhangját. Jelentősen csökkenteni szükséges az olvasási nehézségekkel küzdő fiatalok és a korai iskolaelhagyók számát. Fejleszteni kell a hátrányos, vagy migráns háttérrel rendelkező tanulók oktatási eredményeit.
32
2.5.5.3 Fenntartható fejlődés és a Lisszaboni Stratégia kapcsolata Az EU SDS és a növekedést és munkahelyteremtést célzó Lisszaboni Stratégia kiegészítik
egymást.
Az
EU
SDS
elsősorban
az
életminőséggel,
a
nemzedékeken belüli és a nemzedékek közötti igazságossággal, valamint a valamennyi szakpolitikai terület közötti koherenciával foglalkozik. A Lisszaboni Stratégia
nagymértékben
hozzájárul
a
fenntartható
fejlődés
átfogó
célkitűzéséhez azáltal, hogy elsősorban olyan fellépésekre és intézkedésekre összpontosít, amelyek célja a versenyképesség és a gazdasági növekedés javítása, valamint a munkahelyteremtés fokozása. Az EU SDS elismeri, hogy az emberi, társadalmi és környezeti tőkébe való befektetés, valamint a technológiai innováció ténylegesen a hosszú távú versenyképesség, a gazdasági jólét, a társadalmi kohézió, a minőségi foglalkoztatás és a jobb környezetvédelem előfeltétele. Ennek érdekében az EU SDS kialakítja azt az átfogó keretrendszert, amelyen belül — a növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló megújult összpontosítás révén — a Lisszaboni Stratégia szolgáltatja a dinamikusabb gazdasághoz szükséges hajtóerőt. A két stratégia felismeri, hogy a gazdasági, szociális és környezetvédelmi célok erősíthetik egymást, ezért együtt kell haladniuk. Mindkét stratégia célja az olyan strukturális változások támogatása, amelyek lehetővé teszik a tagállamok gazdaságai számára a globalizáció kihívásainak kezelését azáltal, hogy olyan, egyenlő esélyeket nyújtó színteret hoznak létre, amelyben virágozhat a dinamizmus, az innováció és a kreatív vállalkozási szellem, miközben biztosítják a társadalmi méltányosságot és az egészséges környezetet. Összességében tehát elmondható, hogy a két stratégia közös célja a globális gazdasági és társadalmi folyamatok fenntarthatóságához szükséges strukturális változások támogatása.
33
3 A Hódmezővásárhelyi Kistérség bemutatása A fenntartható fejlődés fogalmának és a hazai és Európai Uniós tendenciák és szakpolitikák bemutatása után a jelen fejezet Hódmezővásárhelyi Kistérség természeti környezetének, gazdaságának, társadalmának bemutatásával és a gazdasági- társadalmi és természeti összefüggések a fenntarthatóság jegyében történő komplex vizsgálatával foglalkozik. 3.1.1 A Hódmezővásárhelyi kistérség fekvése A Hódmezővásárhelyi kistérséghez tartozó települések (Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, Mártély és Székkutas községek) Csongrád megye keleti Tiszántúli részén, a Körösök és a Maros folyó által lehatárolt, Körös-Maros közi síkság területén fekszenek. A kistérség területe 70.781 ha. A Csongrádi-sík tengerszint feletti magassága 80 és 101 m közötti, mely szintkülönbség tagolt, enyhén a Tisza felé lejtő felszínt takar, amely alkalmassá teszi e kistérséget a vizekkel való ártéri gazdálkodásra. 3.1.2 A Hódmezővásárhelyi kistérség éghajlata A Hódmezővásárhelyi kistérség éghajlatát a meleg, száraz, forró nyár, relatíve meleg ősz, mérsékelten hideg tél jellemzi. A napfénytartam évi összege 20502100 óra között változik az évi középhőmérséklet 10,2 - 10,6 °C között alakul. A terület csapadékban szegény, az évi csapadék összege átlagosan 540-580 mm körüli, melynek elosztására jellemző, hogy a legtöbb májusban és júniusban, a legkevesebb pedig januárban esik. A vízellátottságra a tél végén, kora tavasszal, illetve a nyár végén jelentkező vízbőségek és a tavaszi, nyár elei vízhiányok jellemzők. A Hódmezővásárhelyi kistérség az Alföld egyik legmélyebb részén fekszik, és a mély fekvés miatt a belvíz nagyobb területeket is érinthet. Belvíz azonban száraz években is jelentkezhet a csapadék éven belüli elosztásának szélsőségei miatt. Ebben az esetben ugyanabban az évben egymást rövid időn belül követheti a belvíz és az aszály.
34
3.1.3 A Hódmezővásárhelyi kistérség vízrajza A Hódmezővásárhelyi kistérség a Tisza vízgyűjtőmedencéjéhez tartozik. A kistérség fontos természeti erőforrásai a felszín alatti vízkészletek. A talajvíz általában 2 - 4 m között található, szennyezett. Hódmezővásárhelyen (90°C) és Székkutason (100°C) is nátrium-hidrogénkarbonátos jellegű termálvíz található. Hódmezővásárhely térségében a kitermelhető fajlagos hévízkészlet 50 m3/d. km2. 3.1.4 A Hódmezővásárhelyi kistérség talajadottságai A talajtakaró területének nagyobb részét csernozjom talajtípusok teszik ki. Ezen belül a legnagyobb területet agyagos vályog, vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, sós réti csernozjom talaj jellemző. A védett ártéren a humuszos öntéstalajok, a hullámtéri részen pedig nyers öntéstalajok a találhatóak.60 A Hódmezővásárhelyi kistérség adottságai kedveznek a szántóföldi művelésnek, a legelterjedtebb haszonnövények a búza, a vöröshagyma, kukorica és a lucerna. A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeket rétként vagy legelőként
hasznosítják,
az egyéb
talajokon
erdőművelést
folytatnak.
A
talajadottságok az ártéri területeken a térség vízellátottságához igazodnak. A szántóterület átlagos AK értéke kistérségi szinten 28,12 AK (Hódmezővásárhely 30,4 AK, Mindszent 27,74 AK, Mártély 24,7AK, Székkutas 29,62 AK), a mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya kistérségi szinten 84,8%,61 ami régiós és országos szinten is igen magas. A melioráció eredményeképpen megszűntek a facsoportok, melyek visszatelepítése a talajvédelem és a vadgazdálkodás érdekeit szolgálná. A Hódmezővásárhelyi kistérségben a természeti adottságokból fakadóan jelentős ipari nyersanyag nincs, viszont értékes szilárd ásványanyag készletek (építőipari nyersanyagnyerő-helyek) találhatóak. Mindszent környékén elsősorban az akkumulálódott parti dűnék homokanyaga, Hódmezővásárhely térségében pedig 60
A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 61 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május
35
a téglagyártáshoz és a kerámia-iparhoz szükséges agyag, valamint a helyi építőipar igényeit kielégítő homok a jellemző. A kistérség még kiaknázatlan természeti erőforrásait a megújuló energiaforrások jelentik. A megújuló energiaforrások (szél-, nap- és geotermikus energia). A napenergia-felhasználást
vonatkozásában
a
Hódmezővásárhelyi
kistérség
kedvező adottságokkal rendelkezik. 3.1.5 A Hódmezővásárhelyi kistérség növényzete A kistérség növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány Alföld flóravidékén Tiszántúl flórajáráshoz tartozik. A vidék potenciális növénytársulásai sziki-, pusztai tölgyesek, míg a nyílt társulások közül a löszpusztarétek és a homoki legelők.
A Tisza menti területek természetes vegetációjában fűzligetek,
bokorfüzesek, tölgy – kőris - szil ligeterdők, valamint pusztai tölgyesek maradványai figyelhetők meg.62 A XIX. században elkezdődött folyószabályozási munkálatok összezsugorították az ártéri ligeterdők élőhelyeit, és kialakították a levágott morotvák mocsarait és a szikeseket. A természetes rendszerek a kistérségben leépültek, jellemző az erdők alacsony aránya, amelyek csak a hullámtéren fordulnak elő. Vizes élőhelyek sincsenek nagyobb számban a kistérségben, és a gyepterületek kiterjedése sem nagy. 3.2 Gazdaság 3.2.1 Általános jellemzés Hódmezővásárhelyi kistérség az ország egyik legelmaradottabb régiójában található, gazdaságának a térségben általában jellemző problémákkal kell megbirkóznia. A kistérségben a természeti adottságoknak és a jó minőségű földnek köszönhetően évszázadokon keresztül a mezőgazdaság volt az alapvető gazdasági ágazat. Ez az ágazat ma is viszonylag nagy foglalkoztató (sok családi vállalkozás, sok őstermelő tevékenykedik) és az országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítményű vállalkozásain keresztül számottevő gazdasági erőt is képvisel.63
62
A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 63 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
36
A kistérség legnagyobb városa – Hódmezővásárhely - gazdasági mutatói a régiós megyeszékhelyeknél kedvezőtlenebb helyzetre utalnak,64 és helyzetét tovább nehezíti, hogy az határközeli fekvése miatt nem csak a régió nagyvárosaival, hanem a nagy ütemben fejlődő román városokkal (pl. Temesvár) is versenyeznie kell. Hódmezővásárhelyi
kistérségnek
a
fentieken
túlmenően
az
alábbi
főbb
problémákkal kell szembesülni: A kistérségben annak ellenére, hogy a mezőgazdaság a meghatározó gazdasági ágazat, a mezőgazdasági termeléshez nem kapcsolódik más gazdasági tevékenység: sem jelentős értékesítési, sem feldolgozóipari, sem mezőgazdasági
gépgyártó
tevékenység.65
A
mezőgazdasági
fakultás
megléte ellenére sincsen mezőgazdasági kutatás. A szocialista alapokon kialakult helyi iparra, amiben a kerámiaipar, a precíziós műszerek gyártása, a textilipar dominál az alacsony hozzáadott érték, kevés a K+F tevékenység a jellemző. Ez alól elsősorban a mérleggyártó, illetve orvosi műszergyártó cégek kivételek.66 Kedvezőtlen a társas vállalkozások relatíve alacsony, és a mikrovállalkozások meghatározó aránya. A nehézségek ellenére azonban elmondható, hogy a nemcsak Hódmezővásárhely, hanem a kistérség községei is rendelkeznek fejlődési potenciállal, amelyek kihasználásához további tudatos és integrált fejlesztési politika kidolgozására és következetes megvalósítására van szükség. 3.2.2 A Hódmezővásárhelyi kistérség mezőgazdasága Hódmezővásárhelyi kistérség gazdasági alapjait a mezőgazdaság teremtette meg. A kistérség termelési szerkezetében a szántóművelés és a kapcsolódó hagyományos állattenyésztés a meghatározó. A mezőgazdasági művelés terület aránya kistérségi szinten 84,4%. A mezőgazdasági területből a szántóművelés részaránya meghaladja a 85%-ot.67 64
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 65 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 66 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 67 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
37
A Hódmezővásárhelyi kistérség termőföldjének több mint háromnegyede a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik, mely arány sokkal magasabb a megyei, de még inkább az országos aránynál.68 A birtokszerkezetre a többi alföldi kistérséghez az elaprózottság a jellemző, a birtokkoncentráció csak lassan valósul meg. Az utóbbi évek adatai ugyanakkor már jelzik a birtokméret növekedését és a koncentráció kezdetét.69 Ezt a folyamatot erősítheti, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók magas átlagéletkora. A ma kis területen művelő felmenők tevékenységét a következő generáció nem biztos, hogy folytatni fogja. A növénytermesztésben a gabonafélék (búza őszi árpa, kukorica) valamint az olajnövények (napraforgó és a repce) a meghatározóak, de foglalkoznak vetőmag előállítással is (kukorica, búza, lucerna). A mezőgazdasági művelési ágak közül a szántóművelés részaránya meghaladja a 75%-ot, az egyéb művelési ágak részaránya és súlya (kert, gyümölcs, szőlő) viszont nagyon alacsony.70 A kistérség területének 3,8 %-os erdősültségi foka is nagyon alacsony.71 A gyengébb minőségű területek kivonása miatt a legelő és gyepterületek aránya előreláthatólag nőni fog, amelyek hasznosítása csak a kérődző állatfajok létszámának jelentős növelésével lesz megoldható. Székkutason és környékén a gyógynövénytermesztésnek és gyűjtésnek van fontos szerepe. Jelentős múltbeli tapasztalat halmozódott fel az idők folyamán és további pozitív adottság, hogy termesztett fajták (lestyán, római kamilla stb.) a viszonylag jó minőségű talajokon termeszthetők a leghatékonyabban. Jelenleg a tevékenység visszaesett, így pld. a Herbária helyi üzeme is jobbára külföldről hozza be az alapanyagot. Ami a mezőgazdasági vállalkozásokat illeti, a legnagyobb adózó és legnagyobb foglalkoztató vállalatok között is jelentős a mezőgazdasági vállalkozások súlya: a Hód- Mezőgazda Zrt, Hódagro Zrt, Gorzsai MG Zrt a benne van a kistérség 20 VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 68 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 69 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 70 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 71 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
38
legnagyobb adófizető vállalkozása között.72 A mezőgazdasági cégek egyben a térség legnagyobb szezonális foglalkoztatói is. A mezőgazdasági termelésben szakértői vélemények szerint azonban problémák mutatkoznak.73 Ezekkel a problémákra a vidékfejlesztési stratégia is foglalkozik, ami a térség agrárszakembereinek véleményét tükrözi. A stratégia szerint „…a térségben (mint a Tisza mentén általában) a jó termőhelyi adottságú hátak kivételével a tájhasználat sehol sem illeszkedik az adottságokhoz. Emiatt a kistérség híresen jó mezőgazdasági adottságaiban és így eredményességében
is
romlással
kell
számolni.
A
földhasználat
egyoldalúsága miatt maguk a szántók is védtelenek mind a szél-, mind a vízerózió ellen, a kistérségi közösség pedig nem gazdálkodik a területére érkező,
gazdasági
és
ökológiai
működéséhez
szükséges
vízzel.
A
tájhasználatnak az adottságokhoz való alkalmazkodása tehát fontos volna mind a gazdálkodás, mind az árvíz, belvíz, aszály problematika oldása szempontjából. Az adottságokhoz való alkalmazkodás a kistérségben mozaikos tájszerkezet kialakítását jelenti, amelyben helye van a víznek is. A táj tagolásának nemcsak a szélerózió elleni védekezésben van szerepe, hanem a vízmegtartásban is. Ehhez a szántóművelés mellett a terület legalább ötödén természetszerű erdőket kellene kialakítani.” 3.2.3 Állattartás – állattenyésztés Sajnos a rendszerváltást követően számos szakosított állattartó telep - néhány nagyüzem kivételével- bezárt és az állattenyésztés egyértelmű visszaesése jellemző.74 Ennek oka, hogy a csak kevés nagyüzem képes versenyezni a dán, holland, szlovák, esetenként jobban támogatott tenyészetekkel. Jelenleg - főként a szarvasmarha és sertéságazatban - Hódmezővásárhelyen hét-nyolc nagygazdaság, illetve a másik három településen 3-4 nagyüzem a
72
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 73 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 74 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
39
leginkább meghatározó.75 Az állattenyésztés színvonala a minőség és hozam tekintetében is országos szintű, sőt néhány hódmezővásárhelyi nagyüzem országosan is kiemelkedő. A
szarvasmarhatartásban
és
tenyésztésben
csaknem
kizárólag
a
tejhasznosítású fajták meghatározóak.76 Mivel a magángazdaságok többségében a hagyományos körülmények miatt nem lehetséges a versenyképes tejtermelés, az előállított tejet gyűjtőcsatornákon vásárolja fel a feldolgozó. A baromfitartásnak is van hagyománya, ennek ellenére drasztikus csökkenés figyelhető meg az utóbbi időben, különösen a brojlercsirke esetében. A pulyka kivételével ágazat értékesítési gondokkal küzd. Ennek megfelelően a kizárólag csak a pulykaállomány növekedett az elmúlt időszakban. A helyi állattenyésztésében a minőségi áru-előállítás, a helyi feldolgozás volumenének
növelése
mellett
az
állattenyésztésből
származó
környezetterhelés, a hígtrágya-probléma megoldása fontos feladat. 3.2.4 Tulajdonviszonyok A
mezőgazdasági
használják,
a
termőföldnek körülbelül 50
nagyüzemek
súlya
azonban
%-át
egyéni gazdálkodók
megmaradt
a
térség
mezőgazdaságában.77 A kistérségben 10-12 jelentős gazdálkodó nagyüzem van.78 A földtulajdonosok egy része a földjét bérbe adja, a haszonbérlők nagy része viszont nem érdekelt, sem a birokviszonyok rendezésében, sem a pedig a hosszú távú beruházásokban. A birtokszerkezetre az elaprózottság jellemző, a problémát tovább fokozza, hogy a kárpótlás során visszakapott földek nem egy helyen találhatóak, ezért a birtokkoncentráció sem valósulhat meg. Ezek a folyamatok, valamint az elaprózott mezőgazdasági vállalkozásokra jellemző elavult, amortizálódott géppark, a hiányos szakértelem és a gyér tőkeellátottság a hatékony termelést akadályozzák. 75
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 76 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 77 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 78 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
40
3.2.5 Hódmezővásárhelyi kistérség ipara A Hódmezővásárhelyi kistérség ipara a szocialista iparosítási struktúrának megfelelően jött létre, melyben ma jelentősen átalakulva, de működik és fejlődik a hagyományokra épült kerámiaipar, illetve a precíziós műszerek gyártása.79 A kistérségre elsősorban a feldolgozóipar jellemző, vállalkozások kb. 37%-a működik a feldolgozóiparban.80 Az ipari szerkezet egyoldalú, ami azt jelenti, hogy az ipari vállalkozások csaknem 40%-a két ágazatban, a fémfeldolgozási termékek gyártásában, illetve a nem fém ásványi termékek gyártásában tevékenykedik.81 A vállalkozások számát tekintve a műszerek és gépek gyártása, valamint a textíliagyártás profitlehetőségű
jelentős, iparágak
azonban közül
a az
kis iroda-
nyersanyagigényű és
és
kedvező
számítógépgyártás,
ill.
a
híradástechnikai termékek gyártása alig van jelen82. A kistérségben megtalálható az élelmiszeripar is: kenyérgyár, baromfi vágóhíd, szeszfőzdék, gyógynövény feldolgozás, növény olajgyártás, tejfeldolgozás. Az ipar leginkább Hódmezővásárhelyre koncentrálódik, a vállalatszámot tekintve a feldolgozóipar, azon belül a kerámiaipar, a textilipar és a gépipar a meghatározó.83 A kistérség korábbi nagyvállalatai (Metripond, Hódgép, Furfurol, Hódiköt, Alföldi Porcelángyár, V-Tabak Dohánygyár, Majolikagyár) megszűntek vagy átalakultak, de továbbra is jelentős az ipari termelés.84 Az iparba (feldolgozóiparba) a külföldi tőke (német, francia) is befektetett. A kistérség a textil-, gépipar, kerámiagyártása; a vásárhelyi porcelángyártás és a gépgyártás nemzetközi hírű. Jellemző feldolgozóipari ágazat a gép- és műszeripar (a mérleggyártó Metripond vállalkozások, a gépészeti GÉP-SZAK Kft.,), a fémfeldolgozás (Vas-Fém Kft.), a gumiipar (B.G. Gumiipari Kft., Hód79
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 80 A hódmezővásárhelyi Kistérség turisztikai potenciáljának feltérképezése Készült: Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület gondozásában 2009. 81 A hódmezővásárhelyi Kistérség turisztikai potenciáljának feltérképezése Készült: Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület gondozásában 2009. 82 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 83 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 84 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május
41
Vulkán Kft.), valamint a textilipar és az élelmiszeripar85. Az építőipar is számottevő (CSOMIÉP Kft., Honoritas Kft., Keramitalia Kft., Süd-Bau Kft.). Máig jelentős
a
nagy
hagyományokkal
rendelkező
háziipar
és
kézművesség
(fazekasság, majolikakészítés, hímzés). A kistérség iparára az alacsony hozzáadott érték teremtés, a K+F hiánya és a megfelelően képzett műszaki munkaerő a jellemző.86 Ez alól elsősorban a mérleggyártó, illetve orvosi műszergyártó cégek kivételek. A helyi vállalkozások kis méretűek, viszont relatíve sok embert foglalkoztatnak, a mikrovállalkozások közül amelyek a hódmezővásárhelyi vállalati szövet döntő részét adják – igen kevés az ipari.87 3.2.6 Szolgáltatás Hódmezővásárhely
a
kistérség
legjelentősebb
lakossági
és
üzleti
szolgáltatásokat nyújtó központja. A szolgáltatási ágazat Hódmezővásárhelyen domináns a leginkább a vállalkozások között, 72%-uk ebben a szektorban működik.88. A kistérség kereskedelemében meghatározók a kiskereskedelmi üzletek, amelyek minden települések megtalálhatók, de ezek 87 %-a is Hódmezővásárhelyre koncentrálódik.89 A szolgáltatási szektor a munkavállalóknak csak az 53%- át foglalkoztatja. Ennek oka elsősorban a szektorban lévő vállalkozások döntően kisvállalati mérete: A szolgáltató cégek jelentős része egy-két főt foglalkoztató mikro-vállalkozás.90 A nagyobb vagy közepes foglalkoztatók az alacsonyabb képzettséggel betölthető –
85
A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 86 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 87 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 88 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 89 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 90 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
42
alacsonyabb jövedelmeket biztosító - állásokat nyújtó kereskedelmi szolgáltató cégek.91 A
szolgáltató
szektor
vállalatai
közül
hiányoznak
a
modern
szolgáltató
vállalkozások, amelyek alkalmazni tudnák a képzett közép- és felsőfokú végzettségű informatikusokat és a kistérségbe visszatérő diplomásokat. 3.2.7 Feldolgozás, értékesítés A
mezőgazdaságban
előállított
termékek
általában
a
kistérségen
kívül,
esetenként külföldön – kerülnek feldolgozásra és értékesítésre. Alacsony hányadban kerülnek feldolgozásra a kistérségben megtermelt állati eredetű termékek is. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerlánc legelején álló, helyben megtermelt alapanyag kikerül a térségből, és azon kívül adódik hozzá a feldolgozás során a magasabb érték, és ott jelenik meg ennek foglalkoztatási hatása is.92 Az előállított állati termékek feldolgozása és értékesítése - a térségben működő néhány kisüzemet leszámítva (4 - 5 tej- illetve húsüzem, 3-4 vágóhíd és sajtüzem, növényolaj-üzem a kistérség határán belül)- főként Szegeden történik93. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a multinacionális hálózatok nagy mennyiségű standard minőségű árut kérnek, amihez késleltetett fizetés párosul, valamint nehezen teljesíthető feltételeket teremtenek. Összességében azonban elmondható, hogy a kistérség mezőgazdaságának jó minőségű és jelentős mennyiségű termékéhez képest ez a mezőgazdasági feldolgozóipari kapacitás nem jelentős. 3.2.8 Vállalkozói szektor - vállalkozói aktivitás, sűrűség A kistérség gazdasági szerkezetére az iparnak, elsősorban a feldolgozóiparnak az országos aránynál magasabb részesedése jellemző. Az összes ágazatnál észrevehető a Hódmezővásárhely központi, munkahelyteremtő szerepe. Ezt támasztja alá, hogy ami a vállalkozások számát illeti, Hódmezővásárhelyen a KSH 91
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 92 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 93 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
43
adatai szerint 2006-ban 14 4957 regisztrált vállalkozás volt, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma pedig 96 vállalat.94 Ezek az adatok azonban a Dél-Alföldi Régió megyei jogú városaival összehasonlítva azt jelentik, hogy Hódmezővásárhely vállalkozássűrűsége elmarad a megyeszékhelyektől. A Hódmezővásárhelyen a vállalkozások ágazati megoszlásának jellemzője, hogy a mezőgazdaságban dolgozik a vállalatok 4%-a, ipari termelő 13%, építőipar 11%, szolgáltatások 73%.95 A vállalkozások megoszlását mutatja az alábbi táblázat:
A vállalkozási aktivitás 77 db/ ezer fő a kistérségben, ami ugyan alacsonyabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a vidéki térségek átlagánál magasabb, és megyei viszonylatban is jelentős.96 A kistérség vállalkozásainak 84 %-a Hódmezővásárhelyen koncentrálódik, de viszonylag sok vállalkozás működik Mindszenten is. A vállalkozói szektor döntő arányban a kis- és középvállalkozásokból áll, a működő vállalkozások között a jogi személyiség nélküli vállalkozások 86 %-ot, az
94
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 95 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 96 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május
44
egyéni vállalkozások pedig 70 %- ot képviselnek,97de Hódmezővásárhelyen 4 db 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalkozás működik. A vállalkozások formáját tekintve 2003. óta olyan kedvező tendencia érvényesül, ami a gazdasági fejlődésére utal. Az erősebb gazdasági háttérrel rendelkező társas vállalkozások száma folyamatosan növekszik. Azonban Hódmezővásárhelyen a nagyobb megyei jogú városokhoz képest a növekedés ellenére is alacsony az 1000 főre jutó társas vállalkozások aránya.98 A vállalkozói szektor sebezhetőségére utal az a tény, hogy a vállalatok meghatározó része kis méretű vállalat. Ezt tükrözi a kistérség foglalkoztatási szerkezete is: az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya 31 %, a 10-19 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2 %, míg a 20-49 főt foglalkoztató középvállalkozások aránya 1 % a kistérségben.99 A mezőgazdaságban vállalkozók aránya meghaladja az országos szintet, több mint 6 %, az iparban működő vállalkozások száma elmarad attól (15 %), azonban a foglalkoztatottak aránya ebben a szektorban a legmagasabb, Hódmezővásárhelyen a munkavállalók közel felét az ipar foglalkoztatja.100 A szolgáltatási szektorban a KSH adatai szerint a szolgáltatásokon belül a kereskedelmi tevékenység a legjelentősebb, viszonylag alacsony hányadot képviselnek a szálláshely vendéglátással foglalkozó turisztikai vállalkozások. A kereskedelem
súlya
megegyezik
a
régiós
nagyvárosok
adataival,
a
vendéglátóhelyek száma ugyanakkor annál alacsonyabb, s inkább a nem turisztikai jellegű kisvárosokban regisztrált arányokra hasonlít.101 A vállalkozói szektor méretét és összetételét értékelve elmondható, hogy kedvezőtlen a társas vállalkozások viszonylag még mindig alacsony, illetve a mikrovállalkozások meghatározó aránya. Sok a kis forgalmú, kevéssé jövedelmező cég, 97
A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 98 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 99 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 100 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 101 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
45
így alacsony az iparűzési adóbevétel is. A helyi vállalati struktúra nem kedvező a versenyképesség szempontjából sem, ugyanis fenti tulajdonságokkal rendelkező vállalkozások által kínált munkahelyek tipikusan alacsony jövedelmek realizálását teszik csak lehetővé. 3.3 Társadalom 3.3.1 Demográfiai helyzet – népesség A Hódmezővásárhelyi kistérség lakónépessége összesen (2007.) 58 966 fő, ami a
megye
népességének 14,3%-a.102 A legnagyobb lakosságú
település
Hódmezővásárhely, egyben a kistérség központja 48 388 fővel, ami a kistérség lakónépességének 80,9%-a,a másik három településen összesen 11 570-en laknak103. Míg a régió többi nagyvárosában, Szegeden és Kecskeméten a stagnálás vagy növekedés a jellemző, Hódmezővásárhelyen népesség száma hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat.104 A kistérséget az általános hazai demográfiai helyzethez hasonlóan elöregedő és csökkenő népesség jellemzi. A kistérség településeinek népessége 1970. és 2004. között 12,6 %-kal csökkent, legkevésbé Hódmezővásárhely (11 %), leginkább Székkutas (31,3 %) lakossága apadt105. Megfigyelhető Mindszent népességének a folyamatosan csökkenő trendje, Mártély népességmegtartó képessége jobb, demográfiai szempontból tartósan stabil képet mutat.106 A természetes fogyás trendje miatt Hódmezővásárhely népessége valószínűleg tartósan 50 ezer fő, a kistérség népessége 60 ezer fő alatt marad; de a csökkenés intenzitása középtávon nem növekszik.107 A csökkenő, elöregedő népesség, az eltartottak növekvő száma a jövőre nézve munkaerő-piaci problémákat is magában hordoz. A kistérségnek is szembe kell néznie az 102
Hódmezővásárhelyi Kistérség kulturális területét átfogó helyzetelemzése (Hódmezõvásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas) 2008. május 103 Hódmezővásárhelyi Kistérség kulturális területét átfogó helyzetelemzése (Hódmezõvásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas) 2008. május 104 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 105 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 106 Hódmezővásárhelyi Kistérség kulturális területét átfogó helyzetelemzése (Hódmezõvásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas) 2008. május 107 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május
46
elöregedő lakosság miatt felmerülő problémákkal, amit súlyosít az a körülmény, hogy az öregedés csökkenő lakosságszám és csökkenő gyermeklétszám mellett történik.108 A 2007 első negyedévében készült „Hódmezővásárhely demográfiai helyzete, múltja – jövője 2020-ig” című tanulmány 2021-ig a jelentős fogyást eredményező tendencia folytatódását jósolja.109
Az egyik legproblematikusabb jelenség a természetes szaporodás - azaz a születések és halálozások viszonyszáma - kedvezőtlen alakulása, ami csak hosszabb időtávon befolyásolható. A kistérségben az élveszületések száma az hosszútávon csökkenő tendenciát, a halálozások száma viszont 10%-os növekedést mutat.110 A születéscsökkenés nem térségi sajátosság, az ország valamennyi megyéjében tapasztalható. A kistérségben az élveszületések számát tekintve
az
utóbbi
10
év
vonatkozásában
a
régiós 111
kedvezőtlenebb, a kisebb városoknál kedvezőbb a helyzet.
megyeszékhelyeknél A halálozások száma
szintén magasabb, mint a megyeszékhelyeken, a kisvárosok adataihoz közelít. A Hódmezővásárhelyi kistérség népességmegtartó képessége hosszabb távon nem megfelelő, az elköltözők száma általában meghaladja az odaköltözőkét.112 Problémát jelent, hogy a felsőfokú végzettségűek nagy- és a középfokú képzettségűek magas arányban vándorolnak el és nehezen lehet a kistérség fiataljait megőrizni, mert a másutt diplomázók közül sokan nem térnek vissza, a fiatal felnőttek elvándorolnak. Érezhető Szeged és a főváros elszívó hatása is. A 108
Hódmezővásárhelyi Kistérség kulturális területét átfogó helyzetelemzése (Hódmezõvásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas) 2008. május 109 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 110 Hódmezővásárhelyi Kistérség kulturális területét átfogó helyzetelemzése (Hódmezõvásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas) 2008. május 111 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 112 Hódmezővásárhelyi Kistérség kulturális területét átfogó helyzetelemzése (Hódmezõvásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas) 2008. május
47
természetes fogyást, ami a kistérség minden településén jelen van, tehát kiegészíti az elvándorlás, ami különösen Mártélyon és Mindszenten jelentkezett az elmúlt években. A kistérség népességének korstruktúrája a csökkenő gyermekvállalás hatását mutatja:
valamennyi
18
év
alatti
korcsoport
részesedése
csökkent
a
népességből, a 60 felettiek részesedése lényegében változatlan maradt.113 A lakosság szociális problémái és a szegénység leginkább a foglalkoztatási problémákhoz kötődik, melyeket felerősít a lakosság egy részének viszonylagos elzártsága (a lakosság 8,3%-a külterületeken él), a roma lakosság megoldatlan helyzete.114 3.3.2 A Hódmezővásárhelyi kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai A Hódmezővásárhelyi kistérségben az iparban dolgozik a munkavállalók 15%-a, a szolgáltatási szektorokban pedig 53%.115 A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csökkenhet, de ma is jellemző a mezőgazdaságból élő lakosság viszonylag magas aránya.116 A közelmúltban megvalósított oktatási, egészségügyi, szociális ellátórendszerek racionalizálása következtében mintegy 600 fő veszítette el állását, ennek ellenére feltételezhető, hogy még ma is magas a szolgáltatásokon belül a közszférában dolgozók száma.117 Ami a jövedelmi viszonyokat illeti a kistérségi versenyszférát jellemző kisvállalati struktúra, a kevés hozzáadott-értéket termelő ágazatok dominanciája alacsony jövedelmek realizálását teszik csak lehetővé. A Heti Világgazdaság gazdasági hetilap által 2008 februárjában végzett elemzés szerint Hódmezővásárhely a legutolsó helyen áll a megyei városok között az egy főre jutó személyi jövedelem nagysága alapján.
113
Hódmezővásárhelyi Kistérség kulturális területét átfogó helyzetelemzése (Hódmezõvásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas) 2008. május 114 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 115 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 116 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 117 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
48
Az aktív korú népesség (foglalkoztatottak + munkanélküliek) száma 2006-ban 23 867 fő volt, a munkanélküliségi ráta a kistérségben 7,12%, ami alatta van a megyei munkanélküliségi mutatónak.118 Az alábbi táblázat tartalmazza az éves KSH adatokat a kistérségre bontva a Hódmezővásárhelyi kistérség 15-64 korosztálya vonatkozásában:
Az adatokból látható, hogy a munkanélküliség összességében növekedést mutat, hiszen 2002-ban 1556 regisztráltat tartottak nyilván, míg ez a szám 2006-ban 1829 fő, bár 2005-höz képest csökkenés mérhető, akkor ugyanis 2000 főt is meghaladta a munkanélküliek száma. A Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2007 júliusi Munkaerőpiaci információi szerint a hódmezővásárhelyi körzetben található a Csongrád megyében nyilvántartott álláskeresők 16%-a, 2548 fő, melyből hódmezővásárhelyi állandó lakóhellyel 2159-en rendelkeznek. A kistérségi hátrányos helyzet és a szociális problémák oka a munkahelyek hiánya, a
régiós
nagyvárosokéhoz
képest
a
versenyszféra
viszonylag
alacsony
foglalkoztatási kapacitása és a klasszikus nagyfoglalkoztató közintézmények racionalizálásának eredményeként megszűnt munkahelyek.119 A térségben a közintézményeken kívül nincsen úgynevezett női foglalkoztató, ezért az álláskeresők nemenkénti megoszlására jellemző, a nők túlsúlya és a magas női munkanélküliség. A 2007. júliusi adatok szerint az álláskeresők 57%-a nő (a megyében ez 54 %).120
118
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 119 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 120 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
49
Hódmezővásárhelyen a Központi Statisztikai Hivatal 2006.-os adatai szerint a munkanélküliek
10%-a
pályakezdő.
A
fizikai
foglalkozásúak
a
regisztrált
álláskeresők 77%-át képviselik, ez négy százalékponttal magasabb a megyei átlagnál. Az álláskeresők 30%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, a város munkanélküli állományának 33%-a szakmunkás végzettségű, közel 30% rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közel 6%-ot képviselnek. A munkanélküliek 53%-a 180 napon túli időtartamban munkanélküli. A Hódmezővásárhelyi kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi adatainak bemutatását követően szükséges a helyi munkaerőpiac keresleti és kínálati viszonyainak bemutatása. A
kistérségben
relatíve
magas
a
munkanélküliség,
ami
alacsony
foglalkoztatással párosul, és az arány a kistérség egyéb községeiben még magasabb.121 A foglakoztatási helyzet ellentmondásos: az aktív korúak több mint 11%-a nyilvántartott
munkakereső,
a
szezonális
munkát
kínáló
szektorok
jelentősége miatt is magas az alkalmi munkát vállalók száma, de jellemző, hogy a szakképzett, elsősorban gépipari szakmájú munkavállalókból hiány van. A foglalkoztatás szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy a szolgáltatási ágazatok foglalkoztatottjainak száma meghaladja a termelő szektorokét, de még mindig viszonylag magas a mezőgazdaságban (állandó vagy alkalmi) foglalkoztatottak aránya. Ez a szerkezet azonban mégsem kedvező a versenyképességi szempontból, mert az alacsony hozzáadott értékű ágazatok aránya a jellemző és a szolgáltatásokon belül a még mindig jelentős a közszolgáltatók foglalkoztatási szerepe. A főleg közép- és felsőfokú végzettséget igénylő műszaki ipari szakmában az országos helyzethez hasonlóan munkaerő-hiány van. Hiányzik a felsőfokú műszaki képzés a térségben, a középfokú szakképzés kibocsátása nem
121
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
50
képes mennyiségileg és minőségileg a kereslethez illeszkedni, a gyakorlati képzés megoldása nehézséget okoz.122 A helyi vállalkozások munkaerő vonzáskörzete kicsi, a Hódmezővásárhelyi kistérség
településeinek
munkavállalói
közül
sokan
Szegeden
vagy
Szentesen dolgoznak. A kistérség vállalkozásai által kínált munkahelyek relatíve alacsony jövedelmek elérését teszik csak lehetővé, sok az alacsony forgalmú, kevéssé jövedelmező vállalkozás. 3.3.3 Oktatás-képzés A Hódmezővásárhelyi kistérség képzési központja Hódmezővásárhely. A kistérségen belül kizárólag itt működnek a közép- és felsőfokú oktatási intézmények. A többi településén csak alapfokú oktatási intézmények vannak és a csökkenő gyerekszámmal, és az ebből adódó finanszírozási problémákkal küzdenek. Ennek ellenére elmondható, hogy a kistérségi lakosságának átlagos iskolai végzettsége (9,42 osztály) jónak mondható, az ország kistérségei között a 35. helyet foglalja el.123 Az önkormányzati általános iskolai tanulólétszám 2950 fő a Hódmezővásárhely Kistérségi Társulásnak átadott, de a társuláson belül egyedüliként működő iskola 613 fős létszámával együtt.124 Ez az iskola csak Hódmezővásárhely területén lát el oktatási feladatokat, ugyanis a kistérség kistelepülései eleget tesznek iskolai feladat-ellátási kötelezettségüknek. Hódmezővásárhely lakosságának iskolai végzettsége a 2001-es népszámlálási adatok szerint az előző vizsgálatokban regisztráltakhoz képest számottevően javult.
2001-ben
a
18
évesnél
idősebb
népesség
37%-a
rendelkezett
érettségivel, mint legmagasabb végzettséggel (Szegeden ez a mutató 54%-os) és 11%-a egyetemi vagy főiskolai diplomával (Szegeden ez 20,7%, Kecskeméten 16,8%).
122
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 123 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 124 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
51
A csökkenő gyerekszám miatt az iskolák közötti versengés kezdődött, ami a középiskolák képzési formáinak, kínálatának szélesítését eredményezte. Ennek ellenére az oktatás teljes spektrumára jellemző a munka-erőpiaci igényekre történő rugalmatlan reagálás. A vásárhelyi oktatási intézményrendszer reformjára a demográfiai változások, az antiszegregációs törekvések, a hatékonyság és költségvetési racionalizáció miatt volt szükség. Ennek érdekében Hódmezővásárhelyen az önkormányzat az átalakítási és fejlesztési programot indított, melynek következtében az integrált óvodai és általános iskolai oktatás rendszere és a középfokú oktatási intézmények átalakításra kerültek. Hódmezővásárhely Közoktatási
Közgyűlése
koncepcióját,
és
2006.
november
Intézkedési
14.
tervét,
napján mely
az
fogadta
el
integráció
megvalósítását célozta és azt a követelményt fogalmazta meg, hogy valamennyi gyermek ugyanolyan színvonalú iskolában tanulhasson. 2006-tól kezdve a következő lépések történtek:125 általános iskolák új rendszere: 10 megszűntetett intézmény helyett 5 új intézmény megalapítása; valamennyi általános iskolához körzeti feladatellátási kötelezettség rendelése; a középiskolák átszervezése, szakközépiskolai reform.
125
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május
52
A 2007/2008. évi tanévtől kezdve megvalósult az integrációt és a demográfiai tendenciákat figyelembe vevő reform, melynek eredményeként megszűntek a szegregáció által leginkább érintett iskolák.126 A város a Németh László Gimnázium mellett a műszaki és a mezőgazdasági szakmákat oktató intézmény összevonását követően 4 szakképző intézményt működtet. A 4 középfokú intézmény szakképző évfolyamos diákjaival együttesen 3488 tanulólétszámmal működik, a fogyó gyermekszám ellenére megőrizve a diákok korábbi évekhez hasonló számát.127 A szakképzési intézmények 2008. szeptemberi reformja értelmében a négy intézmény egy közös igazgatású intézmény lesz. Ez az átalakítás egyrészt jelentős szerepet fog biztosítani a vásárhelyieknek a délalföldi „1000 mester” – Integrált Szakképzési Központban, másrészt a költséghatékonyság mellett rugalmasabb képzési kínálatot jelent az iskolák közötti átjárhatóság biztosításával. Hódmezővásárhelyen általános vélekedés, hogy a képzőintézmények és a vállalkozói szféra között nincs megfelelő kapcsolat és nem megfelelő a város munkaerő-képzési szerkezete.128 A kétkezi munkának nincs tekintélye, a magas munkanélküliség ellenére nem lehet megfelelő szakembereket találni és a beiskolázás is nehéz (hiányzanak a jó lakatosok, esztergályosok, fémipari szakemberek stb.).129 Ugyanakkor a gyakorlati oktatás biztosítása gondot jelent a szakképző intézmények számára: a tanulók jelentős részének nincs lehetősége cégekkel szerződést kötni, ugyanakkor az iskolák saját belső infrastruktúrája jelenleg nem megfelelő a színvonalas gyakorlati munkához. Sajnálatos módon a középfokú iskolai intézmények nem piacképes szakmákban szerveznek
képzéseket.
Ennek
oka
az
átalakításokhoz
szükséges
eszközrendszer hiánya, és az iskolák igényeket figyelmen kívül helyező hozzáállása.130 Indokolt lenne nagyobb hangsúlyt helyezni a technikusi képzés
126
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 127 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 128 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 129 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. május 130 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május
53
erősítésére annak érdekében, hogy a kistérség gazdasága és munkavállalóinak tudásszintje nagyobb legyen és képes legyen a dinamikusan változó gazdasági körülményekhez való alkalmazkodásra. Az oktatás minőségének javításával a kistérség népességmegtartó képessége is fokozódik, és kedvező hatással lesz a helyi gazdaságra. A
kistérségben
felsőfokú
oktatási
intézmények
is
találhatók.
Hódmezővásárhelyen a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara működik 720 hallgatóval (2005/06-os tanév). Továbbá a Gábor Dénes Főiskola Hódmezővásárhelyi Konzultációs Központja mérnök-informatikus és mérnök menedzser szakokon képez hallgatókat nappali képzéssel kombinált távoktatás formájában, amelyekre elsősorban a hódmezővásárhelyi és a szomszédos kistérségekből jelentkeznek hallgatók, erősítve ezzel a térség informatikai szakemberekkel való ellátottságát.
54
4 A
fenntarthatóság
szempontjainak
érvényesülése
a
foglalkoztatásban Jelen fejezet a fenntartható fejlődés és a foglalkoztatás kapcsolatrendszerével, valamint a fenntartható foglalkoztatáspolitikai eszközökkel foglalkozik. Először a munkaerőpiac
szakmaszerkezeti
keresleti
és
kínálati
viszonyai
kerülnek
bemutatásra, majd a Lisszaboni folyamatba illeszthető foglalkoztatáspolitikai eszközök. A fenti aktív eszközök bemutatását követően a Hódmezővásárhelyi kistérségre vonatkozó olyan gazdaságfejlesztő és versenyképességet javító eszközök (programok) kerülnek ismertetésre, amelyek a térség gazdaságának erősítésén keresztül hatással vannak a foglalkoztatás növelésére. 4.1 Munkaerő keresleti és kínálati viszonyok vizsgálata Magyarországon a gazdaság foglalkoztató képessége, mind a kereslet és a kínálat összhangja terén feszültségek mutatkoznak, a munkaerő kereslet és – kínálat szakmai szerkezete egyre távolodnak egymástól. A gazdaság alacsony foglalkoztatóképessége mint probléma két megközelítésben is felmerül.131 Az egyik szerint a gazdaság alacsony foglalkoztatóképességét a munkára rakódó bérterhek okozzák, ezek csökkentése automatikusan a foglalkoztató képesség növekedését eredményezné. A másik megközelítés nem a gazdaság foglalkoztatóképességét befolyásoló tényezők, hanem a foglalkoztatás tapasztalt alacsony szintje oldaláról vizsgálja a kérdést
és
azon
az
állásponton
van,
hogy
a
munkaerő-piaci
alkalmazkodóképesség növelése a foglalkoztatási szint kívánatos emeléséhez vezet. A munkaerő-keresletet és kínálatot számtalan tényező alakítja. A munkaerő-keresletet befolyásoló legfontosabb tényezők az alábbiak:132 a gazdaságot érintő konjunktúra/dekonjunktúra folyamatai; gazdasági ágazati, vállalkozási méret- és technológiai szerkezete;
131
Dávid János Fülöp Edit A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet-előrejelzése, a kereslet és a kínálat egybevetése (Munkaerőpiaci kutatások 2008. Szerk: Borbély Tibor, Bors - Fülöp Edit) 132 Dávid János Fülöp Edit A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet-előrejelzése, a kereslet és a kínálat egybevetése (Munkaerőpiaci kutatások 2008. Szerk: Borbély Tibor, Bors - Fülöp Edit)
55
a foglalkoztatók lehetőségei, stratégiái a technológiai beruházások vs. élőmunka használata vonatkozásában; a foglalkoztatók alkalmazkodási stratégiái, megoldásai a munkaerő-kínálat tapasztalható tényeihez, a kínálat nagyságához, jelenlétéhez, vagy hiányához; minőségéhez; a vállalkozók, foglalkoztatók jövőképe, amelyet egyrészt a konjunkturális viszonyokra vonatkozó várakozások A munkaerő-kínálatot elsősorban befolyásoló tényezők a következők:133 foglalkozási szakmaszerkezet; munkavállalók és szakmát választók jövedelemszerzési stratégiái; munkavállalók és szakmát választók keresleti pozíciói, amelyek a mindenkori kínálattól is függenek; iskolarendszerű
és
felnőttképzés
szakmaszerkezetét
meghatározó-
befolyásoló politikák és szabályozások; a
foglalkoztatók
foglalkoztatási
kultúrája,
a
munkavállalók
és
szakmaválasztók életstratégiái, jövőképei, a munkával szemben/mellett kialakított viszonya stb. Kutatások bizonyítják, hogy mély szakadék húzódik az 1–19 fõ közötti munkavállalót foglalkoztató mikro- és kisvállalatok, és a közép- és nagyvállalatok között.134
A
mikrovállalkozásokat
paternalista,
bizalmi
alapon
nyugvó
foglalkoztatási-alkalmazási kultúra és a nagyobb vállalkozásokhoz viszonyítva túlfoglalkoztatást jellemzi, különösen a szellemi adminisztratív munkakörökben. A családtagok kitüntetett foglalkoztatása miatt mérsékelt szakmai elvárásokat támasztanak. Ezzel szemben a termelő munkakörökben univerzális tudást, az alkalmazott technológiai megoldások okán a szakma leghagyományosabb kisipari ismeretét és gyakorlatát éppen úgy elvárják, mint a legújabb szakmai megoldásokat és az ezzel járó anyag- és technológiai ismerteket. A nagyobb vállalatoknál
tapasztaltakhoz
viszonyítva
alacsonyabb
a
foglalkoztatás
hatékonysága.
133
Dávid János Fülöp Edit A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet-előrejelzése, a kereslet és a kínálat egybevetése (Munkaerőpiaci kutatások 2008. Szerk: Borbély Tibor, Bors - Fülöp Edit) 134 Dávid János Fülöp Edit A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet-előrejelzése, a kereslet és a kínálat egybevetése (Munkaerőpiaci kutatások 2008. Szerk: Borbély Tibor, Bors - Fülöp Edit)
56
A szakmai felkészültséggel kapcsolatos elvárás a nagyvállalatok esetén eltér, ők általános alapoknak nevezhető szakmai képességeket, készségeket igényelnek, s a konkrét szellemi vagy fizikai tevékenységet nem kell – gyakran tilos is – magukkal hozniuk a munkavállalóknak.135
Ennek nagy jelentősége van a szakképzés szempontjából, mivel a kisebb vállalkozások a történetileg felhalmozódott szaktudást, szakmai gyakorlat elsajátítását várják el, a nagyvállalatok kötött munkafolyamatai pedig egyediek, ezért a szakképzés során, a szakmai alapokon túl csak a szabályozott keretek között folytatott munkavégző képességre kell felkészíteni a tanulókat.136 A munkavállalókkal szemben támasztott igények kettőssége sok feszültséget okoz. A munkaerőpiacot az alábbi keresleti kínálati eltérések jellemzik: A diplomás és fehérgalléros középfokú végzettséget igénylő szakmákban túlkínálat, a kékgalléros szakmák jelentős részében kínálati hiány tapasztalható. A munkába lépő diplomások szakmaszerkezete olyan, hogy lényegében minden felkínált munkakört képesek betölteni. Egyáltalán nem valószínű, hogy akik már egyszer magasabb státussal járó szakmát választottak, hajlandók lennének alacsonyabb státusú munkát elvállalni. Másrészt csak minimális valószínűsége van annak, hogy a foglalkoztatók nagyobb mértékben
helyeznének
munkakörökbe,
de
még
diplomásokat ha
középszintű
megtennék is az a
fehérgalléros
bérek drasztikus
csökkenésével járna. A kínálati szakmaszerkezet a legsúlyosabb mértékben a diplomások esetében tér el a kereslettől. Legnagyobb mértékű a kibocsátási többlet a művészeti, kulturális szakmacsoportban jelenik meg. A
középfokú
fehérgallérosokat
jelentős
mértékben
foglalkoztató
mikrovállalkozásoknál jelenleg túlfoglalkoztatás tapasztalható. A
kereskedelmi,
és
a
tulajdonképpeni
kékgalléros
fizikai
szakmunkáskínálat területén tapasztalhatók a legsúlyosabb hiányok. a mindennapi gyakorlat szerint a kereskedelem igen könnyen fogad be 135
Dávid János Fülöp Edit A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet-előrejelzése, a kereslet és a kínálat egybevetése (Munkaerőpiaci kutatások 2008. Szerk: Borbély Tibor, Bors - Fülöp Edit) 136 Dávid János Fülöp Edit A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet-előrejelzése, a kereslet és a kínálat egybevetése (Munkaerőpiaci kutatások 2008. Szerk: Borbély Tibor, Bors - Fülöp Edit)
57
szakképzetlen,
illetve
nem
adekvát
szakképzettségű
fiatalokat
és
idősebbeket. A befogadást elősegíti, hogy a szükséges képzési idő rövid, így
a
nagyobb
tömeget
foglalkoztató
bolti
kiskereskedelem
munkaerőigénye viszonylag könnyen kielégíthető. A fizikai szakmunkások esetében, az érintett hiányszakmák gyakorlatilag nem tanulhatók meg a felnőttképzés keretében. Hiány a fém- és gépipari, valamint az műszeripari szakmákban a legerősebb. A foglalkoztatók a kékgalléros munkaerő hiányát általában a vállalatoknál dolgozó – szakképzetlen,
de
összeszerelői,
gép-
szeretnék megoldani.
gyakrabban és
nem
adekvát
berendezés-kezelői
szakképzettségű
munkakört
–
betöltőkkel
137
A fa- és bútoriparban valamint ruha-, cipő-, textiliparban, valamint a jelentős
létszámkibocsátó
mezőgazdaságban
és
élelmiszer-
feldolgozásban a kisebb-nagyobb munkaerőhiány mellett kibocsátási többlet is keletkezik. A magyar munkaerőpiac egyik legnagyobb problémája tehát az, hogy a kínálat szerkezete nem felel meg a keresletének, ennek az eltérésnek a gazdaság eltérő szakmaszerkezete okán vannak regionális, megyei-térségi sajátosságai. Az országos szintű elemzés statisztikai adatokon alapuló elemzés csak a kormányzati szintű politika kialakítására alkalmas. Az így kialakított keretek között – a beavatkozás regionális, illetve ennél szűkebb, a helyi sajátosságokhoz igazodva, csak adott térségi szinten lehetséges. A munkaerőpiac problémáinak megoldása oktatás-, foglalkoztatás- és társadalompolitikai eszközök együttes, összehangolt alkalmazását igényli. 4.2 Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 20082010 – foglalkoztatási szempontok A Lisszaboni folyamat foglalkoztatáspolitikai eszközeit a 2008. novemberében elfogadott az Európai Unió ún. integrált iránymutatásai által meghatározott stratégiai célrendszernek megfelelően elkészült a Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 című dokumentum tartalmazza.
137
Dávid János Fülöp Edit A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet-előrejelzése, a kereslet és a kínálat egybevetése (Munkaerőpiaci kutatások 2008. Szerk: Borbély Tibor, Bors - Fülöp Edit)
58
A
foglalkoztatás
megfogalmazásra:
bővítése
érdekében
az
alábbi
prioritásrendszer
került
138
aktivizálás, az álláskeresés és a munkavállalás ösztönzése; a foglalkoztathatóság javítása; a munkaerő iránti kereslet növelése – különösen a leghátrányosabb helyzetű térségekben; a munkaerő-piaci „átmenetek” segítése, a foglalkoztatás nem hagyományos formáinak elterjesztése; a be nem jelentett munkavégzés kifehérítése; a munkaerőpiaci hátrányok újratermelődésének megakadályozása – ideértve az esélyegyenlőség erősítését mind a foglalkoztatás, mind az oktatás területén-, a kompetencia alapú oktatás, az oktatás és a munkaerő-piaci igények közötti összhang erősítését. A program legfontosabb intézkedései:
1.
17. iránymutatás: a foglalkoztatás fokozása, a termelékenység javítása,
társadalmi és területi kohézió. Prioritások: A.
Aktivizálás, az álláskeresés és a munkavállalás ösztönzése.
Erősíteni kell a munkaerő-piaci részvétel növelésére irányuló intézkedéseket. A munkanélkülieket ellátó rendszer átalakításával az aktív állás-keresést ösztönző feltételrendszer már létrejött, de a továbblépéshez a szociális ellátórendszer munkavállalás ellen ható elemeinek átalakítása is szükséges. Ennek keretét az aktív álláskeresést és a munkavállalást ösztönző támogatásokra és szolgáltatásokra épülő integrált foglalkoztatási és szociális rendszer jelenti.139 B.
A foglalkoztathatóság javítása.
A munkavállalók foglalkoztathatóságát alapvetően befolyásolja az oktatás és képzés minősége és szerkezete, az Akcióprogram ezért előírja, hogy folytatni kell az alacsony iskolai végzettségűek alapfokú képzését, kulcskompetenciáinak fejlesztését és szakképzését támogató intézkedéseket. Létfontosságú, hogy az oktatás területén uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések a legfontosabb 138
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 139 Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
59
problémák megoldására fókuszáljanak, csökkentsék az oktatási rendszeren belüli minőségi különbségeket. C.
A munkaerő iránti kereslet növelése – különösen a leghátrányosabb helyzetű
térségekben. A
hátrányos
helyzetűek
foglalkoztatásának
előmozdítására
célzott
járulékkedvezmények rendszere (START - programok) került bevezetésre. Emellett azonban az Akcióprogram új munkahelyek létrehozását, az álláslehetőségek bővítését is ösztönözni kívánja, elsősorban gazdaságfejlesztési eszközökkel. Az alacsony foglalkoztatási szint emelése csak akkor lehetséges, ha az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók iránti kereslet jelentősen nő. A hátrányos helyzetű
térségben
élők
foglalkoztatási
esélyeinek
javításához
célzott,
a
foglalkoztatási lehetőségek bővítését támogató és a foglalkoztatás költségeit csökkentő intézkedésekre van szükség.140 D.
A munkaerő-piaci „átmenetek” segítése, a foglalkoztatás nem hagyományos
formáinak elterjesztése. Az „átmenetek” kezelésének eszköztára élethelyzettől és az inaktivitás okaitól függően sokféle lehet. A kismamák esetében ilyen eszköz lehet a részmunkaidős foglalkoztatás
és
szolgáltatások
a
távmunka
fejlesztése
arányának
mellett.
A
növelése
pályakezdő
a
gyermekgondozási
fiatalok
esetében
a
munkatapasztalat-szerzés támogatása, az alacsony iskolai végzettségű, tartósan nem foglalkoztatottak esetében az alkalmi, szezonális munkalehetőségekben rejlő lehetőségek kihasználása.141 E.
A be nem jelentett munkavégzés kifehérítése.
A fekete foglalkoztatás visszaszorításához és a legális foglalkoztatás növeléséhez szankciókra és ösztönzésre egyformán szükség. Ide tartozik még az szabályozás és ellenőrzés megerősítése, valamint hosszabb távon az élőmunkát terhelő közterhek és elvonások, a foglalkoztatás terheinek csökkentése is. F.
A munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésének megakadályozása.
Az oktatásnak és a szakképzésnek meghatározó szerepe van a munkaerő-piaci hátrányok
megelőzésében.
A
tanulóknak
el
kell
sajátítaniuk
a
140
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 141 Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
60
foglalkoztathatóságukat biztosító kompetenciákat, és az iskolai lemorzsolódás csökkentésén keresztül meg kell előzni az alacsony iskolázottságú népesség újratermelődését. Ennek megfelelően az oktatási rendszer fejlesztésének alapvető célja, hogy minden tanuló számára hozzáférést biztosítson a magas színvonalú oktatáshoz.142
2.
18. iránymutatás: a munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és
nemtől függetlenül. A.
A fiatalok munkaerő-piaci integrációjának segítése.
A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését a START járulékkedvezmény támogatja. Az igénybevételi arányok azt mutatják, hogy ez a kedvezmény fontos szerepet tölt be a munkaerő piacra való belépés előmozdításában, ezért indokolt a fenntartása. A munkáltatók ösztönzése mellett a fiatalok munkaerő piaci integrációját az oktatási és szakképzési rendszer minősége, illetve a munkaerő-piaci igényekhez való igazodása befolyásolja alapvetően. B.
Az idősebb munkavállalók aktivitásának megőrzése.
A nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének következményeképpen növekedett az idősebb korosztályok munkaerő-piaci részvétele, ez azonban egyedül akkor eredményezheti
a
foglalkoztatottak számának további
növekedését,
ha
a
korhatáremelés a foglalkoztathatóságot javító intézkedésekkel párosul. Ennek megfelelően az aktív munkaerő-piaci programoknak az idősebb munkavállalók továbbra is kiemelt célcsoportját képezik.143 C.
A nők foglalkoztatási rátájának emelése.
A kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatási szintje jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió más tagállamaiban. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul az otthonmaradáshoz kötött pénzbeli ellátások rendszere is. Az utóbbi években számos
intézkedés
munkáltatóknak
segítette
nyújtott
a
kismamák
kedvezmény
a
mielőbbi
munkavállalását:
gyermekgondozási
a
szabadságról
visszatérők foglalkoztatásához (START+), a gyes melletti teljes munkaidős foglalkoztatás lehetőségének megteremtése a gyermek egyéves korától. 142
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 143 Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
61
Ezeknek az eszközöknek a sikerességét veszélyezteti az a tény, hogy a 0–3 éves korosztálynak nyújtott gyermekgondozási szolgáltatások kapacitásai korlátozottak. A napközbeni gyermekellátások közül a bölcsődék leterheltsége különösen magas. Az alanyi jogon nyújtott gyesnek az átalakítása (a munkavégzés korlátainak eltörlése) megszüntette a munkavállalás ellenösztönzőit de következő lépésként a bölcsődei
ellátás
fejlesztésére
és
a
gyermekgondozási
szolgáltatások
144
hozzáférhetővé tételére kell helyezni a hangsúlyt. D.
Az egészségi állapot javítása
Az egészségi állapot javítását szolgáló célkitűzéseket az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja tartalmazza. A program fő prioritása a daganatos megbetegedések megelőzése és szűrése, dohányzás-megelőzés. Ezen felül a fiatalok egészségének megőrzését támogató programokkal, az egészséges táplálkozást
és
testmozgást
népszerűsítő
programokkal
és
munkahelyi
egészségfejlesztési programmal segíti elő a munkavállalók egészségi állapotának javítását.
3.
19/a iránymutatás: érje meg dolgozni!
A.
A munkavállalásra ösztönzés erősítése a szociális ellátórendszerben.
Különösen fontos, hogy a segélyezettek esetében fokozottan érvényesüljön a munkavégzésre való ösztönzés. Ezért jelentkezniük kell az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál, ahol megállapodást kötnek velük arról, hogy milyen rendszeres tevékenységet kell végezniük azért, hogy munkajövedelemre szert tegyenek. Ennek érdekében
nyílt
munkaerőpiacra
való
átvezetést
segítő
szolgáltatásokat,
145
támogatásokat, közfoglalkoztatást kell szervezni. B.
A munkaerő-piaci részvétel növelése a nyugdíjrendszer átalakításával.
2006-ban a kormány átfogó intézkedéscsomagot dolgozott ki a nyugdíjazás tényleges korcentrumának emelésére. A csomag fő irányai a következők: az életkori és szolgálati időt illető feltételek szigorítása és ösztönzés a későbbi időpontban történő nyugdíjazásra.
144
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 145 Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
62
A már megtett lépéseket folytatva, 2008 és 2013 között az alábbi intézkedésekkel folytatódik a munkavállalásra ösztönzés: folytatódik a törvény szerinti korhatáremelés, amely a nőknél 2009-re zárul le, módosulnak az előrehozott nyugdíj igénybevételi feltételei, 2013-tól a törvényes korhatár előtt nyugdíjat kérők bármilyen hosszú szolgálati idővel rendelkeznek, csak az ellátás csökkentése mellett kapnak nyugdíjat.146
4.
19/b iránymutatás: több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a
hátrányos helyzetűeknek. A.
Aktív munkaerő-piaci intézkedések.
A regisztrált álláskeresők számának növekedését nem követte az aktív munkaerőpiaci programokban részt vevők számának és az ilyen programokra fordított kiadásoknak a növekedése. Ugyanakkor megjelentek új, más rendszereken keresztül működtetett támogatási formák is (például a normatív alapon nyújtott járulékkedvezmények vagy pld. a „lépj egyet előre!” program), amelyeket az aktív eszközök nyilvántartása nem tartalmaz. Sajnos az aktív munkaerő-piaci politikákra kevesebb forrás jutott akkor, pont akkor, amikor a munkanélküliség növekedésnek indult. A gazdasági lassulás kedvezőtlen következményeit figyelembe véve különösen indokolt növelni az aktív munkaerő-piaci politika pénzügyi eszközeit az Európai Szociális Alap forrásait igénybe véve.147 Emellett javítani kell a források felhasználásának hatékonyságát az alábbiak szerint: a nem állami szervezetek programjai és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásai egységes rendszert kell, hogy alkossanak; erősíteni kell a programok és támogatások közötti koordinációt. B.
A
leghátrányosabb
helyzetű
kistérségek
munkaerő-piaci
helyzetének
javítása. A leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztésére irányuló program az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében valósul meg. 120 milliárd forintot fordít a
146
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 147 Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
63
kormány a leghátrányosabb helyzetű kistérségek gazdasági, társadalmi és infrastrukturális fejlődésének megindítására.148 A munkaerő kereslet növelésére a meglévő járulékkedvezményeket további kedvezmény egészíti ki, amely – létszámbővítés esetén – teljes járulékmentességet biztosít 3 évre a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő, rendszeres szociális segélyben
részesülőket,
tartósan
munkanélkülieket
és
alacsony
iskolai
149
végzettségűeket alkalmazó munkáltatók számára.
2008-ban a regionális munkaügyi központok a források egy részét elkülönítették a régión
belül
található
leghátrányosabb
helyzetű
kistérségek
foglalkoztatási
helyzetének javítására. C.
Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása az uniós forrásból megvalósuló
beruházásoknál. Az Akcióprogram előírja, hogy az Európai Uniós támogatásból megvalósuló beruházások esetében a beruházás munkaerőigényének legalább 10%-áig a regionális munkaügyi központok által közvetített, álláskeresőként nyilvántartott személyeket foglalkoztassanak. A munkaügyi központok feladata, hogy a munkaerő-közvetítés megszervezzék. D.
mellett
a
munkaerő
felkészítését,
képzését
is
150
A romák foglalkoztatását segítő programok .
2007-ben a Roma Integráció Évtizede Program keretében az Országgyűlés határozatot
fogadott
el
a
2015-ig
terjedő
időszak
stratégiájáról.
Ennek
végrehajtására a kormány elkészítette a 2008-2009-re vonatkozó intézkedési tervét. A Program sokszínű eszköztárra alapoz, ami magában foglalja az oktatás, a foglalkoztatás, a vállalkozásfejlesztés, a lakhatás, az egészségügy és az egyenlő bánásmód érvényesítését. A romák helyzetének javításában meghatározó szerepe lesz az uniós forrásoknak és az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeire koncentráló fejlesztési programoknak is. E.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítése.
148
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 149 Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 150 Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
64
5.
21/a iránymutatás: rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon
A „flexicurity” koncepciót megvalósító intézkedések azt a kettős igényt tükrözik, hogy a munkaerőpiac rugalmasságát és a foglalkoztatás biztonságát együttesen kell érvényre juttatni. A versenyképesség fokozása érdekében lehetővé kell tenni a vállalkozások számára a változó gazdasági és társadalmi környezethez való folyamatos alkalmazkodást, másfelől a munkavállalók biztonságára koncentrálva segíteni kell a munkahely megtartását.151 A kettős szempontrendszer megvalósításához széles eszköztárra van szükség. Ez az aktív munkaerő-piaci politikáktól, a képzésen és átképzésen át a társadalombiztosítási rendszerek átalakításáig számos területet magába foglal. A „flexicurity” négy pillére:152 1) Az egész életen át tartó tanulás a változásokhoz való alkalmazkodás alapvető eszköze. Minden tanulónak egyenlő esélye kell, hogy legyen a megfelelő színvonalú oktatáshoz való hozzáférésre, ugyanis csak ez alapozhatja meg a sikeres munkaerő-piaci részvételt. Az oktatás és képzés rendszerének biztosítania kell továbbá a kulcskompetenciák fejlesztését, és folyamatosan igazodnia kell a gazdaság igényeihez. 2) Szélesíteni kell az aktív munkaerő piaci politikák, eszközök által lefedett rétegek körét, javítani kell az eszközök célzásán és eredményességén. Ez feltételezi az aktív munkaerő-piaci politikákra fordított források növelését is. 3) A be nem jelentett munkavégzés visszaszorítása kulcsfontosságú nemcsak államháztartási szempontból, hanem az egyén biztonsága érdekében is. 4) A szociális ellátórendszereket munkára ösztönzővé kell tenni, az ellátásban részesülőket
pedig
munkára
alkalmassá.
Emellett
megfelelő
munkalehetőségeket kell biztosítani. A.
Az alkalmi munkavégzéssel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata.
Az Akcióprogram szerint az átalakítás lényege a kedvezményes járulékfizetési rendszer és az egyszerűsített adminisztráció fenntartása mellett az elektronikus adatszolgáltatásra történő áttérés és a jogviszonyok központi nyilvántartása. 151
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 152 Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
65
B.
Rugalmas munkavállalási formák elterjesztése. Ezek a formák munkavállalási
lehetőséget adnak azoknak, akik valamilyen ok (speciális élethelyzet, egészségi állapot) miatt csak korlátozott időtartamban képesek munka-erőpiaci részvételre.153 A
rugalmas
munkavállalási
formák
elterjesztését
a
gyermekgondozási
szolgáltatások bővítése és támogatása kell, hogy kiegészítse.
6.
21/b iránymutatás: a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett
foglalkoztatássá. A.
Intézkedéscsomag a feketegazdaság visszaszorítására.
2007 nyarán a Világbank részvételével szakértői projekt indult a fekete- és szürkegazdaság kifehérítésére és az ezt célzó javaslatok és intézkedések kidolgozására. Ennek keretében az adók, járulékok, a vállalkozások és munkaerőpiaci szabályok, az ellenőrzés és a szemléletformálás területein lényeges javaslatok kerültek megfogalmazásra. B.
Az élőmunkát terhelő járulékok csökkentése a munkaerő-piaci szempontból
hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása esetén. A járulékkedvezmények rendszere (Start, Start+, Start Extra járulékkedvezmények, illetve ezek tervezett kiegészítése a leghátrányosabb helyzetű térségekben) támogatja a leghátrányosabb helyzetű potenciális munkavállalók foglalkoztatását Ezek a kedvezmények az olyan alacsony termelékenységű, illetve kis hozzáadott értéket előállító szektorokban teremtenek munkahelyet, amelyekben egyébként jellemzően magasabb a be nem jelentett munkavégzés aránya. C.
A munkavállalói tudatosság növelése.
A Világbank ajánlásai között kiemelt szerepet kapott a gazdasági élet szereplőinek tájékoztatása a be nem jelentett munkavállalással kapcsolatos kockázatokról. A lakosságnak a legális munkavégzéssel, a társadalombiztosítási kötelezettségekkel és a nyugdíjbiztosítással és összefüggő munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos ismeretszintje jelenleg rendkívül alacsony. Megfelelő ismeretanyag hiányában a jogszerű magatartásra vonatkozó belső motiváció csekély, azonban a tájékoztatás
153
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
66
és
szemléletformálás
jelentős
szerepet
játszhat
ezen
attitűdök
154
megváltoztatásában.
4.3 Gazdaságfejlesztési koncepciók Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökön túlmenően a helyi gazdaságfejlesztési koncepciók és területfejlesztési programok a versenyképesség erősítésén és erős
gazdaság
kialakításán
keresztül
szintén
pozitív
hatással
van
a
foglalkoztatásra. Jelen fejezetben a Hódmezővásárhelyi Gazdaságfejlesztési programjának és a Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programjának egyes elemei kerülnek bemutatásra. 4.3.1 Hódmezővásárhelyi Gazdaságfejlesztési program Dr. Lázár János Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városának polgármestere és Csizmadia Norbert – területfejlesztési geográfus közösen készítették el azt a gazdasági
–
stratégiai
fejlesztési
dokumentumot,
a
gazdaságfejlesztési
lehetőségeket vizsgálja, illetve, azonosítja azokat a kitörési pontokat, amelyek a város és kistérség számára valódi gazdasági versenyképességet jelentenek. A dokumentum olyan programot fogalmaz meg, ami hosszú távon biztosítja a munkahely-ellátottság növelését, az életszínvonal javítását, a vállalkozások megerősödését, és a térség gazdasági karakterének erősödését.155 4.3.1.1 Kitörési pontok A Gazdaságfejlesztési program a helyi adottságok figyelembevételével az alábbi kitörési pontokat fogalmazza meg:156
1. Tradícióra épített gazdaságfejlesztés
kerámiaipar,
textilipar,
klaszterek,
beszállítói
hálózatok,
kezdő
vállalkozások támogatása, inkubátorházak és vállalkozói központ 154
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 155 Hódmezővásárhely tradíció, kreativitás, innováció – gazdaságfejlesztési program Hódmezővásárhely 2005. szeptember http://hodmezovasarhely.hu/oldalak/gazdasag-fejlesztesistrategia-102 156 Hódmezővásárhely tradíció, kreativitás, innováció – gazdaságfejlesztési program Hódmezővásárhely 2005. szeptember http://hodmezovasarhely.hu/oldalak/gazdasag-fejlesztesistrategia-102
67
az alföldi kerámiaipar fővárosa,
Hódmezőklaszterhely.
2. „Dél-alföldi Sophia Antipolis” - innovatív gazdaságfejlesztés
klaszterek, technológiai transzferek, biotechnológia, egészségipar,
dizájnipar. 3. Turizmus - „Az alföldi művészváros” - komplex turizmusfejlesztés
Művészet és kultúra, festőiskolák és művészeti utak (provance-i
mintára – paraszti párizs),
sport és egészségturizmus,
„Piroska gyógyító füvei” (gyógynövénytermesztés, Piroska legenda,
falusi tradíciók). 4. Versenyképes mezőgazdaság
Biotermékek, gyógynövény-feldolgozás, modern farmgazdálkodás,
agrárlogisztika. 5. A gazdaságfejlesztési programhoz komplexen kapcsolódó térségi programok (aktív telephelyi politika megvalósítása).
Városfelújítás,
térségmarketing,
digitális
város,
(információs
gazdaságfejlesztés), szakképzés, egészségügy, infrastruktúra fejlesztés – elérhetőség javítása, vonzó üzleti környezet megvalósítása, telephelyi politika megvalósítása, nemzetközi kapcsolatok gazdasági és kulturális kiaknázása, civil szervezetek támogatása, helyi vállalkozói körök motiválása, vásárhelyi iskola (szellemi és kulturális központ) fellendítése 4.3.1.2 Gazdaságfejlesztési intézkedések és beavatkozási területek A Gazdaságfejlesztési program gazdaságfejlesztési intézkedéseket két nagy csoportra osztja: 1) az ipari vállalatok és gazdasági szolgáltatások versenyképességének növelése, 2) a tudás alapú, innovációt és ipari termelést célzó intézkedések. Ezek alapján az intézkedéseket és beavatkozási területeket vázolja fel: 1. Tradícióra épülő gazdaságfejlesztés
GAZD.1.1. Ipari Parkok fejlesztése
GAZD.2.1. Beszállítói hálózatok fejlesztése
68
GAZD.3.1. Klaszterek támogatása
GAZD.4.1 Kezdő vállalkozások támogatása
GAZD 4.2 Vállalkozói ház (inkubátor ház létrehozása)
GAZD 5.1 Kézműipari termékek támogatása
2. Innovációra épülő gazdaságfejlesztés
INNOV.1.1 Technológiai transzfer letelepítése
INNOV 1.2 Új iparágak megteremtése a térségben
Biotechnológiai centrum
Egészségipari központ létrehozása
A GAZD 1.1. prioritás az ipari parkok fejlesztését célozza. Célja, egy olyan egyedi ipari park kialakítása, ami nagyobb volumenű helyi nyersanyagot, több képzett munkaerőt, nagyobb piacot, vagyis vonzóbb befektetést kínál és erősíti a kistérség iparára jellemző egyedi arculatot. Célja továbbá összehangolt építésügyi és adópolitikával korszerű ipartelepek kialakítása is. GAZD 2.1 prioritás célkitűzései mögött az áll, hogy a multinacionális vállalatok a beszállítókkal szemben igen magas követelményeket támasztanak. Ezeknek az elvárásoknak csak kevés helyi vállalkozás tud megfelelni, ezért szükség van a kistérségben
a
beszállítói
szerepre
potenciálisan
alkalmas vállalkozások
felmérésére, a beszállítói státusz elnyerésének segítésére. Másrészről a Kistérségnek segítenie kell a követelményeket nem teljesítő vállalkozásokat, hogy azok is képesek legyenek a beszállítókkal szemben támasztott – főleg minőségi - követelményeket teljesíteni.157 Kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlődőképes kis- és középvállalkozások megerősítésére
összehangolt
helyi
adó
politikával,
kistérségi
kedvezményrendszerrel és aktiv településpolitikával, ugyanis ebből a körből kerülhetnek ki a potenciális beszállítók.158 A GAZD 3.1. prioritás alapján fel kell térképezni, hogy a kistérségben milyen potenciális tagjai és együttműködői lehetnek egyes jövendőbeli iparági/gazdasági klasztereknek,
gazdasági
elemzések
után
meg
kell
határozni
a
lehetséges
157
Hódmezővásárhely tradíció, kreativitás, innováció – gazdaságfejlesztési program Hódmezővásárhely 2005. szeptember http://hodmezovasarhely.hu/oldalak/gazdasag-fejlesztesistrategia-102 158 Hódmezővásárhely tradíció, kreativitás, innováció – gazdaságfejlesztési program Hódmezővásárhely 2005. szeptember http://hodmezovasarhely.hu/oldalak/gazdasag-fejlesztesistrategia-102
69
csoportosulások határait. Ki kell választani azt a szervezetet amely a megfelelő tapasztalatok birtokában kialakulását.
hivatalosan
is menedzseli a
régióban
a
klaszterek
159
GAZD 4.1. prioritás abból indul, ki, hogy a sikeres vállalkozások aránya növelhető, ha alapos piackutatással, szakmai felkészültséggel kezdik meg tevékenységüket és hozzáférhető vállalkozói és piaci információ, valamint megbízható tanácsadói kör áll a rendelkezésükre. Mivel a kistérségben lévő sikeres
vállalkozások
számának
növekedése
a
foglalkoztatottság
és
a
versenyképesség növekedésével szorosan összefügg, szükséges egy olyan rendszer kialakítása, ami a fenti szolgáltatásokat minőségi szinten elvégzi és a kezdő vállalkozások számára biztosítja a kezdeti infrastruktúrát. A GAZD. 4.2. az előző prioritáshoz hasonlóan a gazdasági szolgáltatások és a szakképzés korszerű intézményi formáinak megteremtése érdekében vállalkozói ház létrehozását célozza. A vállalkozói ház műszaki infrastruktúrával segítené a kezdő vállalkozásokat, tanácsadással látná el a vállalkozásokat, pályázati tanácsot nyújtana és segítené a vállalkozásokat az adminisztratív (hatósági) ügyintézésben. GAZD 5.1. prioritás célja a biotechnológiai és a környezetvédelmi iparban működő
vállalkozások
régióba
való
betelepítésének
az
elősegítése,
a
betelepítéshez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése.160 INNOV 1.2 prioritás célja az egészségturizmushoz, egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó iparágak fejlesztése. INNOV 2.1. az innováció erősödésének elősegítése azon a feltevésen alapul, hogy
hosszú
távon,
az
innovatívabb
térségek
és
települések
lesznek
eredményesek. Az innovációs kapacitás erősítésében a kistérségének oktatási, képzési, és informatikai típusú feladatai a meghatározóak. INNOV 2.2 prioritás célja az innováció-orientált ipari parkok fejlesztése. Az ilyen ipari
park
fejlett
szolgáltatásokat
nyújt,
szolgáltatásaival
elősegíti
a
159
Hódmezővásárhely tradíció, kreativitás, innováció – gazdaságfejlesztési program Hódmezővásárhely 2005. szeptember http://hodmezovasarhely.hu/oldalak/gazdasag-fejlesztesistrategia-102 160 Hódmezővásárhely tradíció, kreativitás, innováció – gazdaságfejlesztési program Hódmezővásárhely 2005. szeptember http://hodmezovasarhely.hu/oldalak/gazdasag-fejlesztesistrategia-102
70
csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozások betelepülését, szoros innovációs és információs kapcsolatot tart fenn a kutatási-fejlesztési intézményekkel.161 INNOV 2.3. prioritás célja technológiai inkubátorházak, valamint innovációs központok
kialakítása
és
szolgáltatásaik
fejlesztése.
Ezek
olyan
intézményesített, területileg koncentrált vállalkozásfejlesztési formák, amelyek elsősorban a high-tech ágazatok támogatását, illetve a high-tech ágazatok kezdő vállalkozásainak erősítését segítik elő. Létesítésük legfontosabb célja, hogy kapcsolatot teremtsenek a kezdő vállalkozások, a kutatóintézetek, a kockázati tőke, valamint a kormányzati és az önkormányzati szervek között.162 INNOV
2.4.
prioritás
célja
regionális
alapon
szerveződő
innovációs
transzferközpontok kialakítása és szolgáltatásaik fejlesztése. 4.3.2 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási
programja
elnevezésű
dokumentum
a
Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programjának helyzetfeltárás, koncepció és program része és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében készült, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság megbízásából, az Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal szakmai felügyeletével. A Program a Hódmezővásárhelyi kistérség területfejlesztési koncepcióját tartalmazza, prioritások, specifikus célok és tevékenységek megfogalmazása révén célozza a versenyképes gazdaság megvalósítását. A jelen tanulmány szempontjából a Program első prioritása az együttműködésre épülő gazdaságfejlesztés és ezen belül a gazdasági kapcsolatok erősítése specifikus cél a releváns. Ennek elemei: I.1.1. Gazdasági kooperáció erősítése az információs rendszerek fejlesztésével.
161
Hódmezővásárhely tradíció, kreativitás, innováció – gazdaságfejlesztési program Hódmezővásárhely 2005. szeptember http://hodmezovasarhely.hu/oldalak/gazdasag-fejlesztesistrategia-102 162 Hódmezővásárhely tradíció, kreativitás, innováció – gazdaságfejlesztési program Hódmezővásárhely 2005. szeptember http://hodmezovasarhely.hu/oldalak/gazdasag-fejlesztesistrategia-102
71
I.1.2. Kapcsolati tőkék együttműködés alapú hasznosítása. I.1.3. A kistérség elérhetőségének és belső kapcsolatainak javítása. I.1.4. Ellenőrzött mezőgazdasági termékek és kapcsolódó vertikumok fejlesztése, a marketing erősítése. I.1.5. Versenyképes turisztikai kínálat és infrastruktúra összehangolása. I.1.6. Vállalkozások versenyképességének javítása. A prioritáshoz tartozó legfontosabb támogatható tevékenységek: A kis-és középvállalkozások számára hazai és EU-s hálózatépítő tanácsadás megszervezése. Kistérségi innovációs központ kialakítása. Oktatási,
kutatási
intézmények
és
a
vállalkozások
K+F
jellegű
együttműködésének fokozása. A vállalkozási aktivitás növelése
A vállalkozások, főleg a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése,
A térség gazdasági diverzifikációja,
Foglalkoztatási helyzet javítása.
Ipari vállalkozások, innovációra épülő technológia-, tevékenység- és termékfejlesztése. Ipari park infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése. Inkubátor
ház
(vállalkozói
ház)
kialakítása,
vállalkozásfejlesztési
szolgáltatások.
5 A fenntarthatóság oktatásban
szempontjainak
érvényesülése
az
5.1 Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 20082010 – foglalkoztatási szempontok A lisszaboni folyamat oktatáspolitikai eszközeit a már korábban is ismertetett Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 című dokumentum tartalmazza.
72
Az oktatás korszerűsítése érdekében az iránymutatásokhoz az alábbi intézkedések került megfogalmazásra:163 1.
23. iránymutatás: a humán erőforrás fejlesztésére irányuló befektetések
növelése és hatékonyságának javítása. A Kormány a 2008-2010 közötti időszakban a foglalkoztatás bővítése, a gazdasági növekedés felgyorsítása szempontjából kiemelt fontosságot tulajdonít az oktatás tartalmi, szerkezeti korszerűsítésének. Szem előtt tartva az egész életen át tartó tanulás kormányzati stratégiáját a rendszer korszerűsítése három fő pillére épül:164
a kompetencia alapú oktatás teljes körű bevezetéséhez szükséges tartalmi,
szervezeti és humán feltételek kialakításának folytatása,
méltányosság erősítése, a szegregáció elleni küzdelem a közoktatásban, az
esélyteremtést szolgáló jogszabályi környezet megerősítése, a minőségi oktatáshoz történő széleskörű hozzáférés szakmapolitikai és fizikai feltételeinek a kialakítása, a források esélyegyenlőség elvű hatékony felhasználásának a biztosítása,
felsőoktatás munkaerő-piaci relevanciájának, a felsőoktatás és a gazdaság
közötti kapcsolatok erősítése, s ennek érdekében a képzés ágazati szerkezeti, tartalmi korszerűsítésének folytatása. A
humán
erőforrások
fejlesztését,
az
oktatási
és
képzési
rendszerek
modernizációját tartalmazza a Kormánynak az egész életen át tartó tanulással foglalkozó
2005-ben
szempontból
két
elfogadott súlypontja
alkalmazkodóképességének
stratégiája. van:
és
a
a
A
stratégiának
munkaképes
munkaerőpiacra
foglalkoztatási
korú belépő
népesség fiatalok
foglalkoztathatóságának javítása. Az Akcióprogram elemei a követezőek: A) Az alacsony iskolai végzettségűek képzése. Hangsúlyt kell helyezni a munkavállalási korú népesség foglalkoztathatósági és képzettségi szintjének emelésére is, különleges figyelemmel az alacsony iskolai végzettségűekre. Ennek a rétegnek az alacsony foglalkoztatási aránya döntő szerepet játszik a foglalkoztatási ráta alacsony voltában. Ráadásul ennek a rétegnek a hátránya a felnőttképzésben való részvételben is jelentős. 163
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 164 Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
73
Ezért kell az alacsony iskolai végzettségű vagy szakképesítéssel nem rendelkező egyéneket célzó munkaerő-piaci kulcskompetenciájukat fejlesztő programokat indítani. Nagyobb létszámra kell kiterjeszteni a „Lépj egyet előre!” programot, amely lehetőséget kínál az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára, hogy megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget vagy a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges bemeneti kompetenciákat, s hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek.165 A fentieken túlmenően át kell alakítani a felnőttképzés támogatási rendszerét, oly módon, hogy a képzésben részt vevő egyén kerül a középpontjába. B) A szakképzés rendszerének fejlesztése. Az Akcióprogram szerint korszerűsíteni kell a képzési rendszer működését olyan intézkedések révén, amelyek a munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat jobb illeszkedését szolgálják.166 A szakképzés rugalmasságának növelésére érdekében modulrendszerű
szakmastruktúrát
vizsgakövetelményeknek
megfelelő,
kell
kialakítani
és
kompetenciaalapú
az
átalakított
tananyagokat
kell
kifejleszteni. A képzés és a munkaerőpiac közötti kapcsolat erősítése, a munkaerő-piaci információk szakképzésbe való becsatornázása érdekében rendszerfejlesztések kerültek megvalósításra. Ennek keretében létrejött egy olyan pályaorientációs rendszer,
amely
segítséget
nyújt
ahhoz,
hogy
megtalálják
az
egyéni
képességeiknek és a munkaerő-piaci elvárásoknak egyaránt megfelelő tanulási utakat.167 Akcióprogramban
megfogalmazott
pályakövetési
rendszer
kialakításával
visszacsatolást kell teremteni a gazdaságról és a munkaerőpiacról a képző intézmények felé. A rendszer célja, hogy a képző intézmények tevékenységét a végzettek és a munkáltatók értékeljék, ezáltal pontosabb információk álljanak
165
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 166 Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 167 Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
74
rendelkezésre.
Ezen
túlmenően
egy
szakképzési
ösztöndíjprogram
kerül
megindításra, ami támogatja a regionális hiányszakmákra jelentkező tanulókat.
2.
24. iránymutatás: a munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés.
A) Az iskola előtti felzárkóztatás és nevelés támogatása. Az egyenlőtlenségekben jelentős szerepe van a korai gyermekéveknek, a későbbi tanulási hátrányok elleni küzdelmet már az iskola előtt el kell kezdeni. A „Biztos kezdet” programok révén felkutatják a veszélyeztetett gyermekeket és a korai fejlesztés révén javulni fognak az óvoda- és iskolaérettségi mutatók, és csökken a korai iskolaelhagyás kockázata. A 2008 márciusában meghirdetett „Új tudás” program támogatja a koragyermekkori készségfejlesztés komplex szolgáltatásait, ami magában foglalja a védőnői hálózat, a bölcsődei és az óvodai hálózat fejlesztését.168 B) Esélyegyenlőség az integrált oktatás révén és az iskolai szegregáció felszámolása. Olyan iskolarendszer megteremtése a cél, amely a társadalmi különbségeket, csökkenti és biztosítja, hogy minden gyermek képességei alapján érvényesülhessen az életben. Ennek érdekében fejleszteni kell az oktatási rendszer intézményeinek kapacitásait azért, hogy alkalmasak legyenek a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatására. Folytatni kell a pedagógusok, esélyegyenlőségi
mentorok
stb.
célirányos
továbbképzését.
Az
oktatási
intézmények számára kötelező az ún. esélyegyenlőségi tervek kidolgozása és végrehajtása. Az Akcióprogram szerint támogatni kell az iskolákat, hogy a hátrányos helyzetű tanulókra egyénre szabott programokat dolgozzanak ki, amelyek keretében csökkenthető a korai iskolaelhagyás veszélyei és javulnak az oktatási rendszerben való előrehaladási esélyeik. Az esélyteremtést támogató tevékenységek egy másik része az esélyteremtést, a hátránykompenzálást szolgáló jogszabályi környezet kialakításra irányul. C) Az oktatás minőségének javítása: a kompetencia alapú oktatás rendszerszintű bevezetése.
168
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
75
A kompetencia alapú oktatás elterjesztésével új alapokra kell helyezni az oktatási rendszert. A korszerűsítés során további kompetencia- és műveltségi területekre (a természettudományos ismeretekre, a vállalkozói képességekre, az életmód- és egészségtudatosságra,
valamint
a
kommunikációs
kompetenciákra)
kell
a
kompetencia alapú oktatást kiterjeszteni és ki kell dolgozni egy olyan mérési és értékelési rendszert amelyek alkalmazása révén lehetővé válik a pedagógus és az intézmények teljesítményének összehasonlíthatóságon alapuló értékelése.169 D) A gazdaság igényeihez igazodó kibocsátás a felsőoktatásban. A felsőoktatásban a képzés minőségének, infrastrukturális feltételeinek a javítása mellett, intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy a felsőoktatás rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság változó igényeihez. Lehetővé kell tenni, hogy a gazdasági szereplők is részt vehessenek a képzési programok kidolgozásában. Támogatni kell továbbá a regionális tudásközpontok kiépülését valamint ki kell alakítani és valamennyi szereplő számára hozzáférhetővé kell tenni a hallgatói pályakövetés központi rendszerét. 5.2 Szakképzés 5.2.1 Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2005-2013 A magyar kormány országos szakképzés-fejlesztési stratégiája a 2005 - 2013. évekre készült. A végrehajtásához szükséges intézkedéseket a szakképzésfejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) számú kormányhatározatban tették közzé. A szakképzési stratégia kialakítása a lisszaboni stratégiában megfogalmazott célokhoz kapcsolódik, a magyar szakképzési rendszer helyzetértékelésén alapul. A helyzetértékelés alapján a stratégia a következő szakképzés-fejlesztési elveket fogalmazza meg: -
az egész életen át tartó tanulás politikájának széles körű érvényesítése,
-
az oktatási rendszer egységes szemléletű rendszerfejlesztése,
-
minőségfejlesztés és minőségirányítás érvényre juttatása.
A stratégia részletesen tartalmazza az operatív célokat és feladatokat öt területen. A Stratégia által megfogalmazott legfontosabb célok és feladatok.
169
Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010
76
1) A gazdaság versenyképességének növelése területén: -
az
egész
életen
át
tartó
tanulás
megalapozása
érdekében
a
kulcskompetenciák fejlesztése, és annak biztosítása, hogy az egyén életének minden szakaszában teljes körűen hozzáférjen a szakképzés különböző szintjeihez és formáihoz, -
a szakképzési rendszer fejlesztése, a gyakorlati képzés erősítése, a képzés gazdasági igényekhez igazítása, a gyakorlati képzés arányának és időtartamának növelése,
-
a gyakorlatközpontú oktatási módszerek elterjesztése,
-
a többcsatornás finanszírozási rendszer továbbfejlesztése,
-
a munka világához való pozitív viszonyulás fejlesztése,
-
a fenntartható fejlődés beillesztése az oktatás és képzés programjaiba.
2) A mobilitás növelése területén: -
az
Országos
Képzési
Jegyzék
korszerűsítése,
alapszakmák
meghatározása, a szakképesítések számának csökkentése (megvalósult), -
a szakmastruktúra moduláris rendszerű átalakítása, rész-szaképesítések megszerzésének lehetővé tétele,
-
moduláris képzési programok kidolgozása, modularizált tananyagok fejlesztése,
-
az érettségire épülő szakképzésekben részt vevők számának növelése oly módon is, hogy az érettségire épülő szakképzések továbbtanulás esetén beszámíthatók legyenek a felsőoktatásba,
-
a
Szakiskolai
Fejlesztési
Program folytatása,
ennek keretében
a
szakiskolai tanulók létszámának növelése, a lemorzsolódók arányának csökkentése, -
a szakképző iskolák bevonása kapacitásaik kihasználásával a felnőttek képzésébe,
-
Az Europass rendszer bevezetése (bizonyítvány-melléklet kiadása).
3) A hatékonyság javítása területén:
77
-
a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmának korszerűsítése,
-
az információs és kommunikációs technológiák széles körű elterjesztése,
-
a szakképző iskolai teljesítmény mérésének, értékelésének kidolgozása,
-
minőségirányítási rendszer fejlesztése, elterjesztése,
-
pedagógusképzés és –továbbképzés korszerűsítése.
4) A regionalitás erősítése területén: -
a szakmai érdekegyeztetés rendszerének korszerűsítése, a gazdaság képviselőinek fokozottabb bevonása,
-
térségi integrált szakképző központok kiépítésével központi képzőhelyek létrehozása, ezek infrastrukturális feltételeinek megteremtése és javítása.
5) Az információellátottság és –áramlás területén: -
megbízható szakképzési statisztikai adatbázis kiépítése,
-
egységes
pályaorientációs,
pályaválasztási
információs
rendszer
kifejlesztése, -
szakmai vizsgák központi nyilvántartási rendszerének bevezetése.
5.2.2 Dél - Alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2004-ben fogadta el a Dél Alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégiát, amelyet a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság felkérésére a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság-és Társadalomföldrajz Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia Alföldi Tudományos Intézete készített. A Stratégia elkészítése óta eltelt időszakban a szakképzést is érintő országos fejlesztési tervek kerültek kidolgozásra, módosultak a szakképzésre vonatkozó jogszabályok és nagymértékben növekedtek a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság régiós szakképzés-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai. Ezért az Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság szükségesnek tartotta, hogy a fenti változások figyelembevételével ismét felülvizsgálja és aktualizálja a Dél-alföldi regionális
78
szakképzés-fejlesztési stratégiát. A felülvizsgálat célja, hogy a kibővült feladatainak eredményes elvégzéséhez a stratégia nyújtson továbbra is alapot.170 Az MTA RKK ATI Szolnoki Társadalomkutató és Kecskeméti Településkutató Osztálya a dél-alföldi régióban a stratégia elkészítése során kérdőíves kutatást végzett. A felmérés arra a kérdésre is választ keresett, hogy melyek azok a tényezők, amelyek akadályozzák a beruházások megvalósítását. A kapott válaszok alapján a leginkább hátráltató tényezők az alábbiak:171 -
a szakképzett munkaerő hiánya,
-
a gazdasági környezet bizonytalansága,
-
az elégtelen belföldi kereslet,
-
az adók és a helyi adó magas szintje,
-
a bürokrácia.
Az elemzés ágazatonként és a vizsgált vállalkozások nagysága alapján jellemzi a régió munkaerőpiacát. A felmérés eredményeit figyelembe vételre kerültek a DélAlföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia kialakítása során. A Dél-Alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia legfontosabb operatív céljai és feladatai: 1. Régiós
hiány-szakképesítések
meghatározása,
a
hiányszakmákban
a
szakember-utánpótlás elősegítése. A fenti cél elérése érdekében született az a kormányzati döntés, hogy régiónként 5 kiemelt hiány-szakképesítésben a tanulók plusz pénzbeli juttatásban részesülnek. Ezen felül a hiányszakmákban a szakember-utánpótlást azzal is elő kell segíteni, hogy a gyakorlati képzésében a korszerű tárgyi eszközök beszerzését a szakképzési pályázat útján is támogatni szükséges. 2. A foglalkoztatás szempontjából fontos alapvető kompetenciák kialakításának és a tárgyi feltételrendszernek fejlesztése, elősegítése A Stratégia szerint a gyakorlati képzésben elő kell segíteni mind a szakképző iskolákban, mind a képzésben részt vevő vállalkozásoknál a minőségfejlesztés bevezetését, vagy továbbfejlesztését és a képzési struktúra munkaerő-piaci igények
170
Dél-Alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2009. http://www.oh.gov.hu/szakkepzes/del-alfoldi-regio/del-alfoldi-regionalis-090505 171 Dél-Alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2009. http://www.oh.gov.hu/szakkepzes/del-alfoldi-regio/del-alfoldi-regionalis-090505
79
által alátámasztott átalakítását a szakképzési pályázaton odaítélhető támogatások által a tárgyi feltételrendszer megteremtésével, továbbfejlesztésével. 3. A szakképzés működő létesítményeinek, eszközeinek korszerűsítése a stratégiai célok megvalósítása érdekében. Az eszközfejlesztésnél figyelembe kell venni a munkaerő-piaci megalapozottságot, a fejlesztés hatékonyságát. A szakképző intézményekben és a gazdálkodóknál a szakképzéshez szükséges tárgyi eszközök fejlesztésénél kiemelt cél a korszerű eszközök beszerzése. 4. A szakképző intézmények és a szakképzésben részt vevő vállalkozó szféra együttműködésének elősegítése A gazdaság igényeihez való alkalmazkodás megköveteli a potenciális munkáltatók minél szélesebb körű részvételét a szakképzésben, mivel így alakíthatók ki legjobban azok a szakmai kompetenciák és emberi tulajdonságok, amelyeket a munkáltatók igényelnek, és ami elősegíti a tanulók beilleszkedését a munka világába. A vállalkozókat, vállalkozásokat hatékonyabban szükséges ösztönözni a decentralizált szakképzési pályázat révén is, hogy nagyobb részt vállaljanak a tanulók gyakorlati képzésében. 5. A régióban megvalósuló Térségi Integrált Szakképző Központokhoz (TISZK) tartozó szakképző intézmények gyakorlati képzési hátterének erősítése és ezzel felzárkóztatása a csúcstechnikához Alapvető cél, hogy a TISZK-ekbe integrált szakképző intézményekben, elsősorban a központi képzőhelyeken és az iskolai tanműhelyekben (tangazdaságokban, tanüzemekben,
tanirodákban,
laboratóriumokban)
folyó
tankonyhákon,
gyakorlati
képzés
tanéttermekben, tárgyi
kabinetekben,
feltételeinek
fejlesztése
folyamatosan megtörténjen, a gyakorlóhelyek eszköz-ellátottsága megfeleljen a követelményeknek, bővüljenek a csúcstechnika eszközei. 6. A vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállalkozások szerepének erősítése a szakképzésben a tanulószerződések számának növelésével és az ehhez szükséges
szakmai
infrastruktúra
pályázati
úton
történő
fejlesztésének
elősegítésével.
80
Magyarországon és ezen belül a Dél-alföldi régióban is meghatározó szerepe van a foglalkoztatásban a kis-és középvállalkozásoknak, amelyek szerepének növelése nemzeti stratégiai cél. 7. A hátrányos helyzetű fiatalok és a munkaerő-piacról kiszorult felnőttek, mint jelenleg még nagyobbrészt kihasználatlan potenciális munkaerő oktatása és ezen keresztül integrációjának elősegítése A hátrányos helyzetű - nagyobbrészt roma tanulók, fiatalok és felnőttek- részére induló szakképzések feltételrendszerének fejlesztését elő kell segíteni elsősorban az iskolarendszerű, de az iskolarendszeren kívüli oktatásban is. A moduláris képzési formák bevezetésével rész-szakképesítésekhez juttatás formájában is biztosítható a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő képzés. A decentralizált szakképzési pályázatban jelentsen előnyt a hátrányos helyzetű tanulók gyakorlati képzésének végzése és az esélyegyenlőségi programok figyelembe vétele. 8. Általánosan,
minden
képzési
formára
érvényesen
támogatandó
a
szakképzéshez kötődő idegen-nyelvi és informatikai képzés Ma már minden szakmában fontos szerep jut az informatikának. A szakképzés csak akkor tud versenyképes szakembereket kibocsátani, ha a szakmai ismereteken túl olyan informatikai ismereteket és nyelvtudást - lehetőleg idegen nyelvi vizsga letételét a szakképzésben is - biztosít számukra, amit ma és a jövőben is alkalmazni tudnak. 9. A szakképzésben résztvevők számának növelése az érettségire épülő szakképzés fejlesztésével A dél-alföldi térség adottságainak kihasználásával elsősorban az idegenforgalom, a sport - szabadidő, a kultúra és a szociális szolgáltatások középtávú igényeinek kielégítését szolgáló, érettségire épülő szakképzések elősegítése. 10.
A pályaorientáció és a pályaválasztás szerepének erősítése
Az
eddiginél
nagyobb
szerepet
kell
szánni
a
pályaorientációnak
és
a
pályaválasztásnak, mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzésben. Segíteni kell a pályaorientációval és pályaválasztással foglalkozó szakemberek felkészítését, hogy a munkaerőigénynek megfelelően a munkaerőpiacon keresett szakképesítésekre orientálják az érintetteket.
81
A fiatalok piacképes tudáshoz juttatásán túl alapvető cél, hogy a fiatalok olyan pályát válasszanak, amely biztosítja az elhelyezkedésüket a régióban vagy az országon belül, és lehetőséget biztosít igény esetén az Európai Unión belüli elhelyezkedésre is. 11.
A szakképző iskolák által végzett felnőttképzés segítése a gyakorlati képzési
feltételek
fejlesztésével
és
a
meglévő
tárgyi
és
személyi
feltételek
kihasználtságának javításával A régióban több tízezer olyan munkaképes felnőtt korú él, akik nem rendelkeznek szakképesítéssel,
vagy
meglévő
képzettségük
a
munkaerő-piacon
nem
versenyképes. A gazdaság elvárásainak megfelelő képzésük összhangban van az Európai Unió elvárásaival is. A felnőttképzés kiterjesztése az egész életen át tartó tanulás követelményének való megfelelést is szolgálja. A szakképző iskoláknak nagyobb részt kell vállalni a felnőttképzésből. A decentralizált szakképzési pályázatban érvényesíteni kell azt a szempontot, hogy a pályázatok elbírálása során a felnőttképzés végzését is figyelembe kell venni. 12.
A szakmai elméleti tanárképzés/továbbképzés és gyakorlati oktató-képzés
támogatása Az új szakmai ismeretek, hatékony szervezési rendszerek, pedagógiai módszerek megismerése érdekében, valamint a nyelvtudás fejlesztése céljából támogatni szükséges azokat az RFKB véleményezési hatáskörébe utalt központi kiírású, régiós szakképzési
pályázatokat,
amelyek az intézményi,
illetve
vállalati
képzőhelyek fejlesztésén túl ezeket a célokat is hatékonyan megvalósítják. Amennyiben jogszabály alapján finanszírozhatóvá válik, a decentralizált keretből a nívódíj pályázat mellett a szakképzési pályázatnál is indokolt támogatni a szakmai és a gyakorlati oktatást végző tanárok, oktatók külföldi, európai uniós országokban történő tapasztalatszerzését.
82
6 Összegzés A pénzügyi világválság komoly következményekkel járt az Európai Unióra nézve. A hitelek korlátozása, az ingatlanárak csökkenése és a tőzsdepiacok ingadozása erősíti a fogyasztói bizalom csökkenését, valamint a fogyasztás és a beruházások visszafogását. A fogyasztói hitelektől függő ágazatok piacai több tagállamban számottevően hanyatlottak. Az eurózónában több tagállam gazdasága már recesszióba fordult és fennáll a kockázata, annak hogy a helyzet tovább romlik: az elhalasztott beruházások és fogyasztói vásárlások csökkenése eredményeként. A zuhanás megállításához az Európai Uniónak fel kell használnia az összes rendelkezésére álló eszközt, azaz a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell fellépnie és koordinálnia kell azokat a lépéseket, amelyek nagyobb méretű globális válaszhoz vezethetnek. A költségvetési ösztönzők és a lisszaboni stratégia négy prioritási területén indított lépések között szoros kapcsolatnak kell lennie. Csak ilyen módon lehetséges az emberek védelme és annak megakadályozása, hogy a válság elterelje a figyelmet az EU hosszú távú érdekeiről és a jövőjébe való befektetésről. A szakpolitikák és pénzeszközök együttes alkalmazása katalizátorként hathat a kulcsfontosságú beruházásokra, amelyek a jövőben fenntarthatóság irányába mozdíthatják az Uniót. Hasonló fontosságú, hogy a bizalomerősítés és a beruházások támogatása érdekében stabil, kiszámítható keretfeltételeket kell teremteni. A válság elsőként a polgárokat – a munkavállalókat, háztartásokat és vállalkozókat – érinti, ezért kiemelt fontosságú, hogy megóvni őket a válság legkedvezőtlenebb hatásaitól. A tagállamoknak a foglalkoztatásra és a társadalomra gyakorolt negatív következményeket a szociális partnerek aktív részvételével kell kezelniük. Kizárólag a munkába állást ösztönző intézkedésekre, át- és továbbképzésre összpontosító, integrált szakpolitikák által lehet a foglalkoztathatóságot javítani és biztosítani hogy az elbocsátott dolgozók mihamarabb visszakerüljenek a munkaerőpiacra ezáltal kerülve el a tartós munkanélküliséget. Nagyobb figyelmet kell fordítani a szakképzésre. Az eddiginél sokkal jobban kell követni és – a jelenlegi megürült és várhatóan megürülő álláshelyek számításba vételével – jobban a szükségletekhez kell igazítani. Ennek megvalósításában
83
szorosan együtt kell működni a szociális partnerekkel, a foglalkoztatásügyi szolgálatokkal és az egyetemekkel. A tagállamoknak és az európai intézményeknek együttműködve kell lépéseket tenniük a fogyasztók és a vállalkozások bizalmának helyreállítása, a hitelnyújtás újraindítása, a gazdasági beruházások ösztönzése érdekében. A tanulmány célja a Hódmezővásárhelyi kistérség gazdasági - társadalmi és természeti összefüggéseit vizsgálata a fenntarthatóság jegyében, különösképpen a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági helyzetének; a munkanélküliség és a szakképzettség összefüggéseinek; a munkaerő kereslet és a szakképzési kínálat összefüggéseinek bemutatására. A bemutatott foglalkoztatás és szakképzés specifikus eszközök, valamint a gazdaságra, vállalkozások fejlesztésére fókuszáló gazdaságpolitikai ösztönzők még a világgazdasági válság kialakulása előtt kerültek kidolgozásra.
Ennek
megfelelően
azok
folyamatos
figyelemmel
kisérése,
aktualizálása szükséges annak érdekében, hogy megfelelő válaszokat tudjanak adni a válság negatív következményeire, és az éppen aktuális világgazdasági tendenciákra. A fentieknek megfelelően tehát a szükséges a tagállami és európai szintű intézkedések összehangolása, valamint ezek figyelembe vétele és folyamatos nyomon követése a helyi stratégiák kidolgozása során.
84
7 Irodalomjegyzék 1) Nemzeti Fenntartható fejlődési stratégia NFFS 3.2. 2007. június 2) Magyar
UNESCO
Bizottság
A
fenntartható
fejlődés
fogalma
célkitűzései
http://www.unesco.hu/index.php?type=node&id=131 3) A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007. (2007. november 12.) OGY határozat 4) Központi
Statisztikai
Hivatal
A
fenntartható
fejlődés
indikátorai
Magyarországon Budapest 2008. 5) A fenntartható fejlődés irányadó elveiről szóló nyilatkozat Az Európai Unió Tanácsa Elnökségi következtetések DOC 1022/2005 Brüsszeli Európa Tanács 2005. június 16-17. 6) Az EU fenntartható stratégiájának (EU SDS) felülvizsgálata- a megújult stratégia. Brüsszel 2006. június 26. 7) A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek A fenntartható stratégiájának felülvizsgálatáról. Brüsszel 2006. december 13. COM (2005) 658 8) A
fenntartható
fejlődés
oktatásáról
http://www.unesco.hu/index.php?type=node&id=118 9) A Lisszaboni folyamat http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=992 10) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Lisszaboni Stratégia végrehajtása http://www.nfu.hu/tarsadalmi_egyeztetes_2009 11) A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja 12) VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest 2006. május 13) Hódmezővásárhely
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata
Integrált
Városfejlesztési Stratégia 2008. május 14) A hódmezővásárhelyi Kistérség turisztikai potenciáljának feltérképezése Készült: Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület gondozásában 2009. 15) Hódmezővásárhelyi Kistérség kulturális területét átfogó helyzetelemzése (Hódmezõvásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas) 2008. május
85
16) Az Európai Unió Lisszaboni Statégiájához készült Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2008-2010 17) Hódmezővásárhely tradíció, kreativitás, innováció – gazdaságfejlesztési program Hódmezővásárhely 2005. szeptember http://hodmezovasarhely.hu/oldalak/gazdasag-fejlesztesi-strategia-102 18) Dávid János - Fülöp Edit A munkaerő szakmaszerkezeti keresletelőrejelzése, a kereslet és a kínálat egybevetése (Munkaerőpiaci kutatások 2008. Szerk: Borbély Tibor, Bors - Fülöp Edit) 19) Dél-Alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2009. http://www.oh.gov.hu/szakkepzes/del-alfoldi-regio/del-alfoldi-regionalis090505 20) Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2005-2013 21) Szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V.31.) számú kormányhatározat
86
