II. RÉSZ
A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE 1. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Személyi hatály 195. § (1) A felvételi eljárás rendjének hatálya a Főiskola évente meghirdetett alap-, illetve mesterképzési szakjaira jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki. (2) A felvételi eljárásban a nem magyar állampolgárok a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vesznek részt. (3) Ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a Ftv. 39. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével –, a nem magyar állampolgárok csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. (4) A Ftv. 139.§ (7) bekezdésében foglaltak alapján a hitéleti képzéshez biztosított államilag támogatott hallgatói létszámhelyre, hitéleti képzésre felvehető a határon túl élő magyar nemzetiségű jelentkező, akkor is, ha nem tartozik a Ftv. 39.§ (1) bekezdésének hatálya alá. (5) Fogyatékos személyekre a felvételi eljárás rendjében meghatározottak a 208. §-ban foglalt, az esélyegyenlőséget biztosító eltérésekkel vonatkoznak. 196. § (1) Alapképzési szakra, illetve egységes, osztatlan képzésben folyó mesterképzési szakra felvehető a jelentkező, ha a) megkeresztelt, b) valamely egyházközség aktív tagja, c) rendezett keresztény életet él, d) érettségi bizonyítvánnyal, vagy egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezik, e) megfelel a jelen Szabályzat szerinti felvételi eljárásban meghatározott követelményeknek, f) szerzetes- illetve papnövendék felvételiző esetén, az illető rendelkezik valamely szerzetesrend nagyobb elöljárójának, illetve a megyéspüspök engedélyével. (2) Többciklusú, osztott képzésben folyó mesterképzési szakra felvehető a jelentkező, ha a) rendelkezik a megfelelő – legalább jó, vagy annak megfelelő minősítésű – alapfokozattal (Bachelor of Arts) vagy a megfelelő – legalább főiskolai – végzettséggel, b) megfelel a jelen Szabályzat szerinti felvételi eljárásban meghatározott követelményeknek.
4
(3) Szakirányú továbbképzési szakra felvehető a jelentkező, ha a) a továbbképzés előfeltételeként hivatalosan meghirdetett felsőfokú végzettséggel rendelkezik, b) rendelkezik a megfelelő szakmai gyakorlattal, c) a jelen Szabályzat szerinti felvételi eljárásban meghatározott követelményeknek megfelel. 197. § Nem vehető fel a Főiskola hallgatói közé az: a) aki a 196. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg, b) aki büntetőeljárás keretében jogerősen kiszabott büntetését tölti,
A szakokra való jelentkezés meghirdetése, tájékoztatás 198. § (1) A Főiskola adatot szolgáltat a jogszabály alapján kiadott felvételi tájékoztató összeállításához, amely tartalmazza az adott tanévre szólóan meghirdetett szakokat, valamint az azokhoz kapcsolódó részletes felvételi követelményeket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kihirdetéséről a Főiskola saját tájékoztató kiadványán keresztül, illetve a honlapon való közzététel útján is gondoskodik. (3) Hiteles tájékoztatást az (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott hirdetmények biztosítanak. (4) A Főiskola a változtatás jogát fenntartja.
5
2. fejezet A FELVÉTELI ELJÁRÁS MEGINDULÁSA, A JELENTKEZÉS 199. § (1) A Főiskola hitéleti képzéseire vagy a hitéleti képzéssel együtt oktatott civil képzéseire, illetve a felsőfokú szakképzéseire a felvétel saját (belső) felvételi eljárásban történik. A belső felvételi eljárás a Főiskola által kiadott jelentkezési lap benyújtásával indul meg, melyet a Főiskola által megszabott határidőre kell benyújtani a Tanulmányi Osztályhoz. A határidő elmulasztása esetén kimentésnek nincs helye. (2) Az egyes szakokra való jelentkezés akkor érvényes, ha a 196. §-ban foglalt feltételek teljesülését a jelentkező a megfelelő okiratokkal igazolja. (3) Ha a Főiskola által megszabott határidőig beadott jelentkezési lap, vagy mellékletei hiányosak, a Főiskola megfelelő határidő közlésével a jelentkezőt a hiánypótlásra hívja fel. Ha a jelentkező a hiánypótlásra történt felhívás ellenére a Főiskola által meghatározott időpontig a hiányt nem pótolja, kizárja magát a felvételi eljárásból. A felhívásban a Főiskola figyelmezteti a jelentkezőket a hiánypótlás elmaradásának következményére. (4) A jelentkezési határidő lejárta után kiállított okiratok másolatát a Főiskola által meghatározott időpontig kell benyújtani a Tanulmányi Osztályhoz. (5) A másolatban beküldendő okiratok eredeti példányát legkésőbb a beiratkozáskor kell bemutatni a Tanulmányi Osztályon. (6) A civil képzésekre az állami (központi) felvételi eljárás és határidő vonatkozik. A jelentkezőnek az állami jelentkezési lap mellett az intézményi jelentkezési lapot is be kell nyújtania a Tanulmányi Osztályon. (7) A jelentkező adatainak kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, az Ftv. és végrehajtási rendeletének rendelkezései irányadók. (8) A jelentkezési lapon feltüntetett adatok valódiságáért a jelentkező a felelős. Valótlan adatszolgáltatás esetén a rektor a felvételről szóló döntést utólag megsemmisítheti.
6
3. fejezet A FELVÉTELI ELJÁRÁS 200. § A jelentkezőnek felvételi vizsgán kell bizonyítania alkalmasságát a Főiskolán folytatandó tanulmányokra, és azon hivatás gyakorlására, amelyre a megszerezhető fokozat feljogosítja. 201. § A felvételi vizsga részeit és követelményrendszerét a Főiskola az adott évre vonatkozóan a 198. §-ban meghatározott hirdetményeiben teszi közzé. 202. § A jelentkezőket a Tanulmányi Osztály értesíti a felvételi vizsga időpontjáról. A felvételi vizsga lebonyolításában a Tanulmányi Osztály együttműködik a Hallgatói Önkormányzattal. Az írásbeli felvételi vizsga 203. § (1) Az írásbeli felvételi vizsga célja, hogy megállapítsa, a jelentkezők mennyire tájékozottak a tananyag megértéséhez elengedhetetlen alapvető ismeretek terén, és mennyire alkalmasak azon hivatás gyakorlására, amelyre a megszerezhető fokozat feljogosít. (2) Az írásbeli felvételi vizsga kérdéseit a rektor által megbízott tanszék, illetve személy(ek) állítják össze. (3) Az a felvételiző, aki a vizsga során meg nem engedett segédeszközt használ, kizárja magát a felvételi eljárásból. A szóbeli vizsga 204. § Nem kötelező szóbeli alkalmassági vizsgára, vagy felvételi elbeszélgetésre (továbbiakban: szóbeli vizsga) bocsátani azt a hallgatót, akinek az írásbeli vizsgán elért eredménye a maximális pontszám legalább 40%-át nem érte el. 205. § A szóbeli vizsga célja, hogy megállapítsa: a jelentkező alkalmas-e a) az adott szak ismereteinek elsajátítására, b) az adott hivatás gyakorlására. 206. § (1) A szóbeli vizsgára a Tanulmányi Osztály által meghatározott időpontban kerül sor. (2) Az írásbeli vizsga eredménye alapján szóbeli alkalmassági vizsgára jogosult felvételizőknek két bizottság előtt kell megjelenniük: az Oktatói Bizottság és a Hallgatói Bizottság előtt. Mindkét bizottság külön hallgatja meg a felvételizőket. (3) A szóbeli vizsgán a bizottság(ok) a jelöltek hivatásbeli elkötelezettségét és a képzés sajátos jellegének megfelelő alkalmasságát vizsgálják személyes elbeszélgetés keretében.
7
207. § (1) Az Oktatói Bizottság legfeljebb öt tagját a rektor jelöli ki és bízza meg, a Hallgatói Bizottság legfeljebb öt tagját a Hallgatói Önkormányzat delegálja. (2) Az alapképzési szakra, az osztatlan mesterképzési szakra, valamint a szakirányú továbbképzési szakokra jelentkezők esetében az Oktatói és a Hallgatói Bizottság a meghallgatások után egyesülve a Felvételi Bizottságban (továbbiakban: Bizottság), egyszerű szótöbbséggel dönt a szóbeli vizsga eredményéről. Szavazategyenlőség esetén a rektor szavazata a döntő. (3) A szóbeli vizsga eredménye „megfelelt” illetve „nem felelt meg” lehet. (4) Az a jelentkező, aki „nem felelt meg” minősítést kapott, a Főiskolára nem nyerhet felvételt. (5) A mesterképzési szakra jelentkezők felvételi pontszáma három pontszámból (oklevélminősítés, írásbeli vizsga, szóbeli vizsga) tevődik össze. A szóbeli felvételi pontszámát a Bizottság határozza meg. (6) A jelölteket az intézmény írásban tájékoztatja a felvételi vizsga eredményéről. Fogyatékos személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések 208. § (1) Látássérült jelentkezőnek csak a szóbeli alkalmassági vizsgán kell részt vennie, melyen az Oktatói Bizottság felmérheti a jelentkező hittani ismereteit is. (2) A siket jelentkezők csak az írásbeli vizsgán kötelesek részt venni, szóbeli alkalmassági vizsgán kérésük szerint vehetnek részt. Amennyiben a jelentkező a szóbeli alkalmassági vizsgán részt kíván venni, a Főiskola jeltolmács közreműködését biztosítja. Összeférhetetlenség 209. § A vizsgáztatásban nem vehet részt az a személy, aki a vizsgázónak közeli hozzátartozója vagy vele függelmi viszonyban áll, vagy akitől a vizsga tárgyilagos értékelése egyéb okból nem várható el.
8
4. fejezet JOGORVOSLAT 210. § Az írásbeli vizsga értékelésébe a jelentkező – felvételi eljárás lezárultáig – betekintést kérhet. 211. § A felvételi eljárással kapcsolatos jogszabálysértés vagy a Főiskola belső szabályzatainak megsértése miatt az eredmény kihirdetésétől számított 15 napon belül a jelentkező írásban, a Szabályzatban meghatározottak szerint jogorvoslattal élhet a Főiskola Hallgatói Jogorvoslati Bizottságához. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
9
