A feladatokat az élet írja

A feladatokat az élet írja Minden konferenciának vannak elôre megfogalmazott célkitûzései, amelyeket – különbözô szakmai, szakpolitikai, szakmapolitikai és politikai szempontok mérlegelését és sok egyeztetést követôen – a szervezôk megfogalmaznak. Ezek figyelembe vételével áll össze a program és kérik fel az elôadókat, akik a szervezôk szándékainak ismeretében elfogadják (vagy elhárítják) a felkéréseket. A résztvevôk pedig a konferenciára a fôbb célkitûzések, a program és az elôadók ismeretében jelentkeznek. Ez az elôkészítô munka az egyik záloga annak, hogy a konferencia a résztvevôk megelégedésére végezhesse el a feladatát. És ha az elôadók élvezetes elôadásokat tartanak, a program gördülékeny és a kényelmi szolgáltatások is jók, sôt az érdeklôdés is megfelelô és a kitûzött szakmapolitikai célokat is sikerül elérni, nemcsak a résztvevôk, hanem a szervezôk is elégedettek lehetnek, mert sikeres konferencia gazdái és vendégei voltak. A MOSZ márciusi siófoki konferenciájának már az elôkészítésekor lehetett tudni, hogy kiemelt program lesz a támogatáspolitika, mert muníciót szeretnénk gyûjteni ahhoz a munkához, ami a gyakorló gyógyszerészek támogatáspolitikai koncepciójának kidolgozásához szükséges. És azt is lehetett jó elôre tudni, hogy azért kerülnek terítékre a gyógyszertárak hatékony gazdálkodásának kérdései, mert ezen ismeretek átadásával szeretné a MOSZ segíteni a várhatóan nehezedô feltételek közé kerülô gyógyszertári vállalkozások hatékony gazdálkodását a készlettel, az anyagi és a humán erôforrással egyaránt. Azonban a konferenciákon rendre számos olyan téma is felmerül, amit a szervezôk elôzetesen nem iktatnak a programba, de a fórumokon és a folyosói beszélgetéseken is olyan erôvel jelennek meg, hogy foglalkozni kell velük. Minél élôbb a kapcsolat a szervezôk, az elôadók és a résztvevôk között, minél inkább a napi gyakorlatban felmerülô problémák megoldásának a szándéka jellemzi a rendezvényt, annál nagyobb az esélye annak, hogy ilyen kérdésekkel szembesüljünk. Így volt ez most is. Indokolt tehát, hogy ezek közül néhányat megemlítsünk, már csak azért is, mert ezeket a konferenciát záró értékelés olyan súlyúnak

ítélte, hogy a tisztázásukat a MOSZ elnökségének illetve munkacsoportjának további feladatként jelölte meg. Amikor az Egészségpénztárak Országos Szövetsége (EPOSZ) képviselôje az elôadását tartotta, még csak annyit lehetett tudni, hogy egy olyan kezdeményezés körvonalazódik, amelyik informatikai bázison egységesíti a gyógyszertárak és az egészségpénztárak közötti elszámolást, megkönnyíti a gyógyszertári ügyintézést és hozzájárul ahhoz, hogy a patika a jelenleginél hamarabb és biztonságosan juthasson a pénzéhez. Az elôadást követô fórumon felvetôdött kérdések azonban olyan problémákra irányították a figyelmet, amelyek megoldása az egyes gyógyszertáraknak lehetetlen, az érdekvédelemnek azonban kötelezô feladat. Mibe kerül a programmódosítás a gyógyszertáraknak? Érvényesít-e forgalmi jutalékot az EPOSZ által létrehozandó szervezet? Ténylegesen hamarabb juthat-e a pénzéhez a gyógyszertár? Egyáltalán, az egészségpénztárak ma még egymástól is jelentôsen eltérô tevékenysége konform-e a jelenlegi elôírásokkal? A kérdések nem bagatellizálhatók, mert több mint 400 ezer pénztártag több mint 6 milliárd értékû forgalmat bonyolított tavaly, és az üzletág növekedése továbbra is dinamikus! Amikor a gyógyszertárak adózásával, számviteli gyakorlatával és a szakmai jogszabályok változásával foglalkozó fórum elkezdôdött, még csak annyit lehetett tudni, hogy július 1-vel hatályba lép a társasági törvény módosítása. A konzultáció során vált egyértelmûvé, hogy változni fog a betéti társasági üzletrészek adás-vételének eljárási rendje, aminek komoly jogi, gazdasági és szakmapolitikai aspektusai is lehetnek. Ugyan elképzelhetô, hogy mindenkinek lehetôsége lesz a legjobb ügyvédet, könyvelôt és mediátort megtalálni, ha a saját patikája ügyes-bajos dolgait kell intézni, de jó lenne tudni, hogy országosan ismert és elismert szakemberek minderrôl milyen véleményt alkotnak? És jó lenne azt is tudni, hogy a változásnak lehet-e hatása a patikák tulajdonosi szerkezetére, a beltag és a kültag viszonyára és felelôsségére, vagy akár a kötelezô 51%-os beltagi tulajdoni részesedés megszerzésének menetére? Tehát tájékozódni és tájékoztatni kell!

Amikor az államigazgatási vezetôk elôadásai megkezdôdtek, még nem lehetett sejteni, hogy az elôadásokat követô fórumon, majd a késôbbi beszélgetésekben a gyógyszerek házhoz szállításának olyan megoldási lehetôségei is megnyílnak, amelyek a gyógyszerészi kompetenciát, a szolgáltatásbôvítés jogos igényét és a gyógyszerbiztonságot egyaránt képesek érvényesíteni. A megoldás lehetôsége felcsillant, a többi az érdekvédelem feladata. Ezek csupán kiragadott példák, amelyek folytathatók lennének a gyógyszerárképzés bizonytalanságaival, az OTC gyógyszerek szabályozásának küszöbön álló(?) változtatásával, vagy akár a Nemzeti Fejlesztési Terv nemlétezô gyógyszerészi aspektusaival. A példák azt igazolják, hogy a konferenciák interaktív légkörében a szakmai érdekvédelem nagyon sok olyan problémával – vagy ismert probléma megoldásának lehetôségével – találkozhat, amelyek új, elôre nem tervezett feladatokat róhatnak rá. Ebbôl az aspektusból nézve a konferenciáról nem állapítható meg, hogy sikeres volt vagy sem, ha csak az elôre eltervezett feladatok elvégzését mérlegeljük. A sikerességhez az is kell, hogy az új kihívásokra is sikerüljön megfelelô választ találni. A sikeres válasz elôfeltétele a felismerés. Ez most megtörtént. A többi a mindennapok aprómunkájában dôl el.

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft. – Recsi István Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: [email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA

Gyógyszertár V. évf. 3. szám 1

Közgyûlést tartott a Szövetség A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2006. március 5-én Siófokon, a „Magángyógyszertárak mûködtetése – 2006.” címû konferencia záróakkordjaként tartotta ezévi elsô közgyûlését, melynek feladata volt – többek között – az elôzô év mérlegének és a 2006-os költségvetésnek az elfogadása, továbbá a Szövetség tisztségviselôi karának a beszámolása. A közgyûlés érdemben foglalkozott a konferencia értékelésével, valamint a szakma és a Szövetség elôtt álló feladatokkal Összeállításunkban közöljük dr. Mikola Bálint elnök, Csejtei Marianna fôtitkár és Zalántainé Szalai Margit felügyelô bizottsági elnök beszámolóját, továbbá dr. Schlégelné Békefi Csilla alelnök tájékoztatását a megyei szervezetekben lezajlott tisztújításról.

Elnöki beszámoló Kedves Kollegáim, Tisztelt Kolleganôk és Kollega Urak! A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2005. évi ôszi közgyûlésén kapott bizalmat a jelenlegi vezetés, amelynek nevében a helyszínen felvázolt elnöki program képezte az elmúlt közel fél esztendô cselekvéseinek gerincét. Nevezetesen ✗ a szakmai és tulajdonosi szerepvállalás erôsítését, ✗ a gyógyszerbiztonság fokozását, ✗ a gyógyszerészi reprezentációk közötti harmónia fejlesztését,

2 Gyógyszertár V. évf. 3. szám

✗ a szervezet és a nemzetközi kapcsolatok építését tûztük ki megvalósításra, illetve folytatásra váró célnak. Erre épülve született meg az elnöki program, amelyet az elmúlt esztendô novemberében az Országos Választmány elé terjesztve tárgyaltunk meg. Meghatároztuk a stratégiai és operatív elemeket, egyeztettük a folyamatban lévô programok folytatásának egyes kérdéseit, s mindezekben a választmány jóváhagyását kértük. Az országos elnökség tagjai számára címzett feladatokat, személyi referenciákat jelöltünk meg.

A gyógyszerészképzés, a menedzsment-építés, az egészségpolitika és a gyógyszerpiac egyes kérdéseiben való jártasság elmélyítése érdekében hoztunk döntést az elnöki tanácsadó testület létrehozásáról. Újraalakultak és személyi összetételükben is változtak a Szövetség kuratóriumai. Ugyanezen meg-

fontolásokra figyelemmel bôvítettük a „Gyógyszertár” címû szakmapolitikai kiadványunk szerkesztôbizottságának körét. Ha sommásan akarom megfogalmazni az elmúlt öt hónap történéseit és eredményeit, akkor a következôkrôl tudok beszámolni: ✗ dübörög és bôvül a gyógyszerészi gondozási program, ✗ lezajlottak a megyei rendezvények és újraalakultak a területi szervezetek, ✗ rendkívül gazdag a 2006. évi szakmai továbbképzô és szervezeti programunk. Sokan emlékeznek még MOSZ alapító 1991. évi jelmondatunkra: „Gyógyszert szed? Beszéljen a gyógyszerészével”. Sok-sok munka fekszik abban, amíg a gyógyszer + információtól, a hatás, kölcsönhatás, mellékhatás figyelésén át eljutottunk a gyógyszerészi gondozásig, s ma már a gyógyszeres terápia menedzselése megvalósításán dolgozunk. Sohasem titkolt célunk volt, hogy a „fiókhúzogató” gyógyszerészbôl az egészségügyi ellátó rendszer megbecsült diplomása és a gyógyszertárat naponta felkeresô, ma már hatszázezer rászoruló tanácsadójává legyünk. Ebben az építkezésben – többek között – olyan hatalmas szakmai kihívásoknak kellett megfelelni, mint a gyógyszerpaletta robbanásszerû fejlôdése, s az alapellátás egészségpolitikai súlyának megteremtése, az „egészséget a gyógyszertárból” MOSZ szakmai program megfogalmazása. Az áttörés 2005 ôszén megtörtént. A nemzetközi példákra alapozva, a MOSZ többéves, tudatosan tervezett továbbképzési programjainak is köszönhetôen megkezdôdött a diabetes gondozás gyógyszertári programja. Ebben a munkában csak olyan kollegáink vehetnek részt, akik elvégezték a MOSZ diabetes I-II-III. tanfolyamokat. Megkezdôdött tehát egy új minôségû szakmai alapú kapcsolat építése a lakosság és a gyógyszerész között, amely széles távlatokat nyit a közvetlen lakossági gyógyszerellátás perspektívájában. Ma már nem arról szól a történet, hogy gyógyszertáron kívül lehet-e gyógyszert árulni, hanem arról, hogy a gyógyszertárban felkészült szakemberek állnak a társadalom segítségére rizikófaktorok feltárása, szûrôvizsgálatok elvégzése és egyes életviteli minták népszerûsítése érdekében. Ez az igazi népegészségügyi feladat, amely mellett lassan nem is kell érvelnünk,

hiszen társadalmilag, egészségpolitikai és gazdasági értelemben is elfogadott evidencia. Úgy hiszem, néhány éven belül az eredményeit is dokumentálni tudjuk. A területi szervezetek mandátuma ôsszel lejárt. Valamennyi megyében a MOSZ megyei elnökeinek kezdeményezésére rendezvények és közgyûlések zajlottak le, amelyeken az érdeklôdés egyértelmûen megerôsítette célkitûzéseink helyességét. Ugyancsak az elfogadottságra utal, hogy ebben az idôszakban több mint tíz százalékkal bôvült civil, önkéntes tagságú szervezetünk taglétszáma. A megyék új tisztségviselôi kart állítottak fel. Így az Országos Választmány újraalakuló ülése is a tavaszi konferencián 2006. március 3-án vált esedékessé. Egyeztettük gondolatainkat, megismertük új vezetô társainkat, akik személyében meggyôzôdésem szerint elkötelezett és energikus segítôtársakat kaptunk egyre bôvülô feladataink ellátásához.

tudnak lenni, hosszú távon javítva a lakosság egészségi állapotát. Meggyôzôdésünk, hogy ez irányú tevékenységünk költségvetési gazdasági megtakarítást eredményezve, a megelôzés irányába történô forrás átcsoportosítást indukál.

A beszámolási idôszakban a MOSZ munkaterve szerint az országos elnökség havonként, a választmány három alkalommal ülésezett, elsôsorban a közgyûlés által meghatározott feladatokból adódó operatív kérdések egyeztetése céljából.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége minden eszközt és lehetôséget feltár és megragad annak érdekében, hogy a közvetlen lakossági gyógyszerellátás a személyi jogos, nemzeti tulajdonos gyógyszerészek irányítása alatt maradjon. Meggyôzôdésünk, hogy ez a gyógyszerbiztonság legfôbb záloga ellátási, szakmai és gazdasági értelemben egyaránt. A gyógyszer nem az a piaci áru, amelynek forgalmazását a versenyszabályok gazdaságosabbá teszik. Ezzel összefüggésben aggodalommal tekintünk a közeljövôben várható gyógyszerész generációváltásra. Az egykor állami/önkormányzati lakossági gyógyszerellátás privatizációjában szerepet vállaló gyógyszerészi kar átlagéletkora 65 esztendô fölött jár. Szövetségünk fontos célkitûzése megkeresni a fiatal gyógyszerészek személyi jog átvállalási lehetôségét, anélkül, hogy ezt pénzügyi, üzleti befektetôi körök „segítenék”. Megkezdtük ezen a területen is a munkát.

Feladategyeztetô látogatásokat kezdeményeztünk az MGYK és az MGYT elnökeivel, munkamegbeszéléseket szerveztünk a gyógyszergyártó szervezetekkel. Figyelemmel kísérjük, és részt veszünk a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium munkájában, az egészségügyi kormányzati döntések elôkészítésében egyaránt.

A gyógyszertár-mûködtetés gazdasági környezete kiegyensúlyozatlan, az egypólusú forrásteremtés a gyógyszerészi tervekhez ma már nem nyújt fedezetet. Dolgozunk azoknak az erôforrásoknak a feltárásán, amelyek a közvetlen lakossági gyógyszerellátáshoz kapcsolódva segíthetik szakmai céljaink megvalósítását.

Tekintettel a gyógyszerészi továbbképzô programok eredményességére, igen figyelemreméltó és szakmai érdeklôdést kiváltó oktatási tematikát állítottunk össze a 2006. évre (részleteit lapunk más helyén közöljük). Komolyan hiszünk abban, hogy szakmai szellemi felkészültségünk erôsítése jelentôs mértékben növeli a közvetlen lakossági gyógyszerellátás társadalmi hasznosságát, s a gyógyszerbiztonságot egyaránt. Úgy gondoljuk, hogy a gyógyszerészi gondozás területén elért és elismert eredményeinken tovább építkezve folyamatosan növekszik azoknak a gyógyszertáraknak a száma, amelyek a leggyakrabban elôforduló kórokokban a társadalom segítségére

Tisztelt Kolleganôk és Kollega Urak! Amikor kérem beszámolóm elfogadását Önöktôl, egyben igénylem is segítô támogatásukat abban, hogy a gyógyszerészi érdekartikuláció a jövôben erôsödjön. Diplomásként, értelmiségiként és szakemberként egyaránt kötelességünk a társadalom hasznára lenni. Kijelölt fô irányaink megvalósításához várok az eddigiek mellett új segítôtársakat, s egyben büszkén mutatom be Önöknek azt a csapatot, amely a MOSZ megyei szervezetei élén dolgozik velünk.

Dr. Mikola Bálint elnök

Állás, lakással

Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. (06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) ✦ Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár V. évf. 3. szám 3

Fôtitkári beszámoló A MOSZ tagsága a 2005. évi októberi közgyûlésén a fôtitkári feladatok ellátására választott meg. Alapszabályunk értelmében ez az ügyviteli és gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásával jár. Folytatni kívánom elôdöm, Mátyásné Simon Zsuzsa tevékenységét. A Szövetség elnöke az Alapszabályban foglaltakon túl megbízott még az iroda irányításával és a továbbképzések szervezésével is.

Gazdasági beszámoló Kiadásaink 2005. évi alakulását a 2004. márciusi közgyûlésen jóváhagyott költségvetésben szereplô adatokhoz viszonyítva megállapítható, hogy kiadásaink az egyes költségnemeken belül nem lépték túl a tervezettet, a többletköltség az elôre nem tervezett kiadásokból adódott. Bevételünk jobban alakult a tervezettnél, így a tervezetten felül felmerült kiadásokra is meg volt a fedezet. A 2006. évben is meglehetôsen szoros költségvetéssel kell dolgoznunk. Szeretném a ki-

adás – bevétel idôbeli egyensúlyát is megteremteni. Bízom abban, hogy a kiadási oldal néhány tételének csökkentésével és a bevételi oldalon új lehetôségek bevonásával (támogatások, szponzorok) a 2006. év végére tartalékalapot tudunk képezni a váratlan kiadások fedezetére. Az októberi közgyûlésen már látható lesz, hogy eredményesen gazdálkodtunk-e, s az esetlegesen a tervezetten felül képzôdô pénzösszeg további felhasználásáról, vagy a költségvetés fôsorainak módosításáról is dönteni tudunk.

Iroda irányítása Szövetségünk irodáját 2005-ben is a GM zRt. mûködtette, biztosítván az iroda állandó elérhetôségét. Taglétszámunk folyamatosan nô, a 2005. év végén 594 tagunk volt. Elkészült az a vonalkóddal ellátott tagsági kártya is, mely egy korszerû, naprakész tagnyilvántartás vezetését teszi lehetôvé. A felügyelô bizottsággal együttmûködve folyamatban van a különbözô szabályzatok, ügyrendek és szerzôdések megújítása.

A Felügyelô Bizottság elnökének beszámolója hogy komoly eredményekrôl számolhatna be a bizottság, de eseményekben gazdag idôszak telt el a választások óta. Minden elnökségi ülésen részt vettünk, illetve a bizottság is az ügyrend szerint ülésezett. A MOSZ – megalakulásától kezdve – a személyi jogos gyógyszerészek civil, érdekvédelmi szervezete. Másfél évtizedes munkáját mindig a szakmai érdekeket szem elôtt tartva, magas erkölcsi színvonalon látta el. Ennek a munkának az elôsegítése volt a célja a mindenkori felügyelô bizottságnak, és támogató jellegû kritikai észrevételeivel most is ezt tekinti fô feladatának.

A felügyelô bizottság jelenlegi összetételében a 2005. októberi választások után kezdte meg munkáját. Kevés idô telt el ahhoz, 4 Gyógyszertár V. évf. 3. szám

Dr. Mikola Bálint elnök a választást követôen megfogalmazott elnöki programja megfelel a Szövetség alapszabályában meghatározott elveknek és ezek alapján tárta fel elôttünk a jövô lehetôségeit és határozta meg a szervezet jövôbeni feladatait.

Továbbképzések A tavalyi év második félévére értük el azt, hogy az akkreditációra beadott továbbképzések pontszámmal minôsített visszaigazolása idôben megérkezett. 2005-re 17 különbözô témában adtunk be kérelmet, melyek mindegyikét a kérelem szerinti pontszámmal igazolták vissza. 2006-ban is az eddigi gyakorlat alapján szeretnénk dolgozni, melyre tekintettel az eddigi témaköröket fejlesztettük tovább, a már jól ismert helyszíneken tartandó konferenciák keretében. Csejtei Marianna fôtitkár Az elnökségi tagok személyre szabottan megkapták feladatukat, mely feladatkörök lefedik a Szövetség által végzett munka teljes spektrumát. A gyógyszerészi gondozás – mely dr. Samu Antal nevéhez kötôdik – elindítása a gyógyszertárakban mérföldkô napjaink gyógyszerészetében. Önálló külkapcsolatok kiépítése kezdôdött, megújult a területi munka és a kapcsolattartás a megyei szervezetekkel. Az új vezetôség kellô figyelemmel fordul a MOSZ iroda mûködtetése és a továbbképzések szervezése felé. Van felelôse a média kapcsolatok ápolásának, az ifjúsággal és a társszervezetekkel való kapcsolattartásnak. A MOSZ kiemelt feladatának tartja a magángyógyszerészek szakmai és gazdasági érdekeinek elfogulatlan képviseletét és védelmét, a mindenkori politikai és gazdasági vezetéssel együttmûködve. A felügyelô bizottság feladata a Szövetség törvényes mûködésének elôsegítése, biztosítása. A felügyelô bizottság a munkája során természetesen figyelembe veszi, elfogadja az elôzô elnök, Benkô Zsolt kollegám ajánlásait, aki megfogalmazta, hogy az alapszabályt frissíteni lenne célszerû és meg kellene alkotni az SZMSZ-t. Számviteli politika, ügyviteli szabályzat, pénzkezelési szabályzat és leltározási szabályzat kialakítása indokolt. Ezen feladatok elvégzéséhez viszont kevés idô állt rendelkezésre. Az alapszabály frissítése

folyamatban van. Az SZMSZ még nem készült el, a bizottság az októberi közgyûlésre való elôterjesztését javasolja. A számviteli politika kialakításának elsô lépései megtörténtek, a Szövetség rendelkezik egy teljes körû, magas szintû, részletes szakmai anyaggal, amely alapján kidolgozható a Szövetség testre szabott számviteli politikája. Az ügyviteli szabályzat készítése is folyamatban van. A pénzés értékkezelési szabályzat, valamint leltározási szabályzat, továbbá a bizonylati és eszköz-forrás értékelési szabályzat vonatkozásában szintén rendelkezünk minta szabályzattal. Ezek adaptálása szükségszerû. Ezen feladatok elvégzésére javasolja a bizottság, hogy a fôtitkár kapjon felhatalmazást és kellô pénzügyi keretet arra, hogy az októberi közgyûlésre mindez elkészüljön. Továbbá javasolja a bizottság az elnökség ügyrendjébe beépíteni a megfelelô döntési kompetenciákat: adott feladat pénzügyi vonzatát tekintve mely összeghatárig dönthet az elnök önállóan, mely összeg-

határig az elnökség, és mely összeghatár felett kell a közgyûlés határozatát kérni. Az elôzetes konzultációk alapján a költségvetésbe beépítésre került a megyei szervezetek mûködéséhez szükséges összeg. Javasoljuk ennek megyénkénti keretösszegre történô további bontását, mellyel a megyék önállóan gazdálkodhatnak. A keretösszeg felhasználásáról természetesen beszámolással és elszámolással (számla) tartoznak. A Szövetség anyagi helyzetérôl a fôtitkári beszámolóból kiderült, hogy az elszámolási, nyilvántartási, pénzkezelési, könyvelési, számviteli feladatokkal kapcsolatos munkálatok végrehajtásának minôsége – az utóbbi évek tapasztalatait is felhasználva – évrôl évre egyre jobb lesz, megközelítve, bár soha el nem érve az ideális állapotot. Megvizsgáltuk a MOSZ és GM zRt. között fennálló szerzôdéseket, nevezetesen a bérleti szerzôdést és a Gyógyszertár c. újság kiadására vonatkozó szerzôdést.

Lezárultak a megyei tisztújító közgyûlések Az év elsô két hónapjában zajló tisztújító megyei közgyûléseken leggyakrabban felvetôdô témák között – a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos kérdéseken túlmenôen – a globalizáció gyógyszerpiaci hatásai, a változó jogi környezet, a gyógyszerbiztonság, a gyógyszerészi gondozás, az elkerülhetetlen gyógyszerészi generációváltás, a közvetlen lakossági gyógyszerellátás nemzeti szakmai kézben tartása szerepeltek. Szinte mindenütt felmerült, hogy a lakosság gyógyszerellátásában az elmúlt tizenöt évben elért eredményeinknek a megôrzéséhez sürgôsen meg kell oldani a generációváltással felmerülô problémákat. Jogos igény, hogy egy tisztességesen, a betegek szolgálatában ledolgozott élet után idôs kollégáink megpihenhessenek, s átadhassák a stafétabotot azoknak a fiatal, ambiciózus magyar gyógyszerészeknek, akik méltóan a híres ôsökhöz, továbbra is a betegek szolgálatába állva, megôrzik a magyar gyógyszerészet nagyságát és méltóságát. Ezért létkérdés, hogy olyan képviselôk parlamentbe jutását támogassuk az elôttünk álló országgyûlési képviselôválasztáson, akik segítenek minket abban, hogy megôrizzük a gyógyszer-

Az irodabérléssel kapcsolatban alátámasztjuk az elôzô bizottság megállapítását, miszerint a bérleti díj reális, értékarányos, a Szövetség számára kedvezô. Sarkalatos kérdés a Gyógyszertár c. újság kiadása, mely a tulajdonos gyógyszerészek szakmai, jogi és gazdasági kérdésekkel foglalkozó magazinja. Tudjuk mindannyian, hogy a Szövetségnek sok pénzébe kerül a lap megjelentetése. Az újság népszerû, fontos számunkra, hogy a továbbiakban is rendszeresen megjelenjen, ugyanilyen magas színvonalú szakmai tartalommal. Ezért javasolja a bizottság ezzel kapcsolatos újabb árajánlatok bekérését. A felügyelô bizottság határozottan kiáll a korábbi közgyûlési határozatok végrehajtása mellett, az elôzô felügyelô bizottság szellemiségében folytatja munkáját, annak érdekében, hogy a Szövetség mûködése törvényes, hatékony és költségtakarékos legyen. Az elnökség céljait, célkitûzéseit a felügyelô bizottság is sajátjának tekinti, hiszen az érdekeink közösek.

Zalántainé Szalai Margit fb elnök

tárak nemzeti identitását, akik segítenek megôrizni azoknak a jogszabályi feltételeknek a megmaradását, amelyekkel biztosítani lehet a többségi gyógyszerészi tulajdont, a gyógyszertárak magas színvonalú szakmaiságát. Egyöntetû vélemény a gyógyszerészek körében, hogy a magyar nemzeti gyógyszerészet számára a rendszer liberalizálása jelenti a legnagyobb veszélyt. A liberalizáció a profitorientált külföldi befektetôknek kedvez, célja a gyógyszergyártás és a gyógyszer nagykereskedelem (részleges) külföldi kézbe juttatása után a gyógyszer kiskereskedelemben újabb monopóliumok kialakítása. Meg kellene végre érteni, hogy az egészségügy egy különleges piac. Tudomásul kellene végre venni, hogy vannak betegek, akiknek az ellátásában nem lehet az egyetlen szervezô elem a ver-seny. Elengedhetetlen követelmény a szolidaritás elvének megtartása. A gyógyszerészek és gyógyszertári asszisztensek kiemelkedô, nemzetközileg is elismerten magas színvonalú felkészültségének és hivatástudatának köszönhetô, hogy a betegek gyógyszerellátása továbbra is magas szintû. Világossá kell tennünk, hogy nem lehet sikeres az az egészségpolitika, amely a reformokat a magyar betegek és magyar gyógyszerészek kárára tervezi megvalósítani, extraprofitot biztosítva a globalizációban érdekelt multinacionális cégeknek. A gyógyszerészeknek minden lehetôséget meg kell ragadni, hogy a leendô kormányprogramban érvényesüljenek a speciális gyógyszerész szempontok, hogy a személyi jogos gyógyszerészek érdekvédelmén keresztül biztosítani tudjuk a szakmai érdekeknek a profitérdekeknél erôsebb érvényesülését. Részt kell vennünk a várható döntések elôkészítésében, a döntéshozókkal el kell fogadtatni a lakosság egészségének megôrzésében és a betegek ellátásában végzett szakmai munkánkat. Ehhez várjuk mindenki segítségét! 2006. február 28-ig minden megyében lezajlottak a tisztújító megyei közgyûlések. Hét megyében történt változás a megyék élén. A megválasztott tisztségviselôknek gratulálunk, munkájukhoz sok sikert, kitartást kívánunk, hisz az elkövetkezô idôben nagy szükség lesz rá. A leköszönô megyei elnököknek, így dr. Balla Lászlónénak, Csejtei Mariannának, dr. Fülöp Gyulának, Károlyi Sándornénak, Lippai Józsefnek, dr. Télessy Istvánnak, köszönjük a megyék élén végzett munkáját. A megválasztott tisztségviselôket bemutattuk a MOSZ március 3-i siófoki választmányi ülésén. A választmány új összetételét a MOSZ országos közgyûlése is jóváhagyta. A megválasztott tisztségviselôk névsora: Gyógyszertár V. évf. 3. szám 5

Baranya megye: Dr. Czirákiné Deák Magdolna elnök, Hollósvölgyi Béla és dr. Zoltay Ákosné alelnök. Bács-Kiskun megye: Rixer Mária elnök, dr. Kasziba Istvánné és dr. Hajdú Lászlóné alelnök. Békés megye: Dr. Herczegfalvi Lászlóné elnök. Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Nyíri László elnök, dr. Pauker Zsoltné és Uzonyi Imréné alelnök. Csongrád megye: Dr. Szabó Valéria elnök. Fejér megye: Dr. Szilágyiné dr. Halász Éva elnök, dr. Bezsila Andrásné alelnök. Gyôr-Moson-Sopron megye: Horváth Csaba elnök, Kenéz Zsolt és Stánitz Antal alelnök. Hajdú-Bihar megye: Kôszegi Gyuláné elnök, dr. Bárd Tibor alelnök. Heves megye: Sass Pál elnök és Peterdi Béla alelnök. Jász-Nagykun-Szolnok megye: Dr. Dobos Józsefné elnök. Komárom-Esztergom megye: Baranyi Judit elnök. Nógrád megye: Püspöki Emôke elnök. Pest megye: Dr. Szabó Gáborné elnök, Koma József alelnök. Somogy megye: Kollárovitsné Filó Ágnes elnök, Cserényiné Horváth Edit alelnök. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Dr. Kerényiné Hajdú Erzsébet elnök, Gere Sándor alelnök. Tolna megye: Illés Tamás elnök. Vas megye: Dudus Balázs elnök, dr. Binó Györgyné alelnök. Veszprém megye: Baloghné Weigl Zita elnök, Lajos Gáborné dr. alelnök. Zala megye: Dr. Varga Imre elnök, Lukács Mária alelnök. Budapest: Potocsny Mária elnök, Ballai Erika és dr. Elek Marita alelnök.

Dr. Schlégelné Békefi Csilla

Dr. Halmos Gábor egyetemi tanár a MOSZ tiszteletbeli tagja

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

Dr. Mikola Bálint elnök elôterjesztésére a MOSZ közgyûlése 2006. március 5-én a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tiszteletbeli tagjává választotta dr. Halmos Gábor egyetemi tanárt, a Debreceni Tudományegyetem Orvosegészségügyi Centrum Biofarmácia Tanszékének intézetvezetô egyetemi tanárát, a gyógyszerészi gondozás meghonosítása érdekében kifejtett és a MOSZ céljaival egyezô tevékenységéért. A tiszteleti tagsághoz szívbôl gratulálnak a MOSZ vezetôi és a lap szerkesztôi. 6 Gyógyszertár V. évf. 3. szám

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Magángyógyszertárak mûködtetése – 2006. Eredményes és sikeres konferenciát tartott a MOSZ március 3–5 között Siófokon a Hotel Azúr konferenciaközpontban. A konferencia programja egyfelôl a hagyományokból építkezett, amikor helyet adott a gazdasági és szakmai jogszabályok aktuális változásainak ismertetésére és elemzésére, valamint a mérlegkészítés idôszakában az elôzô gazdasági év teljesítményének értékeléséhez szükséges módszerek megbeszélésének, továbbá a MOSZ közgyûlésének, másfelôl igazodott az aktuális helyzet okozta kihívásokhoz is. Aktuális kihívásként értékeltük, hogy a gyógyszerforgalom növekedése és a gyógyszerbüdzsé eddigieknél is nagyobb

mértékû alultervezése a következô kormányra várhatóan válságmenedzselô lépéseket ró. Emiatt a gyógyszertárak mûködtetôinek fokozottabb mértékben kell majd a gazdálkodás kérdéseivel foglalkozni, továbbá a szakmának fel kell készülni arra, hogy a szélesebb értelemben vett támogatáspolitikai kihívásokra önálló gyógyszerészi álláspontot alakíthasson ki.

állításunkban a konferencián elhangzott elôadásoknak a legfontosabbnak ítélt tartalmi elemeit tartalmazó ismertetéseket olvashatnak. A beszámolókat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a konferencia látogatói érdemben felfrissíthessék a hallottakat, továbbá azok is érdemi információkhoz jussanak, akik bármi okból a konferencián nem tudtak részt venni.

A konferencia programja visszaigazolta a szervezôk szándékát és színvonalas elôadásokat, hasznos elemzéseket hallgathattunk, az egyes programpontokat követôen tartalmas fórumokon vehettünk részt. Össze-

Összeállításunkat a konferencia záródokumentumával zárjuk, amely tartalmazza a konferencia MOSZ elnöksége által elfogadott értékelését és összegzi a legfontosabb teendôket is.

Logisztika a gyógyszertárban Dr. Chikán Attila a Budapesti Corvinus Egyetem intézetvezetô professzora, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság elnöke elôadásában elôször a logisztika definícióját adta meg. A logisztika feladata, hogy a fogyasztó által igényelt termékek a megfelelô ✔ helyen, ✔ idôpontban, ✔ mennyiségben, ✔ minôségben és ✔ választékban rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében ún. logisztikai rendszerek jönnek létre, melyeket az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák alkotják. A gyógyszerellátás logisztikai rendszere (ellátási lánc) az 1. ábrával jellemezhetô.

1. ábra: A gyógyszerellátás logisztikai rendszere

Az ellátási láncokban az egyetlen független döntéshozó a végsô felhasználó, így minden szállító valakinek a vevôje (fogyasztója). Az ellátási lánc szereplôinek ezért a lánc egészében kell gondolkodniuk: a cél a végsô felhasználó igényeinek kielégítése. Az ellátási lánc tulajdonságai több tényezôtôl függenek. Lényeges a kapcsolatok szorossága, ami az eseti kapcsolattól egészen a partneri kapcsolatig terjedhet. Meghatározó a szereplôk közötti erôviszonyok alakulása, amit leginkább a piac jellemzôi és a piac mérete befolyásol. Szó lehet ún. reláció-specifikus befektetésekrôl. Ezek akkor kerülnek elôtérbe, ha tartós a „szállító-vevô” kapcsolat, aminek a színvonalát javíthatják ezek a befektetések (pl. a partner befizetése tanfolyamra). A szerzôdések a legnagyobb jószándék és igyekezet ellenére sem lehetnek tökéletesek (mert az összes lehetséges helyzet elôre nem modellezhetô), de a javításukra mindig törekedni kell. Fontos a szerzôdô felek közötti bizalom, aminek három legfontosabb tényezôje (1) a szerzôdés betartására vonatkozó jószándék, (2) a szerzôdésben vállalt kötelességek megtartására vonatkozó kompetencia és (3) a szerzôdésben nem szabályozott helyzetek megoldására irányuló jóakarat. A logisztika értékalkotó funkció, hiszen a termék értékének három legfontosabb komponense közül kettônek a biztosítása logisztikai feladat. [A három legfontosabb értékkomponens (1) a használati érték (a termék „hasson”), (2) a hely érték (legyen ott, ahol kell) és (3) az idô érték (akkor legyen ott, amikor szükség van rá).] A helyés idô érték biztosítása kifejezetten a logisztika feladata. Gyógyszertár V. évf. 3. szám 7

Az elôadó felsorolta a logisztika tárgykörébe tartozó tevékenységeket és szolgáltatásokat is, amelyek a következôk: ✦ szállítmányozás, ✦ fuvarozás, ✦ szállítmánykövetés, ✦ készletgazdálkodás, ✦ raktározás, ✦ anyagmozgatás, ✦ áru-elôkészítés, ✦ csomagolás, címkézés, ✦ javítás, karbantartás, ✦ informatikai háttér biztosítása (vonalkódozás, elektronikus ügyintézés), ✦ szerviz, ✦ üzemanyag-ellátás, ✦ hulladékkezelés. A gyógyszerellátási logisztika számos sajátossággal rendelkezik. Az elôadó ezek közül négyet emelt ki. (1) A gyógyszerkeresletet három szereplô, az orvos, a gyógyszerész és a beteg határozza meg szemben sok egyéb fogyasztási cikk keresletével, ahol a vásárlói döntést a végsô fogyasztó hozza. (2) A logisztikai rendszer kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a gyógyszer speciális áru, amire szigorú jogi és szakmai elôírások vonatkoznak. (3) Speciálisak a mennyiség, a választék és a hiány viszonyai (korlátozottak és jogszabályok által behatároltak a helyettesítési szabályok), továbbá (4) a fel nem használt maradék megsemmisítésére is különleges eljárási szabályokat kell alkalmazni (inverz logisztika). Az elôadó a patikai logisztikával kapcsolatban elôször az üzletpolitikával, majd módszertani kérdésekkel foglalkozott. Elsôrendû üzletpolitikai feladat a stabil ellátás biztosítása. Ehhez megfelelô finanszírozási forrásokat kell biztosítani, ami azért nehéz, mert a forgalom értéke és a termékválaszték dinamikusan nô, az árréspolitika restriktív, és hitelhez jutni sem egyszerû (sôt az is pénzbe kerül). Segíthet a körültekintôen kialakított választékpolitika, de ehhez nagyon jól kell ismerni a piacot és a piaci trendeket, továbbá marketing-ismeretek alkalmazására is szükség van. Mindezeken túl olyan szakmai szabályokat is figyelembe kell venni, amelyek kihatnak a készletezési gyakorlatra. A módszertant illetôen részletesen foglalkozott a választékpolitikával, a kereslet elôrejelzés módszereivel, a beszerzés (rendelés) módszereivel és a készlettartással. A megfelelô választékpolitika kialakításához elengedhetetlen a forgalom „ABC” elemzése. Ennek során figyelembe kell venni az adott termék részesedési arányát az összforgalomból, a termék helyettesíthetôségét, illetve kiegészítô jellegét. Fontos tudni, hogy általában a forgalmazott termékek kb. 10%-a adja az összforgalom háromnegyedét, a forgalom 90%-a pedig a forgalmazott termékek kb. 70%-ából jön össze (2. ábra).

Az elôadó a gyógyszerkereslet statisztikai elôrejelzésére lehetséges módszerek közül az ún. „mozgó átlagolás” és az „exponenciális

3. ábra: A kereslet-elôrejelzési rendszer

simítás” módszerét mutatta be. A „mozgó átlagolás” során egy adott megelôzô idôszak (pl. mindig a megelôzô három hét vagy hónap) tényleges forgalmi adatainak átlagolásával lehet prognosztizálni az elkövetkezô idôszak várható keresletét. A módszer alkalmas a szezonális ingadozások figyelembe vételére is, ugyanis az adatokat a (havi átlagolás esetén a havi) átlagos forgalom éves arányos forgalomtól való eltérésével lehet korrigálni. Az exponenciális simítás a súlyozott mozgó átlagolás logikája alapján történhet, ahol az elôzô idôszak tényleges és elôre jelzett forgalmának figyelembe vételével kerül prognosztizálásra a soron következô idôszak várható kereslete (Kjún = Kmáj + α (Forg. máj. – Elôre jelzett forg. máj.) Amikor a gyógyszertár kialakítja a saját beszerzési-készletezési rendszerét, arra a döntésre kell választ találnia, hogy mikor és mennyit rendeljen. A döntés függ ✧ a rendelkezésére álló pénzeszközöktôl, ✧ az elôírásoktól, ✧ a kereslet alakulásától, ✧ a készletek nagyságától, ✧ a rendelés költségétôl, ✧ a készletezés költségétôl és ✧ a hiány költségétôl. A gyógyszertárban több készletezési gyakorlat alakítható ki. Az egyik az ún. idôszakos készletfeltöltési rendszer, aminek a lényege, hogy egyenlô idôközönként, az elôzô beérkezés óta bekövetkezett fogyás függvényében, változó nagyságú megrendelésre kerül sor, hogy a beérkezéskor mindig azonos volumenû készlet legyen. Ezt a szakirodalom gyakran t; S mechanizmusként is nevezi (4. ábra).

2. ábra: Választékpolitika – a forgalom ABC elemzése

4. ábra: Idôszakos készletfeltölési rendszer

A kereslet alakulása a múltbéli értékesítési tapasztalatokra és adekvát piaci információkra alapozva is nagy biztonsággal elôre jelezhetô. Ennek lehetséges struktúráját a 3. ábra mutatja be.

Egy másik lehetséges módszer, amikor egy elôre meghatározott minimális biztonsági készletszint elérése esetén (tehát változó idôközönként) mindig ugyanakkora tétel megrendelésére kerül


sor (5. ábra). Ezt a szakirodalomban Biztonsági készlet/fix rendelés rendszerének nevezik és általában s; q mechanizmusnak jelölik.

5. ábra: Bitonsági készlet/fix rendelés rendszere

A nagykereskedô és a gyógyszertár közötti kapcsolat gazdasági aspektusai A fenti címmel tartotta meg elôadását Szabó Ferenc a Gyógyszernagykereskedôk Országos Szövetsége elnöke, a Hungaropharma Rt. vezérigazgatója.

Egy harmadik lehetôség, amikor a biztonsági készletszint elérésekor egy adott állandó készletmaximumra töltik fel a gyógyszertárat. Ezt Biztonsági készlet / feltöltési rendszernek nevezik és s; S mechanizmusnak jelölik (6. ábra).

Elôadásának elején a kapcsolat gazdasági aspektusairól beszélt. A ténylegesen gyógyszer-nagykereskedést végzô 10 cég kb. 2050 gyógyszertárat lát el. Éves szinten kb. 450 Mrd Ft a patikák és a nagykereskedôk közötti forgalom (pénzáramlás), a lakossági gyógyszerellátásban kb. 300 millió doboz gyógyszer cserél gazdát. A nagykereskedôkhöz évente kb. 2.800 ezer rendelés érkezik (és kb. ugyanennyi számla készül), a kiszállítások száma 1.600 e és 2.000 e között van és kb. 50.000 találkozásra kerül sor a gyógyszerészek és a nagykereskedôk képviselôi között. A nagykereskedôk és a gyógyszertárak kapcsolatainak a „nem gazdasági” aspektusai is fontosak. Ezek között kiemelkedô jelentôségû a közös szakmapolitika kialakítása (forgalmazási rend fenntartása, jogszabályok véleményezése), a közös érdekvédelem (árrés), a közös feladatok összehangolt végzése (hulladékbegyûjtés) és az ellátás színvonalát növelô együttmûködés (továbbképzés, szakmai kiadványok stb.)

6. ábra: Bitonsági készlet/feltöltési rendszere A különbözô készletezési rendszerek közötti választás több tényezôtôl függ. Ha nagy a keresletingadozás, érdemes lehet az s; q mechanizmust választani. Ha az árarányos készlettartás költsége magas, az s; S mechanizmus lehet elônyös. Ha kevésbé fontos, hogy az adott terméket folyamatosan biztosítsuk, a t; S mechanizmus alkalmazható. Igen rövid átfutási idejû és megbízható beszállításnál a t; S, hosszú átfutási idônél az s; q vagy az s; S mechanizmus választható. Nagy beszállítói rugalmasság esetén az s; S, rugalmatlan beszállító esetén az s; q mechanizmus választható.

Az elôadó a nagy- és kiskereskedelem összefonódásáról elmondta, hogy véleménye szerint a szektor integráltsága Magyarországon alacsony, bár van kereszttulajdonlás a nagy- és a kiskereskedelem között. Létezik a közös szakmai lobbizás és van kizárólagos gazdasági kapcsolat (mert csak nagykereskedôtôl vásárol gyógyszert a gyógyszertár), viszont nincs jogi és szervezeti integráció. Kérdés, hogy a gazdasági kényszer ill. a politikai akarat (jogszabályok változásával) kikényszeríti-e a szorosabb integrációt?

Az elôadó végül a logisztika fejlôdési tendenciáiról is adott egy rövid tájékoztatást. A világkereskedelem kétszer olyan gyorsan nô, mint a termelés, emiatt a logisztikai költségek nagyon nagy ütemben növekednek. Elôtérbe kerülnek a komplex szolgáltatások, a szállítmányozók alkalmazása, a teljes logisztika kiszervezése a vállalati struktúrából, illetve logisztikai hálózatok létrehozása. A logisztika egyre inkább a legfôbb versenytényezôvé és az üzleti

A nagykereskedô akkor mûködik jól, ha megfelelôen képes támogatni a gyógyszertár betegellátási feladatait és eredményességét. Mivel a gyógyszertár jövedelmezôsége az árbevételtôl, az árréstôl, a költségektôl és a tôkeszerkezettôl függ, a nagykereskedônek ezeken a területeken nyílik lehetôsége a gyógyszertári törekvések támogatására.

Esztergom környéki gyógyszertárba gyógyszerészt keresünk. Lakás megoldható.

Telefon: 06 20 417-5129

A patikai bérköltség pontos, elôre tervezhetô szállítással és kevés hiánycikkel csökkenthetô (mert az áruátvétel ez esetben kevesebb munkaerôt köt le). A nagykereskedôket a patika el tudja érni zöld számon és ma már kedvezményes mobil elôfizetés csomag megrendeléséhez is segítséget kapnak a gyógyszertárak. Csökkenthetô a bankköltség is, ha a nagykereskedô és a patika ugyanazzal a bankkal áll kapcsolatban. A gyûjtôszámlák alkalmazása is olcsóbb az egyenkénti számlázásnál és a gyógyszertár


informatikai költségeinek mérséklésében is szerepet vállalnak a nagykereskedôk (pl. a rendelési költség átvállalásával – modem). A készletfinanszírozási költségek csökkentését elsôsorban a pontos és teljes körû szállítás segíti elô (mert alacsony patikai készletet tesz lehetôvé). Az elôadó számsorokkal igazolta, hogy pl. a patikai fedezet hogyan növelhetô a nagykereskedelmi beszerzések koncentrálásával. Egy másik modellben azt igazolta, hogy a készletfinanszírozás költségeinek és a patikai árbevételnek az alakulása között adott patika esetében összefüggés van, a készletérték csökkenése ugyanis – egy optimális érték alatt – forgalomkiesést okoz. Viszont a túl nagy készlet a lejáratos selejt nagyságát növeli. Foglalkozott azzal, hogy milyen paraméterek esetén érdemes folyószámlahitellel rövidíteni a nagykereskedelmi számlák kifizetési határnapját és igazolta, hogy nem önmagában a nyereség számít, hanem a tôkére vetített megtérülés! Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szállítóállomány növelése a patika likviditását javíthatja ugyan, de a készletek növekvô beszállítói finanszírozása a kedvezmények csökkenésén keresztül az árrésjellegû bevételek mérséklôdését okozza és a patikának a nagykereskedôtôl való egyoldalú függését eredményezi. Az elôadó foglalkozott a patikai gyógyszerhiány „költség” vonzataival is (a hiány árával). A nagykereskedônél ez új rendelést, új kiszedést és új számlát jelent, a patikánál úgyszintén új rendeléssel, új bevételezéssel, új számlával és többlet vevôkiszolgálással kell számolni. Sôt a betegnek is többletköltségei keletkeznek, mert újra el kell mennie a gyógyszeréért a patikába. A hiány költségeire

fokozottan kellene figyelni, de megnehezíti a tisztánlátást, hogy ezeknek a nagy része nem jelenik meg a könyvelésben. Az elôadó a nagykereskedôk költségstruktúráját bemutatva kiemelte, hogy – a patikákhoz hasonlóan – a nagykereskedelem igen munkaerô igényes ágazat. Egy esetleges árrés csökkentés esetén nem lehet a kiesô fedezetet csak más költség csökkentésével kompenzálni, az óhatatlanul érinti az emberi erôforrást is.

A soproni Állomás Gyógyszertár gyógyszerészt keres! Pályakezdôk jelentkezését is várjuk! Amit kínálunk: ✧ versenyképes jövedelem ✧ szolgálati lakás ✧ széles körû béren kívüli juttatások ✧ további tanulmányok támogatása ✧ fiatalos team ✧ változatos munkakör (gyógyszerészi gondozás stb.) Érdeklôdni Horváth Csaba gyógyszertárvezetônél a (99) 312 437, illetve a 06 20 973 0062 telefonon, vagy az [email protected] e-mail címen lehet

A gyógyszertári szervezet és a humán erôforrás-menedzsment kérdései Dr. Dobák Miklós a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézet intézetigazgató egyetemi tanára elôadásában elôször az emberi erôforrás menedzsmentet (EEM) úgy mutatta be, mint a vállalkozások elôtt álló lehetôséget és tartalékot. A költségcsökkentés gazdasági kényszer, de a munkatársak jövedelmét csökkenteni nem lehet, mert a legjobbak elhagyják a gyógyszertárat, és nem lehet a létszámot sem csökkenteni, mert az a minôségi ellátást veszélyezteti. Így a gyógyszertári vállalkozásoknak az EEM a jelenlegi helyzetben egyre fontosabbá válik. A humán erôforrással való hatékonyabb gazdálkodás és a legjobb munkaerôk megtartása a gyógyszertári vállalkozások életében központi kérdés. Fontos a szakma rangjának megôrzése és emelése, továbbá olyan szervezeti struktúra és kultúra kialakítása, ami az ún. 10 Gyógyszertár V. évf. 3. szám

„tanuló szervezetek”-re jellemzô. Az „alkalmazkodó” tanulás („singleloop learning”) és a „változtató” (proaktív) tanulás („double-loop learning”) sémáját az 1. ábra mutatja.

1. ábra: A kéthurkos tanulás sémája

Célok/Normák/ Értékek

Akciók/ Cselekvések

Konzekvenciák/ Eredmény

Kéthurkos (Double-loop)

Kéthurkos (Double-loop)

A humán erôforrással való gazdálkodás szempontjából a vállalati struktúra elemezhetô és alapvetôen két fô irányzata, a mechanikus és az organikus szervezeti struktúra ismert. A mechanikus szervezetek struktúrájának jellemzôje ✧ a kis szélességi tagozódás, ✧ a sok hierarchiaszint, ✧ az erôs mértékû formális szabályozás,

✧ a döntések erôs centralizáltsága, ✧ a szakmai hozzáértés mellett standard feladatok végzése és ✧ a munkatársak közötti nagy kvalifikációs eltérések.

lyes felelôsség elve miatt – sem az egyik, sem a másik modell teljeskörû megvalósítása nem jellemzô, de célszerû törekedni az elkötelezettség minél magasabb fokára.

Az organikus szervezetek struktúrájának jellemzôje: ✧ a nagy szélességi tagozódás, ✧ a kevés hierarchiaszint, ✧ a csekély mértékû formális szabályozás, ✧ a döntések jelentôs decentralizáltsága, ✧ a szakmai hozzáértés fontossága és ✧ a munkatársak közötti viszonylag kis kvalifikációs eltérések. A gyógyszertári vállalkozások szervezeti struktúrája többnyire egyik csoportba sem sorolható be, de mindkét struktúra számos jellemzô ismérvével rendelkeznek.

Az emberi erôforrás menedzsment feladatok a vezetôi szerep szempontjából is elemezhetôk. A hagyományos vezetôi felfogás szerint a vezetési funkciók a ✧ tervezés, stratégia, célkitûzés, ✧ a szervezet kialakítása és a szervezés, ✧ a személyes vezetés (leading), melynek része a motiválás, a kommunikáció és a vezetési stílus, ✧ a koordináció, ✧ az ellenôrzés és a visszacsatolás.

A gyógyszertári vállalkozásokban eredményes lehet a munkavégzési rendszer (work system) megvalósítása. A munkavégzési rendszer a munkafeladatok összekapcsolásának és elvégzésének olyan rendszere, amely a munkavállaló számára lehetôvé teszi a munkavégzési folyamat egészének (rendszerének) az áttekintését, annak elvégzéséhez széleskörû felhatalmazást (hatáskört) biztosít, ugyanakkor elvárja a munkafolyamat egészéért való felelôsségvállalást. A munkavégzési rendszer épít a munkakörre és az azt alkotó (technológián alapuló) munkafeladatokra, emellett bekapcsolja ✧ a munkavállaló magatartási jellemzôit (készségeit, kompetenciáit), ✧ a vezetô magatartási jellemzôit (készségeit, kompetenciáját, stílusát) és az ✧ információs rendszereket. A munkavégzési rendszer modelljét a 2. ábra mutatja.

2. ábra: A munkavégzési rendszer modellje A munkavégzés technológiája

Munkavállalói kompetenciák

Munkafeladat

Vezetési filozófia és stílus

IT rendszerek és gyakorlat

Az elôadó összehasonlította a hagyományos és az alkalmazotti elkötelezettségen alapuló munkavégzési logikát is. A hagyományos rendszerre jellemzô az egyéni munkavégzés, a viszonylag szûken definiált munkakörök kialakítása, a nagyfokú specializáció, a munkakör alapján folyósított fizetés, a közvetlen fônöki irányítás. Általában a vezetôk képzésére helyeznek hangsúlyt. Közvetlenül a fônök értékel és az alkalmazottnak nincs „átfogó” képe a munkafolyamatról, továbbá kicsi a beleszólási lehetôsége és nagyok a hierarchiára alapozott státusz-differenciák. Az elkötelezettségen alapuló rendszerre jellemzô a csoportos munkavégzés, a tág és változó jog- és feladatkörû munkakörök kialakítása, a gazdagított, kihívó munka, a kompetenciák és a teljesítményhez való hozzájárulás alapján adott fizetés (ami egyéni és csoportos értékelésre is alapozódhat). Jellemzô az (egyéni vagy csoportos) önirányítás. Az alkalmazottak folyamatos képzésére is hangsúlyt helyeznek. Jellemzô az ön- és csoportértékelés, az alkalmazottaknak a szervezési és/vagy üzleti kérdésekbe való beleszólási lehetôség megteremtése, a státusz-differenciák minimalizálása. A gyógyszertári vállalkozásokra – részben a szervezet mérete, a végzendô feladatok jellege, a szabályozás sajátosságai és a szemé-

Az elôadó ismertette a menedzsment és a leadership vezetôi stílus jellemzôit is (1. táblázat). Míg a menedzser a szervezeti rendszerek és struktúrák mûködtetôje, akinek a hatékonyság a legfontosabb, addig „leadership” szerepet vállaló vezetô a humán kapcsolatok kialakítója és fenntartója. A gyógyszertári vállalkozások irányításában mindkét vezetôi stílus alkalmazására szükség lehet.

1. táblázat A menedzser és a leader jellemzôi Manager Leader Célkitûzés (a komplexitás Tervezés, költségvetés, Irány kijelölése: jövôkép kezelése) erôforrás allokáció (vízió) és változási stratégiák Erôforrás hozzárendelés Formális rendszerek, szerEmberek megnyerése vezés, személyzeti munka Implementáció Probléma megoldás, Motiválás (alapvetô emberi kontroll szükségletek kielégítésével) Sikerkritérium Hatékonyság, Eredményesség, sikeres zökkenômentes mûködés változás

Az emberi erôforrás menedzsment szempontjából a munkához való hozzáállás is elemezhetô. A haszonelvû szemlélet szerint a munka célja a jövedelemszerzés, aminek révén a szabadidônkben azt csinálunk, amit akarunk (tranzakciós logika). Egyre inkább terjed viszont az a szemlélet (és erre a vezetônek is hangsúlyt kell helyeznie), ami szerint az emberek – függetlenül attól, hogy mi a mindennapi tevékenységük vagy a szervezetben elfoglalt helyük, szerepük – magától a munkától (is) várnak sikert. A munkatársak kiválasztása szempontjából lényeges szempont a motiváció és a képesség (kompetencia) vizsgálata. A nem motivált és kompetenciahiányos munkatársból hiányzik a szükséges készség és képesség, és nem vállal felelôsséget sem, mert azt sem a képességei, sem az önbizalma nem támasztanák alá. A kész (motivált), de kompetenciával nem rendelkezô munkatárs elkötelezett, akar, de hiányoznak a szükséges képességei és készségei. A kompetenciával rendelkezô (képes), de nem kész (nem motivált) munkatársnak minden képessége és készsége megvan, de hiányzik a motiváció, az elkötelezettség és az akarás. Végül a kompetens és motivált munkatársnak megvan minden szükséges képessége és készsége, továbbá elkötelezett és motivált is. Annak függvényében, hogy e négy alaptípus közül az adott munkatárs melyikhez tartozik, más és más vezetôi stílus alkalmazása lehet célravezetô. Ezeket vázlatosan a 2. táblázat mutatja be (HerseyBlanchard nyomán).

2. táblázat Célravezetô vezetési stílus a munkatárs motiváltságának és felkészültségének függvényében Érettség Vezetési stílus (feladat/kapcsolat) Nem kész és nem képes „Diktáló”: erôs feladat- és gyenge kapcsolatorientáltság Kész, de nem képes „Eladó”: erôs feladat- és erôs kapcsolatorientáció Képes, de nem kész „Részvételi”: gyenge feladat- és erôs kapcsolatorientáltság Kész és képes „Delegáló/felhatalmazó”: gyenge feladat- és gyenge kapcsolatorientáltság


A vezetô feladatai közé tartozik a kontroll, melynek három fô módszere ismert: a bürokratikus, a piaci és a „klán” kontroll. A bürokratikus kontroll alkalmazása során a kontroll tárgya maga a tevékenység és a magatartás, azaz amit valójában az emberek tesznek. Ennek technikái közé tartozik a felállított szabályok, normák és eljárási szabályok betartásának ellenôrzése és szankcionálása. A piaci (teljesítmény) kontroll alkalmazása során a kontroll tárgya az, amit az emberek teljesítenek (output). A technikájához tartozik a teljesítmény elvárások és költségvetési keretek megadása, valamint a teljesítményösztönzôk alkalmazása. A „klán” kontroll (más néven kultúra kontroll) tárgya az értékek és hiedelmek vizsgálata, azaz annak elemzése, hogy mi határozza meg az emberek viselkedését. Ennek technikái közé tartoznak a kiválasztás, a szocializáció és a kultúrafejlesztô tréningek. A három fô kontroll-típus közül mindegyiket célszerû gyakorolni. Lényeges a megfelelô arány kialakítása és a domináns kontrollmechanizmus megválasztása (3. ábra).

3. ábra: A kontroll-mix elemei

PIACI Tényleges kontroll

KLÁN

BÜROKRATIKUS

kiszélesítése (prevenció III. szint) a már orvosilag diagnosztizált esetekre is.

Gyógyszerészi gondozás Sütô Gábor kuratóriumi elnök üdvözölték a konferencia résztvevôit és köszönték meg a programban résztvevô gyógyszerészek sikeres munkáját. Tájékoztatójuk során informálódhattunk azon tényrôl, hogy az Alapítvány tevékenységének köszönhetôen az elmúlt idôszakban a program 30 millió forint értékû média megjelenésre kapott lehetôséget. Ismertették velünk azon terveiket, miszerint ez év során (tavasszal és ôszszel) az írott és elektronikus sajtóban további, a program megismerését, népszerûsítését szolgáló kampányba kezdenek. Az alapítvány szerint – a lakosság részérôl befutott információk értékelését követôen – az egyetlen probléma a programban résztvevô gyógyszertárak alacsony száma. A Gyógyszerészi Diabetes Prevenció Program szervezôi (bizottság, alapítvány, Roche képviselôi) a továbbképzô konferencia résztvevôit a szombati gyógyszerészi gondozás blokk keretében tájékoztatták az elindítás óta eltelt idôszak történéseirôl, az aktuális helyzetrôl, az elért eredményekrôl és a közeljövô terveirôl. Elôször az „Egy csepp figyelem” Alapítvány részérôl Erôs Antónia alapító és dr.

A Diabetes Prevenció Gyógyszerészi Bizottsága részérôl dr. Samu Antal tájékoztatta a konferencia résztvevôit, hogy 2006. január végéig összesen 9298 regisztrált mérés történt (az esetek 5–10 %-ában a betegek nem járulnak hozzá regisztrációjukhoz). Emelkedett vércukor értéket 792, míg magasat 661 esetben találtunk. Számos, még nem regisztrált beteget irányítottunk házi- ill. szakorvoshoz. Az eddigi mérési eredmények alapján is egyértelmûen igazolódott, hogy indokolt a program

A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs gyógyszerészt keresünk. Tel.: 06 30 922-8990 12 Gyógyszertár V. évf. 3. szám

A program megítélése mind a betegek, mind az egészségügyi szakemberek részérôl kedvezô, bizalmi indexünk folyamatosan nô. A kezdeti ellenérzést tápláló szakmai, gazdasági stb. félelmek (aggályok) úgy tûnik fokozatosan eliminálódnak. Tovább erôsödtek és javultak a klinikai, kórházi, háziorvosi és szakorvosi együttmûködések. A program szervezôi többször és nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a gyógyszerész kollégák részére a csatlakozás lehetôsége nyitott. A nagy érdeklôdést mi sem bizonyítja jobban, minthogy március elején újabb 94 gyógyszertár csatlakozott a korábbi 80hoz. Diabetes továbbképzéseinkre (2006. március 20. – május 15-ig, minden hétfô délután Budapesten; 2006. március 24–26. között Sopronban; 2006. április 7–9. között Orosházán; 2006. június 2–4. Nyíregyházán; 2006. június 9-11. Pécsett), eddig több mint 300 gyógyszerész jelentette be részvételi szándékát. A közeljövôre vonatkozó tervekkel kapcsolatosan a program kiszélesítésével tovább kívánunk lépni az obesitas és a dyslipidémia gyógyszerészi gondozása irányában. Így az MGYK hypertonia, a MOSZ diabetes és a közös obesitas, koleszterin menedzsment programokkal megvalósul a metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozása. A program szervezôi felhívták a figyelmet arra is, hogy a program hatósági (ÁNTSZ) és államigazgatási megítélése, támogatása kedvezô, de a patikai szintû ellenôrzések az elfogadott protokoll alapján hamarosan megkezdôdnek.

A budapesti Duna Plazában mûködô Dunapart Patika gyógyszerész munkatársat keres. Jelentkezni lehet a 06 1 239-3787, vagy a 06 20 935-6660 telefonszámon.

Támogatáspolitika – 2006

A konferencia szombat délutáni programjában hat elôadás foglalkozott támogatáspolitikai kérdésekkel. A program aktualitását az adta, hogy a szakmának várhatóan rövidesen ki kell alakítania saját koherens támogatáspolitikai koncepcióját és ehhez a különbözô szakterületek szakértôinek a véleményét elôzetesen érdemes megismerni.

Kényszerek és lehetôségek a támogatáspolitikában Elsô elôadóként dr. Bodrogi József a Corvinus Egyetem tudományos fômunkatársa „Kényszerek és lehetôségek a támogatáspolitikában” címmel tartott elôadást a támogatáspolitika makrogazdasági összefüggéseirôl. A támogatáspolitika három terület, a gazdaságpolitika, az egészségpolitika és a szociálpolitika erôterében alakul (1. ábra).

1. ábra: A támogatáspolitikát meghatározó erôterek

szerbe. A támogatás-növekedés dinamikája nagy (reálértéken is van növekedés), azonban a gyógyszerpaletta lényegében kialakult (a termékcsere befejezôdött). A fenti folyamatok következménye, hogy az E-Alap hiányát jórészt a gyógyszertámogatás kiáramlás növekedése okozza, emiatt – az elôadó kifejezésével élve – a választásokat követôen „áramvonalasítás” várható. 1994 és 2005 között a gyógyszertámogatás átlagos éves nominális növekedése 17,1%, reálértéken számított átlagos éves növekedése 4,6% volt, ami nagyobb a GDP rendszeres növekményénél (2. ábra). Mivel az elmúlt közel 15 évben csak egyszer (1995-ben) sikerült a támogatási terveket és a tényleges támogatás-kiáramlást összehangolni, újra kell gondolni a gyógyszerek támogatás-politikáját és a jelenlegi tervezési gyakorlatot meg kell szüntetni, mert a finanszírozhatóság a határához érkezett.

2. ábra: A gyógyszertámogatás növekedési üteme 1994-tôl 2005-ig

Kiszámítható rendszerre van tehát szükség, amiben a gazdaságpolitikai improvizációkat kiiktatják (mint pl. a gyógyszergyári visszafizetések, banki különadó, áramszolgáltatók kontrollja stb.), mert a piaci kockázatokat az üzleti szféra beépíti az áraiba és a befektetôk leértékelhetik az országot. A koherens támogatáspolitikai rendszernek pedig – a makrogazdasági törvényszerûségekre is figyelemmel – egyszerre kell biztosítani a finanszírozhatóságot, a hozzáférhetôséget és az átláthatóságot.

Ma Magyarországon a gazdaságpolitikának van prioritása, az egészségpolitika pedig a gazdaságpolitikával kölcsönhatásban alakul. A szociálpolitikával kapcsolatban régóta eldöntendô kérdés, hogy része lehet-e egy koherens támogatáspolitikának, illetve kell-e integrálni a támogatáspolitikába. A szociálpolitika legmarkánsabban a közgyógyellátási rendszeren keresztül jelenik meg a támogatáspolitikában. A támogatáspolitikát meghatározó peremfeltételek közül lényegesek az aggasztó mortalitási és morbiditási adatok (az uniós tagországok között az utolsó helyet foglaljuk el), kedvezôtlenek a demográfiai kilátások. Az originális gyógyszerek árának meghatározása során az egészségpolitika mozgástere korlátozott, a generikus gyógyszerek viszont drágán kerülnek be a rend-


A gyógyszerforgalmazás 2005. évi adatai Dr. Feller Antal a Hungaropharma kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettese „A gyógyszerforgalmazás 2005. évi adatai” c. elôadását azzal kezdte, hogy 2005 a gyógyszerpiacon a nyugalom éve volt, majd a világ gyógyszerpiacának és a hazai gyógyszerpiacnak a 2005-ös adatait elemezte, ismertette a legfontosabb támogatáskiáramlási adatokat, végül a jövô dilemmáival foglalkozott. A világ összes gyógyszerforgalma a 2004. évi 518 Mrd $-hoz viszonyítva 32 Mrd $ral 550 Mrd $-ra emelkedett. Ez 6,2%-os növekedésnek felel meg, miközben a hazai gyógyszerforgalom növekedés (értékben) meghaladta a 17%-ot és nagykereskedelmi áron a magánpatikai szektor forgalma megközelítette a 408 Mrd Ft-ot. Mindeközben a dobozforgalom érdemben nem változott (300 millió doboz volt a magánpatikák, 30 millió az intézeti gyógyszertárak forgalma). Az import és hazai gyártású gyógyszerek egymáshoz viszonyított aránya 2004-hez képest értékben nem változott (78,6:21,4), dobozszámban csökkenô ütemben folytatódott a hazai gyógyszerek térvesztése (62,4:37,6). Érdekes képet mutat a nagykereskedelmi áron számított kórházi, magánpatikai és országos dobozonkénti átlagár növekedési üteme. Az országos átlag és az infláció évenkénti alakulásának láncindex-adatait mutatja az 1. táblázat. Az 1993-as átlagárhoz viszonyítva 2005-ben a kórházi átlagár 703%, a közforgalmú gyógyszertári átlagár 884% volt. A kórházi átlagár növekedési üteme a magánpatikai és az országos átlag alatt maradt, valószínûleg elsôsorban a kórházi terápiás bizottságok mûködésének köszönhetôen. Az elôadó foglalkozott a patikai és a nagykereskedelmi árrések alakulásával is. A nagykereskedelmi átlagárrés („lentrôl számolva”) 2005-ben 6,27% volt (0,19%-os mérséklôdés eredményeként), a patikai árrés értéke (szintén „lentrôl számolva”) 17,01% volt (ami az elôzô éves 18,02%-os árréshez viszonyítva 1,01% csökkenést jelent). „Fentrôl” számolva a nagykereskedelmi árrés 5,04%, a patikai 14,54% volt. A számított kiskereskedelmi árréstömeg a 2004es 62 Mrd Ft-hoz képest 69,35 Mrd Ft-nak adódott, ami 11,8%-os növekedést mutat.

A tavalyi támogatáskiáramlás meghaladta a 349 Mrd Ft-ot, miközben az ezévi terv 300 milliárd alatt maradt (298 Mrd Ft). Érdekes képet mutat az OEP gyógyszerkassza túlköltés alakulása az elmúlt 12 évben: a választási években a túlköltés mindig megugrik, amit a választások után restrikciós intézkedések követnek (3. ábra).

3. ábra: Az OEP gyógyszerkassza túlköltésének %-os alakulása 1994-2005 között

Az elôadó kitért a gyógyszerkiadások csökkentését célzó fontosabb európai és magyar kezdeményezésekre is. Ezek között említette a támogatás alapjául szolgáló ár csökkentését (ami egyfelôl a termelôi ár, másfelôl az árrések csökkentésén keresztül realizálódhat), a támogatási szint csökkentését (referencia árazás, fix támogatás, terápiás fix csoportok kialakítása), a generikus programokat, a gyártói viszszafizetések rendszerét (ami Magyarországon 2003-ban a Globális Támogatás Volumen rendszerrel, 2004-ben és 2005ben kb. 9, illetve 20 Mrd Ft visszafizetésével realizálódott). Az ellenôrzések fokozása is „kedvelt” lehetôség (ilyen a receptfelírók ellenôrzése és a forgalmazási csatornák OEP-es és APEH-es ellenôrzése). A megtakarítás visszaosztása más országokban már alkalmazott módszer (idén Magyarországon erre a célra 8,5 mrd Ft lenne fordítható, ha a kasszában maradna rá pénz). Megtakarítási lehetôségek rejlenek a generikus programokban is. Egy adott piacon a generikumok számát meghatározza a generikumok fogadtatása (az orvosok és a betegek részérôl), a „piacbôvülés” (antidepresszánsok) és a terápiaváltás (lipid-

csökkentôk vs vérnyomáscsökkentôk) lehetôsége, a törzskönyvezés és a biztosító(k) preferenciái, a piac nagysága (az adott terápiás csoport forgalma/potenciálja), a piac árszintje, az alkalmazható marketing eszközök és az adott gyártó jelenléte. Az elôadó végül felhívta a figyelmet egyrészt arra, hogy július elején várhatóan bôvülni fog a terápiás fix támogatásba bevont gyógyszerek köre, másrészt arra, hogy az államnak számos lehetôsége van a gyógyszerforgalmazásra közvetlenül hatást gyakorló, az államháztartás stabilizálását megcélzó olyan lépésekre, amelyek közvetlenül nem tartoznak a támogatáspolitika eszközrendszerébe. Ilyen pl. az egyik gazdasági napilapban az év elején „megszellôztetett” javaslat a kedvezményes áfakulcsok felemelésére, ami érintheti a gyógyszereket is. Ez esetben a központi költségvetés bevételeinek növekedése a támogatás-kiáramlás és a copayment növekedésével, a forgalom változásával és a fekvôbeteg intézmények kiadásainak növekedésével, tehát az egészségügy pozícióinak a további romlásával jár együtt.

1. táblázat

Növekedési 1994/ 1995/ 1996/ 1997/ 1998/ 1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 2004/ 2005/ ütem 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Országos 132,74% 178,82% 232,19% 278,07% 338,08% 388,51% 445,71% 515,22% 590,45% 691,98% 732,19% 859,11% 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Infláció 118,80% 152,30% 188,20% 222,70% 254,50% 280,00% 307,40% 328,30% 345,70% 363,70% 380,10% 393,78%


A támogatáspolitika makrogazdasági és hatékonysági összefüggései Dózsa Csaba az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára az „A támogatáspolitika makrogazdasági és hatékonysági összefüggései” c. elôadását azzal kezdte, hogy Magyarországon az európai országokhoz viszonyítva az egészségügyi kiadásokon belül a gyógyszerkiadások nagyon magasak és elérik a gyógyító-megelôzô kassza 31,7%-át. Az utóbbi években a GDP arányában is növekedtek a gyógyszerkiadások, amelyek 2005ben elérték a GDP 1,56%-át (4. ábra). 4. ábra

a normatív 50%-os, 70%-os és 90%-os támogatás aránya egyaránt csökkent. Az átlagosnál jóval gyorsabban nô a vér- és vérképzôszervi, a kardiovaszkuláris és az urogenitális rendszer (hormonok) gyógyszereinek részaránya. 2005-ben az összes támogatás 32%-át a kardiovaszkuláris rendszer gyógyszerei adták (2000-ben 28% volt ez az érték), a vér és vérképzôszervi gyógyszerek részaránya ez idô alatt 2%-ról 6%-ra emelkedett. Ugyanakkor a szisztémás fertôzésellenes szerek részaránya 10%-ról 6%-ra (!) csökkent. Tanulságos a támogatási rendszerbe bekerülô és onnan kikerülô gyógyszerek számának az alakulása is. Az elmúlt években gyors ütemben nôtt a támogatott készítmények száma (5. ábra).

5. ábra: A tb támogatásba be- és onnan kikerülô termékek száma 1998–2005 között A gyártói visszafizetések összege a 2004-es 9 Mrd Ft-hoz képest 2005-ben jelentôsen megnövekedett, ami hozzájárult ahhoz, hogy a 350 Mrd Ft-ot közelítô támogatás-kiáramlás ellenére a tényleges gyógyszer-vonatkozású egyenleg 325 Mrd Ft lett.

TB támogatásban megjelenô termékek száma

TB támogatásból kiketülô termékek száma

A gyógyszerkiadások reálértékének a növekedési üteme az elmúlt években felgyorsult. A gyógyszertámogatás összege dinamikusan nôtt, 2005-ban a 2000. évi összeg több mint kétszerese volt (2. táblázat). Az adatok szerint nagy a 2005-ös „gyógyszerbéke” ára, mert a támogatásnövekedés reálértéken 2005-ben majdnem elérte a 17%-ot (3. táblázat).

2. táblázat Fôbb gyógyszer-támogatási adatok változása 2000–2005 között (2000 = 100%) Tb támogatás (OEP) Támogatott gyógyszerek patikai értéke Betegtérítési díj Költségvetés által fizetett betegtérítés Dobozszám

2000. 100%

2001. 116%

2002. 135%

2003. 161%

2004. 181%

2005. 221%

100%

115%

131%

155%

173%

210%

100%

115%

118%

136%

153%

178%

100%

113%

130%

143%

144%

166%

100%

103%

95%

97%

98%

103%

3. táblázat A tb gyógyszerkassza és az infláció alakulása 2000 és 2005 között Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005

TB gyógyszer kiadás 150 753 179 465 209 033 251 818 288 950 348 000

Nominális növekedés

Reálnövekedés

Infláció

19,0% 16,5% 20,5% 14,7% 20,4%

9,9% 11,2% 15,8% 8,0% 16,9%

9,8% 9,2% 5,3% 4,7% 6,7% 3,6%

A normatív támogatáson belül gyors ütemben nô a fix támogatások aránya: az 1999-es alig valamivel több mint 20%-os részarányról indulva 2004-ben már meghaladta a 40%-ot, miközben

Az elôadó részletesen foglalkozott a gyógyszer-támogatási kiadások kontrolljának és racionalizálásának a problémakörével. A gyógyszerkiadások növekedésének lehetséges okai között említette a gyógyszerárak növekedését (egyre korszerûbb, de egyben drágább termékek elôretörését), a gyógyszerfogyasztás növekedését (aminek az egyik fô oka a lakosság elöregedésével a krónikus betegségben szenvedôk számának növekedése) és a forgalom átstrukturálódását (az alacsonyabb árú és támogatási mértékû gyógyszerek felôl a 90 –100 %-ban támogatott drága készítmények felé). Nemzetközileg elfogadott módszer az orvosok számára különbözô érdekeltségi rendszerek felállítása. Ezek három fô csoportját képezi (1) a gyógyszerkeret kialakítása (az orvosok érdekeltségének megteremtésére), (2) a generikus elvárások megfogalmazása (átlagosan milyen mértékben kell a generikumokat alkalmazni a gyógyszeres terápia során) és (3) minôségi indikátorok, szakmai protokollok alkalmazása, amikor a fiskális szempontok érvényesítésén túlmenôen a felíró orvos számára differenciált célrendszert határoznak meg, figyelembe véve minôségi, betegjogi szempontokat. A fejlôdés iránya az egyszerû fiskális rendszerektôl a kezelés minôségét is értékelô rendszerek felé mutat.


Az Egyesült Királyságban pl. bevezették a GP fundholding rendszert (amiben a csatlakozó orvos keretet kap a gyógyszerellátásra és bizonyos elektív mûtétekre), de iránymutató felírási keretet alakítottak ki a nem csatlakozó orvosok számára is, majd a háziorvosokat trösztökbe szervezték és finanszírozásukat szakmaiminôségi indikátorokhoz kötötték. Németországban kezdetben kollektív, majd egyedi orvosra leosztott keretet alakítottak ki, ahol 15%-os túllépés esetén vizsgálat következik, 25%-os többlet esetén (nem megfelelô indokolást követôen) a többletet vissza kell fizetni. Franciaországban önkéntes csatlakozás alapján a háziorvos finanszírozási ösztönzést kap, ha a generikumok a teljes gyógyszerfelírásának egy meghatározott százalékát elérik, és extra finanszírozásért a háziorvos vállalja, hogy az elôírt protokolloknak megfelelôen jár el. A gyógyszerfogyasztás volumen lehetséges kontrolljai között említette az elôadó a háziorvosi szûrési-gondozási rendszert, a háziorvosi gyógyszerfelírás ösztönzési rendszert, a kórházi gyógyszertámogatásban az ún. kúraszerû HBCS-k kialakítását, a támogatás-volumen, illetve különkeretes szerzôdések kötését egy-egy termékre meghatározott szûk indikációs körben, és globális szintû támogatás-volumen szerzôdés kötését a teljes gyógyszertámogatási kasszára. A generikus program célja ❖ a gyógyszertámogatási kiadások racionalizálása, hogy csak a legszükségesebb költségek merüljenek fel, ❖ a betegterhek mérséklése,

❖ a biztosítói kiadások növekedési ütemének mérséklése, ❖ az árszínvonal közép- és hosszútávú csökkenése, hogy ❖ a relatív megtakarításból felszabaduló források teremtsenek lehetôséget az eredményes, új gyógyszeres technológiák befogadására és finanszírozására. A generikus program eszköze a forgalomba hozatal könnyítése, a támogatásba történô befogadás könnyítése, a fix összegû támogatási rendszer további kiterjesztése. Foglalkozni kell a generikus promóció szabályozásával, fejleszteni kell az OGYI orvoslátogatói rendszerét és ki kell dolgozni egy érdekeltségi rendszert is. Hosszabb távon szóba jöhet az árrésrendszer korrekciója és a gyógyszerészi érdekeltség megteremtése is. Az elôadó szólt arról is, hogy folyik a minôségi és hatékony gyógyszerrendelésrôl szóló jogszabály elôkészítése, aminek keretében 2006-ban vényfelírást elôsegítô szoftvert biztosítanak az orvosoknak, elindítanak egy vényfelírási monitoring rendszert, megkezdik az ún. elvi számlák kibocsátását. Az ellenôrzés erôsödik, a szankcióknak lesznek anyagi és nem anyagi vetületei (indoklási kötelezettség), bôvítik a szakmai protokollokat és jutalmazni fogják a generikus gyógyszerfelírást. A következô években kiépül a teljes rendszer, aminek része lesz egy szakmai, pénzügyi és generikus indikátorrendszer bevezetése is, amelynek segítségével ellenôrizhetôvé válik a szakmai teljesítmény minôsége, a pénzügyi hatékonyság és a generikus gyógyszerrendelés. A szankciók akár az orvos gyógyszerfelírási jogának felfüggesztéséig is terjedhetnek.

Orvosszakmai szempontok érvényesítése a változó támogatáspolitikai és gyógyszerpiaci erôtérben. Párhuzamos gyógyszerkereskedelem

Dr. Kerpel-Fronius Sándor egyetemi tanár (Farmakológiai és Farmakoterápiás Tanszék, Semmelweis Egyetem) elôadásában elôször a referencia árképzéssel, illetve a terápiás fix támogatással foglalkozott. Azonos hatóanyagtartalmú, azonos beviteli módú gyógyszerek fix ártámogatása esetén (32/2004. (IV.26.) ESZCSM rend.)


az a gyógyszer lehet referencia termék a csoportban, amelynek a legalacsonyabb a terápiás költsége és a piaci részesedése az elmúlt 6 hónap alatt legalább 3%. Ugyanez a rendelet a gyógyszert kizárja a támogatásból, ha az ára több mint 20%kal meghaladja a referencia szer árát. Betegség csoportos támogatás esetén (szintén a 32/2004. (IV.26.) ESZCSM rend. alapján) az azonos hatásmechanizmusú analógok csoportos fix támogatása lehetséges. Ez elvileg feltételezi a különbözô gyógyszerek azonos terápiás értékét, azonban az egyes gyógyszerek hatásosságukban, mellékhatásaikban és farmakokinetikai tulajdonságaikban eltérôek. A rendelet szerint „terápiás fix támogatás állapítható meg az egyes meghatározott betegségek (kórképek) kezelésére egyaránt alkalmas termékek körére, ha a törzskönyvezô hatóság alkalmazásukat klinikailag azonos javallatra állapította meg és alkalmazásukkal a betegeken azonos terápiás eredmény érhetô el.”. Az azonos betegségre vagy betegségcsoportra alkalmazható gyógyszerek esetén különbözô szempontok figyelembe vételével (alkalmazási mód, eltérô egységnyi hatóanyag, hatástartam, életminôséget megközelítôen

azonos módon befolyásoló gyógyszerek, bizonyított klinikai elôny, közel azonos mellékhatás profil) alcsoportok képezhetôk. Az elôadó konkrét példákkal igazolta, hogy az ugyanabba a terápiás csoportba tartozó, de eltérô molekulaszerkezetû gyógyszerek olyan sajátos hatáselemekkel rendelkeznek (pl. statinok esetén az LDL és a HDL szintre, a triglicerid értékekre, illetve a vesekárosító hatásra vonatkozóan), ami nem teszi lehetôvé, hogy egymással minden betegnél helyettesíthetôk legyenek. Hasonló megfontolásokat tehetnek indokolttá az analóg gyógyszerek eltérô kliniko-farmakológiai tulajdonságai, vagy akár az eltérô metabolikus interakcióik is. Ezért támogatási szempontból azonos fix csoportba sorolásuk szakmailag rendkívül aggályos lehet. Az átlagbeteg számára elfogadható költségû terápia ebben a rendszerben viszonylag könnyen kialakítható, de akár 30-40%-ot is kitehet azok aránya, akiknek individualizált gyógyszerterápia szükséges. Mindez azt is jelenti, hogy a hatóanyag-csoportos fix gyógyszertámogatás során a betegek egy része csak olyan gyógyszerrel kezelhetô eredményesen, amelyiknél – a fix tá-

mogatás miatt – az önrészesedése sokkal nagyobb, mint az átlagos betegeké. Az elôadó kifejtette, hogy a racionális gyógyszeres terápiának biztosítania kell a 30 – 40% speciális ellátást igénylô beteg számára is az egyedileg optimalizált gyógyszerterápiát, ezért a kliniko-farmakológiailag legmegfelelôbb készítmények kiválasztásához és a nagy hatású gyógyszerek költség-hatékony alkalmazásához komplex diagnosztikai és betegellátó háttér is szükséges. Mivel a betegek önrészesedése és a nem térített gyógyszerek költségei együttesen a teljes gyógyszerkiadások kb. 35-40%-át teszik ki és a betegek növekvô hányada nem képes a gyógyszerét kifizetni, az önrészesedési hányad további növelése fel-

sô összköltség értékhatár bevezetése nélkül nem lehet reális lehetôség! Az elôadó szerint megfelelô megoldás lehet, ha a beteg által fizetett gyógyszerek árát a tb egy bizonyos összköltség elérése után magára vállalja. Ezt az összköltséghatárt a nyugdíjasok esetén alacsonyabban kell megállapítani, az önrészesedés mértéke viszont emelhetô (a megállapított összköltség-határig) a keresô lakosságban.

esetében ez a vélekedés azonban nem állja meg a helyét és ma már lenne arra lehetôség, hogy jól megválasztott országokból Magyarországra parallel import érkezzék. A jogszabályok erre lehetôséget adnak és a szakmai elôírások olyan szigorúak, hogy ez a tevékenység aggálymentesen lenne végezhetô. Ezzel is hozzá lehetne járulni a hazai gyógyszerköltségek mérsékléséhez.

Ezután az elôadó felhívta a figyelmet arra, hogy hosszú idôn keresztül tartotta magát az az álláspont, mely szerint a párhuzamos import engedélyezése elsôsorban a Magyarországról más EU tagállamokba történô párhuzamos importtevékenységet fogja segíteni, mert a magyarországi gyógyszerárak alacsonyabbak az uniós áraknál. Számos gyógyszer

Végezetül dr. Kerpel-Fronius Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy az ártámogatási rendszer kialakítása során az orvosszakmai (bizonyítékokon alapuló orvoslás) és a gazdasági (farmakoökonómiai) szempontok mellett az etikai-szociológiai szempontokat (a betegség súlyosságát, az élet értékét és a betegségek esélyegyenlôségét) is figyelembe kell venni.

Támogatáspolitika a generikus gyógyszergyártók szemszögébôl Dr. Buzás László a MAGYOSZ igazgatója elôadását azzal kezdte, hogy egy 1996os EU dokumentumot idézett, mely szerint egyensúlyt kell teremteni az originális és a generikus gyógyszerek között, de ezt az egyensúlyt a finanszírozók versenyképessége határozza meg. Az EU 2003-ban már úgy fogalmazott, hogy versenyképes generikus iparra és racionális gyógyszerfelhasználásra van szükség, mert a jóléti államokban is korlátozottak a források. Úgy tûnik, hogy az USA-ban is elôtérbe kerülnek a generikumok, amit az FDA igazgatójának több megnyilatkozása is erôsít azon túl, hogy 1984 óta egyszerûsített törzskönyvezési eljárás van érvényben a generikumokra. Az egyes országokban igen eltérô a generikumok részaránya mind értékben, mind pedig termékben; az elôadó által közölt adatok szerint Magyarország jó pozíciót foglal el. A generikumok növekvô mértékû használata hozzájárulhat annak a társa-

dalmi paradoxonnak a feloldásához, amely szerint a lakosság a magas járulékbefizetés ellenében magas színvonalú ellátást vár el, ugyanakkor a nyugat-európai mércéhez viszonyítva alacsony összegû befizetés nem tesz lehetôvé nyugat-európai szintû ellátást. Ahhoz, hogy a generikus gyógyszerek Magyarországon is hozzáférhetôek legyenek, jelentôs mértékben járulnak hozzá a hazai vállalatok a tevékenységükkel és a fejlesztéseikkel. Az elmúlt két évtizedben sok jelentôs változás következett be. Az állam elôször a jogi keretek kialakításával segítette kis és közepes vállalatok létrejöttét, majd az importot liberalizálta 1991-ben. Ezután a fix, majd a terápiás fix támogatás bevezetése következett, megtörtént a termékszabadalomra való átállás (az átmeneti idôszak idén december végén jár le) és most az adatkizárólagossági derogációról folynak tárgyalások. A generikus gyógyszergyártóknak elônyösek az ala-

csonyabb igazgatási szolgáltatási díjak, a generikus helyettesíthetôség bevezetése, a terápiás protokollok bevezetése, az orvosok ösztönzô rendszerének kialakítása. Álláspontja szerint a gyártói befizetésekbôl célszerû kihagyni a fix támogatású termékeket, ha a forgalomnövekedés egy adott határ alatt marad (pl. 10%). Ahhoz, hogy a generikus gyártásban és forgalmazásban elôbbre tudjunk lépni, fokozott állami szerepvállalás szükséges.

A szentendrei hév mellett, Pomázon lévô gyógyszertáramba gyógyszerész és asszisztens munkatársat keresek. Részmunkaidôsként, vagy idôszakos kisegítôként is érdekel. Kedvezô munkaidôbeosztás, és kereseti lehetôség!

Érdeklôdni: 06 70 370 - 4245 Gyógyszertár V. évf. 3. szám 17

Támogatáspolitika az innovatív gyógyszergyártók szemszögébôl Nemcsak a gyógyszerek esetében létezik specifikus innovatív szabadalom, hanem más termékekre is. Ez jó amiatt, mert ösztönzi a kutatás–fejlesztést, ugyanakkor a szabadalmi idô lejárta után a találmány közkinccsé válik. Folyamatosan növekednek a gyógyszerkiadások és a gyógyszertámogatás részaránya az egészségügyi kiadásokon belül is egyre nagyobb, de azt is látni kell, hogy a gyógyszerek egyre több területen átveszik más beavatkozások szerepét.

A sorrendben utolsó elôadást a fenti címmel az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete képviseletében Bidló Judit igazgató tartotta. Elôször kifejtette, hogy az innovatív kutatás-fejlesztéshez sok idôre, nagy biztonságra és sok pénzre van szükség.

Miközben az egészségügy elsôdleges prioritásai a hatékonyság, méltányosság és a költséghatékonyság kell legyenek, a támogatáspolitikában sokszor a hatásosság, a biztonság és az ár az elsôdleges. Ez nehezíti az innovatív gyógyszerek támogatásba kerülését, mert ezeknek a gyógyszereknek az áraiban egyaránt meg kell jelenjenek a kutatás–fejlesztés, az elôállítás és a promóció költségei. (Példaként említette, hogy még a promóciós költségekben is nagyobbak az innovatív gyógyszergyárak kiadásai mint a generikusoké,

mert ôk ismeretlen terméket vezetnek be a piacra, a generikusok pedig ismertet.) Az innovatív gyógyszergyártók fontosnak tartják a megfelelô ár – érték arány érvényesülését. Ezért vizsgálni kell, hogy össztársadalmi szinten arányban áll-e a gyógyszer költsége az általa kiváltott egészségnyereséggel (költséghatékonyság). Az elôadó szólt arról is, hogy a költségkontroll technikák alkalmazása nem feltétlenül jár a kiadások csökkentésével, de a rendelkezésre álló források ésszerûbb felhasználását segíti. Fontos, hogy a költségkontrollt ne az egyes részkasszákra alkalmazzák, hanem az egészségügyi kiadások egészének alakulását vizsgálják. A generikus készítményeknek megvan a helyük a támogatási rendszerben, és megfelelôen kialakított csoportok esetében (egyenértékûség) nem kérdôjelezhetô meg a fixesítés. Azonban nem lehet elfeledni, hogy nincs generikum originális készítmény nélkül. Az elôadó összegzésként végül elmondta, hogy (1) a kiadások növekedése nem tulajdonítható kizárólag az új készítményeknek, (2) semmilyen döntés nem hozható meg kizárólag az ár alapján, (3) a gyógyszerpiac csak úgy lehet egyensúlyban, ha az originális és a generikus készítmények között egyensúly van.

Felhívás évfolyamtalálkozóra

A kari találkozó után közös ebéd 13 órától a Szeged étteremben lesz, címe: Széchenyi tér 9., a Városháza mellett.

A Szegeden 1976-ban ballagott gyógyszerész évfolyam találkozót tart május 20-án (szombaton) délelôtt 11 órakor a Gyógyszerésztudományi kar 2. tantermében, melyre nagy szeretettel várom kedves évfolyamtársaimat.

Jelentkezéseteket várom, elérhetôségem: 8800 Nagykanizsa, Rózsa u. 6. Tel.: 30-9593-080, fax: 93-536-611

A MOSZ 2006. évi továbbképzési és rendezvényterve

A MOSZ elnöksége és Országos Választmánya 2006. évi munkaterve

Idôpont

Helyszín

Téma

Dr. Varga Imre

2006. április 14.

Budapest

Elnökségi ülés

2006. 04. 7-8-9.

Orosháza

Diabetes I. II. III.

2006. május12.

Lillafüred

Választmányi ülés

2006. 05. 12 -14.

Lillafüred

Védôoltás, Labordiagnosztika

2006. június 9.

Budapest

Elnökségi ülés

2006. 09. 15 -17.

Szeged

Gyógyszerészi gondozás

2006. július14.

Budapest

Elnökségi ülés

2006. 10. 5 -8.

Siófok

2006. augusztus 11.

Budapest

Elnökségi ülés

2006. 10. 27-28-29. Budapest

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa Diabetes I. II. III.

2006. szeptember 15.

Szeged


2006. 11. 10 -12.

Korszerû antibiotikus terápia

2006. október 5.

Siófok


2006. november 10.

Budapest

Elnökségi ülés

2006. december 8.

Budapest

Választmányi

Sopron és környéke

Jelentkezni lehet a MOSZ irodájában (1134 Budapest, Huba u. 10.), vagy telefonon (236 - 0974, 320- 4848).


MOSZinfo 5.

Államigazgatási és hatósági vezetôk a konferencián bály-módosítással kell megoldani úgy, hogy ezek az intézmények tovább mûködhessenek. Folyik a közgyógyellátási reform, melynek következô lépéseként július 1-tôl megkezdôdik a személyre szabott keretek kialakítása, ami egyben azt is jelenti, hogy az ebbe a rendszerbe belépô közgyógyellátottnak elvileg bármelyik támogatott gyógyszer a közgyógyellátás terhére – a keretösszegig – felírható. Küszöbön áll az új magyar gyógyszerkönyv hatályba léptetése is. Az elôadás feltûnést keltô része volt, amikor az elôadó arról beszélt, hogy a minisztériumban folyik az elôkészítése a vénynélküli gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozás módosításának, de az elôadó a részletekre nem tért ki.

Dr. Hamvas József az Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerészeti fôosztályának vezetôje „Szabályozás – 2006” címmel tartott elôadást. Foglalkozott a gyógyszerrel kapcsolatos szabályozásban bekövetkezett változásokkal (a gyógyszerek forgalomba hozatali engedéllyel kerülhetnek forgalomba, megváltoztak a közzétételi szabályok és a kiadhatósági határidô helyett az alkalmazhatóságira vonatkozik a szabályozás). A gyógyszer-kiszolgáltatással kapcsolatban kitért arra, hogy igény merült fel a forgalomból való kivonási eljárás olyan átalakítására, ami lehetôvé teszi a kivonás hatályának a betegnél lévô készletekre való kiterjesztését is. Az új kereskedelmi módszerek közé sorolta a házhozszállítást és az internetes gyógyszerkereskedelmet, majd beszélt arról, hogy az EU országokban alkalmazott recepteket is meg kell ismerni ahhoz, hogy szakmailag megfelelôen lehessen ezekre gyógyszert expediálni. A gyógyszerellátó rendszerrel összefüggô aktuális kérdések közül megemlítette, hogy a gyógyszerészi gondozás bevezetése elôre vetíti a szolgáltatási díj bevezetését. Szét kell választani a sürgôsségi ellátást az ügyeleti ellátástól, mert az elôbbi központi finanszírozása reális igény, az utóbbié viszont nem. Az otthon ápolási szolgáltatások bôvülése ezeknek a betegeknek a gyógyszerellátásával kapcsolatos kérdések átgondolását igényli. Változnak a gyógyszerre vonatkozó közbeszerzési szabályok és a gyógyszerismertetés szabályai. Mivel az intézeti gyógyszertárak jelentôs hányada nem felel meg az elôírt személyi és tárgyi feltételeknek (az ezeket a gyógyszertárakat mûködtetô kórházakkal együtt), és ideiglenes mûködési engedélyeik lejárnak, a problémát jogsza-

„A gyógyszertári szolgáltatások személyi és tárgyi feltételei” címmel tartotta meg elôadását Antal Csaba országos tisztifôgyógy-

szerész. A gyógyszertári szolgáltatásokat alaptevékenység, alaptevékenységhez köthetô kötelezô speciális szolgáltatás, alaptevékenységhez köthetô választható speciális szolgáltatás és alaptevékenységhez nem kötött szolgáltatásként csoportosította. Az alaptevékenységbe tartozik a lakosság teljes körû (specialitásokra és magisztrális készítményekre egyaránt kiterjedô), biztonságos (a minôségi elôírásoknak megfelelô és a szükséges információt biztosító), folyamatos (a nyitva tartási idôn túl a megfelelôen szervezett készenléti szolgálatot is biztosító) gyógyszerellátása. Mindezt az adatvédelmi elôírások figyelembe vételével, a személyes adatok védelmét biztosítva kell végezni. Az elôadó szintén kitért arra, hogy a for-

galomból történô kivonást – konkrét gyógyszer kivonása kapcsán felvetôdött problémákra is tekintettel – úgy kellene szabályozni, hogy az a betegnél lévô gyógyszerekre is kiterjedhessen. Részletesen, példák bemutatásával foglalkozott a gyógyszerkészítés során bekövetkezett, de meg nem engedhetô tévedésekre, hibákra. Pl. 10x-es hatóanyag-mennyiség a gyógyszerben bemérési hiba miatt; rossz összetevô bemérése olvasási tévesztés miatt; téves árazás és blokkról történô gyógyszerkészítés esetén rossz összetevô bemérése, elrontott és nem ellenôrzött impleálás miatt rossz készítmény expediálása. Problémát okozott az adagellenôrzés elmulasztása, de elôfordult gyógyszercsere helytelen szignálás miatt és félreolvasott receptre is. Az elôadó kitért a gyógyszertárban készülô gyógyszerek szignálásának kérdéseire is. Az állandó adatok (gyógyszertár neve, címe, telefonszáma) mellett figyelni kell a külsôleges és a belsôleges felhasználás jelzésére és megkülönböztetésére (piros illetve kék szín használata). Feltüntetendô a beteg neve, életkora, a vény száma (patikai sorszáma), a gyógyszer neve (hivatalos vagy regisztrált elnevezésnél), mennyisége (pl. FoNo dosim), alkalmazása (pl. napi 3 x1 evôkanállal), felhasználhatósági ideje, a készítés dátuma, a készítô gyógyszerész neve, a laborszám vagy a kiszerelési szám, az eltartási elôírás (pl. hûvös helyen) és a különleges jelölés (pl. állatgyógyszer). Nem kívánatos gyakorlat vényköteles gyógyszer kiadása vény nélkül (kivéve orvosnak, állatorvosnak, gyógyszerésznek, ha végzettségét hitelt érdemlôen igazolni tudja, de akkor is csak legfeljebb 30 napra elegendô mennyiségben. De nekik is tilos K1, K2 és P2 listán lévô szerek kiadása, ill. gyógyszeranyag expediálása önmagában, ha annak a mennyisége meghaladja a FoNo dózist.). Alaptevékenységhez köthetô kötelezô speciális szolgáltatás a lakosságnál keletkezô gyógyszerhulladék gyûjtése, aminek a megkezdése kedvezô tapasztalatokkal járt. A gyógyszertár speciális gyûjtôhely, ahol az officinában elhelyezett konténer lehetôvé teszi, hogy ez a gyógyszertári személyzet közvetlen közremûködése nélkül történjék (de ha a konténer máshol kerül elhelyezésre, a gyógyszertári személyzet közremûködésére szükség van, mert a beteg a gyógyszertár más helyiségeit nem látogathatja). Alaptevékenységhez köthetô választható szolgáltatás a gyógyszerigénylés fogadása Gyógyszertár V. évf. 3. szám 19

interneten (ez a vény nélkül kiadható, nem közfinanszírozott gyógyszerekre terjedhet ki), illetve a gyógyszerek házhoz szállítása. Mindkét módszer tilos K1, K2 és P2 listán lévô gyógyszerek esetén. Ezeknél a szolgáltatásoknál is kötelezô a gyógyszerek kiadására vonatkozó szakmai szabályok megtartása és különösen kell figyelni a gyógyszerhez fûzôdô betegjogok érvényesülésére. A gyógyszertár felelôssége a szállítás alatt is kizárólagos! Alaptevékenységbôl következô választható szolgáltatás a gyógyszerészi gondozás. A diabetes program tavaly indult, a hipertónia-gondozás megkezdése tavasszal várható. A részvétel feltétele a gyógyszertár befogadása a programba, aminek elôfeltétele, hogy a gyógyszertárban dolgozzon a speciális továbbképzést elvégzett gyógyszerész és a patika biztosítsa a protokoll sze-

rinti tárgyi feltételrendszert (megfelelô elkülönítés, elôírt eszközök).

tal 24, héttel 11, nyolccal 5, kilenccel 4 és tizeneggyel 1 gyógyszertár mûködik.

Alaptevékenységhez nem kötôdô szolgáltatás a reklámtevékenység, ami a reklámtörvény és az etikai kódex elôírásainak a figyelembevételével végezhetô. Minden egyéb „szolgáltatás”-nak (az elôadó szerint a kozmetikai termékbemutatótól a hajvizsgálatig) csak a gyógyszerész fantáziája szab határt, de a gyógyszertári törvényben nevesített feladatait ezek hátrányosan nem érinthetik!

Az ÁNTSZ tisztigyógyszerészi hálózata idén elsôsorban arra fog figyelni, hogy ki foglalkozik/találkozik a beteggel, hogyan valósul meg a tájékoztatási kötelezettség, a vényköteles gyógyszerek expediálása szabályszerû-e, milyen a készített gyógyszerek csomagolása és a csomagolás adat-tartalma megfelelô-e, továbbá a funkcionális helyiségek használata megfelelô-e. Természetesen a futó modellkísérlet(ek) ellenôrzése is kiemelt feladat.

A hivatalos adatok szerint 3830 teljes- és 926 részmunkaidôs gyógyszerész, 4955 teljes- és 1076 részmunkaidôs asszisztens dolgozik a gyógyszertárakban, a bejelentett expediáló asszisztensek száma 2890! Egy gyógyszerésszel 621, kettôvel 614, hárommal 473, néggyel 200, öttel 73, hat-

Végezetül az elôadó tájékoztatást adott a kábítószerekkel kapcsolatos szabályokról és arról, hogy a gyógyszertárak ezekben az ügyekben hogyan járhatnak el. (Ez utóbbi kérdéskörre a Gyógyszertár hasábjain a késôbbiekben visszatérünk.)

A gyógyszertár-mûködtetés aktuális kérdései A konferencia pénteki programjában a fenti gyûjtôcímmel hangzottak el az egymást követô elôadások.

Legfontosabb változások az adózásban a gyógyszertári vállalkozások szempontjából – 2006 címmel tartott elôadást. Részletesen foglalkozott a személyi jövedelemadó-szabályokban bekövetkezett és ez év januártól érvényes változásokkal. 1.550.000,- Ft-ig 18%, 1.550.000,- Ft felett 36% az adómérték. Az adójóváírás 18%, havi maximuma 9 eFt/hó. Teljes mértékben alkalmazható 125 eFt/hó (1,5 millió Ft/év) munkabérig, folyamatosan csökkenô mértékben alkalmazható évi 2.100.000,- Ft munkabérig. A minimálbér összege 62.500,- Ft/hó.

Elôször Felszegi Molnár Bulcsu ügyvezetô igazgató (Honestes Kft., Gödöllô) „Legfontosabb változások az adózásban a gyógyszertári vállalkozások szempontjából – 2006.” 20 Gyógyszertár V. évf. 3. szám

Az elôadó foglalkozott az adókedvezményekkel. Sulinet már csak számítógép beszerzésekor érvényes, a családi kedvezmény csak 3 és több gyermek esetén vehetô igénybe (4 eFt/gyermek/hó) és csak akkor, ha a magánszemély éves jövedelme nem több 6 millió Ft-nál. Összesen 100 eFt-ig vehetô igénybe az adókedvezmény tandíj-, felnôttképzés és Sulinet,

közcélú adomány, tevékenységi és biztosítási kedvezmények esetében. Az adómentes juttatásoknál kiemelten foglalkozott az elôadó a munkáltatói vissza nem térítendô lakáscélú támogatással, amely 5 évenként 1 millió Ft összegig adható, az élelmiszervásárlási utalvánnyal (4.500,Ft/hó/fô, melegétkeztetés esetén 9.000,Ft/hó/fô), az iskolakezdési támogatással (19 eFt/gyermek) és a helyi utazási bérlet elszámolási lehetôséggel. Lehetôséget nyújtanak a béren kívüli juttatások (évente 400 eFt-ig adómentes, e fölött 44% SzJA és 29% TB járulék terheli). Ilyen adómentes béren kívüli juttatás lehet a 400 eFt-os kereten belül az egészségpénztári és/vagy önsegélyzô pénztári munkáltatói befizetés, az adómentes üdülési szolgáltatás vagy üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás, az internet használati díj, a munkáltató által juttatott számítógép, a bankszámla költségtérítés, a helyi utazási bérlet és a mûvelôdési intézményi szolgáltatás piaci értéke. Nem számít bele a 400 eFt-os éves keretbe az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás a havi minimálbér erejéig (adó- és járulékmentes határ). Módosult az általános üzemanyag norma (9,- Ft/km, magántulajdonú személygép-

kocsi hivatali célú használatáért fizetett költségtérítés és cégautó magáncélú használatáért fizetett térítés esetén), és a reprezentációs kiadások adómentesek az összes bevétel 1%-áig, de legfeljebb 25 millió Ft-ig. A vállalkozói adó mértéke 16%, meghatározott feltételek teljesítése esetén a vállalkozói személyi jövedelemadó alap 5 millió Ft-ot meg nem haladó része után csak 10%. A 10%-os adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy (1) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 1 fô legyen, (2) az adóévben bevallott és befizetett tb járulék összege érje el az átlagos állományi létszám másfélszeresére minimálbérrel számolt jövedelem után megállapítandó tb járulék összegét, továbbá (3) ezzel párhuzamosan nem vehetô igénybe kisvállalkozói adókedvezmény. A kisvállalkozói adókedvezmény a 2000. december 31-ét követôen kötött beruházási célú hitelszerzôdésre fizetett kamat 40%-a. A társasági adó szabályai úgy változtak, hogy az iparûzési adó 100%-a levonható

az adóalapból. A kis értékû tárgyi eszközök értékcsökkenése akkor számolható el egy összegben, ha egyedi bekerülési értékük nem éri el a 100 eFt-ot. A 10%-os mértékû társasági adó pedig ugyanolyan feltételekkel alkalmazható, mint a vállalkozói személyi jövedelemadó esetében. Változik az adóbevallás rendje is: 2006 májusától kötelezô a költségvetési kötelezettségeket havonta vagy 3 havonta bevalló adózók számára az elektronikus adatszolgáltatás és havonta kell elektronikus úton személyre lebontott adatot szolgáltatni a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekrôl, azok adó- és járulékvonzatáról. Megszûnik a munkáltatói adómegállapítás lehetôsége és a 2006. évi jövedelmek bevallása már csak önadózással vagy adóhivatali megállapítással teljesíthetô A tételes egészségügyi hozzájárulás 2005 novemberétôl havi 1.950,- Ft/fô és 2006 novemberétôl megszûnik. Viszont 4%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem,

Számviteli kérdések az éves beszámoló idôszakában zások számára jelenthet komoly segítséget. A kedvezmény tk. korábban használatba nem vett, tehát új tárgyi eszközökrek, mûszaki berendezésre, gépre, jármûre, ingatlan bekerülési értékét növelô felújításra, bôvítésre, sôt már megvalósult „utólag elbírált, minôsített” beruházási döntésre is igénybe vehetô. Az üzembe helyezést követô értékesítési korlátozás négy év.

„Számviteli kérdések az éves beszámoló idôszakában” címmel tartotta meg elôadását Kerekes Csaba a HoKe Bt. ügyvezetô igazgatója. Elôadásában áttekintette az éves beszámolót, értelmezte annak fôbb mutatóit, majd olyan kérdéseket vetett fel, amelyek átgondolásával a gyógyszertári vállalkozás vezetôje képet kaphat vállalkozása tárgyévi eredményérôl, vagyoni, pénzügyi helyzetérôl, a társasági vagyon változásairól. Végezetül az éves beszámolókból számítható néhány pénzügyi mutató értelmezésére is vállalkozott. Részletesen foglalkozott a beruházási kedvezménnyel, ami a kis- és középvállalko-

A vállalkozás képezhet fejlesztési tartalékot, ami jövôbeni beruházásokra elkülöníthetô, és lekötött tartalékként nyilvántartandó. A tartalék felhasználási kötelezettsége a képzést követô négy adóév és az adózás elôtti eredmény 25%-áig, legfeljebb 500 millió Ft-ig terjedhet és az eszköz bekerülési értékének a felhasznált fejlesztési tartalék feletti részére számolható el amortizációként. A beruházási hitel kamatkedvezménye a 2000. december 31. utáni hitelszerzôdések esetén vehetô igénybe. Ez a tárgyi eszköz beszerzéséhez, elôállításához pénzügyi intézménytôl igénybevett hitel kamatának 40 %-áig terjed, adóévenkénti maximált értéke 6 millió Ft, és a hitel viszszafizetésének évéig vehetô igénybe. Az így létrehozott beruházást a hitelszerzôdést követô négy éven belül üzembe kell helyezni, és elidegenítési korlátozásként

az árfolyamnyereség, az osztalék, illetve a vállalkozói osztalékalap, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemnek az 1 millió Ft-ot meghaladó része után. A 4%-os egészségügyi hozzájárulás felsô határa 400 eFt/év, melybe beleszámít a magánszemély díjazása után fizetett 11% egészségbiztosítási vagy az 5% baleseti járulék. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék esetén a járulékalap természetbeni juttatások esetében: a 44% SzJA-val növelt érték. Minden munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban megszerzett jövedelembôl le kell vonni a 4% egészségbiztosítási járulékot. Kivétel az egyéni és társas vállalkozó ebbôl származó jövedelme, ha heti 36 órás munkaviszony vagy felsôfokú tanulmányok mellett végzi a vállalkozói tevékenységét. Az elôadó végül a START kártyás kedvezménnyel foglalkozott, mely szerint a pályakezdô fiatal munkabére után az elsô évben 15%, a második évben 25% közterhet köteles a foglalkoztató fizetni a jelenlegi 29 % TB járulék helyett.

az üzembe helyezés éve és az azt követô három adóév került meghatározásra. Az elôadó részletesen foglalkozott a likviditási rátával (a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek hányada) és a likviditási gyorsrátával, az eladósodottsági mutatóval (a hosszú lejáratú hitelek és a hoszszú lejáratú hitelek és a saját tôke összegének a hányadosa), ami azt vizsgálja, hogy adott pillanatban a vállalkozás pénzügyi forrásaiból mennyit terhel jövôbeni visszafizetési kötelezettség, és ez milyen arányt képvisel a társaság tartós forrásához képest. A készletek forgási sebessége azt mutatja meg, hogy a készlet az értékesítése elôtt hány napig van raktáron. A vevôk forgási sebessége (napokban) azt jelzi, hogy a vevôk tartozásai hány nap alatt válnak pénzzé, és a szállítók forgási sebessége pedig arról tájékoztat, hogy a gyógyszertár átlagosan hány nap alatt fizeti ki a nagykereskedôket. Az elôadó külön kitért annak tárgyalására, hogy az engedmény növelése érdekében milyen eszközzel tud a gyógyszertár rövidebb fizetési határidôt vállalni. Ehhez folyószámlahitel vehetô igénybe, ha ennek a kamatterhe kisebb, mint a kedvezmény növekményeként befolyó többlet. Az elôadás ráirányította a figyelmet arra, hogy az éves beszámoló eredménykimutatási és mérlegadatait részletezve, az egyes kimutatás sorokban kumulált adatok felbontásával és évrôl évre való összehasonlításával értékes információk nyerhetôk a vállalkozás eredményességével, jövedelmezôségével, hatékonyságával, finanszírozásával, vagyonváltozásaival, tôkeszerkezetével kapcsolatban.


Márciustól márciusig

Dr. Borsy János ügyvéd (Almásy és Borsy ügyvédi iroda) „Márciustól márciusig” címmel tartott átfogó elôadást arról, hogy az elmúlt egy évben milyen változások következtek be a szakmai jogszabályainkban. A 2/2005. (II. 4.) EüM rendelet arról rendelkezett, hogy a Fo-No VII.-nek az Országos Gyógyszerészeti Intézet közleményével történô módosítása az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában történô közzétételt követô 5. naptól alkalmazandó. 2005. december 1. napjától hatályos a 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelésérôl, amely a gyógyszertárak kötelességévé teszi a lakossági gyógyszerhulladék megsemmisítésére szolgáló eljárásban való részvételt. A rendelet szerint

a gyógyszerhulladékot a települési szilárd hulladéktól elkülönülten, zárt rendszerben kell gyûjteni és termikusan ártalmatlanítani. A gyógyszerhulladék birtokosa köteles a gyógyszerhulladék szervezett szelektív hulladékgyûjtését igénybe venni. A gyógyszerhulladék visszafogadására és ártalmatlanítására alkalmas hulladékkezelô rendszer kiépítése és üzemeltetése a gyártó feladata. A gyártó kötelezettségének teljesítése magában foglalja az ország bármely gyógyszertárában leadott gyógyszerhulladék visszafogadását és ártalmatlanítását is. A tavalyi év meghatározó eseménye volt az új „gyógyszertörvény” (2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerekrôl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról), ami ugyan csak október 30-tól hatályos, de a gyógyszerkönyvvel foglalkozó részt a 2005. évi CLXXXI törvény ez év január 1-tôl módosította is. A 47/2005. (XI. 4.) EüM rend. módosította az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerek rendelésérôl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendeletet. Sürgôs szükség esetén az orvos telefonszámát is tartalmaznia kell a rendelvénynek, továbbá a finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa, a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa (magánorvos) és a „pro família” jogcímen rendelô orvos vényének formátumát külön jogszabály tartalmazza, ami 2006. július 1-én lép hatályba. Orvosi rendelvény nélkül is kiadható olyan magisztrális gyógyszer, amelynek egy adagjában a hatályos gyógyszerkönyvben egy vagy két kereszt

jelzésû gyógyszeranyag mennyisége nem haladja meg a legnagyobb napi adagjának 1/10-ed részét. Ilyen készítménybôl egyszeri alkalommal olyan mennyiség adható ki, melyben a keresztjelzésû anyag teljes mennyisége nem haladja meg annak napi legnagyobb adagját. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a gyógyszerész a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek jogszabályban rögzített megbontásáért – a kiadott egységek darabszámától függetlenül – díjat számíthat fel. Jogszabály rendelkezik a gyógyszer kiszolgáltatás egyéb formáiról (internet, házhoz szállítás). Interneten keresztül csak vény nélkül kiadható, közfinanszírozásban nem részesülô készítmények igényelhetôk. A házhoz szállítás nem terjedhet ki K1, K2 és P2 listán szereplô gyógyszerek, továbbá az ENSZ keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetésérôl szóló 1998. évi L. törvény mellékletében szereplô gyógyszeranyagokra. Az interneten igényelt gyógyszer kiadása és a házhoz szállítás során a gyógyszerek kiadására vonatkozó szakmai szabályokat meg kell tartani. Módosult a gyógyszerészi oklevéllel végezhetô tevékenységekre vonatkozó (39/ 2005. (IX. 15.) EüM rend.) és az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló szabályozás is (52/2005. (XI. 18.) EüM rend.). A közfinanszírozásban nem részesülô gyógyszerek árképzésének szabályozás-módosítása pedig tavaly ôsz óta a mai napig nagy

Jogi esetek – hétköznapi helyzetek Dr. Elmer Nándor ügyvezetô igazgató (SzámVit Kft.) „Jogi esetek – hétköznapi helyzetek” címmel megtartott elôadásában olyan eseteket ismertetett (természetesen név és cím nélkül), amelyek a gyógyszertári vállalkozások mûködtetése, a tulajdonosváltások, a tulajdonostársak közötti viták során merültek fel. Felvetôdött, hogy a gyógyszertári csôdökért kit, kiket terhelhet a felelôsség, egyes esetekben megálle a vállalkozók, a szakmai közremûködôk és a nagykereskedôk felelôssége? Számtalanszor ütközik a hivatástudat és az anyagi felelôsség kérdése. Az elôadónak az a személyes tapasztalata, hogy a gyógyszertárat a gyógyszerészek még akkor is mûködtetni akarják, amikor már egyértelmû, hogy vállalkozásként csak a vesztesé-


geik növelhetôk ezáltal. Szólt arról, hogy nem egy esetben különböznek egymástól a tényleges és a valóságos tulajdonosi viszonyok, aminek konfliktushelyzetben súlyos vitákkal terhelt következményei lehetnek. Az ilyen viták során gyógyszerészek is konfliktusba kerülhetnek egymással. Egy idôben elôszeretettel hoztak létre (privatizáltak) olyan gyógyszertári vállalkozásokat, amelyekben csak az adott gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek szereztek tulajdonhányadot. Ezek sem mentesek az egymás közötti vitától, amelyek leginkább akkor lángolnak fel, amikor a tagság önkéntes megszüntetésére vagy kényszerû elszámolásra (pl. halál) kerül sor. Az elôadó nyomatékkal hangsúlyozta, hogy „elôbb-utóbb mindenki sorra kerül” és en-

nek kapcsán megjegyezte, hogy jó lenne, ha jobban érvényesülhetne a gyógyszerészi szolidaritás. Végezetül a vitás helyzetekben a közvetítôi eljárásokban rejlô lehetôségekre hívta fel a figyelmet.

Az egészségpénztárak egységes gyógyszertári elszámoló rendszerének kialakításáról Simon László az Egészségpénztárak Országos Szövetsége (EPOSZ) képviseletében a fenti címmel tartott elôadásában elmondta, hogy 1996 óta létezhetnek egészségpénztárak Magyarországon; 2005-ban a gyógyszertárakban kb. 6 milliárd Ft értékben mintegy 420 ezer pénztártag vásárolt, 2006-ban mind a taglétszámot, mind a forgalmat illetôen legalább 2030%-os növekedésre lehet számítani. A 263/2003-as korm. rend. értelmében 2004-tôl újraszabályozták az igénybe vehetô szolgáltatásokat. Azóta nem minden pénztár jár el szabályosan a vásárlások elszámolásánál (bár ennek nem szabadna

a pénztárak közötti verseny részének lennie), továbbá a tagi költés a gyógyszertárak felé tolódik (mert szûkebbé vált a máshol igénybe vehetô szolgáltatások köre). Az EPOSZ 2005-ben pályázatot írt ki a vásárlást segítô, a számlázást egyszerûsítô és az adminisztrációt egyszerûbbé tevô informatikai rendszer kidolgozására, amit egyeztetett a Pénztárfelügyelettel. (Az EPOSZ tagpénztárainak összesen 350 ezer pénztártag a tagja.) Az egységes rendszer célja, hogy (1) a vásárlással egyidejûleg tájékoztassa a gyógyszerészt az elszámolhatóságról, (2) csak havonként

kelljen egy összesítô számlát kiállítani, (3) a pénztárak és a gyógyszertárak adminisztratív terhei csökkenjenek. Mindezt úgy akarja megvalósítani, hogy a gyógyszertáraknak a bevezetés ne jelentsen többletköltséget, ezért (1) a rendszergazdákkal felvették a kapcsolatot, (2) alkalmazni fogják az EDI-t (Electronic Data Interchange), ami lehetôvé teszi a jogilag és informatikailag garantált számlázást. A rendszer várható elônye, hogy nem kell a számlázáshoz elektronikus aláírás és idôbélyegzô, nem kell a gyógyszertárnak elektronikus aláírást és az elektronikus számlákhoz archiváló rendszert vásárolni, és a gyógyszertári rendszer kismértékû átalakítására lesz csak szükség. A rendszert az év második felében akarják elindítani, amihez nem kell a gyógyszertáraknak csatlakozni, de – az elôadó szerint – érdemes lesz.

Magángyógyszertárak mûködtetése – 2006 A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége konferenciájának záródokumentuma – Siófok, 2006. március 3–5. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége szervezésében sikeresen lezajlott a tavaszi informális találkozás és munkamegbeszélés a gyógyszertárakat mûködtetô személyi jogos gyógyszerészek között. Az idei konferencia sajátos idôpontban került megrendezésre. A parlamenti választások küszöbén, kormányalakítás elôtt, minden politikai felhangot tudatosan mellôzve építettük fel a programot, amelynek vezéreleme a közvetlen lakossági gyógyszerellátás szakmai célkitûzéseinek, továbbá a racionális mûködtetés gazdasági, szervezeti és szervezési metodikáinak áttekintése és elemzése volt.

menedzselésén és ezek szakmai feltételeinek megteremtésén tovább dolgozni, és emellett indokolt a gazdasági és gazdálkodási kérdésekre, a forrásteremtés lehetôségeire való erôteljes fókuszálás. A konferencia egyes moduljainak az elôadásokat követô plenáris vitákon formált resuméjét a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége a rendezvény záróakkordjaként megrendezésre került éves elsô közgyûlésén megvitatta és határozott a fô irányokról, egyben operatív tervet vázolva a tennivalókról. I.

Tapasztalataink szerint a tavasz mindig a gondolatok rendezése és az erôgyûjtés idôszaka. A konferencia résztvevôi egybehangzóan leszögezték, hogy a gyógyszerellátás korábban megfogalmazott szakmai stratégiai fejlesztési iránya helyes és a hozzá kapcsolódó tevékenység eredményes. Az ágazat gazdasági vetületei azonban – amelyek a gyógyszerészi feladatok teljesíthetôségének lényeges elemei – aggodalomkeltôek. A fentiekkel összefüggésben elengedhetetlen az egészségmegôrzés, a szûrés és a gondozás programjain, a gyógyszeres terápia

A konferencia programja az elôzetesen kialakított koncepciónak megfelelôen került lebonyolításra, az elôadások túlnyomó többsége az elôzetes egyeztetéseknek megfelelô tartalommal hangzott el. A konferencia elsô napján az aktuális adózási, számviteli, szakmai jogi, gyógyszertár-mûködtetési kérdések kerültek terítékre. Ezek jelentôs segítséget nyújthatnak a mérlegkészítés idôszakában a gyógyszertári vállalkozások gazdasági teljesítményének elemzéséhez, továbbá megkönnyíthetik a bekövetkezett szabályozásváltozásokhoz való alkalmazkodást. A második napon a költ-

ségtakarékos és költséghatékony gyógyszertári gazdálkodás és ügyvitel kérdései voltak napirenden, majd a támogatáspolitika közgazdasági, forgalmi, egészségpolitikai, orvosi és gyártói szempontjainak az elemzésére került sor. Különösen értékesek voltak azok az elôadások, amelyek rámutattak (1) a gyógyszertári logisztikában rejlô, költségracionális gazdálkodást lehetôvé tevô lehetôségekre, (2) a nagykereskedô és a gyógyszerész kapcsolatának gazdasági elemeire és (3) a speciális gyógyszertári humán erôforrás menedzsment fontosságára és módszereire. A támogatáspolitikai szekció elôadásai is kiemelkedôen hasznosak voltak, mert hozzájárulhatnak a gyógyszerészi álláspont tisztázásához. A konferencia harmadik napján a szakminisztérium jogszabály-alkotási elôkészületeirôl szóló elôadását és az OTH gyógyszertár-ellenôrzési eredményeken alapuló álláspontját hallottuk a gyógyszertárban nyújtandó és végezhetô szolgáltatások szakmai, személyi és tárgyi feltételeirôl. A konferencia programjának része volt a gyógyszerészi gondozásról szóló tájékoztató jellegû blokk, melyben beszámolót hallgathattunk meg a diabetes gyógyszerészi gondozási modellkísérlet eddigi eredményeirôl, és a MOSZ éves közgyûlése. Satellite programként sor Gyógyszertár V. évf. 3. szám 23

került egy sikeres kreditpontos alkalmazott farmakológiai továbbképzésre. II. A konferencia elôadásai során elhangzottak és az egyes programok végén folytatott konzultáción tapasztaltak alapján az alábbi feladatok kijelölése történt meg. 1. Az Egészségpénztárak Országos Szövetsége (EPOSZ) beszámolt egy olyan kezdeményezésrôl, amely egységesíteni tervezi az EPOSZ tag-egészségpénztáraival kapcsolatos gyógyszertári ügyintézést (számlázás, elszámolás). Az ötlet – megfelelô megvalósítás esetén – nagymértékben könnyítheti a gyógyszertárak ügyintézését és csökkentheti esetenkénti kiszolgáltatottságát, ugyanakkor problémaként értékeltük, hogy (1) nem minden egészségpénztár tagja a kezdeményezésnek, és (2) a gyógyszerészekkel való érdemi konzultáció hiányában a megvalósítás során a gyógyszerészi érdekek háttérbe szorulhatnak. Emiatt indokolt, hogy a MOSZ intézményes kapcsolat kialakítását kezdeményezze a Szövetséggel. 2. A társasági törvény 2006. július 1-vel módosításra kerül; a módosítás érinti a betéti társasági üzletrészek „adás-vétel”-ének eljárási rendjét. Emiatt indokolt, hogy (1) jogi szakértô és (2) gazdasági szakember készítsen szakértôi véleményt a módosítással járó változásokról és a várható jogi és gazdasági következményekrôl.

3. Az egyik fórumon újból téma volt az OTC gyógyszerek árképzése, különös tekintettel az árkedvezmények adásának követelményére. Mivel ismét félreértések váltak nyilvánvalóvá, indokolt, hogy a MOSZ újólag foglalkozzon ezzel a kérdéssel és segítse az egységes gyógyszerészi álláspont kialakítását. 4. A logisztikai kérdésekkel foglalkozó elôadás felveti egy olyan informatikai program kidolgozásának célszerûségét, ami a jelenleginél jobban segítheti a gyógyszerészt a megfelelô készletgazdálkodásban. Ennek érdekében – megfelelô elôkészítés után – a MOSZ a rendszergazdákkal való kapcsolatfelvételt kezdeményez. 5. A konferencia felhívta a figyelmet a költségtakarékos készletezési és készletfinanszírozási technikákra, ezért ennek a témának a részletesebb elemzésére és a MOSZ tagságának körében megfelelô kommunikálására van szükség. 6. A támogatáspolitikai szekció bemutatta, hogy milyen támogatási technikák alkalmazhatók, továbbá melyek azok a makrogazdasági, forgalmi, egészségpolitikai és orvosetikai szempontok, amelyek figyelembe vétele nem nélkülözhetô egy támogatáspolitikai álláspont kialakítása során. Mivel a konferencia egyik meghirdetett célja egy gyógyszerészi szempontokkal harmonizáló támogatási koncepció kidolgozásának a támogatása volt, a konferencia eredményeinek a feldolgozásával a MOSZ-on belül munkacsoport kezd el foglalkozni – június 30-i beszámolási határidôvel.

Pro Medicina

III. A „Magángyógyszertárak mûködtetése – 2006.” C. MOSZ konferencia programjain a három „munkanapon” közel félezer gyógyszerész dolgozott, a rendezvényt több, mint negyven kiállító magas színvonalú prezentációja tette színessé. A szakmai programok didaktikus összeállítása, a kellemes környezetben lévô gördülékeny lebonyolítás a Rendezô Bizottság és a GM Zrt. felkészült, hatékony és eredményes munkáját dicséri.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöksége

Gyôr kertvárosában saját tulajdonú személyi jogos gyógyszertár eladó.

A fenti címmel rendezett interdiszciplináris konferenciát a MOTESZ Budapesten a Hotel Helia-ban március 23-25 között. A konferencia második napján „Gyógyszerészi gondozás Magyarországon” címmel önálló szekcióban mutatkozhatott be a gyógyszerészet az orvostársadalom reprezentánsai elôtt. A Hankó Zoltán üléselnökletével megtartott fórumon dr. Samu Antal MOSZ alelnök „A gyógyszerészi gondozás múltja, jelene és jövôje Magyarországon”, illetve „A MOSZ diabetes gyógyszerészi tgondozási programja”, prof. dr. Halmos Gábor „A gyógyszerészi gondozás nemzetközi tendenciái” és dr. Dobson Szabolcs „Az MGYK hipertónia gyógyszerészi gondozási programja” címmel tartott elôadást. Az elôadásokat követô vitában a MOSZ elnökeként felszólaló dr. Mikola Bálint a gyógyszerészi gondozási programot tágabb szakmapolitikai kontextusba helyezte. A program az orvosok és a gyógyszerészek szakmai kapcsolatépítésének sikeres állomása volt.

MOSZinfo 24 Gyógyszertár V. évf. 3. szám

7. Az egyik elôadásban felvetôdött, hogy az OTC gyógyszerek szabályozásában változtatás várható, melynek államigazgatási elôkészítése megtörtént. Az elmúlt évek tapasztalatai miatt és a téma kiemelt fontosságára való tekintettel a további részletek tisztázandóak. 8. A konferencián elhangzottakra figyelemmel a gyógyszer-házhozszállítás ügyében a MOSZ kezdeményezi ennek olyan egészségügyi szolgáltatásként való definiálását, mely a gyógyszertárak mûködési engedélyében meghatározott személyi és tárgyi feltételek megléte esetén a gyógyszertár kérésére engedélyezhetô. 9. A Nemzeti Fejlesztési Terv elôkészítés alatt lévô anyagába a gyógyszerészi továbbképzésekkel kapcsolatos szempontjaink beillesztésére vonatkozó javaslatot a MOSZ köszönettel veszi.

Lakás megbeszélés tárgyát képezheti. Telefon: 06 20 396-9716

Budapest II. kerületi akkreditált gyógyszertár sürgôsen gyógyszerészt keres. Rezidens, vagy nyugdíjas jelentkezését is szívesen fogadjuk. Telefon 326-1503 Észak Magyarországon gyógyszertár (két fiók, két kézi gyógyszertárral, szolgálati lakással) személyi jog átadással eladó. Havi netto árbevétel: 20m Ft Vételi szándékot, árajánlatkat az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Mi történik a gyógyszervilágban? Újabb korrupciós vizsgálat német orvosok ellen Baden-Württemberg tartomány államügyésze ismét közölte, hogy kellô bizonyítékok hiányában lezárták a Ratiopharm ellen folyó nyomozást. Az eljárást azért indították, mert felmerült a gyanúja, hogy a generikumgyártó illegálisan fizetett orvosoknak. Az ügyész e nyilatkozatával a betegbiztosítók kérésére reagált, amelyek az eljárás újbóli megindítását kérték. A hivatalos eljárás a Ratiopharm ellen novemberben kezdôdött, miután a Stern magazin egy cikke illegális kifizetésekkel vádolta a céget. A nyomozó hatóságoktól a Szövetségi Köztársaság két legnagyobb betegbiztosítója, a Barmer és a Kaufmann kérte az eljárás folytatását, miután az országos orvosszervezet, a BAK bejelentette, hogy ÉszakrajnaVesztfáliában nyolc orvos ellen folyik vizsgálat illegális Ratiopharm-pénzek elfogadásának gyanújával. Scrip, február 20. A Bundestagban átment a gyógyszerkiadásokat stabilizáló törvény Az orvossztrájkok és a német gyógyszeripar szkepszise ellenére átment a Bundestagban az állami gyógyszerkiadások stabilizálását célzó, sok vitát kiváltó törvény. A kormány korábban a 16 százalékos gyógyszerkiadás-növekedésért fôképpen az orvosokat okolta, akik, úgymond, akkor is következetesen drága gyógyszereket írnak fel, ha ezek generikum-alternatíváit is rendelhetnék. Az AVWG (Arzneimittelversorgungs Wirtschaftlichkeitsgesetz, azaz a gyógyszerellátás-gazdaságossági törvény) fontos feladata a drága gyógyszerek rendelésének visszaszorítása az ellátási rendszer klinikai szakaszában. A törvény elsô cikkelyének egyik passzusa egyértelmûen erôsíti a betegbiztosítók tárgyalási pozícióit a gyógyszeripari vállalatokkal szemben. A rendszeres referenciaárlista-tárgyalásokon a vállalatoknak mostantól engedniük kell, hogy tárgyalópartnereik hozzáférjenek minden forgalmazási, termék- és bevétel-információjukhoz: a biztosítók így könnyebben állapíthatják meg a listára kerülô termékek árszintjét. Az egészségügyi minisztériumnak két év múlva felül kell vizsgálnia ezt a paragrafust és jelentést kell közzétennie arról, hogy az árengedmény-tárgyalások segítik-e a referenciarendszer mûködését. A törvénybôl profitálni fog a generikumágazat – különösen abból a passzusból,

mely szerint kötelezô a márkás gyógyszer generikumokkal való helyettesítése, amenynyiben van a piacon még két vagy több azonos gyógyászati értékû termék. A generikumnak ilyen esetben legalább 10 százalékkal olcsóbbnak kell lennie az originálisnál. Egy bizonyos szint felett minden ár automatikusan 5 százalékkal csökken és 2008-ig minden gyógyszer árát befagyasztják – a generikumokét is. Az utóbbi kitétel nem vonatkozik azokra a generikumokra, amelyek jelenleg márkás megfelelôjük legfeljebb egyharmadába kerülnek. A „természetbeni árengedmény“ mostantól tilos, a gyógyszertárak kötelesek továbbadni a betegbiztosítóknak a megtakarításaikat. Az ipar mindig is állította, hogy az engedmények oly csekély részét teszik ki Németország gyógyszerkiadásainak, hogy az összes megtakarításhoz képest nincsen jelentôségük. (Az engedmények 400 millió euróra rúgnak, az összes kiadás 23 milliárdra). A törvény egyes rendelkezései hosszú távon elônyösek lehetnek az ipar számára. Egy másik paragrafus szabályozza, hogyan kerülhetô el, hogy egy nagyobb gyógyászati értékû szer a referenciaár-listára kerüljön. A „nagyobb gyógyászati érték“ itt azt jelenti, hogy a gyógyszer új, és nem azt, hogy új indikációi vannak; jelentôsen javítja a páciens életminôségét és -kilátásait. Kritérium a jelentôsen csekélyebb számú mellékhatás is. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a gyógyszerek minôsítése során az illetékes szervezeteknek, amennyiben nem állnak rendelkezésükre megfelelô német adatok, külföldi vizsgálatok eredményeit is számításba kell venniük. Ez annyit tesz, hogy a gyártóknak bizonyos esetekben immár nem kell a német egészségügyi minôségbiztosítási intézet (IQWiG) véleményére hagyatkozniuk, ha azt akarják, hogy valamely termékük ne kerüljön be a gyógyszerárazási rendszerbe. A VFA (a német innovatív gyógyszergyártók szervezete) máris hangot adott aggodalmának, mivel a törvény szerintük hátrányosan befolyásolhatja a betegellátás minôségét. Szóvivôjük szerint a gyógyszerárak kényszerû csökkentése nyomán – ha a (lista)ár megállapítása során nem veszik tekintetbe a legolcsóbb generikum árát – a betegeknek esetleg az olcsóbbnak szánt termékekért kell többet fizetniük. A törvény április 1-jén lép hatályba. Scrip, március 1.

Az ágazat veszít – de nyer a hon A francia gyógyszergyártók szövetsége (LEEM) közölte, hogy tagjai 2005-ben hozzájárultak az ország kereskedelmi deficitjének csökkentéséhez, s ez újabb érv amellett, hogy a kormány újragondolja árcsökkentési és különadó-politikáját. A szervezet megállapítja, hogy 2005-ben a nettó gyógyszeripari export elérte a 6,2 milliárd eurót, ami 5,4 százalékkal haladta meg az elôzô évit. (Az adatot a vámhatóság hivatalos statisztikáiból számították ki.) A (pozitív) külkereskedelmi mérlegben 16,7 millárd eurónyi (= +7,7%) export és 10,6 milliárd eurónyi (= +9,0%) import szerepel. Franciaország általános külkereskedelmi egyensúlya tavaly romlott, a deficit rekordnagyságú, 26,5 milliárd volt (2004-ben még csak 8,3 milliárd). A LEEM szerint tagjai hozzájárulását a mérleghiány csökkentéséhez az iparág és a kormány közti, tizenöt éve folyó kooperáció tette lehetôvé, a szervezet azonban rámutat, hogy az új kormány politikája próbára teszi e kapcsolatokat és kockázatot jelent a francia gyógyszergyártás számára. Az új adótípusok és az adóterhek valamint az árcsökkentések 2006-ban – szerintük – 1 milliárd eurónyi veszteséget okoznak az ágazatnak. Scrip, március 9.

Ausztria: nincs árengedmény, de azért van A nemrégiben életbe lépett új osztrák gyógyszertörvény számûzte az úgynevezett természetbeni árengedményt, azaz azt a gyakorlatot, hogy az orvosok a betegbiztosítóknak azokat a gyógyszereket is felszámolták, amelyeket ingyen kaptak a gyógyszergyártóktól. Az új törvény Achilles-sarka azonban, hogy nem tér ki részletesen a végrehajtás mikéntjére. Az 1983-ban született régi törvényt az új EU-s gyógyszer-regulációt figyelembe véve alakították át; a brüsszeli elôírásokat az osztrákoknak október 30-áig kellett volna honosítania. Tavaly az elôkészületek során vált nyilvánvalóvá, hogy az osztrák gyógyszerellátási gyakorlat jó néhány eleme nem egyeztethetô össze az uniós törvénnyel – fôképp, ami a gyógyszerreklámokat és a promóciót illeti. Az osztrák agrárvidékek háziorvosai által követett teljesen legális gyakorlat (az ingyengyógyszerek árának behajtása a biztosítóknál) arra indította a kormányt, hogy betiltsa az árengedmények e típusát. A biztosítók „jó érvekkel“ vettek részt az országos vitákban, mert 2004-ben történetük legnagyobb deficitjét produkálták. Sikeresen lobbiztak azért, hogy minden árengedményt egyenesen hozzájuk továbbítsanak. Az osztrák kormány, amelyre nyomás nehezedett, hogy alkalmazkodjék az EU-regulációhoz, elfogadta a biztosítók érvelését, miszerint az árengedmény nagymértékben befolyásolja a receptírási gyakorlatot. Az utóbbi alternatíváját jelenti a január 1-jén hatályba lépett rendszer, amely lehetôvé teszi, hogy az orvosoknak a kedvezményt – akár a gyógyszer árának felét is – kifizessék. Gyógyszertár V. évf. 3. szám 25

Az új bonuszrendszer vitát váltott ki. A törvény egyik paragrafusa betiltja a természetbeni engedményt, ám nem pótolja a kifizetéseket szabályzó új szisztémával. Többen mindenfajta engedmény betiltását szorgalmazzák, kivéve azokét, amelyek hasznára válnak az egészségbiztosítási rendszernek. A készpénzben fizetett bonuszok nyilvánvalóan korrumpálnak – mondják –, hozzátéve, hogy évi 100 millió eurós megtakarítást eredményezhet, ha az orvosokat és a patikusokat rászorítják, hogy kedvezményeiket továbbadják a biztosítóknak. Az egészségügyi minisztérium nyilatkozatban vette védelmébe az általános engedménytilalom hiányát, mondván, a betegbiztosítók immár közvetlenül a gyártókkal tárgyalhatnak az azok által szabott termelôi árakról, s ez is lehetôséget teremt számukra, hogy alacsonyan tartsák költségeiket. A minisztérium állítja, hogy egy ilyen tilalom sújtaná az engedményekre szintén számító pácienseket, a minisztérium pedig a kereskedelem szabályozásának olyan területére hatolna be, amely nem tartozik a hatáskörébe – amilyen az ellátás résztvevôi által egymásnak nyújtott árengedmények problematikája. Scrip, március 13.

Német inzulindöntés: csak a pénz beszél? A német szövetségi egészségügyi bizottság (GBA) áprilisban határoz arról, vajon levegyék-e a támogatási listáról a drága, gyors hatású inzulint. Ha ilyen értelemben dön-

Hírmorzsák Receptvizsgálat Vizsgálatot indít az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), hogy kiderüljön: miként befolyásolják a háziorvosok gyógyszerfelírási szokásait orvoslátogatóikon keresztül a medicinák gyártói – tudtuk meg Ajtay Andrástól, az OEP fôosztályvezetôjétôl. Próbálják majd nyomon követni, hogy például a kórházi diagnózis és a terápia meghatározása után néhány hónappal miért és miként változtattak a páciensek gyógyszerein. A betegdokumentáció alapján megvizsgálják azt is: mi indokolja például egy krónikus betegnél, hogy a régen megszokott orvossága helyett újat kapjon. Ennek persze lehet megfelelô szakmai oka is – hangsúlyozta Ajtay András. Az elôírások ellen vétôk esetében sokféle szankció létezik a figyelmeztetéstôl a szigorú büntetésig. Magyar Nemzet, február 14. Ambulanciák elônyben A patikákban beváltott receptek 12 százalékának felírását nem elôzte meg orvosbeteg találkozás, derült ki az ellenôrzések során – jelentette ki a közelmúltban Rácz 26 Gyógyszertár V. évf. 3. szám

tenek, ez lesz az elsô eset, hogy a bizottságot költségtényezôk befolyásolják. A döntési folyamat részeként a GBA megbízta a szigorúságáról ismert állami gyógyszerminôsítô szervezetet (az IQWiG-et), hogy vesse össze a gyors hatású inzulin termékeket a normál-inzulinnal. Az IQWiG arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján továbbra is nyitott kérdés: vajon a gyors hatású inzulin jobb-e, mint a hagyományos. A vizsgált termékek, melyek finanszírozását a GBA ez idô szerint mérlegeli – az inzulin aspart (Novo Rapid, Novos Nordisk), az inzulin lispro (Humalog, Lilly), és az inzulin glulisine (Apidra, Sanofi Aventis) – ára átlagosan 30 százalékkal magasabb, mint a közönséges inzuliné. A GBA nemcsak a szerek támogatásának megszüntetését választhatja. Úgy hírlik, a bizottság számára némiképp kellemetlen, hogy döntését egy kizárólag költségelemzésen alapuló értékelésbôl kiindulva hozza meg. Dönthetnek úgy is, hogy a tilalom helyett igen szigorú terápiás irányelveket léptetnek életbe, a nemrég elfogadott gyógyszer-takarékossági törvény ugyanis lehetôvé tesz gazdasági alapú megszorításokat, azaz a gyógyszerek indikációinak nem-terapeutikus alapú korlátozását. A másik lehetôség, hogy a normál és a gyorsinzulinból közös gyógyászati csoportot hoznak létre az árreferencia-rendszerben. E megoldás annyiban problematikus,

Jenô egészségügyi miniszter. Ezért tartja fontosnak, hogy a háziorvosok márciustól kötelezôen jelentsék a náluk ellátott eseteket. Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fôigazgatóhelyettese szerint a biztosítónak kötelessége követni, transzparenssé tenni, hogy az orvosi praxisoknak havonta kiutalt, átlagosan 750 ezer forint közpénzt, hogyan használják föl. A szûkös büdzsét takarékosabban lehetne elkölteni, ha csak indokolt esetben utalnák szakrendelôbe, kórházba a beteget, írnának föl gyógyszert, ám ezekrôl egyelôre nincs pontos információja az OEP-nek – szögezte le. Világgazdaság, február 17. Még egyensúlyban a gyógyszerkassza Az elsô hónapban 26 milliárd forintot költött gyógyszertámogatásra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ez 2,5 milliárddal több, mint a havi elôirányzat. A kassza viszont addig nem borul, amíg a túlköltés nem haladja meg a gyártók által befizetendô 23 milliárd forintot. Idén a költségvetés 298 milliárd forintot szánt a medicinák szubvenciójára, míg a tavalyi költés 348,9 milliárd forint volt. Napi Gazdaság, február 16. Mégsem támogatnak több új gyógyszert Kimaradt több új, korszerû gyógyszer arról a listáról, amelyen a tb-támogatott készítményeket teszik közzé. Így a betegek to-

hogy a rögzített ár így az olcsóbb normálés a drágább gyorsinzulin ára közt helyezkednék el, így a normál-inzulint használó, a drágább gyors hatású változatra nem szoruló cukorbetegek is kénytelenek volnának többet fizetni. A gyors hatású inzulint használó betegek költségeit nagyrészt térítenék, kérdésessé válna azonban, hogy vajon a GBA eleget tesz-e feladatának, azaz csakugyan az egészségügyi rendszer pénzügyi stabilitásán ôrködik-e. Elképzelhetô volna az is, hogy megszervezzék azoknak a betegeknek a rögzített összegû támogatását, akik minden kétséget kizáróan gyorsinzulinra szorulnak. Az árat a normál inzulinéhoz kötnék – egy efféle támogatásnak azonban jelenleg nincsenek meg a törvényi feltételei. A GBA-nak a költségen kívül jó néhány tényezôt kell mérlegelnie, például a betegek elégedettségét, és az orvosszervezeteknek a termék terapeutikus hasznával kapcsolatos álláspontját. A jelenlegi német egészségügyi politika „légköre“ azonban olyan, hogy elképzelhetô: a döntést kizárólag a költséghatékonyság szempontja befolyásolja majd, és az [állami] betegbiztosítók nem támogathatják majd a gyorsinzulint. Bizonyosnak látszik viszont, hogy egy ilyen értelmû döntés csak az új betegeket érintené, a régi gyorsinzulinos páciensek továbbra is megkapnák a támogatást. Scrip, március 20.

Az összeállítás a weborvos adatszolgáltatása alapján készült vábbra is csak teljes áron juthatnak hozzá ezekhez az orvosságokhoz. Januártól több új, korszerû gyógyszerhez nyújt 90, illetve 100 százalékos támogatást a társadalombiztosító. Hogy pontosan milyen készítményekhez jár a kiemelt támogatás, arról tavaly állapodtak meg a gyógyszergyártók, az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) illetékesei. Csakhogy az egészségbiztosítási közlönybôl, azaz a 2006 januárjától aktuális listáról több – például reumatológiai betegségre használt – új medicina is kimaradt. Ezeket a betegek továbbra is csak teljes áron vásárolhatják meg a patikákban. Magyar Nemzet, február 21.

Igazolatlan gyógyhatás miatt húszmilliós bírság A Gazdasági Versenyhivatal húszmillió forint bírsággal sújtotta az Ökonet-Európa Kft.-t a fogyasztók megtévesztése miatt. A versenyhivatal szerint a cég tizenhárom, általa forgalmazott terméknek gyógyhatást tulajdonított, holott azok nem rendelkeztek az ehhez szükséges szakhatósági engedélyekkel. Magyar Hírlap, február 23. Vallottak a patikák fosztogatói Patikarablás-sorozatot göngyölített föl a Budapesti Rendôrfôkapitányság bûnügyi fôosztálya a napokban: mindkét tettes beismerô vallomást tett és elôzetes letartóztatásban vár a sorsára. Nem egészen egy évvel ezelôtt a büntetett elôéletû, orvos ap-

jával élô, 34 éves C. Marcell társat keresett fegyveres rablásokhoz. A férfi végül a munkanélküli R. Sándorral szövetkezett, és tavaly március 10-én riasztópisztollyal kiraboltak egy óbudai CBA üzletet, ahonnan 284 ezer forintot vittek el. Ide még kétszer visszatértek. Ezután már fôleg a III. kerületi patikákat vették célba. Hét gyógyszertár közül hármat kétszer is megtámadtak, s olykor tizenöt-húsz percen belül kettôt is kifosztottak. Összesen tizennégyszer raboltak, s eközben másfél millió forint kárt okoztak – mondta el Fülöp Valter, a BRFK bûnügyi fôosztályának helyettes vezetôje. Magyar Nemzet február 23.

Kiemelt szerepben a gyógyszeripar Kiss Péter kancelláriaminiszter szerint az ország fejlesztési programjának egyik pillére a gyógyszeripar lehet. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszter a SanofiAventis csoporthoz tartozó Chinoin újpesti gyárában tett látogatásán elmondta, hogy a kormány és a magyarországi gyógyszergyártók a múlt év második felében állapodtak meg egy közös projekt kidolgozásában

Hírmorzsák külföldrôl Az orvos nem adhat „DocMorris-utalványt” betegének A koblenzi bíróság egy informatikai vállalkozásnak megtiltotta, hogy olyan modullal értékesítse háziorvosoknak készült programját, amellyel az orvos a receptek mellett DocMorris utalványt is nyomtathat. Amennyiben a beteg a gyógyszereit a hollandiai székhelyû internetes patikától rendeli, az utalvány beküldésével jelentôs kedvezményt kap az online patikától. A bíró azt is valószínûsíti, hogy az utalvány az orvos javadalmazását is szolgálja, ami viszont egyértelmûen törvényellenes. DAZ. 146. Jahrgang Nr.8 . 34. old. A keleti országrészben egyre kevesebb az orvos A KBV (egy német háziorvosi szövetség) legfrissebb adatai szerint 2005-ben a házi-

az ágazat fejlesztési elgondolásairól. Az erre a projektre létrehozott munkacsoport az elôzetes javaslatot már letette az asztalra, amelyet beépítenek a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe. Népszava, február 24.

Rászáll az APEH a gyógyszerpiacra Meglepetésként érte a gyógyszerforgalmazókat, hogy felkerültek az APEH „most wanted” listájára, vagyis azon tevékenységek körébe, amelyeket az adóhivatal kiemelten tervez vizsgálni az idén. A listán szereplô ágazatokról nyilván azt feltételezi a hatóság, hogy az átlagosnál nagyobb az esélye az esetleges visszaéléseknek, vagy jelentôs költségvetési kiadási kapcsolatok jellemzôek rájuk. Az APEH ellenôrzési irányelvében a következôket fogalmazza meg: a jelentôs költségvetési kapcsolatok miatt kiemelten kell vizsgálni a gyógyszerforgalmazás teljes vertikumát, különös tekintettel a gyógyszertámogatásra. Nemcsak a gyógyszerforgalmazás, hanem a gyógyászati segédeszközök piaca is elôtérbe kerül az idei vizsgálatok során – pontosította az orvosok száma tovább csökkent. A csökkenés mértéke különösen jelentôs a keleti országrészekben. Itt 1,5%-kal csökkent a gyógyítók száma. Ez azt jelenti, hogy 2004hez képest 129 háziorvossal kevesebb praktizált 2005-ben. Az egész országra vonatkoztatva a csökkenés mértéke 0,2%. DAZ. 146. Jahrgang Nr.8. 44. old

Az AOK nyomást gyakorol saját biztosítottjaira Az egyik jelentôs német magánbiztosító (AOK) financiális problémákkal küzd. A menedzsment úgy tûnik, megtalálta a kiutat. A kiadások csökkentése érdekében a biztosítottakat „felkérik”, hogy gyógyszereiket a továbbiakban lehetôleg az interneten keresztül szerezzék be. A biztosító alkalmazottjai az esti órákban keresik fel a fôleg idôs és krónikus betegeket, azt ígérve nekik, hogy amennyiben az internetrôl rendelnek gyógyszert, a biztosítási díjuk is csökkenhet a jövôben. A megrendelések technikai lebonyolításában is segítenek. Mindeközben a gyógyszerészek is jelzik, hogy egyre több AOK-s beteg keresi fel a patikákat elbizonytalanodva tanácsot kérve. Dr. Hans Rudolf Diefenbach a tartományi kamara

eddigi ismereteket Juhász István, az APEH elnökhelyettese. Tájékoztatása szerint az APEH információi arra utalnak, hogy a gyógyszertámogatási kasszát jelentôsen érintô visszaélések is történhetnek e területeken, ám ennél részletesebb felvilágosítással nem kívánt szolgálni. Napi Gazdaság, március 8.

„Patikaliberalizáció kell” Molnár Lajos, a Liberális Egészségügyi Tanács elnöke, a MÁV-kórház vezetôje az SZDSZ egészségügyiminiszter-jelöltje – jelentette be Horn Gábor, a liberális párt kampányfônöke. Horn úgy mutatta be jelöltjüket, mint aki az eredményesnek szánt választások után a koalíciós kormányban az egészségügyi miniszteri poszt várományosa. Molnár szerint nem ingyenes gyógyszerekre van szükség, mert azt más betegek fizetik meg, hanem patikaliberalizáció kell, hogy a versenyben olcsóbbak legyenek az orvosságok. A párt programjában szereplô több-biztosítós modellel pedig megszüntethetô a hálapénz. Magyar Hírlap, március 14. elnöke szerint a biztosító elôször saját mûködési költségeit vizsgálja meg. A patikák a továbbiakban pedig felhívják betegeik figyelmét, hogy ideje lenne olcsóbb biztosító után nézniük. DAZ. 146. Jahrgang Nr.7. 21. old.

Egy orvosi hálózat és a „ Zur Rose” internetpatika kooperál Íme a siker receptje: alapíts internetes patikát, majd „gyôzz” meg sok-sok orvost, hogy betegeik figyelmét felhívják az internetes gyógyszerbeszerzés lehetôségére. Ha a betegek biztosítója is melléd áll, nyert ügyed van. De vigyázz! Az ügyészség az orvosok „meggyôzését” vizsgálhatja. A fenti metódussal próbál ügyfeleket szerezni a „ Zur Rose” internetes csomagküldô patika. A szerzôdés az orvosi szövetséggel már el is készült. De, mint a szövetség képviselôje elmondta, az orvosok természetesen nem profitálnak az együttmûködésbôl. Nekik csak az a fontos, hogy pácienseik gyógyszerterápiája átláthatóbbá válik. (No comment…). DAZ 146. Jahrgang, Nrr. 7. 20. old. Az összeállítást készítette: Horváth Csaba


↵

MOSZ-Portál OnLine HELP

Új keresési lehetôség témakörökre – Wikipédia – www.wikipedia.hu A Wikipédia un. szabad enciklopédia, olyan többnyelvû projekt, melynek célja egy teljes és pontos, nyílt tartalmú enciklopédia elkészítése. A magyar változat 2003 júliusában indult, és jelenleg 26 769 szócikket tartalmaz. Az oldal alapelve: mindenki szabadon belenyúlhat az oldalakba, javíthatja, tartalmat adhat hozzá, mindenféle regisztráció nélkül. Egy igen kifinomult Tartalomkezelô rendszer, hivatott biztosítani azt, hogy ez a folyamat gördülékenyen menjen, és megfelelô mederben lehessen tartani a lapok tartalmát, biztosítva azok minôségét is, védve az oldalt a vandalizmustól ill. a Wiki spam káros hatásaitól. Könnyen megfogalmazható kérdésekre keresett viszonylag rövid válaszok (tipikus példa: kvízkérdések, definíciók, rövidítések jelentése) esetén az angol nyelvû változat nagyobb használati értékkel bír, mint a Google. A különbség annyi, hogy a témakörre kell rákeresni, nem pedig az adott kulcsszavakra. Például a ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi a Nap hômérséklete Celsius fokban, akkor a keresôkben például a „mennyi a nap hômérséklete celsius” kifejezéssel érdemes próbálkozni, míg a Wikipédiában úgy kapjuk meg leggyorsabban a választ, ha megnyitjuk a Nap szócikkét. „A Magyar Orvosi Kamara üzenete a majdani kormánynak és az országgyûlési képviselôknek” A Magyar Orvosi Kamara március 8-án határozatban fogalmazta meg a választások után hivatalba lépô kormány és a megválasztott képviselôk felé a MOK elvárásait az egészségüggyel kapcsolatban. A választások utáni kormány tagjai és a képviselôk az egészségügyet tekintsék nemzetstratégiai kérdésnek, amelynek legfontosabb kérdéseirôl választási ciklusokon, kormányokon átívelô politikai és társadalmi közmegegyezésen alapuló döntések szülessenek. Részletesen ld. a www.magangyogyszereszek.hu oldalon 03.09én megjelent hírben

PHARMA

OnLine

Személyi jog átadó. A gyógyszertár áthelyezése szükséges. Érdeklôdni lehet a 06 30 241-5933-as telefonszámon.

A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs gyógyszerészt keresünk. Telefon: 06 30 922-8990 28 Gyógyszertár V. évf. 3. szám

A rejtvényben egy jogszabályt rejtettünk el, amelynek módosítása július 1-tôl hatályos. Vízszintes: 1. A megfejtés elsô része (A, I, A, K, S). 13. Ivóeszköz. 14. Zsebes egyik fele! 15. Árpád apja. 16. Talmi. 17. Ravaszdi. 19. Szerzet. 21. Kipling kígyója. 22. Hajórész. 24. Somogy megyei település. 25. Lítium és szén vegyjele. 26. Község Aszód mellett. 27. Mester keze alatt dolgozik. 29. Benedek-rendi régész (Flóris Ferenc). 31. Filmszínház, idegen szóval. 32. A légnyomás régi mértékegysége. 34. Férfinév. 36. Atléta. 38. Idôs. 40. Idejében érkezik. 42. Kiejtett betû. 43. A megfejtés második része (Ö, N). 44. Olasz folyó. 45. … inas (Munkácsy). 48. Elmélet. 49. Gyûrû alakú korallzátony. 52. Zadar magyar neve. 54. Izraeli légitársaság. 55. Vacogó. 57. Nagyobb helyiség. 60. Német középhegység. 62. Lamartine költeménye (2 szó). 63. Nyom. 64. Dél-afrikai autójelzés. 66. Élelmezésügyi szervezet az ENSZ keretén belül, röv. 67. Némán elér! 68. Német filozófus (Immanuel). 69. Személyével. 71. Ûrmérték, röv. 72. Ruhát kisimít. 74. Archaikus. 76. Olasz férfinév. 78. Britten operája (É, Y, Ô). Függôleges: 1. Vas megyei település (S, N). 2. Közel-keleti fennsík. 3. Bosszúságot kifejezô indulatszó. 4. Karantén. 5. Huzal. 6. Ruhakészítô. 7. Kerti munkát végez. 8. Vadgalamb. 9. Mozgásmûvészet. 10. Hálával emleget. 11. Ráby Mátyás. 12. Rengetegen. 18. Tarajos bemélyedés mészkôsziklák felszínén. 20. Írország, a lakói nyelvén. 23. Orosz származású francia színész, rendezô (Jacques). 26. Csillagkép. 28. Nagyszámú. 30. Feslést kijavít. 31. Londoni kölyök! (KID). 33. Villamos gép forgórésze. 35. Királyi, francia v. angol kifejezésekben. 37. Keskeny nyílás. 38. Idegen mûvészet. 39. Az öröklôdés fizikai és funkcionális egysége. 41. Össze-vissza lép! 46. Villanykörte. 47. Átjáró páros betûi. 50. Tantál és hidrogén vegyjele. 51. Északi férfinév. 53. Egyiptomi istenség. 54. Nôstény disznó. 56. Máshová helyez. 58. Eldugaszol. 59. Ritka férfinév. 61. Törlôgumi. 63. Zsírkô. 65. Cseh történelmi festô (Mikolas). 68. Borítókosár. 70. Menet közepe! 73. Szilícium vegyjele. 75. Vas megyei falu. 77. Németh Pál. Beküldendô: vízsz. 1. és 43. A helyes megfejtést beküldôk között 1 db regisztrációt sorsolunk ki az októberben megrendezésre kerülô Magángyógyszerészek Országos Kongresszusára. Elôzô számunk nyertese: Stánitz Antal 9330 Kapuvár, Fô u. 10.

Szeretettel várjuk a kongresszus minden kedves résztvevôjét standunkon, a regisztrációnál.

és belföldi ajánlatok • külföldi kedvezô áron

• szakmai utak

Utazzon Velünk! Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában: cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail: [email protected]

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége V. évf. 3. szám • 2006. március

Sintek International www.sintek.se

GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON

• ERGONOMIKUS • GAZDASÁGOS • ESZTÉTIKUS

RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ: SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL: [email protected] http\\:www.gmrt.hu

Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzés második évfolyamának fôbb területei: ✔ Menedzsment (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán): Ahány könyv, annyi menedzsment definíció. Viszont a négy alapvetô tevékenységet (tervezés, vezetés, szervezés, irányítás), továbbá az ún. menedzser szerepeket (személyek közötti, információs, döntéshozatali) mindannyian több-kevesebb sikerrel végezzük illetve eljátsszuk a patikában is. Hatékonyabb menedzseléshez több tudatosság kell. E célt szolgálja ez a tantárgy, mert ne feledjük: bárki lehet sikeres menedzser, ha elkötelezi magát munkája mellett és keményen ügyel a viselkedésére. ✔ Szervezeti kultúra (elôadó: Dr. Sándor István): Minden szervezet saját egyedi kultúrával rendelkezik: saját története, gyakorlata, szelleme, értékrendje, hagyománya van. Nagy kérdés, jelenleg milyen értékeket ismer el a meghatározó többség és képesek vagyunke a közforgalmú gyógyszerellátás szervezeti kultúráját a jövô érdekében tudatosan formálni. ✔ Költségtan (elôadó: Hankó Zoltán): A költségek összetétele, nagyságrendje az egyik legfontosabb tényezô a gyógyszertárak nyereségének-veszteségének alakulásában. A költségek fajtáinak, szerepének megismerése vezethet el a költségkalkulációig; addig a felismerésig, hogy milyen jelentôséggel bír a költségek és a tevékenységek közötti kapcsolat. ✔ Vevôi magatartásformák (elôadó: Dr. Samu Antal): Jövônk egyik záloga, hogy ne csak a betegekkel foglalkozzunk, hanem az egészséges emberekkel is, mert a gyógyszertár távlatilag egy „egészségcentrum” kell legyen. E cél eléréséhez meg kell ismernünk a vevôi magatartásformákat, azaz melyek azok az általános hatások, amelyek az embereket elvezetik ahhoz, hogy termékek és szolgáltatások megvásárlása vagy használata mellett döntenek. ✔ Célok alapján történô vezetés (elôadó: Dr. Simon Kis Gábor): A cél legyen kihívó, elérhetô, mérhetô és kapcsolódjon a munkához! Gyógyszertárban a célorientált vezetés egyrészt konkrét célokban testesül meg (pl. ne legyünk veszteségesek), másrészt általános érvényû célokban (pl. jó kapcsolat a betegekkel). Ezek a célok idôrôl-idôre változhatnak és ezeknek megfelelôen kell alakítani a menedzselési technikáinkat is.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2 TOVÁBBKÉPZÉS II. év – 2006. A továbbképzô elôadások helyszínei és idôpontjai: Szeged Pécs Budapest II. Budapest III. Szombathely Szolnok Veszprém Debrecen Budapest IV.

április április május szeptember október október november november november

08 22 13 23 14 28 11 18 25

– – – – – – – – –

09. 23. 14. 24. 15. 29. 12. 19. 26.

(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft + ÁFA. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig), illetve Takács Gézáné dr. (tel.: 06 30 955-8125)

✄

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 II. évfolyam, 2006. A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve:

......................................................

Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve: Szül. hely:

......................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kamarai nyilvántartási száma:

. . . . . . . . . . . . . . . . Kelte: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit: Debreceni Egyetem

❏

Munkahely megnevezése:

Semmelweis Egyetem

❏

Szegedi Egyetem

Munkahely címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahelyi telefon:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Rádiótelefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási név (ha eltér a fentitôl): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe:

. . . . . . . . . . . . . . . . város

Fizetési mód:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . utca Átutalás

❏

. . . szám . . . . . ir.sz Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom.

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.

❏

...............................................

Kelt: 2006. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1-252-4948 (A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!)

❏

A feladatokat az élet írja

Recommend Documents