A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015
Összeállította: Kovács Péter
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK.......................................................................................................................................... 2 JANUÁR ............................................................................................................................................................ 4 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................... 4 VÍZJÁRÁS................................................................................................................................................................ 5 FEBRUÁR .......................................................................................................................................................... 7 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................... 7 VÍZJÁRÁS................................................................................................................................................................ 7 MÁRCIUS .......................................................................................................................................................... 9 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................... 9 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 10 ÁPRILIS ........................................................................................................................................................... 11 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 11 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 12 MÁJUS............................................................................................................................................................ 14 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 14 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 16 JÚNIUS ........................................................................................................................................................... 17 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 17 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 18 JÚLIUS ............................................................................................................................................................ 20 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 20 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 21 AUGUSZTUS ................................................................................................................................................... 22 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 22 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 23 SZEPTEMBER .................................................................................................................................................. 24 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 24 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 25 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ...................................................................................................................................... 26 2015. JANUÁR ...................................................................................................................................................... 26 2015. FEBRUÁR .................................................................................................................................................... 28 2015. MÁRCIUS .................................................................................................................................................... 30 2015. ÁPRILIS ....................................................................................................................................................... 32 2015. MÁJUS ....................................................................................................................................................... 34 2015. JÚNIUS ....................................................................................................................................................... 36 2015. JÚLIUS........................................................................................................................................................ 38 2015. AUGUSZTUS ................................................................................................................................................ 40 2015. SZEPTEMBER ............................................................................................................................................... 41
2
TARTALOMJEGYZÉK
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK ......................................................................................................................... 42 2015. JANUÁR ...................................................................................................................................................... 42 2015. FEBRUÁR .................................................................................................................................................... 43 2015. MÁRCIUS .................................................................................................................................................... 44 2015. ÁPRILIS ....................................................................................................................................................... 45 2015. MÁJUS ....................................................................................................................................................... 46 2015. JÚNIUS ....................................................................................................................................................... 47 2015. JÚLIUS........................................................................................................................................................ 48 2015. AUGUSZTUS ................................................................................................................................................ 49 2015. SZEPTEMBER ............................................................................................................................................... 50 VÍZÁLLÁSOK ...................................................................................................................................................... 51 TISZA................................................................................................................................................................... 51 BODROG .............................................................................................................................................................. 53 SAJÓ ................................................................................................................................................................... 55 HERNÁD .............................................................................................................................................................. 57 TARNA ................................................................................................................................................................. 58 VÍZHOZAMOK ................................................................................................................................................. 59 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK ...................................................................................................................................... 60 TALAJVÍZSZINTEK ........................................................................................................................................... 61 2015. JANUÁR ...................................................................................................................................................... 61 2015. FEBRUÁR .................................................................................................................................................... 62 2015. MÁRCIUS .................................................................................................................................................... 63 2015. ÁPRILIS ....................................................................................................................................................... 64 2015. MÁJUS ....................................................................................................................................................... 65 2015. JÚNIUS ....................................................................................................................................................... 66 2015. JÚLIUS........................................................................................................................................................ 67 2015. AUGUSZTUS ................................................................................................................................................ 68 2015. SZEPTEMBER ............................................................................................................................................... 69 2015. OKTÓBER .................................................................................................................................................... 70 2015. NOVEMBER ................................................................................................................................................. 70 2015. DECEMBER .................................................................................................................................................. 70 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI ......................................................................................... 71 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT ................................................................................... 76 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................. 78 ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................................................. 81 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK ................................................................................................................................ 86
3
JANUÁR
JANUÁR Január az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 150-250 % között volt. Időjárási helyzet Az év hideg, téli időjárással kezdődött, napközben is fagypont alatti hőmérsékletekkel. Január 2-án egy hidegfront érintette térségünket. Nyomában sokfelé alakult ki kisebb ónos eső, vagy eső és a megerősödő szél „átkeverő” hatása megszűntette a medencében kialakult hideg légpárnát, így jelentősen enyhült az idő. 3án estétől a síkvidéken eleinte ismét eső esett, majd éjszaka egyre inkább havazás váltotta azt fel. Január 5-én reggelre a Mátra és a Bükk magasabb területeit csaknem összefüggő hótakaró borította, amelynek vastagsága 1-10 cm között mozgott. Január 7-9. között, egy nagyobbrészt térségünktől keletre elvonuló hideg léghullám okozott zord időjárást. A 8-án és 9-én a hóval borított hegyvidéki területeken nem volt ritka a -15°C körüli minimum, de a Bükk-fennsíkon -20 - -22°C-ot is mértek és napközben is csak -5 - -10°Cig emelkedett a hőmérséklet1. Az addig is változékony időben január 10-én egy újabb drasztikus változás, enyhülés következett. Ausztriában és Magyarország nyugati részén napi maximum rekordot mértek - Fertőrákoson 19,7°C-ig melegedett a levegő. 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért 2 legmagasabb hőmérséklet
Miközben a vízgyűjtők legnagyobb részén tavasziasan enyhe idő volt, addig Kárpátalján és Erdélyben maradt a megszokotthoz közeli hőmérséklet, valamint több napon volt számottevő csapadék, a hegyvidéki területeken jelentős havazás is kialakult. Január második dekádjának elején már ez utóbbi területeken is enyhült az erős fagy, de csak az alacsonyabb fekvésű térségekben volt számottevő olvadás. Január közepére - a délnyugati áramlásnak köszönhetően – egyre enyhébb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, de ezzel együtt növekedett a ködhajlam is. Azokon a területeken, ahol kisütött a nap enyhe tavaszias idő volt, míg a ködös vidékeken csak kevéssel emelkedett a hőmérséklet fagypont fölé. Ez az időjárási helyzet olykor rendkívül nagy hőmérsékleti különbségeket generált az egyes országrészek között.
1
A Kárpátok magasabban fekvő területein nem volt ritka a -25°C körüli minimum. Január 7-én Erzsébetváros -26,3°C, Január 8-án Brassó -33,3°C, Gyergyóalfalu -26,8°C, Erzsébetváros -25,7°C Január 9-én Brassó -33,1°C 2 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
4
JANUÁR
Január 17-től erősödött a csapadékhajlam és 25-ig minden nap hullott kisebb-nagyobb eső, havas eső, ritkábban havazás is előfordult. Január 29-én egy mély ciklon közelítette meg térségünket, majd át is vonult a Kárpátmedencén. Csapadékrendszeréből nagy területen volt jelentős eső, havas eső, a magasabb hegyvidéki területeken havazás. A január 30-án lehullott 20-50 mm-nyi csapadékmennyiség nagyjából megfelel az egész hónapra várható csapadékösszegnek. A hónap utolsó napjának reggelén az északkeleti országrészben még sokfelé havazott (néhol rendkívül intenzíven), majd mindenütt megszűnt a csapadék. Vízjárás A hónap legnagyobb részét a decemberihez hasonló, kisvizes állapot jellemezte. A mederteltségek igen alacsonyak voltak. Január 11-ét követően egy kisebb árhullám alakult ki a Felső-Tiszán és a Szamoson, amelyet a hónap első dekádjában hullott hó olvadása és kisebb esők okoztak. Ennek a Vásárosnaménynál, mintegy 2,5 m-es vízszintemelkedést okozó árhullámnak köszönhetően, az év első napjaiban kialakult és január első dekádjában némileg megerősödött tiszai jégtakaró a hónap közepétől vékonyodni, gyengülni kezdett, majd január harmadik dekádjának elején az álló jég megindult és átmeneti rövid erős zajlással le is vonult. 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi „gyorsadatok” alapján)
Ezt követően a vízfolyásokon igen alacsony, vagy alacsony mederteltség mellett, általában apadó tendencia érvényesült, majd a hónap végén átvonuló ciklon okozta esőzések nyomán, újabb árhullámok jöttek létre, amelyek néhány vízfolyáson (Sajó, Tarna, Takta) készültségi szintek feletti vízállások kialakulásához vezettek. A kialakuló maximumok nem voltak igazán jelentősek, mindössze a Tarna tarnamérai és a Takta taktaföldvári vízmércéjén értek el, ill. haladták meg rövid ideig a III. fokot. 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február)
5
JANUÁR
4. ábra: Vízállások a Tarnán (2015. januárfebruár)
A ciklon átvonulása után hidegebbre forduló időben ezeknek az árhullámoknak a vízutánpótlása gyorsan csökkent és a tetőzéseket követően ütemes apadás kezdődött az érintett vízfolyásokon.
6
FEBRUÁR
FEBRUÁR Február az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 30-70 % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban az évszakos átlagnak megfelelő hőmérsékletű időjárás uralkodott. A fagypont alatti minimumok mellett, napközben kevéssel „0” fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Február 4-én egy nedvesebb léghullám hatására, nagyobb területen volt havazás, hózápor és átmenetileg a síkvidéken is kialakult néhány cm-es hóréteg. Ezután csendes az évszaknak megfelelő hőmérsékletű napok következtek, „0” fokot alig meghaladó maximumokkal és erősebb fagyokkal, majd a hónap első dekádjának végén megenyhült az idő, s ott ahol a nap is kisütött a délutáni órákra 5-10 C fok közé emelkedett a hőmérséklet. A reggel fagyos, de a nappali órákban kora tavasziasan enyhe időjárás február 16-ig tartott. Ekkor egy térségünktől keletre vonuló hidegfront okozott átmeneti lehűlést, amelynek hatására a napi maximum hőmérsékletek némileg visszaestek és a reggeli órákban ismét kemény fagyok alakultak ki.
5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacso3 nyabb hőmérséklet
A hidegfront elvonulása után fokozatos enyhülés kezdődött, de ezzel együtt nőtt a csapadékhajlam is, így a hónap utolsó hete kora tavasziasan enyhe és kisebb esőkkel tarkított időjárással telt el. A nappali legmagasabb hőmérsékletek nagy területen elérték, vagy meghaladták a 10°C-t és a hajnali órákra is inkább csak a fagyzugos területeken csökkent nulla fok alá a hőmérséklet. Vízjárás A január utolsó napjaiban kialakult árhullámokat követően, az érintett vízfolyások legnagyobb részén ütemes apadás kezdődött és február első dekádjának végére már nagyobbrészt ismét kisvizes állapot volt jellemző. A Bodrogon ez a folyamat némileg tovább tartott, de február második felében már itt is alacsony vízállásokat mértek.
3
Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
7
FEBRUÁR
A hegyvidéki területeken január utolsó napjaiban lehullott hó, február első dekádjában mérsékelt ütemben gyarapodott. A hónap első dekádjának végére a Sajó-Hernád vízrendszerben a megszokottól némileg több, míg máshol attól lényegesen elmaradó volt a hóban tárolt vízkészletet nagysága. Szokatlan módon a legkevesebb hó a Felső-Tisza Tiszabecsig tartó vízrendszerében halmozódott fel.
4
6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke
Ez a hómennyiség a hónap utolsó hetére némileg csökkent, majd az enyhülő időben ütemesebb olvadás kezdődött. Az olvadás és a kisebb esők ismét árhullámokat alakítottak ki a vízfolyásokon, de ezek magassága nem ért el készültségi szintet. Az áradás mértéke a nagyobb vízfolyásokon (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád) 1-1,5 méteres tartományban mozgott.
4
Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
8
MÁRCIUS
MÁRCIUS Március az átlagostól melegebb és működési területünk legnagyobb részén szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 30-80 % között volt, ugyanakkor kisebb körzetekben (a Bükkben és a Heves-Borsodi-dombság egyes részein) az átlagoshoz közeli, ill. kissé azt meghaladó (80-130 % között) csapadék hullott. Időjárási helyzet Március első napjaiban folytatódott az enyhe időjárás, de kisebb esők továbbra is kialakultak. A nappali órákban továbbra is 10 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, ugyanakkor hajnalban még viszonylag erős fagyokkal számolhattunk. Az általában nyugati, délnyugati irányból érkező léghullámok, főképp a Kárpátok mentén okoztak jelentősebb csapadékot, nagyrészt esőt, míg hazai területen - március 5-ig - mindössze 1-7 mm-t mértek. Ezután a hónap első dekádjának közepétől ez a gyenge csapadékhajlam is csökkent és száraz, lassan melegedő időjárás köszöntött be. A nappali maximumok március 9-11. között nagy területen elérték, vagy meghaladták a 15 fokot, de hajnalban továbbra is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Március 12-én egy kelet felől érkező ciklon okozott lehűlést, felhőzónájából pedig nagy területen hullott eső, a magasabb hegyvidékeken hó. A legtöbb csapadék a Bükk-fennsíkon volt, ahol 15-20 cm-es hóréteg alakult ki. 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkú5 ton 2014. március 13-án reggel
Ezt az átmeneti lehűlést gyors felmelegedés követte, olyannyira, hogy 16-án és 17-én már ismét 15 C fok feletti maximumok voltak jellemzők. A hónap második felében, hőmérsékletben kissé változékony, de továbbra is tavaszias időjárásban lehetett részünk. Néhány kisebb lehűlés ugyan tarkította az általában enyhe időszakot, így a hűvösebb napokon 10, a melegebb periódusokban 15-20 C fokos csúcshőmérsékletek alakultak ki. Az éjszakák még többször fagyosak voltak, de a melegebb napokon már előfordult 5-10 fok közötti reggeli hőmérséklet is. Csapadék március 15-26. között csak elvétve hullott, majd a hónap utolsó napjaiban ismét esősebbre fordult az idő. Ekkor a Kárpátmedence felett vonuló frontokat gyakran kísérte eső, záporeső, sőt többfelé zivatar is kialakult (kevés helyről jégesőt is jelentettek), ill. a hidegebb levegőben a magasabb hegyvidékeken hózápor, havazás is előfordult. A csapadék mennyisége hazai területen mérsékelt volt, március 27-31. között mindössze a Bükk magasabb régióiban érte el a 20-30 mm-t, ugyanak5
Forrás: http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36638
9
MÁRCIUS
kor a külföldi vízgyűjtők közül a Bodrog és a Felső-Tisza vízrendszerében sokfelé észleltek 2060 mm közötti mennyiséget, lokálisan pedig 100 mm-t közelítő érték is előfordult. A hónap utolsó két napján a külföldi hegyvidéki területeken jelentősen süllyedt a „0” fok határa, így a csapadék egy része – a vízgyűjtő elhelyezkedésétől függően 8001000 m-es magasság fölött - hó formájában hullott és halmozódott fel. 8. ábra: Zápor átvonulása Miskolc felett 2015. 6 március 30-án
Vízjárás A március eleji esők hatására a Felső-Tiszán és a Szamoson képződött árhullám, amely az említett folyószakaszokon 2-3 m-es vízszintemelkedést okozott. A kisebb áradást fokozatos apadás követte és a hónap közepére, már minden vízfolyáson a kisvízi tartományban mozogtak a vízállások. A hónap második felének nagy részében is száraz maradt az idő, így a fokozatos lassú apadás tovább folytatódott, majd a hónap legvégén az újabb, részben folyékony csapadék hatására – néhány vízfolyáson ismét kisebb árhullám alakult ki.
9. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi „gyorsadatok” alapján)
Igazán jelentős vízszintemelkedés sehol sem volt, csak a Bodrog szlovákiai vízrendszerében és a Felső-Tisza egy-két jobb oldali mellékvizén észleltek méteres nagyságrendű áradást.
6
Forrás: https://picasaweb.google.com/107946041459407733766/2015Marcius30MammaMia#6132085257392939570
10
ÁPRILIS
ÁPRILIS Április - működési területünk legnagyobb részén - az átlagoshoz közeli hőmérsékletű, de a megszokottól lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 - +1,0 fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 10-30 % között volt. Időjárási helyzet A hónap első hetében változékony, szeles és többször csapadékos időjárásban lehetett részünk. Ekkor általában északi, északnyugati irányból érkeztek a légtömegek a Kárpát-medence fölé, az átlagosnál hűvösebb, olykor késő télies jelleget mutatva. A hajnali órákban még többször fagypont alá csökkent a hőmérséklet és napközben is csak megközelítette a 10 C fokot. 10. ábra: Hózáporok és zivatarok átvonulása Budapest felett 7 2015. április 3-án
Az időszak folyamán többször volt hózápor (sőt helyenként hózivatar is előfordult) és a magasabb hegyekben átmenetileg vékony hótakaró is kialakult. Április 8-tól fokozatos melegedés kezdődött és a hónap második dekádjának elején már 20 C fok feletti maximumok voltak jellemzőek, ugyanakkor az éjszakai órákban még ekkor is sokfelé volt gyenge fagy. Április 13-én már többfelé a 25 fokot is megközelítette a hőmérséklet, de 14-én egy hidegfront hatására 6-8 fokos visszaesés volt tapasztalható. A front alig hozott csapadékot, mindössze néhány helyen alakult kisebb zápor. Ezt az átmeneti (mindössze egy napos) lehűlést gyors melegedés követte, - olyannyira, hogy április 16-án megdőlt az országos és valószínűleg több helyi maximum hőmérsékleti rekord is. Az 1952-ben Szarvason észlelt 27,6°C-ot, a Győr-Moson-Sopron megyei Osliban mért 29,2 C fokos érték adta át a múltnak, ugyanakkor a korábbi rekordot az ország több pontján is meghaladta a hőmérséklet. A nyáron is melegnek számító nap után újabb lehűlés következett. Az április 17-én és 18-án észak felől érkező hidegfront a korábbiknál 14-16 fokkal hűvösebb levegőt „szállított” a Kárpát-medencébe, s így drasztikusan visszaesett a hőmérséklet. 18-án, a síkvidéken 10-13, a Bükkben és a Mátrában 5-8 C fokos maximumokat mértek, a hajnali órákban pedig többfelé volt - többnyire - gyenge fagy. Az időjárási frontok okozta változékonyság ellenére – hazai területen - csapadék csak kevés hullott, mindössze működési területünk Tiszához közeli délborsodi és délhevesi térségében érte el mennyisége az 5-10 mm-t. 7
Forrás: http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36710, http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36712
11
ÁPRILIS
A külföldi vízgyűjtőkön már némileg több csapadék volt, de igazán jelentős (20-30 mm) mennyiségek inkább csak Kárpátalja keleti területein és Erdély északi részén hullottak. 11. ábra: Az április 17-én 8 hullott csapadék
Az erőteljes lehűlés miatt a hegyvidékeken a csapadék egy része ismét hó formájában érkezett, de vastagabb hótakaró csak a legmagasabb területeken alakulhatott ki. Az erőteljes lehűlést lassú, fokozatos felmelegedés követte, de az egyre magasabb maximumok ellenére – a hónap harmadik dekádjának elején – a hajnali órákban még többfelé előfordult gyenge fagy. Április 22-től már ismét 20 fok fölé emelkedett a legmagasabb hőmérséklet, megszűntek az éjszakai fagyok és igazán kellemes késő tavaszi-kora nyári időjárás alakult ki. Április 25-től frontok közelítették meg térségünket. Hatásukra növekedett a csapadékhajlam, de nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. 28-án egy hidegfront haladt át a Kárpát-medence felett, amely mentén többfelé volt zápor, zivatar, egy-két helyen 5-15 mm-t elérő esővel. A front mögött lehűlt a levegő és a hónap utolsó napjának hajnalán ismét sokfelé „0” fok közelébe süllyedt a hőmérséklet, de gyenge fagy csak kisebb területen volt. Vízjárás A március végi, április elejei csapadék hatására főképp a Felső-Tisza és a Bodrog vízrendszerében voltak mérsékelt vízszintemelkedések, amelyek összességében a Tisza duzzasztásmentes szakaszain 1-3 m-es, míg a Bodrogon 1 m körüli áradást okoztak. A kisebb vízfolyásokon dm-es nagyságrendű árhullámok vonultak le, amelyeket ütemes apadás követett. A Tisza tó vízszintjének márciusban kezdődött nyári vízszintre történő emelése április elején is folytatódott és így a hónap első felében a kiskörei felvízi vízmércén, már általában a 700710 cm közötti tartományban mozogtak a vízállások. A hónap második dekádjában bekövetkezett erőteljes felmelegedés hatására a Kárpátok magasabb régióiban az április elején hullott hó olvadása is megkezdődött, és ez a Felső-Tiszán fokozatos 50-100 cm-es vízszintemelkedést okozott, ugyanakkor a mederteltségek továbbra is alacsonyak maradtak.
8
Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
12
ÁPRILIS
Április 17-én az átvonuló hidegfront a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében többfelé okozott számottevő esőt, amelynek hatására egy kisebb árhullám képződött az érintett vízfolyásokon. A Tisza hazai szakaszán Vásárosnaménynál ekkor mintegy 2 métert emelkedett a vízszint, amely még így is az alacsony tartományban maradt. Április 20-ára Kisköre-felső vízállása elérte a 730 cm-es nyári duzzasztási szintet. Ennek a vízszintemelésnek és a levonuló kisebb árhullámnak köszönhetően – 600-700 m3/s-os vízhozam mellett – rövid ideig, a Tiszalök alatti duzzasztott szakaszon is közepes mederteltségek alakultak ki. A hónap második felében is folytatódott a száraz időjárás, így ezt a kisebb árhullámot fokozatos apadás követte, s a hónap végére a Tisza duzzasztásmentes szakaszain – hasonlóan a többi vízfolyáshoz – ismét „kisvizes” állapot volt jellemző.
12. ábra: A vízjárás jellemzői 2015. április 29-én
9
Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
9
13
MÁJUS
MÁJUS Május az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól összességében kissé szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 – +0,5 fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 70-100 % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására 100-140 % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap első napjai változékony, mérsékelten csapadékos és az évszaknak megfelelőnél kissé hűvösebb időjárással teltek el. Május 4-ig a hajnali órákban 5-10 C fok közötti értékeket mértek és a délutáni órákban is csak kevés helyen emelkedett 18-20 fok fölé a hőmérséklet. Május 1-4. között sokfelé hullott számottevő csapadék, amelynek mennyisége hazai területen általában 5-15 mm között mozgott, csak a Bükk és a Mátra magasabb területein érte el a 15-22 mm-t. A külföldi vízgyűjtők legnagyobb részén is hasonló volt a helyzet, de a Bodrog és a FelsőTisza kárpátaljai vízrendszerében, valamint a Szamos és a Kraszna erdélyi vízgyűjtőin előfordultak 25-35 mm-es értékek is. Május 5-én mérsékelt, majd 6-án erőteljes felmelegedés volt, nyárias 27-28 fokos maximumokkal, majd 6-án este egy hidegfront érte el a Kárpátmedencét és némileg lehűlt a levegő. A front sokfelé okozott esőt, záport, zivatart, sőt helyenként felhőszakadás és jégeső is előfordult. 13. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékle10 tek (2015.05.05-06.)
A lehullott csapadék mennyisége általában nem volt igazán nagy, csak az erősebb zápor-zivatargócokban haladta meg a 15-20 mm-t. A külföldi vízgyűjtők közül leginkább a Hernád keleti és északi (Tárca), valamint a Bodrog nyugati és északi (Tapoly, Ondava, Laborc) vízrendszerét érintette jelentősebb csapadékkal a front, ahol többfelé mértek 20-40 mm-es értékeket. A front elvonulása után mérsékelten meleg maradt az idő, a csapadékhajlam átmenetileg csökkent, de azért egy-egy kisebb zápor továbbra is előfordult. A hónap első dekádjának végén egy sekély ciklon volt kisebb hatással időjárásunkra. A nappali órákban erőteljes gomolyfelhő képződés mellett, záporok, zivatarok alakultak ki, amelyekből helyenként 10-20 mm-t elérő eső hullott. A ciklon hátoldalán hűvösebb levegő érkezett, így a nappali némileg felmelegedés csökkent.
10
Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
14
MÁJUS
Május 12-én és 13-án, egy hullámzó frontzóna előtt ismét erőteljes melegedés zajlott le, majd 14-én a front átvonult térségünk felett és csaknem 10 fokkal visszaesett a hőmérséklet. Sokfelé volt csapadék, de nagyobb területre kiterjedő jelentős eső csak Kárpátalján volt, míg hazai területen általában 3-8 mm-t mértek. (Ezekben a napokban hőmérsékleti kontinens rekord dőlt meg, hiszen május 14-én Spanyolország több pontján 40 fok fölötti maximumot jegyezhettek fel. Az új májusi rekord 42,9°C, amelyet Valenciától délre mértek. Igazi különlegessé az, hogy – bár a városban és környékén nem szokatlan a 40 fokhoz közeli maximum – ilyen korai időpontban még soha nem fordult elő ennyire meleg, sőt az ottani észlelések 146 éves történetében is csak 2 napon észleltek ettől magasabb hőmérsékletet.)11 A hidegfront átvonulása után lassú melegedés kezdődött és néhány nap elteltével ismét nyárias magasságokba emelkedett a hőmérséklet. Május 20-án egy hullámzó frontzóna közelítette meg a Kárpát-medencét, amely mentén sokfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Ezen a napon, hazai területen is, de főképp Közép-Szlovákiában többfelé mértek 20-50 mm-es csapadékot, sőt az Alacsony- és a Magas-Tátra térségében 50-85 mm-es értékek voltak jellemzők. Május 21-én a frontrendszer Magyarország fölé helyeződött, jelentős hőmérsékleti különbséget generálva a nyugati és keleti országrészek között. Míg a nyugati határszélen és a Bakonyban 10 fok körüli, addig a Tiszántúlon 30 fokhoz közeli maximumok alakultak ki. Ezzel párhuzamosan a frontrendszer déli részén egy mediterrán ciklon alakult ki, amely aztán kelet-északkelet felé vonulva és fokozatosan töltődve egészen május 27-ig meghatározta időjárásunkat. Áramlási rendszerében előbb főképp a Dunántúlra érkezett jelentős csapadék, majd a ciklonális mező keletebbre helyeződésével (május 25-én és 26-án) az ország északkeleti részén, valamint a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is nagy területen alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadással és komoly jégveréssel kísérve. A lehullott eső mennyisége tág határok között mozgott, de általában elérte a 20-40 mm, míg a felhőszakadások környezetében (pl. a Túr és a Kraszna vízrendszerében) ettől lényegesen nagyobb 60-100 mm-es értékek is előfordultak. 14. ábra: A május 25-én és 26-án hullott csapadék
12
A sokszor borongós, csapadékos idő ellenére a hőmérsékletek az átlagoshoz közeliek voltak, de pl. május 27-én, a ciklon hátoldalán érkező hidegebb levegő komolyabban is éreztette hatását és ekkor a nappali legmagasabb hőmérsékletek alig haladták meg a 10 fokot, a Bükkben és a Mátrában pedig 6-8 fokos maximumokat mértek. Ezt követően fokozatos melegedés kezdődött és a nagyrészt száraz időben visszatértek a nyárias hőmérsékletek. 11 12
forrás: http://met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=798&m=2 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
15
MÁJUS
Vízjárás A hónap elején hullott esőket követően a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében alakult ki 0,5-1,0 m-es vízszintemelkedés, amelynek hatására a hazai folyószakaszon is kisebb árhullám képződött. A többi vízfolyáson továbbra is stagnáló, alig változó vízmozgás volt jellemző, igen alacsony mederteltségekkel. A május 10-én és 14-én hullott esők újabb kisebb vízszintemelkedéseket okoztak a Tisza felső szakaszán, de jelentős hatásuk a vízjárásra nem volt. A május 20-án fölénk helyeződő frontzóna hatására előbb a Sajó és a Hernád felső vízgyűjtőin hullott rövid idő alatt jelentősebb csapadék, így a szlovákiai felső szakaszokon „tűszerű” kisebb árhullámok alakultak ki. Az ezt követően kialakuló mediterrán ciklon nagyobb területre kiterjedő csapadéka már inkább a Bodrog és a Felső-Tisza, valamint a Szamos és a Kraszna vízrendszerét érintette, így ezeken a vízfolyásokon alakultak ki, különböző nagyságrendű vízszintemelkedések. A Bodrognak főképp a kárpátaljai vízrendszeréből származott jelentősebb vízmennyiség, míg a felvidéki forrásfolyók mérsékelt árhullámait a víztározók tovább csökkentették. A hazai folyószakaszon május 27-én reggeltől 28-án estig, mintegy 1,5 m-es emelkedés volt tapasztalható, majd ütemes apadás kezdődött. A Felső-Tiszán, a Túron és a Szamos-Kraszna vízrendszer hazai szakaszán általában 1,5-3 m közötti volt az áradás mértéke, de készültségi szintet elérő vízállások csak a Krasznán alakultak ki. A hónap utolsó napján Tiszalöknél a vízhozam rövid ideig megközelítette az 1000 m3/s-ot, de a vízutánpótlás gyors csökkenését mutatta, hogy két nap múlva ennek már csak a felét mérték. A többi vízfolyáson nem okozott jelentősebb változást az átmenetileg csapadékosabb időjárás, mindössze a Hernádon vonult le két kisebb, 50-60 cm-es vízszintemelkedést okozó árhullám.
16
JÚNIUS
JÚNIUS Június az átlagostól melegebb és lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 10-70 % között volt, ugyanakkor lokálisan 70-90 %-ot elérő értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap eleje igazi nyári időjárással kezdődött. A nappali legmagasabb hőmérsékletek 25-30 fok között alakultak, míg éjszaka általában 10-15 fok közé hűlt a levegő. Június első dekádjának végéhez közeledve lassan tovább emelkedett a hőmérséklet és a száraz napok után szórványosan (az északkeleti országrészben csak elszórtan) előfordult zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Az ország középső sávjában több helyen a júniusi átlagot megközelítő csapadék hullott néhány óra alatt. Június 12-14. között hőségriasztásra13 is sor került, hiszen az országban csaknem mindenütt (a magasabb hegyvidékek kivételével) 31-36°C közötti maximumokat mértek. A kánikulának egy hidegfront vetett véget június 15-én, amelynek hatására mintegy 10-15 fokot esett vissza a csúcshőmérséklet és sokfelé volt zápor, zivatar, ugyanakkor nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. Némileg más volt a helyzet a külföldi vízgyűjtőkön, így pl. a Felvidéken, ahol a Hernád és a Bodrog vízrendszerében 20-40, sőt helyenként 40-60 mm esőt mértek. 15. ábra: A június 15-én hullott csapadék14 Ezután kevésbé változékony, eleinte az évszakos átlaghoz közeli hőmérsékletű napok következtek és néha kisebb esők kísérték a Kárpát-medencét érintő gyenge frontok vonulását. Június második dekádjának végén újabb hidegfront érte el a vízgyűjtőket, amelyet követően néhány napra a megszokottól hűvösebb időjárás alakult ki. A front mentén az északi országrészben ismét sokfelé hullott eső, zápor, de hazai területen jelentősebb csapadék most is inkább csak lokálisan volt. A külföldi vízgyűjtők közül a Felső-Tisza vízrendszere részesült nagyobb csapadékban, ahol nagyobb területen mértek 20-30 mm-t. A fölénk áramló hűvösebb levegő hatására – június 20-án és 21-én - a nappali órákban 20 fok közeli maximumokat észleltek, de a borongósabb hegyvidéki területeken csak 13-14 fok volt. Egy melegebb nap után június 23-án ismét hidegfront érkezett, amelynek mentén 24-én sokfelé volt eső, zápor, de - működési területünkön - 10 mm-t meghaladó mennyiséget csak a 13
• Hőségriasztás – Országos Meteorológiai Szolgálat Hőség (25, illetve 27 fokos napi középhőmérséklet) A magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 25 és 27 fok között várható egy vagy két napig. Második szintű figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen tartósan (legalább 3 egymást követő napon) 25 és 27 fok között várható, vagy ha a napi középhőmérséklet egy vagy két napon egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 27 fok fölött várható. A hőségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhőmérséklet tartósabban legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább 3 egymást követő napon) 27 fok fölött várható. 14 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
17
JÚNIUS
Bükkben és néhány erősebb záporgócban észleltek. A front átvonulását követően a Kárpátok délkeleti része felett egy magassági hideg örvény alakult ki, így ott jelentősebb, helyenként 40-50 mm-nyi eső hullott. A légörvény felhőzete még június 25-én is meghatározta az ország keleti felének időjárását, borongós és a Tiszántúlon kifejezetten kellemetlenül hűvös időjárást okozva. 16. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hő15 mérsékletek (2015.06.26. 06 UTC)
Ezt követően lassú melegedési folyamat indult meg, de a hőmérsékletek a hónap végéig kissé az átlagos értékek alatt, vagy annak közelében alakultak. Június 29-én egy nedvesebb léghullám érintette a Kárpát-medencét, amely főképp Magyarország északi részén és a Felvidéken okozott többfelé jelentősebb csapadékot, lokálisan 20-30 mm-t meghaladó mennyiségekkel. Vízjárás A május végén kialakult kisebb Tisza és Bodrog árhullámot követően, június első napjaiban még viszonylagos „bővizűség” jellemezte a két folyót, majd a száraz, meleg időben gyors apadás indult meg és június első dekádjának végére már ismét kisvizes állapot uralkodott. A többi vízfolyáson folytatódott a lassú apadás, továbbra is igen alacsony mederteltségekkel. A vízhőmérsékletek a június elejei 14-17°C-ról, 10-re szinte mindenütt 2023°C közé emelkedtek. A csapadékszegény időjárás miatt a hónap közepére a Sajó, a Bódva és a Hernád egyes szakaszain már 56 %-ra csökkent a mederteltség, majd a 15-én érkező hidegfront csapadékát követően néhány dm-es árhullámok képződtek, sőt a Hernád határmenti szakaszán (a Szekcső és a Tárca készültségi szintet elérő árhullámának hatására) csaknem egy métert emelkedett a vízszint. 17. ábra: Vízállások a Hernád szlovákiai mellékvizein
16
A Kárpátalját érintő június 20-i jelentősebb esőket követően a Tisza felső szakaszán is méteres vízszintemelkedés következett be, de ez a kisebb árhullám a hazai folyószakaszon gyorsan „ellapult” és a közép-tiszai duzzasztott vízterekben már csak jelentéktelen áradást észlelhettünk. A június utolsó dekádjában uralkodó hűvös és
15 16
Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu Forrás: www.shmu.sk
18
JÚNIUS
olykor csapadékos időben a folyó vízutánpótlása nem csökkent, így június végéig a 200 m 3/shoz közeli vízhozamok voltak jellemzőek. A többi vízfolyáson nem volt jelentős változás, a duzzasztásmentes szakaszokon általában igen alacsony mederteltség volt jellemző.
19
JÚLIUS
JÚLIUS Július az átlagostól lényegesen melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2,5-3,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 20-70 % között volt, de foltokban előfordultak 20 % alatti és 70-95 % közötti területek is. Időjárási helyzet A hónap első néhány napját az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű időjárás jellemezte 30°Choz közeli maximumokkal, majd a dél felől hazánk fölé áramló szaharai eredetű levegő hatására - július 4-8. között - egy igazi forró kánikulai időszak alakult ki. Ekkor a csúcshőmérsékletek megközelítették, ill. elérték a 33-36, sőt 8-án - a legmelegebb napon - a 37-39 C fokot is. Ebben az időszakban melegek voltak az éjszakák, általában 16-21 C közötti minimumokkal, ugyanakkor a legmelegebb napokon 20-25 C fok közötti legalacsonyabb hőmérsékleteket mértek. Július 8-án egy markáns hidegfront vetett véget a kánikulának. A hőmérséklet ekkor átmenetileg 10-15 fokkal csökkent és a hónap folyamán először, többfelé hullott számottevő eső, amelynek mennyisége hazai területen általában 5-15, a külföldi vízgyűjtőkön 5-25 mm között volt, de lokálisan 40-50 mm-t is mértek. A front átvonulásakor kialakuló záporokat, zivatarokat igen erős szél kísérte. A legerősebb széllökések elérték az 50-80 km/h-t, a Mátrától délre pedig 90-100 km/h-át is észleltek. A hidegebb, száraz levegő nyugalomba jutását követően jelentősen enyhültek az éjszakák, olyannyira, hogy július 11-én hajnalban az északi országrész fagyzugos területein 3-5 fok közé hűlt a levegő, a bükki töbrökben17 pedig erős, -5 C fok körüli fagyok is kialakultak. 18. ábra: Deres reggel a Bükk-fennsík egyik töbrében, 2013 júliusában. Az időjárási helyzet és bükki „következményei” hasonlóak lehettek a 2015. július 8-án átvonult erőteljes hi18 degfrontot követően is.
Ezután július 12-én már ismét meleg idő volt (30 fok körüli csúcsértékekkel), de 13-án egy hidegfront hatására – rövid ideig - ismét lehűlt a levegő és kisebb esők is voltak, majd újfent erőteljesebb felmelegedés kezdődött és a hónap második dekádjának végére visszatért a kánikula. Július 15-től a legmagasabb hőmérsékletek elérték a 30 C fokot, majd 17-19 között sokfelé mértek 34-37 C fokos maximumot. A nagy melegben a napsütés nem volt zavartalan, többfelé alakult ki zápor, zivatar, néhol felhőszakadással, jégesővel kísérve. Az erősebb zivatargó17
töbör - az egyik leggyakoribb és legjellegzetesebb felszíni karsztforma. Kerekded, zárt szintvonalú mélyedések. Átmérőjük néhány métertől több száz méterig terjed. Egyesek alja sík, másokban határozott mélypont található és esetleg víznyelők vagy zsombolyok nyílnak. (wikipédia) 18 Forrás: https://picasaweb.google.com/107946041459407733766/2013Julius1214BukkFennsik
20
JÚLIUS
cokban 2-4 cm átmérőjű jegek hullottak és a hirtelen lezúduló eső mennyisége is meghaladta a 30-40 mm-t. Július 20-án átmenetileg egy napra kissé visszaesett a hőmérséklet (így is 30-33 fokos csúcshőmérsékleteket mértek), majd ismét forró napok következtek, 20-22, ill. 35-37 C fok feletti minimumokkal és maximumokkal. Július 22-én és 23-án sokfelé megközelítette, néhol elérte a napi középhőmérséklet a 30 C fokot. A 2015. év harmadik komoly hőhulláma19 július 26-án ért véget, amikor egy hidegfront érintette térségünket. A hőmérsékletek 10-15 fokot estek vissza, csapadék azonban ekkor is alig hullott. Mindössze a külföldi vízgyűjtők egy részén fordult elő területi átlagban is számottevő, 5 mm-t némileg meghaladó eső, ugyanakkor egy-egy helyen 40-60 mm-es értéket is mértek. A hidegfront nyomán néhány napra az átlagos közelébe, ill. az alá süllyedt a hőmérséklet, a korábbi forró periódust követően már-már hűvösnek érezhettük a levegőt. Vízjárás Július elején vízfolyásainkat csekély mederteltség és apadó, vagy alig változó vízmozgás jellemezte. A száraz és igen meleg időjárás hatására az első dekádban - a duzzasztott vízterek kivételével - további apadás következett be, amelyet csak egy-két vízfolyáson (Bódva, Hernád) szakított meg a július 8-i hidegfront záporai nyomán bekövetkező néhány deciméteres vízszintemelkedés. A hónap közepére több kisvízfolyáson a legkisebb vízszintek közelébe süllyedtek a vízállások és a nagyobb folyókon érkező vízmennyiség is jelentősen csökkent. Július második felében gyakoriak voltak a záporok, zivatarok, de az ezekből lehulló vízmenynyiség nem volt igazán jelentős, így a vízgyűjtők legnagyobb részén az esők nem tudták ellensúlyozni a rendkívüli meleg hatását. Az elszórtan kialakuló nagyobb zivatarok nyomán, ugyan ismét kialakultak rövid ideig tartó, kisebb vízszintemelkedések, de a lefolyás tartósabban nem növekedett. A hónap utolsó napjaira a Sajó és a Hernád duzzasztásmenetes szakaszainak nagy részén 2-3 %-os mederteltség volt jellemző, a Tisza vízhozama pedig 100 m 3/s közelébe, ill. az alá sülylyedt.
19
Első hőhullám 2015. június 7-15; második hőhullám 2015.július 4-8; harmadik hőhullám 2015. július 15-25.
21
AUGUSZTUS
AUGUSZTUS Augusztus az átlagostól lényegesen melegebb és összességében átlagosan kissé csapadékosabb időjárással telt el, úgy, hogy működési területünk keleti részén a megszokottól szárazabb, míg nyugatra csapadékosabb volt a hónap. A havi középhőmérsékletekben 3-5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 50-150 % között volt, de akadtak területek ahol a megszokott érték 150-250 %-át mérték. Időjárási helyzet A hónap első 2-3 napján még kellemesen meleg nyári idő volt, majd 4-től visszatértek a 30°C feletti napi maximumok, sőt augusztus 6-tól már 35° fokhoz közeli csúcshőmérsékletek voltak jellemzőek. Augusztus 5-ig a labilis légrétegződés hatására, többfelé alakult zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás és jégeső is előfordult. Ennek az időszaknak az utolsó napján, Jósvafőn 74,2 mm csapadékot mértek, amelyből közel 50 mm 20 perc alatt hullott le. Ezt követően csökkent a csapadékhajlam és maradt a forró, kánikulai időjárás. Eleinte az éjszakai órákban még viszonylag erőteljes volt a lehűlés - a hajnalban mért 14-18 C fokos minimumok nagyjából 20 fokkal maradtak el a csúcshőmérsékletektől. A második dekád elején aztán az éjszakák is egyre melegebbek lettek, s egyre nagyobb területen maradt 20-23 fok felett a hőmérséklet. Ebben az időjárási helyzetben is jellemző, hogy az éjszakai órákban a magasabban fekvő területeken jóval kevésbé hűl le a levegő, mint az alacsonyabb síkvidéken, így az újabb hőhullám alkalmával több hegyvidéki állomáson is az eddigi rekordhoz közeli, vagy éppen rekordot jelentő minimumhőmérsékleteket mértek. „Több állomásunkon maradt 24-25 fok között a minimum hőmérséklet, sőt Kab-hegyen csupán 25,8 fokig süllyedt a hőmérséklet. Egyébként a korábbi rekordot - 23,6 fokot - egy másik hegyvidéki állomásunk, Pécs Árpádtető mérte 2008-ban; az új rekord, így több mint 2 fokkal magasabb lett.” (OMSZ20) Augusztus 13-án megdőlt a fővárosi napi melegrekord is (új rekord 37,8°C) és Budapesthez hasonlóan az országban nagy területen mértek 36-38 C fokot. Az igen meleg időjárás augusztus 15-ig tartott. Ekkor nyugati irányból egy eleinte észak-dél tengelyű frontrendszer közelítette meg az országot, majd ennek északi ága gyengült, míg déli része erősödött, így tengelye mindinkább északnyugat-délkelet irányba fordult.
19. ábra: A lehullott csapadék mennyisége 2015. augusztus 17-én, 18-án és 19-én
20 21
Forrás: http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=964&m=2&hir=Ujabb_igen_meleg_ejszaka Forrás: www.hydroinfo.hu
21
22
AUGUSZTUS
A front mentén sok volt a felhő és (augusztus 15-19 között) igen szeszélyes területi eloszlásban jelentős csapadék hullott. Hazai területen a legtöbb esőt (80-160 mm-t) az Alföldön, Budapest környékén és a Mátra-Bükk vidékén mérték, ugyanakkor az Északkeleti határszélen, valamint a Felvidéken és Kárpátalján csak kevés helyen észleltek 20-30 mm-t meghaladó csapadékot. Augusztus 20-án és 21-én, az Alföldön még többfelé hullott jelentős csapadék, ugyanakkor az ország északnyugati felén már szárazabb időjárás volt jellemző. A csapadékos periódus első napjaiban - főképp délkeleten - még igen magas léghőmérsékleteket észleltek, majd lehűlt a levegő és a leghűvösebb napon - augusztus 20-án - az ország legnagyobb részén, már csak 17-22°C közötti maximumok fordultak elő. A hónap utolsó dekájában eleinte az évszakos átlagnál kissé hűvösebb volt, majd 24-től ismét visszatértek a nyárias hőmérsékletek, sőt augusztus 28-31. között újabb kánikula köszöntött be. Vízjárás A csapadékszegény időjárás hatására a hónap első felében tovább apadtak vízfolyásaink. A vízállások a Sajó és a Hernád több szakaszán is 5-10 cm-re megközelítették az eddig előfordult legalacsonyabb értékeket. A Tisza csekély vízhozama miatt, csak a Tisza-tó vízszintjének folyamatos csökkentésével lehetett megtartani a Kisköre alatti szakaszra lebocsátott vízmennyiséget, amely a hónap elején 55, majd egyre inkább 50 m3/s közelében alakult. A hónap közepén érkező frontzóna és csapadéka leginkább hazai területen volt jelentős, így a nagyobb arányban külföldi vízgyűjtővel rendelkező vízfolyások mederteltsége csak rövid ideig és csak néhány dm-es mértékben emelkedett. Ez a kisebb vízhozam növekedés viszont már elég volt ahhoz, hogy a Tisza-tó vízszintjét - ha nem is a korábbi 740 cm-es szint közelébe, de - 17 cm-rel (712-ről 729 cm-re) emeljék. A kisebb vízfolyások közül a Mátra és a Bükk vidékén eredő patakok vízrendszerét érintette leginkább az esőzés, amelynek hatására a Tarnán és mellékvizeinek egy részén, valamint a Rimán és a Hangonyon alakult ki 0,5-2,0 m nagyságrendű vízszintemelkedés. A korábbi „vízszegény” időszakban a vízfolyások kisvízi medreiben erős volt a növényzet növekedése (hoszszabb szakaszokon is jelentős benőttség alakult ki), amelynek hatására pl. a Tarnán levonuló árhullám tetőzése - Verpelét és Tarnaméra között - a megszokott 14-20 óra helyet, 24 órát vett igénybe. A hónap utolsó dekádjára visszatért a száraz idő és fokozatosan melegedett a levegő, így a kisebb árhullámok gyors levonulása után ismét minden vízfolyáson a kisvizes állapot vált jellemzővé. A hónap második felében a Sajó és a Hernád határszakaszán a vízállás továbbra is 5-10 cm-rel az LKV fölött mozgott, sőt a határ közelében fekvő szlovákiai vízerőművek üzemrendje miatt, rövid, néhány órás időszakokra az eddigi legkisebb vízállások szintjére, Hidasnémetinél egy esetben, néhány órára az alá is süllyedt. A Tisza - a kisebb vízszintemelkedést követően - ismét apadt, a lefolyó vízhozam pedig a hónap végére már csaknem a korábbi igen alacsony szintre süllyedt.
23
SZEPTEMBER
SZEPTEMBER Szeptember az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 110-160 % között volt, sőt a Hernád és a Bódva völgyében helyenként a megszokott érték dupláját mérték. Ezzel ellentétben a Bodrog- és a Taktaközben, valamint Délborsodban helyenként 20-30 %-os hiánnyal zárult a hónap. Időjárási helyzet Igazi nyári kánikulával kezdődött a hónap, a legmagasabb nappali hőmérsékletek általában 35°C körül mozogtak és az éjszakai órákban is alig hűlt a levegő 20 °C alá. Szeptember 3-án egy az Északi-tenger felett örvénylő ciklon hidegfrontja közelítette meg térségünket, majd ennek déli része a Földközi-tenger felett megerősödött és szeptember 4én és 5-én a Kárpát-medence nagy részére lehűlést és csapadékot hozott. A front hatására főképp 5-én alakult jelentős hőmérsékleti különbség a nyugati és keleti vízgyűjtők között, hiszen míg Ausztriában 15-20 fok alatti maximumokat mértek és a magasabb hegyvidékeken havazott, addig Erdély délkeleti részén a 30 fokot is meghaladta a hőmérséklet. 20. ábra: A léghőmérséklet maximuma a 2015.szeptember 22 5-én
A lehullott csapadék mennyisége hazai területen inkább csak a Dunántúlon volt igazán jelentős – működési területünk legnagyobb részén 5-15 mm közötti mennyiségeket mértek. A külföldi vízgyűjtők közül a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerének egy része „kapott” nagyobb 20-40 mm-nyi esőt, sőt ezeken a területeken lokálisan 60-80 mm-es értékek is előfordultak. Szeptember 6-tól aztán már mindenhol jelentősen mérséklődött a meleg és csendes, kora őszi időjárás alakult ki. A hónap első dekádjának végén a hajnali órákban már erősebben lehűlt a levegő és a fagyzugos helyeken gyenge talaj menti fagy is kialakult. A nálunk is lehűlést okozó, észak felől érkező hűvös levegő hatására a mediterrán térségben ciklon képződött, amely eleinte Dél-Olaszországban, valamint Szerbia egyes részein okozott hatalmas esőzéseket, majd felhőzete a Kárpát-medence fölé húzódott és - bár csapadékrendszere sokat gyengült – szeptember 10-én és 11-én ismét sokfelé hullott kisebb eső, záporeső. Ekkor a borongós időben a csúcshőmérsékletek 20 fok alatt maradtak. A ciklon elvonulását-feloszlását követően lassú melegedés kezdődött és a hónap közepén, néhány napra visszatért a nyári időjárás. Szeptember 17-én az egész országban 30 fok feletti maximumokat mértek, sőt ekkor délkeleten, valamint 18-án a Tiszántúlon 35°C fölötti csúcshőmérsékletek23 voltak jellemzőek. 22
Forrás: www.hydroinfo.hu OMSZ hírek: 2015.09.17. 17:43 - „Szeptember 17-én megdőlt az országos melegrekord. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 35,0 fokot Kaposváron mérték 1947-ben. Ma Szeged-külterületen 36,4 fokot mértek.” OMSZ hírek: 2015.09.17. 17:43 – „Szeptember 18-án is megdőlt az országos melegrekord. Az eddigi rekord ezen a napon 35,0 fok volt, amit Putnokon mérték 1947-ben. Ma a déli, keleti országrészben mérőállomásainkon több helyen (több, mint 40! helyen) a csúcsérték elérte vagy meghaladta a 35,0 fokot; a legmelegebbet 37,2 fokot Körösszakálon mértek.” 23
24
SZEPTEMBER
Csapadék ezekben a meleg napokban kevés helyen és csak kisebb mennyiségben hullott, majd a 19-én érkező és a kánikulának véget vető hidegfront mentén, már ismét sokfelé alakult ki eső, záporeső, helyenként jelentősebb csapadékot adó zivatar. A 19-én és 20-án lehullott eső mennyisége hazai területen általában 5-15 mm között volt, de az északi határszélen és a Bükkben 15-25 mm közötti értékek is előfordultak, ugyanakkor a Bodrogközben és a Taktaközben helyenként 1 mm-t alig meghaladó csapadékot mértek. A külföldi vízgyűjtők közül főképp a Felső-Tisza jobb parti vízrendszerében hullott nagyobb 10-35 mm-nyi eső. A hidegfrontot követően 2-3 napra lehűlt a levegő. Ekkor az éjszakai órákban jócskán 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet, míg nappal 20 fok körüli, vagy azt kissé meghaladó legmagasabb hőmérsékleteket mértek, majd szeptember 23-án és 24-én ismét „nyár” volt, az ország legnagyobb részén 25-30 C fok közötti maximumokkal. A meleg időjárás okozója, egy - Európát észak-dél irányban hosszan átszelő - hullámzó frontrendszer „előoldalán” érkező mediterrán légtömeg volt. Szeptember 25-ére a front déli szakaszán Vízjárás A hónap elején a száraz időjárás hatására, a folyók, patakok vízjárásában stagnáló, gyengén apadó tendencia érvényesült, majd a 4-én és 5-én lehulló esők hatására a Tisza felső szakaszán és a Szamoson kisebb árhullám alakult ki. Ennek eredményeképp az addigra már az LKV közelébe, helyenként az alá süllyedő vízszintek némileg emelkedtek és Vásárosnaménynál a Tisza 60 m3/s körüli vízhozama - néhány napra - 100 m3/s fölé nőtt. Ez a víztöbblet a KözépTiszán szinte alig okozott érzékelhető változást, de arra elég volt, hogy a Tisza-tó vízszintjét a lebocsátott vízhozam változtatása nélkül - mintegy 10-12 cm-rel megemeljék. Ezt a kisebb átmeneti „áradást” aztán ismét apadás követte, míg a többi vízfolyáson nem volt számottevő változás. A hónap második dekádjának végén érkező hidegfront csapadéka, a Felső-Tisza jobb parti mellékvizeinek kisebb áradását idézte elő, amelynek nyomán a Tisza vízszintje is 15-20 cm-t emelkedett, de a vízhozam 100 m3/s alatt maradt.
25
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 2015. január
21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén
22. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
26
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
23. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
27
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
2015. február
24. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén
25. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
28
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
26. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
29
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
2015. március
27. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén
28. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
30
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
29. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
31
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
2015. április
30. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén
31. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
32
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
32. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
33. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól
33
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
2015. május
34. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén
35. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
34
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
36. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
37. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól
35
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
2015. június
38. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén
39. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
36
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
40. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
41. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól
37
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
2015. július
42. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén
43. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
38
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
44. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
45. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól
39
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
2015. augusztus
46. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén
47. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
24 25
A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.
25
24
40
CSAPADÉKTÉRKÉPEK
2015. szeptember
48. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén
49. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
26 27
A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.
27
26
41
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 2015. január
50. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet területi eloszlása
28
51. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása
28 29
Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
29
42
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
2015. február
52. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet területi eloszlása
30
53. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása
30 31
Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
31
43
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
2015. március
54. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet területi eloszlása
32
55. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása
32 33
Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
33
44
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
2015. április
56. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet területi eloszlása
34
57. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása
34 35
Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
35
45
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
2015. május
58. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet területi eloszlása
36
59. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása
36 37
Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
37
46
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
2015. június
60. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet területi eloszlása
38
61. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása
38 39
Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
39
47
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
2015. július
62. ábra: A 2015. július havi középhőmérséklet területi eloszlása
40
63. ábra: A 2015. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása
40 41
Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
41
48
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
2015. augusztus
64. ábra: A 2015. augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása
42
65. ábra: A 2015. augusztus havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása
42 43
Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
43
49
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
2015. szeptember
66. ábra: A 2015. szeptember havi középhőmérséklet területi eloszlása
44
67. ábra: A 2015. szeptember havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlá45 sa
44 45
Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
50
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
VÍZÁLLÁSOK Tisza 1000 950 900 850 800 750 700 650 600 550
III. fok
vízállás (cm)
500
II. fok
450
I. fok
400
LNV
350
LKV
300
Tokaj
250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
6. 1.
7. 1. 2015.
8. 1.
9. 1.
10. 1.
11. 1.
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
Tokaj Tisza 543,079 fkm jobb part 89,330 mBf -184 cm 1946.10.05. 928 cm 2000.04.12. 650 cm 700 cm 800 cm
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja
Tiszalök-felső Tisza 518,20 fkm jobb part 89,340 mBf -232 cm 1957.12.10. 831 cm 2000.04.12.
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja
Tiszalök-alsó Tisza 518,10 fkm jobb part 89,340 mBf -372 cm 1963.07.30. 831 cm 2000.04.12.
12. 1.
vízállás (cm)
68. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál
900 850 800 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350 -400 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1. LNV
5. 1.
6. 1. LKV
7. 1. 8. 1. 2015. Tiszalök-felső
9. 1.
10. 1.
11. 1.
Tiszalök-alsó
69. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél
12. 1.
51
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
vízállás (cm)
900 850 800 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
6. 1.
7. 1. 2015.
8. 1.
9. 1.
10. 1.
11. 1.
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
Tiszapalkonya Tisza 484,7 fkm jobb part 87,28 mBf -66 cm 1983.12.16. 806 cm 2000.04.12. 500 cm 600 cm 650 cm
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
Tiszakeszi Tisza 464,26 fkm jobb part 86,07mBf -212 cm 1961.09.25. 811 cm 2000.04.14. 500 cm 600 cm 650 cm
12. 1.
I. fok
II. fok
III. fok
Tiszapalkonya LNV
Tiszapalkonya
Tiszakeszi
Tiszakeszi LNV
Tiszakeszi LKV
Tiszapalkonya LKV
70. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél
120,00
115,00
Tiszabecs Tivadar Vásárosnamény
110,00
Záhony Dombrád
105,00
Tiszabercel Tokaj
vízszint (mBf.)
100,00
Tiszalök-felső Tiszalök-alsó
95,00
Tiszapalkonya Tiszakeszi
90,00
Tiszafüred Kisköre-felsö Kisköre-alsó
85,00
Szolnok Csongrád
80,00
Szeged 75,00
70,00 1. 1.
1. 31.
3. 2.
4. 1.
5. 1.
5. 31.
6. 30. 2015.
7. 30.
8. 29.
71. ábra: Vízszintek a Tiszán
9. 28.
10. 28.
11. 27.
12. 27.
52
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
Bodrog 900
850 800 750 700 650 600
550
III. fok II. fok I. fok LNV LKV Felsőberecki
vízállás (cm)
500 450 400 350
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
300 250 200 150 100 50 0 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
6. 1.
7. 1.
8. 1.
9. 1.
10. 1.
11. 1.
Felsőberecki Bodrog 47,74 fkm bal part 92,15 mBf 13 cm 1950.09.22. 795 cm 1999.03.13. 550 cm 650 cm 700 cm
12. 1.
2015.
72. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél
800 750 700 650 600 550 500 450
III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sárospatak
vízállás (cm)
400 350 300 250
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
200 150 100 50 0 -50 -100 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
6. 1.
7. 1.
8. 1.
9. 1.
10. 1.
11. 1.
12. 1.
2015.
73. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál
Sárospatak Bodrog 37,30 fkm bal part 91,80 mBf -2 cm 1904.08.09. 740 cm 1999.03.14. 500 cm 600 cm 650 cm
53
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
122,50 120,00 Ung-Ungvár 117,50 115,00
Ung-Lékárd
112,50
LaborcNagymihály
110,00 Laborc-Iske
vízszint (mBf.)
107,50 Latorca-Munkács
105,00 102,50
LatorcaNagykapos
100,00
Ondava-Hór
97,50 BodrogFelsőberecki
95,00 92,50
BodrogSárospatak
90,00
Tokaj
87,50 1. 1.
1. 31.
3. 2.
4. 1.
5. 1.
5. 31.
6. 30. 2015.
7. 30.
8. 29.
9. 28.
10. 28.
74. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin
11. 27.
12. 27.
54
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
Sajó 500
450
400
350
vízállás (cm)
300
III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sajópüspöki
250
200
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
150
100
50
0 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
6. 1.
7. 1. 2015.
8. 1.
9. 1.
10. 1.
11. 1.
Sajópüspöki Sajó 123,50 fkm jobb part 148,36 mBf 13 cm 1993.08.21. 416 cm 2010.06.05. 200 cm 250 cm 300 cm
12. 1.
75. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél
500
450
400
350
III. fok
300
vízállás (cm)
II. fok I. fok
250
LNV LKV Sajószentpéter
200
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
150
100
50
0 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
6. 1.
7. 1. 2015.
8. 1.
9. 1.
10. 1.
11. 1.
12. 1.
76. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél
Sajószentpéter Sajó 76,50 fkm jobb part 121,82 mBf 29 cm 2007.07.09. 406 cm 2010.06.05. 250 cm 300 cm 350 cm
55
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
600 550 500 450 400 350 III. fok
vízállás (cm)
300
II. fok I. fok
250
LNV LKV
200
Felsőzsolca 150
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
100 50 0
-50 -100 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
6. 1.
7. 1. 2015.
8. 1.
9. 1.
10. 1.
11. 1.
77. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál
12. 1.
Felsőzsolca Sajó 49,38 fkm bal part 107,21 mBf -13 cm 1993.08.25. 512 cm 1974.10.24. 300 cm 350 cm 400 cm
56
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
Hernád 600 550 500 450 400 350 300
III. fok
vízállás (cm)
250
II. fok I. fok
200
LNV
150
LKV Hidasnémeti
100
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
50 0 -50 -100 -150 -200 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
6. 1.
7. 1. 2015.
8. 1.
9. 1.
10. 1.
11. 1.
Hidasnémeti Hernád 97,04 fkm jobb part 151,29 mBf -130 cm 2012.02.02. 503 cm 2010.06.06. 300 cm 350 cm 400 cm
12. 1.
78. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél
600 550 500 450 400 350 III. fok
vízállás (cm)
300
II. fok I. fok
250
LNV LKV
200
Gesztely 150
Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
100 50 0 -50 -100 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
6. 1.
7. 1. 2015.
8. 1.
9. 1.
10. 1.
11. 1.
79. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél
12. 1.
Hidasnémeti Hernád 97,04 fkm jobb part 151,29 mBf -130 cm 2012.02.02. 503 cm 2010.06.06. 300 cm 350 cm 400 cm
57
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK
Tarna 600 550 500 450 400 III. fok
350
vízállás (cm)
II. fok I. fok
300
LNV LKV
250
Tarnaméra Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
200 150 100 50 0 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
6. 1.
7. 1. 2015.
8. 1.
9. 1.
10. 1.
11. 1.
Tarnaméra Tarna 24,3 fkm jobb part 99,27 mBf 16 cm 2012.09.07. 500 cm 1974.10.22. 250 cm 300 cm 350 cm
12. 1.
80. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál
600 550 500 450 400 III. fok
vízállás (cm)
350
II. fok I. fok
300
LNV LKV
250
Tarnaörs Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok
200 150 100 50 0 1. 1.
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
6. 1.
7. 1. 2015.
8. 1.
9. 1.
10. 1.
11. 1.
81. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél
12. 1.
Tarnaörs Tarna 11,855 fkm bal part 91,41 mBf 65 cm 1989.09.20. 565 cm 1999.07.13. 350 cm 400 cm 450 cm
58
VÍZHOZAMOK
VÍZHOZAMOK 2 000
1 800
1 600
1 400
vízhozam (m3/s)
1 200
1 000
800
600
400
200
0 1. 1.
3. 1.
4. 30. Tiszabecs
Vásárosnamény
6. 29. 2015. Tiszadob
8. 28. Kisköre-alsó
10. 27.
12. 26.
10. 27.
12. 26.
Szeged
82. ábra: Vízhozamok a Tiszán
500
450
400
350
vízhozam (m3/s)
300
250
200
150
100
50
0 1. 1.
3. 1.
4. 30. Felsőberecki
6. 29. 2015. Ondava-Hór
8. 28. Ung-Lékárd
Laborc-Homonna
83. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin
59
VÍZHŐMÉRSÉKLETEK
VÍZHŐMÉRSÉKLETEK
30,0 28,0 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0
vízhőmérséklet (°C)
16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1. 1.
1. 31.
3. 2.
4. 1.
5. 1.
5. 31.
Tisza-Tiszabecs
6. 30. 2015.
7. 30.
Tisza-Tokaj
8. 29.
9. 28.
10. 28.
11. 27.
12. 27.
10. 28.
11. 27.
12. 27.
Tisza-Tiszapalkonya
84. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán
30,0 28,0 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0
vízhőmérséklet (°C)
16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1. 1.
1. 31.
3. 2.
4. 1.
Bodrog-Felsőberecki
5. 1.
5. 31.
6. 30. 2015.
7. 30.
Hernád-Hidasnémeti
8. 29.
9. 28.
Sajó-Sajópüspöki
85. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón
60
TALAJVÍZSZINTEK
TALAJVÍZSZINTEK 2015. január
86. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. január havi középértékek alapján
46
87. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2015. január havi közepes talajvízszintek 47 különbségének területi eloszlása
46 47
Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
61
TALAJVÍZSZINTEK
2015. február
88. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. február havi középértékek alapján
48
89. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2015. február havi közepes talajvízszintek 49 különbségének területi eloszlása
48 49
Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
62
TALAJVÍZSZINTEK
2015. március
90. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. március havi középértékek alapján
50
91. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagos és a 2015. március havi közepes talajvízszintek 51 különbségének területi eloszlása
50 51
Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
63
TALAJVÍZSZINTEK
2015. április
92. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. április havi középértékek alapján
52
93. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak április havi átlagos és a 2015. április havi közepes talajvízszintek kü53 lönbségének területi eloszlása
52 53
Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
64
TALAJVÍZSZINTEK
2015. május
94. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. május havi középértékek alapján
54
95. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak május havi átlagos és a 2015. május havi közepes talajvízszintek kü55 lönbségének területi eloszlása
54 55
Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
65
TALAJVÍZSZINTEK
2015. június
96. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. június havi középértékek alapján
56
97. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagos és a 2015. június havi közepes talajvízszintek kü57 lönbségének területi eloszlása
56 57
Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
66
TALAJVÍZSZINTEK
2015. július
98. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. július havi középértékek alapján
58
99. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak július havi átlagos és a 2015. július havi közepes talajvízszintek kü59 lönbségének területi eloszlása
58 59
Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
67
TALAJVÍZSZINTEK
2015. augusztus
100. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. augusztus havi középértékek alapján
60
101. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak augusztus havi átlagos és a 2015.auusztus havi közepes talajvízszin61 tek különbségének területi eloszlása
60 61
Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
68
TALAJVÍZSZINTEK
2015. szeptember
102. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. szeptember havi középértékek alapján
62
103. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak szeptember havi átlagos és a 2015.szeptember havi közepes talaj63 vízszintek különbségének területi eloszlása
62 63
Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
69
TALAJVÍZSZINTEK
2015. október
2015. november
2015. december
70
TALAJVÍZSZINTEK
71
FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI
104. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén
Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (2001-06, 2008-14) 91,79
90,79
150
90,29
200
89,79
250
89,29
300
88,79
350
88,29
400
87,79
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
Átlagos havi talajvízszint (1999-2014) 105,30
50
91,29
100
2015.01.01
0
104,80
104,56 Terepmagasság
talajvízállás (cm)
talajvízállás (cm)
50
Talajvízszint
004240 Besenyőtelek távmért talajvízállás adatok csőperemtől
100
104,30
150
103,80
200
103,30
250
102,80
300
102,30
350
101,80
400
101,30
talajvízszint (mBf.)
91,59 Terepmagasság
talajvízszint (mBf.)
0
004397 Ároktő távmért talajvízállás adatok csőperemtől
450
2015.01.01
100,80
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
TALAJVÍZSZINTEK
Talajvízszint
003946 Cigánd távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
Átlagos havi talajvízszint (1997-2014) 98,89
50
98,39
50
98,10 Terepmagasság 100
154,72
200
154,22
250
350
95,39
153,72
300 400
94,89
153,22
450
94,39
500
93,89
350
152,72
400
550
93,39
152,22
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
003949 Egerfarmos távmért talajvízállás adatok csőperemtől
450
2015.11.01
100,15 Terepmagasság
99,73
150
99,23
200
98,73
250
98,23
300
97,73
350
97,23
400
450
2015.07.01
2015.09.01
Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1988-2014) 104,07
103,57
100
103,07
150
102,57
200
102,07
250
101,57
300
101,07
350
100,57
100,07
2015.01.01
Átlagos havi talajvízszintek (2002-2014) 95,74
2015.03.01
50
95,24
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01 Talajvízszint
001781 Karcsa távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
94,88 Terepmagasság
Átlagos havi talajvízszint (1976-1982; 1984-2014) 97,26
96,79 Terepmagasság
96,76
100
96,26
150
95,76
200
95,26
250
94,76
300
94,26
350
93,76
400
93,26
94,24
200
93,74
250
93,24
92,74
350
92,24
400
91,74
2015.01.01
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
Átlagos havi talajvízszint (1998-2014) 97,21
2015.03.01
96,21
150
95,71
200
95,21
250
94,71
300
2015.09.01
2015.11.01 Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1999-2014) 108,4
107,9
107,66 Terepmagasság
talajvízállás (cm)
100
2015.07.01
50
talajvízszint (mBf.)
96,71
2015.05.01
004238 Kistokaj távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
96,70 Terepmagasság 50
100
107,4
150
106,9
200
106,4
250
105,9
300
105,4
350
104,9
400
104,4
94,21
350
93,71
400
2015.01.01
92,76
2015.01.01 Talajvízszint
004168 Karos távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
450
93,21
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
450
2015.01.01
103,9
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
talajvízszint (mBf.)
300
talajvízszint (mBf.)
150
talajvízállás (cm)
94,74
talajvízszint (mBf.)
100
2015.11.01
001826 Jászárokszállás távmért talajvízállás adatok csőperemtől
Talajvízszint
50
2015.09.01
400
2015.11.01
004391 Jászdózsa távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
2015.07.01
103,17 Terepmagasság
96,23
2015.05.01
2015.05.01
50
96,73
2015.03.01
2015.03.01
0
100,23
100
2015.01.01
151,72
2015.01.01
Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (19972007; 2009-2014) 100,73
talajvízszint (mBf.)
95,89
talajvízállás (cm)
talajvízállás (cm)
155,22
150
talajvízszint (mBf.)
96,39
300
talajvízállás (cm)
250
talajvízszint (mBf.)
96,89
talajvízszint (mBf.)
talajvízállás (cm)
200
0
talajvízállás (cm)
155,72
155,52 Terepmagasság
100 97,39
2015.01.01
talajvízállás (cm)
Átlagos havi talajvízszint (2005-2014) 156,22
97,89
150
50
Talajvízszint
004600 Eger távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
72
TALAJVÍZSZINTEK
Talajvízszint
004396 Ludas távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
Átlagos havi talajvízszint (2003-2014) 117,22
Talajvízszint
001814 Mezőkeresztes távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
73
Átlagos havi talajvízszinz (1984-2014) 107,06
116,48 Terepmagasság 100
116,22
50
200
115,22
100
106,56 106,06
300
114,22
150
105,56
400
113,22
200
105,06
500
112,22
250
104,56
600
111,22
300
104,06
700
110,22
350
103,56
800
109,22
400
103,06
900
108,22
450
102,56
1000
107,22
500
102,06
1100
106,22
550
101,56
1200
105,22
600
talajvízállás (cm)
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
117,42 Terepmagasság
117,32
150
116,82
200
116,32
250
115,82
300
115,32
350
114,82
400
114,32
450
113,82
500
113,32
550
112,82
600
112,32
650
111,82
700
111,32
750
110,82
800
50
2015.07.01
2015.09.01
2015.09.01
2015.11.01 Talajvízszint
004393 Miskolc távmért talajvízállás adatok csőperemtől
Átlagos havi talajvízszint (2002-2014) 115,30 114,80
114,53 Terepmagasság
100
114,30
150
113,80
200
113,30
250
112,80
300
112,30
350
111,80
400
111,30
450
110,80
500
110,30 109,80 109,30
2015.01.01
2015.03.01
Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1997-2014) 95,90
50
2015.07.01
600
2015.11.01
003948 Nemesbikk távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
2015.05.01
550
110,32
2015.05.01
2015.03.01
0
117,82
50
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01 Talajvízszint
004167 Olaszliszka távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
95,40
talajvízszint (mBf.)
talajvízállás (cm)
Átlagos havi talajvízszint (1984-2014) 118,32
100
2015.03.01
100,56
2015.01.01 Talajvízszint
001814 Mezőkövesd távmért talajvízállás adatok csőperemtől
2015.01.01
101,06
650
2015.11.01
talajvízállás (cm)
2015.03.01
0 50
talajvízszint (mBf.)
104,22
2015.01.01
talajvízszint (mBf.)
1300
talajvízszint (mBf.)
talajvízállás (cm)
106,20 Terepmagasság
Átlagos havi talajvízszint (1998-2014) 99,54
98,91 Terepmagasság
99,04
95,08 Terepmagasság
93,90
250
93,40
300
97,54
250
97,04
300
96,54
350
96,04
400
95,54
450
95,04
92,90
350
92,40
400
91,90
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
Átlagos havi talajvízszint (1993-2014) 97,12
96,61 Terepmagasság
2015.03.01
50
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01 Talajvízszint
003749 Sajóörös távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
96,62
100
Átlagos havi talajvízszint (1994-2014) 96,70
96,20
95,89 Terepmagasság
100
95,70
150
95,20
200
94,70
250
94,20
300
93,70
350
93,20
400
92,70
450
92,20
500
91,70
96,12
95,62
200
95,12
250
94,62
300
94,12
350
93,62
400
93,12
450
92,62
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
550
2015.01.01
91,20
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
talajvízszint (mBf.)
150
2015.01.01
94,54
2015.01.01 Talajvízszint
003662 Pácin távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
500
talajvízállás (cm)
2015.01.01
talajvízállás (cm)
98,04
200
talajvízszint (mBf.)
200
talajvízállás (cm)
94,40
talajvízszint (mBf.)
150
50
98,54
150
94,90
talajvízszint (mBf.)
talajvízállás (cm)
100
100
TALAJVÍZSZINTEK
Talajvízszint
004242 Sárospatak-Baksa-tanya távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
Átlagos havi talajvízszint (2000-2014) 96,45
50
Talajvízszint
004399 Sárospatak-Baksa-tanya 2. távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
Átlagos havi talajvízszint (2002-2014) 96,17
50
95,95
74
95,67
94,95
200
94,45
250
93,95
300
94,17
250
93,67
300
93,17
350
92,67
400
92,17
91,67
92,95
400
92,45
450
450
91,95
500
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
91,17
2015.01.01
2015.03.01
Talajvízszint
003821 Sárospatak-Várhomok távmért talajvízállás adatok csőperemtől
Átlagos havi talajvízszint (1995-2014) 96,48
50
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01 Talajvízszint
001813 Szentistván távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
95,98
2015.05.01
Átlagos havi talajvízszint (1984-2014) 100,78
50
95,66 Terepmagasság
100,28
150
94,98
200
94,48
250
93,98
300
talajvízállás (cm)
95,48
talajvízszint (mBf.)
99,91 Terepmagasság
100
100
99,78
150
99,28
200
98,78
250
98,28
300
97,78
350
97,28
96,78
talajvízszint (mBf.)
2015.03.01
0
93,48
92,98
400
92,48
450
91,98
400
500
91,48
450
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
004395 Szihalom távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
Átlagos havi talajvízszint (2002-2014) 117,85
116,91 Terepmagasság
116,85
150
116,35
200
115,85
250
115,35
300
114,85
350
114,35
400
113,85
450
113,35
500
112,85
550
112,35
600
111,85
650
111,35
700
110,85
750
110,35
800
109,85
850
109,35
900
50
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.09.01
2015.11.01 Talajvízszint
004394 Szikszó távmért talajvízállás adatok csőperemtől
Átlagois havi talajvízszint (2002-2014) 122,65 122,15
121,87 Terepmagasság
100
121,65
150
121,15
200
120,65
250
120,15
300
119,65
350
119,15
400
118,65
450
118,15
500
117,65
550
117,15 116,65 116,15
2015.01.01
2015.03.01
Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1984-2014) 96,45
50
2015.07.01
650
2015.11.01
001796 Taktaharkány távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
2015.05.01
600
108,85
2015.03.01
2015.03.01
0
117,35
100
2015.01.01
96,28
2015.01.01 Talajvízszint
talajvízállás (cm)
2015.01.01
talajvízszint (mBf.)
350
talajvízszint (mBf.)
talajvízállás (cm)
94,67
200
93,45
2015.01.01
talajvízállás (cm)
150
350
50
95,17
95,02 Terepmagasság
talajvízszint (mBf.)
150
100
talajvízállás (cm)
95,45
talajvízszint (mBf.)
talajvízállás (cm)
95,68 Terepmagasság 100
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01 Talajvízszint
004390 Tarnaméra távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
Átlagos havi talajvízszinz (2002-2014) 102,73
95,95 50
102,23
95,56 Terepmagasság 100
95,45
150
94,95
200
94,45
250
93,95
300
93,45
350
92,95
400
92,45
450
2015.01.01
91,95
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
101,73
150
101,23
200
100,73
250
100,23
300
99,73
350
2015.01.01
99,23
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
talajvízszint (mBf.)
talajvízállás (cm)
talajvízszint (mBf.)
talajvízállás (cm)
101,78 Terepmagasság 100
TALAJVÍZSZINTEK
Talajvízszint
004172 Tarnaörs távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
Átlagos havi talajvízszint (1998-2014) 96,64
50
97,06
96,74 Terepmagasság 100
96,56
150
96,06
200
95,56
250
95,06
300
94,56
350
94,06
400
93,56
450
93,06
500
92,56
95,64
94,64
250
94,14
300
93,64
93,14
92,64
450
92,14
2015.01.01
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
92,06
2015.01.01
2015.03.01
Talajvízszint
004241 Tiszakarád távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
550
Átlagos havi talajvízszint (1999-2008; 2010-2014) 96,26
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01 Talajvízszint
004239 Tiszalúc távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
Átlagos havi talajvízszint (1999-2014) 101,47
50 50
150
94,76
200
94,26
250
talajvízállás (cm)
95,26
talajvízszint (mBf.)
talajvízállás (cm)
100
93,76
300
93,26
350
92,76
100,97
100,61 Terepmagasság
95,76
95,45 Terepmagasság
100
100,47
150
99,97
200
99,47
250
98,97
300
98,47
350
97,97
400
97,47
450
96,97
500
96,47
550
95,97
600 400
92,26
2015.09.01
Átlagos havi talajvízszint (2003-2014) 111,59
110,69 Terepmagasság
110,59 110,09
200
109,59
250
109,09
300
108,59
350
108,09
400
107,59
450
107,09
500
106,59
550
106,09
600
105,59
650
105,09
700
104,59
750
104,09
800
103,59
850
103,09
900
2015.07.01
2015.09.01
Átlagos havi talajvízszint (1998-2014) 100,43
talajvízállás (cm)
99,93
99,49 Terepmagasság
99,43
150
98,93
200
98,43
250
97,93
300
97,43
350
96,93
400
96,43
450
2015.01.01
95,93
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
2015.11.01 Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1998-2014) 99,23
98,54 Terepmagasság
98,73
100
98,23
150
97,73
200
97,23
250
96,73
300
96,23
350
95,73
400
95,23
450
94,73
500
94,23
550
93,73
2015.01.01 Talajvízszint
50
2015.09.01
93,23
650
2015.11.01
004173 Zaránk távmért talajvízállás adatok csőperemtől
2015.07.01
600
102,59
0
100
50
2015.05.01
004169 Viss távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
111,09
2015.05.01
2015.03.01
Talajvízszint
150
2015.03.01
94,97
2015.01.01
100
2015.01.01
95,47
650
2015.11.01
talajvízszint (mBf.)
talajvízállás (cm)
2015.07.01
004490 Tolcsva távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0 50
2015.05.01
talajvízállás (cm)
2015.03.01
talajvízszint (mBf.)
2015.01.01
talajvízszint (mBf.)
400
92,73
2015.03.01
2015.05.01
2015.07.01
2015.09.01
2015.11.01
talajvízszint (mBf.)
350
talajvízszint (mBf.)
200
talajvízállás (cm)
95,14
talajvízszint (mBf.)
150
talajvízállás (cm)
Átlagos havi talajvízszint (1995-2014) 97,56
50
96,14
95,76 Terepmagasság 100
Talajvízszint
003822 Tiszakarád távmért talajvízállás adatok csőperemtől
0
75
METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT
METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT 1040
90
960
80
880
70
800
60
720
50
640
40
560
30
480
20
400
10
320
0
240
-10
160
-20
80
-30
légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm)
minimum-maximum léghőmérséklet (°C), csapadék (mm), légnedvesség (%)
2015. évi meteorológiai adatok: Miskolc-Diósgyőr 100
0 1. 1.
napi csapadék
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
maximum léghőmérséklet
6. 1.
7. 1.
8. 1.
minimum léghőmérséklet
9. 1.
10. 1.
11. 1.
légnedvesség
12. 1.
légnyomás
105. ábra: 2015. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr
éves csapadék
64
100
1040
90
960
80
880
70
800
60
720
50
640
40
560
30
480
20
400
10
320
0
240
-10
160
-20
80
-30
0 1. 1.
napi csapadék
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
maximum léghőmérséklet
6. 1.
7. 1.
8. 1.
minimum léghőmérséklet
9. 1.
10. 1.
légnedvesség
106. ábra: 2015. évi mérési adatok: Kékestető
64 65
légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm)
minimum-maximum léghőmérséklet (°C), csapadék (mm), légnedvesség (%)
2015. évi meteorológiai adatok: Kékestető
Adatforrás: OMSZ Adatforrás: OMSZ
65
11. 1.
12. 1.
légnyomás
éves csapadék
76
METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT
100
1040
90
960
80
880
70
800
60
720
50
640
40
560
30
480
20
400
10
320
0
240
-10
160
-20
80
-30
légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm)
minimum-maximum léghőmérséklet (°C), csapadék (mm), légnedvesség (%)
2015. évi meteorológiai adatok: Eger
0 1. 1.
napi csapadék
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
maximum léghőmérséklet
6. 1.
7. 1.
8. 1.
minimum léghőmérséklet
9. 1.
10. 1.
légnedvesség
107. ábra: 2015. évi mérési adatok: Eger
11. 1.
12. 1.
légnyomás
éves csapadék
66
100
1040
90
960
80
880
70
800
60
720
50
640
40
560
30
480
20
400
10
320
0
240
-10
160
-20
80
-30
0 1. 1.
napi csapadék
2. 1.
3. 1.
4. 1.
5. 1.
maximum léghőmérséklet
6. 1.
7. 1.
8. 1.
minimum léghőmérséklet
9. 1.
10. 1.
légnedvesség
108. ábra: 2015. évi mérési adatok: Jósvafő
66 67
légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm)
minimum-maximum léghőmérséklet (°C), csapadék (mm), légnedvesség (%)
2015. évi meteorológiai adatok: Jósvafő
Adatforrás: OMSZ Adatforrás: OMSZ
67
11. 1.
12. 1.
légnyomás
éves csapadék
77
MELLÉKLETEK
MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet
Forrás: OVSZ; www.hydroinfo.hu
78
MELLÉKLETEK
2. sz. melléklet
79
MELLÉKLETEK
3. sz. melléklet
Forrás:
80
ÁBRAJEGYZÉK
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet ............................................................. 4 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi „gyorsadatok” alapján)........................ 5 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február) .......................................................... 5 4. ábra: Vízállások a Tarnán (2015. január-február) ................................................................................ 6 5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet ........................................................... 7 6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke ........................................................................................................ 8 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkú-ton 2014. március 13-án reggel .................................................. 9 8. ábra: Zápor átvonulása Miskolc felett 2015. március 30-án ............................................................. 10 9. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi „gyorsadatok” alapján) ................................................... 10 10. ábra: Hózáporok és zivatarok átvonulása Budapest felett 2015. április 3-án ................................. 11 11. ábra: Az április 17-én hullott csapadék ........................................................................................... 12 12. ábra: A vízjárás jellemzői 2015. április 29-én .................................................................................. 13 13. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek (2015.05.05-06.) ........................... 14 14. ábra: A május 25-én és 26-án hullott csapadék .............................................................................. 15 15. ábra: A június 15-én hullott csapadék ............................................................................................. 17 16. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek (2015.06.26. 06 UTC) .................... 18 17. ábra: Vízállások a Hernád szlovákiai mellékvizein ........................................................................... 18 18. ábra: Deres reggel a Bükk-fennsík egyik töbrében, 2013 júliusában. Az időjárási helyzet és bükki „következményei” hasonlóak lehettek a 2015. július 8-án átvonult erőteljes hidegfrontot követően is. ............................................................................................................................................................... 20 19. ábra: A lehullott csapadék mennyisége 2015. augusztus 17-én, 18-án és 19-én ........................... 22 20. ábra: A léghőmérséklet maximuma a 2015.szeptember 5-én ........................................................ 24 21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 26 22. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 26 23. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 27 24. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 28
81
ÁBRAJEGYZÉK
25. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 28 26. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 29 27. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 30 28. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 30 29. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 31 30. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 32 31. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 32 32. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 33 33. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól .................. 33 34. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 34 35. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 34 36. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 35 37. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól .................. 35 38. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 36 39. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 36 40. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 37 41. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól .................. 37 42. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 38 43. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 38 44. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 39 45. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól .................. 39 46. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 40 47. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 40 48. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 41 49. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 41 50. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet területi eloszlása...................................................... 42 51. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 42
82
ÁBRAJEGYZÉK
52. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet területi eloszlása .................................................... 43 53. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 43 54. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................... 44 55. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 44 56. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet területi eloszlása ...................................................... 45 57. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 45 58. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet területi eloszlása ...................................................... 46 59. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 46 60. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet területi eloszlása ...................................................... 47 61. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 47 62. ábra: A 2015. július havi középhőmérséklet területi eloszlása ....................................................... 48 63. ábra: A 2015. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 48 64. ábra: A 2015. augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................ 49 65. ábra: A 2015. augusztus havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 49 66. ábra: A 2015. szeptember havi középhőmérséklet területi eloszlása ............................................. 50 67. ábra: A 2015. szeptember havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 50 68. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál ........................................................................................................ 51 69. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél.................................................................................................... 51 70. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél ................................................................ 52 71. ábra: Vízszintek a Tiszán .................................................................................................................. 52 72. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél ........................................................................................ 53 73. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál ........................................................................................... 53 74. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin .................................................................................. 54
83
ÁBRAJEGYZÉK
75. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél .............................................................................................. 55 76. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél ......................................................................................... 55 77. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál ............................................................................................... 56 78. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél ........................................................................................ 57 79. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél............................................................................................... 57 80. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál ............................................................................................. 58 81. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél ................................................................................................. 58 82. ábra: Vízhozamok a Tiszán .............................................................................................................. 59 83. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin .............................................................................. 59 84. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán ..................................................................................................... 60 85. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón ......................................................... 60 86. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. január havi középértékek alapján ................ 61 87. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2015. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 61 88. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. február havi középértékek alapján .............. 62 89. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2015. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 62 90. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. március havi középértékek alapján ............. 63 91. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagos és a 2015. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 63 92. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. április havi középértékek alapján ................ 64 93. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak április havi átlagos és a 2015. április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 64 94. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. május havi középértékek alapján ................ 65 95. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak május havi átlagos és a 2015. május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 65 96. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. június havi középértékek alapján ................ 66 97. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagos és a 2015. június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 66 98. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. július havi középértékek alapján ................. 67
84
ÁBRAJEGYZÉK
99. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak július havi átlagos és a 2015. július havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 67 100. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. augusztus havi középértékek alapján ........ 68 101. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak augusztus havi átlagos és a 2015.auusztus havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 68 102. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. szeptember havi középértékek alapján ..... 69 103. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak szeptember havi átlagos és a 2015.szeptember havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 69 104. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén........... 71 105. ábra: 2015. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr ......................................................................... 76 106. ábra: 2015. évi mérési adatok: Kékestető ..................................................................................... 76 107. ábra: 2015. évi mérési adatok: Eger .............................................................................................. 77 108. ábra: 2015. évi mérési adatok: Jósvafő ......................................................................................... 77
85
JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK
JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK „0” pont a vízmérce nullapontja
L a torkolattól mért távolság
F vízgyűjtőterület
LKV legkisebb víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb vízállás JLKV legkisebb jeges víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb jeges vízállás KV kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb vízállás JKV jeges kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb jeges vízállás KKV közepes kisvíz. Valamely időszak kisvizeinek számtani közepe
JNV jeges nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb jeges vízállás JLNV legnagyobb jeges víz. Az eddig észlelt legmagasabb jeges vízállás KQ kisvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legkisebb vízhozam KKQ közepes kisvízhozam. Valamely időszak kisvizhozamainak számtani közepe KÖQ közepes vízhozam. Valamely időszak napi középvízhozamai-nak számtani közepe KNQ közepes nagyvízhozam. Valamely időszak nagyvízhozamainak számtani közepe NQ nagyvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legnagyobb vízhozam ΣQ meghatározott szelvényen egy év alatt átfolyt vízmennyiség Kq KQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2ére számított értéke
KÖV középvízállás. Valamely vízállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe KNV közepes nagyvíz. Valamely időszak nagyvizeinek számtani közepe
KÖq KÖQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2ére számított értéke
NV nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb vízállás
Nq NQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2ére számított értéke
LNV legnagyobb víz. Az eddig előfordult legmagasabb vízállás
mBf. a Balti-tenger feletti magasság
ÉMVIZIG Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság
OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat
ATIVIZIG Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
OVSZ Országos Vízjelző Szolgálat
VHTE Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés
OVF Országos Vízügyi Főigazgatóság
86
JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK
87