A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015

Összeállította: Kovács Péter

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK.......................................................................................................................................... 2 JANUÁR ............................................................................................................................................................ 4 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................... 4 VÍZJÁRÁS................................................................................................................................................................ 5 FEBRUÁR .......................................................................................................................................................... 7 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................... 7 VÍZJÁRÁS................................................................................................................................................................ 7 MÁRCIUS .......................................................................................................................................................... 9 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................... 9 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 10 ÁPRILIS ........................................................................................................................................................... 11 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 11 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 12 MÁJUS............................................................................................................................................................ 14 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 14 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 16 JÚNIUS ........................................................................................................................................................... 17 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 17 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 18 JÚLIUS ............................................................................................................................................................ 20 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 20 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 21 AUGUSZTUS ................................................................................................................................................... 22 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 22 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 23 SZEPTEMBER .................................................................................................................................................. 24 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 24 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 25 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ...................................................................................................................................... 26 2015. JANUÁR ...................................................................................................................................................... 26 2015. FEBRUÁR .................................................................................................................................................... 28 2015. MÁRCIUS .................................................................................................................................................... 30 2015. ÁPRILIS ....................................................................................................................................................... 32 2015. MÁJUS ....................................................................................................................................................... 34 2015. JÚNIUS ....................................................................................................................................................... 36 2015. JÚLIUS........................................................................................................................................................ 38 2015. AUGUSZTUS ................................................................................................................................................ 40 2015. SZEPTEMBER ............................................................................................................................................... 41

2

TARTALOMJEGYZÉK

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK ......................................................................................................................... 42 2015. JANUÁR ...................................................................................................................................................... 42 2015. FEBRUÁR .................................................................................................................................................... 43 2015. MÁRCIUS .................................................................................................................................................... 44 2015. ÁPRILIS ....................................................................................................................................................... 45 2015. MÁJUS ....................................................................................................................................................... 46 2015. JÚNIUS ....................................................................................................................................................... 47 2015. JÚLIUS........................................................................................................................................................ 48 2015. AUGUSZTUS ................................................................................................................................................ 49 2015. SZEPTEMBER ............................................................................................................................................... 50 VÍZÁLLÁSOK ...................................................................................................................................................... 51 TISZA................................................................................................................................................................... 51 BODROG .............................................................................................................................................................. 53 SAJÓ ................................................................................................................................................................... 55 HERNÁD .............................................................................................................................................................. 57 TARNA ................................................................................................................................................................. 58 VÍZHOZAMOK ................................................................................................................................................. 59 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK ...................................................................................................................................... 60 TALAJVÍZSZINTEK ........................................................................................................................................... 61 2015. JANUÁR ...................................................................................................................................................... 61 2015. FEBRUÁR .................................................................................................................................................... 62 2015. MÁRCIUS .................................................................................................................................................... 63 2015. ÁPRILIS ....................................................................................................................................................... 64 2015. MÁJUS ....................................................................................................................................................... 65 2015. JÚNIUS ....................................................................................................................................................... 66 2015. JÚLIUS........................................................................................................................................................ 67 2015. AUGUSZTUS ................................................................................................................................................ 68 2015. SZEPTEMBER ............................................................................................................................................... 69 2015. OKTÓBER .................................................................................................................................................... 70 2015. NOVEMBER ................................................................................................................................................. 70 2015. DECEMBER .................................................................................................................................................. 70 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI ......................................................................................... 71 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT ................................................................................... 76 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................. 78 ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................................................. 81 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK ................................................................................................................................ 86

3

JANUÁR

JANUÁR  Január az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 150-250 % között volt. Időjárási helyzet  Az év hideg, téli időjárással kezdődött, napközben is fagypont alatti hőmérsékletekkel. Január 2-án egy hidegfront érintette térségünket. Nyomában sokfelé alakult ki kisebb ónos eső, vagy eső és a megerősödő szél „átkeverő” hatása megszűntette a medencében kialakult hideg légpárnát, így jelentősen enyhült az idő. 3án estétől a síkvidéken eleinte ismét eső esett, majd éjszaka egyre inkább havazás váltotta azt fel. Január 5-én reggelre a Mátra és a Bükk magasabb területeit csaknem összefüggő hótakaró borította, amelynek vastagsága 1-10 cm között mozgott. Január 7-9. között, egy nagyobbrészt térségünktől keletre elvonuló hideg léghullám okozott zord időjárást. A 8-án és 9-én a hóval borított hegyvidéki területeken nem volt ritka a -15°C körüli minimum, de a Bükk-fennsíkon -20 - -22°C-ot is mértek és napközben is csak -5 - -10°Cig emelkedett a hőmérséklet1. Az addig is változékony időben január 10-én egy újabb drasztikus változás, enyhülés következett. Ausztriában és Magyarország nyugati részén napi maximum rekordot mértek - Fertőrákoson 19,7°C-ig melegedett a levegő. 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért 2 legmagasabb hőmérséklet

Miközben a vízgyűjtők legnagyobb részén tavasziasan enyhe idő volt, addig Kárpátalján és Erdélyben maradt a megszokotthoz közeli hőmérséklet, valamint több napon volt számottevő csapadék, a hegyvidéki területeken jelentős havazás is kialakult. Január második dekádjának elején már ez utóbbi területeken is enyhült az erős fagy, de csak az alacsonyabb fekvésű térségekben volt számottevő olvadás. Január közepére - a délnyugati áramlásnak köszönhetően – egyre enyhébb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, de ezzel együtt növekedett a ködhajlam is. Azokon a területeken, ahol kisütött a nap enyhe tavaszias idő volt, míg a ködös vidékeken csak kevéssel emelkedett a hőmérséklet fagypont fölé. Ez az időjárási helyzet olykor rendkívül nagy hőmérsékleti különbségeket generált az egyes országrészek között.

1

A Kárpátok magasabban fekvő területein nem volt ritka a -25°C körüli minimum. Január 7-én Erzsébetváros -26,3°C, Január 8-án Brassó -33,3°C, Gyergyóalfalu -26,8°C, Erzsébetváros -25,7°C Január 9-én Brassó -33,1°C 2 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu

4

JANUÁR

Január 17-től erősödött a csapadékhajlam és 25-ig minden nap hullott kisebb-nagyobb eső, havas eső, ritkábban havazás is előfordult. Január 29-én egy mély ciklon közelítette meg térségünket, majd át is vonult a Kárpátmedencén. Csapadékrendszeréből nagy területen volt jelentős eső, havas eső, a magasabb hegyvidéki területeken havazás. A január 30-án lehullott 20-50 mm-nyi csapadékmennyiség nagyjából megfelel az egész hónapra várható csapadékösszegnek. A hónap utolsó napjának reggelén az északkeleti országrészben még sokfelé havazott (néhol rendkívül intenzíven), majd mindenütt megszűnt a csapadék. Vízjárás  A hónap legnagyobb részét a decemberihez hasonló, kisvizes állapot jellemezte. A mederteltségek igen alacsonyak voltak. Január 11-ét követően egy kisebb árhullám alakult ki a Felső-Tiszán és a Szamoson, amelyet a hónap első dekádjában hullott hó olvadása és kisebb esők okoztak. Ennek a Vásárosnaménynál, mintegy 2,5 m-es vízszintemelkedést okozó árhullámnak köszönhetően, az év első napjaiban kialakult és január első dekádjában némileg megerősödött tiszai jégtakaró a hónap közepétől vékonyodni, gyengülni kezdett, majd január harmadik dekádjának elején az álló jég megindult és átmeneti rövid erős zajlással le is vonult. 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi „gyorsadatok” alapján)

Ezt követően a vízfolyásokon igen alacsony, vagy alacsony mederteltség mellett, általában apadó tendencia érvényesült, majd a hónap végén átvonuló ciklon okozta esőzések nyomán, újabb árhullámok jöttek létre, amelyek néhány vízfolyáson (Sajó, Tarna, Takta) készültségi szintek feletti vízállások kialakulásához vezettek. A kialakuló maximumok nem voltak igazán jelentősek, mindössze a Tarna tarnamérai és a Takta taktaföldvári vízmércéjén értek el, ill. haladták meg rövid ideig a III. fokot. 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február)

5

JANUÁR

4. ábra: Vízállások a Tarnán (2015. januárfebruár)

A ciklon átvonulása után hidegebbre forduló időben ezeknek az árhullámoknak a vízutánpótlása gyorsan csökkent és a tetőzéseket követően ütemes apadás kezdődött az érintett vízfolyásokon. 

6

FEBRUÁR

FEBRUÁR  Február az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 30-70 % között volt. Időjárási helyzet  A hónap első napjaiban az évszakos átlagnak megfelelő hőmérsékletű időjárás uralkodott. A fagypont alatti minimumok mellett, napközben kevéssel „0” fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Február 4-én egy nedvesebb léghullám hatására, nagyobb területen volt havazás, hózápor és átmenetileg a síkvidéken is kialakult néhány cm-es hóréteg. Ezután csendes az évszaknak megfelelő hőmérsékletű napok következtek, „0” fokot alig meghaladó maximumokkal és erősebb fagyokkal, majd a hónap első dekádjának végén megenyhült az idő, s ott ahol a nap is kisütött a délutáni órákra 5-10 C fok közé emelkedett a hőmérséklet. A reggel fagyos, de a nappali órákban kora tavasziasan enyhe időjárás február 16-ig tartott. Ekkor egy térségünktől keletre vonuló hidegfront okozott átmeneti lehűlést, amelynek hatására a napi maximum hőmérsékletek némileg visszaestek és a reggeli órákban ismét kemény fagyok alakultak ki.

5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacso3 nyabb hőmérséklet

A hidegfront elvonulása után fokozatos enyhülés kezdődött, de ezzel együtt nőtt a csapadékhajlam is, így a hónap utolsó hete kora tavasziasan enyhe és kisebb esőkkel tarkított időjárással telt el. A nappali legmagasabb hőmérsékletek nagy területen elérték, vagy meghaladták a 10°C-t és a hajnali órákra is inkább csak a fagyzugos területeken csökkent nulla fok alá a hőmérséklet. Vízjárás  A január utolsó napjaiban kialakult árhullámokat követően, az érintett vízfolyások legnagyobb részén ütemes apadás kezdődött és február első dekádjának végére már nagyobbrészt ismét kisvizes állapot volt jellemző. A Bodrogon ez a folyamat némileg tovább tartott, de február második felében már itt is alacsony vízállásokat mértek.

3

Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu

7

FEBRUÁR

A hegyvidéki területeken január utolsó napjaiban lehullott hó, február első dekádjában mérsékelt ütemben gyarapodott. A hónap első dekádjának végére a Sajó-Hernád vízrendszerben a megszokottól némileg több, míg máshol attól lényegesen elmaradó volt a hóban tárolt vízkészletet nagysága. Szokatlan módon a legkevesebb hó a Felső-Tisza Tiszabecsig tartó vízrendszerében halmozódott fel.

4

6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke

Ez a hómennyiség a hónap utolsó hetére némileg csökkent, majd az enyhülő időben ütemesebb olvadás kezdődött. Az olvadás és a kisebb esők ismét árhullámokat alakítottak ki a vízfolyásokon, de ezek magassága nem ért el készültségi szintet. Az áradás mértéke a nagyobb vízfolyásokon (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád) 1-1,5 méteres tartományban mozgott. 

4


8

MÁRCIUS

MÁRCIUS  Március az átlagostól melegebb és működési területünk legnagyobb részén szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 30-80 % között volt, ugyanakkor kisebb körzetekben (a Bükkben és a Heves-Borsodi-dombság egyes részein) az átlagoshoz közeli, ill. kissé azt meghaladó (80-130 % között) csapadék hullott. Időjárási helyzet  Március első napjaiban folytatódott az enyhe időjárás, de kisebb esők továbbra is kialakultak. A nappali órákban továbbra is 10 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, ugyanakkor hajnalban még viszonylag erős fagyokkal számolhattunk. Az általában nyugati, délnyugati irányból érkező léghullámok, főképp a Kárpátok mentén okoztak jelentősebb csapadékot, nagyrészt esőt, míg hazai területen - március 5-ig - mindössze 1-7 mm-t mértek. Ezután a hónap első dekádjának közepétől ez a gyenge csapadékhajlam is csökkent és száraz, lassan melegedő időjárás köszöntött be. A nappali maximumok március 9-11. között nagy területen elérték, vagy meghaladták a 15 fokot, de hajnalban továbbra is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Március 12-én egy kelet felől érkező ciklon okozott lehűlést, felhőzónájából pedig nagy területen hullott eső, a magasabb hegyvidékeken hó. A legtöbb csapadék a Bükk-fennsíkon volt, ahol 15-20 cm-es hóréteg alakult ki. 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkú5 ton 2014. március 13-án reggel

Ezt az átmeneti lehűlést gyors felmelegedés követte, olyannyira, hogy 16-án és 17-én már ismét 15 C fok feletti maximumok voltak jellemzők. A hónap második felében, hőmérsékletben kissé változékony, de továbbra is tavaszias időjárásban lehetett részünk. Néhány kisebb lehűlés ugyan tarkította az általában enyhe időszakot, így a hűvösebb napokon 10, a melegebb periódusokban 15-20 C fokos csúcshőmérsékletek alakultak ki. Az éjszakák még többször fagyosak voltak, de a melegebb napokon már előfordult 5-10 fok közötti reggeli hőmérséklet is. Csapadék március 15-26. között csak elvétve hullott, majd a hónap utolsó napjaiban ismét esősebbre fordult az idő. Ekkor a Kárpátmedence felett vonuló frontokat gyakran kísérte eső, záporeső, sőt többfelé zivatar is kialakult (kevés helyről jégesőt is jelentettek), ill. a hidegebb levegőben a magasabb hegyvidékeken hózápor, havazás is előfordult. A csapadék mennyisége hazai területen mérsékelt volt, március 27-31. között mindössze a Bükk magasabb régióiban érte el a 20-30 mm-t, ugyanak5

Forrás: http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36638

9

MÁRCIUS

kor a külföldi vízgyűjtők közül a Bodrog és a Felső-Tisza vízrendszerében sokfelé észleltek 2060 mm közötti mennyiséget, lokálisan pedig 100 mm-t közelítő érték is előfordult. A hónap utolsó két napján a külföldi hegyvidéki területeken jelentősen süllyedt a „0” fok határa, így a csapadék egy része – a vízgyűjtő elhelyezkedésétől függően 8001000 m-es magasság fölött - hó formájában hullott és halmozódott fel. 8. ábra: Zápor átvonulása Miskolc felett 2015. 6 március 30-án

Vízjárás  A március eleji esők hatására a Felső-Tiszán és a Szamoson képződött árhullám, amely az említett folyószakaszokon 2-3 m-es vízszintemelkedést okozott. A kisebb áradást fokozatos apadás követte és a hónap közepére, már minden vízfolyáson a kisvízi tartományban mozogtak a vízállások. A hónap második felének nagy részében is száraz maradt az idő, így a fokozatos lassú apadás tovább folytatódott, majd a hónap legvégén az újabb, részben folyékony csapadék hatására – néhány vízfolyáson ismét kisebb árhullám alakult ki.

9. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi „gyorsadatok” alapján)

Igazán jelentős vízszintemelkedés sehol sem volt, csak a Bodrog szlovákiai vízrendszerében és a Felső-Tisza egy-két jobb oldali mellékvizén észleltek méteres nagyságrendű áradást.

6

Forrás: https://picasaweb.google.com/107946041459407733766/2015Marcius30MammaMia#6132085257392939570

10

ÁPRILIS

ÁPRILIS  Április - működési területünk legnagyobb részén - az átlagoshoz közeli hőmérsékletű, de a megszokottól lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 - +1,0 fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 10-30 % között volt. Időjárási helyzet  A hónap első hetében változékony, szeles és többször csapadékos időjárásban lehetett részünk. Ekkor általában északi, északnyugati irányból érkeztek a légtömegek a Kárpát-medence fölé, az átlagosnál hűvösebb, olykor késő télies jelleget mutatva. A hajnali órákban még többször fagypont alá csökkent a hőmérséklet és napközben is csak megközelítette a 10 C fokot. 10. ábra: Hózáporok és zivatarok átvonulása Budapest felett 7 2015. április 3-án

Az időszak folyamán többször volt hózápor (sőt helyenként hózivatar is előfordult) és a magasabb hegyekben átmenetileg vékony hótakaró is kialakult. Április 8-tól fokozatos melegedés kezdődött és a hónap második dekádjának elején már 20 C fok feletti maximumok voltak jellemzőek, ugyanakkor az éjszakai órákban még ekkor is sokfelé volt gyenge fagy. Április 13-én már többfelé a 25 fokot is megközelítette a hőmérséklet, de 14-én egy hidegfront hatására 6-8 fokos visszaesés volt tapasztalható. A front alig hozott csapadékot, mindössze néhány helyen alakult kisebb zápor. Ezt az átmeneti (mindössze egy napos) lehűlést gyors melegedés követte, - olyannyira, hogy április 16-án megdőlt az országos és valószínűleg több helyi maximum hőmérsékleti rekord is. Az 1952-ben Szarvason észlelt 27,6°C-ot, a Győr-Moson-Sopron megyei Osliban mért 29,2 C fokos érték adta át a múltnak, ugyanakkor a korábbi rekordot az ország több pontján is meghaladta a hőmérséklet. A nyáron is melegnek számító nap után újabb lehűlés következett. Az április 17-én és 18-án észak felől érkező hidegfront a korábbiknál 14-16 fokkal hűvösebb levegőt „szállított” a Kárpát-medencébe, s így drasztikusan visszaesett a hőmérséklet. 18-án, a síkvidéken 10-13, a Bükkben és a Mátrában 5-8 C fokos maximumokat mértek, a hajnali órákban pedig többfelé volt - többnyire - gyenge fagy. Az időjárási frontok okozta változékonyság ellenére – hazai területen - csapadék csak kevés hullott, mindössze működési területünk Tiszához közeli délborsodi és délhevesi térségében érte el mennyisége az 5-10 mm-t. 7

Forrás: http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36710, http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36712

11

ÁPRILIS

A külföldi vízgyűjtőkön már némileg több csapadék volt, de igazán jelentős (20-30 mm) mennyiségek inkább csak Kárpátalja keleti területein és Erdély északi részén hullottak. 11. ábra: Az április 17-én 8 hullott csapadék

Az erőteljes lehűlés miatt a hegyvidékeken a csapadék egy része ismét hó formájában érkezett, de vastagabb hótakaró csak a legmagasabb területeken alakulhatott ki. Az erőteljes lehűlést lassú, fokozatos felmelegedés követte, de az egyre magasabb maximumok ellenére – a hónap harmadik dekádjának elején – a hajnali órákban még többfelé előfordult gyenge fagy. Április 22-től már ismét 20 fok fölé emelkedett a legmagasabb hőmérséklet, megszűntek az éjszakai fagyok és igazán kellemes késő tavaszi-kora nyári időjárás alakult ki. Április 25-től frontok közelítették meg térségünket. Hatásukra növekedett a csapadékhajlam, de nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. 28-án egy hidegfront haladt át a Kárpát-medence felett, amely mentén többfelé volt zápor, zivatar, egy-két helyen 5-15 mm-t elérő esővel. A front mögött lehűlt a levegő és a hónap utolsó napjának hajnalán ismét sokfelé „0” fok közelébe süllyedt a hőmérséklet, de gyenge fagy csak kisebb területen volt. Vízjárás  A március végi, április elejei csapadék hatására főképp a Felső-Tisza és a Bodrog vízrendszerében voltak mérsékelt vízszintemelkedések, amelyek összességében a Tisza duzzasztásmentes szakaszain 1-3 m-es, míg a Bodrogon 1 m körüli áradást okoztak. A kisebb vízfolyásokon dm-es nagyságrendű árhullámok vonultak le, amelyeket ütemes apadás követett. A Tisza tó vízszintjének márciusban kezdődött nyári vízszintre történő emelése április elején is folytatódott és így a hónap első felében a kiskörei felvízi vízmércén, már általában a 700710 cm közötti tartományban mozogtak a vízállások. A hónap második dekádjában bekövetkezett erőteljes felmelegedés hatására a Kárpátok magasabb régióiban az április elején hullott hó olvadása is megkezdődött, és ez a Felső-Tiszán fokozatos 50-100 cm-es vízszintemelkedést okozott, ugyanakkor a mederteltségek továbbra is alacsonyak maradtak.

8


12

ÁPRILIS

Április 17-én az átvonuló hidegfront a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében többfelé okozott számottevő esőt, amelynek hatására egy kisebb árhullám képződött az érintett vízfolyásokon. A Tisza hazai szakaszán Vásárosnaménynál ekkor mintegy 2 métert emelkedett a vízszint, amely még így is az alacsony tartományban maradt. Április 20-ára Kisköre-felső vízállása elérte a 730 cm-es nyári duzzasztási szintet. Ennek a vízszintemelésnek és a levonuló kisebb árhullámnak köszönhetően – 600-700 m3/s-os vízhozam mellett – rövid ideig, a Tiszalök alatti duzzasztott szakaszon is közepes mederteltségek alakultak ki. A hónap második felében is folytatódott a száraz időjárás, így ezt a kisebb árhullámot fokozatos apadás követte, s a hónap végére a Tisza duzzasztásmentes szakaszain – hasonlóan a többi vízfolyáshoz – ismét „kisvizes” állapot volt jellemző.

12. ábra: A vízjárás jellemzői 2015. április 29-én

9


9

13

MÁJUS

MÁJUS  Május az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól összességében kissé szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 – +0,5 fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 70-100 % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására 100-140 % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet  A hónap első napjai változékony, mérsékelten csapadékos és az évszaknak megfelelőnél kissé hűvösebb időjárással teltek el. Május 4-ig a hajnali órákban 5-10 C fok közötti értékeket mértek és a délutáni órákban is csak kevés helyen emelkedett 18-20 fok fölé a hőmérséklet. Május 1-4. között sokfelé hullott számottevő csapadék, amelynek mennyisége hazai területen általában 5-15 mm között mozgott, csak a Bükk és a Mátra magasabb területein érte el a 15-22 mm-t. A külföldi vízgyűjtők legnagyobb részén is hasonló volt a helyzet, de a Bodrog és a FelsőTisza kárpátaljai vízrendszerében, valamint a Szamos és a Kraszna erdélyi vízgyűjtőin előfordultak 25-35 mm-es értékek is. Május 5-én mérsékelt, majd 6-án erőteljes felmelegedés volt, nyárias 27-28 fokos maximumokkal, majd 6-án este egy hidegfront érte el a Kárpátmedencét és némileg lehűlt a levegő. A front sokfelé okozott esőt, záport, zivatart, sőt helyenként felhőszakadás és jégeső is előfordult. 13. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékle10 tek (2015.05.05-06.)

A lehullott csapadék mennyisége általában nem volt igazán nagy, csak az erősebb zápor-zivatargócokban haladta meg a 15-20 mm-t. A külföldi vízgyűjtők közül leginkább a Hernád keleti és északi (Tárca), valamint a Bodrog nyugati és északi (Tapoly, Ondava, Laborc) vízrendszerét érintette jelentősebb csapadékkal a front, ahol többfelé mértek 20-40 mm-es értékeket. A front elvonulása után mérsékelten meleg maradt az idő, a csapadékhajlam átmenetileg csökkent, de azért egy-egy kisebb zápor továbbra is előfordult. A hónap első dekádjának végén egy sekély ciklon volt kisebb hatással időjárásunkra. A nappali órákban erőteljes gomolyfelhő képződés mellett, záporok, zivatarok alakultak ki, amelyekből helyenként 10-20 mm-t elérő eső hullott. A ciklon hátoldalán hűvösebb levegő érkezett, így a nappali némileg felmelegedés csökkent.

10


14

MÁJUS

Május 12-én és 13-án, egy hullámzó frontzóna előtt ismét erőteljes melegedés zajlott le, majd 14-én a front átvonult térségünk felett és csaknem 10 fokkal visszaesett a hőmérséklet. Sokfelé volt csapadék, de nagyobb területre kiterjedő jelentős eső csak Kárpátalján volt, míg hazai területen általában 3-8 mm-t mértek. (Ezekben a napokban hőmérsékleti kontinens rekord dőlt meg, hiszen május 14-én Spanyolország több pontján 40 fok fölötti maximumot jegyezhettek fel. Az új májusi rekord 42,9°C, amelyet Valenciától délre mértek. Igazi különlegessé az, hogy – bár a városban és környékén nem szokatlan a 40 fokhoz közeli maximum – ilyen korai időpontban még soha nem fordult elő ennyire meleg, sőt az ottani észlelések 146 éves történetében is csak 2 napon észleltek ettől magasabb hőmérsékletet.)11 A hidegfront átvonulása után lassú melegedés kezdődött és néhány nap elteltével ismét nyárias magasságokba emelkedett a hőmérséklet. Május 20-án egy hullámzó frontzóna közelítette meg a Kárpát-medencét, amely mentén sokfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Ezen a napon, hazai területen is, de főképp Közép-Szlovákiában többfelé mértek 20-50 mm-es csapadékot, sőt az Alacsony- és a Magas-Tátra térségében 50-85 mm-es értékek voltak jellemzők. Május 21-én a frontrendszer Magyarország fölé helyeződött, jelentős hőmérsékleti különbséget generálva a nyugati és keleti országrészek között. Míg a nyugati határszélen és a Bakonyban 10 fok körüli, addig a Tiszántúlon 30 fokhoz közeli maximumok alakultak ki. Ezzel párhuzamosan a frontrendszer déli részén egy mediterrán ciklon alakult ki, amely aztán kelet-északkelet felé vonulva és fokozatosan töltődve egészen május 27-ig meghatározta időjárásunkat. Áramlási rendszerében előbb főképp a Dunántúlra érkezett jelentős csapadék, majd a ciklonális mező keletebbre helyeződésével (május 25-én és 26-án) az ország északkeleti részén, valamint a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is nagy területen alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadással és komoly jégveréssel kísérve. A lehullott eső mennyisége tág határok között mozgott, de általában elérte a 20-40 mm, míg a felhőszakadások környezetében (pl. a Túr és a Kraszna vízrendszerében) ettől lényegesen nagyobb 60-100 mm-es értékek is előfordultak. 14. ábra: A május 25-én és 26-án hullott csapadék

12

A sokszor borongós, csapadékos idő ellenére a hőmérsékletek az átlagoshoz közeliek voltak, de pl. május 27-én, a ciklon hátoldalán érkező hidegebb levegő komolyabban is éreztette hatását és ekkor a nappali legmagasabb hőmérsékletek alig haladták meg a 10 fokot, a Bükkben és a Mátrában pedig 6-8 fokos maximumokat mértek. Ezt követően fokozatos melegedés kezdődött és a nagyrészt száraz időben visszatértek a nyárias hőmérsékletek. 11 12

forrás: http://met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=798&m=2 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu

15

MÁJUS

Vízjárás  A hónap elején hullott esőket követően a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében alakult ki 0,5-1,0 m-es vízszintemelkedés, amelynek hatására a hazai folyószakaszon is kisebb árhullám képződött. A többi vízfolyáson továbbra is stagnáló, alig változó vízmozgás volt jellemző, igen alacsony mederteltségekkel. A május 10-én és 14-én hullott esők újabb kisebb vízszintemelkedéseket okoztak a Tisza felső szakaszán, de jelentős hatásuk a vízjárásra nem volt. A május 20-án fölénk helyeződő frontzóna hatására előbb a Sajó és a Hernád felső vízgyűjtőin hullott rövid idő alatt jelentősebb csapadék, így a szlovákiai felső szakaszokon „tűszerű” kisebb árhullámok alakultak ki. Az ezt követően kialakuló mediterrán ciklon nagyobb területre kiterjedő csapadéka már inkább a Bodrog és a Felső-Tisza, valamint a Szamos és a Kraszna vízrendszerét érintette, így ezeken a vízfolyásokon alakultak ki, különböző nagyságrendű vízszintemelkedések. A Bodrognak főképp a kárpátaljai vízrendszeréből származott jelentősebb vízmennyiség, míg a felvidéki forrásfolyók mérsékelt árhullámait a víztározók tovább csökkentették. A hazai folyószakaszon május 27-én reggeltől 28-án estig, mintegy 1,5 m-es emelkedés volt tapasztalható, majd ütemes apadás kezdődött. A Felső-Tiszán, a Túron és a Szamos-Kraszna vízrendszer hazai szakaszán általában 1,5-3 m közötti volt az áradás mértéke, de készültségi szintet elérő vízállások csak a Krasznán alakultak ki. A hónap utolsó napján Tiszalöknél a vízhozam rövid ideig megközelítette az 1000 m3/s-ot, de a vízutánpótlás gyors csökkenését mutatta, hogy két nap múlva ennek már csak a felét mérték. A többi vízfolyáson nem okozott jelentősebb változást az átmenetileg csapadékosabb időjárás, mindössze a Hernádon vonult le két kisebb, 50-60 cm-es vízszintemelkedést okozó árhullám.

16

JÚNIUS

JÚNIUS  Június az átlagostól melegebb és lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 10-70 % között volt, ugyanakkor lokálisan 70-90 %-ot elérő értékek is előfordultak. Időjárási helyzet  A hónap eleje igazi nyári időjárással kezdődött. A nappali legmagasabb hőmérsékletek 25-30 fok között alakultak, míg éjszaka általában 10-15 fok közé hűlt a levegő. Június első dekádjának végéhez közeledve lassan tovább emelkedett a hőmérséklet és a száraz napok után szórványosan (az északkeleti országrészben csak elszórtan) előfordult zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Az ország középső sávjában több helyen a júniusi átlagot megközelítő csapadék hullott néhány óra alatt. Június 12-14. között hőségriasztásra13 is sor került, hiszen az országban csaknem mindenütt (a magasabb hegyvidékek kivételével) 31-36°C közötti maximumokat mértek. A kánikulának egy hidegfront vetett véget június 15-én, amelynek hatására mintegy 10-15 fokot esett vissza a csúcshőmérséklet és sokfelé volt zápor, zivatar, ugyanakkor nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. Némileg más volt a helyzet a külföldi vízgyűjtőkön, így pl. a Felvidéken, ahol a Hernád és a Bodrog vízrendszerében 20-40, sőt helyenként 40-60 mm esőt mértek. 15. ábra: A június 15-én hullott csapadék14 Ezután kevésbé változékony, eleinte az évszakos átlaghoz közeli hőmérsékletű napok következtek és néha kisebb esők kísérték a Kárpát-medencét érintő gyenge frontok vonulását. Június második dekádjának végén újabb hidegfront érte el a vízgyűjtőket, amelyet követően néhány napra a megszokottól hűvösebb időjárás alakult ki. A front mentén az északi országrészben ismét sokfelé hullott eső, zápor, de hazai területen jelentősebb csapadék most is inkább csak lokálisan volt. A külföldi vízgyűjtők közül a Felső-Tisza vízrendszere részesült nagyobb csapadékban, ahol nagyobb területen mértek 20-30 mm-t. A fölénk áramló hűvösebb levegő hatására – június 20-án és 21-én - a nappali órákban 20 fok közeli maximumokat észleltek, de a borongósabb hegyvidéki területeken csak 13-14 fok volt. Egy melegebb nap után június 23-án ismét hidegfront érkezett, amelynek mentén 24-én sokfelé volt eső, zápor, de - működési területünkön - 10 mm-t meghaladó mennyiséget csak a 13

• Hőségriasztás – Országos Meteorológiai Szolgálat Hőség (25, illetve 27 fokos napi középhőmérséklet) A magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 25 és 27 fok között várható egy vagy két napig. Második szintű figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen tartósan (legalább 3 egymást követő napon) 25 és 27 fok között várható, vagy ha a napi középhőmérséklet egy vagy két napon egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 27 fok fölött várható. A hőségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhőmérséklet tartósabban legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább 3 egymást követő napon) 27 fok fölött várható. 14 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu

17

JÚNIUS

Bükkben és néhány erősebb záporgócban észleltek. A front átvonulását követően a Kárpátok délkeleti része felett egy magassági hideg örvény alakult ki, így ott jelentősebb, helyenként 40-50 mm-nyi eső hullott. A légörvény felhőzete még június 25-én is meghatározta az ország keleti felének időjárását, borongós és a Tiszántúlon kifejezetten kellemetlenül hűvös időjárást okozva. 16. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hő15 mérsékletek (2015.06.26. 06 UTC)

Ezt követően lassú melegedési folyamat indult meg, de a hőmérsékletek a hónap végéig kissé az átlagos értékek alatt, vagy annak közelében alakultak. Június 29-én egy nedvesebb léghullám érintette a Kárpát-medencét, amely főképp Magyarország északi részén és a Felvidéken okozott többfelé jelentősebb csapadékot, lokálisan 20-30 mm-t meghaladó mennyiségekkel. Vízjárás  A május végén kialakult kisebb Tisza és Bodrog árhullámot követően, június első napjaiban még viszonylagos „bővizűség” jellemezte a két folyót, majd a száraz, meleg időben gyors apadás indult meg és június első dekádjának végére már ismét kisvizes állapot uralkodott. A többi vízfolyáson folytatódott a lassú apadás, továbbra is igen alacsony mederteltségekkel. A vízhőmérsékletek a június elejei 14-17°C-ról, 10-re szinte mindenütt 2023°C közé emelkedtek. A csapadékszegény időjárás miatt a hónap közepére a Sajó, a Bódva és a Hernád egyes szakaszain már 56 %-ra csökkent a mederteltség, majd a 15-én érkező hidegfront csapadékát követően néhány dm-es árhullámok képződtek, sőt a Hernád határmenti szakaszán (a Szekcső és a Tárca készültségi szintet elérő árhullámának hatására) csaknem egy métert emelkedett a vízszint. 17. ábra: Vízállások a Hernád szlovákiai mellékvizein

16

A Kárpátalját érintő június 20-i jelentősebb esőket követően a Tisza felső szakaszán is méteres vízszintemelkedés következett be, de ez a kisebb árhullám a hazai folyószakaszon gyorsan „ellapult” és a közép-tiszai duzzasztott vízterekben már csak jelentéktelen áradást észlelhettünk. A június utolsó dekádjában uralkodó hűvös és

15 16

Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu Forrás: www.shmu.sk

18

JÚNIUS

olykor csapadékos időben a folyó vízutánpótlása nem csökkent, így június végéig a 200 m 3/shoz közeli vízhozamok voltak jellemzőek. A többi vízfolyáson nem volt jelentős változás, a duzzasztásmentes szakaszokon általában igen alacsony mederteltség volt jellemző.

19

JÚLIUS

JÚLIUS  Július az átlagostól lényegesen melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2,5-3,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 20-70 % között volt, de foltokban előfordultak 20 % alatti és 70-95 % közötti területek is. Időjárási helyzet  A hónap első néhány napját az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű időjárás jellemezte 30°Choz közeli maximumokkal, majd a dél felől hazánk fölé áramló szaharai eredetű levegő hatására - július 4-8. között - egy igazi forró kánikulai időszak alakult ki. Ekkor a csúcshőmérsékletek megközelítették, ill. elérték a 33-36, sőt 8-án - a legmelegebb napon - a 37-39 C fokot is. Ebben az időszakban melegek voltak az éjszakák, általában 16-21 C közötti minimumokkal, ugyanakkor a legmelegebb napokon 20-25 C fok közötti legalacsonyabb hőmérsékleteket mértek. Július 8-án egy markáns hidegfront vetett véget a kánikulának. A hőmérséklet ekkor átmenetileg 10-15 fokkal csökkent és a hónap folyamán először, többfelé hullott számottevő eső, amelynek mennyisége hazai területen általában 5-15, a külföldi vízgyűjtőkön 5-25 mm között volt, de lokálisan 40-50 mm-t is mértek. A front átvonulásakor kialakuló záporokat, zivatarokat igen erős szél kísérte. A legerősebb széllökések elérték az 50-80 km/h-t, a Mátrától délre pedig 90-100 km/h-át is észleltek. A hidegebb, száraz levegő nyugalomba jutását követően jelentősen enyhültek az éjszakák, olyannyira, hogy július 11-én hajnalban az északi országrész fagyzugos területein 3-5 fok közé hűlt a levegő, a bükki töbrökben17 pedig erős, -5 C fok körüli fagyok is kialakultak. 18. ábra: Deres reggel a Bükk-fennsík egyik töbrében, 2013 júliusában. Az időjárási helyzet és bükki „következményei” hasonlóak lehettek a 2015. július 8-án átvonult erőteljes hi18 degfrontot követően is.

Ezután július 12-én már ismét meleg idő volt (30 fok körüli csúcsértékekkel), de 13-án egy hidegfront hatására – rövid ideig - ismét lehűlt a levegő és kisebb esők is voltak, majd újfent erőteljesebb felmelegedés kezdődött és a hónap második dekádjának végére visszatért a kánikula. Július 15-től a legmagasabb hőmérsékletek elérték a 30 C fokot, majd 17-19 között sokfelé mértek 34-37 C fokos maximumot. A nagy melegben a napsütés nem volt zavartalan, többfelé alakult ki zápor, zivatar, néhol felhőszakadással, jégesővel kísérve. Az erősebb zivatargó17

töbör - az egyik leggyakoribb és legjellegzetesebb felszíni karsztforma. Kerekded, zárt szintvonalú mélyedések. Átmérőjük néhány métertől több száz méterig terjed. Egyesek alja sík, másokban határozott mélypont található és esetleg víznyelők vagy zsombolyok nyílnak. (wikipédia) 18 Forrás: https://picasaweb.google.com/107946041459407733766/2013Julius1214BukkFennsik

20

JÚLIUS

cokban 2-4 cm átmérőjű jegek hullottak és a hirtelen lezúduló eső mennyisége is meghaladta a 30-40 mm-t. Július 20-án átmenetileg egy napra kissé visszaesett a hőmérséklet (így is 30-33 fokos csúcshőmérsékleteket mértek), majd ismét forró napok következtek, 20-22, ill. 35-37 C fok feletti minimumokkal és maximumokkal. Július 22-én és 23-án sokfelé megközelítette, néhol elérte a napi középhőmérséklet a 30 C fokot. A 2015. év harmadik komoly hőhulláma19 július 26-án ért véget, amikor egy hidegfront érintette térségünket. A hőmérsékletek 10-15 fokot estek vissza, csapadék azonban ekkor is alig hullott. Mindössze a külföldi vízgyűjtők egy részén fordult elő területi átlagban is számottevő, 5 mm-t némileg meghaladó eső, ugyanakkor egy-egy helyen 40-60 mm-es értéket is mértek. A hidegfront nyomán néhány napra az átlagos közelébe, ill. az alá süllyedt a hőmérséklet, a korábbi forró periódust követően már-már hűvösnek érezhettük a levegőt. Vízjárás  Július elején vízfolyásainkat csekély mederteltség és apadó, vagy alig változó vízmozgás jellemezte. A száraz és igen meleg időjárás hatására az első dekádban - a duzzasztott vízterek kivételével - további apadás következett be, amelyet csak egy-két vízfolyáson (Bódva, Hernád) szakított meg a július 8-i hidegfront záporai nyomán bekövetkező néhány deciméteres vízszintemelkedés. A hónap közepére több kisvízfolyáson a legkisebb vízszintek közelébe süllyedtek a vízállások és a nagyobb folyókon érkező vízmennyiség is jelentősen csökkent. Július második felében gyakoriak voltak a záporok, zivatarok, de az ezekből lehulló vízmenynyiség nem volt igazán jelentős, így a vízgyűjtők legnagyobb részén az esők nem tudták ellensúlyozni a rendkívüli meleg hatását. Az elszórtan kialakuló nagyobb zivatarok nyomán, ugyan ismét kialakultak rövid ideig tartó, kisebb vízszintemelkedések, de a lefolyás tartósabban nem növekedett. A hónap utolsó napjaira a Sajó és a Hernád duzzasztásmenetes szakaszainak nagy részén 2-3 %-os mederteltség volt jellemző, a Tisza vízhozama pedig 100 m 3/s közelébe, ill. az alá sülylyedt.

19

Első hőhullám 2015. június 7-15; második hőhullám 2015.július 4-8; harmadik hőhullám 2015. július 15-25.

21

AUGUSZTUS

AUGUSZTUS  Augusztus az átlagostól lényegesen melegebb és összességében átlagosan kissé csapadékosabb időjárással telt el, úgy, hogy működési területünk keleti részén a megszokottól szárazabb, míg nyugatra csapadékosabb volt a hónap. A havi középhőmérsékletekben 3-5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 50-150 % között volt, de akadtak területek ahol a megszokott érték 150-250 %-át mérték. Időjárási helyzet  A hónap első 2-3 napján még kellemesen meleg nyári idő volt, majd 4-től visszatértek a 30°C feletti napi maximumok, sőt augusztus 6-tól már 35° fokhoz közeli csúcshőmérsékletek voltak jellemzőek. Augusztus 5-ig a labilis légrétegződés hatására, többfelé alakult zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás és jégeső is előfordult. Ennek az időszaknak az utolsó napján, Jósvafőn 74,2 mm csapadékot mértek, amelyből közel 50 mm 20 perc alatt hullott le. Ezt követően csökkent a csapadékhajlam és maradt a forró, kánikulai időjárás. Eleinte az éjszakai órákban még viszonylag erőteljes volt a lehűlés - a hajnalban mért 14-18 C fokos minimumok nagyjából 20 fokkal maradtak el a csúcshőmérsékletektől. A második dekád elején aztán az éjszakák is egyre melegebbek lettek, s egyre nagyobb területen maradt 20-23 fok felett a hőmérséklet. Ebben az időjárási helyzetben is jellemző, hogy az éjszakai órákban a magasabban fekvő területeken jóval kevésbé hűl le a levegő, mint az alacsonyabb síkvidéken, így az újabb hőhullám alkalmával több hegyvidéki állomáson is az eddigi rekordhoz közeli, vagy éppen rekordot jelentő minimumhőmérsékleteket mértek. „Több állomásunkon maradt 24-25 fok között a minimum hőmérséklet, sőt Kab-hegyen csupán 25,8 fokig süllyedt a hőmérséklet. Egyébként a korábbi rekordot - 23,6 fokot - egy másik hegyvidéki állomásunk, Pécs Árpádtető mérte 2008-ban; az új rekord, így több mint 2 fokkal magasabb lett.” (OMSZ20) Augusztus 13-án megdőlt a fővárosi napi melegrekord is (új rekord 37,8°C) és Budapesthez hasonlóan az országban nagy területen mértek 36-38 C fokot. Az igen meleg időjárás augusztus 15-ig tartott. Ekkor nyugati irányból egy eleinte észak-dél tengelyű frontrendszer közelítette meg az országot, majd ennek északi ága gyengült, míg déli része erősödött, így tengelye mindinkább északnyugat-délkelet irányba fordult.

19. ábra: A lehullott csapadék mennyisége 2015. augusztus 17-én, 18-án és 19-én

20 21

Forrás: http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=964&m=2&hir=Ujabb_igen_meleg_ejszaka Forrás: www.hydroinfo.hu

21

22

AUGUSZTUS

A front mentén sok volt a felhő és (augusztus 15-19 között) igen szeszélyes területi eloszlásban jelentős csapadék hullott. Hazai területen a legtöbb esőt (80-160 mm-t) az Alföldön, Budapest környékén és a Mátra-Bükk vidékén mérték, ugyanakkor az Északkeleti határszélen, valamint a Felvidéken és Kárpátalján csak kevés helyen észleltek 20-30 mm-t meghaladó csapadékot. Augusztus 20-án és 21-én, az Alföldön még többfelé hullott jelentős csapadék, ugyanakkor az ország északnyugati felén már szárazabb időjárás volt jellemző. A csapadékos periódus első napjaiban - főképp délkeleten - még igen magas léghőmérsékleteket észleltek, majd lehűlt a levegő és a leghűvösebb napon - augusztus 20-án - az ország legnagyobb részén, már csak 17-22°C közötti maximumok fordultak elő. A hónap utolsó dekájában eleinte az évszakos átlagnál kissé hűvösebb volt, majd 24-től ismét visszatértek a nyárias hőmérsékletek, sőt augusztus 28-31. között újabb kánikula köszöntött be. Vízjárás  A csapadékszegény időjárás hatására a hónap első felében tovább apadtak vízfolyásaink. A vízállások a Sajó és a Hernád több szakaszán is 5-10 cm-re megközelítették az eddig előfordult legalacsonyabb értékeket. A Tisza csekély vízhozama miatt, csak a Tisza-tó vízszintjének folyamatos csökkentésével lehetett megtartani a Kisköre alatti szakaszra lebocsátott vízmennyiséget, amely a hónap elején 55, majd egyre inkább 50 m3/s közelében alakult. A hónap közepén érkező frontzóna és csapadéka leginkább hazai területen volt jelentős, így a nagyobb arányban külföldi vízgyűjtővel rendelkező vízfolyások mederteltsége csak rövid ideig és csak néhány dm-es mértékben emelkedett. Ez a kisebb vízhozam növekedés viszont már elég volt ahhoz, hogy a Tisza-tó vízszintjét - ha nem is a korábbi 740 cm-es szint közelébe, de - 17 cm-rel (712-ről 729 cm-re) emeljék. A kisebb vízfolyások közül a Mátra és a Bükk vidékén eredő patakok vízrendszerét érintette leginkább az esőzés, amelynek hatására a Tarnán és mellékvizeinek egy részén, valamint a Rimán és a Hangonyon alakult ki 0,5-2,0 m nagyságrendű vízszintemelkedés. A korábbi „vízszegény” időszakban a vízfolyások kisvízi medreiben erős volt a növényzet növekedése (hoszszabb szakaszokon is jelentős benőttség alakult ki), amelynek hatására pl. a Tarnán levonuló árhullám tetőzése - Verpelét és Tarnaméra között - a megszokott 14-20 óra helyet, 24 órát vett igénybe. A hónap utolsó dekádjára visszatért a száraz idő és fokozatosan melegedett a levegő, így a kisebb árhullámok gyors levonulása után ismét minden vízfolyáson a kisvizes állapot vált jellemzővé. A hónap második felében a Sajó és a Hernád határszakaszán a vízállás továbbra is 5-10 cm-rel az LKV fölött mozgott, sőt a határ közelében fekvő szlovákiai vízerőművek üzemrendje miatt, rövid, néhány órás időszakokra az eddigi legkisebb vízállások szintjére, Hidasnémetinél egy esetben, néhány órára az alá is süllyedt. A Tisza - a kisebb vízszintemelkedést követően - ismét apadt, a lefolyó vízhozam pedig a hónap végére már csaknem a korábbi igen alacsony szintre süllyedt.

23

SZEPTEMBER

SZEPTEMBER  Szeptember az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 110-160 % között volt, sőt a Hernád és a Bódva völgyében helyenként a megszokott érték dupláját mérték. Ezzel ellentétben a Bodrog- és a Taktaközben, valamint Délborsodban helyenként 20-30 %-os hiánnyal zárult a hónap. Időjárási helyzet  Igazi nyári kánikulával kezdődött a hónap, a legmagasabb nappali hőmérsékletek általában 35°C körül mozogtak és az éjszakai órákban is alig hűlt a levegő 20 °C alá. Szeptember 3-án egy az Északi-tenger felett örvénylő ciklon hidegfrontja közelítette meg térségünket, majd ennek déli része a Földközi-tenger felett megerősödött és szeptember 4én és 5-én a Kárpát-medence nagy részére lehűlést és csapadékot hozott. A front hatására főképp 5-én alakult jelentős hőmérsékleti különbség a nyugati és keleti vízgyűjtők között, hiszen míg Ausztriában 15-20 fok alatti maximumokat mértek és a magasabb hegyvidékeken havazott, addig Erdély délkeleti részén a 30 fokot is meghaladta a hőmérséklet. 20. ábra: A léghőmérséklet maximuma a 2015.szeptember 22 5-én

A lehullott csapadék mennyisége hazai területen inkább csak a Dunántúlon volt igazán jelentős – működési területünk legnagyobb részén 5-15 mm közötti mennyiségeket mértek. A külföldi vízgyűjtők közül a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerének egy része „kapott” nagyobb 20-40 mm-nyi esőt, sőt ezeken a területeken lokálisan 60-80 mm-es értékek is előfordultak. Szeptember 6-tól aztán már mindenhol jelentősen mérséklődött a meleg és csendes, kora őszi időjárás alakult ki. A hónap első dekádjának végén a hajnali órákban már erősebben lehűlt a levegő és a fagyzugos helyeken gyenge talaj menti fagy is kialakult. A nálunk is lehűlést okozó, észak felől érkező hűvös levegő hatására a mediterrán térségben ciklon képződött, amely eleinte Dél-Olaszországban, valamint Szerbia egyes részein okozott hatalmas esőzéseket, majd felhőzete a Kárpát-medence fölé húzódott és - bár csapadékrendszere sokat gyengült – szeptember 10-én és 11-én ismét sokfelé hullott kisebb eső, záporeső. Ekkor a borongós időben a csúcshőmérsékletek 20 fok alatt maradtak. A ciklon elvonulását-feloszlását követően lassú melegedés kezdődött és a hónap közepén, néhány napra visszatért a nyári időjárás. Szeptember 17-én az egész országban 30 fok feletti maximumokat mértek, sőt ekkor délkeleten, valamint 18-án a Tiszántúlon 35°C fölötti csúcshőmérsékletek23 voltak jellemzőek. 22

Forrás: www.hydroinfo.hu OMSZ hírek: 2015.09.17. 17:43 - „Szeptember 17-én megdőlt az országos melegrekord. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 35,0 fokot Kaposváron mérték 1947-ben. Ma Szeged-külterületen 36,4 fokot mértek.” OMSZ hírek: 2015.09.17. 17:43 – „Szeptember 18-án is megdőlt az országos melegrekord. Az eddigi rekord ezen a napon 35,0 fok volt, amit Putnokon mérték 1947-ben. Ma a déli, keleti országrészben mérőállomásainkon több helyen (több, mint 40! helyen) a csúcsérték elérte vagy meghaladta a 35,0 fokot; a legmelegebbet 37,2 fokot Körösszakálon mértek.” 23

24

SZEPTEMBER

Csapadék ezekben a meleg napokban kevés helyen és csak kisebb mennyiségben hullott, majd a 19-én érkező és a kánikulának véget vető hidegfront mentén, már ismét sokfelé alakult ki eső, záporeső, helyenként jelentősebb csapadékot adó zivatar. A 19-én és 20-án lehullott eső mennyisége hazai területen általában 5-15 mm között volt, de az északi határszélen és a Bükkben 15-25 mm közötti értékek is előfordultak, ugyanakkor a Bodrogközben és a Taktaközben helyenként 1 mm-t alig meghaladó csapadékot mértek. A külföldi vízgyűjtők közül főképp a Felső-Tisza jobb parti vízrendszerében hullott nagyobb 10-35 mm-nyi eső. A hidegfrontot követően 2-3 napra lehűlt a levegő. Ekkor az éjszakai órákban jócskán 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet, míg nappal 20 fok körüli, vagy azt kissé meghaladó legmagasabb hőmérsékleteket mértek, majd szeptember 23-án és 24-én ismét „nyár” volt, az ország legnagyobb részén 25-30 C fok közötti maximumokkal. A meleg időjárás okozója, egy - Európát észak-dél irányban hosszan átszelő - hullámzó frontrendszer „előoldalán” érkező mediterrán légtömeg volt. Szeptember 25-ére a front déli szakaszán Vízjárás  A hónap elején a száraz időjárás hatására, a folyók, patakok vízjárásában stagnáló, gyengén apadó tendencia érvényesült, majd a 4-én és 5-én lehulló esők hatására a Tisza felső szakaszán és a Szamoson kisebb árhullám alakult ki. Ennek eredményeképp az addigra már az LKV közelébe, helyenként az alá süllyedő vízszintek némileg emelkedtek és Vásárosnaménynál a Tisza 60 m3/s körüli vízhozama - néhány napra - 100 m3/s fölé nőtt. Ez a víztöbblet a KözépTiszán szinte alig okozott érzékelhető változást, de arra elég volt, hogy a Tisza-tó vízszintjét a lebocsátott vízhozam változtatása nélkül - mintegy 10-12 cm-rel megemeljék. Ezt a kisebb átmeneti „áradást” aztán ismét apadás követte, míg a többi vízfolyáson nem volt számottevő változás. A hónap második dekádjának végén érkező hidegfront csapadéka, a Felső-Tisza jobb parti mellékvizeinek kisebb áradását idézte elő, amelynek nyomán a Tisza vízszintje is 15-20 cm-t emelkedett, de a vízhozam 100 m3/s alatt maradt.

25

CSAPADÉKTÉRKÉPEK

CSAPADÉKTÉRKÉPEK 2015. január  

21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén

22. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

26

CSAPADÉKTÉRKÉPEK

23. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön

27

CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2015. február  



28

CSAPADÉKTÉRKÉPEK


29

CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2015. március  



30

CSAPADÉKTÉRKÉPEK


31

CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2015. április  



32

CSAPADÉKTÉRKÉPEK


33. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

33

CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2015. május  



34

CSAPADÉKTÉRKÉPEK



35

CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2015. június  



36

CSAPADÉKTÉRKÉPEK



37

CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2015. július  



38

CSAPADÉKTÉRKÉPEK



39

CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2015. augusztus  



24 25

A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

25

24

40

CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2015. szeptember  



26 27

A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

27

26

41

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 2015. január  

50. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet területi eloszlása

28

51. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

28 29

Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

29

42


2015. február  

52. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet területi eloszlása

30

53. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

30 31


31

43


2015. március  

54. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet területi eloszlása

32

55. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

32 33


33

44


2015. április  

56. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet területi eloszlása

34

57. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

34 35


35

45


2015. május  

58. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet területi eloszlása

36

59. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

36 37


37

46


2015. június  

60. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet területi eloszlása

38

61. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

38 39


39

47


2015. július  

62. ábra: A 2015. július havi középhőmérséklet területi eloszlása

40

63. ábra: A 2015. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

40 41


41

48


2015. augusztus  

64. ábra: A 2015. augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása

42

65. ábra: A 2015. augusztus havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

42 43


43

49


2015. szeptember  

66. ábra: A 2015. szeptember havi középhőmérséklet területi eloszlása

44

67. ábra: A 2015. szeptember havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlá45 sa

44 45


50


VÍZÁLLÁSOK Tisza 1000 950 900 850 800 750 700 650 600 550

III. fok

vízállás (cm)

500

II. fok

450

I. fok

400

LNV

350

LKV

300

Tokaj

250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2015.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok

Tokaj Tisza 543,079 fkm jobb part 89,330 mBf -184 cm 1946.10.05. 928 cm 2000.04.12. 650 cm 700 cm 800 cm

Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja

Tiszalök-felső Tisza 518,20 fkm jobb part 89,340 mBf -232 cm 1957.12.10. 831 cm 2000.04.12.

Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja

Tiszalök-alsó Tisza 518,10 fkm jobb part 89,340 mBf -372 cm 1963.07.30. 831 cm 2000.04.12.

12. 1.



vízállás (cm)

68. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál

900 850 800 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350 -400 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1. LNV

5. 1.

6. 1. LKV

7. 1. 8. 1. 2015. Tiszalök-felső

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Tiszalök-alsó

 69. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

12. 1.

51


vízállás (cm)

900 850 800 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2015.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.


Tiszapalkonya Tisza 484,7 fkm jobb part 87,28 mBf -66 cm 1983.12.16. 806 cm 2000.04.12. 500 cm 600 cm 650 cm


Tiszakeszi Tisza 464,26 fkm jobb part 86,07mBf -212 cm 1961.09.25. 811 cm 2000.04.14. 500 cm 600 cm 650 cm

12. 1.

I. fok

II. fok

III. fok

Tiszapalkonya LNV

Tiszapalkonya

Tiszakeszi

Tiszakeszi LNV

Tiszakeszi LKV

Tiszapalkonya LKV

 70. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél

120,00

115,00

Tiszabecs Tivadar Vásárosnamény

110,00

Záhony Dombrád

105,00

Tiszabercel Tokaj

vízszint (mBf.)

100,00

Tiszalök-felső Tiszalök-alsó

95,00

Tiszapalkonya Tiszakeszi

90,00

Tiszafüred Kisköre-felsö Kisköre-alsó

85,00

Szolnok Csongrád

80,00

Szeged 75,00

70,00 1. 1.

1. 31.

3. 2.

4. 1.

5. 1.

5. 31.

6. 30. 2015.

7. 30.

8. 29.

 71. ábra: Vízszintek a Tiszán

9. 28.

10. 28.

11. 27.

12. 27.

52


Bodrog 900

850 800 750 700 650 600

550

III. fok II. fok I. fok LNV LKV Felsőberecki

vízállás (cm)

500 450 400 350


300 250 200 150 100 50 0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Felsőberecki Bodrog 47,74 fkm bal part 92,15 mBf 13 cm 1950.09.22. 795 cm 1999.03.13. 550 cm 650 cm 700 cm

12. 1.

2015.

 72. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél

800 750 700 650 600 550 500 450

III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sárospatak

vízállás (cm)

400 350 300 250


200 150 100 50 0 -50 -100 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

12. 1.

2015.

 73. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

Sárospatak Bodrog 37,30 fkm bal part 91,80 mBf -2 cm 1904.08.09. 740 cm 1999.03.14. 500 cm 600 cm 650 cm

53


122,50 120,00 Ung-Ungvár 117,50 115,00

Ung-Lékárd

112,50

LaborcNagymihály

110,00 Laborc-Iske

vízszint (mBf.)

107,50 Latorca-Munkács

105,00 102,50

LatorcaNagykapos

100,00

Ondava-Hór

97,50 BodrogFelsőberecki

95,00 92,50

BodrogSárospatak

90,00

Tokaj

87,50 1. 1.

1. 31.

3. 2.

4. 1.

5. 1.

5. 31.

6. 30. 2015.

7. 30.

8. 29.

9. 28.

10. 28.

 74. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

11. 27.

12. 27.

54


Sajó 500

450

400

350

vízállás (cm)

300

III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sajópüspöki

250

200


150

100

50

0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2015.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Sajópüspöki Sajó 123,50 fkm jobb part 148,36 mBf 13 cm 1993.08.21. 416 cm 2010.06.05. 200 cm 250 cm 300 cm

12. 1.

 75. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél

500

450

400

350

III. fok

300

vízállás (cm)

II. fok I. fok

250

LNV LKV Sajószentpéter

200


150

100

50

0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2015.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

12. 1.

 76. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

Sajószentpéter Sajó 76,50 fkm jobb part 121,82 mBf 29 cm 2007.07.09. 406 cm 2010.06.05. 250 cm 300 cm 350 cm

55


600 550 500 450 400 350 III. fok

vízállás (cm)

300

II. fok I. fok

250

LNV LKV

200

Felsőzsolca 150


100 50 0

-50 -100 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2015.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

 77. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

12. 1.

Felsőzsolca Sajó 49,38 fkm bal part 107,21 mBf -13 cm 1993.08.25. 512 cm 1974.10.24. 300 cm 350 cm 400 cm

56


Hernád 600 550 500 450 400 350 300

III. fok

vízállás (cm)

250

II. fok I. fok

200

LNV

150

LKV Hidasnémeti

100


50 0 -50 -100 -150 -200 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2015.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Hidasnémeti Hernád 97,04 fkm jobb part 151,29 mBf -130 cm 2012.02.02. 503 cm 2010.06.06. 300 cm 350 cm 400 cm

12. 1.

 78. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél

600 550 500 450 400 350 III. fok

vízállás (cm)

300

II. fok I. fok

250

LNV LKV

200

Gesztely 150


100 50 0 -50 -100 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2015.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

 79. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

12. 1.

Hidasnémeti Hernád 97,04 fkm jobb part 151,29 mBf -130 cm 2012.02.02. 503 cm 2010.06.06. 300 cm 350 cm 400 cm

57


Tarna 600 550 500 450 400 III. fok

350

vízállás (cm)

II. fok I. fok

300

LNV LKV

250

Tarnaméra Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok

200 150 100 50 0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2015.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Tarnaméra Tarna 24,3 fkm jobb part 99,27 mBf 16 cm 2012.09.07. 500 cm 1974.10.22. 250 cm 300 cm 350 cm

12. 1.

 80. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál

600 550 500 450 400 III. fok

vízállás (cm)

350

II. fok I. fok

300

LNV LKV

250

Tarnaörs Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok

200 150 100 50 0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2015.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

 81. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél

12. 1.

Tarnaörs Tarna 11,855 fkm bal part 91,41 mBf 65 cm 1989.09.20. 565 cm 1999.07.13. 350 cm 400 cm 450 cm

58

VÍZHOZAMOK

VÍZHOZAMOK 2 000

1 800

1 600

1 400

vízhozam (m3/s)

1 200

1 000

800

600

400

200

0 1. 1.

3. 1.

4. 30. Tiszabecs

Vásárosnamény

6. 29. 2015. Tiszadob

8. 28. Kisköre-alsó

10. 27.

12. 26.

10. 27.

12. 26.

Szeged

 82. ábra: Vízhozamok a Tiszán

500

450

400

350

vízhozam (m3/s)

300

250

200

150

100

50

0 1. 1.

3. 1.

4. 30. Felsőberecki

6. 29. 2015. Ondava-Hór

8. 28. Ung-Lékárd

Laborc-Homonna

 83. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

59

VÍZHŐMÉRSÉKLETEK

VÍZHŐMÉRSÉKLETEK

30,0 28,0 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0

vízhőmérséklet (°C)

16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1. 1.

1. 31.

3. 2.

4. 1.

5. 1.

5. 31.

Tisza-Tiszabecs

6. 30. 2015.

7. 30.

Tisza-Tokaj

8. 29.

9. 28.

10. 28.

11. 27.

12. 27.

10. 28.

11. 27.

12. 27.

Tisza-Tiszapalkonya

 84. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán

30,0 28,0 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0

vízhőmérséklet (°C)

16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1. 1.

1. 31.

3. 2.

4. 1.

Bodrog-Felsőberecki

5. 1.

5. 31.

6. 30. 2015.

7. 30.

Hernád-Hidasnémeti

8. 29.

9. 28.

Sajó-Sajópüspöki

 85. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

60

TALAJVÍZSZINTEK

TALAJVÍZSZINTEK 2015. január 

86. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. január havi középértékek alapján

46

87. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2015. január havi közepes talajvízszintek 47 különbségének területi eloszlása

 46 47

Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

61

TALAJVÍZSZINTEK

2015. február 

88. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. február havi középértékek alapján

48

89. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2015. február havi közepes talajvízszintek 49 különbségének területi eloszlása



48 49


62

TALAJVÍZSZINTEK

2015. március 

90. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. március havi középértékek alapján

50

91. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagos és a 2015. március havi közepes talajvízszintek 51 különbségének területi eloszlása

50 51


63

TALAJVÍZSZINTEK

2015. április 

92. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. április havi középértékek alapján

52

93. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak április havi átlagos és a 2015. április havi közepes talajvízszintek kü53 lönbségének területi eloszlása

52 53


64

TALAJVÍZSZINTEK

2015. május 

94. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. május havi középértékek alapján

54

95. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak május havi átlagos és a 2015. május havi közepes talajvízszintek kü55 lönbségének területi eloszlása

54 55


65

TALAJVÍZSZINTEK

2015. június 

96. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. június havi középértékek alapján

56

97. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagos és a 2015. június havi közepes talajvízszintek kü57 lönbségének területi eloszlása

56 57


66

TALAJVÍZSZINTEK

2015. július 

98. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. július havi középértékek alapján

58

99. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak július havi átlagos és a 2015. július havi közepes talajvízszintek kü59 lönbségének területi eloszlása

58 59


67

TALAJVÍZSZINTEK

2015. augusztus 

100. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. augusztus havi középértékek alapján

60

101. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak augusztus havi átlagos és a 2015.auusztus havi közepes talajvízszin61 tek különbségének területi eloszlása

60 61


68

TALAJVÍZSZINTEK

2015. szeptember 

102. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. szeptember havi középértékek alapján

62

103. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak szeptember havi átlagos és a 2015.szeptember havi közepes talaj63 vízszintek különbségének területi eloszlása

62 63


69

TALAJVÍZSZINTEK

2015. október 

2015. november 

2015. december 

70

TALAJVÍZSZINTEK

71

FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 

104. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén

 Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (2001-06, 2008-14) 91,79

90,79

150

90,29

200

89,79

250

89,29

300

88,79

350

88,29

400

87,79

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01

Átlagos havi talajvízszint (1999-2014) 105,30

50

91,29

100

2015.01.01

0

104,80

104,56 Terepmagasság

talajvízállás (cm)


50

Talajvízszint

004240 Besenyőtelek távmért talajvízállás adatok csőperemtől

100

104,30

150

103,80

200

103,30

250

102,80

300

102,30

350

101,80

400

101,30

talajvízszint (mBf.)



0

004397 Ároktő távmért talajvízállás adatok csőperemtől

450

2015.01.01

100,80

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01

TALAJVÍZSZINTEK

Talajvízszint

003946 Cigánd távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


50

98,39

50

98,10 Terepmagasság 100

154,72

200

154,22

250

350

95,39

153,72

300 400

94,89

153,22

450

94,39

500

93,89

350

152,72

400

550

93,39

152,22

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

003949 Egerfarmos távmért talajvízállás adatok csőperemtől

450

2015.11.01


99,73

150

99,23

200

98,73

250

98,23

300

97,73

350

97,23

400

450

2015.07.01

2015.09.01

Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1988-2014) 104,07

103,57

100

103,07

150

102,57

200

102,07

250

101,57

300

101,07

350

100,57

100,07

2015.01.01

Átlagos havi talajvízszintek (2002-2014) 95,74

2015.03.01

50

95,24

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01 Talajvízszint

001781 Karcsa távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


Átlagos havi talajvízszint (1976-1982; 1984-2014) 97,26


96,76

100

96,26

150

95,76

200

95,26

250

94,76

300

94,26

350

93,76

400

93,26

94,24

200

93,74

250

93,24

92,74

350

92,24

400

91,74

2015.01.01

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01


2015.03.01

96,21

150

95,71

200

95,21

250

94,71

300

2015.09.01

2015.11.01 Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1999-2014) 108,4

107,9



100

2015.07.01

50


96,71

2015.05.01

004238 Kistokaj távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


100

107,4

150

106,9

200

106,4

250

105,9

300

105,4

350

104,9

400

104,4

94,21

350

93,71

400

2015.01.01

92,76


004168 Karos távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

450

93,21

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01

450

2015.01.01

103,9

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01


300


150


94,74


100

2015.11.01

001826 Jászárokszállás távmért talajvízállás adatok csőperemtől

Talajvízszint

50

2015.09.01

400

2015.11.01

004391 Jászdózsa távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

2015.07.01


96,23

2015.05.01

2015.05.01

50

96,73

2015.03.01

2015.03.01

0

100,23

100

2015.01.01

151,72

2015.01.01

Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (19972007; 2009-2014) 100,73


95,89



155,22

150


96,39

300


250


96,89



200

0


155,72


100 97,39

2015.01.01



97,89

150

50

Talajvízszint

004600 Eger távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

72

TALAJVÍZSZINTEK

Talajvízszint

004396 Ludas távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


Talajvízszint

001814 Mezőkeresztes távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

73

Átlagos havi talajvízszinz (1984-2014) 107,06


116,22

50

200

115,22

100

106,56 106,06

300

114,22

150

105,56

400

113,22

200

105,06

500

112,22

250

104,56

600

111,22

300

104,06

700

110,22

350

103,56

800

109,22

400

103,06

900

108,22

450

102,56

1000

107,22

500

102,06

1100

106,22

550

101,56

1200

105,22

600


2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01


117,32

150

116,82

200

116,32

250

115,82

300

115,32

350

114,82

400

114,32

450

113,82

500

113,32

550

112,82

600

112,32

650

111,82

700

111,32

750

110,82

800

50

2015.07.01

2015.09.01

2015.09.01


004393 Miskolc távmért talajvízállás adatok csőperemtől

Átlagos havi talajvízszint (2002-2014) 115,30 114,80


100

114,30

150

113,80

200

113,30

250

112,80

300

112,30

350

111,80

400

111,30

450

110,80

500

110,30 109,80 109,30

2015.01.01

2015.03.01


50

2015.07.01

600

2015.11.01

003948 Nemesbikk távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

2015.05.01

550

110,32

2015.05.01

2015.03.01

0

117,82

50

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01


004167 Olaszliszka távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

95,40




100

2015.03.01

100,56


001814 Mezőkövesd távmért talajvízállás adatok csőperemtől

2015.01.01

101,06

650

2015.11.01


2015.03.01

0 50


104,22

2015.01.01


1300






99,04


93,90

250

93,40

300

97,54

250

97,04

300

96,54

350

96,04

400

95,54

450

95,04

92,90

350

92,40

400

91,90

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01



2015.03.01

50

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01


003749 Sajóörös távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

96,62

100


96,20


100

95,70

150

95,20

200

94,70

250

94,20

300

93,70

350

93,20

400

92,70

450

92,20

500

91,70

96,12

95,62

200

95,12

250

94,62

300

94,12

350

93,62

400

93,12

450

92,62

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01

550

2015.01.01

91,20

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01


150

2015.01.01

94,54


003662 Pácin távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

500


2015.01.01


98,04

200


200


94,40


150

50

98,54

150

94,90



100

100

TALAJVÍZSZINTEK

Talajvízszint

004242 Sárospatak-Baksa-tanya távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


50

Talajvízszint

004399 Sárospatak-Baksa-tanya 2. távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


50

95,95

74

95,67

94,95

200

94,45

250

93,95

300

94,17

250

93,67

300

93,17

350

92,67

400

92,17

91,67

92,95

400

92,45

450

450

91,95

500

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01

91,17

2015.01.01

2015.03.01

Talajvízszint

003821 Sárospatak-Várhomok távmért talajvízállás adatok csőperemtől


50

2015.07.01

2015.09.01


001813 Szentistván távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

95,98

2015.05.01


50


100,28

150

94,98

200

94,48

250

93,98

300


95,48



100

100

99,78

150

99,28

200

98,78

250

98,28

300

97,78

350

97,28

96,78


2015.03.01

0

93,48

92,98

400

92,48

450

91,98

400

500

91,48

450

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01

004395 Szihalom távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0



116,85

150

116,35

200

115,85

250

115,35

300

114,85

350

114,35

400

113,85

450

113,35

500

112,85

550

112,35

600

111,85

650

111,35

700

110,85

750

110,35

800

109,85

850

109,35

900

50

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.09.01


004394 Szikszó távmért talajvízállás adatok csőperemtől

Átlagois havi talajvízszint (2002-2014) 122,65 122,15


100

121,65

150

121,15

200

120,65

250

120,15

300

119,65

350

119,15

400

118,65

450

118,15

500

117,65

550

117,15 116,65 116,15

2015.01.01

2015.03.01


50

2015.07.01

650

2015.11.01

001796 Taktaharkány távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

2015.05.01

600

108,85

2015.03.01

2015.03.01

0

117,35

100

2015.01.01

96,28



2015.01.01


350



94,67

200

93,45

2015.01.01


150

350

50

95,17



150

100


95,45




2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01


004390 Tarnaméra távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

Átlagos havi talajvízszinz (2002-2014) 102,73

95,95 50

102,23


95,45

150

94,95

200

94,45

250

93,95

300

93,45

350

92,95

400

92,45

450

2015.01.01

91,95

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01

101,73

150

101,23

200

100,73

250

100,23

300

99,73

350

2015.01.01

99,23

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01






TALAJVÍZSZINTEK

Talajvízszint

004172 Tarnaörs távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


50

97,06


96,56

150

96,06

200

95,56

250

95,06

300

94,56

350

94,06

400

93,56

450

93,06

500

92,56

95,64

94,64

250

94,14

300

93,64

93,14

92,64

450

92,14

2015.01.01

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01

92,06

2015.01.01

2015.03.01

Talajvízszint

004241 Tiszakarád távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

550

Átlagos havi talajvízszint (1999-2008; 2010-2014) 96,26

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01


004239 Tiszalúc távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


50 50

150

94,76

200

94,26

250


95,26



100

93,76

300

93,26

350

92,76

100,97


95,76


100

100,47

150

99,97

200

99,47

250

98,97

300

98,47

350

97,97

400

97,47

450

96,97

500

96,47

550

95,97

600 400

92,26

2015.09.01



110,59 110,09

200

109,59

250

109,09

300

108,59

350

108,09

400

107,59

450

107,09

500

106,59

550

106,09

600

105,59

650

105,09

700

104,59

750

104,09

800

103,59

850

103,09

900

2015.07.01

2015.09.01



99,93


99,43

150

98,93

200

98,43

250

97,93

300

97,43

350

96,93

400

96,43

450

2015.01.01



95,93

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01

2015.11.01 Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1998-2014) 99,23


98,73

100

98,23

150

97,73

200

97,23

250

96,73

300

96,23

350

95,73

400

95,23

450

94,73

500

94,23

550

93,73


50

2015.09.01

93,23

650

2015.11.01

004173 Zaránk távmért talajvízállás adatok csőperemtől

2015.07.01

600

102,59

0

100

50

2015.05.01

004169 Viss távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

111,09

2015.05.01

2015.03.01

Talajvízszint

150

2015.03.01

94,97

2015.01.01

100

2015.01.01

95,47

650

2015.11.01



2015.07.01

004490 Tolcsva távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0 50

2015.05.01


2015.03.01


2015.01.01


400

92,73

2015.03.01

2015.05.01

2015.07.01

2015.09.01

2015.11.01


350


200


95,14


150



50

96,14


Talajvízszint

003822 Tiszakarád távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

75

METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT

METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT  1040

90

960

80

880

70

800

60

720

50

640

40

560

30

480

20

400

10

320

0

240

-10

160

-20

80

-30

légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm)

minimum-maximum léghőmérséklet (°C), csapadék (mm), légnedvesség (%)

2015. évi meteorológiai adatok: Miskolc-Diósgyőr 100

0 1. 1.

napi csapadék

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

maximum léghőmérséklet

6. 1.

7. 1.

8. 1.

minimum léghőmérséklet

9. 1.

10. 1.

11. 1.

légnedvesség

12. 1.

légnyomás

105. ábra: 2015. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr

éves csapadék

64

100

1040

90

960

80

880

70

800

60

720

50

640

40

560

30

480

20

400

10

320

0

240

-10

160

-20

80

-30

0 1. 1.

napi csapadék

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.


6. 1.

7. 1.

8. 1.


9. 1.

10. 1.

légnedvesség

106. ábra: 2015. évi mérési adatok: Kékestető

64 65



2015. évi meteorológiai adatok: Kékestető

Adatforrás: OMSZ Adatforrás: OMSZ

65

11. 1.

12. 1.

légnyomás

éves csapadék

76

METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT

100

1040

90

960

80

880

70

800

60

720

50

640

40

560

30

480

20

400

10

320

0

240

-10

160

-20

80

-30



2015. évi meteorológiai adatok: Eger

0 1. 1.

napi csapadék

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.


6. 1.

7. 1.

8. 1.


9. 1.

10. 1.

légnedvesség

107. ábra: 2015. évi mérési adatok: Eger

11. 1.

12. 1.

légnyomás

éves csapadék

66

100

1040

90

960

80

880

70

800

60

720

50

640

40

560

30

480

20

400

10

320

0

240

-10

160

-20

80

-30

0 1. 1.

napi csapadék

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.


6. 1.

7. 1.

8. 1.


9. 1.

10. 1.

légnedvesség

108. ábra: 2015. évi mérési adatok: Jósvafő

66 67



2015. évi meteorológiai adatok: Jósvafő

Adatforrás: OMSZ Adatforrás: OMSZ

67

11. 1.

12. 1.

légnyomás

éves csapadék

77

MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet 

Forrás: OVSZ; www.hydroinfo.hu

78

MELLÉKLETEK

2. sz. melléklet 

79

MELLÉKLETEK

3. sz. melléklet 

Forrás:

80

ÁBRAJEGYZÉK

ÁBRAJEGYZÉK  1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet ............................................................. 4 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi „gyorsadatok” alapján)........................ 5 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február) .......................................................... 5 4. ábra: Vízállások a Tarnán (2015. január-február) ................................................................................ 6 5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet ........................................................... 7 6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke ........................................................................................................ 8 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkú-ton 2014. március 13-án reggel .................................................. 9 8. ábra: Zápor átvonulása Miskolc felett 2015. március 30-án ............................................................. 10 9. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi „gyorsadatok” alapján) ................................................... 10 10. ábra: Hózáporok és zivatarok átvonulása Budapest felett 2015. április 3-án ................................. 11 11. ábra: Az április 17-én hullott csapadék ........................................................................................... 12 12. ábra: A vízjárás jellemzői 2015. április 29-én .................................................................................. 13 13. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek (2015.05.05-06.) ........................... 14 14. ábra: A május 25-én és 26-án hullott csapadék .............................................................................. 15 15. ábra: A június 15-én hullott csapadék ............................................................................................. 17 16. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek (2015.06.26. 06 UTC) .................... 18 17. ábra: Vízállások a Hernád szlovákiai mellékvizein ........................................................................... 18 18. ábra: Deres reggel a Bükk-fennsík egyik töbrében, 2013 júliusában. Az időjárási helyzet és bükki „következményei” hasonlóak lehettek a 2015. július 8-án átvonult erőteljes hidegfrontot követően is. ............................................................................................................................................................... 20 19. ábra: A lehullott csapadék mennyisége 2015. augusztus 17-én, 18-án és 19-én ........................... 22 20. ábra: A léghőmérséklet maximuma a 2015.szeptember 5-én ........................................................ 24 21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 26 22. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 26 23. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 27 24. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 28

81

ÁBRAJEGYZÉK

25. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 28 26. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 29 27. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 30 28. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 30 29. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 31 30. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 32 31. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 32 32. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 33 33. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól .................. 33 34. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 34 35. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 34 36. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 35 37. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól .................. 35 38. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 36 39. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 36 40. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 37 41. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól .................. 37 42. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 38 43. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ................................................................... 38 44. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 39 45. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól .................. 39 46. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 40 47. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 40 48. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén....................................... 41 49. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön .................................................................. 41 50. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet területi eloszlása...................................................... 42 51. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 42

82

ÁBRAJEGYZÉK

52. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet területi eloszlása .................................................... 43 53. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 43 54. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................... 44 55. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 44 56. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet területi eloszlása ...................................................... 45 57. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 45 58. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet területi eloszlása ...................................................... 46 59. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 46 60. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet területi eloszlása ...................................................... 47 61. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 47 62. ábra: A 2015. július havi középhőmérséklet területi eloszlása ....................................................... 48 63. ábra: A 2015. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 48 64. ábra: A 2015. augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................ 49 65. ábra: A 2015. augusztus havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 49 66. ábra: A 2015. szeptember havi középhőmérséklet területi eloszlása ............................................. 50 67. ábra: A 2015. szeptember havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................................................................................................................................ 50 68. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál ........................................................................................................ 51 69. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél.................................................................................................... 51 70. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél ................................................................ 52 71. ábra: Vízszintek a Tiszán .................................................................................................................. 52 72. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél ........................................................................................ 53 73. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál ........................................................................................... 53 74. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin .................................................................................. 54

83

ÁBRAJEGYZÉK

75. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél .............................................................................................. 55 76. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél ......................................................................................... 55 77. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál ............................................................................................... 56 78. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél ........................................................................................ 57 79. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél............................................................................................... 57 80. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál ............................................................................................. 58 81. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél ................................................................................................. 58 82. ábra: Vízhozamok a Tiszán .............................................................................................................. 59 83. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin .............................................................................. 59 84. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán ..................................................................................................... 60 85. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón ......................................................... 60 86. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. január havi középértékek alapján ................ 61 87. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2015. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 61 88. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. február havi középértékek alapján .............. 62 89. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2015. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 62 90. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. március havi középértékek alapján ............. 63 91. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagos és a 2015. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 63 92. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. április havi középértékek alapján ................ 64 93. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak április havi átlagos és a 2015. április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 64 94. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. május havi középértékek alapján ................ 65 95. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak május havi átlagos és a 2015. május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 65 96. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. június havi középértékek alapján ................ 66 97. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagos és a 2015. június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 66 98. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. július havi középértékek alapján ................. 67

84

ÁBRAJEGYZÉK

99. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak július havi átlagos és a 2015. július havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 67 100. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. augusztus havi középértékek alapján ........ 68 101. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak augusztus havi átlagos és a 2015.auusztus havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 68 102. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. szeptember havi középértékek alapján ..... 69 103. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak szeptember havi átlagos és a 2015.szeptember havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ................................................................................... 69 104. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén........... 71 105. ábra: 2015. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr ......................................................................... 76 106. ábra: 2015. évi mérési adatok: Kékestető ..................................................................................... 76 107. ábra: 2015. évi mérési adatok: Eger .............................................................................................. 77 108. ábra: 2015. évi mérési adatok: Jósvafő ......................................................................................... 77

85

JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK

JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK  „0” pont a vízmérce nullapontja

L a torkolattól mért távolság

F vízgyűjtőterület

LKV legkisebb víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb vízállás JLKV legkisebb jeges víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb jeges vízállás KV kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb vízállás JKV jeges kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb jeges vízállás KKV közepes kisvíz. Valamely időszak kisvizeinek számtani közepe

JNV jeges nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb jeges vízállás JLNV legnagyobb jeges víz. Az eddig észlelt legmagasabb jeges vízállás KQ kisvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legkisebb vízhozam KKQ közepes kisvízhozam. Valamely időszak kisvizhozamainak számtani közepe KÖQ közepes vízhozam. Valamely időszak napi középvízhozamai-nak számtani közepe KNQ közepes nagyvízhozam. Valamely időszak nagyvízhozamainak számtani közepe NQ nagyvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legnagyobb vízhozam ΣQ meghatározott szelvényen egy év alatt átfolyt vízmennyiség Kq KQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2ére számított értéke

KÖV középvízállás. Valamely vízállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe KNV közepes nagyvíz. Valamely időszak nagyvizeinek számtani közepe

KÖq KÖQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2ére számított értéke

NV nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb vízállás

Nq NQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2ére számított értéke

LNV legnagyobb víz. Az eddig előfordult legmagasabb vízállás

mBf. a Balti-tenger feletti magasság

ÉMVIZIG Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat

ATIVIZIG Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

OVSZ Országos Vízjelző Szolgálat

VHTE Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés

OVF Országos Vízügyi Főigazgatóság

86

JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK

87

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Recommend Documents