A DUNAVARSÁNYI ÁRPÁD FEJEDELEM ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

A DUNAVARSÁNYI

ÁRPÁD FEJEDELEM ÁLTALÁNOS ISKOLA

HÁZIRENDJE

Készítette: Vas Zoltánné igazgató Hatályba lépés időpontja (a fenntartói jóváhagyás dátuma):

Tartalom

Bevezető rendelkezések.................................................................................................. 4 Az intézmény adatai .................................................................................................... 5 Az iskola nagyobb tanulóközösségei ......................................................................... 5 Jogok és kötelességek ..................................................................................................... 5 A tanulók jogai.................................................................................................................. 5 Tanulói jogok gyakorlása ............................................................................................ 6 A tanuló kötelességei................................................................................................... 6 Az iskola munkarendje................................................................................................... 7 Óraközi szünetek…………………………………………………………………………...7 Általános működési szabályok...................................................................................... 8 Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok.............................................................. 8 Egészségvédelem ......................................................................................................... 9 Balesetvédelem............................................................................................................. 10 Vagyonvédelem, kártérítés ......................................................................................... 10 A ruhatári szekrényekre vonatkozó szabályok ......................................................... 10 Az öltözők használatára vonatkozó előírások………………………………………..10 Egyéb előírások ............................................................................................................ 10 Ellenőrző könyv ........................................................................................................... 11 A hetesek kötelességei ................................................................................................. 11 Késés.............................................................................................................................. 12 Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek................................. 12 Tanulmányi kötelezettségek ....................................................................................... 13 A tanuló fegyelmi felelőssége ..................................................................................... 14 Fegyelmező intézkedések............................................................................................ 14 A Házirendbe ütköző kötelességszegések……………………………………………14 Hatáskörök és kiszabható büntetések…………………………………………………15 A tanuló anyagi felelőssége......................................................................................... 16 A tanuló munkájának elismerése................................................................................ 16 Tanulmányok értékelése.............................................................................................. 16 Értékelés osztályzattal…………………………………………………………………..17 Magatartás értékelése .................................................................................................. 17 A szorgalom értékelése................................................................................................ 18 Jutalmazások ................................................................................................................ 19 A jutalmazások formái................................................................................................. 19 A jutalmazás és kitüntetés hagyományai……………………………………………..19 Hivatalos ügyek intézésének rendje........................................................................... 20 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai........................................................................................................... 20 A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok ......................................................... 21 Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások………………………………………21

2

Tandíjért, térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások……………………………...21 A térítési díj és tandíj befizetésére vonatkozó szabályok…………………………...21 A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei………………….21 Záró rendelkezések ......................................................................................................... 22 Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék ....................................................... 22 Mellékletek ...................................................................................................................... 24

3

Bevezető rendelkezések

A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet:  az iskola igazgatója készíti el,  és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend:  a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény;  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet;  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet;  a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről;  a 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról;  a 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról;  a 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról;  továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de esetenként a szabályok vonatkozhatnak a pedagógusokra és más alkalmazottakra is. A tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak.

4

Az Intézmény adatai   

 

neve: Árpád Fejedelme Általános Iskola székhelye: Dunavarsány, Árpád u. 12. tagépületek: Kossuth L. u. 33. Kossuth L. u. 35. Bartók B. u. 25. alapító szerve: Dunavarsány Város Önkormányzata felügyeleti szerve: Dunavarsány Város Önkormányzata

Az iskola nagyobb tanulóközösségei a tanulók nagyobb közössége egy adott évfolyam, illetve az érintett tanulók létszámának 50 %-a +1 fő. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. 

Jogok és kötelességek

A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy:  színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,  igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba kedvezményes étkezés),  napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön,  személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,  tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,  érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,  vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön,  részt vegyen tanulmányi versenyeken,  naponta csak 2 minősítő, témazáró dolgozatot, írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez,  kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja,  szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,  véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, 5

      

képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, fennmaradó szabadidejében választhat a tanórán kívüli foglalkozások közül, iskolán kívüli foglalkozásokra járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny)

Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a diákközgyűlésen történik. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály, 25 fő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.  Diákkör létrehozását minimum 10 fő tanuló kezdeményezheti.  Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.  A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.  A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdése a) – d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.

A tanuló kötelességei   

betartsa az iskolai Házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton, 6

         

rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen – képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, hozza magával a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha), segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, védje saját és társai egészségét (éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás), védje és ápolja az iskola természeti és épített környezetét (éppen ezért tilos az iskolába rágógumit és napraforgót hozni), az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjen meg.

Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.

Az iskola munkarendje

Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a félév kezdetekor kell meghatározni. A tanítás általában 7.45 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. Az épület 7.40 órakor zárásra kerül, aki ezután érkezik, elkésőnek minősül. A portás az erre a célra rendszeresített füzetbe felírja a későn érkezők nevét. A késés igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni. Három késés igazolatlan órát von maga után. Óraközi szünetek Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben (kivétel a szaktantermek, tornaterem), jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola épületét az utca felé nem hagyhatják el, csak osztályfőnöki engedéllyel. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. 7

A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a házipénztárban vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és az igazgatóhelyetteseket azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás köteles szünetben lehívni a tanulót. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában délelőtt az 1-6. órában, a fakultatív és rendkívüli tárgyak órái délután szerveződnek. A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel. Iskolánkban az étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfé az óraközi szünetekben tart nyitva, az ebédlőt tízóraizásra az első és második szünetben, ebédelésre 11.30 órától 14.00 óráig vehetik igénybe a diákok és a pedagógusok.

Általános működési szabályok

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 2. számú mellékletben szerepel. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként!) Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet.

A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk. Az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet.

8

Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás okát és pontos idejét. A számítógép terem sajátos rendje a 3. számú mellékletben szerepel. Étkezések rendje Az étkezések ideje:  alsó tagozatosok: . 11.30 órától,  felső tagozatosok: .12.30 órától. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az ebédlő rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az ebédlőt. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak osztályfőnök vagy igazgatóhelyettes írásbeli engedélyével lehet elhagyni. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség.

Egészségvédelem A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. ( Ktv. 11.§ 1/d ) Tanévenként meghatározott időpontban iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Évente minden tanuló általános szűrővizsgálaton vesz részt, valamint megkapja az esedékes védőoltásokat. A tanulók számára bármilyen gyógyszeres ellátást csak az orvos adhat. Az iskolaorvos évente egyszer tájékoztatja tapasztalatairól az iskolavezetést. Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére egészségügyi felvilágosító órát tart az osztályokban. Tanévenként egy alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen és vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetekben. A gondnokságon központi mentődoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Az azonnali orvosi ellátást igénylő esetben a foglalkozást vezető tanár értesíti az iskolatitkárt, aki intézkedik. Rosszullét esetén az osztályfőnök, vagy az igazgató, illetve helyettesének írásos engedélyével mehet haza a tanuló. Az iskolatitkár értesíti a szülőket. Fertőző betegség gyanúja esetén a tanulót azonnal orvoshoz kell küldeni. Az orvosi vizsgálatra rendelt tanulók tanári felügyelettel mennek a rendelőbe. Abban az esetben, ha az egész osztály, akkor az órát tartó tanár, vagy az osztályfőnök, ha csak az osztály egy csoportja vesz részt a vizsgálaton, akkor valamelyik kijelölt tanár kíséri a tanulókat.

9

Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra, az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének útmutatásával, az első osztályfőnöki órán kerül sor. Évente egy alkalommal a számítástechnika-, a könyvtári- és a testnevelésórák megkezdése előtt munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának.

Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett.

A ruhatári szekrényekre vonatkozó szabályok  

A ruhatári szekrényeket az osztályok beosztása szerint kell használni. Mivel nem zárhatók, vagyonvédelmi okokból értéket bennük tartani nem lehet. A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek.

Az öltözők használatára vonatkozó előírások 



Az öltözőket az osztályoknak a testnevelésórákhoz igazodó beosztás szerint kell használnia. Mivel nem zárhatók, vagyonvédelmi okokból értéket az öltözőhelyiségekben hagyni nem lehet. Az öltözők épségéért, rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek.

Egyéb előírások Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Értéktárgyat indokolt esetben a tanuló kérésére az iskola gondnokságán lehet megőrzésre átadni. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős.

10

A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzés biztosítása érdekében, visszarendezni a termet. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. Ünnepélyeken a lányoknak sötét szoknya, fehér blúz és az iskola címerével ellátott sötétkék nyaksál; a fiúknak sötét nadrág, fehér ing és az iskola címerével ellátott sötétkék nyakkendő a megfelelő öltözék. Az iskolai rendezvények, klubdélutánok – az előkészítés és rendrakás terhe mellett – az 1–4 évfolyam számára 20.00 óráig, míg az 5–8. évfolyam számára 21.00 óráig tarthatók. A farsangi diákbál 21.00 óráig tarthat. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és azon kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.

Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni, illetve beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni.

A hetesek kötelességei  A két hetes feladatát megosztva teljesíti.  Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kultúrált környezetet.  Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.  Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket.  Felírják a táblára a dátumot, az óraszámot és a hiányzók nevét.  Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát.  Az óra után felelősek a tanterem rendjéért.  Távozáskor leoltják a világítást.  Az utolsó óra után bezárják az ablakot.  Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.  A hetesi kötelesség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a büntetés módjáról. 11

A hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe, vagy a tanári szobába. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. 

Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár a naplóba. 45 perc késés esetén írható be egy igazolatlan óra. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek A tanulók távolmaradása, mulasztása igazolásának jogi szabályozását a 11/1994. MKM rendelet 20. § és 28. § tartalmazza.

Az iskolai foglalkozásokról előre látható távolmaradásra előzetes engedélyt adhat:  1-3 napig az osztályfőnök a szülő írásbeli kérésére, ha a tanuló magatartása és tanulmányi eredménye megfelelő,  3 napnál hosszabb időre az igazgató, az osztályfőnök véleményét is tartalmazó írásbeli szülői kérésre,  3 napnál hosszabb sport és egyéb rendezvényekre az igazgató, ha ahhoz szülő beleegyező nyilatkozatát és az osztályfőnök véleményét is csatolják.

A tanulói mulasztások igazolása:  Az igazolást a tanuló az osztályfőnöknek adja át.  Minden mulasztást az ellenőrző könyvben kell igazolni.  A szülő csak három napnál nem hosszabb mulasztást igazolhat. Az osztályfőnök saját hatáskörében, az évfolyamközösséggel egyetértésben határozza meg, hogy évente hány alkalommal fogadja el a fenti szülői igazolásokat.  Három napnál hosszabb hiányzás esetén orvosi igazolás és az ellenőrző könyvben szülői igazolás is szükséges  Az igazolást a mulasztást követő egy héten belül kell bemutatni. Ha a tanuló a távolmaradást egy héten belül nem igazolja, mulasztását az osztályfőnök igazolatlan óráknak minősítheti.

Ha az igazolatlan mulasztás 20 óra felett van, tanköteles korú tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, nem tanköteles korú tanuló esetében a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik (11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet). Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt levélben értesítenie kell. 12

Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Háromszori késés egy igazolatlan órának minősül. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. A hiányzás első napján a tanuló – akár közvetve is, pl. szülei révén – köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben (telefon: az üzenetrögzítő lehetővé teszi az oktatási időn kívül is az értesítést) a hiányzás okáról és várható időtartamáról. A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben összesen három napot igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után:  1 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés  6 óra esetén osztályfőnöki intés  12 óra esetén igazgatói intés  20 óra esetén tantestületi megrovás, jelentés a jegyző felé Ha a tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a húsz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, a tanulót törölni kell az iskola tanulóinak sorából, kivéve a tanköteles korúakat. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.

Tanulmányi kötelezettségek Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket:

13

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy a osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:  félévkor: február 1 - 15.  a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

Fegyelmező intézkedések   



Szóbeli figyelmeztetés Megbízás visszavonása Írásbeli figyelmeztetés és intő a) a szaktanár, b) az osztályfőnök, c) az igazgató részéről, Súlyosabb esetben fegyelmi büntetés, melynek típusai: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) kedvezmények megvonása d) áthelyezés másik osztályba vagy iskolába e) eltiltás a tanév folytatásától, (nem tanköteles tanuló esetében) f) kizárás az iskolából (nem tanköteles tanuló esetében).

A Házirendbe ütköző kötelességszegések 1. 2. 3. 4.

Igazolatlan távolmaradás kötelező és választott foglalkozásokról. Tanulmányi munka súlyos elhanyagolása. Saját és mások testi épségének veszélyeztetése. Az iskola létesítményinek és berendezéseinek nem rendeltetésszerű használatából eredő a) gondatlan b) szándékos károkozás 5. Személyi tulajdon elleni vétségek. 6. Az iskolába nem illő ruházat viselése; arc-, köröm- és hajfestés. 7. Mások jogainak vagy emberi méltóságának súlyos megsértése. 14

8. Az oktató-nevelő munka akadályozása. 9. Szaktermek engedély nélküli, vagy előírásoktól eltérő használata. 10. Hiányzások igazolásának elmulasztása. 11. Tanítási óráról történő igazolatlan késés. 12. Tanítási időben a Házirendben előírt tartózkodási hely elhagyása. 13. Az épület engedély nélküli elhagyása tanítási időben. 14. Igazolatlan távolmaradás tanítás nélküli munkanapok, ünnepségek programjáról. 15. A Házirendben előírttól eltérő öltözet viselése ünnepélyes alkalmakkor. 16. Igazolatlan távolmaradás kötelező iskolán kívüli programokról. 17. Dohányzás az iskola épületében, területén vagy iskolai rendezvényeken. 18. Alkohol fogyasztása tanítási időben, az iskola épületében, és iskolai rendezvényeken. 19. Kábítószer birtoklása, fogyasztása és terjesztése. 20. Az iskolai munka zavartalanságának akadályozása (pl.: hamis bombariadó)

Hatáskörök és kiszabható büntetések az egyes vétségek (az előző pontok) esetén 

Büntetések o a szaktanár hatáskörében: 2. 7. 9. – büntetés: írásbeli figyelmeztetés és intő, megbízás visszavonása o az osztályfőnök hatáskörében: 1. 6. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. – büntetés: írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés és intő, megbízás visszavonása o az igazgató hatáskörében: 3. 4./a., 7. – büntetés: írásbeli igazgatói figyelmeztetés és intő o nevelőtestület hatáskörében: 19. 20.



Fegyelmi büntetés o az igazgató hatáskörében: 4/b., 18. – büntetés: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények megvonása o a nevelőtestület hatáskörében: 5. 19. 20. – büntetés: áthelyezés másik osztályba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, (nem tanköteles tanuló esetében), kizárás az iskolából (nem tanköteles tanuló esetében).

Különösen súlyos vagy többször ismétlődő vétség esetén a büntetés magasabb hatáskörbe kerül, és súlyosbodik. A fegyelmi vétségeknek hatása van a félévi és év végi magatartás és szorgalom osztályzatokra. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során Az 1993. évi LXXX. törvény 76. § szerint kell eljárni.

15

A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a gazdasági ügyintéző javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásainak megfelelően az iskola pert indít! A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.

A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.

Tanulmányok értékelése Az első-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor és újonnan belépő tantárgyaknál félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. (Az új szöveges értékelés alkalmazása hatályos: 2004. IX. 01-jén az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben. Az újonnan belépő tantárgyak esetében minden évfolyamon.)

16

Értékelés osztályzattal: jeles (5)

– ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot, saját szavaival ki tudja fejezni a szabály-, törvényszerűség lényegét. Tud szabadon önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni.

jó (4)

– ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával eleget tesz. Definíciói szó szerint megtanultak, apróbb bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét.

közepes (3)

– ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul nevelői segítségre, kiegészítésre. Ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni.

elégséges (2)

– ha a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Akar, de nem tud önállóan dolgozni.

elégtelen (1)

– ha a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással tud eleget tenni, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal. Képtelen (nem akar) az önálló feladatvégzésre.

A magatartás értékelése példás (5)

– ha fegyelmezettsége: nagyfokú, állandó, másokra pozitívan kiható – viselkedéskultúrája, hangneme: kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias – hatása a közösségre, társas kapcsolatai: pozitív, aktív, kezdeményező, segítőkész – a Házirend betartása: betartja és másokat is arra ösztönöz – felelősségérzete: nagyfokú felelősségtudat jellemzi

jó (4)

– ha fegyelmezettsége: megfelelő, még nem teljesen sajátja – viselkedéskultúrája, hangneme: kevés kivetnivalót hagy maga után – hatása a közösségre, társas kapcsolatai: jóindulatú, részt vesz, de befolyást nem gyakorol – a házirend betartása: néha hibázik – felelősségérzete: időnként feledékeny 17

változó (3)

– ha fegyelmezettsége: kifogásolható, másokat zavaró, gyenge, ingadozó, igyekszik változni – viselkedéskultúrája, hangneme: udvariatlan, nyegle – hatása a közösségre, társas kapcsolatai: ingadozó, közömbös, vonakodó, nem árt – a házirend betartása: részben tartja be – felelősségérzete: ingadozó

rossz (2)

– ha fegyelmezettsége: erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív – viselkedéskultúrája, hangneme: durva, romboló, goromba, közönséges, heves, hangoskodó – hatása a közösségre, társas kapcsolatai: negatív, goromba, megfélemlítő, ártó – a házirend betartása: sokat vét ellene – felelősségérzete: felelőtlen, megbízhatatlan

A szorgalom értékelése példás (5)

– ha tanulmányi munkája: céltudatos, törekvő, igényes. odaadó – munkavégzése: kitartó, pontos, megbízható, önálló – kötelességtudata: kifogástalan, precíz – többletmunkája: rendszeres

jó (4)

– ha tanulmányi munkája: figyelmes, igyekvő – munkavégzése: rendszeres, többnyire önálló – kötelességtudata: megfelelő, néha ösztökélni kell – többletmunkája: előfordul

változó (3)

– ha tanulmányi munkája: ingadozó – munkavégzése: rendszertelen, hullámzó, önállótlan – kötelességtudata: gyakran megfeledkezik a feladatairól – többletmunkája: ritkán van

hanyag (2)

– ha tanulmányi munkája: hanyag, nemtörődöm – munkavégzése: megbízhatatlan, gondatlan – kötelességtudata: nincs feladattudata, közömbös – többletmunkája: egyáltalán nincs

18

Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra.

A jutalmazások formái  





osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; igazgatói dicséret: városi, megyei, országos tanulmányi versenyen elért helyezésért, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt. tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján félévkor és tanév végén adható.

A jutalmak formái:  könyvjutalom,  tárgyjutalom,  oklevél

A jutalmazás és kitüntetés hagyományai 





 

Az a nyolcadikos tanuló, aki a Házirendben előírt követelményeknek megfelelt, és az osztályfőnök általi felterjesztést a nevelőtestület jóváhagyta a ballagási ünnepélyen megkapja az Árpád díjat és emléklapot, mely az iskola legmagasabb elismerése. Az a tanuló (alsó illetve felső tagozatos), aki a tanév során kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el, iskolai, körzeti vagy megyei tanulmányi versenyen jelentős eredményt ér el, a tanévzárón „Az év tanulója” címet s a vele járó jelentős jutalmat kaphatja meg. Az a tanuló, aki a tanév során területi, megyei vagy országos szintű sportversenyen jelentős eredményt ér el, a „Kiváló sportoló” címet s a vele járó jutalmat kaphatja meg. Az a tanuló, aki jeles vagy kitűnő év végi eredményt ér el, a tanévzárón jutalomkönyvet kaphat. Az az osztály, melynek minden tanulója eredményesen zárja a tanévet a „bukásmentes osztály” kitüntető címet nyerheti el. Az osztálynak automatikusan jár jutalom szabadnap (időpontját az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik).

19

Hivatalos ügyek intézésének rendje    

A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak félfogadási időben kereshetik fel. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni.

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 1. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 2. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 3. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni. 4. Az 1. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban résztvevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.

20

A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok

Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások: A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

Tandíjért, térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások 



A nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás A pedagógiai programban meghatározott önköltséges szolgáltatások, gazdagító programok (pl.: szervezett kulturális programok, erdei iskola)

A térítési díj és tandíj befizetésére vonatkozó szabályok 

A közoktatási törvény 115. §-ában meghatározott térítési díjak befizetésének időpontja: havi szolgáltatások esetén a tárgyhónap 10. napja.



Az igénybe nem vett, de előre befizetett szolgáltatási díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti.



Az ügyintézésre biztosított pénztári időpont minden nap . 10.00 – 12.00 óra valamint 14.00 – 16.00 óra között.

A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei 





A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után – dönt. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: o akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, o akit az egyik szülő egyedül nevel, o akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át, o ha magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociá21

lis elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

Záró rendelkezések

A Házirend nyilvános, az iskola könyvtárában, a titkárságon és a tantermekben bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. A Házirend egy példányát a tanuló beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni a szülőnek, tanulónak.

Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék

A Házirendet a nevelőtestület 2004. november 19-én elfogadta. A Házirend életbelépésének időpontja: 2005. január 3. _________________________ Vas Zoltánné igazgató A szülői választmány, valamint az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.

______________________________ Liptai Zsuzsanna Az Árpád Fejedelem Általános Iskola SZMK választmányának elnöke

__________________________ Véghné Boda Ildikó Az Árpád Fejedelem Általános Iskola Diákönkormányzatának patronáló tanára

Záradék: A házirendet a fenntartó ________________________ szám alatt jóváhagyta. 22

_____________________________ Venczel Éva polgármester

23

Mellékletek

24

1. számú melléklet

Csengetési rend

Az iskola főépületében

Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Becsengetés 7.45

8.40 9.45 10.40 11.35 12.30

Kicsengetés 8.30 9.25 10.30 11.25 12.20 13.15

A napközis épületben és a speciális tagozat épületében

Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Becsengetés 7.45

8.45 9.45 10.40 11.35 12.30

25

Kicsengetés 8.30 9.30 10.30 11.25 12.20 13.15

2. számú melléklet

Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje

1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes. 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: . két hét 9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. 11. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 13. A könyvtár nyitvatartása: hétfő: 8.00 – 12.00 és 12.30 – 15.00 kedd:12.30 – 16.00 szerda: 12.30 – 16.00 csütörtök: 12.00 – 16.00 péntek: 12.30 – 16.00 Ezekben az időpontokban van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 14. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.

26

3. számú melléklet

Géptermi rend

1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató, az igazgatóhelyettes vagy a szaktanár engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak.

11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. 12. Tilos:

27





a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni.

13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.

28

4. számú melléklet Aktív balesetvédelmi szabályzat

Az 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló, 1996. évi LXII. törvény (MK 61.) 8.§-a alapján: A gyermek nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési, oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. A törvény érvényesítése érdekében szükséges kidogozni az alábbi mellékletet. A testnevelés gyakorlóhelyei fokozottan balesetveszélyes területek, ezért rendjük elsősorban a tanulók egészségvédelme érdekében került sor az alábbiak megfogalmazására. A rend megszegéséből adódó problémákért a hibák elkövetői felelősségre vonhatók. 1. Testnevelő tanári felügyelet nélkül a gyakorló helyeken tanulók nem tartózkodhatnak. Alkalmanként más tanár (foglalkozásvezető) irányításával történő gyakorlást az igazgató engedélyezhet. A foglalkozásvezető ilyenkor teljes felelősséggel tartozik a rend ismertetéséért és megtartásáért. 2. A tanévek első testnevelésóráján a tanulók az iskola testnevelőjétől általános balesetvédelmi oktatást, illetve elsősegély-nyújtási ismereteket és testedzések rendjét tartalmazó általános oktatást kapnak. 3. A foglalkozások, a tornaterem és az esetleges segítségadás (biztosítás) rendjét tanegységenként ismertetni kell a tanulókkal. 4. A balesetet mindig a lehető legrövidebb időn belül jelenteni kell a foglalkozást vezető tanárnak. 5. Megfelelő bemelegítés, a gyakorlás rendjének ismerete, segítségadó (biztosító), talajra helyezett tornaszőnyeg vagy laticel nélkül talaj műszabadgyakorlatot nem végezhetnek, illetve tornaszereket, egyéb magas függőszereket nem használhatnak a tanulók! 6. Kézilabda kapura húzódzkodni életveszélyes, a kosárállványon történő függés veszélyes és tilos! 7. A testedzés során váltás lábbeli és alsónemű, sportruházat, tisztasági felszerelés használata kötelező! Hiányos felszerelés esetén alkalmanként mezítláb, szabadidő jellegű öltözetben is foglalkoztathatók a tanulók, ha ezt a tananyag megengedi, illetve szükségessé teszi. Udvari sportóra alkalmával – a parketta megóvása érdekében – tornatermi cipő használata tilos! 8. Saját hibájából testedzés nélkül eltöltött testnevelésóráját a tanuló két munkahéten belül köteles pótolni. A pótlások elmulasztása rontja a tanuló éves értékelését. 9. A bemelegítést lekéső tanulót a foglalkozásvezető a tananyag későbbi pótlására utasíthatja, ha a bemelegítésben mutatkozó hiány elfogadhatatlan kockázattal jár. 10. Óráról való felmentést a szülő kérhet az ellenőrzőn keresztül. Tartós felmentés orvosi igazolásra adható. Könnyített, vagy gyógytestnevelésre utalt tanulók (a

29

hatályos közoktatási törvénnyel összhangban) normál testnevelésórákon is részt vehetnek, ha ezt gondviselőjük az ellenőrzőben, írásban kéri, vagy az iskolaorvos javasolja. A tanuló kérésére a foglalkozásvezető engedélyezheti a részvételt, ha ez nem jár elfogadhatatlan kockázattal. Ilyenkor a könnyített vagy gyógytestnevelés tantervei érvényesek az érintett tanulók foglalkoztatásakor, az adott helyzetnek megfelelően. 11. Piszkos sportszer (labda) a tornateremben nem használható! 12. A tornaszertár kulcsa csak a testnevelő tanárnak adható ki! A gyakorlóhelyek kulcsát a nagykorú foglalkozásvezetők átvehetik. 13. Nem szakszerű helyettesítés esetén a tornaterem és a testedzés rendjének betartásáért a helyettesítő tanár a dokumentum megismertetéséért az igazgatóság a felelős. 14. Az előforduló iskolai hiányzást okozó gyermekbalesetekről jegyzőkönyv készítése kötelező. 15. Az öltözők rendjéért az osztályok fiú és lány csoportvezetői a felelősek, akiknek kötelessége az óra elején jelenti a problémákat és a felszereléshiányt is. Az órák végén az osztályok csak úgy hagyhatják el az öltözőket, hogy felsorakozva átadják azokat az órát vezető nevelőnek. 16. A balesetvédelmi oktatás minimális témakörei: Zúzódás, vérzéses elsősegélynyújtás esetén gumikesztyűt vagy tízórais zacskót kell a kézre húzni AIDS veszély miatt. Agyrázkódás tünetei, gerincsérülés ellátás szabályai. Tetanus, földdel szennyezett sérülés. Rosszullétek fajtái, ellátásuk, testhelyzet, mesterséges légzés. Törések, ficamok ellátásnak szabályai. 17. Az oldalszárny folyosóján lévő osztályok szünetekben a csarnok kijelölt mosdóit használhatják, nem az öltözőkét. Az öltözőkben csak a testnevelésórára várók tartózkodhatnak.

30

5. számú melléklet A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok

Az igazgató minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztatónak tartalmazza: hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi kisebbségi önkormányzat véleményét is. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az igazgatóval, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolhatja.

31