-1-
ADATLAP Az óvoda neve: címe:
Áfonyáskert Óvoda 3529 Miskolc, Áfonyás u.16.
1. Tagintézmény neve: címe:
Napraforgó Tagóvoda 3529 Miskolc, Gesztenyés u. 18
2. Tagintézmény neve: címe:
Középszer Tagóvoda 3529 Miskolc, Középszer u. 14
3. Tagintézmény neve: címe:
Petneházy úti Tagóvoda 3529 Miskolc, Petneházy u.
Az óvodák fenntartója:
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Felügyeleti szerve: A gazdálkodást végzi:
Miskolc M. J. Város Polgármesteri Hivatal, Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Főosztálya Avas és Környéke Óvodai Gazdasági Igazgatóság
A program készítésének ideje:
1998
Felülvizsgálatának ideje
:
2003.11.29.
1. Módosításának ideje
:
2004.04.30.
1. Összedolgozásának ideje : 2. Összedolgozásának ideje :
2004.08.20. 2009.08.28.
:
2010.06.20.
II. Módosítás ideje
-2-
TARTALOMJEGYZÉK
-3-
-4I. 1.
BEVEZETÉS
Integráció • Miskolc, Megyei Jogú Város Közgyűlése a 111-76/59304/2004 számú határozatával 2004.07.01-től az Áfonyáskert Óvodához (Miskolc, Áfonyás u. 16.sz.) integrálta a Napraforgó Tagóvodát (3529 Miskolc, Gesztenyés u. 18.sz) • Majd 2009.07.01-től a Közgyűlés........................... határozata alapján előírja a Középszer és a Petneházy úti Tagóvodák beolvadását • Az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény értelmében az összevont, egy alapító okirattal rendelkező óvodáknak közös helyi nevelési programot kell írniuk. Mind a négy óvoda rendelkezett saját helyi nevelési programmal: Áfonyáskert Óvoda: Komplex Esztétikai Tevékenységek Napraforgó Tagóvoda: Mozgásfejlesztő program Középszer Tagóvoda: Környezetegészségi program Petneházy Úti Tagóvoda: „Ovi” Program • 2009. 08.28-án összedolgoztuk a négy programot és az elmúlt tanévben minden óvoda eszerint dolgozott. • A 2009/2010-es tanév végére nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttünk egymástól. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy még jobban összedolgozzuk a négy programot, hisz sok a közös vonás, a kiemelt feladat. • Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása aktualizálta elhatározásunkat, hisz ennek kapcsán felül kell vizsgálni a helyi nevelési programokat és szükség szerint módosítani. • A felülvizsgálatot és a módosítást elvégeztük. A négy programot teljesen összedolgoztuk, új címet is választottunk, amely magában foglalja mind a négy óvoda profilját. Az új program címe: „FELZÁRKÓZTATÁSTÓL A TEHETSÉGGONDOZÁSIG”
-52.
Óvodáink szociokulturális háttere Az Áfonyáskert, a Napraforgó és a Középszer Óvoda az Avas lakótelepen helyezkedik el. Környezeti és társadalmi hátterüket tekintve közel azonos jellemzőkkel bírnak. Mindhárom intézmény távol esik a forgalomtól, csendes, zöldellő övezetben fekszik. Az óvodák megnyitása óta nagymértékben cserélődött a lakótelep lakosságának összetétele. Viszonylag kevés az értelmiségi, kicsivel több a fizikai munkát végző szülő, és sok a munkanélküli, akik megélhetési gondokkal küzdenek. Az iskolázottságra az alsó és középfokú végzettség jellemző. A családok életstílusát a megélhetésért való küzdelem, anyagi szűkösség jellemzi. A többségnek nincs lehetősége a rendszeres sportolásra, kirándulásra, utazásra, kulturális rendezvények látogatására. A szülők gyermekeiknek nem tudnak annyit biztosítani, amennyit szeretnének. A gyermekek számára a szűk lakások nem biztosítják a kellő mozgáslehetőséget, életmódjuk mozgás és ingerszegény. Az Áfonyáskert és a Napraforgó Tagóvodában sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Az óvodákra hárul az a feladat, hogy az esetleges családi környezetből adódó szociális hátrányokat enyhítse, kiküszöbölje. Sokféle tevékenység, sok mozgás, anyagok, eszközök biztosításával, differenciált fejlesztéssel felzárkóztassa a nehezebb körülmények között élő gyermekeket, változatos programokkal, színessé tegye az óvodai életet. Az Áfonyáskert, a Napraforgó-és a Középszer Tagóvoda lakótelepen, panelházak között helyezkedik el. A Petneházy úti Tagóvoda környezeti háttere különbözik a többitől, hisz ez az intézmény a nagyváros nyugalmas zöldövezeti részén található. Míg a három nagy óvodában nyolc csoport is elfér, ez egy három csoportos, családias hangulatú „kis” óvoda. Az óvoda vonzáskörzete egy konszolidált kertvárosi rész, ahol nem ritka a kétgenerációs együttélés. A körzetet alkotja továbbá egy, a hatvanas évek elején épült emberbarát lakótelep. Az óvodába beírt gyermekek döntő többsége az említett területről érkezik, míg másik része a közlekedés szempontjából kedvező elhelyezkedést kihasználva, a város különböző pontjáról jár az intézménybe. A szülők közössége természetesen heterogén összetételű: szellemi és fizikai dolgozók. Ez utóbbi réteg is döntő többségében jól szituált, kvalifikált, együttműködésre kész. Megfogalmazza igényeit az óvodával szemben, s elvárja azok teljesítését. Hátrányos helyzetű gyermek nem él a körzetben. A felzárkóztatás helyett itt a tehetséggondozásra kell nagyobb hangsúlyt fektetni.
-6Természetesen a négy óvoda figyelemmel kíséri egymás szakmai munkáját, tapasztalatokkal, ötletekkel segítve egymást. A munka színvonalának viszont egyformán kiemelkedőnek kell lennie. Célunk a négy óvoda munkájának összehangolása, közös programok szervezése, a feladatok arányos elosztása, hatékony együttműködés. Bízunk benne, hogy az elkövetkező évek gyakorlata igazolni fogja integrált programunk helyességét, amellyel az együttnevelés, a szülői igény és a szakmai elvárás egyaránt megvalósítható. 3.
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) kormányrendeletet módosító 255/2009(XI,20.) kormányrendelet a kihirdetését követő napon, 2009.novemer 21-én lépett hatályba, azzal a kitétellel, hogy az óvodáknak a rendeletben foglaltaknak megfelelően felülvizsgált nevelési programjukat először a 2010/2011-es nevelési évben kell alkalmazniuk. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei: a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával; b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.
-7Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző - köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját nevelési programját, amely megfelel az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe vettük: a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét is, mivel óvodánk etnikai kisebbségi nevelést is végez. b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, hisz alapító okiratunk tartalmazza az SNI-s gyermekek nevelését, ellátását.
-8II. 1.
GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
Gyermekkép Az egyik legcsodálatosabb dolog a világban, hogy minden ember más és más egyedi és megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Ez már a születésnél is így van, nincs két egyforma gyerek. Már születéskor különböző sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolják későbbi fejlődésüket. A veleszületett hajlamok azonban csak előfeltételei a különböző képességek kifejlődésének. A személyiség lényeges elemei az átélt élmények folyamatában alakulnak ki, s ebben igen nagy szerepe van a környezeti hatásoknak és a nevelésnek. Valljuk, hogy a gyermekeket minden életszakaszban orientálnunk kell valamire, vezetni kell valahová. A felnövekvő nemzedéket fel kell készíteni a változó fejlődő társadalomra, arra, hogy őrizzék az emberi értékrendet, védjék a természetet, hogy tudjanak alkalmazkodni a rohanó világhoz, legyen önbizalmuk, belső tartásuk. Rendelkezzenek a szükséges képességekkel, tudással, ismeretüket képesek legyenek alkalmazni, s céljaik elérésének szolgálatába állítani. A gyermekeket növelni, gyarapítani kell, a bennük rejlő értékek kibontakoztatása kiteljesítése által. E szép és összetett feladat hárul a szülőkre és a nevelő intézményekre, óvodára, iskolákra. Az óvodába lépés kulcsfontosságú a gyermek életében. Az Óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, s a személyiség kibontakoztatására törekszik. Az óvodába lépéssel kezdődik a gyermek társas élete, családján kívül másokkal is kapcsolatba kerül. Növekszik benne az öröm a szeretetérzés mindenki iránt, aki szereti és elfogadja őt. Képzelőereje a csúcspontját éri el. Gyakran álmodozik és ebben éli ki vágyait, kívánságait, törekvéseit. Minden érdekli, folyton kérdez, birtokba akarja venni a világot, törekszik az önállóság felé. Felébred érdeklődése a kortársak iránt, barátot választ de nem mond le a felnőttel való közös tevékenységről. Tevékenységét, reakcióit elsősorban érzelmei irányítják. A mi feladatunk, hogy ráálljunk a gyermekek érzelmi hullámhosszára, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, elősegítsük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását, a nyitott személyiség kibontakozását. A kölcsönös bizalom, a szeretet, a gyermekek iránt érzett felelősség, révén nyílt és derűs légkörben ésszerű szabályok között a gyermekek felelőssége is kialakul. A társas együttműködés közben megtanulják az egymás felé fordulást, egymás segítését, az értelmes szeretetet, a nemi sztereotípiáktól mentes elfogadást.
-9" Mi kaptunk kedvet arra, hogy odafigyeljünk gyermekeinkre esetleg hátunkon hordozzuk őket, mint az indián anyák mi próbáljuk megérteni zaklatottságukat, kutatni furcsa okoskodásuk jelentését. Felismertük ezzel azt is, hogy a gyerekek élményvilága a valóság egyik érvényes feldolgozása, elfogadtuk az öntörvényű gyermeki létet mint a látványnak egyik lehetőségét, mint az esztétikumnak egyik forrását." /Mérei F./
2.
Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. 2.1. Az óvoda funkciói: • Óvó-védő • Szociális • Nevelő-személyiségfejlesztő 2.1.1 Az Óvoda segíti: • Az iskolai közösségbe történő beilleszkedését • A gyermeki személyiségvonások fejlődését • A gyermek környezettudatos magatartásának kialakítását 2.2 Az óvodai nevelés célja, hogy segítse: • Az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését • A gyermeki személyiség kibontakozását • Az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ide értve a különleges ellátást igénylő gyermek ellátását is 2.3 Az óvodai nevelésben alapelv: • A gyermeki személyiségét, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. • A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását. • Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
-102.4 Az óvodai nevelés gondoskodik: • • • •
• •
A gyermeki szükségletek kielégítéséről Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról. A gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabadjátékra A tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartamnak közvetítéséről. A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.
2.5 A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell: • •
Az önazonosság megőrzését ápolását erősítését átörökítését nyelvi nevelését A multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
2.6 A hazájukat elhagyni kényszerülő -migráns- családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell: • • •
Az önazonosság megőrzését ápolását erősítését Az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
-11III. 1.
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
Az egészséges életmód kialakítása 1.1 Az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek egészségének védelme, óvása, megőrzése, a betegségek megelőzése Az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége az egészséges életvitel igényének kialakítása. A jó közérzet hozzájárul az egész személyiség alakulásához. A gyermek növekedése testméretben is kifejezhető mennyiségi gyarapodás. A folyamat biológiailag nagymértékben meghatározott, de a környezeti tényezők azonban segíthetik, vagy kompenzálhatják az örökölt adottságok kibontakozását. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi lelki, szociális jólét állapota. A mentálhigénie nem csak a pszichés megbetegedések és magatartások megelőzése, hanem pozitív tartalmú lelki egészségvédelem, melynek már óvodás korban nagy szerepe van. Az óvodai nevelés-oktatás szintje döntő fontosságú a társadalom testi-lelki egészségének javítása, fejlesztése szempontjából. A gyermekeknek kitüntetett szerepük van a mentálhigénés kultúra elfogadásában és elsajátításában, gyakorlásában. Fontos feladatunk a zavarok kiküszöbölése, az ártalmak elhárítása. A Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesületben elsajátítottuk a „Szívkincsesláda” alternatív egészségnevelési programot, melynek három fontos összetevője van: Egészség – szív – mozgás Az egész program arra épül, hogy a gyermek biopszichoszociális lény, tehát nem elválaszthatók egymástól testi egészség, a gondolkozás, a mozgás, lelki egészség, érzelmi biztonság, értelmi fejlesztés, szociális nevelés. Programunk megvalósításához együttműködünk az ÁNTSZ-szel, és a szülőkkel. Rendszeresen résztveszünk a „Gondolkodj Egészségesen” programban, az Egészséges Ifjúságért alapítvány „Összefogás a bárányhimlő ellen” Programban. Gyümölcsnapokat, egészségheteket tartunk, melynek keretében „egészségcsomagot” osztunk a gyermekeknek. Szakemberek segítségével felvilágosító munkát folytatunk a szülők körében: • • • •
Előadásokat és bemutatókat tartunk a táplálkozásról. Az óvodaorvos és a védőnők tanácsokkal látják el a szülőket Családi sportvetélkedőt szervezünk az óvodában Kirándulni járunk természetvédelmi területre
-12„Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében.” Rudolf Steiner 1.2 Gondozás: Testi szükségletek kielégítése, táplálkozás, testápolás, öltözködés, edzés, pihenés A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A különböző tevékenységek több területen összekapcsolódnak, lefedik egymást. Az óvoda feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítik elő, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően képes legyen a környezethez való alkalmazkodásra. Az óvónő feladata, hogy az életkori sajátosságok és szükségletek figyelembevételével szervezze a gyermek óvodai napirendjét. Gondoskodnia kell arról, hogy az étkezésekre, pihenésre naponta mindig azonos időben kerüljön sor. A helyes életritmust a családdal szorosan együttműködve kell kialakítani és következetesen betartani. 1.2.3 Testi szükségletek kielégítése - a gyermek feladata A gyermekek ismerjék fel legalapvetőbb szükségleteiket Jelezzék, ha WC-t kell használniuk Jelezzék, ha éhesek, szomjasak, fáznak, vagy melegük van. Próbáljanak meg önállóan, vagy segítséget kérve alkalmazkodni a környezetükhöz, az időjáráshoz • Ügyeljenek környezetük tisztántartására
• • • •
1.2.4 Táplálkozás – az óvónő feladata • Különös figyelmet fordítson az esztétikus terítésre, tálalásra • Vegye figyelembe az egyes gyerekek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, esetleges negatív érzéseit bizonyos ételekkel szemben, vagyis nagy tapintattal segítse, szoktassa őket a kívánt táplálkozási elvárásokhoz • Úgy szervezze az étkezések időpontját, hogy az azok közötti idő legyen elég a gyermekek gyomrának kiürülésére • Tanítsa meg a gyermekeket az evőeszközök helyes tartására, használatára • Az egész nap folyamán biztosítsa a gyermekek folyadékigényé, megfelelő hőmérsékletű, szűrt ivóvíz pótlásával • Kínálja, de ne kényszerítse a gyermeket az étel fogyasztására • Biztosítsa a gyermekek számára a vitamindús korszerű táplálkozást, mert a táplálkozási szokások kismértékű megváltoztatása is jelentősen befolyásolhatja egészségüket.
-13A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: • • • • • • • •
Étkezés közben kulturáltan viselkedik Megfelelő a testtartása, magatartása Igényli az asztal esztétikus rendjét Csukott szájjal étkezik Helyesen használja az evőeszközöket (kanalat, kést, villát) Dönt az étel mennyiségének megválasztásában Önállóan megterít Használja a szalvétát
1.2.5 Testápolás – az óvónő feladata •
•
• •
Ösztönözze a gyermekeket egészségük védelmére testük ruházatuk gondozására, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásra, mindez váljék a gyermekek igényükké. Biztosítsa a gyermekek számára az étkezések után a fogmosás lehetőségét. Tanítsa meg a gyermekeket a helyes fogmosási technikára már három éves kortól kezdődően. Fordítson figyelmet arra, hogy minden gyermek helyesen használja a papír zsebkendőt, tanulja meg megfelelő technikával kifújni az orrát. Biztosítsa, hogy a csoportszobában a gyerekek számára elérhető helyen legyen a papír zsebkendő, a mosdóhelyiségben a WC-papír, szappan, szükség szerint segítse használatukat.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: • • • • • • • • •
A gyermek tud önállóan mosakodni, törülközni, figyelmeztetés nélkül kezet moSNI, amikor szükséges. Megfelelően használja a körömkefét. Ruhája ujját fel és letűri, begombolja, kikapcsolja. Önállóan használja a WC- t. Képes vigyázni a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszi. Önállóan fogat mos, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartja. Haját rendben tartja. Használja zsebkendőjét, helyesen fújja az orrát. Tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőt szája elé tartja.
-141.2.6 Öltözködés – az óvónő feladata • • • • • • • •
Biztosítsa, hogy az időjárás változásainak megfelelően rétegesen öltözzenek. Tartsa szem előtt, hogy a gyermekek óvodai ruházata kényelmes, cipőjük biztonságos, egészséges legyen. Érje el, hogy a gyermekek figyeljenek ruhájuk tisztaságára, rendezettségére. Követelje meg, hogy külön cipő álljon a gyermekek rendelkezésére a benti és kinti tartózkodáshoz. Fejlessze önállóságukat. Hasson oda, hogy testnevelés foglalkozáson váltóruhával rendelkezzenek. Érvényesítse, hogy az óvodai ünnepélyeken ünneplő ruhában jelenjenek meg (sötét alj, fehér felső). Biztosítsa a gyermek testi épségének védelmét a baleseti források kiküszöbölésével.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: • • • • • •
Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik. Holmiját, ágyneműjét összehajtogatva a helyére teszi. Ruhaneműjével gondosan bánik. Cipőfűzőjét megköti. Csizmáját, cipőjét esetenként letisztítja. Ha fázik, vagy melege van, jelzi, vagy önállóan leveszi, vagy fel veszi ruhadarabját.
1.2.7 Edzés– az óvónő feladata • • •
• • •
Biztosítsa, hogy minél több mozgásos tevékenységet végezhessenek a teremben és az udvaron is. Tegye lehetővé, hogy a gyerekek minden évszakban sokat tartózkodjanak a szabadban. Teremtse meg a lehetőséget annak, hogy rossz idő esetén a teremben, tornateremben mozgásos játékot végezhessenek, valamint tornaszereken tornázhassanak a gyerekek. Szervezze úgy a nyári élet tevékenységeit, hogy a gyermek használja az udvaron lévő pancsoló medencét. Teremtse meg télen a korcsolyázás lehetőségét a gyerekek számára. Használja ki a közelben lévő uszoda adta lehetőséget a gyermekek vízhez szoktatása érdekében.
-15A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: • • • •
Szívesen tevékenykedjen a szabadban Edzzék testüket Vegyenek részt a mozgásos játékokban Alkalmazkodjanak a természeti környezethez, a terepviszonyokhoz.
1.2.8 Pihenés, alvás – az óvónő feladata • • • •
Biztosítsa, hogy ahol a gyermekek pihennek, ott csend, nyugalom, friss levegő legyen. Segítse a nyugodt pihenést az elalvás előtti mesemondással, halk zenével. Tartsa tiszteletben a gyermekek apróbb szokásait (apróbb tárgyak: kendő, plüssjáték, stb.) Tartsa szem előtt a gyermekek egyéni olvasóigényét és szokásait, és ennek figyelembevételével teremtse meg a szükséges feltételeket.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: • • •
Pihenés előtt ruházatát tegye kényelmessé Használjon takarót Segítsen a fektető lerakásában, eltevésében
A gondozás kapcsolata más nevelési területekkel Anyanyelvi neveléssel, mert a gondozási tevékenység során a gyermek beszéddel (kezdetben esetleg metakommunikációs jelekkel) adja az óvónő tudtára szükségleteit, ezek kielégítése közben folyamatosan verbális kapcsolatban vannak. Az egészséges életmódra nevelésnél a modell követés mellett feltétlenül szükséges a verbális magyarázat az oksági összefüggések megláttatására. Testi neveléssel, mert a gyermek mozgásigényének kielégítése, testének edzése, testi képességek alakítása ezen a területen valósul meg. Közösségi neveléssel, azért mert az óvónővel szoros együttműködés szükséges a testi szükségletek kielégítésekor, a szokásrendszer kialakítása közben megtanulják az egymáshoz való alkalmazkodást. a segítségnyújtást. A munkára neveléssel, mert az önkiszolgálás keretében végzett tevékenységek gyakorlás következtében válnak szokássá.
-16A gondozási tevékenység azért alapvető jelentőségű a nevelési folyamatban, mert csak olyan gyermek képes bármilyen fejlesztő hatás elfogadására, feldolgozására, akinek testi - pszichikai és szociális szükségleteit kielégítettük. 1.3 A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, mozgásigény kielégítése, testi képességek fejlődésének segítése.
a
A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Az óvodás kor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a gyermek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermek leginkább a mozgás által szerez információt környezetéről. A mozgás lehetőségei által, gazdagodnak tapasztalatai, alakul testsémája, térbeni tájékozódása. Hozzájárul az egészséges életvitel kialakulásához. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. Jelen van a szabad játékban, a kötelező testnevelés foglalkozásokon, a sportnapokon. A mozgásfejlesztés az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását. A mozgásfejlesztés célja: • • •
A természetes mozgáskedv megőrzése, a mozgás megszerettetése. Egészséges életvitel, mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészségek alakítása. Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése.
Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák, szociális képességek fejlesztése: • • • • • • • •
Nagymozgások fejlesztése Egyensúlyérzék fejlesztése Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése Finommotorika fejlesztése Testséma fejlesztés Lateralitás Mozgás és térészlelés fejlesztése Alaklátás, formaállandóság fejlesztése.
Az óvodapedagógus feladatai: • • •
•
Az óvónő alakítson ki mozgásra inspiráló, biztonságos környezetet. A mozgásos tevékenységeket kísérje pozitív megerősítéssel. Tanítsa meg a mozgás során betartandó szükséges és elégséges szabályokat. Az egész nap során biztosítson megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységre mind a csoportszobában, mind az udvaron.
-17• • • •
Az eszközök kiválasztásánál igazodjon a gyermekek fejlettségi szintjéhez. Segítse elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatot. Tudatosan tervezze havonkénti lebontásban a gyermekek mozgásának fejlesztését. A mozgásos anyaghoz természetes módon igazítsa a fejlesztési feladatokat.
A testnevelés foglalkozás • • • • • • • • • •
Járások, futások, ugrások, csúszás, kúszás, mászás: különböző tempóban, irányokban, sávok között, tárgyak kerülésével, tárgyak alatt, fölött. Egyensúlyozó járás: földön, padon, szereken Sportok: roller, bicikli, korcsolya. Labda, babzsák, karika dobása: különböző irányokba, célba. Ugrókötelezés, ugróiskola. Függések szereken. Testrészek megismerése, megnevezése: gyakorlatok testrészekkel. Oldaliság, névutók használata, eszközök rakosgatása. Csukott szemmel mozgások végzése. Játékok
-18• A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése, valamint a testrészek ismerete, a tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, a test személyi zónájának alakítása kiemelt feladat. • 4-5 éves korban nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Előtérbe kerül egyensúlyérzék, a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, az oldaliság tanítása. • 6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Új feladat a finommotorika fejlesztése. Mindennapos testnevelés Minden korcsoportban naponta egyszer 15-20 perces időtartammal szervezzük meg lehetőség szerint a jó levegőn a szabadban. Anyagát a mozgásos játékok adják, kiegészülve a láb és tartásjavító gyakorlatokkal és a gimnasztika gyakoroltatásával. Sportprogramok Programunkban lehetőséget biztosítunk arra, hogy szervezett testnevelési foglalkozáson kívül a gyerekek jártasságot szerezzenek néhány sportágban. Úszás, korcsolyázás, kerékpározás. A gyermekek részt vesznek óvodák közötti szervezett sportrendezvényeken, ahol átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezek kezelését, elviselését. Évente szervezünk kirándulásokat a szülők bevonásával, ezzel hozzájárulunk az egészséges életmód megalapozásához, és kedvezően befolyásoljuk a családok életmódját. Az óvónő feladata • • •
Biztosítsa a gyermek a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelő tevékenységet. Nyújtson élményt, serkentsen további mozgásra. 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődésének segítése: csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközök, sportszerek biztosítása.
-19•
•
•
4-5 éveseknél a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlődésének segítése: célba dobó játékok, hinták, lépegetők, forgó korongok biztosítása. 5-6-7 éveseknél a finommotorika fejlődésének segítése: ábrázoló technikák gyakoroltatása /tépés, vágás, fűzés, szövés, fonás/. Sportudvar kialakítása, mozgásfejlődést segítő eszközök biztosítása.
A fedődés jellemzői óvodáskor végére • • • • • •
•
• •
Az óvodáskor végére a gyermekek teste arányosan fejlett, teherbíró, eljutnak az első alakváltozáshoz. Mozgásuk összerendezett, a megtanult mozgások végrehajtása pontosabb, ritmikusabb, esztétikusabb. Képesek a mozgások kombinációjára és különböző helyzetekben való végrehajtására. Kialakul a helyzetváltoztatás érzékelése, fejlett a térbeli tájékozódás képessége. Biztosan ismerik testrészeiket, magabiztosak az oldaliság tekintetében. Finommotorikájuk fejlett, kézizomzatuk erős. Egyéni, csoportos, sor és váltó versenyeket játszanak a szabályok pontos betartásával. Jártasságot szereznek néhány sportágban. Állóképességük, gyorsaságuk, ügyességük, bátorságuk egyéni eltéréseket mutat ugyan, de alapvetően optimális kiindulópontja az iskolakezdésnek. Kialakul a mozgás iránti igényük, és annak szeretete. Nő szervezetük ellenálló képessége, egészségesek.
Módszertani alapelvek: • • • • •
Az óvónő tartsa szem előtt az egészség megőrzését, megóvását. Ösztönözze a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra. A fizikai aktivitás erősítésével hívja elő a szellemi aktivitást. Az óvónő építsen a spontán érzelmi motivációkra. A foglalkozáson a gyerekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt.
-20Kapcsolata más nevelési területekkel: • •
1.4
Kapcsolata van a gondozással, biztosítja a gyermekek zavartalan fejlődését, egészségük fenntartását. A szocializációval, mert saját testének megismerése segíti az én-tudat fejlődését a szociális-én erősödését. A közös, örömmel végzett mozgás közben fejlődik együttműködő és tolerancia képességük, lehetőségük nyílik különböző viselkedési minták tanulására.
A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Környezeti nevelés, környezettel való ismerkedés a kisgyermek születését követő, a fejlődését alapvetően befolyásoló, az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. Az óvodai környezeti nevelés fontos szerepet játszik megfelelő színvonalú környezeti kultúra és gondolkodás kialakításában. A gyermekek olyan szokásokat, szokásrendszereket, viselkedési formákat, tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tágabb és szűkebb természeti és társadalmi környezetről, amelyek meghatározóak számukra a környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi azt az érzelmi kötődést amely a szülőföld szeretetéhez, magyarságtudatuk megalapozásához szükséges. A gyermekek előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben, növekszi önbizalmuk, figyelmük tartósabbá ralik. erősödik akaratuk. A gyermekek környezetének védelme hozzátartozik egészségük -megvédéséhez.
1.5
Szakemberek, szülők, az óvodapedagógus, speciális gondozó együttműködésével prevenció és korrekciós testi, lelki feladatok ellátása
-212.
Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretet teli légkör vegye körül. Meghatározó az óvodában az óvodapedagógus mintája, aki hangsúlyaival, gesztusaival, mimikájával is kifejezi érzelmeit. A tevékenységközpont az a szintér, ahol a kiteljesedhetnek és kapcsolatba kerülhetnek társaikkal.
gyermekek
Az óvodában az érzelmi biztonság és a pozitív érzelmek fejlődése az alábbi elvek szerint valósul meg: • Élethelyzetekben, szituációkban az érzelmeket aktivizáló hatásokkal - a művészetek eszközeivel • A minden gyermek felé kifejezett szeretetteljes elfogadással és megértéssel • Az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulások támogatásával, a szükséges kontroll erősítésével • Az érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás mintájával Az óvodai életben a gyermek a szocializáció újabb minőségét éli át. Tágul a vele kapcsolatban állók köre, emberi kapcsolatai gazdagodnak. A kortársak és az óvoda dolgozói jelzéseikkel, értékeléseikkel alakítják az önmagáról kialakított képét. Megtanulja megismerni önmagát, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. A közösségi nevelés az óvodai nevelés folyamata alapvető, átfogó kerete, gyakorlati módszere, eljárásrendszere, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A közösségi nevelés által biztosíthatók a gyermek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formák és társas kapcsolatok. A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációt, amelyet - a családi és a bölcsődei szocializációra építve - az óvoda folytat, és ezzel tovább szélesíti a gyermek bevezetését társadalmi környezetébe. A szocializáció folyamata - melynek szerves része a nevelés, a társadalom szempontjából tekintve nem más, mint az egyes emberek a társadalomban való integrálása és kiképzése a várhatóan szükséges társadalmi szerepekre. Az egyén szempontjából pedig a társadalmi értékek, normák, szerepkövetelmények elsajátítása, belsővé tétele, s ezen az úton személlyé, személyiséggé válás, perszonalizáció.
-22A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint p1.: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, szociálisan hátrányos helyzetű, gyermekek nevelése speciális ismereteket, differenciált fejlesztést, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor) közreműködésével. Az egyéni beilleszkedés a társadalomba, a társadalom életében való hatékony részvételhez szükséges szabályok, normák elsajátítása. Azok a társadalmi folyamatok, amelyek révén a gyermekekben tudatosulnak a társadalmi normák és értékek, ill. amelyek eredményeképpen kialakul sajátos énképe. A szocializáció folyamán a beszéd a gyerek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik a gyerek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A fejlődés egyik forrása az öröklés mellett a környezet. A gyepnek a környezetéből felé irányuló reakciókból megerősítést, vagy elutasítást kap saját viselkedésére vonatkozóan. Ugyanakkor a gyermek erős érzelmi szállal kötődik a felnőtthöz, aki így első számú modell a számára. A szocializáció. a közösségi élet a tevékenységek rendszerében a közös élményekben valósul meg. A társadalom értékrendje a csoportban érvényes normaként, a csoporttagok közvetítésével épül be a gyermekek személyiségébe. A csoport, mint külső kényszerítő felszólítja az egyént a feladatra, szabályzó jelenléte biztosítja a megfelelő magatartás alakulását. A fejlődés egyik forrása az öröklés mellett a környezet. A gyepnek a környezetéből felé irányuló reakciókból megerősítést, vagy elutasítást kap saját viselkedésére vonatkozóan. Ugyanakkor a gyermek erős érzelmi szállal kötődik a felnőtthöz, aki így első számú modell a számára.
-23A szocializáció. a közösségi élet a tevékenységek rendszerében a közös élményekben valósul meg. A társadalom értékrendje a csoportban érvényes normaként, a csoporttagok közvetítésével épül be a gyermekek személyiségébe. A csoport, mint külső kényszerítő felszólítja az egyént a feladatra, szabályzó jelenléte biztosítja a megfelelő magatartás alakulását. A gazdag tapasztalatszerzés és a szociális tanulás lehetővé teszi a gyermekek viselkedés módjának alakulását. A gyakorlás hozzájárul az erkölcsi normák és tulajdonságok fejlődéséhez. A nevelés célja: a társas együttélés és az életkorban elvárható alapvető erkölcsi normák szokás szintű megalapozása. Az értelmes fegyelem kialakítása, az összetartozás érzésének mélyítése, a reális énkép kialakítása. Az óvodapedagógus feladatai • Az óvónő teremtse meg a nyugodt, biztonságérzetet adó derűs légkört, amit áthat a kölcsönös bizalom. • Gondoskodjon a csoportszoba otthonos, barátságos berendezéséről oly módon, hogy az a gyermekek életkorának testi-lelki szükségleteinek megfeleljen. • Ismerje meg minél jobban az anya-gyermek, gyermek-család kapcsolatát. • Teremtsen minél több változatos tapasztalati lehetőséget, melyben alapozódhatnak a társas együttélés szabályai, az alapvető erkölcsi normák. • Alakítsa a gyermekek én - képét, önismeretét, önértékelését, a közösen átélt élmények. tevékenységek során. • Keltse fel a gyermekek belső igényét a kapcsolat felvételre. • Szoktassa a gyermekeket " a másság " elfogadására. • Őszinte, természetes magatartásával nyújtson mintát, viselkedésévei jelezze elvárásait a gyermek felé. • Gondossággal végezze a beszoktatást, teremtse meg a szülőktől való fokozatos elszakadás lehetőségét. • A beszoktatás ideje alatt alakítson ki szoros érzelmi kapcsolatot a gyermekkel. A társas együttélés során kialakítandó viselkedésmódok • A bizalom, mely a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatban, a komfortérzés kialakításában meghatározó jelentőségű • A szeretetteljes magatartás, mely meleg, barátságos, légkört biztosit a csoport minden tagjának. • A tiszteletadás: a felnőtt családtagokkal, az óvoda dolgozóival, vendégekkel és csoporttársakkal szentben.
-24• A figyelmesség, melynek során átélik és szokásukká válik a mások számára szerzett öröm. • Segítségnyújtás, melynek során segítik társaikat az önkiszolgálásban, kérésre segítenek a felnőtteknek. • Türelem: vágyaikat, elképzeléseiket ne érvényesítsék azonnal, késleltessék a kívánt tevékenységet, várják ki a kellő pillanatot. Fejlődés jellemzői óvodáskor végén A kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak. A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt.Képessé válnak az együttéléshez szükséges erkölcsi normák betartására, a közösségi élet szabályainak elfogadására. Fokozódik aktivitásuk, az együttműködés érdekében kölcsönös engedményekre is készekké válnak. Tisztelettel viselkednek felnőttekkel és társaikkal szemben. Örülnek a közös sikereknek. Bíznak önmagukban és társaikban. Kialakulnak baráti kapcsolataik. Vállalják az adott tevékenység által kívánt magatartásformát. Felismerik a "jót. a rosszat " őszinték. igazat mondanak. Társaikkal szemben türelmesek. segítőkészek. Képesek az önálló vélemény alkotásra. Módszertani alapelvek • Az óvónő tartsa szem előtt a gyermekek egyéni különbözőségét. eltérő élet és nevelési körülményeit. ennek megfelelően érvényesítse az egyéni bánásmódot. • Tegye a gyermek számára közelivé. érthetővé. vonzóvá a kívánt feladatot. • Ösztönözze a gyermekeket a szabályok. normák betartására. • Segítse elő. hogy minden gyerek kitűnjék valamiben. erősítse a gyermekre jellemző pozitív megnyilvánulásokat. • Erősítse a gyermekek konviktusmegoldó és kudarc tűrő képességét. Kapcsolata más nevelési területekkel • Szoros kapcsolata van a mozgással mert a sikeresen elvégzett mozgásos feladatok erősítik az én-kontroll funkciókat. A testséma fejlesztés során alakul én-tudatuk. • A gondozással mert a szokások alakítása közben megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni. egymást segíteni. • A játékkal mert játékszituációk során gyakorolják a helyes magatartási szabályokat. az együttműködést. • Az anyanyelvi neveléssel mert az együttélés során a gyermek önkifejezésének legfőbb eszköze a nyelv.
-25Ünnepek, hagyományok A közös tevékenység. közös készülődés öröme távlatot jelent a gyermekek számára. Az óvodai élet ünnepei. hagyományai érzelmi átélésre biztosítanak lehetőséget, és növelik az összetartozás érzését. Szervezésében a gyermekek is aktívan részt vesznek. közösen díszítik a termet. ajándékot készítenek. A gyermekek átélik az örömszerzés örömét. Az óvoda mindennapjaiból kiemelkedően eltérő szokásrendben zajlanak. Ünnepeink jellege: Személyes vonatkozású ünnepek Gyermekek ünnepei Népi hagyományokhoz kötött jeles ünnepek Családi ünnepek Nemzeti ünnep
: Születés és névnapok : Gyermeknap, Télapó : Farsang, Húsvét, Karácsony : Anyák napja. Búcsú az óvodától : Március 15.-e.
ÜNNEPEINK Ünnepek Télapó Karácsony Farsang Március 15. Húsvét Anyák Napja Búcsú az óvodától Gyermekhét
Nyitott Zárt Zárt Csoport ünnep Csoport ünnep Össz. óvodai X X X X X
Nyitott Össz. óvodai X X X
X X X
-263.
Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósítása 3.1 Az Anyanyelvi nevelés A beszéd az önkifejezés fontos eszköze, ezért óvodai nevelésünk fontos része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele a társsal, magával a kommunikációval, mint eszközzel. Az anyanyelvi nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét. Lehetőséget ad a gyermeknek a sokoldalú, aktív ismeretszerzésre, a szókincs bővítésre, az írás, olvasás hangtani megalapozására. Az anyanyelv az emberek közötti kommunikáció legfontosabb eszköze A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nem csak tisztábban és, jobban fog beszélni, hanem gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplexfolyamat, amely a nevelési folyamat egészében jelen van. Mindenfeladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak alakadását. A tevékenységek, cselekvések, mozgás írtján kerül a kis yennek legelőször kapcsolatba a társaival és ennek kísérőjével, a beszéddel. A beszédfejlődés intenzitása óvodás korban, illetve a beszédkapcsolatok szűkülése a felgyorsult világban indokolja e feladatkör kiemelését. Korábban, a nagy létszámú csoportokban, a frontális munkaformában nem sok idő maradt a természetes beszédhelyzetekre. Ma viszont olyan légkör jellemző a csoportokra, ahol közvetlen, személyes kapcsolat jön létre, ahol a gyermeknek módja van az élmények, cselekvések nyelvi kifejezésére. A beszédkapcsolatban létrejön az egymásra figyelés, az "egyediség ", az egyénre irányuló érdeklődés. Az óvodapedagógus a kommunikációt, mint eszközt alkalmazza a személyiséget fejlesztő helyzetekben: • A közlés szándékával és a beszélgetőtárs gondolatainak, érzelmeinek tapasztalatainak megismerése céljából • A gyermek érzelmeinek, gondolatainak befolyásolása érdekében • A természetes napi kontaktusteremtés, tartás eszközeként az élethelyzetekben
-27"A beszélő magatartás "feltételezi a jó kapcsolat, a gyermekismeret, az empatikus magatartás, a másikra való odafigyelés jelenlétét az óvónő oldaláról. A beszélő magatartást a gyermek akkor sajátítja el, ha érzelmi biztonságban van, derűs a légkör, a személye iránti érdeklődést tapasztalja és ha hagyjuk, türelmesen kivárjuk gondolatainak, érzelmeinek kifejezését. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia és a gyermek egyéni képességeink megismerésén keresztül kell hatást kifejtenie. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve van értelme. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítania, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról ami érdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása nem engedhető meg az anyanyelvi nevelés terén. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvető hatással van az anyanyelvi nevelés szintjére. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen saját beszéde stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermek kedvét állandójavítgatással és fegyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérje és buzdítsa a bátortalanabbakat, serkentve őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan fegyelemmel kell kisérvi, indokolt esetben speciális szakember segítségét kell kérni. A nevelés célja: a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a helyes artikuláció, a választékos beszédstílus kialakítása, biztonságos önkifejezés megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai: • Teremtsen olyan szeretetteljes, derűs légkört amelyben a gyermekek szívesen nyilatkoznak meg. • Az anyanyelvi játékokat építse be a mindennapi óvodai életbe. • Az óvodába lépéskor tájékozódjon a gyermekek nyelvi fejlettségéről. • Ismerje fel a beszédhibákat. • Súlyosabb beszédhibák esetén irányítsa a gyermeket logopédushoz. • Szép kiejtéssel, nyelvtanilag helyesen beszéljen, beszéde követésre méltó legyen.
-28• Ismertesse meg a gyermeket a kommunikáció verbális és nem verbális eszközeivel. • Végeztessen beszédszerveket ügyesítő gyakorlatokat. • Gyakoroltassa a hangzók tiszta ejtését. • Valamennyi nevelési területhez kapcsolódva folyamatosan bővítse a gyermekek szókincsét. • Fejlessze a gyermekek beszédhallását, auditív emlékezetét, a beszéd ritmusát, ezt szolgáló játékokkal. • Ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját, hívja fel a szülők figyelmét a beszélgetések kapcsolat erősítő hatására. Gyermeki tevékenységek • Igényeiket, szükségleteiket világosan, érthetően fogalmazzák meg, használják az erre utaló kifejezéseket. • Gondozási tevékenységek során megértik és figyelik az óvónő utasításalt. • Játék közben használják a párbeszéd fordulatait, közlik egymással gondolataikat, ötleteiket fokozódik beszédkedvük. • Az irányított tanulási folyamatban a gyermekek használják a megismert tárgyak, jelenségek, történések kifejezéseit, gazdagodik szókincsük. • Családi és egyéni élményeikről beszámolnak társaiknak és az óvónőnek. Anyanyelvi és kommunikációs játékokat játszanak az Óvónő irányításával. • Társaik mozgását verbálisan kifejezik, megnevezik a téri irányokat. • Történeteket találnak ki és mondanak el, ilyenkor alkalmazzák az ismert nyelvi formákat. A fejlődés jellemzői korosztályonként 3-4 éves korban • A gyerekek egyéni fejlettségüknek megfelelően szívesen beszélnek saját cselekvésükről, a velük megtörtént eseményekről. • Ismerik a környezetükhöz tartozó tárgyak és a megszokott jelenségek nevét. • Leggyakrabban kérés, kérdés, felkiáltás formájában nyilatkoznak meg. • Tárgyi és személyi környezetükkel kapcsolatos gondolataikat összefüggően fejezik ki, gyakori szövegszerkesztési hibával. • A magán és mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik.
-294-5 éves korban • A gyerekek bátran, szívesen beszélnek. • Értik és használják az ismert szavakat akkor is ha azokkal jelölt tárgyakat, személyeket nem szemlélik közvetlenül. • Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni, közölnek, leírnak, mesélnek. • Társaik beszédére odafigyelnek és igénylik, hogy őket is figyelmesen meghallgassák • Alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait. a figyelemfelhívást a köszönést. az udvariassági kifejezéseket. • Helyesen használják a jelen és a múlt idejű igeidőket, a képzőket, a ragokat, a határozott és határozatlan névelőt. • Még előfordul néhány helytelenül képzett vagy helyettesített hang. 5-6-7 éves korban • A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szúkincsüket. • Összefüggő beszédükben sok a szóismétlés, kötőszó halmozás. • Elbeszélésük folyamatos de még nem követi mindig a történések logikai, időbeli sorrendjét. • Figyelmesen végig hallgatják az óvónőt, részt vesznek a párbeszédben, végig várják a másik gyermek megnyilatkozását. • Jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozással, hanglejtéssel, hangerővel és megfelelő tempóval beszélnek. • Beszédüket természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. • Tisztán ejtenek minden beszédhangot • Helyesen használják a névmásokat, névutókat, a jövőidejű igéket. Módszertani alapelvek • Az óvónő tartsa szem előtt, hogy a beszédkapcsolatok kialakulásának alapja az óvónő és a gyerekek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoport légkör, az érzelmi kötődések. • Ereztesse meg a nyelv kifejező erejét és szépségét. • Törekedjék a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására. • Kérdéseivel ösztönözze a gyermeket beszédre. • Differenciált egyéni bánásmód alkalmazásával segítse a nyelvileg hátrányos helyzetű és a nyelvileg kiemelkedően fejlett gyermekeket egyaránt.
-30Kapcsolata más nevelési területekkel: • Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. Komplexen érvényesül az óvodai élet teljes folyamatában. • Kapcsolata van a gondozással, mert e tevékenység közben folytatott beszélgetések elősegítik a gyermek és az óvónő érzelmi kapcsolatának kialakulását, alkalmat teremtenek a párbeszéd kialakítás. • A szocializációval, mert az együttes tevékenység alkalmával megnyilvánul a gyermek kapcsolatteremtési vágya, megnyilatkozási szándéka, alkalmazkodási képessége. • A játékkal, mert a kialakult társas kapcsolatok természetes körülmények között fejlesztik a beszédet. Kitűnő lehetőséget nyújt az anyanyelvi játékok gyakorlására. • A mozgással, mert saját és társaik mozgását verbálisan kísérik, a testükkel és térészleléssel kapcsolatos szavak beépülnek a gyermekek aktív szókincsébe. • Az irodalmi neveléssel, mert a mesélés, verselés az anyanyelv gyakorlásának legfontosabb területe. A népi gyermekjátékuk, mondókák, mozgással kísérhető versek mondogatása, bábozás, dramatizálás révén fejlődik nyelvi kommunikációjuk. • A matematikai tapasztalat szerzéssel, mert a tevékenységek révén a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. • A zenei neveléssel, mert a gyermekek szókincsét bővítik, a zenei neveléshez szükséges fogalom párok megértését segítik. • A vizuális neveléssel, mert a nyelvi és képi formai ábrázolás együttes alkalmazásával az óvónő felismerteti a gyermekekkel, hogy egy élményt többféle úton is ki lehet fejezni. 3.2 Az értelmi fejlesztés és a nevelés megvalósítása: Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítja a kisgyermeknek a változatos tevékenységeket, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Mindez elősegíti a kognitív képességek / megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás /fejlesztését. A környező világról szerzett tapasztalat rendszerezése eljuttatja a gyermeket egy magasabb fejlettségi fokra. Az értelmi fejlődésben az óvodás gyermeknek el kell érnie az észleléses finommozgásos funkciók maximális szintű működését, amelyhez a nyelvi szimbolikus megismerési szint szervesen integrálódik. Az értelmi nevelés feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés,
-31emlékezet, figyelem, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése. Az értelmi fejlesztés folyamatában kiemelt hangsúlyt kap a differenciálás, az egyéni képességek szerintifejlesztés. Az óvodai életben előre haladva egyre nagyobb szerepet kap az önálló gondolkodásra nevelés, a döntési képesség, a vizuális percepciófejlesztése, a figyelemkoncentrációs tevékenységek bővülése. Így a periódus kezdetére jellemző, hogy az érzelmektől meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak, teljesebbek és a valósághoz hűebbek lesznek. IV. 1.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
Személyi feltételek 1. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 2. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 3. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. 4. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.
Óvodavezető Óvodapedagógus Óvodatitkár Dajka Élelmezésvezető Szakácsnő Konyhalány Karbantartó Összes létszám:
Áfonyáskert Óvoda 1 fő 12 fő 1 fő 6 fő 2 fő 1 fő
Napraforgó Tagóvoda 12 fő 6 fő 2 fő 1 fő
Középszer Tagóvoda 16 fő 8 fő 1 fő 1 fő 4 fő 1 fő
Petneházy Tagóvoda 6 fő 3 fő 2 fő 1 fő
Összesen: 1 fő 46 fő 1 fő 23 fő 1 fő 1 fő 10 fő 4 fő 87 fő
-322.
Tárgyi feltételek Az óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületei, udvara, kertje, berendezései oly módon lettek kialakítva, hogy szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljenek testméreteiknek, biztosítják egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszik a mozgás- és játékigényük kielégítését, a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszik körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságát figyelembe véve helyeztük el. Az óvoda egyidejűleg biztosítja megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, szülői fogadószobánkban lehetőség nyílik a szülők fogadására. Áfonyáskert óvoda: 1978: februárjában adták át óvodánkat, mint főzőkonyhával ellátott 200 férőhelyes intézményt. 1996: október 1.-től férőhelyszámunk 188-ra módosult. Ebből 7 normál osztott csoport, 1 sajátos nevelési igényű dyslexia prevenciós csoport. A prevenciós csoport maximális létszáma 13 fő volt. 2003: júniusában férőhelyszámunk újra módosult a gyermeklétszám csökkenése miatt. A 2003/2004-es tanévben 6 normál és egy dyslexia prevenciós csoportot indíthattunk. így férőhelyszámunk: 150 + 13 fő. Sajnos külön tornateremmel nem rendelkeztünk, de a megüresedett csoportszobát tornaszobává alakítottuk át. 2007: Az óvoda minősítették át.
főzőkonyháját
melegítő-tálaló
konyhává
2008: A kis létszámú dyslexia prevenciós csoport szegregációja megszűnt. Normál gyermekek közé integrálva folytatódik a nevelés. 2009: a 7 csoport helyett csak 6 indítható. A főállású logopédus álláskerete megszűnik. Egy csoportszoba helyett most már kettőt nyithattunk egybe, így hatalmas tornatermünk lett. Igyekszünk sokoldalú tornaszerekkel felszerelni, amelyek kiválóak az észlelési pontosság, a mozgáskoordináció fejlesztésére, a fokozott mozgásigény levezetésére.
-33Óvodánk épületének állaga elfogadható. Folyamatos karbantartással igyekszünk értékeinket megőrizni, mivel a nagyobb felújításokra csak fokozatosan, az anyagiaktól erősen behatárolva kerülhet sor. Udvarunk tágas, árnyas, parkosított. Egyaránt megtalálható rajta a füves, a kavicsos és a betonozott rész is. Így mindenfajta játéktevékenységre alkalmas. A meglévő udvari játékszereket a szülők segítségével újjávarázsoltuk, lefestettük. Az udvar állandó karbantartást igényel, amit egyre nehezebben tudunk megoldani. Mára már új udvari játékszerek telepítésére lenne szükség, amelyek megfelelnek az Európai Uniós követelményeknek. Napraforgó Tagóvoda: 1980-ban épült az óvoda, eredetileg 8 csoportos, melyben jelenleg 6 csoport működik. A csoportok osztott szervezésűek. Valamennyi csoportszobához külön gyermekmosdó és előtér tartozik. Tágas, világos, kényelmes játszóterületet és tisztálkodási lehetőséget biztosítva a gyermekeknek. A gyermekek biztonság érzetét fokozza, hogy a mosdó helyiséget nem kell másik csoporttal közösen használni. A szülök gyermekeiket, az aulában várhatják, öltöztethetik. A 7-8. csoportszobából kialakított tornaszoba, melynek felszerelését pályázat útján nyert pénzből oldottuk meg, jól szolgálja a gyermekek mozgásfejlődését. Az óvoda berendezése esztétikai igényességünkhöz igazodva természetes anyagokból /nád, gyékény, fa/ készült, színben harmonizáló bútorokból és kiegészítőkből áll. Szakmai felszereltségünk, eszköztárunk bőséges. Középszer Tagóvoda: 1974-ben épült az Avasdél délkeleti részén. Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk legváltozatosabb tájai közé tartozik. Ahány tájegység van benne, annyiféle morfológiai, kőzettani klimatológiai vidékkel találkozunk. A Bükk hegység két résztájból áll. Az egyik a központi alaphegység, a másik az alaphegységet körülvevő, harmadkori kőzetekből felépülő bükki előtér övezet. A Bükk hegység dombos hegyláb felszínére a Sajó medencéjével együtt, ahol az alaphegységet több száz méter vastagságban homokos - iszapos - agyagos képződményekből álló rétegcsoportok fedik, erre a területre esik az AVAS. Az avas szó eredete jelentése: "silue prohibite" vagyis "tilos erdő" amelyet nem volt szabad irtani. Az "avas erdő"-ből idővel az egész hegy neve röviden AVAS lett. Az utóbbi évtizedek során, sokat változott a képe, s a bokrok szőlők, ligetes erdők helyén több ezer embernek otthont adó lakótelep létesült.
-34A déli-délkeleti lejtőn található a Középszer úton intézményünk is, amely az Avas dél első un. "jubileumi óvodájaként" társadalmi összefogással épült. Óvodánkba közvetlen környezetünkből érkeznek gyerekek, de szakmai munkánk elismerésének és a közlekedés szempontjából a jó megközelíthetőségnek köszönhetően a város minden pontjáról van jelentkező. Egyik büszkeségünk az óvodánk udvara a lombos fák, gondozott játszóhelyek, mint egy "park" helyezkednek el a betonházak sűrűjében. Kihasználtságunk évek óta magas. Az itt élő családok lakáskörülményei jónak mondhatók. Petneházy úti Tagóvoda: A Petneházy Úti Tagóvoda a közel 200.000 fős nagyváros nyugalmas, zöldövezeti városrészében található 3 csoportos intézmény Az óvoda vonzáskörzete egy konszolidált kertvárosi rész, ahol nem ritka a kétgenerációs együttélés. A körzetet alkotja továbbá egy, a hatvanas évek elején épített emberbarát lakótelep. Az óvodába beíratott gyermekek döntő többsége az említett területről ékezik, míg másik része a közlekedés szempontjából kedvező elhelyezkedést kihasználva a város különböző pontjáról jár az intézménybe. A szülők közössége döntő többségben jól szituált, kvalifikált, együttműködésre kész. Megfogalmazza igényeit az óvodával szemben és elvárja azok teljesítését. A családi viszonyok tekintetében is kedvező a kép, a gyermekek általában teljes családban élnek. Az óvoda légköre is családias, az épület adottsága, illetve a kevés csoport miatt is. (3 csoport) S szülők és a gyermekek is ismerik egymást, gyakran barátságok szövődnek. Ezt erősítjük a minden évben megrendezett kerti partyval. A csoportszobákat természetes anyagokból készült bútorokkal rendeztük be. Tágasak, szépek, barátságosak. Játékparkunk jól felszerelt Udvarunk tágas, parkosított. Lehetőséget ad a gyermekek mozgásigényének kielégítésére.
-35Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 3.1 Napirend 00
07 -10
15
1015-1115 1115-1230 1230-1500 1510-1530 1530-1700
Gyülekező-, szabadjáték, szabadon választott tevékenység. Folyamatos tízórai. Kezdeményezés, kötelező és kötetlen foglalkozás Öltözködés, levegőzés, játék a szabadban, szabadon választott tevékenység Átöltözés, előkészület ebédhez. Ebéd. Tisztálkodás, előkészület az ebédhez. Pihenés Teremrendezés, tisztálkodás, uzsonna Játék, szabadjáték, szabadon választott tevékenység hazamenetelig.
-363.1.1 Tevékenységek időtartama 3 - 4 évesek Tevékenységek
4 - 5 évesek
Nevelési év
Nyári időszak
Nevelési év
Nyári időszak
4ó
4ó 30p
6 ó.
6 ó.
l ó. 45 p.
l ó. 30 p
l ó. 10 p
1 ó. 15 p
ló. 10 p
l ó. 30 p
1 ó. 15 p 1 ó. 15 p
1 ó.
1 ó.
1 ó.
2 ó. 30 p
2 ó. 30 p
2 ó.
2 ó.
l ó. 30 p
l ó. 30 p
15 p.
15 p.
15 p.
20 p.
15 p.
20 p.
Nevelési év
Nyári időszak
5 - 6 - 7 évesek
Játék szabadon választott tevékenység 5ó.
5ó. 30 p
Előkészület étkezéshez, étkezés Öltözés, Testápolási teendők
l ó. 30 p
Pihenés, alvás
Mindennapos Testnevelés
-373.2 Hetirend Életkor
Kötött
Kötetlen
3-4 éves
Testnevelés
1 Vers-mese Ének, zene, énekes játék Környezeti nevelés Rajzolás, mintázás, kézimunka
4-5 éves
Testnevelés
1 Vers-mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, Környezeti nevelés Matematika 2 Vers-mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, Környezeti nevelés Matematika
5-6-7 éves
Testnevelés
Kötött
Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, Környezeti nevelés Matematika Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, Környezeti nevelés Matematika
„AZ ÓVODA TELJES NYITVATARTÁSI IDEJÉBEN A GYERMEKEKKEL TÖRTÉNŐ FOGLALKOZÁSOK MINDEGYIKÉT ÓVODAPEDAGÓGUS IRÁNYÍTJA” 3.3 A pedagógiai adatrögzítés fő területei A pedagógiai adatrögzítés kiterjed: • a nevelés tervezésére • a tanulás tervezésére • a gyermekek fejlettségére • a felvételi és mulasztási naplók vezetésére a, Nevelés tervezése: Négyszer 3 hónapra történik . Az óvónő rögzíti: • az egészséges életmód • a szocializáció • az anyanyelvi nevelés • a játék
-38Melyek során elérni kívánt szinteket, a fejlesztés feladatait, a tevékenységet. b. Tanulás tervezése: Havonkénti lebontásban történik. Az óvónő rögzíti: • a tanulás témáját • a mozgás és értelmi fejlesztés célját • a nyújtandó élményeket • a tervezett tevékenységeket • az alkalmazott módszereket Az óvónő rögzíti: • valamennyi gyermek anamnézisét /Személyiség lap/ • családlátogatás tapasztalatait /Napló/ • a gyermek mozgás és értelmi fejlettségét /Fejlettségmérő/ • a fejlesztési területeket /Fejlesztőfüzet/ FELVÉTELI ÉS MULASZTÁSI NAPLÓ • Rögzíti a gyermekek személyes adatait • Az igazolt és igazolatlan hiányzásokat Naprakész állapotban a jogszabályoknak megfelelően 4. Az Óvoda Kapcsolatai 4.1 A Család „A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak” A szülők bizalmának megnyeréséhez legbiztosabb út a gyerekkel kialakított jó érzelmi kapcsolat. Hisz a gyerek - aki szereti óvónőjét kedvéért sok mindenre képesek a szülők. A családdal való eredményes együttműködés legfontosabb feltételei: • Kölcsönös bizalom a család és az óvoda között • A család világnézetének tiszteletben tartása • A szülőnek éreznie kell, hogy gyermekét szeretetteljes légkör veszi körül • Tapasztalnia kell, hogy gyermeke szeret óvodába járni, szereti az óvónénit, a gyerekeket • A szülő érezze, hogy számítanak a véleményére • Tiszteletben tartják nevelési elveit
-39• Az óvónő emberi magatartásában, szakmai felkészültségében egyaránt példamutató. A kapcsolattartás formái: • Óvodai előjegyzés, felvétel • Óvodai dokumentumok megismerésének biztosítása /HOP, Házirend/. • Szülői értekezlet. • Továbbképzések, konzultációk szervezése a szülők részére. • Családlátogatás • Nyílt napok • Nyílt Ünnepségek • Kirándulások • Kulturális rendezvények • Közös programok, Játszóházak • „Ovi-hiradó" - negyedévente megjelenő újság az óvoda életéről, eseményeiről, céljairól, elképzeléseiről. 4.2 Bölcsőde Az óvodás gyermekek közvetlenül a családból, vagy bölcsődéből jönnek. Az óvodai előjegyzés előtt részt veszünk a bölcsődei szülői értekezleten. Ellátogatunk a csoportokba. Az együttműködés formái: • szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása • érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt • felnőttek, gyerekek látogatása a társintézményekben: tapasztalatgyűjtés • • • • •
szakmai tanácskozás szervezése szülői értekezleten való kölcsönös részvétel ünnepekre való meghívás gyerekek látogatása az intézményekben gyerekek beilleszkedésének folyamatos, közös követése és segítése
4.3 Szociális Intézmények A Polgármesteri Hivatal szociális osztályával folyamatosan kapcsolatot tartunk a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében • Gyermekvédelmi támogatás • Óvodáztatási támogatás
-404.4 Pedagógiai Szakszolgálatok • Nevelési tanácsadó Vizsgálatot kérünk a problémás, nehezen kezelhető, részképesség zavarral küzdő gyermekekről. Tanácsot kérünk a beiskoláztatással kapcsolatban. • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet Kérjük a sajátos nevelési igény megállapítását szükség szerint. 4.5 Gyermekjóléti szolgálatok • Iránytű Szociális Szolgálat Napi kapcsolatban állunk o Elhelyezzük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket o Egymás ünnepségein részt veszünk o Generációs vetélkedőt rendezünk o „Nagyi suli”-t tartunk a nagymamáknak az óvodai tevékenységekről /barkácsolás, szövés, fonás…/ o régi mondókákat, népi játékokat tanulunk a nyugdíjas klubban o szülőket tájékoztatunk a szolgáltatásokról 4.6 Gyermekotthonok • Miskolci Gyermekvédelmi Központ o Fogadjuk az itt élő óvodáskorú gyermekeket o Ide visszük azokat a gyermekeket, akikért nem jöttek • Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) 4.7 Egészségügyi Intézmények • Óvodaorvos o Tanácsadás o Rendszeres vizsgálat az óvodában • Védőnői hálózat o Tanácsadás o Vizsgálatok elvégzése /pl. fejtetű vizsgálat/ o Beóvodáztatás • ANTSZ o Pályázatain részt veszünk o Közösen egészségügyi felvilágosítást végzünk /HIV, hőségriadó…/
-414.8 Iskolák Mind a négy óvoda a körzeti iskolával tartja a kapcsolatot. Áfonyáskert Óvoda - Herman Ottó Általános Iskola és Munkácsy Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Napraforgó Tagóvoda - Herman Ottó Általános Iskola és Munkácsy Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Középszer Tagóvoda - Kazinczy Ferenc Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Petneházy úti Tagóvoda - Szilágyi Dezső Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola • Beiskolázás előtt szülői értekezleten vesznek rést a leendő elsős tanítónénik. Az Igazgató Úr/Asszony bemutatja iskoláját, az ott folyó pedagógiai munkát. • A volt óvodásainkat tanórán is meglátogatjuk • Az iskola által szervezett rendezvényeken, játszóházban részt veszünk • Számítógépes foglalkozásokra járnak a nagycsoportosok • Az iskolák által kiírt rajzpályázatokra mindig küldünk gyermekmunkákat • A „Pattanj Pöttöm” sportvetélkedőn együtt versenyeznek a tagóvodák gyermekei 4.9 Kisebbségi Önkormányzat Az Áfonyáskert Óvodában és a Napraforgó Tagóvodában sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, akinek a többsége roma származású. Az Ő felzárkóztatásuk érdekében részt veszünk az Integrációs Pedagógiai Program pályázaton. Sok programot, családi napot, kulturális rendezvényt, kirándulást szervezünk, amelyekre a Kisebbségi Önkormányzat képviselői is eljönnek
-425.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI
5. 1. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A játék a gyermek sajátos öntevékenysége, ami szabad akaratra épül, benne és általa érvényesül az önkifejezés. A kisgyermek a külvilágtól és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységé. Benne fejlődnek azok a tulajdonságok melyek később a játékán kívül is jellemzőek lesznek rá. Amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad ill. segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Az óvónő tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban és az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységhez, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, ill. segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Játékfajták: A gyakorló játék bevezetője és kiegészítője a többi játékfajtának. Főleg a 3-4 évesek játékát jellemzi. A gyakorló játék az eszközhasználatban, mozgássorok kialakításában, manipulálásban realizálódik. A szerepjátékban a gyermekek tapasztalataikat, elképzeléseiket hozzájuk fűződő érzelmeiket jelenítik meg. A vállalt szerepen keresztül ábrázolják a valóság számukra lényeges mozzanatait. A szabályjátékban nem a művelet, nem a szerep a rögzített, hanem a feladat és a szabály. Meghatározott cél elérésére irányul. Mozgás és értelemfejlesztő hatása van. Konstrukciós játék során a gyermekek különféle elemekből, anyagokból építményeket, játékszereket, modelleket hoznak létre saját elképzelésük alapján. Bábozás, dramatizálás során eljátszanak ismert meséket, kitalált helyzeteket, szituációkat. A játék során beleélik magukat a szereplők helyzetébe.
-43Az óvodapedagógus feladatai: Az óvónő teremtse meg a feltételeket /hely, idő, légkör és eszköz/, hogy a gyermekek aktivitással, jókedvvel vehessenek részt az elmélyült, folyamatos, nyugodt játékban. Gondoskodjon pozitív érzelmeket kiváltó élményekről, így adjon minél több játéktémát a gyerekeknek. Tegye lehetővé, hogy a gyermekek játékuk során környezetüket formálhassák, kedvük, elképzelésük szerint átalakíthassák, szabadon mozoghassanak a csoportszobához tartozó játékhelyiségekben is. Tartsa szem előtt, hogy a gyermekeknek különösen fontos a minél hosszabb, megszakítás nélküli játékidő. Biztosítson olyan játékeszközöket, amelyek az elmélyült játék kialakulását, és a fantázia fejlődését szolgálják. Törekedjen arra, hogy a gyermekeknek az udvaron is álljanak rendelkezésükre barkácsoló, ábrázoló, manipuláló, konstruáló eszközök. Ismertesse meg a gyermekeket minél több mozgásos játékkal. Képességfejlesztő játékeszközök segítségével tudatosan fejlessze a gyermekek értelmi képességeit /megfigyelés, emlékezet, gondolkodás/. Gyermeki tevékenységek: A gyermek gyakorló játékot játszik, e tevékenység közben ismerkedik az őt körülvevő világgal, annak tárgyaival. Szerepjátékot játszik, ebben jeleníti meg tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, pozitív és negatív élményeit. Ezeket sajátos módon alkotja újra. Szabályokhoz igazodva mozgásos és értelemfejlesztő, logikus gondolkodásra serkentő szabály játékot játszik. Bábozik, dramatizál, így eleveníti fel irodalmi élményeit kötetlen formában. Barkácsol különféle eszközökből, sokféle anyagból játékához felhasználható kiegészítőket. Konstruál, eleinte nagyobb, később alkatrészekből, anyagokból építményeket.
apróbb
kockákból,
különböző
-44A fejlődés jellemzői korosztály szerint Gyakorló játék: 3-4 éves kor: a játékos mozgást mindig ugyanabban a formában, ugyanolyan szabályok szerint ismétlik. Játékszereket, eszközöket rakosgatnak céltalanul, vagy maguk alkotta szabály szerint. 4-6-7 éves kor: gyakorló játék csak akkor jelentkezik, ha a gyermek fejlődésében lemarad, képességei fejletlenek. Jelentkezhet konstrukciós és szerepjáték elemeként is. Szerepjáték: 3-4 éves kor: képesek olyan szerepjátékok kezdeményezésére és eljátszására, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. 4-5 éves kor: mozgásuk, értelmi és érzelmi fejlődésük alapján megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit, viszonyulásait, készek ezeket játékukban újraalkotni. 5-6-7 éves kor: tudnak vezetni, és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, abban együttműködni, melyben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és kapcsolatait. Barkácsolás: 3-4 éves kor: az óvónő, a gyermekek bevonásával készít kiegészítő játékszereket. 4-5 éves kor: segítenek az óvónőnek a játékszerek készítésében és a játékok megjavításában. 5-6-7 éves kor: a barkácsolás, a szerepjáték és a bábozás természetes eszköze. A kellékekként létrehozott eszközöket felhasználják játékukban. Dramatizálás, bábozás: 3-4 éves kor: elsősorban a bábú mozgása kelti fel a gyermekek érdeklődését, ezért a bábúk „éljenek" a gyermekek között, legyen helyük a csoportban. 4-6-7 éves kor: kézméretüknek megfelelő bábokkal báboznak. Kedvelt mesealakokkal, hétköznapi figurákkal önállóan, kitalált szöveggel bábjeleneteket adnak elő . Szabályjáték: 3-4 éves kor: mozgásszükségletet kielégítő, egyszerű szabályokat tartalmazó játékokat játszanak. 4-5 éves kor: képesek a szabályok megértésére, az óvónővel közösen ellenőrzik a szabályok betartását, a győzelem érdekében megpróbálnak együttműködni. 5-6-7 éves kor:, olyan szabályjátékot választanak, amely nagyobb ügyességtat, vagy szellemi erőkifejtést igényel. Egymást figyelmeztetik a szabályok bel fisára, megjelenik az egészséges versenyszellem.
-45Módszertani alapelvek: Az óvónő biztosítsa a játék önkéntességét, a szabad téma és eszközválasztást, az érzelmek szabad megnyilvánulását. Tartsa szem előtt a gyermekek egyéni sajátosságait, aktivitásuk eltérését, érdeklődésük különbözőségét, és segítse elő, hogy ezek függvényében jussanak magasabb szintre. Érvényesítse az indirekt játékirányítást. Ösztönözze a gyermekeket, hogy vegyenek részt az óvónő által kezdeményezett szabályjátékban is. Kapcsolata más nevelési területekkel: Kapcsolata van a mozgással, mert a játék fejleszti a gyermek mozgását, segíti új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, ezáltal fejlődik a percepció és a finommotorika is. A szocializációval, mert a játékban közelivé és elfogadhatóvá válnak a viselkedési szabályok, lehetőség nyílik a helyes magatartás gyakorlására. Anyanyelvi neveléssel, mert a játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek, fokozódik a gyerek beszédkedve. A játék során alkalma nyílik, hogy felismerje és gyakorolja a különböző szituációkhoz illeszkedő beszédmódokat. Értelmi fejlesztéssel, mert a gyermek játék útján ismerkedik a világgal, a valóság jelenségeivel, érzékszervei működése pontosabb lesz, így megbízhatóbbá válik észlelése, megfigyelése. 5.2. Vers, mese A gyermekek korának megfelelő műfaj a mese és a vers. A mese emberi kapcsolatokra tanít és élményt nyújt a gyermekek számára. Értékeket, szokásokat, hagyományokat közvetít a gyermeknek. Tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyairól, a lehetséges megfelelő viselkedésformákról. A gyermek szívesen lép át a mese rendkívüliségébe kettős tudattal éli meg élményeit. Beleélése segíti a műalkotás befogadását. A mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletet, megbékíti félelmeivel, erősíti önbizalmát. A magyar gyermekköltészet a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mesélővel való személyes kapcsoltban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A mesék dramatizálása komplex tevékenység, amely integrálja a művészeti tárgyakat.
-46A nevelés célja: A nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi élmények felkeltése. Néphagyomány ápolása, népi sajátosságunk megőrzése. Az óvodapedagógus feladatai: • Az óvónő elsődleges feladata az élménynyújtás. • Biztosítsa az érzelmi biztonságot nyújtó nyugodt légkört. Alakítson ki állandó mesélő helyet. • Az irodalom nyújtotta érzelmeket természetes viselkedés módjával közvetítse. • Az irodalmi anyagot úgy válassza ki, hogy nyelvileg tiszta, esztétikailag értékes mesét, verset halljanak a gyerekek, melyek fejlesztik erkölcsi ítéleteit, magatartását. • Mese és versmondás alkalmával építsen a spontán adódó helyzetekre, a kedvező körülmények kivárására. • Éljen a komplexitás lehetőségével. • Érje el, hogy a gyermekből, mint „befogadóból” a későbbiekben „előadó” váljék, s teremtse meg ennek a megfelelő hely és eszköz feltételeit /ruhadarabok, fejdíszek, bábok/. • Fejlessze a gyermekeknek mind az aktív, mind a passzív szókincsét, kifejezőkészségét, bővítse ismeret anyagát. • Alkalmazzon minél több mozgással kísérhető verset, mondókát. • A SNI gyermekek nevelése során fordítson figyelmet az akusztikus és motoros észlelés irodalmi élményekbe ágyazott fejlesztésére, a beszédkészség alakítására. Gyermeki tevékenységek • Képeskönyveket nézegetnek, mesét hallgatnak, közben erősödik az egymás iránti figyelem, összetartozás érzése. • A gyermekek játéktevékenységeikben alkalmazzák a kiszámolókat, párválasztókat. • Mozgással összekapcsolt mondókákat játszanak. • Szívesen hallgatják a nép és műmeséket. • Kedvvel ismételgetik a hallott verseket. • Dramatizálják, bábozzák saját elképzeléseikhez igazítva az ismert meséket. • Nyelvtörő mondókákat, találós kérdéseket, csúfolókat mondogatnak saját maguk és egymás szórakoztatására. • A környezet megismerése során szerzett tapasztalatokhoz irodalmi alkotásokat kapcsolnak az óvónő segítségével /naphívogatók, állathívogatók, évszakos mondókák/. • Szívesen öltöznek be és játszanak színházas játékot.
-47Módszertani alapelvek: • Az óvónő fejből mondja el az alkalomhoz illő mondókákat, verseket és mutassa meg a hozzájuk tartozó mozdulatokat, játékokat. • Kicsiknél az irodalmi nevelés a mozgással kísért, énekelt szöveg gyakori ismételgetésével, az ősi forma felidézésével kezdődjék. • Minél kisebbek a gyerekek, annál több dalt, mondókajátékot tanítson az óvónő, ezt kövesse az állatutánzó és felelgetős mesemondókák, halmozó és láncmesék, versek, verses mesék, majd a fokozatosan hosszabbodó, bonyolódó prózai mesék. • Az óvónői előadásmód fő szabályai: a beszéd zenei elemeinek érvényesítése. • Az óvónő előadásmódja élményszerű legyen. • Engedjen teret az életkori sajátosságokból fakadó, szárnyaló gyermeki fantáziának. Kapcsolata más nevelési területekkel • Kapcsolata van az anyanyelvi neveléssel, mert az irodalom közege a nyelv. A verseléssel, mondókázással fejlődik a gyermek beszédtechnikája, mesehallgatással bővül szókincse. • A játékkal, mert az irodalmi nevelés a játéktevékenységből indul ki és oda tér vissza a gyermekek önálló dramatizálásával és bábozásával. • A környezeti neveléssel, mert a szerzett tapasztalatokhoz hangulati elemként mondókák, rövid állatmesék vagy az óvónő által kitalált történetek kapcsolódnak. • A mozgásfejlesztéssel, mert a mozgással kísért mondókák fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, térérzékelését, mozgáskoordinációját. • Az ábrázolással, mert a mese, a vers által felkeltett belső képzeleti képek újraalkotásra, képi megfogalmazásra ösztönzik a gyermeket. A fejlődés jellemzői 5-6-7 éves korban: • A gyermekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. • 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek, 15-20 verset meghallgatnak az év folyamán. • Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. • Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései. • Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét, a viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső – képzeleti - képek készítésének jelei. • A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.
-48• Megértik a mesék erkölcsi, etikai közléseit. Érzelmileg azonosulnak a mesehősökkel, az „igazzal”, a „jóval”. • A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait megjegyzik. • Az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése iránt is érdeklődnek. • A könyvben a képek alapján megtalálják kedvenc meséiket. • Kedvelt mesehőseiket beleviszik játékukba. • Ismerik a „Könyvtár” jelentését, célját. 5.3.
Ének, zene, énekes-játék Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkelti a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé vá1ik a gyermek mindennapi tevékenységének. A dalos játékok közös éneklése fejleszti a zenei kézségeket /ritmusérzék, hallás, éneklési kézség/ és formálják a gyermek nyelvérzékét. Helyesebb lesz beszéde, kiejtése, hanglejtése. A dalos játékokhoz kapcsolódó mozgásformák és tánc során fejlődik mozgáskézsége, testséma ismerete, térérzékelése, vizuális memóriája. A nevelés célja: a zenei kézségek, a zene befogadáshoz szükséges képesség fejlesztése, valamint zenét értő és szerető egészséges, boldog emberré nevelés. Az óvodapedagógus feladatai: • Az óvónő jutassa a gyermekeket az énekléssel és zenehallgatással élményekhez, keltse fel zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. • Hangolja össze a dalanyagot a zenei nevelési feladattal. • Ismertesse meg a gyermekekkel a gyermekdalokat, dalos játékokat, szoktassa a gyermekeket tiszta éneklésre. • Fejlessze a gyermekek zenei hallását, ritmus érzékét, harmonikus, szép mozgását. • Tanítson a gyermekeknek egyszerű, játékos, táncos mozgásokat. • Dalos játék, tánc során fejlessze a nagymozgásokat, az egyensúlyérzékelést. • A téri helyzetek, téri irányok mozgásos megélésével fejlessze a térészlelést.
-49• Ismertesse meg a gyermekeket egyszerű hangszerekkel. • A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvónő vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Gyermeki tevékenységek • Népi dalos játékokat játszanak, ritmikus mondókákat mondanak, szabadon és alkalomszerűen a nap bármely szakában, jókedvvel és érzelmi gazdagsággal. • Önállóan, tisztán énekelnek, zenét hallgatnak. • Érzékeltetik az egyenletes lüktetést, ritmust tapsolnak. • Egyszerű táncmozdulatokat, együttes mozgásformákat végeznek, eleinte az óvónő irányításával, később önállóan is. • Megismerik és játékukban is használják az egyszerű hangszereket /dob, cintányér, háromszög/. • Szívesen hallgatják az óvónő énekes és hangszeres előadását. • Játszanak a hangjukkal: halkan-hangosan, mélyen-magasan énekelnek, mondókáznak. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén • A gyermekek a dalokat tisztán, szép szövegkiejtéssel éneklik. 10 dalt biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg is. A dalokat önállóan is el tudják kezdeni. • A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. Felismerik a magas - mély éneklés közötti különbségeket, maguk is tudnak így énekelni, dalt kezdeni. • Ismerik a halk-hangos közti különbséget, tudnak halkan - hangosan énekelni, tapsolni, beszélni. • Képesek a dallam- motívum bujtatására. • Megfelelően használják az ütő hangszereket. • Érzik a ritmus és az egyenletes lüktetés különbségét, ritmusmotívumokat visszatapsolnak. • Az egyszerű, játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen megformálják. Változatos mozgáskombinációkat hajtanak végre. A mozgás során a teret maguk körül kihasználják, bemozogják. • Képesek dallam, ritmus, és mozgás improvizálására. • Figyelmesen hallgatják a bemutatott élőzenét és hangszeres játékot. Módszertani alapelvek • Az óvónő a dalanyag, a zenehallgatás, a játékdalok kiválasztása során törekedjen igényességre. • Munkájában érvényesüljön a fokozatosság elve.
-50• Az éneklés, a zenélés, zenehallgatás ne kényszer, hanem szórakozás legyen a gyermek számára. • Tartsa szem előtt, hogy a gyermekek zenei fejlettsége és fejlődése nem egyöntetű, ezért foglalkozzon sokat egyénileg velük. Kapcsolata más nevelési területekkel • Alapvető és átfogó kapcsolata van az anyanyelvi neveléssel, mert a zenei anyanyelv alapozása során szoros kapcsolatba kerül az anyanyelv kifejező gyakorlásával. • A mozgásfejlesztéssel, mert a mozgásos játékok, az együttes táncmozdulatok örömteli végzése közben fejlődik a gyermekek állóképessége, mozgáskoordinációja, térészlelése. A dal ritmusa, lüktetése önmagában is mozgásra serkent. • A szocializációval, mert a közös játékok, éneklések során fejlődik önértékelésük, önbizalmuk. • A játékkal, mert játék közben énekelgetnek, zörejeket, zenei hangokat hallatnak. 5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, a festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az ábrázolást, mint szabad alkotást az önkifejezés eszközének tekintjük. Sokféle tevékenység sorolható ide a firkálástól a rajzon át a festésig, a bábkészítéstől kezdve a legkülönbözőbb anyagok felhasználásával barkácsolt eszközökig minden. Az óvodai művészeti alkotásoknak legjobb modellje a természet változása, állandó megújulása. A természet és a belőle építkező mozgás, képalkotás, zene olyan maradandó élmény a gyermek számára, amelyből élete végéig táplálkozhat. A tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettségekhez és képességekhez igazodva segítik a képi plasztikai kifejezőképesség komponáló - térbeli tájékozódó - és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermek tér - forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásának fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A nevelés célja: Képi-plasztikai kifejezőképesség kialakítása, fantázia, kreativitás, alkotóképesség fejlesztése, a vizuális gondolkodás könnyebbé tétele.
-51Az óvodapedagógus feladatai: • Biztosítsa a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. • Az óvónő segítse a gyermek téri, formai és színképzetének gazdagodását, esztétikai érzékének alakulását. • Segítse elő a természet szépségeire, színeire, formáira való rácsodálkozással a művészeti alkotások, épületek, népi alkotások nézegetésével a szépség iránti vonzódás alakulását. • Biztosítson sokféle eszközt és anyagot, ismertesse meg a gyermekeket a különböző technikákkal, keltse fel a gyermekekben a tevékenység vágyát. • Segítse elő, hogy a szülők is adjanak gyermeküknek lehetőséget az otthoni ábrázolásra. • Teremtse meg a szabadidős, illetve kötött ábrázolás hangulati, tárgyi és eszközbeli feltételeit, a minden gyermek fejlődését belülről segítő motiválást. • Használja ki egész évben az udvari lehetőségeket, a spontán helyzeteket. • Legyen igényes a környezet formálásában, törekedjék a természetes, jó minőségű anyagok használatára. • A csoportszoba díszítésében mértéktartó legyen • Tervezze meg a fejlődés folyamatát jelző, irányító feladatokat. • Gyűjtse és időnként elemezze a gyermek rajzokat. • Segítse a gyermek látási, tapintási, mozgási érzékelésének összerendeződését, a vizuális élmények teljesebb átélését. • Az SNI – s gyermeknél fogyatékosságuk figyelembe vételével erősítse az észlelő apparátust, a taktilis csakrát és a kevésbé sérült funkciók differenciáltabb fejlesztését célozza. Gyermeki tevékenységek: • A gyermekek kezdetben firkálnak, majd elnevezik műveiket. • Rajzolnak, festenek élményeik, elképzeléseik alapján. • Játékaikhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, ajándékozáshoz különböző tárgyakat, kiegészítőket barkácsolnak vágással, ragasztással papírból, textilből, termésből. • Gyurkálgatnak homokot, agyagot, lisztgyurmát, papírt, közben megismerik az anyagok tulajdonságait, használatát. • Terméseket gyűjtenek, kavicsokat válogatnak, ezekkel díszítnek változatos felületeket. • Megismerkednek néhány új technikával, mint pl. a batikolás, nyomatkészítés, gyertyaöntés, gipszöntés, textilfestés, só gyurmázás, kollázs készítés. • Megismerkednek néhány népi kismesterséggel. Egyszerűbb formában szőnek, fonnak, agyagoznak, tojást festenek, mézeskalácsot készítenek.
-52• Rakosgatnak, építenek saját elképzelés alapján különböző anyagok felhasználásával. • A szabadban homokoznak, nagy felületre rajzolnak krétával, kavicsokat rakosgatnak, köveket festenek, virágból láncot fűznek. Módszertani alapelvek: • Az óvónő keltse fel a gyermekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát, ösztönözze őket elképzeléseik megvalósítására. • Biztosítsa élményeik, fantáziájuk és megfigyeléseik képi és térbeli megjelenítésének sokféle lehetőségét. • Juttassa el a gyermekeket a szépség felfedezéséhez, az alakítás öröméhez. • Legyen igényes a környezet formálásában, törekedjék a természetes anyagok felhasználására a csoportban. • Vegye tekintetbe az egyes gyermekek közötti ábrázoló képességbeli különbségeket, saját szintjükhöz képest fejlessze őket maximálisan. Kapcsolata más nevelési területekkel: • Kapcsolata van a játékkal, mert a vizuális tevékenység a gyermekek számára önmagában is játék. • A környezet megismerésére neveléssel, mert a gyermekek tapasztalataikat, megfigyeléseiket, élményeiket a környezetből merítik, és ezeket jelenítik meg ábrázolásaikban. • Az irodalmi neveléssel, mert vers és mesehallgatás közben kialakult belső képzeleti képeiket ábrázolásukban megjelenítik. • A matematikai tapasztalatszerzéssel, mert a nagyság és formalátás a téri viszonylatok kialakítása közben fejlődik arány, forma, nagyság és térérzékelésük. • A mozgásfejlesztéssel, mert a finommotorika célzott fejlesztése a vizuális tevékenységek során jól alkalmazható A fejlődés jellemzői 5-7 éves korra: o Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, a téralakításban. Sokféle tapasztalattal rendelkeznek változatos alakú zárt és nyitott terek elkerítésében, lefedésében, az építmények egyensúlyának megteremtésében. o Tevékenyen részt vesznek az őket körülvevő tér, valamint a térbeli makettek berendezésében, az alapvető térviszony latok segítségével. Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére.
-53o Képalakításban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat. Élményeik elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. o Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. Képesek vezetéssel észrevenni a környezet, a műalkotások és saját munkáik színhangulatát. o Formaábrázolások változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat, emberábrázolásaikban megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is. o A közös munkák értékelése során saját műveikkel és a műalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánítanak. o Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik elhasználásával. Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kelékeket, modelleket, maketteket. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. Önállóan készítenek tárgyakat, az óvónő irányításával képesek az anyagszerűségre törekvés szabályait betartani. o Kezdenek érdeklődni az érdekes, szokatlan dolgok iránt. Elmondják véleményüket az óvodai környezetről, szívesen vesznek részt annak szépítésében. Időnként felszólítás nélkül is észreveszik a tennivalókat. o Késztetést éreznek arra, hogy figyelmüket összpontosítsák, technikai tudásukat aktivizálják. o A gyermekek többsége önmaga is elkezdi javítgatni saját készülő alkotását. 5.5. Mozgás A testnevelés, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, függés, dobás, egyensúly) és testi képességeit: erő, ügyesség, gyorsaság. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, ellenálló képességét. Fontos szerepe van az egészség megőrzésben. Felerősíti a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. Segíti s testséma megismerését és a térben való tájékozódást. Mozgásra – testnevelésre az óvodai élet minden napján lehetőséget kell biztosítani.
-54A nevelés célja: • A természetes mozgáskedv megőrzése, a mozgás megszerettetése. • Az egészséges életvitel, mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészségek alakítása • Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák / érzékelés, észlelés, figyelem, gondolkodás, emlékezet / és a szociális képességek fejlesztése. • Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai: • Az óvónő fejlessze a fizikai állóképességet, a fizikai aktivitáson keresztül készítse elő a szellemi aktivitást, illetőleg a mozgásos feladatok sikeres megoldása eredményeként növelje az önértékelést és az önbizalmat. • Az óvónő fejlessze a nagy és finommozgásokat és a fizikális erőnlétet: egyensúlyfejlesztés, szem- kéz-, szem- láb koordináció, ritmikus tevékenységgel a ritmusérzék fejlesztése. • Az óvónő ügyeljen a testséma fejlesztésére: testrészek ismerete, test koordinációjának alakítása, test fogalom kialakítása a kezesség (lateralitás fejlesztése, dominancia erősítése). • Az óvónő gyakoroltassa a vizuális és auditív észlelést fejlesztő, alapozó mozgásokat. • Az óvónő fejlessze a testsémát. • Az óvónő törekedjen a problémamegoldások erősítésére mozgásos tevékenységgel elvégzett feladatmegoldásokkal. • Az óvónő fejlessze a mozgással kapcsolatos és a mozgáshoz kapcsolható szókészletet. • Az óvónő törekedjen arra, hogy a gyerekek jó közérzettel, jó hangulatban vegyenek részt a mozgásos feladatokban. • Az óvónő a csoportszobában biztosítson mozgásra inspiráló eszközöket, pl. tornapad, zsámoly, bordásfal, karika, egy-egy labda. • Az óvónő az udvari játék során is biztosítson elegendő labdát, karikát, ugrókötelet. • Az óvónő tanítson a gyermeknek sok mozgásos játékot, régi népi játékokat is, pl. labdajátékokat, ugrókötelezés, ugróiskolát. • A SNI gyermekek esetében bővítse a kompenzációs lehetőpségek körét, a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működését célozza. • Fogadtassa el a speciális segédeszközök használatát.
-55• Az óvónő a különböző mozgások elsajátításának folyamatát a gyerek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építse. Tartsa szem előtt, hogy a testnevelés legértékesebb anyagai a játékok, mert nem csak a mozgások kombinációira adnak alkalmat, hanem új meg új tapasztalatok szerzésére is. • Az óvónő az óvodai testnevelés feladatainak teljesítésére a testnevelés két formáját használhatja fel: a naponta szervezett, úgynevezett mindennapi frissítő 2x10 perces testnevelést, és a heti egy, ill. két testnevelési foglalkozást. Tevékenységek: Játékok - szerep- és utánzójátékok - futójátékok: sorban körben szétszórtan több csoportban párban egy és két sorból, körből fogásmódok változtatásával - szabályjátékok: - fogójátékok szerepvállalással körben, házzal, egy fogóval - egyéni és csoportos versenyek feladattal, akadályon át -
kézi szerrel, gimnasztikai alapformákból, járásból, futásból, támaszgyakorlatokból szökdeléssel, változatos feladatokkal, azonos testhelyzetekből történő indulással és érkezéssel. - labdajátékok gurítással - egyéb játékok (az évszaknak megfelelően) - fogójátékok: átfutással, ház nélkül egy fogóval, két fogóval, - sorverseny dobással kiegészített feladatokkal, különböző kiinduló és befejező testhelyzetekből történő indulással és érkezéssel - váltóversenyek - labda játékok: a labda hordásával, átadásával, dobással és célzással.
Gimnasztika Végezzenek szabad gyakorlatot és legalább kétféle kézi szergyakorlatot (pl. szalaggal, körkötéllel, babzsákkal, labdával, stb.). Kézi szergyakorlatok és padgyakorlatok (kézfogással, tapssal, kopogással, dobogással, futás közbeiktatásával). Végezzenek szabad, páros, továbbá kézi szergyakorlatot (pl. kisszék, labda, asztal és padgyakorlatot) a következő alakformákat felhasználva: kartartások: mély, mellső, magas és oldalsó középtartás, csípőre és válltartás, fejtetőre kör és vállhoz tartás, fogásmódok változtatásával (pl. kézfogás sajátmagával, valamint egy kézzel társa, könyökfűzés, keresztezett kézfogás). Tarkóra-, mellhez-, vegyes kartartás. Fogásmódok: alsó és felsőfogás. Testhelyzetek: Alap- és terpeszállás, térdelés (két térden, kissé nyitott lábbal) nyújtott és terpeszülés, hason- és hanyattfekvés, guggoló- és térdelőtámasz,
-56csípőbe és térdben hajlított hátsó- és mellső fekvőtámasz. Lábujj- és sarokállás, hajlított harántterpeszállás, térdelés zárt lábbal, törökülés, zsugor-, sarokülés, mellső, mellső- és hátsó fekvőtámasz. Guggoló-, lépő és levegőállás térd és lábemeléssel előre és hátra, térdelés egy térden és a másik láb oldalt, lebegőülés, oldalon fekvés, oldalsó fekvőtámasz. Kar- törzs- térd- és lábmozgások: Emelés, leengedés, lendítés, lengetés, lebegtetés, lökés, húzás, hajlítás, nyújtás, fordítás, páros lábon szökdelés, ujjak nyitása, zárása, mozgatása, csukló hajlítása és nyújtása. Karkörzés egy és két karral előre és hátra a test oldalán és a test előtt lefelé. Törzshajlítás oldalt, törzsforgatás, térd- és lábemelés, egy lábon szökdelés, után lépés előre és oldalt. Karkörzés két karral és a test előtt lefelé kezdve, tölcsér és malomkörzés, lábkörzés előre, törzsfordításban hajlítás, törzs gyakorlatok kar- és lábtartással és mozgással, után mozgások, helycserék, galoppszökdelés párosával. Járás Természetes járás egyenesen és különbözőirányokba (balra, jobbra kanyarodással, tárgyak és személyek megkerülésével, körben az óvónő vezetésével, kézfogással és kézfogás nélkül). Speciális járás lábujjon és térdemeléssel. Ütemérzéket fejlesztő járás tapssal, dobbantással. Természetes módon egyesével, párokban kézfogással és anélkül, egymáshoz alkalmazkodva, hullámvonalban és átlóirányban oldalt, hátra, különböző kartartásokkal, körben és szétszórtan közben 180 fokos fordulattal, rövidebb és hosszabb lépéssel váltakozva, sarkon és lábujjhegyen (speciális járás) járjanak az óvónő, majd a gyerekek számolására (ütem érzéket fejlesztő járás). Járjanak természetes módon és az irányok változtatásával, továbbá csigavonalban, nyo1casban. A gyakorlóhely közepén haladjanak balra, majd jobbra kanyarodással körbe, majd ugyanez ellentétes irányba kanyarodással, természetes járás. A talp külső élén guggolásban és feladatokkal (speciális járás) 8-16 lépést ütemre, dobszóra, majd zenére (ütemérzéket fejlesztő járás). Futás Fussanak a gyerekek természetes módon, kötetlenül, egyenes és különböző irányokba, körbe, szétszórtan, irányváltoztatással: balra és jobbra kanyarodással, tárgyak és személyek ki- és megkerülésével. Fussanak többféle testhelyzetből való indulással és megállás után helyezkedjenek el azonos és különböző testhelyzetekben, lassítással és gyorsítással. Fussanak egy-két akadályon át. Fussanak versenyt 10-15méter távon. Versenyezzenek 15-20 méter távon harántterpeszállásból indulva. Fussanak 3-4 akadályon át. Támasz, függés Csússzanak, kússzanak, másszanak talajon előre, oldalt, körben kézi szerrel is. Bújjanak át egy, majd két különböző magasságú szer alatt. Másszanak át, fel és le egy, majd két különböző szeren vízszintes és függőleges irányban.
-57Guruljanak egyenes irányban, magasba nyújtott karral. Másszanak négykézláb egyenes irányba háttal és irányváltoztatásokkal (2x20 méter távon). Másszanak át, fel és le különbözőképpen felállított szerekre 150cm magasságig, meghatározott támasz- és fogáskereséssel, kézzel és lábbal, tempóváltoztatásokkal. Csússzanak padon karhúzással és tolással. Gyakorolják a gurulóátfordulást hajlított terpeszállásból. A kézállás előgyakorlataként végezzenek rézsútos mély fekvőtámaszt különböző szereken. Gyakorolják a "csikórugdalózást", járjanak függőállásban, érintő magas szeren. Végezzenek lábmozgásokat hátsó függőállásban. Talicskázzanak combfogással. Másszanak 2-4 akadály különböző módon való leküzdésével. Végezzenek guruló átfordulást terpesz, zárt, guggoló állásból mellső középtartásba emelt karral érkezés guggoló támaszba, majd állásba. Végezzenek guruló átfordulást a szalagon, karikán, stb.. helyből és néhány lépésből, továbbá egymás mellé állva kézfogással párokban ("ikerbukfenc"). Álljanak kézen a lépő láb magasra lendítésével és távoli kilépéssel. Végezzenek „lajhármászást”. Egyensúlygyakorlatok Egyensúlyozzanak talajon 50-10 cm széles vonal között kúszva, mászva, természetes járással, egyensúlyozzanak 30 cm magasságig emelt szeren, kézi szerekkel is, 20-10 cm távolságra lévő vonalak, padok között, 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken magasabb térdemeléssel, különböző kartartásokkal és közben lépjenek át két-három kézi szert, padon járással és közben 360 fokos fordulattal, fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve talajon, járás egyensúlyvesztés nélkül. Ugrás Előkészítő ugrások: szökdeljenek páros lábon helyben és haladással 1-2 akadályon át. Lépjenek, fussanak át 10-15 cm magas és 50-60 cm széles sávon. Ugorjanak kézi szeren át páros lábbal, helyből távolba és magasba, mélyugrással 30-40 cm magasból guggoló támaszba, majd hajlított állásba. Ugrás célba 100 cm széles sávba vagy körbe, kéztámasszal a padra fel és le, nekifutással távolra és magasra, egy lábról két lábra és egy lábra. Végezzenek távol- és magasugrást néhány lépés nekifutással. Mélyugrás maximum 80 cm magasból 40-10 cm széles szerről. Felugrás nekifutással keresztbe állított két részes ugrószekrényre térdelve, majd guggolásba és tetszés szerinti módon leugrás.
-58Labdagyakorlatok Ismerkedjenek a labdával: a labda fogásának, tartásával két kézzel különböző kartartásokkal. A labdát gurítsák terpeszülésből és állásból társuknak, gurítsák egyenes irányba, majd fussanak a guruló labda után és fogják meg. Dobják fel és le állóhelyből, fogják meg két kézzel. Dobják fel és le, kapják el a labdát állva és különböző testhelyzetekben, majd végezzenek különböző feladatokat járás és futás közben. Vezessék a labdát járás, lassú és gyors futás közben. Futás közben tegyék egy meghatározott helyre a labdát, majd vegyék fel. A labdát vezessék két párhuzamos vonal, pad mellett. Adják át a labdát párokban 3-4 méter távolságra lévő társnak egy és két kézzel. Módszertani alapelvek: • • • • •
Az óvónő tartsa szem előtt az egészség megőrzését, megóvását. Ösztönözze a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra. A fizikai aktivitás erősítésével hívja elő a szellemi aktivitást. Az óvónő építsen a spontán érzelmi motivációkra. A foglalkozáson a gyerekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt.
Kapcsolata más nevelési területekkel: • Kapcsolata van a gondozással, mert biztosítja a gyermekek zavartalan fejlődését, egészségük fenntartását. • A szocializációval, mert saját testének megismerése segíti az én-tudat fejlődését a szociális-én erősödését. A közös, örömmel végzett mozgás közben fejlődik együttműködő és tolerancia képességük, lehetőségük nyílik különböző viselkedési minták tanulására. • A matematikai tapasztalat szerzéssel, mert a téri irányok, formák bemozgásával fejlődik térészlelésük. A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések elősegítik az észlelési területek integrációját, a fogalomalkotás fejlődését. • Zenei neveléssel, mert mozgásuk ritmikussá, harmonikussá válik a térformák alakításával sok mozgástapasztalatot szereznek, fejlődik vizuális memóriájuk. 5.6 A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi- környezetről annak formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz. Tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Miközben felfedezi a környezetét olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek segítik a környezetben való biztos eligazodását. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások értékeit, védelmét, szeretetét.
-59A környezet megismerése során kialakulnak a gyermekben a kultúrált életvitel szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi viszonyok. A megismerés során közvetítjük a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait. A világot pontosan megismerni a kép, a szó, a cselekvés egységében lehet, ezért hangsúlyt kap a tevékenység és a megismerés. A környezeti nevelés témái lehetőséget adnak mozgás, testséma a percepció fejlesztésére. A nevelés célja: A gyermekek életkoruknak megfelelő szinten minél több tapasztalatot szerezzenek mozgásos és érzékszervi tevékenységeken keresztül az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Alapozza meg a természet szeretetét és védelmét. Témakörök: A témák kiválasztása során a lakókörnyezet sajátosságaihoz igazodunk. A témákat az évszakok folyamatos változásaira fűzzük fel. A témakörök több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással. • Évszakok, állatok, növények, természet és állatvédelem. • Család, testünk, otthonunk, óvodánk és az óvoda környezete, városunk nevezetességei. • Jeles ünnepek, néphagyományok, népi kismesterségek. Az óvodapedagógus feladatai: • Az óvónő a gyermekek tapasztalataira, élményeire, spontán érdeklődésére, megismerési vágyára támaszkodva ismertesse meg a gyermekeket a környező világgal, nyújtson új ismereteket, rendezze meglévő tapasztalataikat. • Fejlessze a gyermek értelmi képességeit, érzékelését, megfigyelő képességét, emlékezetét, figyelmét, gondolkodását, formálja a gyermek beszédkészségét, kreativitását. • Fejlessze a természeti társadalmi környezet iránti fogékonyságot, a helyes erkölcsi, érzelmi viszonyt. Járuljon hozzá a személyiség sokoldalú fejlesztéséhez. • Alakítsa ki a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszonyulást. Közösen átélt élményekkel alapozza a hazaszeretetet. • Hívja fel a gyermekek figyelmét a környezetvédelem fontosságára és gyakoroltassa azt. Ne rongálják, védjék az élő környezetet. • Alakítson ki a csoportban élősarkot. • Érje el, hogy a gyermekek aktívan, öntevékenyen vegyenek részt az ismeretszerzésben, biztosítsa a lehetőséget az alkalmi és folyamatos megfigyelésre, tapasztalatszerzésre.
-60• Hozza a gyermeket, természetes érzékszerveit ingerlő közelségbe a környező világ minél több jelenségével. Használja ki a kínálkozó lehetőséget a mozgás és percepció fejlesztésére. • Tanítsa meg a gyermeket a rácsodálkozásra, a környezet szépségeinek értékelésére, figyeltesse meg a természet színeit, hangjait, változásait. • Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. • Az óvónő segítse a szülőket abban, hogy felismerjék a gyermek környezet iránti érdeklődésének fontosságát. • Az SNI igényű gyermekek esetében bővítse a kompenzációs lehetőségek körét. Tartsa szem előtt, hogy a sérült gyermekek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képesek. A gyermekek tevékenységei • A gyerekek séták, kirándulások alkalmával megtapasztalják, elsajátítják a közlekedés és a kultúrált viselkedés szabályait. • Alkalmi illetve folyamatos megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek a természet és az évszakok változásairól, az időjárás alakulásáról, az állatok életéről, a növények fejlődéséről ok-okozati összefüggéseket vonnak le. • Madáretetőket helyeznek el, szépítik, gondozzák, védik környezetüket. • Élősarok gondozása, kerti munkák végzése közben közvetlen tapasztalatszerzés útján ismerkednek meg a zöldségekkel, gyümölcsökkel, virágokkal csoportosítják azokat és összehasonlításokat végeznek. • Közintézmények látogatása alkalmával ismereteket szereznek tágabb környezetükről. • Terméseket, leveleket, magokat, kőzeteket gyűjtenek. • Szimulációs játékokat játszanak. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról, környezetükről. Ismerik lakásuk címét, szüleik nevét, foglalkozását. Gyakorlottak a közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközök fajtáit, a környezetükben lévő intézmények rendeltetését. Megnevezik környezetük sötét és világos színváltozatait. Felismerik a tárgyak, jelenségek közötti összefüggéseket. Ismerik és megnevezik az emberi testrészeket. Különbséget tudnak tenni az évszakok és napszakok között felismerik jellegzetességüket. Ismerik a környezetükben lévő növényeket, állatokat különböző szempontok alapján csoportosítják azokat. Értik a növények fejlődése és az időjárás közötti összefüggéseket. Önállóan gondozzák a növényeket. Alakítják, gondozzák, védik természeti környezetüket. Érzelmileg kötődnek lakókörzetükhöz, városukhoz.
-61Módszertani alapelvek • Az óvónő keltse fel a gyermek érdeklődését, alakítsa ki a pozitív érzelmi beállítódást a megismerés, befogadás vágyát • Törekedjen arra, hogy a gyermek tudatában a társadalmi, természeti ismeretek helyesen a valóságnak megfelelően tükröződjenek. • Érvényesítse a valóság az ahhoz kapcsolódó cselekvés az erről alkotott kép és az ezt kifejező szó egységét. • Érzékeltesse a természeti és emberi környezetben a szépet, a környezetvédelem és környezet higiéne kiemelkedő szerepét. Kapcsolat más nevelési területekkel • Kapcsolata van a matematikai tapasztalatszerzéssel, mert a környezet tárgyainak, jelenségeinek számosságát, tulajdonságait állapítják meg. • A szocializációval, mert tapasztalatszerzés közben gyakorolja a környezethez való alkalmazkodást. • Az anyanyelvi neveléssel mert a megfigyelés, tapasztalás közben a nyelv közvetítő közeg. Ismereteik gyarapodásával, aktív szókincsük is gazdagodik. • A játékkal, mert a természeti és társadalmi környezetből szerzett ismeretit játékában felhasználja, folyamatosan gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza. • Az esztétikai neveléssel, mert a környezet megismerése, esztétikai hatása, színei megjelennek a gyermek ábrázolásában, illetve a hagyományokhoz kapcsolódó népi mondókák, dalos játékok alakítják a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív értelmi viszonyt. Matematikai tartalmú tapasztalatszerzés Matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel a mindennapi életben gyakran találkoznak a gyermekek, így természetes módon ismerkednek meg velük. A foglalkozások /kötött, vagy kötetlen/ során a játékos cselekvés, a cselekvő tapasztalatszerzés kap hangsúlyt. A gyermek matematikai tartalmú tapasztalatok birtokába jut és azokat tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat ezáltal alakul ítélő képessége, fejlődik tér-, sík és mennyiség szemlélete. Különösen sok lehetőség kínálkozik a percepció, a finommotorika, a térbeli viszonyok, az alak és forma állandóság, a vizuális memória fejlesztésére. A nevelés célja: A környezet mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában. Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése. A gyermek matematikai érdeklődésének felkeltése, elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, logikus gondolkodás megalapozása.
-62Az óvodapedagógus feladatai: • Építsen a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére és az önálló probléma megoldás igényére. • Az óvónő megfigyeltetések, tevékenykedések alkalmával fejlessze a gyermekek észlelését: o vizuális és auditív észlelést, o mozgás és tapintásos észlelést, o alaklátást és formaállandóságot. • Fejlessze a keresztcsatornák működését, a finom motorikát és testsémát. • Az óvónő fejlessze a gyermekek ítélőképességét, egyéni megismerő erőiket, probléma látásukat, probléma megoldó képességüket, összehangolva a csoport egészének fejlesztésével . • Teremtsen minél több problémahelyzetet, tapasztalási lehetőséget. • A gyermekek valamennyi érzékszervét vonja be a tapasztalatszerzésbe. • Alapozza meg a matematikai beállítódást, szemléletet. • Használja ki azokat a lehetőségeket, amelyek matematikai tartalmat közvetítenek. • A gyermekek képességeinek ismeretében tervezze, az egyénre és csoportra szabott fejlesztéseket. • A SNI gyermekek esetében a kognitív funkciók, a meglévő ismeretek fejlesztése, az észleléses struktúrák (látás, hallás, tapintás) fejlesztése által. Tapasztalatszerzés tevékenységei • Tapasztalatszerzés közben számolnak, játékos cselekvéssel számtani műveleteket végeznek (hozzáadnak, elvesznek, egyenlővé tesznek). • Ismereteket szereznek a geometria körében. Tépnek, vágnak, rajzolnak síkmértani formákat. Bemozognak földre rajzolt alakzatokat (kör, négyszög, háromszög stb.) • Összehasonlítanak, szétválogatnak, megnevezett tulajdonságok vagy saját szempontok szerint. • Kiválasztanak tapintás, látás, hallás alapján tárgyakat. • Mennyiségi tulajdonságok, térbeli kiterjedések alapján sorberendezést végeznek. • A számfogalom megalapozása érdekében mérnek, összemérnek, mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel. • Tükör előtt mozognak. tükörrel tevékenykednek, tapasztalatot szereznek a szimetria körében. • Síkbeli és térbeli alkotásokat, építményeket másolnak le illetve önállóan alkotnak. • Ritmikus sorokat hoznak létre térben és síkban.
-63A fejlődés jellemzői: A gyerekek általában képessé tehetők arra, hogy az óvónő kérdései, gondolatát megértsék, kövessék. Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon, is elmondják, egymás állításainak igazságát megítéljék, megbeszéljék, esetenként javítsák saját tévedéseiket. Általában elérhető, hogy szívesen vállalkoznak a felvetett, vagy felismert problémák megoldására. Képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére. Összehasonlításaikat szóban is kifejezik és mások megállapításainak igazságát megítélik. Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat. Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is össze tudnak mérni. Az összemérés alapján helyes megállapítást tudnak tenni. Részt tudnak venni más mennyiségek összemérésében, alkalmi egységgel való mérésben. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig), az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is. Elő tudnak állítani különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig. Tudnak mesélni tevékenységről, történésekről, képről, egyszerű darabszámmal is kapcsolatos történeteket: az elmondott történetet eljátszással, kirakással, rajzzal meg tudják jeleníteni. Építéseik, síkbeli alkotásaik legfőbb eredménye továbbra is a szemléletfejlődés: azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Másolással képesek megépíteni a mintával megegyező elemekből és színben nagyságban eltérő elemekből is kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat. Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerűbb tulajdonságokat meg is nevezni. A tükörrel való tevékenységük tapasztalat- és élményszerzésre szolgál: általában kettő, négy elemből álló alakzat tükörképét zsebtükör mögött meg tudják építeni. A térben való tájékozódásban elérhető a jobbra, balra irányok és állások megkülönböztetése, értik és követni tudják az irányokat, ill. helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé, alatt, fölött). A síkban megszokott megegyezést megértik (mit értünk a vízszintes síkban az alatt, fölött szavakon). Módszertani alapelvek • Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek természetes élethelyzetekben szerezzenek matematikai tapasztalatokat. • Segítse a gyermekek önálló probléma megoldását. • Biztosítsa az egyéni, cselekvő tapasztalatszerzést. • Tegye lehetővé a gondolkodási képesség hajlékonyságát, a többféle megoldás lehetőségét.
-64• Erősítse az igazság megtalálásának kedvét, a gondolatok tevékenységgel és szóban történő kifejezésének képességét. • Hagyja a gyermekeket saját logikájuk szerint gondolkodni. Kapcsolata más nevelési területekkel • Kapcsolata van a környezeti neveléssel, mert segíti a gyermekek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását, értelmi és érzelmi fejlődését. • A mozgásfejlesztéssel, mert térbeni tájékozódásukat mozgás közben gyakorolják. • A játékkal, mert a matematikai tapasztalatokat, ismereteket játékukban felhasználják, gyakorolják. • Az anyanyelvvel mert képesek matematikai összefüggések megfogalmazására. 5. 7. Munka jellegű tevékenységek A személyiség fejlesztés fontos eszköze. A játékkal sok mindenben azonosságot mutat. A gyermek mindennapi tevékenységének a része a munka jellegű tevékenység. A feladatok elvégzése során megtanulják az eszközök használatát, tapasztalják, hogy az ember folyamatosan alakítja, változtatja környezetét. Az eszközök használatán kívül kialakulnak a munkavégzés képességeinek alapjai, mint kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának fontos eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Munkafajták: Saját személyükkel kapcsolatos munkák Közösségért végzett munka /naposság/ Alkalomszerű megbízatások Környezet rendjének megőrzése Növény és állat gondozás Az óvodapedagógus feladatai Az óvónő teremtse meg a gyerekek számára az életkorokhoz, erejükhöz mért munkalehetőségeket. Gondoskodjon arról, hogy a gyerekek saját személyük, ill. a csoport érdekében maguk végezhessenek el minden olyan munkát, amelyre egészségük károsodása nélkül képesek Az óvónő biztosítsa a legalkalmasabb eszközöket, szoktassa rá a gyermekeket, hogy tartsák azokat rendben. Teremtse meg a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához szükséges légkört. Erősítse a munkára késztető indítékokat a gyermekekben.
-65Ismertese meg velük az adott munka eszközeit, azok ésszerű használatát, a munka legcélszerűbb fogásait, azok sorrendjét, a munka ellenőrzésének módjait. Törekedjen arra, hogy a munka értékelése során kedvet ébresszen a gyerekekben a további munkához. Segítse elő a gyerekek önértékelési képességének, igényszínvonalának és közösségi, társas kapcsolatainak fejlődését. Az SNI gyermekek munkavégzését segítse a megfelelő speciális eszközök használatával. Adjon lehetőséget a kevésbé sérült funkciók differenciáltabb, tudatos fejlesztésére. Gyermeki tevékenységek: Közösségi megbízatásként naposi munkát végeznek. Középső és nagycsoportban végzik a feladatok fokozatos bővülésével. A naposok terítenek, leszedik az asztalt, megkínálják pajtásaikat. Szükség szerint átrendezik a termet, segítenek a foglalkozási eszközök kiosztásában. Ellenőrzik a csoportszoba és a mosdó rendjét, tisztaságát. Segítenek az udvari játékeszközök ki és behordásában. Részt vesznek játékok javításában, tisztán tartásában. Évszakonként gondozzák kertrészüket és az élő sarok növényeit. Locsolnak, ültetnek, kapálnak, gyomlálnak. Udvarrészüket tisztán tartják, összeszedik a szemetet, sepregetnek. Alkalomszerűen apró megbízatásokat teljesítenek. Időközönként szétválogatják a játékeszközöket, rendbe teszik a babaszobai szekrényeket, részt vesznek a hó eltakarításban. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: Jártasságot szereznek a különböző munkafajták elvégzésében. Önállóan használják a munkaeszközöket. Szívesen és önként vállalják a naposságot és egyébmegbízatásokat. Munkavégzésük során fegyelmezettek, munkájukban kitartóak. Érzik munkájuk fontosságát és hasznosságát. Munkavégzés közben képesek az együttműködésre. Az egyéni megbízatásokat önállóan teljesítik. Módszertani alapelvek: Az óvónő vegye figyelembe az egyes gyermekek egyéni sajátosságait, minden gyerek a képességeinek megfelelő munkafeladatot kapja. Tegye lehetővé, hogy a gyermek a munkát egyéni tempójának megfelelően végezhesse. A fejlődés folyamán folyamatosan erősítse és fejlessze a munka sajátos, játéktól eltérő jellegét, vonásait. Ösztönözze különösen a visszahúzódó gyermekeket a közös és egyéni munkavégzésre. Ereztesse meg a gyermekekkel a munkavégzésük hasznosságát.
-66Kapcsolata más nevelési területekkel: Kapcsolata van a mozgással, mert nemcsak megtanulják a munkaeszközök célszerű használatát, hanem közben bemozogják az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetüket. Az eszközhasználat fejleszti finom motorikájukat. Anyanyelvi neveléssel, mert a tárgyak, térbeli viszonyok, cselekvések megnevezése szükségszerűvé válik és ezzel gyarapodik ilyen irányú szókincsük. Gyakorivá válik a tevékenységre épülő szóbeli közlés. Közösségi neveléssel, mert természetes módon alakul a gyermek szociális magatartása, társas kapcsolata. Hozzájárul a közösségér-t végzett tevékenység értelmének felfogásához. Környezeti neveléssel, mert mindennapi munkálkodásuk közben ismerkednek környezetükkel, az őket körülvevő tárgyi világról egyre pontosabb információk birtokába jutnak.
-675.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. Az óvodai tanulás elsődleges célja, az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvónő a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermekek személyiségének kibontakozását. Az SNI gyermekek esetében fontos annak szem előtt tartása, hogy egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képesek. Az ő spontán tanulásukat, a „kiemelkedő terület” – ükre kell összpontosítani. A tanulás lehetséges formái az óvodában: • az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedés tanulás • a spontán, játékos tapasztalatszerzés • a cselekvéses tanulás • a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés • az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás • az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás Óvodánkban a tanulás folyamatos, hiszen a gyermek minden helyzetben képes tanulni. A tanulás alapvető formája a játék. A felfedezés, a megtapasztalás játékos élménye lehetővé teszi, hogy kialakuljanak azok a képességek, mely alapján a gyermek számára a későbbi tanulás örömet jelent. Elkülönítjük a játékidőben játszott és a tanulási folyamatban használt játékot. A tanulási folyamatban a játékos feladatokkal vonzóvá tesszük a tanulást, mert a belső motivációra építünk. Növeljük a gyermek aktivitását, kíváncsiságát, a figyelem tartalmát és mélységét.
-68-
5.9. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi nevelés: A beszéd az önkifejezés fontos eszköze, ezért óvodai nevelésünk fontos része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele a társsal, magával a kommunikációval, mint eszközzel. Az anyanyelvi nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét. Lehetőséget ad a gyermeknek a sokoldalú, aktív ismeretszerzésre, a szókincs bővítésre, az írás, olvasás hangtani megalapozására. A kommunikáció általerősödik a gyermek biztonság érzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, fejlődik beszédkészsége. A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakulásának alapvető feltétele: az egymást meghallgató, és az egymáshoz beszélő társak beszédkedve, a beszélő környezet. Fontos a gyermekek meghallgatása, kérdéseinek támogatása és megválaszolása. A nevelés célja: a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a helyes artikuláció, a választékos beszédstílus kialakítása, biztonságos önkifejezés megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai: Teremtsen olyan szeretetteljes, derűs légkört amelyben a gyermekek bátran, szívesen nyilatkoznak meg, mesélnek élményeikről. Az anyanyelvi játékokat építse be a mindennapi óvodai életbe. Az óvodába lépéskor tájékozódjon a gyermekek nyelvi fejlettségéről. Ismerje fel a beszédhibákat. Súlyosabb beszédhibák esetén irányítsa a gyermeket logopédushoz. Szép kiejtéssel, nyelvtanilag helyesen beszéljen, beszéde követésre méltó legyen. Ismertesse meg a gyermeket a kommunikáció verbális és nem verbális eszközeivel. Végeztessen beszédszerveket ügyesítő gyakorlatokat. Gyakoroltassa a hangzók tiszta ejtését . Valamennyi nevelési területhez kapcsolódva folyamatosan bővítse a gyermekek szókincsét. Fejlessze a gyermekek beszédhang hallását és beszédértését, auditív emlékezetét, a beszéd ritmusát, ezt szolgáló játékokkal. Ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját, hívja fel a szülők figyelmét a beszélgetések kapcsolat erősítő hatására. Segítse az SNI gyermekek speciális segédeszköz használatát pl.: hallókészülék.
-69A látás sérült gyermek esetében okozott figyelmet fordítson az uiditív észlelés fejlesztésére. A 3H-s gyermekeknél kiemelten fejlessze a beszédhanghallás és a beszédészlelés készségét. Gyermeki tevékenységek Igényeiket, szükségleteiket világosan, érthetően fogalmazzák meg, használják az erre utaló kifejezéseket. Gondozási tevékenységek során figyeljék az óvónő utasításait. Játék közben használják a párbeszéd fordulatait, közöljék egymással gondolataikat, ötleteiket fokozódik beszédkedvük. Az irányított tanulási folyamatban a gyermekek használják a megismert tárgyak, jelenségek, történések kifejezéseit, gazdagodik szókincsük. Családi és egyéni élményeikről beszámolnak társaiknak és az óvónőnek. Anyanyelvi és kommunikációs játékokat játszanak az Óvónő irányításával. Társaik mozgását verbálisan kifejezik, megnevezik a téri irányokat, használják a névutókat. Történeteket találnak ki és mondanak el, ilyenkor alkalmazzák az ismert nyelvi formákat. A fejlődés jellemzői korosztályonként 3-4 éves korban A gyerekek egyéni fejlettségüknek megfelelően szívesen beszélnek saját cselekvésükről , a velük megtörtént eseményekről . Ismerik a környezetükhöz tartozó tárgyak és a megszokott jelenségek nevét . Leggyakrabban kérés , kérdés , felkiáltás formájában nyilatkoznak meg . Tárgyi és személyi környezetükkel kapcsolatos gondolataikat összefüggően fejezik ki , gyakori szövegszerkesztési hibával . A magán és mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik. 4-5 éves korban A gyerekek bátran, szívesen beszélnek. Értik és használják az ismert szavakat akkor is, ha az azokkal jelölt tárgyakat, személyeket nem szemlélik közvetlenül. Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni, közölnek, leírnak, mesélnek. Társaik beszédére odafigyelnek és igénylik, hogy őket is figyelmesen meghallgassák. Alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait, a figyelem felhívást a köszönést, az udvariassági kifejezéseket. Helyesen használják a jelen és a múlt idejű igeidőket, a képzőket, a ragokat, a határozott és határozatlan névelőt. Még előfordul néhány helytelenül képzett vagy helyettesített hang.
-705-6-7 éves korban A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szúkincsüket. Összefüggő beszédükben sok a szóismétlés, kötőszó halmozás. Elbeszélésük folyamatos de még nem követi mindig a történések logikai, időbeli sorrendjét. Figyelmesen végig hallgatják az óvónőt, részt vesznek a párbeszédben, végig várják a másik gyermek megnyilatkozását. Jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozással, hanglejtéssel, hangerővel és megfelelő tempóval beszélnek. Beszédüket természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, a jövőidejű igéket. Módszertani alapelvek Az óvónő tartsa szem előtt, hogy a beszédkapcsolatok kialakulásának alapja az óvónő és a gyerekek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoport légkör, az érzelmi kötődések. Ereztesse meg a nyelv kifejező erejét és szépségét. Törekedjék a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására. Kérdéseivel ösztönözze a gyermeket beszédre. Differenciált egyéni bánásmód alkalmazásával segítse a nyelvileg hátrányos helyzetű és a nyelvileg kiemelkedően fejlett gyermekeket egyaránt. Kapcsolata más nevelési területekkel: Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. Komplexen érvényesül az óvodai élet teljes folyamatában. Kapcsolata van a gondozással, mert e tevékenység közben folytatott beszélgetések elősegítik a gyermek és az óvónő érzelmi kapcsolatának kialakulását, alkalmat teremtenek a párbeszéd kialakítás. A szocializációval, mert az együttes tevékenység alkalmával megnyilvánul a gyermek kapcsolatteremtési vágya, megnyilatkozási szándéka, alkalmazkodási képessége. A játékkal, mert a kialakult társas kapcsolatok természetes körülmények között fejlesztik a beszédet. Kitűnő lehetőséget nyújt az anyanyelvi játékok gyakorlására. A mozgással, mert saját és társaik mozgását verbálisan kísérik, a testükkel és térészleléssel kapcsolatos szavak beépülnek a gyermekek aktív szókincsébe. Az irodalmi neveléssel, mert a mesélés, verselés az anyanyelv gyakorlásának legfontosabb területe. A népi gyermekjátékuk, mondókák, mozgással kísérhető versek mondogatása, bábozás, dramatizálás révén fejlődik nyelvi kommunikációjuk. A matematikai tapasztalat szerzéssel, mert a tevékenységek révén a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik.
-71A zenei neveléssel, mert a gyermekek szókincsét bővítik, a zenei neveléshez szükséges fogalom párok megértését segítik. A vizuális neveléssel, mert a nyelvi és képi formai ábrázolás együttes alkalmazásával az óvónő felismerteti a gyermekekkel, hogy egy élményt többféle úton is ki lehet fejezni. 6.
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Az óvodai nevelés a közoktatási törvény 24.§ (1) szerint : „Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. §ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, ha a lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek felvételi kérelme teljesíthető” A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti.. Abban az évben, amelyben a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet, ha Augusztus 31. után született és a Nevelési Tanácsadó, vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javasolja, hogy még egy évig maradjon az óvodában. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hathét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: a) esti érettség b) lelki egészség, értelmi képességek fejlettsége c) szociális érettség a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
-72b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek
-73- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. - Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. - A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 7.
NEMZETI, ETNIKAI, KISEBBSÉG ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVEI
"Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, amilyennek lennie kell, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne." /Goethe/ Legelső feladatunk, az óvoda körzethatáron belül felmérni, élnek-e olyan etnikai családok, akiknek óvodás korú gyermekei vannak, de még nem íratták be őket egy intézménybe sem. Fontosnak tartjuk az etnikai hagyományok ápolását, a jeles napok, szimbolikus ünnepeik megtartásának fontosságát. Fokozott figyelmet fordítunk a játékra. A játék személyiségfejlesztő hatása miatt nagyobb szerepet kap a korrekcióban. A játékszituációk fokozzák a gyerekek spontán érdeklődését, az érzelmi azonosulást, - a játékot terápiás célokra is felhasználjuk. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek esetében nagyon fontos a családok bevonása az óvodai életbe. Igyekszünk meggyőzni őket az intézményes nevelés előnyeiről. Ha anyagi helyzetük megkívánja, étkezési térítési díjkedvezményben részesítjük a gyermekeket, a gyermekvédelmi határozat alapján. Meggyőződésünk szerint a humánus, barátságos, derűs környezet nagy hatással van a rosszabb körülmények között élő gyermekekre.
-74Az óvoda szociális viszonylatai, a ragaszkodás, az utánzás jól kihasználható az érzelmi, szociális fejlődés elősegítésére. Az etnikai gyermekeknél kiemelt feladatként kezeljük az érzelmi nevelést és a szocializációt, mivel ezekre a gyermekekre fokozottan jellemző magatartás érzelmi vezéreltsége. Sajátos tevékenységközpontú rendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával próbáljuk kialakítani a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásmódokat: a kompromisszumok, konszenzusok és a kommunikálás technikájának elsajátítását, a viselkedéskultúra megalapozását. A roma gyermekek beilleszkedését nehezíti az eltérő értékrend a család és az óvoda között. A szülővel történő beszoktatás, az egyéni bánásmód elve, a szülővel való toleráns, megértő viselkedés, a folyamatos napirend megfelelő módon biztosítja, hogy a nehezen alkalmazkodó gyermek is könnyen kiismerhető helyzetbe kerüljön nap, mint nap. A tanulási folyamatokat próbáljuk kötött és kötetlen formában is szervezni. A roma gyermekek tanulásában a családi hatások érvényesülnek: utánzás, modellkövetés, kevés verbalizmus. A családban a szociális, az érzelmi, a viselkedéses, a felfedező tanulás az erőteljesebb, az értelmi szféra működtetése nem olyan fontos. Az óvoda feladata az óvodától egészen eltérő tapasztalás, élményhatás, ismeret, tudásanyag megismerése és pótlásának megszerzése. Gondoskodni kell arról, hogy a gyermekek a cselekvő - szemléletes gondolkodástól eljussanak a képszerű, majd fogalmi gondolkodás felé. 8.
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVEI
Sajátos nevelési igényű, az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi illetve beszédfogyatékos. A sajátos nevelési igény kifejezi: - a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges, vagy teljes körű módosulását. - a képességek részleges, vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. - Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült gyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet és az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakaítása a szükséges tárgyi feltételek és eszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok
-75megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéshez szükséges. Célunk, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. - Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez - fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. - a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását a módszer és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A sajátos nevelési igény a szokásos differenciálástól eltérő nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel vagyunk arra, hogy - a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti. - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedadógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. A korai fejlesztés és gondozás egyéni, illetve 3-5 fős csoportfoglalkozás keretében valósul meg. Egyéni foglalkozás esetén heti 4, csoportfoglalkozás esetén heti 6 órában. A korai fejlesztés és gondozás feladatait a rehabilitációs bizottság szakvéleményeire épített egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. A terv tartalmazza a gyermek állapotától függően az értelmi, a hallás, a látás, a mozgás és anyanyelvi fejlesztés feladatait. Az óvodapedagógus a mindennapok során egyéni foglalkozás keretében fejleszti a gyermek motoros és perceptuális képességeit, elvégzi a beszédszervi ügyesítő gyakorlatokat: A rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai. - A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó, vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. - A meglévő ép funkciók bevonása, a hiányok pótlása érdekében. - A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. - A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása - Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
-76Rehabilitációs tevékenységek A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap hangsúlyt. Az integrált nevelés során a gyermek minden segítséget kapjon meg hátrányainak leküzdéséhez. Az óvodapedagógus feladatai az SNI gyermekek fejlesztésében. -
A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében résztvevő óvónő rendelkezzen magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) - Az óvónő alkalmazzon individuális módszereket, technikákat. - Alkalmazkodjon az eltérő képességekhez, az eltéző viselkedésekhez. - A szükséglethez igazodó módszereket válasszon. Á A terapeuta szakképesítéssel rendelkező feladatai: - Segítse a pedagógiai diagnózis értelmezését, kísérje figyelemmel a gyermek haladását. - Tegyen javaslatot specifikus módszerek alkalmazására. - Nyújtson segítséget a szükséges speciális eszközök kiválasztásában, tájékoztasson a beszerzés lehetőségeiről. - Működjön együtt az óvodapedagógussal, vegye figyelembe észrevételeit, javaslatait. - tartson kapcsolatot a szülővel. A gyermek fejlesztése érdekében az óvónő és a terapeuta havonta megbeszélést folytat az intézményben. Ilyenkor a terapeuta megfigyeli a gyermek közösségben való tevékenykedését, a vele való foglalkozást. Feljegyzést készít a gyermek fejlődéséről, meghatározza a soron következő feladatokat. Segíti, felkészíti az óvónőt a fejlesztő munkára. 9.
1.
INTEGRÁLT KIEMELT FELADATOK A NÉGY INTÉZMÉNYBEN
Környezet és természetvédelmi nevelés Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a környezet szerepe az ember életében. Változtak, kibővültek a társadalmi igények, elvárások. Sokoldalú, kreatív, széles ismeretkörrel rendelkező emberekre van szükség. A technikai fejlődéssel egyfajta megismerési, tájékozódási, gyakorlási lehetőségek alakultak ki ( videó, internet, számítógépes játékprogramok, szimulációs
-77helyzetek). Magyarországon és az egész világon is fontossá - szükségletté vált a környezetvédelem, a korszerű, helyes természeti kultúra kialakítása. Ahhoz, hogy a társadalom elvárásait teljesíteni tudjuk, már óvodáskorban el kell kezdenünk a környezetet ismerő - szerető - óvó ember személyiségének tudatos formálását. Különösen nagyon fontos ez egy olyan lakótelepen, ahol sokszor bizony a környezet rongálása, pusztítása, a vandalizmus a jellemző és be van határolva az ember természetet alakító szépítő munkája is. • Az óvónő tartsa szem előtt, hogy az ember maga is a természet elválaszthatatlan része, ezért óvni és védeni kell. • Teremtse meg az érzelmi vonzódást a természet iránt, alakítson ki olyan szokásokat, amellyel szilárd alapot adhatnak a további életkorukra. • Törekedjen arra, hogy biztonsággal, kezdeményezően viszonyuljanak környezetükhöz, hogy sokoldalú tapasztalatot és alapos tudást szerezzenek e téren. • Ösztönözze őket környezetük kutatására és felfedezésére. • Fedeztesse fel a valóságban jelenlévő dolgok közötti összefüggéseket: öröm, látvány, élmények, rácsodálkozás, tapasztaltatás, beszélgetés az élményekről. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Segíti a gyermekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Fejleszti megfigyelőképességüket, képzeletüket, gondolkodásukat, emlékezetüket. A környezet megismerésére nevelés alapvető célját akkor éri el, ha a gyermek a tapasztalatokra épülő ismereteit gyakorolhatja, alkalmazhatja. A tárgyakról, jelenségekről szerzett benyomásokat a gyermek tovább éli, átrendezi. Már óvodáskorban kell megkezdenünk a környezetvédő, természetet szerető ember személyiségének kialakítását. Ebben az életkorban teremtjük meg az érzelmi vonzódást a természet iránt, s ekkor alakítjuk ki azoknak a szokásoknak a körét, amelyek szilárd alapot adhatnak a további életkorokra. A környezet szeretetére, gondozására való nevelésének át kell hatnia az egész óvodai életet. Olyan nemzedékre van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nem csak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.
-782.
Néphagyományőrzés A népművészet az ember mindennapi életében megvalósuló esztétikai igény megtestesülése. A népművészeti hagyományok és alkotások megismerésének és esztétikai befogadásának legeredményesebb módja a környezetben munkálkodás során szerzett tapasztalatokon alapszik. A hagyományelevenítő nevelés lényege mindent látni, tapasztalni, minden érzékszerveinkkel észlelni, élményt adni. Az óvodás, a műalkotások keltette és a saját élményei összetételével fedezi fel azt az esztétikumot, amivel életkori szintjén maga is foglalkozik. Az esztétikai igénnyel végzett cselekvés örömet szerez gyermeknek, pedagógusnak egyaránt. • • •
• •
Az óvónő a mindennapok folyamatába építse be a néphagyományok, népművészetek megismertetését, ébrentartását. Éreztesse meg a gyermekekkel az összetartozás melegségét, a közös ünnep örömét. Az óvónő törekedjen arra, hogy olyan gyerekeket neveljen, akik gyönyörűséget találnak mindenben, legyen az kagyló, toboz vagy virág, mese vagy dal. Ismertesse meg a gyerekeket a természetes anyagokkal, s azok felhasználásával. Teremtse meg a kézműves sarok ill. szoba kialakításával az ehhez szükséges feltételeket.
2.1 Népi kismesterségek felelevenítése • Követelje meg a megfelelő munkaruhát - "apaköpenyt" (apától örökölt ing) - a foglalkozáshoz. • Foglalkozás közben ügyeljen a balesetmentes tevékenységre, a biztonságos eszközhasználatra, az elegendő tér biztosítására. Tevékenységek: • • • • •
Korongozás, agyagozás Rajzolás, festés, kézimunka Szövés, fonás Batikolás Nemezelés
-792.2 Népi Játékok Szűkebb hazánk népzenéit néptáncát ismerjék meg a gyerekek, különösen a borsodi népi játékokat. Érezzék meg a tánc során az összetartozás melegségét, a közös vidámság örömét. A délutáni néptánc foglalkozáson tanultak -melyet két táncoktatói tanusítvánnyal rendelkező óvónő oktat- jól beilleszthetők a mindennapok folyamatába. Tevékenységek: • Utánzó mozgással sajátítják el a tánc lépéseit, elemeit • Kisebb-nagyobb csoportokban együtt énekelnek • Megismerkednek a dalokhoz kapcsolódó játékokkal, formákkal, páros tánccal • Közösen zenét hallgatnak • Érzik a szöveg, a ritmus, a mozgás együttes hatását • Az egyenletes, ismétlődő mozgatással oldják a belső feszültséget 10. 1.
AZ ÁFONYÁSKERT ÓVODA ÉS NAPRAFORGÓ TAGÓVODA KIEMELT FELADATA
Óvodai Integrációs Program A nevelési-oktatási intézmények működéséről szólód l/1994. Vl. 8. MKM rendelet 39/D.§S9) bekezdés szerint, ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabályban meghatározottak szerint - nyilvános pályázat útján - e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik. Mivel az Áfonyáskert Óvodában és a Napraforgó Tagóvodában sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, kötelességünknek érezzük, hogy részt vegyünk ebben a pályázatban. A halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése a szülők korlátozott
-80erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Az óvodai integrációs program jellemzői Az itt közreadott óvodai integrációs program (óvodai IPR) arra vállalkozik, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Az iskolai IPR-hez hasonlóan ez sem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. A rendszer kereteit (az alábbi területeket) az intézmények már saját nevelési programjuknak megfelelően tölthetik ki tartalmakkal. A kiemelt szempontok mellett zárójelben a fejlesztés irányai szerepelnek.
-81Kiemelt területek 1. Szervezési feladatok • A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében, a beóvodázási programért felelős személy vagy team kijelölése) • Integrációt elősegítő csoportalakítás (olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlását) • Az igazolatlan hiányzások minimalizálása • A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása 2.
Nevelőtestület együttműködése (rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások)
3.
Pedagógiai munka kiemelt területei • Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis) • Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) • Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) • Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) • Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése • Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei)
4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka •
• •
Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia - vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok) Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások, táborok szervezése; rendezvények látogatása)
-82•
A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában)
5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal • Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) • Védőnői hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; Korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) • Szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása) • Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés) 6. Óvoda-iskola átmenet támogatása • Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) • Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása 6.3. Az érintett iskolákkal közös óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozása (DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok) • A gyerekek fejlődésének utánkövetése legalább az általános iskola első évében 7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés • Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel • A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása • Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon
-83• Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása • Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, p1. farsang, karácsony, András napi bál, Luca nap, pünkösdi királyválasztás, anyák napja, kisebbségi ünnepek stb. • Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása 8. Intézményi önértékelés, eredményesség • Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján • Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása alapján 11. 1.
AZ INTÉZMÉNYEK EGYÉNI KIEMELT FELADATAI
Áfonyáskert Óvoda – Esztétikai Nevelés Az esztétikai nevelés szerves része a nevelés folyamatának, a teljes személyiség formálásának. Az ízlés nevelés korai szakaszában az esztétikushoz való szoktatást az óvónő személyes példája, széphez való viszonya teszi a gyermek számára, érthetővé. A művészeti tevékenységek nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységet, melyeket játékidőben vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyerekek, mint a nap folyamán bármikor. A komplex esztétikai nevelés mint minden más nevelési terület - tudatos nevelői tevékenység. Tapasztalatszerzéssel és élménynyújtással teszi lehetővé a környező világ megismerését, és képessé teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására, megvalósítására és létrehozására. A gyermek, napi folyamatos tevékenységeiben az egyes részterületek nem választhatók el egymástól mereven, mind az érzékelésben, mind az észlelésben át - meg áthatják egymást, mintegy felerősítik érzelmi hatásaikat:
-84Jelen van a vizuális-irodalmi-zenei nevelésben, a mozgásban, a külső világ tevékeny megismerésében, a gondozásban, tehát valamennyi óvodai területben. A művészeti nevelés sokoldalú összefüggését az óvodában is keressük és a nevelésben szeretnénk a "komplexitást" megvalósítani. Gyakorlati megvalósítása, módszere azonban attól függ, hogy megértjük-e mi a művészetek, az esztétikai szépségek, az esztétikai élmények közös alapja. Ez elsősorban egy közös művészetnevelési szemlélet: • észrevenni az egyforma hétköznapokon a különlegest, a szépet aminek örülni lehet • tisztelni a környezet harmóniáját, rendjét, a művészi alkotások sokféleségét • felkelteni az önkifejezés vágyát, az alkotókedvet, érezni a "mű" felett érzett örömet. Mi a közös a "sajátos" a művészetekben? Egy színes kép, egy szép dallam a gyermekekben belső visszhangot, érzelmet kelt. A látás, hallás sokféle hatása belső képpé alakul melyeket a gyermek az emlékezetében elraktároz. Minél gazdagabb ez az emléktárgy, annál színesebb a gyermek képzelete. Ezt tudva az óvónő sokféle élményt örömet szerezzen a gyermeknek. Ha megkeressük a művészetek közös vonásait, elemeit, egyszerű lesz megtalálni az összefüggéseket. Igaz, a közös téma feldolgozása is lehet kapcsolat: pl.: az aranyesőről rajzolunk, az aranyesőről énekelünk - de ebben több a racionális, tárgyi összefüggés, mint művészi. A téma azonosságánál fontosabbak a közös, "rejtett" kapcsolatok, melyek minden művészet alkotóelemei: a hang, a kép, a mozgás jelképes, szimbolikus tartalma, amit mindenki szabadon, a saját egyénisége, emlékei alapján fog fel, érez meg. A szabad képzettársítás lehetőségét tiszteletben kell tartani. Másik közös szemléleti vonás lehet az állandó nyitottság, érzékeny figyelem a színekre, arányokra, hangokra, zörejekre, mozgásokra. Az óvónő viselkedése, véleménye lényeges nevelői hatás, de nem kívánja, hogy minden gyermek ugyanazt érezze, amit őengedje a gyermekben "megérni" a saját érzéseit, véleményét kinyilatkoztatás nélkül is. Az óvodáskor még érzékeny és fogékony, a kisgyermekkorban szerzett "elvarázsolt" pillanatok életre szóló, szép emlékkel színesítik a felnőttkort. Fontos a művészeti nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerű, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata.
-85„Minden szép zene és jó sor egy pillanatra felébreszt. Ne feledd: ha így élsz, te is művész vagy, akkor is, ha nem tudsz festeni vagy verset írni. Az élet művésze vagy. Mert a legcsodálatosabb műalkotás mégiscsak te magad vagy. És az életed.” Müller Péter Az esztétika jelen van a mindennapjainkban, az egész életünkben: • • • • •
Viselkedésben Társas kapcsolatokban Kommunikációban Ünnepeinkben Étkezéseinkben
Az esztétikai nevelés részének tartjuk az illemmel való foglalkozást. A külső világ tevékeny megismerésén belül nem csak a környezeti neveléssel, matematikával foglalkozunk, hanem a viselkedéskultúrával is foglalkozunk Illik – Nem illik Ütemtervet készítünk, amit a csoportnaplóban is rögzítünk. Témakörök: Köszönés Bemutatkozás Beszédstílus Megszólalás Telefonálás Fiú-lány kapcsolat Udvariassági szabályok Közintézményekben (színház, mozi, múzeum) való viselkedés Közlekedés Vendégség Öltözködés Ajándékozás Étkezés A témakörökön belül szituációs helyzeteket teremtünk, szituációs játékokat játszunk. Pl.: Étteremben vacsorázunk / Viselkedés Vendéglátás otthon / terítés. Ételkiszedés. Szalvéta használat, vendégségben való viselkedés „Köszönöm szépen – kérem szépen” használata
-86Miért is van különbség az illem tanítására az óvodában? Azt tapasztaltuk, hogy kevés példától eltekintve a családi neveléssel nem kapják meg ezt a fajta nevelést, illetve sokszor helytelenül kapják azt. Pedig e nélkül az életben nehezen fognak boldogulni. Hisz az ember társas lény. Ha azt akarjuk, hogy embertársaink elfogadjanak bennünket, akkor bizonyos viselkedési szabályokat meg kell tanulnunk. A jó modor nem születik az emberrel Amikor illemről beszélünk, azokra a szabályokra gondolunk, amelyek meghatározzák a másokkal való érintkezésünket. Ezek az előírások mindennapi helyes magatartásunkra vonatkoznak, amit úgy nevezünk, hogy VISELKEDÉSKULTÚRA 2.
Napafogó Tagóvoda – Mozgásfejlesztés A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Az óvodás kor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a gyermek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermek leginkább a mozgás által szerez információt környezetéről. A mozgás lehetőségei által, gazdagodnak tapasztalatai, alakul testsémája, térbeni tájékozódása. A mozgás hozzájárul az egészséges életvitel kialakulásához. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelés foglalkozáson túl jelen van a szabad játékban a környezeti és esztétikai nevelés, valamint a gondozási tevékenységekben is. A kiemelt mozgásfejlesztés 3 területen valósul meg, a szabad játékban, a kötelező testnevelés foglalkozáson és a sportprogramok során. Értelmezésünk szerint az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását. A mozgásfejlesztés célja: • A természetes mozgáskedv megőrzése, a mindennapos mozgás, edzés megszerettetése. • Az egészségmegőrzése, a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró – ellenálló és teljesítőképességének fejlesztése. • Mozgástapasztalatok bővítése révén a fegyelmezett nagy – és kismozgások alakítása, a térben való tájékozódás a helyzetfelismerés fejlesztése. • Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák / érzékelés, észlelés, figyelem, gondolkodás, emlékezet / és a szociális képességek fejlesztése.
-87Mozgásfejlesztés feladatai: A mozgásfejlesztés részét képezi • a nagymozgások fejlesztése /járás, futás, ugrás, csúszás, bújás/ • az egyensúlyérzék fejlesztése • szem -kéz, szem-láb koordináció / labdagyakorlatok/ • finommotorika fejlesztése A testséma fejlesztés magába foglalja • testrészek ismeretét, megnevezését • a test személyi zónájának megnevezését, elől, hátul, lent-fent. • az oldaliság alakítását / jobb-bal, jobbra balra/ Az észlelésfejlesztés magába foglalja • a látás, hallás, tapintás pontosítását, differenciálását. • a térészlelését a téri irányok alapos ismeretét / alatt, fölött, mögött, mellett, között, közel távol alá fölé stb./ Kiscsoportban: a szokások elsajátítása, az önállóság kialakulása, az alapszintű szocializáció elérése a legfontosabb. Programunkból adódóan fejlesztjük: a nagymozgásukat, ismeretüket, szem-kéz koordinációjukat, kézmozgásukat.
testséma
Középsőcsoportban: a szokások ismerete, a teljes önállóság, a naposi feladatok elvégzése a kívánt szint. Programunkból adódóan fejlesztjük az egyensúlyérzéket, alakítjuk, az oldaliságot jobb-bal, a körülöttük lévő tér érzékelését / lent fent, közel távol, elöl, hátul, mellett, között/ a ritmikus mozgást, és tovább finomítjuk a kézmozgást. Nagycsoportban: a szokások önálló pontos végzése, feladatok kitartó végrehajtása, fejlett szocializációs szint /együttműködés alkalmazkodás, feladattartás, feladattudat,/ helyes erkölcsi érzék elérése a célunk. Programunkból adódóan, komplex mozgássorok koordinált végrehajtása a kívánt szint. Kiemelten fontos területté válik a látás, hallás észlelés pontosítása, beszédhanghallás, beszédmegértés differenciálása. A téri irányok biztos ismerete, a megfigyelő képesség, a finommotorika maximális fejlesztése.
-88Az óvodapedagógus feladatai • • • • • • • •
Az óvónő alakítson ki mozgásra inspiráló, biztonságos környezetet. A mozgásos tevékenységeket kísérje pozitív megerősítéssel. Tanítsa meg a mozgás során betartandó szükséges és elégséges szabályokat. Az egész nap során biztosítson megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységre mind a csoportszobában, mind az udvaron. Az eszközök kiválasztásánál igazodjon a gyermekek fejlettségi szintjéhez. Segítse elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatot. Tudatosan tervezze havonkénti lebontásban a gyermekek mozgásának fejlesztését. A mozgásos anyaghoz természetes módon igazítsa a fejlesztési feladatokat. A mozgásfejlesztés anyaga testnevelés foglalkozáson
• Járások, futások, ugrások, csúszás, kúszás, mászás: különböző tempóban, irányokban, sávok között, tárgyak kerülésével, tárgyak alatt, fölött. • Egyensúlyozó járás: földön, padon, szereken, sportok: roller, bicikli, korcsolya. • Labda, babzsák, karika dobása: különböző irányokba, célba. • Ugrókötelezés, ugróiskola. • Függések szereken. • Testrészek megismerése, megnevezése: gyakorlatok testrészekkel. • Oldaliság, névutók használata, eszközök rakosgatása. • Csukott szemmel mozgások végzése. • Játékok A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése, valamint a testrészek ismerete, a tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, a test személyi zónájának alakítása a kiemelt feladat. 4-5 éves korban nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Előtérbe kerül az egyensúlyérzék, a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, az oldaliság tanítása. 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Új feladat a finommotorika fejlesztése. Mindennapos testnevelés Minden korcsoportban naponta egyszer 15-20 perces időtartammal szervezzük meg lehetőség szerint a jó levegőn a szabadban. Anyagát a
-89mozgásos játékok adják, kiegészülve a láb és tartásjavító gyakorlatokkal és a gimnasztika gyakoroltatásával. Az óvónő feladata a játék céltudatos hozzáigazítása a kötelező foglalkozásokhoz. Sportprogramok Programunkban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szervezett testnevelési foglalkozáson kívül a gyerekek jártasságot szerezzenek néhány sportágban. Úszás, / Egyetemi Uszoda/ Korcsolyázás, / Műjégpálya/ Szükség és igény szerint szakember közreműködését is lehetővé tesszük. Ez esetben az óvodapedagógus jelenléte, aktív közreműködése a gyermek számára biztonságérzetet nyújt és ösztönzi az újfajta mozgás elsajátítására. A gyermekek részt vesznek óvodák közötti szervezett sportrendezvényeken, ahol átélik a sikert és a kudarcot egyaránt így tanulják ezek kezelését elviselését. Évente szervezünk kirándulásokat a szülők bevonásával, ezzel hozzájárulunk az egészséges életmód megalapozásához, és kedvezően befolyásoljuk a családok életmódját. Mozgásfejlesztés a szabad mozgástevékenységben Célunk, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelő tevékenységet. A jó hangulatú mozgásos tevékenység nyújtson élményt, serkentsen további mozgásra. Az óvónő feladata 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődésének segítése: csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközök, sportszerek biztosítása. 4-5 éveseknél a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlődésének segítése: célba dobó játékok, hinták, lépegetők, forgó korongok biztosítása. 5-6-7 éveseknél a finommotorika fejlődésének segítése: ábrázoló technikák gyakoroltatása /tépés, vágás, fűzés, szövés, fonás/. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek teste arányosan fejlett, teherbíró, eljutnak az első alakváltozáshoz.. Mozgásuk összerendezett, a megtanult mozgások végrehajtása pontosabb, ritmikusabb, esztétikusabb. Képesek a mozgások kombinációjára és különböző helyzetekben való végrehajtására. Kialakul a helyzetváltoztatás érzékelése, fejlett a térbeli tájékozódás képessége. Biztosan ismerik testrészeiket, magabiztosak az oldaliság tekintetében. Finommotorikájuk fejlett, kézizomzatuk erős. Egyéni, csoportos, sor és váltó versenyeket játszanak a szabályok pontos betartásával. Jártasságot szereznek néhány sportágban. Állóképességük, gyorsaságuk, ügyességük, bátorságuk
-90egyéni eltéréseket mutat ugyan, de alapvetően optimális kiindulópontja az iskolakezdésnek. Kialakul a mozgás iránti igényük, és annak szeretete. Nő szervezetük ellenálló képessége, egészségesek. Módszertani alapelvek: • • • • •
Az óvónő tartsa szem előtt az egészség megőrzését, megóvását. Ösztönözze a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra. A fizikai aktivitás erősítésével hívja elő a szellemi aktivitást. Az óvónő építsen a spontán érzelmi motivációkra. A foglalkozáson a gyerekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt. Kapcsolata más nevelési területekkel:
• Kapcsolata van a gondozással, mert biztosítja a gyermekek zavartalan fejlődését, egészségük fenntartását. • A szocializációval, mert saját testének megismerése segíti az én-tudat fejlődését a szociális-én erősödését. A közös, örömmel végzett mozgás közben fejlődik együttműködő és tolerancia képességük, lehetőségük nyílik különböző viselkedési minták tanulására. • A matematikai tapasztalatszerzéssel, mert a téri irányok, formák bemozgásával fejlődik térészlelésük. A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések elősegítik az észlelési területek integrációját, a fogalomalkotás fejlődését. • Zenei neveléssel, mert mozgásuk ritmikussá, harmonikussá válik a térformák alakításával, sok mozgástapasztalatot szereznek, fejlődik vizuális memóriájuk. Óvodánk belső építészeti elrendezése lehetővé teszi, hogy azt a programot maradéktalanul megvalósítsuk. A nyolc csoport helyett ma már csak hat működik, de ezáltal az üres, egymásba nyitható csoportszobákból hatalmas tornatermet alakítottunk ki. A csoportok előtere szintén alkalmas mozgásra. Tágas, falaira bordásfalakat szereltünk. A csoportszobákból nyíló kis előtereket „kismozgókká” alakítottuk. Ide bármikor bemehetnek a gyerekek, hisz a csoportszobákból nyílnak. A szabadjáték területei, a kötetlen játékidő hasznos eltöltésére szolgál. A fokozottabb mozgásigénnyel rendelkező gyerekek kedvenc helyei. A kiemelt mozgásfejlesztés meghozza gyümölcsét- Rendszeresen részt veszünk sportvetélkedőkön, ahol szép eredményeket érünk el.
-91-
„Csak az erős ember ismeri a szeretetet, csak a szeretet érti meg a szépséget, csak a szépség teremt művészetet.” Richard Wagner 3.
Középszer Tagóvoda – Allergiás gyermekek ellátása A programunk nevelési célja a gyermekek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelésük teljes eszközrendszerével annak érdekében, hogy az óvodánkban nevelt és onnan kikerülő gyermekek egészséges, sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakoztatását elősegítsük. Így edzett, egészséges, önismerettel rendelkező, biztos érzelmi alapokon álló, megfelelő ismeretanyaggal bíró gyermekeket szeretnénk iskolába engedni. Óvodánk, a Középszer Tagóvoda vállalta föl azon 3-7 éves kisgyermekek nevelését-oktatását, akik a különböző allergiás betegségükből kifolyólag – diétás étkeztetésben kell, hogy részesüljenek. Közösségben történő nevelésük integráltan történik, korcsoporttól függően. Napjainkban nagy szükségét érezzük annak, hogy ezeket a kisgyermekeket fogadjuk, hiszen az ő étkeztetésük más óvodában nem megoldott, ráadásul a környezetszennyeződés következtében számuk egyre nő. Étkeztetésüket, gondozásukat speciális feladatok biztosításával, szakemberek bevonásával oldjuk meg. A B-A-Z Megyei Kórház (GYEK), valamint a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépsikola neves szakemberei segítik munkánkat. Fontosnak tartjuk egyrészt azt, hogy a diétára szoruló kisgyermekek elfogadják önmagukat, másságukat, speciális étrendjüket, másrészt fontosnak tartjuk, hogy az egészséges gyermekek társaik problémájával szemben empatikusak, toleránsak és segítőkészek legyenek. Ügyelnünk kell arra, hogy az allergiás gyermekek tápláléka személyre szólóan (betegségnek megfelelő) készüljön, és jusson el a gyermekek számára, előre névvel ellátott kis tányérokon. Nagy feladatunk van abban is, hogy a diétára szoruló kisgyermekek elfogadják azt a tényt, hogy egészséges társaiktól eltérően, másképpen elkészített ételt kapnak a tüneteik mérséklése érdekében.
-92Annak érdekében, hogy az allergiás gyermekek nevelését, gondozását az egészséges életmódra nevelését megvalósítsuk, tudatos, tervszerű munkavégzést, magas szintű szakmai felkészülést igényel. Allergiás gyermekek gondozása és egészséges életmódra nevelése terén feladataink: Az óvónő • Tartsa szem előtt hogy az asztmás gyermekek személyre szólóan a nap meghatározott órájában kapják meg az orvos által előírt gyógyszereket, az asztmás roham megelőzése céljából. • Fordítson figyelmet arra, hogy az asztmás gyerekek a helyes légzéstechnikát elsajátítsák, mindez a gyógyító spray belégzése szempontjából fontos. • Gondoskodjon arról, hogy az allergiás gyermekek személyre szólóan jussanak hozzá diétás ételükhöz. • Törekedjen arra, hogy az allergiás gyermekek elfogadják azt, hogy egészséges társaiktól eltérő, másféleképpen elkészített ételt kapnak tüneteik mérséklésére. • Fordítson figyelmet arra, hogy az asztmás gyermekek elsajátítsák a helyes orrfújás technikáját a légutak szabaddá tétele érdekében. • Biztosítsa az allergiás gyermekek számára, hogy a speciális kézmosószerek elérhető helyen legyenek a mosdóban. • Kísérje figyelemmel, hogy a barlangterápiák alkalmával az allergiás gyermekek a klímához alkalmazkodva öltözzenek. • Gondoskodjon arról, hogy gyógytestnevelő bevonásával az asztmás gyermekek speciális edzésben, úszásoktatásban részesüljenek a B. A. Z.- Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központja uszodájában. • Biztosítsa az asztmás gyermekek nyugodt pihenéséhez szükséges tiszta szűrt levegőt, bioabszorbent tartalmazó légtisztító berendezés működtetésével. • Tegye lehetővé, hogy az asztmás gyermekek a Lillafüredi István barlangban pihenhessenek, a nehéz légzés oldása, az asztmás roham megelőzése érdekében. Tevékenységek A gyermek az óvodában töltött ideje alatt az életritmushoz, a táplálkozáshoz, a testápoláshoz, öltözködéshez, mozgáshoz, edzéshez, pihenéshez, és alváshoz kapcsolódó gyermeki tevékenységeket végzi, ezáltal alapozódik életmódja. A gyermek napi tevékenységeit úgy állítottuk össze, hogy azok hozzájáruljanak a gyermekek egészséges fejlődéséhez, megteremtve a szükséges biológiai, és pszichológiai feltételeket.
-93A napi tevékenységek rugalmassága lehetővé az előre nem tervezett, de a gyermek személyiségfejlődését szolgáló események beilleszthetőek legyenek, figyelembe véve a gyermek önállóságának, ügyességének fejlődését. Részfeladataink az allergiás gyermekek személyiségfejlesztésével kapcsolatban: • Gyenge önértékelési képességük miatt állandó személyes kontrol megerősítés biztosítása az asztmás gyermekeknek. • Biztosítjuk a gyermekeknek az állapotuknak megfelelő tevékenységeket, amelyeken keresztül pozitív személyiségjegyeiket erősítjük. • Az allergiás gyerekeknél jelentkező hiperaktivitás, figyelemzavar miatt feladattudatra, kitartásra neveljük őket. • Az átlagosnál fáradékonyabb gyerekeknél (gyógyszerek mellékhatása is lehet) a lemaradás kompenzálása. • A gyerekek az allergiával tudjanak együtt élni, ne érezzenek önbizalomhiányt, ne szégyenkezzenek miatta. • Az egészségügyi hátrányból adódó hiányosságok korrekciója, teljes értékes embernek érezzék magukat a gyerekek. 4.
Petneházy Úti Tagóvoda - Tehetséggondozás „Hogy mindig játszani akar… Egészséges, játszik. Elemi joga van ahhoz, hogy Játsszon, életének ez az értelme és csak ebben Fejlődhet, ebben ismerheti meg a világot. Ez az Ő munkája – alkotása, legfontosabb tevékenysége” Vekerdy Tamás Vannak olyan gyerekek, akik az életkori sajátosságoknak megfelelően optimálisan érnek, fejlődnek. Vannak olyanok, akik sokkal gyorsabban érnek az adott fejlődési szakaszban – s ekkor megfelelő gondozás mellett tehetséggé válhatnak. A rugalmas kötetlen napirend, a tevékenységek sokszínűsége, a játéklehetőségek bő tárháza, az állandó partnerként jelenlévő óvónő személyisége és az azt követő sikerélmény a legbiztosabb alap a tehetséggondozáshoz. A tehetség fogalmának megközelítése nem könnyű dolog, az a tehetséges gyermek, aki többet tud?
-94A kisgyermekeknél világosan látszik, nem az a kiemelkedő, amit csinálnak, hanem az „amikor”… Tehát másoknál sokkal fiatalabb életkorban képesek valamilyen kimagasló teljesítményt nyújtani. Célunk komplex, sokféle megközelítést, bekapcsolódási lehetőséget kínálni a gyermekeknek. A módszerek differenciáltak. Minden óvodapedagógus korábbi élményei, tapasztalatai, tehetsége, kreativitása birtokában választhat feladatot, lehetőséget munkája során. Munkaközösségünk létrehozását indokolja, hogy tapasztalatunk szerint egyre több a tehetséges gyermek. Úgy látjuk, belső világukban egyre nő a nyugtalanság, erősödik bennük a biztonság iránti igény. A játék a legalkalmasabb arra, hogy ők ezeket feldolgozzák. Az óvodapedagógus feladata, barátságos, szeretetteljes légkört teremteni, amelyben a gyermek motivált, tevékeny és állandó megerősítést kap sikerélményei által. Így jut el a fejlődés egy magasabb fokára. • Év elején felmérjük a gyermekek képességeit • Ha kiemelkedő teljesítményt tapasztalunk, személyre szabott fejlesztési tervet írunk havi lebontásban • Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy gyermekük tehetségének kibontakoztatása érdekében megfelelő szakemberhez vigyék el gyermeküket a külön foglalkoztatás, fejlesztés érdekében.(pl. zenetanár… stb.) • A fejlesztés érdekében megfelelő eszközökről gondoskodunk. (pl. hangszerek… stb • Konzultációt tartunk a gyermekek fejlődéséről: óvónő-szülőkülöntanár, edző • Óvodáskor végén a tehetségnek legjobban megfelelő iskolatípust javasoljuk.
-9512.
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK
A gyermekvédelem törvényi szabályozása Az óvoda, mint közoktatási intézmény szerves része a gyermekvédelmi rendszernek. Az 1997.évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény meghatározza, hogy a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan alapvető feladataink, kötelességeink A gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzéssel kell élnünk a 40.§-ban meghatározott, területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálatnál, i11. indokolt esetben a hatóságnál. A gyermek köré egy "szociális háló" épül ki, melynek tagjai a következők: • Egészségügyi szolgáltatók (védőnők, háziorvos, óvodaorvos) • Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (Családsegítő Szolgálat, Családsegítő Központ) • Közoktatási intézmények, nevelési- oktatási intézmények • Nevelési tanácsadó • Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények • Rendőrség • Ügyészség • Bíróság • Menekültek átmeneti szállása • Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében a védelmi rendszer tagjainak szorosan együtt kell működniük. A gyermekvédelem az óvoda minden dolgozójának a feladata. A feladatok fő összehangolója, koordinátora az óvoda gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse. A gyermekkel kapcsolatos adatokat, információkat bizalmasan kell kezelni, ezekről felvilágosítást adni csak az arra meghatározott illetékes - személyeknek szabad. Általános gyermekvédelmi feladatok az óvodában • Az óvodába járó gyermekek és családjuk minél teljesebb megismerése, • Harmonikus együttműködő- kapcsolat kialakítása (fontos a családlátogatás. • Új óvodások befogadása, beilleszkedésük zökkenőmentessé tétele. • Meleg, barátságos, nyugodt érzelmi légkör kialakítása. • Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése. • Elő kell segítenünk, hogy ezek a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába.
-96• Szükség szerint meg kell szervezni a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. • A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat fel kell ismerni, szükség esetén szakember segítségét kell kérni. • Óvodán belüli szociális szolgáltatások megtervezésében közre kell működni. • Családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslattal elősegíteni. Tájékoztatni kell a szülőt az anyagi támogatások lehetséges formáiról, lehetőségeiről, pl. térítési díjkedvezmény, gyermekvédelmi támogatás stb... • Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászati felmérés, hallásvizsgálat) lebonyolításában közreműködni, szükség esetén vizsgálatot soron kívül javasolni. • Rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kell kísérni, az igazolatlan hiányzást jelezni keli. • Érzelmi veszélyeztetettség felismerése, hiányok kompenzálására való törekvés. • Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, pozitív-negatív változások észrevétele. • Jó kapcsolat kialakítása más szervekkel. Gyermekvédelmi felelős feladatai • A gyermekvédelmei feladatok összehangolása az óvoda dolgozói között • Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása. • Az intézkedések írásban való rögzítése. • A nyilvántartásba vétel okának, ill. megszüntetésének folyamatos ellenőrzése. • A csoportvezető óvónő felderítő tevékenységének elősegítése. Szükség esetén családlátogatás a csoportos óvónőkkel. • Ifjúságvédelmi megbeszélésen, értekezleten való részvétel, a hallottakról a nevelőtestület folyamatos tájékoztatása. • A gyermekvédelmi törvénnyel, támogatásokkal kapcsolatos esetleges törvényi változások, módosítások figyelése. • Javaslattétel a különböző segélyezési formákra. • Ha a gyerek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedések kimerültek, illetékes szervekkel való kapcsolatfelvétel. • Az óvodai gyermekvédelmi felelős nevének, fogadóidejének, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények telefonszámának közzététele jól látható helyen. • Folyamatos kapcsolattartás társintézményekkel.
-9713.
AZ INTÉZMÉNYEK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI
„Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.” Ez egy kicsit szűkíti az óvoda speciális szolgáltatásait. Hittan Teológiát végzett óvodapedagógus tartja. Természetesen térítésmentes. Feladat: Tanulják meg a helyes kommunikációt: szelíden mondják a szavakat, kedves pillantásokkal kísérjék. Előzékenység, megértés, gyöngédség hassa át a gyermekcsoport légkörét. Tevékenységi formák: • Beszélgető kör alakításával helyzetgyakorlatok végzése. • Tanulságos mesék, történetek, példabeszédek dramatizálása • Az ismeretek ábrázoló tevékenység által való rögzítése Módszertani alapelvek • Ismerjék meg az aktuális bibliai történeteket, mint általános műveltségünk egyik alapvető részét. • Váljanak képessé a jóra, szépre való nevelés befogadására. • Különítsék el a jó cselekedetet a rossztól • Ismerjék meg az összetartozás örömét. Kapcsolat mással- Közösségi nevelés Alakuljon ki bennük a közösségi élethez elengedhetetlen tulajdonság és hit, bölcsesség, megkülönböztethető képesség, lojalitás, tisztelet és a szerető nagyraértékelés.
-98Idegen nyelvoktatás Feladat: Ismerkedjenek meg az idegen nyelv sajátos hangulatával, verbális, fonetikus kiejtésével, életkoruknak megfelelő élményanyagukból kiindulva. Tevékenységek: • Saját nevük • Kedvenc játékuk • Közvetlen környezetük szavai, kifejezései prózában és dalban. Módszertani alapelvek: • Törekedjenek a helyes artikuláció elsajátítására • Érezzék meg a különbséget az anyanyelvük és az idegen nyelv között. Idegen nyelvű foglalkozás: az óvodás korban kezdett nyelvoktatás pozitívan motiválja a gyermeket és az elemi nyelvi képességek és jártasságok kialakulásán túlmenően kihat az egész személyiség fejlődésére. Az 5-7 éves kor már alkalmas a kondicionált nyelvtanulásra, mert a gyermekben tökéletes a nyelv naív átvételének képessége, az utánzóképesség és gátlásmentes a beszédkészség. A szolgáltatás célja, hogy az 5-7 éves korú gyermekek idegen nyelvi közegbe kerülve hallják az idegen nyelvet, s elemi szinten ismerkedhessenek vele. Játékos módszerek, mozgásos tevékenységformák alkalmazásával a gyermekekben pozitív érzelmi viszony alakuljon ki az idegen nyelv iránt. A gyerekek a tanulás kényszere nélkül belső késztetés alapján szerezzenek nyelvi ismereteket önmagukról, családjukról, környezetükről. A szolgáltatás feladata, a gyermekek megismertetése saját személyükkel, családjukkal, testükkel, környezetükkel kapcsolatos szavak idegen nyelv megfelelőivel Idegen nyelvű mondókák, dalos játékok, szerep és szabályjátékok megismertetése. Az elemi udvariassági formák, bemutatkozás, köszönés gyakoroltatása idegen nyelven.
-99Néptánc oktatás Óvodánkban több óvónő rendelkezik néptánc oktatói végzettséggel. A néphagyományőrző munkaközösség keretén belül oktatják a gyermekeket néptáncra. Fejleszti a gyermekek mozgáskészségét. A néptánc megismertetésével hozzájárul a népi kultúránk, tánchagyományaink ápolásához, átörökítéséhez. Más egyéb foglalkozásokat is szervezünk a gyermekeknek a szülők igényei szerint, (Judo, karate, modern tánc, stb…) de csak olyan oktatóval, aki óvodapedagógus végzettséggel is rendelkezik.
-10014.
MELLÉKLETEK
1. Legitimációs záradék
Véleményezte:
Dátum:
Egyetértését nyilvánította: Az Áfonyáskert Óvoda (Miskolc, Áfonyás u. 16) Szülői Szervezete
Dátum:
Elfogadta: Az Áfonyáskert Óvoda (Miskolc, Áfonyás u. 16) Nevelőtestülete
Dátum:
Jóváhagyta: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Dátum:
-1012. Felhasznált Irodalom: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról 277/1997 (XII. 22) Korm. rendelet A pedagógus továbbképzésről
Magyar Közlöny 1997. 118. sz. 9428.o.
A Kormány a közoktatásról Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
1993. évi LXXIX. Törvény 94§/3/ M.K.M. 1996.
A magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiája Művelődési és Közoktatási Minisztérium Az 1996. évi LXII. tv. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosítása A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény
OKKER Kiadó 1996
Az óvodai nevelés programja
Országos Ped. Int. 1989.
Baranyai Sándomé: Értük-velük környezetvédelem az óvodában Választható programok Benczúr Miklósné: Mozgásnevelés kézikönyv
Művelődési Minisztérium 1988
Csányi Istvánné: Négyszínvirág Vésztői Napköziotthonos óvoda helyi nevelési programra Csehovicsné Kóródi Judit: Élet - játékok Deliné dr. Fráter Katalin: Lépésről lépésre óvodai program Deliné Dr. Fráter Katalin: Lépésről-lépésre óvodafejlesztő program Dr Hűvös Éva: Differenciált óvodai bánásmód Dr. Bartha Lajos: Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiája Dr. Buda Béla A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája Dr. Hűvös Éva Differenciált óvodai Bánásmód Dr. Kovács György - Karctewicz Józsefné Michle Anna Freinet hatása a mai magyar óvodapedagógiára
Magyar Médiapedagógiai Műhely 1995 1996. A Soros Alapítvány és a Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola közreműködésével Hajdúböszörmény, 1997 Budapest, 1996 Tankönyvkiadó 1984 Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 1995 OKI Budapest 1996 Horizont - 2000 Humán Szolgáltató Bt. 1993
Dr. Krizsanecné Németh E.: Játékos gyermektorna
Sport Kiadó, Bp. 1979.
Dr. Nagy Mária: Szempontok a környezeti neveléshez
Pécs 1996
Dr. Pereszlényi É.- Porkolábné Dr. Balogh K.: Játék-mozgás-kommunikácó
Alcius BT. Bp. 1996
Dr. Pereszlényi Éva Dr. Pereszlényi Éva: Az óvodák szakmai fejlesztése
Az óvodák szakmai fejlesztése Budapesti Tanítóképző Főiskola 1994
Dr. Ross Cambell: Életre szóló ajándék Dr. Szüdi János: Óvoda a közoktatás rendszerében
Harmat Kiadó, Bp. 1994
Dr. Temesvári Erzsébet - Dr. Raffai Irén: Amit az allergiáról tudni kell Dr. Tóthszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában
Kossuth Könyvkiadó Budapest 1987
Elkonyin: A gyermekjáték pszichológiája
Gondolat Kiadó, Bp. 1985.
Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai
Miskolc
-102nevelési program Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai program Gyermekek jogai Az ENSZ által 1959-ben deklarált közlemény alapján
Jean Piaget: Szimbólumképzés a gyermekkorban Kabainé Huszka A.: Tanuljunk meg gyermeknyelven
Gondolat, Bp. 1978 Minerva Kiadó
1980
Kiss Tihamér: A kisgyermek érzelmei
Tankönyv Kiadó, Bp. 1985.
Kovács György - Bakos Éva : Játék az óvodában Kövér Sándorné dr.: Óvodavezetés nem csak vezetőknek
Debrecen, 1995
Mérei Ferenc V Binét Ágnes: Gyermeklélektan Művelődési és közoktatási Minisztérium A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve... A művelődési és közoktatási miniszter 1997 MKM rendelete Oláh Andor: Reforméletmód – étrend, A természetgyógyászat Ovoda az ezredfordulón
Gondolat Kiadó 1993 AduPrint Kiadó és Nyomda Kft
Óvodavezetők kézikönyve I-től -V. kötetig Paramhans Swami Maheskwarananda: Jóga gyerekekkel Paul Carson : Ha a gyermek asztmás
JNSZM Ped. Int. 1997.
Biofüzetetek 5. szám /1986/ Művelődési és közoktatási Minisztérium Budapest 1998 OKKER Kiadó Józsefvárosi SC Jógaközpont Budapest 1993 Park Könyvkiadó Kft. Budapest 1990
Porkolábné Dr. Balogh K.-Dr. Páli J.: Komplex prevenciós óvodai program
Budapest, 1996
Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Schuller Dezső: Gyermekgyógyászati diagnosztika és terápia Vargáné Szabó Györgyi: Epochális rendszerű óvodai nevelési program Zilahi Józsefné - Stöckert Károlyné - Dr. Rácsné Dr. Fúzú Klára: Óvodai nevelés játékokkal, mesével
Alex-typó, Budapest, 1992 Medicina Könyvkiadó Budapest 1987 Debrecen OKI 1996