A civilek szerepe a szociális innovációban
Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének és közösségeinek jobbítása; azaz nem a politikai hatalom megszerzése és nem is a profitszerzés. A civil társadalom tehát felelős polgárok összessége, akik tudatosan szerveződnek meg saját, másokkal közös érdekeik érvényesítésére vagy mások megsegítésére.
A civil szervezetek a civil társadalom formális, szervezett megnyilvánulási formái („a jéghegy csúcsa”); legfőbb jellemzőik: Hazánkban az Ökotárs Alapítvány az állampolgárok szabad akaratából jöttek létre (tehát a nemjogi-, például szabályozási környezet átalakításának jogszabály előírása alapján, ez különbözteti meg őket az állami elősegítésével járul hozzá a hazai nonprofit szektortól); nem oszthatnak profitot (ez különbözteti megés őket az üzleti szektortól); szektor fenntarthatóságának független szervezetileg intézményesültekkutatások (ez különbözteti őket az informális ségének növeléséhez ésmeg programok, háztartási szektortól). és megvalósításával. támogatásával tipikusan közérdeket szolgálnak, és működésükben jelen van az önkéntesség valamilyen eleme.
A civil szektor társadalmi funkciói „Országjelentés, 2020: A civil társadalom erős és dinamikus szervezetei aktívan részt vesznek a társadalmi folyamatok alakításában. Az államtól különálló civil nonprofit szektor jelentős tényező a társadalmi-gazdasági problémák megoldásában: a szervezetek egy része az állam szerződéses partnere a társadalmi problémák kezelésében, más része hatékonyan kéri számon az állami döntéshozókon a problémákra vonatkozó eredményesebb politikákat. Ismét más részük adományozóként részt vesz a magánjövedelmek újraelosztásában. Az állampolgárok és az üzleti szektor aktív részesei a civil társadalomnak és a civil szervezetek munkájának.” Civil Jövőkép – átfogó nonprofit jogireform koncepció, Ökotárs Alapítvány 2005
Civilek, mint szolgáltatók Hol, mikor, hogyan?* - Átvállaló (intézményfenntartás) - Közreműködő (részfeladat) - Kiegészítő (feladat-bővülés) - Segítő-támogató (alkalmi, ad-hoc) - Információ, kontroll (tájékoztatás, monitorozás)
Akadályok Támogatás
Kiszerződés
(programfinanszírozás)
(szolgáltatás-vásárlás)
Dr. Bíró Endre: A K.C.R.-dimenzió, EMLA Egyesület, 2005
Civil érdekérvényesítés Minden olyan tevékenység, amely elősegíti a civil szervezetek és az általuk képviselt társadalmi csoportok, a szélesebb értelemben vett közösség, az érintett emberek érdekeinek megjelenítését a helyi és regionális döntéshozatali folyamatokban; a helyi társadalom, lakosság aktivizálásának, összefogásának serkentését és a közigazgatás befolyásolását a civil szervezetek közreműködésével a közjó érdekében. Eszközei Formális: - szakértői anyagok, elemzések - petíció, aláírásgyűjtés, nyílt levél - sajtóközlemény és –tájékoztató - internet - véleményezés
Informális - lobbianyagok és –találkozók - egyedi cikkek stb.
Civil érdekérvényesítés 2. Mi kell hozzá? - szakmai háttér, kutatás, adatok - tervezés, stratégia - üzenet („issue management”) - folyamatos nyomon követés, monitorozás - releváns érintettek feltérképezése, kapcsolati háló építése - médiaképesség és –terv - idő! Lobbi vs. érdekérvényesítés vs. társadalmi részvétel: vane különbség? 2010. évi CXXXI törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről
Társadalmi részvétel a döntéshozatalban Elvei:
Strukturáltság
Részvétel
Folyamatosság
Nyilvánosság, nyitottság
Átláthatóság, befolyásolhatóság
Visszacsatolás, értékelés
Civilek a Nemzeti Fejlesztési Tervezés Nyilvánosságáért munkacsoport alapján
Társadalmi részvétel a döntéshozatalban 2.
Az együttműködés előnyei Több információ, alaposabb mérlegelés („több szem többet lát”) Nagyobb elfogadottság – kevesebb ellenállás Eredményesebb végrehajtás Jobb döntések születnek!
Részvétel a döntéshozatalban Folyamat-szemlélet: szükségletfelmérés, döntéselőkészítés, döntés, végrehajtás, monitorozás, értékelés
Információátadás: passzív és aktív Konzultáció: véleményeztetés Aktív részvétel: a koncepció, a döntési alternatívák és szempontok közös kialakítása és értékelése Szükséges a hozzáférés és az érthetőség biztosítása (nem csak kiválasztott szervezeteknek) Kétoldalú aktivitás szükséges minden szinten
Részvételre képesítés A szkeptikus kifogásai: a civilek nem tudnak élni a meglévő lehetőségekkel sem, nem véleményezik a tervezeteket a civilek politikai erővonalak mentén szerveződnek, ezért nem hiteles a véleményük, beszállnak a játszmákba a civileknek kellene kezdeményezni ha akarnak valamit, ne a kormányzat döntse el mi fontos nekik az kormányzatnak plusz teher a konzultáció és a részvétel, több pénzbe kerül a lebonyolítás mint amennyit megérnek a kapott vélemények és javaslatok Részvételi technikák (hogy ne lakógyűléssé váljon….) Közmeghallgatás Állampolgári tanács Részvételi tervezés Facilitált gyűlések, nyílt tér
Civil-állami/önkormányzati együttműködés
Az együttműködési dokumentumok tartalmilag vonatkozhatnak: a megállapodás időtartamára és a felülvizsgálat módjára a képviseletre, az intézményi keretekre, az elismerés formájára, a döntés-előkészítésre, a szabályozás módjára, a szerződéses kapcsolatok feltételrendszerére, és a támogatások rendszerére. Bullain Nilda- Csanády Dániel: Helyi érdek – Helyi érték, Ökotárs Alapítvány 2008
Köszönöm a figyelmet! Móra Veronika www.okotars.hu/civil_tars
www.civiljogok.hu