A borkultúra szerepe a fiatalok mindennapjaiban Dr. Németh Krisztina Kecskeméti Fıiskola, Kertészeti Fıiskolai Kar
Összefoglaló A rendszerváltás óta Magyarország szılıtermesztése és borászata jelentıs átalakulás ment át, változott a területnagyság, a birtokszerkezet, a technológia és nem utolsósorban a szemlélet. Elıtérbe került a minıség, a környezettudatos termesztés kérdése, egyre nagyobb hangsúlyt kapott és kap a borturizmus és borkultúra szerepe, mely a vidékfejlesztés egyik lehetséges eszköze lehet. A borkultúra nem csak a kulturált borfogyasztással foglalkozik, hanem magában foglalja a termesztéstörténetet, a mővészeteket, a népszokásokat, a vallást, a gasztronómiát és mindazon ismereteket, melyek a szılıtermesztés ill. borászat terén évszázadok, évezredek alatt felhalmozódtak. Tudatosan fel kell hívni a fiatalok figyelmét arra, hogy nem az alkohol élvezete a fı motívum a bor fogyasztásánál, hanem egy olyan nemes italról van szó, amelynek elıállítása komoly felkészültséget igényel, megélhetést biztosít, emberek, tájak, nemzetek kultúráját közvetíti az egész világon.
Part of wine cultur in everyday life of the youngs Summary Since the political transition the Hungarian viticulture and oenology have been undergone significant changing. The acreage, structure of poverty, technology and last but not least attitude have changed. Qvality became the first concern as well as the environmentally friendly growing. More and more emphasis is placed on wine tourism and wine culture that are two possible means of rural development. Wine culture does not only include civilized wine consumption, but also includes history of production, arts, folklore traditions, religion, gastronomy and all of the knowledge that have been accumulated during centuries and milleniums. The attention of young generation should be drawn to the fact that wine is not simply a kind of alcohol, but a noble beverage which production supposes serious preparedness, provides livelihood, transmit the culture of people, landscapes and nations all over the world.
1. Bevezetés A bor, és a borfogyasztás megítélése Magyarországon igen vegyes és általában szélsıséges képet mutat. Ennek okai a borkultúra, a kulturált borfogyasztás ismeretének hiányosságában, illetve az alkoholizmus terjedésében keresendık. Egy vidék fejlıdésének komoly gátja lehet az információs környezet fejletlensége. Információk és tudásanyag nélkül romlik a borvidék, a települések versenyhelyzete, hiszen az ott élık nem értesülnek azokról a lehetıségekrıl, amelyek kihasználásával erıforrásaikat bıvíthetik, életfeltételeiket, megélhetıségüket javíthatják. Az alkoholizmus elleni küzdelem csak szemléletváltással lehet igazán sikeres. Az egyik legjobbnak tartott módszer az ismeretterjesztés, a kulturált borfogyasztás megismertetése a széles tömegekkel. A vidéki értelmiség egyik alappillére az az agrármérnök, aki tudásával, példamutatással, erıs
viselkedésformáló hatással is van a környezetére, ezért kiemelkedıen fontosnak tartjuk, hogy a fıiskoláról, az egyetemrıl kikerülı szakembereink tájékozottak legyenek a borkultúrában, borturizmus szervezésében, borutak kialakításában, és a borvidékhez kapcsolódó hagyományokkal, kulturális értékekkel.
2. Alkoholfogyasztás és hatásai Az EU a világ legkeményebben italozó régiója, bár az egy felnıttre esı évi 11 liter tiszta szesz elfogyasztása jelentısen elmarad a 70-es évek közepén mért 15 literes csúcstól. Az utóbbi 40 évben az EU országokban kiegyensúlyozódtak a fogyasztói szintek, ami azt jelenti, hogy 1960 és 80 között Közép- és Észak-Európában növekedett, míg a déli részen csökkent a fogyasztás. A legtöbb európai ember fogyaszt alkoholt, de 55 millió felnıtt (vagyis a teljes népesség 15 %-a) absztinensnek mondható. Összevetve ezt és a nyilvántartásba nem vett italfogyasztást, az egy ivóra esı mennyiség eléri az évi 15 litert. A fenti mennyiségnek a felénél valamivel kisebb része sör (44%) formájában fogy el, a fennmaradó rész pedig megoszlik a bor (34%) és a tömény szesz (23%) között. Magyarországon az egy évre esı alkoholfogyasztás 10 liter abszolút (tömény) alkohol személyenként az újszülötteket is beleértve. Ez napi egy deciliter röviditalt, egy liter bort vagy két liter sört jelent mindenkinek. Egyes felmérések szerint hazánkban az alkoholproblémákkal küzdök száma egymillióra tehetı. Az italozók egyharmada pedig a fiatal korosztályból, a 18 és 24 évesek közül kerül ki, és míg régen a kocsma vagy az otthoni töltögetés is kizárólag a férfiak kiváltsága volt, ma egyre több nı nyúl pohárért. Ezért nem kis részben okolhatók a reklámok. A mai óriásplakátok és tévéreklámok azt sugallják, hogy az alkohol divatos, trendy, fiatalos, vonzóvá, különlegessé és sikeressé tesz, és mindenképp növeli a szexuális képességeket. Léteznek kifejezetten a fiatal nıket célzó termékek (italok és bárok egyaránt). Sargent és mtsai. ( 2006) vizsgálataiban 5000 fı, 10-14 év közötti diák televízió nézési szokásait figyelték meg. Megállapították, hogy azok akik gyakrabban néztek alkoholreklámokat nagyobb valószínőséggel kezdtek el inni a vizsgálat ideje alatt. Saffer és Dave (2006) vizsgálatai szerint az alkohol reklámozásának 28%-os csökkenése a serdülık alkoholfogyasztását 25%-ról 24-21%-ra csökkentené. A média nagy szerepet játszik az alkoholfogyasztás megítélésében. Manapság a legtöbb médiumban csak a reklámok szintjén találkozhatunk az alkohol említésével, ezek pedig minden esetben a fogyasztást népszerősítik. Sajnos, ebbıl adódóan irreális kép alakulhat ki az emberben az alkoholos italok hatásait illetıen. A fiatalokat célzó alkoholreklámok problémájával mindenképpen foglalkozni kell, továbbá szabályozni kell azon események alkoholmárkák által történı támogatását, amelyeken a közönség nagy részét fiatalok képezik. Negatív kortársnyomás azt jelenti, amikor az embert a körülötte lévı csoport, család, baráti társaság „beszéli rá“ az alkohol fogyasztására. Különösen fiatalkorban jellemzı, hogy az alkoholfogyasztás a bátorság, vagányság, csoportba tartozás jele, ilyen kínálásnak nehéz ellentmondani, ha az ember meg akar felelni a csoport elvárásainak. Sajnos nem csak tinédzsereknél, hanem felnıtt társaságban is fontos tényezı a csoport nyomása, sok leszokott alkoholfüggı szenved attól, hogy állandóan rá akarják beszélni, hogy legalább egy pohárral igyon meg.
A szeszes italok kedveltsége elsısorban felszabadító hatásuknak köszönhetı. Oldja a feszültséget és a szorongást, jó kedvre derít, sokszor csökkenti a fájdalmat, megszünteti a gátlásokat, azaz a központi idegrendszerre hatva hangulati, gondolkodásbeli változásokat idéz elı. A szenvedéllyé váló ivás, az alkoholizmus korai szakaszában az alkohol még könnyen szerez kellemes perceket, azután ahogy nı a vele szembeni tolerancia, egyre nagyobb mennyiséget kell inni a szükséges hatás eléréséhez.
1.ábra. „Legkedvesebb” nyári élmény (Talán ez a cél?!)
2. Borfogyasztás alakulása A világ bortermelésében túltermelés tapasztalható, ami annak tulajdonítható, hogy az utóbbi évtizedekben a borfogyasztás világszerte csökkent. A fogyasztás csökkenésének okait kereshetjük az életmód változásában, különösen azokban az országokban, amelyek meghatározó borfogyasztással és kultúrával rendelkeznek, mint például Olasz- és Franciaország. Betudható a motorizációnak, és bizonyos olyan tiltó rendelkezéseknek, amelyek a bort sok esetben az alkoholos italok körébe sorolják, és nem fontolják meg azt a tényt, hogy a bor ennél sokkal többet jelent. A borfogyasztás csökkenés másik oka a divatváltozás, a fiatalok nem biztos, hogy a bor felé fordulnak, és helyette a Coca-Cola kultúrát, vagy a nemesebb égetett szeszesitalok, vagy az azokból készült ún. kevert italok fogyasztását részesítik elınyben. Magyarországon is tapasztalható volt az elmúlt 20 évben a borfogyasztás csökkenése, mára ez mintegy 30 liter/fı/év értékben stabilizálódott. A kannás borok jelentıs szerepet játszanak a fogyasztásban, éppen a naponta italozók körében. A borfogyasztás struktúrájának változását illetıen azonban, megfigyelhetı, a minıségi borok fogyasztása elıtérbe került a mennyiséggel szemben. Különösen a fiatalabb generációnál kezd kialakulni a minıségi borok fogyasztásának kultusza, a kötıdés egy-egy fajtához, borvidékhez. Szélesedik az a réteg is, amely felkeresi kedvenc pincészetét és ott vásárolja meg az otthoni fogyasztásra szánt italt. Az éttermi fogyasztásban szintén az igényesség térnyerése tapasztalható. A borfogyasztók differenciálódnak, fokozatosan kettészakadnak az alkoholt kedvelık és a borkultúrával rendelkezık csoportjára.
Hazánkban a borfogyasztók többsége 60 év feletti. Napjainkban azonban egyre több fiatal (huszonéves) fogyaszt bort, ezért a hangsúly egyre inkább rájuk helyezıdik át. A Magyar Turizmus Zrt 2005-ben végzett felmérései alapján a vörösbor a fiatalok és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezık körében kedveltebb, míg rozét a fiatalok, a magasabb végzettségőek és jövedelmőek, valamint a bort ritkábban fogyasztók választanak. A bort leggyakrabban barátokkal, a pezsgıt családtagokkal isszák a megkérdezettek. İstermelıtıl a férfiak és a kisvárosokban élık vásárolnak, a kereskedelemben kapható palackozott borokat pedig a fiatalok, a nık, a magasabb társadalmi státuszúak és a budapestiek részesítik elınyben. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezık körében jóval kedveltebbek a vörösborok. A fehérbor fogyasztás esetében demográfiai különbségek nincsenek. Bár a nık egyértelmően az édesebb italokat részesítik elınyben, a férfiak körében is a félszáraz és a félédes borok a legkedveltebbek1. A pozitív megítélés ellenére a megkérdezettek borral, borászattal és borvidékekkel kapcsolatos ismeretei gyakran hiányosak2. A borok iránt a leginkább az ún. fiatal értelmiséghez tartozók érdeklıdnek, ık a borfesztiválok, boregyetemek és borkurzusok állandó résztvevıi. A borhoz való kötıdés ebben a szegmensben a családi környezetbıl (szüretek, esti borozások stb.) ered. Számukra a borok megítélése nem jelent problémát, jellemzıen a neves borászok/pincészetek termékeit fogyasztják. A fiatalok egy része számára a borral való kapcsolat a nemzeti identitásuk részét is képezi. A borral való foglalkozás divatos téma a fiatalok körében, a társasági élet részét képezheti egy-egy borfesztivál felkeresése, pincelátogatás vagy más, borral kapcsolatos rendezvény. (Megjegyzem, Franciaországban új vásárló csoport kezd megjelenni, akik huszonévesek és akiknek a bor státuszital. İk leginkább nem ételekhez fogyasztják a bort, hanem kezd az életstílusuk része lenni.) A mindennapi élet gasztronómiájában a bor megjelenik az ételkészítésben, a fogyasztásban egyaránt. Egyre többen érdeklıdnek a borok és ételek párosítása után, egyre több étterem és vendéglátó ipari egység alkalmaz borokhoz értı szakembereket, sommelier-ket. A borfogyasztásban azonban máig nagy szerepe van a hagyományoknak. A bor bizalmi termék, és mind a kulturális utalások, mind az egészségügyi megfontolások a borfogyasztás emelkedését eredményezhetik. A bizalmi termék jellegbıl adódóan, ha az emberek tudják, hogy az egészségükre hasznos italt fogyasztanak, azon túl, hogy a bor élvezeti cikk, akkor ez jelentıs marketingeszköz lehet a borfogyasztás népszerősítésében. Ezen kívül a borfogyasztás mennyisége és minıségi összetétele az életszínvonal alakulását is jellemzi, a fejlıdı szılı-, borágazat munkahelyteremtı, és egyben hozzájárul a táj formálásához, a tradíciók megırzéséhez, a nemzeti öntudat fejlıdéséhez. A tudatos borfogyasztó ember különleges lelkiállapottal rendelkezik, amely már önmagában is preventív hatású. Életszemlélete pozitív, személyisége kreatív, társas kapcsolataiban együttmőködést keresı és megvalósító. A mindennapok küzdelmeiben sikeres. A borfogyasztás szinte áthangolja az embert, új szemléletet ad. 3. Borturizmus szerepe a bor megismerésében A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlıdı ágazata, évi bıvülése 4-5%. Az utóbbi években jelentıs változások következtek be a turisztikai keresletben és kínálatban egyaránt. A fogyasztók szokásai megváltoztak, igényeik differenciálódnak, elıtérbe kerül az aktív kikapcsolódás változatos programokkal. Az utazók többsége elsısorban az idısebb korosztályból kerül ki, számukra a bor, mint tradicionális termék, vonzó érdeklıdési célpont. De az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklıdés a fiatalok körében is a bortúrákat, borkostolókat kínáló programok iránt. A tömegfogyasztás helyett az intelligens fogyasztás került elıtérbe. Az embereket egyre jobban érdekli a termék elıállításának módja, a termıhelyi körülményei, kulturális és gasztronómiai vonatkozásai. Szeretnének minél több információhoz jutni, minél több ismeretet
szerezni a borról, a minıségét meghatározó termıhelyrıl, a borfogyasztás rituáléjához kapcsolódó szokásokról, stb, melyek a bor egyediségét, a hagyományokat, a szakértelmet tükrözik. A turizmusban bekövetkezett változások indokolják a borturizmus egyre nagyobb népszerőségét, és ezáltal a borkultúra megismertetését, terjesztését, oktatását. A bor presztizs itallá változott, illik érteni hozzá, beszélgetni róla.
Összegzés
A borra büszkének kell lennünk és tisztelnünk kell. De ahhoz, hogy tisztelhessük, elsısorban meg kell ismernünk, hiszen csak akkor tudunk vele bánni, vele élni és nem visszaélni. IRODALOM Turizmus Bulletin : Magyar Turizmus Zrt felmérése a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásairól 2006/1. 39-49.old A Szocio-Gráf 1998. évi felmérése Prékopa A.: Valószínőségelmélet. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest,, 1972. J. D. Sargent, T. A. Wills, M. Stoolmiller, J. Gibson, and F. X. Gibbons, "Alcohol Use in Motion Pictures and Its Relation with Early-Onset Teen Drinking," Journal of Studies on Alcohol 67 (2006): 54-65. H. Saffer and D. Dave, "Alcohol advertising and alcohol consumption by adolescents," Health Economics 15 (2006): 617-637. Szabó G.: A borturizmus, a borutak kialakításának tapasztalatai a Dél-dunántúli régió borvidékein. In: Kovács D. (szerk.): A falusi turizmus hagyományai. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 2003. 133–142 p. http://www.kamaszpanasz.hu