Fábián János, Ph.D. Kutatás-fejlesztési igazgató Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában
Kukorica tőzsdei jegyzésének alakulása (Chicagoi árutőzsde)
Extrahált szójadara tőzsdei jegyzésének alakulása (Chicagoi árutőzsde)
Brojlertakarmányok összetétele
%
USA
Forrás: Steinfeld és mtsai. (FAO, 2006)
Kanada Mexikó Brazília Belgium Franciao. Németo. Olaszo. Hollandia Anglia
Thaiföld
Kukorica
Cirok
Borsó
Búza
Szója
Halliszt
Árpa
Egyéb olajos darák
Egyéb
Kína
Japán
Brojler befejező takarmány fehérje forrásai (Sanders, Franciao.)
100% 90% DDGS Napraforgó Repce Egyéb Húsliszt Szója Búza Kukorica
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1995
2002
2010
Brojlertakarmányozási kísérlet repcepogácsa felhasználhatóságára (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár, 2007)
• A kísérlet célja annak vizsgálata hogy a nevelő-, illetve a befejező takarmányban szereplő repcepogácsa hogyan befolyásolja a brojlercsirkék átlagsúlyát, súlygyarapodását, elhullását. • Befolyásolja e a repcepogácsa a pecsenyecsirkék húsából készült ételek fontosabb organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságait • A kísérletben összesen 1500, napos korban sexált ROSS-308 kakas került beállításra (500 állat/kezelés)
Kísérleti takarmányok Nevelő
Befejező
A
B
C
A
B
C
Kukorica
%
517
510
508
600
595
590
Extrahált szója
%
188
175
162
125
100
75
Fullfat szója
%
100
110
110
120
120
120
Takarmányliszt
%
60
60
60
60
60
60
Zsírpor
%
45
45
45
Kukoricaglutén
%
30
30
35
25
35
45
Repcepogácsa
%
2
3
4
4
6
8
Brojler nevelő kpx.
%
4
4
4
Brojler befejező kpx.
%
3
3
3
Testsúlyok alakulása 2,50
Átlagsúly, kg
2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 "A"-csoport "B"-csoport "C"-csoport
20. nap a
0,81 a 0,82 a 0,82
33. nap ab
1,44 a 1,42 b 1,45
39. nap a
1,86 a 1,86 b 1,91
Takarmányértékesítés Takarmányértékesítés (kg/kg) Kezelések
1-22. nap 23-31. nap 32-38. nap 1-38. nap A-csoport (2-4%)
0,92
1,89
2,54
1,76
B-csoport (3-6%)
0,94
1,98
2,43
1,76
C-csoport (4-8%)
0,95
1,82
2,33
1,72
Organoleptikus vizsgálat 3-6%-os kezelés 5 4
4,31
3 2 1 0
2-4%-os kezelés
4,31
4-8%-os kezelés
4,69
A bírált tulajdonságot 0-5 pont lehetett értékelni, a legjobb pontszám 5 volt
Kísérleti eredmények • A pecsenycsirkék nevelő- és befejező tápjának 4, illetve 8% repcepogácsával történő kiegészítése szignifikánsan javította az átlagsúlyt az alacsonyabb dózisokhoz (2-4%, illetve 3-6%) viszonyítva. • A napi súlygyarapodás, takarmányértékesítés, tekintetében ugyancsak a legmagasabb részarányú repcepogácsa kiegészítésben részesülő állatok érték el a legkedvezőbb eredményeket. • A nagyobb részarányú repce etetése nem befolyásolta negatívan a pecsenyecsirkék comb- és mellhúsából készített sült hús organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságait. Érdemes kiemelni, hogy az összbenyomás tekintetében a 4-8%-os kezelés szignifikánsan jobb bírálatot kapott, mint a 2-4%-os kiegészítés.
Brojlertakarmányozási kísérlet a DDGS felhasználhatóságára (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár, 2009)
• A kísérlet célja annak vizsgálata hogy a nevelő-, illetve a befejező tápban szereplő DDGS önállóan, illetve a nagyobb részarányú DDGS kezelések kombinált enzim kiegészítéssel kiegészítve hogyan befolyásolják a brojlercsirkék átlagsúlyát, súlygyarapodását, elhullását. • A kísérletben összesen 3000, napos korban sexált ROSS-308 kakas került beállításra (750 állat/kezelés)
Kísérleti takarmányok
Nevelő takarmány
Befejező takarmány
„A”
„B”
„C”
„D”
„A”
„B”
„C”
„D”
3%
-
-
-
6%
-
-
-
DDGS
-
5%
10%
10%
-
8%
16%
16%
Enzimkiegészítés
-
-
-
+
-
-
-
+
Extrahált repcedara
Testsúlyok alakulása 2,50
Átlagsúly, kg
2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 "A"-csoport "B"-csoport "C"-csoport "D"-csoport
20. nap
33. nap
39. nap
0,727 0,733 0,730 0,739
1,834 1,947 1,891 1,949
2,335 2,456 2,393 2,446
Takarmányértékesítés Takarmányértékesítés (kg/kg)
1-20. nap
21-33. nap
34-39. nap
1-39. nap
„A”-csoport
0,70
1,93
2,15
1,78
„B”-csoport
0,69
1,79
2,15
1,71
„C”-csoport
0,70
1,86
2,18
1,75
„D”-csoport
0,71
1,76
2,16
1,70
Energia- és a nyersfehérjehasznosítás alakulása 21-33. nap
1-20. nap ME (MJ)
Nyersfehérje (g)
ME (MJ)
Nyersfehérje (g)
„A”-csoport
8,81
151,5
24,99
377,7
„B”-csoport
8,68
149,3
23,18
350,3
„C”-csoport
8,81
151,5
24,09
364,0
„D”-csoport
8,93
153,6
22,79
344,4 1-39. nap
34-39. nap „A”-csoport
28,27
388,1
22,98
350,7
„B”-csoport
28,27
388,1
22,07
336,9
„C”-csoport
28,67
393,5
22,59
344,8
„D”-csoport
28,40
389,9
21,94
334,9
Következtetések •
A DDGS 5/8%-os részarányban enzimkiegészítés nélkül, míg 10/16%-os részarányban a kísérletben használt enzimkészítménnyel kiegészítve eredményesen felhasználható a brojlercsirkék nevelő- és befejező takarmányában.
•
A kísérletben alkalmazott enzimkészítmény mind a nevelő, mind a befejező szakaszban egyértelműen javította a brojlerek takarmány-, energia- és nyersfehérje-hasznosítását.
DDGS etetési tapasztalatok (2012.07-12. hó)
Malac nevelő Ft/Kg Telepi Extrahált szója 46% 155 DDGS 83 Extr. Napraforgó 78 Extr. Repcedara 89 Repcemag pogácsa 91 Alapanyag költég Különbség Különbség
12,70 5,00 1,00 3,00
Ft/kg 95,53 Ft/kg %
Malac nevelő Hízó I. Hízó I. Hízó I. Hízó II. Hízó II. Hízó II. AB Telepi A B Telepi A B 8,00 10,00 1,00 3,00
91,12 -4,41 -4,6%
10,00 8,00 1,50 4,00
82,89
27,00 2,00 4,00
80,31 -2,58 -3,1%
30,00 3,00 1,50 4,00 78,89 -4,00 -4,8%
5,50 10,00 2,00 5,00
77,46
18,70 3,00
21,30 1,50
5,00
3,00
75,58 -1,88 -2,4%
76,83 -0,63 -0,8%
17
DDGS etetési tapasztalatok (2012.07-12. hó)
3,5 3,05
3,18
3,19
A csoport
3
B csoport Telepi átlag
2,5 2 1,5 1
0,796
0,847
0,806
0,5 0
FCR
Súlygyarapodás (kg/nap)
18
Összefoglalás • A takarmányozás céljára egyre nagyobb mennyiségben fognak különböző bioüzemanyag-ipari melléktermékek a rendelkezésre állni a jövőben. • Ezeknek a melléktermékeknek a felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy alig tartalmaznak keményítőt, de viszonylag jó energia-, fehérje-, rost- és foszforforrások. • A melléktermékek táplálóanyag tartalma viszonylag nagymértékben ingadozhat, és a DDGS szárítása során fellépő hőhatás ronthatja a fehérjetartalom emészthetőségét • Számolva ezen tényezőkkel bioüzemanyag-gyártás melléktermékei értékes takarmány alapanyagnak minősülnek mind a kérődző, mind pedig a monogasztrikus állatok takarmányozásában. • A bioüzemanyag-gyártás melléktermékei jelentős potenciált jelentenek az állattenyésztés számára, amelyet minél nagyobb mértékben ki kell használni az ágazat versenyképessége szempontjából.
19
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
