Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
A BERETTYÓ -KÁLLÓ VIDÉK, ÉS AZ ÉRMELLÉK MEDERTÍPUSAINAK ELEMZÉSE Félegyházi Enikő1 Az Északkelet Alföld kialakulásában a Tisza és annak mellékfolyói a szakirodalomból ismert módon vettek részt. 1. ábra. Az Északkelet-Alföld folyóhálózatának változásai a pleisztocén folyamán (Borsy Z. Félegyházi E. 1984) Alsó-pleniglaciális, felsőpleniglaciális I, felsőpleniglaciális II, későglaciális, jelenkor.
A peremi területek Bereg-Szatmári-síkság, Bodrogköz elhagyott medreinek elemzésével megrajzoltuk a szóbanforgó területek folyóhálózatát 2. ábra, amiből kitűnt, hogy a Tisza már a felsőpleniglaciálisban a Bodrogközben folyt. A Hortobágy területén megvizsgált elhagyott nagy morotvák üledékanyaga is azt jelezi, hogy a Tisza már a késő- glaciálisban a Hortobágy felszínét alakította. Ennek viszont ellentmond az a megállapítás, miszerint a Berettyó- vidékét, Érmelléket a Tisza csak a posztglaciálisban hagyta el, és addig kialakította a mai felszínen csak erek formájában létező nagy amplitúdójú medreket, amelynek legidősebb lefutását a Kösely-ér örzi. Mivel erről a területről részletesebb kormeghatározással még nem rendelkeztünk, és azért, hogy a teljes képet kapjunk az Északkelet-Alflöd ős-folyamhálózatáról a nyírségi hordalékkúptól délre fekvő peremi területek 1
Dr. Félegyházi Enikő tudományos munkatárs DE Természetföldrajzi Tanszék 1
Félegyházi Enikő: A Berettyó-vidék medertípusai
elhagyott mederlabirintusát kellett átvizsgálni.A Berettyó -Sebes-Körös vidékének elhagyott medreinek medermorfológiai értékelését, a feltöltődött medrek üledékanyagának szervetlen és szerves anyagának vizsgálatát elvégeztük. 2. ábra. A peremi süllyedékek Bereg-Szatmári síkság és a Bodrogköz folyóhálózatának változásai az elmúlt 25 000 év folyamán (Borsy Z. Félegyházi E. 1984 ).
A mederanalízis alapján több medertípust különítettünk el, ennek eredményét a 3. ábrában foglaltuk össze.
2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
3. ábra. A Berettyó- Körös vidék folyómeder maradványai. 1. Nagy amplitúdóval, tágassággal, kanyarulati sugarakkal, keskeny mederátmérővel jellemezhető vízfolyások. Ilyen a a. Kösely a legészakibb meanderező ág, amely a Hortobágyba torkollik, partjain Hajdúszovát, Hajdúszoboszló, Nádudvar települések fekszenek. Futása fiatalos, keleten, Derecskétől északra követhetetlen, illetve a Nyírség pereméről lefutó Kondoros és a Tócó –ér táplálja. b. A következő, hasonlóan meanderező meder a Hortobágy –folyót és a Köselyt köti össze, kanyarulatai elmosódottak. nem visel egységes nevet, minden kanyarulat más más néven szerepel. Kaba és Hajdúszoboszló közötti területen: Bácsvölgy, Benedek– ér, Vizes-völgy, Nyalakodó-völgy, Horgas-ér, Tajigás-ér, Kallós-völgy, Kordás-völgy, Nagykerülő-ér szakasz a Hortobágy folyót Nádudvar határában éri el. Ennek a medersornak nincsenek települései, mint c. ahogyan a következő meandersornak. ahol szinte minden zugban van egy település: Bihartorda, Nagyrábé, Dancsháza, Sáp, Biharnagybajom, Báránd, Biharudvari, Szerep. Nincs egységes neve, sőt egy kanyarulatnak is több neve van. Bárándnál éri el a legnagyobb amplitúdót, a kanyarulat nyugati ága Esztero-ér, a kanyarban Kincses-ér, a keleti szár Tap-ér nevet viseli Fekete-ér, Puszta-ér., Köles-ér (4.ábra) Folyóháttal emelkedik környezete felé. d. Füzesgyarmattól nyugatra tartó meanderek, a Nagy-Sárréten keresztül folyó Jány-ér, e. A folyószabályozása előtti időszakban alakította a Berettyó, amely mellé Füzesgyarmat is települt. 2. Igen kicsiny kanyarulatok, amelyek a hordalékkúpról érkeznek, Kondoros, Kálló-ér. Mélységük 2-3 m. Fenékhordalékuk apró és finomszemű homok. Kitöltő anyaguk agyag. 3. A Berettyó közvetlen környezetében kialakult morotvák, kicsiny görbületi-sugárral a Berettyó méreteit magánviselő meanderek. Mélységük 3-4 m. Ezekben van pollen-felhalmozódás palinológiai értékelést is végezhettünk. 4. Foltokban találunk olyan medreket, melyek szélesebb mederrel a Tisza kanyarulataihoz hasonlatosak, medermorfológiai paraméterei megközelítik azok méretét, némelyikének közelében övzátonyokat is felfedezhetünk. Mélységük elüt a környezetüktől 7-9-11 m mélyek. Kitöltő anyaguk agyagos kőzetliszt, pollentartó szinteket is találhatunk bennük. 5. Valamivel kisebb, de a környezetüktől nagyságukkal kitűnő kanyarulatokat, a Szamos medreinek tartunk. Elkülönítésük nem könnyű, mivel a Berettyó sok helyen belefolyt és átalakította kifodrozta azokat. Ezek kitöltése kettős mederaljzatot jelez, több homokos szinttel. Pollen meghatározásra, C14 kormeghatározásra alkalmas üledéket is találtunk bennük (5. ábra). 6. Hátravágódó medrek a peremi területeken, így a nyírségi hordalékkúp és az érmelléki hát között, a Nyírség felé eső oldalán elláposodott völgyek alakultak ki, ennek vonalát egészen az Ecsedi -lápig követhetjük. Egyes irodalom szerint a Tisza egykori medre, felsőpleniglaciális keletkezésű. A nyírségi hordalékkúp peremi buckái néhol rátelepedtek Pollentartalma elemezhető. 7. Tisza- ,8. Berettyó-,9. Szamos- 13. Sebes-Körös-járta terület 10. Érmelléki löszös felszín, 11. Nyírségi homokfelszín, 12. Sebes-Körös medrei
Az egykori tiszai medreknek tartott nagy amplitúdójú vízfolyások (3. ábra 1) elemzése alapján kitűnt, hogy a medersoroknak a kanyarulatai csak részben hasonlítanak a Tisza kanyarulataira. Habitusukban hasonlítanak egymásra, de mindegyiket más-más eredetű vízfolyás alakította ki. Hatalmas amplitúdójuk, szűk medrük, kis hullámhosszuk nem jellemző a Tisza meandereire. A 3.ábra 1/c meandersor kivételével a kanyarulatok mellett nincsenek övzátonyok, lefűződött morotvák sem kísérik. Jellemző, hogy ezekben a medrekben időszakosan víz folyik, vagy egyes szakaszaiban állandóan vizet találunk (ami már részben antropogén legátolás eredménye). Mélységük 5-6 m, a
3
Félegyházi Enikő: A Berettyó-vidék medertípusai
meder szélességéhez képest igen mély. Kötött anyagba: agyagba, iszapba mélyült medrek ezek. Fenékhordalékuk finom- és aprószemű homok. 4. ábra. 4.ábra. A Kösely –A, Köles-ér–B, Mustó-ér – C feltöltődött medrek üledékének szemcseösszetétele.
C
A
B
Aprószemű homok
Finomszemű homok
por
iszap
agyag
A feltöltődött mederszakaszok kitöltő anyaga kőzetliszt, iszap és agyag. Az üledék színe sárga sok vas, mangán és mészkonkrécióval. Értékelhető szervesanyag felhalmozódás csak gyéren található bennük. Többségükbe azonban a Tisza vize mégiscsak eljut. A nagyobb árvizek idején levezető medrekként működnek. Tehát „tiszajárta” területek. Ha eredetileg nem is a Tisza alakította ki medrüket, másodlagosan tiszai mederré válhattak. Ezért korukat nehéz megállapítani. A Kösely akkor vált igazán jelentősebb vízlevezetővé, amikor a Tisza a Bodrogközben folyva a nyírségi hordalékkúp pusztulásnak indult és a peremi részekről lefolyó nyírvizek elvezetésére szolgált. A Köselytől délebbre fekvő fejlett folyóháttal rendelkező meandersor 3..ábra 1/d. keleti területén vannak azok a nagy Tisza – Szamos medrek, amelyek az Érvölgyön lefolyó Tisza - Szamos méretű vízfolyás hagyhatott hátra. Egyes kanyarulatokban övzátonyok is felfedezhetők. Korukat ezeknek a medermaradványoknak pollenelemzéssel határozhattuk meg. 5.ábra
4
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
5. ábra. Szamos méretű medermaradvány üledékének pollenösszetétele.
A feltöltődésükben a késő-glaciális két enyhülési fázisán kívül még két enyhülési fázis figyelhető meg, amelyek késő-glaciálisnál idősebbek. 14000 évesnél idősebb enyhébb időszak 17 000 és 22 000 év körül volt jellemző. Ezek a fázisok nem jártak erőteljes tőzegesedéssel, ezért a pollenmegtartása igen gyenge ezeknek a rétegeknek. Ha számszerű értékelésre nem is alkalmasak, minőségi értékelést végezhettünk belőlük.A gyérszámú fás vegetáció pollenjei, ami főleg tűlevelűek egy- két lombos fával (gyertyán, hárs, szíl) elegyes, ligetes társulást jeleznek. Az éghajlat nedvesebb volt, ez az üledékek szemcseösszetételéből is kitűnik. Ezért az ilyen típusú medrek feltöltődésének kezdete 22000 évre tehető. Az egyedül maradt Szamos inkább a Berettyó vonalán folyt a Kis-Sárrét irányába, ahol szintén találunk nagyobb medreket, amelyek a Tiszának tulajdoníthatók (4.ábra.C ) A különböző típusú medrek (3.ábra 3 ,4, 5, 6,) feltöltődésében hasonlóságot találunk, 6. ábra különösen ott, ahol több folyó meandere kis területen egymásra torlódik, ilyen Pocsaj környéke. A Pocsajtól délre fekvő mederből C14 kormeghatározást végezhettünk hozzávetőlegesen a többi meder feltöltődésének kezdetét is meghatározhattuk.
5
Félegyházi Enikő: A Berettyó-vidék medertípusai
6.ábra. A Tisza+Szamos méretű medermaradványok (balról jobbra–a, Szamos hátrahagyott medrének – b, Berettyó morotva – c üledékanyagának szemcseösszetétele).
A terület paleoökológiai értékelése A legmélyebb medrekben (1100-700 cm), amelyek paramétereiben a Tisza paramétereire utalnak négy felmelegedési periódus mutatható ki. Amennyiben a 300 cm-en jelentkező felhalmozódások kora az Allerödre tehető, úgy a medrek feltöltődése már 23000-25000 évvel ezelőtt megkezdődött. A felső-pleniglaciális 25-14 000 B.P. évek közé eső periódusban a pollenösszetétel alapján négy klímaváltozást rekonsruáltunk, ami a csapadékmennyiség periodikus növekedésében és csökkenésében nyilvánult meg. A hőmérsékleti viszonyokra a melegebb és hidegebb periódus ciklikus változása volt a jellemző. A területen hideg kontinentális éghajlatra jellemző hidegpusztai erdőssztyepp vegetáció volt a jellemző. A fás vegetációban a fenyő dominanciája mutatható ki a nyír mellett. A szárazabb periódusokban a fenyő öngyulladásából eredő erdőtüzek jellemzik a területet A humiditás növekedésével a lucfenyő arányának növekedése indult meg. Az enyhébb csapadékosabb klíma periódusban a lombos fák is megjelennek a tölgy, a gyertyán, a hárs a 20 000 - 22000 évvel ezelőtti melegebb periódust a lombelegyes vegetáció jellemzi. A Tisza átváltása egy csapadékos mérsékelten melegebb periódus kezdetén következett be. A Szamos is egy klímajavulást bevezető enyhülés kezdetén hagyta el az Ér-völgyet. A nagyobb folyók nélkül maradt terület elmocsarasodott. Majd a hidegebb száraz periódusok alatt a talajvízszint csökkenésével a száraz hideg ürömsztyeppek alakultak ki. A jelenkori szikesedés nem új keletű jelenség, már a felső-pleniglaciálisban megvoltak a potenciális adottságok a folyamat kialakulásához. A talajosodás az Alleröd fázisban a magasabb térszíneken jelentős, ez a Nyírség homok felszínein több helyről is kimutatható. A vegetációban a lombos fák jelennek meg a fenyő mellett. Majd a preboreálisban indul meg erőteljesebben a beerdősülés. A lombkorona szintben a széleslevelű lombosfák terjednek el a hárs, a tölgy, a szil. A cserjeszintben megjelenik a mogyoró. A pázsitfűfélék aránya is emelkedni kezd, majd az antropogén hatás a Plantago - útifű, a Taraxacumgyermekláncfű megjelenésével a gabonafélék arányának emelkedésével egyértelművé válik. Az
6
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
atlantikus fázis elején egy átmeneti szárazabb periódust a csapadékos meleg fázis váltja fel, amely eredményeként a terület vegetációja kiteljesül. Erdővel és mocsárral borított vidék az ember betelepülésével válik fokozatosan nehezen hasznosítható területté, ezért a vízszabályozási munkálatok itt kezdődtek meg legelőször.
Összegezve Vizsgálataink alapján a Tisza-Szamos elhagyott medrei mind idősebbek, mint 10 000 év. 22000 évre tehető a legfiatalabb feltöltődött medrek kezdete. A Szamos méretű elhagyott medrek kora különböző, 13 000 -19 000 év közötti feltöltődött medreket vizsgáltunk. 7.ábra 7. ábra.
7